EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2024.10.24.
COM(2024) 491 final
2024/0273(NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a Magyarországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától, valamint 168. és 168a. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról szóló (EU) 2018/1493 végrehajtási határozat módosításáról
INDOKOLÁS
A közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelv (a továbbiakban: a héairányelv) 395. cikkének (1) bekezdése értelmében a Tanács a Bizottság javaslata alapján bármelyik tagállamot egyhangúlag felhatalmazhatja arra, hogy az említett irányelvben foglaltaktól eltérő különös intézkedéseket alkalmazzon a hozzáadottérték-adó (héa) beszedésének egyszerűsítésére vagy egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére.
A Bizottságnál 2024. március 26-án iktatott levelében Magyarország felhatalmazást kért egy, a héairányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától, 168. cikkétől és 168a. cikkétől eltérő intézkedés alkalmazásának folytatására annak érdekében, hogy továbbra is korlátozhassa a héalevonási jogot bizonyos, nem kizárólag üzleti célra használt személygépkocsik lízingje tekintetében, és mentesíthesse az adóalanyokat azon kötelezettség alól, hogy az ilyen gépjárművek magáncélú használatát ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként kezeljék. Kérelméhez mellékelt egy jelentést, amely tartalmazza a levonási jogra alkalmazni tervezett százalékos arány felülvizsgálatát.
A héairányelv 395. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Bizottság 2024. május 29-én kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot Magyarország kérelméről. A Bizottság 2024. május 30-án kelt levelében értesítette Magyarországot arról, hogy birtokában van a kérelem elbírálásához szükségesnek ítélt valamennyi információnak.
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
A héairányelv 168. cikke alapján az adóalany jogosult az általa fizetendő adó összegéből levonni az adóköteles tevékenységeihez felhasznált beszerzésekre kivetett héa összegét. A héairányelv 168a. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy egy adóalany vállalkozásának vagyonát képező, az adóalany által a vállalkozási tevékenység céljára és attól eltérő célra egyaránt használt ingatlan esetében az ezen ingatlannal kapcsolatos ráfordítások héája csak a vállalkozási tevékenység céljára való használat arányában vonható le. A héairányelv 168a. cikkének (2) bekezdése értelmében a tagállamok e szabályt olyan egyéb termékekhez kapcsolódó ráfordítások héájára is alkalmazhatják, amelyek meghatározásuk szerint a vállalkozás vagyonának részét képezik. Ugyanezen irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében a vállalkozás vagyonát képező termék magáncélra történő használata ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásnak minősül, amennyiben a termék héája levonható volt. E rendszer lehetővé teszi az eredetileg levont héaösszeg behajtását a magáncélú használat tekintetében.
A személygépkocsik esetében nehéz ezt a rendszert alkalmazni, különösen mivel nem könnyű különbséget tenni a magáncélú és az üzleti célú használat között. Amennyiben a használatról nyilvántartás készül, annak vezetése külön terhet ró a vállalkozásokra, ellenőrzése pedig a közigazgatási szervekre.
A héairányelv 395. cikke értelmében a tagállamok az adóbeszedés egyszerűsítése, illetve egyes adócsalások és -kikerülések megelőzése érdekében a héairányelv rendelkezéseitől eltérő intézkedéseket alkalmazhatnak, amennyiben arra a Tanácstól felhatalmazást kaptak.
Magyarországnak az (EU) 2018/1493 tanácsi végrehajtási határozat alapján jelenleg jogában áll, hogy 50 %-ra korlátozza a héalevonási jogot a nem kizárólag üzleti célra használt személygépkocsik lízingjéhez kapcsolódó kiadások tekintetében levonható héa esetében, és mentesítse az adóalanyokat azon kötelezettség alól, hogy ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként kezeljék a szóban forgó személygépkocsik nem üzleti célra történő használatát. A különös intézkedés hatálya alá tartozó személygépkocsik a legfeljebb 9 fő szállítására tervezett, legfeljebb 5 tonna össztömegű gépjárművek. Az áruszállításra tervezett járművek, a különleges rendeltetésű járművek (darus kocsik, tűzoltókocsik, betonkeverő kocsik), a 10 vagy annál több személy szállítására tervezett járművek, valamint a vontatók és a pótkocsik nem tartoznak a héalevonási jog korlátozásának hatálya alá, hanem a rendes szabályok vonatkoznak rájuk. Azok az adóalanyok, akik nem kívánják alkalmazni az 50 %-os levonási határértéket, hanem a tényleges üzleti célú használat arányában történő héalevonás lehetőségét szeretnék választani, megtehetik ezt, feltéve, hogy tételes kimutatással rendelkeznek a lízingelt személygépkocsi üzleti használatát illetően. E különös intézkedés időbeli hatálya az (EU) 2021/1774 tanácsi végrehajtási határozattal jóváhagyott meghosszabbítást követően 2024. december 31-én lejár.
Magyarország kérelmezte az eredeti adólevonás meghatározott százalékos átalányértékre való korlátozására és ennek fejében a vállalkozásoknak a magáncélú használat adózási célból történő elszámolása alóli mentesítésére vonatkozó felhatalmazás meghosszabbítását. Magyarország arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy az intézkedés meghosszabbításának okai nagyrészt megegyeznek az előző kérelemben leírt okokkal. Magyarország megerősíti, hogy a különös intézkedés mind a vállalkozások, mind az adóhatóságok számára pozitív eredményt hozott, és továbbra is fennáll az eltérés létjogosultsága. Az (EU) 2018/1493 tanácsi végrehajtási határozat 5. cikkének megfelelően Magyarország benyújtotta a héalevonás tekintetében meghatározott százalékos határértékre vonatkozó jelentést is. Magyarország megítélése szerint az alkalmazott 50 %-os határérték továbbra is megfelelő. A szolgáltatott adatok szerint a lízingelt cégautók esetében a magánhasználat becsült aránya a 2016–2022-es időszakban 32 % és 53 % között mozgott. Mivel a becslés közvetett bizonyítékokon és feltételezéseken alapul, és ebből kifolyólag a valósnál magasabb értéket eredményezhet, Magyarország nézete szerint az előzetesen felszámított héa levonására vonatkozó 50 %-os határérték tűnik a legmegfelelőbbnek. Ezenkívül az adóhatóság ellenőrzési tapasztalatai azt mutatják, hogy 2021-hez hasonlóan az ellenőrzött adóalanyok döntő többsége – hozzávetőlegesen 90–95 %-a – az 50 %-os kötelező levonási hányadot alkalmazza. Magyarország szerint ennek oka továbbra is az, hogy ez a kötelező levonási hányad nyilvánvalóan mentesíti az adóalanyokat a tételes nyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól, és hogy az 50 %-os magáncélú felhasználás mértéke kellő pontossággal közelíti meg a gyakorlatot.
Tekintettel arra, hogy a különös intézkedés kedvezően befolyásolja mind az adózók, mind az adóhatóságok adminisztratív terheit, javasolt engedélyezni a jelenleg hatályos különös intézkedés meghosszabbítását. A felhatalmazás érvényességét indokolt egy újabb, 2027. december 31-ig tartó időszakra meghosszabbítani, és ezáltal lehetővé tenni annak értékelését, hogy szükséges és hatékony-e a különös intézkedés, valamint hogy az 50 %-os korlátozás továbbra is megfelelően tükrözi-e az üzleti és a magáncélú felhasználás közötti általános felosztást. Meghosszabbítás kérelmezése esetén a kérelmet és a hozzá csatolt, az alkalmazott százalékos arány felülvizsgálatáról szóló jelentést 2027. március 31-ig el kell juttatni a Bizottsághoz.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az adólevonási joghoz kapcsolódó hasonló eltérésekre más tagállamok (Észtország, Lettország, Horvátország, Lengyelország, Olaszország és Románia) is engedélyt kaptak.
A héairányelv 176. cikke értelmében a Tanácsnak meg kell állapítania, hogy milyen kiadások nem jogosítanak a héa levonására. Ennek megtörténtéig az irányelv felhatalmazza a tagállamokat az 1979. január 1-jén hatályban lévő korlátozások fenntartására. Ebből kifolyólag számos felfüggesztő („standstill”) rendelkezés létezik, amely korlátozza a személygépkocsikkal kapcsolatos héalevonási jogot.
A korábbi olyan kezdeményezések ellenére, amelyek annak szabályozására irányultak, hogy mely kiadáskategóriák tartozzanak a héalevonási jogra vonatkozó korlátozások hatálya alá, a szóban forgó eltérés mindaddig indokolt, amíg uniós szinten nem kerül sor az idevágó szabályok harmonizálására.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A héairányelv 395. cikke.
•Szubszidiaritás (nem kizárólagos hatáskör esetén)
Tekintettel a héairányelv azon rendelkezésére, amelyre a javaslat épül, a szubszidiaritás elve nem alkalmazandó.
•Arányosság
A határozat felhatalmazást ad egy tagállam számára, annak saját kérelme alapján, kötelezettséget tehát nem keletkeztet.
Az eltérés korlátozott hatályára tekintettel a különös intézkedés arányban áll a kitűzött célokkal, vagyis az adóbeszedési eljárás egyszerűsítésére és egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére irányuló törekvésekkel. Figyelembe véve különösen annak lehetőségét, hogy a vállalkozások a valós adókötelezettségüknél kevesebbet vallanak be, valamint azt, hogy mekkora terhet róna az adóhatóságokra a kilométeradatok ellenőrzése, az 50 %-os korlátozás egyszerűsítené a héabeszedést és megelőzné a – többek között a helytelen nyilvántartásból fakadó – adócsalást.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Javasolt aktus: tanácsi végrehajtási határozat.
A héairányelv 395. cikke értelmében a hozzáadottérték-adóra vonatkozó közös rendelkezésektől kizárólag abban az esetben lehet eltérni, ha arra a Tanács a Bizottság javaslata alapján egyhangúlag felhatalmazást ad. A tanácsi végrehajtási határozat a legmegfelelőbb jogi aktus, mivel az egy-egy tagállamnak is címezhető.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
Nem került sor konzultációra érdekelt felekkel. A javaslat Magyarország kérelmén alapul és kizárólag ezt a tagállamot érinti.
•Szakértői vélemények beszerzése és felhasználása
Külső szakértők bevonására nem volt szükség.
•Hatásvizsgálat
A javaslat célja az, hogy mentesítse az adóalanyokat a lízingelt cégautók magáncélra történő használatának nyilvántartására vonatkozó kötelezettség alól és ezáltal egyszerűsítse az adóbeszedési eljárást, valamint ezzel egyidejűleg megelőzze a helytelen nyilvántartásból fakadó héacsalások egyes formáit. A javasolt intézkedésnek tehát várhatóan kedvező hatása lesz a vállalkozások és az adóhatóságok szempontjából egyaránt. Magyarország megfelelőnek ítélte ezt a megoldást, amely hasonló más múltbeli, illetve jelenlegi eltérésekhez.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslat nem érinti hátrányosan az Unió héából származó saját forrásait.
5.EGYÉB ELEMEK
A javaslat időben korlátozott, és hatályvesztésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz, amely 2027. december 31-én lép életbe.
Amennyiben Magyarország a különös intézkedés újabb, 2027 utánra történő kiterjesztését venné fontolóra, legkésőbb 2027. március 31-ig meghosszabbítás iránti kérelmet és a százalékos korlát felülvizsgálatát is tartalmazó jelentést kell benyújtania a Bizottsághoz.
2024/0273 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
a Magyarországnak a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától, valamint 168. és 168a. cikkétől eltérő különös intézkedés bevezetésére történő felhatalmazásáról szóló (EU) 2018/1493 végrehajtási határozat módosításáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló, 2006. november 28-i 2006/112/EK tanácsi irányelvre és különösen annak 395. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
mivel:
(1)A 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikke úgy rendelkezik, hogy az adóalany jogosult az adóköteles tevékenységéhez felhasznált, a részére teljesített termékértékesítésre és szolgáltatásnyújtásra kivetett hozzáadottérték-adó (héa) levonására. Az említett irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontja értelmében héaelszámolási kötelezettség áll fenn abban az esetben, ha a vállalkozás vagyonát képező terméket az adóalany saját, illetve alkalmazottai szükségleteinek kielégítésére vagy általában vállalkozásidegen célokra használja fel.
(2)Magyarország az (EU) 2021/1774 tanácsi végrehajtási határozattal módosított (EU) 2018/1493 tanácsi végrehajtási határozat útján felhatalmazást kapott arra, hogy 2024. december 31-ig alkalmazzon egy különös intézkedést, amely egyrészről – a 2006/112/EK irányelv 168. és 168a. cikkétől eltérve – 50 %-os mértékűre korlátozza a héa levonására való jogot a nem kizárólag üzleti célra használt személygépkocsikkal kapcsolatos kiadások esetében, másfelől pedig – az említett irányelv 26. cikke (1) bekezdésének a) pontjától eltérve – nem ellenérték fejében nyújtott szolgáltatásként kezeli az adóalany vállalkozásának vagyonát képező személygépkocsi nem üzleti célú használatát, amennyiben a szóban forgó gépkocsi az (EU) 2018/1493 végrehajtási határozat 1. cikke alapján engedélyezett korlátozás hatálya alá tartozik (a továbbiakban: különös intézkedés).
(3)A Bizottságnál 2024. március 26-án iktatott levelében Magyarország a 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban felhatalmazást kért a különös intézkedés alkalmazásának folytatására (a továbbiakban: meghosszabbítás iránti kérelem).
(4)A 2006/112/EK irányelv 395. cikke (2) bekezdésének második albekezdése értelmében a Bizottság 2024. május 29-én kelt leveleiben továbbította a meghosszabbítás iránti kérelmet a többi tagállamnak. A Bizottság 2024. május 30-án kelt levelében értesítette Magyarországot arról, hogy rendelkezik a kérelem elbírálásához szükséges valamennyi információval.
(5)Az (EU) 2018/1493 végrehajtási határozat 5. cikke második bekezdésének megfelelően Magyarország a meghosszabbítás iránti kérelemmel együtt benyújtott egy jelentést, amely tartalmazza az említett végrehajtási határozat 1. cikkében említett héalevonási jog korlátozása tekintetében meghatározott százalékos arány felülvizsgálatát. A jelenleg rendelkezésre álló információk – nevezetesen a személygépkocsik magánhasználatával kapcsolatos adóellenőrzési tapasztalatok és statisztikai adatok – alapján Magyarország megerősíti, hogy az 50 %-os határérték továbbra is indokolt és megfelelő.
(6)Tekintettel arra, hogy a különös intézkedés kedvezően befolyásolja mind az adózók, mind az adóhatóságok adminisztratív terheit azáltal, hogy egyszerűsíti a héabeszedést és megelőzi a helytelen nyilvántartásból fakadó adócsalást, a Bizottság ezért úgy véli, hogy Magyarországot helyénvaló felhatalmazni a különös intézkedés alkalmazásának folytatására.
(7)A különös intézkedés időbeli hatályának meghosszabbítását helyénvaló a szóban forgó intézkedés eredményességének és a százalékos arány megfelelő voltának értékeléséhez szükséges időtartamra korlátozni. Magyarországot tehát indokolt felhatalmazni arra, hogy 2027. december 31-ig folytathassa a különös intézkedések alkalmazását.
(8)A különös intézkedés arányos a kitűzött – azaz a héabeszedés egyszerűsítésére és egyes adócsalások és -kikerülések megelőzésére irányuló – célokkal, mivel időbeli és tárgyi hatálya korlátozott. Emellett a különös intézkedés nem jár annak kockázatával, hogy a csalás átterjedne más ágazatokra vagy más tagállamokra.
(9)Amennyiben Magyarország úgy ítéli meg, hogy a különös intézkedés időbeli hatályát 2027 utánra is ki kell terjeszteni, 2027. március 31-ig be kell nyújtania a Bizottsághoz az alkalmazott százalékos határérték felülvizsgálatát tartalmazó jelentést és a meghosszabbítás iránti kérelmet.
(10)A különös intézkedés a végső fogyasztói szinten beszedett adóbevétel teljes összegét csak elhanyagolható mértékben fogja befolyásolni, és nem lesz kedvezőtlen hatással az Unió héából származó saját forrásaira.
(11)Az (EU) 2018/1493 végrehajtási határozatot ezért ennek megfelelően módosítani kell,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
Az (EU) 2018/1493 végrehajtási határozat 5. cikkének helyébe a következő szöveg lép:
„5. cikk
Ez a határozat 2027. december 31-én hatályát veszti.
Az e határozatban megadott felhatalmazás időbeli hatályának meghosszabbítására irányuló kérelmet 2027. március 31-ig be kell nyújtani a Bizottsághoz, és csatolni kell hozzá az 1. cikkben foglalt százalékos arány felülvizsgálatát tartalmazó jelentést.”
2. cikk
Ennek a határozatnak Magyarország a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök