<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑679/15</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62015CC0679</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:807">EU:C:2016:807</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>11</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>11</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P>WAHL FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA – C‑679/15. SZ. ÜGY</P><P>ULTRA‑BRAG</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Nils Wahl</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20161026">2016. október 26.</DATE><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: angol.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑679/15. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Ultra‑Brag AG</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">kontra</HT></P><P><HT TYPE="BOLD">Hauptzollamt Lörrach</HT></P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Finanzgericht Baden‑Württemberg [baden‑württembergi adóügyi bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Közösségi Vámkódex</KEYWORD><KEYWORD>A 202. cikk (3) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>212a. cikk</KEYWORD><KEYWORD>Áruk jogellenes bejuttatásakor keletkező vámtartozás</KEYWORD><KEYWORD>Az adós fogalma</KEYWORD><KEYWORD>A jogi személy jogellenes árubehozatalért felelős munkavállalója</KEYWORD><KEYWORD>A munkavállaló magatartásának és tudomásának a munkáltatónak való betudhatósága</KEYWORD></INDEX><CONTENTS.CONCLUSION><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>Milyen mértékben felelős a munkáltató azért a vámtartozásért, amely az egyik munkavállalója által a rábízott ügy ellátása során elkövetett vámkötelezettség‑szegés eredménye? E kérdéssel kapcsolatban kell a Bíróságnak döntést hoznia a jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem alapján.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>A Finanzgericht Baden‑Württemberg (baden‑württembergi adóügyi bíróság, Németország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0001" ID="QS0001"/>adós<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> 2913/92/EGK rendelet<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, <DATE ISO="19921012">1992. október 12‑i</DATE> tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="302" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1992">HL 1992. L 302., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 4. kötet, 307. o.) módosított és a tényállás megvalósulása idején, azaz 2010 májusában hatályos változata (a továbbiakban: Vámkódex).</P></NOTE> 202. cikke (3) bekezdésének első és második francia bekezdésében rögzített fogalmának helyes értelmezése körül forog, pontosabban azon tényezők körül, amelyek alapján valamely jogi személy felelőssé tehető munkavállalóinak magatartásáért. Ugyanígy, a kérdést előterjesztő bíróság azzal kapcsolatban is útmutatást kér, hogy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0002" ID="QS0002"/>nyilvánvalóan gondatlan<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> eljárásnak a Vámkódex 212a. cikkében rögzített fogalma magában foglalja‑e valamely munkavállaló esetleges gondatlanságát.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>I –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A Vámkódex 38. cikkének (1) bekezdése így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0003" ID="QS0003"/>A Közösség vámterületére beléptetett árut az azt a Közösségbe behozó személy haladéktalanul továbbszállítja – ha van ilyen – a vámhatóság által kijelölt útvonalon és utasításainak megfelelően:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a vámhatóság által kijelölt vámhivatalhoz vagy bármely más olyan helyre, amit e hatóságok kijelöltek vagy jóváhagytak; vagy</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/></P></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="2"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>A Vámkódex 40. cikke így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0004" ID="QS0004"/>A Közösség vámterületére belépő árut az a személy állítja vám elé, aki azt erre a területre beszállítja, vagy – adott esetben – aki az áru ilyen beléptetést követő fuvarozásáért felelősséget vállal, az olyan szállítóeszközzel fuvarozott áruk kivételével, amelyek a Közösség vámterületének felségvizein vagy légterén megállás nélkül haladnak át. Az árut vám elé állító személynek hivatkoznia kell az áruval kapcsolatban korábban benyújtott gyűjtő vámáru‑nyilatkozatra vagy vámáru‑nyilatkozatra.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>A Vámkódex 185. cikkének (1) bekezdése értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0005" ID="QS0005"/>Az a közösségi áru, amelyet – miután a Közösség vámterületéről exportálták – 3 éven belül visszahoznak erre a vámterületre és szabad forgalomba bocsátanak, az érintett személy kérelmére behozatali vámmentességet kap.</ALINEA><ALINEA>[…]<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A Vámkódex 202. cikke így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="202.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0006" ID="QS0006"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>A behozatalkor vámtartozás keletkezik:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a behozatalivám‑köteles árunak a Közösség vámterületére történő jogellenes bejuttatásakor; vagy</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P><P>E cikk alkalmazásában jogellenes bejuttatás a 38–41. cikk […] rendelkezéseinek megsértésével történő bejuttatás.</P></ALINEA></PARAG><P>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="202.003"><NO.PARAG>(3)</NO.PARAG><ALINEA>Adós:</ALINEA><ALINEA><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>az a személy, aki az ilyen árut jogellenesen bejuttatta,</P></ITEM><ITEM><P>bármely személy, aki részt vett az áru jogellenes bejuttatásában, és tudomása volt vagy tudomása kellett legyen arról, hogy a bejuttatás jogellenes, és</P></ITEM><ITEM><P>bármely személy, aki a szóban forgó árut megszerezte vagy birtokában tartotta, és az áru megszerzésekor vagy átvételekor tudomása volt, vagy tudomása kellett legyen arról, hogy azokat jogellenesen juttatták be.<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/></P></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A Vámkódex 212a. cikke így rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0007" ID="QS0007"/>Ha a vámjogszabályok az áru jellege vagy meghatározott célra történő felhasználása miatt kedvezményes tarifális elbánásról vagy – a 21., 82., 145., vagy a 184–187. cikknek megfelelően – a behozatali vagy kiviteli vámok alóli mentességről, illetve teljes vagy részleges mentességről rendelkeznek, az említett kedvezményes tarifális elbánást, vagy mentességeket olyan esetekben is alkalmazni kell, amikor a vámtartozás a 202–205., 210. vagy 211. cikk alapján keletkezett, amennyiben az érintett személy eljárása nem volt csalárd, vagy nyilvánvalóan gondatlan, és bizonyítani tudja, hogy a kedvezményes tarifális elbánás, a mentesség alkalmazásához szükséges egyéb feltételek teljesülnek.<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="3"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>II –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A tényállás, az eljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>Az alapeljárás felperese, az Ultra‑Brag AG, egy Svájcban létrehozott logisztikai vállalkozás, amely többek között Európán belüli vízi szállítást kínál.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT><DATE ISO="20100525">2010. május 25‑én</DATE> az Ultra‑Brag két transzformátort és két‑két azokhoz tartozó tekercset vitt ki az Európai Unió vámterületéről belvízi úton Svájcba az <HT TYPE="ITALIC">MS Aargau</HT> nevű motorhajón.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>Ugyanezen a napon az Ultra‑Bragot arról tájékoztatták, hogy egyik másik hajója, amelynek másnap 11 órakor Strasbourgban (Franciaország) egy 301 tonnás turbinát kellett felvennie antwerpeni (Belgium) rendeltetési hellyel, meghibásodott, és ezért nem állt rendelkezésre a szállítási művelethez. Mindkét műveletért L volt felelős, aki nagy méretű rakományok szakértőjeként a felperesnél <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0008" ID="QS0008"/>key account manager<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/>‑ként állt alkalmazásban. Mialatt helyettesítő hajót keresett, L fontolóra vette, hogy az <HT TYPE="ITALIC">MS Aargau</HT> motorhajót, amelyről még nem rakodták ki az egyik transzformátort, valamint az ahhoz tartozó két tekercset Strasbourgba irányítja, hogy ott felvegye a turbinát. Ha L ezt a lehetőséget választotta volna, mind a turbinát, mind a transzformátort vissza kellett volna szállítania Svájcba, ahol a transzformátort és az ahhoz tartozó tekercseket ki kellett rakodni. Ezt követően az <HT TYPE="ITALIC">MS Aargau</HT> motorhajónak a turbinát Antwerpenbe kellett szállítania.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A közbenső szállítás vámügyintézése tekintetében L felkereste az illetékes svájci hatóságot. A svájci hatóság úgy nyilatkozott, hogy álláspontja szerint az uniós vámterületre történő ideiglenes kivitel nem jelent problémát, de az illetékes német vámhatóságot (a jelen esetben a Zollamt Weil am Rhein‑Schusterinselt, a Weil am Rhein‑Schusterinsel‑i vámhivatalt) is tájékoztatni kell a tervezett szállítási műveletről.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A kérdést előterjesztő bíróság által előadottak szerint Bázelben egy három országhoz tartozó vámhivatal működik, amelyet a rajnai belvízi hajózással kapcsolatos vámkezelési eljárások elősegítése céljából hoztak létre. Ez az intézmény ugyanakkor nem ruházza át a hatósági jogkör gyakorlását az egyik nemzet vámhatóságáról egy másik állam hatóságára.</P></NOTE> Az oda tartó úton azonban L defektet kapott, aminek következtében az illetékes német vámhatóság tájékoztatására nem került sor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>L helyettesítő hajó keresésére irányuló erőfeszítései eredménytelenek maradtak, és ugyanezen a napon, a Weil am Rhein‑Schusterinsel‑i vámhivatal hivatali idejének vége után, a strasbourgi berakodási határidő betartása érdekében L arra utasította az <HT TYPE="ITALIC">MS Aargau</HT> motorhajó kapitányát, aki szintén az Ultra‑Brag alkalmazásában állt, hogy hajózzon Strasbourgba, és hozza el a turbinát a transzformátorral és a tekercsekkel a fedélzeten. A transzformátor és a tekercsek vám elé állítása nem történt meg a határon Svájcból Németország felé történő áthaladáskor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A következő napon, <DATE ISO="20100526">2010. május 26‑án</DATE> L felvette a kapcsolatot az illetékes német vámhatósággal, és tájékoztatta a transzformátor és a tekercsek újrabehozataláról.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT><DATE ISO="20100527">2010. május 27‑én</DATE> az <HT TYPE="ITALIC">MS Aargau</HT> motorhajó a transzformátor és a két tekercs kirakodása céljából visszatért a bázeli (Svájc) Rajna‑kikötőbe. Ekkor a német vámhatóság egy szemle keretében rögzítette ezeket az árukat a hajó fedélzetén.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>A behozatali vámokról szóló <DATE ISO="20100809">2010. augusztus 9‑i</DATE> határozattal az alapeljárás alperese, a Hauptzollamt Lörrach (lörrachi fővámhivatal, Németország) kizárólag az Ultra‑Braggal szemben a transzformátorra és a hozzá tartozó két tekercsre <FT TYPE="DECIMAL">122470,07</FT> euró vámot szabott ki.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>A határozattal szembeni eredménytelen fellebbezést követően az Ultra‑Brag keresetet indított a kérdést előterjesztő bíróság előtt, azt állítva, hogy a behozatali vámokról szóló határozat jogszerűtlen, mivel fennállnak a Vámkódex 212a. cikke szerinti vámmentesség feltételei. Az Ultra‑Brag azt állítja, hogy nem járt el nyilvánvalóan gondatlanul, amikor munkavállalóját, L‑t bízta meg az érintett áruk szállításával. L‑nek ugyancsak nem róható fel nyilvánvalóan gondatlan eljárás.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT>Miután kétsége merült fel azzal kapcsolatban, hogy a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első és második francia bekezdése értelmében a munkáltató a vámtartozás adósának tekinthető‑e, és hogy a 212a. cikk értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0009" ID="QS0009"/>nyilvánvaló gondatlanság<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/> magában foglalja‑e a munkavállaló esetleges gondatlan eljárását, a Finanzgericht Baden‑Württemberg (baden‑württembergi adóügyi bíróság) úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő három kérdést terjeszti a Bíróság elé:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0010" ID="QS0010"/>1)</NO.P><TXT>Úgy kell‑e értelmezni a Vámkódex […] 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdését, hogy egy jogi személy a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése szerint az árut a Közösségbe behozó személyként a vámtartozás adósává válik, ha törvényes képviselőjének nem minősülő, feladatkörének keretei között eljáró egyik alkalmazottja áll a jogellenes bejuttatás mögött?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>2)</NO.P><TXT>Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén:</TXT><P>Úgy kell‑e értelmezni a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdését, hogy</P><P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>egy jogi személy (akkor is) részt vesz a jogellenes bejuttatásban, ha törvényes képviselőjének nem minősülő egyik alkalmazottja feladatkörének keretei között közreműködött a bejuttatásban, és</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a jogellenes bejuttatásban részt vevő jogi személy esetében a <QUOT.START CODE="00BB" REF.END="QE0011" ID="QS0011"/>tudomása volt vagy tudomása kellett legyen<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="00AB" ID="QE0011"/> szubjektív tényállási elem tekintetében a jogi személynél az üggyel foglalkozó természetes személyt kell figyelembe venni akkor is, ha e személy nem a jogi személy törvényes képviselője?</TXT></NP></ITEM></LIST></P></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>3)</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második vagy harmadik kérdésre adandó igenlő válasz esetén:</TXT><P>Úgy kell‑e értelmezni a Vámkódex 212a. cikkét, hogy annak megítélése során, hogy az érintett személy eljárása csalárd vagy nyilvánvalóan gondatlan volt‑e, jogi személyek esetében kizárólag a jogi személy, illetve a jogi személy szerveinek eljárását kell figyelembe venni, vagy a nála alkalmazott és feladatköre keretei között az üggyel foglalkozó természetes személy eljárását be kell tudni a jogi személynek?<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></P></NP></ITEM></LIST></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A Bizottság írásbeli észrevételeket terjesztett elő. A Bíróság eljárási szabályzata 76. cikkének (2) bekezdése értelmében az ügyben nem került sor tárgyalás tartására.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>III –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Elemzés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>A –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A vámtartozás keletkezésére vonatkozó előzetes észrevételek</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>Behozatalkor vámtartozás rendes körülmények között a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0012" ID="QS0012"/>vámkezeléskor<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> vagy – a Vámkódex 201. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfogalmazásában – a behozatalivám‑köteles áru szabad forgalomba bocsátásakor keletkezik. A Vámkódex 201. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a vámtartozás keletkezése a szóban forgó vámáru‑nyilatkozat elfogadásának időpontjához kötődik, adósnak a nyilatkozattevőt<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P><QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0013" ID="QS0013"/>Nyilatkozattevő<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/> a Vámkódex 4. cikkének 18. pontja értelmében az a személy, aki saját nevében tesz vámáru‑nyilatkozatot, vagy akinek nevében a vámáru‑nyilatkozatot tették.</P></NOTE> kell tekinteni, közvetett képviselet<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>A <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0014" ID="QS0014"/>közvetett képviselet<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> fogalmát a Vámkódex 5. cikkének (2) bekezdése határozza meg, és az arra az esetre vonatkozik, amikor a képviselő saját nevében, de egy másik személy érdekében jár el.</P></NOTE> esetén pedig ez az a személy, akinek érdekében a vámáru‑nyilatkozatot tették.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="5"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT>Ha a vámeljárásra vonatkozó szabályokat nem tartják be, a vámtartozás keletkezése a vámkötelezettség megszegéséhez kötődik, és a Vámkódex 202–205. cikke irányadó rá. A kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő ügyben a transzformátort és a két tekercset bejuttatták az Európai Unió vámterületére, de a Vámkódex 38. és 40. cikke által előírtaktól eltérően sem továbbszállítására, sem az illetékes vámhatóságok, azaz a jelen esetben a Weil am Rhein‑Schusterinsel‑i vámhivatal elé állítására nem került sor. Ennek következtében a Vámkódex 202. cikke (1) bekezdése a) pontjának megfelelően vámtartozás keletkezett a behozatalkor az áruknak az Európai Unió vámterületére történő <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0015" ID="QS0015"/>jogellenes bejuttatása<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/> miatt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>Behozatalivám‑köteles árunak az Európai Unió vámterületére történő jogellenes bejuttatásakor a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első, második és harmadik francia bekezdése alapján a személyek három csoportja válik a vámtartozás adósává,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Ha több adós felel egy vámtartozás megfizetéséért, a Vámkódex 213. cikke alapján egyetemlegesen felelősek az ilyen tartozásért.</P></NOTE> mégpedig i. az a személy, aki az ilyen árut jogellenesen bejuttatta; ii. azok a személyek, akik részt vettek az áru jogellenes bejuttatásában, és tudomásuk volt vagy tudomásuk kellett legyen arról, hogy a bejuttatás jogellenes; végül pedig iii. azok a személyek, akik a szóban forgó árut megszerezték vagy birtokukban tartották, és az áru megszerzésekor vagy átvételekor tudomásuk volt, vagy tudomásuk kellett legyen arról, hogy azokat jogellenesen juttatták be.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>A Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének három francia bekezdése az adósként elismert személy érintettségének bizonyos fokozatait állapította meg, az áruknak az Európai Unió vámterületére történő jogellenes bejuttatásában való részvétele alapján. Míg az első francia bekezdés arra a személyre vonatkozik, aki a jogellenes bejuttatást megvalósította, azaz rendszerint akinek a vámkezelési műveleteket teljesítenie kell, és a vámnyilatkozat‑tevő kötelezettségeit el kell végeznie, addig a második és harmadik francia bekezdés azokra a személyekre vonatkozik, akik ugyan nem felelősei a vámkezelési műveleteknek a Vámkódex rendelkezései szerint, mindemellett érintettek akár a jogellenes bejuttatás előtt, akár közvetlenül utána.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>Cruz Villalón főtanácsnok Jestel‑ügyre vonatkozó indítványa (<REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑454/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:488">EU:C:2011:488</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Míg az első francia bekezdés szerinti adósi felelősség szigorú, addig a második és a harmadik francia bekezdésben megjelenik egy szubjektív elem, amelynek eredményeként kizárólag azok a személyek válhatnak adóssá, akiknek tudomásuk volt, vagy tudomásuk kellett legyen a bejuttatás jogellenességéről.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>B –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra a keres választ, hogy egy jogi személy milyen esetben lesz felelős a vámtartozásért a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján, azaz olyan személyként, aki az árukat jogellenesen bejuttatta az Európai Unió vámterületére. Konkrétabban, a kérdést előterjesztő bíróság arra kérdez rá, hogy ez a felelősség felmerül‑e akkor, ha a társaság törvényes képviselőjének<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>A kérdést előterjesztő bíróság a társaság szerveire – németül <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0016" ID="QS0016"/>Organe<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/> – hivatkozik.</P></NOTE> nem minősülő, feladatkörének keretei között eljáró egyik alkalmazottja áll a jogellenes bejuttatás mögött. A következőkben kifejtem, hogy erre a kérdésre alapvetően miért kell igenlő választ adni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>Elöljáróban megjegyzem, hogy a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése arra a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0017" ID="QS0017"/>személy<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/>‑re vonatkozik, aki az árut jogellenesen bejuttatta, de nem pontosítja, hogy természetes személyről vagy jogi személyről van‑e szó. Ugyanakkor a Vámkódex 4. cikkének (1) bekezdéséből következően a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0018" ID="QS0018"/>személy<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> fogalma magában foglalja mind a jogi, mind a természetes személyeket. Ezen túlmenően a Bíróság megerősítette, hogy a munkáltató az első francia bekezdés alapján a vámtartozás adósának tekinthető (akár egyedül, akár munkavállalójával egyetemlegesen), <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0019" ID="QS0019"/>ha úgy tekinthető, hogy<?PAGE NO="6"?> tevékenysége alapján ő áll az áru jogellenes bejuttatása mögött<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040923">2004. szeptember 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Spedition Ulustrans</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑414/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:551">EU:C:2004:551</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050303">2005. március 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Papismedov és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑195/03</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:131">EU:C:2005:131</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE>, vagy másképp fogalmazva, ha <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0020" ID="QS0020"/>maga juttatta be az árukat jogellenesen<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/><NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040923">2004. szeptember 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Spedition Ulustrans</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑414/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:551">EU:C:2004:551</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE>. Ebből arra következtetek, hogy az Ultra‑Brag mint jogi személy főszabály szerint adóssá válhat a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Lásd még: Gormley, L., <HT TYPE="ITALIC">EU Law of Free Movement of Goods and Customs Union</HT>, Oxford University Press, Oxford, 2009., 335. o., 40. lábjegyzet.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>Fennmarad azonban a kérdés, hogy milyen körülmények között merül fel ez a felelősség?</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján a jogi személy akkor tekinthető a vámtartozás adósának, ha az árut maga szállítja (törvényes képviselői útján), vagy ha a jogellenes bejuttatás <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0021" ID="QS0021"/>a munkáltató tevékenységének közvetlen következménye<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/>. Mivel a kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint nem tekinthető úgy, hogy az Ultra‑Brag maga szállította az árukat,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>A kérdést előterjesztő bíróság elismeri, hogy az <HT TYPE="ITALIC">MS Aargau</HT> motorhajó az Ultra‑Brag megbízásából szállította az árukat, de mivel az <HT TYPE="ITALIC">MS Aargau</HT> motorhajó kapitánya csak az Ultra‑Brag alkalmazottja volt (nem pedig a törvényes képviselője), a kérdést előterjesztő bíróság arra a következtetésre jut, hogy nem tekinthető úgy, hogy az Ultra‑Brag maga szállította az árukat.</P></NOTE> a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése szerinti felelőssége attól függ, hogy elegendő‑e, ha az áruknak az Európai Unió vámterületére történő jogellenes bejuttatása valamely munkavállalója – a jelen esetben L, aki felelős volt a szállítási műveletért, és arra utasította a hajó kapitányát, hogy hajózzon Strasbourgba – tevékenységének közvetlen következménye, vagy a felelősség megállapítása során kizárólag a törvényes képviselők magatartását lehet figyelembe venni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>A Bizottság álláspontja szerint ahhoz, hogy valamely munkáltató – egy jogi személy – felelőssé váljon a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján, elegendő, ha az a munkavállaló, aki ténylegesen bejuttatta az árukat az Európai Unió vámterületére – a jelen ügyben a hajó kapitánya –, feladatkörének keretei között és/vagy feladatkörének keretei között és a munkáltató tulajdonát képező szállítóeszközt felhasználva járt el így.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>A következőkben e kérdéssel kapcsolatban fejtem ki álláspontomat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Először is, szükségesnek tartom felidézni a vámtartozás adósai Vámkódex 202. cikkének (3) bekezdése által azonosított csoportjainak megkülönböztetését (lásd a fenti 21. és 22. pontot). Az első francia bekezdés alapján adós az a személy, aki <HT TYPE="ITALIC">az árut jogellenesen bejuttatta</HT> az Európai Unió vámterületére, vagyis az a személy, aki ténylegesen bejuttatta az árut és köteles lett volna azt az illetékes hatóság előtt vám elé állítani.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040304">2004. március 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Viluckas és Jonusas</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑238/02 és C‑246/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:126">EU:C:2004:126</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); Cruz Villalón főtanácsnok Jestel‑ügyre vonatkozó indítványa (<REF.DOC.ECR><NO.CASE>C‑454/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:488">EU:C:2011:488</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>). Lásd még: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040923">2004. szeptember 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Spedition Ulustrans</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑414/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:551">EU:C:2004:551</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050303">2005. március 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Papismedov és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑195/03</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:131">EU:C:2005:131</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Egyértelmű, hogy ez a személy az alapügyben a hajó kapitánya. A releváns kérdés tehát az, hogy az <HT TYPE="ITALIC">ő</HT> magatartása betudható‑e az Ultra‑Bragnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Elutasítom azt az álláspontot, hogy kizárólag a törvényes képviselők eljárását lehet figyelembe venni a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján fennálló felelősség megállapítása során. Ahogyan arra a Bizottság rámutat, ez az értelmezés ellentétes lenne a rendelkezés céljával, nevezetesen azzal, hogy tágan határozza meg azoknak a személyeknek a körét, akik a vámtartozás adósának tekinthetők.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040923">2004. szeptember 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Spedition Ulustrans</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑414/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:551">EU:C:2004:551</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050303">2005. március 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Papismedov és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑195/03</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:131">EU:C:2005:131</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0038">38.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ráadásul azt eredményezné, hogy bizonyos méret felett bármely társaság mentesülhetne az első francia bekezdés szerinti felelősség alól, hiszen meglehetősen valószínűtlen, hogy bármely nagy társaság törvényes képviselője – jellemzően az igazgatósági tagok<?PAGE NO="7"?> vagy más vezetők – kormányozná a társaság hajóját vagy vezetné járműveit. Végül nem támasztja alá ezt az értelmezést a Bíróság ítélkezési gyakorlata, amely egyértelműen kimondja, hogy a munkáltató akár egyedül, akár a <HT TYPE="ITALIC">munkavállalójával</HT> egyetemlegesen a vámtartozás adósává válhat a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040923">2004. szeptember 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Spedition Ulustrans</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑414/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:551">EU:C:2004:551</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>Az Ultra‑Brag felelősségének megállapítása szempontjából ugyanígy nem döntő az a körülmény, hogy a transzformátornak és az ahhoz tartozó tekercseknek az az Európai Unió vámterületére történő jogellenes bejuttatását eredményező utasításokat a kapitány részére az Ultra‑Brag törvényes képviselője adta‑e. Álláspontom szerint elégséges, hogy az alkalmazott, L, felhatalmazással bírt arra, hogy ilyen utasítást adjon, és azt a hajó kapitánya köteles volt betartani. E tekintetben az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kitűnik, hogy L az exportterületen állt alkalmazásban a szóban forgó szállítási műveletért felelős társaságnál, és hogy a kapitány mindig konkrét utasítást kapott egy vámügynöktől vagy az L által vezetett részleg valamely tagjától arra vonatkozóan, hogy mit tegyen a következő szállítási művelettel. Következésképpen, habár a kérdést előterjesztő bíróság feladata a tények felderítése, a Bíróság rendelkezésére bocsátott információk közül semmi nem utal arra, hogy L a feladatkörén kívül járt volna el, amikor az <HT TYPE="ITALIC">MS Aargau</HT> motorhajó kapitányát a konkrét szállítási művelet teljesítésére utasította, vagy hogy egyébként a kapitány tévedett volna, amikor L utasítását követte.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A Bíróság mindezidáig csak negatív értelemben határozta meg a munkáltatónak a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése szerinti felelősségét. E tekintetben a Bíróság hangsúlyozta, hogy ez a felelősség nem lehet automatikus, mivel megfosztaná a tárgyától a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének második és harmadik francia bekezdését.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040923">2004. szeptember 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Spedition Ulustrans</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑414/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:551">EU:C:2004:551</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0040">40.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Megállapította továbbá, hogy e felelősség megállapításához nem elegendő, hogy a munkavállaló <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0022" ID="QS0022"/>a munkáltatója ügyeinek vitele során<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/> jár el.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040923">2004. szeptember 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Spedition Ulustrans</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑414/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:551">EU:C:2004:551</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0042">42.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>A konkrét ügyben az <HT TYPE="ITALIC">MS Aargau</HT> motorhajó kapitánya az Ultra‑Brag munkavállalójaként az Ultra‑Brag érdekében szállította a transzformátort és az ahhoz tartozó két tekercset az Ultra‑Brag által üzemeltetett hajón az Ultra‑Brag egy másik, az említett áruk szállításáért felelős munkavállalójának utasításai alapján. Álláspontom szerint mindez elegendő ahhoz, hogy egy olyan munkáltató, mint az Ultra‑Brag, a vámtartozás adósának legyen tekinthető a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>A következőkben kifejtem, hogy következtetésem miként áll összhangban a Bíróság fenti 32. pontban ismertetett megállapításaival.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>Először is, nem igényel részletes magyarázatot, hogy felső határt kell szabni a munkáltató munkavállalója cselekményeiért fennálló felelősségének. E felelősség pontos határa nem olyan kérdés, amellyel a jelen ügyben szükséges lenne foglalkozni. Elegendő annak rögzítése, hogy amennyiben valamely munkavállaló a rábízott feladatkör keretein kívül jár el, például nem követi az előírásokat vagy utasításokat, úgy elképzelhető, hogy a munkáltató mentesülhet a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése szerinti felelősség alól. A kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő ügyben azonban az derült ki, hogy a hajó kapitánya követte a szóban forgó szállítási műveletért felelős munkavállaló által adott utasításokat.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Továbbá azokban az esetekben, amelyekben a munkavállaló árucsempészetben vesz részt, a munkáltató a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján főszabály szerint nem tekinthető a vámtartozás adósának, kivéve, ha megállapítható, hogy az árucsempészetre a munkáltató érdekében került sor.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040304">2004. március 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Viluckas és Jonusas</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑238/02 és C‑246/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:126">EU:C:2004:126</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20050303">2005. március 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Papismedov és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑195/03</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2005:131">EU:C:2005:131</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Végül az Ultra‑Brag vámtartozásért fennálló felelősségének megállapítása az alapeljárásban a fenti 33. pontban foglalt indokok alapján álláspontom szerint nem jelentené azt, hogy a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján a munkáltató automatikusan adósnak tekinthető bármely olyan esetben, amikor a munkavállaló a munkáltatója ügyeinek vitele során jár el. Ahogyan arra a Bizottság rámutat, ha az <HT TYPE="ITALIC">MS Aargau</HT> motorhajó kapitánya ugyanazon út alkalmával saját tulajdonát képező más berendezést vagy árut is szállított volna a transzformátorok és tekercsek mellett, akkor is úgy kellett volna tekinteni, hogy az Ultra‑Brag ügyeinek vitele során jár el, de az Ultra‑Brag mentesült volna az ilyen további áruk miatt keletkezett vámtartozásért a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján fennálló felelősség alól, mivel a kapitány ezen áruk vonatkozásában a feladatkörén kívül, vagyis nem az Ultra‑Brag érdekében járt volna el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>A fenti megállapításokra tekintettel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Finanzgericht Baden‑Württemberg (baden‑württembergi adóügyi bíróság) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett első kérdést a következőképpen válaszolja meg: a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy jogi személy e francia bekezdés szerint a vámtartozás adósává válik, ha törvényes képviselőjének nem minősülő, a rábízott ügy ellátása során és/vagy feladatkörének keretei között eljáró egyik alkalmazottja juttatja be jogellenesen az árut az Európai Unió vámterületére.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Az első kérdésre adott válaszra figyelemmel nem szükséges választ adni a második kérdésre, amely csak akkor merül fel, ha az Ultra‑Brag nem tekinthető a vámtartozás adósának a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdése alapján. A teljesség kedvéért azonban ismertetem álláspontomat az e második kérdés által felvetett problémával kapcsolatban is.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>C –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett második kérdés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>A második kérdés a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésében foglalt <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0023" ID="QS0023"/>adós<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> fogalmának értelmezésére vonatkozik. Az e rendelkezés szerinti <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0024" ID="QS0024"/>adós<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> minősítés egyszerre két feltételtől függ. Az első, a jogellenes bejuttatásban való részvétel objektív. A második pedig szubjektív, és az adott személy tudatos részvételét követeli meg az áru jogellenes bejuttatásában.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111117">2011. november 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Jestel</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑454/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:752">EU:C:2011:752</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0015">15.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</P></NOTE> A kérdést előterjesztő bíróság lényegében annak tisztázását kéri, hogy egy munkavállaló <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0025" ID="QS0025"/>részvétele<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/> az áru jogellenes bejuttatásában betudható‑e a munkáltatónak, és hogy a második francia bekezdésben foglalt szubjektív feltétel tekintetében e munkavállalót kell‑e figyelembe venni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>A Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésében foglalt objektív elem, a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0026" ID="QS0026"/>részvétel<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/> fogalmát tágan kell értelmezni. Elegendő, ha az adott személynek bármiféle része volt a jogellenes cselekményben, akár közvetett módon is.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111117">2011. november 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Jestel</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑454/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:752">EU:C:2011:752</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0016">16.</REF.NP.ECR> és <REF.NP.ECR REF="NP0017">17.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A munkáltató például a vámtartozás adósa lehet, ha a jogellenes bejuttatást a vállalkozása eszközeivel vagy személyzetével végezték.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040923">2004. szeptember 23‑i</DATE> <NAME.CASE>Spedition Ulustrans</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑414/02</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:551">EU:C:2004:551</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0030">30.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ami a munkavállaló <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0027" ID="QS0027"/>részvételének<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/> a munkáltatónak való betudhatóságát illeti, ugyanaz az érvelés alkalmazható, mint az első kérdést illetően. Vagyis, ha a munkavállaló a rábízott ügy ellátása során és/vagy feladatkörének keretei között jár el, a munkavállaló magatartása betudható a munkáltatónak.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="9"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>A szubjektív elem – nevezetesen, hogy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0028" ID="QS0028"/>részt vevő<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> személynek tudomása volt vagy tudomása kellett legyen arról, hogy az áruk bejuttatása jogellenes – tekintetében az alábbiakat kívánom megjegyezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Először is, ha a tudomás betudását a társaság törvényes képviselőire korlátozzuk, az álláspontom szerint, ahogyan azt az első kérdésre adandó válaszomban kifejtettem, az adósok lehetséges körének nem kívánatos korlátozásához vezetne (lásd fent a 30. pontot). Bizonyos méretű társaságok elkerülhetnék a felelősséget azzal, hogy a szállítási és vámkezelési eljárásokkal kapcsolatos felelősséget a munkavállalóikra ruházzák át. Továbbá, ahogyan arra a Bizottság rámutat, csak ritkán fordul elő, hogy a nagyobb társaságok törvényes képviselőit értesítik valamely konkrét szállításról.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint L volt felelős a szállítási műveletért (lásd a fenti 31. pontot). Ennek megfelelően az ő tudomását kell figyelembe venni a szubjektív feltétel fennállásának megállapítása során.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kiderül, hogy L volt az a személy, aki a hajó kapitánya részére utasítást adott, tudva arról, hogy a transzformátort és a hozzá tartozó tekercseket ezzel anélkül juttatja be az Európai Unió vámterületére, hogy azok vámkezelésére az illetékes német vámhatóság előtt sor kerülne. Az is nyilvánvaló az előzetes döntéshozatalra utaló végzés alapján, hogy a svájci vámhatóság arra utasította L‑t, hogy a tervezett szállítási műveletről tájékoztassa az illetékes német vámhatóságot. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak ellenőrzése, hogy az előtte folyamatban lévő ügyben mindez elegendőnek tekinthető‑e a második feltétel teljesüléséhez. E tekintetben meg kell azonban jegyezni, hogy ahogyan arra a Bizottság rámutat, a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0029" ID="QS0029"/>tudomása kellett legyen<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> kifejezés a kellően körültekintő és gondos gazdasági szereplő magatartására utal,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20111117">2011. november 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Jestel</NAME.CASE>‑ítélet (<NO.CASE>C‑454/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2011:752">EU:C:2011:752</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0022">22.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> ami például azt jelenti, hogy a munkáltató nem kerülheti el a felelősséget pusztán azért, mert a felelős munkavállaló nem rendelkezett megfelelő jogi ismeretekkel a követendő vámkezelési eljárást illetően.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>A fentiek alapján azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Finanzgericht Baden‑Württemberg (baden‑württembergi adóügyi bíróság) által elé terjesztett második kérdést a következőképpen válaszolja meg: a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy jogi személy e francia bekezdés szerint a vámtartozás adósává válik, ha törvényes képviselőjének nem minősülő, a rábízott ügy ellátása során és/vagy feladatkörének keretei között eljáró egyik alkalmazottja részt vesz az árunak az Európai Unió vámterületére történő jogellenes bejuttatásában, feltéve hogy a munkáltatónak tudomása volt, vagy tudomása kellett legyen arról, hogy a bejuttatás jogellenes, aminek tekintetében az üggyel foglalkozó munkavállalót kell figyelembe venni.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P>D –</NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett harmadik kérdés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság harmadik kérdése csak akkor merül fel, ha akár az első, akár a második kérdésre, az általam javasoltaknak megfelelően, igenlő választ kell adni. A kérdést előterjesztő bíróság a Vámkódex 212a. cikkének értelmezésével kapcsolatban kér útmutatást, amely bizonyos feltételek fennállása esetén lehetővé teszi a keletkező vám megfizetése alóli mentesülést, többek között a Vámkódex 202. cikke alapján. Míg a kérdést előterjesztő bíróság álláspontja szerint a Vámkódex 185. cikkének (1) bekezdése (amelyre a Vámkódex 212a. cikke hivatkozik) szerinti, az Európai Unió Vámterületére visszahozott árukénti vámmentességre vonatkozó feltételek a jelen ügyben fennállnak, bizonytalan azzal kapcsolatban, hogy a második feltételt – nevezetesen, hogy <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0030" ID="QS0030"/>az érintett személy eljárása nem volt csalárd, vagy nyilvánvalóan gondatlan<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> – kizárólag az adós törvényes képviselőjének eljárása vonatkozásában kell értékelni, vagy alkalmazottainak eljárását is figyelembe kell venni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>Először is, ahogyan arra a Bizottság rámutat, az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0031" ID="QS0031"/>érintett személy<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> kifejezés (németül <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0032" ID="QS0032"/><HT TYPE="ITALIC">Beteiligten</HT><QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/>) nem tévesztendő össze a Vámkódex 202. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdésében hivatkozott <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0033" ID="QS0033"/>személyek, akik részt vettek<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> fogalmával. Míg a Vámkódex 212a. cikkében használt német kifejezés alapot adhat ilyen zavarra, számos más nyelvi változat olyan kifejezést használ ehelyett, amely közelebb áll a német <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0034" ID="QS0034"/><HT TYPE="ITALIC">betroffene Person</HT><QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/> kifejezéshez, mint például a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0035" ID="QS0035"/><HT TYPE="ITALIC">the person concerned</HT><QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/> angolul, a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0036" ID="QS0036"/><HT TYPE="ITALIC">l’intéressé</HT><QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> franciául, az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0037" ID="QS0037"/><HT TYPE="ITALIC">el interesado</HT><QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> spanyolul, a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0038" ID="QS0038"/><HT TYPE="ITALIC">l’interessato</HT><QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> olaszul vagy a <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0039" ID="QS0039"/><HT TYPE="ITALIC">den berörda parten</HT><QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> svédül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>Figyelemmel arra, hogy a Vámkódex 212a. cikke vámmentességet tesz lehetővé, az e mentességekre vonatkozó feltételeket megszorítóan kell értelmezni.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19991111">1999. november 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Söhl &amp; Söhlke</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑48/98</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1999:548">EU:C:1999:548</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ezzel összhangban az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0040" ID="QS0040"/>érintett személy<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/> fogalmát tágan kell értelmezni, és annak nemcsak azon személyek eljárását kell magában foglalnia, akik közvetlenül közreműködnek a szóban forgó áru jogellenes bejuttatásában, hanem bármely olyan személyét is, aki az ilyen jogellenes bejuttatás mögött állhat, feltéve hogy a szóban forgó eljárás betudható az adósnak.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Az <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0041" ID="QS0041"/>érintett személy<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> fogalmát a Vámkódex más rendelkezései is használják, mégpedig a 239. cikk (1) bekezdése, amely a behozatali vámok visszafizetésére vagy elengedésére vonatkozik. E rendelkezés vonatkozásában az érintett személy fogalmát úgy határozták meg, hogy az alatt <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0042" ID="QS0042"/>egy vagy több [a vámot fizető vagy vámfizetésre kötelezett] személy, illetve annak képviselője, valamint minden olyan személy értendő, aki az adott árura vonatkozó vámalakiságok elvégzésében részt vett, vagy annak elvégzésére vonatkozóan utasításokat adott<QUOT.END REF.START="QS0042" CODE="201D" ID="QE0042"/>. Lásd a 2913/92 rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, <DATE ISO="19930702">1993. július 2‑i</DATE> 2454/93/EGK bizottsági rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="253" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="1993">HL 1993. L 253., 1. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.) 899. cikkének (3) bekezdését.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Ebben az összefüggésben meg kell jegyezni, hogy akár az Ultra‑Brag eljárása is tekinthető gondatlannak egy szervezeti hiba miatt, vagyis amiatt, hogy nem kellő gondossággal járt el a feladatok kiosztása vagy alkalmazottainak felügyelete során. A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megállapítása, hogy az alapügyben felmerül‑e ilyen gondatlanság.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>Visszatérve azonban a kérdést előterjesztő bíróság kérdésére, mégpedig arra, hogy az Ultra‑Brag munkavállalóinak eljárása betudható‑e az Ultra‑Bragnak a nyilvánvaló gondatlanság fennállásának megállapítása céljából,<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P>Megjegyzem, hogy az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben nincs utalás arra, hogy az alapeljárásban csalárd eljárás gyanúja merült volna fel.</P></NOTE> az annak meghatározására szolgáló elvek, hogy valamely munkavállaló eljárása és/vagy tudomása betudható‑e a munkáltatójának, ahogyan azt az első és a második kérdéssel kapcsolatban kifejtettem, itt változatlanul érvényesülnek. Ennek megfelelően, feltéve hogy L a rábízott ügy ellátása során és/vagy feladatkörének keretei között járt el, eljárását figyelembe kell venni a nyilvánvaló gondatlanság fennállásának vizsgálata során.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Ugyanez vonatkozik az <HT TYPE="ITALIC">MS Aargau</HT> motorhajó kapitányára is, habár az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben semmi nem utal arra, hogy gondatlanul járt volna el.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>A kérdést előterjesztő bíróság feladata annak megállapítása, hogy L eljárása nyilvánvalóan gondatlan volt‑e. E tekintetben a Bíróság megállapította, hogy különösen azon rendelkezések összetettségét kell figyelembe venni, amelyek végre nem hajtása a vámtartozás létrejöttét eredményezte, valamint a kereskedő szakmai tapasztalatát és gondosságát.<NOTE NUMBERING="ARAB" TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19991111">1999. november 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Söhl &amp; Söhlke</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑48/98</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1999:548">EU:C:1999:548</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150625">2015. június 25‑i</DATE> <NAME.CASE>DSV Road</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑187/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:421">EU:C:2015:421</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0046">46.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>A fentiekre figyelemmel álláspontom szerint a Bíróság elé terjesztett harmadik kérdést a következőképpen kell megválaszolni: a Vámkódex 212a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy annak megállapítása során, hogy valamely <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0043" ID="QS0043"/>érintett [(jogi)] személy<QUOT.END REF.START="QS0043" CODE="201D" ID="QE0043"/> eljárása csalárd vagy nyilvánvalóan gondatlan volt‑e, nemcsak a társaságot vagy annak törvényes képviselőit kell figyelembe venni, hanem bármely olyan alkalmazottat is, aki a rábízott ügy ellátása során és/vagy feladatkörének keretei között járt el.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="11"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P>IV –</NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>A fentiek alapján azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Finanzgericht Baden‑Württemberg (baden‑württembergi adóügyi bíróság, Németország) által előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdéseket a következőképpen válaszolja meg:</TXT><P><LIST TYPE="DASH"><ITEM><P>A Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, <DATE ISO="19921012">1992. október 12‑i</DATE> 2913/92/EGK módosított tanácsi rendelet 202. cikke (3) bekezdésének első francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy jogi személy e francia bekezdés szerint a vámtartozás adósává válik, ha az árut az Európai Unió vámterületére törvényes képviselőjének nem minősülő, a rábízott ügy ellátása során és/vagy feladatkörének keretei között eljáró egyik alkalmazottja juttatja be jogellenesen.</P></ITEM><ITEM><P>A 2913/92 rendelet 202. cikke (3) bekezdésének második francia bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy jogi személy e francia bekezdés szerint a vámtartozás adósává válik, ha törvényes képviselőjének nem minősülő, a rábízott ügy ellátása során és/vagy feladatkörének keretei között eljáró egyik alkalmazottja részt vesz az árunak az Európai Unió vámterületére történő jogellenes bejuttatásában, feltéve hogy a munkáltatónak tudomása volt, vagy tudomása kellett legyen arról, hogy a bejuttatás jogellenes, aminek tekintetében az üggyel foglalkozó munkavállalót kell figyelembe venni.</P></ITEM><ITEM><P>A 2913/92 rendelet 212a. cikkét úgy kell értelmezni, hogy annak megállapítása során, hogy valamely <QUOT.START CODE="201E" REF.END="QE0044" ID="QS0044"/>érintett [(jogi)] személy<QUOT.END REF.START="QS0044" CODE="201D" ID="QE0044"/> eljárása csalárd vagy nyilvánvalóan gondatlan volt‑e, nem csak a társaságot vagy annak törvényes képviselőit kell figyelembe venni, hanem bármely olyan alkalmazottat is, aki a rábízott ügy ellátása során és/vagy feladatkörének keretei között járt el.</P></ITEM></LIST></P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>