<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.7-->
  <head>
    <title>2022-04-202204C107202005680-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0568-20-202111582-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="4/05/2022 09:35:50" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="63nHRAKiO8i4fYfbMixXX1RpXSXmEXYXF/FKCiLErdvxg+GvBzqxLITHK7V5pW/Ylxpq13dobe+FMUxi5+d3tKmQw9TdPlUZ1py94aSIkIxnNLrl4j0Gciru6d9RwGOLkEeqB89TSEOY2NzvbNOeE+ODZW3XmoKNUPY71Xp3kIs=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0568" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2020" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="karvaiv" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 06/12/2021 09:42:49" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="fd4b01ee40c543a88067393bccbc2eb2" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0568" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">Pikamäe főtanácsnok indítványa – C‑568/20. sz. ügy</div>
      <div id="rId22" style="default">H Limited</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      PRIIT PIKAMÄE
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2021. december 16. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑568/20. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      J
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      H Limited
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-8" title="page-1">
      (az Oberster Gerichtshof [legfelsőbb bíróság, Ausztria] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködés – A polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok végrehajtása – 1215/2012/EU rendelet – Tárgyi hatály – Valamely tagállamban hozott határozatok – A határozat végrehajtható jellegét igazoló tanúsítvány – A végrehajtás megtagadásának okai – A címzett tagállam közrendjének megsértése – Valamely uniós jogszabály megsértése – A végrehajtás megtagadásának okai a címzett tagállam joga alapján”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1215/2012/EU rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) 53. cikke szerinti, a határozat végrehajtható jellegét, valamint e rendelet alkalmazhatóságát igazoló tanúsítvány kiállítását követően a címzett tagállam bírósága – amelyhez az a személy, akivel szemben a végrehajtást kérik, a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet nyújtott be – helyt adhat‑e ezen kérelemnek az említett rendelet alkalmazandóságának téves értékelésére való hivatkozással, mivel az eredetileg eljáró bíróság előtti eljárás tárgya valamely harmadik államban hozott ítéletek végrehajthatóságának a kimondására irányult? Ez a kérdés, amelyre a Bíróságnak a jelen ügyben választ kell adnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az 1215/2012 rendelet 2., 39., 41., 42., 45., 46., 52. és 53. cikke releváns.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügy tényállása, a nemzeti eljárás és az előterjesztett kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A H Limited bank által az adósnak, J‑nek két hitel után fennálló tartozásának megfizetésére kötelező két, 2013‑as jordániai ítélet alapján benyújtott keresetet követően a High Court of Justice (England &amp; Wales), Queen’s Bench Division (felsőbíróság [Anglia és Wales], Queen’s Bench kollégium, Egyesült Királyság [a továbbiakban: High Court of Justice]) 2019. március 20‑i végzésével, egyszerűsített eljárás keretében arra kötelezte J‑t, hogy a H Limited részére fizessen meg 10 392 463 amerikai dollár (USD) összeget, továbbá 5 422 031,65 USD összeget kamat címen és 125 000 font sterling (GBP) összeget költség címen. E bíróság ugyancsak kitöltötte és kiállította az 1215/2012 rendelet 53. cikke szerinti tanúsítványt (a továbbiakban: tanúsítvány).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A H Limited e határozat végrehajtására irányuló eljárást kezdeményezett Ausztriában, ahol J lakóhellyel rendelkezik; J az 1215/2012 rendelet 45. és 46. cikke alapján a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet nyújtott be. E kérelem alapjául J az osztrák közrend megsértésére (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) hivatkozott, és előadta, hogy a szóban forgó végzés, amelynek tárgya egy harmadik államban meghozott ítéletek végrehajtása, nem minősül végrehajtható határozatnak az 1215/2012 rendelet értelmében. Álláspontja szerint a végrehajtás megtagadására vonatkozó eljárás keretében a címzett tagállam bíróságát (a továbbiakban: megkeresett bíróság) nem köti az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bírósága (a továbbiakban: az eredetileg eljáró bíróság) által kiállított tanúsítvány.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első fokon a Bezirksgerichts Freistadt (freistadti kerületi bíróság, Ausztria) 2019. október 9‑i végzésében engedélyezte a H Limitednek, hogy kezdeményezze a High Court of Justice 2019. március 20‑i végzésének végrehajtását. Másodfokú bíróságként eljárva a Landesgericht Linz (linzi tartományi bíróság, Ausztria) 2020. június 22‑i határozatával elutasította a J által benyújtott fellebbezést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Miután J felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő a másodfokú bíróság határozata ellen, az Oberster Gerichtshof 2020. szeptember 23‑i végzésében úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-4">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a[z] [1215/2012] rendelet rendelkezéseit, különösen e rendelet 2. cikkének a) pontját és 39. cikkét, hogy valamely határozat akkor is végrehajtandó, ha az adós valamely tagállamban a kontradiktórius eljárás keretében elvégzett rövid vizsgálat alapján, azonban kizárólag a vele szemben harmadik államban meghozott ítélet jogi kötőerejére tekintettel a harmadik államban lefolytatott eljárás pernyertes fele részére a harmadik állam bírósága által jogerősen megállapított követelés alapján köteles fizetést teljesíteni, és az eljárás tárgya a tagállamban annak vizsgálatára korlátozódik, hogy fennáll‑e az adóssal szemben a bíróság által jogerősen megállapított követelésből eredő igény?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-4">
      2) Amennyiben az első kérdésre nemleges választ kell adni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-4">
      Úgy kell‑e értelmezni az 1215/2012 rendelet rendelkezéseit, különösen e rendelet 1. cikkét, 2. cikkének a) pontját, 39., 45., 46. és 52. cikkét, hogy a végrehajtást az 1215/2012 rendelet 45. cikkében kifejtett okok bármelyikének fennállásától függetlenül meg kell tagadni, ha a vizsgálandó határozat nem az 1215/2012 rendelet 2. cikkének a) pontja, illetve 39. cikke értelmében vett határozat, vagy a határozat alapjául szolgáló kérelem az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban nem esik az 1215/2012 rendelet hatálya alá?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-4">
      3) Amennyiben az első kérdésre nemleges, a második kérdésre pedig igenlő választ kell adni:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-23" title="page-4">
      Úgy kell‑e értelmezni az 1215/2012 rendelet rendelkezéseit, különösen e rendelet 1. cikkét, 2. cikkének a) pontját, 39. cikkét, 42. cikke (1) bekezdésének b) pontját, 46. és 53. cikkét, hogy a címzett tagállam bíróságának a végrehajtás megtagadása iránti kérelemre indított eljárásban már az eredetileg eljáró bíróság 1215/2012 rendelet 53. cikke szerinti tanúsítványban szereplő információi alapján is szükségszerűen abból kell kiindulnia, hogy a rendelet hatálya alá tartozó és végrehajtandó határozatról van szó?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügy felperese és alperese, a német kormány, valamint az Európai Bizottság írásbeli észrevételt terjesztett elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem terjedelméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár az előzetes döntéshozatalra utaló végzés három, formailag különálló kérdésből áll, álláspontom szerint ezek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, és egy és ugyanazon jogi kérdésre utalnak, azaz annak a meghatározására, hogy a megkeresett bíróság milyen feltételek között adhat helyt az eredetileg eljáró bíróság által hozott határozat végrehajtásának megtagadása iránti kérelemnek az 1215/2012 rendelet alkalmazhatatlanságának címén, annak ellenére, hogy ez utóbbi bíróság a határozata végrehajthatóságát igazoló tanúsítványt állított ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt javasolom a Bíróságnak, hogy e három kérdést együtt, az alábbiak szerint újrafogalmazva vizsgálja meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-5">
      „Úgy kell‑e értelmezni az 1215/2012 rendelet rendelkezéseit, hogy azok a címzett tagállam bíróságát felhatalmazzák arra, hogy – a rendelet 46. cikke alapján a végrehajtás megtagadása iránti kérelem benyújtását követően – az eredetileg eljáró bíróságnak a rendelet 53. cikke alapján kiállított tanúsítványra vonatkozó értékelésével ellentétesen úgy határozzon, hogy e rendelet nem alkalmazható amiatt, hogy az utóbbi bíróság előtt lefolytatott eljárás tárgya egy harmadik államban, egy polgári és kereskedelmi ügyben hozott ítélet végrehajthatóságának a megállapítása volt, és ennek következtében megtagadja a szóban forgó bíróság határozatának a végrehajtását?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérdés annak a megítélését teszi szükségessé, hogy a jelen ügyben létezik‑e végrehajtható határozat, és mi a tanúsítvány hatálya, mielőtt megvizsgálnánk, hogy az e határozat végrehajtásának megtagadása iránti kérelem tárgyában eljáró bíróságnak milyen jogosítványokat biztosít az 1215/2012 rendelet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1215/2012 értelmében vett végrehajtható határozat létezéséről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatoknak a jog érvényesülésén alapuló európai térségben történő elismerését és végrehajtását illetően az 1215/2012 rendelet által meghatározott rendszer legfőbb újítása vitathatatlanul a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás eltörlése. Ekképpen e rendelet 39. cikke úgy rendelkezik, hogy „[a] valamely tagállamban hozott, az adott tagállamban végrehajtható határozat egy másik tagállamban is végrehajtható, anélkül hogy azt végrehajthatóvá kellene nyilvánítani”. E rendelkezést az említett rendelet (26) preambulumbekezdése fényében kell értelmezni, amely alapján egy tagállam bíróságai által hozott határozatot a végrehajtás szempontjából úgy kell tekinteni, mintha a címzett tagállamban hozták volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A határozatok közvetlen végrehajtása ezen új rendszerének keretében az eredetileg eljáró bíróság által kibocsátott tanúsítvány kulcsfontosságú szerepet tölt be. Az 1215/2012 rendelet 37. és 42. cikkének együttesen értelmezett rendelkezéseiből ugyanis megállapítható, hogy egy másik tagállamban hozott határozatnak valamely tagállamban történő elismerése és végrehajtása céljából a felperesnek pusztán az említett határozatnak e tanúsítvánnyal ellátott példányát kell rendelkezésre bocsátania. E rendelet 42. cikke (1) bekezdésének b) pontja értelmében e tanúsítvány igazolja, hogy a határozat végrehajtható, valamint tartalmazza a határozat kivonatát és adott esetben a visszakövetelhető perköltségekkel és a kamat kiszámításával kapcsolatos információkat. E tanúsítványt az említett rendelet 43. cikke (1) bekezdésének megfelelően kézbesítik annak a félnek, aki ellen a végrehajtást kérik, bármilyen végrehajtási intézkedést megelőzően. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) Ebben az értelemben, és Bot főtanácsnok javaslatára, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>) a Bíróság e tanúsítványt úgy minősítette, hogy az a tagállamokban meghozott határozatok közvetlen végrehajtásának alapját képezi, a szóban forgó határozatot alkalmassá téve arra, hogy szabadon mozogjon az európai igazságügyi térségben. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tanúsítvány kiadásához a felperesnek az eredetileg eljáró bírósághoz kell fordulnia; ez az a bíróság, amely meghozta azt a határozatot, amelynek a végrehajtását kérik, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) amely a legjobban ismeri a jogvitát, és amely az ügy érdemét illetően leginkább meg tudja erősíteni azt, hogy a határozat végrehajtható. Egy ilyen tanúsítványnak egy igazságszolgáltatási jellegű eljárás keretében történő kiállításával (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) az eredetileg eljáró bíróság hallgatólagosan megerősíti azt, hogy egy, valamely más tagállamban elismerendő és végrehajtandó ítélet az 1215/2012 rendelet hatálya alá tartozik, tekintettel arra, hogy a tanúsítvány kiállítása kizárólag e feltétel mellett lehetséges. Ennélfogva olyan helyzetben, amikor a végrehajtandó határozatot hozó bíróság az ítélethozatalkor nem nyilatkozik az 1215/2012 rendelet alkalmazhatóságáról, e bíróságnak e tanúsítvány kiállításakor ellenőriznie kell, hogy a jogvita e rendelet hatálya alá tartozik‑e. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen esetben kétségtelen, hogy az eredetileg eljáró bíróság kitöltötte és kiállította a tanúsítványt a 2019. március 20‑i határozatát követően, amely ennélfogva az 1215/2012 rendelet hatálya alá került. Ebben az esetben az 1215/2012 rendelet 2. cikkének a) pontja, valamint 39. cikke értelmében valóban létezik egy tagállamban hozott végrehajtható határozat, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) amely az e rendelet által előírt közvetlen végrehajtásra vonatkozó rendszer keretébe tartozik; ez olyan ténybeli valóság, amelyet a megkeresett bíróság köteles figyelembe venni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelemben felvetett kérdés valójában azokra a feltételekre vonatkozik, amelyek alapján e bíróság megkérdőjelezheti ezt a helyzetet arra hivatkozással, hogy az eredetileg eljáró bíróság tévesen ítélte meg az 1215/2012 rendelet alkalmazhatóságát, maga után vonva a tanúsítvány téves kiállítását. E kérelemből kitűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint az e körülményt érintő vizsgálat a végrehajtás megtagadásához vezethet, tekintet nélkül az 1215/2012 rendelet 45. cikkében meghatározott megtagadási okok fennállására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A végrehajtásnak az 1215/2012 rendelet alkalmazhatatlanságára alapított megtagadásának lehetőségéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fent említett probléma megoldása az 1215/2012 rendelet által létrehozott, a végrehajtás megtagadására vonatkozó jogi rendszer elemzésében rejlik. Az eredetileg eljáró bíróságnak az említett rendelet alkalmazhatóságára vonatkozó megállapítása lehetséges vizsgálatának alátámasztására a kérdést előterjesztő bíróság, valamint a német kormány a Bíróság azon ítélkezési gyakorlatára hivatkozik, amely a tanúsítványnak a 44/2001/EK rendelet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) 54. cikke által szabályozott vizsgálatára vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 44/2001 rendelet 54. cikke szerinti tanúsítvány vizsgálatára vonatkozó ítélkezési gyakorlat relevanciájáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kell arra, hogy a 44/2001 rendelet arra kötelezte a végrehajtást kérő felperest, hogy a címzett tagállam bíróságától vagy hatóságától előzetesen egy, a végrehajthatóságot megállapító nyilatkozat kiállítását kérje. E kérelemhez csatolni kellett az adott határozat egy példányát, és adott esetben a 44/2001 rendelet 54. cikke által hivatkozott tanúsítványt; e rendelet (17) preambulumbekezdése értelmében e két irat tisztán formai ellenőrzés alá esik. A Bíróság megállapította, hogy az eljárás első lépéseként a címzett tagállam hatóságainak pusztán e követelmények teljesülését kellett vizsgálniuk annak érdekében, hogy kiállítsák a határozat végrehajthatóságát megállapító nyilatkozatot, és szükség esetén második lépésként kellett vizsgálniuk a végrehajtási eljárás alperese által e határozat ellen a 44/2001 rendelet 34. és 35. cikkében felsorolt okokra hivatkozással benyújtott bírósági jogorvoslat megalapozottságát. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben megállapításra került, hogy semmi nem tiltotta a címzett tagállam bíróságát, hogy megvizsgálja a tanúsítványban szereplő tényszerű adatok helyességét. Fontos hangsúlyozni, hogy ezt a vizsgálatot az indokolta, hogy mivel a tanúsítvány kiállítója nem feltétlenül felelt meg az eredeti határozat kibocsátójának, ezek az információk csak tisztán jelzésértékűek lehettek, amelyeknek egyszerű tájékoztató jellegük van. Ez következik e tanúsítvány kiállításának kizárólag esetleges jellegéből is, minthogy a címzett tagállam bírósága – amely a végrehajthatóságot megállapító nyilatkozat kibocsátásáért felelős – egy egyenértékű okiratot is elfogadhatott. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ekként bemutatott vizsgálat rendkívül szűk terjedelmén túlmenően, ezen ítélkezési gyakorlat nem alkalmazható mutatis mutandis a jelen ügyre, és még kevésbé lehet kiterjeszteni, minthogy az 1215/2012 rendelet által bevezetett, az elismerést és végrehajtást érintő rendszer lényegesen eltér a korábbi jogszabályban foglaltaktól. E rendelet ekképpen megszüntette a végrehajthatóságot megállapító nyilatkozatnak a címzett tagállamban történő végrehajtását megelőző eljárási szakaszt, kötelezővé tette a határozat végrehajthatóságát igazoló tanúsítvány közzétételét, az ügyet legjobban ismerő, eredeti eljárás szerinti bíróságot tette kizárólagosan felelősé ennek kiállítására, és nem tartalmaz egyetlen olyan preambulumbekezdést sem, amely megfeleltethető lenne a 44/2001 rendelet (17) preambulumbekezdésének.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság gyökeresen eltérő indokolást hozott a Weil ítélet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) 35. pontjában arra vonatkozóan, hogy a 44/2001 rendelet hatálya alá tartozó végrehajtási eljárás tekintetében, „az 1215/2012 rendelet hatálya alá tartozó végrehajtási eljáráshoz hasonlóan tilos az, hogy a címzett tagállam bírósága bármilyen további vizsgálatot végezzen azon kérdést érintően, hogy a kérelmezett végrehajtás tárgyát képező határozat meghozatalához vezető eljárás a 44/2001 rendelet hatálya alá tartozik‑e, mivel az e határozat végrehajthatóságára vonatkozó nyilatkozat vitatását érintően az e rendelet által előírt indokok korlátozottak”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E pont tartalma komoly kérdéseket vet fel, amelynek következtében álláspontom szerint ezt a pontot a jelen ügyben figyelmen kívül kell hagyni. Megjegyzem, hogy a szóban forgó pont egy olyan problémával foglalkozik, amelyre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés nem vonatkozott közvetlenül, azaz a 44/2001 rendelet 54. pontjának értelmezésére annak megállapítása végett, hogy az illetékes hatóság megvizsgálhatja‑e e rendelet alkalmazhatóságát az e rendelkezésben meghatározott tanúsítvány kiállítását megelőzően. Az abban foglalt megállapítás álláspontom szerint a szóban forgó ítélet 33. pontjában már megindokolt megoldás mellékes indokát tartalmazza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre az 1215/2012 rendelet az időbeli hatálya miatt nem volt alkalmazható, és egy egyszerű utalás e rendeletre egy, minden magyarázattól mentes összehasonlító elemzés keretében nem tekinthető hasznos előzménynek, amely lezárná a vitát a megkeresett bíróság hatáskörének terjedelmét illetően, különösen amiatt, hogy a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó, a 44/2001 és az 1215/2012 rendeletben szereplő szabályok lényegesen eltérnek egymástól. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A végrehajtás megtagadásának az 1215/2012 rendeletben szereplő okairól</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Véleményem szerint mindenekelőtt különböző észrevételeket kell tenni a végrehajtás megtagadásának az 1215/2012 rendelettel létrehozott, viszonylag összetett jogi rendszerrel kapcsolatban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a szakirodalomból megállapítható, hogy az 1215/2012 rendelet keretében a marasztalt személynek kell kérnie a végrehajtás megtagadását, hivatkozva az e rendelet által elfogadott valamely okra, és hogy az érdekelt fél kérelme hiányában az ítélet egyáltalán nem kerül megvizsgálásra; (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) ami arra a következtetésre vezetett, hogy az ítéletek vizsgálata „teljes mértékben privatizált” (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>). Hasonlóképpen a Bíróság úgy határozott, hogy az 1215/2012 rendelet által létrehozott, a bírósági határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó rendszer a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárás megszüntetésén alapul, ami magában foglalja azt, hogy a megkeresett tagállam illetékes bírósága semmiféle vizsgálatot nem végez, és kizárólag a végrehajtással érintett személy kifogásolhatja az érintett határozat végrehajtását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) Ekképpen úgy tűnik, hogy a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet, valamint az ezzel kezdeményezett, az 1215/2012 rendelet III. fejezetének 3. szakaszában szabályozott eljárást megelőzően, és még inkább egy ilyen kérelem hiányában a megkeresett bíróság nem rendelkezik semmiféle mérlegelési joggal az eredeti eljárás bírósága által hozott határozat és kiállított tanúsítványt illetően. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, emlékeztetni kell arra, hogy a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elve, amely alapvető jelentőségű az uniós jogban, különösen a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében ezen államok mindegyikétől megköveteli, hogy – kivételes körülményektől eltekintve – úgy tekintse, hogy az összes többi tagállam tiszteletben tartja az uniós jogot, és különösen az uniós jog által elismert alapvető jogokat. Amint az az 1215/2012 rendelet (26) preambulumbekezdéséből is kitűnik, a rendelet által előírt elismerési és végrehajtási szabályok pontosan az Unióban táplált kölcsönös bizalmon alapulnak. Az ilyen kölcsönös bizalom különösen azt követeli meg, hogy az egyik tagállamban hozott bírósági határozatokat egy másik tagállamban automatikusan elismerjék és végrehajtsák. Ebben a rendszerben az 1215/2012 rendelet azon rendelkezéseit, amelyek kimerítő jelleggel felsorolják (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) azokat az okokat, amelyek alapján egy határozat elismerése vagy végrehajtása megtagadható, szigorúan kell értelmezni, minthogy akadályt képeznek e rendelet egyik alapvető célkitűzésének megvalósítása előtt. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az öt megtagadási ok a címzett tagállam közrendjével való nyilvánvaló ellentéten, az alperes távollétében hozott határozat esetén az eljárást megindító irat megfelelő időben történő kézbesítésének hiányán, a címzett tagállamban az azonos felek között hozott határozattal való összeegyeztethetetlenségen, egy másik tagállamban hozott korábbi határozattal való összeegyeztethetetlenségen, valamint az eredeti eljárás szerinti tagállam bírósága által egyes illetékességi szabályoknak a figyelmen kívül hagyásán alapul. Ez a kimerítő felsorolás nem hivatkozik az 1215/2012 rendelet alkalmazhatóságára vagy e rendelet 2. cikke a) pontjának vagy 39. cikkének a megsértésére, amely rendelkezések megkövetelik, hogy a végrehajtandó határozatot valamely tagállamban hozzák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadrészt, az 1215/2012 rendeletből kitűnik, hogy az uniós jogalkotó a végrehajtás megtagadására irányuló okok két csoportjának az egyidejű fennállásáról rendelkezett, azaz egyrészt az e rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében általánosságban hivatkozott okokról, mint „a végrehajtás megtagadásának a címzett tagállam joga alapján fennálló okai”, és másrészt az e rendelet 45. cikke által tételesen felsorolt okokról, amelyeket együtt kell értelmezni e rendelet 46. cikkével; az első csoportba tartozó okoknak szükségszerűen összhangban kell lenniük a második csoportba tartozókkal. Figyelembe véve a jogalkotó által felállított rendszert, célszerűnek tűnik számomra először megvizsgálni az e rendelet 45. és 46. cikkének együttes rendelkezéseiből eredő végrehajtást megtagadó okokat, és különösen azt, amely a címzett tagállam közrendjének sérelmén alapul, amely a jelen ügyben releváns, s amelyre J is hivatkozott. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1215/2012 rendelet 45. cikke szerinti, a végrehajtás megtagadására irányuló, a címzett tagállam közrendjének sérelmén alapuló okról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1215/2012 rendelet 45. cikkének (1) bekezdésében meghatározott „közrend” fogalmát illetően – amint az kifejtésre került – e rendelkezést szigorúan kell értelmezni, minthogy akadályt képez az említett rendelet egyik alapvető célkitűzésének megvalósítása előtt, és ezért csak kivételes esetekben érvényesülhet. Bár a tagállamok főszabály szerint – az e rendelkezésben szereplő fenntartás alapján – saját nemzeti szempontjaiknak megfelelően, szabadon határozhatják meg közrendi követelményeiket, e fogalom korlátai az említett rendelet értelmezésével kapcsolatos kérdéseket képeznek. Ennélfogva ugyan nem a Bíróság feladata, hogy meghatározza valamely tagállam közrendjének a tartalmát, az már rá hárul, hogy felülvizsgálja azokat a korlátokat, amelyek között a tagállam bírósága az említett fogalom alkalmazásához folyamodhat annak érdekében, hogy ne ismerjen el valamely, más tagállam bíróságától származó határozatot. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a külföldi határozatok érdemi felülvizsgálatának tilalmával a 44/2001 rendelet 52. cikke megtiltja a címzett tagállam bíróságának, hogy az e határozat elismerését vagy végrehajtását pusztán azon az alapon tagadja meg, hogy eltérés van az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bírósága által alkalmazott jogszabály, és azon jogszabály között, amelyet a címzett tagállam bírósága alkalmazott volna abban az esetben, ha a jogvita előtte folyt volna. Ugyanígy a címzett tagállam bírósága nem vizsgálhatja felül az eredeti eljárás helye szerinti tagállam bírósága által kifejtett jogi vagy ténybeli megállapítások helytállóságát. Így a közrendi záradék alkalmazása csak abban az esetben képzelhető el, ha a másik tagállamban hozott ítélet elismerése vagy végrehajtása annyira elfogadhatatlan mértékben ellentétes a végrehajtás helye szerinti tagállam jogrendjével, hogy az valamely alapelv sérelmét jelenti. A valamely más tagállamban hozott határozatok érdemi felülvizsgálatára vonatkozó tilalom tiszteletben tartása érdekében e sérelemnek a címzett tagállam jogrendjében lényegi jelentőségűnek tekinthető jogszabály vagy e jogrendben alapvetőnek elismert jog nyilvánvaló megsértését kell képeznie. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megállapítások fényében kell megvizsgálni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság által előadott tények alapján megállapítható‑e, hogy a High Court of Justice 2019. március 20‑i végzése az 1215/2012 rendelet 45. cikkének (1) bekezdése értelmében nyilvánvalóan megsértette az osztrák közrendet. E tények arra vonatkoznak, hogy az e határozat és az azt kísérő tanúsítvány egymáshoz elválaszthatatlanul kötődő jogi egysége az e rendelet 2. cikke a) pontjának és 39. cikkének – amely megköveteli, hogy a végrehajtandó határozatot valamely tagállamban hozzák meg, és amely előírja e jogszabály tárgyi hatályát az érintett határozatokat illetően – nyilvánvalóan téves alkalmazásával megsértett egy anyagi jogi szabályt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróságnak már határoznia kellett egy olyan esetben, amikor is arra hivatkoztak, hogy nyilvánvalóan megsértettek egy uniós jogi szabályt, és helybenhagyta e jogsérelem fennálltának a vizsgálatát, figyelembe véve az uniós jognak a tagállam jogrendszerébe történő illeszkedését, valamint a nemzeti bíróságnak mint az uniós jog rendes bíróságának a feladatát, hogy biztosítsa az uniós jogi szabályok hatékony érvényesülését. Emiatt a Bíróság rámutatott arra, hogy a közrendi záradék csak akkor alkalmazható, amikor az említett téves jogalkalmazásból eredően az érintett határozatnak a megkeresett államban való elismerése olyan jogszabály nyilvánvaló megsértésével járna, amely az uniós jogrendben – és így e tagállam jogrendjében – lényegi jelentőségű. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Valamely uniós jogi szabály nyilvánvaló megsértéséről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság Owens Bank ítéletében (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>) foglaltakra támaszkodva a kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az 1215/2012 rendelet nem alkalmazható azon határozatra, amelyet az eredetileg eljáró bíróság egy harmadik államban hozott ítéletek végrehajtásának érdekében indított eljárás (actio iudicati) keretében hozott, és amely bíróság egyszerűsített vizsgálatot hajt végre annak megállapítása végett, hogy ezen ítéletek valóban kötelezték‑e az adóst egy adott összegnek a hitelező bank részére történő megfizetésére, anélkül, hogy az említett ítéletek által elismert tartozás alapjául szolgáló jogviszonyt érdemben megvizsgálná. Ebben az ítéletben a Bíróság úgy határozott, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, módosított 1968. szeptember 27‑i egyezmény, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>) nem alkalmazható sem azon eljárásokra, sem azon problémákra, amelyek a szerződő államokban folytatott eljárások keretében merülnek fel, és amelyek a harmadik államokban a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott ítéletek elismerésére és végrehajtására irányulnak. Ez a megoldás számomra átültethetőnek tűnik a jelen ügyre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is emlékeztetni kell arra, hogy magának az 1215/2012 rendelet 2. cikke a) pontjának, valamint 39. cikkének a szövegéből kitűnik, hogy az e rendelet III. fejezetében szabályozott elismerési és végrehajtási eljárások kizárólag valamely tagállamban hozott határozatokra alkalmazhatók. A joghatósági szabályokat illetően meg kell állapítani, hogy az 1215/2012 rendelet II. fejezetének rendelkezései – amelyeket az EUMSZ 81. cikk alapján fogadtak el, a belső piac hatékony működéséhez szükséges szabályok lévén – nem tartalmaznak a joghatóságra vonatkozó szabályokat valamely harmadik államban hozott ítéletek elismerésére és végrehajtására irányuló eljárások tekintetében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően meg kell vizsgálni az eredetileg eljáró bíróság előtt indított eljárás tárgyát annak megállapítása érdekében, hogy annak célja valamely harmadik államban egy polgári és kereskedelmi ügyben hozott bírósági ítélet végrehajtási feltételeinek megállapítása volt‑e. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) E tekintetben a kérdést előterjesztő bíróság által előadott, fent hivatkozott tények álláspontom szerint egy igenlő választ tesznek indokolttá. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár az alapügy alperese kifejezte egyet nem értését a kérdést előterjesztő bíróságnak az eredeti eljárás bemutatását illetően, az alperes ugyanakkor nyilvánvalóan elismerte, hogy a kereset – amelyre a common law különös eljárási szabályai vonatkoznak – egy harmadik államban hozott jogerős bírósági ítéleteken alapul, amelyek lehetővé teszik a gyorsított ítélethozatalt egy hiányos eljárás lezárása céljából, minthogy a védelemnek nincs reális esélye a pozitív végkimenetelre. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>) A Bíróságnak a határozat fogalmára vonatkozó ítélkezési gyakorlatára való hivatkozásokon túl, az eredeti eljárás lényegére vonatkozó azon megállapítások, amelyek szerint az eredeti eljárás kontradiktórius jelleggel rendelkezett és az eredetileg eljáró bíróság megvizsgálta az adós kifogásait (perképesség hiánya, az ítélethozatal során elkövetett csalás, a hitelt nyújtó intézmény ügyvédjének hiányzó megbízása, valamint a követelések beszámításával kapcsolatos igénybejelentés) nem tekinthetők relevánsak az eljárás célját érintő vizsgálat keretében. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) A hitelt nyújtó intézmény azon állítása, miszerint a jordániai ítéletek nem voltak végrehajthatóak az Egyesült Királyságban és Ausztriában, álláspontom szerint csak megerősíti azt a következtetést, hogy az eredetileg eljáró bíróság előtt indított eljárás célja valóban az említett ítéleteknek az első hivatkozott államban történő végrehajtás feltételeinek létrehozása volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között az eredetileg eljáró bíróság határozata és az azt kísérő tanúsítvány, amelyek egy elválaszthatatlan jogi egységet alkotnak, nyilvánvalóan sértik az 1215/2012 rendelet 2. cikkének a) pontját, valamint 39. cikkét. Ezt követően már csak azt kell megállapítani, hogy e rendelkezések lényegi jelentőségűnek minősülnek‑e, amint azt a Bíróság ítélkezési gyakorlata megköveteli.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szóban forgó jogi szabály lényegi jelentőségéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell jegyeznem, hogy a Diageo Brands ítélettel szemben, az eredetileg eljáró bíróság téves jogalkalmazása nem egy minimális harmonizációt előíró, a tagállami eltérő védjegyszabályozások részleges közelítését célzó irányelvben szereplő anyagi jogi rendelkezést érintett, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) hanem egy rendelet rendelkezéseit. E tekintetben az 1215/2012 rendelet (6) preambulumbekezdése kimondja, hogy a polgári és kereskedelmi ügyekben hozott határozatok szabad mozgásának biztosítása érdekében szükséges és célszerű, hogy a joghatóságra, valamint a határozatok elismerésére és végrehajtására vonatkozó szabályokat kötelező és közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus rendezze.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1215/2012 rendelet, amelynek jogalapját az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférésnek többek között a bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elve útján történő megkönnyítésére vonatkozó EUMSZ 67. cikk (4) bekezdése képezi, a polgári és kereskedelmi ügyekben folytatott együttműködés területén ennek megfelelően célul tűzi ki a joghatósági összeütközésre vonatkozó szabályok, valamint a bírósági határozatok elismerése és végrehajtása egyszerűsített és hatékonyabb rendszerének megerősítését, amelyet azon jogszabályok hoztak létre, amelynek folytonosságába illeszkedik, az igazságügyi együttműködés megkönnyítése és annak érdekében, hogy hozzájáruljon az Unió azon célkitűzésének eléréséhez, hogy a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének azon nagy fokú bizalomra épülő térségévé váljon, amelynek a tagállamok között fenn kell állnia. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) Az 1215/2012 rendeletnek az érintett bírósági határozatok vonatkozásában fennálló hatályát meghatározó 2. cikke a) pontját, valamint 39. cikkét álláspontom szerint lényegi jelentőségűnek kell tekinteni annyiban, amennyiben azok tiszteletben tartása nélkülözhetetlen az unió fent említett célkitűzésének az eléréséhez. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékeztetni kívánok arra, hogy a „közrend” e rendelet 45. cikkének (1) bekezdése értelmében vett fogalmának célja, hogy a valamely jogi normában kifejezésre jutó jogi érdekeket védje, amelyek a jelen esetben a belső piac hatékony működéséhez szükséges, a bírósági határozatok szabad mozgását támogató, a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülése térségének fenntartása és fejlesztése. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) Márpedig az Unió és annak belső piaca hatékony működésének biztosításához létrehozott, a határozatok végrehajtására irányuló rendszer alkalmazása – egy eredeti alkalmazási hiba következtében – nem kötelezhet egy tagállamot valamely harmadik államban hozott határozat végrehajtására, jóllehet ez utóbbi államnak a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárásának a feltételei az adott esetben nem teljesülnek a címzett tagállam nemzetközi közrendjét illetően, ezáltal megerősítve e téves jogalkalmazást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A javasolt megoldás (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>) véleményem szerint nem ellentétes az 1215/2012 rendelet által felállított rendszerrel. Egyrészt, bár vitathatatlan, hogy az 1215/2012 rendelet a határozatok közvetlen végrehajtásának elvén nyugszik, amelyet az uniós jogalkotó azon szándéka indokol, hogy csökkentse a határokon átnyúló jogviták időtartamát és költségeit, ez a jogszabály nem kevésbé célozza a címzett tagállamra ruházott vizsgálati jogkör fenntartását, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) és bizonyos szempontból, annak megerősítését. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>) Másrészt, a tagállamok között az igazságszolgáltatás terén fennálló kölcsönös bizalom gyengítése helyett, a címzett tagállam közrendjével való összhang vizsgálatának keretében végzett, az 1215/2012 rendelet alkalmazhatóságának lehetséges vizsgálatot biztosító „biztonsági szelep” alkalmas arra, hogy annak magas szintű védelmét biztosítsa.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogorvoslati lehetőségeknek az eredeti eljárás szerinti államban történő kimerítésének követelményéről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nyilvánvaló, hogy a Diageo Brands ítélet 64. pontja, amelynek értelmében – kivéve azokat a rendkívüli körülményeket, amelyek túlságosan nehézzé vagy lehetetlenné teszik a jogorvoslati lehetőségek kihasználását a származási tagállamban – a jogalanyoknak e tagállamban ki kell használniuk minden rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget annak érdekében, hogy megelőzzék a közrend megsértését, nagy visszhangot váltott ki a pontos hatályának megállapításával kapcsolatban. Az előadottakkal szemben, az előző megállapításokat nem lehet úgy értelmezni, mint amelyek a közrend megsértésére alapított ok vizsgálatának előfeltételét irányozzák elő. E tekintetben elegendő a szóban forgó ítélet 68. pontjának egyértelmű megfogalmazására támaszkodni, amely megállapítja, hogy „a megkeresett állam bíróságának, amikor megvizsgálja, hogy adott esetben fennáll‑e ezen állam közrendjének a nyilvánvaló megsértése, figyelembe kell vennie” azt, hogy – kivéve azokat a rendkívüli körülményeket, amelyek túlságosan nehézzé vagy lehetetlenné teszik a jogorvoslati lehetőségek kihasználását a származási tagállamban – a jogalanyoknak e tagállamban ki kell használniuk minden rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőséget annak érdekében, hogy megelőzzék az ilyen jogsértést. A jogorvoslati eljárásoknak az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban való kimerítésének követelménye csupán egyik tényezője a közrend megsértésére alapított megtagadási ok mérlegelésének. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság ítélkezési gyakorlata által felvetett másik kérdés az ítélkezési gyakorlatnak a szóban forgó közrenddel kapcsolatos hatályát érinti, legyen az eljárási vagy anyagi jogi. Meg kell állapítani, hogy az említett ítélet két, világosan elkülönülő tényező köré épül, azaz egyrészt a szóban forgó anyagi jogi szabályoknak, másrészt az eljárási garanciáknak a megsértése köré. Márpedig a jogorvoslati eljárások kimerítésével kapcsolatos megállapítás kizárólag e második tényező vizsgálatához kapcsolódik. Az ugyanezen ítéletben kifejtettekre joggal lehet úgy tekinteni, mint amelyek általánosítják a jogorvoslati eljárásoknak az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban történő kimerítésére irányuló vizsgálatot, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>) ami már megjelent a tisztességes tárgyaláshoz való jog, és ennélfogva az eljárásjogi közrend nyilvánvaló megsértésére vonatkozó ügyekben. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) Úgy vélem, hogy a címzett tagállam érdemi nemzetközi közrendje ma még az eljárási jogrendjénél is inkább kifejezi az adott államra jellemző alapvető értékeket, amelyek jogi szabályokban vagy elvekben jelennek meg, és amelyeket az eredeti eljárás helye szerinti tagállam nem feltétlenül oszt. Ennélfogva nem tűnik helyénvalónak elvárni az eredeti eljárás helye szerinti tagállamtól, hogy ezen értékek védelmezőjeként lépjen fel, és ezektől tegye függővé a címzett tagállam közrendjének nyilvánvaló megsértésének a megállapítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal, abban az esetben, ha valamely uniós jogi szabály megsértése megállapításra kerül, ez az érvelés irrelevánssá válik, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) ami álláspontom szerint azt vonja maga után, hogy a címzett tagállam bíróságának meg kell vizsgálnia, hogy az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban elérhető jogorvoslati lehetőségeket kimerítették‑e. E tekintetben meg kell vizsgálni, hogy fennállnak‑e olyan rendkívüli körülmények, amelyek túlságosan nehézzé vagy lehetetlenné teszik ezek igénybevételét, ideértve egy tanúsítvány kiállítására irányuló, igazságszolgáltatási jellegű eljárás keretében hozott határozattal szemben. Megjegyzem, hogy az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban lefolytatott kezdeti eljárásra hivatkozással az Európai Bizottság – észrevételeinek 29. pontjában – rámutat arra, hogy az Egyesült Királyság másodfokú bírósága elutasította a benyújtott felülvizsgálati kérelmet helyben hagyó keresetet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A végrehajtás megtagadásának az 1215/2012 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében szereplő okairól</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Minthogy a kérdést előterjesztő bíróság arra keres választ, hogy megtagadható‑e a végrehajtás az 1215/2012 rendelet 45. cikkében meghatározott okok valamelyikének megállapításától függetlenül, meg kell vizsgálni e rendelet 41. cikkének (2) bekezdését, amelynek értelmében „[a]z (1) bekezdés ellenére, a végrehajtás megtagadásának vagy felfüggesztésének a címzett tagállam joga alapján fennálló okai annyiban alkalmazandók, amennyiben azok nem összeegyeztethetetlenek a 45. cikkben említett okokkal”. Őszintén szólva e rendelkezés szövegezése nem tekinthető pontosnak, és bizonyos fokú kétértelműséget rejt magában a „végrehajtás megtagadásának okai” kifejezés alkalmazása miatt, amely az 1215/2012 rendelet 45. és 46. cikkének szövegére utal (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) annak érdekében, hogy a jelen rendelet 41. cikkének (2) bekezdését olyan hatékony érvényesüléssel ruházza fel, amely világosan utal az e különböző rendelkezésekben szabályozott okok eltérő jellegére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1215/2012 rendelet 41. cikke a III. fejezet végrehajtással kapcsolatos 2. szakaszában található, amely elkülönül a végrehajtás megtagadására vonatkozó szakasztól, és amely előírja, hogy a végrehajtásra irányuló eljárásra a címzett tagállam joga irányadó. A valamely tagállamban hozott, a címzett tagállamban végrehajtható határozatot a címzett tagállamban hozott határozatokra vonatkozó feltételekkel azonos feltételekkel kell ott végrehajtani. Itt kerül szóba a tényleges végrehajtási eljárás, amelyet az eredeti ítélet kedvezményezettje kezdeményezhet azáltal, hogy a hatáskörrel rendelkező végrehajtó hatósággal közli a határozat egy másolatát, valamint a tanúsítványt, amennyiben nem nyújtottak be a végrehajtás megtagadására irányuló kérelmet, vagy azt a megkeresett bíróság elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen eljárási keretre tekintettel kell értelmezni az 1215/2012 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a végrehajtás megtagadására irányuló okok tartalmát; e feladat rendkívül kényes a végrehajtási intézkedések foganatosítására vonatkozó nemzeti szabályok sokfélesége, valamint az ezen intézkedésekkel szemben felhozható kifogások miatt. Például, hivatkozni lehet egyes javak vagy pénzösszegek lefoglalható természetére vonatkozó kifogásokra, a marasztaló ítélet nyomán keletkezett kifizetések vagy kártérítés után fennálló tartozás mértékén alapuló kifogásokra, a végrehajtási jogi aktusokat érintő szabálytalanságokkal kapcsolatos kifogásokra, vagy éppenséggel egy igényszüntető elévülés joghatásai következtében a jogcím fennállását érintő kifogásra, illetve a végrehajtható természetére vonatkozó kifogásra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fontos hangsúlyozni, hogy a végrehajtás megtagadásának az 1215/2012 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében foglalt, nem harmonizált okainak az alkalmazása két szempontból is szabályozott, egyrészt az e rendelet 52. cikke (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>) értelmében az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban hozott határozat érdemi felülvizsgálatának tilalma által, és másrészt az említett rendelet 45. cikkében szereplő kimerítő felsorolásban szereplő harmonizált okokkal való összhang előírása útján, amely felsorolás nem tartalmazza e jogszabály tárgyi hatályának az eredetileg eljáró bíróság általi téves alkalmazását. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emlékezzünk vissza arra, hogy a végrehajtás megtagadása ez utóbbi cikkben szereplő okának megállapítása az eredetileg eljáró bíróság határozatának teljes „semlegesítésére” irányul, aminek következtében az nem tudja kifejteni joghatásait a címzett tagállamban, ezáltal nem válhat végrehajtási intézkedés tárgyává. Az 1215/2012 rendelet 45. cikkében felsorolt okok kimerítő jellegének, valamint a fent említett összeegyeztethetőségi követelménynek a tiszteletben tartása végett, az említett rendelet 41. cikkének (2) bekezdése szerinti ok önmagában nem vonhatja maga után a végrehajtható okirat elfogadhatóságának a megkérdőjelezését, azonban ezen okirat hatásainak a lehetséges csökkentésével járhat, ezáltal ez utóbbi végrehajtását érintő korlátozást képezhet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben nem fogadható el az, hogy a megkeresett bíróság a végrehajtás megtagadásának az 1215/2012 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében szereplő ok mérlegelése keretében ellenőrizze a tanúsítvány hitelességét, ezáltal e rendelet alkalmazhatóságát a határozat meghozatalával végződő eljárás tekintetében, ami azt tenné lehetővé e bíróság számára, hogy e határozatot megfossza végrehajtható jellegétől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összessége alapján azt javaslom a Bíróságnak, hogy az Oberster Gerichtshof (legfelsőbb bíróság, Ausztria) által feltett előzetes döntéshozatali kérdésekre a következő választ adja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-83" title="page-20">
      A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 45. és 46. cikkét úgy kell értelmezni, hogy a címzett tagállam bírósága, amelyhez a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet nyújtottak be, annak helyt adhat azon az alapon, hogy az eredetileg eljáró bíróság által hozott határozat, valamint az e rendelet 53. cikke szerinti tanúsítvány sérti a címzett tagállam közrendjét abban az esetben, ha a hivatkozott téves jogalkalmazás nyilvánvalóan sért egy olyan jogi normát, amely az uniós jogrendben, és ezáltal e tagállam jogrendjében lényegi jelentőségűnek minősül. Ez az eset áll fenn, ha a téves jogalkalmazás a szóban forgó rendelet 2. cikkének a) pontját, valamint 39. cikkét érinti, amely rendelkezések előírják, hogy a végrehajtani kért határozatot valamely tagállamban hozzák.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-84" title="page-20">
      Abban az esetben, ha a címzett tagállam közrendjének az Unió valamely anyagi jogi vagy eljárási jogi szabályának a téves alkalmazása útján történő nyilvánvaló megsértése bebizonyosodik, e tagállam bíróságának figyelembe kell vennie azt a tényt, hogy a peres feleknek – kivéve olyan különleges körülmények esetén, amelyek túlságosan nehézzé vagy lehetetlenné tennék a jogorvoslati jogok gyakorlását az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban – e tagállamban ki kell meríteniük minden jogorvoslati lehetőséget annak érdekében, hogy e jogsértést megelőzzék.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: francia.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem 18. pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) 2019. február 28‑i Gradbeništvo Korana ítélet (C‑579/17, EU:C:2019:162, 36. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) A Gradbeništvo Korana ügyre vonatkozó indítvány (C‑579/17, EU:C:2018:863, 44. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) 2019. február 28‑i Gradbeništvo Korana ítélet (C‑579/17, EU:C:2019:162, 37. és 39. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Az 1215/2012 rendelet 2. cikkének f) pontja.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) 2019. szeptember 4‑i Salvoni ítélet (C‑347/18, EU:C:2019:661, 31. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) 2019. február 28‑i Gradbeništvo Korana ítélet (C‑579/17, EU:C:2019:162, 38. és 40. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) A Nagy‑Britannia és Észak‑Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia‑közösségből történő kilépéséről szóló megállapodás 67. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján, figyelembe véve elfogadásának időpontját, azaz 2019. március 20‑át, egy angol bíróság által hozott megtámadott végzés nem minősül egy harmadik állam végzésének.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001 L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás: 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítések: HL 2006. L 242., 6. o.; HL 2011. L 124., 47. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) 2012. szeptember 6‑i Trade Agency ítélet (C‑619/10, EU:C:2012:531, 28–31. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) 2012. szeptember 6‑i Trade Agency ítélet (C‑619/10, EU:C:2012:531, 35. és 36. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) 2019. június 6‑i Weil ítélet (C‑361/18, EU:C:2019:473).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, mivel az 1215/2012 rendelet hatályon kívül helyezi a 44/2001 rendeletet, és annak helyébe lép, a Bíróság által az utóbbi rendelet rendelkezései tekintetében adott értelmezés az 1215/2012 rendeletre vonatkozóan is érvényes, de csak akkor, ha e két uniós jogi jogszabály rendelkezései „egyenértékűnek” tekinthetők (2019. február 28‑i Gradbeništvo Korana ítélet [C‑579/17, EU:C:2019:162, 45. pont]), ami a jelen ügyben nem áll fenn a tanúsítványra vonatkozó rendelkezéseket illetően.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>) Ferrand, F., „Reconnaissance et exécution des jugements européens en matière civile et commerciale”, Droit et pratique de la procédure civile, Dalloz action, 541‑243. fejezet.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>) D’Avout, L., „L’efficacité internationale des jugements après la refonte du règlement Bruxelles I”, Revue internationale de droit processuel 5. kötet, 2/2015, 258. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>) Lásd e tekintetben: 2019. február 28‑i Gradbeništvo Korana ítéletet (C‑579/17, EU:C:2019:162, 36. o.). Ezen ítélet 36. pontjában szereplő második hivatkozás az „elismerés” kifejezésre álláspontom szerint nem helyénvaló és ezért nem került hivatkozásra, mivel egy határozat elismerésének megtagadására az 1215/2012 rendelet 45. cikkének megfelelően bármelyik érdekelt fél hivatkozhat.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>) Felmerül a kérdés, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata nem vonja‑e maga után a megkeresett bíróság mérlegelést nem engedő hatáskörének megállapítását, mivel ez utóbbi csak azokat a végrehajtás megtagadására irányadó okokat vizsgálhatja meg, amelyekre a kérelmező hivatkozik, kizárva a hivatalból történő eljárást. Megállapítom ugyanakkor, hogy az 1215/2012 rendelet 47. cikkének (2) bekezdése értelmében a végrehajtás megtagadására vonatkozó eljárást, amennyiben azt e rendelet nem szabályozza, a címzett tagállam joga határozza meg. Miután a végrehajtás megtagadása iránti kérelmet benyújtották és a jogorvoslati eljárás megkezdődött, a címzett tagállam bíróságának a jogosultságai, így különösen a végrehajtás megtagadására irányuló ok hivatalból történő megvizsgálásának kötelezettsége az e tagállam eljárási jogai által kerülnek meghatározásra.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>) 2012. szeptember 6‑i Trade Agency ítélet (C‑619/10, EU:C:2012:531, 31. pont); 2014. október 23‑i flyLAL‑Lithuanian Airlines ítélet (C‑302/13, EU:C:2014:2319, 46. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2015. július 16‑i Diageo Brands ítélet (C‑681/13, EU:C:2015:471, 40. és 41. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>) Lásd az előzetes döntéshozatalra utaló határozat 18. pontját.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2016. május 25‑i Meroni ítélet (C‑559/14, EU:C:2016:349, 38–40. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>) Lásd analógia útján: 2016. május 25‑i Meroni ítélet (C‑559/14, EU:C:2016:349, 41. és 42. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>) 2015. július 16‑i Diageo Brands ítélet (C‑681/13, EU:C:2015:471, 48. és 50. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>) 1994. január 20‑i Owens Bank ítélet (C‑129/92, EU:C:1994:13).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>) HL 1972. L 299., 32. o.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>) Lásd e tekintetben: 1994. január 20‑i Owens Bank ítélet (C‑129/92, EU:C:1994:13, 17. és 23. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>) Lásd e tekintetben: 1994. január 20‑i Owens Bank ítélet (C‑129/92, EU:C:1994:13, 13. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>) Észrevételeinek 10. pontjában a Bizottság rámutatott arra, hogy az eredetileg eljáró bíróság által hozott végzést a két jordániai ítélet végrehajtásával kapcsolatos gyorsított eljárás lezárásaként hozták meg. A Bizottság ugyancsak hivatkozott arra, ezen észrevételek 36. pontjában, hogy az e bíróság által lefolytatott eljárás célja a végrehajtási eljárás felperese által egy jogerős ítéletben foglalt fizetési kötelezettség fennállásának vizsgálatára korlátozódott.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>) Lásd a H Limited észrevételeinek 16., 25. és 27. pontját. Ez utóbbi hozzáteszi (20. pont), hogy a szóban forgó common law eljárás előírja a közrendnek, az eljárás kezdeményezése során történő meghallgatáshoz való jognak, valamint a külföldi bíróság közvetett joghatóságának a vizsgálatát, ami alátámasztja azon megállapítást, hogy ez az eljárás egyenértékű a végrehajthatóvá nyilvánítási eljárással. Ezek a megjegyzések összhangban vannak az 1978. október 9‐i, a Dán Királyságnak, Írországnak, valamint Nagy‐Britannia és Észak‐Írország Egyesült Királyságának a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló Egyezményhez, valamint az Egyezménynek a Bíróság általi értelmezésére vonatkozó jegyzőkönyvhöz való csatlakozásáról szóló egyezményre vonatkozó, P. Schlosser által készített jelentésben (HL 1979. C 59., 71. o., 6. és azt követő pontok) foglalt, az Egyesült Királyságban a common law szerinti elismerési és végrehajtási eljárások elemzésével.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>) E kifogások olyan járulékos problémáknak minősülnek, amelyek elválaszthatatlanok attól a végrehajtási eljárástól, amelynek keretében felmerültek. Emlékeztetni kívánok arra, hogy a Bíróság az 1994. január 20‑i Owens Bank ítéletben (C‑129/92, EU:C:1994:13, 29–37. pont) úgy határozott, hogy a Brüsszeli Egyezmény nem alkalmazható azon eljárásokra, „sem az eljárások keretében felmerülő problémákra”, amelyek a szerződő államokban merülnek fel a harmadik államokban hozott ítéletek elismerését és végrehajtását illetően.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>) 2015. július 16‑i Diageo Brands ítélet (C‑681/13, EU:C:2015:471, 51. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>) 2017. március 9‑i Pula Parking ítélet (C‑551/15, EU:C:2017:193, 53. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>) Lásd analógia útján: 1999. június 1‑jei Eco Swiss ítélet (C‑126/97, EU:C:1999:269, 36. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>) Lásd e tekintetben: 2014. október 23‑i flyLAL‑Lithuanian Airlines ítélet (C‑302/13, EU:C:2014:2319, 56. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>) Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban foglalt tényezők alapján megállapítható lehet egy másik lényegi jelentőségű uniós jogi szabály, azaz a csalárd magatartást és a joggal való visszaélést tiltó elvnek a megsértése, amely az uniós jognak a jogalanyok által tiszteletben tartandó alapelvét képezi. A Bíróság szerint az uniós jogi szabályozás alkalmazását nem lehet oly módon kiterjeszteni, hogy az vonatkozzon az abból a célból végrehajtott ügyletekre, hogy csalárd módon vagy visszaélésszerűen részesüljenek az uniós jog által biztosított előnyökből (2020. október 28‑i Kreis Heinsberg ítélet [C‑112/19, EU:C:2020:864, 46. pont]). A csalárd magatartás megállapítása olyan egybehangzó bizonyítékokon alapul, amelyek alátámasztják egy objektív és egy szubjektív elem együttes fennállását. A jelen ügyben, egyrészt, az objektív elem az a tény, hogy az 1215/2012 rendelet alkalmazási feltételei nem állnak fenn az érintett határozatokat illetően. Másrészt, a szubjektív elem a H Limited azon szándéka, hogy e feltételeket megkerülje vagy kijátssza azáltal, hogy egy J‑vel nyilvánvaló kapcsolat nélküli tagállamban egy olyan eljárást indít, amelynek célja a két jordániai ítélet végrehajtásához szükséges feltételek megteremtése annak érdekében, hogy e rendelet alkalmazásához kapcsolódó előnyt élvezhesse, azaz e két határozat közvetlen végrehajtását Ausztriában, ahol J lakóhellyel rendelkezik. Ez a helyzet megfelel a „kettős végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló eljárás” fogalmának.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>) Fontos kihangsúlyozni, hogy az Európai Bizottságnak a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló rendeletre tett javaslata (COM(2010) 748 végleges) magában foglalta, a végrehajthatóvá nyilvánításra irányuló eljárás eltörlésén túl, a címzett tagállam közrendjének nyilvánvaló megsértését, mint az eredeti eljárás hely szerinti tagállamban hozott határozat végrehajtásának megtagadására irányuló okot. Tekintettel e második javaslat által szított élénk vitákat, valamint a különböző tagállamok által kibocsátott fenntartásokat, az uniós jogalkotó végül lemondott e javaslatról.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>) Lásd az 1215/2012 rendelet 41. cikkének (2) bekezdését a címzett tagállam joga alapján fennálló megtagadási vagy felfüggesztési okok lehetséges alkalmazását illetően.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>) A 2016. május 25‑i Meroni ítélet (C‑559/14, EU:C:2016:349, 46. és 54. pont) ezt az értelmezést támogatja. Ezen ítélet 54. pontjában a Bíróság nyilvánvalóan összeköti a címzett tagállam közrendjének nyilvánvaló megsértésének hiányát kimondó érdemi ténymegállapítást azzal lehetőséggel, hogy az érintett peres felek érvényesítsék eljárási jogaikat az eredetileg eljáró bíróság előtt.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>) Pailler, L., Journal du droit international (Clunet), 4. szám, 2016. október, 20.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>) Lásd: 2009. április 2‑i Gambazzi ítélet (C‑394/07, EU:C:2009:219, 42–45. pont), valamint 2012. szeptember 6‑i Trade Agency ítélet (C‑619/10, EU:C:2012:531, 61. pont). A 2016. május 25‑i Meroni ítéletben (C‑559/14, EU:C:2016:349) ugyancsak a formai értelemben vett közrend nyilvánvaló megsértésének jellemzését illetően történik a jogorvoslati lehetőségeknek az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban történő kimerítésére irányuló követelmény vizsgálata.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>) E helyt emlékezzünk vissza az uniós jognak a tagállamok jogrendjébe történő integrációjára, valamint a nemzeti bíróságnak mint az uniós jog rendes bíróságának azon feladatára, hogy biztosítsa az uniós jogi szabályok hatékony érvényesülését.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>) Az 1215/2012 rendelet (30) preambulumbekezdése értelmében e szóhasználat melletti választást bizonyos eljárási megfontolások indokolták, tudniillik az uniós jogalkotó azon szándéka, hogy a végrehajtás által érintett személy által kezdeményezett ugyanazon eljárás keretébe foglalja az e végrehajtás megtagadására irányuló, a rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében, valamint a 45. cikkben meghatározott okok együttesének a megkeresett bíróság által történő vizsgálatát. Emlékeztetni kell arra, hogy az 1215/2012 rendelet 47. cikkének (2) bekezdése értelmében a végrehajtás megtagadására vonatkozó eljárást, amennyiben azt e rendelet nem szabályozza, a címzett tagállam joga határozza meg.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>) Az 1215/2012 rendelet 52. cikke a III. fejezet közös rendelkezéseket tartalmazó 4. szakasza alá tartozik.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>) Hozzá kell tenni, hogy az 1215/2012 rendelet 41. cikkének (2) bekezdésében foglalt okokat szigorúan kell értelmezni, hasonlóan az e rendelet 45. cikkében foglaltakkal.</p>
</body>
</html>
