L_2010246HU.01001801.xml

MELLÉKLET

A 198/2006/EK rendelet I. melléklete helyébe a következő lép:

„I. MELLÉKLET

VÁLTOZÓK

Megjegyzés a táblával kapcsolatban:

A »változó csoportja« oszlopban szereplő »core« (»lényegi«) és a »key« (»fő«) elnevezésekre a III. mellékletben található a magyarázat. Az »ID« azt jelzi, hogy »azonosító változóról« van szó (hiányzó érték megengedhetetlen). A »változó típusa« oszlopban a »QL« érték igen/nem típusú »minőségi változót« jelent, a »QM« a táblában meghatározottak szerinti több választási lehetőséget tartalmazó »minőségi változót«, a »QT« pedig »mennyiségi változót«. A szakmai továbbképzés a továbbiakban CVT rövidítéssel szerepel. A NACE a NACE Rev. 2 szerinti gazdasági tevékenységet jelent.

1. Az összes vállalkozástól begyűjtendő változók: mintajellemzők

A változó neve	A változó csoportja	A változó típusa	A változó leírása
COUNTRY	ID		Országkód
REGION	ID		NUTS-régió azonosítása – 1. szint
REFYEAR	ID		Tárgyév
RESPID	ID		Vállalat azonosítója
RESPWEIGHT	ID		Súlyozási tényező Két tizedesjegy – tizedesjegy-elválasztóként a ».« jel (pont) használandó
RESPEXTRA1	ID		1. kiegészítő változó (lásd III. melléklet)
RESPEXTRA2	ID		2. kiegészítő változó (lásd III. melléklet)
RESPEXTRA3	ID		3. kiegészítő változó (lásd III. melléklet)
SP_NACE	ID		Mintavételi terv – gazdasági tevékenység kategória
SP_SIZE	ID		Mintavételi terv – méretcsoport
SP_NSTRA	ID		Mintavételi terv – vállalatok száma a NACE_SP és SIZE_SP változók által meghatározott rétegben, azaz a sokaságban
SP_N	ID		Mintavételi terv – a mintába bevont vállalkozások száma a NACE_SP és SIZE_SP változók által meghatározott mintavételi rétegben
SP_SUB	ID		Részminta-mutató, amely jelzi, hogy a vállalat részmintába tartozik-e
N_RESPST	ID		Válaszadó vállalatok száma a NACE_SP és SIZE_SP változók által meghatározott rétegben
N_EMPREG	ID		Foglalkoztatottak száma a regiszter szerint
INTRESP	ID		Válaszmutató (mintaegység típusa)
INTMETHOD	ID		Adatgyűjtési mód
INTLANG	ID		Az adatgyűjtés nyelve

2. Az összes vállalattól begyűjtendő változók: háttéradatok

A változó neve	A változó csoportja	A változó típusa	A változó leírása
A1	Core	QL	Tényleges NACE-kód
A2tot	Core	QT	A tárgyév december 31-én alkalmazásban álló személyek száma
A2m		QT	A tárgyév december 31-én alkalmazásban álló férfiak száma
A2f		QT	A tárgyév december 31-én alkalmazásban álló nők száma
A3	Key	QT	A tárgyévet megelőző év december 31-én alkalmazásban állt személyek száma
A4	Key	QT	Foglalkoztatottak által ledolgozott összes munkaórák száma a tárgyévben
A5	Key	QT	A tárgyévben az összes foglalkoztatottra jutó teljes munkaerőköltség (közvetlen és közvetett)
A6		QL	Új vagy számottevően továbbfejlesztett áru vagy szolgáltatás, illetve ezek ellőállítását vagy nyújtását szolgáló új vagy számottevően továbbfejlesztett eljárás bevezetése a tárgyévben

3. Az összes vállalattól begyűjtendő változók: CVT stratégiák

A változó neve	A változó csoportja	A változó típusa	A változó leírása
A7		QL	Saját vagy közösen használt képzőközpont
A8		QL	A vállalaton belül a CVT szervezéséért felelős személy vagy részleg
A9		QL	A vállalat igényeinek felmérése abból a szempontból, hogy a jövőben milyen készségekkel rendelkező alkalmazottakra lesz szükség
A10		QM	Jövőbeli igényekre való válasz a következők által:
			Jelenlegi alkalmazottak szakmai továbbképzése
			Megfelelő képesítéssel, készségekkel/szakképzettséggel és képességgel rendelkező új alkalmazottak felvétele
			Új alkalmazottak felvétele egyedi képzéssel egybekötve
			Belső átszervezés annak érdekében, hogy a már meglévő készségek/szakképzettségek és képességek jobban kihasználhatóak legyenek
A11a		QM	Az egyes alkalmazottak jövőbeli szakképzési, készségfejlesztési igényeinek felülvizsgálata
			Igen, főként strukturált interjúk során
			Igen, de főként más módszerrel
			Nem
A11b		QM	Az egyes alkalmazottak jövőbeli szakképzési, készségfejlesztési igényeinek felülvizsgálata a következőkre koncentrál:
			Foglalkozások vagy foglalkozáscsoportok
			Szakképzettségek/készségek és képességek
			Munkafeladatok és tevékenységek
			Hivatalos képesítések
A12		QM	Készségek/szakképzettségek és képességek, amelyek a következő években fontosak lesznek:
			Általános információtechnológiai készségek
			Informatikai szakmai készségek
			Vezetői készségek
			Csapatmunkában való részvétel készsége, ügyfélkezelési készség, szociális készségek
			Problémamegoldó készségek
			Irodai adminisztrációs készségek
			Idegennyelvtudás
			Műszaki, gyakorlati vagy szakmai készségek
			Szóbeli vagy írásbeli kommunikációs készségek
			Számolási és/vagy olvasási-írási készségek
			Egyik sem
			Nem tudja
A13		QL	A vállalaton belüli CVT tervezése írásba foglalt képzési tervhez vagy programhoz vezet
A14		QL	Éves képzési költségvetés, amely magában foglalja a CVT-re vonatkozó intézkedéseket
A15		QL	CVT biztosításával kapcsolatos nemzeti, ágazati vagy egyéb megállapodások a szociális partnerek között
A16a		QL	Alkalmazottak képviselői/bizottságok, amelyek részt vesznek a szakmai továbbképzés irányítási folyamatában
A16b		QM	Alkalmazottak képviselői/bizottságok által képviselt szempontok
			A képzések célkitűzéseinek meghatározása
			Résztvevők vagy konkrét célcsoportok kiválasztási kritériumainak meghatározása
			Képzés formája/típusa (pl. belső/külső kurzusok; más formában, mint például munkahelyi betanítás)
			A képzés tartalma
			Képzésre előirányzott költségvetés
			Képzést nyújtó külső szolgáltatók kiválasztása
			A képzés eredményeinek értékelése/felmérése
A17		QM	A CVT-ről begyűjtött információk forrása
			Állami információs központok/szolgálatok és hatóságok
			Magántulajdonú, képzést nyújtó szolgáltatók
			Személyzet/alkalmazottak képviselői
			Egyéb
			Nem használnak ilyen információforrást

4. Az összes vállalattól begyűjtendő változók: CVT jellemzők

A változó neve	A változó csoportja	A változó típusa	A változó leírása
B1a	Core	QL	Belső CVT-tanfolyamok biztosítása a tárgyévben
B1b	Core	QL	Külső CVT-tanfolyamok biztosítása a tárgyévben
B2a	Core	QL	Munkahelyi betanítás biztosítása a tárgyévben
		QT	Munkahelyi betanításban résztvevők száma
B2b	Core	QL	Munkahelyi rotáció biztosítása a tárgyévben
		QT	Résztvevők száma: munkahelyi rotáció, csere, kirendelés vagy tanulmányutak
B2c	Core	QL	Konferenciákon/műhelytalálkozókon való részvétel a tárgyévben
		QT	Konferenciákon/műhelytalálkozókon résztvevők száma
B2d	Core	QL	Tanuló- és minőségi körökben való részvétel a tárgyévben
		QT	Tanuló- és minőségi körökben résztvevők száma
B2e	Core	QL	Tervezett önképzés/e-képzés a tárgyévben
		QT	Önképzésben/e-képzésben résztvevők száma
B3		QL	CVT-tanfolyamok biztosítása a tárgyévet megelőző évben
B4		QL	CVT-k egyéb formáinak biztosítása a tárgyévet megelőző évben
B5a		QL	CVT-hez való hozzájárulások megléte a tárgyévben
		QT	CVT-hez való hozzájárulások összege (euróban)
B5b		QL	CVT bevételek megléte a tárgyévben
		QT	CVT bevételek összege (euróban)
B6		QM	Intézkedések, amelyek a vállalat javára szolgálnak
			Adóelőnyök (adókedvezmények, adómentességek, adójóváírások, adókönnyítés, adóhalasztás)
			(Nemzeti, regionális, ágazati) képzési alapokból származó bevételek
			Európai Uniós támogatások (pl. Európai Szociális Alap)
			Állami támogatások
			Egyéb források
			Egyik sem

Az 5. és 6. szakaszt a tárgyévben CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok esetében kell kitölteni ([B1a vagy B1b] = IGEN).

A 7. szakaszt minden, a tárgyévben képzést biztosító vállalat esetében kell kitölteni, azaz:

—	2010-ben CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok ([B1a vagy B1b] = IGEN), vagy

—	más formában szervezett CVT-t biztosító vállalatok ([B2a vagy B2b vagy B2c vagy B2d vagy B2e] = IGEN).

A 8. szakaszt képzést nem biztosító vállalatok esetében kell kitölteni.

5. Az összes, CVT-tanfolyamot biztosító vállalattól begyűjtendő változók: CVT-résztvevők, tárgyak és képzést nyújtók

A változó neve	A változó csoportja	A változó típusa	A változó leírása
C1tot	Key	QT	A CVT-tanfolyamon résztvevők összlétszáma
C2m		QT	A CVT-tanfolyamon résztvevők száma – férfiak
C2f		QT	A CVT-tanfolyamon résztvevők száma – nők
C3tot	Key	QT	Az összes CVT-tanfolyamra fordított, fizetett munkaidő (órákban)
C3i		QT	A belső CVT-tanfolyamokra fordított, fizetett munkaidő (órákban)
C3e		QT	A külső CVT-tanfolyamokra fordított, fizetett munkaidő (órákban)
C4		QT	Kötelező munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági tanfolyamok óraszámának aránya
C5		QL	A tanfolyamok tárgya
			Általános információtechnológiai készségek
			Informatikai szakmai készségek
			Vezetési készségek
			Csapatmunkában való részvétel készsége, ügyfélkezelési készség, szociális készségek
			Problémamegoldó készségek
			Irodai adminisztrációs készségek
			Idegennyelvtudás
			Műszaki, gyakorlati vagy szakmai készségek
			Szóbeli vagy írásbeli kommunikációs készségek
			Számolási és/vagy olvasási-írási készségek
			Egyik sem
C5Main		QL	Fő tárgy (a képzési órák mennyiségét illetően)
C6		QL	Képzést nyújtók (külső tanfolyamok)
			Iskolák, főiskolák, egyetemek és más felsőoktatási intézmények
			Közoktatási intézmények (az állam által finanszírozott vagy irányított; pl. felnőttoktatási központok)
			Magántulajdonú, képzést nyújtó vállalatok
			Azok a magánvállalatok, amelyek fő tevékenysége nem a képzés
			Munkaadói társulások, kereskedelmi kamarák, ágazati szervek
			Szakszervezetek
			Egyéb, képzést nyújtó szolgáltatók
C6Main		QL	Fő szolgáltató (a képzési órák mennyiségét illetően)

6. Az összes, CVT-tanfolyamot biztosító vállalattól begyűjtendő változók: CVT-költségek

A változó neve	A változó csoportja	A változó típusa	A változó leírása
C7a		QL	Tandíj megléte
		QT	CVT-tanfolyamok költségei – az alkalmazottak tanfolyamainak díjai és a kifizetések (euróban)
C7b		QL	Útiköltség megléte
		QT	CVT-tanfolyamok költségei – úti- és tartózkodási költségek (euróban)
C7c		QL	Belső oktatók munkaerőköltségeinek megléte
		QT	CVT-tanfolyamok költségei – belső oktatók munkaerőköltségei (euróban)
C7d		QL	Oktatóközpont és oktatási segédanyagok stb. költségeinek megléte
		QT	CVT-tanfolyamok költségei – CVT-tanfolyamokhoz oktatóközpont vagy -termek és oktatási segédanyagok (euróban)
C7sub		QL	»Csak részösszeg« megléte (nincsenek alkategóriák)
	Key	QT	CVT-költségek részösszege (euróban)
PAC	Key	QT	Személyi távollét költsége – kiszámítandó (PAC=C3tot×A5/A4 euróban)
C7tot	Key	QT	CVT összköltsége – kiszámítandó (C7sub + B5a – B5b euróban)

7. Az összes, CVT-tanfolyamot, vagy más formában szervezett CVT-t biztosító vállalattól begyűjtendő változók: CVT minősége, eredményei és akadályozó tényezői

A változó neve	A változó csoportja	A változó típusa	A változó leírása
D1		QM	A CVT minőségének biztosításához figyelembe vett szempontok
			Külső képzést nyújtók hitelesítése (pl. országos nyilvántartások használata)
			Belső oktatók folyamatos képzése
			A szakmai továbbképzés és tanúsítás a nemzeti/ágazati szabványokon vagy keretrendszereken alapszik
			Egyéb
			Nem vettek figyelembe különleges szempontokat
D2a		QM	A CVT-tevékenységek eredményeinek értékelése
			Igen, minden tevékenység esetében
			Igen, néhány tevékenység esetében
			Nem, a részvétel igazolása elégséges
D2b		QM	Értékelési módszerek
			Írásbeli vagy gyakorlati vizsga után kiállított bizonyítvány
			Elégedettségi felmérés a résztvevők körében
			A résztvevők viselkedésének és teljesítményének értékelése a képzési célkitűzésekkel kapcsolatban
			A képzésnek az érintett osztályok vagy az egész vállalat teljesítményére gyakorolt hatásának értékelése/mérése
			Egyéb
D3		QM	A CVT tárgyévben való biztosításának korlátozó tényezői
			Nincs akadályozó tényező: a biztosított képzés szintje megfelel a vállalat igényeinek
			A szükséges képesítéssel, szakképzettséggel és képességgel rendelkező személyek felvétele
			Nehézségek a vállalat képzési igényeinek felmérésében
			Megfelelő CVT-tanfolyamok hiánya a piacon
			A CVT-tanfolyamok magas összköltsége
			A szakmai alapképzés kiemelt kezelése a szakmai továbbképzéssel szemben
			Az előző években jelentős erőfeszítések történtek CVT terén
			Az alkalmazottak korlátozott ideje CVT-tanfolyamokon való részvételre
			Egyéb okok

8. Az összes nem képző vállalattól begyűjtendő változók: mi az oka annak, hogy nem biztosítanak CVT-tevékenységeket

A változó neve	A változó csoportja	A változó típusa	A változó leírása
E1		QM	Annak az oka, hogy nem biztosítottak CVT-t a tárgyévben
			A meglévő képesítések, szakképzettségek/készségek és képességek megfeleltek a vállalat akkori igényeinek
			A szükséges képesítéssel, szakképzettséggel/készségekkel és képességgel rendelkező személyek felvételét részesítették előnyben
			Nehézségek a vállalat képzési igényeinek felmérésében
			Megfelelő CVT-tanfolyamok hiánya a piacon
			A CVT-tanfolyamok magas összköltsége
			A szakmai alapképzés kiemelt kezelése a szakmai továbbképzéssel szemben
			Az előző években jelentős erőfeszítések történtek CVT terén
			Az alkalmazottaknak nem volt ideje CVT-tanfolyamokon való részvételre
			Egyéb okok

9. Az összes vállalattól begyűjtendő változók: Szakmai alapképzés (a továbbiakban: IVT)

A változó neve	A változó csoportja	A változó típusa	A változó leírása
F1tot	Core	QT	IVT-résztvevők összlétszáma a vállalatnál a tárgyévben
F2		QM	IVT biztosításának okai (amennyiben F1tot>0)
			Leendő alkalmazottaknak a vállalat szükségletei szerinti képzése
			Az IVT befejezése után a legjobb tanulók kiválasztása leendő alkalmazottnak
			A vállalati igényeknek nem megfelelő képzettségű jelentkező felvételének elkerülése külső felvétel esetén
			Az IVT-résztvevők kapacitásának kihasználása már a szakmai alapképzés ideje alatt is
			Egyéb (pl. a vállalat vonzóbbá tétele a leendő alkalmazottak számára)

Nem kötelező változók

A tagállamok nem kötelező jelleggel továbbíthatnak a Bizottsághoz (Eurostat) kiegészítő változókat a 8. cikkben említett »Európai uniós kézikönyvben« leírt standardizált formátumban.”

A 198/2006/EK rendelet II. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„II. MELLÉKLET

MINTA

A vállalkozások statisztikai célú nyilvántartása közös keretének létrehozásáról szóló, 2008. február 20-i 177/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) említett vállalkozások nyilvántartása szolgál a mintavételi keret fő forrásaként. Egy vállalatokra vonatkozó, nemzeti szinten reprezentatív, rétegzett valószínűségi mintavételre kerül sor e keretből.

A mintarétegezés a NACE Rev. 2 és a méretnagyság szerint történik, a következő minimum-előírásoknak megfelelően:

—	20 NACE Rev. 2 kategória (B, C10-C12, C13-C15, C17-C18, C19-C23, C24-C25, C26-C28 és C33, C29-C30, C16+C31-32, D-E, F, G(45), G(46), G(47), I, H, J, K(64,65), K(66), L+M+N+R+S),

—	a tagállamok a rétegezéshez nem kötelező jelleggel más ágazatokat is bevonhatnak és használhatnak további kategóriákat (pl. O, P és Q),

—	3 vállalatnagyság-kategória, a foglalkoztatottak száma alapján: 50 millió lakos alatti népességgel rendelkező országok esetében (10-49) (50-249) (legalább 250),

—	6 vállalatnagyság-kategória, a foglalkoztatottak száma alapján: a legalább 50 millió népességgel rendelkező országok esetében (10-19) (20-49) (50-249) (250-499) (500-999) (legalább 1 000).

A minta nagyságát úgy kell kiszámítani, hogy az biztosítsa: a 95 %-os konfidencia-intervallum félhosszának maximuma 0,2 legyen azokra a becsült paraméterekre vonatkozóan, amelyek – a mintavételben szereplők nemválaszolási arányának figyelembevételével – a »képző vállalatok« arányát mutatják az előzőekben meghatározott 60 rétegzett elem mindegyikére nézve (a legalább 50 millió népességgel rendelkező országok esetében ez 120 rétegezett elem).

A mintanagyság meghatározásához a következő formula használható:

nh = 1/[c2 × teh + 1/Nh] / rh

Ahol:

rh	=	a várható válaszadási arány a h. rétegcellában
c	=	a konfidencia-intervallum felének maximális hossza
teh	=	a képző vállalatok várható aránya a h. rétegcellában
Nh	=	a h. rétegcellában található (képző és nem képző) vállalatok száma

(1) HL L 61., 2008.3.5., 6. o.” "

A 198/2006/EK rendelet III. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

„III. MELLÉKLET

Az imputálás szabályai és a rekordok súlyozása

Az országoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük a tételszintű és az egységszintű nemválaszolási arány csökkentése érdekében. Az imputálást megelőzően az országok minden ésszerű erőfeszítést megtesznek egyéb adatforrások felhasználása érdekében.

Alapváltozók, amelyek esetében a hiányzó érték és az imputálás nem megengedett:

—	A1, A2tot, B1a, B1b, B2a(QL), B2b(QL) B2c(QL), B2d(QL) B2e(QL), F1tot.

Fő változók, amelyek esetében minden erőfeszítést meg kell tenni a hiányzó értékek elkerülésére és amelyeknél ajánlott az imputálás:

—	A3, A4, A5, C1tot, C3tot, C7sub, C7tot, PAC.

Tételszintű nemválaszolás esetén az imputálás az alábbi általános keretek között ajánlott:

1.	Ha egy rekord 50 %-ánál kevesebb változót tartalmaz, akkor ez a rekord egységszintű nemválaszolásnak tekintendő.

2.	Egyetlen NACE Rev. 2/méretcella esetében az imputálás nem megengedett, ha a válaszadó vállalatok több mint 50 %-ánál a mennyiségi változók 25 %-át meghaladó mértékben hiányoznak az adatok.

3.	Egyetlen NACE Rev. 2/méretcella esetében mennyiségi változót illetően nem lehet imputálást végezni, ha a válaszadó vállalatok aránya az adott változóra vonatkozóan 50 %-nál kevesebb.

4.	Egyetlen NACE Rev. 2/méretcella esetében minőségi változót illetően nem lehet imputálást végezni, ha a válaszadó vállalatok aránya az adott változóra vonatkozóan 80 %-nál kevesebb.

A mennyiségi és minőségi változók az I. mellékletben találhatók.

A tagállamok kiszámítják és továbbítják minden rekord esetében az alkalmazandó súlyt és a súly kiszámításához használt segédváltozót. Ezeket a segédváltozókat szükség esetén RESPEXTRA1, RESPEXTRA2, RESPEXTRA3 változóként kell nyilvántartani. A minőségi jelentésekben részletesen ismertetni kell a súlyok megállapításához alkalmazott módszert.”

A 198/2006/EK rendelet V. mellékletének helyébe a következő szöveg lép:

„V. MELLÉKLET

A MINŐSÉGI JELENTÉS FORMÁTUMA

A tagállamok minőségi jelentéseket nyújtanak be a Bizottság (Eurostat) által rendelkezésre bocsátott standardizált minőségi jelentés formátumában. A nemzeti kérdőívet csatolni kell a minőségi jelentéshez.

1. RELEVANCIA

A felmérés olyan mértékű végrehajtása, amelynek esetében a statisztika megfelel a jelenlegi és lehetséges felhasználói igényeknek. Ez magában foglalja a felhasználók és egyéni szükségleteik leírását, valamint annak értékelését, hogy ezek az igények teljesültek-e, és ha igen, milyen mértékben.

2. PONTOSSÁG

2.1. Mintavételi hibák

Az alábbiakat foglalja magában:

—	A mintavételi terv és a végrehajtott mintavétel leírása.

—

A végleges súlyok kiszámításának leírása, beleértve a nemválaszolási modellt és a felhasznált segédváltozókat, a felhasznált becslőfüggvényt, pl. a Horvitz-Thompson becslőfüggvényt, a minta rétegzése szerinti becslések szórásnégyzetét, a varianciabecslő szoftvert, különösen a felhasznált segédváltozókat vagy információkat kell bejelenteni annak érdekében, hogy az Eurostat újraszámíthassa a végleges súlyokat a varianciabecsléshez.

—	Nemválaszolási elemzés esetében a mintában és az eredményekben szereplő torzulások leírása.

Benyújtandó táblák (NACE Rev. 2 és a méretnagyság szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően):

—	A mintavételi keretben szereplő vállalatok száma.

—	A mintában szereplő vállalatok száma.

Benyújtandó táblák (NACE Rev. 2 és méretnagyság szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a vállalkozás megfigyelt jellemzői alapján):

—	Relatív szórási együttható (2) az alábbi fő statisztikák esetében.

—	A foglalkoztatottak száma, a CVT-t biztosító vállalatok száma, a CVT-t biztosító vállalatok számának a vállalatok számához viszonyított aránya.

—	A CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok száma, a CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok számának a vállalatok számához viszonyított aránya.

—

A CVT-t biztosító vállalatoknál foglalkoztatottak teljes száma, a CVT-tanfolyamok résztvevőinek száma, a CVT-tanfolyamok résztvevői számának a foglalkoztatottak számához viszonyított aránya, a CVT-tanfolyamok résztvevői számának a szakmai továbbképzést biztosító vállalatoknál összesen foglalkoztatottak számához viszonyított aránya.

—	A CVT-tanfolyamok összköltsége.

—	Az IVT-t biztosító vállalatok száma, az IVT-résztvevők száma, az IVT-t biztosító vállalatok számának a vállalatok számához viszonyított aránya.

2.2. Nem mintavételi hibák

2.2.1. Lefedettségi hibák

Az alábbiakat foglalja magában:

—	A mintavételre használt regiszterről és annak általános minőségéről szóló leírása, a regiszterben szereplő információk és frissítésük gyakorisága.

—	A mintavételi keret, valamint a célsokaság és a részsokaság közötti ellentmondásokból eredő hibák (túlzott lefedettség, hiányos lefedettség, téves besorolások).

—	Az ezen információk megszerzéséhez használt módszerek és a téves besorolások feldolgozására vonatkozó megjegyzések.

Benyújtandó táblák (NACE Rev. 2 és méretnagyság szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a vállalkozás megfigyelt jellemzői alapján):

—	Vállalatok száma.

—	Azon vállalatok számának aránya, amelyek esetében a megfigyelt rétegek azonosak a mintavételi rétegekkel.

2.2.2. Mérési hibák

Szükség esetén az adatgyűjtés során – például a következők miatt – felmerült hibák vizsgálata:

—	A kérdőív felépítése (előzetes tesztelés vagy laboratóriumi módszerek eredményei; kérdezési stratégiák).

—

Adatszolgáltató/válaszadó az adatgyűjtés módjára való tekintettel (pl. nehézségek a vállalatnál megtalálni a megfelelő válaszadó(ka)t, téves emlékezet, a formanyomtatvány hibás kitöltése, válaszadónak nyújtott segítség). Ez magában foglalja a »résztvevőkkel« kapcsolatos információk jó minőségének, valamint annak a biztosítását célzó intézkedések leírását és vizsgálatát, hogy a »rendezvényekről« ne történjen adatgyűjtés.

—	Az adott információs rendszerek és adminisztratív rekordok megléte/felhasználása a vállalatnál, például az adminisztratív források és a felmérés koncepciója közötti megfelelés (tárgyidőszak, egyéni adatok rendelkezésre állása).

—	Az ilyen típusú hibák, valamint a kérdőív egészével vagy egyes kérdéseivel kapcsolatos problémák csökkentése érdekében használt módszerek.

2.2.3. Feldolgozási hibák

Ez magában foglalja az adatszerkesztés folyamatának leírását, például a feldolgozáshoz használt rendszerek és eszközök, a kódolás, editálás, súlyozás és táblázás során fellépő hibák, makro-/mikroszintű minőségellenőrzés, a javítások és hibás editálások leírását.

2.2.4. A nemválaszolásból eredő hibák

Ez magában foglalja az egységszintű nemválaszolás és a tételszintű nemválaszolás értékelését, valamint az »újbóli kapcsolatfelvételre« vonatkozóan hozott intézkedések leírását.

—	Teljes körű jelentés az imputálási eljárásokról, beleértve az imputáláshoz és/vagy újrasúlyozáshoz használt módszereket.

—	Módszertani megjegyzések, a nemválaszolási elemzés eredményei vagy egyéb módszerek a nemválaszolás hatásainak vizsgálatához.

Benyújtandó táblák (NACE Rev. 2 és méretnagyság szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a vállalkozás megfigyelt jellemzői alapján):

—	Egységszintű válaszadási arányok (3).

—	A tételszintű válaszadási arányok (4) a következők esetében, tekintettel az összes válaszadóra: a munkaórák száma, az összes válaszadó vonatkozásában és a teljes munkaerőköltség, az összes válaszadó vonatkozásában.

—

A tételszintű válaszadási arányok a következők esetében, tekintettel a CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatokra:

—	A tanfolyamok résztvevőinek száma (férfiak, nők), a CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok vonatkozásában.

—	A CVT-tanfolyami órák száma, a CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok vonatkozásában, belső és külső CVT-tanfolyami órák száma, a CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok vonatkozásában.

—	A CVT-tanfolyamok összköltsége, a CVT-tanfolyamokat biztosító vállalatok vonatkozásában.

—	A tételszintű válaszadási arányok a következők esetében, tekintettel az IVT-t biztosító vállalatokra. Az IVT-résztvevők száma, az IVT-t biztosító vállalatok vonatkozásában.

3. IDŐSZERŰSÉG ÉS IDŐBELI PONTOSSÁG

Ez magában foglalja az időponttáblázatot a projekt következő fázisainak kezdetéről, illetve végéről: terepmunka (az adatgyűjtés különböző módjaira való tekintettel), emlékeztetők és nyomon követés, adatok ellenőrzése és editálása, további ellenőrzés és imputálás, nemválaszolás felmérése (szükség szerint), továbbá becslések és adatok továbbítása az Eurostatnak, valamint a nemzeti eredmények közzététele.

4. HOZZÁFÉRHETŐSÉG ÉS ÉRTHETŐSÉG

Ez magában foglalja a vállalatoknak továbított eredmények típusát, a tájékoztatási rendszert, valamint a szolgáltatott statisztikákkal kapcsolatos bármely módszertani dokumentum egy példányát.

5. ÖSSZEHASONLÍTHATÓSÁG

Ez magában foglalja a 8. cikkben említett kézikönyvben meghatározott európai kérdőívtől és fogalommeghatározásoktól való eltéréseket, valamint a más statisztikai forrásokkal való kapcsolatok leírását (nyilvántartásokban hozzáférhető bizonyos adatok felhasználása, a felmérés kapcsolódása más nemzeti felméréshez).

6. KOHERENCIA

Ez magában foglalja az egyéb felmérésekből vagy forrásokból származó, de ugyanarra a jelenségre vagy egységre vonatkozó statisztikák vagy források összehasonlítását, valamint a vállalkozások szerkezeti statisztikájával való koherenciavizsgálatot a foglalkoztatottak számát illetően, a NACE Rev. 2 és a méretcsoport vonatkozásában.

Benyújtandó táblák (NACE Rev. 2 és méretnagyság szerinti lebontásban, a nemzeti mintavételi tervnek megfelelően, felosztás a vállalkozások megfigyelt jellemzői alapján):

—	Foglalkoztatottak száma a vállalkozások szerkezeti statisztikája szerint, és a foglalkoztatottak összlétszáma a CVTS szerint.

—	Különbségek százalékos aránya (SBS – CVTS)/SBS.

7. KÖLTSÉG ÉS TEHER

Ez magában foglalja a teher és haszon nemzeti szintű elemzését például a következők figyelembevételével: az egyes kérdőívek megválaszolására fordított átlagos időtartam, problémás kérdések és változók, a CVT nemzeti szinten való bemutatásához leginkább/legkevésbé használható változók, a nemzeti szintű adatfelhasználók becsült vagy tényleges elégedettségi szintje, eltérő mértékű teher a kis- és nagyvállalkozások esetében, valamint a terhek csökkentésére irányuló erőfeszítések.

(2) A relatív szórási együttható a becslés variancia négyzetgyökének a várt értékhez viszonyított aránya. A mintavételi varianciára vonatkozó becslési érték négyzetgyökének a becsült értékhez viszonyított arányával lehet megállapítani. A mintavételi varianciára vonatkozó becslésnek figyelembe kell vennie a minta összetételét és a rétegek változásait."

(3) Az egység szintű válaszadási arány a célsokasághoz tartozó válaszadók számának a kiválasztott sokaságnak kiküldött kérdőívek számához viszonyított aránya."

(4) A tétel szintű válaszadási arány a rendelkezésre álló adatok számának a rendelkezésre álló és a hiányzó adatok számához viszonyított aránya (azonos a célcsoporthoz tartozó válaszadók számával).” "

(1) HL L 61., 2008.3.5., 6. o.”

(3) Az egység szintű válaszadási arány a célsokasághoz tartozó válaszadók számának a kiválasztott sokaságnak kiküldött kérdőívek számához viszonyított aránya.