2021.9.24.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 340/239


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2021/1582 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2021. április 29.)

az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—

tekintettel az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2019. évi pénzügyi évre szóló költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára,

—

tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Kulturális és Oktatási Bizottság véleményére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság jelentésére (A9-0084/2021),

A.

mivel bevételi és kiadási kimutatása (1) szerint az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja (a továbbiakban: a központ) 2019. évi pénzügyi évre szóló végleges költségvetése 45 750 404 EUR volt, ami 2018-hoz képest 2,95%-os csökkenést jelent; mivel a központ költségvetésének 86,72%-a intézmények, más ügynökségek és szervek közvetlen hozzájárulásaiból származik;

B.

mivel a Számvevőszék az Európai Unió Szerveinek Fordítóközpontja 2019. évi pénzügyi évről szóló éves beszámolójáról készített jelentésében (a továbbiakban: a számvevőszéki jelentés) megállapítja, hogy kellő mértékben megbizonyosodott a központ éves beszámolójának megbízhatóságáról, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségéről és szabályszerűségéről;

Költségvetési és pénzgazdálkodás

1.

megállapítja, hogy a 2019. évi pénzügyi év során folytatott költségvetés-ellenőrzési erőfeszítések eredményeképpen a költségvetés végrehajtási aránya 93,03%-os volt, ami az előző évhez képest 1,91%-os csökkenést jelent; megállapítja, hogy a kifizetési előirányzatok végrehajtási aránya 85,11%-os volt, ami 2018-hoz képest 2,82%-os csökkenést jelent;

2.

sürgeti a központot, hogy fogadjon el fenntartható üzleti modellt a „Study on the Translation Centre as the Linguistic Shared Service Provider for the EU Agencies and Bodies” (Tanulmány az uniós ügynökségek és szervek közös nyelvi szolgáltatójáról, a Fordítóközpontról) című külső tanulmány alapján kidolgozott kétéves átalakítási tervvel összhangban; megjegyzi, hogy a központ 2018-as költségvetési évre vonatkozó mentesítést követő jelentése szerint az átalakítási terv és az annak alapjául szolgáló projektek végrehajtását 2019-ben nyomon követték, és arról jelentést tettek; ösztönzi a központot, hogy maradéktalanul hajtsa végre azokat a fellépéseket, melyek segítenek az új üzleti modellt hozzáigazítani a technológiai fejlődéshez;

3.

aggodalommal állapítja meg, hogy a központ nem készült el azzal a csalás elleni tervvel, amelyet 2018 végére kellett volna elkészítenie; megjegyzi, hogy a 2018. évi csalás elleni tervben nem véglegesített intézkedéseket hozzáadták a 2019–2020 közötti időszakra szóló csalás elleni tervben szereplő új intézkedéscsomaghoz, és a terveknek megfelelően 2020 végére lezárták; javasolja, hogy a központ tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az elhalasztott intézkedésekről és azoknak a csalás kockázatára gyakorolt hatásáról, amelynek a központ ki lenne téve;

4.

sajnálatosnak tartja, hogy néhány más ügynökség alapító rendelete nem követeli meg, hogy a központ szolgálatait vegyék igénybe, és emlékeztet, hogy alapító rendelete alapján a központ felel az uniós szervek, hivatalok és ügynökségek nyelvi szolgáltatásokkal kapcsolatos igényeinek kielégítéséért;

5.

megkérdőjelezi annak előnyös voltát, hogy az igazgatótanács 72 tagot számlál, mivel ez megnehezíti a döntéshozatalt;

6.

hangsúlyozza, hogy fontos a többnyelvűség megőrzése és előmozdítása az Unió intézményeiben, szerveiben, hivatalaiban és ügynökségeiben, valamint, hogy valamennyi hivatalos nyelvet egyenlően kell kezelni; elismeri, hogy a központ fordítási szolgáltatásai felbecsülhetetlen mértékben hozzájárulnak az uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek zökkenőmentes működéséhez, valamint ahhoz, hogy munkájuk az uniós polgárok számára átlátható és anyanyelvükön hozzáférhető legyen;

Teljesítmény

7.

megjegyzi, hogy a központ még mindig elsősorban bemeneti és kimeneti mutatókat használ a tevékenységei eredményességének értékelésére szolgáló fő teljesítménymutatókként, és több mutatót alkalmaz költségvetési gazdálkodásának javítására; tudomásul veszi a központ programjainak és tevékenységeinek felülvizsgált előzetes értékelését és folyamatban lévő utólagos felülvizsgálatát; felkéri a központot, hogy fejlessze tovább a fő teljesítménymutatókat tevékenységei eredményének és hatásának értékelésére, annak érdekében, hogy minőségi tanácsot kapjon arra vonatkozóan, hogy miként lehet több hozzáadott értéket biztosítani a központ teljesítménye számára, és javítani a központ üzleti modelljét;

8.

megjegyzi, hogy 309 047 oldallal a lefordított, módosított, szerkesztett és felülvizsgált dokumentumok száma 16,2%-kal csökkent 2018-hoz képest, amely rekordév volt, de emlékeztet arra, hogy ez a mennyiség 2,4%-kal volt magasabb az eredeti költségvetésben előrejelzettnél, és 8,3%-kal volt magasabb a 2019. évi módosított költségvetésben előrejelzettnél;

9.

üdvözli, hogy a központ 2019–2020-ban fordítási minőségbiztosítási cselekvési tervet hajtott végre, amelynek célja az ügyfeleknek nyújtott nyelvi szolgáltatások minőségének és a központ működési hatékonyságának javítása;

10.

megállapítja, hogy a központ az uniós ügynökségek közös nyelvi szolgáltatójaként definiálja magát, és alapvető feladatai nem fedik egymást más ügynökségek feladataival; megállapítja továbbá, hogy a központ az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel közösen alkalmazta a „Systal” elnevezésű megosztott elektronikus munkaerő-felvételi eszközt, az Ügynökségek Koordinációs Támogatási Hivatalán keresztül rendszeresen megosztotta ismereteit és tapasztalatait más uniós ügynökségekkel, valamint részt vett az uniós ügynökségek hálózatának ülésein és tevékenységeiben; javasolja, hogy a központ tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot a „Systal”-ról, és aktívan törekedjen ezen eszköz más uniós ügynökségekkel való megosztott használatára; ösztönzi a központot, hogy az együttműködés, valamint az ismeretek és tapasztalatok megosztása terén folytassa a megkezdett utat;

11.

üdvözli, hogy a központ kétéves átalakítási terve részeként megegyezett az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalával egy együttműködési programról, amely 5 informatikai projektet tartalmaz, amelyek nemcsak e két szervezet számára stratégiai jelentőségűek, hanem más uniós ügynökségek számára is előnyösek;

12.

üdvözli a központ azon szándékát, hogy szinergiákat alakít ki más ügynökségekkel, például a „Systal” alkalmazása révén; felszólítja a központot, hogy a hatékonyság javítása érdekében (humánerőforrás-gazdálkodás, épületkezelés, informatikai szolgáltatások és biztonság) folytassa a szinergiák fejlesztését, fokozza az együttműködést és ossza meg a bevált gyakorlatokat a többi uniós ügynökséggel;

13.

kiemeli, hogy a központ kibővítette ügyfélportfólióját azáltal, hogy együttműködési megállapodást írt alá az Európai Nagy Teljesítményű Számítástechnika Közös Vállalkozással, az Európai Munkaügyi Hatósággal és a Bizottság Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóságával;

14.

emlékeztet, hogy fokozni kell a központ digitalizálását a belső működés és irányítás tekintetében, illetve az eljárások digitalizálásának felgyorsítása érdekében; hangsúlyozza, hogy a központnak továbbra is proaktívnak kell lennie e tekintetben, hogy mindenképpen elkerülhető legyen az uniós ügynökségek közötti digitális szakadék; hangsúlyozza azonban, hogy minden szükséges biztonsági intézkedést meg kell tenni a kezelt adatok online biztonságát fenyegető kockázatok elkerülése érdekében;

Személyzeti politika

15.

megállapítja, hogy 2019. december 31-én a létszámterv végrehajtása 93,26%-os volt: az uniós költségvetés értelmében engedélyezett 141 ideiglenes és 52 tisztviselői álláshelyből (szemben a 2018. évi 189 engedélyezett álláshellyel) 48-at kinevezett tisztviselő és 132-t ideiglenes alkalmazott töltött be; megjegyzi, hogy ezen felül a központnál 2019-ben 23 szerződéses alkalmazott dolgozott;

16.

elégedetten állapítja meg, hogy 2019-ben a vezetői álláshelyek tekintetében (60% férfi és 40% nő) és az igazgatótanácson belül (53% férfi és 47% nő) sikerült megfelelő nemek közötti egyensúlyt elérni; aggodalommal állapítja meg, hogy a központ teljes személyzetében a férfiak alulreprezentáltsága figyelhető meg (37% férfi és 63% nő); kéri a központot, hogy a jövőben biztosítsa a nemek közötti egyensúlyt a személyzet körében;

17.

tudomásul veszi, hogy a központ elfogadta a személyek méltóságának védelmére és a zaklatás megakadályozására vonatkozó politikát; megelégedettséggel nyugtázza, hogy 2019-ben a központ új iránymutatásokat fogadott el a vezetőképzés terén, amelyek a zaklatás megelőzéséről szóló képzést írnak elő valamennyi felső- és középvezető, osztályvezető, illetve a lehetséges jövőbeli vezetők számára;

18.

ösztönzi a központot, hogy folytassa a hosszú távú emberierőforrás-politikai keret kidolgozását, amely a munka és magánélet közötti egyensúlyra, az egész életen át tartó pályaorientációra és karrierfejlesztésre, a nemek közötti egyensúlyra, a távmunkára, a földrajzi egyensúlyra, valamint a fogyatékossággal élő személyek felvételére és integrációjára irányul;

Közbeszerzés

19.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék jelentése szerint a központ az informatikai szolgáltatásokra vonatkozóan egy olyan kétértelmű megfogalmazást tartalmazó szerződéseket írt alá informatikai vállalatokkal, amely lehetőséget ad egyértelműen meghatározott informatikai szolgáltatások nyújtása helyett ideiglenes munkavállalók kirendelésére („mise à disposition”), ami nem lenne összhangban az uniós szociális és foglalkoztatási szabályokkal; megjegyzi továbbá, hogy 2019-ben a központ által e tekintetben teljesített kifizetések teljes összege 1 207 560 EUR-t tett ki; tudomásul veszi a központ válaszát, amely szerint ezt a gyakorlatot intézményközi keretszerződés keretében hajtják végre; megjegyzi, hogy e gyakorlat egyik esete ügyében jelenleg jogi eljárás zajlik a Bíróság előtt; javasolja, hogy a központ kövesse nyomon a folyamatban lévő bírósági ügyet, és tájékoztassa a mentesítésért felelős hatóságot az eredményről és a megfelelés érdekében tett intézkedésekről;

20.

a Számvevőszék előző évi megállapításainak nyomon követése tekintetében megállapítja, hogy a számvevőszéki jelentés szerint a központ 2018 végéig bevezette ugyan az elektronikus számlázást, de még nem vezette be a Bizottság által létrehozott e-közbeszerzés és e-benyújtás eszközt, amely a közbeszerzési eljárásokban (e-közbeszerzés) részt vevő harmadik felekkel folytatott elektronikus információcserét szolgáló egységes megoldás bevezetését célozza; megjegyzi, hogy a központ 2019-ben bevezette az e-közbeszerzést, de az e-benyújtás elindítása a Covid19-válság miatt 2020-ban késedelmet szenvedett; felhívja a központot, hogy vezessen be minden eszközt, amely a közbeszerzési eljárások kezelésének javítására irányul, végrehajtásukról pedig számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak;

Az összeférhetetlenségek megelőzése és kezelése, valamint az átláthatóság

21.

aggodalommal állapítja meg, hogy igazgatótanácsának mérete miatt (körülbelül 130 tag és póttag) a központ úgy döntött, hogy csak az érdekeltségi nyilatkozatokat teszi közzé, az önéletrajzokat nem; hangsúlyozza, hogy más ügynökségek az igazgatótanács tagjainak önéletrajzát is közzéteszik, még azon testületek esetében is, amelyek mérete a központét is meghaladja; felhívja ezért a központot, hogy tegye közzé az igazgatótanács valamennyi tagjának önéletrajzát, és számoljon be a mentesítésért felelős hatóságnak az e tekintetben hozott intézkedésekről; megjegyzi, hogy az igazgató önéletrajzát és érdekeltségi nyilatkozatát közzétették a központ honlapján;

22.

aggodalommal állapítja meg, hogy bár a központ finanszírozása nem díjakból történik, a központ az igazgatótanácsában képviselt ügyfeleitől kapott bevételektől függ (a központ megerősítette, hogy bevételeinek 99,2%-a ügyfeleitől fizetett díjakból származik), és hogy ezért fennáll az összeférhetetlenség kockázata a központ termékeinek árképzése tekintetében; megjegyzi, hogy a központ az ilyen összeférhetetlenség költségvetési következményeinek enyhítésére szolgáló intézkedésként költségvetési tartalékot tart fenn („árstabilitási tartalék”) annak érdekében, hogy előre nem látható események vagy a kereslet csökkenése esetén egyensúlyba tudja hozni a költségvetést; megjegyzi, hogy ez elsősorban visszamenőleges intézkedés, és arra ösztönzi a központot, hogy dolgozzon ki megelőző intézkedéseket is, biztosítva a tisztességes árképzés fenntartását a központ valamennyi ügyfele számára;

Belsőkontroll-rendszerek

23.

megjegyzi, hogy 2019-ben a Bizottság Belső Ellenőrzési Szolgálata (IAS) ellenőrzést végzett a központ új munkaszervezési rendszerére (eCdT), vagyis az ügyfelek fordítási kérelmeinek kezelésére szolgáló munkafolyamat-kezelő eszközre vonatkozóan, és arra a következtetésre jutott, hogy a fordítási folyamatra és az eCdT-re irányulóan a központ által létrehozott irányítási és belsőkontroll-rendszerek általában véve megfelelően megtervezettek, hatékonyak és eredményesek, ugyanakkor négy olyan fontos területet azonosítottak, ahol javításokat ajánlottak; megjegyzi, hogy a központ cselekvési tervet nyújtott be ezen ajánlások végrehajtására, amelyet a Belső Ellenőrzési Szolgálat az azonosított kockázatok csökkentésére megfelelőnek ítélt;

24.

megjegyzi, hogy a belsőkontroll-standardok 2019. évi önértékelését követően megállapítást nyert, hogy a belsőkontroll-standardok jelen vannak és hatékonyak, de az igazgató arra a következtetésre jutott, hogy a hatékonyság javítása érdekében a kockázatkezelési folyamatot prioritásként kell kezelni, és megbízta a kockázatkezelésért és a belső kontroll koordinálásáért felelős tisztviselőt, hogy végezze el több dokumentum, például a belsőkontroll-stratégia, a bizalmas beosztásokra vonatkozó eljárás és a kockázatkezelési politika felülvizsgálatát vagy frissítését; megjegyzi, hogy a központ konszolidált éves tevékenységi jelentésében belsőkontroll-standardokat és belsőkontroll-elveket egyaránt alkalmaz az e területen végzett tevékenységeinek leírására; javasolja, hogy a központ vegye tudomásul a Bizottság 2017-ben bevezetett felülvizsgált belső ellenőrzési keretrendszerét, és hangolja össze konszolidált éves tevékenységi jelentésének szövegezését a belső ellenőrzési keretrendszerrel;

Egyéb megjegyzések

25.

aggodalommal állapítja meg, hogy a Számvevőszék „egyéb ügyként” ismertetett véleménye szerint a központ a végleges beszámolóban nem adott megfelelő tájékoztatást arról, hogy a Covid19-járvánnyal kapcsolatos intézkedések hogyan befolyásolják a központ folyó és tervezett műveleteit, habár ezek az információk a végleges beszámoló benyújtásának időpontjában észszerűen rendelkezésre álltak; kéri, hogy a központ értékelje e hatást, és az eredményeket ismertesse a költségvetési hatósággal;

26.

megjegyzi, hogy a központ nem tapasztalt az (EU) 2016/679 rendeletben (2) meghatározott adatvédelmi incidenseket, és hogy a központ adatvédelmi tisztviselőjéhez nem érkezett panasz; megjegyzi azonban, hogy a központ az európai adatvédelmi biztos véleményének késedelmes kézhezvétele miatt 2019-ben nem tudta benyújtani az igazgatótanácsnak az (EU) 2016/679 rendelet 25. cikke szerinti határozatot, amelynek célja a beépített és alapértelmezett adatvédelem biztosítása volt; sürgeti a központot, hogy a lehető leghamarabb fogadja el ezt a határozatot annak érdekében, hogy teljes mértékben megfeleljen az (EU) 2016/679 rendeletnek;

27.

üdvözli a központ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy költséghatékony és környezetbarát munkahelyet hozzon létre, és üdvözli az ügynökség által a CO2-kibocsátásának és energiafogyasztásának csökkentése, valamint a papírmentes munkafolyamat kialakítása érdekében tett valamennyi intézkedést;

28.

üdvözli egyrészt a központ arra irányuló erőfeszítéseit, hogy ösztönözze az ingyenes tömegközlekedési rendszer használatát Luxemburgban, másrészt a központnak a biodiverzitás megőrzésére irányuló kezdeményezéseit;

29.

a mentesítő határozatot kísérő horizontális jellegű egyéb észrevételei tekintetében utal az ügynökségek teljesítményéről, pénzgazdálkodásáról és ellenőrzéséről szóló, 2021. április 29-i állásfoglalására (3).

(1)   HL C 391., 2019.11.18., 57. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) ( HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(3)  Elfogadott szövegek, P9_TA(2021)0215.