BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról /* SWD/2013/0223 final */
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés. 3 1........... Eljárási kérdések és az
érdekelt felekkel folytatott konzultációk. 3 2........... Szakpolitikai háttér, a
probléma meghatározása és a szubszidiaritás. 3 3........... A kezdeményezés
célkitűzései 5 4........... Szakpolitikai
lehetőségek. 5 5........... Hatásvizsgálat 6 6........... A szakpolitikai
lehetőségek összehasonlítása. 8 7........... Figyelemmel kísérés és
értékelés. 10 Bevezetés A jelen hatásvizsgálat egy olyan lehetséges
uniós kezdeményezés hatásait tekinti át, amely a belső piac
széttöredezésének megakadályozása érdekében fokozná az e-számlázás
átjárhatóságát az Európai Unióban a közbeszerzések területén. 1. Eljárási
kérdések és az érdekelt felekkel folytatott konzultációk A Bizottság a közeljövő prioritásának
tekinti az e-számlázás közbeszerzések területén való alkalmazásának
előmozdítását. Ez
tükröződik a közbeszerzések területén való e-számlázásra vonatkozó
kulcsintézkedésnek a második egységes piaci intézkedéscsomagba történő
felvételében. E hatásvizsgálat külső kutatás elemzésén,
az érdekelt felekkel folytatott konzultációkon és egy több mint 700 választ
begyűjtő online felmérésen alapul. 2. Szakpolitikai
háttér, a probléma meghatározása és a szubszidiaritás A jelen kezdeményezés kizárólag a 2004/17/EK,
2004/18/EK és 2009/81/EK irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzéseket
érinti. 2.1. A probléma meghatározása A számlák közbeszerzések területén való
cseréjére tekintettel a fő problémaforrás, hogy több nem átjárható
e-számlázási szabvány létezik az Európai Unióban. E problémaforrást tágabb összefüggésbe kell helyezni, amelyben az
e-számlázás használatának ösztönzésére irányuló erőfeszítések és az
e-számlázás sok előnyének széleskörű elismertsége ellenére az állami
szektor az Európai Unióban meglehetősen tartózkodó volt. Az e-számlázás használatának előmozdításáról
vagy bevezetéséről döntő tagállamok gyakran saját műszaki
megoldásaikkal álltak elő, amelyek külön nemzeti szabványon alapulnak; ez
csak súlyosbítja az átjárhatósággal kapcsolatos problémát, mivel egyre újabb
szabványok jelennek meg a piacon. 2.1.1. Probléma
(P1) – túlzott összetettség és jogi bizonytalanság a vállalkozások számára Az, hogy az Európai Unióban sok különböző
e-számlázási követelmény és szabvány létezik, túlzott összetettséggel és jogi
bizonytalansággal jár a vállalkozások számára abban az esetben, ha számlákat
bocsátanak ki másik tagállamba. Az
uniós e-számlázási piacon fennálló összetett helyzetet a szállítók terhesnek
tekintik, és az az e-számlák más tagállambeli el nem fogadásának kockázatát
idézi elő. 2.1.2. Probléma
(P2) – magasabb költségek a vállalkozások számára Mivel az Európai Unióban létező többféle
e-számlázási követelmény, szabvány, megoldás és hálózat/platform nem átjárható,
és mivel a piacon nem áll rendelkezésre közös szabvány, a határokon átnyúló
közbeszerzési tevékenységeket végezni kívánó vállalkozásoktól gyakran egy új
szabvány támogatását kívánják meg minden egyes alkalommal, amikor azok egy új
piacra lépnek. Ez emeli a költségeket,
függetlenül attól, hogy a számlákat közvetlenül vagy szolgáltatókon keresztül
nyújtják-e be. A vállalkozások e
magasabb működési költségei a vevőkre is negatív hatást gyakorolnak,
mivel magasabb árakat kell felszámítani termékeikért vagy szolgáltatásaikért. 2.1.3. Következmények A túlzott összetettség/jogi bizonytalanság és
a magasabb működési költségek a vállalkozások számára piacra lépési
akadályokat képezhetnek a határokon átnyúló közbeszerzések esetében. Ahol azt alkalmazzák az Európai Unióban, az
e-számlázás többnyire külön – gyakran nemzeti – hálózatokra korlátozódik,
„e-számlázási szigeteket” alakítva ki a belső piacon.
E problémák attól is visszatarthatják a vállalkozásokat,
hogy más tagállamokban nyújtsanak be közbeszerzési pályázatot, ami azt jelenti,
hogy a vállalkozások lehetséges üzleti lehetőségeket mulasztanak el azon
különleges e-számlázási követelmények miatt, amelyeknek nem képesek megfelelni,
vagy amelyeket túl költségesnek ítélnek. A nemzeti e-számlázási rendszerek fölénye végezetül alacsonyabb
mértékű határokon átnyúló pályázást, kevesebb részt vevő vállalkozást
és ezért kisebb mértékű versenyt jelent, ami másfelől a belső
piac hatékonyságot nélkülöző működését eredményezi. 2.2. Alapforgatókönyv Új uniós intézkedés hiányában az e-számlázás
közbeszerzések területén való bevezetése az Európai Unióban lassú és egyenletes
tempóban folytatódna, egyre több nemzeti szabvány piaci megjelenésével. Nincs garancia arra, hogy a tagállamok átjárható
megoldások mellett fognak dönteni – a legújabb tapasztalatok ennek
ellenkezőjét sugallják. Így fennáll a kockázata annak, hogy a közbeszerzések területén való
e-számlázás az Európai Unióban fokozottan összetetté és költségessé válik,
mivel a vevőknek, szállítóknak és szolgáltatóknak növekvő számú
nemzeti követelménynek és szabványnak kell megfelelniük. A piacra lépési akadályok nem csak fennmaradnának, de akár
fokozódhatnának is. 2.3. Jogalap és szubszidiaritás Az Európai Uniónak a belső piac
működésének biztosítását szolgáló intézkedések elfogadásához való joga az
Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ)
114. cikkéből ered. A közbeszerzések területén való e-számlázással
kapcsolatos uniós intézkedést a szubszidiaritással kapcsolatos okok indokolják. A tagállamok által tett intézkedések
súlyosbították az átjárhatatlansági problémát, mivel több e-számlázási szabvány
jelent meg a piacon (további átjárhatatlansági költségeket és összetettséget
generálva). Az irányelvek hatálya alá tartozó közbeszerzési ügyletek határokon
átnyúló érdekei és az e-számlázás ezen ágazatban történő bevezetésére
irányuló folyamatban lévő nemzeti kezdeményezések miatt a közbeszerzések
területén való e-számlázással kapcsolatos uniós intézkedés lenne a
legmegfelelőbb módja az átjárhatóság fejlesztésének és a belső piac további
széttöredezése megakadályozásának. A
tagállamok ezt nem végezhetik el maguk, mivel az ilyen intézkedések nem
garantálnák a gazdasági szereplők számára az átjárhatóságot, és nem
számolnák fel a piacra lépési akadályokat. 3. A
kezdeményezés célkitűzései 3.1. Általános
célkitűzések A jelen kezdeményezés elsődleges
célkitűzése a belső piac működésének javítása a határokon
átnyúló közbeszerzések területén az e-számlázási szabványok elégtelen
átjárhatósága által előidézett piacra lépési akadályokat mérséklő
mechanizmusok elfogadása útján. 3.2. Konkrét célkitűzések Az általános célkitűzés eléréséhez
hozzájáruló konkrét célkitűzések a következők: (1)
az összetettség csökkentése és a világosság és
jogbiztonság növelése a gazdasági szereplők számára annak lehetővé
tétele útján, hogy számláikat általuk ismert és széles körben elfogadott
szabványok szerint küldjék meg; (2)
a működési költségek – mint például a többféle
e-számlázási szabvány és rendszer támogatásával kapcsolatos költségek –
csökkentése a határokon átnyúló közbeszerzésekben részt vevő gazdasági
szereplők számára. 3.3. Operatív célkitűzések A következő operatív célkitűzés
azonosítására került sor: · A feltételek megteremtése a közbeszerzések területén való e-számlázásra
vonatkozó olyan műszaki szabvány vagy szabványok kialakításához, amelyek
biztosítják a határokon átnyúló átjárhatóságot – más szóval olyan feltételek
megteremtése, amelyek között az e-számlázási rendszerek közötti kommunikáció és
megfeleltetés kevésbé lesz forrásigényes, lehetővé téve a vevők és
eladók számára, hogy a közbeszerzések területén a legalacsonyabb költségek
mellett és minimális bonyolultsággal cseréljenek számlát. 4. Szakpolitikai
lehetőségek || Egy új európai szabvány piaci bevezetése || A tagállamoknak az új európai szabvánnyal összhangban kell elfogadniuk a számlákat || Csak az új európai szabvány alkalmazható (1) lehetőség: Nincs új uniós intézkedés || NEM || NEM || NEM (2) lehetőség: Szabad választási megközelítés || IGEN || NEM || NEM (3) lehetőség: Szelektív áttérés az e-számlázásra || IGEN || NEM/IGEN (IGEN – csak ha a tagállam vagy az ajánlatkérő kötelezővé teszi az e-számlázás használatát) || NEM (4) lehetőség: Kötelező elfogadás || IGEN || IGEN || NEM (5) lehetőség: Teljes harmonizáció || IGEN || IGEN || IGEN 5. Hatásvizsgálat Az e-számlázás területén fennálló piacra lépési
akadályok megszüntetése főként gazdasági hatásokkal járna mind a
költségek, mind a hasznok tekintetében, az utóbbi nagyobb jelentősége
mellett. Az elsődleges hatásokat
további „másodlagos” hatások egészítenék ki, mivel a fokozottabb átjárhatóság
minden valószínűség szerint az e-számlázás fokozottabb bevezetésével
járna. E másodlagos hatások
gazdasági, társadalmi és környezeti jellegű hatások lennének. 5.1. Elsődleges hatások E hatások mértéke a választott
lehetőségtől függ – minél több felhasználó csatlakozik egy egységes
megoldáshoz, annál kevesebb piacra lépési akadály marad fenn. Egy közös szabvány létrehozása minden, az új
szabályokat alkalmazó ajánlatkérővel kapcsolatba kerülő vállalkozás
számára megoldaná az átjárhatóság problémáját. Egyetlen átjárható és általánosan elfogadott európai szabvány
rendelkezésre állása mérsékelné a külföldi üzletkötés bonyolultságát, és
nagyobb jogbiztonságot biztosítana a vállalkozások számára. Az a sok különböző e-számlázási szabvány
támogatásának szükségességéből eredő költségeket is csökkentené. A vállalkozások számára további megtakarítási
lehetőség adódhat az e-számlázási ügyletekkel kapcsolatos árazási
rendszerek és piaci struktúrák némi átalakításából. Az új európai e-számlázási szabvány
használatát megkívánó bármely intézkedés némi végrehajtási költséggel járna a
vállalkozások, az ajánlatkérők és a tagállamok számára. E költségeknél mindazonáltal többet nyomnának a
latban a várható hasznok, például az e-számlázásból eredő működési
megtakarítások, a közbeszerzések területén a fokozott verseny miatt kialakuló
alacsonyabb árak. 5.2. Másodlagos hatások Az új európai e-számlázási szabvány elfogadása
másodlagos hatásokkal is járhat az e-számlázás közbeszerzések területén való
fokozott bevezetése révén. Az
e-számlázás alkalmazásának e fokozódása bizonyos gazdasági, társadalmi és
környezeti hatások forrásává válna. 5.2.1. Gazdasági,
környezeti és társadalmi hatások Az e-számlázás elterjedésének fokozódása által
kiváltott gazdasági hatások a közbeszerzés körében várt megtakarítások által
kiváltott, a gazdaságban tapasztalható megtakarításokhoz kapcsolódnának
(például a vevők és eladók működési költségeinek csökkenése, fokozott
átláthatóság, rövidebb kifizetési idők). A társadalmi hatások várhatóan semlegesek lesznek.
A környezeti hatások várhatóan pozitívak lesznek – azok
mindenekelőtt alacsonyabb mértékű papírfelhasználásban és alacsonyabb
CO2-kibocsátásban nyilvánulnának meg. 5.2.2. Az
adminisztratív terhek csökkentése A számlázási adatok elektronikus
elérhetősége egyszerűsítené az ellenőrzést és a tagállami
adóhatóságok általi adóbeszedést, valamint a vállalkozás által készítendő
jelentések elkészítését. Ez
másfelől csökkentené a vállalkozások adminisztratív terheit. Amiatt, hogy az ilyen adminisztratív
követelmények súlyosabban terhelik a kisebb vállalkozásokat, e csökkentés
különösen a kkv-k számára lenne előnyös. 5.3. A különböző
szakpolitikai lehetőségek hatásai 5.3.1. (1)
lehetőség – Nincs új uniós intézkedés E lehetőséget az alapforgatókönyv
ismerteti. 5.3.2. (2)
lehetőség – Szabad választási megközelítés Új európai e-számlázási szabványt
fejlesztenének ki és ajánlanának a közbeszerzések területén történő
használatra, de az e-számlák európai szabvány szerinti elfogadása az egyes
tagállamok és/vagy ajánlatkérők mérlegelési jogkörébe tartozna. A piacra lépési akadályok fennmaradnának. A vállalkozások költségterhe nem csökkenne, mivel
arra lennének kényszerítve, hogy egy időben több e-számlázási szabványt
alkalmazzanak. Ha nem teszik ezt,
lehetséges üzleti lehetőségektől esnének el. A jelen kezdeményezés célkitűzése nem
lenne elérhető, mivel az átjárhatóság továbbra is problematikus maradna. Másodlagos hatások kizárólag az e-számlázásra
való átállás mértékének megfelelő mértékben jelentkeznének, de e
lehetőség önkéntes jellege miatt e folyamat méretét nehéz megbecsülni. 5.3.3. (3)
lehetőség – Szelektív áttérés az e-számlázásra Azoknak a tagállamoknak, amelyek saját
kezdeményezésükre kötelezővé teszik az e-számlázást a közbeszerzések
területén, el kellene fogadniuk az új európai szabvány szerinti elektronikus
számlákat. Ez csökkentené az
e-számlázás költségeit és összetettségét a vállalkozások számára, amelyek így
már képesek lennének egységes szabvány szerint elektronikus számlákat küldeni
bármely ajánlatkérőnek, amely kötelezővé teszi az e-számlázást. Fokozódna az átjárhatóság, de az alkalmasint nem
lenne biztosított azon tagállamokban, amelyekben de facto megkövetelik a
kötelező e-számlázás bevezetését, de az jogi szempontból (de jure) nem
kötelező. A vállalkozásokat
sújtó jogbizonytalanság fennmaradhat. A tagállamok egyenlőtlen bánásmódban
részesülnének: azoknak, amelyek már
alkalmazzák az e-számlázást a közbeszerzések területén, alkalmazkodniuk kellene
az új szabványhoz, miközben azoknak, amelyek még nem alkalmazzák azt, nem lenne
kötelező átállniuk, és akár el is rettenhetnének attól, hogy ezt gyorsan
megtegyék. A másodlagos hatásokat nehéz megjósolni. Hosszú időbe kerülhet, hogy minden tagállam
átálljon az e-számlázásra a közbeszerzések területén. A nagyobb költséghatékonyságból és a közbeszerzések területén
előálló fokozott versenyből eredő megtakarításokból fakadó
lehetséges hasznok nem vagy csak nagyon lassan jelentkeznének. 5.3.4. (4)
lehetőség – Kötelező elfogadás Új közös európai szabványt fejlesztenének ki
és tennének hozzáférhetővé minden gazdasági szereplő által
történő használatra. Az ezen
szabványnak megfelelő e-számlák minden ajánlatkérő általi elfogadása
kötelező lenne a közbeszerzések területén, a létező műszaki
megoldások lecserélése nélkül. Az operatív célkitűzés gyorsan
megvalósulna: az európai szabványnak
megfelelő e-számlák elfogadásának követelménye hatékonyan biztosítaná az
átjárhatóságot, és így a rendelkezések hatálybalépésének napjától megszüntetné
a piacra lépési akadályokat. Az
ezenkívül megfelelő, egységes megoldást és útmutatást nyújthat azon
tagállamoknak, amelyek még nem vezették be az e-számlázást. A vállalkozások számára e lehetőség
bizonyosságot jelentene abban a tekintetben, hogy minden munka és költség
viszonylag rövid időn belül amortizálódik. Annak tudata, hogy az egyetlen egységes megoldásba történő
befektetés lehetővé fogja tenni az e-számlák bármely ajánlatkérőnek
bármely tagállamba történő megküldését, alighanem meggyőző tényezőnek
bizonyul majd az e-számlázásra történő átállást illetően. Másodlagos hatások csak az e-számlázásra való
átállás mértékének megfelelő mértékben jelentkeznének. Mivel egy közös szabvány rendelkezésre állása
alighanem több piaci szereplőt bátorít majd e lépés megtételére, e
folyamat mérete alighanem jelentősebb lesz, mint az előző
lehetőségek esetében. 5.3.5. (5)
lehetőség – Teljes harmonizáció A továbbiakban nem lenne lehetőség a
számlák jelenleg létező szabványok szerinti kibocsátására. Jóllehet e megközelítés teljes mértékben
harmonizálná az e-számlázást az Európai Unióban, a nemzeti e-számlázási
rendszereket már kifejlesztett tagállamokban eszközölt befektetések kárba
vesznének. E megközelítés ezenkívül
igen zavart keltő és költséges lenne a szolgáltatók számára, mivel
teljesen át kellene alakítaniuk rendszereiket. E megközelítés végezetül erős politikai ellenállásba ütközne azon
tagállamok részéről, amelyek már bevezettek e-számlázási rendszereket. 6. A
szakpolitikai lehetőségek összehasonlítása A különböző lehetőségek elemzése a
következő eredményekkel járt: || Célkitűzés – a közbeszerzések területén való e-számlázás átjárhatóságának fejlesztése/előmozdítása Szakpolitikai lehetőségek || EREDMÉNYESSÉG || HATÉKONYSÁG || KOHERENCIA[1] (1) lehetőség: Nincs új uniós intézkedés || 0 || 0 || 0 (2) lehetőség: Szabad választási megközelítés || (+ / ?) || (≈) || (?) (3) lehetőség: Szelektív áttérés az e-számlázásra || (+) || (+) || (- / ?) (4) lehetőség: Kötelező elfogadás || (+ +) || (+) || (+ / ?) (5) lehetőség: Teljes harmonizáció || (+ +) || (- -) || (≈) A hatás mértéke az
alapforgatókönyvhöz viszonyítva (az alapforgatókönyvet a 0 jelzi): ++ erősen pozitív; + pozitív; – – erősen negatív; – negatív;
≈ marginális/semleges; ? bizonytalan; n.a. nem alkalmazható A (4) lehetőség tűnik a
legmegfelelőbb választásnak: ·
E lehetőség megszüntetné a jelenlegi
széttöredezést, és biztosítaná a belső piac megfelelő működését. ·
Mivel az e-számlázásra való áttérésre a vállalkozás
kezdeményezésére kerülne sor, az nem keletkeztetne szükségtelen költségeket. Ez tiszteletben tartaná a szubszidiaritás és az
arányosság elvét is. ·
Az e-számlázásra való szélesebb körű áttérés
előmozdítása folytán e lehetőség az e-számlázás által kínált
hatékonyságnövekedés és gazdasági megtakarítások teljes skáláját magában
foglalná. ·
Annak révén, hogy e lehetőség lehetővé
teszi a vállalkozások és ajánlatkérők számára a létező nemzeti
számlázási rendszerek további használatát, mindkét csoport számára csökkenti az
áttérés költségeit és zavarait. 2017-es vagy 2018-as határidő javasolt az
új európai szabvány szerinti e-számlák kötelező elfogadásának
bevezetésére. E határidő tükrözi
az érdekelt felek gyors előrelépés iránti óhaját, és összhangban áll a
kötelező e-közbeszerzés megindításának a közbeszerzésről szóló
felülvizsgált irányelvekre vonatkozó tervezetekben foglalt várható
időpontjával. 7. Figyelemmel
kísérés és értékelés Az ajánlatkérőket, vállalkozásokat vagy
tagállamokat a figyelemmel kíséréshez használt információk összegyűjtése
miatt terhelő további (adminisztratív) terhek elkerülése érdekében a
javasolt indikátorok főként már létező adatforrásokra (például
HL/TED, Eurostat) vagy az érdekelt felek (például e-számlázással foglalkozó
szolgáltatók) által üzleti tevékenységük során már összegyűjtött adatokra
támaszkodnak. Létezik mindazonáltal
néhány adatrés, amely a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság
által elvégzendő további kutatást (célzott tanulmányok és felmérések)
igényel majd. [1] A
koherencia értékelésére a másodlagos hatásokat (vagyis az e-számlázás fokozott
bevezetése által előidézett hatásokat) és azon mértéket is figyelembe véve
került sor, amilyen mértékben a lehetőségek koherensek más uniós
szakpolitikákkal (különösen az e-közbeszerzési kezdeményezéssel és a késedelmes
fizetésekről szóló irányelv célkitűzéseivel).