(1)

Az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2016/1036 rendelet (a továbbiakban: alaprendelet) 13. cikkének (3) bekezdése és 14. cikkének (5) bekezdése alapján kérelem érkezett, hogy indítson vizsgálatot a Kínai Népköztársaságból származó, egyes készterméknek vagy nem annak minősülő, rozsdamentes acélból készült tompahegesztéses csőszerelvények behozatalára bevezetett dömpingellenes intézkedéseknek a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett tompahegesztéses csőszerelvények behozatalával megvalósított esetleges kijátszására vonatkozóan, valamint vezessen be nyilvántartásbavételi kötelezettséget ezen behozatalokra vonatkozóan.

(2)

A kérelmet 2022. április 25-én nyújtotta be a rozsdamentes acélból készült tompahegesztéses szerelvényekkel foglalkozó európai uniós gazdasági ágazat érdekvédelmi bizottsága (a továbbiakban: a kérelmező).

(3)

Az intézkedések esetleges kijátszása által érintett termék a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína) származó, az (EU) 2017/141 bizottsági végrehajtási rendelet (2) hatálybalépésének napján az ex 7307 23 10 és ex 7307 23 90 KN-kódok (TARIC-kódok: 7307231015, 7307231025, 7307239015 és 7307239025) alá tartozó, az AISI szerinti 304, 304L, 316, 316L, 316Ti, 321 és 321H, valamint a más szabványok szerinti egyenértékű minőségekhez tartozó ausztenites korrózióálló acélokból készült, tompahegesztéses, nem karimás, készterméknek vagy nem annak minősülő, legfeljebb 406,4 mm legnagyobb külső átmérőjű, legfeljebb 16 mm falvastagságú, belső felületükön legalább 0,8 mikrométer átlagos felületi érdességű (Ra) csőszerelvények (a továbbiakban: érintett termék). A jelenleg hatályban lévő intézkedések ugyanerre a termékre alkalmazandók.

(4)

A vizsgált termék, amely jelenleg az érintett termékkel megegyező KN-kódok (TARIC-kódok: 7307231035, 7307231040, 7307239035, 7307239040) alá tartozik, megegyezik az előző preambulumbekezdésben említettel, azonban azt – akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentve – Malajziában adják fel (a továbbiakban: a vizsgált termék).

(5)

A jelenleg hatályban lévő, esetlegesen kijátszott intézkedéseket az (EU) 2017/141 végrehajtási rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedések (a továbbiakban: meglévő intézkedések) alkotják. 2022. január 26-án a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítéssel (3) megindította a meglévő intézkedések hatályvesztési felülvizsgálatát.

(6)

A kérelem elegendő bizonyítékot tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a vizsgált termék behozatalával kijátsszák az érintett termék behozatalára vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedéseket.

(7)

A kérelemben foglalt bizonyítékok azt mutatják, hogy az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetését követően a Kínai Népköztársaságból és Malajziából az Unióba irányuló kivitel tekintetében megváltozott a kereskedelem szerkezete. Az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetését követően a Kínai Népköztársaságból és Malajziából az Unióba irányuló kivitel tekintetében számottevő mértékben megváltozott a kereskedelem szerkezete. Az érintett termék Kínából az EU-ba irányuló kivitele csökkent, ugyanakkor a vizsgált termék Malajziába irányuló kínai exportja nőtt, az EU-ba irányuló malajziai export pedig jelentősen nőtt az intézkedések 2017. január 26-i bevezetése óta. Ennek a változásnak az intézkedések bevezetésén kívül semmilyen más megfelelő magyarázata vagy gazdasági indoka nincs. A kérelmező által benyújtott bizonyítékok alapján úgy tűnt, hogy a változás valójában a Kínából származó érintett terméknek Malajzián keresztül az Unióba történő átrakodásából eredt. A kérelmező továbbá azt állította, hogy a vizsgált termék Malajziában történő tényleges gyártása csak két olyan gyártóra korlátozódik, amelyeknek az Unióba irányuló kombinált kivitele az érintett termékre vonatkozó intézkedések bevezetése óta következetesen jóval alacsonyabb volt, mint a Malajziából az Unióba exportált vizsgált termék mennyisége. A kérelmező olyan bizonyítékokat nyújtott be, amelyek megkérdőjelezik a kínai tulajdonú vállalatok malajziai termelőlétesítményeinek tényleges meglétét. Emellett a kérelmező bizonyítékkal szolgált arra vonatkozóan, hogy a kínai gyártók nyíltan azt javasolják, hogy az érintett termék kínai származását malajziai származásra váltsák.

(8)

A bizonyítékok továbbá azt jelzik, hogy a fentiekben ismertetett gyakorlat az érintett termékre vonatkozó meglévő dömpingellenes intézkedések javító hatását a mennyiségek és az árak tekintetében egyaránt aláássa. Úgy tűnik, hogy a vizsgált termékből jelentős mennyiségek érkeznek az EU piacára. Elegendő bizonyíték áll rendelkezésre emellett arra vonatkozóan is, hogy a vizsgált termék behozatala a meglévő intézkedésekhez vezető vizsgálat során megállapított kárt nem okozó árnál alacsonyabb árakon történik.

(9)

Végezetül a bizonyítékok arra utalnak, hogy a vizsgált termék behozatala az érintett termék tekintetében korábban megállapított rendes értékkel összehasonlítva dömpingáron történik.

(10)

Amennyiben a Bizottság a vizsgálat során az alaprendelet 13. cikkének hatálya alá tartozó, a fentiekben említettől eltérő más kijátszási gyakorlatot is feltár, a vizsgálatot arra is kiterjesztheti.

(11)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre az alaprendelet 13. cikkének (3) bekezdése szerinti eljárás megindításához, valamint a vizsgált termékre vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettségnek az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján történő bevezetéséhez.

(12)

A Bizottság a vizsgálathoz szükséges információk összegyűjtése érdekében felkéri az érdekelt feleket arra, hogy haladéktalanul, de legkésőbb az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül vegyék fel vele a kapcsolatot. Az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidő valamennyi érdekelt félre vonatkozik. A Bizottság szükség esetén az uniós gazdasági ágazattól is kérhet információkat.

(13)

Malajzia és a Kínai Népköztársaság hatóságai értesítést fognak kapni a vizsgálat megindításáról.

(14)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket – és különösen az uniós gazdasági ágazat képviselőit, az importőröket és az érintett szervezeteket –, hogy ismertessék írásban és támasszák alá bizonyítékokkal álláspontjukat, és mindezeket a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújtsák be. A Bizottság meghallgathatja továbbá az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(15)

Az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vizsgált termék behozatalai mentesíthetők az intézkedések alól, ha nem valósítanak meg kijátszást.

(16)

mivel az esetleges kijátszás az Unión kívül valósul meg, az alaprendelet 13. cikkének (4) bekezdése alapján a mentesség a vizsgált termék azon Malajziában működő gyártói számára adható meg, amelyek bizonyítani tudják, hogy az alaprendelet 13. cikkének (1) és (2) bekezdése értelmében nem vesznek részt kijátszásban. Azoknak a gyártóknak – ha vannak ilyenek –, amelyek mentességet kívánnak kapni, az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében megjelölt határidőn belül jelentkezniük kell. A Kínai Népköztársaságban működő exportáló gyártók számára összeállított kérdőív, a Malajziában működő exportáló gyártók számára összeállított, a mentesség igényléséhez szükséges kérdőív, valamint az uniós importőrök számára összeállított kérdőív az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában, valamint a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján található: https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2606. A kérdőíveket az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül kell benyújtani.

(17)

Az alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése alapján a vizsgált termék behozatalára nyilvántartásbavételi kötelezettséget kell bevezetni annak biztosítása érdekében, hogy amennyiben a vizsgálat kijátszást állapít meg, már a behozatalra vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetésének napjától megfelelő, legfeljebb az (EU) 2017/141 végrehajtási rendeletben megállapított maradékvámmal megegyező mértékű dömpingellenes vámokat lehessen kivetni.

(18)

A megbízható adminisztráció érdekében időkorlátokat kell megállapítani, amelyeken belül:

(19)

A Bizottság felhívja a figyelmet arra, hogy az alaprendeletben megállapított eljárási jogok gyakorlása attól függ, hogy a felek az e rendelet 3. cikkében meghatározott határidőkön belül jelentkeznek-e.

(20)

Abban az esetben, ha az érdekelt felek valamelyike megtagadja a szükséges információkhoz való hozzáférést, vagy nem szolgáltatja ezeket az információkat határidőn belül, illetve ha a vizsgálatot jelentősen hátráltatja, az alaprendelet 18. cikkének megfelelően megerősítő vagy nemleges ténymegállapítások tehetők a rendelkezésre álló tények alapján.

(21)

Ha megállapítást nyer, hogy az érdekelt felek valamelyike hamis vagy félrevezető információkat szolgáltatott, ezeket az információkat figyelmen kívül kell hagyni, és a Bizottság az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tényekre támaszkodhat.

(22)

Ha az érdekelt felek valamelyike nem, vagy csak részben működik együtt, és ezért a ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikkének megfelelően a rendelkezésre álló tények szolgálnak, az eredmény kedvezőtlenebb lehet e fél számára, mint ha együttműködött volna.

(23)

A vizsgálat az alaprendelet 13. cikke (3) bekezdésének megfelelően az e rendelet hatálybalépésétől számított kilenc hónapon belül lezárul.

(24)

A Bizottság az e vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (4) megfelelően kezeli.

(25)

A Bizottság piacvédelmi tevékenysége során végzett személyesadat-kezelésről a magánszemélyeket tájékoztató adatvédelmi nyilatkozat megtekinthető a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján: http://ec.europa.eu/trade/policy/accessing-markets/trade-defence/.

(26)

Az érdekelt felek kérhetik a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő közreműködését. A meghallgató tisztviselő az eljárás folyamán megvizsgálja az iratbetekintési kérelmeket, a dokumentumok bizalmas kezelését érintő vitákat, a határidők meghosszabbítására vonatkozó kérelmeket, valamint az érdekelt felek vagy harmadik felek által a védelemhez való joguk gyakorlásával összefüggésben benyújtott kérelmeket.

(27)

A meghallgató tisztviselő meghallgatásokat szervezhet, és közvetíthet az érdekelt fél vagy felek és a Bizottság szolgálatai között annak érdekében, hogy az érdekelt felek maradéktalanul gyakorolhassák a védelemhez való jogukat. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás iránti kérelmet írásban, indoklással együtt kell benyújtani. A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérelmek indokait. Ilyen meghallgatásra csak akkor kerülhet sor, ha az adott kérdést nem sikerült a Bizottság szolgálataival kellő időben rendezni.

(28)

A kérelmeket kellő időben, indokolatlan késedelem és az eljárás szabályszerű lefolytatásának veszélyeztetése nélkül kell benyújtani. Ezt szem előtt tartva az érdekelt feleknek a meghallgató tisztviselő közreműködését a közreműködésre okot adó esemény bekövetkezése után a lehető leghamarabb kérniük kell. A meghallgató tisztviselő általi meghallgatás kérésére főszabályként a Bizottság szolgálatai általi meghallgatás iránti kérelmekre vonatkozóan e rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében meghatározott időkereteket kell értelemszerűen alkalmazni. Ha a meghallgatás iránti kérelmet nem a rendelkezésre álló időkereteken belül nyújtják be, a meghallgató tisztviselő megvizsgálja a késve beérkező kérelem indokait, a benne felvetett kérdések jellegét és e kérdéseknek a védelemhez való jog gyakorlására kifejtett hatását, továbbá figyelembe veszi a megfelelő ügyintézéshez és a vizsgálat időben történő lezárásához fűződő érdeket.

(29)

További információk, valamint a meghallgató tisztviselő elérhetősége és internetes oldalai a Kereskedelmi Főigazgatóság honlapján találhatók: http://ec.europa.eu/trade/trade-policy-and-you/contacts/hearing-officer/,