Az Európai Unió
Hivatalos Lapja
HU
C sorozat
|
|
Az Európai Unió |
HU C sorozat |
|
C/2026/2445 |
2026.4.27. |
Egy földrajzi árujelző termékleírását érintő, jóváhagyott standard módosításról szóló közleménynek az (EU) 2025/27 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (1) 5. cikkének (4) bekezdése szerinti közzététele
(C/2026/2445)
STANDARD MÓDOSÍTÁS JÓVÁHAGYÁSÁRÓL SZÓLÓ KÖZLEMÉNY
(Az (EU) 2024/1143 rendelet 24. cikke)
„Montlouis-sur-Loire”
Uniós hivatkozási szám: PDO-FR-A0169-AM02 – 2026.2.9.
1. A termék elnevezése
„Montlouis-sur-Loire”
2. A földrajzi árujelző típusa
|
☑ |
OEM |
|
☐ |
OFJ |
|
☐ |
FJ |
3. Ágazat
|
☐ |
mezőgazdasági termékek |
|
☑ |
borok |
|
☐ |
szeszes italok |
4. Az az ország, amelyhez a földrajzi terület tartozik
Franciaország
5. A standard módosítást közlő tagállami hatóság
Név
Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, a vállalkozások gazdasági és környezeti teljesítményével foglalkozó főigazgatóság
6. Standard módosításként való minősítés
A francia hatóságok véleménye szerint a kérelem megfelel az 1308/2013/EU és az (EU) 2024/1143 rendelet követelményeinek.
E termékleírás módosításai az (EU) 2024/1143 rendelet 24. cikkének (4) bekezdésében meghatározott standard módosítások.
A „Montlouis-sur-Loire” OEM módosítására irányuló kérelem nem tartozik az uniós módosítás három esete közé; konkrétan, a módosítás:
|
a) |
nem változtatja meg az elnevezést vagy az elnevezés használatát, illetve a földrajzi árujelzővel ellátott termék vagy termékek kategóriáját; |
|
b) |
nem jár a földrajzi területtel való kapcsolat érvénytelenné válásának kockázatával; |
|
c) |
nem von maga után további korlátozásokat a termék forgalmazása tekintetében. |
Következésképpen a francia hatóságok úgy ítélik meg, hogy a kérelem standard módosításra irányul.
7. A jóváhagyott standard módosítás(ok) ismertetése
Cím
Címkézés
Leírás
A Montlouis-sur-Loire eredetmegjelölés termelői csoportja úgy döntött, hogy nagyobb földrajzi egységet használ a borok azonosításához, és a „Val de Loire” helyett a „Vin de Loire” kifejezést választotta.
Ez a változás összhangban van a Loire menti bortermelők kommunikációs irányvonalával.
A cél az, hogy az identitás egyértelműbb legyen, és jobban igazodjon a Loire-medence termelői által előállított borok valóságához.
|
☑ |
A módosítás érinti az egységes dokumentumot. |
EGYSÉGES DOKUMENTUM
Borok eredetmegjelölései és földrajzi jelzései
„Montlouis-sur-Loire”
Uniós hivatkozási szám: PDO-FR-A0169-AM02 – 2026.2.9.
1. Elnevezés(ek)
„Montlouis-sur-Loire”
2. A földrajzi árujelző típusa
|
☑ |
OEM |
|
☐ |
OFJ |
|
☐ |
FJ |
3. Az az ország, amelyhez a körülhatárolt földrajzi terület tartozik
Franciaország
4. A mezőgazdasági termék besorolása a Kombinált Nómenklatúra megfelelő vámtarifaszáma és alszáma szerint, az (EU) 2024/1143 rendelet 6. cikkének (1) bekezdésével összhangban
2204 – Bor friss szőlőből, beleértve a szeszezett bort is; szőlőmust, a 2009 vtsz. alá tartozó kivételével
5. A szőlőből készült termékek 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében felsorolt kategóriái
|
1. |
Bor |
|
5. |
Minőségi pezsgő |
|
8. |
Gyöngyözőbor |
6. A bor(ok) leírása
Szőlőből készült termék
Csendes borok
Érzékszervi jellemzők
A „Montlouis-sur-Loire” oltalom alatt álló eredetmegjelölés csendes fehérborokra terjed ki.
A csendes száraz borok fiatalon gyümölcsös és virágos aromákkal rendelkeznek. Ahogy a borok érnek, ezek teret engedhetnek sima – például mézes – jegyek kialakulásának.
Amikor a borok erjeszthető cukrokat tartalmaznak, általában komplexebbek, és érlelési potenciáljuk magasabb. Ezért nem ritkák az erőteljesebb egzotikus gyümölcsös vagy a lágyabb aszalt gyümölcsös jegyek, valamint az idő előrehaladtával feltáruló, pirított mandulára vagy birsalmára emlékeztető jegyek.
Az érzékszervi jellemzőkre vonatkozó további információk
—
Analitikai jellemzők
|
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): |
— |
|
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): |
— |
|
Minimális összes savtartalom: |
— |
|
Minimális összes savtartalom egysége: |
— |
|
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): |
— |
|
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter): |
— |
Az analitikai jellemzőkre vonatkozó további információk
A csendes borok térfogatszázalékban kifejezett minimális természetes alkoholtartalma 11 %.
A csendes borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot. A „sec” (száraz) kifejezéssel minősített csendes borok palackozás utáni erjeszthetőcukor-tartalma (glükóz és fruktóz) literenként legfeljebb 5 gramm, az egy literre jutó borkősav grammjában kifejezett összes savtartalma pedig literenként legfeljebb 2 grammal alacsonyabb az erjeszthetőcukor-tartalomnál (glükóz és fruktóz).
A csendes borok illósavtartalmának, összes kén-dioxid-tartalmának és szén-dioxid-tartalmának határértékeit az uniós jogszabályok állapítják meg.
|
☑ |
Az e szakaszban nem szereplő analitikai jellemzők megfelelnek az alkalmazandó uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek. |
Szőlőből készült termék
Pezsgők és gyöngyözőborok
Érzékszervi jellemzők
A „Montlouis-sur-Loire” oltalom alatt álló eredetmegjelölés fehér pezsgők és gyöngyözőborok számára van fenntartva.
A finom és könnyű habú pezsgőket gyakran citrusfélékre vagy fehér húsú gyümölcsökre emlékeztető jegyek jellemzik, leheletnyi briósos ízjeggyel, amely idővel markánsabbá válik. A vízszintes helyzetben falécekre fektetve, legalább kilenc hónapig tartó érlelés hozzájárul a borok briósra emlékeztető aromáinak és komplexitásának kialakulásához.
A gyöngyözőborok kellemesek és általában testesebbek, mint a pezsgők.
Az egyetlen erjesztéssel készült pezsgőket elegáns és krémes buborékozás jellemzi. Egyfajta testesség érzékelhető rajtuk, ami az előállításukhoz szükséges érettséggel függ össze. A termék íz- és illategyensúlyát fehér virágokra és fehér húsú gyümölcsökre emlékeztető jegyek teszik teljessé.
A gyöngyözőborok alacsonyabb szénsavtartalmukkal és diszkrétebb, a szájban kevésbé érzékelhető buborékokkal tűnnek ki.
Az érzékszervi jellemzőkre vonatkozó további információk
—
Analitikai jellemzők
|
Maximális összes alkoholtartalom (térfogatszázalék): |
— |
|
Minimális tényleges alkoholtartalom (térfogatszázalék): |
— |
|
Minimális összes savtartalom: |
— |
|
Minimális összes savtartalom egysége: |
— |
|
Maximális illósavtartalom (milliekvivalens/liter): |
— |
|
Maximális összes kén-dioxid-tartalom (milligramm/liter): |
— |
Az analitikai jellemzőkre vonatkozó további információk
A must alkoholtartalmának növelése esetén a második erjesztést követően a pezsgők és a gyöngyözőborok összes alkoholtartalma legfeljebb 13 térfogatszázalék.
A pezsgők és a gyöngyözőborok illósavtartalmának, összes savtartalmának, összes kén-dioxid-tartalmának és szén-dioxid-tartalmának határértékeit az uniós jogszabályok állapítják meg.
|
☑ |
Az e szakaszban nem szereplő analitikai jellemzők megfelelnek az alkalmazandó uniós jogszabályokban rögzített határértékeknek. |
7. Borkészítési eljárások
7.1. A bor(ok) előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások
—
A borászati eljárás típusa:
Különleges borászati eljárás
Leírás:
A pezsgőket vagy gyöngyözőborokat másodlagos palackos erjesztéssel, illetve a pezsgőket egyetlen erjesztéssel készítik. A must alkoholtartalmának növelése esetén a második erjesztést követően összes alkoholtartalmuk legfeljebb 13 térfogatszázalék. A csendes borok térfogatszázalékban kifejezett összes alkoholtartalma az alkoholtartalom-növelést követően nem haladja meg a 13 %-ot. A fenti rendelkezéseken kívül a boroknak az alkalmazott borászati eljárások tekintetében meg kell felelniük az uniós szinten, valamint a mezőgazdaságról és a tengeri halászatról szóló törvénykönyvben meghatározott kötelezettségeknek.
—
A borászati eljárás típusa:
Művelési gyakorlat
Leírás:
a) Ültetési sűrűség: a szőlő minimális ültetési sűrűsége hektáronként 6 250 tőke, a sorok közötti távolság legfeljebb 1,60 méter. Az egy soron belül található szőlőtőkék közötti távolságnak legalább 0,8 méternek kell lennie. b) A metszésre vonatkozó szabályok: a szőlőt május 1. előtt kell metszeni. – A rövidmetszéssel (legyezőműveléssel vagy Royat-kordonműveléssel) művelt szőlőknél a metszéskor meghagyott rügyek száma hektáronként nem haladhatja meg a 85 800 rügyet, illetve tőkénként átlagban a 13 rügyet azzal, hogy egy tőkén legfeljebb 15 rügy, az egyes csapokon pedig legfeljebb három rügy lehet. – A hosszúmetszéssel művelt szőlőknél a metszéskor meghagyott rügyek száma hektáronként nem haladhatja meg a 72 600 rügyet, illetve tőkénként átlagban a 11 rügyet azzal, hogy egy tőkén legfeljebb 13 rügy lehet.
Egyetlen erjesztéssel készült pezsgők
A borászati eljárás típusa:
A borkészítésre vonatkozó korlátozás
Leírás:
Az egy erjesztéssel készült pezsgők másodlagos erjesztése a következő feltételek mellett történik: – az erjesztés tartályokban vagy hordókban kezdődik, – a folyamatot csak hűtéssel szabályozzák, – élesztő hozzáadása tilos, – tirázslikőr hozzáadása tilos, – kalcium- vagy nátrium-alginát használata tilos, – a másodlagos erjedés kizárólag a palackban zajlik le a részben erjedt mustból, – expedíciós likőr használata tilos, – a degorzsáláskor elvesző mennyiséget ugyanabból a tételből származó borral kell pótolni.
7.2. Maximális hozamok
Csendes borok
Maximális hozam:
|
Maximális hozam: |
62 |
|
Maximális hozam egysége: |
hektoliter/hektár |
Pezsgők és gyöngyözőborok
Maximális hozam:
|
Maximális hozam: |
75 |
|
Maximális hozam egysége: |
hektoliter/hektár |
Egyetlen erjesztéssel készült pezsgők
Maximális hozam:
|
Maximális hozam: |
62 |
|
Maximális hozam egysége: |
hektoliter/hektár |
8. Azon borszőlőfajta vagy -fajták megjelölése, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek)
|
— |
Chenin B |
9. A körülhatárolt földrajzi terület tömör meghatározása
A csendes borok esetében a szőlő szüretelése, a borok erjesztése, készítése és érlelése, valamint a pezsgők és gyöngyözőborok esetében a szőlő szüretelése, a pezsgők és gyöngyözőborok erjesztése, készítése, érlelése és palackozása Indre-et-Loire megye alábbi településeinek területén történik (a 2019. évi hivatalos földrajzi kódex [Code officiel géographique] alapján készült településjegyzék): Lussault-sur-Loire, Montlouis-sur-Loire, Saint-Martin-le-Beau.
10. Kapcsolat a földrajzi területtel
A szőlőből készült termékek kategóriája
|
1. |
Bor |
A kapcsolat összefoglalása
A borokat kizárólag Chenin B fajtájú szőlőből készítik. Az ebben az igénytelen fajtában rejlő lehetőségeket nagyban meghatározza annak a talajnak a jellege, ahová a fajtát telepítik, amely ráadásul a „Montlouis-sur-Loire” oltalom alatt álló eredetmegjelölés földrajzi területén közel esik a Loire-völgynek a fajta termesztésére alkalmas keleti határvidékéhez.
A szőlő szüreteléséhez körülhatárolt, parcellákra osztott területbe a szokásokhoz igazodva csak jó víz- és hőháztartású talajokkal rendelkező parcellák tartoznak bele.
E körülmények kedvező feltételeket teremtenek a Chenin B szőlőfajta eredeti és elegáns kifejeződéséhez, ugyanakkor megkövetelik a növény és a termőképesség optimális kezelését, ami egyes klónok betiltásához és a szőlő szigorú művelésmódjához vezetett.
A montlouis-i bortermelők alkalmazkodtak a Chenin B szőlőfajta igényeihez, és azokat az előállítási eljárások és az előállított borok fajtáinak diverzifikálásával aknázták ki. Az elkészített borok a szőlőültetvény helyétől, a szőlő művelésmódjától és az adott évjárat időjárási viszonyaitól függően több vagy kevesebb erjeszthető cukrot tartalmaznak. A fehérborok aromavilága az érleléssel egyre összetettebbé válik. Amikor a szüreti időszak végén kedvezőek az időjárási viszonyok, félédes („moelleux”) vagy édes („doux”) borokat készítenek olyan szőlőszemekből, amelyek szüretelésére azután kerül sor, hogy a tőkén történő töppesztés hatására megnő a szemek cukorkoncentrációja, vagy a Botrytis cinerea hatására kialakul a nemes rothadás.
A „Montlouis-sur-Loire” borok minőségének hátterében a szőlőművelésre szolgáló parcellák kiválasztása, valamint a borászközösség által az idők folyamán bevezetett termelési gyakorlatok alakítása és következetes alkalmazása áll. A borok hírnevét mutatja, hogy a borokkal régóta folyamatosan kereskedtek, amit kezdetben a Loire és a Cher folyó közelsége is elősegített. A XVI–XVII. században – nagy valószínűséggel sokkal régebbre visszanyúló kereskedelem folytatásaképpen – vízi úton szállították Nantes-ig, majd onnan Flandria északi részébe és Hollandiába vitték tovább. Hírnevük azóta is töretlenül nő, és a borokat 2010-ben az ország területén kívül is értékesítik és világszerte exportálják.
A szőlőből készült termékek kategóriája
|
5. |
Minőségi pezsgő |
A kapcsolat összefoglalása
A pezsgőkészítés ugyanebben a környezetben zajlik. A montlouis-i termelők – miután észlelték, hogy a pincékben palackozott borok olykor újabb erjedésnek indultak – el kívánták sajátítani a „természetes pezsgősödés” jelenségének mesterfogásait, és ebből profitálni akartak. Így jöttek létre a XIX. századtól a „gyöngyöző” borként forgalomba hozott borok. Az egyre átfogóbb borászati ismeretekre építve az 1840-es években kezdődtek meg a hagyományos eljárással készített gyöngyözőborok előállítására irányuló első kísérletek. A XX. század fordulóján a készségek átadására irányulóan champagne-i szakértőket vettek igénybe. A mésztufába vájt pincék akkoriban hozzájárultak az ilyen borok készítésének fejlődéséhez, amelyekhez hatalmas temperált tároló- és munkaterületekre van szükség. A szőlőtermesztési és borkészítési technikákban jártas bortermelők a 2000-es évektől indították újra a pezsgőborok előállítására használt első módszerrel, az egyetlen erjesztéssel készült pezsgők termelését. Ezek a tökéletesen érett és szabályozott terméshozamú szőlőből, a feldolgozáskor cukor hozzáadása nélkül készített borok pontosan tükrözik az adott évjárat viszonyait.
A termelők a több mint egy évszázad alatt megszerzett tapasztalatokra támaszkodva mára tökéletesen ismerik a pezsgő készítéséhez szükséges házasítás csínját-bínját. A vízszintes helyzetben falécekre fektetve, legalább kilenc hónapig tartó érlelés hozzájárul a borok briósra emlékeztető aromáinak és komplexitásának kialakulásához.
A szőlőből készült termékek kategóriája
|
8. |
Gyöngyözőbor |
A kapcsolat összefoglalása
A szőlőültetvény 2008-ban 400 hektáron terült el, amelyet mintegy ötven bortermelő művelt. E területet felerészben csendes borok (kb. 6 000 hektoliter), felerészben pedig pezsgők és gyöngyözőborok termelésére használják (kb. 9 600 hektoliter).
A gyöngyözőbor készítése ugyanebben a környezetben zajlik. A montlouis-i termelők – miután észlelték, hogy a pincékben palackozott borok olykor újabb erjedésnek indultak – el kívánták sajátítani a „természetes pezsgősödés” jelenségének mesterfogásait, és ebből profitálni akartak. Így jöttek létre a XIX. századtól a „gyöngyöző” borként forgalomba hozott borok. Az egyre átfogóbb borászati ismeretekre építve az 1840-es években kezdődtek meg a hagyományos eljárással készített gyöngyözőborok előállítására irányuló első kísérletek. A XX. század fordulóján a készségek átadására irányulóan champagne-i szakértőket vettek igénybe. A mésztufába vájt pincék akkoriban hozzájárultak az ilyen borok készítésének fejlődéséhez, amelyekhez hatalmas temperált tároló- és munkaterületekre van szükség. A szőlőtermesztési és borkészítési technikákban jártas bortermelők a 2000-es évektől indították újra a pezsgőborok előállítására használt első módszerrel, az egyetlen erjesztéssel készült pezsgők termelését. Ezek a tökéletesen érett és szabályozott terméshozamú szőlőből, a feldolgozáskor cukor hozzáadása nélkül készített borok pontosan tükrözik az adott évjárat viszonyait.
A termelők a több mint egy évszázad alatt megszerzett tapasztalatokra támaszkodva mára tökéletesen ismerik a pezsgő készítéséhez szükséges házasítás csínját-bínját. A vízszintes helyzetben falécekre fektetve, legalább kilenc hónapig tartó érlelés hozzájárul a borok briósra emlékeztető aromáinak és komplexitásának kialakulásához.
11. További alkalmazandó követelmények
A követelmény/eltérés címe
A földrajzi terület tekintetében biztosított eltérés
Nemzeti jogszabályok
A körülhatárolt földrajzi területen való előállítás tekintetében biztosított eltérés
A csendes borok erjesztése, készítése és érlelése, valamint a pezsgők és gyöngyözőborok erjesztése, készítése, érlelése és palackozása tekintetében biztosított eltérés kapcsán meghatározott, közvetlenül szomszédos terület Indre-et-Loire megye alábbi településeinek területét foglalja magában (a 2019. évi hivatalos földrajzi kódex [Code officiel géographique] alapján készült településjegyzék): Amboise, Athée-sur-Cher, Dierre, Larcay, Véretz, La Ville-aux-Dames.
Az (EU) 2019/33 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 5. cikke (1) bekezdésének megfelelően a közvetlenül szomszédos terület a vonatkozó körülhatárolt terület közvetlen szomszédságában lévő területnek felel meg.
A követelmény/eltérés címe
A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések
Nemzeti jogszabályok
A címkézésre vonatkozó kiegészítő rendelkezések
– A címkéken valamennyi választható jelölést akkora méretű karakterekkel kell feltüntetni, amelyek sem a magasság, sem a szélesség tekintetében nem haladják meg az oltalom alatt álló eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétszeresét. – A „Val de Loire” földrajzi név feltüntetésére használt karakterek mérete sem magasságban, sem szélességben nem haladhatja meg az oltalom alatt álló eredetmegjelölés nevét alkotó karakterek méretének kétharmadát. – Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel ellátott borok címkéjén pontosítható a kisebb földrajzi egység neve, feltéve, hogy: – kataszteri területről van szó, – a terület neve szerepel a szüretelési nyilatkozatban. Az egy erjesztéssel készült pezsgőkön kötelezően fel kell tüntetni az évjáratot is.
Elektronikus (URL-)hivatkozás a termékleírás közzétételére
https://info.agriculture.gouv.fr/boagri/document_administratif-03edf6c6-06f8-453c-a9cf-50a775f47846
(1) A Bizottság (EU) 2025/27 felhatalmazáson alapuló rendelete (2024. október 30.) az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a földrajzi árujelzők, a hagyományos különleges termékek és a minőségre utaló választható kifejezések bejegyzésére és oltalmára vonatkozó szabályokkal történő kiegészítéséről, valamint a 664/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2025/27, 2025.1.15., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2025/27/oj).
ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/2445/oj
ISSN 1977-0979 (electronic edition)