C_2005164HU.01006501.xml

5.7.2005

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 164/65

A Régiók Bizottsága véleménye „Javaslat európai parlamenti és tanácsi határozatra a Kultúra 2007 program (2007-2013) létrehozásáról”

(2005/C 164/08)

A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA,

Tekintettel az Európai Bizottság európai parlamenti és tanácsi határozatra vonatkozó javaslatára a Kultúra 2007 program (2007-2013) létrehozásáról (COM(2004) 469 final – 2004/0150 (COD)).

Tekintettel az Európai Bizottság 2004. július 25-én hozott határozatára, mely szerint az Európai Közösséget létrehozó szerződés 265. cikkének (1) bekezdése alapján a fenti témában kikéri a Régiók Bizottsága véleményét;

Tekintettel a Régiók Bizottsága elnökének 2004. január. 27-én hozott határozatára, mely szerint az elnök megbízza a „Kultúra és oktatás” szakbizottságot, hogy a fenti témában véleményt alkosson;

Tekintettel az európai alkotmányt létrehozó szerződéstervezet III-280. cikkére;

Tekintettel az Európai Bizottság közleményére a következő témában: Az uniós polgárság működésbe hozása: az európai kultúra és sokszínűség előmozdítása ifjúsági, kulturális, audiovizuális és az állampolgári részvételre irányuló programok segítségével (COM (2004) 154 final),

Tekintettel az Európai Bizottság Közös jövőnk építése – A kibővített Unió politikai kihívásai és költségvetési eszközei 2007–2013 című közleményére a Tanács és az Európai Parlament részére (COM (2004) 101 final);

Tekintettel a saját, a következő témában kiadott véleményére: Javaslat közösségi fellépésre a 2005 és 2019 közötti időszakban megvalósítandó „Európa Kulturális Fővárosa” rendezvénysorozat létrehozásáról (CdR 393/2003 fin) (1);

Tekintettel a CdR 259/2004 rev. 1. számú véleménytervezetére, melyet a „Kultúra és oktatás” szakbizottság 2004. december 7-én fogadott el (előadó: Rosemary Butler, Wales Nemzeti Közgyűlésének választott tagja (UK/PES));

a 2005. február 23–24-én tartott 58. plenáris ülésén (a február 23-i ülésen) a következő véleményt fogadta el egyhangúlag:

1. A Régiók Bizottsága nézetei

A Régiók Bizottsága

Általános megjegyzések

1.1	megerősíti az európai kulturális együttműködési program jelentőségét és úgy érzi, annak politikai jelentősége nagyobb, mint valaha, tekintettel a növekvő igényre, hogy előmozdítsuk a megértést és a toleranciát mind az EU-n belül, mind szomszédainkkal;

1.2

egyetért az Európai Bizottság javaslatának előremutató irányával, különösen azzal, hogy a javaslat a programot három átfogó célkitűzés és három vezérfonal mentén egységesíti. Az RB nagyra értékeli ezt az új szerkezetet, mely koherensebb és célirányosabb program esélyét nyújtja, és üdvözli a szektorális megközelítéstől való elmozdulást;

1.3

úgy véli, hogy az Európai Bizottságnak mindent meg kell tennie a szektorokon átívelő projektek előmozdítása érdekében és ragaszkodik ahhoz, hogy a kiválasztási szempontok az innovatív, kockázatvállaló, illetve kísérleti jellegű projekteket részesítsék előnyben, fenntartva, hogy az innováció relatív fogalom, mely függ a helyi és regionális kontextustól;

1.4	reméli, hogy a három vezérfonal egy programban történő összefonódása szinergiákat teremt a vezérfonalak között és növeli a program koherenciáját. Az RB arra kéri az irányítóbizottságot, kövesse nyomon, valóban érvényesülnek-e ilyen szinergiahatások;

1.5	támogatja a program alapjául szolgáló három átfogó célkitűzést, nevezetesen a művészek mobilitását, a művek illetve műalkotások mobilitását csakúgy, mint a kultúrák közötti párbeszédet;

1.6

üdvözli a kulturális szféra sajátosságát tekintetbe vevő adminisztratív/pénzügyi/jogi egyszerűsítést, amely egyszerűbb jelentkezési lapokban, a beazonosítható költségvetési tételekre kialakított átalányösszegekben, a pályázóknak nyújtott jobb tájékoztatásban és a kis támogatásban részesülő szervezetekkel szemben támasztott kevésbé szigorú pénzügyi feltételekben nyilvánul meg. Mindazonáltal az RB sajnálja, hogy ezek a javítások nem magába a jogi szövegbe, hanem csak az indoklásba kerültek be. Egyben úgy érzi, hogy tovább kellene vinni ezt az egyszerűsítési folyamatot a természetbeni finanszírozással kapcsolatos nagyobb rugalmasság és az arányosság növelése révén. Ez utóbbi azt jelentené, hogy a projektgazdákkal szemben támasztott bürokratikus követelmények arányban állnának a projekt költségvetésének mértékével;

1.7

emlékeztet arra, hogy a kisebb kulturális szervezők általában korlátozott forrásokkal rendelkeznek, mind személyi állományuk, mind pénzügyi lehetőségeik tekintetében, és ezért számukra a nagyobbaknál sokkal nehezebb a pályázatok kidolgozása. Ezt figyelembe véve a Régiók Bizottsága azt javasolja, hogy a projektek előkészítésének költségei jogosultak legyenek támogatásra a program keretén belül. Ennél általánosabb javaslat az, hogy a tagállamok hatóságai fontolják meg egy kis tőkealap létrehozását a kisebb kulturális szervezők támogatására a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésének és a pályázat előkészítésének fázisában;

1.8

határozottan állítja, hogy az Európai Bizottság javaslata felléphet a kisebb kulturális szervezők részvételével és a „léptékben kicsi, de kiváló minőségű” projektekkel szemben. A kisebb kulturális szervezőket meg kell nyugtatni, hogy a program őket is be kívánja vonni, és aktívan bátorítani kell őket a részvételre;

1.9

hangsúlyozza, hogy a nagy méret nem egyenlő a kiváló minőséggel, a kreativitással és az innovációval és az ún. kritikus tömeg a földrajzi helyzet függvényében eltérő lehet. Kis népsűrűségű vidéki területeken egy kisléptékű projekt vitathatatlanul átlépheti a kritikus tömeg határát, és jelentős hatása lehet;

1.10

tudomásul veszi az Európai Bizottság annak biztosítására irányuló szándékát, hogy az új program kiegészítse az ifjúság, oktatás, sport, információs technológia stb. területén meglévő európai közösségi programokat, de felteszi a kérdést, hogyan lesz ez a gyakorlatba átültethető, és hogyan képzelhető el ennek a célkitűzésnek a nyomon követése? Az RB határozottan állítja, hogy hangsúlyt kell helyezni a kulturális tevékenységekre az új ifjúsági és élethosszig tartó tanulási programokban (2007–2013);

1.11

üdvözli, hogy az európai alkotmányt létrehozó szerződéstervezet III-280. cikke kimondja, hogy a kultúra területén ösztönző intézkedéseket bevezető európai törvények vagy kerettörvények elfogadásához a tanácsi minősített többségi szavazással egybekötött együttdöntési eljárást alkalmazzák, a tagállamok törvényeinek és rendelkezéseinek harmonizálása nélkül.

1.12

hangsúlyozza, hogy a kulturális sokszínűség az Európai Unió egyik meghatározó tulajdonsága, és hogy ez a sokszínűség jelentősen nőtt tíz új tagország csatlakozása révén. Ennek megfelelően az RB kéri, hogy történjen határozottabb utalás erre az alapelvre a szövegben, és úgy látja, hogy a Kultúra 2007 programnak minden kulturálisan és nyelvileg sokszínű, helyi, regionális és nemzeti program irányában nyitottnak kell lennie. Ezen túlmenően, annak érdekében, hogy tükrözze a tagállamokon belüli sokszínűséget és a betelepülési trendeket, a programnak a Régiók Bizottsága szerint különös figyelmet kell fordítania a magukra a kisebbségekre vagy a kisebbségi és többségi kultúra közötti választóvonal áthidalására irányuló projektek támogatására. Ezek a programok elősegíthetik a kölcsönös megértést;

1.13

úgy véli, hogy a Kultúra 2007 programnak törekednie kell a nyelvi sokszínűség megőrzésére és elősegítésére, és kéri, hogy erre a szöveg tegyen utalást, az Európai Alkotmány tervezetének 3. cikke és az Európai Bizottság nyelvtanulással és nyelvi sokszínűséggel kapcsolatos cselekvési terve szellemében;

1.14

javasolja a helyi és regionális hatóságok közösségeik kultúrájának előmozdításában és ápolásában játszott központi szerepére való utalás hangsúlyosabbá tételét, és ajánlja, hogy a Kultúra 2007 program támogassa a regionális és helyi hatóságok részvételét. A tevékenységek inkább a helyi és regionális szintre összpontosítsanak, mint a nagy, átfogó projektekre;

1.15

üdvözli a Kultúra 2007 program javasolt költségvetését, ami emelkedést jelent a Kultúra 2000 programhoz képest. A 2007–2013 közötti uniós finanszírozás szélesebb összefüggését tekintve az RB bízik benne, hogy sikerül elfogadható kompromisszumot találni. Különösen reméli, hogy a pénzügyi tervről hozandó végleges határozatban is megmarad az európai kulturális együttműködés megfelelő szintű finanszírozása. Ez fontos, mind arra való tekintettel, hogy a tíz új tagállam csatlakozása 20 %-kal növelte az EU lakosságát, mind pedig magában a programban megfogalmazott törekvések miatt;

1.16

szeretné, ha az új program súlyt helyezne a kultúra lehetséges társadalmi-gazdasági hasznára, különös tekintettel arra, ahogy a kultúra hozzájárulhat az EU lisszaboni célkitűzéseinek megvalósításához. Például a Régiók Bizottsága úgy látja, hogy a programnak súlyt kellene helyeznie a kultúrához való egyenlő hozzáférésre, elkerülendő a program elitistává válását, valamint a kultúra lehetséges hasznára a megújulás és a területi kohézió terén;

1.17	felteszi a kérdést, hogy van-e lehetőség az Európai Közösség és a tagállamok kultúrpolitikája közötti, a szubszidiaritás elvét tiszteletben tartó koordináció növelésére, annak érdekében, hogy maximalizáljuk az egyes Európai Közösség által támogatott kulturális programok hatását;

1.18

aggodalmának ad hangot az Európai Bizottság javaslataival kapcsolatban, ami a projektek időtartamát, a társszervezők számának növelését és a küszöbökre vonatkozó szabályokat illeti. A Régiók Bizottsága úgy érzi, hogy a mechanikusan alkalmazott kiválasztási szempontokkal és a rugalmatlan szabályokkal szemben inkább a minőség és a rugalmasság kellene, hogy a kultúrával foglalkozó program középpontjában álljon;

Részletes megjegyzések

Együttműködési pontok

1.19	tisztázni kívánja, hogyan működik majd a közösségi támogatási szabály degresszív jellege az együttműködési pontok támogatása tekintetében;

1.20	kételyének ad hangot azzal kapcsolatban, józan ésszel elvárható-e minden együttműködési ponttól, hogy fennmaradjon, és pénzügyileg önfenntartóvá váljon az európai közösségi támogatás megszűnése után;

Tanulmányok és elemzések

1.21

üdvözli a 8,56 millió EUR tanulmányokra és elemzésekre való költését célzó javaslatot, mivel valóban igény van megalapozottabb információkra általában véve az európai kulturális szektorról, és különösen az európai kulturális együttműködésről; a széles körben alkalmazható kritériumok felállítása további előnyökkel járna a helyi és regionális szereplők számára a kulturális szektor dinamikájának és fejlődésének tanulmányozásában.

Információgyűjtés és tájékoztatás

1.22

kéri azon igény jogosságának kimutatását, hogy 3,43 millió eurót szánjanak egy a szektornak szánt internetes portálra, miközben a hasonló internetes portál kialakítását megcélzó „Európai Kulturális Laboratórium” névre hallgató négyéves kísérleti projekt becsült költsége 1,5 millió EUR. Ráadásul az RB fontosnak tartja megjegyezni, hogy már létezik kulturális portál;

1.23

„a deportálásokhoz kapcsolódó főbb helyszínek és archívumok gondozásához és a kapcsolódó megemlékezésekhez” (második terület) való támogatással kapcsolatban azt javasolja, hogy ez a tevékenység foglalja magában a volt Szovjetunió totalitárius rendszere által elkövetett atrocitások emlékhelyeinek védelmét is;

8. cikk – Végrehajtás

1.24

emlékeztet az Európai Bizottságnak a Kultúra 2000 program működésének olajozottabbá tételéért végzett sikeres munkájára, például a pályázatok kiírásában jelentkező késedelmeknek a programot a kezdetektől fogva kísérő ügyében. A program működésének további javítása érdekében egyben kéri, hogy az Európai Bizottság továbbra is törekedjen a támogatások gyors kifizetésére a kulturális szervezők likviditási problémáinak csökkentése érdekében, csakúgy, mint elutasított pályázatok esetén a projektgazdák megfelelő tájékoztatásáról a döntés okát illetően;

1.25

odafigyelést kér a pályázatokat elbíráló bizottsági tagok kiválasztásában, hogy szakterületüknek megfelelő projektek kerüljenek eléjük. Ez biztosíthatja a pályázatok hatékony és meggyőző elbírálását, ami különösen fontos a szektorális megközelítéstől való elmozdulás kapcsán. A szektorokon átívelő projektek esetében projektenként több bírálóra is szükség lehet;

10. pont – Kultúrpont irodák

1.26	támogatásáról biztosítja az ún. „kultúrpont irodák” működésének fejlesztését a legjobb gyakorlatok megosztása és az együttműködés előmozdítása terén;

11. cikk – Pénzügyi rendelkezések

1.27

úgy ítéli meg, hogy a program kezdeti időszakában az irányítóbizottságnak mindent meg kell tennie az új tagállamok kulturális szervezőinek bevonásáért, beleértve ebbe a regionális és helyi hatóságokat is. Például az RB szerint a minimális pénzügyi önrész 5 %-os mértékét meg lehetne felezni a program első két évére, mivel az új tagállamokban egy 5 %-os önrész reálértékben többet tesz ki, mint a „régiekben”, tekintve, hogy az előbbiekben alacsonyabb az átlagjövedelem. A 2,5 %-os szabályt mindazon új tagállamokra is alkalmazni kellene, amelyek a program elindulása után csatlakoznak az EU-hoz, és hatályát meg kell hosszabbítani, ha alacsony a részvételi arány az új tagállamokban;

13. cikk – Nyomon követés és értékelés

1.28	úgy érzi, hogy a projektgazdáktól és a kedvezményezettektől származó visszajelzéseket be kell építeni az értékelési folyamatba, például az adott ország kultúrpont irodáján keresztül;

1.29	azt javasolja, hogy történjen meg a Kultúra 2007 program értékelése a határozatban lefektetett célkitűzések fényében, azt biztosítandó, hogy sikerüljön elérni ezeket a célokat, és hogy legyen kiindulási alap a jövőbeli kulturális programok kialakításához;

II. melléklet – Programirányítás

1.30

aggodalmának ad hangot a tekintetben, hogy a források összevonása egy „mega” végrehajtó hivatalba, mely közös lenne más közösségi támogatási programokkal, így például az ifjúságival és az élethosszig való tanulásra vonatkozóval, azzal a minden áron elkerülendő veszéllyel járna, hogy kevésbé érvényesülne a kulturális szektorral kapcsolatos tapasztalat, szaktudás és érzékenység;

2. A Régiók Bizottságának ajánlásai

1. ajánlás

(2) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A kultúra hozzá kellene, hogy járuljon az Európai Unió láthatóbbá tételéhez azáltal, hogy előtérbe helyezi annak kulturális sokszínűségét és kultúráinak közös dimenzióit.	A kultúra hozzá kellene, hogy járuljon az Európai Unió láthatóbbá tételéhez azáltal, hogy előtérbe helyezi annak kulturális sokszínűségét és kultúráinak közös dimenzióit. Külön figyelem fordítandó Európa kisebb kultúrái és kevésbé széles körben beszélt nyelvei helyzetének megerősítésére.

Indokolás

Az Európa kisebb kultúrái és kevésbé széles körben beszélt nyelvei helyzetének megerősítésére való hivatkozásnak bele kellene kerülnie a Kultúra 2007 szövegébe, ahogy ez a Kultúra 2000-re vonatkozó határozatban is szerepelt. A hivatkozás elhagyása negatív üzenetet közvetítene az ilyen közösségek projektgazdáinak, akiket inkább biztosítani kell arról, hogy a program nyitva áll számukra.

2. ajánlás

(13) preambulumbekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Egyben folytatni kell a fent említett 792/2004/EK határozat keretében az Európai Unió által megkezdett tevékenységet annak érdekében, hogy a náci koncentrációs táborok helyszíneinek történelmi emlékhelyként történő európai és nemzetközi védelme biztosított legyen. A programnak ki kell terjednie a szovjet totalitárius rendszerben történt deportálásokkal, a koncentrációs táborok helyszíneivel és az áldozatokra való megemlékezéssel kapcsolatos projektek támogatására is.

Indokolás

A preambulum (13) bekezdéséhez fűzött szövegezési javaslat azon a feltételezésen alapul, hogy a szovjet rendszerben történt deportálásokhoz és volt koncentrációs táborokhoz kapcsolódó főbb helyszínek és archívumok gondozásához és a kapcsolódó megemlékezésekhez is támogatást kellene nyújtani. A II. világháború és az azt követő időszak európai történelmét figyelembe véve a programnak nem csak a deportálásokkal és az áldozatokra való megemlékezésekkel kapcsolatos náci helyszínek és archívumok megőrzésére kellene koncentrálnia, hanem a főleg a kelet-európai országokat érintő szovjet totalitárius rendszerrel kapcsolatos tevékenységekre is. Amint lett történészek megjegyezték, a szovjet rendszer totalitárius volt, és jelentős hatással volt az úgynevezett európai „szocialista blokk” országaira, és nem volt kevésbé pusztító, mint a náci rendszer.

Azt is meg kell említeni, hogy a volt koncentrációs táborok helyszínei kényszermunka-táborokként ismertek, és a hasonló náci táborokkal egyenrangúak voltak. Ezért ezeket is történelmi emlékhelyekké kellene nyilvánítani.

3. ajánlás

3. cikk (1) bekezdése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A program általános célja az európai polgárok közös kulturális térségének előmozdítása a programokban résztvevő országok alkotói, kulturális szereplői és kulturális intézményei közötti kulturális együttműködés fejlesztése révén, az európai polgári azonosságtudat kialakulásának bátorítását szem előtt tartva.

A program általános célkitűzése az európai polgárok közös kulturális térségének előmozdítása a programokban résztvevő országok alkotói, kulturális szereplői, kulturális intézményei, valamint regionális és helyi hatóságai közötti kulturális együttműködés fejlesztése révén, az európai polgári azonosságtudat kialakulásának bátorítását, valamint a nyelvi és kulturális sokszínűség előmozdítását szem előtt tartva.

Indokolás

Fontos beilleszteni a helyi és regionális hatóságokra való hivatkozást a fentiek szerint, tekintettel arra a szerepre, amelyet azok közösségeik kultúrájának előmozdításában játszanak, például fesztiválok, a kulturális örökség megőrzése, a műalkotások védelme, alulról induló kezdeményezések és a kulturális szervezőkkel való partnerségek kialakítása révén.

Ezen túlmenően hangsúlyosabbá kell tenni az Európai Uniónak a kulturális és nyelvi sokszínűségre irányuló kettős céljára történő utalást a Kultúra 2007-re vonatkozó határozatban. Ez hozzájárulna a kevésbé elterjedt, regionális vagy kisebbségi nyelvet beszélő közösségek leendő projektgazdáinak megnyugtatásához, hogy a Kultúra 2007 program szem előtt tartja az ilyen közösségek projektjeinek a támogatási programok fősodrába való becsatlakoztatásának célját.

4. ajánlás

4. cikk (1) bekezdés b) pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A kultúra terén európai szintű tevékenységet folytató szervezetek támogatása, valamint azoknak a tevékenységeknek a támogatása, amelyek a volt táborok, illetve a tömeges mártírhalál és tömegmészárlás más helyszínein emelt emlékművek által szimbolizált deportálásokhoz kapcsolódó főbb helyszínek és archívumok gondozását és a tömeges mártírhalál és tömegmészárlás, a tömeges deportálások áldozataihoz és főbb helyszínek és emlékhelyekhez – ideértve a volt koncentrációs táborokat és az események dokumentálását – kapcsolódó megemlékezéseket, valamint e helyszíneken az áldozatok emlékének ápolását célozzák.

Indokolás

Elfogadjuk, hogy azáltal, hogy Európa közös történelmi emlékezetébe bele kívánjuk vonni a szovjet totalitárius rendszer áldozataira való emlékezést, kiterjesztjük a földrész strukturált és konszenzuson alapuló történelemszemléletét, és az ilyen kezdeményezés valószínűleg politikailag „érzékeny” témát érint. E javaslat gyökere azon meggyőződésünkből fakad, hogy a politikailag érzékeny témák elkerülése jelentősen csökkentené az Unió iránti bizalmat, különösen azon polgárok részéről, akiknek ezek a témák és emlékük friss és fájdalmas valóság.

Arról is nehéz megfeledkezni, hogy a II. világháború és az azt követő időszak történelme világos éskétségtelen módon tárja fel sok ember a szovjet rendszerben tönkretett sorsát az Európai Unió új tagállamaiban.

5. ajánlás

4. cikk (3) bekezdése (új bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
	A kulturális szervezők szabadon javasolhatnak érdeklődésüknek és törekvéseiknek megfelelő, szektorális vagy szektorokon átívelő projekteket, amennyiben ezek a fent meghatározott célkitűzések közül legalább kettőre irányulnak. Ezért a kulturális és művészeti tevékenységek semmilyen formája nem kerül eleve kizárásra.

Indokolás

A jogi szövegben le kell fektetni, hogy minden szektor jogosult támogatásra. Fontos, hogy a határozat szövege minél világosabb, egyszerűbb és félreérthetetlenebb legyen, annak érdekében, hogy minden potenciális projektgazda megértse a szöveget, és tisztában legyen például azzal, hogy az irodalmi fordítások jogosultak lesznek támogatásra a Kultúra 2007 program keretén belül.

6. ajánlás

(1.1) melléklet: címmódosítás

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.1	Együttműködési pontok

1.1	Együttműködési pontok Kreativitási központok

Indokolás

Az „együttműködési pont” kifejezés megváltoztatandó, mivel túlzottan hasonlít a „kultúrpont iroda” kifejezésre, és így félreértéshez vezethet. Az ajánlott „kreativitási központ” tömören megfogalmazza e vezérfonal célját. Az együttműködésre történő utalás fölösleges, mivel minden, az európai kulturális együttműködési program által támogatott projektnek együttműködésre kell épülnie.

7. ajánlás

(1.1) melléklet (2) bekezdése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Minden egyes együttműködési pont legalább hat különböző ország hat különböző kulturális szervezőjéből kell, hogy álljon. Ezeknek egy vagy több szektorból összeállva kell különböző többéves tevékenységeket vagy projekteket végrehajtaniuk, amelyek jellegükben lehetnek szektorálisak vagy szektorokat átfogóak, de közös célt kell követniük.	Minden egyes együttműködési pont legalább öt különböző ország hat öt különböző kulturális szervezőjéből kell, hogy álljon. Ezeknek egy vagy több szektorból összeállva kell különböző többéves tevékenységeket vagy projekteket végrehajtaniuk, amelyek jellegükben lehetnek szektorálisak vagy szektorokat átfogóak, de közös célt kell követniük.

Öt társszervező már egyértelműen jelzi az európai hozzáadott értéket, és a projektgazdákat 2007-től nem kellene hat társszervező keresésére kötelezni. Ami igazán számít, az a projektek közös munka iránti elkötelezettsége és az adott projektek minősége.

8. ajánlás

(1.1) melléklet (3) bekezdése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Minden egyes együttműködési pont strukturált, többéves kulturális tevékenységek lebonyolítására törekszik.	Minden egyes együttműködési pont strukturált, többéves kulturális tevékenységek lebonyolítására törekszik, és köztes támogató szervként működik.

Indokolás

Lehetővé kell tenni az „együttműködési pontok” számára, hogy köztes támogató szervként működjenek. Így azok a bürokrácia korlátozásával, gyorsított eljárással támogatást nyújthatnak kisebb/innovatív kulturális együttműködési projekteknek. Ez a rendszer jól működött a strukturális alapok esetében, és érdemes átvenni a Kultúra 2007 program keretén belül.

9. ajánlás

(1.1) melléklet (6) bekezdése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A közösségi támogatás nem haladhatja meg a projekt költségvetésének 50%-át, és degresszív jellegű. Éves összege nem lehet több, mint 500 000 EUR. A támogatást öt éven keresztül kell folyósítani.	A közösségi támogatás nem haladhatja meg a projekt költségvetésének 50%-át, és degresszív jellegű. Éves összege nem lehet több, mint 500 000 EUR. A támogatást legalább három és legfeljebb öt éven keresztül kell folyósítani.

Indokolás

A projektek időtartamával kapcsolatban nagyobb rugalmasság indokolt, mivel nem minden projektgazda tartja majd kívánatosnak vagy szükségesnek a projekt öt évre való kiterjesztését. Ráadásul sok kulturális szervező nehézségekbe ütközhet, ha ötéves időszakra próbál társfinanszírozást találni.

10. ajánlás

(1.2) melléklet: címmódosítás

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

1.2	Együttműködési intézkedések

1.2	Együttműködési intézkedések Kreatív tevékenységek

Indokolás

Az „együttműködési intézkedések” kifejezés túlzottan technokrata szemléletű, míg a „kreatív tevékenységek” azt a tényt hangsúlyozza, hogy a projektek kiválasztásakor a kreativitásra kerül a fő hangsúly.

11. ajánlás

(1.2) melléklet (2) bekezdése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Minden egyes lépést legalább három különböző ország négy különböző kulturális szervezőjének kell lebonyolítania. Ezek képviselhetnek egy vagy több szektort.	Minden egyes tevékenységet legalább három különböző ország négy három különböző kulturális szervezőjének kell lebonyolítania. Ezek képviselhetnek egy vagy több szektort.

Indokolás

Három társszervező már egyértelműen jelzi az európai hozzáadott értéket. Ahogy feljebb az európai együttműködési pontokkal kapcsolatban megjegyeztük, a projekteket sajátos minőségük, nem pedig mechanikusan alkalmazott kiválasztási szempontok alapján kellene értékelni.

12. ajánlás

(1.2) melléklet (4) bekezdése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A közösségi támogatás nem haladhatja meg a projekt költségvetésének 50%-át. Éves összege nem lehet kevesebb, mint 60 000 EUR, és nem lehet több, mint 200 000 EUR. A támogatás legfeljebb egy éves időszakra adható.	A közösségi támogatás nem haladhatja meg a projekt költségvetésének 50%-át. Éves összege nem lehet kevesebb, mint 60 000 EUR, és nem lehet több, mint 200 000 EUR. A támogatás legalább egy éves és legfeljebb legalább egy éves, legfeljebb 2 éves időszakra adható.

Indokolás

Több rugalmasságra van szükség az európai közösségi támogatás minimális szintje tekintetében (jelenleg évente 60 000 EUR, ami legalább 120 000 EUR nagyságrendű projektet jelent), mivel nem minden projekt – amely egyébként megfelelő hatással bír, és kritikus tömeget képvisel – igényel, vagy képes felhasználni ekkora összeget.

Ezen túlmenően szükséges, hogy a projektek akár két évig is tarthassanak, ami rugalmasabbá és felhasználóbarátabbá teheti a programot a projektgazdák számára.

13. ajánlás

(1.3) melléklet (4) bekezdése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Ebben az összefüggésben jelentős támogatásban részesül majd az „Európa Kulturális Fővárosai” rendezvénysorozat is az európai kultúra láthatóbbá tételét és az Európát átfogó kulturális együttműködést hangsúlyozó tevékenységek elősegítése érdekében.	Ebben az összefüggésben a „különleges tevékenységek” vezérfonalra szánt költségvetés 90%-át kitevő támogatásban részesül majd az„Európa Kulturális Fővárosai” rendezvénysorozat az európai kultúra láthatóbbá tételét és az Európát átfogó kulturális együttműködést hangsúlyozó tevékenységek elősegítése érdekében.

Indokolás

A „különleges tevékenységek” vezérfonál az Európa Kulturális Fővárosai kezdeményezésre kellene, hogy koncentráljon. Fontos növelni az Európai Kulturális Fővárosok közösségi támogatását, mivel az EU nemrég lezajlott bővítésére való tekintettel 2009-től valószínűleg két Európai Kulturális Főváros lesz. A megnövelt támogatást például a városi hatóságok és kulturális szervezők azon tevékenységének segítésére kellene fordítani, hogy más tagállamokból származó partnerekkel együttműködve előmozdítsák a nemzeteken átívelő mobilitást és a kultúrák közötti párbeszédet. Ráadásul a különleges tevékenységek vezérfonal költségvetésének 90 %-át az Európai Kulturális Fővárosokra fordítva növelhető annak a vezérfonalnak az átláthatósága, amelyet a múltban éppen bizonyos fokú homályossága miatt értek kritikák. A fennmaradó 10 %-ot díjakra kellene költeni, amilyen például az Europa Nostra Díj vagy az Európai Unió kortárs építészeti díja (a Mies van der Rohe Díj).

14. ajánlás

5. cikk (2) bekezdése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A program kiegészítő előirányzatok és még lefektetendő különleges eljárások alapján nyitott olyan más, harmadik országokkal való együttműködésre is, amelyek kulturális záradékot tartalmazó társulási vagy együttműködési megállapodást kötöttek az Európai Közösséggel.

A program kiegészítő előirányzatok és még lefektetendő különleges eljárások alapján nyitott más, harmadik országokkal való együttműködésre is, elsőbbséget adva szomszédainknak az európai szomszédsági politika szellemében. melyek között elsőbbséget élveznek közeli szomszédaink az európai szomszédsági politika szellemében, különös tekintettel a MEDA-országokra.

Indokolás

A programnak előnyben kell részesítenie az európai szomszédsági politika részét képező országokat. Nem lehet eléggé hangsúlyozni a civilizációk közötti párbeszéd és a kultúrák, vallások, hagyományok közötti szabad eszmecsere fontosságát. A kultúra területén megvalósuló közös projektek segíthetnek az európai szomszédsági politika fő célkitűzéseinek elérésében, nevezetesen az emberek közötti kapcsolat és egymás kultúrája, történelme, beállítódása és értékei kölcsönös megértése erősítésében és ezáltal az egymásról kialakított kép torzulásainak megszüntetésében.

15. ajánlás

9. cikk (1) bekezdése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
Az Európai Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló és az Európai Bizottság képviselője által elnökölt bizottság segíti.	Az Európai Bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből, a Régiók Bizottsága egy tagjából álló és az Európai Bizottság képviselője által elnökölt bizottság segíti.

Indokolás

Mivel a kultúrpolitikai hatáskör sok tagállamban gyakran a nemzeti szint alatt van, az RB-t fel kellene hatalmazni egy képviselőjének a bizottságba történő kinevezésére. Ezen túlmenően a tagállamok által a bizottságba delegált tagok között is adott esetben kellene, hogy legyenek helyi és regionális képviselők.

16. ajánlás

10. cikk (1) bekezdés

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A melléklet I.3.3. pontjában meghatározott kulturális kapcsolattartási pontok a programra vonatkozó információk nemzeti szinten történő terjesztésének végrehajtó szerveiként járnak el az 1605/2002/EK-Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése alapján	A melléklet I.3.3. pontjában meghatározott kulturális kapcsolattartási pontok a programra vonatkozó információk mind nemzeti, mind helyi és regionális szinten történő terjesztésének végrehajtó szerveiként járnak el az 1605/2002/EK-Euratom rendelet 54. cikke (2) bekezdésének c) pontja és (3) bekezdése alapján.

Indokolás

Ez a módosítás összefügg a véleménytervezet 17. ajánlásával. A kulturális kapcsolattartási pontoknak regionális szinten is tudniuk kell működni, hogy közelebb kerülhessenek a kulturális élet szereplőihez, és alkalmazkodhassanak az ő egyéni szükségleteikhez. Ezért meg kellene könnyíteni a kulturális kapcsolattartási pontok, illetve képviseleteik – kizárólag önkéntes alapon történő – létrehozatalát a területi szinteken.

17. ajánlás

10. cikk (2) bekezdése

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

2.	A kultúrpont irodák tiszteletben kell, hogy tartsák a következő szempontokat:

2.	A kultúrpont irodák tiszteletben kell, hogy tartsák a következő szempontokat:

—	a nemzetközi együttműködés keretében történő munkához szabott szakmai és nyelvi kompetenciával bíró, megfelelő létszámú munkaerővel kell rendelkezniük;

—	a nemzetközi együttműködés keretében történő munkához szabott szakmai és nyelvi kompetenciával bíró, megfelelő létszámú munkaerővel kell rendelkezniük;

—	megfelelő infrastruktúrával kell bírniuk, különös tekintettel az informatikára és a kommunikációra;

—	megfelelő infrastruktúrával kell bírniuk, különös tekintettel az informatikára és a kommunikációra;

—	adminisztratív munkájukban felkészültnek kell lenniük feladataik megfelelő végrehajtására és az érdekütközések elkerülésére.

—	adminisztratív munkájukban felkészültnek kell lenniük feladataik megfelelő végrehajtására – szükség esetén például a nemzeti szint alatt kell működniük – és az érdekütközések elkerülésére.

Indokolás

A kultúrpont irodákat ösztönözni kell arra, hogy szükség esetén a nemzeti szint alatt működjenek, annak érdekében, hogy közelebb legyenek a helyi polgárokhoz és kulturális szervezőkhöz. A „regionális pólusok” franciaországi rendszere, melyet a Francia Kultúrpont Iroda működtet, olyan jó gyakorlat, melyet más tagállamokban is érdemes bevezetni.

18. ajánlás

12. cikk (d) bekezdése (új bekezdés)

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

(d)	Az EU nyelvi sokszínűségének előmozdítása

Indokolás

A fent kifejtett (lásd 1. és 2. ajánlás) okokból nagyobb hangsúlyt kell kapnia a nyelvi sokszínűség céljának.

19. ajánlás

V. melléklet: AZ ÁTFOGÓ KÖLTSÉGVETÉS RÉSZLETEZÉSE

1. vezérfonal

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

A program éves költségvetésének részletezése

A költségvetés százalékában

1.	vezérfonal (projektek támogatása) kb. 77%

—	együttműködési pontok kb. 36%

—	együttműködési intézkedések kb. 24%

—	különleges tevékenységek kb. 17%

1.	vezérfonal (projektek támogatása) kb. 77%

—	együttműködési pontok kb. 36% 30%

—	együttműködési intézkedések kb. 24% 30%

—	különleges tevékenységek kb. 17%

Indokolás

Az együttműködési pontok és az együttműködési intézkedések egyaránt a teljes költségvetés 30 %-ában kellene, hogy részesüljenek, szemben a jelenlegi felosztással, mely az előbbinek 36 %-ot, az utóbbinak pedig 24 %-ot juttatna. A Régiók Bizottsága úgy véli, hogy a jelenlegi felosztás hátrányosan különböztetné meg a kísérletezésben és innovációban gyakran élen járó kisebb kulturális szervezőket, mivel nekik kisebb esélyük van a kiegészítő finanszírozás öt évre történő biztosítására, valamint arra, hogy megfelelő kapacitással rendelkezzenek a megkövetelt kiterjedt fejlesztések végrehajtására.

20. ajánlás

2.2. melléklet

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg

Az RB módosítása

Támogatásban részesíthetők azok a tevékenységek, amelyek a volt táborok, illetve a tömeges mártírhalál és tömegmészárlás más helyszínein emelt emlékművek által szimbolizált deportálásokhoz kapcsolódó főbb helyszínek és archívumok gondozását és a tömeges mártírhalál és tömegmészárlás, valamint a tömeges deportálások áldozataihoz és főbb helyszínek és emlékhelyekhez, – ideértve a volt koncentrációs táborokat és az események dokumentálását – kapcsolódó megemlékezéseket, valamint e helyszíneken az áldozatok emlékének ápolását célozzák.

Indokolás

Elfogadjuk, hogy azáltal, hogy Európa közös történelmi emlékezetébe bele kívánjuk vonni a szovjet totalitárius rendszer áldozataira való emlékezést, kiterjesztjük a földrész strukturált és konszenzuson alapuló történelem-szemléletét és az ilyen kezdeményezés valószínűleg politikailag „érzékeny” témát érint. E javaslat gyökere azon meggyőződésünkből fakad, hogy a politikailag érzékeny témák elkerülése jelentősen csökkentené az Unió iránti bizalmat, különösen azon polgárok részéről, akiknek ezek a témák és emlékük friss és fájdalmas valóság.

Arról is nehéz megfeledkezni, hogy a II. világháború és az azt követő időszak történelme világos és kétségtelen módon tárja fel sok ember a szovjet rendszerben tönkretett sorsát az Európai Unió új tagállamaiban.

21. ajánlás

1.sz. melléklet 3.3. pont

Az Európai Bizottság által javasolt szöveg	Az RB módosítása
A programmal kapcsolatos gyakorlati információk célirányos, hatékony és terepközeli terjesztésének érdekében a program előirányozza a „kulturális kapcsolattartási pontok” támogatását. E nemzeti szintű szerveket a Bizottság a tagállamokkal együttműködve önkéntes alapon hozza létre	A programmal kapcsolatos gyakorlati információk célirányos, hatékony és terepközeli terjesztésének érdekében a program előirányozza a „kulturális kapcsolattartási pontok” támogatását. E nemzeti és/vagy regionális szintű szerveket a Bizottság a tagállamokkal, illetve a regionális hatóságokkal együttműködve önkéntes alapon hozza létre.

Indokolás

Brüsszel, 2005. február 23.

A Régiók Bizottsága

elnöke

Peter STRAUB

(1) HL. C 121, 2004. április 30., 15. oldal