Brüsszel, 2026.9.17.

COM(2026) 7001 final

2026/0284(BUD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Máltának és Olaszországnak a 2026. januári Harry vihart követően, valamint a Portugáliának és Spanyolországnak a 2026. januári és februári viharokat követően történő segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről


INDOKOLÁS

1.A javaslat háttere

E határozat tárgya az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: az EUSZA) a 2012/2002/EK tanácsi rendelet 1 (a továbbiakban: az EUSZA-rendelet) szerinti igénybevétele 489 148 220 EUR összegben, mely a Máltának és Olaszországnak a 2026. januári Harry viharral, továbbá a Portugáliának és Spanyolországnak a 2026. januári és februári viharokkal kapcsolatban történő segítségnyújtást szolgálja.

Ezt az igénybevételt a DEC16/2026. sz. előirányzat-átcsoportosítás kíséri, amelyben a Bizottság a szükséges összeg átcsoportosítását javasolja az európai szolidaritási tartalék tartaléksoráról kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában az EUSZA operatív költségvetési sorára.

2.Információk és feltételek

2.1.Málta – jelentős természeti katasztrófa: a 2026. januári Harry vihar

(1)Málta 2026. április 10-én kérelmet nyújtott be, amelyben a 2026. januári Harry vihart követő veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedések finanszírozásához az EUSZA hozzájárulását kérte. Málta 2026. június 15-én felülvizsgált kérelmet nyújtott be, amely a rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban tartalmazza a teljes közvetlen kár aktualizált becslését.

(2)Málta a 2026. január 18-án bekövetkezett katasztrófa által okozott első károkat követő 12 hetes határidőn belül kérelmezte az EUSZA-ból nyújtandó hozzájárulást. A kérelem az EUSZA-rendelet 4. cikkében előírt valamennyi információt tartalmazza.

(3)A katasztrófa természeti eredetű, így az EUSZA hatálya alá tartozik.

(4)A máltai hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt mintegy 132,97 millió EUR-ra becsülik. Ez az összeg meghaladja a „jelentős természeti katasztrófára” vonatkozóan a bruttó nemzeti jövedelem 0,6 %-ában meghatározott küszöbértéket, amely Málta esetében 2026-ban 121,55 millió EUR-t tett ki. Ezért a katasztrófa az EUSZA-rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében „jelentős természeti katasztrófának” minősül.

(5)Az EUSZA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege kiszámításának alapját a teljes közvetlen kár képezi. A pénzügyi hozzájárulás csak az EUSZA-rendelet 3. cikkében meghatározott, elengedhetetlen veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedésekre fordítható.

(6)Málta kérte az EUSZA-rendelet 4a. cikke szerinti előleg kifizetését. Az előzetes értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az EUSZA-ból történő előlegfizetés feltételei teljesültek. Ezért a 2026. július 23-i C(2026)5301 bizottsági végrehajtási határozat 931 014 EUR összegű előleget ítélt oda. Az előleget 2026. augusztus 4-én kifizették Máltának.

(7)2026. január 18. és 21. között a Harry vihar erős szelekkel, heves esőzésekkel, megnövekedett tengerszinttel és hatalmas hullámokkal sújtotta a máltai szigeteket. A vihar kiterjedt károkat okozott Máltán és Gozón, számos települést érintett, különösen part menti és kikötői területeket. A vihar jelentős zavarokat okozott az alapvető szolgáltatások rendes működésében, például utakat tett járhatatlanná és közlekedési összeköttetéseket szakított meg. A mezőgazdasági ágazatban, az akvakultúrában és a halászati ágazatban is észleltek károkat.

(8)A máltai hatóságok nem kértek segítséget az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül.

(9)Málta az EUSZA-rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti intézkedések elszámolható költségeit 73,16 millió EUR-ra becsülte és intézkedéstípusokra bontotta. Az 52,08 millió EUR-t kitevő legnagyobb költségrész az energia, a vízellátás és a szennyvízelvezetés, illetve a telekommunikáció és a közlekedés területén az infrastruktúrák és a létesítmények működésének helyreállításához kapcsolódik. A költségek második legnagyobb részét – 15,91 millió EUR-t – a megelőző infrastruktúra biztosítása, valamint a kulturális örökség megóvása teszi ki. A költségek harmadik legnagyobb részét – 5,09 millió EUR-t – a katasztrófa által sújtott területeken a romeltakarítás teszi ki. A költségek negyedik legnagyobb részét – 0,08 millió EUR-t – a szükségszállások és a mentési szolgáltatások teszik ki.

(10)Málta a 2007/60/EK árvízvédelmi irányelvet az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló rendelettel (S.L. 549.167) ültette át, amelynek értelmében az Energia- és Vízügyi Ügynökség jár el illetékes hatóságként, és elkészítette az előzetes árvízkockázat-értékelést, az árvízveszély- és -kockázati térképeket, valamint a Málta vízgyűjtő kerületére vonatkozó második árvízkockázat-kezelési tervet.

(11)A kérelem benyújtásának idején nem folyt Máltával szemben kötelezettségszegési eljárás a katasztrófa jellegéhez kapcsolódó uniós jogszabályok tekintetében.

2.2.Olaszország – regionális természeti katasztrófa: a 2026. januári Harry vihar

(1)Olaszország 2026. április 10-én kérelmet nyújtott be, amelyben a 2026. januári Harry vihart követő veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedések finanszírozásához az EUSZA hozzájárulását kérte.

(2)Olaszország a 2026. január 18-án bekövetkezett katasztrófa által okozott első károkat követő 12 hetes határidőn belül kérelmezte az EUSZA-ból nyújtandó hozzájárulást. A kérelem az EUSZA-rendelet 4. cikkében előírt valamennyi információt tartalmazza.

(3)A katasztrófa természeti eredetű, így az EUSZA hatálya alá tartozik.

(4)Az olasz hatóságok a kérelmet az EUSZA-rendelet 2. cikkének (3) bekezdésében meghatározott „regionális természeti katasztrófa” kritérium alapján nyújtották be, mely bármely olyan természeti katasztrófa, amely egy támogatásra jogosult állam NUTS 2 szintű régiójában olyan közvetlen kárt eredményez, amelynek értéke meghaladja az adott régió bruttó hazai termékének (GDP) 1,5 %-át. Az olasz hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt mintegy 2 995,4 millió EUR-ra becsülik. A 2. cikk (3) bekezdésének harmadik albekezdése szerint, ha a természeti katasztrófa több NUTS 2 szintű régiót érint, a küszöbértéket az adott régiók átlagos GDP-jére kell alkalmazni, és azt a teljes kárnak az egyes régiók szerinti arányában súlyozni kell. A Calabria, Szardínia és Szicília régiók teljes súlyozott regionális GDP-jének százalékában kifejezett közvetlen kár 3,256 %. Ez az érték meghaladja Calabria, Szardínia és Szicília régiók teljes súlyozott regionális GDP-jének 1,5 %-át.

(5)Az EUSZA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege kiszámításának alapját a teljes közvetlen kár képezi. A pénzügyi hozzájárulás csak az EUSZA-rendelet 3. cikkében meghatározott, elengedhetetlen veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedésekre fordítható.

(6)Olaszország nem kérte előleg kifizetését.

(7)A Harry vihar 2026. január 18. és 21. között Szardínia, Szicília és Calabria régiókat sújtotta intenzív és tartós esőzésekkel, erős szelekkel és viharhullámokkal. A legsúlyosabb károk part menti területeken és folyók mentén következtek be, ahol az emelkedő vízszint jelentős károkat okozott több gátban. Ennek eredményeként több ezer embert evakuáltak, és több száz lakóépületet nyilvánítottak lakhatatlannak. A vihar középületeket, vasútvonalakat, kikötői infrastruktúrát és utakat is elpusztított, átmenetileg több települést elvágva a külvilágtól.

(8)Az olasz hatóságok nem kértek segítséget az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül.

(9)Olaszország az EUSZA-rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti intézkedések elszámolható költségeit 116,66 millió EUR-ra becsülte és intézkedéstípusokra bontotta. A 93,01 millió EUR-t kitevő legnagyobb költségrész az energia, a vízellátás és a szennyvízelvezetés, a telekommunikáció, a közlekedés, az egészségügy és az oktatás területén az infrastruktúrák és létesítmények működésének helyreállításához kapcsolódik. A költségek második legnagyobb részét – 9,76 millió EUR-t – a megelőző infrastruktúra biztosítása, valamint a kulturális örökség megóvása teszi ki. A költségek harmadik legnagyobb részét – 8,67 millió EUR-t – a katasztrófa által sújtott területeken a romeltakarítás teszi ki. A költségek negyedik legnagyobb részét – 5,22 millió EUR-t – a szükségszállások és a mentési szolgáltatások teszik ki.

(10)Olaszország a 2007/60/EK irányelvet átültette az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK irányelv végrehajtásáról szóló, 2010. február 23-i 49/2010. sz. törvényerejű rendelettel. A 49/2010. sz. törvényerejű rendelet kimondja, hogy árvízveszély- és -kockázati térképeket kell elfogadni az említett jogszabály alapján meghatározott területekre vonatkozóan. Ezenkívül 2015. december 22-én jóváhagyásra került a vízgyűjtő kerületek szerint tagolt árvízkockázat-kezelési terv.

(11)A kérelem benyújtásának idején nem folyt Olaszországgal szemben kötelezettségszegési eljárás a katasztrófa jellegéhez kapcsolódó uniós jogszabályok tekintetében.

2.3. Portugália – jelentős természeti katasztrófa: a 2026. januári és februári viharok

(1)Portugália 2026. április 13-án kérelmet nyújtott be, amelyben a 2026. januári és februári viharokat követő veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedések finanszírozásához az EUSZA hozzájárulását kérte.

(2)Portugália a 2026. január 22-én bekövetkezett katasztrófa által okozott első károkat követő 12 hetes határidőn belül kérelmezte az EUSZA-ból nyújtandó hozzájárulást. A kérelem az EUSZA-rendelet 4. cikkében előírt valamennyi információt tartalmazza.

(3)A katasztrófa természeti eredetű, így az EUSZA hatálya alá tartozik.

(4)A portugál hatóságok a katasztrófa okozta teljes közvetlen kárt mintegy 5 351,97 millió EUR-ra becsülik. Ez az összeg meghaladja a „jelentős természeti katasztrófára” vonatkozóan a bruttó nemzeti jövedelem 0,6 %-ában meghatározott küszöbértéket, amely Portugália esetében 2026-ban 1 703,84 millió EUR-t tett ki. Ezért a katasztrófa az EUSZA-rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében „jelentős természeti katasztrófának” minősül.

(5)Az EUSZA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege kiszámításának alapját a teljes közvetlen kár képezi. A pénzügyi hozzájárulás csak az EUSZA-rendelet 3. cikkében meghatározott, elengedhetetlen veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedésekre fordítható.

(6)Portugália kérte az EUSZA-rendelet 4a. cikke szerinti előleg kifizetését. Az előzetes értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az EUSZA-ból történő előlegfizetés feltételei teljesültek. Ezért a 2026. július 23-i C(2026)5300 bizottsági végrehajtási határozat 65 370 952 EUR összegű előleget ítélt oda. Az előleget 2026. augusztus 4-én kifizették Portugáliának.

(7)2026. január 22. és február 15. között Portugáliában az egymást követő súlyos viharok erős széllel és pusztító árvizeket és földcsuszamlásokat okozó intenzív csapadékkal jártak. A viharok jelentős anyagi károkat okoztak a köz- és magáninfrastruktúrában, és számos lakóépületet pusztítottak el. Emellett megszakadtak az alapvető infrastruktúrák és szolgáltatások az energia, a vízellátás és a szennyvízelvezetés, a közlekedés, az egészségügy és az oktatás területén. A katasztrófa több ezer ember evakuálását tette szükségessé és 18 halálos áldozatot követelt.

(8)A portugál hatóságok kérték a Kopernikusz program műholdas Föld-megfigyelési adatainak aktiválását az elárasztott területek és a vihar sújtotta övezet feltérképezésére az európai uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül.

(9)Portugália az EUSZA-rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti intézkedések elszámolható költségeit 1 937,94 millió EUR-ra becsülte és intézkedéstípusokra bontotta. Az 1 436,61 millió EUR-t kitevő legnagyobb költségrész az energia, a vízellátás és a szennyvízelvezetés, a telekommunikáció, a közlekedés, az egészségügy és az oktatás területén az infrastruktúrák és létesítmények működésének helyreállításához kapcsolódik. A költségek második legnagyobb részét – 341,5 millió EUR-t – a katasztrófa által sújtott területeken a romeltakarítás teszi ki. A költségek harmadik legnagyobb részét – 149,56 millió EUR-t – a megelőző infrastruktúra biztosítása, valamint a kulturális örökség megóvása teszi ki. A költségek negyedik legnagyobb részét – 10,27 millió EUR-t – a szükségszállások és a mentési szolgáltatások teszik ki.

(10)Portugália a 2010. október 22-én elfogadott 115/2010. sz. törvényerejű rendelettel ültette át a 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet.

11.A kérelem benyújtásának idején nem folyt Portugáliával szemben kötelezettségszegési eljárás a katasztrófa jellegéhez kapcsolódó uniós jogszabályok tekintetében.

2.4. Spanyolország – jelentős természeti katasztrófa: a 2026. januári és februári viharok

(1)Spanyolország 2026. április 17-én kérelmet nyújtott be, amelyben a 2026. januári és februári viharokat követő veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedések finanszírozásához az EUSZA hozzájárulását kérte.

(2)Spanyolország a 2026. január 23-án bekövetkezett katasztrófa által okozott első károkat követő 12 hetes határidőn belül kérelmezte az EUSZA-ból nyújtandó hozzájárulást. A kérelem az EUSZA-rendelet 4. cikkében előírt valamennyi információt tartalmazza.

(3)A katasztrófa természeti eredetű, így az EUSZA hatálya alá tartozik.

(4)A spanyol hatóságok a katasztrófa által okozott teljes közvetlen kárt mintegy 4 839,53 millió EUR-ra becsülik. Ez az összeg meghaladja a Spanyolország esetében a „jelentős természeti katasztrófára” vonatkozó, 2011-es árakon 3 000 millió EUR – 2026-os árakon pedig 4 037,61 millió EUR – összegű küszöbértéket. Ezért a katasztrófa az EUSZA-rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében „jelentős természeti katasztrófának” minősül.

(5)Az EUSZA-ból nyújtandó pénzügyi hozzájárulás összege kiszámításának alapját a teljes közvetlen kár képezi. A pénzügyi hozzájárulás csak az EUSZA-rendelet 3. cikkében meghatározott, elengedhetetlen veszélyhelyzeti és helyreállítási intézkedésekre fordítható.

(6)Spanyolország kérte az EUSZA-rendelet 4a. cikke szerinti előleg kifizetését. Az előzetes értékelés alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az EUSZA-ból történő előlegfizetés feltételei teljesültek. Ezért a 2026. július 23-i C(2026)5374 bizottsági végrehajtási határozat 37 263 842 EUR összegű előleget ítélt oda. Az előleget 2026. augusztus 4-én kifizették Spanyolországnak.

(7)2026. január 22. és február 14. között Spanyolországot egymást követő súlyos viharok sújtották. A viharok Andalúzia és Extremadura autonóm közösségekben okozták a legnagyobb károkat. A viharokkal járó intenzív esőzések következtében több ezer embert kellett evakuálni és több mint 150 utat lezárni, továbbá jelentős szerkezeti károk keletkeztek a lakóépületekben. Emellett a villamosenergia-, víz- és telekommunikációs infrastruktúra hosszú időre összeomlott, ami jelentős gazdasági károkat okozott, és településeket vágott el a külvilágtól.

(8)A spanyol hatóságok nem kértek segítséget az uniós polgári védelmi mechanizmuson keresztül.

(9)Spanyolország az EUSZA-rendelet 3. cikkének (2) bekezdése szerinti intézkedések elszámolható költségeit 1 801,64 millió EUR-ra becsülte és intézkedéstípusokra bontotta. Az 1 585,07 millió EUR-t kitevő legnagyobb költségrész az energia, a vízellátás és a szennyvízelvezetés, illetve a telekommunikáció és a közlekedés területén az infrastruktúrák és a létesítmények működésének helyreállításához kapcsolódik. A költségek második legnagyobb részét – 194,30 millió EUR-t – a katasztrófa által sújtott területeken a romeltakarítás teszi ki. A költségek harmadik legnagyobb részét – 20,93 millió EUR-t – a megelőző infrastruktúra biztosítása, valamint a kulturális örökség megóvása teszi ki. A költségek negyedik legnagyobb részét – 1,34 millió EUR-t – a szükségszállások és a mentési szolgáltatások teszik ki.

(10)Spanyolországban a 2007/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet az árvízkockázat-értékelésről és -kezelésről szóló, 2007. július 9-i 903/2010. sz. királyi rendelettel ültették át.

(11)A kérelem benyújtásának idején nem folyt Spanyolországgal szemben kötelezettségszegési eljárás a katasztrófa jellegéhez kapcsolódó uniós jogszabályok tekintetében.

2.5.Következtetés

A fenti megfontolások alapján és a benyújtott információk értékelését követően a Bizottság megállapítja, hogy a Málta, Olaszország, Portugália és Spanyolország által benyújtott kérelmekben említett katasztrófák megfelelnek az EUSZA igénybevételére vonatkozóan az EUSZA-rendeletben meghatározott feltételeknek.

3.Finanszírozás

Az EUSZA-t a szolidaritás elve alapján hozták létre, és ennek megfelelően a Bizottság progresszív megközelítést alkalmaz a támogatás elosztása során. Következésképpen az EUSZA igénybevételét kiváltó „jelentős természeti katasztrófa” küszöbértékét (azaz a 2011. évi árakon számított GNI 0,6 %-a, illetve 3 milliárd EUR közül az alacsonyabb összeget, vö. az EUSZA-rendelet 2. cikkének (2) bekezdésével) meghaladó kárrészre magasabb támogatási intenzitást kell alkalmazni, mint a küszöbérték alatti kárrészre. Ez azt jelenti, hogy a „jelentős természeti katasztrófa” feltételeinek megfelelő katasztrófa sújtotta országra vonatkozó támogatási összeget a következő két összeg összeadásával kell kiszámítani: a teljes közvetlen kár küszöbérték alatti részének 2,5 %-a és a teljes közvetlen kár küszöbérték feletti részének 6 %-a. A „regionális természeti katasztrófa” esetében a támogatási összegek megállapításához alkalmazott arány – mely a nemzeti küszöbérték alatt marad – a teljes közvetlen kár 2,5 %-a.

A támogatás kiszámítása az EUSZA-ról szóló 2002–2003-as éves jelentésben meghatározott és az Európai Parlament és a Tanács által elfogadott módszer alapján történik. Az EUSZA-hozzájárulás nem haladhatja meg a támogatható intézkedések becsült összes költségét.

A fent ismertetett módszer alkalmazásával a Bizottság értékelte a Málta, Olaszország, Portugália és Spanyolország által a 2026 januárjában és februárjában bekövetkezett viharokat követően benyújtott négy kérelem alapján az EUSZA-ból nyújtandó támogatást.

A Bizottság ezért a következő összegek igénybevételét javasolja a költségvetési hatóságnak:

Ország/ Katasztrófa

Teljes közvetlen kár

Az alkalmazott „katasztrófa” küszöbérték

Az összes közvetlen kár 2,5 %-a [a jelentős katasztrófákra vonatkozó küszöbértékig]

Az összes közvetlen kár 6 %-a (a jelentős katasztrófákra vonatkozó küszöbérték felett)

A javasolt támogatás teljes összege

Kifizetett előleg

Fizetendő egyenleg

 

(EUR)

(EUR)

(EUR)

(EUR)

(EUR)

(EUR)

(EUR)

Málta – vihar

132 970 625

121 548 000

3 038 700

685,357

3 724 057

931,014

2 793 043

(jelentős katasztrófa)

Olaszország – vihar

2 995 399 358

1 379 823 036

74 884 983

N/A

74 884 983

nem kérelmezték

74 884 983

(regionális katasztrófa)

Portugália – vihar

5 351 969 000

1 703 838 000

42 595 950

218 887 860

261 483 810

65 370 952

196 112 858

(jelentős katasztrófa)

Spanyolország – vihar

4 839 525 763

4 037 605 000

100 940 125

48 115 245

149 055 370

37 263 842

111 791 528

(jelentős katasztrófa)

ÖSSZESEN

489 148 220

103 565 808

385 582 412

A 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről szóló, 2020. december 17-i (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 2 (a továbbiakban: MFF-rendelet) értelmében a szolidaritási és sürgősségisegély-tartalék (SEAR) két eszközből áll: az európai szolidaritási tartalékból és a sürgősségisegély-tartalékból.

Az európai szolidaritási tartalék éves összege 2018-as árakon 1 016 millió EUR (amely 2026-os árakon 1 190,4 millió EUR-nak felel meg) és az EUSZA által fedezett veszélyhelyzetekre való reagálás céljából történő segítségnyújtásra használható fel. Az EUSZA-nak a SEAR-ral összefüggésben történő igénybevételét az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodás 3 10. pontja határozza meg.

Az éves allokáció korai kimerülésének elkerülése érdekében az EUSZA-rendelet 3. cikkének (7) bekezdése és az MFF-rendelet 9. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerint az éves EUSZA-allokáció 25 %-ának minden év október 1-jén rendelkezésre kell még állnia (év végi puffer). 2026-ban ez az összeg 297,6 millió EUR-nak felel meg.

Az MFF-rendelet 9. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban az éves összegnek az n. évben fel nem használt bármely része legkésőbb az n+1. évben használható fel. 21,3 millió EUR összeg áthozatalra került 2025-ről 2026-ra.

Ezenfelül az EUSZA-rendelet 4a. cikkének (4) bekezdése értelmében 50 millió EUR-t már beállítottak a 2026. évi általános költségvetésbe (kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában) a jövőbeni esetleges előlegfizetések céljára. 2026-ban a Bizottság négy alkalommal, összesen 133,7 millió EUR előleget már kifizetett: Spanyolország részére a 2025. évi erdőtüzekkel, Málta részére a 2026. januári Harry viharral, Portugália és Spanyolország részére a 2026. januári és februári viharokkal összefüggésben.

Végezetül, a 2026. július 8-i (EU) 2026/1809 európai parlamenti és tanácsi határozattal 4 összhangban az EUSZA összesen 144,1 millió EUR összegű támogatást fog nyújtani Romániának a 2025. május végi árvizek miatt, Ciprusnak a 2025. júliusi erdőtüzeket követően, és Spanyolországnak a 2025. augusztusi erdőtüzeket követően, amelyből a kifizetendő egyenleg 111,6 millió EUR-t tesz ki.

Következésképpen az október 1-je előtt rendelkezésre álló teljes összeg 628,1 millió EUR (az előlegek és az év végi puffer céljából rendelkezésre álló összeg nélkül), amely elegendő az igénybevételre javasolt összeg fedezésére.

A 2026-ban rendelkezésre álló EUSZA-források (EUR)

 

Teljes éves allokáció 2026-ban 

1 190 405 931

2025-ről átvitt összeg (beleértve a fel nem használt előlegeket) (+)

21 304 355

Már felhasznált összeg (–)

245 348 099

A rendelkezésre álló teljes összeg, ebből:

966 362 187

® Az előlegekre felhasználandó összeg

40 647 932

® Év végi puffer, október 1-je után áll rendelkezésre

297 601 483

® Október 1-je előtt rendelkezésre álló összeg

628 112 772

A javaslat szerint igénybe veendő összeg, ebből:

489 148 220

 Fizetendő egyenleg

385 582 412

A jövőbeli kérelmekre fennmaradó összeg, beleértve az előlegeket és az év végi puffert

580 779 775

2026/0284 (BUD)

Javaslat

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS HATÁROZATA

a Máltának és Olaszországnak a 2026. januári Harry vihart követően, valamint a Portugáliának és Spanyolországnak a 2026. januári és februári viharokat követően történő segítségnyújtás céljából az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevételéről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról szóló, 2002. november 11-i 2012/2002/EK tanácsi rendeletre 5 és különösen annak 4. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti, a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, 2020. december 16-i intézményközi megállapodásra 6 és különösen annak 10. pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)Az Európai Unió Szolidaritási Alapjának (a továbbiakban: EUSZA) célja, hogy az Unió gyors, hatékony és rugalmas módon legyen képes a veszélyhelyzetekre reagálni és kifejezni szolidaritását a jelentős vagy regionális természeti katasztrófák, illetve a jelentős népegészségügyi szükséghelyzet sújtotta régiók lakosságával.

(2)Az EUSZA nem haladhatja meg az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendelet 7 9. cikkében meghatározott felső határokat.

(3)Málta a 2026. januári Harry vihart követően 2026. április 10-én kérelmet nyújtott be az EUSZA igénybevétele iránt.

(4)Olaszország a 2026. januári Harry vihart követően 2026. április 10-én kérelmet nyújtott be az EUSZA igénybevétele iránt.

(5)Portugália a 2026. januári és februári viharokat követően 2026. április 13-án kérelmet nyújtott be az EUSZA igénybevétele iránt.

(6)Spanyolország a 2026. januári és februári viharokat követően 2026. április 17-én kérelmet nyújtott be az EUSZA igénybevétele iránt.

(7)Ezek a kérelmek eleget tesznek az EUSZA-ból származó pénzügyi hozzájárulás meghatározására vonatkozóan a 2012/2002/EK rendelet 4. cikkében megállapított feltételeknek.

(8)Az EUSZA-t ezért igénybe kell venni a Málta, Olaszország, Portugália és Spanyolország részére nyújtandó pénzügyi hozzájárulás folyósítása céljából.

(9)Annak biztosítása érdekében, hogy az uniós pénzügyi támogatás a lehető leggyorsabban az érintett tagállamok rendelkezésére álljon, és hogy az Európai Unió Szolidaritási Alapjának igénybevétele ne szenvedjen késedelmet, e határozatnak sürgősen, az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján hatályba kell lépnie, és azt az elfogadásának napjától kell alkalmazni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Unió általános költségvetésének keretein belül az Európai Unió Szolidaritási Alapjából az alábbi összegek igénybevételére kerül sor kötelezettségvállalási és kifizetési előirányzatok formájában a természeti katasztrófákkal kapcsolatban:

a)3 724 057 EUR összeg, mely Málta részére nyújtandó a 2026. januári Harry vihart követően;

b)74 884 983 EUR összeg, mely Olaszország részére nyújtandó a 2026. januári Harry vihart követően;

c)261 483 810 EUR összeg, mely Portugália részére nyújtandó a 2026. januári és februári viharokat követően;

d)149 055 370 EUR összeg, mely Spanyolország részére nyújtandó a 2026. januári és februári viharokat követően.

2. cikk

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot [az elfogadás dátuma]-tól/-től kell alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

az Európai Parlament részéről    a Tanács részéről

az elnök        az elnök

(1)    A Tanács 2012/2002/EK rendelete (2002. november 11.) az Európai Unió Szolidaritási Alapjának létrehozásáról (HL L 311., 2002.11.14., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2002/2012/oj).
(2)    HL L 433I., 2020.12.22., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2093/oj.
(3)    HL C 433I., 2020.12.22., 28. o.
(4)    HL L, 2026/1809, 2026.7.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2026/1809/oj.
(5)    HL L 311., 2002.11.14., 3. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2002/2012/oj.
(6)    HL L 433I., 2020.12.22., 28. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_interinstit/2020/1222/oj.
(7)    A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021–2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433I., 2020.12.22., 11. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/2093/oj).