2023.4.13.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 100/16


A BIZOTTSÁG (EU) 2023/752 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2023. április 12.)

a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glükonát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 11. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

1.   ELJÁRÁS

1.1.   Korábbi vizsgálatok és hatályban lévő intézkedések

(1)

A Tanács a 965/2010/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína, az érintett ország) származó nátrium-glükonát behozatalára (a továbbiakban: az eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

A Bizottság az (EU) 2016/2229 bizottsági végrehajtási határozattal (3) a hatályban lévő dömpingellenes intézkedések szintjének módosítása nélkül megszüntette a Kínából származó nátrium-glükonát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedéseknek az egyik kínai exportáló gyártóra, a Shandong Kaison Biochemical Co., Ltd-re (a továbbiakban: Shandong Kaison) korlátozódó, az (EU) 2016/1036 rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálatát.

(3)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2017/94 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: az előző hatályvesztési felülvizsgálat) további öt évvel meghosszabbította az eredeti intézkedéseket.

(4)

A jelenleg hatályos dömpingellenes intézkedések értékvámot állapítottak meg, amelynek mértéke a Shandong Kaison Biochemical Co., Ltd (5,6 %), valamint a Qingdao Kehai Biochemistry Co., Ltd (27,1 %) esetét kivéve 53,2 % volt.

1.2.   Hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem

(5)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (5) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem érkezett.

(6)

A felülvizsgálati kérelmet 2021. október 19-én a Jungbunzlauer S.A. (Franciaország) (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében nátrium-glükonátot gyártó európai gazdasági ágazat nevében. A felülvizsgálati kérelem azon alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűleg a dömping folytatódását és/vagy megismétlődését és az uniós gazdasági ágazatot érő kár megismétlődését eredményezné.

1.3.   A hatályvesztési felülvizsgálat megindítása

(7)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2022. január 18-án a Bizottság a Kínából származó nátrium-glükonát Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (6).

1.4.   Felülvizsgálati időszak és figyelembe vett időszak

(8)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2021. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2018. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

1.5.   Érdekelt felek

(9)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a kérelmezőt, a másik ismert uniós gyártót, az ismert kínai gyártókat és a kínai hatóságokat, az ismert importőröket, a felhasználókat, kereskedőket, valamint az érintettként ismert szervezeteket a hatályvesztési felülvizsgálat megindításáról, és felkérte őket a részvételre.

(10)

Az érdekelt feleknek lehetőségük nyílt a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatos észrevételeik megtételére, valamint a Bizottsággal és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselővel tartandó meghallgatás kérelmezésére.

1.6.   Mintavétel

(11)

Figyelembe véve az érintett országban működő gyártók, valamint az uniós független importőrök nyilvánvalóan nagy számát, az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az exportáló gyártók és a független importőrök körében.

Mintavétel az importőrök körében

(12)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(13)

A kért információkat egyik független importőr sem közölte. A benyújtott válaszok hiányára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

Mintavétel a kínai exportáló gyártók körében

(14)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, hogy szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Ezenfelül a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaság Európai képviseletét, hogy amennyiben még vannak olyan további gyártók, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, nevezze meg azokat és/vagy vegye fel velük a kapcsolatot.

(15)

Az érintett országban működő exportáló gyártók egyike sem bocsátotta rendelkezésre a kért információkat, és járult hozzá ahhoz, hogy felvegyék a mintába.

1.7.   A kérdőívekre adott válaszok

(16)

A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan.

(17)

A Bizottság kérdőívekre mutató linket tartalmazó levelet küldött a két ismert uniós gyártónak, valamint az ismert független importőröknek és felhasználóknak. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában és a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján (7) is.

(18)

Kitöltött kérdőív az uniós gyártótól, a Jungbunzlauer S.A-tól érkezett. A független importőrök és a felhasználók egyike sem nyújtott be kitöltött kérdőívet.

1.8.   Ellenőrző látogatások

(19)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a franciaországi kérelmező telephelyén került sor.

2.   A FELÜLVIZSGÁLAT TÁRGYÁT KÉPEZŐ TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK

2.1.   A felülvizsgálat tárgyát képező termék

(20)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék megegyezik az eredeti vizsgálatban és a korábbi hatályvesztési felülvizsgálatban szereplő termékkel, nevezetesen a jelenleg az ex 2918 16 00 KN-kód (TARIC-kód: 2918160010) alá tartozó, a 0023277-9 vámuniós és statisztikai (CUS) számmal és a Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (CAS) 527-07-1 nyilvántartási számával ellátott száraz nátrium-glükonát (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék vagy nátrium-glükonát).

(21)

A nátrium-glükonátot elsősorban az építőiparban alkalmazzák kötéskésleltetőként és betonfolyósító adalékszerként, más ágazatokban pedig fémek felületkezelésére (rozsda, oxidok és zsír eltávolítására), valamint palackok és ipari berendezések tisztítására használják. A terméket az élelmiszeriparban és a gyógyszeriparban is alkalmazzák.

2.2.   Az érintett termék

(22)

A jelen vizsgálatban érintett termék a Kínából származó, felülvizsgálat tárgyát képező termék.

2.3.   A hasonló termék

(23)

Amint az eredeti vizsgálat és az előzetes hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai, kémiai és műszaki jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

—

az Unióba exportált érintett termék,

—

a Kínában gyártott és annak belföldi piacán értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék, valamint

—

az uniós gazdasági ágazat által az Unióban gyártott és értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(24)

Ezért ezek a termékek az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

3.   DÖMPING

3.1.   Előzetes megjegyzések

(25)

A (15) preambulumbekezdésben említettek szerint egyetlen kínai exportőr/gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság 2022. július 11-én tájékoztatta a kínai hatóságokat, hogy együttműködés hiányában a Bizottság a Kínára vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét alkalmazhatja. A Bizottság nem kapott e tekintetben észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közbenjárására irányuló kérelmet.

(26)

Ennek következtében a dömping folytatódásának valószínűségére vonatkozó ténymegállapításokat az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tényekre kellett alapozni, különösképpen a következőkre: a felülvizsgálat iránti kérelmekben megadott, illetve az együttműködő felektől (nevezetesen a kérelmezőtől) a felülvizsgálat során kapott információk, valamint más, nyilvánosan hozzáférhető forrásokból, például a Globális Kereskedelmi Atlaszból (a továbbiakban: GTA) származó adatok (8).

(27)

A felülvizsgálati időszak alatt a nátrium-glükonát Kínából érkező behozatala folytatódott, az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakához képest ugyan alacsonyabb, az előző hatályvesztési felülvizsgálat felülvizsgálati időszakához képest viszont valamivel magasabb szinten. Az Eurostat szerint a felülvizsgálati időszakban a nátrium-glükonát Kínából érkező behozatala az uniós piac [6–10] %-át tette ki, míg az eredeti vizsgálat során 24,8 %-os, az előző hatályvesztési felülvizsgálat során pedig [3–15] %-os volt a piaci részesedése.

3.2.   Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához a felülvizsgálat tárgyát képező termék Kínából származó behozatalával összefüggésben

(28)

Tekintettel arra, hogy a vizsgálat megindításakor elegendő bizonyíték állt rendelkezésre, amely arra mutatott, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság a vizsgálatot az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján indította meg.

(29)

A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálatához szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. A kínai kormánytól nem érkezett kitöltött kérdőív, és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása kapcsán sem érkezett beadvány a kitűzött határidőn belül. Ezt követően a Bizottság július 11-én tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket fogja felhasználni.

(30)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra tekintettel a rendes érték torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő meghatározása az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében megfelelő reprezentatív ország kiválasztását teheti szükségessé, és e tekintetben Kolumbiát javasolta. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének első franciabekezdésében foglalt kritériumokkal összhangban további potenciálisan megfelelő országokat is megvizsgál.

(31)

A Bizottság 2022. szeptember 22-én feljegyzés (a továbbiakban: a feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kíván használni úgy, hogy Kolumbiát tekinti reprezentatív országnak. A Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termékeket gyártó Sucroal S.A. (a továbbiakban: Sucroal S.A.) vállalatra vonatkozóan rendelkezésre álló információk alapján fogja megállapítani, mivel a nátrium-glükonátot csak az Európai Unióban, Kínában és az Amerikai Egyesült Államokban (a továbbiakban: Egyesült Államok) gyártják.

(32)

A feljegyzéshez fűzött észrevételeiben a kérelmező azt állította, hogy a Bizottságnak a nátrium-glükonát gyártása során használt egyéb termelési tényezőket, például a szűrési segédanyagot, az egyéb kiegészítő vegyi anyagokat, a gőzt, a közműveket, a karbantartást és a fogyóeszközöket is figyelembe kellene vennie.

(33)

A feljegyzésben a Bizottság ismertette a főbb termelési tényezőket. E termelési tényezők mellett a Bizottság a (84) preambulumbekezdésben ismertetett általános költségeket is szerepeltette. Továbbá tekintettel arra, hogy a jelenlegi vizsgálat az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálat, amely nem igényel pontos dömpingkülönbözet-számítást, hanem a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét állapítja meg, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ebben az ügyben a rendes érték – és ennélfogva a dömpingkülönbözet – kiszámítása során kivételesen a fő termelési tényezőkre összpontosíthat. A (92) preambulumbekezdésben említett módon a rendes értéknek kizárólag a fő termelési tényezők felhasználásával történő kiszámítása jelentős dömpinget mutatott ki. A rendes érték kiszámításakor további termelési tényezők figyelembevétele még inkább növelné a dömpingkülönbözetet.

3.3.   Rendes érték

(34)

Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”.

(35)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek).

(36)

Az alábbiakban bővebben kifejtett módon a Bizottság e vizsgálatban arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján, valamint a kínai kormány és a gyártók együttműködésének hiányára tekintettel helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása.

3.3.1.    Jelentős torzulások fennállása

(37)

Bár a Bizottság korábban a 2. cikk (6a) bekezdésével összefüggésben nem vizsgálta kifejezetten a nátrium-glükonát kivitelét, az egyéb vegyületekre, nevezetesen az aceszulfám-kálium (9), a nátrium-ciklamát (10) és az aszpartám (11) élelmiszer-adalékanyagokra vonatkozó közelmúltbeli vizsgálatok során megállapította, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások állnak fenn a kínai vegyipari és petrolkémiai ágazatban. E vizsgálatok keretében a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok szerint helyénvaló az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása is.

(38)

Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (12).

(39)

A Bizottság megállapította különösen, hogy az aceszulfám-kálium, a nátrium-ciklamát és az aszpartám ágazataiban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (13), hanem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány számára a vállalatokban való jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (14).

(40)

A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (15). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (16).

(41)

Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében az aceszulfám-kálium, a nátrium-ciklamát és az aszpartám ágazataiban torzultak a bérköltségek (17), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (18).

(42)

Az aceszulfám-káliumra, a nátrium-ciklamátra és az aszpartámra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság a mostani vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások miatt helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt a vizsgálatot a vizsgálat iratai között megtalálható bizonyítékokra alapozta, amelyek egyebek mellett a felülvizsgálati kérelemből, valamint a nyilvánosan hozzáférhető források felhasználásával összeállított jelentésből származtak (19). Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával.

(43)

Ebben az ügyben a felülvizsgálati kérelem a jelentésre hivatkozva olyan kulcsfontosságú termelési tényezőkkel kapcsolatban említett torzulásokat, mint a földterület, az energia, a tőke, a nyersanyagok és a munkaerő. Emellett a kérelem különösen a nátrium-glükonát-ágazatot illetően hangsúlyozta, hogy a kínai gyártók szoros kapcsolatban állnak a kínai állammal; erre a Xiwang Sugart, a nátrium-glükonát harmadik legnagyobb gyártóját hozta fel példaként. A kérelem példákkal szolgált a Xiwang Sugar és az állam közötti szoros kapcsolatokra, megemlítve a vállalatnak odaítélt, a vállalat honlapján felsorolt különböző címeket: „a mezőgazdaság iparosításában kulcsfontosságú nemzeti vezető vállalkozás”, „nemzeti környezetbarát vállalkozás” és „a nemzeti Fáklya-tervben kulcsszerepet betöltő csúcstechnológiai vállalkozás”. Elnyerte a következő címeket: „nemzeti viszonylatban fejlett helyi szintű pártszervezet”, „a nemzeti keményítőcukor-iparban első helyezettje”, „a kínai könnyűipari erjesztési ágazat 10 vezető vállalkozása”, „a kínai élelmiszeripar 100 vezető vállalkozása”. A kérelem emellett felsorolja a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) számos, a vállalat vezetésében jelen lévő tagját (20).

(44)

A kérelem szerint továbbá Zhucheng város a második legnagyobb kínai nátrium-glükonát-gyártó, a Xingmao Corn Developing holdingtársaságának egyik főrészvényese. Ennek a vállalkozásnak különböző díjakat is odaítéltek, és számos nemzeti projektben vett részt, többek között: „elnyerte a »nemzeti csúcstechnológiai vállalkozás« és a China Patent »kiváló shandongi vállalat« címét, emellett több mint 10 projektet valósított meg, például a nemzeti »tizenöt«, a »tizenegy-öt«, a »863«, az államátalakítás, az állami Fáklya program, a Szikra program, valamint Shandong tartomány nemzeti tudományos kutatási terve keretében” (21).

(45)

A kérelem kifejtette továbbá, hogy számos vállalat úgynevezett csúcstechnológiát alkalmazó vállalkozás, amely ennek megfelelő kiváltságokkal rendelkezik; közéjük tartozik például a legnagyobb nátrium-glükonát-gyártó, a Shandong Fuyang Biotechnology, a második legnagyobb gyártó, a Zhucheng Xingmao Corn Developing Co., Ltd, valamint a harmadik legnagyobb gyártó, a Shandong Xiwang Sugar.

(46)

A kérelem kiemelte, hogy a nátrium-glükonát piacán állami tulajdonban lévő vállalkozások is megjelennek új belépőként, például a Heilongjiang Zhonglang Biotech Co., Ltd. többségi részvényese a helyi hatóságok tulajdonában lévő Qitaihe City Construction Investment Development Co., Ltd. A Qingdao Kehai Biochemical Co., Ltd. emellett bizonyos kormányzati háttérrel is rendelkezik (22). A kérelem kifejtette továbbá, hogy egyes állami tulajdonú vállalatok a nátrium-glükonát előállításához szükséges fő inputokat, például kukoricakeményítőt, marónátront vagy energiát szállítanak. Erre példa a COFCO Biotech, egy állami tulajdonú, jelentős kukoricakeményítő-gyártó vállalat. A Zhucheng Xingmao Corn Developing (lásd a (45) preambulumbekezdést) szintén vezető kukoricakeményítő-gyártó.

(47)

A hatályos szakpolitikai dokumentumokat illetően a kérelem megemlítette, hogy a tizennegyedik ötéves terv szerint az állam eltökélt a vegyipar szigorú felügyelete mellett.

(48)

A kérelem rámutatott arra, hogy a Bizottság a múltban már több vizsgálat során is megállapított torzulást a vegyiparban (23). Emellett az Egyesült Államok Kereskedelmi Minisztériuma által a kiegyenlítő vám alkalmazásának szükségességét feltáró vizsgálat számos torzulást tárt fel az ágazatban (24).

(49)

A vizsgálat feltárta, hogy a nátrium-glükonát-ágazatban az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében a kínai kormány továbbra is bizonyos mértékű tulajdonjogot és ellenőrzést gyakorol, többek között a nátrium-glükonátot gyártó Xingmao Corn Developing és Heilongjiang Zhonglang Biotech esetében, amelyek ugyan nincsenek kizárólagos állami tulajdonban, az állam azonban jelentős közvetlen és közvetett részesedéssel bír bennük.

(50)

Azzal kapcsolatban, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében a kínai kormány abban a helyzetben van-e, hogy befolyást gyakorolhat az árakra és a költségekre, a Bizottság a vizsgálat során megállapította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és a KKP között személyes kapcsolatok állnak fenn mind a nátrium-glükonát- és kukoricakeményítő-gyártókat képviselő ágazati szövetségek, mind a gyártó vállalatok körében.

(51)

Megállapítást nyert, hogy egyes nátrium-glükonát-gyártók aktív tagjai a Kínai Élelmiszeradalékanyag- és Összetevőgyártók Szövetségének (CFAA), amely alapszabályában a következőket írja elő: „3. cikk: A Szövetség igazodik a Kínai Kommunista Párt általános vezetéséhez, és a Kínai Kommunista Párt alkotmányának rendelkezéseivel összhangban létrehozza a Kínai Kommunista Párt szervezetét, fejleszti a párt tevékenységeit, és megteremti a pártszervezet tevékenységéhez szükséges feltételeket. A Szövetség bejegyző és irányító hatósága a Kínai Népköztársaság polgári ügyekért felelős minisztériuma, a pártépítésért felelős vezető hatóság pedig az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottsága. A Szövetség elfogadja a bejegyző és irányító hatóság, a pártépítésért felelős vezető hatóság, valamint az érintett ágazatirányítási szervek üzleti útmutatását, felügyeletét és irányítását. […] 22. cikk: Az igazgatók megválasztása és visszahívása: (1) Az első igazgatókat a Szövetség tagjai a megalakulásukkor közösen nevezik ki, és a pártépítésért felelős vezető hatóság jóváhagyásával a tagképviseleti közgyűlés választja meg”.

(52)

A nátrium-glükonát előállításának fő nyersanyagát, a kukoricakeményítőt gyártó vállalatokat a China Starch Industry Association (a továbbiakban: CSIA) ágazati szövetség képviseli. Alapszabályának 3. cikke a következő elveket sorolja fel: „A Szövetség a Kínai Kommunista Párt általános vezetéséhez igazodva létrehozza a Kínai Kommunista Párt szervezetét, továbbá a Kínai Kommunista Párt rendelkezéseivel összhangban párttevékenységeket alakít ki, és biztosítja a pártszervezet tevékenységeihez szükséges feltételeket. A Szövetség bejegyző hatósága a polgári ügyekért felelős minisztérium, a pártépítésért felelős vezető hatóság pedig az Államtanács állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével megbízott bizottsága. A Szövetség elfogadja a bejegyző és irányító hatóság, a pártépítésért felelős vezető hatóság, valamint az érintett ágazatirányítási szervek üzleti útmutatását, felügyeletét és irányítását” (25).

(53)

A nátrium-glükonát-ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. A felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói kiemelten foglalkoznak internetes honlapjukon a pártépítő tevékenységgel, párttagoknak is helyet biztosítanak a vállalatvezetésben, és hangsúlyozzák a KKP iránti elkötelezettségüket. A vizsgálat pártépítési tevékenységeket tárt fel a Shandong Fuyang Biotechnology szervezetében. A vállalat részt vett a CSIA által 2022 augusztusában a tagvállalatai számára szervezett pártépítő tevékenységekben. A tevékenységekre a következő célokból került sor: „Az ágazatban a pártépítés és a vállalkozási munka integrált előmozdítása érdekében igazodnunk kell a pártépítés vezető szerepéhez, és a gyakorlatban teljesítenünk kell a következő általános követelményeket: »a helyi szint megszólítása, a párttanfolyamokon való részvétel, az eredeti törekvések szem előtt tartása, kutatás és problémamegoldás, valamint a keményítőipar magas színvonalú fejlesztésén belüli új szakasz teljeskörű támogatása«” (26). Ezenkívül a Shandong Fuyang Biotechnology elnöke az alábbiak szerint hangsúlyozza vállalatának az állammal és a KKP-vel fennálló kapcsolatait: „Az elmúlt években a városi és megyei pártbizottságok és kormányzatok határozott vezetésével a Fuyang Biotech a pontosított irányítás és az innovatív áttörések révén fenntartotta lendületes fejlődését. […] a helyi pártbizottság és kormányzat erőteljes támogatása nélkül a vállalkozás nem tartana ott, ahol ma. Fejlődése különösen azóta erőteljes, hogy a város tavaly számos, a vállalkozások javát szolgáló politikát és intézkedést hirdetett meg, köztük a »hároméves cselekvési tervet«, »az új iparosodott várost célzó 20 véleményt« és »az 50 legfontosabb adófizető vállalkozás és az 50 legjelentősebb szociális hozzájárulást nyújtó vállalkozás számára kidolgozott támogatási politikát«. […] Emellett fokozta a terjeszkedéssel és fejlődésünk felgyorsításával kapcsolatos magabiztosságunkat és elszántságunkat” (27).

(54)

Egy másik nátrium-glükonát-gyártó, a Shandong Xiwang Sugar a következőképpen írja le a pártépítő tevékenységek szerepét: „A beszámolók szerint a Xiwang Sugar mindig is fontos feladatnak tekintette a pártépítő munkát. A rendszeres pártépítő tevékenységek mellett aktívan mozgósította a párttagokat, hogy a gyártósoron mélyebb szinten beavatkozva oldják meg a felmerülő problémákat, és harci erődként teljes mértékben vonják be a pártszervezetet, emellett konkrét fejlesztési pályára állt, amely biztosítja a pártépítés és a termelés összehangolását, valamint azok egymást erősítő kölcsönhatását”.

(55)

A nátrium-glükonát-ágazatban azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A nátrium-glükonát-ágazatra számos nemzeti, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más, a vegyi anyagokra, köztük az élelmiszer-adalékanyagokra összpontosító dokumentum vonatkozik. Például a tizennegyedik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési terv, amely általános és átfogó jelleggel határozza meg az ötéves időszakára vonatkozó célokat, fontos szerepet szán a vegyiparnak: „VIII-3. szakasz: A vállalkozások átalakításának és korszerűsítésének felgyorsítása a kulcsfontosságú iparágakban, például a vegyiparban” (28).

(56)

A nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv a következőképpen sorolja fel a tizennegyedik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési tervben meghatározott technológiai törekvéseket: „1. táblázat: Kulcsfontosságú iránymutatások a petrolkémiai és vegyipari ágazat technológiai innovációjához. […] a bioalapú anyagok átfogó ágazati láncai előkészítésének elősegítése” (29).

(57)

Ezen túlmenően a vegyipar fejlesztésében való állami részvétel szerepel a tizennegyedik ötéves terv során a petrolkémiai és vegyipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdítására vonatkozó iránymutatásokban is: „III.5. szakasz, (5) bekezdés: Az ipar átalakításának és korszerűsítésének felgyorsítása, valamint versenyképességének javítása. Azon technológiák és termékek jegyzékének dinamikus frissítése, amelyek előmozdítására és alkalmazására a petrolkémiai és vegyipar ösztönzést kap” (30).

(58)

Emellett a Mezőgazdasági Minisztérium és további 15 közigazgatási szerv 2018. évi közleménye a mezőgazdasági termékek mélyfeldolgozásának minőségi fejlesztését támogató számos szakpolitikai intézkedésről a következőket rögzíti: „1. Az ágazat szerkezetének optimalizálása. A mezőgazdasági termékek intenzív feldolgozása összehangolt fejlesztésének megszervezése és előmozdítása azok elsődleges feldolgozásával és átfogó használatával, valamint az upstream és downstream iparágakkal, például bizonyos nyersanyagok előállításával való kapcsolat biztosítása. Az intenzív feldolgozás és az ömlesztett mezőgazdasági termékek átfogó felhasználásának termelési kapacitása szerkezetének rendszeres nyomon követése és elemzése, a termelési kapacitásfelesleg átalakításának irányítása és a hiányzó termelési kapacitás kiépítésének felgyorsítása, valamint az ágazati lánc szerkezetének optimalizálása. A kukoricafeldolgozás hozzáadott értékének növelése, különösen Északkelet-Kínában” (31).

(59)

Regionális szinten is léteznek olyan eszközök, amelyek meghatározzák a nátrium-glükonát-ágazatba való állami beavatkozást. Shandong tartomány például közleményt tett közzé az erős mezőgazdasági tartomány építését előmozdító tervről (2021–2025), amely a nátrium-glükonát-termelőkre, valamint a fő nyersanyag, a glükózszirup termelőire is kiterjedően a következő rendelkezéseket tartalmazza a mezőgazdasági ágazatra vonatkozóan: „1. Ideológiai iránymutatás. Hszi Csin-ping a kínai típusú szocialista gazdaság új korszakával kapcsolatos gazdasági elképzelésétől vezérelve a Kínai Kommunista Párt 19. nemzeti kongresszusa és a 19. Központi Bizottság második, harmadik, negyedik és ötödik plenáris ülése szellemének teljeskörű megvalósítása, valamint Hszi Csin-ping főtitkár által a »mezőgazdaság, vidéki területek és mezőgazdasági termelők […] építésével kapcsolatos célok« munkájával kapcsolatban előírt fontos beavatkozások végrehajtása. 2025-re jelentős áttörést kell elérni Shandong korszerű mezőgazdasági tartományként való felépítésében. A tartomány mezőgazdaságának, erdőgazdálkodásának, állattenyésztésének és halászatának teljes termelési értéke eléri az 1,3 billió jüant, a hozzáadott érték meghaladja a 690 milliárd jüant […] erős mezőgazdaságitermék-feldolgozó tartományt kell felépíteni, amelynek éves működési bevétele meghaladja a 3,3 billió jüant úgy, hogy a mezőgazdaságitermék-feldolgozó ipar kibocsátása értékarányosan több mint háromszorosa legyen a teljes mezőgazdaság kibocsátásának; erős mezőgazdasági fejlődést mutató tartomány kiépítése, amelyben a mezőgazdasági termékek exportvolumene folyamatosan növekszik, és amely az ország vezető tartománya, valamint számos erős, a mezőgazdasági export felé orientált megye és város építése (32)”. A terv továbbá konkrét célokat határoz meg a vállalkozások jövőbeli fejlődésével és elhelyezkedésével kapcsolatban: „a mezőgazdasági termékek feldolgozásának a termelési területbe való integrálásának előmozdítása és annak biztosítása, hogy a feldolgozás a parkokban összpontosuljon; iránymutatás a feldolgozó vállalkozások számára, hogy központi városokban és szakosodott koncentrálódjanak, és építsenek ki több mint 100 nemzeti és tartományi modern mezőgazdasági ipari parkot és 1 000 erős mezőgazdasági körzetet”.

(60)

Emellett a nátrium-glükonát kifejezetten szerepel Hejlungcsiang tartománynak a parafafeldolgozó ipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves tervében foglalt fejlesztési célok között. Konkrétabban a terv ipari klaszterek létrehozását irányozza elő a megye kukoricafeldolgozó területein, beleértve azokat is, ahol a nátrium-glükonát termelését végzik (33). Hejlungcsiang az alábbiak szerint írja le a kukoricafeldolgozó ipar fejlesztésének célját: „Az ipari lánc javítása egyre fontosabbá válik Hejlungcsiang tartomány számára a mezőgazdasági ágazat fejlődésének előmozdításában. Hejlungcsiang tartomány Mezőgazdasági és Vidékügyi Minisztériumának munkatársai szerint a tartományban folyamatban van az »ágazati koncepció« végrehajtása, amely egy »ágazatilánc-vezető« kinevezésén alapul úgy, hogy például a »kukoricaágazati lánc vezetője« felelős a felmérések és a kutatás megszervezéséért, az ágazati fejlesztési tervek kidolgozásáért, a koordináció biztosításáért és a problémák megoldásáért, célzott beruházásösztönzésért, valamint annak ösztönzéséért, hogy a kukoricaágazat nagyobbá és erősebbé váljon” (34). A 2021-re tervezett teljesítmény 3,4 millió tonna kukoricafeldolgozási kapacitást foglalt magában, 1,8 millió tonna kukoricakeményítő feldolgozásával. A kibocsátás 2021. évi célértékét 10 milliárd RMB-ben határozták meg (35). a Mezőgazdasági Minisztérium honlapján közzétett jelentés szerint Hejlungcsiangban sikeresen zajlik az államilag támogatott nátrium-glükonát-ipari projekt fejlesztése: „Sinkang megye kukoricafeldolgozó ipara eddig összesen 6 milliárd jüant meghaladó beruházást valósított meg, majd megkezdte 29 további ipari projekt végrehajtását a keményítő, […], a folyékony glükóz, a nátrium-glükonát ágazatában” (36).

(61)

Jilin tartományban a nátrium-glükonát is szerepel a támogatott ágazatok között. Jilin tartomány stratégiai és feltörekvő iparágakról szóló tizennegyedik ötéves terve megerősíti a bioipar elsődlegességét: „A biokémiai iparosítás szintjének javítása. A kukoricaátalakítási kapacitás javítása, a mélyfeldolgozás és a nyersanyagok helyettesítésének aktív fejlesztése” (37). Jilin tartomány nagyszabású fejlesztési projektet indított a nátrium-glükonát fejlesztésére. A Jilin tartomány honlapján közölt bejelentés szerint: „Évi 100 000 tonnás nátrium-glükonát-projekt kerül bejelentésre. Új ágazatként a nátrium-glükonát-ágazat gyorsan fejlődik. Az elmúlt tíz évben a belföldi nátrium-glükonát-ágazat kibocsátása összesítve közel 33 %-os növekedési ütemet mutatott. Kína világviszonylatban fontos termelővé és exportőrré vált, teljes éves termelési kapacitása meghaladja a 600 000 tonnát. Megjelent az ország stratégiai feltörekvő ágazatainak fejlesztésére vonatkozó átfogó terv, köztük szerepelt a biológiai ágazat is. Az új eljárások, új technológiák és új berendezések kifejlesztése és alkalmazása új teret nyitott a nátrium-glükonát-ágazat fejlődése számára. […] A belföldi kereslet időben történő élénkítését célzó új nemzeti intézkedések a Jilin tartománybeli Lishu gazdaságfejlesztési övezet javát is szolgálják. A tartomány a fejlesztési zónában már meglévő vegyipari park előnyeire építve évi 100 ezer tonna nátrium-glükonát termelését javasolja. A projekt […] tovább optimalizálja a gazdaságfejlesztési övezet ipari szerkezetét, […] és bővíti a teljes gazdasági volument, amely hatalmas, mély, gyakorlati és történelmi jelentőséggel bír Lishu megye iparosítási folyamatának felgyorsítása szempontjából. Ezért a projekt piaci kilátásai kedvezőek” (38).

(62)

Ahogyan az a fenti példákból is látható, a kínai kormány a szakpolitikai eszközök és iránymutatások széles tárházát vonultatja fel a nátrium-glükonát-ágazat fejlődésének további szabályozására, és az ágazat fejlesztésének és működésének lényegében minden aspektusa felett ellenőrzést gyakorol. A fő nyersanyaggal, a kukoricakeményítővel kapcsolatos kormányzati iránymutatás és beavatkozás tehát előnyös a nátrium-glükonát-ágazat számára.

(63)

Összefoglalásként elmondható, hogy a kínai kormány olyan intézkedéseket hajt végre, amelyek arra ösztönzik a gazdasági szereplőket, hogy feleljenek meg az ösztönzött iparágak – köztük a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához fő nyersanyagként felhasznált kukoricakeményítőt előállító ágazat – támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzéseknek. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését.

(64)

E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a nátrium-glükonát-ágazatban való, a (40) preambulumbekezdésben már bemutatott diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártóira.

(65)

A nátrium-glükonát-ágazatra a (41) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a felülvizsgálat tárgyát képező termék és annak legfontosabb inputjai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó tőke és inputok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek.

(66)

Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy a (41) preambulumbekezdésben már szintén bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a nátrium-glükonát-ágazatra. Ennek következtében a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat.

(67)

Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártásához több különböző inputra van szükség. Amikor a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, a fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói a torzulásokkal érintett munkaerőt foglalkoztatnak; amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai; működésüket pedig behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül.

(68)

Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a felülvizsgálat tárgyát képező termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az inputköltségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezekre is kihat a jelentés A. és B. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább.

(69)

Sem a kínai kormány, sem a jelen vizsgálatban érintett exportáló gyártók nem szolgáltak ellentétes értelmű bizonyítékkal vagy érvekkel.

(70)

Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a felülvizsgálat tárgyat kepéző termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. Ennek alapján, valamint a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte.

3.3.2.    Reprezentatív ország

3.3.2.1.   Általános megjegyzések

(71)

A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:

—

a Kínáéhoz hasonló gazdasági fejlettség. Ebben a vonatkozásban a Bizottság olyan országokat vett figyelembe, amelyek bruttó nemzeti jövedelme a Világbank adatbázisa szerint hasonló Kínáéhoz (39),

—

a felülvizsgálat tárgyát képező termék termelése az adott országban (40),

—

a vonatkozó nyilvános adatok rendelkezésre állása a reprezentatív országban,

—

több lehetséges reprezentatív ország esetén a Bizottságnak indokolt esetben előnyben kell részesítenie azt az országot, amelyben a szociális védelem és a környezetvédelem szintje megfelelő.

(72)

A (31) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Bizottság feljegyzést adott ki a rendes érték meghatározásához felhasználandó releváns forrásokról. E feljegyzés ismertette a vonatkozó kritériumok alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat. A feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Kolumbiát szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerint a jelentős torzulások fennállása.

(73)

Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdésében felsorolt kritériumokkal összhangban a Bizottság – a kérelmező a felülvizsgálati kérelemben foglalt javaslatának megfelelően – Kolumbiát olyan országként azonosította, amelynek gazdasági fejlettsége hasonló Kínáéhoz. Kolumbiát bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank a közepes jövedelmű országok felső sávjába sorolja. Mivel sem az Egyesült Államok, sem az EU fejlettségi szintje nem hasonló Kínáéhoz, a Bizottság a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel megegyező kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termékre összpontosítva megállapította, hogy Kolumbiában gyártanak a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába tartozó, természetben előforduló gyümölcssavakat, és a vonatkozó adatok könnyen rendelkezésre álltak.

(74)

Végül miután együttműködés hiányában megállapítást nyert, hogy a fenti tényezők összessége alapján Kolumbia megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség.

3.3.2.2.   Következtetés

(75)

A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelemben foglalt javaslatnak megfelelően együttműködés hiányában, továbbá mivel Kolumbia teljesítette az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében meghatározott kritériumokat, a Bizottság Kolumbiát választotta ki megfelelő reprezentatív országként.

3.3.3.    A torzulástól mentes költségek megállapításához felhasznált források

(76)

A feljegyzésben a Bizottság felsorolta mindazokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához. A Bizottság közölte továbbá, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerinti számtani képzéséhez a Globális Kereskedelmi Atlasz (a továbbiakban: GTA) alapján állapítja meg a legtöbb termelési tényező (különösen a nyersanyagok) torzulásoktól mentes költségét. Ezen túlmenően a Bizottság közölte, hogy a következőktől származó információkat fogja felhasználni: a torzulástól mentes munkaerőköltségeket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) adatai, az energiaköltségeket a kolumbiai villamosenergia-szolgáltatók nyilvános díjszabása alapján állapítja meg.

(77)

Végül a Bizottság közölte, hogy a (31) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az SGA-költségek és a nyereség megállapításához a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába tartozó termékek egyik kolumbiai gyártójának pénzügyi adatait fogja felhasználni.

3.3.3.1.   Torzulástól mentes költségek és referenciaértékek

3.3.3.1.1.   Termelési tényezők

(78)

A kérelmen alapuló összes információ, valamint azt követően az eljárás során gyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához:

1. táblázat

A nátrium-glükonát termelési tényezői

Termelési tényező

Kolumbiában alkalmazott árukód

Torzulástól mentes érték (jüan)

Mértékegység

Nyersanyagok

Glükózszirup

17023010

17023020

17023090

5,72

kg

Marónátron

28151200

1,46

kg

Munkaerő

Emberóránkénti munkaerőköltség

N/A

13,41

óra

Energia

Villamos energia

N/A

0,77

kWh

Nyersanyagok

(79)

A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulástól mentes árának megállapítása során a Bizottság a reprezentatív országba irányuló importnak a Globális Kereskedelmi Atlasz szerinti súlyozott átlagos importárát vette alapul, amelyet megnövelt az importvámmal. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán és a Kereskedelmi Világszervezetben tagsággal nem rendelkező, az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (41) I. mellékletében felsorolt országokon kívüli összes harmadik országból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 3.3.1. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások a kivitelre szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolták. A Kínából a reprezentatív országba irányuló behozatal kizárását követően az egyéb harmadik országokból származó behozatal volumene továbbra is reprezentatív maradt.

(80)

Ezeket az importárakat rendesen a belföldi fuvarozási költséggel is meg kell növelni. Tekintettel a hatályvesztési felülvizsgálat lényegére, vagyis arra, hogy célja nem a dömping mértékének pontos meghatározása, hanem annak megállapítása, hogy a dömping folytatódott-e a felülvizsgálati időszakban, illetve megismétlődhet-e, a Bizottság úgy döntött, hogy a belföldi fuvarozási költségek miatt szükségtelen kiigazítást végezni. Ez a kiigazítás megnövelné a rendes értéket, ennek következtében pedig a dömpingkülönbözetet.

Munkaerő

(81)

A Bizottság az ILO statisztikái alapján határozta meg a kolumbiai munkabéreket (42). Ezek információval szolgálnak a Kolumbiában a vizsgálati időszakban (2021-ben) a feldolgozóipari ágazatban fizetett havi munkabérekkel és ledolgozott heti munkaidővel kapcsolatban.

Villamos energia

(82)

A villamos energia vonatkozásában a Bizottság az Enel (43), Kolumbia legnagyobb villamosenergia-szolgáltatójának árát használta fel, amely könnyen rendelkezésre állt. Ez a forrás a villamos energia esetében egyetlen havi átlagárat közöl.

3.3.3.1.2.   Gyártási általános költségek, SGA-költségek, nyereség és értékcsökkenés

(83)

Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „a számtanilag képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett a gyártási általános költségeket úgy kell meghatározni, hogy az előzőekben említett termelési tényezők költségében nem szereplő költségelemeket is tartalmazzák.

(84)

A gyártási általános költségek torzulástól mentes értékének megállapítása érdekében, továbbá mivel a kínai gyártók nem működtek együtt, a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényeket használta fel. Ezért a kérelmező által közölt adatok alapján a Bizottság megállapította, hogy a gyártási általános költségek mekkora részt képviselnek a teljes gyártási költségen és a munkaerőköltségen belül. Ezt követően a Bizottság a gyártási általános költségek torzulástól mentes értékét úgy határozta meg, hogy az előzőek szerint kapott százalékos arányt alkalmazta a gyártási költség torzulástól mentes értékére.

(85)

Az SGA-költségek és a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a rendelkezésre álló legfrissebb pénzügyi adatokra támaszkodott, amelyek egyrészt a feljegyzésben a nátrium-glükonáthoz hasonló kategóriába tartozó termékek aktív és nyereséges gyártójaként azonosított vállalattól, másrészt a nátrium-glükonáthoz hasonló kategóriába tartozó termékeket gyártó további négy kolumbiai gyártótól származnak, amelyeket a kérelmező a feljegyzéshez fűzött észrevételeiben javasolt. A Bizottság a 2021. pénzügyi év tekintetében a következő vállalatokra vonatkozó, az Orbis Bureau van Dijk adatbázisából kinyert pénzügyi adatokat használta fel: Sucroal SA, DSM Nutritional Products Colombia SA, Fonandes SAS, Nutresol SAS és Quimica International Quintal SA.

3.3.3.2.   A rendes érték számítása

(86)

A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket.

(87)

A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Az exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azokra az adatokra hagyatkozott, amelyeket a kérelmező nyújtott be a felülvizsgálati kérelemben a felülvizsgálat tárgyát képező termék előállításához felhasznált egyes tényezőkre (az anyagokra és a munkaerőre) vonatkozóan.

(88)

A torzulástól mentes gyártási költség meghatározása után a Bizottság a (84) és (85) preambulumbekezdésben leírtak szerint elvégezte a gyártási általános költségek, az SGA-költségek és a nyereség hozzáadását. A gyártási általános költségek megállapítása a kérelmező által szolgáltatott adatok alapján történt. Az SGA-költségeket és a nyereséget a nátrium-glükonáthoz hasonló kategóriába tartozó termékek öt reprezentatív kolumbiai gyártójának 2021. évi, a vállalatok pénzügyi kimutatásaiban szereplő átlagos pénzügyi adatai alapján határozta meg. A Bizottság a torzulásmentes gyártási költségeket megnövelte:

—

a gyártási általános költségekkel, amelyek összességében a közvetlen gyártási költségek 13 %-ának feleltek meg,

—

az SGA- és egyéb költségekkel, amelyek a nátrium-glükonáthoz hasonló kategóriába tartozó termékek öt kolumbiai gyártója által értékesített áruk költségének 19,44 %-át tették ki, továbbá

—

a nátrium-glükonáthoz hasonló kategóriába tartozó termékek öt kolumbiai gyártója által értékesített áruk költségének 8,68 %-át kitevő nyereséggel.

(89)

A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően számtanilag képezte az egységre jutó átlagos, gyártelepi alapon számított rendes értéket.

3.4.   Exportár

(90)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az Eurostattól származó CIF-árak alapján, azokat gyártelepi paritásra helyesbítve állapította meg az exportárat. Ehhez a CIF-árból levonta a tengeri szállítási és a biztosítási költségeket, valamint a belföldi fuvarozási költségeket. A belföldi kínai és a nemzetközi szállítási költségek a kérelmező által a felülvizsgálati kérelemben benyújtott adatokon alapultak.

3.5.   Összehasonlítás

(91)

A Bizottság összehasonlította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően megállapított rendes értéket és az előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárat.

3.6.   Dömpingkülönbözet

(92)

Ennek alapján a Bizottság jelentős mértékű (több mint 100 %)-os dömpingkülönbözetet állapított meg. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

4.   A DÖMPING FOLYTATÓDÁSÁNAK VALÓSZÍNŰSÉGE

(93)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság elemezte továbbá a Kínában rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, az uniós piac vonzerejét és a harmadik országokba irányuló export árait, valamint a más exportpiacokon bevezetett piacvédelmi intézkedéseket.

(94)

A kínai exportáló gyártók és a kínai kormány együttműködésének hiányában a Bizottság az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényekre, nevezetesen a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információkra, a rendelkezésre álló információkra és a GTA adatbázisából származó adatokra alapozta az értékelését.

4.1.   Termelési kapacitás és szabad kapacitás Kínában

(95)

A kérelmező becsléseket nyújtott be a nátrium-glükonát kínai termelési kapacitásáról és termeléséről. A becslések egy jelentésen (44), valamint a mezőgazdaság, a vegyipar és az élettudományok területével foglalkozó kínai piaciinformáció-szolgáltató, a KComber/CCM két hírlevelén (45) alapultak.

(96)

A felülvizsgálati időszakra vonatkozóan a jelentés a teljes kínai termelési kapacitást 1 306 800 tonnára becsülte. Ugyanezen évre vonatkozóan a jelentés a kínai össztermelést 701 400 tonnára becsülte. Ezek a becslések 54 %-os kapacitáskihasználási arányt és 605 400 tonnás szabad kapacitást feltételeznek az említett évben, ami több mint 25-szöröse az uniós szabadpiaci felhasználásnak. A hírlevelek továbbá bizonyítékot nyújtottak arról, hogy három nátrium-glükonát-gyártó 2022-től összesen évi 290 000 tonnás további kapacitásbővítést tervez (46).

(97)

A Bizottság megállapította, hogy a nátrium-glükonát fő alkalmazásaira tekintettel a felhasználás alakulása szorosan összefügg az építőipar növekedésével. A kínai kormány építőiparra vonatkozó, a tizennegyedik ötéves tervezési időszakra (2021–2025) szóló fejlesztési terve szerint (47) az ágazat 2025-ig állandó (6 %-os) részesedéssel rendelkezik az ország GDP-jéből. Ezenkívül a 2013 és 2021 közötti termelésre és exportra vonatkozó adatok (48) alapján a Bizottság kiszámította a nátrium-glükonát kínai belföldi felhasználását az említett időszakban, és megállapította, hogy az 527 000 tonnáról 701 400 tonnára nőtt, ami kevesebb mint 3 %-os éves növekedési ütemet jelent. Ebből következik, hogy a nátrium-glükonát belföldi felhasználása még a gazdasági fejlődés rendkívül optimista forgatókönyvei mellett sem lesz képes felvenni az országban kiépített és valószínűleg tovább növekedő szabad kapacitás nagy részét. Ezért a nátrium-glükonát kínai gyártói erősen érdekeltek lesznek abban, hogy e szabad kapacitást export céljára használják fel, amely többek között az uniós piacra irányul.

(98)

A Bizottság a fentiek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kínai exportáló gyártók jelentős szabad kapacitással rendelkeznek, amelyet az intézkedések hatályvesztése esetén az Unióba történő export céljára használhatnak fel.

4.2.   Az uniós piac vonzereje és a harmadik országokba irányuló kivitel exportárai

(99)

Az építőipar, valamint a nátrium-glükonátot felhasználó egyéb ágazatok méretét figyelembe véve a nátrium-glükonát uniós piaca globális jelentőségű. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a hatályban lévő intézkedések ellenére nemcsak hogy folytatódott az Unióba irányuló kínai export, de jelentősen nőtt is a figyelembe vett időszak alatt (lásd a 3. táblázatot), ami azt mutatja, hogy az uniós piac továbbra is vonzó a kínai exportáló gyártók számára.

(100)

A Bizottság megvizsgálta továbbá, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e, hogy a dömpingárak alkalmazása mellett a kínai exportáló gyártók tovább növelik az Unióba irányuló exportértékesítéseiket. A Bizottság ezért megvizsgálta a harmadik országok piacaira irányuló kínai export árszintjét, és összehasonlította azt az Unióba irányuló kínai export árszintjével.

(101)

A Bizottság kiindulásképpen a GTA adatbázisból származó adatokat használta fel, amely harmonizált rendszerkód (HR-kód) szintjén piacvezető adatkészlettel rendelkezik a globális kereskedelmi forgalomra vonatkozóan. A GTA szerint a felülvizsgálati időszakban (2021), valamint 2022 azon részében, amelyre vonatkozóan adatok álltak rendelkezésre, a 291816 HR-kód alá tartozó termékek Unióba irányuló kínai kivitelének átlagára jelentősen magasabb volt a harmadik országokba irányuló export átlagárához képest. Mivel azonban e HR-kód alá a nátrium-glükonáttól eltérő termékek is tartoznak, a Bizottság más források alapján kiegészítette elemzését.

(102)

A kérelmező többek között egy szakosodott piackutató vállalattól, a ThinkRealtől kapott részletes adatokat szolgáltatott a nátrium-glükonát kínai kiviteléről (49). Ezen adatok szerint a nátrium-glükonát Kínából az Unióba irányuló exportjának (FOB-paritáson számított) átlagára 1–5 %-kal magasabb volt a harmadik országokba irányuló kivitel átlagáránál, mind a felülvizsgálati időszakban (2021), mind 2022 azon részében, amelyre vonatkozóan adatok álltak rendelkezésre. Intézkedések hiányában a kínai gyártók a harmadik országok (FOB-paritáson számított) áraihoz képest még magasabb árakon tudnának az Unióba exportálni, e kivitel azonban az e felülvizsgálat során megállapított dömpingkülönbözetek nagyságát figyelembe véve továbbra is dömpingáron történne, egyúttal pedig növelné uniós piaci részesedését.

(103)

Ebből következik, hogy az uniós piac vonzó a kínai exportáló gyártók számára, amelyek gazdaságilag érdekeltek lennének abban, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a harmadik országokból dömpingárakon a jövedelmezőbb uniós piacra irányítsák át az exportot.

4.3.   Piacvédelmi intézkedések más exportpiacokon

(104)

A Bizottság megjegyezte, hogy 2018-ban az Egyesült Államok is piacvédelmi intézkedéseket – többek között dömpingellenes vámokat és kiegyenlítő vámokat – vezetett be a nátrium-glükonát Kínából érkező behozatalával szemben (50).

(105)

Tekintettel ezen intézkedések magas szintjére, a Kínából származó nátrium-glükonátot azóta nehéz érdemi mennyiségben bejuttatni az Egyesült Államokba. Következésképpen a rendelkezésre álló szabad kapacitás jelentős részét az amerikai piac nem tudná felvenni. Ezenkívül a Bizottság nem rendelkezik arra utaló információval, hogy az említett intézkedéseket a belátható jövőben hatályon kívül helyeznék.

(106)

Az Egyesült Államokban bevezetett piacvédelmi intézkedések következtében a nátrium-glükonát kínai gyártóinak exportlehetőségei beszűkültek. Az uniós piac ezért viszonylag nagy jelentőséggel bír, és az uniós intézkedések hatályvesztése esetén a kínai nátrium-glükonát-termelés jelentős részét vonzaná.

4.4.   Következtetés

(107)

Figyelembe véve a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitást, valamint figyelembe véve az Egyesült Államok által bevezetett piacvédelmi intézkedéseket, valamint az uniós piac vonzerejére vonatkozó bizonyítékokat, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai exportáló gyártók valószínűleg aktiválják a szabad kapacitást, sőt a harmadik országokból származó exportot dömpingáron és jelentős mennyiségben az uniós piacra irányítják át.

(108)

Figyelembe véve a dömping felülvizsgálati időszak alatti folytatódásával kapcsolatos ténymegállapításait, valamint a kivitelnek az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető alakulását, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínából származó behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések hatályvesztése nagy valószínűséggel a dömping folytatódását eredményezné.

5.   KÁR

5.1.   Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása

(109)

A figyelembe vett időszakban két gyártó gyártotta a hasonló terméket az Unióban: a Jungbunzlauer S.A. és a Roquette Italia S.p.A. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti uniós gazdasági ágazatot az uniós termelés 100 %-át adó két vállalkozás alkotja.

(110)

mivel a Bizottság a kárfelméréssel kapcsolatos adatokat csak két uniós gyártótól származtatta, a kárelemzés számadatai a bizalmas kezelés érdekében tartományok formájában kerülnek feltüntetésre. Az indexek azonban tényleges adatokon, nem pedig a tartományokon alapulnak.

(111)

A Bizottság azt állapította meg, hogy a felülvizsgálati időszak alatti teljes uniós termelés [50 000–61 000] tonna között mozgott. Ezt a számadatot a Bizottság az uniós gazdasági ágazatról rendelkezésre álló információk összessége, többek között a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem és az uniós gazdasági ágazat kérdőívre adott válaszai alapján állapította meg.

(112)

Ellenőrző látogatásra került sor a felülvizsgálat tárgyát képező termék együttműködő gyártója, a Jungbunzlauer S.A. telephelyén.

5.2.   Az uniós felhasználás

(113)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazat által az uniós piacon értékesített, az uniós gyártók kitöltött kérdőívén közölt teljes volumen, valamint az Eurostat rendelkezésre álló adatai szerinti teljes behozatali volumen alapján határozta meg.

(114)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

2. táblázat

Uniós felhasználás

 

2018

2019

2020

Felülvizsgálati időszak (2021)

Teljes uniós fogyasztás (tonna)

[36 991 –44 778 ]

[36 113 –43 716 ]

[38 126 –46 153 ]

[40 222 –48 690 ]

Index

100

98

103

109

Kötött piac

[18 294 –22 145 ]

[17 792 –21 538 ]

[20 758 –25 128 ]

[20 822 –25 206 ]

Index

100

97

113

114

Szabadpiac

[18 696 –22 633 ]

[18 321 –22 178 ]

[17 368 –21 025 ]

[19 400 –23 484 ]

Index

100

98

93

104

Forrás: az uniós gazdasági ágazattól és az Eurostattól származó adatok.

(115)

A vizsgálat kimutatta, hogy a nátrium-glükonát teljes felhasználása magában foglalja az uniós gazdasági ágazat belső felhasználásának nagy részét, nevezetesen az uniós gazdasági ágazat által további feldolgozásra felhasznált mennyiségeket. Ez azt jelenti, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék az uniós gazdasági ágazat továbbfeldolgozott termékei szempontjából is fontos.

(116)

A figyelembe vett időszakban az uniós szabadpiaci felhasználás 4 %-kal nőtt. 2018 és 2020 között azonban 7 %-kal csökkent, ebből 2 százalékponttal csökkent 2019-ben, majd további 5 százalékponttal 2020-ban, a világjárvány évében. 2020-tól a felülvizsgálati időszakig 11 százalékponttal nőtt, ahogy a felhasználó ágazatok elkezdtek kilábalni a világjárvány okozta gazdasági visszaesésből.

5.3.   Az érintett országból érkező behozatal

5.3.1.    Az érintett országból érkező behozatal volumene és piaci részesedése

(117)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a behozatal volumenét az Eurostat behozatali statisztikái alapján határozta meg.

(118)

A Kínából az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

3. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

 

2018

2019

2020

Felülvizsgálati időszak (2021)

A Kínából érkező behozatal volumene (tonna)

[873 –1 057 ]

[1 296 –1 569 ]

[1 526 –1 847 ]

[1 516 –1 835 ]

Index

100

149

175

174

Piaci részesedés (%)

[3 –7 ]

[5 –9 ]

[7 –12 ]

[6 –10 ]

Index

100

152

188

167

Forrás: Eurostat.

(119)

A figyelembe vett időszakban a kínai behozatal volumene összesen 74 %-kal nőtt. 2018 és 2020 között 75 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszakig kismértékben, 1 %-kal csökkent. Ez a fejlemény azt mutatja, hogy a kínai behozatal az uniós felhasználással ellentétes tendenciáját követett. Kína piaci részesedése 2018 és 2020 között 88 %-kal nőtt, majd 2020-tól a felülvizsgálati időszakig 11 %-os csökkenést mutatott. A kínai exportőröknek 2018 és 2020 között sikerült jelentősen növelniük piaci részesedésüket egy zsugorodó piacon, amikor viszont a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás ismét fellendült, piaci részesedésük nem bővült tovább. Összességében a kínai exportőrök piaci részesedése jelentősen nőtt a figyelembe vett időszakban, az uniós gazdasági ágazat kárára.

5.4.   Az érintett országból érkező behozatal árai és áralákínálás

(120)

A Bizottság a kínai behozatal áraira jellemző tendenciát az Eurostat importstatisztikái alapján állapította meg.

(121)

Az Unióba irányuló kínai import átlagára a következőképpen alakult:

4. táblázat

Importár (EUR/tonna)

 

2018

2019

2020

Felülvizsgálati időszak (2021)

A Kínából érkező behozatal átlagos importára

[578 –700 ]

[590 –714 ]

[580 –702 ]

[817 –990 ]

Index

100

102

100

141

Forrás: Eurostat.

(122)

A kínai átlagos importárak 2020-ig meglehetősen stabilak voltak, majd a felülvizsgálati időszak alatt jelentősen, 41 %-kal emelkedtek, meghaladva az uniós gazdasági ágazat átlagos árszintjét, amint azt az alábbi 9. táblázat is mutatja.

(123)

A kínai exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság azon rendelkezésére álló információkra támaszkodott, amelyek magyarázatot adhattak erre a fejleményre. A Bizottság emlékeztet arra, hogy 2020, a jelenlegi vizsgálatban figyelembe vett időszak harmadik éve egybeesett a Covid19-világjárvány okozta egészségügyi válság kezdetével, amely világszerte zavarokat okozott a beszerzési és ellátási láncokban. Az uniós gazdasági ágazat beadványai és a nyilvánosan hozzáférhető információk alapján a 2020 óta érvényben lévő súlyos egészségügyi korlátozások 2021-ben magasabb költségeket eredményeztek Kínában, különösen a nyersanyagok, az energia és a közlekedés tekintetében. A kukorica ára Kínában 2018 és 2021 között 50–70 %-kal nőtt (51), a szállítási költségek emelkedése pedig magyarázatot adhat a nátrium-glükonát exportárának 2020 és 2021 közötti növekedésére (52).

(124)

Együttműködés hiányában a Bizottság nem rendelkezett sem a Kínából az Unióba exportált termékösszetételre, sem az érintett terméket importáló vevők típusára vonatkozó információkkal. Ez különösen fontos, mivel a vizsgálat kimutatta, hogy alkalmazástól függően jelentős árkülönbségek vannak a terméktípusok között. A rendelkezésre álló, ellenőrzött adatok azt mutatták, hogy az élelmiszer- és gyógyszerágazatba szánt nátrium-glükonát ára akár 37 %-kal is magasabb lehet, mint az egyéb alkalmazásokra, például az építőiparba szánt típusoké.

(125)

A vizsgálat során gyűjtött információkból azt is kiderült, hogy míg a kínai exportőrök azonnali áron, az uniós gazdasági ágazat főként éves szerződések alapján értékesített nátrium-glükonátot. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb értékesítés rögzített áron történt, amelyet nem lehetett növelni. Az uniós gazdasági ágazat szerint a kínai exportőrökkel gyakran azonnali áron vagy rövid távon kötnek értékesítési megállapodásokat. Az exportárakban tehát azonnal megjelennek a váratlan piaci körülmények, például a nyersanyag- és szállítási költségek növekedése.

(126)

A kínai behozatallal kapcsolatban rendelkezésre álló korlátozott és ellenőrizetlen információk alapján a Bizottság az alábbiak összehasonlításával megvizsgálta a felülvizsgálati időszak alatti lehetséges áralákínálást:

a)

az ellenőrzött uniós gyártó által az Unió piacán független vevők számára történő értékesítés során alkalmazott értékesítési árak gyártelepi szintre igazított súlyozott átlaga; valamint

b)

a Kínából érkező behozatal az Eurostat importstatisztikái szerinti súlyozott átlagára költség, biztosítás és fuvardíj (CIF) szintjén, a dömpingellenes intézkedések és a vámok tekintetében megfelelő kiigazításokkal.

(127)

Az összehasonlítás szerint a felülvizsgálati időszakban a kínai behozatal a dömpingellenes vámok figyelmen kívül hagyása esetén sem mutatott alákínálást az uniós piacon.

(128)

Az összehasonlítás a kínai termékek felülvizsgálati időszak alatti ismeretlen termékösszetételén, nevezetesen az árakra vonatkozó adatokon alapul, amelyek részletei nem álltak rendelkezésre, ezért nem voltak ellenőrizhetők.

(129)

A Bizottság ezt követően részletesebben megvizsgálta az uniós gazdasági ágazat által gyártott és értékesített terméktípusokat, és megállapította, hogy az ágazat értékesítéseinek mintegy 30 %-a az átlagos kínai árnál 8–14 %-kal magasabb áron történt. A kínai exportőrök együttműködésének hiányára tekintettel a Bizottság nem ellenőrizte az általuk értékesített terméktípusokra vonatkozó információkat, ennélfogva nem tudja megállapítani a (126) preambulumbekezdésben szereplő összehasonlítás hasznosságát.

(130)

Az uniós gazdasági ágazat által közölt információk azt mutatják, hogy a Kínából az Unióba irányuló szállítás költsége jelentősen nőtt a felülvizsgálati időszakban, és elérte a tonnánkénti 210–250 EUR-t. Az ideiglenes költségnövekedés messze a legfontosabb olyan tényező, amely megmagyarázza a kínai nátrium-glükonát felülvizsgálati időszak alatti viszonylag magas exportárát. A fenti átlagos szállítási költséget figyelembe véve az Unióba exportált kínai nátrium-glükonát gyártelepi ára tonnánként mintegy 600 EUR, vagyis az uniós gazdasági ágazat gyártelepi árához képest 20–30 %-kal alacsonyabb lenne.

(131)

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhető információkat is gyűjtött (53), amelyek arra utalnak, hogy a legnagyobb kínai gyártók termelése 5,4 %-kal csökkent. Ezzel párhuzamosan a nátrium-glükonát előállításához használt fő nyersanyag, a kukoricakeményítő ára 2021-ben emelkedett. Ugyanezen nyilvános forrás szerint a kínai nátrium-glükonát gyártelepi ára 2021-ben átlagosan 560 EUR/tonna volt. Ez az ár 25–35 %-kal alacsonyabb az uniós gazdasági ágazat gyártelepi áránál, és megerősíti, hogy a felülvizsgálati időszak alatt megfigyelt kínai árszint főként a szállítási költségek ideiglenes növekedésének tudható be.

(132)

Egy másik nyilvános forrás (54) alapján a becslések szerint a Kínából az EU-ba irányuló szállítás átlagos költsége 2021-ben 130–170 EUR/tonna volt, ami a 2020. évi költség háromszorosa. Az átlagos szállítási költségeknek az összes kínai nátrium-glükonát átlagos gyártelepi árához való hozzáadása körülbelül 700 EUR/tonna számtanilag képzett átlagos exportárat eredményezne. Ez az ár a Kínában előállított nátrium-glükonát valamennyi típusára vonatkozik.

(133)

Az ennek alapján történő ár-összehasonlítás az uniós gazdasági ágazat forgalmának 9 %-át kitevő átlagos áralákínálást eredményezne a dömpingellenes vámok figyelmen kívül hagyása esetén.

5.5.   A Kínától eltérő harmadik országokból érkező behozatal

(134)

A (31) preambulumbekezdésben említett módon a nátrium-glükonátot Kínában, az Egyesült Államokban és az Unióban állítják elő. A nátrium-glükonát Kínán kívüli harmadik országokból érkező behozatala elhanyagolható, jóval az uniós felhasználás 1 %-a alatti volt a felülvizsgálati időszakban. Mindebből megállapítható, hogy ezek a behozatalok a figyelembe vett időszak alatt nem gyakoroltak lényeges hatást az uniós piacra. Ezért a Bizottság a továbbiakban nem vette figyelembe ezeket a behozatalokat a kárelemzésben.

5. táblázat

Harmadik országokból érkező behozatal

 

 

2018

2019

2020

Felülvizsgálati időszak (2021)

A világ többi országa

Volumen (tonna)

[3 –4 ]

[1 –2 ]

[6 –7 ]

[5 –6 ]

 

Index

100

54

186

146

Forrás: Eurostat.

5.6.   Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete

5.6.1.    Általános megjegyzések

(135)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat állapotára.

(136)

Az uniós gazdasági ágazat két gyártóból áll. A nagyobb gyártó (a kérelmező) teljes mértékben együttműködött az uniós gyártókra vonatkozó kérdőív kitöltésével és a kárelemzéshez szükséges valamennyi adat benyújtásával. Mindkét gyártó rendelkezésre bocsátotta azokat az információkat, amelyek lehetővé tették a makrogazdasági kármutatók meghatározását. A kisebb gyártó nem töltötte ki az uniós gyártók kérdőívét.

(137)

A kár meghatározásával összefüggésben a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a felülvizsgálati kérelemben szereplő adatok, az együttműködő uniós gyártó kérdőívre adott, ellenőrzött válaszai és a kisebb uniós gyártó által szolgáltatott adatok alapján állapította meg a makrogazdasági mutatókat. Mindez a két uniós gyártóra vonatkozó makrogazdasági adatokat fedte le. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat az együttműködő uniós gyártó kitöltött és ellenőrzött kérdőívében található adatok alapján értékelte. Mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából.

(138)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(139)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

5.6.2.    Makrogazdasági mutatók

5.6.2.1.   Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(140)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6A. táblázat

Uniós termelési volumen, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

 

2018

2019

2020

Felülvizsgálati időszak (2021)

Termelési volumen (tonna)

[47 169 –57 099 ]

[46 207 –55 935 ]

[47 376 –57 350 ]

[50 049 –60 586 ]

Index

100

98

100

106

Termelési kapacitás (tonna)

[55 765 –67 505 ]

[55 765 –67 505 ]

[55 765 –67 505 ]

[55 765 –67 505 ]

Index

100

100

100

100

Kapacitáskihasználás (%)

[80 –97 ]

[79 –95 ]

[81 –98 ]

[85 –100 ]

Index

100

98

100

106

Forrás: az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok.

(141)

A nátrium-glükonát gyártása 6 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban, különösen a felülvizsgálati időszakban. A vizsgálat kimutatta, hogy e növekedés fő oka az exportértékesítések növekedése (+ 18 %) és a feldolgozóipari termékek esetében a magasabb belső felhasználás (+ 14 %) volt.

(142)

A termelés e pozitív tendenciája lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy a termelési kapacitás nagyobb kihasználása mellett méretgazdaságosságot érjen el, és csökkentse bizonyos költségeket, különösen a felülvizsgálati időszak alatt.

(143)

A fentieknek megfelelően az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a belső felhasználásra szánt termelés aránya jelentős, a teljes termelés mintegy 35–45 %-át teszi ki. E részarány 14 %-kal nőtt, így a figyelembe vett időszakban is jelentős maradt az uniós gazdasági ágazat szempontjából. Az uniós gazdasági ágazatot alkotó mindkét gyártó felhasznál nátrium-glükonátot a továbbfeldolgozott termékek előállításához. Ez azt jelenti, hogy a nátrium-glükonát gyártása nagyon fontos a teljes tevékenység, valamint az uniós gazdasági ágazat közép- és hosszú távú fennmaradása szempontjából.

(144)

A teljes figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása változatlan maradt. Az alábbi táblázat azt mutatja, hogy a kapacitáskihasználás növekedése elsősorban az exportpiacokon jelentkező megnövekedett keresletnek és a downstream tevékenységeknek tudható be. Az uniós piacon történő értékesítés a figyelembe vett időszak alatt nagyjából stabil maradt.

6B. táblázat

Belső felhasználásra szánt uniós termelés

 

2018

2019

2020

Felülvizsgálati időszak (2021)

Termelési volumen (tonna)

[18 294 –22 145 ]

[17 792 –21 538 ]

[20 758 –25 128 ]

[20 822 –25 206 ]

Index

100

97

113

114

Forrás: az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok.

(145)

A belső felhasználásra szánt termelés az uniós gazdasági ágazat termelésének és tevékenységének jelentős részét teszi ki. A nátrium-glükonát iránti belső kereslet különösen 2020-ban és a felülvizsgálati időszakban nőtt. A (141) preambulumbekezdésben említettek szerint ez lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára a méretgazdaságosság elérését és a költségek csökkentését.

5.6.2.2.   Az értékesítés volumene és piaci részesedése

(146)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Uniós értékesítési volumen és piaci részesedés

 

2018

2019

2020

Felülvizsgálati időszak (2021)

Értékesítési volumen az uniós piacon (tonna)

[17 896 –21 664 ]

[17 114 –20 717 ]

[15 908 –19 256 ]

[18 128 –21 944 ]

Index

100

96

89

101

Piaci részesedés (%)

[93 –97 ]

[91 –95 ]

[88 –93 ]

[90 –94 ]

Index

100

97

96

97

Forrás: az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok.

(147)

A nátrium-glükonát szabadpiaci értékesítése kismértékben, 1 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Az értékesítési volumen 2020-ig 11 %-kal csökkent, majd a felülvizsgálati időszak alatt ismét nőtt.

(148)

Bár az uniós piac növekedett, a felülvizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat 3 százalékponttal veszített piaci részesedéséből a kínai behozatal javára. A piacvesztés különösen 2018 és 2020 között volt jelentős (4 százalékpont), és azt a szabadpiac felülvizsgálati időszak alatti fellendülése során sem sikerült helyreállítani. Ezzel együtt az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése jóval a figyelembe vett időszak elején mért szint alatt maradt.

5.6.2.3.   Növekedés

(149)

A vizsgálat kimutatta, hogy egyrészt bizonyos mennyiségi mutatók, például a termelés (+ 6 %) és ezzel párhuzamosan a foglalkoztatás (+ 4 %) pozitívan alakult, különösen a felülvizsgálati időszak alatt. Másrészt, még ha a szabadpiaci értékesítések kismértékben növekedtek is, és a termelési kapacitás stabil maradt, az uniós gazdasági ágazat 3 százalékponttal veszített piaci részesedéséből a Kínából származó behozatal javára, és a figyelembe vett időszakban több mint 50 %-kal kényszerült csökkenteni a beruházásait.

(150)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a termelés kedvezően alakult az exportpiacokon és az uniós gazdasági ágazat továbbfeldolgozott termékei iránt jelentkező nagyobb kereslet miatt. A hatályban levő intézkedések és a szabadpiaci felhasználás 4 %-os növekedése ellenére az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt mindössze 1 %-kal tudta növelni uniós piaci értékesítését.

5.6.2.4.   Foglalkoztatás és termelékenység

(151)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Uniós foglalkoztatás és termelékenység

 

2018

2019

2020

Felülvizsgálati időszak (2021)

Alkalmazottak létszáma

[48 –59 ]

[49 –60 ]

[50 –61 ]

[50 –61 ]

Index

100

102

104

104

Termelékenység (tonna/teljes munkaidős egyenérték)

[926 –1 121 ]

[892 –1 079 ]

[898 –1 087 ]

[948 –1 148 ]

Index

100

96

97

102

Forrás: az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok.

(152)

Az uniós gazdasági ágazatban foglalkoztatottak száma 2020-ig 4 %-kal nőtt, majd a felülvizsgálati időszakban stabilizálódott. A termelés csökkenése és a foglalkoztatás 2019. évi növekedése következtében a termelékenység az említett évben ideiglenesen csökkent. A termelés növekedésével összhangban 2020-ban és különösen a felülvizsgálati időszakban javult.

5.6.2.5.   A dömpingkülönbözet nagysága és felépülés a korábbi dömping hatása alól

(153)

Az eredeti dömpingkülönbözet 5,6 % és 79,2 % között mozgott. A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai árak 2018 és 2020 között nagyon alacsonyak voltak. Átlagosan 15–25 %-kal maradtak el az uniós gazdasági ágazat által az uniós vevőknek ugyanebben az időszakban felszámított áraktól. Ez a helyzet nem tette lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön a korábbi dömping hatásaiból. Jövedelmezősége negatív volt vagy éppen csak megközelítette a megtérülési küszöböt, a beruházások pedig jelentősen csökkentek. A kármutatók elemzése azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazatot egészen 2020-ig érintette a kárt okozó dömping. A hatályban levő intézkedések csak a felülvizsgálati időszaktól kezdve fejtettek ki pozitív hatást.

(154)

A felülvizsgálati időszak alatt megállapított dömpingkülönbözet jelentős volt.

5.6.3.    Mikrogazdasági mutatók

5.6.3.1.   Árak és az árakat befolyásoló tényezők

(155)

Az uniós gazdasági ágazat által a független uniós vevők részére történő értékesítéskor alkalmazott értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Értékesítési árak az Unióban és termelési egységköltség

 

2018

2019

2020

Felülvizsgálati időszak (2021)

Átlagos értékesítési egységár az Unióban (EUR/tonna)

[685 –829 ]

[722 –875 ]

[712 –862 ]

[719 –870 ]

Index

100

105

104

105

Termelési egységköltség (EUR/tonna)

[695 –841 ]

[735 –890 ]

[702 –850 ]

[668 –809 ]

Index

100

106

101

96

Forrás: az együttműködő uniós gyártó által szolgáltatott, ellenőrzött adatok.

(156)

Az uniós gazdasági ágazat éves, néhány esetben két évre szóló szerződést köt a vevőivel. A vizsgálat kimutatta, hogy a gyártelepi paritáson megállapított átlagos eladási ár 5 %-kal nőtt a figyelembe vett időszak alatt. Az áremelkedésre nagyrészt 2019-ben került sor a költségek hasonló növekedésére reagálva. Ezt követően az árak nagyjából változatlanok maradtak a felülvizsgálati időszak végéig.

(157)

A termelési egységköltség 2019-ben 6 %-kal nőtt, ami egybeesett a termelés (– 2 %) és a szabadpiaci értékesítési volumen (– 4 %) csökkenésével. Ezt követően 2019 és a felülvizsgálati időszak között a termelési egységköltség 9 %-kal csökkent. A figyelembe vett időszak alatt a termelési egységköltség összességében 4 %-kal csökkent. A csökkenés oka bizonyos közvetlen költségek és az értékesítési, általános és igazgatási költségek csökkenése volt.

5.6.3.2.   Munkaerőköltség

(158)

Az uniós gazdasági ágazat átlagos munkaerőköltségei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

 

2018

2019

2020

Felülvizsgálati időszak (2021)

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség (EUR/teljes munkaidős egyenérték)

[82 630 –100 026 ]

[71 828 –86 950 ]

[71 910 –87 049 ]

[80 332 –97 244 ]

Index

100

87

87

97

Forrás: az együttműködő uniós gyártó által szolgáltatott, ellenőrzött adatok.

(159)

Az átlagos munkaerőköltség 3 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Mindenesetre, mivel a munkaerő a termelési költség csak kis részét teszi ki, az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének elemzése kapcsán ez nem tekinthető nagy jelentőséggel bíró mutatónak.

5.6.3.3.   Készletek

(160)

Az uniós gazdasági ágazat készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Készletek

 

2018

2019

2020

Felülvizsgálati időszak (2021)

Zárókészlet (tonna)

[1 784 –2 160 ]

[2 148 –2 601 ]

[1 959 –2 371 ]

[1 596 –1 932 ]

Index

100

120

110

89

Zárókészletek a termelés százalékában (%)

4

5

4

3

Index

100

123

109

84

Forrás: az együttműködő uniós gyártó által szolgáltatott, ellenőrzött adatok.

(161)

A készletek szintje 2018 és 2019 között nőtt (+ 20 %), majd 2019 és a felülvizsgálati időszak között csökkenést mutatott (– 26 %). A készletek szintje összességében 11 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A vizsgálat kimutatta, hogy a nátrium-glükonátot egyaránt gyártják az uniós gazdasági ágazat általi belső felhasználásra és szabadpiaci értékesítésre. Az uniós gazdasági ágazat bebizonyította, hogy képes rugalmasan kielégíteni vevői és saját belső igényeit, és főként a szabad piac számára, megrendelésre gyárt. A készletek szintje így minimális, a termelés 3–5 %-ának megfelelő szinten tartható.

5.6.3.4.   Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség

(162)

Az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

 

2018

2019

2020

Felülvizsgálati időszak (2021)

Jövedelmezőség: az Unióban független vevők részére végrehajtott értékesítések (az értékesítési forgalom százalékában)

[(–10 )–(–1 )]

[(–11 )–(–1 )]

[0 –(+10 )]

[5 –(+20 )]

Index

– 100

– 104

34

293

Pénzforgalom (EUR)

[(–1 001 175 )–(–185 632 )]

[(– 591 908 )–(–111 256 )]

[571 495 –691 810 ]

[1 064 837 –1 289 013 ]

Index

– 100

–23

142

265

Beruházások (EUR)

[282 981 –342 556 ]

[140 951 –170 624 ]

[158 832 –192 271 ]

[116 361 –140 858 ]

Index

100

50

56

41

A beruházások megtérülése (%)

[(–30 )–(–37 )]

[(–21 )–(–25 )]

[(–11 )–(–14 )]

[12 –16 ]

Index

– 100

–68

–39

42

Forrás: az együttműködő uniós gyártó által szolgáltatott, ellenőrzött adatok.

(163)

A Bizottság az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék uniós független vevők részére megvalósított értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában.

(164)

Az uniós gazdasági ágazat veszteséget termelt a figyelembe vett időszak első két évében, majd 2020-ban csekély pozitív jövedelmezőséget ért el. A jövedelmezőség tovább javult a felülvizsgálati időszakban, de továbbra is elmaradt az eredeti vizsgálatban figyelembe vett nyereségcéltól. A jövedelmezőség 2020-ban és a felülvizsgálati időszakban bekövetkezett javulása főként az alacsonyabb közvetlen költségeknek, a termelési volumen helyreállásának, valamint az alacsonyabb értékesítési, általános és igazgatási költségeknek tudható be. Az uniós gazdasági ágazat termelése növelésével és költségeinek csökkentésével méretgazdaságosságot ért el, különösen a felülvizsgálati időszakban. Ez azt mutatja, hogy az uniós gazdasági ágazat, amely ugyan jelenleg is sérülékeny helyzetben van, képes tovább javítani helyzetén a tényleges versenyfeltételek jellemezte piacon.

(165)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A Bizottság ezt az uniós gazdasági ágazat figyelembe vett időszak alatti teljes nátrium-glükonát-értékesítési aktivitása alapján állapította meg. A mutató 2018-ban és 2019-ben negatív volt, 2020-ban pozitívvá vált, majd a felülvizsgálati időszak alatt a jövedelmezőség helyreállásával összhangban tovább javult. Ezt az irányt középtávon tartani kell ahhoz, hogy tartós pozitív hatást gyakoroljon az uniós gazdasági ágazatra.

(166)

A Bizottság a beruházások megtérülését a felülvizsgálat tárgyát képező termék összes értékesítésének a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyeresége alapján állapítja meg. A (155) preambulumbekezdésben kifejtett módon az értékesítési árak viszonylag stabilan alakultak, a (163) preambulumbekezdés szerint pedig a költségek 2020 és a felülvizsgálati időszak között csökkenthetők voltak. Ez az uniós piacon a független vevőknek történő értékesítések jövedelmezőségének helyreállásához vezetett, és lehetővé tette a mutató pozitív alakulását a figyelembe vett időszak alatt.

(167)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazatnak a nátrium-glükonáttal kapcsolatos tevékenységbe történő beruházásai jelentősen, 50–60 %-kal csökkentek. Az uniós gazdasági ágazat a beruházások szintjét csaknem elhanyagolható összegűre csökkentve a minimálisra korlátozta a friss tőkejuttatások mértékét. Ezért a tőkebevonási képesség nem volt elemezhető, így következtetést sem lehetett levonni. Mindazonáltal egyértelmű, hogy a beruházások ilyen alacsony szintjén középtávon nem lenne biztosítható a termelés folytonossága.

5.7.   A kárra vonatkozó következtetés

(168)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai exportáló gyártóknak sikerült növelniük behozatali volumenüket és piaci részesedésüket, amely 2019-ben jelentősen, 45 %-kal, 2020-ban pedig további 30 %-kal nőtt. Erre az időszakra vonatkozóan a Bizottság megállapította, hogy a kínai átlagos importár 15–25 %-kal volt alacsonyabb az uniós gazdasági ágazat árainál. A kínai exportáló gyártóknak a felülvizsgálati időszakban kialakult magasabb átlagos importár ellenére sikerült megtartaniuk a piaci részesedésüket. Tekintettel a kínai exportőrök együttműködésének hiányára és a releváns áradatok – például az érdemi ár-összehasonlításhoz szükséges termékösszetétel – hiányára, nem lehetett megbízható következtetést levonni az áralákínálásról.

(169)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a figyelembe vett időszak első három évében negatívan alakult. 2019-ben az értékesítési volumen csökkenése (– 4 %) jelentősebb volt, mint a felhasználás csökkenése (– 2 %), majd az értékesítés 2020-ban további 7 %-kal csökkent. 2018 és 2019 között a termelés nagyjából változatlan maradt, a készletek azonban az értékesítés csökkenése miatt jelentősen, akár 20 %-kal is növekedtek. A jövedelmezőség negatív volt, végül 2020-ra kismértékében pozitív értéket vett fel. 2020 és a felülvizsgálati időszak között az uniós gazdasági ágazat növelni tudta értékesítési volumenét (+ 12 %) és piaci részesedését (+ 1 %). Emellett a felülvizsgálati időszak alatt sikerült csökkentenie termelési költségeit, így tovább javíthatta jövedelmezőségét.

(170)

Ugyanakkor a vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt nem használta ki teljes mértékben a piaci növekedés előnyeit. Míg a szabadpiaci felhasználás 4 %-kal nőtt, az uniós gazdasági ágazat értékesítése csak kismértékben, 1 %-kal bővült, ebből adódóan piaci részesedése 3 százalékponttal csökkent.

(171)

Összefoglalva: a vizsgálat kimutatta, hogy az olyan kármutatók, mint a termelés, a kapacitáskihasználás és a foglalkoztatás, valamint az olyan pénzügyi mutatók, mint a jövedelmezőség, a pénzforgalom és a beruházások megtérülése, pozitívan alakultak, különösen a felülvizsgálati időszakban. A jövedelmezőség és a pénzforgalom 2020-tól, a beruházások megtérülése pedig a felülvizsgálati időszakban vált pozitívvá.

(172)

A Bizottság az előzőek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat megkezdte a korábbi kárt okozó dömping hatásaiból való felépülését, és a felülvizsgálati időszak alatt az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében nem érte jelentős kár. Mindazonáltal úgy tekinthető, hogy még ha az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének közelmúltbeli alakulása a fellendülés jeleit mutatta is, az ágazat továbbra is sérülékeny helyzetben van.

6.   A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE

(173)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai behozatal dömpingelt árszinteken lépett be az uniós piacra a felülvizsgálati időszak alatt, valamint azt, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén fennállna a dömping folytatódásának valószínűsége.

(174)

A Bizottságnak a (172) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt nem érte jelentős kár. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e a Kínából érkező dömpingelt behozatal által okozott kár megismétlődése.

(175)

A Bizottság megvizsgálta a kínai termelési kapacitást és szabad kapacitást, a Kínából érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában várható árszintjét és annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását, valamint az uniós piac vonzerejét.

(176)

A (95)–(98) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint Kína jelentős termelési kapacitással és kapacitásfelesleggel rendelkezik, melynek segítségével a dömpingellenes intézkedések hatályvesztése esetén gyorsan növelni tudja az uniós piacra irányuló kivitelt. A (96) preambulumbekezdésben megállapított módon a felülvizsgálati időszakban a kínai exportáló gyártók kapacitása körülbelül 1 300 000 tonna volt, ami több mint 50-szerese az uniós szabadpiaci felhasználásnak. Az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok alapján ez a kapacitás a következő években jelentősen növekedni fog. Egyetlen másik fél sem kérdőjelezte meg ezeket az adatokat, vagy közölt egyéb adatot az előzőek kapcsán.

(177)

A nyilvánosan elérhető adatok (55) megerősítik, hogy Kínában a nátrium-glükonát kibocsátása nőtt a figyelembe vett időszak korábbi éveihez képest, és a felülvizsgálati időszakban 701 400 tonnát tett ki. Ez azt jelenti, hogy ebben az időszakban a kapacitáskihasználás körülbelül 54 %, a kapacitásfelesleg pedig mintegy 600 000 tonna volt. Ez több mint 25-szöröse az uniós szabadpiaci felhasználásnak.

(178)

Bár a nátrium-glükonát felhasználása a következő években várhatóan növekedni fog, az alacsony kapacitáskihasználás alátámasztja az uniós gazdasági ágazat azon állítását, hogy a kínai kapacitás messze meghaladja az ország belső szükségleteit. A kínai piac a növekedéssel kapcsolatos észszerű várakozásokat figyelembe véve sem képes felvenni a teljes szabad kapacitást. Ezért a kínai gyártók erősen érdekeltek abban, hogy exportáljanak, különösen az uniós piacra, ami az intézkedések hatályvesztése esetén még inkább igaz lenne.

(179)

Az uniós gazdasági ágazat szerint a termelési kapacitás többlete a dömpingáron történő export folytatására ösztönöz. A kínai exportőröknek nyilvánvalóan minden meglévő lehetőséget meg kell ragadniuk a termelés növelésére, hogy teljes mértékben kiaknázhassák a telepített kapacitásokba történő jelentős beruházásaikat. Ennek legkézenfekvőbb módja a nyitott piacokra való behatolás világszerte, amire a jelenlegi vizsgálathoz hasonlóan nagy valószínűséggel dömpingáron kerül sor. Tekintettel a szállítási költségek 2022. évi csökkenésére (56) és az Unióban várható árszintre, az intézkedések hatályvesztése esetén a kínai nátrium-glükonát uniós piacra érkező behozatala nagy valószínűséggel dömpingáron, megnövekedett volumenben valósulna meg.

(180)

A vizsgálat kimutatta, hogy a kínai nátrium-glükonátnak az Unió esetében alkalmazott átlagára a felülvizsgálati időszak alatt magasabb volt, mint a kínai exportőrök által más rendeltetési helyek esetében alkalmazott átlagos exportár (lásd a (101) preambulumbekezdést). A nátrium-glükonát EU-ba történő exportja a piacvédelmi intézkedések hatályvesztése esetén így gazdasági szempontból észszerű lenne, különös tekintettel arra, hogy a kínai exportáló gyártók nagy termelési kapacitással rendelkeznek, és könnyen növelhetik termelésüket, még a gazdaságilag kevésbé vonzó értékesítési volumennek az EU-ba történő átirányítása nélkül is.

(181)

Végezetül az uniós gazdasági ágazat emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok – Kína és az EU mellett az egyetlen nátrium-glükonát-gyártó ország – szintén megállapította, hogy a nátrium-glükonát kínai exportáló gyártói dömpingáron értékesítenek a piacán. Ezzel párhuzamosan megállapítást nyert, hogy e gyártók az exportot ösztönző állami támogatásokban is részesülnek. A (105) preambulumbekezdésben kifejtett módon az Egyesült Államokban hatályban levő piacvédelmi intézkedések eredményesen korlátozzák a kínai nátrium-glükonát belépését az amerikai piacra.

(182)

A világ többi részén a kínai exportáló gyártók uralják a nátrium-glükonát kínálatát. Az uniós gazdasági ágazat által szolgáltatott adatok szerint a kínai gyártók meghatározó piaci részesedéssel rendelkeznek Afrikában (2021-ben 90 % felett), a Közel-Keleten (99 %) és az uniós tagsággal nem rendelkező európai országokban (közel 80 %) (57).

(183)

A kérelmező azt állította, hogy a kínai árak 2021-ben és 2022 elején ideiglenesen torzultak, mivel a Kínából a tengerentúli rendeltetési helyekre tartó konténerszállítmányok kivételesen magas fuvardíjai áremelkedést idéztek elő a kínai terméknél. Ez versenyképesebbé tette az uniós gazdasági ágazat ajánlatait (58). Az uniós gazdasági ágazat így kismértékben növelhette értékesítési volumenét, és magasabb árszintet alkalmazhatott. A kérelmező azonban azt is állította, hogy a szállítási költségek emelkedő tendenciája a közelmúltban megváltozott, és hogy a kínai exportáló gyártók ismét alacsonyabb áron értékesítenek, ami nem teszi lehetővé a tisztességes feltételek melletti versenyt az uniós gazdasági ágazat számára. A szállítási költségek 2022. évi csökkenését a fenti (178) preambulumbekezdésben említett, nyilvánosan elérhető adatok is megerősítik.

(184)

Ezt az állítást egyes kínai exportőrök által az uniós vevőknek 2022-ben adott igen alacsony árajánlatok is alátámasztották (59). A fenti (96)–(98) preambulumbekezdésben kifejtett módon a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad termelési kapacitás könnyen kihasználható, így nagy valószínűséggel ismét jelentős volumenű kínai dömpingelt behozatal lépne be az uniós piacra. A nagy volumenű olcsó nátrium-glükonát jelentős árnyomást gyakorolna az uniós gazdasági ágazatra, amely valószínűleg kénytelen lenne csökkenteni értékesítési volumenét és árait. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete amiatt valószínűleg gyorsan romlani fog, ami veszélyezteti a gazdasági ágazat közelmúltbeli fellendülését, valamint rövid és középtávú fennmaradását.

(185)

Figyelembe véve a nyersanyagok árának már 2022-ben bekövetkezett és 2023-ban várható további jelentős emelkedését (60), az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét valószínűleg negatív hatás éri majd. Ennél is fontosabb, hogy ha az intézkedések hatályukat vesztenék, ami ráadásul nagy valószínűséggel a Kínából érkező dömpingelt behozatal megugrásához vezetne, az uniós gazdasági ágazat veszteségessé válna. Az így kialakult helyzet a nátrium-glükonát uniós termelésének és az uniós gazdasági ágazat downstream tevékenységeinek viszonylag rövid időn belüli megszűnéséhez vezetne. Ebben az esetben a nátrium-glükonát világszintű termelése Kínára és az Egyesült Államokra korlátozódna, ami hatással lehet az uniós ellátás biztonságára.

(186)

Tekintettel a fenti tényekre és szempontokra, nevezetesen a Kínában rendelkezésre álló jelentős szabad kapacitásokra, a kínai exportőröknek a termelés növelésére és új piacok keresésére való igényére, az uniós piac vonzerejére és a kínai exportőrök egyesült államokbeli piacra jutásának korlátozottságára, a szállítási költségek közelmúltbeli csökkenésére és a kínai exportőrök által az uniós vevőknek jelenleg kínált alacsony árszintre, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hiánya minden valószínűség szerint a Kínából kárt okozó árakon érkező dömpingelt behozatal jelentős növekedését és jelentős kár megismétlődését eredményezné.

7.   AZ UNIÓS ÉRDEK

(187)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(188)

Az alaprendelet 21. cikkének (2) bekezdése alapján minden érdekelt fél lehetőséget kapott álláspontja ismertetésére.

(189)

Ez alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy – a dömping folytatódásának és a kár megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetések ellenére – léteznek-e olyan kényszerítő okok, amelyek arra engednek következtetni, hogy az Uniónak nem áll érdekében fenntartani a meglévő intézkedéseket.

7.1.   Az uniós gazdasági ágazat érdeke

(190)

A (171) preambulumbekezdésben említett módon az uniós gazdasági ágazat bebizonyította, hogy képes felépülni a kárt okozó dömping hatásaiból egy olyan piacon, amelyet a hatékony kereskedelem feltételei jellemeznek. Az Egyesült Államok piacán meglévő részesedése megerősíti továbbá, hogy működése életképes, ha nem áll fenn a dömpingelt behozatal által támasztott tisztességtelen verseny. Mindazonáltal a fenti (171) preambulumbekezdésben kifejtett módon az ágazat továbbra is sérülékeny állapotban van.

(191)

Az EU-ban és az Egyesült Államokban jelenleg hatályos piacvédelmi intézkedések célja, hogy hatékony és versenyképes környezetet teremtsenek a nátrium-glükonát valamennyi gyártója, de az összes többi szereplő számára is. A kérelmező által szolgáltatott adatok azt mutatják, hogy az Egyesült Államok piacán a kínai gyártók kevesebb mint 5 %-os, az uniós gyártók viszont mintegy 20 %-os piaci részesedéssel rendelkeznek. Ez bizonyítja, hogy az uniós gazdasági ágazat versenyképes, és nem készült fel arra, hogy feladja az Unióban egyedülálló értékesítési szegmenst.

(192)

Mindebből az a következtetés vonható le, hogy a Kínai Népköztársasággal szemben hatályban levő intézkedések meghosszabbítása az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

7.2.   A független importőrök érdeke

(193)

A (18) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint egyetlen független importőr sem működött együtt a vizsgálat során.

(194)

A jelen vizsgálat nem tárt fel olyan jelentős mértékű kedvezőtlen hatást, amely a hatályos intézkedések következtében érte volna az importőröket.

(195)

A korábbi hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy az intézkedések negatív hatást gyakorolhatnak az importőrökre, ám csak nagyon korlátozott mértékben. Megállapítást nyert, hogy a nátrium-glükonát az előző hatályvesztési felülvizsgálat során együttműködő importőrök forgalmának kevesebb mint 5 %-át tette ki.

(196)

A rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az intézkedések fenntartása elenyésző hatást gyakorolna az importőrökre, ha egyáltalán lenne ilyen hatása, és e hatást egyértelműen ellensúlyoznák azok az előnyök, amelyeket az intézkedések az uniós gazdasági ágazat számára biztosíthatnak.

7.3.   A felhasználók érdeke

(197)

A nátrium-glükonát egyetlen felhasználója sem működött együtt a vizsgálatban.

(198)

Az előző hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy az együttműködő felhasználó esetében a nátrium-glükonát a nátrium-glükonátot tartalmazó késztermékek előállítási költségének kevesebb mint 5 %-át tette ki. A nátrium-glükonát árának emelkedése ezért csak korlátozott hatást gyakorolhat a felhasználók tevékenységére.

(199)

A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat árképzés tekintetében észszerűen járt el. 2019-ben, amikor az uniós gazdasági ágazat árai átlagosan 5 %-kal emelkedtek, erre az abban az évben bekövetkezett 6 %-os költségnövekedésre reagálva került sor. A felülvizsgálati időszakban, amikor a nátrium-glükonát bizonyos típusai esetében a kínai árak magasabbak voltak az uniós gazdasági ágazat árainál, az uniós gazdasági ágazat ára stabil maradt.

(200)

Együttműködés hiányában, valamint az előző vizsgálathoz hasonlóan a jelenlegi vizsgálat nem tárt fel olyan jelentős kedvezőtlen hatást, amelyet az intézkedések gyakorolnának a felhasználókra.

(201)

Ezért a rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések fenntartásának a felhasználókra gyakorolt esetleges hatása korlátozott lenne.

7.4.   Az uniós érdekre vonatkozó következtetés

(202)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nincsenek olyan, uniós érdekből fakadó kényszerítő okok, amelyek a Kínából származó nátrium-glükonát behozatalára vonatkozóan meglévő intézkedések fenntartása ellen szólnának.

8.   DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK

(203)

A dömping folytatódásával, a kár megismétlődésével és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján a Kínából származó nátrium-glükonátra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(204)

A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. A vállalatoknak, amelyekre egyedi dömpingellenes vámok vonatkoznak, a tagállamok vámhatóságai felé érvényes kereskedelmi számlát kell bemutatniuk. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Amennyiben a behozatalt nem kíséri ilyen számla, akkor a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám alkalmazandó.

(205)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassanak a behozatalokra, nem a számla jelenti az egyetlen olyan elemet, amelyet a vámhatóságoknak figyelembe kell venniük. Ugyanis, még ha a bemutatott számla teljesíti is az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében előírt összes követelményt, a tagállamok vámhatóságainak akkor is el kell végezniük a szokásos ellenőrzéseket, és – minden más esethez hasonlóan – további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) is bekérhetnek a nyilatkozatban foglalt adatok pontosságának ellenőrzése céljából, valamint annak érdekében, hogy az alacsonyabb vámtétel alkalmazása a vámjognak megfelelően indokolt legyen.

(206)

Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő, ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyen körülmények között, és amennyiben a feltételek teljesülnek, a kijátszások feltárására vizsgálatot lehet indítani. E vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtételek eltörlésére és ebből következően országos vám kivetésére.

(207)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag a Kínából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatalok esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(208)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, a rá vonatkozó egyedi dömpingellenes vámtételek a kérelme alapján alkalmazhatók. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (61). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(209)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is tűzött, amelyen belül az érdekelt felek a nyilvánosságra hozatalt követően ismertethetik észrevételeiket. Észrevételek nem érkeztek.

(210)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (62) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletét követően teljesítendő visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzétett, az esedékesség napja szerinti hónap első naptári napján érvényes kamatlábnak megfelelő késedelmi kamat fizetendő,

(211)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

(1)   A Bizottság végleges dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó, jelenleg az ex 2918 16 00 (TARIC-kód: 2918160010) KN-kód alá tartozó, a 0023277-9 vámuniós és statisztikai (CUS) számmal és a Vegyianyag Nyilvántartási Szolgálat (CAS) 527-07-1 nyilvántartási számával ellátott nátrium-glükonát behozatalára.

(2)   Az (1) bekezdésben meghatározott és az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó végleges dömpingellenes vám vámtétele a következő:

Vállalat

Végleges dömpingellenes vám (%)

TARIC-kiegészítő kód

Shandong Kaison Biochemical Co., Ltd

5,6

A972

Qingdao Kehai Biochemistry Co., Ltd

27,1

A973

Minden más vállalat

53,2

A999

(3)   A (2) bekezdésben megjelölt vállalatok esetében meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele olyan érvényes kereskedelmi számla bemutatása a tagállamok vámhatóságainak, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség) (a felülvizsgálat tárgyát képező terméket) a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő [érintett ország]-ban/-ben. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak”. Ha ilyen számlát nem mutatnak be, a minden más vállalatra alkalmazandó vámot kell alkalmazni.

(4)   Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2023. április 12-én.

a Bizottság részéről

az elnök

Ursula VON DER LEYEN


(1)   HL L 176., 2016.6.30., 21. o.

(2)  A Tanács 965/2010/EU végrehajtási rendelete (2010. október 25.) a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glükonát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vám kivetéséről és a kivetett ideiglenes vám végleges beszedéséről (HL L 282., 2010.10.28., 24. o.).

(3)  A Bizottság (EU) 2016/2229 végrehajtási határozata (2016. december 9.) a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glükonát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedésekkel kapcsolatos, egyetlen kínai exportáló gyártóra, a Shandong Kaisonra korlátozódó, az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerinti részleges időközi felülvizsgálat megszüntetéséről (HL L 336., 2016.12.10., 40. o.).

(4)  A Bizottság (EU) 2017/94 végrehajtási rendelete (2017. január 19.) a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glükonát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 16., 2017.1.20., 3. o.).

(5)   HL C 25., 2022.1.18., 8. o.

(6)  Értesítés a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glükonát behozatalára alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatának megindításáról (HL C 25., 2022.1.18., 8. o.).

(7)  https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2570

(8)  https://www.gtis.com/gta/

(9)  A Bizottság (EU) 2022/116 végrehajtási rendelete (2022. január 27.) a Kínai Népköztársaságból származó aceszulfám-kálium behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 19., 2022.1.28., 22. o.).

(10)  A Bizottság (EU) 2022/1924 végrehajtási rendelete (2022. október 10.) a Kínai Népköztársaságból és az Indonéziából származó nátrium-ciklamát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 264., 2022.10.11., 12. o.).

(11)  A Bizottság (EU) 2022/2001 végrehajtási rendelete (2022. október 21.) a Kínai Népköztársaságból származó aszpartám behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 274., 2022.10.24., 24. o.).

(12)  Az (EU) 2022/116 rendelet (82)–(88) és (121)–(122) preambulumbekezdése, az (EU) 2022/1924 rendelet (71)–(77) preambulumbekezdése, valamint az (EU) 2022/2001 rendelet (105)–(108) preambulumbekezdése.

(13)  Az (EU) 2022/116 rendelet (91)–(92) preambulumbekezdése, az (EU) 2022/1924 rendelet (55)–(56) preambulumbekezdése és az (EU) 2022/2001 rendelet (94) preambulumbekezdése.

(14)  Az (EU) 2022/116 rendelet (93)–(94) és (96) preambulumbekezdése, az (EU) 2022/1924 rendelet (57)–(61) preambulumbekezdése és az (EU) 2022/2001 rendelet (95)–(96) preambulumbekezdése: Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a szabályt a jelek szerint korábban nem mindig tartották be, illetve érvényesítették szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak. Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így az aceszulfám-kálium gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.

(15)  Az (EU) 2022/116 rendelet (97)–(100) preambulumbekezdése, az (EU) 2022/1924 rendelet (62)–(67) preambulumbekezdése, valamint az (EU) 2022/2001 rendelet (97)–(101) preambulumbekezdése.

(16)  Az (EU) 2022/116 rendelet (101)–(104) preambulumbekezdése, az (EU) 2022/1924 rendelet (68) preambulumbekezdése és az (EU) 2022/2001 rendelet (102) preambulumbekezdése.

(17)  Az (EU) 2022/116 rendelet (105)–(106) preambulumbekezdése, az (EU) 2022/1924 rendelet (69) preambulumbekezdése és az (EU) 2022/2001 rendelet (103) preambulumbekezdése.

(18)  Az (EU) 2022/116 rendelet (107)–(117) preambulumbekezdése, az (EU) 2022/1924 rendelet (70) preambulumbekezdése és az (EU) 2022/2001 rendelet (104) preambulumbekezdése.

(19)  Bizottsági szolgálati munkadokumentum, SWD(2017) 483 final/2, 2017.12.20., megtekinthető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/detail?ref=SWD(2017)483&lang=en

(20)  Lásd a kérelem 19–20. oldalát.

(21)  Lásd a kérelem 20. oldalát.

(22)  Lásd a kérelem 20. oldalát.

(23)  A Bizottság (EU) 2021/633 végrehajtási rendelete (2021. április 14.) a Kínai Népköztársaságból és az Indonéziából származó nátrium-glutamát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 132., 2021.4.19., 63. o.); a Bizottság (EU) 2021/607 végrehajtási rendelete (2021. április 14.) a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalára kiterjesztett, az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követően történő kivetéséről (HL L 129., 2021.4.15., 73. o.); a Bizottság (EU) 2021/441 végrehajtási rendelete (2021. március 11.) a Kínai Népköztársaságból származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 85., 2021.3.12., 154. o.); A Bizottság (EU) 2020/1336 végrehajtási rendelete (2020. szeptember 25.) a Kínai Népköztársaságból származó egyes polivinil-alkoholok behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámok kivetéséről (HL L 315., 2020.9.29., 1. o.); a Bizottság (EU) 2020/39 végrehajtási rendelete (2020. január 16.) a Kínai Népköztársaságból származó peroxoszulfátok (perszulfátok) behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 13., 2020.1.17., 18. o.).

(24)  Lásd: US DOC, ITA, Ideiglenes megállapításra vonatkozó határozati feljegyzés: A Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glükonát, glükonsav és származékos termékek (GNA) szubvencióellenes vizsgálata, 2018. május 2.; A Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glükonát, glükonsav és származékos termékek szubvencióellenes vizsgálata során hozott végleges megállapításra vonatkozó kérdések és határozati feljegyzés, 2018. szeptember 17.

(25)  A CSIA alapszabálya a következő címen érhető el: http://www.siacn.org/

(26)  Lásd a CSIA honlapján található cikket: https://www.siacn.org.cn/ds/2209ce7a3f.html

(27)  Kínai Ipari-Gazdasági Információs Hálózat, „Magánvállalkozói beszéd | Zhang Dada, a Shandong Fuyang Biotechnology Co., Ltd. elnöke: A csúcstechnológiai projektek építésének előmozdítása és a világ vezető biológiai termékgyártó bázisának kiépítése”; az eredeti kínai nyelvű szöveg közzététele: 2021. augusztus 16., elérhető a következő internetcímen: http://www.cinic.org.cn/xy/dezhou/cjgc/1139848.html

(28)  A tizennegyedik ötéves gazdaság- és társadalomfejlesztési terv teljes szövege a következő internetcímen érhető el: https://www.ndrc.gov.cn/xxgk/zcfb/ghwb/202103/t20210323_1270124.html?code=&state=123

(29)  A nyersanyagipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terv teljes szövege a következő internetcímen érhető el: https://www.miit.gov.cn/zwgk/zcwj/wjfb/tz/art/2021/art_2960538d19e34c66a5eb8d01b74cbb20.html

(30)  A tizennegyedik ötéves terv során a petrolkémiai és vegyipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdítására vonatkozó iránymutatások teljes szövege elérhető a következő internetcímen: http://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2022-04/08/content_5683972.htm#msdynttrid=WRmyf07ph0z74SHmXoOLKjRWl09BdZ4lGdYp9fiI9xU

(31)  A Mezőgazdasági Minisztérium és további 15 közigazgatási szerv a mezőgazdasági termékek mélyfeldolgozásának minőségi fejlesztését támogató számos szakpolitikai intézkedésről szóló közlemény teljes szövege elérhető a következő internetcímen: http://www.xccys.moa.gov.cn/gzdt/201901/t20190102_6314547.htm

(32)  Shandong tartomány erős mezőgazdasági tartomány kiépítését előmozdító tervről (2021–2025) szóló közleményének 1. cikke. A dokumentum teljes szövege a következő címen érhető el: http://www.shandong.gov.cn/art/2021/10/28/art_107851_114919.html

(33)  Hejlungcsiang tartomány tizennegyedik ötéves terve a parafafeldolgozó ipar fejlesztéséről, 3.3. háttérmagyarázat. A teljes szöveg a következő címen érhető el: https://zwgk.hlj.gov.cn/zwgk/publicInfo/detail?id=450171

(34)  Lásd a Mezőgazdasági Minisztérium honlapját: http://www.moa.gov.cn/xw/qg/202012/t20201207_6357665.htm

(35)  Lásd a Mezőgazdasági Minisztérium honlapját: http://www.moa.gov.cn/xw/qg/202206/t20220614_6402372.htm

(36)  http://www.moa.gov.cn/xw/qg/202206/t20220614_6402372.htm

(37)  3.4. cikk. A jilini kormányzat honlapján közzétett dokumentum teljes szövege: http://xxgk.jl.gov.cn/szf/gkml/202112/t20211227_8357122.html

(38)  Lásd Jilin tartomány honlapját: http://www.jl.gov.cn/szfzt/tzcj/zdxm/ncpjg/201902/t20190215_5605767.html

(39)  World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income

(40)  Ha a felülvizsgálat tárgyát képező terméket egyetlen hasonló fejlettségű országban sem gyártják, a felülvizsgálat tárgyát képező termékkel azonos általános kategóriába és/vagy ágazatba tartozó termék is figyelembe vehető.

(41)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o.). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához, és az importadatok egyébként is elhanyagolhatók voltak.

(42)  https://www.ilo.org/ilostat

(43)  www.enel.com.co

(44)  A nátrium-glükonát és a glükono-delta-lakton főbb kínai gyártóinak kapacitása és kibocsátása 2021-ben, közzététel: 2022. április.

(45)  Corn Products China News, 2022. július; Corn Products China News, 2022. szeptember.

(46)  BBCA Biochemical: 60 000 tonna, Shandong Fuyang Biotechnology (a Dezhou Heyang Biotechnology közreműködésével): 200 000 tonna, valamint Tongliao Zhongyuan Biological Development: 30 000 tonna.

(47)  Lásd: http://english.scio.gov.cn/pressroom/2022-01/26/content_78011624.htm

(48)  KComber/CCM és ThinkReal.

(49)  A hitelesítési jelentés 23. sz. bizonyítéka: Kínai exportstatisztikák (valamennyi rendeltetési hely)/kínai exportstatisztikák (EU-27-beli rendeltetési helyek).

(50)  https://www.federalregister.gov/documents/2018/11/13/2018-24705/sodium-gluconate-gluconic-acid-and-derivative-products-from-the-peoples-republic-of-china

(51)  Lásd a Jungbunzlauer S.A. „23. sz. bizonyíték” című beadványát.

(52)  Lásd a Jungbunzlauer S.A. „23. sz. bizonyíték” című beadványát.

(53)  A nátrium-glükonát és a glükono-delta-lakton főbb kínai gyártóinak kapacitása és kibocsátása 2021-ben (marketresearch.com). https://www.marketresearch.com/CCM-International-Limited-v3539/Sodium-Gluconate-Glucono-Delta-Lactone-32039947/#:~:text = In%202017 %E2 %80 %932021 %2C%20the%20output%20of%20sodium%20gluconate%20in,which%20was%205.44 %25 %20 lower%20than%20that%20of%202020

(54)  Kína–Európa konténeres fuvarköltségindex | Statista

Shipping costs quadruple to record highs on China-Europe ‘bottleneck’ | Financial Times (ft.com) .

(55)  A nátrium-glükonát és a glükono-delta-lakton főbb kínai gyártóinak kapacitása és kibocsátása 2021-ben (marketresearch.com). https://www.marketresearch.com/CCM-International-Limited-v3539/Sodium-Gluconate-Glucono-Delta-Lactone-32039947/#:~:text = In%202017 %E2 %80 %932021 %2C%20the%20output%20of%20sodium%20gluconate%20in,which%20was%205.44 %25 %20 lower%20than%20that%20of%202020

(56)  Lásd a Jungbunzlauer S.A. 2022. november 18-i, „23. sz. bizonyíték” című beadványa nyilvános változatának 4. oldalát.

(57)  Lásd a Jungbunzlauer S.A. „23. sz. bizonyíték” című beadványa nyilvános változatának 9–10. oldalát.

(58)  Lásd a Jungbunzlauer S.A. „23. sz. bizonyíték” című beadványa nyilvános változatának 7. oldalát.

(59)  Lásd a Jungbunzlauer S.A. 2022. november 21-i beadványa nyilvános változatának 1–2. oldalát.

(60)  Lásd a Jungbunzlauer S.A. 2022. november 21-i beadványa nyilvános változatának 2. oldalát.

(61)  European Commission, Directorate-General for Trade, Directorate H, Rue de la Loi 170, 1040 Bruxelles/Brussel, Belgique/België.

(62)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).