<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2025-02-202502C125202203390-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0339-22-202500791-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="20/03/2025 13:44:58" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="kzxrjvlkl6fR6e+wIQGpdy4+mKY97eBLIOpjUDr+eWUa+m/A8fHlnIUZSOUjEpK40emtOTPzd672+ntJncxWZqZ/bwwEBQKUFeCVrvA8HV15F4d9sxUvK6KeW5amZjtfQATlTRyifSkk+KiW5TPhcyEzxas422EejYPgK64sPVc=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="vsz" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="1e507a6e-5a4d-4479-a6e4-98b73067b06d" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0339" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2022" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="vsz" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 10-02-25 10:28:49" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2025-03-11T09:44:34Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="a5a95df09d9147709be7982d5d5ae48f" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0339" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2025. 02. 25‑i ítélet – C‑339/22. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">BSH Hausgeräte</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2025. február 25. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – Joghatóság és a határozatok végrehajtása a polgári és kereskedelmi ügyekben – 1215/2012/EU rendelet – A 4. cikk (1) bekezdése – Általános joghatóság – A 24. cikk 4. pontja – Kizárólagos joghatóság – Joghatóság szabadalmak lajstromozása és érvényessége terén – Bitorlási kereset – A tagállamokban és egy harmadik országban hatályosított európai szabadalom – A szabadalom érvényességének kifogás útján történő vitatása – Bitorlási kereset tárgyában eljáró bíróság joghatósága”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑339/22. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Svea hovrätt, Patent‑ och marknadsöverdomstolen (stockholmi szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróság, Svédország) a Bírósághoz 2022. május 24‑én érkezett, 2022. május 24‑i határozatával terjesztett elő
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      a BSH Hausgeräte GmbH
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      az Electrolux AB
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-10" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (nagytanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      tagjai: K. Lenaerts elnök, T. von Danwitz elnökhelyettes, K. Jürimäe, C. Lycourgos, I. Jarukaitis, M. L. Arastey Sahún, S. Rodin, A. Kumin, N. Jääskinen és M. Gavalec tanácselnökök, E. Regan, Csehi Z. és O. Spineanu‑Matei (előadó) bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      főtanácsnok: N. Emiliou,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      hivatalvezető: M. Siekierzyńska tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2023. június 22‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      figyelembe véve a következő által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a BSH Hausgeräte GmbH képviseletében M. Dahlman és T. Grennard advokater, R. Sedlmaier Rechtsanwalt,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Electrolux AB képviseletében C. Harmsen Rechtsanwalt, P. Larsson, B. Rundblom Andersson és J. Westerberg advokater,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a francia kormány képviseletében R. Bénard, A. Daniel és E. Timmermans, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében M. Gustafsson, S. Noë és I. Söderlund, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-20" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2024. február 22‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-21" title="page-1">
      tekintettel a szóbeli szakasz újbóli megnyitását elrendelő, 2024. április 16‑i végzésre és a 2024. május 14‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-22" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a BSH Hausgeräte GmbH képviseletében M. Dahlman, T. Grennard advokater és R. Sedlmaier Rechtsanwalt,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Electrolux AB képviseletében C. Harmsen Rechtsanwalt és B. Rundblom Andersson advokat,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a francia kormány képviseletében R. Bénard, A. Daniel és E. Timmermans, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében P. Němečková, S. Noë és I. Söderlund, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2024. szeptember 5‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-29" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.; a továbbiakban: „Brüsszel Ia” rendelet) 24. cikke 4. pontjának értelmezésére irányul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt a kérelmet a BSH Hausgeräte GmbH (a továbbiakban: BSH) német jog szerinti társaság és az Electrolux AB svéd jog szerinti társaság között európai szabadalom bitorlása tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel Ia” rendelet (13), (15) és (34) preambulumbekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-35" title="page-2">
      „(13) Azon eljárások, amelyekre e rendelet alkalmazandó, és a tagállamok területe között kapcsolatnak kell fennállnia. Ennek megfelelően általában közös joghatósági szabályokat kell alkalmazni, ha az alperes az említett tagállamok egyikében lakóhellyel rendelkezik.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-36" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-37" title="page-2">
      (15) A joghatósági szabályoknak nagymértékben kiszámíthatóknak kell lenniük, és azt az elvet kell követniük, hogy a joghatóságot általában az alperes lakóhelye alapozza meg. A joghatóságnak ezen az alapon mindenkor megállapíthatónak kell lennie, kivéve egyes pontosan meghatározott eseteket, amelyekben a jogvita tárgya vagy a felek szerződéses szabadsága eltérő kapcsoló tényezőt kíván meg. A jogi személyek székhelyét a közös szabályok átláthatóságának fokozása és a joghatósági okok összeütközése elkerülése végett önállóan kell meghatározni.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-38" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-39" title="page-2">
      (34) Biztosítani kell az [új tagállamoknak az alábbi egyezményhez való csatlakozásáról szóló későbbi egyezményekkel módosított, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27‑i egyezmény (HL 1972. L 299., 32. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.; a továbbiakban: Brüsszeli Egyezmény)], [a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 2. kötet, 42. o.; helyesbítések: HL 2006. L 242., 6. o.; HL 2011. L 124., 47. o.)] és e rendelet közötti folytonosságot, ennek érdekében átmeneti rendelkezéseket kell megállapítani. Ugyanez a folytonossági követelmény vonatkozik a [Brüsszeli Egyezménynek] és a helyébe lépő rendeleteknek az Európai Unió Bírósága általi értelmezésére is.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1215/2012 rendelet „Joghatóság” című II. fejezete tíz szakaszra tagolódik. Ugyanezen rendelet 4. cikke, amely e II. fejezet „Általános rendelkezések” című 1. szakaszában található, az (1) bekezdésében a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-3">
      „E rendelet rendelkezéseire is figyelemmel valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy, állampolgárságára való tekintet nélkül, az adott tagállam bíróságai előtt perelhető.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet 24. cikke – amely e II. fejezet „Kizárólagos joghatóság” című 6. szakaszában található – értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-3">
      „A felek lakóhelyére való tekintet nélkül valamely tagállam következő bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-3">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-45" title="page-3">
      4. az olyan eljárásokra, amelyek szabadalommal, védjeggyel, formatervezési mintával vagy hasonló, letétbe helyezést vagy lajstromozást igénylő jogok lajstromozásával vagy érvényességével kapcsolatosak – akár keresetben, akár kifogás útján merül fel a kérdés –, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a letétbe helyezést vagy lajstromozást kérelmezték, vagy az megtörtént, illetve uniós jogi aktus vagy nemzetközi egyezmény alapján megtörténtnek tekintendő.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-46" title="page-3">
      Az Európai Szabadalmi Hivatal [(ESZH)] 1973. október 5‑én Münchenben aláírt, az európai szabadalmak megadásáról szóló egyezménye alapján fennálló joghatóságának sérelme nélkül, az egyes tagállamok bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek az adott tagállamnak megadott európai szabadalom lajstromozását vagy érvényességét érintő eljárásban;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-47" title="page-3">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen rendelet 27. cikke, amely a II. fejezetnek „A joghatóság és az elfogadhatóság vizsgálata” című 8. szakaszában található, az alábbiak szerint rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-49" title="page-3">
      „Valamely tagállam bírósága hivatalból megállapítja joghatóságának hiányát, amennyiben e bírósághoz olyan keresettel fordulnak, amelynek tárgyára vonatkozóan a 24. cikk alapján más tagállam bírósága rendelkezik kizárólagos joghatósággal.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E fejezet „Perfüggőség és összefüggő eljárások” című 9. szakaszában a „Brüsszel Ia” rendelet 33. és 34. cikke meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett valamely tagállam bírósága felfüggesztheti, vagy akár megszüntetheti az eljárást, vagy ellenkezőleg, folytathatja az eljárást, ha joghatósága többek között e rendelet 4. cikkén alapul, és valamely harmadik állam bírósága előtt eljárás van folyamatban abban az időpontban, amikor a tagállam bíróságához a harmadik állam bírósága előtti eljáráséval azonos jogalapból származó, azonos felek közötti kereset vagy a harmadik állam bíróságához benyújtott kérelemmel összefüggő kérelemmel fordulnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A rendelet „Általános rendelkezések” című V. fejezete alá tartozó 63. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a rendelet alkalmazásában a társaság vagy más jogi személy azon a helyen rendelkezik székhellyel, ahol létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye található.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel Ia” rendelet 73. cikke, amely a rendelet „Más jogi aktusokhoz való viszony” című VII. fejezetében található, a következőket írja elő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-4">
      „(1) E rendelet nem érinti a [polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2007. október 30‑án Luganóban aláírt egyezmény (HL 2007. L 339., 3. o.; a továbbiakban: Luganói Egyezmény)] alkalmazását.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-54" title="page-4">
      (2) Ez a rendelet nem érinti [a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 1958. június 10‑én New Yorkban aláírt] egyezmény alkalmazását.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-55" title="page-4">
      (3) E rendelet nem érinti azoknak a kétoldalú egyezményeknek és megállapodásoknak az alkalmazását, amelyeket valamelyik tagállam egy harmadik állammal kötött a [»Brüsszel Ia« rendelet] hatálybalépésének időpontja előtt, és amelyek az e rendelet hatálya alá tartozó ügyeket érintenek.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A svéd jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A patentlagen (1967:837) [szabadalmi törvény (1967:837); a továbbiakban: szabadalmi törvény] 61. cikkének második bekezdése a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-58" title="page-4">
      „Ha szabadalombitorlási keresetet indítanak, és az a személy, aki ellen a keresetet indították, a szabadalom érvénytelenségére hivatkozik, az érvénytelenség kérdését csak az erre irányuló kereset benyújtását követően lehet vizsgálni. A bíróság határidő tűzésével felhívja a szabadalom érvénytelenségére hivatkozó felet, hogy nyújtsa be az említett keresetet.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A BSH az EP 1 434 512. sz. európai szabadalom jogosultja, amely egy porszívókkal kapcsolatos találmányt részesít oltalomban. Ezt a szabadalmat Németországban, Görögországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Svédországban, az Egyesült Királyságban és Törökországban hatályosították, ami alapján ezen államokban nemzeti szabadalmakat adtak ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A BSH 2020. február 3‑án keresetet nyújtott be az Electrolux ellen az említett európai szabadalom valamennyi nemzeti részének megsértése miatt a Patent‑ och marknadsdomstolen (szabadalmi és kereskedelmi bíróság, Svédország) előtt. A BSH többek között azt kérte, hogy a bíróság kötelezze az Electroluxot a szabadalmaztatott találmány használatának abbahagyására minden olyan államban, ahol ugyanazt az európai szabadalmat hatályosították, és kötelezze az Electroluxot méltányos díjazás és kártérítés megfizetésére a találmány állítólagosan jogellenes használata miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Electrolux e kérelmek elutasítását kérte. Ezenkívül az EP 1 434 512 szabadalom svéd részen kívüli nemzeti részeinek bitorlására (a továbbiakban: külföldi szabadalmak) vonatkozó kérelmek elfogadhatatlanságára hivatkozott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben az Electrolux arra hivatkozott, hogy a külföldi szabadalmak érvénytelenek, és a svéd bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal az azokkal kapcsolatos bitorlás elbírálására. Az Electrolux szerint a bitorlási keresetet a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontja értelmében vett „szabadalom […] érvényességével kapcsolatos” jogvitának kell tekinteni, mivel elválaszthatatlan a szóban forgó szabadalmak érvényességére vonatkozó kérdéstől. E rendelkezés értelmében ezért azon tagállamok bíróságai, amelyekben a külföldi szabadalmakat hatályosítottak, joghatósággal rendelkeznek a BSH által e nemzeti szabadalmak bitorlásával kapcsolatban benyújtott kérelmek elbírálására. Ebből következően az eljáró svéd bíróság nem rendelkezik joghatósággal az említett szabadalmak bitorlásának elbírálására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül az Electrolux szerint a szabadalmi törvény 61. cikkének második bekezdése, amely előírja, hogy a szabadalom érvényességének kérdését az e szabadalommal kapcsolatos bitorlási keresettől elkülönített eljárásban kell vizsgálni, csak a svéd szabadalmakra vonatkozik. Mivel a svéd jog kizárólag a svéd szabadalmakra alkalmazandó, a svéd bíróság e rendelkezés alapján nem bírálhat el olyan jogvitát, amelyben az alperes szabadalombitorlási kereset keretében a Svéd Királyságon kívüli más állam által megadott szabadalom semmisségére hivatkozik. Ebből következik, hogy a BSH‑nak a külföldi szabadalmakra vonatkozóan azokban az államokban kellene bitorlási kereseteket indítania, ahol azokat hatályosították.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. december 21‑i határozatával a Patent‑ och marknadsdomstolen (szabadalmi és kereskedelmi bíróság) a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontja és 27. cikke alapján megállapította joghatóságának hiányát a BSH által a Svéd Királyságtól eltérő tagállamokban hatályosított szabadalmak bitorlása miatt indított kereset elbírálására vonatkozóan. Azt is megállapította, hogy nem rendelkezik joghatósággal a Törökországban érvényesített szabadalom bitorlása miatt indított kereset (a továbbiakban: török szabadalom) elbírálására, mivel álláspontja szerint a 24. cikk 4. pontja egy nemzetközileg elfogadott joghatósági elvet rögzít.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A BSH ezen határozat ellen fellebbezést nyújtott be a kérdést előterjesztő bírósághoz, a Svea hovrätt, Patent‑ och marknadsöverdomstolenhoz (stockholmi szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróság, Svédország). A BSH arra hivatkozott, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontja nem alkalmazható a „tiszta” szabadalombitorlási keresetekre, így a „Brüsszel Ia” rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján eljáró bíróság akkor is elbírálhatja a külföldi szabadalom bitorlása miatti keresetet, ha nem rendelkezik joghatósággal az e szabadalom megsemmisítése iránti kereset elbírálására. Ezenkívül az alapeljárásban részt vevő e fél szerint a Patent‑ och marknadsdomstolen (szabadalmi és kereskedelmi bíróság) az e rendelet 4. cikkének (1) bekezdéséből eredő joghatóságnál fogva elbírálhatja az olyan külföldi szabadalom bitorlása miatt indított keresetet, amelyet nem valamely tagállamban adtak meg vagy hatályosítottak, mint a jelen esetben a török szabadalmat. Ebből következik, hogy e bíróság még e török szabadalom tekintetében is joghatósággal rendelkezett a szabadalombitorlási kereset egészének elbírálására. Az alperes lakóhelye szerinti állam bíróságainak joghatósága ugyanis a nemzetközi jogban elismert elv.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Electrolux a kérdést előterjesztő bíróság előtt lényegében emlékeztetett a Patent‑ och marknadsdomstolen (szabadalmi és kereskedelmi bíróság) előtt kifejtett álláspontjára, és arra hivatkozott, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontja alkalmazandó azokra a bitorlási eljárásokra, amelyekben a szóban forgó szabadalom semmisségére védekezésként hivatkoznak. A svéd bíróságok nem rendelkeznek joghatósággal a bírósági eljárás egésze tekintetében, mivel a bitorlásra és az érvényességre vonatkozó kérdések nem választhatók el egymástól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróságnak kételye merült fel a svéd bíróságok joghatóságát illetően. A kérdést előterjesztő bíróság mindenekelőtt arra keresi a választ, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy „az olyan eljárások, amelyek szabadalom lajstromozásával vagy érvényességével kapcsolatosak – akár keresetben, akár kifogás útján merül fel a kérdés –” fordulat magában foglalja a szabadalombitorlási keresetet is, amennyiben az alperes kifogás útján e szabadalom semmisségére hivatkozott. E rendelkezés értelmezhető úgy, hogy az a nemzeti bíróság joghatóságának hiányát állapítja meg az európai szabadalomnak az e bíróság tagállamában hatályosított részétől eltérő valamennyi nemzeti részére vonatkozó bitorlási keresetének elbírálására, amennyiben az alperes ennek keretében e nemzeti részek semmisségére vonatkozó kifogást terjesztett elő. Az egyetlen bíróság előtti egyetlen eljárás csökkentené az egymásnak ellentmondó határozatok kockázatát, azonban az ilyen értelmezés arra kötelezné a felperest, hogy más tagállamokban indítson bitorlási kereseteket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy egy másik lehetséges értelmezés annak megállapítása lenne, hogy a szabadalombitorlási keresetet elbíráló nemzeti bíróság, amelynek keretében az alperes a külföldi szabadalmak semmisségére vonatkozó kifogást emel, csak e kifogás elbírálására rendelkezik joghatósággal, és ezért határozhat erről a bitorlási keresetről. Ezt az értelmezést támasztja alá többek között az, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontját, mint a rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt általános szabály alóli kivételt, megszorítóan kell értelmezni, valamint a rendelet azon célkitűzése, amely szerint a szabadalmak érvényességével kapcsolatos jogvitákat a lajstromozás szerinti állam bíróságai számára kell fenntartani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően, abban az esetben, ha a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontját úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a szabadalombitorlási keresettel kapcsolatos eljárás keretében semmisségi kifogást terjesztenek elő, e kereset az e rendelkezésben előírt kizárólagos joghatóság alá tartozik, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy az ilyen értelmezést kizárhatja‑e egy olyan nemzeti rendelkezés, mint a szabadalmi törvény 61. cikkének második bekezdése, amely arra kötelezi az alperest, hogy az említett szabadalom megsemmisítése iránt külön keresetet nyújtson be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy van‑e jelentősége a joghatósága szempontjából annak, hogy a szóban forgó európai szabadalmat egy harmadik államban hatályosították. E bíróság szerint nem egyértelmű, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontja alkalmazandó‑e valamely harmadik állam, a jelen esetben a Török Köztársaság bíróságai tekintetében, míg e rendelet 33. és 34. cikke ilyen bíróságokra vonatkozik. Ebben az összefüggésben a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a 2005. március 1‑jei Owusu ítéletből (C‑281/02, EU:C:2005:120, 26. és 35. pont) levezethető, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 4. cikke harmadik államok bíróságaira is alkalmazandó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Svea hovrätt, Patent‑ och marknadsöverdomstolen (stockholmi szabadalmi és kereskedelmi fellebbviteli bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-73" title="page-7">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni a [»Brüsszel Ia«] rendelet 24. cikkének 4. pontját, hogy »az olyan eljárások, amelyek szabadalom lajstromozásával vagy érvényességével kapcsolatosak – akár keresetben, akár kifogás útján merül fel a kérdés –« kifejezésből az következik, hogy annak a nemzeti bíróságnak, amely e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján a szabadalombitorlási perre vonatkozóan megállapította joghatóságát, a szabadalombitorlás kérdésének elbírálására vonatkozó joghatósága megszűnik, ha a szóban forgó szabadalom állítólagos [semmisségére] vonatkozó kifogást hoznak fel, vagy úgy kell értelmezni ezt a rendelkezést, hogy a nemzeti bíróság kizárólag a [semmisségi] kifogás elbírálására nem rendelkezik joghatósággal?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-74" title="page-7">
      2) Befolyásolja‑e az első kérdésre adandó választ az, hogy tartalmaz‑e a nemzeti jog a [szabadalmakról szóló törvény] 61. §‑ának második bekezdésében foglaltakhoz [hasonló] rendelkezéseket, vagyis az alperesnek a szabadalombitorlási ügyben felhozott [semmisségi] kifogás elbírálása érdekében az érvénytelenség megállapítása iránt külön keresetet kell indítania?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-75" title="page-8">
      3) Úgy kell‑e értelmezni a [»Brüsszel Ia«] rendelet 24. cikkének 4. pontját, hogy az alkalmazandó harmadik állam bíróságaira is, vagyis a jelen ügyben az európai szabadalom Törökországban hitelesített része tekintetében a Törökországban eljáró bíróság számára kizárólagos joghatóságot biztosít?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első és a második kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előterjesztő bíróság együttesen vizsgálandó első és második kérdése lényegében arra irányul, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az alperes lakóhelye szerinti tagállam azon bírósága, amelyhez e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján egy másik tagállamban megadott szabadalom bitorlása miatt nyújtottak be keresetet, továbbra is joghatósággal rendelkezik e kereset elbírálására, ha az alperes az eljárás keretében kifogás útján vitatja a szabadalom érvényességét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság azt is meg kívánja tudni, hogy az e kérdésre adandó válaszra van‑e bármilyen hatással az, hogy egy nemzeti eljárási szabály arra kötelezi az alperest, hogy az említett szabadalom megsemmisítése iránt külön keresetet nyújtson be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez utóbbi tekintetben először is meg kell állapítani, hogy az ilyen nemzeti szabály nem befolyásolhatja a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikke 4. pontjának értelmezését. E rendelkezés ugyanis nem tartalmaz semmilyen utalást a tagállami jogra, így a benne szereplő kifejezéseket az uniós jog önálló fogalmainak kell tekinteni, amelyeket minden tagállamban egységesen kell értelmezni, függetlenül az erre vonatkozó nemzeti szabálytól vagy eljárástól (lásd ebben az értelemben: 2022. szeptember 8‑i IRnova ítélet, C‑399/21, EU:C:2022:648, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében azonban valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi (lásd ebben az értelemben: 2022. április 7‑i Berlin Chemie A. Menarini ítélet, C‑333/20, EU:C:2022:291, 34. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel Ia” rendelet értelmezésének sajátos összefüggésében ezenkívül e rendelet (34) preambulumbekezdésének megfelelően biztosítani kell a folytonosságot azon rendelkezések értelmezését illetően, amelyek a korábbi szabályozásban „egyenértékűnek” minősíthető rendelkezések helyébe léptek, mint például a Brüsszeli Egyezmény 16. cikkének 4. pontja és a Brüsszel I rendelet 22. cikkének 4. pontja, amelyek helyébe a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontja lépett (lásd ebben az értelemben: 2022. szeptember 8‑i IRnova ítélet, C‑399/21, EU:C:2022:648, 29. és 37. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel Ia” rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében valamely tagállamban lakóhellyel rendelkező személy az adott állam bíróságai előtt perelhető. E rendelet 63. cikkének (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a társaság vagy más jogi személy azon a helyen rendelkezik székhellyel, ahol létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye található.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal az alperes lakóhelye szerinti tagállam bíróságainak e joghatósági szabályát az említett 4. cikk (1) bekezdése a „Brüsszel Ia” rendelet egyéb rendelkezéseire „is figyelemmel” írja elő. Míg ugyanis e joghatósági szabály e rendelet (15) preambulumbekezdésének megfelelően főszabálynak minősül, az említett rendelet számos kivételt ír elő. Ezek közül ugyanezen rendelet 24. cikke „a felek lakóhelyére való tekintet nélkül” írja elő egy meghatározott tagállam bíróságainak kizárólagos joghatóságát az e cikkben említett egyes ügyek tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami különösen a szabadalmakat illeti, a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikke 4. pontja első bekezdésének szövege szerint „az olyan eljárásokra, amelyek szabadalom […] lajstromozásával vagy érvényességével kapcsolatosak – akár keresetben, akár kifogás útján merül fel a kérdés –, annak a tagállamnak a bíróságai, ahol a [szabadalom] lajstromozás[á]t kérelmezték, vagy az megtörtént, illetve uniós jogi aktus vagy nemzetközi egyezmény alapján megtörténtnek tekintendő” (a továbbiakban: a szabadalom megadása szerinti tagállam), kizárólagos joghatósággal rendelkeznek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 4. pont második bekezdése értelmében az egyes tagállamok bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek az adott tagállamnak megadott európai szabadalom lajstromozását vagy érvényességét érintő eljárásban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikke 4. pontjának második bekezdése értelmében az európai szabadalmak megadásáról szóló, 1973. október 5‑én Münchenben aláírt egyezményben e tekintetben előírt eljárásnak megfelelően az Európai Szabadalmi Hivatal (ESZH) által megadott és később valamelyik tagállamban hatályosított európai szabadalomra ugyanazon joghatósági szabályok vonatkoznak, mint a nemzeti szabadalmakra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a 24. cikk 4. pontja első bekezdésének a jelen ítélet 31. pontjában ismertetett szövegéből egyértelműen kitűnik, hogy az érintett tagállam bíróságainak kizárólagos joghatóságát illetően nincs jelentősége annak, hogy a szabadalom lajstromozásának vagy érvényességének kérdését keresetben vagy kifogás útján vetették fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az említett 24. cikk (4) bekezdése értelmében a szabadalom lajstromozásával vagy érvényességével kapcsolatos jogviták elbírálására kizárólag annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelyben a szabadalmat megadták, függetlenül attól, hogy a jogvita keresetben vagy kifogás útján, egy másik tagállam bírósága előtt folyó bitorlási eljárás során merül fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szabadalmat megadó tagállam bíróságainak a szabadalom lajstromozásával vagy érvényességével kapcsolatos jogvitákban fennálló kizárólagos joghatóságát indokolja, hogy a szabadalmak megadása a nemzeti közigazgatási eljárást igényel, valamint hogy ezek a bíróságok a legalkalmasabbak az olyan ügyek elbírálására, amelyekben maga a jogvita a szabadalom érvényességével, illetve a letétbe helyezés vagy a lajstromozás fennállásával kapcsolatos. Azon szerződő államok bíróságai, amelyeknek a területén a nyilvántartás található, nemzeti joguk alkalmazásával dönthetnek ugyanis azoknak a szabadalmaknak az érvényességéről, amelyeket e tagállamokban adtak meg. A hatékony igazságszolgáltatás e céljának oly nagy a jelentősége a szabadalmak terén, hogy a kérdéskör specifikus jellegére tekintettel több tagállam külön jogvédelmi rendszert léptetett működésbe, az ilyen típusú ügyeket különbíróságok számára fenntartva (lásd ebben az értelemben: 2006. július 13‑i GAT‑ítélet, C‑4/03, EU:C:2006:457, 22. és 23. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből az következik, hogy amennyiben az alperes lakóhelye szerinti tagállam bíróságához a „Brüsszel Ia” rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján egy másik tagállamban megadott szabadalom bitorlása miatt nyújtanak be keresetet, amelynek keretében az alperes kifogás útján vitatja e szabadalom érvényességét, e bíróság járulékos jelleggel nem állapíthatja meg az említett szabadalom semmisségét, hanem e rendelet 27. cikkének megfelelően joghatóságának hiányát kell megállapítania a szabadalom érvényességének kérdése tekintetében, tekintettel a szabadalom megadásának helye szerinti tagállam bíróságainak az említett rendelet 24. cikkének 4. pontjában előírt kizárólagos joghatóságára (lásd a Brüsszeli Egyezmény 16. cikkének 4. pontjával kapcsolatban: 2006. július 13‑i GAT‑ítélet, C‑4/03, EU:C:2006:457, 26. és 31. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Felmerül azonban a kérdés, hogy ilyen esetben az alperes lakóhelye szerinti tagállam bírósága továbbra is joghatósággal rendelkezik‑e a szabadalombitorlási kereset elbírálására, vagy a másik tagállam által megadott szabadalommal kapcsolatos teljes jogvita tekintetében meg kell állapítania joghatóságának hiányát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben rá kell mutatni arra, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontja értelmében az ott megállapított kizárólagos joghatósági szabály kizárólag „a szabadalom lajstromozásával vagy érvényességével kapcsolatos” jogvitákra vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság már pontosította, hogy ez a rendelkezés nem érinti többek között a szabadalombitorlási kereseteket, noha az ilyen kereset vizsgálata az e szabadalom által biztosított oltalom terjedelmének mélyreható elemzését is magában foglalja, azon ország szabadalmi jogára tekintettel, amelynek területén e szabadalmat megadták (lásd ebben az értelemben: 1983. november 15‑i Duijnstee ítélet, 288/82, EU:C:1983:326, 22. és 23. pont; 2022. szeptember 8‑i IRnova ítélet, C‑399/21, EU:C:2022:648, 48. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következően a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontjában megállapított kizárólagos joghatósági szabály csak a jogvitának a szabadalom érvényességével kapcsolatos részére vonatkozik. Következésképpen az alperes lakóhelye szerinti tagállam bírósága, amely a „Brüsszel Ia” rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében joghatósággal rendelkezik egy másik tagállamban megadott szabadalom bitorlása miatt indított kereset elbírálására, nem veszíti el a joghatóságát pusztán amiatt, hogy az alperes kifogás útján vitatja a szabadalom érvényességét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikke 4. pontjának a jelen ítélet előző pontjában elfogadott értelmezését a rendelet felépítése, valamint a rendelet és az adott rendelkezés által követett célok is megerősítik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének (4) bekezdése szerinti „szabadalom […] érvényességével kapcsolatos [jogvita]” fogalmát megszorítóan kell értelmezni, mivel az olyan kizárólagos joghatóságot állapít meg, amely kivételt képez az alperes lakóhelye szerinti bíróság joghatóságának a rendelet 4. cikkében meghatározott általános szabálya alól (lásd ebben az értelemben: 1983. november 15‑i Duijnstee ítélet, 288/82, EU:C:1983:326, 23. pont; 2022. szeptember 8‑i IRnova ítélet, C‑399/21, EU:C:2022:648, 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végezetül az az értelmezés, amely szerint az alperes lakóhelye szerinti tagállam bírósága elveszíti a másik tagállamban megadott szabadalom bitorlása miatt indított kereset elbírálására vonatkozó joghatóságát pusztán amiatt, hogy az alperes járulékosan vitatja a szabadalom érvényességét, azt jelentené – amint arra a főtanácsnok a 2024. február 22‑i indítványának 69. és 70. pontjában lényegében rámutatott –, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontjában előírt kivétel a szabadalmi jogviták nagy részében főszabállyá válik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis, amint azt a Bíróság a 2006. július 13‑i GAT‑ítélet (C‑4/03, EU:C:2006:457) 17. pontjában megjegyezte, a szabadalom érvényességének kérdése igen gyakran merül fel védekezési jogalapként a szabadalombitorlási kereset alapján indult eljárásokban. A „Brüsszel Ia” rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében előírt általános joghatósági szabály alkalmazása így azokra a jogvitákra korlátozódna, amelyekben ilyen védekezési jogalap nem merült fel, holott ez a szabály az alperes lakóhelye szerinti tagállam bíróságainak joghatóságát fejezi ki, amely – amint az a rendelet (15) preambulumbekezdéséből is következik – az az elv, amelyre az említett rendeletben foglalt joghatósági szabályok épülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a (15) preambulumbekezdésből kitűnik, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet célja a joghatósági szabályok nagymértékű kiszámíthatósága révén a jogbiztonság garantálása. Márpedig ez a cél nem lenne elérhető, ha elfogadnánk, hogy a tagállami bíróság elveszíti az előtte szabályszerűen indított kereset elbírálására vonatkozó hatáskörét attól függően, hogy az alperes milyen védekezést választ, és az adott esetben mikor tartja célszerűnek, különösen ha az eljáró bíróság eljárási szabályai lehetővé teszik, hogy ilyen védekezési jogalapra az eljárás bármely szakaszában hivatkozzanak. Amint ugyanis a főtanácsnok a 2024. február 22‑i indítványának 73. és 74. pontjában hangsúlyozta, a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikke 4. pontjának ilyen értelmezése azzal a következménnyel járna, hogy a bíróság előtti eljárás során mindvégig fennállna annak kockázata, hogy a bíróságnak meg kell állapítania joghatósága hiányát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, mivel a „Brüsszel Ia” rendelet 27. cikke értelmében valamely tagállam bírósága köteles megállapítani joghatóságának hiányát, amennyiben egy másik tagállam bírósága rendelkezik kizárólagos joghatósággal, és nem teheti át az ügyet ez utóbbihoz, ez az értelmezés azt jelentené, hogy az alperes a lakóhelye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban megadott szabadalom semmisségére vonatkozó kifogás előterjesztésével megszüntethetné a vele szemben a lakóhelye szerinti tagállam bírósága előtt szabályszerűen indított szabadalombitorlási eljárást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikke 4. pontjának a jelen ítélet 41. pontjában elfogadott értelmezése teljes mértékben megfelel e rendelkezés céljának, amely – amint az a jelen ítélet 36. pontjában megállapításra került – abban áll, hogy a szabadalom lajstromozásával vagy érvényességével kapcsolatos jogvitákat – anélkül, hogy túllépnék az e cél eléréséhez szükséges mértéket – a szabadalmat megadó tagállam bíróságai számára tartsák fenn, amelyek e jogviták anyagi és jogi közelsége miatt a legalkalmasabbak e jogviták elbírálására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közelebbről, amint arra a főtanácsnok a 2024. február 22‑i indítványának 75. és 77. pontjában rámutatott, ez az értelmezés – a jelen ítélet 44. pontjában említett értelmezéssel ellentétben – lehetővé teszi az európai szabadalom jogosultja számára, aki úgy véli, hogy e szabadalmat ugyanazon alperes több tagállamban is bitorolja, hogy valamennyi bitorlási kérelmét egyetlen bíróság előtt összpontosítsa, és átfogó kártérítést kapjon, ily módon elkerülve többek között az eltérő határozatok kockázatát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikke 4. pontjának a jelen ítélet 41. pontjában kifejtett értelmezését nem kérdőjelezi meg az, hogy az alkalmazása következtében szétválik az alperes lakóhelye szerinti tagállam bírósága előtt továbbra is folyamatban lévő szabadalombitorlási eljárás, és a másik tagállamban megadott szabadalom érvényességével kapcsolatos jogvita, amely tekintetében ez utóbbi tagállam bíróságainak van e rendelkezés alapján kizárólagos joghatósága.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint ugyanis arra a főtanácsnok a 2024. február 22‑i indítványának 79–94. pontjában lényegében rámutatott, ez szétválasztás nem jelenti azt, hogy a szabadalombitorlási keresetet elbíráló alperes lakóhelye szerinti tagállam bíróságának figyelmen kívül kellene hagynia azt a tényt, hogy az alperes egy másik tagállamban megadott szabadalom megsemmisítése iránt e másik tagállamban szabályszerűen keresetet indított. Ha azt indokoltnak ítéli, különösen akkor, ha úgy véli, hogy észszerű és nem elhanyagolható esély van arra, hogy a szabadalmat az említett másik tagállam hatáskörrel rendelkező bírósága megsemmisíti (lásd analógia útján: 2012. július 12‑i Solvay ítélet, C‑616/10, EU:C:2012:445, 49. pont), a szabadalombitorlási keresetet elbíráló bíróság adott esetben felfüggesztheti az eljárást, ami lehetővé teszi számára, hogy a szabadalombitorlási kereset elbírálása során figyelembe vegye a megsemmisítés iránti keresetet elbíráló bíróság határozatát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel az első és a második kérdésre azt a választ kell adni, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontját úgy kell értelmezni, hogy az alperes lakóhelye szerinti tagállam azon bírósága, amelyhez e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján egy másik tagállamban megadott szabadalom bitorlása miatt nyújtottak be keresetet, továbbra is joghatósággal rendelkezik e kereset elbírálására, ha az alperes az eljárás keretében kifogás útján vitatja a szabadalom érvényességét, míg a szabadalom érvényességére vonatkozó határozathozatalra kizárólag e másik tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság arra vár választ, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontját úgy kell‑e értelmezni, hogy az alkalmazandó harmadik állam bíróságára is, és következésképpen e bíróság számára az ezen államban megadott vagy hatályosított szabadalom érvényességének értékelését illetően kizárólagos joghatóságot biztosít?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet 24. cikkének 4. pontja értelmében a szabadalom érvényességével kapcsolatos ügyekben – a felek lakóhelyére való tekintet nélkül – a szabadalom megadása szerinti tagállam bíróságai rendelkeznek kizárólagos joghatósággal. Amint az a jelen ítélet 33. pontjából is következik, ez a rendelkezés nem tesz e tekintetben különbséget a tagállamban megadott nemzeti szabadalom és a tagállamban hatályosított európai szabadalom között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet 24. cikke 4. pontjának szövegéből következik, hogy ez a rendelkezés a tagállami bíróságoknak a tagállamok által megadott szabadalmak lajstromozásával vagy érvényességével kapcsolatos jogviták tekintetében fennálló kizárólagos joghatóságára vonatkozik. Amint ugyanis arra a főtanácsnok a 2024. szeptember 5‑i indítványának 23. pontjában lényegében rámutatott, a „Brüsszel Ia” rendeletben előírt rendszer – az azt megelőző jogi aktusokhoz hasonlóan – az Európai Unión belüli joghatósági rendszer, amely sajátos célokat, így a belső piac megfelelő működésére, valamint a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozására irányuló célt követ.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Bíróság már kimondta, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontja nem tekinthető alkalmazhatónak olyan helyzetben, amelyben az érintett szabadalmak megadására vagy hatályosítására nem az egyik tagállamban, hanem egy harmadik államban kerül sor (lásd ebben az értelemben: 2022. szeptember 8‑i IRnova ítélet, C‑399/21, EU:C:2022:648, 35. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen meg kell állapítani, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontja nem alkalmazható harmadik állam bíróságára, következésképpen nem ruház kizárólagos vagy nem kizárólagos joghatóságot ilyen bíróságra az ezen államban megadott vagy hatályosított szabadalom érvényességének értékelését illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett, tekintettel arra, hogy a kérdést előterjesztő bíróság a „Brüsszel Ia” rendelet 4. cikke (1) bekezdésének értelmezésével kapcsolatban kétségeket támasztott, és hogy e bíróság számára hasznos választ lehessen adni, azt is meg kell határozni, hogy amennyiben egy tagállami bírósághoz a 4. cikk (1) bekezdése alapján harmadik államban megadott vagy hatályosított szabadalom bitorlása miatt nyújtanak be keresetet, amelynek keretében kifogás útján a szabadalom érvényességének kérdését vetik fel, e bíróság az említett 4. cikk (1) bekezdése alapján joghatósággal rendelkezik‑e a kifogás elbírálására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy ahhoz, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet tárgyi hatálya alá tartozzon, a szóban forgó jogviszonynak nemzetközi elemet kell tartalmaznia. Ez következhet mind az alperes lakóhelyének elhelyezkedéséből, mind pedig a jogvita tárgyából – amely harmadik államban is lehet –, amennyiben ez a kapcsolat valamely tagállam bírósága előtt a bíróságok joghatóságának meghatározása tekintetében kérdéseket vethet fel (lásd ebben az értelemben: 2022. szeptember 8‑i Irnova ítélet, C‑399/21, EU:C:2022:648, 27–29. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig nem vitatott, hogy az alapügyben szóban forgó jogviszony, amely a harmadik kérdés tárgyát képezi, olyan nemzetközi elemeket tartalmaz, amelyek egyrészt a kérelmező lakóhelyéhez – mivel az az alperes lakóhelyétől eltérő tagállamban található –, másrészt pedig a jogvita tárgyához kapcsolódnak, mivel az alapügyben szóban forgó szabadalmat egy harmadik államban, nevezetesen a Török Köztársaságban hatályosították. Következésképpen ez a jogviszony e rendelet tárgyi hatálya alá tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében foglalt általános szabály értelmében az alperes lakóhelye szerinti tagállam bíróságai főszabály szerint joghatósággal rendelkeznek a harmadik államban megadott vagy hatályosított szabadalom olyan jogosultja által az alperes ellen indított bitorlási kereset elbírálására, aki egy másik tagállamban rendelkezik lakóhellyel. Ezenkívül az így eljáró tagállami bíróság joghatósága ezen általános szabály értelmében főszabály szerint kiterjed a bitorlási keresettel indított eljárásban a szabadalom érvényességére vonatkozóan kifogás útján felvetett kérdésre is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell azonban jegyezni, hogy az alperes lakóhelye szerinti tagállam ilyen jogvitában eljáró bíróságának a jogvita harmadik államban megadott vagy hatályosított szabadalom érvényességével kapcsolatos részének elbírálására vonatkozó ezen elvi joghatóságát korlátozhatják a „Brüsszel Ia” rendelet 73. cikkében foglaltakhoz hasonló különös szabályok.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a „Brüsszel Ia” rendelet 73. cikkének (1) bekezdése értelmében a Luganói Egyezmény szerződő államainak bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek a szerződő államok egyikében megadott szabadalom érvényességével kapcsolatos kérdések elbírálására, mivel ezen egyezmény 22. cikkének 4. pontja az említett rendelet 24. cikkének 4. pontjában szereplőhöz hasonló szabályt tartalmaz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hasonlóképpen, az egyik tagállam és egy harmadik állam között az említett rendelet 73. cikkének (3) bekezdésében előírt feltételek mellett létrejött kétoldalú egyezmény kikötheti, hogy e harmadik állam bíróságai kizárólagos joghatósággal rendelkeznek az ebben az államban megadott szabadalmak érvényességével kapcsolatos jogviták elbírálására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a „Brüsszel Ia” rendelet 33. és 34. cikkében előírt feltételek mellett a rendelet 4. cikkén alapuló joghatósággal rendelkező tagállami bíróság elismerheti harmadik államok bíróságainak joghatóságát és felfüggesztheti vagy megszüntetheti az eljárást, ha harmadik állam bírósága előtt eljárás van folyamatban abban az időpontban, amikor a tagállam bíróságához a harmadik állam bírósága előtti eljáráséval azonos jogalapból származó, azonos felek közötti kereset vagy a harmadik állam bíróságához benyújtott kérelemmel összefüggő kérelemmel fordulnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által elvégzendő vizsgálat szükségességét is fenntartva úgy tűnik, hogy a jelen ügyben az ilyen különös szabályokban előírt egyetlen korlátozást sem kell figyelembe venni. A Török Köztársaság ugyanis nem szerződő állam a Luganói Egyezményben, és a Bíróság rendelkezésére álló iratok nem tartalmaznak utalást a Svéd Királyság és e harmadik állam között alkalmazandó egyezmény vagy az említett harmadik állam bírósága előtt folyamatban lévő, a „Brüsszel Ia” rendelet 33. és 34. cikke értelmében vett eljárás fennállására vonatkozóan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt, amint arra a főtanácsnok a 2024. február 22‑i indítványának 23. pontjában rámutatott, az európai szabadalmak megadásáról szóló, 1973. október 5‑én Münchenben aláírt egyezmény nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kifejezetten meghatározná vagy korlátozná a szerződő felek bíróságainak az európai szabadalmakkal kapcsolatos, határokon átnyúló jogviták elbírálására vonatkozó joghatóságát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett meg kell határozni, hogy az általános nemzetközi jog korlátozza‑e valamely tagállam bíróságának a „Brüsszel Ia” rendelet 4. cikkének (1) bekezdésén alapuló, harmadik államban megadott vagy hatályosított szabadalom érvényessége kérdésének elbírálására vonatkozó joghatóságát, amennyiben ez a kérdés a tagállami bíróság előtt indított szabadalombitorlási eljárás keretében, kifogás útján merül fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy azok a szabályok, amelyek a nemzetközi szokásjogi szabályok kifejeződését képezik, ilyenként kötik az Unió intézményeit, és az uniós jogrend részét képezik (lásd ebben az értelemben: 2018. február 27‑i Western Sahara Campaign UK ítélet, C‑266/16, EU:C:2018:118, 47. pont; 2020. május 7‑i Rina ítélet, C‑641/18, EU:C:2020:349, 54. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ebből következik, hogy uniós hatáskörök alapján elfogadott jogi aktusokat – így a „Brüsszel Ia” rendeletet is – e szabályok és elvek alapján kell értelmezni és hatályukat behatárolni (lásd ebben az értelemben: 1992. november 24‑i Poulsen és Diva Navigation ítélet, C‑286/90, EU:C:1992:453, 9. pont; 2008. szeptember 3‑i Kadi és Al Barakaat International Foundation kontra Tanács és Bizottság ítélet, C‑402/05 P és C‑415/05 P, EU:C:2008:461, 291. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig egyrészt meg kell állapítani, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az következik, hogy valamely tagállam bíróságainak azon alapuló joghatósága, hogy az alperes e tagállam területén rendelkezik lakóhellyel, olyan jogvitában, amely a tárgya miatt legalább részben harmadik államhoz kapcsolódik, nem ellentétes a szerződések relatív hatályának nemzetközi jogi elvével (lásd ebben az értelemben: 2005. március 1‑jei Owusu ítélet, C‑281/02, EU:C:2005:120, 30. és 31. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt meg kell jegyezni, hogy az alperes lakóhelye szerinti bíróság e joghatóságát úgy kell gyakorolni, hogy az ne sértse a be nem avatkozás elvét, amelynek értelmében az állam nem avatkozhat be olyan ügyekben, amelyek alapvetően egy másik állam nemzeti hatáskörébe tartoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egy állam hatáskörei gyakorlása során olyan szellemi tulajdonjogokat adhat ki, hatályosíthat és jegyeztethet be, amelyek az adott állam területén kizárólagos szellemi tulajdonjogokat – például szabadalmat – biztosítanak jogosultjaik számára. Egyébiránt P. Jenard‑nak a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról és a bírósági határozatok végrehajtásáról szóló, 1968. szeptember 27‑i egyezményről szóló jelentéséből (HL 1979. C 59., 1. o.) is kitűnik, hogy az egyik ok, amely miatt ezen egyezmény 16. cikkének 4. pontja – amely a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikke 4. pontjának felel meg – kizárólagos joghatóságot biztosított a szabadalmat megadó szerződő állam bíróságainak a szabadalom lajstromozásával vagy érvényességével kapcsolatos jogviták elbírálására, abban rejlik, hogy „a nemzeti szabadalom megadása a nemzeti szuverenitásból ered”. Ezenkívül, amint az a jelen ítélet 36. pontjában megállapításra került, ezt a kizárólagos joghatóságot indokolja, hogy a szabadalmak megadása a nemzeti közigazgatási eljárást igényel, valamint hogy ezek a bíróságok a legalkalmasabbak az olyan ügyek elbírálására, amelyekben maga a jogvita a szabadalom érvényességével, illetve a letétbe helyezés vagy a lajstromozás fennállásával kapcsolatos.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amennyiben a szabadalom megsemmisítését kimondó bírósági határozat érinti e kizárólagos jogok fennállását, illetve részleges megsemmisítés esetén azok tartalmát, kizárólag ezen állam hatáskörrel rendelkező bíróságai hozhatnak ilyen határozatot. A jelen ítélet 71. pontjában említett be nem avatkozás elvéből ugyanis az következik, hogy kizárólag a szabadalom megadása vagy hatályosítása szerinti harmadik állam bíróságai rendelkeznek joghatósággal arra, hogy a szabadalmat olyan határozattal semmisítsék meg, amely a szabadalom fennállása vagy tartalma tekintetében módosíthatja az adott állam nemzeti nyilvántartásában foglaltakat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben az alperes lakóhelye szerinti tagállam bírósága, amely előtt – mint az alapügyben is – a „Brüsszel Ia” rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján bitorlási keresetet indítottak, amelynek keretében kifogás útján egy harmadik államban megadott vagy hatályosított szabadalom érvényességének kérdését vetik fel, joghatósággal rendelkezik e kérdés eldöntésére, ha a jelen ítélet 63–65. pontjában említett korlátozások egyike sem alkalmazható, mivel e bíróság e tekintetben meghozandó határozata nem érinti a szabadalom harmadik államban való fennállását vagy tartalmát, illetve nem vonja maga után a harmadik állam nemzeti nyilvántartásának módosítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint ugyanis arra a főtanácsnok a 2024. február 22‑i indítványának 62. pontjában rámutatott, és amint arra az alapeljárás felei, valamint az Európai Bizottság a Bíróság előtti 2024. május 14‑i tárgyaláson rámutatott, e határozatnak csak inter partes hatálya van, vagyis a hatálya az eljárásban részt vevő felekre korlátozódik. Így, amikor egy harmadik államban megadott szabadalom érvényességének kérdését a szabadalom bitorlása miatt egy tagállami bíróság előtt indított eljárásban kifogás útján vetik fel, e kifogás csak a kereset elutasítására irányul, nem pedig a szabadalom teljes vagy részleges megsemmisítését eredményező határozat meghozatalára. Az említett határozat semmilyen körülmények között nem tartalmazhat az érintett harmadik állam nemzeti nyilvántartásának vezetéséért felelős közigazgatási hatósághoz címzett felszólítást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességéből az következik, hogy a harmadik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a „Brüsszel Ia” rendelet 24. cikkének 4. pontját úgy kell értelmezni, hogy az nem alkalmazható harmadik állam bíróságára, következésképpen nem ruház semmilyen – kizárólagos vagy nem kizárólagos – joghatóságot ilyen bíróságra az ezen államban megadott vagy hatályosított szabadalom érvényességének értékelését illetően. Ha tagállami bíróság előtt e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján harmadik államban megadott vagy hatályosított szabadalom bitorlása miatt olyan keresetet nyújtanak be, amelynek keretében kifogás útján e szabadalom érvényességének kérdését vetik fel, e bíróság a 4. cikk (1) bekezdése alapján joghatósággal rendelkezik a kifogás elbírálására, mivel e bíróság e tekintetben meghozandó határozata nem érinti a szabadalom harmadik államban való fennállását vagy tartalmát, illetve nem vonja maga után a harmadik állam nemzeti nyilvántartásának módosítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-134" title="page-18">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12‑i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. cikkének 4. pontját</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-136" title="page-18">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-137" title="page-18">
      az alperes lakóhelye szerinti tagállam azon bírósága, amelyhez e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján egy másik tagállamban megadott szabadalom bitorlása miatt nyújtottak be keresetet, továbbra is joghatósággal rendelkezik e kereset elbírálására, ha az alperes az eljárás keretében kifogás útján vitatja a szabadalom érvényességét, míg a szabadalom érvényességére vonatkozó határozathozatalra kizárólag e másik tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1215/2012 rendelet 24. cikkének 4. pontját</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-139" title="page-18">
      a következőképpen kell értelmezni:
    </p>
    <p class="C32Dispositifmarge1" id="para-140" title="page-18">
      az nem alkalmazható harmadik állam bíróságára, következésképpen nem ruház semmilyen – kizárólagos vagy nem kizárólagos – joghatóságot ilyen bíróságra az ezen államban megadott vagy hatályosított szabadalom érvényességének értékelését illetően. Ha tagállami bíróság előtt e rendelet 4. cikkének (1) bekezdése alapján harmadik államban megadott vagy hatályosított szabadalom bitorlása miatt olyan keresetet nyújtanak be, amelynek keretében kifogás útján e szabadalom érvényességének kérdését vetik fel, e bíróság a 4. cikk (1) bekezdése alapján joghatósággal rendelkezik a kifogás elbírálására, mivel e bíróság e tekintetben meghozandó határozata nem érinti a szabadalom harmadik államban való fennállását vagy tartalmát, illetve nem vonja maga után a harmadik állam nemzeti nyilvántartásának módosítását.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-141" title="page-18">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: svéd.</p>
</body>
</html>
