(1)

Az uniós gazdasági kormányzás megreformált kerete 2024. április 30-án hatályba lépett. A gazdaságpolitikák hatékony összehangolásáról és a többoldalú költségvetési felügyeletről szóló (EU) 2024/1263 európai parlamenti és tanácsi rendelet (1), a túlzott hiány esetén követendő eljárás végrehajtásáról szóló, módosított 1467/97/EK rendelet (2) és a tagállamok költségvetési keretrendszeréről szóló, módosított 2011/85/EU tanácsi irányelv (3) együttesen a megreformált uniós gazdasági kormányzási keret gerincét képezi. Az új keret célja, hogy reformok és beruházások révén előmozdítsa a rendezett és fenntartható államháztartást, a fenntartható és inkluzív növekedést, valamint a rezilienciát, továbbá megelőzze a túlzott költségvetési hiányt. Emellett előmozdítja a nemzeti felelősségvállalást, fokozott hangsúlyt helyez a középtávra, valamint hatékonyabbá és következetesebbé teszi a szabályok végrehajtását.

(2)

Az új gazdasági kormányzási keret középpontjában a tagállamok által a Tanácsnak és a Bizottságnak benyújtott nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervek állnak. A terveknek két célkitűzést kell teljesíteniük: i. biztosítaniuk kell többek között, hogy az államadósság a kiigazítási időszak végére megalapozottan csökkenő pályán álljon, vagy prudens szinten maradjon, a költségvetési hiány pedig középtávon a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaérték alá csökkenjen és e szint alatt maradjon, valamint ii. biztosítaniuk kell az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló, illetve az EU közös prioritásainak érvényesülését elősegítő reformok és beruházások megvalósítását. E célból minden tervnek ismertetnie kell egy, a nettó kiadási (4) pályára vonatkozó középtávú kötelezettségvállalást, amely tényleges költségvetési korlátot állapít meg a terv időtartamára, azaz (a tagállam rendes jogalkotási ciklusától függően) egy négy- vagy ötéves időszakra. Emellett a tervben ki kell fejteni, hogy a tagállam miként fogja biztosítani az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban (ideértve adott esetben a makrogazdasági egyensúlyhiány kezelésére szolgáló eljárás keretében megfogalmazott ajánlásokat is) – azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások megvalósítását, továbbá hogy a tagállam miként fogja elősegíteni a közös uniós prioritások megvalósulását. A költségvetési kiigazítás négyéves időszakra szól, amely legfeljebb három évvel meghosszabbítható, ha a tagállam elkötelezi magát az (EU) 2024/1263 rendeletben meghatározott kritériumoknak megfelelő releváns reformok és beruházások végrehajtása mellett.

(3)

A Bizottságnak a terv benyújtását követően értékelnie kell, hogy az megfelel-e az (EU) 2024/1263 rendeletben foglalt követelményeknek.

(4)

Ezt követően a Tanácsnak a Bizottság ajánlása alapján ajánlást kell elfogadnia, amelyben meghatározza az érintett tagállam nettó kiadási pályáját, és adott esetben jóváhagyja a költségvetési kiigazítási időszak meghosszabbítását alátámasztó reform- és beruházási kötelezettségvállalásokat.

(5)

Lettország 2024. október 15-én benyújtotta nemzeti középtávú költségvetési-strukturális tervét a Tanácsnak és a Bizottságnak. A benyújtásra azt követően került sor, hogy a Lettország által szolgáltatott indokokra tekintettel megállapodás született a Bizottsággal az (EU) 2024/1263 rendelet 36. cikkében meghatározott határidő meghosszabbításáról.

(6)

A terv benyújtását megelőzően Lettország technikai információkat kért (5), amelyeket a Bizottság 2024. június 21-én küldött meg és 2024. október 15-én tett közzé (6). A technikai információkban a Bizottság megjelölte azt a szintet, amelyet a strukturális elsődleges egyenleg tekintetében 2028-ban biztosítani kell ahhoz, hogy a költségvetési hiány középtávon a GDP 3 %-a alatt maradjon, illetve hogy az államadósság középtávon a GDP 60 %-a alatt maradjon, még a négyéves kiigazítási időszakon túli további költségvetési intézkedések nélkül is. Középtáv alatt a kiigazítási időszak végét követő tízéves időszak értendő. A technikai információkat a következő két forgatókönyv szerint készítették el és továbbították a tagállamoknak: az (EU) 2024/1263 rendelet 9. cikkének (3) bekezdésével összhangban a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel (7) való összhanggal számoló forgatókönyv, valamint az e védintézkedés nélküli forgatókönyv.

A Lettországra vonatkozó technikai információk szerint az alkalmazandó költségvetési szabályoknak egy négyéves kiigazítási időszak alatti megfelelés érdekében, és a 2024 júniusában továbbított előzetes iránymutatást alátámasztó bizottsági feltételezések alapján a strukturális elsődleges egyenlegnek a GDP legalább -1,3 %-át kell kitennie a kiigazítási időszak végén (2028; a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés nélküli forgatókönyv), az alábbi táblázat szerint. Tájékoztatásképpen, a költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedéssel is számolva, a strukturális elsődleges egyenlegnek a kiigazítási időszak végén (2028) legalább a GDP -0,1 %-át kell kitennie. A költségvetési hiányra vonatkozó rezilienciacélú védintézkedés azonban nem követelmény Lettország számára, amely jogosult technikai információkra.

1. táblázat: A Bizottság által Lettország részére nyújtott technikai információk

(7)

Lettország és a Bizottság az (EU) 2024/1263 rendelet 12. cikkével összhangban 2024 szeptemberében szakértői szintű párbeszédet folytatott. A párbeszéd középpontjában egyrészt a Lettország által tervezett nettó kiadási pálya és az annak alapjául szolgáló feltételezések (különösen a potenciális kibocsátás és a kamatlábak) álltak, másrészt az európai szemeszter keretében azonosított fő kihívásokra reagáló reformok és beruházások tervezett végrehajtása, valamint a méltányos zöld és digitális átmenettel, a társadalmi és gazdasági rezilienciával, az energiabiztonsággal és a védelmi képességek kiépítésével kapcsolatos közös uniós prioritások megvalósítása.

(8)

Lettország – az általa a tervében szolgáltatott információk szerint – az (EU) 2024/1263 rendelet 11. cikkének (3) bekezdésével és 36. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban 2024 szeptemberében arról számolt be, hogy konzultációt folytatott a szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel, többek között a Munkaadók Szervezeteinek Szövetségével, a Szabad Szakszervezetek Szövetségével, valamint a Helyi és Regionális Önkormányzatok Szövetségével. A Lettország által szolgáltatott információk szerint az ülés központi témája az volt, hogy Lettország miként tervezi megvalósítani az országspecifikus ajánlásokat és az EU közös prioritásait, különös tekintettel az adópolitikára, az oktatásra és az egészségügyre.

(9)

2024 júniusában a Költségvetési Fegyelmi Tanács (Lettország független költségvetési intézménye) jóváhagyta a 2024–2028-as középtávú költségvetési keretet alátámasztó makrogazdasági előrejelzést, elismerve, hogy a Pénzügyminisztérium által benyújtott makrogazdasági előrejelzés összességében prudens, és a tényleges gazdasági fejleményeket tükrözi. Októberben a Költségvetési Fegyelmi Tanács véleményt adott ki a 2025–2028-as középtávú költségvetési keretről, a 2025. évi költségvetésről és a középtávú költségvetési-strukturális tervről. A Költségvetési Fegyelmi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy bár a 2024. évi költségvetési előrejelzésekhez és a 2025. évi költségvetés elkészítéséhez naprakész nemzeti költségvetési adatokat használtak, az ez év júniusában jóváhagyott makrogazdasági előrejelzést nem vizsgálták felül, ezért az nem vette figyelembe a referenciaértékek felülvizsgálatának eredményét és a legújabb gazdasági tendenciákat. A Költségvetési Fegyelmi Tanács ugyanakkor elismerte, hogy a középtávú költségvetési-strukturális terv költségvetési pályája megfelel az (EU) 2024/1263 rendelet feltételeinek (a Bizottság technikai információi).

(10)

Lettország október 15-én benyújtotta a 2025-re vonatkozó költségvetésiterv-javaslatát. A Bizottság 2024. november 26-án véleményt fogadott el erről a költségvetésiterv-javaslatról (8).

(11)

A Tanács 2024. október 21-én az európai szemeszter keretében több országspecifikus ajánlást intézett Lettországhoz (9).

(12)

Az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkével összhangban a Bizottság értékelte a tervet, a következőképpen:

(13)

Lettországban 2023-ban 1,7 %-kal nőtt a gazdasági tevékenység, ami a beruházásoknak és a közkiadásoknak tudható be. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint a gazdaság 2024-ben várhatóan stagnálni fog a gyenge lakossági fogyasztás és beruházások következtében, illetve az erős állami fogyasztás ellenére. A reál-GDP 2025-ben várhatóan 1 %-kal, 2026-ban pedig 2,1 %-kal nő, mivel a lakossági fogyasztás és a beruházások szintje várhatóan helyreáll. 2026-ban az export várhatóan ugyancsak fellendül. Az előrejelzés időszakában (azaz 2024–2026-ban) Lettországban a potenciális-GDP-növekedés a 2024-es visszaesést követően a várakozások szerint 2026-ban 1,5 %-ra emelkedik. A munkanélküliségi ráta 2023-ban 6,6 % volt, és a Bizottság előrejelzése szerint 2024-ben 6,7 %, 2025-ben 6,7 %, 2026-ban pedig 6,5 % lesz. Az infláció (GDP-deflátor) az előrejelzések szerint a 2023. évi 9,1 %-ról 2024-ben 1,2 %-ra csökken, majd 2025-ben és 2026-ban egyaránt 2,2 % lesz.

(14)

A költségvetési helyzet alakulását illetően Lettország 2023. évi költségvetési hiánya a GDP 2,4 %-ának felelt meg. A mutató értéke az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint 2024-ben a GDP 2,8 %-a lesz, majd 2025-ben a GDP 3,2 %-ára nő, és 2026-ban – változatlan szakpolitikát feltételezve – 3,2 %-on marad. Az Európai Bizottság a 2024. őszi előrejelzésében figyelembe vette Lettország 2025-re vonatkozó költségvetés-tervezetét, amelyet a kormány októberben terjesztett a nemzeti parlament elé. Az államadósság 2023 végén a GDP 45,0 %-át tette ki. Az Európai Bizottság 2024. őszi előrejelzése szerint az adósságráta 2024 végére várhatóan a GDP 48,1 %-ára emelkedik. A mutató értéke az előrejelzés szerint 2025 végére a GDP 50,3 %-ára nő, 2026 végére pedig a GDP 51,6 %-ának megfelelő mértékű lesz. Költségvetési előrejelzésében a Bizottság a középtávú tervekben szereplő kötelezettségvállalások közül csak azokat veszi figyelembe, amelyeket hitelt érdemlően bejelentett és kellő részletességgel meghatározott konkrét szakpolitikai intézkedések támasztanak alá.

(15)

Lettország nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terve a 2025–2028-as időszakra vonatkozik, és négy évre szóló költségvetési kiigazítást irányoz elő.

(16)

A terv az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkében előírt összes információt tartalmazza. A tagállamok számára készült, a középtávú költségvetési-strukturális tervekre és az elért eredményekről szóló éves jelentésekre vonatkozó tájékoztatási követelményekről szóló, a Hivatalos Lapban 2024. június 21-én közzétett iránymutatással ellentétben a terv nem tartalmazza a 7c. és a 7d. táblázatot. Ezek a táblázatok azonban nem elengedhetetlenek a lett terv értékeléséhez.

(17)

Lettország a tervben kötelezettséget vállal a 2. táblázatban feltüntetett nettó kiadási pálya követésére, ami 2025-től 2028-ig a nettó kiadások évi 4,1 %-os átlagos növekedését jelenti. A technikai információk (lineáris kiigazítási pályát feltételezve) összhangban vannak a nettó kiadások 3,7 %-os átlagos növekedésével a kiigazítási időszak (2025–2028) során. A tervben vállalt nettó kiadási pálya a jelentés szerint a GDP -1,3 %-ának megfelelő strukturális elsődleges egyenleget eredményez a kiigazítási időszak végén (2028). Ez megegyezik a strukturális elsődleges egyenlegnek a Bizottság által a 2024. június 21-i technikai információkban megadott, a 2028. évi GDP -1,3 %-át kitevő minimális szintjével (10). A terv azzal számol, hogy a potenciális-GDP-növekedés (a 2024. évi 2,2 %-ról) 2025-ben 2,1 %-ra, majd 2028-ra 0,9 %-ra csökken. Emellett a terv szerint a GDP-deflátor a kiigazítási időszakban (2025–2028) stabilan 2,5 %-on marad.

2. táblázat: A Lettország tervében szereplő nettó kiadási pálya és főbb feltételezések

(18)

Ha a tervben vállalt nettó kiadási pálya és az alapul szolgáló feltételezések megvalósulnak, az államadósság a terv szerint a 2024. évi 45,8 %-ról a kiigazítási időszak végére (2028) fokozatosan a GDP 50,8 %-ára emelkedne, amint az a következő táblázatban is szerepel. A kiigazítást követően középtávon (azaz 2038-ig) az adósságráta a terv szerint várhatóan fokozatosan tovább nő, és 2038-ra eléri a GDP 59,9 %-át.

3. táblázat: Az államadósság és az államháztartási egyenleg alakulása Lettország tervében

A terv értelmében tehát az államadósság középtávon a Szerződésben a GDP 60 %-ában meghatározott referenciaérték alatt maradna. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében az államadósságra vonatkozóan előírt követelménynek.

(19)

A tervben foglalt nettó kiadási pálya és feltételezések alapján a költségvetési hiány a kiigazítási időszak során minden évben a GDP 2,9 %-án marad. A terv értelmében tehát az államháztartási egyenleg a kiigazítási időszak végén (2028) nem lépné túl a GDP 3 %-ában meghatározott referenciaértéket. Emellett a kiigazítási időszakot követő tíz évben (azaz 2038-ig) a költségvetési hiány nem lépné túl a GDP 3 %-át, hanem éppen a hiány-referenciaérték alatt maradna. Ezért a tervben foglalt szakpolitikai kötelezettségvállalások és makrogazdasági feltételezések alapján a tervben előterjesztett nettó kiadási pálya eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében a költségvetési hiányra vonatkozóan előírt követelménynek.

(20)

A terv alapját képező feltételezések eltérnek a Bizottság által 2024. június 21-én Lettországnak továbbított feltételezésektől. A terv hat változó esetében alkalmaz eltérő feltételezéseket, nevezetesen a 2024-es kiindulási helyzet (a strukturális elsődleges egyenleg, a potenciális-GDP-növekedés, a tényleges GDP-növekedés, az adósságok nominális implicit kamatlába, az SFA-tételek és a GDP-deflátor növekedése) esetében. A feltételezések ezen eltéréseit körültekintően meg kell vizsgálni annak biztosítása céljából, hogy azok megalapozott és adatvezérelt gazdasági érveken alapuljanak, különös tekintettel arra, hogy a nettó kiadások átlagos növekedése a terv szerint magasabb a technikai információkban foglaltaknál.

Alább felsoroljuk a nettó kiadások átlagos növekedésére a legjelentősebb hatást gyakorló különbségeket, az egyes különbségek külön-külön történő értékelésével együtt.

A 2024-es jobb költségvetési pozíció a terv alábbi feltételezéseit tükrözi:

Összességében a tervben szereplő, a 2024-es kiindulási pont javulására vonatkozó, nem kellően indokolt feltételezéseket a 2025-től kezdődően alkalmazott közös adósságfenntarthatósági elemzési keretnek megfelelő feltételezések ellensúlyozzák. A fennmaradó eltérések nem gyakorolnak lényeges hatást a nettó kiadások átlagos növekedésére a Bizottság feltételezéseihez képest. Ez azt jelenti, hogy a tervben szereplő nettó kiadási pálya és a technikai információk közötti eltérést a feltételezések közötti eltérések magyarázzák, amelyek összességében elfogadhatók. Ezen értékelés alapján a terv megfelel az (EU) 2024/1263 rendelet 13. cikkének b) pontja szerinti követelménynek. A Bizottság a nettó kiadási pályának való megfelelés jövőbeli értékelése során figyelembe fogja venni a terv feltételezéseinek fenti értékelését.

(21)

A tervben foglalt indikatív költségvetési stratégia szerint a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalásokat kiadási és diszkrecionális bevételi intézkedések révén fogják végrehajtani. A bevételi oldalon a diszkrecionális intézkedések magukban foglalják a munkát terhelő adók 2025-től kezdődő felülvizsgálatát, különösen a személyijövedelemadó-kulcsok felfelé történő módosítását, valamint a nem adóköteles jövedelmek növelését és horizontális alkalmazását. Mivel ezek a bevételi intézkedések negatív költségvetési hatással járnak, a kormány a következőket javasolta: a bankok rendkívüli nyereségeire kivetett adó 2025-től; a szerzett jövedelem után beszedett nyugdíjjárulékok 1 százalékpontjának a tőkefedezetiből az állami nyugdíjrendszerbe való átcsoportosítása; valamint egyéb kompenzációs intézkedések, beleértve a különböző termékcsoportokra vonatkozó jövedékiadó-mértékek felfelé történő módosítását, valamint a magán- és cégautókra vonatkozó adókulcsok növelését. A kiadási oldalon a kiadásnövelő diszkrecionális intézkedések főként a belső és külső biztonság megerősítésére irányulnak, beleértve a belső biztonsági szolgálatok kapacitását (ideértve a javadalmazás növelését), a kiberbiztonságot, a lőszerek és egyéni felszerelések beszerzését, valamint az Ukrajnának nyújtott katonai támogatást és a Lettországban tartózkodó ukrán állampolgárok támogatását. A kiadáscsökkentő intézkedések közé tartozik az állami szektorban a javadalmazás növekedésének korlátozása, az árukra és szolgáltatásokra fordított kiadások csökkentése az ágazati minisztériumokban, a fizetésekre és beruházásokra fordított önkormányzati kiadások felülvizsgálata, valamint a közigazgatáshoz tartozó vállalatok kiadásainak felülvizsgálata. Az előirányzott szakpolitikai intézkedések részleteit meg kell erősíteni vagy ki kell igazítani, majd számszerűsíteni kell az éves költségvetésekben. A tervben szereplő indikatív költségvetési stratégia végrehajtásával kapcsolatban továbbra is vannak kockázatok. Ezek egyes diszkrecionális bevételi intézkedések vártnál alacsonyabb költségvetési hatásából, valamint a növekvő védelmi kiadási szükségletekből erednek, amelyek mindegyike további diszkrecionális bevételi intézkedéseket vagy a kiadások visszafogását teheti szükségessé. A 2025-ös költségvetésiterv-javaslat meghatározza azokat a szakpolitikai intézkedéseket, amelyek révén teljesíthető a nettó kiadásokra vonatkozó kötelezettségvállalás (11).

(22)

A terv ismerteti azokat a szakpolitikai szándékokat, amelyek az európai szemeszter keretében – különösen az országspecifikus ajánlásokban – azonosított fő kihívások kezelését, valamint az EU közös prioritásainak megvalósítását célzó reformokra és beruházásokra vonatkoznak. A terv több mint 130, az EU közös prioritásainak megvalósítására irányuló reformot és beruházást tartalmaz, amelyek közül több mint 40-hez a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, több mint 50-hez pedig a kohéziós politikai alapok biztosítanak pénzügyi támogatást.

(23)

A méltányos zöld és digitális átállásra vonatkozó közös prioritást, többek között az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzéseket illetően a terv olyan szakpolitikai irányvonalak szerint csoportosított intézkedések széles körű listáját tartalmazza, mint a körforgásos gazdaságra való átállás, az oktatás és a készségek, a beruházások előmozdítása, a közlekedés fenntarthatósága és a digitális infrastruktúra. A tervben foglalt reformok és beruházások célja a körforgásos gazdaságra való átállás és a fenntartható erőforrás-gazdálkodás előmozdításáról szóló, 2024-ben kiadott, a fenntartható közlekedésre vonatkozó, 2020-ban és 2019-ben kiadott, a zöld és digitális készségekbe történő beruházásokról szóló, 2024-ben és 2023-ban kiadott, a digitális szolgáltatásokról és infrastruktúráról – többek között a régiókban – szóló, 2022-ben, 2020-ban és 2019-ben kiadott, valamint a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikának a zöld és digitális átállás támogatása érdekében a kutatásra és innovációra történő összpontosításáról szóló, 2023-ban, 2022-ben, 2020-ban és 2019-ben kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtása. A zöld átállásra vonatkozó prioritásnak a beruházások ösztönzése, az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiaforrások végső fogyasztáson belüli részarányának növelése révén történő támogatására irányuló intézkedéseket a nemzeti energia- és klímaterv tartalmazza.

(24)

A társadalmi és gazdasági rezilienciára vonatkozó közös prioritást, többek között a szociális jogok európai pillérét illetően a terv olyan szakpolitikai területek szerint csoportosított intézkedések széles körű listáját tartalmazza, mint a szociális védelem és biztonság, az egészségügy, az oktatás és a készségek, a foglalkoztatáspolitika, a beruházások előmozdítása és a lakhatás elérhetősége. A tervben foglalt reformok és beruházások célja a szociális védelem megfelelőségének, többek között a nyugdíjaknak, az egészségügyi ellátás hozzáférhetőségének, rezilienciájának, megfizethetőségének és minőségének, az oktatás – különösen a szakképzés – minőségének a munkaerőpiacon szükséges készségek biztosítása érdekében történő javítására irányuló, 2024-ben, 2023-ban, 2022-ben, 2020-ban, 2019-ben kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtása; a munkaerőpiaci részvétel javítására irányuló, 2024-ben, 2019-ben és 2020-ban kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtása; az innovációra irányuló beruházások és a forráshoz jutás előmozdításáról szóló, 2024-ben, 2023-ban, 2022-ben, 2020-ban és 2019-ben, valamint a megfizethető és szociális lakhatás biztosításának növeléséről szóló, 2019-ben kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtása.

(25)

Az energiabiztonságra irányuló közös prioritást illetően a terv egy sor olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja az ország fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségének csökkentése, az energiahatékonyság előmozdítása, a megújuló energia alkalmazása, és mindenekelőtt az ország villamosenergia-rendszerének a kontinentális európai hálózattal való szinkronizálásának befejezése, amelyet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz és a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz támogat. Ezek az intézkedések az energia és energiahatékonyság szakpolitikai irányvonalába tartoznak. Emellett a tervben foglalt reformok és beruházások célja a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésére és a megújuló energiaforrások elterjedésének felgyorsítására irányuló, 2024-ben, 2023-ban, 2022-ben és 2020-ban kiadott, az energetikai infrastruktúra és hálózatok megerősítésére irányuló, 2022-ben és 2019-ben kiadott, az energiahatékonyság javítására irányuló, 2023-ban, 2022-ben és 2019-ben kiadott, valamint az ellátásbiztonság növelésére és az uniós villamosenergia-hálózattal való szinkronizálás folytatására irányuló, 2023-ban és 2022-ben kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtása.

(26)

A védelmi képességekre vonatkozó közös prioritást illetően a terv a nemzeti fegyveres erőkhöz kapcsolódó intézkedéscsomag kidolgozására irányuló szándékot fogalmaz meg, amely csomag elsődleges célja az országot fenyegető veszélyek elleni küzdelem és a polgári lakosság védelmének biztosítása.

(27)

Emellett a terv az EU közös prioritásain túlmutató egyéb szakpolitikai intézkedéseket is tartalmaz. Az adópolitikára vonatkozó szakpolitikai irányvonal keretében az intézkedések célja az adózás kiterjesztéséről szóló, 2024-ben, 2023-ban, 2022-ben és 2019-ben kiadott országspecifikus ajánlások végrehajtása az alacsony és közepes keresetűek adóterheinek csökkentése, valamint az adófizetés és az adószabályok betartásának javítása révén. A közszféra hatékonyságára vonatkozó szakpolitikai irányvonal keretében a terv a közszektor elszámoltathatóságának és hatékonyságának megerősítéséről szóló, 2019-ben kiadott országspecifikus ajánlás végrehajtását célzó intézkedéseket tartalmaz, például az állami tulajdonú és önkormányzati vállalkozások irányításának javítását célzó reformokat, valamint az összeférhetetlenség megelőzését, amely a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben szerepel. Az üzleti környezet javítását célzó, 2024-ben kiadott országspecifikus ajánlás végrehajtása érdekében a terv reformokat tartalmaz a bürokratikus akadályok azonosítására és felszámolására, az ingatlanfejlesztés adminisztratív terheinek csökkentésére, a bankszektor piacfelügyeletére és – a helyreállítási és rezilienciaépítési terv támogatásával – a vállalkozásnyilvántartás korszerűsítésére.

(28)

A terv információval szolgál a kohéziós alapokkal és Lettország helyreállítási és rezilienciaépítési tervével való koherenciáról és – adott esetben – kiegészítő jellegről. A terv megfelelően hivatkozik a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben és a kohéziós politikai programban foglalt intézkedésekre, valamint a különböző finanszírozási forrásokra. A terv hivatkozik továbbá a különböző finanszírozási források elhatárolására és egymást kiegészítő jellegére is.

(29)

A terv áttekintést nyújt az EU közös prioritásaihoz kapcsolódó lettországi közberuházási szükségletekről. A teljes beruházási szükséglet mintegy 15,5 milliárd EUR-t tesz ki a 2025–2028-as időszakban. A Lettország által a méltányos zöld átállás és a digitális átalakulás – az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott éghajlat-politikai célkitűzésekkel összhangban történő – támogatása érdekében azonosított beruházási szükségletek közé tartozik például többek között a rigai és liepajai kikötő digitalizációja és korszerűsítése, a fenntartható közlekedés, az épületek energiahatékonysága, a villamosenergia- és hőtermelés, a közigazgatás digitalizációja, a víz- és szennyvízgazdálkodás, valamint a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállítása mind a szárazföldi, mind a tengeri területeken, 6,6 milliárd EUR teljes beruházási szükséglettel. A társadalmi és gazdasági rezilienciára vonatkozó közös prioritást, többek között a szociális jogok európai pillérét illetően Lettország 3,9 milliárd EUR beruházási szükségletet azonosított, például a rigai kikötőben a Rail Baltica vasúti összeköttetéssel rendelkező nagyléptékű, multimodális ipari és logisztikai park, az utakba történő beruházások, a felsőoktatás, az innováció, a kutatás és a készségfejlesztés támogatása, valamint a szociális védelem megfelelőségének javítása tekintetében. Az energiabiztonságra irányuló közös prioritást illetően Lettország a tervében 2,9 milliárd EUR beruházási szükségletet határoz meg, beleértve például egy tengeri szélerőműpark-terminál létrehozását a ventspilsi kikötőben, beruházásokat Liepaja, Salacgriva és Roja kikötőibe, a hálózatoknak a kontinentális európai villamosenergia-hálózattal való szinkronizálását, az Incukalns föld alatti gáztároló korszerűsítését, valamint a nagy kapacitású erőművekben alkalmazott tárolási megoldásokba történő beruházásokat. A védelmi képességek növelése érdekében Lettország a tervében 2,2 milliárd EUR beruházási szükségletet határoz meg például óvóhelyek helyreállítására és építésére, új katasztrófavédelmi központok építésére, valamint a belügyi szolgálatok reagálási képességének megerősítését szolgáló infrastruktúra fejlesztésére, Riga, Liepaja és Ventspils kikötőiben a tengeri biztonsági és védelmi képességek javítására, továbbá a nemzeti fegyveres erők által végrehajtandó intézkedéscsomagra.

(30)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy Lettország terve eleget tesz az (EU) 2024/1263 rendelet követelményeinek.

(31)

A Tanács üdvözli Lettország középtávú költségvetési-strukturális tervét, és úgy véli, hogy annak teljes körű végrehajtása elősegítené a rendezett államháztartás biztosítását, az államadósság fenntarthatóságának támogatását, valamint a fenntartható és inkluzív növekedést.

(32)

A Tanács tudomásul veszi a tervnek a Bizottság általi értékelését. Mindazonáltal a Tanács felkéri a Bizottságot, hogy a jövőbeli tervek értékelését egy, a tanácsi ajánlásokra vonatkozó bizottsági ajánlásoktól elkülönülő dokumentumban nyújtsa be.

(33)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a nettó kiadási pályára vonatkozó értékelését és a tervben szereplő főbb makrogazdasági feltételezéseket, többek között a Bizottság előzetes iránymutatásával összefüggésben, valamint a terv szerinti nettó kiadási pályának a költségvetési hiányra és az államadósságra gyakorolt hatásait. A Tanács tudomásul veszi a Bizottság azon értékelését, amely szerint a makrogazdasági és költségvetési feltételezések, bár helyenként – többek között az aktualizált makrogazdasági és költségvetési adatok figyelembevétele céljából – eltérnek a Bizottság feltételezéseitől, összességében kellően indokoltak és megalapozott gazdasági érveken alapulnak. A Tanács tudomásul veszi a terv átfogó költségvetési stratégiáját és a kilátásokkal kapcsolatos kockázatokat, amelyek befolyásolhatják a makrogazdasági forgatókönyvnek és az alapul szolgáló feltételezéseknek a realizálódását, valamint a terv szerinti nettó kiadási pálya megvalósulását. A Tanács különösen üdvözli továbbá, hogy a terv benyújtása előtt nemzeti szinten az érdekelt felekkel is konzultációra került sor. A Tanács megállapítja továbbá, hogy a geopolitikai kockázatok nyomást gyakorolhatnak a védelmi kiadásokra.

(34)

A Tanács elvárja, hogy Lettország készen álljon arra, hogy nettó kiadási pályája megvalósításának biztosítása érdekében szükség szerint kiigazítsa költségvetési stratégiáját. A Tanács úgy határoz, hogy szorosan nyomon fogja követni a gazdasági és költségvetési fejleményeket, beleértve a terv szerinti forgatókönyv alapjául szolgáló fejleményeket is.

(35)

A Tanács úgy véli, hogy a költségvetési felügyelet következő fordulója előtt kellő időben további megbeszélésekre van szükség annak érdekében, hogy közös megegyezés szülessen a kumulált nettó kiadásnövekedési rátáknak az éves felügyeletre gyakorolt hatásairól.

(36)

A Tanács tudomásul veszi a Bizottság által nyújtott azon tájékoztatást, amelyben a Bizottság ismerteti az európai szemeszter keretében azonosított főbb kihívásokra való reagálást célzó reformokat és az említett kihívásokra való reagálást célzó beruházásokkal kapcsolatos szükségleteket és szándékokat, és hangsúlyozza, hogy biztosítani kell e reformok és beruházások megvalósítását. A Tanács a Bizottság által benyújtott jelentések alapján értékelni fogja ezeket a reformokat és beruházásokat, és az európai szemeszter keretében nyomon fogja követni azok végrehajtását.

(37)

A Tanács várakozással tekint az elért eredményekről szóló, Lettország által benyújtandó éves jelentések elé, amelyeknek tájékoztatást kell tartalmazniuk különösen a Tanács által meghatározott nettó kiadási pálya megvalósítása, a szélesebb körű reformoknak és beruházásoknak az európai szemeszter keretében történő végrehajtása terén elért haladásról.

(38)

Helyénvaló, hogy a Tanács az (EU) 2024/1263 rendelet 17. cikkével összhangban a tervben foglalt nettó kiadási pályát javasolja a Lettországnak címzett ajánlásában,

1.