<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.21-20110601.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="ECRCJ2010HUC.1001041301.case.xml"><NO.CASE>C-482/08</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62008CC0482</NO.CELEX><NO.SEQ>0032.0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>I-10416</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>I-10434</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>19</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><LEFT>MENGOZZI FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C-482/08. SZ. ÜGY</LEFT><RIGHT>EGYESÜLT KIRÁLYSÁG KONTRA TANÁCS</RIGHT></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Paolo Mengozzi</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20100624">2010. június 24.</DATE><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: olasz.</P></NOTE></P></TI></TITLE><CONTENTS.CONCLUSION><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Jelen keresetlevelében az Egyesült Királyság azt kéri, hogy a Bíróság semmisítse meg a vízuminformációs rendszerhez (VIS) a tagállamok kijelölt hatóságai, valamint az Europol számára a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése, felderítése és kivizsgálása érdekében, betekintés céljából történő hozzáférésről szóló, <DATE ISO="20080623">2008. június 23-i</DATE> 2008/633/IB tanácsi határozatot<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P><REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="218" PAGE.FIRST="129" DATE.PUB="2008">HL L 218., 129. o.</REF.DOC.OJ></P></NOTE> (a továbbiakban: megtámadott határozat).</TXT></NP><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>Nem engedélyezték az Egyesült Királyság részvételét a megtámadott határozat meghozatalában, mivel azt a schengeni megállapodásokkal létrehozott terület (a vízumok tárgykör) továbbfejlesztésének tekintették, amely megállapodásokban a tagállam nem vesz részt. Az Egyesült Királyság azonban úgy véli, hogy a megtámadott határozat a rendőrségi együttműködésből, és nem a vízumok tárgyköréből eredeztethető intézkedést jelent.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A schengeni megállapodások</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>3.</NO.P><TXT>Mint ahogyan az ismeretes, az első schengeni megállapodásokat Franciaország, Németország, Belgium, Luxemburg, valamint Hollandia kötötte 1985-ben, amelyeknek célja belső határok nélküli térség (az ún. schengeni övezet) létrehozása volt. Később más tagállamok is csatlakoztak e megállapodásokhoz, majd 1997-ben az Amszterdami Szerződéssel a vonatkozó joganyag az Európai Unió joganyagának részévé vált. Különösen a Szerződéshez csatolt jegyzőkönyv<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló (2. számú) jegyzőkönyv. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével a Schengeni Jegyzőkönyv (jelenleg a 19. számú) kis mértékben módosításra került. A jelen ügyben hivatkozott változat ugyanakkor a korábbi.</P></NOTE> (a továbbiakban: Schengeni Jegyzőkönyv) útján került erre sor, amely lehetővé tette megerősített együttműködés kialakítását az említett területen.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10417"?><NP><NO.P>4.</NO.P><TXT>A Schengeni Jegyzőkönyv 4. cikkében a következőt írja elő:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>Írország, valamint Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, amelyekre nézve a schengeni vívmányok nem kötelezőek, bármikor kérhetik, hogy a schengeni vívmányok rendelkezései egy részének vagy egészének alkalmazásában részt vehessenek.</P><P>A Tanács a kérelemről az 1. cikkben említett tagjainak és az érintett államok kormánya képviselőinek egyhangú szavazatával határoz.<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>5.</NO.P><TXT>A Schengeni Jegyzőkönyvben előírtakkal összhangban az Egyesült Királyság azt kérte, hogy részt vehessen a schengeni vívmányok egy részének alkalmazásában, és erre lehetőséget is kapott. A Tanács 2000/365/EK határozatában<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>A Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről szóló, <DATE ISO="20000529">2000. május 29-i</DATE> 2000/365/EK tanácsi határozat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="131" PAGE.FIRST="43" DATE.PUB="2000">HL L 131., 43. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 1. kötet, 178. o.).</P></NOTE> meghatározta a tagállami részvétel területeit. Nem vitás, és jelen eljárásban sem képezi vita tárgyát, hogy az Egyesült Királyság – a schengeni vívmányok keretében – nem vesz részt a vízumokra vonatkozó együttműködésben<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>Az Egyesült Királyság – amint arra írásbeli észrevételeiben emlékeztet – a rendőrségre és a biztonságra vonatkozó rész tekintetében részt vesz a schengeni vívmányok jelentős részében, azonban nem vesz részt semmiben, ami a belső határok megszüntetésére és a személyek szabad mozgására vonatkozik.</P></NOTE>.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A vízuminformációs rendszer</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>6.</NO.P><TXT>A vízuminformációs rendszert (a továbbiakban: VIS) a 2004/512/EK határozat<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>A Vízuminformációs Rendszer létrehozásáról (VIS) szóló, <DATE ISO="20040608">2004. június 8-i</DATE> 2004/512/EK tanácsi határozat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="213" PAGE.FIRST="5" DATE.PUB="2004">HL L 213., 5. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> hozta létre a vízumok területén a tagállamok számára olyan közös rendszer kialakítása céljából, hogy lehetővé váljon különösen az, hogy az illetékes nemzeti hatóságok adatbázissal rendelkezzenek ezen a területen.</TXT></NP><NP><NO.P>7.</NO.P><TXT>A 2004/512/EK határozatot a Szerződés harmadik részének IV. címe alá tartozó EK 66. cikk<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>E cikk jelenleg az EUMSZ 74. cikke.</P></NOTE> mint jogalap alapján fogadták el, és az előírja, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>a Tanács […] intézkedéseket tesz a tagállamok közigazgatásának megfelelő szervezeti egységei, valamint ezen egységek és a Bizottság között az e cím által szabályozott területeken történő együttműködés biztosítására<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/>. A szóban forgó cím által szabályozott területek a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>vízumok, menekültügy, bevándorlás és a személyek szabad mozgására vonatkozó egyéb politikák<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>8.</NO.P><TXT>A 2004/512/EK határozat (11) preambulumbekezdése a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyeknek alkalmazásában az Egyesült Királyság […] a 2000/365/EK tanácsi határozatnak<?PAGE NO="I-10418"?> megfelelően nem vesz részt; ezért az Egyesült Királyság nem vesz részt annak elfogadásában, az rá nézve nem kötelező erejű, és nem köteles azt alkalmazni.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></P></CONSID></QUOT.S></P></NP><NP><NO.P>9.</NO.P><TXT>Különösen a VIS-rendszerre vonatkozó részletes szabályozás létrehozása érdekében a 2004/512/EK határozatot a 767/2008/EK rendelet<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>A vízuminformációs rendszerről (VIS) és a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumokra vonatkozó adatok tagállamok közötti cseréjéről (VIS-rendelet) szóló, <DATE ISO="20080709">2008. július 9-i</DATE> 767/2008 európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="218" PAGE.FIRST="60" DATE.PUB="2008">HL L 218., 60. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> követte. E rendelet jogalapja szintén az EK-Szerződés harmadik részének IV. címe. Amint azt a rendelet (29) preambulumbekezdése pontosítja, az Egyesült Királyság annak elfogadásában nem vesz részt, és az rá nézve nem kötelező.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>C –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A megtámadott határozat</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>10.</NO.P><TXT>A megtámadott határozat célja az Europol és a tagállamok illetékes hatóságai számára a különösen súlyos bűncselekmények megelőzése és kivizsgálása érdekében, meghatározott körülmények között, a vízuminformációs rendszerhez (VIS) történő hozzáférés lehetővé tétele. Mivel a VIS-rendszernek önmagában nem feladata a bűncselekmények megelőzése és szankcionálása, a megtámadott határozat ezt a különös hozzáférést kivételként kezeli. Közelebbről nézve itt <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>betekintési célú<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> hozzáférésről van szó, amely továbbá azon esetekre korlátozódik továbbá – ahogy azt az 1. cikk pontosítja –, amikor a betekintés célja a terrorcselekmények és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzése vagy az azok elleni küzdelem.</TXT></NP><NP><NO.P>11.</NO.P><TXT>A megtámadott határozat jogalapja az EU 30. cikk (1) bekezdésének b) pontja és az EU 34. cikk (2) bekezdésének c) pontja<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>A Lisszaboni Szerződés hatálybalépésével e rendelkezéseket hatályon kívül helyezték, és a rendőrségi együttműködésre vonatkozó joganyag az EUMSZ-be került át, amely jelenleg ugyanazon cím alatt szerepel (harmadik rész, V. fejezet) azon rendelkezésekkel, amelyeken a vízumokra vonatkozó megerősített együttműködés alapul. Ez az új helyzet érdekes távlatokat nyit meg, amelyekre a tárgyaláson is történt utalás: a Tanács úgy vélte, hogy amennyiben most kellene elfogadni a megtámadott határozatot, úgy az más jogalapon nyugodhatna. Ezen észrevételek azonban nem relevánsak a jelen jogvita eldöntése szempontjából.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>12.</NO.P><TXT>A megtámadott határozat preambulumbekezdései a következőképpen szólnak:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>(1)</NO.P><TXT>[…] A VIS létrehozása az egyik legfontosabb európai uniós kezdeményezés a jog érvényesülésén, a szabadságon és a biztonságon alapuló térség megteremtését célzó szakpolitikák keretén belül. A VIS célkitűzése a közös vízumpolitika megvalósításának javítása, valamint egyértelműen meghatározott és ellenőrzött feltételekkel a belső biztonsághoz és a terrorizmus elleni küzdelemhez való hozzájárulás.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[...]</P><?PAGE NO="I-10419"?><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P>(5)</NO.P><TXT>Ez a határozat kiegészíti [...] a 767/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet oly módon, hogy jogalapot teremt az Európai Unióról szóló szerződés VI. címe alapján a kijelölt hatóságok és az Europol számára a VIS-hez történő hozzáféréshez.</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(6)</NO.P><TXT>Döntő jelentőségű annak biztosítása, hogy a kellően feljogosított, a VIS-hez hozzáférési jogosultsággal rendelkező alkalmazottak köre azokra korlátozódjon, akiknek az adatokat ismerniük kell, és akik az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról kellő ismeretekkel rendelkeznek.</TXT><P>[...]</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(13)</NO.P><TXT>E határozat a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyeknek alkalmazásában az Egyesült Királyság [...] a 2000/365/EK tanácsi határozatnak megfelelően nem vesz részt. Az Egyesült Királyság ezért nem vesz részt ennek a határozatnak az elfogadásában, az az Egyesült Királyságot nem kötelezi, és rá nézve nem alkalmazandó.</TXT><P>[...]</P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(15)</NO.P><TXT>Ugyanakkor [...] a 2006/960/IB tanácsi kerethatározat értelmében a VIS-ben tárolt információkat az Egyesült Királyság és Írország számára eljuttathatják azon tagállamok illetékes hatóságai, amelyeknek a kijelölt hatóságai e határozat értelmében hozzáféréssel rendelkeznek a VIS-hez. Az Egyesült Királyság és Írország nemzeti vízumnyilvántartásában tárolt információk kiadhatók más tagállamok bűnüldöző hatóságai részére. A schengeni vívmányokban való részvételük jelenlegi helyzetéből fakadóan az Egyesült Királyság és Írország központi hatóságainak a VIS-hez való bármilyen közvetlen hozzáférési formájához a Közösség és e tagállamok közötti megállapodás lenne szükséges, amelyet esetlegesen egyéb, a hozzáférés feltételeit és eljárásait részletező szabályok egészítenének ki.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[...]<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></P></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>13.</NO.P><TXT>A Bíróság Hivatalához <DATE ISO="20081110">2008. november 10-én</DATE> benyújtott keresetlevelében az Egyesült Királyság a megtámadott határozat megsemmisítését kéri, mivel annak meghozatalából a tagállamot kizárták.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10420"?><NP><NO.P>14.</NO.P><TXT>A Bizottság által támogatott Tanács azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a keresetet mint megalapozatlant.</TXT></NP><NP><NO.P>15.</NO.P><TXT>A felek a <DATE ISO="20100414">2010. április 14-i</DATE> tárgyaláson adták elő szóbeli előterjesztéseiket. Ennek keretében a Spanyol Királyság a Tanács kereseti kérelmének támogatása érdekében adta elő szóbeli észrevételeit.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Előzetes észrevételek</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>16.</NO.P><TXT>A felek által felhozott érvek részletes vizsgálata és azok megalapozottságának értékelése előtt a jogvita kereteit kell előzetesen pontosan meghatározni. Vannak ugyanis olyan tényezők, amelyek a felek között nem képezik vita tárgyát, noha azokat az eljárás folyamán megvitatták.</TXT></NP><NP><NO.P>17.</NO.P><TXT>Először is nem vitatott, hogy az Egyesült Királyság nem vesz részt a schengeni vívmányok vízumokra vonatkozó részének alkalmazásában, amely rész többek között magában foglalja a VIS-rendszert.</TXT></NP><NP><NO.P>18.</NO.P><TXT>Másodszor minden fél egyetért a megtámadott határozat elfogadása tekintetében alkalmazott jogalap helyessége tekintetében (azaz, mint azt láthattuk, az EU 30. cikkel és az EU 34. cikkel).</TXT></NP><NP><NO.P>19.</NO.P><TXT>Jogi szempontból az egyedüli kérdés, amelyben a felek nem értenek egyet, és amelyben ekként a Bíróságnak kell eldöntenie, az az, hogy helyes-e a megtámadott határozatot a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztésére szolgáló jogi aktusnak minősíteni.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A felek érvei</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az Egyesült Királyság álláspontja</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>20.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság a megtámadott határozat megsemmisítését kéri az EU 35. cikk (6) bekezdése értelmében lényeges eljárási követelmények és/vagy a Szerződés megsértésére való hivatkozással. Az Egyesült Királyság álláspontjának lényege különösen az, hogy a hivatkozott határozat nem a közös vízumpolitikára vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztését képezi, hanem rendőrségi együttműködésre vonatkozó intézkedés, amit többek között a Tanács által annak elfogadására alkalmazott jogalap tanúsít.</TXT></NP><NP><NO.P>21.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság elismeri, hogy – a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően – amennyiben a megtámadott határozatot a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztésének kellene tekinteni, akkor annak meghozatalában e tagállam semmilyen<?PAGE NO="I-10421"?> módon nem jogosult részt venni. Mivel azonban ennek eshetőségét ki kell zárni, a rendőrségi együttműködésben részt vevő Egyesült Királyság számára lehetővé kellett volna tenni a jogi aktus meghozatalában való részvételt.</TXT></NP><NP><NO.P>22.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság állítása szerint a határozatra irányuló eredeti javaslatban maga a Bizottság ismerte el az előbbi tagállamnak a VIS-hez történő hozzáférési rendszerbeli részvételhez való jogát a terrorizmus és egyéb súlyos bűncselekmények megelőzéséhez és az azok elleni küzdelemhez kapcsolódó okokból.</TXT></NP><NP><NO.P>23.</NO.P><TXT>Ahogy azt a Bíróság ítélkezési gyakorlata is jelzi, annak meghatározásához, hogy a megtámadott határozat a schengeni együttműködés mely területéhez kapcsolódik, annak céljára és tartalmára szükséges utalni. A határozatnak viszont sem a célja, sem a tartalma nincs kapcsolatban a vízumpolitikával, mivel a jogi aktus egyetlen célja a meghatározott bűncselekmények elleni még hatékonyabb küzdelem lehetővé tétele.</TXT></NP><NP><NO.P>24.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság kormánya szerint alapvető ellentmondás miatt téves a Tanács azon döntése, hogy a megtámadott határozatot a vízumokra vonatkozó schengeni együttműködés továbbfejlesztésének tekinti: a Tanács ugyanis egyidejűleg nem alkalmazhatta volna jogalapként az EU-Szerződés VI. címének rendőrségi együttműködésre vonatkozó cikkeit, és – elfogadása céljából – nem minősíthette az intézkedést a vízumpolitikához kapcsolódóként. Amennyiben a megtámadott határozat valóban a vízumok területére vonatkozott volna, jogalapját az EK-Szerződés harmadik részének IV. címéből kellett volna meríteni.</TXT></NP><NP><NO.P>25.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság végezetül elismeri, hogy álláspontjának esetleges elfogadása problémát okozhat Izland, Norvégia és Svájc tekintetében, azoknak a megtámadott határozattal létrehozott rendszerben való részvételére vonatkozóan. Ezen országok ugyanis részt vesznek a vízumokra vonatkozó schengeni együttműködésben, nem vesznek részt ugyanakkor a rendőrségi együttműködésben. Az Egyesült Királyság mindazonáltal egyrészről megjegyzi, hogy a megtámadott határozat jogi minősítésének e harmadik országokra gyakorolt esetleges következményei nem módosíthatják e minősítés szükségszerűen objektív jellegét. Másrészről a tagállam teljes mértékű támogatásáról és nyitottságáról biztosít a tekintetben, hogy egy olyan megoldás születhessen, amely minden esetben lehetővé teszi e harmadik országok rendszerben való részvételét.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A Tanács álláspontja</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>26.</NO.P><TXT>A Tanács az Egyesült Királyság által felhozott valamennyi érvet vitatja.</TXT></NP><NP><NO.P>27.</NO.P><TXT>A Tanács előzetesen jelzi, hogy a jelenleg hatályban lévő jogi szabályozás alapján<?PAGE NO="I-10422"?> az Egyesült Királyságnak már lehetősége van a VIS-rendszerben szereplő adatokhoz való hozzáférésre a 2006/960/IB kerethatározat<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>Az információknak és bűnüldözési operatív információknak az Európai Unió tagállamai bűnüldöző hatóságai közötti cseréjének egyszerűsítéséről szóló, <DATE ISO="20061218">2006. december 18-i</DATE> 2006/960/IB tanácsi kerethatározat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="386" PAGE.FIRST="89" DATE.PUB="2006">HL L 386., 89. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> alapján: az egyetlen különbség, hogy a jelenlegi rendszerben ez a hozzáférés közvetett, míg az Egyesült Királyság – a megtámadott határozatban való részvétel révén – közvetlen hozzáféréshez kíván jutni.</TXT></NP><NP><NO.P>28.</NO.P><TXT>A Tanács vitatja az Egyesült Királyság azon érvelését, amely szerint a megtámadott határozat elfogadásának módja ellentmondásos. A Tanács véleménye szerint ugyanis az a körülmény, hogy az intézkedés jogalapja az EU VI. címben található az EU IV. cím helyett, nem bír jelentőséggel annak eldöntése szempontjából, hogy a megtámadott határozat a vízumpolitikára vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztését képezi-e vagy sem. Egyik rendelkezés sem igényel ugyanis szükségszerű kapcsolatot a jogalap megválasztása és a schengeni vívmányok azon területe között, amelybe valamely meghatározott intézkedés tartozik.</TXT></NP><NP><NO.P>29.</NO.P><TXT>A megtámadott határozat által kitűzött konkrét cél a VIS-re vonatkozó szabályozásnak néhány, a vízumokkal kapcsolatos adatbankhoz a bűncselekmények elleni küzdelem és a bűncselekmények megelőzése céljából történő hozzáférésre vonatkozó különös szabállyal való kiegészítése. Következésképpen a jogalap megválasztása helyes, mivel az EU 30. cikk (1) bekezdésének b) pontja olyan együttműködést ír elő, amely magában foglalja <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>a vonatkozó információknak elsősorban az Europolon keresztül történő összegyűjtését, tárolását, feldolgozását, elemzését és cseréjét<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/>.</TXT></NP><NP><NO.P>30.</NO.P><TXT>A Tanács vitatja az Egyesült Királyság által javasolt azon megközelítést, amely szerint kizárólag az intézkedés tartalma és célja képez olyan szempontokat, amelyek annak meghatározására szolgálnak, hogy valamely intézkedés a schengeni vívmányok meghatározott területéhez tartozik-e. A Bíróság e területre vonatkozó ítélkezési gyakorlata nem kötelez ilyen egységes megközelítésre. A Tanács szerint a jogi aktus tartalma és tárgya mellett azonban elengedhetetlen figyelembe venni a schengeni vívmányok egységességének követelményét. E követelmény például a 2000/365/EK határozatban vált nyilvánvalóvá.</TXT></NP><NP><NO.P>31.</NO.P><TXT>A Tanács szerint a megtámadott határozat mind funkcionális, mind tartalmi szempontból a VIS-rendelethez kapcsolódik. Az, hogy a megtámadott határozat jogalapja eltér a VIS rendeletétől, semmilyen következménnyel nincs arra a lehetőségre nézve, hogy a szóban forgó intézkedést a VIS-rendelet továbbfejlesztésének és kiegészítésének tekintsék. A Tanács elismeri, hogy a megtámadott határozatot – önálló vizsgálata esetén – nem lehetne a schengeni megállapodásokhoz kapcsolódónak tekinteni: ami számít, az az, hogy ez a határozat objektív kapcsolatot képez a<?PAGE NO="I-10423"?> VIS-re vonatkozó rendelkezésekkel. Azt is szem előtt kell tartani, hogy a VIS-rendszer – ellentétben azzal, amit úgy tűnik, az Egyesült Királyság kíván előadni – nem két elkülönülő céllal – azaz a vízumpolitika kezelése és a bűncselekmények megelőzése és szankcionálása – rendelkező rendszer. A VIS-nek – amint azt a Tanács hangsúlyozza – egyetlen elsődleges célja van; a belépési vízumokra vonatkozó információk cseréjének lehetővé tétele a bevándorlással és a beutazások ellenőrzésével foglalkozó nemzeti hatóságok számára: a rendszerhez rendőrségi céllal történő hozzáférés lehetőségét az elsődleges célhoz képest másodlagosnak és kiegészítő jellegűnek kell tekinteni. Egyebekben lényeges – amint azt a Tanács megjegyzi –, hogy a rendőrségi célú hozzáférés kizárólag betekintési célú hozzáférés a VIS-adatok kiegészítésének vagy módosításának lehetősége nélkül.</TXT></NP><NP><NO.P>32.</NO.P><TXT>A Tanács megjegyzi azt is, hogy az Egyesült Királyság álláspontját követve Izland, Norvégia és Svájc sem tartozna a határozat hatálya alá: ez azzal az ellentmondásos eredménnyel járna, hogy e harmadik országok, még ha teljes joggal részt is vesznek a VIS-rendszer kezelésében és használatában, ahhoz nem férnének hozzá a bűncselekmények megelőzése és üldözése céljából. Ebből a szempontból e tagállamok hátrányosabb helyzetben lennének azon államokhoz (Egyesült Királyság, Írország) képest, amelyek nem vesznek részt a VIS-ben.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>C –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A Bizottság és a Spanyol Királyság álláspontja</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>33.</NO.P><TXT>A Bizottság a Tanács támogatása érdekében avatkozott be, és osztja ez utóbbi érvelését. A Bizottság különösen ragaszkodik a schengeni vívmányok egységességének elvéhez, és ahhoz, hogy lehetetlen a VIS-t kettős céllal rendelkező rendszernek tekinteni.</TXT></NP><NP><NO.P>34.</NO.P><TXT>Ami a végül a megtámadott határozat meghozatalához vezető eredeti javaslatot illeti, a Bizottság pontosítja, hogy ez a javaslat nem vetítette előre a határozat Egyesült Királyságra történő esetlegesen teljes körű alkalmazásának lehetőségét: a javaslat ugyanis arra korlátozódott, hogy az Egyesült Királyság és Írország viszonylatában közvetett hozzáférést biztosítson.</TXT></NP><NP><NO.P>35.</NO.P><TXT>A Spanyol Királyság, amely kizárólag szóbeli észrevételeket tett, úgy véli, hogy a Tanács álláspontja a helyes. E tagállam szerint különösen, még ha a megtámadott határozatot kizárólag a tartalom és a cél szempontjai alapján kellene is megvizsgálni, azt akkor is a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztésének kellene tekinteni: a megtámadott határozat tartalma és célja ugyanis egyszerűen az azon adatbázishoz való hozzáférés módjaira vonatkozik, amely – ahogyan azt mindenki elismeri – a schengeni megerősített együttműködés azon területéhez tartozik, amely együttműködésben az Egyesült Királyság nem vesz részt.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="I-10424"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Előzetes észrevételek</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>1.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság keresetéről</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>36.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság atipikus módon fogalmazta meg a Bíróság elé terjesztett keresetét. Egyrészről ugyanis e tagállam a megtámadott határozat megsemmisítését kéri. Másrészről a határozat rendelkezései hatályának fenntartását kéri, az e tagállamnak a határozatban előírt, a VIS-hez való hozzáférési rendszerben való részvételét kizáró rendelkezések kivételével.</TXT></NP><NP><NO.P>37.</NO.P><TXT>Formális nézőpontból az Egyesült Királyság kereseti kérelmének második része valószínűleg a megtámadott határozat bizonyos joghatásainak a jogalkotó újabb fellépéséig történő fenntartására irányuló – az EK 231. cikk szerinti – kérelemnek tekinthető.</TXT></NP><NP><NO.P>38.</NO.P><TXT>A tárgyaláson az Egyesült Királyság fenntartotta, hogy a megtámadott határozat bizonyos joghatásainak fenntartására irányuló kérelmét valójában a megtámadott határozat egészére vonatkozónak kell tekinteni. Ennek fenntartása tehát kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a meglévő rendszer folyamatos működését – módosítás nélkül – lehetővé tegye mindaddig, amíg a Tanács új határozatot fogad el.</TXT></NP><NP><NO.P>39.</NO.P><TXT>Látok némi következetlenséget aközött, amit az Egyesült Királyság keresetlevelében kér (lásd különösen a 116. pont b) alpontját), és amit a tárgyaláson előadott. Keresetlevelében ugyanis a megtámadott határozat rendelkezéseinek hatályban tartására irányuló kérelme kifejezetten a határozat azon részeire korlátozódott, amelyek nem zárják ki az Egyesült Királyságot a VIS-hez való, rendőrségi célú hozzáférésből, úgyhogy úgy tűnik, e tagállam átmenetileg ténylegesen azt kéri, hogy azonnal hozzáférhessen ezen adatbázishoz. A tárgyaláson ugyanakkor – amint azt láthattuk – az Egyesült Királyság elismerte, hogy rendőri hatóságaik a határozat megsemmisítése esetén is csak új intézkedés elfogadását követően férhetnek hozzá közvetlenül a vízumadatbázishoz.</TXT></NP><NP><NO.P>40.</NO.P><TXT>E kérdés azonban számomra másodlagosnak tűnik. Itt ugyanis nem állnak fenn a megtámadott határozat mindössze részleges megsemmisítéséhez, következésképpen pedig a határozat bizonyos részeinek ideiglenes hatályban tartásához szükséges objektív feltételek.</TXT></NP><NP><NO.P>41.</NO.P><TXT>Emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint valamely aktus részleges megsemmisítése csak abban az esetben lehetséges, ha e részek attól<?PAGE NO="I-10425"?> <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>elválaszthatóak<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>, és azzal a feltétellel, hogy a részleges megsemmisítés ugyanezen aktus lényeges tartalmát megváltoztatná<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-295/07 P" PAGE.ECR="I-9363" YEAR="2008">C-295/07. P. sz., Bizottság kontra Département du Loiret ügyben <DATE ISO="20081211">2008. december 11-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2008., I-9363. o.)</REF.DOC.ECR> 105–106. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>42.</NO.P><TXT>Itt azonban az Egyesült Királyság által panaszolt hibák nem kizárólag a megtámadott határozat valamely meghatározott részére, hanem a határozat egészére vonatkoznak. Az a döntés, hogy valamely tagállam egy jogi aktus meghozatalában részt vehet-e vagy sem, a határozatnak nyilvánvalóan nem olyan részét képezi, amely egyszerűen elválasztható annak többi részétől. Nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben azt feltételezzük, hogy az Egyesült Királyságnak és Írországnak joga van részt venni a megtámadott jogi aktus meghozatalában, e tagállamoknak joga/kötelezettsége véleményt nyilvánítani és szavazni az intézkedés egészéről. Amint azt a Tanács írásbeli észrevételeiben helyesen kiemelte, az ilyen jellegű esetleges jogsértés a megtámadott határozat egészének újragondolását vonná maga után. Más szóval az uniós jogalkotónak úgymond ismét elölről kellene kezdenie.</TXT></NP><NP><NO.P>43.</NO.P><TXT>Következésképpen az Egyesült Királyság által felhozott érvek elfogadása esetén a Bíróság kizárólag a megtámadott határozat teljes megsemmisítéséről dönthet.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P>2.</NO.P><TXT>A Bizottság eredeti javaslatáról</TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>44.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság – amint azt láthattuk – úgy véli, hogy a Bizottság által megfogalmazott, a megtámadott határozatra irányuló eredeti javaslat lehetővé tette volna az Egyesült Királyság rendőri hatóságai számára az információkhoz való hozzáférést. A tagállam szerint mindez álláspontjának helyességét mutatja, mivel megerősítené, hogy a megtámadott határozat nem tekinthető a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztésének.</TXT></NP><NP><NO.P>45.</NO.P><TXT>Ezzel kapcsolatosan mindenekelőtt megjegyzem, hogy nyilvánvaló, hogy a Bizottság eredeti javaslatának vizsgálata – bármennyire is szolgáltathat az ügy egyedi körülményeinek tisztázásához hasznos tényezőket – mindenképp irreleváns a megtámadott határozat esetleges jogszerűtlenségének megállapítása szempontjából.</TXT></NP><NP><NO.P>46.</NO.P><TXT>A megjegyzendő legfontosabb tényező azonban valami más. A Bizottság javaslata a megtámadott határozathoz képest teljesen más nézőpontba illeszkedik. Azon túl ugyanis, hogy a határozat a VIS-hez történő közvetlen hozzáférést írta elő a schengeni tagállamok rendőri hatóságai számára, előírta egyrészt a VIS-rendszerben részt vevő tagállamok, illetve másrészt a VIS-ben részt nem vevő államok (Egyesült Királyság és Írország) adatbázisainak megosztását. Teljesen logikus tehát, hogy ez a javaslat abból az előfeltevésből indult ki, hogy az Egyesült Királyságnak is részt kell vennie e határozat jóváhagyásában,<?PAGE NO="I-10426"?> mivel e tagállamnak is biztosítania kell majd a vízumokkal kapcsolatos saját adatbázisához való hozzáférést.</TXT></NP><NP><NO.P>47.</NO.P><TXT>Meg kell ugyanakkor jegyezni, hogy a Bizottság eredeti javaslatában sem írták elő az ezen adatbázishoz való közvetlen hozzáférés lehetőségét a VIS-ben részt nem vevő tagállamok számára: a javaslat 6. cikke ugyanis közvetett hozzáférési rendszert alakított ki, amely a VIS-rendszerben részt vevő valamely állam hatóságain keresztüli kérelmen alapul.</TXT></NP><NP><NO.P>48.</NO.P><TXT>A megtámadott határozat úgymond a bizottsági javaslatban eredetileg szereplő törekvések átalakítását jelenti: a megtámadott határozat ugyanis olyan intézkedés, amely kizárólag a VIS-rendszerhez nyomozási tevékenység és szankcionálás céljából történő hozzáféréssel foglalkozik, és nem tartalmaz rendelkezéseket a VIS-rendszerben részt vevő és az abban részt nem vevő államok közötti adatcseréről.</TXT></NP><NP><NO.P>49.</NO.P><TXT>Végezetül úgy tűnik számomra, hogy a Bizottság eredeti javaslatának vizsgálata nem tartalmaz a megtámadott határozat jogszerűségének megítélése szempontjából döntő tényezőket.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A megtámadott határozat minősítése</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>50.</NO.P><TXT>A probléma, amelyet a jelen ügyben a Bíróságnak meg kell oldania, kizárólag annak megállapításából áll, hogy a megtámadott határozat a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztésére szolgáló jogi aktusnak tekinthető-e vagy sem.</TXT></NP><NP><NO.P>51.</NO.P><TXT>A felek egyetértenek a tekintetben, hogy igenlő válasz esetén az Egyesült Királyságot helyesen zárták ki a megtámadott határozat meghozatalából. A Bíróság ítélkezési gyakorlata ugyanis egyértelműen megerősítette, hogy a schengeni vívmányokra vonatkozó területre visszavezethető valamely eszköz elfogadásában való részvétel azon tagállamok részére van fenntartva, amelyek ezen a területen részt vesznek. Ez mondta ki a Bíróság <DATE ISO="20071218">2007. december 18-án</DATE> hozott két, olyan ügyre vonatkozó ítéletében, amelyekben szintén az Egyesült Királyság és a Tanács volt az ügyben részt vevő két fél<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>A <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-77/05" PAGE.ECR="I-11459" YEAR="2007">C-77/05. sz., Egyesült Királyság kontra Tanács ügyben <DATE ISO="20071218">2007. december 18-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2007., I-11459. o.)</REF.DOC.ECR> 62. pontja és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-137/05" PAGE.ECR="I-11593" YEAR="2007">C-137/05. sz., Egyesült Királyság kontra Tanács ügyben <DATE ISO="20071218">2007. december 18-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2007., I-11593. o.)</REF.DOC.ECR> 50. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>52.</NO.P><TXT>Ezekben az ítéletekben valamely intézkedés schengeni vívmányokkal való kapcsolata meglétének, illetve hiányának meghatározásakor a Bíróság <HT TYPE="ITALIC">analóg módon</HT> alkalmazta valamely uniós jogi aktus jogalapjának megválasztására alkalmazandó kritériumokat. A Bíróság különösen kimondta, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>valamely közösségi jogi aktusnak [...] a schengeni vívmányokon alapuló javaslatkénti vagy kezdeményezéskénti minősítésének olyan objektív elemeken kell alapulnia, amelyek alkalmasak a bírósági felülvizsgálatra, ilyen<?PAGE NO="I-10427"?> elemnek számít többek között a jogi aktus célja és tartalma.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>A fenti 12. lábjegyzetben hivatkozott C-77/05. sz., Egyesült Királyság kontra Tanács ügyben hozott ítélet 77. pontja. A Bíróság ezért felhívta néhány <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>klasszikus<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/> ítéletét a jogalap kiválasztása vonatkozásában: <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-300/89" PAGE.ECR="I-2867" YEAR="1991">C-300/89. sz., Bizottság kontra Tanács (ún. titán-dioxid) ügyben <DATE ISO="19910611">1991. június 11-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1991., I-2867. o.)</REF.DOC.ECR> 10. pontja; a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-176/03" PAGE.ECR="I-7879" YEAR="2005">C-176/03. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben <DATE ISO="20050913">2005. szeptember 13-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2005., I-7879. o.)</REF.DOC.ECR> 45. pontja és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-440/05" PAGE.ECR="I-9097" YEAR="2007">C-440/05. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben <DATE ISO="20071023">2007. október 23-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2007., I-9097. o.)</REF.DOC.ECR> 61. pontja.</P></NOTE></TXT></NP><NP><NO.P>53.</NO.P><TXT>A vizsgált ügyben – amennyiben kizárólag a megtámadott határozat céljára kellene hivatkozni – az Egyesült Királyság valószínűleg elérné a kért megsemmisítést. Amint ugyanis arról a jogalap (amelyek – szeretnék emlékeztetni – az EU VI. címében szereplő rendelkezések) Tanács által történő megválasztása is tanúskodik, a határozat olyan cél megvalósítását célozza, amely kétségtelenül a rendőrségi együttműködésre vonatkozó jogi aktusok sajátja. Maga a Tanács is elismeri ezt a körülményt.</TXT></NP><NP><NO.P>54.</NO.P><TXT>Ettől eltér – és bizonyos mértékben kevésbé egyértelmű – azonban a jogi aktus tartalmára vonatkozó okfejtés. Vélhetnénk úgy, hogy – mivel a megtámadott határozat tartalmát egy sor, a VIS-rendszerhez rendőrségi céllal történő hozzáférést lehetővé tevő rendelkezés adja – az intézkedés tartalmára vonatkozó kritérium ugyancsak annak olyan minősítéséhez vezet, amely szerint az intézkedés az EUSZ VI. cím hatálya alá tartozik.</TXT></NP><NP><NO.P>55.</NO.P><TXT>Meg kell azonban jegyezni, hogy a megtámadott határozat konkrétan nem a személyes adatok <HT TYPE="ITALIC">általánosságban vett</HT> rendőrségi célokból<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Ilyen célú – a 2006/960/IB határozattal bevezetett rendszer –, amint azt láthattuk, már létezett (lásd a fenti 10. lábjegyzetet): ennek alapján mindazonáltal, amint emlékezhetünk rá, az információkhoz való hozzáférés közvetett, nem pedig közvetlen volt, mint az a megtámadott határozat értelmében.</P></NOTE> történő cseréjére vonatkozik. Éppen ellenkezőleg, a megtámadott határozat előírja az arra vonatkozó részletes szabályokat, hogy kivételes esetben és különleges körülmények fennállása esetén lehetővé váljon rendőrségi célokból a hozzáférés egy olyan adatbázishoz (VIS), amelynek felállítására nem ilyen jellegű célokból került sor. A felek mindegyike egyetért abban, hogy a VIS-rendszer általános és domináns használata a határ- és belépés-ellenőrzéshez kapcsolódik, nem pedig a bűncselekmények megelőzéséhez vagy üldözéséhez. Más szóval a jogalkotó úgy döntött, hogy a megtámadott határozatot pusztán a <HT TYPE="ITALIC">VIS kezelésére szolgáló intézkedésként</HT> hozza meg, amely egyes esetekben lehetővé teszi e rendszer használatát más célból, mint amely célból rendesen felhasználható.</TXT></NP><NP><NO.P>56.</NO.P><TXT>Következésképpen a megtámadott határozat tartalma – leginkább és a rendőrségi együttműködés megvalósítására irányuló rendelkezések sorát megelőzően – a VIS kezelésére vonatkozó intézkedések együtteséből, azaz az EK-Szerződés IV. címe alapján létrehozott, a vízumokra vonatkozó és a schengeni megerősített együttműködés területének részét képező adatbázisból áll, amely együttműködésben az Egyesült Királyság nem vesz részt.</TXT></NP><NP><NO.P>57.</NO.P><TXT>Valamely jogi aktus jogalapjának meghatározásához felhasználható kritériumok<?PAGE NO="I-10428"?> analóg alkalmazása tehát nem teszi lehetővé annak a problémának az egyértelmű megoldását, hogy a megtámadott határozatot lehet-e a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztésének tekinteni.</TXT></NP><NP><NO.P>58.</NO.P><TXT>Úgy vélem továbbá, hogy általánosságban a határozat céljának és tartalmának elszigetelt és elvont vizsgálata nem elegendő olyan esetben, amikor a kérdés nem a jogalap megválasztására, hanem – mint itt – a schengeni vívmányokkal való kapcsolatra irányul.</TXT></NP><NP><NO.P>59.</NO.P><TXT>Elsőként ugyanis azt kell megjegyezni, hogy – amint azt láthattuk – a Bíróság e tekintetben nem pusztán és egyszerűen a jogalap megválasztására vonatkozó saját ítélkezési gyakorlatára hivatkozik. A Bíróság ugyanis kifejezetten kimondta, hogy az annak kritériumaira való hivatkozás <HT TYPE="ITALIC">analógia útján</HT> történik: nem vezethető le ezáltal automatikusan az, hogy ugyanúgy kell eljárni.</TXT></NP><NP><NO.P>60.</NO.P><TXT>Másodsorban a jogalap megválasztására vonatkozó ítélkezési gyakorlat azt sem erősíti meg, hogy <HT TYPE="ITALIC">kizárólagosan</HT> a jogi aktus tartalmára és céljára kell hivatkozni. Ez az ítélkezési gyakorlat kimondja azonban a jogalkotói döntések bírósági felülvizsgálatát lehetővé tevő objektív tényezőkre való hivatkozás szükségességét. E tényezők közé tartozik tipikusan a tartalom és a cél, amelyekre gyakran hivatkozik a Bíróság is: mindazonáltal ezek semmiképpen sem az egyedüliként figyelembe vehető lehetséges tényezők<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P>Lásd például a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="45/86" PAGE.ECR="1493" YEAR="1987">45/86. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben <DATE ISO="19870326">1987. március 26-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 1987., 1493. o.)</REF.DOC.ECR> 11. pontját; a fenti 13. lábjegyzetben hivatkozott <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>titán-dioxid<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/> ügyben hozott ítélet 10. pontját és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-84/94" PAGE.ECR="I-5755" YEAR="1996">C-84/94. sz., Egyesült Királyság kontra Tanács ügyben <DATE ISO="19961112">1996. november 12-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 1996., I-5755. o.)</REF.DOC.ECR> 25. pontját. Lásd továbbá a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="2/00" PAGE.ECR="I-9713" YEAR="2001">2/00. sz. <DATE ISO="20011206">2001. december 6-án</DATE> hozott vélemény (EBHT 2001., I-9713. o.)</REF.DOC.ECR> 22. pontját.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>61.</NO.P><TXT>Úgy tűnik számomra, hogy most a vizsgált ügyben – ahogy azt láthattuk – létezik egy további figyelembe veendő objektív tényező: a megtámadott határozat <HT TYPE="ITALIC">tárgyi értelemben</HT> egy, a schengeni együttműködés keretében, olyan területen (vízumok) létrehozott adatbázisra (a VIS-re) vonatkozik, amelyben az Egyesült Királyság nem vesz részt. Ez a tényező kétségtelenül azt jelzi, hogy erős kötelék áll fenn a megtámadott határozat és a vízumokra vonatkozó schengeni együttműködés között.</TXT></NP><NP><NO.P>62.</NO.P><TXT>Harmadrészt a Bíróság emlékeztetett arra, hogy – amint e tekintetben egyebekben állandó az ítélkezési gyakorlat – valamely rendelkezést sosem lehet elszigetelten értelmezni, hanem mindig azon adott kontextusban, amelyhez kapcsolódik<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P>A fenti 12. lábjegyzetben hivatkozott C-77/05. sz., Egyesült Királyság kontra Tanács ügyben hozott ítélet 55. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>63.</NO.P><TXT>Negyedrészt végezetül, a schengeni együttműködés teljes egészében különleges jellege – mivel az uniós tagállamok csak egy részére vonatkozik a megerősített együttműködés – a következő további elv figyelembevételét teszi szükségessé: a schengeni vívmányok sértetlensége<?PAGE NO="I-10429"?> és egységessége<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P>Ezen elvvel kapcsolatosan lásd általánosságban Trstenjak főtanácsnok fenti 12. lábjegyzetben hivatkozott C-137/05. sz., Egyesült Királyság kontra Tanács ügyben <DATE ISO="20070710">2007. július 10-én</DATE> ismertetett indítványának 108–112. pontját.</P></NOTE>. Ez az elv tükröződik vissza különösen a hivatkozott 2000/365/EK határozat második preambulumbekezdésében<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>E preambulumbekezdés azt jelzi különösen, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>a schengeni vívmányokat olyan összefüggő egészként tervezték meg és működtetik, amelyet a személyeknek a közös határaikon történő ellenőrzése megszüntetésének elvét elfogadó valamennyi államnak teljes körűen el kell fogadnia és alkalmaznia kell<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/>.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>64.</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlata is figyelembe vette annak szükségességét – még ha e pont tekintetében nem is rendelkezik kifejezetten –, hogy el kell kerülni a schengeni vívmányok azáltal történő széttördelését és torzítását, hogy túl <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>könnyű<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> részvételi módot engednek azon tagállamoknak, amelyek nem vesznek részt teljes körűen a schengeni együttműködésben. A Bíróság különösen megerősítette, hogy a schengeni vívmányok továbbfejlesztését célzó intézkedéseknek <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>összhangban kell állniuk azon rendelkezésekkel, amelyek végrehajtására vagy fejlesztésére hivatottak, így azok mind e rendelkezéseknek, mind pedig e rendelkezéseket megalapozó elveknek az elfogadását feltételezik<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>A fenti 12. lábjegyzetben hivatkozott C-77/05. sz., Egyesült Királyság kontra Tanács ügyben hozott ítélet 61. pontja.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>65.</NO.P><TXT>Az imént hivatkozott pont nem a jelen ügyhöz hasonló esetre vonatkozik: abban az ügyben ugyanis a Bíróság abból az előfeltevésből indult ki, hogy az értékelendő intézkedés kétségtelenül a schengeni vívmányok továbbfejlesztése, miközben jelen ügyben éppen annak ilyenné való minősítése képezi a vita tárgyát. Az idézet ugyanakkor – véleményem szerint – jól mutatja annak szükségességét, hogy el kell kerülni a schengeni vívmányok olyan értelmezését, amelynek végső eredménye az lenne, hogy látszólag felületes módon, de valójában lényegesen megváltoztatná azok hatályát és jellemzőit<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>A jogi érvelés keretében kifejtett egységességre vonatkozó fogalom természetét tekintve lásd az általam a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-429/07" PAGE.ECR="I-4833" YEAR="2009">C-429/07. sz., X ügyben <DATE ISO="20090305">2009. március 5-én</DATE> ismertetett indítványom 28. pontját és 6. lábjegyzetét (<DATE ISO="20090611">2009. június 11-én</DATE> hozott ítélet, EBHT 2009., I-4833. o.)</REF.DOC.ECR>.</P></NOTE>.</TXT></NP><NP><NO.P>66.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy általánosságban a schengeni vívmányok sértetlenségének és egységességének elve azt követeli meg, hogy e vívmányok továbbfejlesztésének tekintenek <HT TYPE="ITALIC">minden olyan intézkedést, amely enélkül gyakorlatilag nem létezhetne</HT>. A jelen ügyben – amint az teljességgel nyilvánvaló – a VIS-rendszer adataihoz való hozzáférés előfeltétele e rendszer megléte, amely rendszer kizárólagos alapja a vízumokra vonatkozó schengeni együttműködés.</TXT></NP><NP><NO.P>67.</NO.P><TXT>Következésképpen a sértetlenség és egységesség elve alapján úgy lehet tekinteni, hogy a megtámadott határozat a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztése.</TXT></NP><NP><NO.P>68.</NO.P><TXT>Ezen a ponton tehát egy olyan helyzet áll elő, amelyben a különböző értelmezési kritériumok alkalmazása két egymással ellentétes eredményre vezet. Egyrészről a megtámadott határozat céljának vizsgálata a határozatnak a<?PAGE NO="I-10430"?> rendőrségi együttműködés <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>rendes<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> eszközeként való minősítéséhez vezet. Másrészről viszont a schengeni vívmányok sértetlensége és egységessége elvének alkalmazása a határozatnak a vízumokra vonatkozó megerősített együttműködés továbbfejlesztésének, és így maguk a schengeni vívmányok eszközeként történő minősítéséhez vezet. A megtámadott határozat tartalmának a vizsgálata – mint azt láthattuk – az egyik és a másik minősítéshez is vezethet.</TXT></NP><NP><NO.P>69.</NO.P><TXT>Következésképpen meg kell határozni azt a kritériumot, amely lehetővé teszi a két lehetséges nézet közül valamelyik elsődleges érvényesülését.</TXT></NP><NP><NO.P>70.</NO.P><TXT>A vizsgált ügyben fennálló helyzet véleményem szerint nem teszi lehetővé azon kritériumok analóg módon történő alkalmazását, amelyeket a jogalap kiválasztása tekintetében a Bíróság ítélkezési gyakorlatában a két lehetséges megközelítés közötti bizonytalan helyzetre vonatkozóan kidolgozott.</TXT></NP><NP><NO.P>71.</NO.P><TXT>Elsősorban ugyanis nem alkalmazható az az elv, amely szerint amennyiben több lehetséges jogalap van valamely uniós jogi aktushoz, azt kell alkalmazni, amelyik a kitűzött elsődleges célnak megfelel<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-91/05" PAGE.ECR="I-3651" YEAR="2008">C-91/05. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben <DATE ISO="20080520">2008. május 20-án</DATE> hozott ítélet (EBHT 2008., I-3651. o.)</REF.DOC.ECR> 73. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</P></NOTE>. Ez az elv ugyanis kizárólag akkor alkalmazható – amint az a Bíróság megfogalmazása alapján egyébként nyilvánvaló –, amikor a minősítendő jogi norma által elérendő több cél miatt több lehetséges jogalap létezik. Jelen esetben azonban a probléma nem annyira a több <HT TYPE="ITALIC">cél</HT> megléte, hanem inkább azon ellentétes eredmény, amelyhez a norma jogi minősítésének két különböző <HT TYPE="ITALIC">kritériuma</HT> vezet (egyrészt a célnak, másrészt a schengeni vívmányok sértetlensége és egységessége elvének figyelembevétele).</TXT></NP><NP><NO.P>72.</NO.P><TXT>Másodsorban nem lehetséges azon elv alkalmazása sem, amelyet egyébként a Bíróság ítélkezési gyakorlata kivételként ismer el, és amely szerint valamely intézkedés két különböző jogalapra is alapítható<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd különösen a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-211/01" PAGE.ECR="I-8913" YEAR="2003">C-211/01. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben <DATE ISO="20030911">2003. szeptember 11-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2003., I-8913. o.)</REF.DOC.ECR> 40. pontját és a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-94/03" PAGE.ECR="I-1" YEAR="2006">C-94/03. sz., Bizottság kontra Tanács ügyben <DATE ISO="20060110">2006. január 10-én</DATE> hozott ítélet (EBHT 2006., I-1. o.)</REF.DOC.ECR> 36. pontját.</P></NOTE>. Jelen ügyben azonban a fent említett két kritérium alkalmazása két egymással kölcsönösen összeegyeztethetetlen eredményhez vezet. Nem képzelhető el tehát, hogy egy jogi aktust egyidejűleg el lehet fogadni a rendőrségi együttműködés rendes intézkedéseként, valamint a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztésének intézkedéseként: itt ugyanis két esetről van szó, amelyek fogalmilag az államok két különböző csoportjára vonatkoznak (az uniós tagállamokra az első esetben, az uniós tagállamok egy részére és néhány harmadik államra a második esetben).</TXT></NP><?PAGE NO="I-10431"?><NP><NO.P>73.</NO.P><TXT>Úgy tűnik számomra, hogy a probléma egyik lehetséges megoldása az egymással ellentétes kritériumok úgymond <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>különleges súlyára<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> történő hivatkozás. Főszabályként ugyanolyan fontossággal és jelentőséggel bíró kritériumokról van szó, amelyek azonban hierarchiába rendezhetők, figyelembe véve egyikük elsődleges érvényesülését a másikkal szemben az egyes helyzetek meghatározott körülményei alapján. A követendő logika gyakorlatilag ugyanaz, amelyet a Bíróság követ a jogi aktus jogalapjának meghatározása során, amikor annak két különböző alkotóeleme van, ezekben az esetekben az alkalmazandó jogalap az elsődleges alkotóelemhez kötődik. Esetünkben a két kritérium közül annak kell érvényesülnie, amely az adott körülmények között megfelelőbbnek tűnik a jogvita tárgyát adó jogi aktus tartalmát figyelembe véve.</TXT></NP><NP><NO.P>74.</NO.P><TXT>A jelen ügyben a céllal kapcsolatos kritériumot a megtámadott határozat <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0017" ID="QS0017"/>rendőrségi<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/> jellege támasztja alá. A schengeni vívmányok sértetlenségének és egységességének elvével kapcsolatos kritérium ellenben a szóban forgó jogi aktus tárgyi tényezőire utal, amely jogi aktus a vízumok kezelésére létrehozott adatbázist (a VIS-t) használja fel.</TXT></NP><NP><NO.P>75.</NO.P><TXT>Úgy vélem, hogy a Bíróság elé terjesztett e konkrét ügyben a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0018" ID="QS0018"/>schengeni tényező<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/>, azaz a VIS-adatbázis súlya nagyobb, mint a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0019" ID="QS0019"/>rendőrségi együttműködés tényezőé<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>, amely ugyanakkor az első elemhez képest kiegészítő és alárendelt jelleggel rendelkezik. Mindez azért van így, mert – a jogalkotó által megválasztott megközelítésben – a megtámadott határozat mindenekelőtt a VIS-adatbázis kezelésére szolgáló intézkedés. Más szóval, a megtámadott határozat tartalma nem kizárólag a bűncselekmények megelőzését és üldözését célzó jogi normák összességét jelenti, hanem és elsősorban a VIS-rendszerbe való betekintésre vonatkozó jogi normák összességét.</TXT></NP><NP><NO.P>76.</NO.P><TXT>Nem elhanyagolható ezzel kapcsolatosan az Egyesült Királyság által a tárgyaláson elismert azon tény, amely szerint az Egyesült Királyság jelenleg akkor sem tudna közvetlenül hozzáférni a VIS-hez, ha e lehetőséget elismernék a számára. E tagállam ugyanis nem rendelkezik a szükséges infrastruktúrával (a VIS-szel való <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0020" ID="QS0020"/>fizikai<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/> kapcsolattal). Ez az infrastruktúra továbbá nem hozható létre a megtámadott határozat alapján: ez ugyanis nem tartalmaz technikai értelemben semmilyen rendelkezést, megerősítve ezzel annak kiegészítő jellegét az EK-Szerződés IV. címe alapján elfogadott, a VIS-t szabályozó normatív joganyaghoz képest.</TXT></NP><NP><NO.P>77.</NO.P><TXT>Amint azt a Tanács többször hangsúlyozta írásbeli észrevételeiben, amennyiben a megtámadott határozatot a rendőrségi együttműködés <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0021" ID="QS0021"/>rendes<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/> intézkedésének kellene minősíteni, az arra az ellentmondásos eredményre vezetne, hogy a különösen súlyos bűncselekmények megelőzése, valamint üldözése céljából lehetővé tenné a VIS-rendszerhez való hozzáférést azon országok (Egyesült Királyság, Írország) számára, amelyek nem járulnak hozzá az adatbázis kezeléséhez, miközben ezt a hozzáférést megtagadnák azon országoktól (Svájc, Norvégia,<?PAGE NO="I-10432"?> Izland), amelyek hozzájárulnak a VIS kezeléséhez és finanszírozásához, amely rendszert e tagállamok a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0022" ID="QS0022"/>rendes<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> céljaikból (azaz alapvetően a határellenőrzések során) napi szinten használnak.</TXT></NP><NP><NO.P>78.</NO.P><TXT>Az Egyesült Királyság a megtámadott határozatot az információcserére szolgáló intézkedésként igyekszik bemutatni, azzal érvelve, hogy amennyiben az Egyesült Királyság és Írország ebben részt vehetnének, e tagállamok rendelkezésre bocsátanák a vízumokra vonatkozóan rendelkezésükre álló adatokat. Ez az érvelés mindazonáltal véleményem szerint megközelítésbeli hibát rejt. Az érvelés ugyanis akkor lenne helytálló, ha a jogalkotó a megtámadott határozatot a Bizottság eredeti javaslata szerint ténylegesen az adatcserére szolgáló intézkedésként értelmezte volna. Mivel azonban – ahogy azt láthattuk – a megtámadott határozat valójában csupán a VIS-adatbázis kezelésére és szervezésére vonatkozó intézkedés, úgy vélem, hogy helyesebb az a megközelítés, amely az ehhez hasonló intézkedések elfogadását azokra korlátozza, amelyek ezen adatbázist létrehozták és kezelik.</TXT></NP><NP><NO.P>79.</NO.P><TXT>Természetesen teljességgel elvárható egyrészről a VIS-ben, másrészről az Egyesült Királyság és Írország megfelelő adatbázisaiban szereplő vízumokra vonatkozó információk megosztásának megvalósítása legalább bizonyos célok érdekében. Mindazonáltal ez kizárólag a megtámadott intézkedés esetében fennállótól teljesen eltérő megközelítésben történhet, azaz kifejezetten az ezen adatok megosztására és cseréjére szánt intézkedésen keresztül.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>C –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A Tanács által választott jogalap</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>80.</NO.P><TXT>Mindazonáltal végezetül marad egy utolsó probléma, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni, és amely talán a jelen ügy legérzékenyebb és legnehezebb pontját képezi. Arra a lehetséges szerepre utalok, amelyet a Tanács által a szóban forgó jogi aktus elfogadásához alkalmazott jogalapnak kell tulajdonítani.</TXT></NP><NP><NO.P>81.</NO.P><TXT>Amint az a felek észrevételeinek összefoglalásából látható, az Egyesült Királyság különösen ragaszkodik ahhoz, hogy az EUSZ VI. címén alapuló jogalap felhasználása azt jelzi, hogy a megtámadott határozat nem a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztését, hanem a rendőrségi együttműködéssel kapcsolatos intézkedést képez, amelynek meghozatalában következésképpen engedélyezni kellett volna az Egyesült Királyság részvételét.</TXT></NP><NP><NO.P>82.</NO.P><TXT>Az előző pontban kifejtett érvelés lényegében azon elgondolásból ered, amely szerint<?PAGE NO="I-10433"?> összeegyeztethetetlen az, hogy a határozat az EUSZ VI. címén alapul, és a határozat vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztésének minősítése.</TXT></NP><NP><NO.P>83.</NO.P><TXT>Ugyanakkor emlékeztetni kell arra, hogy a schengeni vívmányok magukban foglalják a rendőrségi együttműködésre vonatkozó intézkedéseket is<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Lásd különösen a Schengeni Megállapodás 39. és azt követő cikkeit (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="239" DATE.PUB="2000">HL L 239.</REF.DOC.OJ>, <DATE ISO="20000922">2000. szeptember 22.</DATE>, 1. o.).</P></NOTE>. Igaz, hogy az Egyesült Királyság – ellentétben a vízumokra vonatkozó tárgykörrel – legalább részben részt vesz a schengeni együttműködés e területén<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Lásd a fent hivatkozott 2000/365/EK határozat 1. cikkét.</P></NOTE>: ez azonban azt bizonyítja, hogy önmagában valamely rendőrségi intézkedés tartozhat a schengeni együttműködés hatálya alá, és nem áll fenn elvi akadálya annak, hogy egy EUSZ VI. címén alapuló intézkedést a schengeni vívmányok hatálya aló tartozónak minősítsenek.</TXT></NP><NP><NO.P>84.</NO.P><TXT>Az, hogy a megtámadott határozat jogalapját az EU 30. cikk és az EU 34. cikk képezi, nem zárja ki tehát, hogy maga a határozat a schengeni vívmányok továbbfejlesztése legyen.</TXT></NP><NP><NO.P>85.</NO.P><TXT>Amit azonban az Egyesült Királyság vitat, az az, hogy a megtámadott határozat <HT TYPE="ITALIC">a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok –</HT> és nem általában a schengeni vívmányok – <HT TYPE="ITALIC">továbbfejlesztésének</HT> tekinthető. E tekintetben ugyanakkor megjegyzem, hogy a fent kifejtett észrevételek alapján az, hogy az intézkedés célja <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0023" ID="QS0023"/>rendőrségi<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> cél, nem zárja ki azt, hogy a tartalom szempontjából alapvetően a VIS-rendszer kezelésének módjára vonatkozó határozatról van szó.</TXT></NP><NP><NO.P>86.</NO.P><TXT>Figyelembe kell továbbá venni, hogy az Egyesült Királyság nem vesz részt automatikusan a rendőrségi együttműködésre vonatkozó schengeni intézkedések alkalmazásában sem. Részvétele azon esetekre korlátozódik, amelyekben ez kifejezetten előírták.</TXT></NP><NP><NO.P>87.</NO.P><TXT>Következésképpen úgy vélem, hogy még ha atipikus is, de helyes a Tanács azon döntése, hogy a megtámadott határozatot egyidejűleg tekintette a vízumokra vonatkozó schengeni vívmányok továbbfejlesztésének és az EU VI. címén alapuló jogi aktusnak. A megtámadott határozat olyan intézkedés, amely a schengeni együttműködés hatálya alá tartozik, és amelynek jogalapját a rendőrségi együttműködésre irányadó uniós jogi normák adják. Mivel ugyanakkor a megtámadott határozat a VIS-rendszer kezelésére vonatkozó jogi aktus, a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0024" ID="QS0024"/>VIS-államok<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> fogadták el azt. Az Egyesült Királyság keresetét ezért véleményem szerint el kell utasítani.</TXT></NP><?PAGE NO="I-10434"?><NP><NO.P>88.</NO.P><TXT>Végezetül szeretnék kiemelni egy fontos tényezőt, azaz a jelen ügy teljesen sajátos természetét. Az Egyesült Királyság keresetének a Bíróság általi esetleges elutasítása semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a jogalap által az uniós jogban játszott szerep fontossága megkérdőjeleződne. Főszabályként nyilvánvaló, hogy a jogi aktus jogalapjának megjelölése határozza meg elfogadásának módját. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a schengeni megerősített együttműködés az uniós jogban egyfajta párhuzamos joganyagot képez. Az uniós jogi szabályok mindig alkalmazandók a schengeni együttműködés keretében, az abból eredő egyedüli korlátozással (amely jelen esetben is fennáll), hogy bizonyos esetekben a döntéshozatalban részt vevő tagállamok száma nem felel meg annak a számnak, amely az uniós <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0025" ID="QS0025"/>rendes<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> jogi aktusok elfogadása esetén jellemző.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VI –</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP><NO.P>89.</NO.P><TXT>A fenti megfontolások összességére tekintettel javaslom, hogy a Bíróság:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>utasítsa el a keresetet;</P></ITEM><ITEM><P>az Egyesült Királyságot kötelezze a költségek viselésére;</P></ITEM><ITEM><P>állapítsa meg, hogy a Bizottság és a Spanyol Királyság maga viseli saját költségeit.</P></ITEM></LIST></P></NP></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>