EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2025.7.28.

COM(2025) 137 final/2

2025/0071(COD)

ADDENDUM
This document replaces COM(2025)137 final of 28/03/2025
Addition of cross-reference to linked SWD(2025)237 final
Concerns all language versions.
The text should read as follows:

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1308/2013/EU, az (EU) 2021/2115 és a 251/2014/EU rendeletnek a borágazatra vonatkozó egyes piaci szabályok és ágazati támogatási intézkedések, valamint az ízesített borászati termékek tekintetében történő módosításáról

{SWD(2025) 237 final}

INDOKOLÁS

1.    A JAVASLAT HÁTTERE

•    A javaslat indokai és céljai

Bár az Unió továbbra is globális vezető szerepet tölt be a bortermelés és -fogyasztás, valamint a borok kiviteli értéke terén, a társadalmi és demográfiai változások hatással vannak a fogyasztott bor mennyiségére, minőségére és típusaira. Az Unióban a borfogyasztás folyamatosan csökken, és az elmúlt három évtized legalacsonyabb szintjén áll, míg az uniós borok hagyományos exportpiacaira a fogyasztás csökkenésének és a geopolitikai tényezőknek a kombinációja van hatással, ami bizonytalanabb exportstruktúrákhoz vezet.

Emellett a borágazat éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége miatt a termelés kiszámíthatatlanná válik. Mivel az ebből eredő túlkínálat nyomást gyakorol az árakra, kevesebb jövedelem áll a szőlőtermesztők rendelkezésére a vállalkozásukba történő befektetésre, és alacsonyabbak a pénzügyi tartalékaik, amelyekre akkor támaszkodhatnak, ha az egyre gyakoribbá váló és sok esetben lokalizált szélsőséges időjárási események sújtják a régiójukat.

A borpolitikával foglalkozó magas szintű munkacsoport azért jött létre, hogy megvitassa ezeket a kihívásokat, és azonosítsa az uniós borágazat potenciális lehetőségeit. A magas szintű munkacsoport az uniós tagállamok mezőgazdasági minisztériumainak főigazgatóiból állt össze, és az érdekelt felek főbb szervezeteinek képviselői is felkérést kaptak, hogy ismertessék helyzetelemzésüket az első ülésen. A megbeszélések középpontjában az állt, hogy a jelenlegi strukturális kihívások fényében miként lehetne jobban támogatni az ágazatot a termelési potenciállal való gazdálkodás, a versenyképesség fokozása és új piaci lehetőségek feltárása révén. Négy ülést követően a csoport 2024 decemberében jóváhagyott egy szakpolitikai ajánlásokat tartalmazó dokumentumot 1 . A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság (COMAGRI) 2025. január 13-i ülésén az érdekelt felek és az európai parlamenti képviselők általánosságban üdvözölték az ajánlásokat.

Tekintettel a magas szintű munkacsoport ajánlásaira adott pozitív visszajelzésekre, a legsürgetőbb ágazatspecifikus ajánlásokat várhatóan a lehető leghamarabb jogalkotási javaslatokká alakítják, hogy segítsék a borágazatot a komoly kihívások kezelésében és versenyképességének növelésében. Ha a Bizottság nem lép fel gyorsan, a helyzet tovább romlik, ami visszafordíthatatlan következményekkel jár számos vidéki területre nézve az elhagyott szőlőültetvények, valamint a növekedési és foglalkoztatási lehetőségek elvesztése miatt.

•    Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel

A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 1308/2013/EU rendelet rendelkezéseket állapít meg a szőlőtelepítések engedélyezési rendszerére vonatkozóan, amelyet ez a javaslat a magas szintű munkacsoportnak a termelési potenciállal való gazdálkodást érintő ajánlásaival összhangban módosít, megkönnyítve a tagállamok számára, hogy kezeljék vagy megelőzzék a termelési többletkapacitás kockázatát bizonyos területeken és piaci szegmensekben. Ez a rendeletjavaslat továbbá módosítja a címkézésre vonatkozó jelenlegi szabályokat annak érdekében, hogy megkönnyítse az alacsonyabb alkoholtartalmú borászati termékek előállítását, és új módokat tegyen lehetővé a fogyasztók tájékoztatására az általuk vásárolt bor jellemzőiről.

Az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról szóló 251/2014/EU rendelet szintén módosul annak érdekében, hogy figyelembe vegye az 1308/2013/EU rendeletnek az alacsonyabb alkoholtartalmú borokra vonatkozó módosításait, hogy ezáltal lehetővé váljon az alacsonyabb alkoholtartalmú borokból készített ízesített borászati termékek előállítása. Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak az alacsonyabb alkoholtartalmú ízesített borászati termékek jellegéről, a címkézési szabályok is módosulnak a szőlőből készült termékekre vonatkozó szabályokkal összhangban.

Ez a javaslat módosítja a stratégiai tervhez nyújtott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló (EU) 2021/2115 rendeletet annak érdekében, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy a magas szintű munkacsoport ajánlásának megfelelően a szőlőültetvények hatékony szerkezetátalakítását ötvözzék a termelésnövekedés elkerülését célzó gyakorlatokkal. Ezenkívül az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket kezelő termelői csoportosulások részesülhetnek a régiójuk borturizmusának fejlesztésére irányuló támogatásban, és a javaslat meghosszabbítja a harmadik országokban végzett promóciós és kommunikációs műveletek támogatásának maximális időtartamát. A borágazati együttműködés megerősítése érdekében a termelői szervezetek által végrehajtott egyes beruházások a jövőben az uniós pénzügyi támogatás maximális mértékében részesülnek. A termelőknek az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban való támogatása érdekében a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy növeljék az ezt a célt szolgáló beruházásokhoz nyújtható maximális uniós pénzügyi támogatást.

A javasolt szakpolitikai intézkedéseket egy koherens nemzeti stratégiai kereten belül kell végrehajtani hatékonyságuk maximalizálása érdekében. A tagállamoknak értékelniük kell az intézkedések hatását a hatékonyság, a költséghatékonyság és a hosszú távú előnyök biztosítása érdekében. A legfontosabb prioritások közé tartozik a piaci egyensúlyhiány elkerülése, a tájkép megőrzése, a vidéki foglalkoztatás fenntartása, valamint a szőlőtermesztők és a bortermelők versenyképességének fokozása.

•    Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival

Azáltal, hogy megkönnyíti a borászati termékek és az alacsonyabb alkoholtartalmú ízesített borászati termékek előállítását, ez a javaslat lehetőséget nyújt a fogyasztóknak arra, hogy a bor élvezete mellett csökkentsék alkoholfogyasztásukat. Az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket kezelő termelői csoportosulások számára a régiójukban a borturizmus fejlesztéséhez nyújtott támogatáshoz való hozzáférés összhangban van azzal a céllal, hogy foglalkoztatási és növekedési lehetőségeket teremtsenek a vidéki térségekben.

2.    JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG

•    Jogalap

Az Európai Unió működéséről szóló szerződése és különösen annak 42. cikke első albekezdése és 43. cikke (2) bekezdése.

•    Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)

A magas szintű munkacsoport ajánlásainak végrehajtása érdekében módosítandó rendelkezéseket európai parlamenti és tanácsi rendeletek rögzítik, ezért a tagállamok nem hajthatják végre ezeket az ajánlásokat, ha az uniós jogszabályokat nem módosítják ennek megfelelően. A szubszidiaritás elvével összhangban e javaslat több rendelkezése szélesebb mozgásteret biztosít a nemzeti hatóságok számára ahhoz, hogy a termelési potenciállal a bortermelő régiók sajátos helyzetéhez jobban igazodva gazdálkodjanak.

•    Arányosság

A javaslat szakpolitikai döntései a magas szintű munkacsoport ajánlásain alapulnak, amelyek a különböző szakpolitikai lehetőségekről folytatott megbeszélések négy fordulóját követően egyhangúlag elfogadott kompromisszumot képviselnek, és amelyeket valamennyi tagállam támogat. A magas szintű munkacsoport megbeszéléseihez a borpiac megfigyelőközpontjának 2 szakértői által végzett részletes elemzés szolgált alapul. Ezek a szakértők három, 2023 decemberétől 2024 második negyedévéig tartó rendkívüli ülésszakot szenteltek a borpiac helyzetének értékelésére, a jelenlegi kihívások kezelésére szolgáló különböző szakpolitikai lehetőségek feltárására, valamint annak elősegítésére, hogy az ágazat megragadja a potenciális jövőbeli lehetőségeket. Ez a javaslat nem lépi túl a módosított hatályos szabályok által már kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

•    A jogi aktus típusának megválasztása

A magas szintű munkacsoport ajánlásainak végrehajtása érdekében módosítandó szabályokat három európai parlamenti és tanácsi rendelet tartalmazza. Ezért a választott eszköz szintén az európai parlamenti és tanácsi rendelet kell legyen.

3.    AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

•    A jelenleg hatályban lévő jogszabályok utólagos értékelése / célravezetőségi vizsgálata

Nem alkalmazandó

•    Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk

Tekintettel a kezdeményezés elfogadásának sürgősségére, véleményezési felhívás vagy nyilvános konzultáció nincsen tervbe véve.

•    Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása

A magas szintű munkacsoport ajánlásai olyan széles körű és mélyreható megbeszélések és elemzések eredményei voltak, amelyek már a magas szintű munkacsoport létrehozása előtt kezdődtek, először a piaci megfigyelőközpont borszakértőivel és az érdekelt felekkel, majd a magas szintű munkacsoport keretében valamennyi tagállam mezőgazdasági minisztériumainak főigazgatóival. A legfontosabb érdekelt feleket szintén meghívták a magas szintű munkacsoport egyik ülésére, hogy ismertessék álláspontjukat. A jogalkotási javaslat a magas szintű munkacsoport ajánlásain alapul, amelyeket a tagállamok egyhangúlag jóváhagytak, az érdekelt felek támogatnak, és amelyeket a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság üdvözöl.

•    Hatásvizsgálat

Tekintettel a kezdeményezés elfogadásának sürgősségére, nem kerül sor hatásvizsgálatra. A kezdeményezés költségeit és hasznát az elfogadását követő 3 hónapon belül közzéteendő bizottsági szolgálati munkadokumentum fogja értékelni.

•    Célravezető szabályozás és egyszerűsítés

E javaslat célja, hogy minimalizálja a kkv-k megfelelési költségeit az összetevők felsorolása és a tápértékjelölés elektronikus úton történő biztosításának már meglévő lehetőségén felül, egyszerűsítve az uniós tagállamok közötti kereskedelmet. Jelenleg a bortermelők számára nehézséget okoz az összetevők felsorolását és a tápértékjelölést tartalmazó elektronikus eszközökre mutató hivatkozás (pl. QR-kód) szavakkal (pl. „összetevők” és/vagy „tápértékjelölés”) történő megjelölése a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén, a megjelölésre vonatkozó szabályok pedig tagállamonként eltérőek. A javasolt rendelettel a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a tagállamokkal együttműködve szabályokat dolgozzon ki a szóban forgó megjelölés közös megközelítésére vonatkozóan, ami csökkenteni fogja a költségeket és az adminisztratív terheket, különösen a kistermelők számára, akik ugyanazon címkével különböző országokban tudják majd értékesíteni boraikat. A csökkentett alkoholtartalmú borok kereskedelmi megnevezései az egész Unióban harmonizáltak, és a fogyasztók számára ismertebb kifejezések használatával egyértelműbbé válnak.

 •    Alapjogok

A javaslat tiszteletben tartja az alapvető jogokat, valamint a különösen az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert elveket.

4.    KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK

Ennek a javaslatnak nincsenek számszerűsíthető költségvetési vonzatai. A stratégiai terv szerinti beavatkozásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás bármely módosítása a nemzeti pénzügyi kereteken belül történik.

5.    EGYÉB ELEMEK

•    Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai

Tekintettel az uniós borágazatot jelenleg sújtó válságra, az intézkedésnek a lehető leghamarabb hatályba kell lépnie, kivéve az új címkézési szabályokat, amelyek alkalmazását későbbre kell halasztani annak érdekében, hogy a termelőknek elegendő idejük legyen a megfelelésre, és hogy a korábban alkalmazandó szabályoknak megfelelően címkézett termékeket a készletek kimerüléséig értékesíteni lehessen.

A borpiaci megfigyelőközpont folyamatosan figyelemmel kíséri a különböző bortípusok kínálatát és keresletét az uniós piacon, és információkat nyújt majd az alacsony alkoholtartalmú borok piaci szegmensének alakulásáról, amelynek fejlesztését e rendeletjavaslat támogatni kívánja. A szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyezési rendszer változásainak hatásait a tagállamok által a rendszer végrehajtásáról benyújtott kötelező éves közlemények keretében fogják nyomon követni.

•    Magyarázó dokumentumok (irányelvek esetén)

Nem alkalmazandó

•    A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata

Szőlőültetvény kivágása esetén a szőlőtermesztő újratelepítési engedélyt kérhet, amely három évig érvényes (hat évig, ha az újratelepítés ugyanazon a parcellán történik). A magas szintű csoport az újratelepítési engedélyek hosszabb, nyolc éves érvényességét javasolta, hogy ebben a bizonytalan helyzetben a szőlőtermesztőknek több idejük legyen feltárni a piaci kereslethez vagy a változó éghajlati viszonyokhoz jobban alkalmazkodó fajtákban, illetve a szőlőültetvények új termesztéstechnológiai módszereiben rejlő lehetőségeket.

Továbbá a szőlőtermesztőkre nehezedő nyomás enyhítése érdekében el kell törölni az újratelepítési engedélyek érvényességi ideje alatt történő felhasználásának elmulasztása esetén alkalmazott közigazgatási szankciókat. Ezzel szemben a magas szintű munkacsoport megállapodott abban, hogy továbbra is fenntartja az új telepítési engedélyek kihasználatlansága esetén alkalmazott közigazgatási szankciót annak érdekében, hogy visszaszorítsa az azoktól a termelőktől származó spekulatív kérelmeket, akik nem szándékoznak szőlőültetvényt telepíteni. Tekintettel azonban a bor iránti kereslet jelenlegi csökkenésére, az új telepítésekre vonatkozóan 2025. január 1. előtt kiadott, fel nem használt engedélyekkel rendelkező szőlőtermesztők számára lehetővé kell tenni, hogy egy bizonyos időpontig közigazgatási szankció nélkül lemondjanak ezekről az engedélyekről, annak érdekében, hogy megszűnjön a szőlőültetvények telepítésére irányuló ösztönzés ott, ahol esetleg nincs kereslet a megtermelt borra.

A tagállamoknak már most is lehetőségük van arra, hogy regionális korlátozásokat állapítsanak meg az új telepítési engedélyek, az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területek, vagy a földrajzi jelzést nem viselő területek esetében. Lehetőséget kell biztosítani számukra arra is, hogy regionális szinten korlátozzák az új telepítési engedélyek kiadását a túlkínálatot mutató olyan konkrét területek esetében, ahol a kínálat csökkentésére irányuló nemzeti vagy uniós intézkedéseket – például lepárlást, zöldszüretet vagy szőlőültetvény-kivágását – hajtanak végre vagy hajtottak végre annak érdekében, hogy elkerüljék a termelési potenciál további növekedését azokban a régiókban, ahol a kínálat már meghaladja a keresletet.

Ha azonban egy tagállam úgy dönt, hogy a termelési potenciál túlzott növekedésének elkerülése érdekében bizonyos területekre regionális korlátozásokat állapít meg, a tagállam számára azt is engedélyezni kell, hogy a korlátozás által érintett területre megadott engedélyeknek az adott területen történő felhasználását kérhesse, mivel ellenkező esetben fennáll az újonnan érkezők teljes kizárásának kockázata, ami elriasztaná az új belépőket és a fiatal mezőgazdasági termelőket.

Noha a kivágott szőlőültetvények újratelepítése nem növeli a szőlőterület egészét, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a szőlőültetvények területi eloszlásának jobb kezelése érdekében szabályokat állapítsanak meg az újratelepítésre vonatkozóan. Az újratelepítési engedélyt fel lehet használni ugyanabban a mezőgazdasági üzemben, mint amelyikben a kivágásra sor került. Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági üzemek több régióban is rendelkezhetnek szőlőültetvényekkel, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy elkerüljék a szőlőültetvények régiók közötti áttelepítését, ha a szőlőtermesztés fenntartása az eredeti földrajzi régióban társadalmi-gazdasági vagy környezeti okokból fontos, például a lejtőkön és teraszokon lévő szőlőültetvények megőrzése vagy a táj megőrzése és a talajerózió elkerülése miatt. A tagállamok számára lehetővé kell tenni továbbá, hogy az újratelepítési engedélyekre vonatkozóan különleges feltételeket határozzanak meg az olyan fajták és termelési módszerek használatának ösztönzése érdekében, amelyek nem növelik az átlaghozamot.

A fogyasztás csökkenésével összefüggésben a piac jövőbeli egyensúlya szempontjából az általános termelési potenciál nyomon követése nagyon fontos. A telepítések engedélyezésére vonatkozó rendszer alkalmazása ezt a célt szolgálja, és azt minden bortermelő tagállamban alkalmazni kell, amennyiben a szőlőterület kiterjedése elér egy bizonyos nagyságot.

Az elmúlt években folyamatosan nő a fogyasztói kereslet a csökkentett alkoholtartalmú, szőlőből készült termékek iránt. Az ilyen termékek kapcsán a fogyasztók ismerik az olyan kifejezéseket, mint az alkoholmentes, zéró alkoholtartalmú és alacsony alkoholtartalmú, amelyekre azonban a különböző tagállamokban eltérő szabályok vonatkoznak. Az általában alkoholtartalmú italok alacsony alkoholszintjével, illetve alkohol- vagy energiatartalmának csökkentésével vagy hiányával kapcsolatos, tápanyag-összetételre vonatkozó állításokra vonatkozó egyedi uniós szabályok hiányában az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet (a továbbiakban: az állításokról szóló rendelet) 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vonatkozó nemzeti szabályokat lehet alkalmazni. Ezért harmonizálni kell e kifejezések használatát, és meg kell határozni az egyes kifejezésekhez kapcsolódó alkoholtartalmat az egész EU-ban. Ennek tükröződnie kell a borászati termékek címkézésére vonatkozó szabályokban is annak érdekében, hogy a fogyasztók pontosabb információkhoz jussanak a csökkentett alkoholtartalmú, szőlőből készült termékek jellemzőiről és előállítási módszereiről, lehetővé téve az uniós borágazat számára, hogy a magas minőséget biztosító termelési előírások fenntartása mellett profitálhasson a fogyasztói kereslet e változásából.

Az alacsonyabb alkoholtartalmú vagy alkoholtartalom nélküli pezsgők iránti nagy fogyasztói kereslet lehetőséget jelent az ágazat számára, de előállításuknak technológiai korlátai vannak az alkoholmentesítésre vonatkozó jelenlegi termelési szabályok miatt. A jelenleg hatályos szabályok szerint a borászati termékeknek az alkoholmentesítés előtt rendelkezniük kell a kategória jellemzőivel és minimális tényleges alkoholtartalmával. Az alkoholmentesítési eljárás során eltávolítják a szén-dioxidot a pezsgőkből. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített csendes borokból második erjesztéssel vagy szén-dioxid hozzáadásával pezsgő, illetve habzóbor készüljön, azzal a feltétellel, hogy annak címkézése nem vezeti félre a fogyasztókat.

Az összetevők és a tápértékjelölés elektronikus úton történő biztosításának lehetősége hatékony eszköznek bizonyult a gazdasági szereplők számára a fogyasztók tájékoztatására, miközben megkönnyíti a belső piac működését és a borexportot, különösen a kistermelők számára. A fizikai címkén szereplő elektronikus eszközök megjelölésére vonatkozó harmonizált szabályok hiánya és a tagállamok által ebből következően alkalmazott eltérő megoldások azonban az egységes piac széttöredezettségéhez vezettek, ami Unió-szerte hatással van a borok megfelelő forgalmazására. A Bizottságot ezért fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamokkal együttműködve szabályokat dolgozzon ki a fogyasztók tájékoztatására szolgáló elektronikus eszközöknek különösen egy nyelvfüggetlen rendszeren keresztül történő megjelölésére, a gazdasági szereplők költségeinek és adminisztratív terheinek minimalizálása, valamint az uniós piac egészére kiterjedő közös megközelítés biztosítása érdekében, szem előtt tartva ugyanakkor, hogy az információkat hozzáférhetővé kell tenni a fogyasztók számára. Ez a rendelettervezet felhatalmazza továbbá a Bizottságot, hogy az elektronikus címkézésre vonatkozó szabályokat hozzáigazítsa a digitalizáció gyors és folyamatos fejlődéséből és a fogyasztók számára hozzáférhetővé teendő egyre növekvő mennyiségű információból eredő új igényekhez.

A közös borpiac működésének javítása és stabilizálása érdekében a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy forgalmazási szabályokat fogadjanak el a borágazat kínálatának szabályozására. A jelenlegi helyzetben, amikor a fogyasztás strukturálisan csökken, és egyes régiókban és piaci szegmensekben időszakos túlkínálat alakul ki, helyénvaló egyértelművé tenni, hogy ezek a szabályok magukban foglalhatják a maximális szőlőhozamok meghatározását és a borkészletekkel való gazdálkodást. Emellett a termelői szervezetek fontos szerepet játszhatnak a bortermelők élelmiszer-ellátási láncon belüli pozíciójának megerősítésében és az ellátásnak a piaci tendenciákhoz való igazításában. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy forgalmazási szabályokat fogadjanak el a borágazatban, figyelembe véve az elismert termelői szervezetek vagy elismert szakmaközi szervezetek által elfogadott javaslatokat, amennyiben azok reprezentatívak az érintett gazdasági térségben.

Piaci egyensúlyhiány esetén a tagállamok jelenleg jogosultak nemzeti kifizetéseket teljesíteni a bortermelőknek a bor önkéntes vagy kötelező lepárlásáért. E javaslat célja, hogy kiegészítő kínálatszabályozási eszközként engedélyezze a nemzeti kifizetéseket az önkéntes zöldszürethez és a termő szőlőültetvények önkéntes kivágásához, tekintettel az ilyen intézkedések költséghatékonyságára, hiszen a felesleges bormennyiséget még a termelés előtt „kivonják” a piacról. A verseny torzulásának elkerülése érdekében korlátozzák az egyes tagállamokban lepárlásra és zöldszüretre egy adott évben engedélyezett nemzeti kifizetések teljes összegét. Kivágás esetében, tekintettel az intézkedés strukturális jellegére és magasabb költségeire, a nemzeti kifizetések felső határa eseti alapon kerül meghatározásra azon tagállam és borvidék sajátos piaci körülményei alapján, ahol az intézkedést végrehajtják.

Az ízesített borászati termékek szintén fontos piaci lehetőséget jelentenek a szőlőből készült termékek számára. A jelenlegi jogszabályok azonban nem teszik lehetővé az ízesített borászati termékek számára fenntartott kereskedelmi megnevezések használatát olyan italok esetében, amelyek nem érik el az egyes termékkategóriák esetében megállapított minimális alkoholtartalmat. Tekintettel a térfogatszázalékban kifejezett alacsonyabb tényleges alkoholtartalmú, innovatív alkoholtartalmú italok iránti növekvő fogyasztói keresletre, lehetővé kell tenni, hogy ízesített borászati termékeket alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített borokból állítsanak elő. Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak az alacsonyabb alkoholtartalmú ízesített borászati termékek jellegéről, helyénvaló szabályokat megállapítani az alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített borok címkézésére vonatkozóan, hogy az ízesített borászati termékek kiszerelése és címkézése során ugyanazokat a leíró kifejezéseket lehessen használni, mint a megfelelő alkoholtartalmú, szőlőből készült termékek esetében. A fogyasztók egyértelműbb tájékoztatása érdekében az ízesített borászati termékek tápértékjelölését és az összetevőket feltüntető elektronikus címkékre vonatkozó rendelkezéseket össze kell hangolni a szőlőből készült termékekre vonatkozó rendelkezésekkel.

Az új fogyasztói kereslet és a termékinnováció iránti igény kielégítése érdekében az ízesített bor „Glühwein” kategóriájára vonatkozó követelmények módosulnak a rozé bor használatának lehetővé tétele érdekében. Ugyanakkor rendelkezéseket hoztak a „rozé” kifejezés használatának tilalmáról a vörös- és fehérbor vagy ezek bármelyikének rozé borral való keverésével előállított „Glühwein” címkéjén. A címkézési szabályoktól való eltérés kerül bevezetésre annak érdekében, hogy a „Glühwein” esetében megállapított követelményekkel azonos követelmények mellett, de fő összetevőként a szőlőből készült termékek helyett gyümölcsbor használatával előállított alkoholtartalmú italok kiszerelése és jelölése során használni lehessen a „Glühwein” kereskedelmi megnevezést az ilyen termékek iránti fogyasztói kereslet kielégítése érdekében.

A KAP stratégiai tervek keretében támogatható a szőlőültetvények szerkezetátalakítása és átállítása. Annak érdekében, hogy egyensúly alakuljon ki a tagállamoknak a szőlőültetvények hatékony szerkezetátalakításának biztosítására vonatkozó igénye, valamint a potenciálisan túlkínálathoz vezető termelésnövekedés elkerülésének szükségessége között, a tagállamoknak lehetősége lesz arra, hogy feltételeket határozzanak meg a szerkezetátalakítási és átállási beavatkozástípusok végrehajtásához azzal a céllal, hogy meg lehessen előzni a terméshozam növekedését, ezáltal pedig a termelés növekedését az ilyen típusú beavatkozásoknak alávetett szőlőültetvények esetében.

Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel rendelkező borvidékeken a borturizmus fejlesztése érdekében az oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket kezelő termelői csoportosulások mostantól kedvezményezettjei lehetnek a borturizmust a termelési régiókban előmozdító beavatkozástípusoknak.

Az érdekelt felek és a tagállamok több alkalommal kijelentették, hogy a harmadik országokban a felvevőpiacok megszilárdítását célzó promóciós és kommunikációs műveletekhez nyújtott támogatás jelenlegi legfeljebb három éves időtartama túl rövid a cél eléréséhez. A maximális időtartam ezért háromról öt évre hosszabbodik.

A borágazati együttműködés további ösztönzése érdekében az elismert termelői szervezetek által végrehajtott egyes beruházások ugyanúgy az uniós pénzügyi támogatás maximális mértékében részesülnek, mint jelenleg a mikro-, kis- és középvállalkozások.

A termelőknek az éghajlatváltozás mérséklésében és az ahhoz való alkalmazkodásban való további támogatása érdekében a tagállamok lehetőséget kapnak arra, hogy a támogatható beruházási költségek legfeljebb 80 %-ára növeljék az ezt a célt szolgáló beruházásokhoz nyújtható maximális uniós pénzügyi támogatást.

Az innovációs beruházásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatásra alkalmazandó feltételek pontosítása érdekében a javaslat kifejezetten kimondja, hogy nem nyújtható ilyen uniós pénzügyi támogatás az „Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról” című bizottsági közlemény értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak.

2025/0071 (COD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

az 1308/2013/EU, az (EU) 2021/2115 és a 251/2014/EU rendeletnek a borágazatra vonatkozó egyes piaci szabályok és ágazati támogatási intézkedések, valamint az ízesített borászati termékek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 42. cikke első albekezdésére, valamint 43. cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 3 ,

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére 4 ,

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)Bár az Unió továbbra is globális vezető szerepet tölt be a bortermelés és -fogyasztás, valamint a borok kiviteli értéke terén, a társadalmi és demográfiai változások hatással vannak a fogyasztott bor mennyiségére, minőségére és típusaira. Az Unióban a borfogyasztás az elmúlt három évtized legalacsonyabb szintjén áll, míg az uniós borok hagyományos exportpiacaira a csökkenő fogyasztási tendenciák és a geopolitikai tényezők kombinációja vannak hatással, ami bizonytalanabb exportstruktúrákhoz vezet. Emellett a borágazat éghajlatváltozással szembeni sérülékenysége miatt a termelés kiszámíthatatlanná válik. Mivel az ebből eredő túlkínálat az árak csökkenéséhez vezet, kevesebb jövedelem áll a szőlőtermesztők rendelkezésére a vállalkozásukba történő befektetésre, és alacsonyabbak a pénzügyi tartalékaik, amelyekre akkor támaszkodhatnak, ha az egyre gyakoribbá váló és sokszor lokalizált szélsőséges időjárási események sújtják a régiójukat.

(2)A borpolitikával foglalkozó magas szintű munkacsoport azért jött létre, hogy megvitassa ezeket a kihívásokat, és azonosítsa az uniós borágazat potenciális lehetőségeit. A munkacsoport megvizsgálta, hogy a jelenlegi strukturális kihívások fényében miként lehetne jobban támogatni az ágazatot a termelési potenciállal való gazdálkodás, a versenyképesség fokozása és új piaci lehetőségek feltárása révén. Négy ülést követően a magas szintű munkacsoport jóváhagyott egy szakpolitikai ajánlásokat tartalmazó dokumentumot 5 .

(3)A fenti kihívásokkal szembesülő bortermelők lehető leghatékonyabb támogatása érdekében helyénvaló a magas szintű munkacsoport legsürgetőbb ajánlásait figyelembe venni a borokra és ízesített borászati termékekre alkalmazandó jogi keretben.

(4)Tekintettel a bor iránti kereslet jelenlegi csökkenésére, az új telepítésekre vonatkozó érvényes, fel nem használt engedélyekkel és a 2025. január 1. előtt számukra megadott telepítési jogok átváltásából eredő engedélyekkel rendelkező szőlőtermesztők számára lehetővé kell tenni, hogy közigazgatási szankció nélkül lemondjanak ezekről az engedélyekről, annak érdekében, hogy megszűnjön a szőlőültetvények telepítésére irányuló ösztönzés ott, ahol esetleg nincs kereslet a megtermelt borra. Az említett időpont után kiadott új telepítési engedélyek esetében a közigazgatási szankciót továbbra is alkalmazni kell arra az esetre, ha ezen engedélyeket nem használják fel, hogy vissza lehessen szorítani a szőlőültetvényt telepíteni nem szándékozó termesztőktől érkező spekulatív kérelmek benyújtását.

(5)A termelési potenciállal való gazdálkodást illetően rendelkezni kell az újratelepítési engedélyek hosszabb érvényességi idejéről annak érdekében, hogy a termelőknek több idejük legyen feltárni a piaci kereslethez vagy a változó éghajlati viszonyokhoz jobban alkalmazkodó fajtákban, illetve a szőlőültetvények új termesztéstechnológiai módszereiben rejlő lehetőségeket. Továbbá a szőlőtermesztőkre nehezedő nyomás enyhítése érdekében nem szabad őket közigazgatási szankciókkal sújtani, amennyiben úgy döntenek, hogy nem használják fel az újratelepítési engedélyt.

(6)A tagállamok számára lehetőséget kell biztosítani arra, hogy regionális szinten korlátozzák az új telepítési engedélyek kiadását a túlkínálatot mutató olyan konkrét területek esetében, ahol a kínálat csökkentésére irányuló nemzeti vagy uniós intézkedéseket – például lepárlást, zöldszüretet vagy szőlőültetvény-kivágását – hajtanak vagy hajtottak végre annak érdekében, hogy elkerüljék a termelési potenciál további növekedését.

(7)Amennyiben egy tagállam úgy dönt, hogy a termelési potenciál túlzott növekedésének elkerülése érdekében bizonyos területekre regionális korlátozásokat állapít meg, helyénvaló lehetővé tenni, hogy a tagállamok előírják, hogy a regionális korlátozás által érintett területre megadott engedélyeket az adott területen használják fel. A borágazat legújabb tendenciáinak jobb figyelembevétele érdekében a tagállamok számára rugalmasságot kell biztosítani ahhoz, hogy a termelési potenciálnak a piaci kereslethez való igazítása érdekében bizonyos területekre vonatkozóan akár 0 %-os regionális korlátozásokat is megállapíthassanak.

(8)Bár a kivágott szőlőültetvények újratelepítése nem növeli a szőlőültetvények területét, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy újratelepítési szabályokat állapítsanak meg a szőlőültetvények területi eloszlásának jobb kezelése érdekében, például annak elkerülésére, hogy a szőlőültetvényeket a piaci egyensúlyhiánnyal küzdő régiókba vagy a lejtőktől és teraszoktól távolabb telepítsék át, ahol ezek fontos szerepet játszanak a táj megőrzésében és a talajerózió megelőzésében. A tagállamok számára azt is lehetővé kell tenni, hogy a terméshozam növekedésének elkerülése, valamint a hagyományos szőlőfajták és termelési módszerek megőrzésének biztosítása érdekében feltételeket határozzanak meg a fajták és a termelési módszerek használatára vonatkozóan.

(9)A telepítési engedélyek rendszerének alkalmazására vonatkozó arányos megközelítés érdekében, egyúttal figyelembe véve a túlkínálat által a piacra jelentett komoly kockázatokat, helyénvaló megállapítani a telepített szőlőültetvények kiterjedésének hektárban megállapított felső határértékét, amely határérték alatt a tagállamok mentesülnek a telepítési engedélyek rendszerének alkalmazási kötelezettsége alól.

(10)Az elmúlt években folyamatosan nő a fogyasztói kereslet a csökkentett alkoholtartalmú, szőlőből készült termékek iránt, amelyeket jelenleg az Unióban engedélyezett bizonyos technikák alkalmazásával végzett alkoholmentesítéssel állítanak elő. A fogyasztók ismerik az olyan kifejezéseket, mint a „0,0 %-os”, az „alkoholmentes” és az „alacsony alkoholtartalmú”, amelyeket széles körben használnak, de amelyekre a különböző tagállamokban eltérő szabályok vonatkoznak. Ezért Unió-szerte harmonizálni kell e kifejezések használatát. A borászati termékek címkézésére vonatkozó szabályokat ezért módosítani kell annak érdekében, hogy a fogyasztók pontosabb információkhoz jussanak a csökkentett alkoholtartalmú, szőlőből készült termékek jellemzőiről, ugyanakkor fenn kell tartani az alkoholmentesítésből álló előállítási módszerre vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget. Ez várhatóan lehetővé tenné az uniós borágazat számára, hogy a magas minőséget biztosító termelési előírások fenntartása mellett profitálhasson a fogyasztói kereslet e változásából.

(11)Az alacsonyabb alkoholtartalmú vagy alkoholtartalom nélküli pezsgők iránti nagy fogyasztói kereslet lehetőséget jelent az ágazat számára. Az alkoholmentesített borok előállítására vonatkozó jelenlegi szabályok azonban bizonyos technológiai korlátozásokat írnak elő az ilyen borok előállítására vonatkozóan. A jelenleg hatályos szabályok szerint a borászati termékeknek az alkoholmentesítési eljárás megkezdése előtt el kell érniük az adott kategória tekintetében meghatározott jellemzőket és minimális alkoholtartalmat, ami azt jelenti, hogy alkoholmentesített pezsgők csak pezsgőkből állíthatók elő. Az alkoholmentesítési eljárás során azonban teljes mértékben eltávolítják a szén-dioxidot az eredeti pezsgőből. Következésképpen az alacsonyabb alkoholtartalmú vagy alkoholmentes pezsgő előállításához új, külön eljárás révén ismét hozzá kell adni a szén-dioxidot a részben vagy teljesen alkoholmentesített borhoz, amely elveszítette eredeti szén-dioxid-tartalmát. Ezért lehetővé kell tenni, hogy az alkoholmentesített pezsgők és szén-dioxid hozzáadásával készült habzóborok közvetlenül alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített csendes borokból készüljenek második erjesztéssel, illetve szén-dioxid hozzáadásával.

(12)A borászati termékek összetevőinek és tápértékjelölésének elektronikus úton történő biztosításának lehetősége hatékony eszköznek bizonyult a gazdasági szereplők számára arra, hogy átadják a fogyasztóknak a legfontosabb információkat, miközben megkönnyíti a belső piac működését és a borok exportját, különösen a kistermelők számára. Az összetevők felsorolását és/vagy a tápértékjelölést tartalmazó, a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén megadott elektronikus eszközök megjelölésére vonatkozó harmonizált szabályok hiánya azonban a gazdasági szereplők eltérő gyakorlatait és a nemzeti hatóságok eltérő szabályait eredményezi, ami hatással van a borok megfelelő forgalmazására. A gazdasági szereplők költségeinek és adminisztratív terheinek minimalizálása, valamint az uniós piac egészére kiterjedő közös megközelítés biztosítása érdekében – figyelembe véve ugyanakkor, hogy az említett információkat hozzáférhetővé kell tenni a fogyasztók számára – a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamokkal együttműködve szabályokat dolgozzon ki az összetevők listáját és a tápértékjelölést a fogyasztók számára a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén feltüntetett elektronikus eszköznek harmonizált módon, többek között egy nyelvfüggetlen rendszeren keresztül történő megjelölésére vonatkozóan.

(13)A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az elektronikus címkézésre vonatkozó szabályokat hozzáigazítsa a digitalizáció gyors és folyamatos fejlődéséből eredő új igényekhez, és hogy a fogyasztók számára elektronikusan megjeleníthető egyéb kötelező vagy releváns információkat is előírjon.

(14)A közös borpiac működésének javítása és stabilizálása érdekében a tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy forgalmazási szabályokat fogadjanak el a borágazat kínálatának szabályozására. A jelenlegi helyzetben, amikor a fogyasztás strukturálisan csökken, és egyes régiókban és piaci szegmensekben időszakos túlkínálat alakul ki, helyénvaló egyértelművé tenni, hogy ezek a szabályok magukban foglalhatják a maximális szőlőhozamok meghatározását és a borkészletekkel való gazdálkodásra is. Emellett a termelői szervezetek fontos szerepet játszhatnak a bortermelők élelmiszer-ellátáson belüli pozíciójának megerősítésében és az ellátásnak a piaci tendenciákhoz való igazításában. Ezért a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy a borágazatban alkalmazandó forgalmazási szabályokat fogadjanak el, figyelembe véve az elismert termelői szervezetek vagy elismert szakmaközi szervezetek által elfogadott javaslatokat, amennyiben azok reprezentatívak az érintett gazdasági térségben vagy térségekben.

(15)A tagállamok jelenleg jogosultak nemzeti kifizetéseket teljesíteni a bortermelőknek a bor önkéntes vagy kötelező lepárlásáért. Tekintettel annak a megoldásnak a költséghatékonyságára, amelynek lényege, hogy a többlettermelést még a bor előállítása előtt „kivonja” a piacról, helyénvaló lehetőséget biztosítani arra is, hogy igazolt válsághelyzetben a tagállamok felhatalmazást kapjanak arra, hogy nemzeti kifizetéseket nyújtsanak az önkéntes zöldszürethez és a termő szőlőültetvények önkéntes kivágásához. A verseny torzulásának elkerülése érdekében e rendeletnek korlátoznia kell az egyes tagállamokban lepárlásra és zöldszüretre egy adott évben engedélyezett nemzeti kifizetések teljes összegét. Kivágások esetében, tekintettel az intézkedés strukturális jellegére és magasabb költségeire, nem helyénvaló meghatározni a nemzeti kifizetések teljes maximális összegét. A tagállamoknak azonban az értesítésükben eseti alapon meg kell indokolniuk a nemzeti kifizetések felső határát sajátos piaci körülményeik és azon borvidékek piaci körülményei alapján, ahol az intézkedést végrehajtják.

(16)Az ízesített borászati termékek a szőlőből készült termékek számára magától értetődő piaci lehetőséget jelentenek. A 251/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 6 azonban nem teszi lehetővé az ízesített borászati termékek számára fenntartott kereskedelmi megnevezések használatát olyan italok esetében, amelyek nem érik el az egyes termékkategóriákra vonatkozóan a rendeletben előírt minimális alkoholtartalmat. Tekintettel a térfogatszázalékban kifejezett alacsonyabb tényleges alkoholtartalmú, innovatív alkoholtartalmú italok iránti növekvő fogyasztói keresletre, lehetővé kell tenni az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 7 megfelelően előállított alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített borokból előállított olyan italok forgalomba hozatalát, amelyek kiszerelésén és címkézésén az ízesített borászati termékek számára fenntartott kereskedelmi megnevezések szerepelnek.

(17)Annak biztosítása érdekében, hogy a fogyasztók megfelelő tájékoztatást kapjanak az alacsonyabb alkoholtartalmú ízesített borászati termékek jellegéről, helyénvaló az 1308/2013/EU rendeletben megállapítottakkal összhangban szabályokat megállapítani az alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített borok címkézésére vonatkozóan annak érdekében, hogy az alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített borokból előállított ízesített borászati termékeket kiszerelésük és jelölésük során a megfelelő alkoholtartalmú, szőlőből készült termékekkel azonos kifejezésekkel írják le.

(18)A tápértékjelölést és az összetevők listáját feltüntető elektronikus eszköz megjelölésével kapcsolatban a szőlőből készült termékek esetében fent kiemelt kérdések az ízesített borászati termékek esetében is érvényesek. Ezért a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a tagállamokkal együttműködve szabályokat dolgozzon ki az ízesített borászati termékek tekintetében a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén megadott elektronikus eszköz megjelölésére vonatkozóan. Az egyszerűség és az egyértelműség biztosítása érdekében ezeknek a szabályoknak meg kell egyezniük a szőlőből készült termékekre vonatkozó szabályokkal.

(19)Az új fogyasztói kereslet és a termékinnováció iránti igény kielégítése érdekében az ízesített bor „Glühwein” kategóriájának termelésére és címkézésére vonatkozó szabályok módosulnak a rozé bor használatának lehetővé tétele érdekében. Ugyanakkor tilos a „rozé” kifejezés használata a vörös- és fehérbor vagy ezek bármelyikének rozé borral való keverésével előállított Glühwein kiszerelésén és címkéjén. Ugyanezen okokból helyénvaló olyan eltérést megállapítani, amely lehetővé teszi, hogy a Glühweinre megállapított követelményekkel azonos követelmények mellett, de a szőlőből készült termékek helyett fő összetevőként gyümölcsbor felhasználásával előállított alkoholtartalmú italok kiszerelése és jelölése során a Glühwein kereskedelmi megnevezést használják.

(20)Az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel rendelkező borvidékeken a borturizmus fejlesztése érdekében helyénvaló lehetővé tenni, hogy az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelettel 8 összhangban oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket kezelő termelői csoportosulások az (EU) 2021/2115 európai parlamenti és tanácsi rendelet 9 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének i) pontjában említett beavatkozástípusok kedvezményezettjei legyenek.

(21)Annak érdekében, hogy egyensúly alakuljon ki a tagállamoknak a szőlőültetvények hatékony szerkezetátalakításának biztosítására vonatkozó igénye, valamint a potenciálisan túlkínálathoz vezető termelésnövekedés elkerülésének szükségessége között, a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy feltételeket határozzanak meg a szőlőültetvényeknek az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett szerkezetátalakítására és átállítására vonatkozóan. Ezeknek a feltételeknek arra kell irányulniuk, hogy el lehessen kerülni a terméshozam növekedését, ezáltal pedig az ilyen típusú beavatkozásoknak alávetett szőlőültetvények termelésének növekedését.

(22)A piaci trendekhez való alkalmazkodás és a hatékony piaci lehetőségek kiaknázása érdekében a harmadik országokban a felvevőpiacok megszilárdítását célzó promóciós és kommunikációs műveletekhez nyújtott támogatás maximális időtartamát háromról öt évre kell meghosszabbítani.

(23)A borágazati együttműködés megerősítése érdekében az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetek által végrehajtott, az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett beruházásoknak az uniós pénzügyi támogatásoknak az (EU) 2021/2115 rendelet 59. cikkének (2) bekezdésében meghatározott maximális mértékében kell részesülniük, amint az már a 2003/361/EK bizottsági ajánlás 10 értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozások esetében is fennáll.

(24)A termelőknek az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással kapcsolatos további támogatása érdekében helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy az e célt szolgáló beruházásokhoz nyújtott maximális uniós pénzügyi támogatást a támogatható beruházási költségek legfeljebb 80 %-ára növeljék.

(25)Emellett egyértelművé kell tenni, hogy az (EU) 2021/2115 rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett, innovációhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás nem nyújtható az „Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásról” című bizottsági közlemény értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak, az említett rendelet 58. cikke (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett beruházásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatáshoz hasonlóan.

(26)Az 1308/2013/EU, a 251/2014/EU és az (EU) 2021/2115 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(27)Annak érdekében, hogy elegendő idő álljon a termelők rendelkezésre az alacsony alkoholtartalmú, szőlőből készült termékek megnevezésére vonatkozó új követelményekhez való alkalmazkodásra, ezen új követelmények alkalmazását e rendelet hatálybalépésétől számított 18 hónap elteltével kell megkezdeni. Helyénvaló továbbá átmeneti szabályokat megállapítani annak érdekében, hogy az új követelmények alkalmazása előtt címkézett, szőlőből készült termékek a készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók legyenek,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk
Az 1308/2013/EU rendelet módosításai

Az 1308/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 62. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3) Az (1) bekezdésben említett, a 64. és a 68. cikknek megfelelően megadott engedélyek a megadásuk időpontjától számított három évig érvényesek. Amennyiben a termelő nem használja fel a részére a 64. és a 68. cikknek megfelelően megadott engedélyt annak érvényességi ideje alatt, a 90a. cikk (4) bekezdése szerinti közigazgatási szankciókkal kell sújtani.

Az első albekezdéstől eltérve, azon termelőkkel szemben, akik 2025. január 1. előtt a 64. és 68. cikknek megfelelően megadott érvényes engedélyekkel rendelkeznek, nem alkalmazható a 90a. cikk (4) bekezdésében említett igazgatási szankció, feltéve, hogy az engedély lejártának időpontja előtt, de legkésőbb 2026. december 31-ig tájékoztatják az illetékes hatóságokat arról, hogy az engedélyüket nem szándékozzák felhasználni.

Az újratelepítésre vonatkozó 66. cikknek megfelelően megadott engedélyek a megadásuk időpontjától számított nyolc évig érvényesek. Az a termelő, aki nem használta fel a részére a 66. cikknek megfelelően megadott engedélyt annak érvényességi ideje alatt, nem sújtható a 90a. cikk (4) bekezdése szerinti közigazgatási szankcióval.”

2.A 63. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) A tagállamok:

a) nemzeti szinten az (1) bekezdésben meghatározottnál alacsonyabb százalékos értéket is alkalmazhatnak;

   b) az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel bíró borok termelésére jogosult területek, vagy földrajzi jelzést nem viselő területek esetében regionális szinten korlátozhatják az engedélyek kibocsátását;

c) azon területek esetében, ahol igazolt válsághelyzetben a bor lepárlására, zöldszüretre vagy kivágásra vonatkozó nemzeti vagy uniós intézkedéseket hajtottak végre, regionális szinten korlátozhatják az új telepítésekre vonatkozó engedélyek kibocsátását.

A c) pont alkalmazásában a „zöldszüret” a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítése vagy eltávolítása és ezáltal az érintett terület terméshozamának nullára csökkentése; nem értendő ide a be nem takarítás, ami azt jelenti, hogy a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szőlőt a tőkéken hagyják. Azok a tagállamok, amelyek az első albekezdés b) vagy c) pontjával összhangban regionális szinten korlátozzák az új telepítésekre vonatkozó engedélyek kibocsátását, megkövetelhetik, hogy az ilyen engedélyeket az említett régiókban kelljen felhasználni.”;

b)a (3) bekezdés első albekezdésének bevezető mondata helyébe a következő szöveg lép:

„(3) A (2) bekezdésben említett korlátozásoknak hozzá kell járulniuk a termelési potenciálnak a piaci kereslethez való igazításához, és az alábbi konkrét indokok legalább egyikén kell alapulniuk:”.

3.A 66. cikk (3) bekezdése a következő második albekezdéssel egészül ki:

„A tagállamok az (1) bekezdésben említett újratelepítési engedélyek megadását az alábbi feltételek közül egyhez vagy többhöz is köthetik:

a) az engedélyt ugyanazon a földrajzi területen kell felhasználni, ahol az érintett kivágott szőlők voltak, és ahol az adott földrajzi területen a szőlőtermesztés fenntartását társadalmi-gazdasági vagy környezeti okok indokolják;

b) csak olyan fajták és termelési módszerek alkalmazhatók, amelyek nem növelik az átlagos terméshozamot a kivágott szőlőkhöz képest, vagy csak egy adott régió hagyományos fajtái és termelési módszerei használhatók, ha az érintett kivágott terület olyan termelési régióban található, amelyet a tagállam strukturális piaci egyensúlyhiány által érintettnek minősített; vagy

c) az engedély nem használható abban a termelési régióban, amely eltér attól a termelési régiótól, ahol a kivágott terület található, és ahol a tagállam ezt az eltérő termelési régiót a piac strukturális egyensúlyhiánya által érintettnek minősítette.”

4.A 67. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„67. cikk
De minimis

A szőlőtelepítések engedélyezésére vonatkozóan e fejezetben létrehozott rendszer nem alkalmazandó azokban a tagállamokban, ahol a szőlőültetvények területe az előző öt gazdasági év közül legalább háromban nem haladta meg a 10 000 hektárt. Amennyiben ez a feltétel valamely tagállamban már nem teljesül, a szőlőtelepítések engedélyezésére vonatkozó rendszert az adott tagállamban a feltétel teljesítésének megszűnését követő gazdasági év kezdetétől kell alkalmazni.”

5.A 119. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a) a szőlőből készült termék kategóriájának megnevezése a VII. melléklet II. részének megfelelően. A szőlőből készült termékeknek a VII. melléklet II. része 1. és 4–9. pontjában meghatározott kategóriái esetében – amennyiben a termék egésze vagy egy része a VIII. melléklet I. részének E. szakaszában leírt alkoholmentesítési eljáráson ment keresztül – a kategória megnevezését ki kell egészíteni:

i. az »alkoholmentes« kifejezéssel, ha a termék tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 0,5 térfogatszázalékot; amelyet a »0,0 %« kifejezés kísér, ha a termék tényleges alkoholtartalma nem haladja meg a 0,05 térfogatszázalékot;

ii. az »alacsony alkoholtartalmú« kifejezéssel, ha a termék tényleges alkoholtartalma meghaladja a 0,5 térfogatszázalékot, és legalább 30 %-kal alacsonyabb az alkoholmentesítés előtti kategóriára vonatkozó minimális tényleges alkoholtartalomnál.”;

b)a szöveg a következő k) ponttal egészül ki:

„k) Az a) pont második mondatában említett, szőlőből készült termékek esetében az »alkoholmentesítéssel előállított« kifejezés.”

6.A 122. cikk (1) bekezdésének d) pontja a következő pontokkal egészül ki:

„v. a 119. cikk (4) és (5) bekezdésében említett, a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén megadott elektronikus eszközöknek többek között szavak helyett piktogram vagy szimbólum segítségével történő megjelölése;

vi. az elektronikus úton biztosított információk formája és elrendezése, megjelenítésük egyszerűsítése, a jövőbeli technológiai fejlődéshez, az uniós vagy nemzeti jogszabályokban előírt, a fogyasztók számára releváns információkra vonatkozó új követelményekhez igazításuk, vagy a fogyasztók számára való hozzáférhetőségük javítása érdekében.”

7.A 167. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A közös borpiac – beleértve a borok előállításához felhasznált szőlőket, mustokat és borokat – működésének javítása és stabilizálása érdekében a termelő tagállamok forgalmazási szabályokat írhatnak elő az ellátás szabályozása érdekében, beleértve a maximális hozamok meghatározását és a készletekkel való gazdálkodásra vonatkozó szabályokat is. A tagállamok figyelembe veszik a 152. és 154. cikk alapján elismert termelői szervezetek vagy a 157. és 158. cikk alapján elismert szakmaközi szervezetek által elfogadott javaslatokat, amennyiben ezek a szervezetek a 164. cikk (3) bekezdésével összhangban a borágazat szempontjából reprezentatívnak minősülnek abban a gazdasági térségben vagy térségekben, ahol a szabályokat alkalmazni kívánják.”

8.A 216. cikk a következőképpen módosul:

a)a cím helyébe a következő szöveg lép:

„A bor lepárlására, a zöldszüretre, illetve a kivágásra vonatkozó nemzeti kifizetések igazolt válsághelyzetben”;

b)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1) A tagállamok igazolt válsághelyzetben nemzeti kifizetést nyújthatnak a bortermelők részére az önkéntes vagy kötelező borlepárláshoz, az önkéntes zöldszürethez és a termő szőlőültetvények önkéntes kivágásához.

E cikk alkalmazásában a »zöldszüret« a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes megsemmisítése vagy eltávolítása és ezáltal az érintett terület terméshozamának nullára csökkentése; nem értendő ide a be nem takarítás, ami azt jelenti, hogy a szokásos termelési ciklus végén a kereskedelmi célú szőlőt a tőkéken hagyják.

Az első albekezdésben említett kifizetések nem haladhatják meg adott esetben a termék és az érintett művelet költségeit, plusz a válság kezelésének lehetővé tétele érdekében az ilyen műveletek végrehajtásához adott ösztönzést.

A lepárláshoz és a zöldszürethez nyújtott nemzeti kifizetések céljára egy adott évben egy adott tagállamban rendelkezésre álló teljes támogatási összeg nem haladhatja meg az adott évre vonatkozóan az (EU) 2021/2115 rendelet VII. mellékletében tagállamonként meghatározott teljes rendelkezésre álló összeg 20 %-át.”;

c)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az (1) bekezdésben említett nemzeti kifizetést alkalmazni kívánó tagállamok kellően megindokolt értesítést juttatnak el a Bizottsághoz. A tagállamoknak azonban az értesítésükben meg kell indokolniuk az intézkedés megfelelőségét, időtartamát, a támogatás összegét és egyéb körülményeit sajátos piaci körülményeik és azon borvidékek piaci körülményei alapján, ahol az intézkedést végrehajtják.

A Bizottság a 229. cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül határoz az intézkedés összegének, időtartamának és egyéb körülményeinek jóváhagyásáról és a bortermelőknek nyújtott kifizetések engedélyezéséről.”;

d)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4) A Bizottság a 227. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadhat el abból a célból, hogy kiegészítse ezt a cikket a válsághelyzet fennállására vonatkozó minimumkövetelményekre és a nemzeti kifizetések kiszámítására vonatkozó szabályok megállapítása révén.”

9.A VII. melléklet II. részének bevezető szövegrésze második albekezdésként a következő bekezdéssel egészül ki:

„A 4. és 7. pontban meghatározott kategóriákba tartozó, szőlőből készült termékek az 1. pontban meghatározott alkoholmentesített vagy részben alkoholmentesített borok második erjesztésével, illetve szén-dioxid azokhoz történő hozzáadásával is előállíthatók.”

2. cikk
A 251/2014/EU rendelet módosításai

A 251/2014/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.A 3. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2) bekezdés g) pontjában, a (3) bekezdés g) pontjában és a (4) bekezdés f) pontjában, valamint a II. mellékletben az egyes termékkategóriák tekintetében megállapított minimális alkoholtartalom-küszöbértékektől eltérve az ízesített borászati termékek térfogatszázalékban kifejezett tényleges alkoholtartalma alacsonyabb lehet, ha olyan, szőlőből készült termékekből állították elő őket, amelyek teljes egészében vagy részben az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. része E. szakaszának megfelelően alkoholmentesítési eljáráson mentek keresztül.”

2.Az 5. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Amennyiben az ízesített borászati termékeket olyan, szőlőből készült termékekből állították elő, amelyek teljes egészében vagy részben az 1308/2013/EU rendelet VIII. melléklete I. része E. szakaszának megfelelően alkoholmentesítési eljáráson mentek keresztül, kereskedelmi megnevezésüket ugyanazokkal a kifejezésekkel kell kiegészíteni, mint amelyeket az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatában és 119. cikke (1) bekezdésének k) pontjában az említett, szőlőből készült termékekre megállapítottak.”

3.A 6a. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az ízesítettbor-ágazat sajátosságainak figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 34. cikk (2) bekezdésének megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendelet kiegészítése céljából az alábbiakkal kapcsolatos szabályok elfogadása révén:

a) a (2) és (3) bekezdésében említett, a csomagoláson vagy egy ahhoz rögzített címkén megadott elektronikus elérhetőségeknek többek között szavak helyett piktogram vagy szimbólum segítségével történő megjelölése;

b) az elektronikus úton biztosított információk formája és elrendezése, megjelenítésük egyszerűsítése, a jövőbeli technológiai fejlődéshez, az uniós vagy nemzeti jogszabályokban előírt, a fogyasztók számára releváns információkra vonatkozó új követelményekhez igazításuk, vagy a fogyasztók számára való hozzáférhetőségük javítása érdekében.”

4.A II. melléklet B. részében a 8. pont helyébe a következő lép:

„8. Glühwein

Olyan ízesített boralapú ital,

–amelyet kizárólag vörös- vagy fehérborból, illetve rozé borból, vagy ezek keverékéből állítanak elő,

–amelyet főleg fahéjjal vagy szegfűszeggel, illetve mindkettővel ízesítenek, és

–amelynek tényleges alkoholtartalma nem kevesebb, mint 7 térfogatszázalék.

Az I. melléklet 2. pontjának alkalmazásából eredően hozzáadott víz mennyiségét kivéve víz hozzáadása tilos.

Ha az ital fehérborból készült, a »Glühwein« kereskedelmi megnevezést a fehér borra utaló kifejezéssel, például a »fehér« szóval kell kiegészíteni.

Ha az ital kizárólag rozé borból készült, a »Glühwein« kereskedelmi megnevezést a rozé borra utaló kifejezéssel, például a »rozé« szóval kell kiegészíteni. A »rozé« szó azonban nem használható, ha a Glühweint vörösbor és fehérbor, vagy e borok bármelyikének rozé borral való keverésével állítják elő.

E rendelet 5. cikkének (1) és (3) bekezdésétől eltérve a »Glühwein« kereskedelmi megnevezés használható a fenti követelményeknek megfelelően előállított, de a szőlőtől eltérő gyümölcsökből nyert erjesztett italokból előállított alkoholtartalmú italok kiszerelése és jelölése során. Ebben az esetben a »Glühwein« kereskedelmi megnevezést ki kell egészíteni az arra utaló szavakkal, hogy a terméket gyümölcsborból állították elő, vagy a következő kifejezések egyikével: »Heidelbeer-Glühwein«, »Apfel-Glühwein« vagy »Frucht-Glühwein«.”

3. cikk
Az (EU) 2021/2115 rendelet módosítása

Az (EU) 2021/2115 rendelet a következőképpen módosul:

1.Az 58. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:

a)az i) pont helyébe a következő szöveg lép:

„i) a tagállamok által a borágazatban az 1308/2013/EU rendelettel összhangban elismert szakmaközi szervezetek vagy az (EU) 2024/1143 rendelettel* összhangban oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és földrajzi jelzéseket kezelő termelői csoportosulások által végrehajtott fellépések, amelyek célja az uniós szőlőültetvények hírnevének növelése a bortermelő régiókban a borturizmus előmozdítása révén;

_______________________;

* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1143 rendelete (2024. április 11.) a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, valamint az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1143, 2024.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1143/oj ).”;

b)a szöveg az első albekezdés után a következő második albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában a tagállamok KAP-stratégiai tervükben egyedi agronómiai, szőlészeti vagy egyéb feltételeket állapíthatnak meg, amelyek biztosítják, hogy a fajtaváltást, a szőlőültetvény áttelepítését, a szőlőültetvény újratelepítését vagy a szőlőültetvények termesztéstechnológiai módszereinek javítását követően az ilyen beavatkozásoknak alávetett szőlőültetvények esetében ne növekedjen a terméshozam.”;

c)a második albekezdés számozása harmadik albekezdésre változik, és helyébe a következő szöveg lép:

„Az első albekezdés k) pontja csak az oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel, illetve a borszőlő fajtájának jelzésével ellátott borokra alkalmazandó. A felvevőpiacok megszilárdítását célzó promóciós és kommunikációs műveletek és tevékenységek időtartama öt év lehet, amely nem hosszabbítható meg, és azok kizárólag az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre vonatkozó uniós minőségrendszerekre terjedhetnek ki.”

2.Az 59. cikk a következőképpen módosul:

a)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2) Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett beruházásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a) a támogatható beruházási költségek 50 %-át a kevésbé fejlett régiókban;

b) a támogatható beruházási költségek 40 %-át a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c) a támogatható beruházási költségek 75 %-át a legkülső régiókban;

d) a támogatható beruházási költségek 65 %-át a kisebb égei-tengeri szigeteken.

Az uniós pénzügyi támogatásnak az első albekezdésben meghatározott maximális mértéke kizárólag a 2003/361/EK bizottsági ajánlás** értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra és az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetekre alkalmazható. A legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozás számára odaítélhető a vonatkozó maximális mértékű támogatás.

Az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetektől eltérő, a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 750 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb éves árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében az uniós pénzügyi támogatás első albekezdésben említett maximális szintjei megfeleződnek.

Az első albekezdéstől eltérve az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett beruházásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás a támogatható beruházási költségek legfeljebb 80 %-ára növelhető az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz való hozzájárulásnak az 57. cikk b) pontjában meghatározott célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások esetében.

Nem nyújtható uniós pénzügyi támogatás az »Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról« című bizottsági közlemény értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak***.

_______________________;

** A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2003/361/oj ).

*** HL C 249., 2014.7.31., 1. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:52014XC0731(01) .”;

b)a (4) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének m) pontjában említett beruházásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás azonban a támogatható beruházási költségek legfeljebb 80 %-ára növelhető az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz való hozzájárulásnak az 57. cikk b) pontjában meghatározott célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások esetében.”;

c)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)    Az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett innovációkhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás mértéke nem haladhatja meg:

a) a támogatható beruházási költségek 50 %-át a kevésbé fejlett régiókban;

b) a támogatható beruházási költségek 40 %-át a kevésbé fejlett régióktól eltérő régiókban;

c) a támogatható beruházási költségek 80 %-át a legkülső régiókban;

d) a támogatható beruházási költségek 65 %-át a kisebb égei-tengeri szigeteken.

Az uniós pénzügyi támogatásnak az első albekezdésben meghatározott maximális mértéke kizárólag a 2003/361/EK bizottsági ajánlás értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokra és az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetekre alkalmazható. A legkülső régiókban és a kisebb égei-tengeri szigeteken azonban valamennyi vállalkozás számára odaítélhető a vonatkozó maximális mértékű támogatás.

Az 1308/2013/EU rendelet alapján elismert termelői szervezetektől eltérő, a 2003/361/EK ajánlás melléklete 2. cikke (1) bekezdésének hatálya alá nem tartozó, 750 munkavállalónál kevesebbet foglalkoztató vagy 200 millió EUR-nál kevesebb éves árbevétellel rendelkező vállalkozások esetében az uniós pénzügyi támogatás első albekezdésben említett maximális szintjei megfeleződnek.

Az első albekezdéstől eltérve az 58. cikk (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjában említett beruházásokhoz nyújtott uniós pénzügyi támogatás a támogatható beruházási költségek legfeljebb 80 %-ára növelhető az éghajlatváltozás mérsékléséhez és az ahhoz való alkalmazkodáshoz való hozzájárulásnak az 57. cikk b) pontjában meghatározott célkitűzéséhez kapcsolódó beruházások esetében.

Nem nyújtható uniós pénzügyi támogatás az »Iránymutatás a nehéz helyzetben lévő, nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott megmentési és szerkezetátalakítási állami támogatásról« című bizottsági közlemény értelmében vett nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak.”

4 cikk
Átmeneti rendelkezések

Azok a szőlőből készült termékek, amelyeket [konkrét dátum – a hatálybalépéstől számított 18 hónap] előtt az 1308/2013/EU rendelet 119. cikke (1) bekezdése a) pontjának második mondatának megfelelően címkéztek, a készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók.

5. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Az 1. cikk (5) bekezdését azonban [konkrét dátum – a hatálybalépéstől számított 18 hónap]-tól/-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3

1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3

1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3

1.3.Célkitűzés(ek)3

1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3

1.3.2.Konkrét célkitűzés(ek)3

1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3

1.3.4.Teljesítménymutatók3

1.4.A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul:4

1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása4

1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével4

1.5.2.Az Unió részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az Unió részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.4

1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága4

1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák5

1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5

1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6

1.7.A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i)6

2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK8

2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések8

2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)8

2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása8

2.2.2.A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk8

2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)8

2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések9

3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA10

3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai10

3.2.A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása12

3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása12

3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok12

3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok17

3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet22

3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása24

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok24

3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok24

3.2.3.3.Előirányzatok összesen24

3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek25

3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott25

3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott26

3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen26

3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése28

3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség28

3.2.7.Harmadik felek részvétele a finanszírozásban28

3.3.A bevételre gyakorolt becsült hatás29

4.Digitális vetületek29

4.1.Digitális vonatkozású követelmények30

4.2.Adatok30

4.3.Digitális megoldások31

4.4.Interoperabilitási értékelés31

4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések32

1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI

1.1.    A javaslat/kezdeményezés címe

1.2.    Az érintett szakpolitikai terület(ek) 

1.3.    Célkitűzés(ek)

1.3.1.    Általános célkitűzés(ek)

1.3.2.    Konkrét célkitűzés(ek)

1.3.3.    Várható eredmény(ek) és hatás(ok)

–Az uniós borágazat továbbra is világviszonylatban vezető szerepet tölt be a borpiacon.

–Helyreáll a bortermelési potenciál, valamint a belföldi és nemzetközi piacok keresleti tendenciái közötti egyensúly.

–A tagállamok nagyobb rugalmassággal képesek intézkedéseket elfogadni a kihívások és nehézségek kezelésére.

–A mezőgazdasági termelőket és a termelői szervezeteket a piaci tendenciákhoz igazodó döntések meghozatala során rugalmasabb szakpolitikai keret segíti.

–Az uniós borágazat fejleszti azon képességét, hogy javítsa pozícióját a feltörekvő és az új piacokon, és diverzifikálja a bevételi forrásokat.

–Az uniós borágazat jobban szembe tud nézni a piacot érintő bizonytalanságokkal, többek között az éghajlatváltozással.

1.3.4.    Teljesítménymutatók

1.4.    A javaslat/kezdeményezés a következőre irányul: 

 új intézkedés 

 kísérleti projektet/előkészítő intézkedést követő új intézkedés 11  

 a jelenlegi intézkedés meghosszabbítása 

 egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé

1.5.    A javaslat/kezdeményezés indoklása 

1.5.1.    Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével

1.5.2.    Az EU részvételéből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az EU részvételéből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.

1.5.3.    Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága

1.5.4.    A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és egyéb megfelelő eszközökkel való lehetséges szinergiák

1.5.5.    A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is

1.6.    A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama

 határozott időtartam

    időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig

    pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében.

 határozatlan időtartam

·Beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig

·azt követően: rendes ütem

1.7.    A költségvetés tervezett végrehajtásának módszere(i) 12  

 Bizottság általi közvetlen irányítás

· a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét

·    végrehajtó ügynökségen keresztül

 Megosztott irányítás a tagállamokkal

 Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:

· harmadik országok vagy a kijelölt szervek

· nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)

· az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap

· a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek

· közjogi szervek

· magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtanak

· valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákat nyújtó szervek

· az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek

·valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési garanciák végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.

Megjegyzések

2.    IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK 

2.1.    A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések

2.2.    Irányítási és kontrollrendszer(ek) 

2.2.1.    A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása

2.2.2.    A felismert kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk

2.2.3.    A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor) 

2.3.    A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére vonatkozó intézkedések 

3.    A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 

3.1.    A többéves pénzügyi keret érintett fejezete/fejezetei és a költségvetés érintett kiadási sora/sorai 

–Jelenlegi költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff. 13	EFTA-országoktól 14	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 15	Más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
3	[08.02.02.03] Beavatkozástípusok a KAP stratégiai terveiben szereplő egyes ágazatokban – borágazat	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

–Létrehozandó új költségvetési sorok

A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.

A többéves pénzügyi keret fejezete	Költségvetési sor	Kiadás típusa	Hozzájárulás
	Szám	diff./nem diff.	EFTA-országoktól	tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől	más harmadik országoktól	egyéb címzett bevétel
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM
	[XX.YY.YY.YY]	diff./nem diff.	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM	IGEN/NEM

3.2.    A javaslat előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása 

3.2.1.    Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

·    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását

·    A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.1.1.    A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

millió EUR (három tizedesjegyig)

A többéves pénzügyi keret fejezete

Szám

Főigazgatóság: AGRI			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
Operatív előirányzatok
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1a)					0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2a)					0,000
Költségvetési sor	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(1b)					0,000
	Kifizetési előirányzatok	(2b)					0,000
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok 16
Költségvetési sor		(3)					0,000
Előirányzatok ÖSSZESEN a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóság esetében	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (1a) + (1b) + (3)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
	Kifizetési előirányzatok	= (2a) + (2b) + (3)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

Kötelező táblázat

			Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
			2024	2025	2026	2027
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN	Kötelezettségvállalási előirányzatok	(4)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
	Kifizetési előirányzatok	(5)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Bizonyos egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN		(6)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó	Kötelezettségvállalási előirányzatok	= (4) + (6)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
előirányzatok ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	= (5) + (6)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

Főigazgatóság: AGRI				Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
 Egyéb igazgatási kiadások				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Főigazgatóság: <…….>				Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
				2024	2025	2026	2027
 Humánerőforrás				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
 Egyéb igazgatási kiadások				0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN	Előirányzatok			0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN		(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat)		0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

millió EUR (három tizedesjegyig)

		Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
		2024	2025	2026	2027
A többéves pénzügyi keret 1–7. FEJEZETÉHEZ tartozó	Kötelezettségvállalási előirányzatok	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
előirányzatok ÖSSZESEN	Kifizetési előirányzatok	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.2.    Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)

Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket 

Év 2024

Év 2025

Év 2026

Év 2027

ÖSSZESEN

KIMENETEK

Típus 17

Átlagköltség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Szám

Költség

Összesített szám

Összköltség

1. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS 18 …

– Kimenet

– Kimenet

– Kimenet

1. konkrét célkitűzés részösszege

2. KONKRÉT CÉLKITŰZÉS …

– Kimenet

2. konkrét célkitűzés részösszege

ÖSSZESEN

3.2.3.    Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása 

·    A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását

·    A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:

3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK	Év	Év	Év	Év	2021–2027 ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZET részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A 7. FEJEZETEN kívül
Humánerőforrás	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
Egyéb igazgatási jellegű kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.4.    Becsült humánerőforrás-szükségletek 

·    A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást

·    A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:

3.2.4.1.    A megszavazott költségvetésből finanszírozott

A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni

MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK		Év	Év	Év	Év
		2024	2025	2026	2027
 A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak)
20 01 02 01 (a központban és a bizottsági képviseleteken)		0	0	0	0
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
01 01 01 01 (közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 11 (közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sor (kérjük megnevezni)		0	0	0	0
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben)
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből)		0	0	0	0
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél)		0	0	0	0
Igazgatási támogatási sor [XX.01.YY.YY]	- a központban	0	0	0	0
	- az Unió küldöttségeinél	0	0	0	0
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás)		0	0	0	0
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás)		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben		0	0	0	0
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül		0	0	0	0
ÖSSZESEN		0	0	0	0

3.2.5.    A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése

Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.

Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.

Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.

Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN	Év	Év	Év	Év	A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN
	2024	2025	2026	2027
7. FEJEZET
Információs és kommunikációs technológiákkal kapcsolatos kiadások (szervezeti)	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZET részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
A 7. FEJEZETEN kívül
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000
ÖSSZESEN	0,000	0,000	0,000	0,000	0,000

3.2.6.    A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség 

A javaslat/kezdeményezés

·    teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén

·    a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközök felhasználását teszi szükségessé.

·    a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé

3.2.7.    Harmadik felek részvétele a finanszírozásban 

A javaslat/kezdeményezés

·    nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.

·    előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:

előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)

	Év 2024	Év 2025	Év 2026	Év 2027	Összesen
társfinanszírozó szerv
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN

3.3.    A bevételre gyakorolt becsült hatás 

·    A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.

·    A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása – a bevételre gyakorolt hatása a következő:

(1)a javaslat a saját forrásokra gyakorol hatást

    a javaslat az egyéb bevételekre gyakorol hatást

    kiadási sorokhoz rendelt címzett bevételek

millió EUR (három tizedesjegyig)

Bevételi költségvetési sor:	Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok	A javaslat/kezdeményezés hatása 19
		2024. év	2025. év	2026. év	2027. év
… jogcímcsoport

A címzett bevételek esetében az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(ok).

Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).

4.    Digitális vetületek

4.1.    Digitális vonatkozású követelmények

Hivatkozás a követelményre A követelmény ismertetése A követelmény által érintett szereplő Magas szintű eljárások Kategória 1. cikk (6) bekezdés A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy szabályokat és rendelkezéseket határozzon meg a rendelet 119. cikkében meghatározott kötelező információk elektronikus címkézésére vonatkozóan – Bizottság – Érdekelt felek – Nyilvánosság A szőlőből készült termékek címkézése Digitális megoldás 2. cikk (3) bekezdés A fentiek szerint az ízesített borászati termékek vonatkozásában – Érdekelt felek – Nyilvánosság Az ízesített borászati termékek címkézése Digitális megoldás

4.2.    Adatok

A javasolt rendelkezések a következőket írják elő: a) a Bizottság felhatalmazása arra, hogy a borágazatban a gazdasági szereplők által a fogyasztóknak nyújtott bizonyos kötelező információk elektronikus címkézésére vonatkozó meglévő szabályokat kiegészítő szabályokat bocsásson ki (1. cikk (6) bekezdés). A hatályos rendelet már foglalkozik a személyes adatok védelmével, és nem tartozik e rendelet hatálya alá, b) a tápértékjelölés elektronikus címkézésére és az ízesített borászati termékek összetevőinek felsorolására vonatkozó rendelkezések összehangolása a szőlőből készült termékekre alkalmazott rendelkezésekkel (2. cikk (3) bekezdés). Az európai adatstratégiának való megfelelés Az uniós adatstratégiával összhangban a szőlőből és a borászati termékekből készült termékek elektronikus címkézésére vonatkozó felhatalmazás harmonizálni fogja a fogyasztók elektronikus úton történő tájékoztatására vonatkozó feltételeket és szabályokat, ami egységes megközelítést biztosít az uniós piacon. Ez a megközelítés végső soron lehetővé teszi a címkék EU-n belüli áramlását, ami a polgárok és a fogyasztók javát szolgálja. Az európai adatstratégiával való összehangolás konkrét elemeit eseti alapon kell értékelni, amikor a felhatalmazás alkalmazására sor kerül. Az egyszeri adatszolgáltatás elvének való megfelelés Nem alkalmazandó. Közigazgatási szervek nem érintettek. Adatáramlások Nem alkalmazandó.

4.3.    Digitális megoldások

Digitális megoldások: felhatalmazás biztosítása az elektronikus úton megjelenített kötelező címkézési információkra vonatkozóan. Hivatkozás a követelményekre: 1. cikk (6) bekezdés A Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat dolgozhat ki abból a célból, hogy meghatározza a fogyasztók számára kötelező tájékoztatást nyújtó elektronikus eszközök egységes megjelölését a szőlőből készült termékek csomagolásán vagy címkéjén, valamint hogy szükség esetén hozzáigazítsa az elektronikus címkézésre vonatkozó szabályokat a jövőbeli technológiai fejlődéshez (pl. a gazdasági szereplők közötti vagy a gazdasági szereplők által a fogyasztóknak nyújtott elektronikus tájékoztatásra vonatkozó követelmények szigorítása). Az új szabályok így Unió-szerte javítanák a digitális címkék hozzáférhetőségét és érthetőségét, csökkentenék a gazdasági szereplők költségeit, és növelnék az egyértelműséget a fogyasztók számára. Felelős szerv: Európai Bizottság (a felhatalmazásért); a gazdasági szereplők (a végrehajtás tekintetében). Digitális megoldások: olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi a kötelező információk elektronikus úton történő jelölését. Hivatkozás a követelményekre: 2. cikk (3) bekezdés Az ízesített borászati termékek esetében az elektronikus eszközök megjelölésére vonatkozó szabályokat összehangolnák a borágazatéval, és az ágazatokon átívelő egységes rendszert hoznának létre. A borra vonatkozó kötelezően előírt, hatályos fő szabályok, amelyeket tükrözni kellene: a gazdasági szereplők bizonyos kötelező információkat (összetevők felsorolása, tápértékjelölés) a fizikai címkén vagy csomagoláson, vagy egy ahhoz rögzített címkén megjelölt elektronikus úton adhatnak meg. A rendszernek el kell kerülnie a felhasználói adatok gyűjtését vagy nyomon követését, és nem tüntethet fel marketing célú információkat. Felelős szerv: a gazdasági szereplő. A szakpolitikai kezdeményezés jelenleg nem irányozza elő az MI-technológiák használatát a megjelölt digitális megoldáshoz.

4.4.    Interoperabilitási értékelés

A szakpolitikai kezdeményezésben meghatározott követelmények nem érintik a digitális közszolgáltatásokat.

4.5.    A digitális végrehajtást támogató intézkedések

1. cikk (6) bekezdés: a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amennyiben azt szükségesnek ítéli (nem meghatározott határidőn belül). A tagállamokat be kell vonni. 2. cikk (3) bekezdés: a rendelkezés egyszerűen kiterjeszti a bor elektronikus címkézésére vonatkozó szabályokat az ízesített borokra. A tagállamokat be kell vonni. A piaci szereplőknek végre kell hajtaniuk a szabályokat.

(1)     https://agriculture.ec.europa.eu/document/download/f9ee9420-2b95-4788-8dc2-faa3cfb8171a_en?filename=policy-recommendations-wine-sector-hlg_en.pdf .

(2)     https://agriculture.ec.europa.eu/document/download/83588b14-0c75-43a4-b8ab-c5718bee6b01_en?filename=future-prospects-of-the-eu-wine-sector-june-2024.pdf .

(3)    HL C […]., […]., . o.

(4)    HL C […]., […]., . o.

(5)     https://agriculture.ec.europa.eu/document/download/f9ee9420-2b95-4788-8dc2-faa3cfb8171a_en?filename=policy-recommendations-wine-sector-hlg_en.pdf .

(6)    Az Európai Parlament és a Tanács 251/2014/EU rendelete (2014. február 26.) az ízesített borászati termékek meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, jelöléséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról és az 1601/91/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 84., 2014.3.20., 14. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2014/251/oj ).

(7)    Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról, és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1308/oj ).

(8)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1143 rendelete (2024. április 11.) a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, valamint az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1143, 2024.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1143/oj ).

(9)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/2115 rendelete (2021. december 2.) a közös agrárpolitika keretében a tagállamok által elkészítendő stratégiai tervhez (KAP stratégiai terv) nyújtott, az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) által finanszírozott támogatásra vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az 1305/2013/EU és az 1307/2013/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 435., 2021.12.6., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/2115/oj ).

(10)    A Bizottság 2003/361/EK ajánlása (2003. május 6.) a mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2003/361/oj ).

(11)    A költségvetési rendelet 58. cikke (2) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint.

(12)    Az egyes költségvetés-végrehajtási módszerek ismertetése, valamint a költségvetési rendeletre való megfelelő hivatkozások megtalálhatók a BUDGpedia oldalon: https://myintracomm.ec.europa.eu/corp/budget/financial-rules/budget-implementation/Pages/implementation-methods.aspx .

(13)    Diff. = Differenciált előirányzatok / Nem diff. = Nem differenciált előirányzatok.

(14)    EFTA: Európai Szabadkereskedelmi Társulás.

(15)    Tagjelölt országok és adott esetben a nyugat-balkáni potenciális tagjelöltek.

(16)    Technikai és/vagy igazgatási segítségnyújtás, valamint uniós programok és/vagy intézkedések végrehajtásához biztosított támogatási kiadások (korábban: BA-tételek), közvetett kutatás, közvetlen kutatás.

(17)    A kimenetek a nyújtandó termékek és szolgáltatások (pl. finanszírozott diákcserék száma, épített utak hossza kilométerben stb.).

(18)    Az 1.3.2. „Konkrét célkitűzés(ek)” című szakaszban leírtak szerint.

(19)    A tradicionális saját források (vámok, cukorilletékek) tekintetében nettó összeget kell megadni, amely a 20 %-kal (beszedési költségek) csökkentett bruttó összegnek felel meg.