Brüsszel, 2025.10.2.

COM(2025) 583 final

A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

a készségek európai évének végrehajtásáról, eredményeiről és átfogó értékeléséről

{SWD(2025) 283 final}


1. Bevezetés

A készségek európai évét (a továbbiakban: év) az Európai Bizottság elnöke jelentette be az Unió helyzetéről szóló 2022. évi beszédében , válaszul a kritikus európai munkaerő- és készséghiányra: „A munkaerőhiány kihívást jelent az európai vállalatok számára. Sokkal többet kell fordítanunk a képzésre és a továbbképzésre. Ezért javaslom, hogy 2023 legyen a készségek európai éve”.

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) közel háromnegyede (74 %-a) nem rendelkezik elegendő szakképzett munkaerővel ( 1 ), emellett a Bizottság 42 olyan foglalkozást is azonosított, amelyek esetében szintén ilyen jellegű hiánnyal küzdenek a gazdaság különböző ágazataiban ( 2 ). A becslések szerint a munkahelyek 90 %-a igényel majd digitális készségeket ( 3 ). A gazdaságilag aktív népesség több mint egyharmada azonban nem rendelkezik azokkal a digitális készségekkel, amelyek a legtöbb munkahelyhez szükségesek. Ezek a hiányok a képzésben jelentkező szakadék növekedésével párosulnak, mivel a felnőtteknek évente csupán 39,5 %-a vesz részt képzésben ( 4 ). E kihívások ellenére vannak lehetőségek: a zöld és a digitális ágazatokban jelentős növekedés várható a munkahelyek számában, akár 3,5 millió új álláshely is létrejöhet ( 5 ). Emellett jelentős kiaknázatlan lehetőségek rejlenek az alulreprezentált csoportok, például a nők, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok (NEET-fiatalok), az alacsony iskolai végzettségű munkavállalók, az idősebb munkavállalók és a fogyatékossággal élő személyek körében is.

Ez a jelentés áttekintést nyújt az év végrehajtásáról és eredményeiről az (EU) 2023/936 határozat (a továbbiakban: a készségek európai évéről szóló határozat) 7. cikkével összhangban. Ezt a jelentést bizottsági szolgálati munkadokumentum kíséri, amelyben az év végrehajtására, eredményeire és a jövőbeli intézkedésekre vonatkozó részletek olvashatók.

2. Szakpolitikai eredmények és felmerülő ötletek

Az év általános célkitűzése az átképzést és a továbbképzést szem előtt tartó gondolkodásmód előmozdítása volt. Ennek elérése érdekében az év célja a beruházások előmozdítása, a készségek relevanciájának együttműködés révén történő növelése, az emberek és a lehetőségek összehangolása és a tehetségek vonzása volt.

Az év átfogó, egész éven át tartó szakpolitikai megbeszélésből állt, amelyet az érdekelt felekkel folytattak a készségek és a készségfejlesztési politikák szerepéről. A vita során kiderült, hogy az európai országok nagyon hasonló kihívásokkal néznek szembe a gyors technológiai változások, a népesség elöregedése és az uniós munkaerő zsugorodása, valamint a reziliens ipari ökoszisztémák és ellátási láncok iránti igény miatt. Széles körű az egyetértés abban, hogy ezek a tendenciák felerősítik a képzettebb munkaerő iránti igényt Európában, amely képes reagálni a készségigények gyors változásaira.

2.1. Európa versenyképességéhez szükséges készségek

Az egész éven át tartó megbeszélésből kiemelkedett, hogy a készségek Európa termelékenységének stratégiai eszközei, valamint alapvető horizontális támogató eszközei, amelyek alátámasztják a versenyképességet az összes gazdasági ágazatban, többek között a zöld és a digitális átállás során is, ahogyan azt a „Versenyképességi iránytű az EU számára” című közlemény is tartalmazza ( 6 ). Ezt az üzenetet következetesen ismételték az év folyamán, hogy lendületet generáljanak ahhoz, hogy a készségeket integrálni lehessen több mint 190 új kezdeményezés számos szakpolitikájába ( 7 ), amit az uniós intézmények közötti szoros együttműködéssel vittek véghez.

Az év előtérbe helyezte a készségeket az EU politikai menetrendjében. A készségek egy kivétellel szerepeltek a Bizottság 2024. évi munkaprogramjának valamennyi kezdeményezésében ( 8 ) és a Bizottság 2024–2029-es megbízatására vonatkozó politikai iránymutatásokban.

A készségek transzverzális jellegét miniszteri szinten is megerősítették: a Versenyképességi Tanács 2024 májusában következtetéseket fogadott el „ A zöld, digitális és reziliens jövőnket előmozdító versenyképes európai ipar ” és „ A mindenki javát szolgáló egységes piac ” címmel.

Az év folyamán az érdekelt felek kiemelték, hogy sürgősen fel kell lendíteni a zöld és a digitális átálláshoz szükséges készségeket. A Bizottság bemutatta a zöld megállapodáshoz kapcsolódó ipari tervet , és elfogadta a nettó zéró iparról szóló rendeletet , amelyben a „nettó zéró” ipart szolgáló európai akadémiák létrehozását írják elő a munkavállalók olyan stratégiai technológiákban való átképzése és továbbképzése érdekében, mint például az akkumulátorok , a napenergia , a hidrogén , a nyersanyagok és a szélenergia . Az egyes akadémiák célja az, hogy az indulástól számított három éven belül 100 000 munkavállaló továbbképzését és átképzését hajtsák végre.

Az év bejelentése előkészítette az utat a digitális oktatásról és készségekről szóló csomag 2023. áprilisi elfogadása előtt. A csomag javaslatokat tartalmazott a sikeres digitális oktatást és képzést lehetővé tevő fő tényezőkről , valamint a digitális készségek és kompetenciák oktatás és képzés keretében történő elsajátítása biztosításának javításáról  szóló tanácsi ajánlásokra vonatkozóan, amelyeket a Tanács 2023 novemberében fogadott el. Digitális készségek akadémiáit hozták létre az év részeként, hogy fejlesszék a képzési kínálat koordinációját a kiberbiztonság , a nagy teljesítményű számítástechnika és a félvezetők területén.

Az uniós iparstratégiához szorosan kapcsolódva a készségfejlesztési paktum Európa-szerte hozzájárult a munkavállalók továbbképzéséhez és átképzéséhez, válaszul az iparágak növekvő igényeire. A paktum 20 nagyszabású partnerségre nőtt 14 ipari ökoszisztémában. 2022 óta 3,5 millió ember képzését segítette, és 2030-ig 25 millió ember továbbképzését és átképzését vállalta.

Számos más kezdeményezés ágazatspecifikus készségeket lendített fel. A megújuló energiáról és az energiahatékonyságról szóló irányelvek felülvizsgálatának köszönhetően kibővült a tiszta energiával kapcsolatos tanúsított készségek támogatása. A BUILD UP Skills kezdeményezés szakemberek továbbképzésére irányult azzal a céllal, hogy 15 tagállamban javítsák az épületek energiahatékonyságát. Az IKT-szakemberek számának növelése érdekében a Digitális Európa program speciális képzéseket finanszíroz. „Az EU az egészségért” program digitális készségekre összpontosító képzést nyújt az egészségügyi dolgozók számára. A ComPAct  intézkedéscsomag az uniós közigazgatásokat támogatja abban, hogy képzettebbé váljanak. A készségek kiemelt témái voltak a 44 uniós ágazati párbeszédbizottságnak, amelyek intézkedéseket hajtottak végre, nyilatkozatokat adtak ki, illetve megvitatták a készségfejlesztés iránti szélesebb körű ágazati igényeket, válaszul a változó ipari környezetre. 

A stratégiai ágazatokban tapasztalható munkaerő- és készséghiányok kezelése, valamint a zöld és a digitális átállás előmozdítása szempontjából 2023-ban és 2024-ben a szakképzés központi szerepet kapott az Erasmus+ pályázati felhívásai révén. Ezek a felhívások a szakképzés vonzerejére, a tanulószerződéses tanulók nagyobb mértékű mobilitására, a munkavállalók átképzésére, a zöld technológiákkal foglalkozó nőkre, a mikrotanúsítványokra és a munkaerőpiaci nyilvántartásokra összpontosítottak.

2.2. Beruházás a készségekbe

Az év során az a közös álláspont alakult ki, hogy a készségek kulcsfontosságúak a növekedéshez, hiszen elősegítik az egyének felelősségvállalását és növelik a vállalkozások termelékenységét. Az EU több mint 150 milliárd eurót fektet be az oktatásba és a készségekbe ( 9 ). A készségekbe történő uniós beruházások az előrejelzések szerint fellendítik majd a foglalkoztatást és a bruttó hazai terméket (GDP). A fiatal munkavállalók készségeinek fejlesztése érdekében indított beruházások 0,1 százalékpontos növekedése akár potenciálisan 0,25 %-kal is növelheti majd a teljes foglalkoztatás arányát, és hosszú távon mintegy 0,18 %-kal növelheti a GDP-t, meghaladva az eredeti beruházást ( 10 ).

Az év elindította annak átgondolását, hogy hogyan fektetik be a forrásokat a készségekbe, és megtörtént annak a felismerése, hogy a készségek fejlesztését beruházásnak kell tekinteni, nem pedig költségnek. E megbeszélések középpontjában a készségek fejlesztését támogató beruházások hatásának maximalizálását célzó stratégiák álltak. Annak jobb megértése érdekében, hogy a készségek fejlesztésébe történő beruházás milyen szerepet játszik a termelékenység fokozásában, megállapodás született arról, hogy jobb bekerülésiérték-alapú értékelésre van szükség ( 11 ). Figyelmet fordítottak emellett a finanszírozáshoz való hozzáférés javítására is, különösen a kkv-k számára. 2023 májusában egy Eurobarométer gyorsfelmérés feltárta, hogy a kkv-kat jelentős mértékben érinti a készséghiány, amiből kitűnik, hogy célzott támogatásra van szükség. Ezt követően 2023 szeptemberében elfogadták a kkv-segélycsomagot .

Megerősítést nyert továbbá, hogy az uniós finanszírozás katalizátorként működik, és más finanszírozási forrásokat vonz, illetve megkönnyíti az új, innovatív megközelítések tesztelését a készségfejlesztés finanszírozása terén, beleértve a köz- és magánszféra közötti partnerségeket is. Az év folyamán a köz- és magánszféra közötti partnerségek, például a készségfejlesztési paktum, a szakképzettség-fejlesztési szövetségek, a szakképzési kiválósági központok és a készségakadémiák továbbra is előmozdították a továbbképzésbe történő közös beruházásokat. 2024-ben mintegy 15 új szakképzési kiválósági központot indítottak, és jelentős növekedést tapasztalt a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége: több mint 450 vállalást, 40 nemzeti kötelezettségvállalást és 2,5 millió tanulószerződéses gyakorlati képzési ajánlatot.

2.3. Együttes fellépés a készségekért

Az év során folytatott vita rávilágított a készségkínálat irányításának összetettségére, valamint az ipar, a munkaerőpiac, az oktatás és más szakpolitikai területek közötti hatékony koordináció és együttműködés szükségességére. 

Az év különböző szinteken segítette elő az együttműködést ( 12 ). A nemzeti koordinátorok kulcsszerepet játszottak nemzeti szinten a készségkínálat irányításával kapcsolatos összkormányzati megközelítések előmozdításában. Több országban új vagy továbbfejlesztett irányítási és érdekelti szerveket hoztak létre ( 13 ). Az év elősegítette az országok közötti szorosabb együttműködést, Görögország és Ciprus ( 14 ) például egyetértési megállapodást írt alá. A készségek európai éve nemzeti koordinátorainak együttes nyilatkozata látványos bizonyítéka annak, hogy a nemzeti koordinátorok elkötelezettek amellett, hogy továbbra is szorosan együttműködjenek a készségek fejlesztése terén, biztosítva, hogy az év által generált lendület a jövőben is fennmaradjon és lehessen rá építeni.

Az év emellett a társadalmi párbeszéd központi szerepét is kiemelte a készségfejlesztésben, valamint a munkavállalók és a vállalatok abban való támogatásában, hogy eligazodjanak a zöld és digitális kettős átállásban ( 15 ). A spanyol elnökség kezdeményezésére 2023. október 19-én aláírták a barcelonai háromoldalú együttes nyilatkozatot a Tanács elnökségei ( 16 ), a Bizottság és az uniós szociális partnerek ( 17 ), előmozdítva ezzel egy háromoldalú partnerséget az év végrehajtása és a szélesebb körű készségfejlesztés lehetővé tétele terén. A háromoldalú partnerség az év végrehajtása során is számos országban központi szerepet játszott ( 18 ).

A szociális partnerekkel és más érdekelt felekkel folytatott beszélgetések során ki lett hangsúlyozva, hogy intézkedésekre van szükség a munkaerő- és készséghiány szélesebb körű kiváltó okainak – például bizonyos ágazatokban a rossz munkakörülményeknek, a nem megfelelő emberierőforrás-gazdálkodásnak ( 19 ) vagy a megfizethető kisgyermekkori gondozás hiányának – a kezeléséhez. A szociális partnerek Val Duchesse-i csúcstalálkozóját követően a Bizottság 2024 márciusában egy cselekvési tervet terjesztett elő a munkaerő- és készséghiány kezelésére, amelyet az uniós szociális partnerekkel konzultálva készített el. A Bizottság javaslatot tett továbbá egy irányelvre a gyakornokok munkakörülményeinek javításáról és érvényesítéséről, valamint egy másik javaslatot is tett a szakmai gyakorlatok minőségi keretrendszeréről szóló 2014. évi tanácsi ajánlás felülvizsgálatára a minőséggel és az inkluzivitással kapcsolatban felmerülő problémák kezelése érdekében.

Az érdekelt felek hangot adtak annak az igényüknek, miszerint a készségigényeket jobban előre kellene jelezni, és hangsúlyozták, hogy a helyi és ágazati megközelítések, valamint az érdekelt felek szoros együttműködése elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a készségekkel kapcsolatos információgyűjtés releváns és megvalósítható legyen. A Bizottság az év során elindította az Europass nevű, a munkahelyek és a készségek terén jelentkező tendenciák monitorozására szolgáló eszközt , valamint közzétette a készségek/kompetenciák, képesítések és foglalkozások európai osztályozási rendszerének és az európai kiberbiztonsági készségkeretnek az új változatát. 2023 júliusában elindult a ResearchComp , az európai kutatói kompetenciakeret. Az év során számos ország dolgozott a készségekkel kapcsolatos információgyűjtésen ( 20 ).

A Bizottság a Régiók Bizottságával együttműködve nagy hangsúlyt fektetett a készségfejlesztés helyi megközelítéseire ( 21 ). 2023 januárjában elfogadták „Az európai régiók tehetségpotenciáljának kiaknázása” című közleményt. Annak érdekében, hogy segítse a régiókat a tehetségek vonzásában, képzésében és megtartásában, a Bizottság emellett elindította a tehetségpotenciál-növelési mechanizmust és a hozzá tartozó tehetségpotenciál-kiaknázási platformot .

Az év globális érdeklődést váltott ki, kiemelve a közös kihívásokat és a nemzetközi együttműködés szükségességét. Az Európai Bizottság kiemelt szerepet vállalt az oktatás és a készségek előmozdításában az EU külkapcsolataiban. Ezek a területek kulcsfontosságú beruházási prioritásnak számítanak az EU Global Gateway beruházásai közt. Az évről olyan magas szintű rendezvényeken is szó esett, mint a COP28, és arra ösztönözte a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségét (ASEAN), hogy 2025-ben szintén készségek évét indítson. A Kereskedelmi és Technológiai Tanács „Talent for Growth” („Tehetség a növekedésért”) munkacsoportja együttműködésre bátorította az EU-t és az USA-t a gazdasági növekedést szolgáló készségek terén; előterjesztett egy közös zárónyilatkozatot . Az évben számos nemzetközi szervezet aktívan közreműködött, például a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO), a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) és a WorldSkills.

2.4. Az egyének felelősségvállalásának elősegítése

Az év középpontjában az egyének felelősségvállalása állt az átképzést és a továbbképzést szem előtt tartó gondolkodásmód előmozdítása révén, lehetővé téve mindenki számára, hogy teljes mértékben kibontakoztassa a saját magában rejlő potenciálját a munkaerőpiacon és a társadalomban.

Mintegy 14 tagállam ( 22 ) kezdett uniós finanszírozást használni arra, hogy egyéni tanulási számlákat alakítson ki és vezessen be. Az egyéni tanulási számlák segíthetnek a képzéshez való jog gyakorlati megvalósításában.

A szakképzés szintén központi téma lett. Az érdekelt felek következetesen azt hangsúlyozták, hogy növelni kell a vonzerejét, a minőségét és az elismerését.

Az év során az érdekelt felek szót emeltek a felelősségvállalás elősegítéséről, amelytől nőhet a motiváció és javulhat a minőségi képzéshez való hozzáférés a munkahelyeken és azokon túl. A munkaspecifikus készségeken túl fontosnak tartották, hogy az egyéneket olyan digitális, transzverzális és életvételi készségekkel is felruházzák, mint a reziliencia, a kritikai gondolkodás, valamint a pénzügyi, média- és demokráciaműveltség. Ez különösen fontos a geopolitikai és éghajlati tendenciák, valamint a mesterséges intelligencia által előállított tartalmak terjedése és az információmanipuláció miatt. A Tanács 2024 májusában következtetéseket hagyott jóvá a pénzügyi műveltségről . Kiemelték az alapkészségekbe való beruházás sürgősségét ( 23 ).

Az év során visszatérő téma volt, hogy senkit sem szabad hátrahagyni, ezért személyre szabott megoldásokra és iránymutatásra van szükség az egyének támogatásához. A megbeszélések az év során hiányosságokat tártak fel a pályaorientációs szolgáltatások nyújtása terén, bár számos ország bevált gyakorlataira is rávilágítottak ( 24 ).

Különböző kezdeményezések kifejezetten a nőket, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat, a fogyatékossággal élő személyeket és a hátrányos helyzetű személyeket célozták meg. Ezek többek között a következők voltak: i. a Bizottság pályázati felhívása a kiszolgáltatott helyzetben lévő fiatalok továbbképzését célzó társadalmi innovációkra ; ii. a „tűzz célt magad elé, tanulj, fejleszd készségeidet, érvényesülj!” (ALMA) kezdeményezés, amely több mint 800 kiszolgáltatott helyzetben lévő, nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalnak segít visszailleszkedni a munkaerőpiacra, illetve oktatási és képzési lehetőségeket találni; és iii. fiatalok által irányított projektek a Youth4OutermostRegions program keretében.

Egy olyan környezetben, ahol a termelékenység növelése kulcsfontosságú az EU jövője szempontjából, minden készséget értékelni kell a munkaerőpiacon. Az év reflektorfénybe helyezte a munkaerő-felvétel és a személyzetfejlesztés készségalapú megközelítéseit (más néven a „készségeket elsődlegesnek tekintő megközelítést”) mint olyan támogató eszközöket, amelyek lehetővé teszik a munkáltatók számára, hogy egy szélesebb tehetségbázist használhassanak ki, az emberek számára pedig azt, hogy kibontakoztathassák képességeiket. Ezek a megközelítések kiegészíthetők a készségek validálására szolgáló lehetőségekkel, amelyek láthatóvá teszik a nem formális és az informális tanulást.

Az érdekelt felek elismerték a digitális és mikrotanúsítványok értékét az erőfeszítések támogatásában és az egyének tágabb értelemben vett karrierjének segítésében. Az európai képesítési keretrendszerről szóló ajánlás és az Europass-határozat ( 25 ) 2024. márciusi értékelése megerősítette, hogy a kezdeményezések növelik az átláthatóságot, valamint a képesítések és készségek iránti közös megértést és bizalmat.

2.5. A tehetségek vonzása

Az év folyamán zajló vita arra is emlékeztetett, hogy az EU versenyképességét befolyásolja majd az, hogy képes-e globális tehetségeket vonzani, és beszélgetéseket váltott ki arról, hogy miként lehet elérni a következőket: i. a külföldön szerzett képesítések elismerésének és a készségek érvényesítésének az elősegítését; ii. a foglalkozások nemzeti szintű túlszabályozásának és az adminisztratív terheknek a csökkentését; iii. a megfelelő feltételek megteremtését ahhoz, hogy a hiányszakmákban harmadik országokból származó tehetségeket lehessen felvenni és megtartani; és iv. a harmadik országokkal kialakított partnerségek megerősítését a kölcsönösen előnyös munkavállalói mobilitási lehetőségek és a legális beutazási lehetőségek megteremtése érdekében.

Annak érdekében, hogy vonzóbbá tegye az EU-t a külföldről érkező tehetségek számára, és egyszerűsítse az Unión belüli mobilitást, a Bizottság 2023 novemberében elfogadta  a képzett és tehetséges munkavállalók mobilitásáról szóló csomagot , amely magában foglalja a képzett és tehetséges munkavállalók mobilitásáról szóló átfogó közleményt , egy uniós tehetségbázis létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot, valamint a harmadik országbeli állampolgárok képesítéseinek elismeréséről szóló bizottsági ajánlást . Ezek előkészítették az utat a mindenki számára elérhető tanulási mobilitási célú lehetőségekre vonatkozó „Európa mozgásban” csomagról szóló tanácsi ajánlás 2024. május 13-i elfogadása előtt. A Marokkóval, Tunéziával, Egyiptommal, Pakisztánnal és Bangladessel kötött tehetséggondozási partnerségeket is megerősítették annak érdekében, hogy kölcsönösen előnyös nemzetközi mobilitást és készségfejlesztést segítsenek elő az EU és a partnerországok között.

3. Végrehajtás

Az év tulajdonképpen a beszélgetés különböző formáiból állt: kommunikációs kampányt, több ezer rendezvényt, valamint számos széles körű részvételi lehetőséget kínált Európa-szerte az érdekelt felek és a polgárok számára ( 26 ).

3.1. Irányítás

Az év a következők uniós szintű intézményközi erőfeszítéseként jött létre: az Európai Bizottság és ügynökségei, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, a Régiók Bizottsága és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB).

Végrehajtását A Foglalkoztatás, a Szociális Ügyek és a Társadalmi Befogadás Főigazgatósága (DG EMPL) irányította szoros együttműködésben a Bizottság más szervezeti egységeivel.

Az év végrehajtása decentralizált és együttműködésen alapuló módon zajlott. Összesen 38 ország – köztük az összes uniós tagállam – nevezett ki nemzeti koordinátort . A nemzeti koordinátorok szerepe kulcsfontosságú volt.

3.2. Források

Az elkülönített forrásokat a kommunikációs kampányra (6,75 millió EUR), kiemelt rendezvények, valamint a nemzeti koordinátorokkal és szakértőkkel tartott találkozók szervezésére (0,935 millió EUR), illetve releváns tanulmányokra (0,106 millió EUR) fordították.

3.3. Kommunikációs kampány

A Bizottság uniós szintű kommunikációs kampányt szervezett a munkáltatók (elsősorban a kkv-k), a szakemberek, az álláskeresők, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalok, a politikai döntéshozók, az érdekelt felek és a képzési szolgáltatók számára.

Az átfogó kommunikációs anyag, amelyet az összes uniós tagállam számára elérhetővé tettek saját nyelvükön, többek között egy  vizuális identitást , egy intézményközi honlapot , valamint egy kommunikációs eszköztárat tartalmazott, amelyek használatra kész promóciós anyagokat, prezentációkat és közösségi média-eszközöket kínáltak. Népszerűsítették és több mint 14 000 alkalommal használták a #EuropeanYearOfSkills címkét ( 27 ).

Az érdekelt felek kulcsfontosságú multiplikátorok voltak. Közel 7 000 bejegyzésük 61 millió megtekintést kapott, ami azt jelzi, hogy az év nyilvános vitát váltott ki.

A továbbképzési és átképzési utak népszerűsítése érdekében indított „ Real People, Real Skills ” („Valódi emberek, valódi készségek”) projekt 30 országból 200 egyéni történetet és egy videót tartalmazott.

A „Real People, Real Skills” projekthez készült videó

A különböző szinteken folytatott kommunikációs erőfeszítések a következő eredményeket hozták:

 

milliós nagyságrendben kifejezve

 

Az öt országban futtatott televíziós reklámmal elért nézők száma ( 28 ) 

41

 

A közösségi médiában, többek között a Facebookon (58 millió), az Instagramon (10,2 millió) és a LinkedInen (860 000) indított kombinált fizetett hirdetéseknek köszönhető elérés

69

 

Az oldalmegtekintések száma a kampány honlapján       

3,6

 

A kampányvideó megtekintéseinek a száma a YouTube-on

69

 

A videó megtekintéseinek a száma a Twitch nevű játékplatformon

21,4

 

64 nemzeti médiapartnerségen keresztül elért olvasók száma

10,1

 

32 fizetett véleményvezér által elért emberek száma

3,01

   

Azoknak az embereknek a száma, akik láthatták a brüsszeli szabadtéri (többek között a repülőtéri) hirdetéseket

4

 

A polgárok körében végzett felmérés eredményei

3.4. Rendezvények

Az év folyamán 42 országban, köztük valamennyi uniós tagállamban több mint 2 100 rendezvényre került sor. Ezek megmutatták a készségek különböző kontextusokban történő népszerűsítése érdekében vállalt elkötelezettség mértékét. Ezeket a rendezvényeket uniós intézmények, ügynökségek, hálózatok, nemzeti hatóságok, érdekelt felek és polgárok szervezték.

Az év tevékenységei hat kiemelt rendezvény körül összpontosultak, amelyek mindegyike a kulcsfontosságú közönségekre és célkitűzésekre összpontosított. Ezek többek között a következők voltak:

·a Készségek Európai Éve Fesztivál 2023. május 9-én 7 300 megtekintéssel,

·a „ Making Skills Count ” („A készségek számítanak”) konferencia 2023. június 8–9-én 1 300 résztvevővel,

·a Szakmai Készségek Hete 2023. október 23–27-ig 500 nemzeti és regionális rendezvénnyel,

·a European Employment and Social Rights Forum (Európai Foglalkoztatási és Szociális Jogi Fórum) 2023. november 16–17-én 2 200 résztvevővel,

·a „ Meet the Champions of Excellence ” („Találkozz a kiválóság bajnokaival”) című, 2024. február 23-án az EGSZB-vel közösen szervezett rendezvény 800 résztvevővel, valamint a

·„ The European Year of Skills – What Comes Next? ” („A készségek európai éve – Mi a következő lépés?”) konferencia 2024. április 30-án 1 400 résztvevővel.

Öt szakértői találkozóra került sor, amelyeken stratégiai viták folytak a készségek finanszírozásáról, a készségekkel kapcsolatos információgyűjtésről, a készségeket elsődlegesnek tekintő megközelítésről, a regionális szintű készségekről (a Régiók Bizottságával közösen szervezve), valamint egy előrejelzési gyakorlat keretében a képzett Európa jövőjének feltárásáról ( 29 ).

A készségeknek az összes ágazatban való fontosságát kiemelték többek között a 2023–2024-es uniós Zöld Héten , a Fenntartható Energia Európai Hetén , az Európai Programozási Héten , az Európai Migrációs Fórumon , a Régiók és Városok Európai Hetén , az európai ifjúsági rendezvényen , az Európai Ifjúsági Héten , valamint egy konferencián a készségek reformokon keresztül történő fejlesztéséről.

Ezeket az erőfeszítéseket más uniós intézmények és ügynökségek is megerősítették. Az Európai Parlament öt uniós ügynökséggel működött együtt a „ Skills, skills, skills! ” („Készségek, készségek, készségek!”) elnevezésű, 2023. szeptember 20-i rendezvény házigazdájaként. A Cedefop (Európai Szakképzésfejlesztési Központ) 14 rendezvényt szervezett és több mint 270 készségfejlesztéssel kapcsolatos rendezvényen vett részt, míg az Európai Képzési Alapítvány 144 rendezvényt szervezett. A Bizottság képviseletei és küldöttségei több mint 270 rendezvényt szerveztek, találkozókat bonyolítottak le az érintett érdekelt felekkel, valamint kommunikációs tevékenységeket folytattak az évvel kapcsolatban.

4. A készségekkel kapcsolatos jövőbeli intézkedések

Amint azt Mario Draghi az európai versenyképesség jövőjéről szóló jelentésében kifejti, elengedhetetlen, hogy továbbra is beruházzunk az európai emberek készségeibe, mind a jólétük elősegítése, mind pedig az európai gazdaság globális versenyképességének biztosítása érdekében.

Ezek a legfőbb témák, amelyek felmerültek az év során folytatott megbeszéléseken, és amelyek beépülnek majd a készségekkel kapcsolatos jövőbeli intézkedésekbe:

Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke 2024. július 18-án ismertette az Európai Parlamenttel a Bizottság 2024–2029-es megbízatására vonatkozó politikai iránymutatásokat . Hangsúlyozta, hogy:

 

A Bizottság 2025. március 5-én elfogadta a készségek unióját  – az oktatás-, képzés- és foglalkoztatáspolitikákat ötvöző új, átfogó jövőképet, amely Európa versenyképességének középpontjában áll. Célja, hogy képessé tegye polgárainkat arra, hogy szilárd alapokat építsenek ki a készségek terén, és az egész életen át tartó továbbképzésben és átképzésben vehessenek részt a teljes élet érdekében. Ez növelni fogja a vállalatok versenyképességét, mivel segíti majd őket abban, hogy megtalálják a fenntartható növekedéshez és a minőségi munkahelyek létrehozásához szükséges tehetségeket. További cél, hogy a készségek és a képesítések Unió-szerte átláthatóvá, megbízhatóvá és elismertté váljanak, függetlenül attól, hogy hol szerezték meg őket.

5. Következtetés

Az év Európa-szerte ( 30 ), valamint nemzeti és regionális szinten is sikeresen előmozdította az átképzést és a továbbképzést szem előtt tartó gondolkodásmódot ( 31 ). Több európai ismeri a készségfejlesztési politikákat ( 32 ), és többen vennének részt szívesen képzéseken ( 33 ).

A készségekről szóló, egész éven át tartó beszélgetés határozottan megerősítette az egész életen át tartó tanulás kultúrájának és a készségrendszerek átalakításának fontosságát. Ehhez hosszú távú politikai elkötelezettségre, szilárd összkormányzati megközelítésekre, az érdekelt felek erőteljes bevonására és megfelelő finanszírozásra épülő stratégiai jövőképre van szükség.

Bár az érdekelt felek elismerik, hogy az év jelentős kiindulópont, folyamatos lendületre van szükség, hiszen állandó szemléletváltás szükséges.

Ami a jövőt illeti, a Bizottság az év eredményeire fog építeni azon kezdeményezések végrehajtásának előmozdítása érdekében, amelyek célja a készséghiányok megszüntetése, valamint a folyamatos továbbképzés és átképzés új korszakának bevezetése annak érdekében, hogy létrejöjjön az EU versenyképességét és felkészültségét támogató készségek uniója. A Bizottság szorosan együtt fog működni a tagállamokkal, a partnerországokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalommal és más érdekelt felekkel. Bár az év véget ért, a készségfejlesztés további előmozdítására, az európai munkaerőpiac rezilienciájának megerősítésére, valamint az emberek jólétének és teljesebb életvitelének segítésére irányuló munka folytatódni fog.

(1)

()  Eurobarométer .

(2)

() Cselekvési terv .

(3)

() Digitális jártasság .

(4)

() Szakpolitikai háttér – Oktatás és képzés – Eurostat .

(5)

() COM(2023) 652 final .

(6)

() COM(2025) 30 final .

(7)

() Uniós jogalkotási és nem jogalkotási intézkedések, pályázati felhívások, rendezvények, projektek és kiadványok.

(8)

() Ezzel szemben 2022-ben és 2023-ban kevesebb mint a fele szerepelt.

(9)

() Az Európai Szociális Alap Plusz, a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, az Erasmus+, az InvestEU, az Igazságos Átmenet Alap, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, a Digitális Európa és más alapok keretében – lásd a bizottsági szolgálati munkadokumentumot.

(10)

()  Az ESDE (Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában) felülvizsgálata .

(11)

()  Egy útmutató  az oktatási és képzési kiadások szatellitszámlájának keretét vázolja fel.

(12)

() A készségek európai évét követő felmérés válaszadóinak 76 %-a egyetértett abban, hogy az év erősítette az együttműködést.

(13)

() Dánia, Írország, Spanyolország, Franciaország, Ciprus, Málta, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia és Finnország.

(14)

() A görög állami foglalkoztatási szolgálat és a ciprusi emberi erőforrás-fejlesztési hatóság.

(15)

()  Vélemény .

(16)

() Belgium, Spanyolország, Svédország.

(17)

() ESZSZ, Business Europe, SGI Europe és Európai Kis- és Középvállalkozások Szövetsége.

(18)

() Belgium, Bulgária, Dánia, Németország, Írország, Spanyolország, Ciprus, Lettország, Luxemburg, Hollandia, Ausztria, Szlovénia, Norvégia és Ukrajna.

(19)

()  Az ESDE (Foglalkoztatási és szociális fejlemények Európában) felülvizsgálata .

(20)

() Bulgária, Németország, Észtország, Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Litvánia, Luxemburg, Ausztria, Portugália, Szlovénia.

(21)

()  Állásfoglalás .

(22)

() Franciaország és Litvánia az egyéni tanulási számla-rendszerek további javítására összpontosított. Belgium, Csehország, Németország, Görögország, Spanyolország, Horvátország, Ciprus, Lettország, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia fejleszti azokat.

(23)

() A 2022. évi PISA-felmérés az alapkészségek csökkenésére figyelmeztetett.

(24)

() Belgium (Flandria), Spanyolország, Franciaország, Horvátország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Szlovénia és Ukrajna.

(25)

() Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/646 határozata (2018. április 18.) a készségekkel és képesítésekkel kapcsolatban nyújtott jobb szolgáltatások közös keretrendszeréről (Europass).

(26)

() A készségek európai évéről szóló határozatra irányuló javaslat az események számát határozta meg fő teljesítménymutatóként (KPI). Az év kommunikációs stratégiájában emellett további fő teljesítménymutatókat is kijelöltek.

(27)

() 14 200 említés a 2023. május 9-től 2024. május 8-ig tartó időszakban.

(28)

() Bulgária, Görögország, Spanyolország, Olaszország és Románia jelölte meg a legnagyobb kommunikációs igényeket.

(29)

() Részletek a bizottsági szolgálati munkadokumentumban.

(30)

() 2024. júniusi felmérés az érdekelt felek körében (747 válaszadó): 84 % értett egyet ezzel.

(31)

() 2024. júniusi felmérés a nemzeti koordinátorok körében (33 válaszadó): 31-en értettek egyet ezzel.

(32)

() 2024. júniusi felmérés az érdekelt felek körében: „A válaszadók 91 %-a vélte úgy, hogy az év felhívta a figyelmet a készségfejlesztésre.” 2023. decemberi felmérés a polgárok körében: „53 %-uk ismeri az uniós készségfejlesztési politikákat, szemben az év előtti időszakkal, amikor 26 %-uk ismerte őket”.

(33)

() 2023. decemberi felmérés a polgárok körében: „Azoknak, akik láthatták a kampányt, 64 %-a venne részt szívesebben képzési tanfolyamon”.