(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: a Szerződés) 107. cikkének (1) bekezdésében meghatározott feltételeket teljesítő állami finanszírozás nyújtása állami támogatásnak minősül, és azt az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése szerint be kell jelenteni a Bizottságnak. A Szerződés 109. cikke értelmében a Tanács ugyanakkor meghatározhatja az ezen bejelentési kötelezettség alól mentesülő támogatási kategóriákat. A Szerződés 108. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság rendeleteket fogadhat el az állami támogatások e kategóriáira vonatkozóan.

(2)

Az (EU) 2022/2586 rendelet felhatalmazza a Bizottságot annak kinyilvánítására, hogy a Szerződés 93. cikkében említett, a közlekedés összehangolására nyújtott támogatás bizonyos feltételek mellett mentesülhet a bejelentési kötelezettség alól.

(3)

A szárazföldi szállításhoz nyújtott támogatások – a Szerződés 93. cikkével összhangban – akkor tekinthetők a Szerződéssel összeegyeztethetőnek, ha megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, vagy ha a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgálják.

(4)

Az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (2) meghatározott uniós klímasemlegességi cél eléréséhez szükség van az Unión belüli közlekedés alapvető zöld és digitális átállására. A Bizottság 2020. évi fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájának (3) részeként az Unió felszólította a tagállamokat, hogy hozzanak intézkedéseket valamennyi szállítási mód fenntarthatóbbá tételére, és mozdítsák elő a fenntarthatóbb szállítási módokra való átállást.

(5)

A Szerződés 11. cikke kiemeli az Unió környezetvédelem és fenntarthatóság iránti elkötelezettségét, hangsúlyozva a környezetvédelmi követelményeknek az uniós politikák és tevékenységek meghatározásába és végrehajtásába történő beépítését.

(6)

A Bizottságnak a Szerződés 93. cikkének alkalmazása során szerzett tapasztalatai alapján az állami támogatások bizonyos kategóriái, amelyek megfelelnek a közlekedés összehangolására irányuló igényeknek, nem minősülnek úgy, hogy a tagállamok közötti verseny és kereskedelem jelentős torzulását idézik elő, feltéve, hogy megfelelnek bizonyos egyértelmű összeegyeztethetőségi kritériumoknak, amelyek kiterjedt döntéshozatali gyakorlat alapján kerültek meghatározásra.

(7)

Ez a rendelet a fenntartható szárazföldi szállítási ágazatokban nyújtott működési és beruházási állami támogatási intézkedésekre alkalmazandó.

(8)

Azokat a támogatásokat, amelyek megfelelnek az e rendeletben foglalt általános és az adott támogatási kategóriára vonatkozó valamennyi különös feltételnek, mentesíteni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettség alól.

(9)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokra, amelyek nem tartoznak e rendelet hatálya alá, továbbra is vonatkozik a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettség. E rendelet nem érinti a tagállamok arra vonatkozó lehetőségét, hogy bejelentsék azokat a támogatásokat, amelyek célja megegyezik az e rendeletben foglalt célokkal.

(10)

E rendelet csak a szállítás összehangolására irányuló igényeknek megfelelő támogatásokra alkalmazandó. Ezzel szemben a közszolgáltatás fogalmában benne rejlő bizonyos kötelezettségek terheinek megtérítését szolgáló támogatásoknak továbbra is az 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet (4) kell követniük, illetve ha azok nem felelnek meg az említett rendeletben megállapított feltételeknek, azokat be kell jelenteni a Bizottságnak. Helyénvaló, hogy a közszolgáltatási szerződéssel megbízott, szállítási szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások részesülhessenek az e rendelet alapján nyújtott támogatásból, amennyiben megfelelnek különösen e rendelet 8. cikkének, és nem kerül sor túlkompenzációra.

(11)

E rendeletnek a Bizottság céljaival összhangban lehetővé kell tennie a nagyobb mértékű egyszerűsítést (5), továbbá nemzeti és uniós szinten egyaránt elő kell mozdítania az átláthatóságot, valamint az állami támogatásokra vonatkozó szabályoknak való megfelelés hatékony értékelését és ellenőrzését, miközben gondoskodnia kell a Bizottság és a tagállamok intézményi hatásköreinek tiszteletben tartásáról is. Ez összhangban van az állami támogatások uniós szabályozásának korszerűsítéséről szóló bizottsági közleménnyel (6) és a Bizottság által 2020-ban elvégzett célravezetőségi vizsgálat (7) eredményével, amely kiemelte, hogy csökkenteni kell az adminisztratív terhet és biztosítani kell a közkiadások hatékonyságát.

(12)

E rendelet alkalmazásának általános feltételei olyan közös elveken alapulnak, amelyek biztosítják, hogy a támogatás: i. a szállítás összehangolását szolgálja; ii. egyértelmű ösztönző hatással bírjon; iii. szükséges, megfelelő és arányos legyen; iv. nyújtása teljes átláthatóság mellett történjen, és ellenőrzési mechanizmus és rendszeres értékelés tárgyát képezze; továbbá v. ne befolyásolja a versenyt és a kereskedelmet olyan mértékben, amely veszélyeztetné az Unió általános érdekeit.

(13)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás szükséges legyen és ösztönzőleg hasson további tevékenységek vagy projektek beindítására, e rendelet nem lehet alkalmazható olyan tevékenységekhez vagy projektekhez nyújtott támogatásra, amelyeket a kedvezményezett támogatás nélkül is mindenképpen megvalósítania. A támogatásokat kizárólag akkor lehet e rendelettel mentesíteni a bejelentés alól, ha a támogatott projekttel vagy tevékenységgel kapcsolatos munka azután kezdődik meg, miután a kedvezményezett benyújtotta a támogatásra irányuló írásbeli kérelmét. Nem tekintendő a támogatott projekttel összefüggő munka megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munkák, mint az engedélyek beszerzése és megvalósíthatósági tanulmányok készítése.

(14)

Amennyiben a kedvezményezett nagyvállalkozás, az e rendelet alkalmazásában nyújtott ad hoc beruházási támogatást illetően a tagállamnak – azon túlmenően, hogy meg kell felelnie a kedvezményezett kis- és középvállalkozásokra (kkv-kra) alkalmazandó, ösztönző hatással kapcsolatos feltételeknek – biztosítania kell, hogy a kedvezményezett a belső dokumentumaival alátámasztott módon elemezze a támogatott beruházás támogatás melletti, illetve támogatás nélküli életképességét. Ilyen esetekben a tagállamnak ellenőriznie kell, hogy a dokumentumok megerősítik-e, hogy a támogatás eredményeképpen lényegesen bővül a támogatásban részesített beruházás hatóköre, lényegesen nő a kedvezményezett által a beruházásra fordított teljes összeg vagy lényegesen felgyorsul a beruházás megvalósítási üteme.

(15)

Az adókedvezmény formájában megvalósuló automatikus támogatási programokra vonatkoznia kell egy, az ösztönző hatással kapcsolatos különös feltételnek, tekintettel arra, hogy az ilyen támogatási programokhoz tartozó támogatások nyújtására automatikusan kerül sor. Ez a különös feltétel azt jelenti, hogy ezek a támogatási programok csak olyan projekteket vagy tevékenységeket támogathatnak, amelyekkel kapcsolatban a munka a programok hatálybalépését követően kezdődik meg. Nem alkalmazandó azonban ez a feltétel a támogatási utódprogramok esetében, amennyiben a tevékenységre már a korábbi, adókedvezmények formájában megvalósuló programok is kiterjedtek. A támogatási utódprogramok ösztönző hatásának értékelésekor az a döntő pillanat veendő figyelembe, amikor az adóintézkedést első alkalommal határozták meg az eredeti programban.

(16)

A szállítás külső költségeinek csökkentéséhez nyújtott, e rendelet feltételeinek megfelelő működési támogatást ösztönző hatásúnak kell tekinteni, ha a támogatást továbbadják a felhasználóknak, és ezáltal az növeli a fenntartható szállítási szolgáltatások és a modális váltás iránti keresletet. A kapott támogatásra vonatkozó információk nyilvánossá tételének célja az azzal kapcsolatos tudatosság növelése, hogy milyen intézkedések állnak rendelkezésre a fenntartható szárazföldi szállítási módok és a kizárólag közúti vagy egyéb versengő, kevésbé fenntartható szállítási módok közötti versenyképességi szakadék csökkentésére. A nyilvánossá tétel tehát úgy tekintendő, hogy biztosítja, hogy a támogatás tükröződjék abban az árban, amelyet a felhasználóknak fizetniük kell.

(17)

Az átláthatóság, az egyenlő bánásmód és a hatékony nyomon követés céljából e rendeletet csak arra a támogatásra lehet alkalmazni, amelynek esetében előre kiszámítható a pontos bruttó támogatási egyenérték, anélkül, hogy szükség lenne kockázatértékelés elvégzésére (a továbbiakban: átlátható támogatás). Bizonyos támogatási eszközök – mint például a hitelek, garanciák, adóintézkedések és különösen a visszafizetendő előlegek – tekintetében helyénvaló meghatározni e rendeletben, hogy az említett eszközök milyen feltételek mellett tekinthetők átláthatónak. A garancia formájában nyújtott támogatás akkor tekintendő átláthatónak, ha a bruttó támogatási egyenértéket az adott típusú vállalkozás tekintetében meghatározott mentesülési díjak alapján számították ki. Továbbá akkor tekintendő az ilyen támogatás átláthatónak, ha az intézkedés végrehajtását megelőzően az állami garancia támogatási intenzitásának kiszámításához használt módszertant bejelentették a Bizottságnak, és azt a Bizottság jóváhagyta a Szerződés 107. és 108. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közleménnyel (8) összhangban. E rendelet alkalmazásában nem tekintendő átlátható támogatásnak az olyan támogatás, amely esetében összetett gazdasági értékelés szükséges a támogatás bruttó támogatási egyenértékének előzetes pontos kiszámításához (mint amilyen a sajáttőke-befektetések és a kvázisajáttőke-befektetések formájában nyújtott támogatás), kivéve, ha az ilyen támogatás bruttó támogatási egyenértékének az ilyen befektetések névértékét tekintik.

(18)

Annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás arányos legyen és a szükséges összegre korlátozódjon, a maximális támogatási összegeket az adott elszámolható költségekhez viszonyított támogatási intenzitások formájában kell meghatározni. A Bizottság tapasztalatai alapján a támogatási intenzitást olyan szinten célszerű rögzíteni, amely a lehető legkisebbre csökkenti a versenynek és a kereskedelemnek a támogatott tevékenység által okozott torzulását, miközben megfelelően kezeli a piaci hiányosságokat vagy a szállítás összehangolásának egyéb akadályait.

(19)

A támogatási intenzitás kiszámítása során csak az elszámolható költségeket lehet figyelembe venni. Az elszámolható költségek meghatározását egyértelmű, konkrét és naprakész igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani. Amennyiben a támogatás meghaladja a vonatkozó támogatási intenzitást, nem mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól. A számításhoz felhasznált összegek az adók vagy egyéb terhek levonása előtti összegek. A több részletben fizetendő támogatást a támogatás nyújtásának időpontjára számított jelenértékre kell diszkontálni. Az elszámolható költségeket szintén az említett időpontra számított jelenértékre kell diszkontálni.

(20)

A Bizottságnak biztosítania kell, hogy az engedélyezett támogatások ne befolyásolják a versenyt és a kereskedelmet olyan mértékben, amely veszélyeztetné az Unió általános érdekeit. Ezért e rendelet hatálya alól ki kell zárni azokat a támogatásokat, amelyek kedvezményezettjével szemben valamely korábbi támogatás visszafizetésére kötelező olyan bizottsági határozat van érvényben, amely az adott támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította.

(21)

A nehéz helyzetben lévő vállalkozások számára nyújtott támogatásokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól. Az ilyen támogatásokat a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról szóló iránymutatás alapján kell vizsgálni (9).

(22)

Ez a rendelet megszilárdítja a Bizottság által a szállítás külső költségeinek csökkentéséhez nyújtott működési támogatások értékelése során szerzett széles körű tapasztalatokat. Az ilyen támogatást azon külső költségek alapján kell számszerűsíteni, amelyek elkerülhetők, ha egy versengő, gazdasági szempontból életképes szállítási mód – például a kizárólag közúti szállítás – helyett egy fenntarthatóbb szállítási megoldást vesznek igénybe. A támogatás megvalósulhat olyan formában is, hogy csökkentik az infrastruktúra használatáért a fuvarozók által fizetett díjakat. A szállítás külső költségeinek csökkentéséhez nyújtott működési támogatás csak akkor tartozhat e rendelet hatálya alá, ha a verseny és a kereskedelem torzulása korlátozott, és pontosan meghatározott feltételekhez kötött. Ez a helyzet akkor, ha az elkerült külső költségek kiszámítása a szállítás külső költségeiről szóló bizottsági kézikönyvben (10) meghatározott szabályoknak és módszertannak megfelelően történik, amennyiben a támogatási intenzitás nem lép túl bizonyos határértékeket, és amennyiben csak ténylegesen nyújtott fenntartható szárazföldi szállítási szolgáltatások részesülnek támogatásban. Ez biztosítja, hogy a támogatás szigorúan a fenntarthatóbb szállítási mód igénybevételével elkerült külső költségek ellentételezésére korlátozódjon.

(23)

Ezen túlmenően a fuvarozóknak vagy a szállításszervezőknek az új kereskedelmi vasúti áruszállítási vagy belvízi áruszállítási összeköttetések indításához nyújtott működési támogatás csak akkor tartozhat e rendelet hatálya alá, ha a verseny és a kereskedelem torzulása korlátozott, és pontosan meghatározott feltételekhez kötött. Ez az eset áll fenn, ha a támogatási összeg kiszámítása az új kereskedelmi összeköttetés működésének első öt évében a kedvezményezettnél felmerült működési veszteségek alapján történik, és a támogatási intenzitás egy bizonyos határérték alatt marad.

(24)

A vasúti kiszolgáló létesítményekbe, belvízi létesítményekbe, multimodális vasúti vagy belvízi szállítási létesítményekbe és iparvágányokba történő beruházások Unió-szerte elengedhetetlenek ahhoz, hogy biztosítható legyen az összekapcsoltság, a gazdaság fenntartható működése és a tagállamok közötti kohézió. Ezek a beruházások támogatják a Bizottság 2020. évi fenntartható és intelligens mobilitási stratégiájának (11) prioritásait, amely kiemelten kezeli a multimodális szállítási létesítmények fejlesztését. E rendeletnek ki kell terjednie a vasúti kiszolgáló létesítmények, belvízi létesítmények, vasúti vagy belvízi multimodális szállítási létesítmények és iparvágányok építéséhez, korszerűsítéséhez és felújításához nyújtott beruházási támogatásra. E rendelet nem alkalmazandó a kikötői infrastruktúrához (pl. horgonyzóhelyekhez, kikötőgátakhoz stb.) és a kikötői hozzáférési infrastruktúrához nyújtott állami támogatásra, amely az (EU) 651/2014 bizottsági rendelet (12) alapján jogosult támogatásra. E rendelet azonban alkalmazandó a kikötői felépítményhez (többek között a tárolás céljára szolgáló felszíni műtárgyakhoz, kiszolgáló létesítményekhez, pl. raktárakhoz, valamint a létesítmények működtetésére szolgáló felszerelésekhez) nyújtott támogatásra, amennyiben a kérdéses felépítmény belvízi létesítményben, illetve vasúti vagy belvízi összeköttetéssel rendelkező multimodális szállítási létesítményben található. Az ilyen típusú támogatás esetében csökkenteni kell a nem aggályos állami támogatási intézkedések bejelentéséből eredő adminisztratív terheket, ami egyúttal lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a potenciálisan leginkább torzító esetekre összpontosítson. A vasúti kiszolgáló létesítményekhez, a belvízi létesítményekhez, a vasúti vagy belvízi multimodális szállítási létesítményekhez és az iparvágányokhoz nyújtott beruházási támogatás bejelentési kötelezettség alóli mentesítésére vonatkozó feltételeknek korlátozniuk kell a verseny és a kereskedelem torzulását, amely aláásná az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon. A verseny és a kereskedelem torzulását különösen a támogatás arányosságának biztosítása korlátozza.

(25)

A vasúti vagy belvízi szállítási járművek beszerzéséhez és a fenntartható multimodális szállításhoz szükséges berendezések bizonyos kategóriáinak (úgymint intermodális rakodási egységek és hajódaruk) beszerzéséhez nyújtott beruházási támogatás csak akkor tartozhat e rendelet hatálya alá, ha a verseny és a kereskedelem torzulása korlátozott. A fenntartható multimodális szállítási berendezések bizonyos típusainak beszerzését illetően ez a helyzet a hajódarukra és intermodális rakodási egységek költségeinek egy részére vonatkozó támogatási programok esetében, amennyiben a támogatási intenzitás pontosan meghatározott határértékek alatt marad. Vasúti vagy belvízi szállítási járművek beszerzése esetében ez az eset áll fenn, ha a támogatás pontosan meghatározott feltételek mellett a jármű vásárlója számára nyújtott garancia formáját ölti. A vasúti ágazatban a kkv-k és az új belépők a vasúti járművek beszerzésének magas beruházási költségei és a forráshoz jutás nehézségei miatt problémákba ütköznek flottájuk megújítása vagy bővítése során. A kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok hasonló kihívásokkal szembesülnek. A belvízi hajózási ágazatban a legtöbb szereplő kkv, vagy legjobb esetben kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalat. Emiatt nehezen tudják megújítani vagy növelni flottájukat, mivel nehezen jutnak hozzá piaci alapú finanszírozáshoz. Tehát a vasúti ágazat új belépői, valamint a vasúti és a belvízi hajózási ágazatban működő kkv-k és kis méretű, közepes piaci tőkeértékű vállalatok számára garancia formájában nyújtott beruházási támogatás előmozdítja a fenntartható szállítást, anélkül, hogy indokolatlanul torzítaná a kereskedelmet és a versenyt.

(26)

Az Unió közlekedési és digitális szakpolitikáival összhangban további erőfeszítésekre van szükség a különböző közlekedési információs rendszerek közötti kommunikáció, a közlekedési hálózatok összehangolása és a határokon átnyúló verseny lehetővé tétele, valamint az Unión belüli közlekedésbiztonság javítása érdekében. Erre a közlekedési hálózatok eltérő szabványai és a műszaki harmonizáció hiánya, az adatgyűjtésre szolgáló eszközök és rendszerek közötti kompatibilitás elégtelensége, valamint az adatmegosztással és adatszuverenitással kapcsolatos aggályok miatt van szükség. Ezen túlmenően a vasúti társaságoknak nyújtott állami támogatásról szóló, 2008-ban elfogadott bizottsági iránymutatás (13) alapján bejelentett, interoperabilitásra vonatkozó támogatási intézkedések értékelése során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy akut piaci hiányosságok állnak fenn az összehangolási hiányosságok és az elsőként cselekvőt érő hátrány miatt, amikor az adott technológia vagy szabvány bevezetéséhez kapcsolódó előnyök túlmutatnak a fuvarozók gazdasági érdekein.

(27)

Ilyen helyzet áll fenn az olyan vonatbefolyásoló és forgalomirányítási rendszerek esetében, mint az Európai Vasúti Forgalomirányítási Rendszer (ERTMS). Az ERTMS egy egységes európai jelző- és sebességszabályozó rendszer, amely biztosítja a nemzeti vasúti rendszerek interoperabilitását, csökkenti a jelzőrendszerek beszerzési és karbantartási költségeit, valamint növeli a vonatok sebességét, az infrastruktúra kapacitását és a vasúti szállítás biztonsági szintjét. Az ERTMS az egységes európai vonatbefolyásoló rendszerből (ETCS) – azaz egy automatikus vonatvédelmet magában foglaló, a vezetőfülkén belüli jelzőrendszerből –, a vasúti mozgó rádióból (RMR) és az automatizált vonatüzemeltetésből (ATO) áll. A vasúti műveletekhez jelenleg használt RMR-rendszer, nevezetesen a páneurópai vasúti digitális nyalábolt rendszer (GSM-R) 20 évvel ezelőtt véglegesített előírásokon alapul. A technológiai elavulás miatt a GSM-R ipari támogatása 2031 után valószínűleg nem lesz biztosított. Tekintettel arra, hogy az interoperabilitást elősegítő támogatás korlátozott negatív hatást gyakorol a versenyre és a kereskedelemre, és figyelembe véve a szerzett tapasztalatokat, az ilyen támogatásnak e rendelet hatálya alá kell tartoznia, pontosan meghatározott feltételek mellett.

(28)

A vasúti és belvízi szállítás versenyképességének erősítése érdekében a műszaki átalakítást és korszerűsítést is elő kell mozdítani a fenntartható szárazföldi szállítási ágazatokban. Az ilyen beruházásokhoz nyújtott támogatást olyan feltételekhez kell kötni, amelyek korlátozzák a verseny és a kereskedelem azon torzulásait, amelyek aláásnák az egyenlő versenyfeltételeket a belső piacon. Az ilyen támogatást a bejelentési kötelezettségek alól mentesítő feltételeknek mindenekelőtt biztosítaniuk kell a támogatás szükségességét és arányosságát, és biztosítékokat kell tartalmazniuk a támogatás típusára és az elszámolható költségekre vonatkozóan.

(29)

A jövőbeli uniós szabványokhoz való alkalmazkodáshoz a vállalkozások számára nyújtott támogatás hamarabb eredményezhet magas szintű harmonizációt és szabványosítást. Nem mentesíthető a bejelentési kötelezettség alól az olyan beruházásra irányuló támogatás, amelynek célja, hogy a vállalkozás már elfogadott uniós szabványoknak feleljen meg. Azokban az esetekben azonban, amikor a vonatkozó uniós szabványt már elfogadták, de az még nem lépett hatályba, a támogatásnak ösztönző hatása lehet, ha ösztönzi a beruházásnak a szabvány hatálybalépése előtt legalább 12 hónappal történő megvalósítását és lezárását, amennyiben a szabvány nem alkalmazandó visszamenőleges hatállyal. Annak érdekében, hogy ne tántorítsák el a tagállamokat a megfelelő uniós szabványoknál szigorúbb vagy ambiciózusabb, kötelező nemzeti szabványok megállapításától, a támogatási intézkedéseknek az említett nemzeti szabványok meglététől függetlenül lehet ösztönző hatása. Ugyanez igaz az uniós szabványok hiányában elfogadott kötelező nemzeti szabványok megléte esetén nyújtott támogatásra is.

(30)

Bizonyos, projektenként nagy összegű támogatást nyújtó támogatási kategóriákat a Bizottságnak a bejelentést követően értékelnie kell a verseny és a kereskedelem indokolatlan torzulásának nagyobb kockázata miatt. A meghatározott határértékeket túllépő támogatásokra tehát továbbra is alkalmazni kell a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget. Biztosítani kell, hogy a határértékeket ne lehessen megkerülni azáltal, hogy a projekteket mesterségesen több, hasonló jellemzőkkel, célkitűzésekkel vagy kedvezményezettekkel rendelkező projektre bontják.

(31)

Tekintettel arra, hogy a nagy támogatási programok potenciálisan nagyobb hatást gyakorolnak a kereskedelemre és a versenyre, azokat a támogatási programokat, amelyek költségvetése adott évben vagy összesítve meghalad bizonyos, abszolút értéken alapuló küszöbértéket, főszabály szerint indokolt állami támogatásra vonatkozó értékelésnek alávetni. Az értékelésnek a következők ellenőrzésére kell irányulnia: i. teljesültek-e a program összeegyeztethetőségének alapjául szolgáló feltételezések és feltételek, és ii. hatékony volt-e a támogatási intézkedés az általános és egyedi célkitűzéseinek fényében. Emellett meg kell határozni a program versenyre és kereskedelemre gyakorolt hatását is. Az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az állami támogatásokra vonatkozó értékelést a Bizottság által jóváhagyott értékelési terv alapján kell lefolytatni. Ezt a tervet általában a program kialakításának idején kívánatos összeállítani, és a terv jóváhagyásának a program hatálybalépése előtt megfelelő időben meg kellene történnie, ez azonban nem minden esetben lehetséges. Ezért annak érdekében, hogy a támogatási programok hatálybalépése ne szenvedjen késedelmet, e rendeletet kezdetben legfeljebb hat hónapos időszakra kell alkalmazni az ilyen programokra. A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az értékelési terv jóváhagyását követően ezen időszak meghosszabbításáról határozzon. Ennek érdekében az értékelési tervet a program hatálybalépésétől számított 20 munkanapon belül be kell jelenteni a Bizottságnak. A Bizottság számára kivételesen azt is lehetővé kell tenni, hogy úgy határozzon, hogy az adott eset sajátosságai miatt nincs szükség értékelésre.

(32)

A tagállamokat kötelezni kell arra, hogy a Bizottság számára minden olyan információt biztosítsanak, amelyre annak az értékelési terv értékeléséhez szüksége van. A Bizottság számára azt is lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén késedelem nélkül további információkat is bekérjen. Az értékelés tárgyát képező programok módosításait – kivéve azokat a módosításokat, amelyek nem befolyásolhatják a támogatási program e rendelet értelmében vett összeegyeztethetőségét vagy nem befolyásolhatják jelentősen a jóváhagyott értékelési terv tartalmát – ki kell zárni e rendelet hatálya alól. A tisztán formai jellegű módosítások vagy az adminisztratív jellegű módosítások, beleértve az uniós társfinanszírozott intézkedések keretében elvégzett módosításokat, főszabály szerint nem tekintendők úgy, mint amelyek jelentősen befolyásolják a jóváhagyott értékelési terv tartalmát.

(33)

Annak megállapításakor, hogy teljesültek-e az e rendeletben meghatározott bejelentési határértékek és a maximális támogatási intenzitások, a támogatott tevékenységre vagy projektre vonatkozó támogatási intézkedések teljes összegét kell figyelembe venni. E rendeletnek meg kell határoznia azokat a körülményeket, amelyek fennállása esetén a különböző támogatási kategóriák halmozhatók. Az e rendelettel a bejelentési kötelezettség alól mentesített támogatás abban az esetben lehet halmozható bármely egyéb, más rendelettel mentesített vagy a Bizottság által jóváhagyott összeegyeztethető támogatással, amennyiben az adott intézkedések különböző azonosítható elszámolható költségekre vonatkoznak. Amennyiben a különböző támogatási források ugyanazon – egymással részben vagy teljes egészében átfedésben lévő – azonosítható elszámolható költségekhez kapcsolódnak, a halmozás a szóban forgó támogatásra e rendelet alapján alkalmazandó legmagasabb támogatási intenzitásig vagy támogatási összegig engedélyezhető. E rendeletnek külön szabályokat is meg kell állapítania az azonosítható és nem azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező támogatási intézkedések halmozására, valamint a csekély összegű támogatással való halmozásra vonatkozóan. A csekély összegű támogatások gyakran nem konkrétan azonosítható elszámolható költségek fedezésére szolgálnak, illetve gyakran nem köthetők ilyen költségekhez. Ilyen esetekben lehetővé kell tenni, hogy a csekély összegű támogatás szabadon halmozható legyen az e rendelettel mentesített állami támogatással. Amennyiben azonban a csekély összegű támogatást ugyanazon azonosítható elszámolható költségekre nyújtják, mint az e rendelettel mentesített állami támogatást, a halmozás csak az e rendelet II. fejezetében meghatározott maximális támogatási intenzitás mértékéig lehet engedélyezhető.

(34)

Az uniós intézmények, ügynökségek, közös vállalkozások és egyéb uniós szervek által központilag kezelt olyan finanszírozás, amely sem közvetlenül, sem közvetve nem áll a tagállamok ellenőrzése alatt, nem minősül állami támogatásnak. Amennyiben az ilyen finanszírozást állami támogatással kombinálják, csak az állami támogatást kell figyelembe venni annak meghatározásakor, hogy betartották-e a bejelentési határértékeket, a maximális támogatási intenzitásokat vagy a maximális támogatási összegeket. Ennek feltétele, hogy az ugyanazon elszámolható költségekkel kapcsolatban nyújtott közfinanszírozás teljes összege nem haladja meg az uniós jog alkalmazandó szabályaiban meghatározott legkedvezőbb finanszírozási arányt.

(35)

Az állami támogatások átláthatósága elengedhetetlen a Szerződésben foglalt szabályok helyes alkalmazásához, és a szabályok fokozottabb betartását, nagyobb mértékű elszámoltathatóságot, kölcsönös felülvizsgálatot és végső soron hatékonyabb közkiadásokat eredményez. Az átláthatóság biztosítása érdekében a tagállamoknak olyan átfogó, regionális vagy nemzeti szintű honlapokat kell létrehozniuk, amelyek tartalmazzák az e rendelettel mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait. Ennek alternatívájaként a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az egyes mentesített támogatási intézkedések összefoglaló adatait közzétegyék a Bizottság Támogatásátláthatósági Moduljában. Ehhez az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) szerinti, az információk közzétételére vonatkozó általános gyakorlatnak megfelelően egységes formátumot kell használni. E formátumnak lehetővé kell tennie az információk keresését, letöltését és könnyű közzétételét az interneten. Valamennyi tagállam állami támogatási honlapjának linkjét közzé kell tenni a Bizottság honlapján. Az (EU) 2022/2586 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság honlapján közzé kell tenni az e rendelet alapján mentesített minden egyes támogatási intézkedés összefoglaló adatait.

(36)

Az állami támogatásokra vonatkozó szabályok végrehajtása nagyban függ a tagállamok együttműködésétől. A tagállamoknak ezért az e rendelet betartásához szükséges összes intézkedést meg kell tenniük, és biztosítaniuk kell, hogy a csoportmentesség hatálya alá tartozó programok keretében nyújtott egyedi támogatások valamennyi vonatkozó feltételnek megfeleljenek.

(37)

A támogatási intézkedéseknek az (EU) 2022/2586 rendelettel összhangban történő hatékony nyomon követése érdekében helyénvaló követelményeket megállapítani az e rendelet alapján mentesített támogatási intézkedések tagállamok általi bejelentésére vonatkozóan. Ezen túlmenően indokolt megállapítani az e rendelettel mentesített támogatások tagállami nyilvántartására vonatkozó szabályokat is az (EU) 2015/1589 tanácsi rendelet (15) 17. cikkében meghatározott jogvesztő határidőre tekintettel.

(38)

Az e rendeletben meghatározott összeegyeztethetőségi feltételek hatékonyságának megerősítése érdekében a Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy az említett feltételeknek való meg nem felelés esetén a jövőre nézve visszavonja a csoportmentesség kedvezményét. Lehetővé kell tenni a Bizottság számára, hogy e visszavonást bizonyos támogatástípusokra, bizonyos kedvezményezettekre vagy bizonyos hatóságok által elfogadott támogatási intézkedésekre korlátozza, amennyiben a meg nem felelés csak az intézkedések egy részét vagy a hatóságok némelyikét érinti. A célzott visszavonás révén várhatóan az azonosított meg nem feleléshez közvetlenül kapcsolódó, arányos korrekciós intézkedés biztosítható. Amennyiben egy támogatási intézkedést nem jelentenek be, és az nem felel meg a bejelentési kötelezettség alóli mentesüléshez szükséges valamennyi feltételnek, jogellenes támogatásnak minősül, amelyet a Bizottságnak a be nem jelentett támogatások tekintetében az (EU) 2015/1589 rendeletben meghatározott eljárásnak megfelelően meg kell vizsgálnia. A csoportmentességi kedvezmény jövőbeli visszavonása nem befolyásolhatja azt a tényt, hogy az e rendeletnek megfelelő esetleges korábbi intézkedések csoportmentességben részesültek.

(39)

Azon különbségek felszámolása érdekében, amelyek a verseny és a kereskedelem torzulásához vezethetnek, és a kkv-kkal kapcsolatos különböző uniós és nemzeti kezdeményezések összehangolásának megkönnyítése céljából, valamint az adminisztratív egyértelműség és jogbiztonság érdekében a kkv-k e rendelet I. melléklete értelmében vett fogalommeghatározásának a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban (16) szereplő fogalommeghatározáson kell alapulnia.

(40)

Az állami támogatási politikát a Bizottság e területen szerzett tapasztalatai alapján rendszeresen felül kell vizsgálni. E rendelet alkalmazási időszakát ezért korlátozni kell. Indokolt olyan átmeneti rendelkezéseket megállapítani, amelyek szabályozzák, hogyan kezelendők a mentesített támogatási programok e rendelet alkalmazási időszakának végét követően. A szabályoknak elegendő időt kell biztosítaniuk a tagállamok számára a jövőbeli rendszerhez való alkalmazkodáshoz,