2021.6.22.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 222/21


A TANÁCS (KKBP) 2021/1011 HATÁROZATA

(2021. június 21.)

az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjének kinevezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 33. cikkére és 31. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének javaslatára,

mivel:

(1)

A Tanács 2015. december 7-én elfogadta a (KKBP) 2015/2274 határozatot (1), amellyel Ángel LOSADA FERNÁNDEZ-t nevezte ki az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjévé (EUKK).

(2)

A Tanács 2018. június 25-én elfogadta a (KKBP) 2018/906 határozatot (2), amellyel meghosszabbította Ángel LOSADA FERNÁNDEZ-nek mint a Száhel-övezetért felelős EUKK-nak a megbízatását. Az említett határozatot legutoljára a (KKBP) 2021/283 tanácsi határozat (3) módosította. Az EUKK megbízatása 2021. június 30-án lejár.

(3)

A Száhel-övezetért felelős új EUKK-t kell kinevezni egy 14 hónapos időszakra.

(4)

Az EUKK a megbízatását olyan helyzetben látja el, amely rosszabbodhat, és amely akadályozhatja az Unió külső tevékenységének tekintetében a Szerződés 21. cikkében meghatározott célkitűzések elérését,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az Európai Unió különleges képviselője

(1)   A Tanács Emanuela DEL RE-t az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjévé (EUKK) nevezi ki a 2021. július 1-jétől 2022. augusztus 31-ig tartó időszakra. A Tanács határozhat úgy, hogy az EUKK megbízatását meghosszabbítja vagy korábban megszünteti a Politikai és Biztonsági Bizottság (PBB) értékelése és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) javaslata alapján.

(2)   Az EUKK megbízatása alkalmazásában Száhel-övezet alatt azokat a területeket kell érteni, amelyek a 2021. április 16-i tanácsi következtetésekkel elfogadott, a Száhel-övezetre vonatkozó integrált európai uniós stratégia (a továbbiakban: a stratégia) elsődleges földrajzi hatókörét alkotják, azaz Burkina Fasót, Csádot, Malit, Mauritániát és Nigert. Az EUKK-nak szükség szerint együtt kell működnie a Csád-medence országaival és a Száhel-övezeten túli más országokkal és regionális, illetve nemzetközi szervezetekkel is, ideértve a Maghreb-térség, Nyugat-Afrika és a Guineai-öböl országait és szervezeteit is.

2. cikk

Politikai célkitűzések

(1)   A stratégia politikai célkitűzésein alapulva az EUKK megbízatása a következő: aktívan hozzá kell járulnia a térség tartós békéjét, biztonságát, stabilitását és fenntartható fejlődését célzó regionális és nemzetközi erőfeszítésekhez és azoknak prioritást kell biztosítania. Az EUKK-nak továbbá törekednie kell arra, hogy javítsa az Unió Száhel-övezeten belüli többrétű szerepvállalásának minőségét, hatását és láthatóságát.

(2)   Az EUKK-nak integrált módon hozzá kell járulnia a térséget érintő uniós erőfeszítések kidolgozásához és végrehajtásához, a politikai, biztonsági és fejlesztési területeken egyaránt, továbbá hozzá kell járulnia az uniós tevékenységekkel kapcsolatos minden releváns eszközzel és érdekelt féllel való koordinációhoz. Az EUKK-nak hozzá kell járulnia a nemzeti, regionális és nemzetközi mechanizmusokat – mindenekelőtt a Száhel-övezet biztonságáért és stabilitásáért létrejött partnerséget (P3S-kezdeményezés), a Száhel Szövetséget, valamint a Száhel-övezettel való politikai és stratégiai együttműködés kereteként szolgáló, a Száhel-övezettel foglalkozó koalíciót – illetően folytatott uniós szerepvállalás és koordináció elmélyítéséhez.

(3)   Az EUKK-nak tevékenységét az Európai Külügyi Szolgálattal, az Unió küldöttségeivel, a Bizottsággal, a tagállamokkal és az egyéb érintett érdekelt felekkel szoros együttműködésben és koordinációban kell folytatnia. Kiemelt figyelmet kell fordítani a Száhel-övezet G5-országaival fennálló partnerség megerősítésére és elmélyítésére, valamint az azokban a nemzetközi eszmecserékben való közreműködésre, amelyek témája a Száhel-övezet G5-országai közös erőinek támogatását célzó állandó és kiszámítható finanszírozás.

3. cikk

Megbízatás

(1)   A Száhel-övezettel kapcsolatos politikai célkitűzések megvalósítása érdekében az EUKK megbízatása a következő:

a)

tevékenyen hozzájárul a stratégia végrehajtásához, illetve a térségbeli válságokra irányuló integrált uniós megközelítés koordinálásához és továbbfejlesztéséhez azzal a céllal, hogy fokozni lehessen az Unió Száhel-övezetben folytatott tevékenységeinek általános összhangját és hatékonyságát;

b)

az uniós célkitűzések megvalósítása érdekében és az Unió által a Száhel-övezetben betöltött szerep jobb megértését segítendő, többek között ingadiplomácia útján párbeszédet folytat a térség minden érintett szereplőjével, kormányokkal, regionális szervezetekkel, különösen a Száhel-övezet G5-országaival és azok közös erőivel, az algíri folyamat eredményeként létrejött, a mali békéről és megbékélésről szóló megállapodás (a továbbiakban: a mali békemegállapodás) aláíró feleivel, nemzetközi szervezetekkel, a civil társadalom és a diaszpóra képviselőivel, valamint a Maghreb, a Guineai-öböl és a Csád-medence országaival. A Száhel-övezet G5-országait illetően figyelmet kell fordítani többek között az emberi jogok tiszteletben tartásának az előmozdítására, valamint a közös erőik nem katonai jellegű elemeire, így például a rendőrségi elemre;

c)

képviseli és előmozdítja az Unió érdekeit és láthatóságát az érintett regionális és nemzetközi fórumokon, valamint a mali békemegállapodás alapján működő Comité de Suivi-ben és a térség stabilitása szempontjából releváns egyéb nemzeti folyamatokban való részvétel révén;

d)

elősegíti a teljes mértékben összehangolt és átfogó, térségbeli uniós tevékenységeket, felhasználva minden releváns eszközt, így többek között az Európai Békekeretet, a fejlesztési együttműködést, a tagállami tevékenységeket, valamint – az Európai Uniónak a mali fegyveres erők kiképzéséhez hozzájáruló katonai misszióján (EUTM Mali), az Európai Unió mali KBVP-misszióján (EUCAP Száhel Mali) és az Európai Unió nigeri KBVP-misszióján (EUCAP Száhel Niger) keresztül – a válságkezeléshez és konfliktusmegelőzéshez nyújtott uniós támogatást, továbbá a Száhel-övezettel foglalkozó koalíción belüli stabilizációs erőfeszítéseket, különösen a P3S-kezdeményezést és a Száhel Szövetséget, valamint ezek titkárságait;

e)

folyamatosan szorosan együttműködik az Egyesült Nemzetek Szövetségével (ENSZ), mindenekelőtt az ENSZ főtitkárának a Nyugat-afrikai térségért és a Száhel-övezetért felelős különleges képviselőjével, a Száhel-övezet fejlesztéséért felelős különleges koordinátorral, az ENSZ főtitkárának az ENSZ Maliban működő többdimenziós integrált stabilizációs missziójának (MINUSMA) a vezetését is ellátó különleges képviselőjével, az Afrikai Unióval és különösen az Afrikai Unió Maliért és a Száhel-övezetért felelős főképviselőjével, a Száhel-övezet G5 országaival – mindenekelőtt a G5-ök elnökségével és főtitkárával –, a Száhel-övezettel foglalkozó koalíció főképviselőjével, a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségével, a Csád-medence Bizottsággal, a Liptako-Gourma Hatósággal, valamint más vezető nemzeti, regionális és nemzetközi érdekelt felekkel, többek között a Száhel-övezettel foglalkozó egyéb különmegbízottakkal, valamint az érintett hatóságokkal, mindenekelőtt a Maghreb-térségnek, az Afrika szarva térségnek, a Guineai-öböl térségének és a közel-keleti térségnek az érintett hatóságaival;

f)

szorosan figyelemmel követi és elemzi az instabilitás kiváltó okainak hatását és a térségen belül megfigyelhető hosszú távú tendenciákat, valamint jelentést tesz azokról, ideértve az éghajlatváltozást, a biológiai sokféleség csökkenését, a legeltetéses állattenyésztést, a természeti erőforrásokhoz – mindenekelőtt a földhöz és a vízhez – való hozzáférést, valamint előmozdítja a térség stabilitását megszilárdító természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodást és az ezen erőforrásokkal kapcsolatos együttműködést, továbbá támogatja az instabilitás terjedésének megfékezésre irányuló erőfeszítéseket, mindenekelőtt azáltal, hogy kiemelt figyelmet fordít a biztonsági szempontból leginkább sérülékeny térségekre, különösen Liptako-Gourma és a Csád-tó térségére;

g)

szorosan figyelemmel kíséri a térséget érintő kihívások – így többek között a világjárványok, a terrorizmus, a radikalizálódás, a szervezett bűnözés, a kiberfenyegetések, a fegyvercsempészet, az emberkereskedelem és embercsempészés, a kábítószer-kereskedelem, a tengeri védelem terén fennálló hiányosságok, a menekültek mozgása és a migrációs áramlások, valamint a kapcsolódó illegális pénzügyi mozgások – egyéb regionális és határokon átnyúló dimenzióit;

h)

szorosan figyelemmel követi a nagyszabású migrációs és menekültáramlások, többek között a kényszerű lakóhelyelhagyás humanitárius, politikai, biztonsági és fejlesztéspolitikai következményeit. Felkérésre párbeszédet folytat az érintett érdekelt felekkel a migráció témakörében, és az Unió politikai prioritásaival összhangban általánosságban hozzájárul az Uniónak a térségre vonatkozó migrációs és menekültügyi politikájához annak érdekében, hogy az utóbbi években kialakított konstruktív partnerségekre támaszkodva a továbbiakban is előmozdítsa a migráció területén folytatott gyümölcsöző együttműködést;

i)

a terrorizmus elleni küzdelem uniós koordinátorával szorosan együttműködve hozzájárul az EU terrorizmus elleni stratégiájának, valamint a terrorizmus és az erőszakos szélsőségesség megelőzéséről és az azok elleni küzdelemről szóló releváns tanácsi következtetéseknek a további végrehajtásához. Rendszeres magas szintű politikai kapcsolatot tart fenn a térség terrorizmus és nemzetközi szervezett bűnözés sújtotta országaival, és biztosítja az Unió kulcsszerepét a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés, valamint az azok kiváltó okai elleni küzdelemben. Ez magában foglalja az Unió arra irányuló törekvését, hogy – a közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) keretébe tartozó missziók regionalizálása és a regionális kapacitásépítés aktív elősegítése, így mindenekelőtt a Száhel-övezet G5-országai közös erőinek támogatása révén – fokozza a biztonsági ágazat regionális kapacitásaihoz nyújtott támogatását, előmozdítsa a nemzetközi szereplőkkel, például a MINUSMA-val folytatott koordinációt, valamint megerősítse a helyi lakossággal való kapcsolatait, összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2359 (2017) és 2391 (2017) sz. határozatával;

j)

szorosan figyelemmel kíséri a térséget sújtó humanitárius válság politikai, biztonsági és fejlesztéspolitikai következményeit;

k)

az Unió emberi jogi különleges képviselőjével együttműködve hozzájárul egyrészt az Unió emberi jogi politikájának a végrehajtáshoz a térségben, összhangban az emberi jogokra és a demokráciára vonatkozó uniós cselekvési tervvel, az uniós emberi jogi iránymutatásokkal – különösen a gyermekek és a fegyveres konfliktusok kapcsolatáról, továbbá a nők elleni erőszakról, valamint a nőkkel szembeni megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelemről szóló uniós iránymutatásokkal –, másrészt az Unió nőkre, békére és biztonságra vonatkozó politikájának a végrehajtásához, összhangban a nőkre, a békére és a biztonságra vonatkozó, a 2019–2024-es időszakra szóló uniós cselekvési tervvel. Az államépítés folyamatában előmozdítja a társadalmi befogadást és a nemek közötti egyenlőséget az 1325 (2000) sz. ENSZ BT-határozattal, és az azt követő, a nőkről, a békéről és a biztonságról szóló ENSZ BT-határozatokkal összhangban, a 2242 (2015) sz. ENSZ BT-határozatot is beleértve, továbbá támogatja az ifjúságról, a békéről és a biztonságról szóló 2250 (2015) sz. ENSZ BT-határozat végrehajtását;

l)

a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordít az igazságügyi ágazat egészére, valamint azon elszámoltathatósági mechanizmusokra, amelyek lehetővé teszik a büntetlenség elleni küzdelmet és az igazságszolgáltatási rendszerbe vetett közbizalom helyreállítását. Az EUKK hozzájárulása részeként folyamatosan figyelemmel kíséri a fejleményeket, és azokról jelentést készít, valamint ezzel összefüggésben ajánlásokat fogalmaz meg, továbbá rendszeres kapcsolatot tart fenn a térség érintett hatóságaival, a Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészi hivatalával és az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalával, mindemellett pedig párbeszédet folytat a térségben tevékeny emberijog-védőkkel és megfigyelőkkel;

m)

a térségben – többek között helyi szereplőkkel – folytatott intenzív kapcsolattartás révén bővíti az Unió ismereteit a helyi elvárásokat és a helyi körülményeket illetően. A helyzet alapos és folyamatos elemzése alapján előmozdítja a reflexiós folyamatot, valamint hozzájárul a korai fellépéshez és az Unió Száhel-övezetre vonatkozó stratégiai és hosszú távú elképzelésének a kialakításához;

n)

figyelemmel kíséri az ENSZ BT vonatkozó határozatainak – mindenekelőtt a 2056 (2012), a 2071 (2012), a 2085 (2012), a 2100 (2013), a 2227 (2015), a 2295 (2016), a 2364 (2017), a 2374 (2017), a 2359 (2017), a 2391 (2017), a 2423 (2018), a 2432 (2018), a 2480 (2019), a 2484 (2019), a 2531 (2020) és a 2541 (2020) sz. ENSZ BT-határozatnak – való megfelelést, és beszámol arról.

(2)   Megbízatásának teljesítése érdekében az EUKK többek között:

a)

adott esetben tanácsot ad és jelentést tesz a regionális és nemzetközi fórumokon képviselendő uniós álláspontok kialakításával kapcsolatban annak érdekében, hogy a partnerség és a kölcsönös elszámoltathatóság alapján proaktív módon előmozdítsa a fellépést és megerősítse a Száhel-övezettel kapcsolatos integrált uniós megközelítést;

b)

hozzájárul az Unió összes tevékenységének folyamatos figyelemmel kíséréséhez, valamint szorosan együttműködik az Unió érintett küldöttségeivel és tagállamaival.

4. cikk

A megbízatás végrehajtása

(1)   Az EUKK felel a megbízatásának a főképviselő felügyelete mellett történő végrehajtásáért.

(2)   A PBB kiemelt kapcsolatot tart fenn az EUKK-val, és egyben az EUKK elsődleges kapcsolattartója a Tanács felé. A PBB – a megbízatás keretein belül és a főképviselő hatáskörének sérelme nélkül – stratégiai iránymutatást és politikai irányítást nyújt az EUKK számára.

(3)   Az EUKK együttműködik az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) és annak megfelelő szervezeti egységeivel, tevékenységét pedig szorosan összehangolja velük.

5. cikk

Finanszírozás

(1)   Az EUKK megbízatásával kapcsolatos kiadások fedezésére szánt pénzügyi referenciaösszeg a 2021. július 1-jétől 2022. augusztus 31-ig terjedő időszakra 1 588 000 EUR.

(2)   A kiadásokat az Unió általános költségvetésére vonatkozó eljárásokkal és szabályokkal összhangban kell kezelni.

(3)   A kiadások kezelése az EUKK és a Bizottság közötti szerződés tárgyát képezi. Az EUKK minden kiadásról köteles elszámolni a Bizottságnak.

6. cikk

A csapat létrehozása és összetétele

(1)   Megbízatása és a rendelkezésre bocsátott megfelelő pénzügyi eszközök keretein belül az EUKK felel csapatának létrehozásáért. A csapatnak rendelkeznie kell a megbízatás által megkövetelt – konkrét szakpolitikai kérdések terén meglévő – szakértelemmel. Az EUKK folyamatosan és haladéktalanul tájékoztatja a Tanácsot és a Bizottságot a csapat összetételéről.

(2)   A tagállamok, az uniós intézmények és az EKSZ javaslatot tehetnek az EUKK munkáját segítő személyzet kirendelésére. Az ilyen kirendelt személyzet javadalmazását az érintett tagállam, az Unió érintett intézménye vagy az EKSZ fedezi. A tagállamok által az uniós intézményekhez vagy az EKSZ-hez kirendelt szakértőket is ki lehet helyezni az EUKK melletti munkavégzés céljára. A szerződéses nemzetközi alkalmazottaknak valamely tagállam állampolgárának kell lenniük.

(3)   A kirendelt személyzet minden tagja a küldő tagállam, a küldő uniós intézmény vagy az EKSZ adminisztratív felügyelete alatt marad, és az EUKK megbízatásának érdekében jár el és végzi feladatát.

(4)   Az EUKK személyzetét az EKSZ megfelelő szervezeti egységeivel vagy az érintett uniós küldöttségekkel egy helyen kell elhelyezni annak érdekében, hogy tevékenységeik összhangban álljanak és következetesek legyenek.

7. cikk

Az EUKK és az EUKK személyzete részére biztosított kiváltságok és mentességek

Az EUKK küldetésének és az EUKK személyzete feladatának elvégzéséhez, illetve a zökkenőmentes működéshez szükséges kiváltságokról, mentességekről és további garanciákról – adott esetben – a fogadó országokkal kell megállapodni. Ehhez a tagállamok és az EKSZ minden szükséges támogatást megadnak.

8. cikk

Az EU-minősített adatok biztonsága

Az EUKK-nak és csapata tagjainak tiszteletben kell tartaniuk a 2013/488/EU tanácsi határozatban (4) megállapított biztonsági elveket és minimumszabályokat.

9. cikk

Hozzáférés az információkhoz és logisztikai támogatás

(1)   A tagállamok, a Bizottság, az EKSZ és a Tanács Főtitkársága biztosítják, hogy az EUKK hozzáférjen minden releváns információhoz.

(2)   Az esettől függően a térségben működő uniós küldöttségek és/vagy a tagállamok logisztikai segítséget nyújtanak a térségben.

10. cikk

Biztonság

Az EUKK – a Szerződés V. címe szerint az Unión kívül műveleti minőségben alkalmazott személyi állomány biztonságára vonatkozó uniós politikának megfelelően – a megbízatásával és az illetékességi terület biztonsági helyzetével összhangban meghoz minden észszerűen megvalósítható intézkedést a közvetlenül az irányítása alá tartozó személyzet valamennyi tagjának biztonsága érdekében, különösen az alábbiak révén:

a)

az EKSZ-től kapott iránymutatás alapján konkrét biztonsági tervet dolgoz ki, amely konkrét fizikai, szervezeti és eljárási biztonsági intézkedéseket tartalmaz, szabályozva a személyzetnek az illetékességi területre való biztonságos bejutását és az illetékességi területen belüli biztonságos mozgását, valamint a biztonsági események kezelését, továbbá tartalmaz egy vészhelyzeti intézkedési tervet és evakuálási tervet is;

b)

biztosítja, hogy az Unió területén kívülre telepített személyzet valamennyi tagja rendelkezzen az illetékességi területen fennálló körülmények által megkövetelt, nagy kockázatra kötött biztosítással;

c)

biztosítja, hogy az EUKK csapatának az Unión kívülre telepítendő valamennyi tagja – beleértve a helyi szerződéses személyzetet is – megfelelő biztonsági képzésben részesüljön az illetékességi területre való megérkezésekor vagy azelőtt, az EKSZ által az említett területhez rendelt kockázati besorolások alapján;

d)

biztosítja, hogy a rendszeres biztonsági értékeléseket követően tett valamennyi elfogadott ajánlást végrehajtsák, valamint az elért eredményekről szóló rendszeres jelentések és a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó zárójelentés keretében írásbeli jelentésben tájékoztatja a főképviselőt, a Tanácsot és a Bizottságot ezen ajánlások végrehajtásáról és egyéb biztonsági kérdésekről.

11. cikk

Jelentéstétel

Az EUKK rendszeresen szóbeli és írásbeli jelentést tesz a főképviselő és a PBB részére. Az EUKK szükség szerint tanácsi munkacsoportoknak is jelentést tesz. A rendszeres jelentéseket a COREU-hálózaton keresztül kell terjeszteni. Az EUKK jelentést tehet a Külügyek Tanácsának. A Szerződés 36. cikkével összhangban az EUKK közreműködhet az Európai Parlament tájékoztatásában.

12. cikk

Koordináció

(1)   Az Unió politikai célkitűzéseinek elérése érdekében az EUKK a stratégia keretében hozzájárul az Unió fellépésének egységéhez, következetességéhez és hatékonyságához, valamint segít biztosítani, hogy valamennyi uniós eszközt és tagállami intézkedést következetes módon alkalmazzák. Adott esetben törekedni kell a tagállamokkal való kapcsolattartásra. Az EUKK tevékenységét össze kell hangolni az uniós küldöttségek és a Bizottság, valamint a térségben működő többi EUKK tevékenységével. Az EUKK rendszeresen tájékoztatja az Uniónak a térségben működő küldöttségeit és a tagállamok térségbeli külképviseleteit.

(2)   A helyszínen szoros összeköttetést kell fenntartani az érintett tagállami külképviseleti vezetőkkel, az uniós küldöttségek vezetőivel, valamint a KBVP-missziók vezetőivel. Ezeknek minden tőlük telhetőt meg kell tenniük annak érdekében, hogy segítsék az EUKK-t a megbízatásának végrehajtásában. Az EUKK-nak – az érintett uniós küldöttségekkel szorosan koordinálva – iránymutatást kell adnia az EUCAP Száhel Niger és az EUCAP Száhel Mali misszióvezetője, valamint az EUTM Mali misszióparancsnoka számára a helyi politikai helyzettel kapcsolatban. Az EUKK, az EUTM Mali misszióparancsnoka és a polgári műveleti parancsnok szükség szerint konzultációt folytat egymással. Az EUKK a helyszínen jelen lévő egyéb nemzetközi és regionális szereplőkkel is kapcsolatot tart fenn.

13. cikk

Az igényekkel kapcsolatos segítségnyújtás

Az EUKK és az EUKK személyzete segítséget nyújtanak a Száhel-övezetért felelős korábbi EUKK-k megbízatásával összefüggésben felmerült igények és kötelezettségek megválaszolásához és ilyen céllal adminisztratív támogatást nyújtanak, valamint hozzáférést biztosítanak a vonatkozó iratokhoz.

14. cikk

Felülvizsgálat

E határozat végrehajtását, valamint a térségre irányuló egyéb uniós hozzájárulásokkal való összhangját rendszeresen felül kell vizsgálni. Az EUKK rendszeresen jelentést tesz az elért eredményekről a főképviselőnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, 2022. május 31-ig pedig a megbízatás végrehajtásáról szóló átfogó zárójelentést nyújt be a részükre.

15. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az elfogadásának napján lép hatályba.

Kelt Luxembourgban, 2021. június 21-én.

a Tanács részéről

az elnök

J. BORRELL FONTELLES


(1)  A Tanács (KKBP) 2015/2274 határozata (2015. december 7.) az Európai Unió Száhil övért felelős különleges képviselőjének kinevezéséről (HL L 322., 2015.12.8., 44. o.).

(2)  A Tanács (KKBP) 2018/906 határozata (2018. június 25.) az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról (HL L 161., 2018.6.26., 22. o.).

(3)  A Tanács (KKBP) 2021/283 határozata (2021. február 22.) az Európai Unió Száhel-övezetért felelős különleges képviselője megbízatásának meghosszabbításáról szóló (KKBP) 2018/906 határozat módosításáról (HL L 62., 2021.2.23., 47. o.).

(4)  A Tanács 2013/488/EU határozata (2013. szeptember 23.) az EU-minősített adatok védelmét szolgáló biztonsági szabályokról (HL L 274., 2013.10.15., 1. o.).