EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.10.8.
COM(2024) 442 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a víz-újrafelhasználásról szóló rendelet) értelmében a Bizottságra ruházott felhatalmazás gyakorlásáról
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2020. május 25-i (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: a víz-újrafelhasználásról szóló rendelet) értelmében a Bizottságra ruházott felhatalmazás gyakorlásáról
1. BEVEZETÉS
A víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló (EU) 2020/741 rendelet (a továbbiakban: a víz-újrafelhasználásról szóló rendelet) harmonizált vízminőségi minimumkövetelményeket határoz meg a kezelt települési szennyvíz mezőgazdasági öntözés céljából történő biztonságos újrafelhasználására vonatkozóan. Meghatározza továbbá a nyomon követésre vonatkozó minimumkövetelményeket, a kockázatkezelési rendelkezéseket, az engedélyezési követelményeket és az átláthatóságra vonatkozó rendelkezéseket, amelyek értelmében minden víz-újrafelhasználási projekttel kapcsolatos kulcsfontosságú információt elérhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.
A víz-újrafelhasználásról szóló rendelet értelmében a visszanyert víz előállítása és szolgáltatása engedélyhez kötött. Az engedélyeknek alapos kockázatkezelési terven kell alapulniuk, amely kiterjed az említett rendelet II. mellékletében meghatározott valamennyi alapvető elemre. A II. mellékletben foglalt alapvető elemeken alapuló elemzést követően a kockázatkezelési tervnek meg kell határoznia az emberi és az állati egészség, valamint a környezet megfelelő védelmének biztosításához szükséges további vízminőségi követelményeket.
Felismerve, hogy a kockázatkezelés központi szerepet játszik a víz-újrafelhasználás biztonságosságának garantálásában, a víz-újrafelhasználásról szóló rendelet felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy – a II. mellékletben foglalt alapvető kockázatkezelési elemeknek a műszaki és tudományos fejlődéshez való igazítása érdekében – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a rendelet módosítására vonatkozóan. A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat is elfogadhat a rendeletnek az említett alapvető elemekre vonatkozó műszaki előírásokkal történő kiegészítése céljából.
A víz-újrafelhasználásról szóló rendelet előírja, hogy a Bizottságnak jelentést kell készítenie arról, hogyan élt ezzel a felhatalmazással. Ez a jelentés az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alapvető kockázatkezelési elemekre vonatkozó műszaki előírások tekintetében történő kiegészítéséről szóló (EU) 2024/1765 felhatalmazáson alapuló rendelettel foglalkozik.
2. JOGALAP
A víz-újrafelhasználásról szóló rendelet 13. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kap a 2020. június 25-től kezdődő öt évre. A Bizottságnak legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt, azaz legkésőbb 2024. szeptember 24-én előtt jelentést kell készítenie arról, hogyan élt ezzel a felhatalmazással.
Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács a 13. cikk (2) bekezdése alapján nem ellenzi a meghosszabbítást, a felhatalmazás a korábbival megegyező időtartamra automatikusan meghosszabbodik.
3. A FELHATALMAZÁS GYAKORLÁSA
A víz-újrafelhasználásról szóló rendelet 5. cikkének (5) bekezdése értelmében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy – az említett rendelet II. mellékletében foglalt alapvető kockázatkezelési elemeknek a műszaki és tudományos fejlődéshez való igazítása érdekében – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a rendelet módosítására vonatkozóan. A víz-újrafelhasználásról szóló rendelet hatálybalépése óta nem merült fel olyan tudományos vagy műszaki fejlemény, amely szükségessé tenné a II. melléklet naprakésszé tételét. A Bizottság ezért a 2020. június 25. óta eltelt ötéves időszakban nem gyakorolta a rendelet módosítására vonatkozó felhatalmazását.
Az említett cikk második albekezdése alapján a Bizottság – a II. mellékletben foglalt alapvető kockázatkezelési elemekre vonatkozó műszaki előírások meghatározása érdekében – felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el a rendelet kiegészítésére vonatkozóan. A Bizottság egy felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadott el, az (EU) 2020/741 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az alapvető kockázatkezelési elemekre vonatkozó műszaki előírások tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2024. március 11-i (EU) 2024/1765 felhatalmazáson alapuló rendeletet. A Bizottság azért gyakorolta ezt a felhatalmazást, mert biztosítani kell, hogy a víz-újrafelhasználási kockázatkezelési tervek megbízhatóak és jó minőségűek legyenek, és szisztematikus megközelítésen alapuljanak, különösen olyan esetekben, amikor nagyobb vízgazdálkodási rezilienciára van szükség.
3.1. Az (EU) 2020/741 rendeletet kiegészítő (EU) 2024/1765 felhatalmazáson alapuló rendelet
A kockázatkezelés központi szerepet játszik a víz-újrafelhasználás biztonságossága szempontjából, ezért proaktív módon kell azonosítani és kezelni a kockázatokat. Ez a folyamat igen összetett is lehet, és multidiszciplináris megközelítést igényel, ami több szerv bevonásával jár. Ezért műszaki előírások kerültek kidolgozásra annak biztosítása érdekében, hogy a víz-újrafelhasználási kockázatkezelési tervek megfelelő minőségűek legyenek, és összhangban álljanak a nemzetközi – például az Egészségügyi Világszervezet és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott – iránymutatásokkal és szabványokkal.
A felhatalmazáson alapuló rendelet kidolgozására megalapozott műszaki tanulmányok alapján, a nemzeti hatóságokat, a víztisztító vállalatokat és más érdekelt feleket képviselő műszaki szakértők bevonásával, a víz-újrafelhasználási munkacsoportban
végzett együttműködés keretében került sor.
A felhatalmazáson alapuló rendelet a víz újrafelhasználására vonatkozó minimumkövetelményekről szóló 2020/741 rendelet alkalmazásához adott bizottsági iránymutatások kidolgozása céljából végzett munkára épült.
A vízzel és az árvizekkel foglalkozó szakértői csoport
is részt vett a megbeszéléseken, és lehetőséget kapott arra, hogy észrevételeket tegyen a felhatalmazáson alapuló rendelet tervezetével kapcsolatban. Előkészítő ülésekre 2022. november 17–18-án, 2023. március 13–14-én (víz-újrafelhasználási munkacsoport) és 2023. október 16-án (szakértői csoport) került sor. A felhatalmazáson alapuló jogi aktust a Bizottság 2024. március 11-én fogadta el, majd arról értesítette az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
A felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben a víz-újrafelhasználásról szóló rendelet 13. cikkének (6) bekezdésében előírt két hónapos határidőn belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt kifogást.
Egyik intézmény sem kezdeményezte a két hónapos határidő további két hónappal való, ugyanazon rendelkezés alapján történő meghosszabbítását.
A felhatalmazáson alapuló rendelet ezért kihirdetésre került az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és 2024. július 10-én hatályba lépett.
4. KÖVETKEZTETÉS
A Bizottság megfelelő módon gyakorolta felhatalmazását.
Bár a Bizottság még nem gyakorolta a víz-újrafelhasználásról szóló rendelet II. mellékletének módosítására vonatkozó felhatalmazását, előfordulhat, hogy ezt a jövőben meg kell tennie annak érdekében, hogy figyelembe vegye az e területen elért további műszaki és tudományos fejlődést.
A Bizottság ezért továbbra is szükségesnek tartja a víz-újrafelhasználásról szóló rendelet 5. cikkének (5) bekezdése alapján ráruházott felhatalmazást.
A Bizottság az Európai Parlament és a Tanács figyelmébe ajánlja ezt a jelentést.