5.7.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/59

1.

Az egész szektorokra kiterjedő programok:

2.

Egy általános/keresztirányú program négy kulcsfontosságú tevékenységet foglal magában:

3.

A Jean Monnet program, amely az európai integrációval, valamint az európai uniós intézményekkel és társulásokkal kapcsolatos tevékenységek támogatására hivatott az oktatás és képzés területén.

—

Annak elérése, hogy 2007 és 20013 között minden huszadik iskolai tanuló részt vegyen a Comenius programban;

—

2011-ig az Erasmus-ban részt vevő diákok számának 3 millióra történő növelése;

—

2013-ig évi 150 000 szakmai gyakorlat létrehozása a Leonardo keretében;

—

Annak elérése, hogy 2013-ra évente 25 000-ren vegyenek részt transznacionális tevékenységekben a Grundtvig keretében.

1.

A Régiók Bizottsága támogatja az Európai Bizottságnak azt a javaslatát, hogy az EU oktatási programjai az élethosszig tartó tanulás integrált programjának keretében kerüljenek koordinálásra. Az RB úgy véli, hogy ez igen jelentősen hozzájárulna az erőfeszítésekhez, amelyek azt célozzák, hogy az összes érdekelt felet arra ösztönözzék, hogy gyors változásokat igyekezzenek elérni az általános, valamint a továbbtanulási és –képzési rendszerek területén. Megfelel az új tudásalapú gazdaság szükségleteinek, és összhangban van a társadalomban történő egyéni részvételre és felelősségvállalásra irányuló közösségi elképzelésekkel.

2.

A Régiók Bizottsága korábbi alkalmakkor már többször kiemelte az élethosszig tartó tanulás stratégiájának jelentőségét, és mindent meg akar tenni annak elősegítése érdekében, hogy az integrált program nagy hatást fejtsen ki, és jelentős fejlődést eredményezzen a demokrácia és a prosperitás tekintetében.

2. a)

2004. november 17–18-án, a Régiók Bizottsága 10 éves fennállásának ünnepsége keretében egy, az ifjúságról szóló vitát tartottak. Az ifjúság képviselői hangsúlyozták, hogy mihamarabb meg kell adni minden tanulónak a lehetőséget arra, hogy csereprogramokban vehessen részt, ezáltal megismerhessen más kultúrákat, nyelveket és az Európai Közösséget. A Régiók Bizottsága a javasolt mennyiségi célokat a jó irányba tett lépésként értékeli, valamint támogatja az ifjúság képviselői által kiemelt hosszú távú célkitűzést.

3.

Lisszaboni ülésén az Európai Tanács megjegyezte, hogy az általános oktatás és a szakképzés döntő fontosságú ahhoz, hogy az EU képes legyen szembenézni a kihívásokkal, és gondoskodni tudjon arról, hogy az információs társadalom mindenki számára rendelkezésre álljon. Ez képessé teszi az EU-t lehetőségeinek teljes kiaknázására. Az oktatási kezdeményezéseknek a tudás megszerzésének és továbbfejlesztésének többféle formáját ösztönözniük kell, hogy mind több és több embert lehessen egyre sikeresebben támogatni.

4.

A helyi és regionális szintre szerte az Európai Unióban döntő fontosságú szerep hárul azokra a területekre, amelyekkel az Európai Bizottság dokumentuma foglalkozik.

5.

Sok európai országban a regionális és helyi hatóságok felelősek az általános oktatásért, a szakképzésért és a felnőttoktatásért. Ezen a szinten történik az oktatási és képzési döntések meghozása és megvalósítása. Helyi és regionális szinten folyik a szociális partneri együttműködés, valamint a helyi és regionális fejlődéshez és növekedéshez szükséges koordinációs munka is. Következésképpen ezen a szinten is fontos kérdés a dolgozók továbbképzése.

6.

A helyi önkormányzatok gondoskodnak a szociális szolgáltatásokról is, és az ezen a szinten működők felelősek a lakosság – gyerekek, felnőttek vagy idősebb polgárok – szociális jólétéért. A helyi vezetők másik feladata, hogy a legveszélyeztetettebb csoportok is szerves részei maradjanak a társadalomnak, különös tekintettel a mozgáskorlátozottakra és a szellemi fogyatékkal élőkre. Az önkormányzatok munkáltatók is, és így közvetlenül érdekeltek személyi állományuk szakértelmének fejlesztésében.

7.

A helyi és regionális törekvéseknek van egy fontos demokratikus eleme az európai oktatási rendszert illetően: a részvétel lehetősége azt jelenti, hogy egy demokratikus társadalomban bárki az élvonalba kerülhet.

8.

Az is elmondható, hogy a helyi és regionális önkormányzatok helyzete egyedülállóan alkalmas arra, hogy konstruktív partneri együttműködést alakíthassanak ki az általános és a továbbtanulás területén működő szociális partnerekkel és intézményekkel annak érdekében, hogy az általános oktatási és szakképzési tanfolyamokat a sajátos helyi igényekhez és szükségletekhez igazítsák.

9.

Számos regionális és helyi együttműködési projekt jelentős lökést ad a növekedésnek és a fejlődésnek.

10.

Az EU oktatási programjai révén közvetlenül is kapcsolatba kerül az egyes polgárokkal. Egyetlen más EU-program sem érint évente ennyi embert. A programok támogatják az oktatási rendszerek korszerűsítését is, és segítik az embereket szakértelmük naprakésszé hozatalában. A helyi és regionális hatóságok feladatköreire való tekintettel a regionális szereplőknek az oktatás és képzés területén fontos célcsoportot kell alkotniuk a program tevékenységei számára.

11.

Azok a regionális hálózatok, melyeket az Európai Bizottság és a Régiók Bizottsága az élethosszig tartó tanulás (R3L programok) elősegítése érdekében indított be, kiváló példák arra, hogyan lehet az élethosszig tartó tanulás kérdését megismertetni és elősegíteni Európában. A Régiók Bizottsága szívesen látna még sok ilyen gyorsan megvalósítható kezdeményezést, melyek az alulról jövő kezdeményezések szintjén aktívan hozzájárulhatnának az európai integrációhoz.

12.

Az európai helyi és regionális önkormányzatoknak az oktatási és képzési programokhoz kapcsolódó intézkedések korai szakaszában szerepet kell kapniuk. Nem szabad olyan helyzetbe hozni őket, hogy – a projektek lezajlása után – szerepük csupán a passzív haszonélvező szerepére korlátozódjon.

13.

Az élethosszig tartó tanulás inkább a tanulásra összpontosít, mint az oktatásra, és inkább az egyéni képességek fejlesztését tartja szem előtt, mint az intézményes oktatási rendszerek érdekét.

14.

A stratégia magába foglalja – a bölcsődétől kezdve egészen a felnőttoktatásig – a tanulás és oktatás különböző formáit. Fontos, hogy ez az átfogó megközelítés ténylegesen és szervesen beépüljön a javasolt integrált programba és az egész szektorra kiterjedő programokba.

15.

Az összes egyedi program – nemcsak a Comenius – feladata kell, hogy legyen, hogy fokozottan felhívja a figyelmet az európai kultúrák sokféleségére és értékére.

16.

A fenntartható gazdasági, társadalmi és környezeti fejlődés fontosságával – az élethosszig tartó tanulás szempontjából – a közös célkitűzések között kell foglalkozni.

17.

Az Európai Bizottság Memoranduma ezért leszögezi, hogy az oktatási és gyakorlati képzési rendszereket integrálni kell az élethosszig tartó tanulás kontextusába. Az Európai Bizottság azt már kijelentette, hogy az új integrált programnak a felsőoktatásra és a szakképzésre egyaránt ki kell terjednie. A Régiók Bizottsága támogatja ezt a megközelítést. Nehézségeket okozott eddig az, hogy a Socrates és a Leonardo programokra különböző szabályozások voltak érvényesek, és ennek megfelelően különböző eljárásokat is kellett alkalmazni.

18.

Az, hogy az alapfokú szakképzés a Leonardóhoz tartozik, a középiskola utáni szakképzés pedig az Erasmus-hoz, még inkább rávilágít arra, milyen nagy szükség van szektorok közötti jó projektekre.

19.

A Régiók Bizottsága hangsúlyozza az egész szektorra kiterjedő programok közötti kapcsolatok szükségességét. Az élethosszig tartó tanulási program keretében mind a horizontális, mind a vertikális projekteket lehetővé kell tenni és elő kell segíteni. A javasolt szerkezet lehetővé teszi a szektorok közötti efféle szorosabb együttműködést.

20.

A Régiók Bizottsága azonban úgy véli, hogy e nyitáson kívül egyértelmű akaratnyilvánításra is szükség van a különféle egyedi programok közötti együttműködés elősegítése érdekében, az Európai Unió élethosszig tartó tanulásra vonatkozó stratégiájának keretében.

21.

A szakképzés gyorsan változik. Az egész életre kiterjedő tanulási program szellemében zajló szakmai képzés keretei között az olyan fogalmak, mint „tudás” és „tanulás”, különleges jelentést kapnak, és a munka jelenlegi világában például jobb nyelvismeretre van szükség.

22.

Az olyan társadalmi készségek, mint a felelősségvállalás, az együttműködési képesség, jó viszony kialakítása kollégákkal és más felnőttekkel, a kreativitás, a szintetikus látásmód és a minőség megfelelő értékelése, szintén fontos tényezőkké válnak a szakképzésben. A vállalkozói szellem, az aktív állampolgári öntudat, az egyenlő esélyek elve, valamint a rasszizmus és az idegengyűlölet elleni küzdelem a szakképzés más nagyon fontos, általános elemeinek példái. Ezek közül sok szerepel az integrált program egyedi célkitűzései között, amit az RB kedvezően értékel.

23.

Az általános oktatási programoknak szintén nyitottabbá kell válniuk a munka és a majdani munkaadók világa iránt például vállalatokkal való partneri kapcsolatok, projektekben való részvétel és a munka világának képviselői oktatásba történő bevonása révén.

24.

A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy a program értékes támogatást nyújthat a felsőoktatásnak. Ez a regionális fejlődés igen fontos előfeltétele.

25.

A fejlődés a kis és középvállalkozásoktól is függ, ahol sok olyan alkalmazott dolgozik, aki nem végzett főiskolát vagy egyetemet. Ezen a téren különbözőek az oktatási és képzési hagyományok. Következésképpen olyan fejlesztési program támogatása is fontos, amely az alapfokú vagy középiskolai szintű oktatási igényekkel rendelkező dolgozókhoz szól. Az oktatási és készségfejlesztési programokat olyan módon kell fejleszteni, hogy a kis- és középvállalkozásokban dolgozókhoz is eljussanak.

26.

Azt is fontos tisztázni, hogy milyen módon lehet majd biztosítani azt, hogy a programok kellő rugalmassággal kezeljék azokat a változásokat, melyek menet közben mehetnek végbe a politika célkitűzéseinek és szükségleteinek vonatkozásában.

27.

A Régiók Bizottsága azt is hangsúlyozza, hogy az erőforrások különböző programok részére történő elosztása állandó folyamat legyen, amely a költségvetéshez és az integrált program célkitűzéseihez kapcsolódik. Ez az egyedi programok közötti fejlesztésre és az újraelosztási lehetőségekre is vonatkozik, annak érdekében, hogy nagyobb mértékű ösztönzést lehessen biztosítani azon diákok fejlődéséhez és a számukra szervezett csereakciókhoz, akik mögött kevesebb tanulással töltött év áll.

28.

Az Európai Parlament nemrég rámutatott, hogy mivel a diákcserék finanszírozása nem megfelelő mértékű, a csereprogramokat elsősorban jómódú családokhoz tartozó diákok tudják kihasználni. Fontos, hogy a tagállamok gondoskodjanak róla, hogy a diákok valóban hozzáférjenek a csereprogramokhoz és ezek anyagi támogatásához, és hogy vegyék figyelembe a jelentkezők anyagi helyzetét.

29.

A Régiók Bizottsága számára kiemelt fontosságú fejlesztési terület – ahol nagy hatása lehet az élethosszig tartó tanulással kapcsolatos integrált cselekvési programnak – a társadalmi integráció. Ez a diákok széles, eltérő csoportjaira vonatkozik, akik különböző támogatási formákat igényelnek, kezdve a tanulási nehézségekkel küzdőktől vagy társadalmi kiszolgáltatottságban és kirekesztettségben szenvedőktől egészen azokig, akik egy számukra idegen országba és kultúrába kerülnek. Ma az tapasztalható, hogy nem kielégítő alapismeretekkel rendelkező fiatalok széles köre félbeszakítja tanulmányait, vagy teljesen abbahagyja a kötelező iskolát. Lehetővé kell tenni a metodológia fejlesztésének, a készségek átadásának és más kezdeményezéseknek a támogatását a fiatalok fejlődése érdekében.

30.

Olyan fontos ez a probléma, hogy világosan szerepeltetni kell a program célkitűzései között, és közösségi, nemzeti, valamint regionális és helyi programok révén lehetővé kell tenni megoldását. A „Második esély iskolái” kiváló példát jelentenek az ilyen jellegű európai uniós hálózatokra, amelyek hozzájárulnak a metodológia fejlesztéséhez, a készségek átadásához és a cselekvési formák fejlődéséhez.

31.

A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő tanulóknak valódi lehetőségeket kell adni arra, hogy részt vehessenek az integrált program tevékenységeiben.

32.

A felnőttek csereprogramokban történő részvételével kapcsolatban szintén hangsúlyozni kell az egyenlő esélyek elvét, hogy férfiak és nők egyaránt részt vehessenek bennük. Az új tanulási igényekkel rendelkező dolgozókra külön figyelmet kell fordítani.

33.

A Régiók Bizottsága támogatja azt a szándékot, hogy EU-n kívüli szomszédos országokat is be akarnak vonni. Ezzel összefüggésben természetes, hogy megemlítjük az Európai Parlament kijelentését a tágabb európai szomszédságról. Helyi és regionális szinten már a kezdeti szakaszban is történtek kapcsolatfelvételek és az új EU-tagállamok révén sikerült eddig ismeretlen területeken új kapcsolatokra szert tenni. Magától értetődőnek tűnik, hogy érdemes folytatni és kiterjeszteni ezt a regionális és helyi szinten végzett munkát újabb országokra is.

34.

A Régiók Bizottsága hangsúlyozni kívánja, hogy milyen fontos világosan meghatározni, hogy a programokkal kapcsolatban mely feladatokért felelős az Unió és melyekért az egyes tagállamok. Amennyire lehet, a gyakorlati kivitelezésért a tagállamok vállalják a felelősséget. A jövőbeni erőfeszítések csak decentralizált szerkezetben lehetnek sikeresek. Egy ilyen struktúrában a helyi és regionális szinten is aktívabb munkának kell folynia.

35.

Az Európai Bizottság javaslatának megfelelően EU-szinten főleg a következőkre kell összpontosítani: célkitűzések, általános áttekintés, általános stratégia, megfigyelés és elemzés, valamint ellenőrzés és kiértékelés. A megvalósítás sikeres formáinak meghatározása és terjesztése útján a megvalósítással kapcsolatos ügyekkel is EU-s szinten kell foglalkozni. A Régiók Bizottsága azon a véleményen van, hogy a helyi és regionális hatóságoknak fontos szerepet kell játszaniuk az új programok megvalósításában és megismertetésében, valamint a helyi támogatottság megszervezésében.

36.

Minden olyan döntéshozatali eljárást, amelyhez már két szinten kell előkészíteni a döntést, következetesen kerülni kell.

37.

A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy a javasolt integrált program – jelenlegi célkitűzéseivel – nagyon fontos az európai mobilitással kapcsolatos partneri kapcsolatok, projektek és hálózatok támogatásához.

38.

A mobilitási projektek rendkívül fontosak helyi és regionális szinten. Gyakran a nemzeti szinten jóváhagyott kisebb mobilitási projektek azok, melyeknek jelentős hatásuk van, és melyek elősegítik Európa és a demokrácia eszméjének megismertetését, valamint az aktív állampolgári öntudat kialakulását. Nagyon fontos, hogy a projektek teret biztosítsanak a nyitottság és alkalmat a tapasztalatcsere számára. Ez megkönnyíti az ismeretek továbbadását és a projekt megvalósítását. Központi szerepet játszik az egymástól való tanulás.

39.

A mobilitási projektekben is igen fontos helyet foglal el a nemzeti, regionális és helyi szinten folyó felkészülés, mely a hátteret biztosítja a mobilitás folytonosságához, akkor is, ha egy projekt véget ért, hogy ilyen módon megmaradjanak és hasznosuljanak a létrehozott struktúrák és kapcsolatok. A projekteknek lehetővé kell tenniük az akadályok elhárítását és elő kell segíteniük, hogy a folyamatos tapasztalatcserék révén a projektek a mindennapi tevékenység részévé váljanak. Az is fontos, hogy a nemzeti ösztöndíjak lehetővé tegyék, hogy a diákok tanulmányaik egy részét egy másik tagállamban végezzék.

40.

Ami pedig a fejlesztési programokat illeti, nagyon fontos kihasználni a termelődő szakmai ismereteket például egy szakértői csoport stb. létrehozatala révén. Az olyan projektek, melyek a tanulás különböző formáira összpontosítanak, különlegesen fontosak az egész életre kiterjedő tanulás stratégiája szempontjából. Ezért a fejlesztési projektek újító szelleme folytán biztosítani kell, hogy a projekt iránya menet közben is változhasson.

41.

A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy a javasolt általános/keresztirányú programok nagyon fontosak mint összetartó erők, és fontosak az elemzés és a politikaformálás támogatásának szempontjából is. Fontosnak tartja még a feladatok között az új projektek és hálózatok indítását, valamint az olyan új folyamatokhoz való hozzájárulást, amelyek megfelelnek az EU oktatási igényeinek. A regionális és helyi szint által az oktatás területén betöltött fontos szerep miatt feltétlenül szoros kapcsolat kialakítására van szükség a programban résztvevők és a Régiók Bizottsága között.

42.

A Jean Monnet-program stratégiai szerepet játszik majd az európai integráció területén a felsőoktatásban és a kutatásban.

43.

A Régiók Bizottsága hangsúlyozza, hogy az Európai Bizottságnak segítséget nyújtó bizottságnak (a javaslat 10. cikke) az a feladata, hogy:

E bizottságnak az is a hatáskörébe kell, hogy tartozzon, hogy gondoskodjon arról, hogy az egész szektorra kiterjedő programok között ne jöjjenek létre akadályok. Szükség lesz arra is, hogy az illetékes bizottság és a Régiók Bizottsága közösen vizsgálja meg, hogy milyen további erőfeszítéseket kell tenni.

44.

A Régiók Bizottsága támogatja a javasolt mennyiségi célkitűzéseket, melyek valószínűleg a mobilitási programok megháromszorozódását jelentik. Ezek az ambiciózus célkitűzések várhatóan erősebbé teszik majd az Európai Közösséget, és elősegítik a kohéziót. Ugyanakkor nem szabad megengedni, hogy a mennyiségi növekedés a programok minőségének kárára váljon.

45.

A Régiók Bizottsága támogatja egy egyszerűsített vagy átalány-költségelszámolási rendszer bevezetését. Az RB korábban már felhívta a figyelmet arra, hogy a bürokráciának milyen káros hatása van a jelentkezők létszámára. A bonyolult adminisztratív követelmények miatt számos érdeklődő a távolmaradás mellett dönt. A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy az adminisztratív és számlákkal kapcsolatos követelményeknek arányban kell lenniük a pénzügyi támogatás mértékével. A kisebb projekteket nem szükséges ugyanolyan nagy fokú alapossággal ellenőrizni, mint a nagyobbakat.

46.

Ugyanakkor fel kívánja hívni a figyelmet arra a tényre, hogy a programokban való részvétel körülményei, illetve a lehetőségek esetenként különbözhetnek, ami kihathat a költségekre. Ennek különböző okai lehetnek, például kevés tapasztalat a tanulás terén, fogyatékosság, anyagiak hiánya az utazási és szállásköltségek fedezésére vagy egyéb regionális körülmények.

47.

A Régiók Bizottsága arra is rá kíván mutatni, hogy az új programnak – és minden részének – egyértelmű, érthető és gyakorlatban jól használható nevet kell adni, függetlenül attól, hogy azt melyik európai nyelven használják. Az olyan kifejezések, mint „az integrált program” és „az általános/keresztirányú program”, bizonytalansághoz és félreértésekhez vezetnek.

48.

Egyértelműnek kell lennie, hogy az „integrált program” elnevezés az egész kezdeményezésre utal, míg a Comenius, Leonardo, Erasmus, Grundtvig és Jean Monnet elnevezések csak a részprogramokra. Annak is világossá kell válnia mindenki számára, hogy az általános vagy keresztirányú programnak stratégiai és egységességet biztosító szerepe van. A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy erre a kérdésre különleges figyelmet kell fordítani.

49.

A program kiegészíti a nemzeti vagy regionális és helyi kezdeményezéseket. A javasolt jogi alap lehetőségeket ad ezek számának növelésére. A program főleg olyan területeken működik, ahol a tagállamok nem léphetnek fel hatékonyan. A cél nem az oktatási rendszerek szerkezetének és tartalmának a megváltoztatása; a program inkább olyan területekre összpontosít, ahol – európai szinten – hozzáadott érték hozható létre. Ami az arányosságot illeti, a javaslat maximális egyszerűsítésre törekszik.

1.

A helyi és regionális önkormányzatoknak az integrált program korai szakaszaiban szerepet kell kapniuk.

2.

A helyi és regionális szereplőknek fontos célcsoportot kell alkotniuk azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyek általában az európai fejlesztést és integrációt, különösen pedig az oktatási programok megvalósítását célozzák.

3.

A dokumentumban nagyobb súlyt kell helyezni a nem formális és az informális tanulásra.

4.

Az elhatárolási problémák és akadályok elkerülésének az lehet az egyik módja, ha egyetlen közös cikkben (amely megfelelne a javaslat 4. cikkének) megpróbálnának minél több, az integrált program különféle elemeihez való hozzáférésről rendelkező szabályt felsorolni, és ennek megfelelően módosítanák a Comenius, Erasmus, Leonardo da Vinci és Grundtvig egész szektorra kiterjedő programok mindegyikének egyedi hozzáférési szabályait.

5.

Az is fontos, hogy ez a nyitottság tükröződjön a különböző projektek javasolt pénzügyi kereteinek kezelésében is.

6.

A program végrehajtása során aktívan erősíteni kell a kapcsolatokat az alapfokú és a felsőoktatás, az általános oktatás és a szakképzés, valamint a formális, nem formális és informális tanulás között.

7.

Az élethosszig tartó tanulás európai stratégiáját világosabban ki kell fejteni az integrált programban és annak különböző részeiben.

8.

A Régiók Bizottsága azon a véleményen van, hogy a helyi és regionális hatóságoknak fontos szerepet kell játszaniuk az integrált program és annak különböző elemei megvalósításában és megismertetésében, valamint a támogatottság megszervezésében.

9.

A Régiók Bizottsága aktív szerepet kíván játszani az ezen a területen EU-szinten elért eredmények megismertetésében, terjesztésében és megvitatásában.

10.

A javasolt általános/keresztirányú programnak stratégiai szerepe lesz a kohézióteremtés, politikaformálás, az új projektek kiválasztása és olyan hálózatok létrehozatala szempontjából, melyek lehetővé teszik új mechanizmusok elemzését és megteremtését, melyek megfelelnek a Közösség oktatási igényeinek. A regionális és helyi szint által az oktatás területén betöltött fontos szerep miatt feltétlenül szoros kapcsolat kialakítására van szükség a programban részt vevők és a Régiók Bizottsága között.