<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-11-202511C127202401370-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0137-24-202505732-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="17/12/2025 17:03:04" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="ElpYGVrTL1S9fxE3EDh97qYIncYPB6KOlANYIfOmKF5fxU0MKPi9YVjjUCV+5a/g8cYTlBK0GOY8/TgKzeYcW9ewWPd4EwE/1343gC8RvePmnarK4fcrn5zMZxCv4+5Gd9TiCeU+q53ahq6aTkoABS87PrJWMEzlfrly+HVMaqs=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="848978ea-37dc-4720-9d9f-fdb5657ce9ac" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0137" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2024" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 04-06-25 14:25:53" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-06-25T08:33:48Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="9a86cdaa95774990aa3ba76f5278361f" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0137" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">Ćapeta főtanácsnok indítványa – C‑137/24. P. sz. ügy</div>
      <div id="rId22" style="default">Heßler kontra Bizottság</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      TAMARA ĆAPETA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2025. június 12. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑137/24. P. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Michael Heßler
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Európai Bizottság
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-8" title="page-1">
      „Fellebbezés – 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendelet – Személyzeti szabályzat – Eltartott gyermek után járó támogatás – Adókedvezmény – Az eltartott gyermek után járó támogatás és az adókedvezmény közötti kapcsolat – Valamely európai uniós intézmény belső iránymutatásai és a hierarchiában magasabb szinten elhelyezkedő jogalkotási aktusok közötti kapcsolat”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-2">
      
        <br/>
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Unió intézményeinél foglalkoztatott személyek jogosultak bizonyos szociális juttatásokra. Az eltartott gyermeket nevelő munkavállalók esetében az ilyen juttatások közé tartozik az eltartott gyermek után járó támogatás és az adókedvezmény.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Michael Heßler, az Európai Bizottság tisztviselője adókedvezmény iránti kérelmet nyújtott be a lánya vonatkozásában, aki ugyan elmúlt 26 éves, a kérelem benyújtásakor még diák volt. Ezt a kérelmet a Bizottság elutasította. M. Heßler keresetet nyújtott be a kérelmét elutasító bizottsági határozat ellen a Törvényszékhez, amely a keresetét a 2023. december 20‑i Heßler kontra Bizottság ítéletével (T‑369/22, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2023:855) elutasította. A jelen fellebbezéssel M. Heßler ezen ítéletet támadja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság kérésére a jelen indítvány csak a fellebbezésben felvetett kérdések egyikére összpontosít, hogy az eltartott gyermek után járó támogatás és a 260/68/EGK, Euratom, ESZAK rendeletben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>) előírt, eltartott gyermekek után járó adókedvezmény között fennáll‑e kapcsolat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ahhoz, hogy választ adjon erre a kérdésre, a Bíróságnak két uniós jogi eszközt kell értelmeznie: a személyzeti szabályzatot (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) és a 260/68 rendeletet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alkalmazandó szabályozás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az európai uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A személyzeti szabályzat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eltartott gyermek után járó támogatásra való jogosultság feltételeit a személyzeti szabályzat „Díjazás és költségtérítés” címet viselő VII. mellékletének 2. cikke határozza meg, amely a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-3">
      „(1) A tisztviselő az alábbi (2) és (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően minden eltartott gyermeke után havi […] támogatást kap.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-3">
      (2) »Eltartott gyermek« a tisztviselőnek vagy házastársának házasságból született, házasságon kívül született vagy örökbe fogadott gyermeke, akit ténylegesen a tisztviselő tart el.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-4">
      Ugyanez vonatkozik arra a gyermekre, akinek örökbefogadását kérelmezték és az örökbefogadási eljárás elkezdődött.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-4">
      Az a gyermek, akinek eltartására a tisztviselőt egy, a tagállamok kiskorúak védelméről szóló jogszabályai alapján meghozott bírósági határozat kötelezi, eltartott gyermeknek minősül.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-23" title="page-4">
      (3) A támogatást a következő esetekben kell biztosítani:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-24" title="page-4">
      a) 18 éven aluli gyermekek esetén automatikusan;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-25" title="page-4">
      b) 18 és 26 év közötti, oktatásban vagy szakképzésben részt vevő gyermekek esetén a tisztviselő bizonyítékokkal alátámasztott kérelmére.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-4">
      (4) Kivételes esetben a kinevezésre jogosult hatóság különleges, indokolással ellátott és igazoló okmányokon alapuló határozata alapján eltartott gyermeknek tekinthető minden olyan személy, akinek eltartása a tisztviselő törvényi kötelezettsége, amennyiben ez a tisztviselőre jelentős anyagi terhet ró.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-4">
      (5) A kereső tevékenység folytatásában súlyos betegség vagy rokkantság miatt akadályozott gyermek esetében a támogatás folyósítása kortól függetlenül folytatódik, amíg a betegség vagy rokkantság fennáll.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-4">
      (6) Kizárólag egy, eltartott gyermek után nyújtott támogatás folyósítható az e cikk szerinti minden egyes eltartott gyermek után, abban az esetben is, ha a szülők az Európai Unió két különböző intézményének szolgálatában állnak.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-4">
      (7) Ha a (2) és (3) bekezdés szerinti eltartott gyermek felügyeleti jogát törvényi rendelkezés, bírósági határozat vagy az illetékes közigazgatási hatóság határozata alapján más személynek ítélték, az eltartott gyermek után nyújtott támogatást a tisztviselő nevében és részéről ennek a személynek kell folyósítani.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 260/68 rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az adókedvezményt a 260/68 rendelet 3. cikke szabályozza, amely a vonatkozó részekben a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-4">
      „(1) Az adófizetésre kötelezett személyeknek az adót havonta kell megfizetnie a Közösségek által kifizetett illetmények, bérek és járandóságok után.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-4">
      (3) A következő családi és szociális támogatásokkal csökkenteni kell az adóalapot:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-35" title="page-4">
      a) családi támogatások:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-36" title="page-4">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-37" title="page-5">
      – eltartott gyermek után járó támogatás,
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-38" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-5">
      (4) Az 5. cikk rendelkezéseire figyelemmel, az előző rendelkezések alkalmazásával kapott összegből 10%‑ot le kell vonni foglalkozási és személyi költségek címén.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-40" title="page-5">
      Az eltartott gyermek utáni támogatás kétszeresének megfelelő további levonást kell alkalmazni az adóköteles személy minden eltartott gyermeke után, valamint minden olyan személy után, akit a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdése értelmében eltartott gyermeknek minősül.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényállás és az eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező a Bizottság tisztviselője. Két 1993‑ban, illetve 1994‑ben született leánygyermek édesapja, amely gyermekek után eltartott gyermek utáni támogatást kapott, amíg azok 2019‑ben, illetve 2020‑ban el nem érték a 26. életévüket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező az eltartott gyermek után járó támogatás kifizetése mellett a 260/68 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének második albekezdésében előírt adókedvezményt is igénybe vette 2021. július 31‑ig a két lánya után, akik ezen időpontban még tanulók voltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2021. június 28‑án az idősebb lányára vonatkozóan tanulmányi igazolást küldött a Bizottság Személyi Juttatásokat Kezelő és Kifizető Hivatalának (a továbbiakban: PMO), hogy e lánya vonatkozásában kérelmezze az adókedvezmény meghosszabbítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az e kérelemre válaszoló 2021. június 29‑én kelt e‑mailekben a PMO ezen ügyért felelős szervezeti egységének egyik ügyintézője arról tájékoztatta a fellebbezőt, hogy az XB kontra EKB ítélet (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) alapján a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikke alapján fizetett, eltartott gyermek után járó támogatásra való jogosultság hiányában az adókedvezmény megadására vagy meghosszabbítására irányuló minden kérelmet el kell utasítani. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2021. július 15‑én feljegyzést küldött a PMO ezen ügyért felelős szervezeti egysége vezetőjének, amelyben vitatta a 2021. június 29‑i e‑mailekben szereplő tájékoztatást. A fellebbező erre a feljegyzésre nem kapott kifejezett választ.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2021. augusztus 18‑án azt kérte, hogy a PMO a második lánya vonatkozásában az adókedvezményt hosszabbítsa meg számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PMO ezen ügyért felelős szervezeti egységének ügyintézője a 2021. augusztus 27‑én kelt e‑mailben válaszolt a fellebbezőnek. E válasz tartalma lényegében megegyezett az idősebb lányára vonatkozóan adott válasszal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező 2021. november 24‑én panaszt nyújtott be a kért meghosszabbítás megtagadásával szemben, amely a PMO válaszadásának elmulasztásából ered, és a két lánya tekintetében kért adókedvezmény meghosszabbítását kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2022. március 25‑én a Bizottság Humánerőforrás‑ügyi és Biztonsági Főigazgatósága „pénzügyi, jogi és partnerségi” szervezeti egységének igazgatója mint kinevezésre jogosult hatóság elutasította a fellebbező panaszát (a továbbiakban: panaszt elutasító határozat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszékhez benyújtott kereset</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező a Törvényszékhez 2022. június 24‑én benyújtott keresetében egyrészt azt kérte a Törvényszéktől, hogy semmisítse meg a panaszt elutasító határozatot, másrészt pedig azt, hogy kötelezze a Bizottságot arra, hogy 2021. augusztus 1‑jétől visszamenőleges hatállyal továbbra is biztosítsa számára a szóban forgó adókedvezményt mindaddig, amíg annak feltételei fennállnak, és fizesse meg a meg nem fizetett összegek után járó kamatokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott ítéletben a keresetet teljes egészében elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek által a Bíróság előtt előterjesztett jogalapok és kérelmek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint a fenti 3. pontban jeleztem, noha a fellebbezés három jogalapon alapul, a Bíróság kérésének megfelelően a jelen indítványban csak a harmadik jogalapot vizsgálom meg. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező harmadik jogalapban szereplő érvei, még ha nem is különülnek el egyértelműen, több részre oszthatók. Először is, a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 93. pontjában megállapította, hogy az adókedvezmény és az eltartott gyermek után járó támogatás tényleges kifizetése között kapcsolat áll fenn. Másodszor, a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék többek között a megtámadott ítélet 74. pontjában tévesen értelmezte az „eltartott gyermek” fogalmát, és ezért tévesen utasította el a lánya vonatkozásában kért adókedvezmény iránti kérelmét. Harmadszor, a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 94. pontjában figyelmen kívül hagyta a Bizottság belső aktusainak kötelező jellegét. Negyedszer, a fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 100. pontjában tévesen értelmezte a kérelmezett adókedvezmény jogi természetét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felhozott fellebbezési jogalapokra hivatkozva a fellebbező azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">semmisítse meg a panaszt elutasító határozatot;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">kötelezze a Bizottságot, hogy 2021. augusztus 1‑jétől visszamenőleges hatállyal és a feltételek fennállásáig továbbra is biztosítsa a 260/68 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének második albekezdése alapján az adminisztratív vezetők 222/04 következtetéseiben (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) meghatározott adókedvezményt;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">kötelezze a Bizottságot, hogy a költségvetési rendeletnek megfelelően fizessen kamatot az esedékes összegek után, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a fellebbezést, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a fellebbezőt kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a Bíróság kérte, a jelen indítvány csak a fellebbező harmadik fellebbezési jogalapjára összpontosít, és az alábbiak szerint tagozódik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az A. szakaszban foglalkozom a fellebbező azon érvével, amely szerint a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy kapcsolat áll fenn a gyermek után járó támogatás nyújtása és az eltartott gyermek utáni adókedvezmény nyújtása között. A B. szakaszban az „eltartott gyermeknek” a 260/68 rendelet 3. cikke (3) bekezdésének a) pontja értelmében vett fogalmát tárgyalom a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikkével összefüggésben értelmezve. A C. szakaszban az adminisztratív vezetők belső határozatának lehetséges alkalmazását, valamint az uniós intézmények belső jogi aktusai és az uniós jogalkotási aktusok közötti kapcsolatot vizsgálom meg. Végül a D. szakaszban röviden értékelem a fellebbező azon állítását, amely szerint a Törvényszék tévesen értelmezte az adókedvezmény jellegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eltartott gyermek után járó támogatás és az adókedvezmény közötti kapcsolat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 93. pontjában tévesen értelmezte a jogot, amikor az adókedvezményre való jogosultságot a gyermek után járó támogatás tényleges fizetésében való részesüléstől tette függővé.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyetértek a fellebbező azon álláspontjával, hogy a 260/68 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének szövege nem köti az adókedvezményre való jogosultságot a gyermek után járó támogatás tényleges kifizetéséhez. Az adókedvezmény azonban, amint azt a későbbiekben kifejtem, a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikkéhez kapcsolódik, mivel ugyanazon eltartottsági feltételek teljesítésétől függ, mint a gyermek után járó támogatásra való jogosultság.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 260/68 rendelet 3. cikke (4) bekezdése második albekezdésének szövege azt sugallja, hogy az adókedvezmény csak a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (2) bekezdése értelmében vett eltartott gyermek létezésétől függ. Emellett, ha egy személy a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdése alapján eltartott gyermeknek minősül, az említett eltartott gyermek létezése adókedvezményre jogosíthatja az e gyermekért felelősséget viselő tisztviselőt. Ez a rendelkezés tehát nem teszi attól függővé az adókedvezményre való jogosultságot, hogy a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (3) bekezdése alapján ténylegesen megkapják‑e az eltartott gyermek után járó támogatást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva nincs ilyen kapcsolat az eltartott gyermek után járó támogatás és az adókedvezmény között abban az értelemben, hogy az eltartott gyermek után járó támogatást ténylegesen ki kell fizetni ahhoz, hogy a tisztviselő jogosult legyen az adókedvezményre. Ebben az értelemben a Törvényszék valóban tévedett, amikor a megtámadott ítélet 93. pontjában megállapította, hogy a tisztviselő csak akkor jogosult az adókedvezményre, ha az eltartott gyermek után járó támogatást ténylegesen fizetik e tisztviselő részére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Törvényszék továbbá tévesen hivatkozott az XB kontra EKB ítélet 103. pontjára, és tévesen következtetett arra, hogy csak az eltartott gyermek után járó támogatás tényleges kifizetése jogosíthat az adókedvezményre. Az említett ügyben a fő kérdés az volt, hogy az Európai Központi Banknál rövid távú szerződéssel alkalmazott személy jogosult‑e az adókedvezményekre, és nem az, hogy áll‑e fenn kapcsolat a gyermek után járó támogatás és az adókedvezmény között. Az XB kontra EKB ítélet ennélfogva közvetlenül nem releváns a jelen ügy szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Noha egyetértek a fellebbezővel abban, hogy az eltartott gyermek után járó adókedvezményre való jogosultság nem függ a gyermek után járó támogatás tényleges kifizetésétől, nem értek egyet a fellebbező azon álláspontjával, hogy e kétfajta ellátás között nem áll fenn kapcsolat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlat már tisztázta, hogy az adókedvezmény és az eltartott gyermek után járó támogatás között fennáll kapcsolat, mivel mindkettő ugyanazt a szociális célt szolgálja, és ugyanazt a törekvést tükrözi, mivel mindkettőt a gyermekhez és a gyermek eltartásának ténylegességéhez kapcsolódóan fennálló és bizonyos szükségességből eredő költségek igazolják. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>) Továbbá a két ellátás között kapcsolat áll fenn abban az értelemben is, hogy a kétféle ellátás igénybevételének feltételei azonosak, mivel mindkettő az „eltartott gyermek” fogalmától függ.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel az adókedvezményre való jogosultság az eltartott gyermek létezésétől függ, és mivel a 260/68 rendelet 3. cikkének (4) bekezdése e fogalom meghatározása tekintetében a személyzeti szabályzatra hivatkozik, a következőkben azt kell elemezni, hogy a Törvényszék tévesen értelmezte‑e az eltartott gyermek fogalmát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az „eltartott gyermek” fogalma</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező úgy véli, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 74. pontjában tévesen értelmezte az „eltartott gyermek” fogalmát, amikor megállapította, hogy az eltartott gyermek fogalmának meghatározásakor a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének többi bekezdését is figyelembe kell venni, és nemcsak annak (2) bekezdését. Érvelésének alátámasztására a fellebbező azt állítja, hogy a Brems kontra Tanács ítéletből (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>) az következik, hogy az „eltartott gyermek” fogalmát kizárólag a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (2) bekezdése alapján kell értékelni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem értek egyet a fellebbezővel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 260/68 rendelet 3. cikkének (4) bekezdése alapján az adókedvezményre való jogosultság a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikke értelmében vett eltartott gyermek vonatkozásában keletkezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (2) bekezdése úgy határozza meg az eltartott gyermeket, mint „a tisztviselő vagy házastársa törvényes, természetes vagy örökbefogadott gyermeke, akit a tisztviselő ténylegesen eltart”. E rendelkezés nem ír elő semmilyen korhatárt az „eltartott gyermek” fogalmának meghatározásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azonban a Törvényszék a megtámadott ítélet 79. pontjában helyesen állapította meg (és amit a fellebbező kifejezetten nem vitatott), e rendelkezés nem értelmezhető az említett cikk más rendelkezéseitől elszigetelten. Kizárólag e cikk egészének értelmezése alapján érthető meg ugyanis az uniós jogalkotó szándéka.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (3) bekezdése arra utal, hogy az uniós jogalkotó szándéka az volt, hogy olyan korhatárt vezessen be, amely felett egy személy már nem tekinthető eltartott gyermeknek, kivéve a melléklet 2. cikkének (4) és (5) bekezdésében foglaltakat. E határt 18 évben állapították meg, amely alatt nem szükséges bizonyítani az eltartotti viszonyt. Ez a korhatár azonban 26 éves korig meghosszabbítható bizonyos esetekben, amikor „eltartotti viszony” áll fenn, mivel a gyermek oktatásban vagy szakképzésben vesz részt, és erről bizonyítékot szolgáltatnak. A 26. életév betöltése után azonban a gyermek már nem minősül eltartottnak, akkor sem, ha még tanul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Lehet vitatni a 26. életév mint választott korhatár megfelelőségét a tanulmányok bizonyos típusainak lehetséges időtartamára tekintettel. E vita azonban a jogalkotási eljárásra és nem a bíróságokra tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jogalkotó emellett más olyan lehetőségekről is rendelkezett, amelyek további juttatásokra jogosítják a tisztviselőket olyan helyzetekben, amikor valamely személy a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) vagy (5) bekezdésében meghatározott feltételek alapján eltartott gyermeknek tekinthető. Következésképpen a tisztviselő jogosult lehet a 26. életévét betöltött, még tanuló gyermeke után adókedvezményre, ha e gyermek eltartása a 2. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint a tisztviselőre jelentős anyagi terhet ró. A tisztviselőnek azonban bizonyítania kellene, hogy e feltétel teljesül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a fellebbező nem hivatkozott arra, hogy a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdése alapján jogosult az adókedvezményre. A fellebbező azt állította, hogy kizárólag azon tény alapján jogosult az adókedvezményre, hogy a lánya még tanul, még akkor is, ha már elmúlt 26 éves.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező azon érvének alátámasztása érdekében, amely szerint az „eltartott gyermek” fogalma a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (2) bekezdésében elszigetelten értelmezve szerepel, és ezért nem tartalmaz korhatárt, a Brems kontra Tanács ítéletre hivatkozott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem értek egyet ezen ítéletnek a fellebbező általi értelmezésével. Noha igaz, hogy ezen ítéletben a Törvényszék megállapította, hogy az „eltartott gyermek” fogalmát a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (2) bekezdése határozza meg, e bíróság a felvetett kérdések megválaszolásakor e cikk más bekezdéseire is hivatkozott. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság megerősítette ezt az értelmezést a Tanács kontra Brems ítéletben, (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) amelyben kimondta, hogy a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy az kizárja, hogy a tisztviselő által eltartott és a melléklet 2. cikkének (3) és (5) bekezdésében említettektől eltérő helyzetben lévő személyeket eltartott gyermekként kezeljék.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Összefoglalva, a Bizottság álláspontjával értek egyet, amely szerint az „eltartott gyermek” fogalmát a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikke egészének figyelembevételével kell értelmezni, mivel nem feltételezhető, hogy az uniós jogalkotó szándéka arra irányult, hogy az uniós tisztviselők gyermekei számára az életkoruktól vagy különleges körülményektől függetlenül juttatásokat nyújtson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hasonlóképpen, ha úgy kell tekinteni, hogy a 26. életévét betöltött eltartott gyermek az uniós tisztviselő számára nem biztosít gyermek után járó támogatásra való jogosultságot, ugyanez igaz az adókedvezményre is, mivel a 260/68 rendelet kifejezetten hivatkozik az „eltartott gyermeknek” a személyzeti szabályzatban meghatározott fogalmára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék tehát helyesen állapította meg, hogy az adókedvezményre való jogosultság ugyanazon kritériumoktól függ, mint a gyermek után járó támogatásra való jogosultság, mivel mindkettőt az „eltartott gyermek” fogalma határozza meg. E fogalmat a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikke egészének fényében kell értelmezni, és az főszabály szerint kizárja a 26. életévüket betöltött gyermekeket, akkor is, ha még tanulnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező azon érveit, amelyek szerint a Törvényszék tévesen értelmezte az „eltartott gyermek” fogalmát, ezért megalapozatlanként el kell vetni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Megemelhetik‑e valamely intézmény belső jogi aktusai azt a korhatárt, ameddig a gyermeket „eltartott gyermeknek” kell tekinteni?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 94. pontjában (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>) tévesen értelmezte a Bizottság 2004. május 24‑i 36‑2004 belső iránymutatásainak jellegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság e belső jogi aktussal az adminisztratív vezetők 2004. április 7‑i 222/04 következtetéseit ültette át, amely következtetésekben az adminisztratív vezetők megállapodtak abban, hogy a 260/68 rendelet 3. cikke (4) bekezdésének második albekezdése szerint adókedvezményt biztosítanak a 26. életévüket betöltött eltartott gyermekek után. Ilyen kedvezmény csak akkor hagyható jóvá, ha a gyermek a 26. életévének betöltése előtt megkezdte tanulmányait, és a szóban forgó tanulmányokat folyamatosan végzi. Megállapodtak abban is, hogy az ezen alapuló adókedvezményt attól a naptól kezdve nem biztosítják tovább, amikor a gyermek egy, az 1. besorolási fokozatba és az 1. fizetési fokozatba tartozó tisztviselő illetményének 40%‑át meghaladó jövedelemben részesül, vagy amikor a gyermek betölti a 30. életévét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező azt állítja, hogy a fent említett aktus nem a személyzeti szabályzat alapján hozott általános jellegű belső határozat, hanem a 260/68 rendelet 10. cikke alapján hozott határozat, amely e rendelet egységes értelmezését hivatott biztosítani. A fellebbező továbbá úgy véli, hogy az adminisztratív vezetők által 2004. április 7‑én elfogadott 222/04 következtetések lex specialisnak minősülnek, amelyek végső célja a közigazgatási eljárás egyszerűsítése. A fellebbező lényegében azt állítja, hogy a tanulmányaik miatt még eltartott, de 26. életévüket már betöltött gyermekek a 260/68 rendelet 3. cikkének (4) bekezdése alapján alkalmazandó személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdése alapján mindenképpen jogosultak lennének az adókedvezményre. Az adminisztratív vezetők megállapodása csak egyszerűsítette a támogatás megszerzésére vonatkozó eljárást ezen az alapon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem értek egyet a fellebbező érveivel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint az intézmények belső jogi aktusait olyan iránymutató magatartási szabálynak kell tekinteni, amellyel az adminisztráció saját magát kötelezi, és amelytől nem térhet el anélkül, hogy kifejtené az ehhez vezető okokat. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) E jogi aktusok ekként korlátozzák az azokat kibocsátó intézmény mérlegelési mozgásterét. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós intézmények által elfogadott ilyen belső jogi aktusok azonban semmilyen körülmények között nem térhetnek el a hierarchiában magasabb szinten elhelyezkedő kötelező erejű jogi aktusoktól, például a 260/68 rendelettől vagy a személyzeti szabályzattól. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Más szóval a belső iránymutatások nem állapíthatnak meg jogszerűen olyan szabályokat, amelyek eltérnek a személyzeti szabályzat vagy bármely más jogalkotási vagy végrehajtási uniós jogi aktus rendelkezéseitől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az iratokból nem derül ki, hogy a Bizottság milyen alapon fogadta el a szóban forgó belső iránymutatásokat. Mindazonáltal ugyanaz az érvelés érvényesülne akkor is, ha a belső iránymutatások – amint azt a fellebbező előadja – a 260/68 rendelet 10. cikke alapján e rendelet egységes értelmezésének biztosítása érdekében hozott határozatnak minősülnének, és akkor is, ha a személyzeti szabályzat alapján hozott általános jellegű belső határozatról lenne szó. Függetlenül attól, hogy milyen alapon fogadták el azt, az ilyen belső határozat nem alkalmazható, ha az ellentétes az uniós jogszabályokkal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben szóban forgókhoz hasonló belső iránymutatások nem tekinthetők sem a személyzeti szabályzat, sem a 260/68 rendelet szövegével vagy céljaival összhangban állónak. Ehelyett eltérnek az említett jogalkotási aktusoktól azáltal, hogy olyan korhatárt vezetnek be, amelyet az említett rendelet és szabályzat nem írnak elő, illetve azáltal, hogy indokolatlanul felülírják a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásának – az adókedvezményre való jogosultság megszerzése érdekében való – bizonyítására vonatkozó követelményt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező azon érveit, amelyek szerint a Törvényszék a megtámadott ítélet 94. pontjában tévedett, ezért megalapozatlanként el kell vetni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">D.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az adókedvezmény jellege</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbező azt állítja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 100. pontjában tévesen értelmezte az adókedvezmény valódi jellegét. Úgy véli, hogy az adókedvezményt nem kell kifizetni, hanem az csak az adóköteles jövedelem csökkentését eredményezi, ezért csak az általa megfizetett azon adóösszegek visszatérítését kérte, amelyeket azon összeg alapján számítanak ki, amellyel az adóköteles jövedelmet csökkentették volna, ha részesült volna az adókedvezményben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyetértek a fellebbezővel abban, hogy az adókedvezmény nem a Bizottság által valamely tisztviselő részére fizetendő összeg, hanem a fizetendő adóösszeg kiszámításakor az adóalapból levont összegről van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 100. pontjában azonban véleményem szerint semmi nem utal arra, hogy a Törvényszék másként vélekedne. A Törvényszék azért tekintette a fellebbező kérelmét pénzbeli követelésnek, mert a fellebbező a keresetében a jogalap nélkül megfizetett összegek visszafizetését kérte a Bizottságtól. A kérelem ilyen minősítése a Törvényszék hatáskörének megállapítására szolgált a fellebbező (korábbi felperes) kérelmével kapcsolatban, ami egy számára kedvező megállapítás volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, még ha a Törvényszék tévesen állapította is meg, hogy az eltartott gyermek után járó adókedvezményre való jogosultság a gyermek után járó támogatás tényleges kifizetésétől függ, a Törvényszék nem tévedett, amikor megállapította, hogy a kétfajta ellátás között kapcsolat áll fenn. Az adókedvezményre való jogosultság feltétele a személyzeti szabályzat VII. mellékletének 2. cikkében előírt feltétel teljesülése, amely cikket az „eltartott gyermek” fogalmának meghatározása céljából egészében kell értelmezni. E fogalom nem terjed ki a 26. életévüket betöltött gyermekekre, akkor sem, ha még tanulnak, kivéve ha a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikkének (4) bekezdésében meghatározott egyéb feltételeknek megfelelnek. Az uniós jogszabályok által így megállapított, az adókedvezményre való jogosultságra vonatkozó szabályokat az uniós intézmények belső jogi aktusai nem módosíthatják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végkövetkeztetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel azt javaslom, hogy a Bíróság a fellebbező harmadik fellebbezési jogalapját utasítsa el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>) Eredeti nyelv: angol.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>) Az Európai Közösségeket illető adó alkalmazása feltételeinek és eljárásának megállapításáról szóló, 1968. február 29‑i tanácsi rendelet (HL 1968. L 56., 8. o.; magyar nyelvű különkiadás 1. fejezet, 1. kötet, 33. o.).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>) Az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia‑közösség tisztviselőinek személyzeti szabályzatáról és egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételeiről szóló 31. EGK és 11. Euratom rendelet (HL 1962. 45., 1385. o.) (a továbbiakban: személyzeti szabályzat).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>) 2020. március 12‑i ítélet (T‑484/18, a továbbiakban: XB kontra EKB ítélet, EU:T:2020:90).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>) Mindegyik e‑mail az ügyintéző aláírása alatt egy megjegyzést is tartalmazott, amely szerint az e-mailt kizárólag tájékoztatási céllal küldték, és az nem minősül a személyzeti szabályzat 90. cikke értelmében megtámadható határozatnak.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>) Az első jogalap a megtámadott ítélet 44. és 45. pontjára vonatkozik, amely pontokban a Törvényszék a fellebbező szerint tévesen nyilvánította a megsemmisítés iránti keresetet a fellebbező második lánya tekintetében elfogadhatatlannak. A második jogalap a megtámadott ítélet 50. pontjára vonatkozik, amelyben a fellebbező szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem ismerte el az adminisztrációt az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 41. cikke (2) bekezdésének c) pontján alapján terhelő kötelezettséget, és tévesen értelmezte a Charta 41. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt, meghallgatáshoz való jogot.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>) Az adminisztratív vezetők 2004. április 7‑i 222/04 (SEC[2004]411) következtetései.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>) Lásd: 1980. november 27‑i Sorasio‑Allo és társai kontra Bizottság ítélet (81/79, 82/79 és 146/79, EU:C:1980:270, 15. pont); 1991. november 28‑i Schwedler kontra Parlament ítélet (C‑132/90 P, EU:C:1991:452, 26. pont); 1992. május 7‑i Tanács kontra Brems ítélet (C‑70/91 P, EU:C:1992:201, 7. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>) 1990. december 14‑i ítélet (T‑75/89, a továbbiakban: Brems kontra Tanács ítélet, EU:T:1990:88).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>) Brems kontra Tanács ítélet, 23. pont. Ebben az ügyben a Törvényszéktől arra vártak választ, hogy a személyzeti szabályzat rendelkezései mennyi időre teszik lehetővé, hogy a tisztviselő a 18. életévét betöltött, oktatásban vagy szakképzésben részt nem vevő és a kereső tevékenység folytatásában súlyos betegség vagy rokkantság miatt nem akadályozott gyermek után eltartott gyermek után járó támogatásban részesüljön. Az e jogvita alapjául szolgáló jogkérdés a személyzeti szabályzat VII. melléklete 2. cikke (4) bekezdésének értelmezésére vonatkozott, és különösen arra, hogy a tisztviselő gyermeke a „minden olyan személy” kifejezés alá tartozik‑e, ahogyan azt az említett ügy felperese állította, vagy e kifejezést úgy kell‑e értelmezni, hogy az a tisztviselő gyermekén kívüli „minden más személyt” jelenti, ahogyan azt az alperes állította.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>) 1992. május 7‑i ítélet (C‑70/91 P, EU:C:1992:201, 8. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>) A fellebbező a megtámadott ítélet 84. pontjára hivatkozik. Mindazonáltal egy elírásról lehet szó, mivel e pont nincs összefüggésben a fellebbező érvelésével. Ezért úgy járok el, mintha a fellebbező valójában a megtámadott ítélet 94. pontjára hivatkozott volna.</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>) Lásd e tekintetben: 1974. január 30‑i Louwage kontra Bizottság ítélet (148/73, EU:C:1974:7); 1983. december 1‑jei Michael kontra Bizottság ítélet (343/82, EU:C:1983:360).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>) Stix‑Hackl főtanácsnok Libéros kontra Bizottság ügyre vonatkozó indítványa (C‑171/00 P, EU:C:2001:628, 33. pont).</p>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>) 1983. december 1‑jei Blomefield kontra Bizottság ítélet (190/82, EU:C:1983:358, 21. pont).</p>
</body>
</html>
