European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

C sorozat


C/2026/5157

2026.10.8.

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET AJÁNLÁSA

(2026. szeptember 17.)

a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról

(ERKT/2026/4)

(C/2026/5157)

AZ EURÓPAI RENDSZERKOCKÁZATI TESTÜLET IGAZGATÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra (1) és különösen annak IX. mellékletére,

tekintettel a pénzügyi rendszer európai uniós makroprudenciális felügyeletéről és az Európai Rendszerkockázati Testület létrehozásáról szóló, 2010. november 24-i 1092/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. és 16–18. cikkére,

tekintettel a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvre (3) és különösen annak VII. címe 4. fejezetének I. szakaszára,

tekintettel az Európai Rendszerkockázati Testület eljárási szabályzatának elfogadásáról szóló, 2011. január 20-i ERKT/2011/1 európai rendszerkockázati testületi határozatra (4) és különösen annak 18–20. cikkére,

mivel:

(1)

A nemzeti makroprudenciális politikai intézkedések eredményességének és következetes alkalmazásának biztosítása érdekében fontos, hogy az uniós jog által előírt elismerést önkéntes viszonosság egészítse ki.

(2)

A makroprudenciális politikai intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosság ERKT/2015/2 európai rendszerkockázati testületi ajánlásban (5) meghatározott keretének célja annak biztosítása, hogy a valamely tagállamban aktivált minden kitettségalapú makroprudenciális politikai intézkedés tekintetében a többi tagállamban viszonosságot biztosítsanak.

(3)

2026. június 29-én (6) a 2013/36/EU irányelv 133. cikkének alkalmazásában kijelölt hatóságként eljáró dán adóügyi és a gazdasági növekedésért felelős minisztérium értesítette az Európai Rendszerkockázati Testületet (ERKT) arról a szándékáról, hogy az irányelv 133. cikkével összhangban ki kíván igazítani egy fennálló ágazati rendszerkockázati tőkepuffert. Az értesítés egy jelenleg hatályos intézkedés kiigazítására vonatkozik, amely intézkedésről először 2023. október 10-én értesítették az ERKT-t. Ezen értesítés nyomán az ERKT kibocsátotta az ERKT/2023/12 véleményt (7), amelyben az intézkedést a megcélzott kockázatok kezelése szempontjából indokoltnak, arányosnak, eredményesnek és hatékonynak tekintette. Az Európai Bizottság engedélyezte a makroprudenciális politikai intézkedés elfogadását, az intézkedést azonban nem aktiválták. Az intézkedést később módosították, aminek következtében 2024. június 7-én az ERKT-hoz intézett további értesítésre került sor. Az ERKT úgy ítélte meg, hogy a kiigazítás a 2023. október 10-i értesítésben szereplő intézkedéshez képest csak csekély eltérésnek tekinthető.

(4)

A 2026. június 29-i értesítésben szereplő makroprudenciális intézkedés egy 7 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepuffer, amely valamennyi Dániában engedélyezett hitelintézetre alkalmazandó, egyedi és konszolidált alapon. Az intézkedés az ingatlanszektorban működő, az Európai Unióban folytatott gazdasági tevékenységeiknek az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (8) meghatározott statisztikai osztályozása alapján azonosított nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, Dániában található valamennyi kitettségtípusra alkalmazandó.

(5)

A kiigazított makroprudenciális politikai intézkedés három vonatkozásban tér el a 2024. június 7-i értesítésben szereplő intézkedéstől: i. a valamely kitettségnek az ágazati rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazása alól kizárt része a 0–15 %-os hitelfedezeti mutató sávjáról 0–30 %-os sávra emelkedik; ii. az ezen intézkedés alapjául szolgáló, kockázattal súlyozott kitettség kiszámításában szerepelnek a belső minősítésen alapuló (IRB) modellekhez kapcsolódó többletek; és iii. az intézkedés alkalmazásából kizárásra kerül az „ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás díjazásos vagy szerződéses alapon” alszektor. Az ágazati rendszerkockázati tőkepufferre vonatkozó intézkedés 2026. június 30-tól alkalmazandó. A 2013/36/EU irányelv 133. cikkének alkalmazásában kijelölt hatóságként eljáró hatóság az intézkedést legkésőbb az első kérelmének benyújtása után két évvel felülvizsgálja.

(6)

Mivel a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre és az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepufferráta és a rendszerkockázati tőkepufferráta összege egyedi bankok tekintetében nem emelkedik, a kiigazított intézkedés esetében nincs szükség a Bizottság általi engedélyezésre. Ezenkívül a kiigazított makroprudenciális politikai intézkedés azzal az átfogó hatással jár, hogy enyhíti a hatályos intézkedést, mivel körülbelül 24 %-kal csökkenti a puffer céljára szükséges tőkét.

(7)

2026. június 29-i értesítésében a dán adóügyi és a gazdasági növekedésért felelős minisztérium arra irányuló kérelmet is benyújtott az ERKT-hoz, hogy az ERKT a 2013/36/EU irányelv 134. cikkének (5) bekezdésével összhangban ajánlja a kiigazított makroprudenciális politikai intézkedés tekintetében a viszonosság biztosítását.

(8)

A hatályos intézkedés jelenleg szerepel azon makroprudenciális politikai intézkedések listáján, amelyek tekintetében az ERKT/2015/2 ajánlás alapján a viszonosság biztosítása ajánlott, és annak esetében a viszonosság egyedi és összevont alapon való biztosítása ajánlott. A 2023. október 10-én az ERKT-hoz intézett értesítés nyomán az intézkedés tekintetében először az ERKT/2023/13 európai rendszerkockázati testületi ajánlás (9)2023. december 8-án történt elfogadásával, majd az ERKT/2024/3 ajánlás (10)2024. július 8-án történt elfogadásával ajánlották a viszonosság biztosítását.

(9)

Az ERKT/2017/4 ajánlással (11) módosított ERKT/2015/2 ajánlás a makroprudenciális politikai intézkedést aktiváló érintett hatóság számára azt ajánlja, hogy amikor viszonosság iránti kérelmet nyújt be az ERKT-hoz, javasoljon a jelentős jellegre vonatkozó küszöbértéket, amely alatt egy adott pénzügyi szolgáltatónak az azonosított makroprudenciális kockázattal szemben abban az országban fennálló kitettsége, ahol az aktiváló hatóság a makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazza, nem jelentősnek tekinthető. Az ERKT eltérő küszöbértéket javasolhat, amennyiben ezt szükségesnek tartja.

(10)

A dán adóügyi és a gazdasági növekedésért felelős minisztérium által az ERKT-hoz benyújtott, az intézkedésre vonatkozó viszonosság iránti kérelem nyomán, valamint: i. a dán makroprudenciális intézkedés fentiekben leírt kiigazításai figyelembevételének biztosítása érdekében, és ii. a Dániában alkalmazandó makroprudenciális politikai intézkedés végrehajtásából eredő, elszivárgások és szabályozási arbitrázs formájában megmutatkozó határokon átnyúló esetleges kedvezőtlen hatások kialakulásának megakadályozása érdekében az ERKT igazgatótanácsa úgy döntött, hogy az intézkedést továbbra is szerepelteti azon makroprudenciális politikai intézkedések listáján, amelyek tekintetében az ERKT/2015/2 ajánlás alapján a viszonosság biztosítása ajánlott, valamint, hogy a dán adóügyi és a gazdasági növekedésért felelős minisztérium értesítésével összhangban ajánlja az intézkedés kiigazítását.

(11)

Az ERKT igazgatótanácsa továbbá úgy döntött, hogy a 200 millió EUR összegű, a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus felső küszöbértéket továbbra is javasolja a de minimis elv viszonosságot biztosító tagállamok általi alkalmazásának irányítása érdekében. Az intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító érintett hatóságok mentesíthetnek intézményeket az ágazati rendszerkockázati tőkepufferre vonatkozó követelmény alól, ha azok releváns kitettségei nem haladják meg a 200 millió EUR-t.

(12)

Az ERKT/2015/2 ajánlást erre tekintettel megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ AJÁNLÁST:

MÓDOSÍTÁSOK

Az ERKT/2015/2 ajánlás a következőképpen módosul:

1.

Az 1. szakaszban a C(1) ajánlásban a Dániára vonatkozó intézkedés helyébe a következő szöveg lép:

„—

7 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta az Európai Unióban folytatott gazdasági tevékenységeiknek az 1893/2006/EK rendeletben meghatározott statisztikai osztályozása alapján azonosított, ingatlanügyletekben részt vevő nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, Dániában található valamennyi kitettségtípusra, a szociális lakhatási társulások és a lakásszövetkezeti társulások kivételével, valamint az »ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás díjazásos vagy szerződéses alapon« kivételével, továbbá az egyes kitettségek azon részének, amely a 0–30 %-os hitelfedezeti mutató sávjába esik, azon kitettségek köréből való kizárásával, amelyekre az ágazati rendszerkockázati tőkepuffer vonatkozik.”

2.

A melléklet ezen ajánlás mellékletének megfelelően módosul.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2026. szeptember 17-én.

az ERKT titkárságának vezetője,

az ERKT igazgatótanácsa nevében,

Francesco MAZZAFERRO


(1)   HL L 1., 1994.1.3., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/1994/1/oj.

(2)   HL L 331., 2010.12.15., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2010/1092/oj.

(3)   HL L 176., 2013.6.27., 338. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2013/36/oj.

(4)   HL C 58., 2011.2.24., 4. o.

(5)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2015/2 ajánlása (2015. december 15.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról (HL C 97., 2016.3.12., 9. o.).

(6)  Az értesítést később aktualizálták és 2026. július 3-án ismét megküldték.

(7)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2023/12 véleménye (2023. november 16.) a rendszerkockázati tőkepufferrátának a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről szóló 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 133. cikke szerinti meghatározására vagy módosítására irányuló dán értesítésről. Elérhető az ERKT honlapján: www.esrb.europa.eu.

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 1893/2006/EK rendelete (2006. december 20.) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról (HL L 393., 2006.12.30., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2006/1893/oj).

(9)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2023. december 8.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (ERKT/2023/13) (HL C, C/2024/3114, 2024.5.6., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/3114/oj).

(10)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ajánlása (2024. július 8.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (ERKT/2024/3) (HL C, C/2024/5044, 2024.8.16., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/5044/oj).

(11)  Az Európai Rendszerkockázati Testület ERKT/2017/4 ajánlása (2017. október 20.) a makroprudenciális politikai intézkedések határokon átnyúló hatásainak értékeléséről és az ezen intézkedésekre vonatkozó önkéntes viszonosságról szóló ERKT/2015/2 ajánlás módosításáról (HL C 431., 2017.12.15., 1. o.).


MELLÉKLET

Az ERKT/2015/2 ajánlás melléklete a következőképpen módosul:

1.

A Dánia alatti intézkedés helyébe a következő szöveg lép:

„7 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta az Unióban folytatott gazdasági tevékenységeiknek az 1893/2006/EK rendeletben meghatározott statisztikai osztályozása alapján azonosított, ingatlanügyletekben részt vevő nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, Dániában található valamennyi kitettségtípusra, a szociális lakhatási társulások és a lakásszövetkezeti társulások kivételével, valamint az »ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás díjazásos vagy szerződéses alapon« kivételével, továbbá az egyes kitettségek azon részének, amely a 0–30 %-os hitelfedezeti mutató sávjába esik, azon kitettségek köréből való kizárásával, amelyekre az ágazati rendszerkockázati tőkepuffer vonatkozik.”

2.

A Dánia alatti „I. Az intézkedés leírása” című szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„I.   Az intézkedés leírása

1.

A 7 %-os ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta valamennyi belföldi hitelintézetre alkalmazandó lesz.

2.

Az intézkedés a díjazásos vagy szerződéses alapon nyújtott ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatásoktól eltérő ingatlanügyletekben részt vevő, a szociális lakhatási társulásoktól és a lakásszövetkezeti társulásoktól eltérő nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, Dániában található valamennyi kitettségtípusra alkalmazandó. Az adós vonatkozó gazdasági tevékenységeit az Unióban folytatott gazdasági tevékenységeknek az 1893/2006/EK (*1) rendeletben meghatározott statisztikai osztályozására hivatkozással kell meghatározni.

3.

Az egyes kitettségek azon része, amely a 0–30 %-os hitelfedezeti mutató sávjába esik, ki van zárva azon kitettségek köréből, amelyekre az ágazati rendszerkockázati tőkepuffer vonatkozik.

4.

Az intézkedés egyedi és összevont alapon alkalmazandó.”

(*1)  Az ágazati kitettségeknek az ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta alkalmazása alá vont konkrét alcsoportjai meghatározásának alapja az EBA/GL/2020/13 iránymutatás az ágazati kitettségek megfelelő alcsoportjairól, amelyekre az illetékes vagy a kijelölt hatóságok rendszerkockázati tőkepuffert alkalmazhatnak a 2013/36/EU irányelv 133. cikke (5) bekezdésének f) pontjával összhangban; az iránymutatás elérhető az EBH honlapján: www.eba.europa.eu."

()  Az ágazati kitettségeknek az ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta alkalmazása alá vont konkrét alcsoportjai meghatározásának alapja az EBA/GL/2020/13 iránymutatás az ágazati kitettségek megfelelő alcsoportjairól, amelyekre az illetékes vagy a kijelölt hatóságok rendszerkockázati tőkepuffert alkalmazhatnak a 2013/36/EU irányelv 133. cikke (5) bekezdésének f) pontjával összhangban; az iránymutatás elérhető az EBH honlapján: www.eba.europa.eu.

3.

A Dánia alatti „II. Viszonosság” című szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„II.   Viszonosság

5.

A viszonosságot biztosító érintett hatóságok számára ajánlott, hogy a dán intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt alkalmazzák a meghatározott gazdasági tevékenységekben részt vevő nem pénzügyi vállalatokkal szembeni, Dániában található valamennyi kitettségtípusra; ennek keretében a gazdasági tevékenységek meghatározása az alábbiak szerint történik: »Ingatlanügyletek« az »M« NACE Rev. 2.1. kód (*2) szerint, kivéve a szociális lakhatási társulások és a lakásszövetkezeti társulások, valamint az ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás díjazásos vagy szerződéses alapon. Ezekből a kitettségekből le kell vonni az egyes kitettségek azon részét, amely a hitelfedezeti mutató 0–30 %-os sávjába esik.

6.

A dán adóügyi és a gazdasági növekedésért felelős minisztérium kérését követően az illetékes hatóságok számára ajánlott, hogy a dán intézkedés tekintetében biztosítsák a viszonosságot azáltal, hogy azt egyedi és összevont alapon alkalmazzák.

7.

Amennyiben az országukban ugyanaz a makroprudenciális politikai intézkedés nem elérhető, a viszonosságot biztosító érintett hatóságok számára ajánlott, hogy az ERKT-val való konzultációt követően az országukban elérhető olyan makroprudenciális politikai intézkedést alkalmazzanak, amely az intézkedéssel, amelynek tekintetében a viszonosság biztosítása ajánlott, leginkább egyenértékű hatással rendelkezik, beleértve a 2013/36/EU irányelv VII. címe 2. fejezetének IV. szakaszában rögzített felügyeleti intézkedések elfogadását és felügyeleti hatásköröket is.

8.

A tagállamok számára ajánlott, hogy ezen ajánlás Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított három hónapon belül biztosítsák a viszonosságot ezen intézkedés tekintetében.”

(*2)  NACE Rev. 2.1. Az Európai Unión belüli gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása, Eurostat, Luxembourg, 2025."

()  NACE Rev. 2.1. Az Európai Unión belüli gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása, Eurostat, Luxembourg, 2025.

4.

A Dánia alatti „III. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték” című szakasz helyébe a következő szöveg lép:

„III.   A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték

9.

A de minimis elv – intézkedés tekintetében viszonosságot biztosító – érintett hatóságok általi esetleges alkalmazásának irányítása érdekében az intézkedéshez a dániai kitettségeken alapuló, a jelentős jellegre vonatkozó intézményspecifikus küszöbérték kapcsolódik. A hitelintézetek mentesülhetnek az ágazati rendszerkockázati tőkepufferrátára vonatkozó követelmény alól, ha releváns ágazati kitettségeik nem haladják meg a 200 millió EUR-t, ami a dániai ingatlanvállalatokkal szembeni teljes kitettség körülbelül 0,3 %-ának felel meg. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték elérésének értékelése érdekében az ingatlanvállalatokkal szembeni kitettség helyettesítő értékeként felhasználhatók a FINREP F 20.07.1 táblában a dániai »ingatlanügyletek« alatt szereplő kitettségek. Az ágazati rendszerkockázati tőkepuffer tekintetében viszonosságot kell biztosítani, ha a jelentős jellegre vonatkozó ezen küszöbértéket elérik, és a tőkepuffert összevont és egyedi alapon kell alkalmazni. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték összevont alapon történő elérésének értékelése során a fióktelepeken keresztül tartott, a közvetlen határokon átnyúló hitelezésből eredő és a leányvállalatokon keresztül tartott teljes kitettséget figyelembe kell venni.

10.

Az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakaszával összhangban a jelentős jellegre vonatkozó 200 millió EUR küszöbérték a küszöbérték ajánlott maximális szintjét jelenti. Az érintett hatóságok ezért a javasolt küszöbérték alkalmazása helyett országukra vonatkozóan adott esetben meghatározhatnak alacsonyabb küszöbértéket, vagy az intézkedés tekintetében biztosíthatnak viszonosságot a jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték nélkül. A jelentős jellegre vonatkozó küszöbérték meghatározásakor az érintett hatóságoknak figyelembe kell venniük az egyes pénzügyi szolgáltatóknak a Dániában azonosított makroprudenciális kockázattal szembeni kitettségét, és értékelniük kell, hogy az tekinthető-e nem jelentősnek.

11.

Ha valamely tagállamban nincs olyan engedélyezett hitelintézet, amely jelentős kitettségekkel rendelkezik Dániában, az érintett tagállam illetékes hatóságai az ERKT/2015/2 ajánlás 2.2.1. szakasza alapján dönthetnek úgy, hogy nem biztosítanak viszonosságot a dán intézkedések tekintetében. Ebben az esetben az érintett hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a kitettségek jelentős jellegét, és számukra ajánlott, hogy a dán intézkedések tekintetében biztosítsák a viszonosságot, amennyiben egy hitelintézet túllépi a megfelelő jelentős jellegre vonatkozó küszöbértéket.”

(*1)  Az ágazati kitettségeknek az ágazati rendszerkockázati tőkepufferráta alkalmazása alá vont konkrét alcsoportjai meghatározásának alapja az EBA/GL/2020/13 iránymutatás az ágazati kitettségek megfelelő alcsoportjairól, amelyekre az illetékes vagy a kijelölt hatóságok rendszerkockázati tőkepuffert alkalmazhatnak a 2013/36/EU irányelv 133. cikke (5) bekezdésének f) pontjával összhangban; az iránymutatás elérhető az EBH honlapján: www.eba.europa.eu.

(*2)  NACE Rev. 2.1. Az Európai Unión belüli gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása, Eurostat, Luxembourg, 2025.


ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2026/5157/oj

ISSN 1977-0979 (electronic edition)