[pic] | AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA |

Brüsszel, 24.11.2005

COM(2005) 598 végleges

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról

(előterjesztő: a Bizottság)

INDOKOLÁS

1. A JAVASLAT ÖSSZEFÜGGÉSE

110

- A javaslat célkitűzései

E javaslat célkitűzése, hogy a Balti-tengeren a kereskedelmileg legfontosabb halállományok tekintetében meghatározza a tagállamok halászati lehetőségeit a 2006-os évre.

120

- Általános összefüggés

A halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelettel összhangban, a közös halászati politika biztosítja az élő vízi erőforrások kiaknázását, ami előírja a fenntartható gazdasági, környezeti és szociális feltételeket. E célkitűzések elérésének egyik fontos eszköze a halászati lehetőségeknek a teljes kifogható mennyiségek (TAC), kvóták és a halászati erőkifejtések korlátozásai formájában történő éves meghatározása. A halászati lehetőségeket eddig az évig egyetlen tanácsi rendelet hajtotta végre (az ún. TAC- és kvótarendelet). Ennek ellenére az egyszerűsítés és pontosítás érdekében azt javasolják, hogy 2006-ra a halászati lehetőségek meghatározását két külön rendelettel hajtsák végre, amelyek közül az egyik a Balti-tengerre, a másik pedig az összes többi terültre terjed ki.

A 2006-os balti-tengeri halászati lehetőségekre vonatkozó tudományos tanácsot júniusban a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) nyújtotta. A tudományos tanács alapján a Közösség a Nemzetközi Balti-tengeri Halászati Bizottság (IBSFC) keretén belül szeptemberben megvitatta a TAC-ot és a kvótákat, és a kapcsolódó feltételt az Orosz Föderációval. Az IBSFC által elfogadott, a TAC-ra és a két fél számára történő elosztásra vonatkozó ajánlások tükrözik a megbeszélést, és összhangban vannak a közös halászati politikával.

A Közösség 2004-es bővítése valójában az IBSFC számára csak két felet hagyott, a Közösséget és Oroszországot. A Közösség kilépett az IBSFC-ből, és a szervezet 2005 végéig gyakorlatilag megszűnik létezni. Az IBSFC által elfogadott ajánlások ennélfogva 2005. után nem kötik a Közösséget. Ennek ellenére nincs indok arra, hogy ne kövesse az ajánlásokat, és az e javaslatban bemutatott TAC-ok és kvóták tükrözik az IBSFC-ajánlásokat.

A javaslat a balti halászat 2006-os irányításával kapcsolatos három fontos szakaszra terjed ki. Egy, a TAC-ok és a kvóták meghatározására vonatkozó szakaszra, egy, a halászati erőkifejtések korlátozására vonatkozó szakaszra, valamint egy, a kapcsolódó műszaki és ellenőrzési intézkedéseket megállapító szakaszra.

- A javaslat területén meglévő rendelkezések

A halászati lehetőségek és a tagállamok közötti elosztás az éves rendeletek rendelkezéseitől függ. A legutóbbi a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2005. évre történő meghatározásáról szóló, 2004. december 22-i 27/2005/EK tanácsi rendelet. Relevanciával bír a balti-tengeri halászat irányítása tekintetében a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund vizei halászati erőforrásainak védelme érdekében bizonyos technikai intézkedések megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 88/98/EK tanácsi rendelet is.

- Az Unió más politikáival és célkitűzéseivel való konzisztencia

A javasolt intézkedéseket a közös halászati politika célkitűzéseivel összhangban dolgozták ki, és azok konzisztensek a Közösségnek a fenntartható fejlődésre irányuló politikájával.

2. AZ ÉRDEKELT FELEK KONZULTÁCIÓJA ÉS HATÁSVIZSGÁLAT

- Az érdekelt felek konzultációja

A javaslat mindhárom eleme a halászati ágazaton belül, a Balti-tenger halászati kérdéseivel foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel, és az érintett tagállamokkal folytatott konzultációk tárgyát képezte.

A halászati ágazattal és a nem kormányzati szervezetekkel a TAC-okról és a kvótákról a Halászati Főigazgatóság által február 23-án Brüsszelben rendezett munkaértekezleten konzultáltak. A javaslat tudományos alapját az ICES mutatta be, és a Halászati Főigazgatóság kifejtette álláspontját a TAC-ok és a kvóták 2006-os szintjéről. A Halászati Főigazgatóság álláspontját általánosságban támogatták, noha a halászati ágazat a spratt tekintetében az ICES által tanácsoltnál valamivel magasabb TAC-ot akart.

A legfőbb tárgyalás két tőkehal-állományra vonatkozó TAC-ról szólt. Mindkét tőkehal-állomány tekintetében túlzott mértékű halászatot folytatnak, és különösen a Balti-tenger keleti részén lévő állományt aknázzák ki nem fenntartható szinteken. Az ICES az állományoknak a biztonságos biológiai határokon belüli szintekre történő helyreállításának biztosítása érdekében a két állományra irányuló halászat jelentős csökkentését ajánlotta. Az állományok egy éven belül történő helyreállításához megkövetelt csökkentés végrehajtása eltávolítaná a halászati ágazat szempontjából meglévő gazdasági alapot, és aláásná az irányítási rendszert. A Halászati Főigazgatóság ennélfogva egy hosszú távú megközelítést javasolt, amelynek során a halászat szintjét fokozatosan a fenntartható szintekre csökkentik. Ezt a megközelítést, valamint a megközelítés alkalmazásából következő TAC-ot az ágazat támogatta.

A tagállamokkal a szeptemberi IBSFC-ülés mentén konzultáltak, és minden érintett tagállam támogatását fejezte ki a Bizottság által javasolt TAC tekintetében.

A halászati erőkifejtésekre és ellenőrzésre vonatkozó intézkedések tekintetében jó néhány alkalommal konzultáltak az ágazattal, nem kormányzati szervezetekkel és a tagállamokkal, és a javaslatban szereplő elemek tükrözik különösen a halászati ágazat által tett megjegyzéseket.

- Tapasztalatszerzés és annak felhasználása

A Közösség minden évben tudományos tanácsot kér az ICES-től és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottságtól (STECF) a fontos halállományok állapotáról. A kapott tanács kiterjed minden olyan balti állományra, amelyek vonatkozásában TAC-ot javasolnak. A javasolt TAC-ok a tanácson alapulnak, de nem szükségképpen követik szó szerint a tanácsot. A sprattállomány tekintetében javasolt TAC-ot a tudományos tisztviselők által tanácsolt szint felett határozták meg. Az ICES ajánlása a TAC-ban tett jelentős csökkentésnek felel meg. A halászati lehetőségek évről évre vonatkozó variációjának csökkentésére vonatkozó általános politikával összhangban a javasolt TAC az ICES által javasoltnál kisebb csökkentést tükröz. Az ICES előrejelzései szerint az állománynak egészséges az állapota, és fenn tudja tartani a javasolt TAC-ot.

A tőkehal-állományok tekintetében a javasolt TAC tükrözi a hosszú távú megközelítést, amellyel a TAC-ot és a halászati erőkifejtéseket az évek során fokozatosan a fenntartható szintekre csökkentik. E javaslattal párhuzamosan a Bizottság elő fog terjeszteni egy, a balti-tengeri tőkehal-állományokra irányuló halászattal kapcsolatos hosszú távú irányítási tervre vonatkozó javaslatot. A terv központi eleme a halászati erőkifejtéseknek a hosszú távú fenntartható szintekre történő fokozatos csökkentése, ami magas és stabil hozamokat fog biztosítani. A javasolt TAC-ok ennélfogva nem követik az ICES fogási tanácsát, de tükrözik a hosszú távú kezelési tervben alkalmazandó fokozatos megközelítést.

Azon főbb szervezetek/szakértők, amelyekkel konzultáltak

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanáccsal (ICES) és a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottsággal (STECF), mint tudományos szervezetekkel folytattak konzultációkat.

- Hatásvizsgálat

A javasolt intézkedések – végrehajtásuk esetén – a közösségi hajók számára a balti-tengeri halászati lehetőségek átfogó növekedését fogják eredményezni. A tőkehalra és a heringállományok némelyikére irányuló halászati lehetőségek növekedni fognak, és csak a sprattállomány vonatkozásában szembesülnek a halászok alacsonyabb kvótákkal. A balti kirakodások közvetlen értéke tehát – feltéve, hogy az árak nem változnak – a várakozások szerint 2006-ban növekedni fog.

A javaslat nem csupán tükrözi a rövid távú határozatokat, hanem egyúttal egy hosszabb távú megközelítés része is, amellyel a halászat szintjét fokozatosan a hosszú távon fenntartható szintekre csökkentik.

A javaslatban alkalmazott megközelítés ezért közép- és hosszútávon csökkentett halászati erőkifejtéseket, de stabil vagy növekedő kvótákat fog eredményezni. A megközelítés valószínűsíthető hosszú távú következményei ennélfogva: a halászati erőkifejtésekben bekövetkezett hanyatlás eredményeként a környezetre gyakorolt csökkentett kihatás, a fogási ágazatban a hajók számát és/vagy a hajónkénti halászati erőkifejtések átlagát tekintve beálló csökkenés, valamint a változatlan vagy csökkentett kirakodások.

3. A JAVASLAT JOGI ELEMEI

- Jogalap

E javaslat jogalapja a 2371/2002/EK tanácsi rendelet, és különösen annak 20. cikke.

4. KÖLTSÉGVETÉSI KIHATÁS

A javaslat nem jár kihatással a közösségi költségvetésre.

5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK

- Részletes magyarázat

A javaslat meghatározza a Balti-tengeren halászó tagállamok halászati lehetőségeit a 2006-os évre. A javaslat ezen túlmenően 2006-ban alkalmazandó átmeneti műszaki és ellenőrzési intézkedéseket vezet be.

A tagállamok között elosztott TAC-okat és kvótákat az I. melléklet tartalmazza. A javasolt számok tükrözik a tudományos tanácsot és az IBSFC által a 2005 szeptemberében tartott ülésen elfogadott ajánlásokat.

A két tőkehal-állományra vonatkozó TAC-ok és kvóták szorosan kapcsolódnak a halászati erőkifejtéseknek a II. mellékletben és a III. melléklet 5. pontjában megállapított korlátozásaihoz. A TAC-ok csak akkor elfogadhatók, ha az azon időszakok vonatkozásában, amikor a tőkehal-halászat engedélyezett a II. mellékletben javasolt korlátozásokat, és a III. melléklet 5. pontjában szereplő kapcsolódó ellenőrzési intézkedéseket elfogadják.

A III. mellékletben szereplő átmeneti technikai intézkedések (a 8. pont kivételével) a Balti-tengerre vonatkozó technikai intézkedésekről szóló rendeletben (88/98/EK tanácsi rendelet) jelenleg nem szereplő, fontos intézkedéseket alkotnak. A Bizottság benyújtott, egy, a technikai intézkedésekről szóló új rendeletre irányuló javaslatot, amely tartalmazni fogja ezeket intézkedéseket. A javaslatot a Tanács várhatóan novemberben fogadja el. Ebben az esetben a III. mellékletben szereplő technikai rendelkezések e javaslatból elhagyhatók.

Javaslat

A TANÁCS RENDELETE

a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, a Balti-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2006. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre[1] és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a teljes kifogható mennyiségek (TAC) és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/1996/EK tanácsi rendeletre[2] és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1) A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke előírja a Tanács számára a vizekhez és az erőforrásokhoz való hozzáférés és a halászati tevékenységek fenntartható végzésének biztosításához szükséges intézkedések elfogadását, a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények, és különösen a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság által készített jelentések figyelembevételével.

(2) A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke értelmében a Tanács feladata a halászati lehetőségek korlátainak halászterületenkénti vagy halászterület-csoportonkénti meghatározása és e lehetőségeknek a tagállamok közötti elosztása.

(3) A halászati lehetőségek hatékony kezelésének biztosítása érdekében meg kell állapítani a halászati műveletek végzésének egyedi feltételeit.

(4) A halászat irányítására vonatkozó elveket és egyes eljárásokat közösségi szinten kell megállapítani annak érdekében, hogy a tagállamok biztosíthassák a lobogójuk alatt közlekedő hajók irányítását.

(5) A 2371/2002/EK rendelet 3. cikke megállapítja a halászati lehetőségek elosztásával kapcsolatban lényeges fogalommeghatározásokat.

(6) A 847/96/EK tanácsi rendelet 2. cikkével összhangban azonosítani kell azokat az állományokat, amelyekre az ott említett különböző intézkedések vonatkoznak.

(7) A közvetlen emberi fogyasztáson kívüli ipari célokra felhasznált hering kirakodásának feltételeiről szóló, 1998. június 29-i 1434/98/EK rendelet[3] 2. cikke nem biztosítja, hogy a heringfogások a fajonként meghatározott fogási korlátokra korlátozódnak. Ennélfogva be kell vezetni a nem szétválogatott, kirakodott fogásokból származó heringek megfelelő figyelemmel kísérését és megszámolását biztosító átmeneti intézkedéseket. Az ilyen intézkedések mellett nem kell fenntartani az említett rendeletben megállapított rendelkezéseket.

(8) A halászati lehetőségeket az erre a kérdésre vonatkozó közösségi jogszabályokkal, és különösen a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendelettel[4], a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelettel[5], a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelettel[6], a Balti-tenger, a Bæltek és az Øresund vizei halászati erőforrásainak védelme érdekében bizonyos technikai intézkedések megállapításáról szóló, 1997. december 18-i 88/98/EK tanácsi rendelettel[7], a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelettel[8], és a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendelettel[9], valamint az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendelettel[10] összhangban kell használni.

(9) A halállományok védelméhez való hozzájárulás érdekében 2006-ban bizonyos, a halászat ellenőrzésére és műszaki feltételeire vonatkozó kiegészítő intézkedéseket kell végrehajtani.

(10) A közösségi halászok megélhetésének biztosítása érdekében fontos, hogy ezeket a halászterületeket 2006. január 1-jén megnyissák. A kérdés sürgősségére való tekintettel haladéktalanul kivételt kell biztosítani az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget, és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv I. szakaszának (3) pontjában említett hathetes időszak alól,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET Hatály és fogalommeghatározások

1. cikk Tárgy

Ez a rendelet megállapítja bizonyos balti-tengeri halállományok és halállomány-csoportok tekintetében a 2006-os évre vonatkozó halászati lehetőségeket, valamint azokat a kapcsolódó feltételeket, amelyek mellett az ilyen halászati lehetőségek felhasználhatók.

2. cikk Hatály

(1) Ezt a rendeletet a közösségi halászhajókra (közösségi hajók) és a Balti-tengeren működő harmadik országok lobogója alatt közlekedő, és ott lajstromozott halászhajókra kell alkalmazni.

(2) Az 1. bekezdéstől eltérve ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a kizárólag a tudományos kutatások céljából folytatott halászati műveletekre, amelyeket az érintett tagállam engedélyével és felügyelete alatt végeznek, valamint amelyekről előzetesen értesítették a Bizottságot és azt a tagállamot, amelynek felségvizein a kutatást végzik.

3. cikk Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően e rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) a Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) övezetei: a 3880/91/EK rendeletben meghatározott körzetek;

b) „Balti-tenger”: az IIIb., IIIc. és IIId. ICES-körzet;

c) „teljes kifogható mennyiség (TAC)”: minden egyes évben az egyes állományokból kivehető mennyiség;

d) „kvóta”: a TAC-nak a Közösség, a tagállam vagy egy harmadik ország részére elosztott hányada.

II . FEJEZET Halászati lehetőségek és kapcsolódó feltételek

4. cikk Fogási korlátozások és elosztások

A 847/96/EK rendelet 2. cikkével összhangban a fogási korlátozásokat, az ilyen korlátozásoknak a tagállamok közötti elosztását, valamint a további feltételeket e rendelet I. melléklete tartalmazza.

5. cikk Az elosztásokra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A fogási korlátozásoknak a tagállamok között az I. mellékletben meghatározott módon történő elosztása nem érinti az alábbiakat:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése szerinti cserék;

b) a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése, és 32. cikkének (2) bekezdése szerinti újraelosztások;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint megengedett további kirakodások;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e) a 847/96/EK rendelet 5. cikke szerinti levonások.

(2) A 2007-re átcsoportosítandó kvóták visszatartása céljából – attól a rendelettől eltérve – a 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése alkalmazható valamennyi, analitikai célra kifogható mennyiség alá tartozó állomány esetében.

6. cikk A fogásokra és járulékos halfogások vonatkozó feltételek

(1) Az olyan állományokból származó halak, amely állományok tekintetében a fogási korlátozásokat meghatározták, csak akkor tarthatók a fedélzeten vagy csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat kvótával rendelkező tagállam hajói zsákmányolták, és e kvóta még nem merült ki;

b) a fogások olyan közösségi részesedés részét képezik, amelyeket nem osztottak szét kvóták szerint a tagállamok között, és amely még nem merült ki, vagy

c) a heringtől és a sprattól eltérő fajok más fajokkal keverednek, a fogásokat olyan vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel zsákmányolták, amelynek szembősége 32 mm-nél kisebb, és a fogásokat sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatták szét.

(2) Minden kirakodást a kvóta ellenében vagy – ha a közösségi részesedést nem osztották szét kvótánként a tagállamok között – a közösségi részesedés ellenében számolják el, kivéve az 1. bekezdés c) pontja szerinti fogások esetében.

(3) Amennyiben a heringek tekintetében egy tagállam számára kiosztott kvóta kimerül, az annak a tagállamnak a lobogója alatt közlekedő, a Közösségben lajstromozott és azokon a halászterületen működő hajók, amelyekre az érintett kvóta vonatkozik, a nem szétválogatott, és heringet tartalmazó fogásokat nem rakodhatják ki.

7. cikk Nem szétválogatott kirakodások

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a fajonként nem szétválogatott kirakodások hatékony megfigyelését lehetővé tevő, megfelelő mintavételi program működjön.

(2) A nem szétválogatott fogások csak a kikötőkben, és az olyan kirakodási helyeken rakodhatók ki, ahol az 1. bekezdésben említett mintavételi program működik.

8. cikk Az ipari célokra szánt hering kirakodása

Az 1434/98/EK rendeletet a Balti-tengerre nem kell alkalmazni.

9. cikk A halászati erőkifejtések korlátozásai

A halászati erőkifejtések korlátozásait a II. melléklet tartalmazza.

10. cikk Átmeneti műszaki és ellenőrzési intézkedések

Az átmeneti műszaki és ellenőrzési intézkedéseket a III. melléklet tartalmazza.

III. FEJEZET Záró rendelkezések

11. cikk A tudományos célokból kifogott tengeri szervezetek értékesítése

A 2. cikk (2) bekezdésével összhangban tudományos kutatások céljából kifogott tengeri szervezetek értékesíthetők, tárolhatók, bemutathatók és eladásra kínálhatók, feltéve, hogy:

a) az I. mellékletben megállapított halászati lehetőségek nem merültek ki, vagy

b) azokat közvetlenül az emberi fogyasztástól eltérő célokra értékesítik.

12. cikk Adattovábbítás

Amikor a tagállamok a 2847/93/EGK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bizottságnak a kifogott állománymennyiségek kirakodásaival kapcsolatos adatokat küldenek, az e rendelet I. mellékletében megállapított állománykódokat használják.

13. cikk Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2006. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, -án/-én

a Tanács részéről

az Elnök

I. MELLÉKLET

Kirakodási korlátozások és kapcsolódó feltételek az olyan területeken lévő közösségi hajókra alkalmazandó fogási korlátozások éves kezelése vonatkozásában, amely területek esetében fogási korlátozások léteznek fajonként és területenként

A következő táblázatok állományonként állapítják meg a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat (élősúly-tonnában, kivéve, ahol ezt másként határozzák meg), a tagállamok számára történő elosztásukat, és a kvóták éves kezelésére vonatkozó kapcsolódó feltételeket.

Fajok: | Hering | Körzet: | 30–31. alterület |

Clupea harengus | HER/3D30.; HER/3D31. |

Finnország | 75 099 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikkét kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni. |

Svédország | 16 501 |

EK | 91 600 |

TAC | 91 600 |

Fajok: | Hering | Körzet: | 22–24. alterület |

Clupea harengus | HER/3B23.; HER/3C22.; HER/3D24. |

Dánia | 6 658 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikkét kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni. |

Németország | 26 207 |

Finnország | 3 |

Lengyelország | 6 181 |

Svédország | 8 451 |

EK | 47 500 |

TAC | 47 500 |

Fajok: | Hering | Körzet: | 25–27., 28.2., 29. és 32. alterület |

Clupea harengus | HER/3D25.; HER/3D26.; HER/3D27.; HER/3D28.; HER/3D29.; HER/3D32. |

Dánia | 2 548 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikkét nem kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 4. cikkét nem kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni |

Németország | 676 |

Észtország | 13 015 |

Finnország | 25 404 |

Lettország | 3 212 |

Litvánia | 3 382 |

Lengyelország | 28 861 |

Svédország | 38 744 |

EK | 115 842 |

TAC | 128 000 |

Fajok: | Hering | Körzet: | 28.1. alterület |

Clupea harengus | HER/03D.RG |

Észtország | 18 472 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikkét kell alkalmazni A 847/96/EK rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni. |

Lettország | 21 528 |

EK | 40 000 |

TAC | 40 000 |

Fajok | Tőkehal | Körzet: | 25–32. alterület (EK-vizek) |

Gadus morhua | COD/3D25.; COD /3D26.; COD /3D27.; COD /3D28.; COD /3D29.; COD /3D30.; COD /3D31.; COD /3D32. |

Dánia | 11 307 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikkét nem kell alkalmazni A 847/96/EK rendelet 4. cikkét nem kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni. |

Németország | 4 498 |

Észtország | 1 102 |

Finnország | 865 |

Lettország | 4 204 |

Litvánia | 2 770 |

Lengyelország | 13 019 |

Svédország | 11 455 |

EK | 45 339 |

TAC | 49 220 |

Fajok: | Tőkehal | Körzet: | 22–24. alterület (EK-vizek) |

Gadus morhua | TŐKEHAL/3B23.; TŐKEHAL/3C22.; TŐKEHAL/3D24. |

Dánia | 12 395 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikkét kell alkalmazni A 847/96/EK rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni. |

Németország | 6 061 |

Észtország | 275 |

Finnország | 244 |

Lettország | 1 026 |

Litvánia | 665 |

Lengyelország | 3 317 |

Svédország | 4 417 |

EK | 28 400 |

TAC | 28 400 |

Fajok: | Sima lepényhal | Körzet: | IIIbcd. (EK-vizek) |

Pleuronectes platessa | PLE/3B23.; PLE/3C22.; PLE/3D24.; PLE/3D25.; PLE/3D26.; PLE/3D27.; PLE/3D28.; PLE/3D29.; PLE/3D30.; PLE/3D31.; PLE/3D32. |

Dánia | 2 697 | Elővigyázatossági TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikkét kell alkalmazni A 847/96/EK rendelet 4. cikkét kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni. |

Németország | 300 |

Svédország | 203 |

Lengyelország | 565 |

EK | 3 766 |

TAC | Nem releváns |

Fajok: | Atlanti-óceáni lazac | Körzet: | IIIbcd. (EK-vizek) a 32. alterület kivételével |

Salmo salar | SAL/3B23.; SAL/3C22.; SAL/3D24.; SAL/3D25.; SAL/3D26.; SAL/3D27.; SAL/3D28.; SAL/3D29.; SAL/3D30.; SAL/3D31. |

Dánia | 93 512 | (1) | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikkét nem kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 4. cikkét nem kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni. |

Németország | 10 404 | (1) |

Észtország | 9 504 | (1) |

Finnország | 116 603 | (1) |

Lettország | 59 478 | (1) |

Litvánia | 6 992 | (1) |

Lengyelország | 28 368 | (1) |

Svédország | 126 400 | (1) |

EK | 451 260 | (1) |

TAC | 460 000 | (1) |

__________ |

(1) A halegyedek számában kifejezve. |

Fajok: | Atlanti-óceáni lazac | Körzet: | 32. alterület |

Salmo salar | SAL/3D32. |

Észtország | 1 581 | (1) | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikkét nem kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 4. cikkét nem kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni. |

Finnország | 13 838 | (1) |

EK | 15 419 | (1) |

TAC | 17 000 | (1) |

_________ |

(1) A halegyedek számában kifejezve. |

Fajok: | Spratt | Körzet: | IIIbcd. (EK-vizek) |

Sprattus sprattus | SPR/3B23.; SPR/3C22.; SPR/3D24.; SPR/3D25.; SPR/3D26.; SPR/3D27.; SPR/3D28.; SPR/3D29.; SPR/3D30.; SPR/3D31.; SPR/3D32. |

Dánia | 41 512 | Analitikai TAC. A 847/96/EK rendelet 3. cikkét nem kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 4. cikkét nem kell alkalmazni. A 847/96/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdését kell alkalmazni. |

Németország | 26 299 |

Észtország | 48 204 |

Finnország | 21 730 |

Lettország | 58 219 |

Litvánia | 21 060 |

Lengyelország | 123 552 |

Svédország | 80 250 |

EK | 420 826 |

TAC | 468 000 |

II. MELLÉKLET Halászati erőkifejtések korlátozásai

1. A 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű, fenéken rögzített kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, vagy fenéken rögzített kötéllel történő halászat tilos:

a) március 15-től május 14-ig a 22–24. alterületen, és

b) június 15-től szeptember 14-ig a 25–32. alterületen.

2. A 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló halászeszközzel, illetve 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű, fenéken rögzített kopoltyúhálóval, állítóhálóval és tükörhálóval, vagy fenéken rögzített kötéllel történő halászat tilos minden szombaton 23.00 órától (UTC) a következő vasárnap 23.00 óráig (UTC):

a) január 1-től március 14-ig, és május 15-től október 30-ig a 22–24. alterületen, és

b) január 1-től június 14-ig a 25–32. alterületen.

III . MELLÉKLET Átmeneti műszaki és ellenőrzési intézkedések

1. A balti-tengeri tőkehalhalászatra engedélyezett egyes halászeszközökre vonatkozó feltételek

1.1. Vontatott hálók

1.1.1. A hálók szerkezete

A 88/98/EK rendelet IV. mellékletétől eltérve, a 105 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű vonóhálókat, kerítőhálókat és hasonló hálókat Bacoma szelektáló ablakkal vagy T90-es zsákvéggel, és az 1. függelékben megállapított szembőségű és előírásoknak megfelelő toldattal szerelik fel.

1.1.2. Egy hálós szabály

Amennyiben Bacoma szelektáló ablakkal vagy T90-es zsákvéggel és toldattal ellátott vonóhálót, kerítőháló vagy hasonló hálót használnak, más típusú halászeszköz nem tartható a fedélzeten.

1.2. Kopoltyúhálók

1.2.1 A 88/98/EK rendelet IV. mellékletétől eltérve a kopoltyúháló minimális szembősége 110 mm.

1.2.2. A kopoltyúhálók a legfeljebb 12 méteres (a 12 m-es hosszúságú hajókat is beleértve) teljes hosszúságú közösségi hajók esetében nem haladhatják meg a 12 km-es maximális hosszúságot.

1.2.3. A kopoltyúhálók a 12 méternél hosszabb teljes hosszúsággal rendelkező közösségi hajók esetében nem haladhatják meg a 24 km-es maximális hosszúságot.

1.2.4. A kopoltyúháló merítési ideje nem haladhatja meg a 48 órát attól az időponttól számítva, amikor a hálót először a vízbe helyezik, addig az időpontig, amikor azt a közösségi hajó fedélzetére teljesen bevonják.

2. A tőkehalak járulékos fogásai a Balti-tengeren

2.1. A 88/98/EK rendelet 3. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a méreten aluli tőkehal a 2.2. pontban említett eset kivételével nem maradhat a hajón.

2.2. A 88/98/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésétől eltérve a hering és spratt halászatakor 32 mm vagy kisebb szembőségű hálóval végzett járulékos tőkehalfogások tömege nem haladhatja meg a 3 %-ot. Ebből a járulékos tőkehalfogásból a méreten aluli tőkehal legfeljebb 5%-a maradhat a hajón.

2.3. A heringen és spratton kívüli fajoknak az 1.1.2. pontban említettől eltérő vonóhálóval és kerítőhálóval végzett halászatakor a járulékos tőkehalfogások nem haladhatják meg a 10%-ot.

3. A balti-tengeri tőkehal legkisebb mérete

A 88/98/EK rendelet III. mellékletétől eltérve, a tőkehal legkisebb mérete 38 cm.

4. Halászati korlátozások

4.1. A következő – a WGS84 koordinátarendszernek megfelelően mérendő – földrajzi fekvéseket a szélirány-szöggel összekötő egyenes vonalak által körülhatárolt területeken belül végzett valamennyi halászati tevékenység tilos:

1. terület :

– északi szélesség 55°45', keleti hosszúság 15°30'

– északi szélesség 55°45', keleti hosszúság 16°30'

– északi szélesség 55°00', keleti hosszúság 16°30'

– északi szélesség 55°00', keleti hosszúság 16°00'

– északi szélesség 55°15', keleti hosszúság 16°00'

– északi szélesség 55°15', keleti hosszúság 15°30'

– északi szélesség 55°45', keleti hosszúság 15°30'

2. terület :

– északi szélesség 55°00', keleti hosszúság 19°14'

– északi szélesség 54°48', keleti hosszúság 19°20'

– északi szélesség 54°45', keleti hosszúság 19°19'

– északi szélesség 54°45', keleti hosszúság 18°55'

– északi szélesség 55°00', keleti hosszúság 19°14'

3. terület :

– északi szélesség 56°13', keleti hosszúság 18°27'

– északi szélesség 56°13', keleti hosszúság 19°31'

– északi szélesség 55°59', keleti hosszúság 19°13'

– északi szélesség 56°03', keleti hosszúság 19°06'

– északi szélesség 56°00', keleti hosszúság 18°51'

– északi szélesség 55°47', keleti hosszúság 18°57'

– északi szélesség 55°30', keleti hosszúság 18°34'

– északi szélesség 56°13', keleti hosszúság 18°27'

5. A balti-tengeri tőkehal-állományok helyreállításával kapcsolatos nyomon követés, vizsgálat és felügyelet

5.1. A balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedély

5.1.1. A különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendelet[11] 1. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a fedélzeten 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű halászeszközzel rendelkező vagy azt használó minden 8 m teljes hosszúságú vagy annál hosszabb közösségi hajó a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel rendelkezik.

5.1.2. Egy tagállam az 5.1.1. pontban említett, a tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyt csak a 2005-ben a bizonyos halállományokra és halállomány-csoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2004. évre történő meghatározásáról szóló, 2004. december 22-i 27/2005/EK tanácsi rendelet[12] III. mellékletének 6.2.1. pontjával összhangban a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel rendelkező közösségi hajók számára adhat ki. Ennek ellenére azonban egy tagállam kiadhat egy, a tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyt egy, a saját lobogója alatt közlekedő és a Közösségben lajstromozott, 2005-re különleges halászati engedéllyel nem rendelkező hajónak, ha biztosítja, hogy a kilowattban (kW) mért egyenértékű teljesítményt nem engedik halászni a Balti-tengeren 90 mm-es vagy annál nagyobb szembőségű bármilyen halászeszközzel.

5.1.3. Minden tagállam létrehozza és fenntartja a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedéllyel rendelkező hajók jegyzékét, és azt hivatalos weboldalán a Bizottság és a Balti-tengerrel szomszédos tagállamok számára hozzáférhetővé teszi.

5.1.4. Azon közösségi hajó parancsnoka vagy meghatalmazott képviselője, amely számára egy tagállam a balti-tengeri tőkehalra vonatkozó különleges halászati engedélyt adott ki, ezen engedély egy másolatát a halászhajó fedélzetén tartja.

5.2. Belépési vagy kilépési értesítés

5.2.1. Amikor egy 50 kg-ot meghaladó mennyiségű tőkehallal rendelkező közösségi hajó elhagyja a 22-24. alterületet vagy oda belép, a parancsnok vagy meghatalmazott képviselője értesíti a lobogó szerinti tagállam hatóságait a dátumról, időpontról, a kilépés vagy a belépés helyéről és a fedélzeten tartott valamennyi fogás tekintetében a fajonkénti élősúly mennyiségéről. A tőkehalfogások kirakodásáig nem kezdhető új halászati tevékenység.

5.2.2. Amikor egy 50 kg-ot meghaladó mennyiségű tőkehallal rendelkező közösségi hajó elhagyja a 25-32. alterületet vagy oda belép, a parancsnok vagy meghatalmazott képviselője értesíti a lobogó szerinti tagállam hatóságait a dátumról, időpontról, a kilépés vagy a belépés helyéről és a fedélzeten tartott valamennyi fogás tekintetében a fajonkénti élősúly mennyiségéről. A tőkehalfogások kirakodásáig nem kezdhető új halászati tevékenység.

5.2.3. Az 5.2.1. és 5.2.2. pont ellenére a körzetek közötti halászatot folytató közösségi hajók a 24. és 25. alterületet elválasztó vonalon 24 órán belül egynél többször történő áthaladással, és feltéve, hogy az alterületek közötti vonal bármelyik oldalán öt mérföldes körülhatárolt körzeten belül maradnak, az azon a 24 órás időszakon belüli első belépésük és utolsó kilépésük alkalmával közlik a megkövetelt információt.

5.3. Hajónaplók

5.3.1.A közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendelet[13] 6. cikkének (4) bekezdésétől eltérve a 8 m teljes hosszúságú vagy annál nagyobb közösségi hajók parancsnokai a 2847/93/EGK rendelet 6. cikkével összhangban tevékenységeikről hajónaplót vezetnek.

5.4. Megengedett hibahatár

A tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendelet[14] 5. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a közösségi hajón tartott hal kilogrammban megadott mennyiségének becslésénél a megengedett hibahatár a hajónaplóban szereplő számjegy 8%-a.

5.5. Előzetes értesítés

5.5.1. A 2847/93/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a 300 kg-ot meghaladó élősúlyú tőkehalat a fedélzetén tároló közösségi hajók parancsnoka vagy meghatalmazott képviselője az adott tagállam bármely kirakodóhelyére történő belépés előtt legalább két órával értesíti a tagállam illetékes hatóságait az alábbiakról:

a) a kirakodóhely neve;

b) a kirakodóhelyre történő érkezés becsült időpontja.

5.5.2. A 2847/93/EGK rendelet 7. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a 300 kg-ot meghaladó élősúlyú tőkehalat a fedélzetükön tároló közösségi hajók parancsnoka vagy meghatalmazott képviselője az adott tagállam bármely kirakodóhelyére történő belépés előtt legalább egy órával értesíti a tagállam illetékes hatóságait az élősúly-kilogrammban kifejezett fajonkénti mennyiségekről minden olyan faj esetében, amelynél több mint 50 kg-t tárolnak a hajón.

5.5.3. A 300 kg-ot meghaladó élősúlyú tőkehalat tartó hajók a kirakodás helye szerinti tagállam illetékes hatóságai által történő ilyen irányú engedélyezésig nem kezdik meg a hajón tartott fogás kirakodását.

5.6. Kijelölt kikötők

5.6.1. Ha egy hajó 750 kg-ot meghaladó élősúlyú tőkehalat tart, a tőkehal kizárólag a kijelölt kikötőkben rakodható ki.

5.6.2. Minden tagállam kijelöli azokat a kikötőket, ahol a 750 kg-ot meghaladó balti tőkehal kirakodható.

5.6.3. Az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított 15 napon belül minden tagállam létrehozza, fenntartja és hivatalos weboldalán elérhetővé teszi a Bizottság és a Balti-tengerrel szomszédos tagállamok számára a kijelölt kikötők jegyzékét. A jegyzék tartalmazza a hajónaplók benyújtására vonatkozó lényeges kapcsolattartási adatokat, és az abban a tagállamban történő kirakodás esetére a kirakodási nyilatkozatokat.

5.7. Az először kirakodott tőkehal lemérése

5.7.1. A tagállam illetékes hatóságai megkövetelhetik, hogy a Balti-tengeren fogott és az először abban a tagállamban kirakodott tőkehal bármekkora mennyiségét ellenőrök jelenlétében mérjék le, mielőtt azt az első kirakodási kikötőből máshova szállítják.

5.7.2. Minden tagállam különös vizsgálati szinteket határoz meg. Az ilyen szinteket az elért eredmények elemzését követően időszakosan felülvizsgálják. A vizsgálati szinteket a 2. függelékben meghatározott célszintek eléréséig fokozatosan fejlesztik.

5.8. A halászati erőkifejtésekre vonatkozó adatok

A 2847/93/EGK rendelet 19a. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a rendelet 19b., 19c., 19d., 19e. és 19k. cikkét kell alkalmazni a 8 m-es vagy annál nagyobb teljes hosszúságú, közösségi hajókra.

5.9. VMS-üzenetek

5.9.1. A tagállamok biztosítják, hogy a 2244/2003/EK bizottsági rendelet 8. cikke, 10. cikkének (1) bekezdése, valamint 11. cikkének (1) bekezdése értelmében kapott adatokat számítógépen olvasható formátumban rögzítik:

a) a kikötőbe történő valamennyi belépés és onnan történő kilépés;

b) az olyan tengeri területekre történő valamennyi belépés és onnan történő kilépés, amelyek tekintetében a vizekre való bejutással és az erőforrásokhoz való hozzáférésekkel kapcsolatban különös szabályokat kell alkalmazni.

5.9.2. A tagállamok VMS-adatok használatával igazolják a hajónaplók és a hajónaplóban rögzített vonatkozó információk benyújtását. Az ilyen összevetéseket számítógépen olvasható formátumban hároméves időszakra rögzítik.

5.10. Az átszállítás és átrakás tilalma

5.10.1. A tőkehal-halászat tekintetében lezárt terülteken történő átszállítás tilos, kivéve, ha a hajón lévő halászeszközöket a 2847/93/EGK rendelet 20. cikkének (1) bekezdésében szereplő feltételekkel összhangban biztonságosan rögzítették és helyezték el.

5.10.2. A tőkehal átrakása tilos.

5.11. A balti tőkehal szállítása

A 2847/93/EGK rendelet 13. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a 8 méter vagy annál nagyobb teljes hosszúságú közösségi hajók által történő szállításra kirakodott 50 kg-ot meghaladó balti tőkehalat az ugyanazon rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt kirakodási nyilatkozat kíséri.

5.12. Közös felügyelet és az ellenőrök cseréje

5.12.1. A tagállamok közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységeket vállalnak és e célból közös működési eljárásokat hoznak létre.

5.12.2. A közös vizsgálati és felügyeleti tevékenységeket ellátó tagállamok biztosítják, hogy minden egyes résztvevő tagállam ellenőrét meghívják, hogy vegyenek részt legalább ezekben a tevékenységekben.

5.12.3. A bizottsági ellenőrök részt vehetnek vizsgálati és felügyeleti tevékenységekben.

5.12.4. A Bizottság a 2006-os közös vizsgálati és felügyeleti program összehangolása érdekében 2006. január 31. előtt összehívja az illetékes nemzeti vizsgálati hatóságok ülését.

5.13. Nemzeti ellenőrzési cselekvési program

5.13.1. Az érintett tagállamok a 3. függelékkel összhangban a Balti-tenger vonatkozásában nemzeti ellenőrzési cselekvési programot határoznak meg.

5.13.2. 2006. január 31. előtt az érintett tagállamok hivatalos weboldalukon a Bizottság és a Balti-tengerrel szomszédos tagállamok számára hozzáférhetővé teszik az 5.13.1. pontban említett nemzeti ellenőrzési cselekvési programot a végrehajtási ütemtervvel együtt.

5.13.3. A Bizottság összehívja a Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság ülését a balti-tengeri tőkehal-állományokra vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési programok betartásának és annak eredményeinek értékelése érdekében.

6. A 28.1 . alterületre vonatkozó különös rendelkezések

6.1. Különleges halászati engedély

6.1.1. A 28.1. alterületen a halászati tevékenységek gyakorlása érdekében a hajók az 1627/94/EK rendelet 7. cikkel összhangban kiállított különleges halászati engedéllyel rendelkeznek.

6.1.2. A tagállamok biztosítják, hogy azok a hajók, amelyek számára kiállították a 6.1.1. pontban említett különleges halászati engedélyt, szerepelnek egy, a nevüket és belső lajstromozási számukat tartalmazó, az egyes tagállamok által a Bizottságnak eljuttatandó jegyzéken.

A jegyzéken szereplő hajók megfelelnek a következő feltételeknek:

a) A jegyzéken szereplő hajók összes motorteljesítménye (kW) nem haladhatja meg az egyes tagállamok tekintetében a 2000-es és 2001-es évben a 28.1. alterületen megfigyelt teljesítményt;

b) A hajó motorteljesítménye semmi esetre sem haladhatja meg a 221 kW-ot.

6.2. A hajók vagy a motorok helyettesítése

6.2.1. A 6.1.2. pontban említett jegyzéken szereplő bármely egyedi hajó más közösségi hajóval vagy a tagállam lobogója alatt közlekedő, és a Közösségben lajstromozott hajóval helyettesíthető, feltéve, hogy:

a) az ilyen helyettesítés nem vezet a 6.1.2. a) pontban jelzett összes motorteljesítmény növekedéséhez az érintett tagállam esetében, és

b) a helyettesítő hajó motorteljesítménye semmi esetre sem haladja meg a 221 kW-ot.

6.2.2. A 6.1.2. pontban említett jegyzéken szereplő bármely egyedi hajó motorja kicserélhető, feltéve, hogy:

a) a motorcsere semmi esetre sem vezet a hajó 221 kW-os motorteljesítményének túllépéséhez, és

b) a kicserélt motor teljesítménye nem olyan, hogy a csere a 6.1.2. a) pontban jelzett összes motorteljesítmény növekedéséhez vezessen az érintett tagállam esetében.

A III. melléklet I. függeléke

A „BACOMA” ELNEVEZÉSű, FELSő ABLAKKAL RENDELKEZő ZSÁKVÉG MEGHATÁROZÁSA

Leírás

a. Az ablak azonosítása

Az ablak a zsákvég hálójának egy négyszögletes szakasza. A zsákvég kizárólag egy ablakkal rendelkezhet.

b. A zsákvég, a toldat és a vonóháló hátsó végének méretei

i. A zsákvég két egyforma méretű hálómezőből épül fel, amelyeket mindkét oldalon egy-egy szegéllyel illesztenek össze.

ii. A rombusz alakú hálószemek minimum szembősége 105 mm. A fonal anyaga kötött polietilén fonal, amely egyszálas fonal vastagsága 6 mm-nél nem több vagy kétszálas fonal vastagsága szálanként 4 mm-nél több.

iii. Tilos az olyan zsákvégek és toldatok használata, amelyek egyetlen hálóanyag-darabból készültek és csak egyetlen szegélyük van.

i v. A nyitott rombusz alakú hálószemek száma – a szegélyeknél lévők kivételével – a toldat kerületének bármely pontján nem lehet kevesebb vagy több, mint a zsákvég első végének kerületénél található hálószemek száma (1. ábra).

c. Az ablak elhelyezkedése

i. Az ablakot a zsákvég felső hálómezőjében kell elhelyezni. (2. ábra).

ii. Az ablak a vonóháló szegélyétől legfeljebb 4 hálószemnyire végződik, beleértve a kézi kötésű szemsort, amelyen keresztül a zsákvég nyitókötelét átvezetik (3. vagy 4. ábra).

d. Az ablak mérete

i. Az ablak szélessége, a hálószemek oldalainak számában kifejezve, megegyezik a felső hálómező rombusz alakú szabad hálószemei számának a felével. Amennyiben szükséges, megengedett, hogy a felső hálómező rombusz alakú szabad hálószemei számának legfeljebb 20%-át meghagyják az ablakmező két oldalán egyenlő arányban megosztva (4. ábra).

ii. Az ablak hossza legalább 3,5 méter.

e. Az ablak hálója

i. A hálószemek szembősége legalább 110 mm. A hálószemek négyzet alakú hálószemek, azaz az ablak hálójának minden oldalát végig a hálószemek oldalvonalai mentén vágják.

ii. A hálót oly módon kell összeállítani, hogy az oldalvonalak a zsákvég hosszirányával párhuzamosan és arra merőlegesen fussanak. A háló csomózás nélküli, egyszálas fonalból kötött vagy hasonló, bizonyítottan kiváló tulajdonságokkal rendelkező háló. A csomózás nélküli kötés olyan kötés, amely négy olyan oldallal rendelkező hálószemekből áll, amelyeknél a hálószemek sarkát a hálószem két szomszédos oldala fonalainak összefonásával képezik.

iii. Az egyszálas fonal átmérője legalább 4,9 mm.

f. Egyéb előírások

i. Az összeállításra vonatkozó előírásokat a 3. és 4. ábra határozza meg.

ii. Az emelőpánt hossza legalább:

1. az ablak első részén mért 100 és 89 közötti rombusz alakú hálószemmel rendelkező kerületű zsákvég esetében 4 m;

2. az ablak első részén mért 88 és 75 közötti rombusz alakú hálószemmel rendelkező kerületű zsákvég esetében 3.5 m, és;

3. az ablak első részén mért 75-nél kevesebb rombusz alakú hálószemmel rendelkező kerületű zsákvég esetében 3 m.

iii. A hátsó pánt nem kerítheti körül a „BACOMA” szelektáló ablakot. Legfeljebb 20 mm-es átmérőjű kötélből készül és legalább 2 m hosszú.

iv. A zsákvég-bója gömb alakú és maximális átmérője 40 cm. A bóját a bójakötéllel rögzítik a zsákkötélhez.

v. A belső terelőháló nem takarhatja a BACOMA szelektáló ablakot.

A négyzet alakú hálószem-elemek javítására vonatkozó feltételek.

a. A vizsgálat céljából meg kell határozni a négyzet alakú hálószemes BACOMA szelektáló ablak sérült négyzet alakú hálószemeinek javítására vonatkozó részletes szabályokat:

i. Tilos az olyan négyzet alakú hálószemes BACOMA szelektáló ablak használata, amely hálószemeinek 10%-át vagy annál többet javították.

ii. A sérült négyzet alakú hálószemeket a leírt módszernek megfelelően javítják.

iii. Javított hálószem bármely olyan szembőség, amelyet a javítás érintett.

b. A „BACOMA” szelektáló ablak javítására irányuló módszer.

[pic]

Punch: Lyuk/Patch: Folt/Repaired net with double meshes: Duplahálószemekkel megjavított háló

i. A fonalak kicsavarodásának megelőzése érdekében tisztítsa meg a lyukat a fonalvégek lyuk körüli széleinek olvasztásával.

ii. Számolja meg a kicserélendő hálószemeket. Foltozza meg csomózás nélküli fonott egyszálas fonal alkalmazásával, aminek a foltozást igénylő hálóval azonos az anyaga, átmérője és erőssége.

iii. A foltozásnak a helyrehozott lyuknál két hálószemmel nagyobbnak kell lennie minden irányban, hogy elegendő hálót biztosítson ahhoz, hogy az lefedje a lyuk széleit.

iv. A fonalvégeknek a foltozás szélei körüli olvasztásával tisztítsa meg a foltozást.

v. Helyezze a foltozást a lyukra és fonott fonal alkalmazásával fűzze azt a meglévő hálóhoz, amint azt az illusztráció mutatja.

vi. Bizonyosodjon meg arról, hogy a háló harántrészeit egymáshoz fűzte.

vii. Addig folytassa a lyuk körüli fűzést, míg legalább két sor fűzés nincs a foltozás körül.

viii. A foltozott lyuk a végén erre az illusztrációra fog hasonlítani.

[pic]

1. ábra

A vonóhálóeszközök három különböző szakaszra oszthatók azok alakja és rendeltetése alapján.

A vonóháló test mindig egy kúpos szakasz, hossza többnyire 10 és 40 m közötti. A toldat egy hengeres szakasz, általában egy vagy kettő, 49,5 hálószem hosszúságú hálódarabból készül, amelynek hossza nyitott állapotban 6–12 méterig terjed. A zsákvég szintén egy változatlan átmérőjű szakasz, amelyet többnyire duplaszálas fonalból készítenek annak érdekében, hogy jobban ellenálljon a nagy kopásnak. Az emelőpánt alatti rész az emelőzsák.

2. ábra

A Toldat

B Zsákvég

C Szivárogtató ablak, négyzet alakú hálószem-panel

1 Felső panel, max. 50 rombusz alakú nyitott hálószem

2 Alsó panel, max. 50 rombusz alakú nyitott hálószem

3 Szegélyek

4 Összekötő gyűrű vagy kötés

5 Emelőpánt

6 Hátsó pánt

7 Zsákkötél

8 Az ablak távolsága a zsákkötéltől (3. és 4. ábra)

9 Bójakötél

10 Zsákvég-bója

[pic]

AZ ABLAKPANEL ÖSSZEÁLLÍTÁSA

3. ábra

A 110 mm négyzet alakú hálószem-panel (25 bar)

B A négyzet alakú hálószempanelnek a szegéllyel való összekötése

C A négyzet alakú hálószempanelnek a rombusz alakú hálószemes hálóval való összekötése , kivéve az ablak szélsávjai mindkét oldalról

2 rombusz alakú hálószem / 1 sáv a négyzet alakú hálószemben

D 105 mm rombusz alakú hálószemes háló (max. 50 nyitott hálószem)

E Az ablakpanel zsákkötéltől való távolsága. Az ablak legfeljebb 4 hálószemre végződik a zsákkötéltől, beleértve a kézi kötésű hálószemsort, amin keresztül a zsákkötél áthalad

F Egy sor kézi kötésű zsákkötél-hálószem

[pic]

AZ ABLAKPANEL ÖSSZEÁLLÍTÁSA

4. ábra

A 110 mm négyzet alakú hálószem-panel (20 sáv)

B A négyzet alakú hálószempanelnek a szegéllyel való összekötése

C A négyzet alakú hálószempanelnek a rombusz alakú hálószemes hálóval való összekötése , kivéve az ablak szélsávjai mindkét oldalról , kivéve az ablak szélsávjai mindkét oldalról, amely négyzet alakú hálószemenként 2 rombusz alakú hálószem

D 105 mm rombusz alakú hálószemes háló (max. 50 nyitott hálószem)

E Az ablakpanel zsákkötéltől való távolsága. Az ablak legfeljebb 4 hálószemre végződik a zsákkötéltől, beleértve a kézi kötésű hálószemsort, amin keresztül a zsákkötél áthalad

F Egy sor kézi kötésű zsákkötél-hálószem

G Max. 10%-a a D nyitott hálószemeknek mindkét oldalon

[pic]

II. A T90 VONÓHÁLÓ LEÍRÁSA

a. Meghatározás

i. A T90 vonóhálók vonóhálók, kerítőhálók, valamint hasonló, zsákvéggel és toldattal rendelkező hálók, amelyek 90°-ban elforgatott rombusz alakú csomózású hálóból készülnek, hogy a hálófonal fő irányvonala a vontatási iránnyal párhuzamos legyen.

ii. A standard, rombusz alakú csomózott hálóban (A) és a 90°-ban elforgatott hálóban (B) a hálófonal fő irányvonalát az alábbiakban ábrázolják.

[pic]

A | B |

b. Szembőség és mérés

A szembőség legalább 110 mm. A halászati hálók szembőségének és fonálvastagságának meghatározására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. január 24-i 129/2003/EK bizottsági rendelet[15] 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve a zsákvég és a toldat szembőségét a halászeszköz hossztengelyére merőlegesen mérik.

c. Fonalvastagság

A zsákvég és a toldat egyszálas fonalas hálóanyagból készül, amelynek fonalvastagsága legfeljebb 5 mm vagy kétszálas fonalas hálóanyag esetén szálanként 4 mm fonalvastagság. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a zsákvég leghátsó hálószemsorára, ha azt zsákkötéllel rögzítik.

d. Felépítés

iii. A zsákvég és az elforgatott hálószemek (T90) nyújtása két egyenlő méretű, oldalirányú szegéllyel összekötött panelből áll, amelyek széltében és hosszában ugyanannyi hálószemmel és a fent leírt hálószem-iránnyal rendelkeznek. Mindkét panel csúszásmentes csomókból készül oly módon, hogy a hálószemek a használat során végig teljesen nyitva maradjanak.

iv. A nyitott hálószemek számának bármelyik kerületnél állandónak kell lennie a nyújtás elülső részétől a zsákvég leghátsó részéig.

v. A zsákvégnek vagy toldatnak a vonóháló elvékonyodó végéhez való rögzítési pontján a zsákvég vagy toldat kerületén a hálószemek számának 50% a vonóháló elvékonyodó végén lévő utolsó hálószemsor 50%-ának kell lennie.

vi. A zsákvéget és toldatot az alábbi ábra illusztrálja.

e. Kerület

A hálószemek száma a zsákvég és a toldat bármely kerületén – a kötések és szegélyek kivételével – legfeljebb 50.

f. Összekötő gömbök

A zsákvégből és nyújtásból álló panelek elő szélét fonott, fél-hálószemekből álló sorral szerelik fel. A zsákvég-panel hátsó szélét a zsákkötél irányítására képes teljes, fonott hálószemsorral szerelik fel.

g. A zsákvég hossza

A zsákvég legalább 50 hálószem hosszú.

h. Emelőpánt

Az emelőpánt hossza azon a ponton, amelynél azt a zsákvéghez rögzítik nem rövidebb, mint a zsákvég kerületén a hálószemek kinyújtott hossza 0.6-tal szorozva.

i. Zsákvég-bója

A zsákvég-bója gömb alakú és legfeljebb 40 cm átmérőjű. A bóját a bójakötéllel rögzítik a zsákkötélhez. A bójakötél hossza nem rövidebb a mélység négyzetgyökének két és félszeresénél.

[pic]

Netting twine: PE 5 mm single or only in codend, 4 mm double | Hálófonal: PE 5 mm-es egyszálas vagy csak a zsákvégnél 4 mm-es duplaszálas |

All meshes turned 90 degree. Main run of netting yarn parallel to longitudinal axis of the trawl | Minden hálószem 90 fokkal elforgatva. A hálófonal fő iránya párhuzamos a vonóháló hosszanti tengelyével |

Codend | Zsákvég |

Extension piece | Szegély |

2 panels of equal dimensions | 2 egyforma méretű panel |

Cut: all knots | Vágás: minden csomó |

Circumference 50 % of adjoining number of meshes in tapered part of the trawl – in the case of equal mesh opening of a rear edge of a belly and extension – or according to annex I. | A szomszédos hálószemek kerületének 50%-a a vonóháló elvékonyodó részén – a kitüremkedő rész hátsó szélénél és a szegélynél egyenlő számú hálószemnyílások esetén – vagy az I. mellékletnek megfelelően. |

A III. melléklet 2. függeléke

A nemzeti ellenőrzési programokra vonatkozó közös szabályok

Célkitűzés

1. Minden tagállam e fügelékkel összhangban különös vizsgálati szinteket határoz meg.

Stratégia

2. A halászati tevékenységek vizsgálata és felügyelete a valószínűleg tőkehalat fogó hajókra összpontosít. A tőkehal-szállítás és értékesítés véletlenszerű vizsgálatait a vizsgálat és felügyelet hatékonysága ellenőrzésének kiegészítő összevetési mechanizmusaként alkalmazzák.

Prioritások

3. A különböző halászeszköz-típusokat a fontossági sorrend különböző szintjeinek vetik alá, attól függően, hogy a flottákat milyen mértékben érintik a halászati lehetőségek korlátozásai. Emiatt minden tagállam különös prioritásokat határoz meg.

Célszintek

4. Legkésőbb az e rendelet hatálybalépésének időpontjától számított egy hónapon belül a tagállamok – az alábbiakban megállapított célok figyelembevételével – végrehajtják vizsgálati ütemterveiket:

a. Vizsgálati szint a kikötőkben

Általános szabályként a vizsgálatok a valamennyi kirakodási helyre kiterjedő tőkehal-kirakodások súlyának 20 %-ára terjednek ki. Vagylagosan a vizsgálatok olyan gyakorisággal is végezhetők, ami egy három hónapos időszak során biztosítja, hogy annyi közösségi hajót, amennyi a tőkehal-kirakodások súlyának 20 %-át vagy annál többet jegyzi, legalább egyszer megvizsgálnak. A megvizsgált kirakodások összmennyiségének számban az összes kirakodott tőkehalmennyiség becslésének 95%-os pontosságát kell garantálnia.

b. Az értékesítés vizsgálati szintje

Az aukción eladásra kínált tőkehal-mennyiségek 5%-ának vizsgálata.

c. A tengeren végzett vizsgálat szintje

Rugalmas szint: az egyes területeken végzett halászati tevékenységek részletes elemzését követően határozzák meg. A tengerrel kapcsolatos szintek a tőkehalkezelési területeken a tengeren eltöltött járőrnapok számára vonatkozik, lehetőség szerint külön szinttel a különös területeken történő járőrözéssel eltöltött napok vonatkozásában.

d. A légi felügyelet szintje

Rugalmas szint: az egyes területeken végzett halászati tevékenységek részletes elemzését követően és a tagállam rendelkezésére álló, hozzáférhető erőforrások figyelembe vételével határozzák meg.

A III. melléklet 3. függeléke

A nemzeti ellenőrzési cselekvési programok tartalma

A nemzeti ellenőrzési cselekvési programok többek között a következőket határozzák meg.

1. ELLENŐRZÉSI ESZKÖZÖK

Emberi erőforrások

1.1. A parti és tengeri ellenőrök száma, valamint azok az időszakok és körzetek, amelyekben őket bevetik.

Műszaki erőforrások

1.2. A járőrhajók és -repülőgépek száma, valamint azok az időszakok és körzetek, amelyekben ezeket bevetik.

Pénzügyi erőforrások

1.3. Az emberi erőforrások, a járőrhajók és -repülőgépek bevetésére vonatkozó költségvetési elosztás.

2. A KIKÖTŐK KIJELÖLÉSE

2.1. A III. melléklet 5.6.2. pontjával összhangban a tőkehal-kirakodásokra kijelölt kikötők jegyzéke.

3. BELÉPÉSI ÉS KILÉPÉSI ÉRTESÍTÉS

3.1. A III. melléklet 5.2. pontjában szereplő rendelkezések betartásának biztosítása érdekében végrehajtott rendszerek leírása.

4. A KIRAKODÁSOK ELLENŐRZÉSE

4.1. A III. melléklet 5.5. pontjában szereplő rendelkezések betartásának biztosítása érdekében végrehajtott rendszerek leírása.

4.2. A III. melléklet 5.4. pontjában meghatározott hibahatár kiszámítása érdekében végrehajtott rendszerek leírása.

4.3. A III. melléklet 5.7. pontjával összhangban a kirakodások lemérése érdekében végrehajtott rendszerek leírása.

4.4. A III. melléklet 5.7.2. pontjában említett különös vizsgálati szintek létrehozásához alkalmazott rendszer leírása.

5. VIZSGÁLATI JEGYZŐKÖNYVEK

5.1. A szárazföldön és a tengeren a tőkehal halászterületeivel kapcsolatos vizsgálatokra vonatkozó jegyzőkönyvek.

5.2. A más tagállamok által a tőkehalra vonatkozó nemzeti ellenőrzési cselekvési programért felelősként kijelölt illetékes hatóságokkal folytatott kommunikációra vonatkozó jegyzőkönyvek.

5.3. A közös felügyeletre és az ellenőrök cseréjére – beleértve a hatáskörök leírását, valamint a más tagállamok felségvizein működő ellenőrök hatáskörét – vonatkozó jegyzőkönyvek.

[1] HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

[2] HL L 115., 1996.5.9., 3. o.

[3] HL L 191., 1998.7.7., 10. o.

[4] HL L 132., 1987.5.21., 9. o.

[5] HL L 276., 1983.10.10., 1. o. A legutóbb az 1965/2001/EK rendelettel (HL L 268., 2001.10.9., 23. o.) módosított rendelet.

[6] HL L 261., 1993.10.20., 1. o. A legutóbb az 1954/2003/EK rendelettel (HL L 289., 2003.11.7., 1. o.) módosított rendelet.

[7] HL L 9., 1998.1.15., 1. o. A legutóbb a 812/2004/EK rendelettel (HL L 150., 2004.4.30., 12. o.) módosított rendelet.

[8] HL L 333., 2003.12.20., 17. o.

[9] HL L 274., 1986.9.25., 1. o. A legutóbb a 3259/94/EK rendelettel (HL L 339., 1994.12.29., 11. o.) módosított rendelet.

[10] HL L 365., 1991.12.31., 1. o.

[11] HL L 171., 1994.7.6., 7.o.

[12] HL L 12., 2005.1.14., 1.o.

[13] HL L 261., 1993.10.20., 1.o.

[14] HL L 276., 1983.10.10., 1.o.

[15] HL L 22., 2003.1.25., 4.o.