<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><CONCLUSION NNC="YES" xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.58-20161101.xd"><BIB.CONCLUSION><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C-504/19</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62019CC0504</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:943">EU:C:2020:943</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>21</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>21</PAGE.TOTAL></BIB.CONCLUSION><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><HT TYPE="SC">Kokott főtanácsnok indítványa – C‑504/19. sz. ügy</HT></P><P><HT TYPE="SC">Banco de Portugal és társai</HT></P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">Juliane Kokott</HT></P><P><HT TYPE="UC">Főtanácsnok indítványa</HT></P><P>Az ismertetés napja: <DATE ISO="20201119">2020. november 19.</DATE><NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0001"><P>Eredeti nyelv: német.</P></NOTE></P></TI><STI><P><HT TYPE="BOLD">C‑504/19. sz. ügy</HT></P><P>Banco de Portugal,</P><P>Fondo de Resolución,</P><P>Novo Banco SA</P><P>kontra</P><P>VR</P><P><HT TYPE="NORMAL">(a Tribunal Supremo [legfelsőbb bíróság, Spanyolország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)</HT></P></STI></TITLE><INTERMEDIATE><INDEX IDX.CLOSE="”" SEPARATOR=" – " IDX.OPEN="„"><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal iránti kérelem</KEYWORD><KEYWORD>Bankfelügyelet</KEYWORD><KEYWORD>Hitelintézetek reorganizációja és felszámolása</KEYWORD><KEYWORD>2001/24/EK irányelv</KEYWORD><KEYWORD>A hitelintézet székhelye szerinti tagállam hatóságának reorganizációs intézkedése</KEYWORD><KEYWORD>Jogok, eszközök vagy kötelezettségek átadása egy áthidaló intézményhez</KEYWORD><KEYWORD>Visszajuttatás a szanálás alatt álló hitelintézethez</KEYWORD><KEYWORD>A 3. cikk (2) bekezdése</KEYWORD><KEYWORD>A reorganizációs intézkedés más tagállamokbeli hatálya</KEYWORD><KEYWORD>32. cikk</KEYWORD><KEYWORD>A reorganizációs intézkedés folyamatban lévő peres eljárásra vonatkozó hatásai</KEYWORD><KEYWORD>Az Európai Unió Alapjogi Chartája</KEYWORD><KEYWORD>47. cikk</KEYWORD><KEYWORD>A jogvédelem hatékonysága</KEYWORD><KEYWORD>A jogbiztonság és a bizalomvédelem elve</KEYWORD><KEYWORD>2014/59/EU irányelv</KEYWORD><KEYWORD>Időbeli hatály</KEYWORD></INDEX></INTERMEDIATE><CONTENTS.CONCLUSION><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">I.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Bevezetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0001"><NO.P>1.</NO.P><TXT>Ha egy bank fizetésképtelenné válik, kritikus funkciói bizonyos körülmények között már nem tarthatók fenn. Mivel ez mind a betétesekre, mind a reálgazdaságra nézve súlyos következményekkel járhat, nemzetgazdasági érdek fűződik a bankok fizetésképtelenségének elkerüléséhez és ehelyett a reorganizációt vagy a rendezett módon történő szanálást célzó intézkedések elfogadásához.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0002"><P>Lásd a Bizottságnak az úgynevezett <HT TYPE="ITALIC">Bank Recovery and Resolution Directive‑vel</HT> – röviden: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>BRRD<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/> – (lásd a hivatkozást a 3. lábjegyzetben) kapcsolatos, <DATE ISO="20140415">2014. április 15‑i</DATE> MEMO/14/297 tájékoztatóját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0002"><NO.P>2.</NO.P><TXT>Bár sok bank egy‑egy határokon átnyúlóan működő vállalatcsoport tagja, a 2014/59 irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0003"><P>A hitelintézetek és befektetési vállalkozások helyreállítását és szanálását célzó keretrendszer létrehozásáról szóló, <DATE ISO="20140515">2014. május 15‑i</DATE> 2014/59/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="173" PAGE.FIRST="190" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 173., 190. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="165" PAGE.FIRST="129" DATE.PUB="2019">HL 2019. L 165., 129. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> elfogadásáig e tekintetben nem állt egységes eszközkészlet a nemzeti felügyeleti hatóságok rendelkezésére. Az uniós jog e tekintetben sokkal inkább a 2001/24 irányelv<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0004"><P>A hitelintézetek reorganizációjáról és felszámolásáról szóló, <DATE ISO="20010404">2001. április 4‑i</DATE> 2001/24/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="125" PAGE.FIRST="15" DATE.PUB="2001">HL 2001. L 125., 15. o.</REF.DOC.OJ>; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 4. kötet, 15. o.).</P></NOTE> rendelkezéseire szorítkozott, amely szerint a tagállamok nemzeti jogában előírt reorganizációs és felszámolási intézkedéseket a többi tagállamban főszabály szerint minden további formaság nélkül el kell ismerni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="2"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0003"><NO.P>3.</NO.P><TXT>A bankok helyreállítására és rendezett módon történő szanálására szolgáló – mind a portugál jog, mind jelenleg már a 2014/59 irányelv által is ismert – egyik eszköz az úgynevezett áthidaló bank létrehozása. Az áthidaló bankhoz átadják a nehéz helyzetbe került bank minden egészséges üzletágát, hogy stabilizálják ez utóbbi bank eddigi üzleti tevékenységét, és védjék a betéteseket. A megmaradó <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>Bad Bankot<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/> ezt követően rendezett módon szanálják.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0004"><NO.P>4.</NO.P><TXT>Az alapeljárás hátterében az egykor második legnagyobb portugál bankot, a Banco Espírito Santót (a továbbiakban: BES) 2014‑ben fenyegető fizetésképtelenség állt. Ezzel összefüggésben a portugál központi bank és akkori felügyeleti hatóság, a Banco de Portugal, áthidaló intézményt hozott létre Novo Banco néven, és 2014 augusztusában átadta e bankhoz a BES összes egészséges üzletágát. A BES és leányvállalatai vagyonában hagyták az úgynevezett mérgező kötelezettségeket, miáltal ezek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0003" REF.END="QE0003"/>Bad Bankká<QUOT.END REF.START="QS0003" CODE="201D" ID="QE0003"/> váltak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0005"><NO.P>5.</NO.P><TXT>Az alapeljárás felperese (a továbbiakban: felperes) eredetileg a BES spanyol leányvállalatának befektetője volt. A szerződéses kapcsolatokat azonban 2014 augusztusától a Novo Banco Spanyolország vitte tovább. Miután a felperes keresetet indított a Novo Banco Spanyolország ellen az érintett szerződés semmissé nyilvánítása iránt, mert a BES nem megfelelő tanácsadást nyújtott befektetési szerződésének megkötésekor, a Banco de Portugal úgy döntött, hogy bizonyos kötelezettségeket – köztük a BES‑nek a felperes befektetési szerződésének megkötésével összefüggésben fennálló felelősségét is – visszaható hatállyal újból visszajuttatja a BES‑hez.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0006"><NO.P>6.</NO.P><TXT>A jelen előzetes döntéshozatal iránti kérelem középpontjában az a kérdés áll, hogy e határozatot minden további nélkül el kell‑e ismerniük a spanyol bíróságoknak a 2001/24 irányelv alapján, ha ez a felperes Novo Banco Spanyolország elleni keresetének elutasításával jár. A kérdést előterjesztő Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) véleménye szerint ugyanis ez a következmény sértheti a hatékony jogvédelem és a jogbiztonság elvét. Az ügyet különösen kényessé teszi, hogy a kérdést előterjesztő bíróság ilyen módon hallgatólagosan megkérdőjelezi a szanálási intézkedések feltétel nélküli elismerésére vonatkozóan a 2001/24 irányelvben előírt kötelezettség érvényességét.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">II.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A 2001/24 irányelv</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0007"><NO.P>7.</NO.P><TXT>A 2001/24 irányelv (6), (23) és (30) preambulumbekezdésének szövege a következő:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0004" REF.END="QE0004"/>(6)</NO.P><TXT>A székhely szerinti tagállam közigazgatási, illetve igazságügyi hatóságainak kizárólagos hatáskörrel kell rendelkezniük arra nézve, hogy az adott tagállam hatályos jogszabályaiban és gyakorlatában meghatározott reorganizációs intézkedések tekintetében dönthessenek, valamint azokat végrehajthassák. A tagállamok jogszabályainak és gyakorlatának egységesítése során felmerülő nehézségek miatt elengedhetetlen, hogy a tagállamok kölcsönösen elismerjék az egyes tagállamok által – az általuk engedélyezett hitelintézetek működőképességének helyreállítására – megtett intézkedéseket.</TXT></NP></CONSID><P>[…]</P><CONSID><NP><NO.P>(23)</NO.P><TXT>Bár fontos annak az elvnek a követése, hogy a reorganizációs intézkedések és a felszámolási eljárás minden – akár eljárási, akár anyagi jogi – következményét a székhely szerinti tagállam törvényei határozzák meg, azt is figyelembe kell venni, hogy ezek a következmények összeütközésbe kerülhetnek az adott hitelintézet és más tagállamokban levő fióktelepei gazdasági és pénzügyi tevékenységére általában érvényes szabályokkal. Néhány esetben egy másik tagállam törvényeihez való utalás elkerülhetetlenül a székhely szerinti tagállam törvényeit irányadónak minősítő elv korlátozását jelenti.</TXT></NP></CONSID><?PAGE NO="3"?><P>[…]</P><CONSID><NP><NO.P>(30)</NO.P><TXT>A reorganizációs intézkedéseknek, illetve a felszámolási eljárásnak a folyamatban lévő perekre gyakorolt hatásait annak a tagállamnak a törvényei szabályozzák, ahol az adott per folyamatban van, a <HT TYPE="ITALIC">lex concursus</HT> alkalmazása alóli kivétellel. Az adott intézkedéseknek és eljárásoknak az ilyen perekből eredő, az egyedi végrehajtási esetekre gyakorolt hatásait – az ebben az irányelvben meghatározott általános szabállyal összhangban – a székhely szerinti tagállam törvényei szabályozzák.<QUOT.END REF.START="QS0004" CODE="201D" ID="QE0004"/></TXT></NP></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0008"><NO.P>8.</NO.P><TXT>A 2001/24 irányelv 2. cikke úgy határozza meg a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0005" REF.END="QE0005"/>reorganizációs intézkedés<QUOT.END REF.START="QS0005" CODE="201D" ID="QE0005"/> fogalmát, hogy az olyan intézkedés, amelynek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0006" REF.END="QE0006"/>célja egy […] hitelintézet vagy befektetési vállalkozás pénzügyi helyzetének megőrzése vagy helyreállítása, és [amely érintheti] harmadik személyek korábban megszerzett jogait, ideértve a kifizetések felfüggesztésének, a végrehajtási intézkedések felfüggesztésének vagy a követelések csökkentésének a lehetőségét is; ezek az intézkedések magukban foglalják a [2014/59] irányelvben előírt szanálási eszközök alkalmazását és szanálási hatáskörök gyakorlását<QUOT.END REF.START="QS0006" CODE="201D" ID="QE0006"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0009"><NO.P>9.</NO.P><TXT>A 2001/24 irányelvnek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0007" REF.END="QE0007"/>A reorganizációs intézkedések foganatosítása – az alkalmazandó jog<QUOT.END REF.START="QS0007" CODE="201D" ID="QE0007"/> című 3. cikke értelmében:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="003.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0008" REF.END="QE0008"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA>Kizárólag a székhely szerinti tagállam közigazgatási, illetve igazságügyi hatóságai jogosultak dönteni egy hitelintézet – ideértve annak más tagállambeli fióktelepeit is – elleni egy vagy több reorganizációs intézkedés megindításáról.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="003.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA>Amennyiben ez az irányelv másképp nem rendelkezik, a reorganizációs intézkedéseket a székhely szerinti tagállam törvényeinek, rendeleteinek és eljárásainak megfelelően kell végrehajtani.</ALINEA><ALINEA>A reorganizációs intézkedések az adott tagállam jogszabályainak megfelelően az egész Közösség területén, minden további formaság nélkül, teljes hatállyal bírnak, ideértve a más tagállamokban lévő harmadik személyeket érintő következményeket is, még abban az esetben is, ha a fogadó tagállam vonatkozó szabályai ilyen intézkedéseket nem tesznek lehetővé, vagy azok végrehajtását az adott esetben nem teljesülő feltételekhez kötik.</ALINEA><ALINEA>A reorganizációs intézkedések az egész Közösség területén akkor lépnek hatályba, amikor az azokat bevezető tagállamban hatályba lépnek.<QUOT.END REF.START="QS0008" CODE="201D" ID="QE0008"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0010"><NO.P>10.</NO.P><TXT>A 2001/24 irányelv 6. cikkének (1)–(3) bekezdése a fogadó tagállamban lévő harmadik személyek jogait vélhetően érintő és a székhely szerinti tagállamban megtámadható reorganizációs intézkedéseket elrendelő döntéseknek az <HT TYPE="ITALIC">Európai Unió Hivatalos Lapjában</HT> történő közzétételére vonatkozó kötelezettséget szabályozza. Az említett rendelkezés (4) és (5) bekezdése a következőképpen szól:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="006.004"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0009" REF.END="QE0009"/>(4)</NO.PARAG><ALINEA>Az érintett tagállamok hivatalos nyelvén, illetve nyelvein megfogalmazott kivonatnak tartalmaznia kell mindenekelőtt a döntés célját és jogi alapját, a fellebbezések benyújtására szabott határidőket, konkrétan és világosan megjelölve a határidők lejártának napját, valamint a fellebbezések elbírálásában illetékes hatóságok vagy bíróság pontos címét.</ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="006.005"><NO.PARAG>(5)</NO.PARAG><ALINEA>A reorganizációs intézkedéseket az (1) és (3) bekezdésben előírt rendelkezésektől függetlenül kell alkalmazni, és azok teljes hatállyal bírnak a hitelezők vonatkozásában, amennyiben a székhely szerinti tagállam közigazgatási, illetve igazságügyi hatóságai, illetve az adott tagállam ilyen intézkedéseket szabályozó törvényei másképpen nem rendelkeznek.<QUOT.END REF.START="QS0009" CODE="201D" ID="QE0009"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><?PAGE NO="4"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0011"><NO.P>11.</NO.P><TXT>A 2001/24 irányelv 32. cikke ezzel szemben a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0010" REF.END="QE0010"/>A reorganizációs intézkedéseknek, illetve a felszámolási eljárásnak a hitelintézet rendelkezése alól kivont vagyontárggyal, illetve a hitelintézettől megvont joggal kapcsolatos, folyamatban lévő peres eljárásra vonatkozó hatásait kizárólag annak a tagállamnak a joga szabályozza, amelyben a peres eljárás folyamatban van.<QUOT.END REF.START="QS0010" CODE="201D" ID="QE0010"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A 2014/59 irányelv</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0012"><NO.P>12.</NO.P><TXT>A 2014/59 irányelv (4), (5) és (59) preambulumbekezdése kivonatosan a következőképpen szól:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><CONSID><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0011" REF.END="QE0011"/>(4)</NO.P><TXT>Az intézmények szanálására vonatkozó eljárások jelenleg uniós szinten nem harmonizáltak. Néhány tagállam ugyanazokat az eljárásokat alkalmazza a intézményekre, mint a többi fizetésképtelen vállalkozásra – egyes esetekben a intézményekre szabva azokat. Jelentős anyagi jogi és eljárásjogi különbségek vannak a tagállamokban a intézmények fizetésképtelenségére vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések között. Ezenkívül a pénzügyi válság nyomán világossá vált, hogy a vállalatokra vonatkozó általános fizetésképtelenségi eljárások nem mindig megfelelőek az intézmények esetében, mert nem mindig teszik lehetővé a gyors beavatkozást, az intézmények kritikus funkciói folytonosságának fenntartását és a pénzügyi stabilitás megőrzését.</TXT></NP><NP><NO.P>(5)</NO.P><TXT>Ezért olyan rendszerre van szükség, amely az instabil vagy csődhelyzetben lévő intézmények tekintetében megfelelően korai és gyors beavatkozáshoz szükséges eszközkészlettel látja el a hatóságokat, biztosítandó azt, hogy az intézmény folyamatosan elláthassa kritikus pénzügyi és gazdasági funkcióit, hogy a minimumra csökkenjen az intézmény csődjének a gazdaságra és a pénzügyi rendszerre gyakorolt hatása. A rendszernek továbbá biztosítania kell, hogy először a részvényesek viseljék a veszteségeket, a részvényeseket követően pedig a hitelezők […]</TXT></NP></CONSID><CONSID><NP><NO.P>(59)</NO.P><TXT>A szanálási eszközök közé kell tartozniuk a következőknek: a vállalkozás vagy a szanálás alatt álló intézmény részvényeinek értékesítése, áthidaló intézmény létrehozása, a csődhelyzetben lévő intézmény jól teljesítő eszközeinek elkülönítése az intézmény értékvesztett vagy alulteljesítő eszközeitől, valamint a csődhelyzetben lévő intézmény részvényeseinek és hitelezőinek bevonása a hitelezői feltőkésítésbe.<QUOT.END REF.START="QS0011" CODE="201D" ID="QE0011"/></TXT></NP></CONSID></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0013"><NO.P>13.</NO.P><TXT>A 2014/59 irányelv 40. cikke <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0012" REF.END="QE0012"/>[a]z áthidaló intézményi eszköz[t]<QUOT.END REF.START="QS0012" CODE="201D" ID="QE0012"/> szabályozza:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><PARAG IDENTIFIER="040.001"><NO.PARAG><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0013" REF.END="QE0013"/>(1)</NO.PARAG><ALINEA><P>Az áthidaló intézményi eszköz alkalmazása érdekében és tekintettel arra, hogy az áthidaló intézmény kritikus funkcióit fenn kell tartani, a tagállamok biztosítják, hogy a szanálási hatóságok rendelkezzenek az ahhoz szükséges hatáskörrel, hogy áthidaló intézményhez átadhassák a következőket:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>egy vagy több szanálás alatt álló intézmény által kibocsátott részvények vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>egy vagy több szanálás alatt álló intézmény összes vagy egyes eszközei, jogai vagy kötelezettségei.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>A 85. cikkre is figyelemmel, az első albekezdésben említett átadáshoz nem kell kikérni a szanálás alatt álló intézmények részvényeseinek vagy az áthidaló intézményen kívüli bármely más harmadik félnek a beleegyezését, és az átadás során nem kell megfelelni a társasági jog vagy az értékpapírjog eljárási követelményeinek.</P><P>[…]</P></ALINEA></PARAG><?PAGE NO="5"?><PARAG IDENTIFIER="040.007"><NO.PARAG>(7)</NO.PARAG><ALINEA><P>A szanálási hatóságok a következő esetek valamelyikében átadhatnak vissza részvényeket vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumokat, illetve eszközöket, jogokat vagy kötelezettségeket az áthidaló intézménytől:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a határozat, amelynek alapján a transzferre sor került, kifejezetten tartalmazza a konkrét részvények vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, illetve eszközök, jogok vagy kötelezettségek visszajuttatásának a lehetőségét;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a konkrét részvények vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, illetve eszközök, jogok vagy kötelezettségek valójában nem tartoznak a részvények vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, illetve eszközök, jogok vagy kötelezettségek azon kategóriáiba, amelyeket az átadás alapjául szolgáló határozat meghatároz, illetve nem teljesítik az említett határozatban előírt, a részvények vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok, illetve eszközök, jogok vagy kötelezettségek átadására vonatkozó feltételeket.</TXT></NP></ITEM></LIST><P>A visszajuttatására bármilyen időtartamon belül sor kerülhet, és végrehajtása során teljesíteni kell az adott célra vonatkozó határozatban előírt minden egyéb feltételt.</P></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="040.008"><NO.PARAG>(8)</NO.PARAG><ALINEA>Az egyrészről a szanálás alatt álló intézmény, illetve a részvények vagy egyéb, tulajdonviszonyt megtestesítő instrumentumok eredeti tulajdonosai, másrészről az áthidaló intézmény között megvalósuló átadásokra alkalmazni kell a IV. cím VII. fejezetében előírt biztosítékokat. […]<QUOT.END REF.START="QS0013" CODE="201D" ID="QE0013"/></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0014"><NO.P>14.</NO.P><TXT>A IV. cím VII. fejezetében előírt biztosítékokat a 2014/59 irányelv 73–80. cikke szabályozza.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0015"><NO.P>15.</NO.P><TXT>A 2014/59 irányelv <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0014" REF.END="QE0014"/>A szanálási hatóságok eljárási kötelezettségei<QUOT.END REF.START="QS0014" CODE="201D" ID="QE0014"/> című 83. cikke a következőképpen rendelkezik:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0015" REF.END="QE0015"/>[…]</P><PARAG IDENTIFIER="083.002"><NO.PARAG>(2)</NO.PARAG><ALINEA><P>A szanálási hatóság a szanálási intézkedésről értesíti a szanálás alatt álló intézményt és az alábbi hatóságokat, ha ezek vele nem azonosak:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>a szanálás alatt álló intézmény illetékes hatóságát;</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>b)</NO.P><TXT>a szanálás alatt álló intézmény valamennyi fióktelepének illetékes hatóságát;</TXT></NP></ITEM></LIST><P>[…]</P></ALINEA></PARAG><PARAG IDENTIFIER="083.004"><NO.PARAG>(4)</NO.PARAG><ALINEA><P>A szanálási hatóság az alábbiak révén közzéteszi azon határozat vagy aktus másolatát, amely révén a szanálási intézkedésre sor kerül, vagy a szanálási intézkedés hatásait – és különösen a lakossági ügyfelekre gyakorolt hatásait –, valamint adott esetben a 69., 70. és 71. cikkben említett felfüggesztés vagy korlátozás feltételeit és időtartamát összefoglaló közleményt, illetve biztosítja ezek közzétételét:</P><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>a)</NO.P><TXT>hivatalos weboldalán; […]</TXT></NP></ITEM></LIST><LIST TYPE="alpha"><ITEM><NP><NO.P>c)</NO.P><TXT>a szanálás alatt álló intézmény weboldalán; […]<QUOT.END REF.START="QS0015" CODE="201D" ID="QE0015"/></TXT></NP></ITEM></LIST></ALINEA></PARAG></QUOT.S></P></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0016"><NO.P>16.</NO.P><TXT>A 2014/59 irányelv 131. cikke úgy rendelkezik, hogy az irányelv a Hivatalos Lapban való <DATE ISO="20140612">2014. június 12‑i</DATE> kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba. A 2014/59 irányelv 130. cikke értelmében a tagállamok <DATE ISO="20141231">2014. december 31‑ig</DATE> hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek, és ezeket az intézkedéseket <DATE ISO="20150101">2015. január 1</DATE>‑jétől alkalmazzák.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="6"?><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">III.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">A tényállás és az alapeljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0017"><NO.P>17.</NO.P><TXT><DATE ISO="20080110">2008. január 10‑én</DATE> az alapeljárás felperese szerződést kötött a Kaupthing Bank<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0005"><P>A Kaupthing Bank volt egykor a legnagyobb izlandi bank, amelyet a pénzügyi válság során – <DATE ISO="20081009">2008. október 9‑én</DATE> – állami irányítás alá vontak. <DATE ISO="20081031">2008. október 31‑én</DATE> az izlandi felügyeleti hatóság megállapította a Kaupthing Bank fizetésképtelenségét.</P></NOTE> elsőbbségi részvényeinek megvásárlására a Banco Espírito Santo, S. A. Sucursal en España (a továbbiakban: BES Spanyolország) bilbaói irodájában, amelyért <FT TYPE="NUMBER">166021</FT> euró összeget fizetett.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0018"><NO.P>18.</NO.P><TXT>A BES‑t érintő súlyos válság idején a Banco de Portugal – a portugál központi bank – felügyeleti hatóságként eljárva a <DATE ISO="20140811">2014. augusztus 11‑i</DATE> határozattal módosított <DATE ISO="20140803">2014. augusztus 3‑i</DATE> határozatával (a továbbiakban: 2014. augusztusi határozat) a BES szanálásáról döntött. E célból az említett határozattal áthidaló bankot hoztak létre Novo Banco, SA (a továbbiakban: Novo Banco) néven. E bankhoz részben átadták a BES által nyújtott szolgáltatásokat oly módon, hogy a BES‑nek az említett határozat 2. mellékletében részletezett eszközeit, kötelezettségeit és egyéb, nem az eszközök körébe tartozó elemeit a Novo Bancóhoz adták át. Az átadás nem terjedt ki az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0016" REF.END="QE0016"/>olyan kötelezettsége[kre] vagy kockázato[kra], amelyek különösen csalásból vagy a szabályozási, büntető, illetve közigazgatási határozatok vagy rendelkezések megsértéséből származnak<QUOT.END REF.START="QS0016" CODE="201D" ID="QE0016"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0019"><NO.P>19.</NO.P><TXT>A BES Spanyolország később a Novo Banco spanyolországi fióktelepévé vált. Ez fenntartotta üzleti kapcsolatait a felperessel, mégpedig letéti őrzésben tartotta és kezelte az értékpapírokat, és ennek fejében a szerződés szerinti jutalékban részesült.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0020"><NO.P>20.</NO.P><TXT><DATE ISO="20150204">2015. február 4‑én</DATE> a felperes keresetet nyújtott be a Novo Banco Spanyolország ellen. Azt kérte, hogy akarathiba miatt állapítsák meg a Kaupthing Bank elsőbbségi részvényeinek vételére irányuló megbízás semmisségét, és kötelezzék a Novo Banco Spanyolországot a <FT TYPE="NUMBER">166021</FT> euró összegű vételár részére történő visszafizetésére. A felperes másodlagosan azt kérte, hogy rendelkezzenek az említett szerződés megszüntetéséről, mert a BES nem tett eleget a kellő gondosság szerinti eljárás, a lojalitási és tájékoztatási kötelezettségének, és kötelezzék a Novo Banco Spanyolországot az említett összeg kártérítés címén történő megfizetésére. A Novo Banco ezzel szemben perbeli legitimációjának hiányára hivatkozott, mivel a hivatkozott felelősség olyan kötelezettséget képez, amelynek átadására a Banco de Portugal 2014. augusztusi határozata értelmében nem került sor.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0021"><NO.P>21.</NO.P><TXT>A Juzgado de Primera Instancia de Vitoria (vitoriai elsőfokú bíróság, Spanyolország) a <DATE ISO="20151015">2015. október 15‑i</DATE> ítélettel helyt adott a keresetnek, mivel véleménye szerint az átadás kiterjedt a vita tárgyát képező felelősségre. Megállapította, hogy tévedésen alapult a hozzájárulás, mivel a felperest, aki a szerződéskötéskor 68 éves volt, és pénzügyi képzettséggel nem rendelkezett, a BES nem tájékoztatta megfelelően az általa megszerzett elsőbbségi részvények jellegéről és kockázatáról. Így tehát az említett bíróság megállapította a szerződés semmisségét, és arra kötelezte a Novo Banco Spanyolországot, hogy a felperesnek fizesse vissza a teljes vételárat.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0022"><NO.P>22.</NO.P><TXT>A fellebbezési eljárásban a Novo Banco Spanyolország benyújtotta a Banco de Portugal által <DATE ISO="20151229">2015. december 29‑én</DATE> hozott két határozatot (a továbbiakban: 2015. decemberi határozat), amelyek szerint az alábbi kötelezettségeket nem adták át a Novo Bancóhoz:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0017" REF.END="QE0017"/>Bármely pénzintézet által kibocsátott pénzügyi eszközök értékesítése, pénzügyi közvetítése, szerződéskötési eljárása és forgalmazása során vállalt bármely kötelezettség, biztosíték, tartozás vagy kockázat […]<QUOT.END REF.START="QS0017" CODE="201D" ID="QE0017"/></P></QUOT.S></NP.ECR><?PAGE NO="7"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0023"><NO.P>23.</NO.P><TXT>A határozatok arról is rendelkeznek, hogy a BES Novo Bancóhoz át nem adott kötelezettségének minősül különösen <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0018" REF.END="QE0018"/>a <DATE ISO="20140803">2014. augusztus 3.</DATE> előtt kötött […] szerződések teljesítésének elmulasztásával kapcsolatos valamennyi kártérítés<QUOT.END REF.START="QS0018" CODE="201D" ID="QE0018"/> és <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0019" REF.END="QE0019"/>pénzügyi vagy befektetési szolgáltatóként a BES által végzett ügyletek semmisségéből következő valamennyi kártérítés és követelés<QUOT.END REF.START="QS0019" CODE="201D" ID="QE0019"/>, valamint <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0020" REF.END="QE0020"/>az I. mellékletben leírt bármely eljárás tárgyát képező bármely kötelezettség<QUOT.END REF.START="QS0020" CODE="201D" ID="QE0020"/>. Az I. melléklet különböző államokban folytatott bírósági eljárásokat sorol fel, köztük a felperes által Spanyolországban indított eljárást is. Végezetül a 2015. decemberi határozat a következőképpen rendelkezik:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0021" REF.END="QE0021"/>Amennyiben bármely eszköznek, kötelezettségnek vagy nem az eszközök körébe tartozó elemnek […] a BES vagyoni körében kellett volna maradnia, amelyeket azonban valójában átadtak a Novo Bancónak, e határozattal a szóban forgó eszközök, kötelezettségek vagy nem az eszközök körébe tartozó elemek <DATE ISO="20140803">2014. augusztus 3‑i</DATE> hatállyal ismét a Novo Bancótól a BES‑hez adandók át.<QUOT.END REF.START="QS0021" CODE="201D" ID="QE0021"/></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0024"><NO.P>24.</NO.P><TXT>A fellebbviteli bíróság azonban elutasította a Novo Banco Spanyolország által a passzív perbeli legitimációjának hiányára alapozva benyújtott fellebbezést, és teljes egészében helybenhagyta az elsőfokú ítéletet. A Novo Banco Spanyolország eljárási szabálysértésen alapuló rendkívüli jogorvoslatot és felülvizsgálati kérelmet terjesztett a kérdést előterjesztő bíróság elé ezen ítélet ellen.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">IV.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Az előzetes döntéshozatalra utaló határozat és a Bíróság előtti eljárás</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0025"><NO.P>25.</NO.P><TXT>A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) a <DATE ISO="20190625">2019. június 25‑i</DATE>, a Bírósághoz <DATE ISO="20190702">2019. július 2‑án</DATE> érkezett határozatával felfüggesztette az eljárást, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdést terjesztette a Bíróság elé:</TXT><QUOT.S LEVEL="1"><P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0022" REF.END="QE0022"/>Összeegyeztethető‑e [a Charta] 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz való alapvető joggal, az [EUSZ 2. cikk] szerinti jogállamiság elvével és a jogbiztonság általános elvével a [2001/24] irányelv 3. cikke (2) bekezdésének olyan értelmezése, amely más tagállamokban folyamatban lévő bírósági eljárásokban a székhely szerinti állam hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatósága által hozott azon határozat hatályának minden további formaság nélkül történő elismerését vonja maga után, amelynek célja visszaható hatállyal módosítani a bírósági eljárás megindításakor fennálló jogi hátteret, és amely azzal jár, hogy az említett új határozat rendelkezéseinek nem megfelelő bírósági ítéleteket megfosztja a hatékony érvényesüléstől?<QUOT.END REF.START="QS0022" CODE="201D" ID="QE0022"/></P></QUOT.S></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0026"><NO.P>26.</NO.P><TXT>E kérdéssel kapcsolatban a Banco de Portugal és a Fondo de Resolución, a Novo Banco, a Portugál Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Spanyol Királyság, valamint az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament terjesztett elő írásbeli észrevételeket. Az Olasz Köztársaság kivételével ezek a felek a <DATE ISO="20200930">2020. szeptember 30‑i</DATE> tárgyaláson is képviseltették magukat.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">V.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Jogi értékelés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Előzetes megjegyzések</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0027"><NO.P>27.</NO.P><TXT>A Banco de Portugal, a Novo Banco és a portugál kormány véleménye szerint az alapeljárás felperese által hivatkozott felelősség sohasem került át a Novo Bancóhoz. A BES <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0023" REF.END="QE0023"/>csalásból vagy a szabályozási, büntető, illetve közigazgatási határozatok vagy rendelkezések megsértéséből<QUOT.END REF.START="QS0023" CODE="201D" ID="QE0023"/> származó kötelezettségeit ugyanis a 2014. augusztusi határozat 2. melléklete szerint nem adták át a Novo Bancóhoz. Következésképpen egyáltalán nem merül fel a BES‑hez a 2015. decemberi határozattal történt visszajuttatás, illetve a visszajuttatás folyamatban lévő peres eljárásra vonatkozó hatásainak kérdése.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="8"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0028"><NO.P>28.</NO.P><TXT>E tekintetben elegendő rámutatni arra, hogy az a kérdés, hogy az alapeljárás felperese által hivatkozott felelősség <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0024" REF.END="QE0024"/>csalásból vagy a szabályozási, büntető, illetve közigazgatási határozatok vagy rendelkezések megsértéséből<QUOT.END REF.START="QS0024" CODE="201D" ID="QE0024"/> származó kötelezettséget képez‑e, olyan jogi értékelést igényel, amelynek elvégzése a nemzeti bíróságok és a Bíróság között az előzetes döntéshozatali eljárás keretében érvényesülő hatáskörmegosztásnak megfelelően a kérdést előterjesztő bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozik. Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint ugyanis a kérdést előterjesztő bíróság a saját felelősségére határozza meg a jogszabályi és ténybeli hátteret, amelynek helytállóságát a Bíróság nem köteles felülvizsgálni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0006"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101012">2010. október 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Rosenbladt</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑45/09</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:601">EU:C:2010:601</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20170131">2017. január 31‑i</DATE> <NAME.CASE>Lounani</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑573/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2017:71">EU:C:2017:71</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0056">56.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180613">2018. június 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Deutscher Naturschutzring</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑683/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:433">EU:C:2018:433</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0029">29.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0029"><NO.P>29.</NO.P><TXT>Ennélfogva az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés megválaszolása során a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) ismertetésének megfelelően abból kell kiindulni, hogy a felperesnek nyújtott nem megfelelő befektetési tanácsadás miatt fennálló felelősséget a Banco de Portugal 2014. augusztusi határozatával először átadták a Novo Bancóhoz. E felelősséget csak a Banco de Portugal 2015. decemberi újabb határozatával – tehát a 2015. februári keresetindítást és az elsőfokú ítélet 2015. októberi meghozatalát követően – juttatták vissza a BES Spanyolországhoz, mégpedig <DATE ISO="20140803">2014. augusztus 3</DATE>‑ra visszaható hatállyal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0030"><NO.P>30.</NO.P><TXT>Az ezen anyagi jogi helyzet elismerésére vonatkozó, a 2001/24 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében főszabályként előírt kötelezettség miatt a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) egy jogvédelmi és jogbiztonsági problémával találja magát szembe. Ismertetése szerint ilyen körülmények között ugyanis hatályon kívül kellene helyeznie az alsóbb fokú bíróságok ítéleteit, és el kellene utasítania a keresetet, jóllehet az említett ítéleteket – legalábbis az annak idején hatályos jogi helyzet alapján – téves jogalkalmazás nélkül hozták meg.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0031"><NO.P>31.</NO.P><TXT>A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdése e tekintetben kétségtelenül abból indul ki, hogy a jelen ügyben alkalmazandó a 2001/24 irányelv 3. cikke (2) bekezdésének azon elve, hogy a reorganizációs intézkedések a székhely szerinti tagállam jogszabályainak megfelelően <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0025" REF.END="QE0025"/>az egész [Unió] területén, minden további formaság nélkül, teljes hatállyal bírnak, […] még abban az esetben is, ha a fogadó tagállam vonatkozó szabályai ilyen intézkedéseket nem tesznek lehetővé, vagy azok végrehajtását az adott esetben nem teljesülő feltételekhez kötik<QUOT.END REF.START="QS0025" CODE="201D" ID="QE0025"/>. Más szóval az említett probléma – amint erre a Bíróság előtti eljárásban csaknem az összes fél rámutatott – nem merülne fel, ha a kérdést előterjesztő bíróságnak a konkrét ügyben egyáltalán nem kellene elismernie a felelősség BES‑hez történő visszajuttatását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0032"><NO.P>32.</NO.P><TXT>A spanyol és az olasz kormány, valamint a Bizottság, a Tanács és a Parlament véleménye szerint erre az eredményre lehetne jutni a 2001/24 irányelv 32. cikkének alapeljárásbeli alkalmazása esetén. E rendelkezés értelmében <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0026" REF.END="QE0026"/>[a] reorganizációs intézkedéseknek, illetve a felszámolási eljárásnak a hitelintézet rendelkezése alól kivont vagyontárggyal, illetve a hitelintézettől megvont joggal kapcsolatos, folyamatban lévő peres eljárásra vonatkozó hatásait kizárólag annak a tagállamnak a joga szabályozza, amelyben a peres eljárás folyamatban van<QUOT.END REF.START="QS0026" CODE="201D" ID="QE0026"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0033"><NO.P>33.</NO.P><TXT>Következésképpen először azt kell megvizsgálni, hogy alkalmazható‑e a 2001/24 irányelv 32. cikke a jelen ügyben, és hogy annak alkalmazása valóban azt eredményezi‑e, hogy a Banco de Portugal 2015. decemberi határozata nem vált ki hatásokat az alapeljárásban (erről lásd a B. pontot). Ha erre a kérdésre nemleges választ kell adni, akkor ezt követően azt kell tisztázni, hogy a kérdést előterjesztő bíróság függővé teheti‑e a határozat elismerését attól, hogy ez a határozat megfelel‑e a jogbiztonság és a hatékony jogvédelem elvének (erről lásd a C. pontot). Végül azt kell megvizsgálni, hogy önmagában a határozat elismerése ezen elvek megsértését eredményezi‑e az alapeljárás konkrét körülményei között (erről lásd a D. pontot).</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="9"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">B.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A 2001/24 irányelv 32. cikkének alapeljárásbeli alkalmazhatóságáról és ennek lehetséges jogkövetkezményeiről</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0034"><NO.P>34.</NO.P><TXT>Igaz ugyan, hogy fennállnak a 2001/24 irányelv 32. cikke alkalmazásának feltételei. E rendelkezés alkalmazása mindazonáltal nem jár azzal az eredménnyel, hogy a felelősség BES‑hez történő visszajuttatása nem vált ki hatásokat az alapeljárásban. Alkalmasint ez lehet az oka annak, amiért a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) nem foglalta bele kifejezetten ezt a rendelkezést az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésébe.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2001/24 irányelv 32. cikkének alapeljárásbeli alkalmazhatóságáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0035"><NO.P>35.</NO.P><TXT>A jelen ügyben a 2001/24 irányelv 32. cikke alkalmazásának minden egyes feltétele teljesül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0036"><NO.P>36.</NO.P><TXT>Így a felelősség BES‑hez történő visszajuttatása először is a 2001/24 irányelv 2. cikke értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0027" REF.END="QE0027"/>reorganizációs intézkedés<QUOT.END REF.START="QS0027" CODE="201D" ID="QE0027"/>, mivel annak célja a BES pénzügyi helyzetének az áthidaló intézmény megfelelő működésének biztosításához szükséges mértékű helyreállítása, illetve megőrzése.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0037"><NO.P>37.</NO.P><TXT>Az áthidaló intézmény célja éppen nem a nehéz helyzetbe került bank veszteségeinek és kárainak viselése, hanem mindenekelőtt a betétesek védelmének biztosítása.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0007"><P>A felpereséhez hasonló értékpapírszámlákra egyébként nem terjed ki a betétbiztosítás, mivel az csak a számlán lévő egyenlegre terjed ki; lásd a betétbiztosítási rendszerekről szóló, <DATE ISO="20140416">2014. április 16‑i</DATE> 2014/49/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="173" PAGE.FIRST="149" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 173., 149. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="212" PAGE.FIRST="47" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 212., 47. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="309" PAGE.FIRST="37" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 309., 37. o.</REF.DOC.OJ>) 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontját.</P></NOTE> A 2014/59 irányelv 40. cikke is alátámasztja, hogy a felelősség visszajuttatása fogalmilag reorganizációs intézkedést képez, mivel az említett rendelkezés (1) bekezdésének b) pontja és (7) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az összes <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0028" REF.END="QE0028"/>eszköz, jog vagy kötelezettség<QUOT.END REF.START="QS0028" CODE="201D" ID="QE0028"/> átadása, valamint ezek visszajuttatása az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0029" REF.END="QE0029"/>áthidaló intézmény létrehozása<QUOT.END REF.START="QS0029" CODE="201D" ID="QE0029"/> szanálási intézkedés részét képezheti. A 2001/24 irányelv 2. cikke másfelől úgy rendelkezik, hogy a 2014/59 irányelv értelmében vett összes szanálási intézkedést a 2001/24 irányelv értelmében vett reorganizációs intézkedésnek kell tekinteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0038"><NO.P>38.</NO.P><TXT>Másodszor, az intézkedés <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0030" REF.END="QE0030"/>a hitelintézet rendelkezése alól kivont vagyontárgyra, illetve a hitelintézettől megvont jogra<QUOT.END REF.START="QS0030" CODE="201D" ID="QE0030"/> vonatkozik. Ennek a tényállási elemnek, amelynek szövege az irányelv sok nyelvi változatában egyébként is meglehetősen tágan van megfogalmazva,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0008"><P>A német <HT TYPE="ITALIC">Vermögensgegenstand</HT> (vagyontárgy) kifejezés – akárcsak az angol változat, az <HT TYPE="ITALIC">assets</HT>, vagy például a lengyel <HT TYPE="ITALIC">aktyw[a]</HT> kifejezés – minden vagyoni értékű jogi helyzetet magában foglalhat.</P></NOTE> végeredményben a reorganizációs intézkedések minden olyan lehetséges tárgyát magában kell foglalnia, amely peres eljárásban vita tárgyát képezheti. Annak magában kell foglalnia különösen a szanálás alatt álló hitelintézetet megillető és az azzal szemben fennálló, (elő)szerződésből vagy jogellenes károkozásból fakadó igényeket, mivel ezek éppen más intézményekhez történő átadás tárgyát képezhetik.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0009"><P>Például egy áthidaló intézményhez vagy egy másik hitelintézethez, amely átadás útján megszerzi a nehéz helyzetbe került hitelintézet egyes üzletágait.</P></NOTE> Amint azonban valamely jog, igény vagy kötelezettség jogosultja, illetve valamely egyéb vagyontárgy tulajdonosa megváltozik a folyamatban lévő peres eljárás során, szükség van a 2001/24 irányelv 32. cikkében foglalt szabályozásra.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0010"><P>Erről lásd nyomban a jelen indítvány 43. és azt követő pontjait.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0039"><NO.P>39.</NO.P><TXT>Harmadszor, az alapeljárást az említett rendelkezés értelmében vett <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0031" REF.END="QE0031"/>folyamatban lévő peres eljárásnak<QUOT.END REF.START="QS0031" CODE="201D" ID="QE0031"/> kell tekinteni, mivel e fogalom minden olyan érdemi eljárást magában foglal, amely a kérdéses intézkedés időpontjában már folyamatban volt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0011"><P>Lásd e tekintetben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131024">2013. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>LBI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑85/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:697">EU:C:2013:697</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0054">54.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E tekintetben kizárólag a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) ismertetését kell alapul venni, amely szerint a Banco de Portugal 2015. decemberi határozata révén – tehát akkor, amikor az alapügy már kétségtelenül folyamatban volt – visszaható hatállyal módosult a jogi helyzet. A folyamatban lévőséget nem zárja ki, hogy egy alsóbb fokú bíróság már ítéletet hozott, amíg az eljárás nem fejeződik be jogerősen.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="10"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0040"><NO.P>40.</NO.P><TXT>A 2001/24 irányelv 32. cikke azonban nem egyszerűen azt írja elő, hogy alkalmazási feltételeinek fennállása esetén – tehát különösen amint valamelyik tagállamban peres eljárás indult – a külföldi reorganizációs intézkedés e tagállamban eleve nem vált ki hatásokat, vagy azt nem kell elismerni. E rendelkezés sokkal inkább azt írja elő, hogy a reorganizációs intézkedésnek a folyamatban lévő peres eljárásra vonatkozó hatásait kizárólag annak a tagállamnak a joga határozza meg, amelyben a peres eljárás folyamatban van.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0041"><NO.P>41.</NO.P><TXT>Ez alapján az alapeljárásban csak két további feltétel teljesülése esetén lehet arra a következtetésre jutni, hogy nem kell figyelembe venni a kötelezettségek BES‑hez történő visszajuttatását: először is úgy kellene értelmezni a 2001/24 irányelv 32. cikkének a spanyol jogra való hivatkozását, hogy azt a kérdést, hogy valamely intézkedés e tekintetben kivált‑e egyáltalán hatásokat, a fogadó tagállam joga alapján kell megválaszolni, tehát az intézkedés érvényességét e jog alapján kell értékelni a peres eljárás szempontjából. Másodszor, a visszajuttatásnak érvénytelennek kellene lennie a spanyol jog alapján.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0012"><P>Úgy tűnik, hogy a kérdést előterjesztő bíróság – legalábbis hallgatólagosan – ebből indul ki.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0042"><NO.P>42.</NO.P><TXT>Úgy vélem azonban, hogy a 2001/24 irányelv 32. cikkének a fogadó tagállam jogára való hivatkozása kizárólag a reorganizációs intézkedésnek a folyamatban lévő peres eljárásra vonatkozó eljárásjogi hatásaira korlátozódik,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0013"><P>Szintén így: Cruz Villalón főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>LBI</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑85/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:352">EU:C:2013:352</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 86. és azt követő pont).</P></NOTE> és ezért nem érintheti a visszajuttatás anyagi jogi hatásait.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2001/24 irányelv 32. cikkében szereplő hivatkozás hatályáról: <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0032" REF.END="QE0032"/>annak a tagállamnak a [joga], amelyben a peres eljárás folyamatban van<QUOT.END REF.START="QS0032" CODE="201D" ID="QE0032"/></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0043"><NO.P>43.</NO.P><TXT>Első látásra azt gondolhatnánk, hogy a <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0033" REF.END="QE0033"/>peres eljárásra vonatkozó hatások<QUOT.END REF.START="QS0033" CODE="201D" ID="QE0033"/> az eljárás anyagi jogi eredményére vonatkoznak. Különösen a 2001/24 irányelv 32. cikkének szabályozási kontextusa és céljai mindazonáltal azt mutatják, hogy ezt a rendelkezés nem így kell értelmezni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0044"><NO.P>44.</NO.P><TXT>Egyrészt – egyes felek véleményétől eltérően – e rendelkezés hátterében nem az az elgondolás áll, hogy egy már folyamatban lévő peres eljárás eredményét a jogbiztonsággal kapcsolatos okokból nem befolyásolhatják későbbi események. Egyfelől nem feltételezhető ugyanis, hogy a perfüggőség beálltát követően bekövetkező tények figyelembevétele általánosságban a jogbiztonság elvének megsértését eredményezi. Másfelől a 2001/24 irányelv 32. cikkének ez esetben egyszerűen azt kellene előírnia, hogy egy külföldi reorganizációs intézkedés nem gyakorol hatásokat egy folyamatban lévő peres eljárásra, nem érinti tehát az ilyen eljárást. Azonban éppen nem ez a helyzet. Ellenkezőleg, e rendelkezés azt szabályozza, hogy a peres eljárásra vonatkozó hatásokat a fogadó tagállam joga határozza meg. Az adott reorganizációs intézkedés azonban e fogadó tagállam joga szerint is jogszerű lehet. Ilyen esetben tehát bizonyos körülmények között egy későbbi esemény a 32. cikk alkalmazása ellenére is módosíthatja a már folyamatban lévő peres eljárás eredményét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0045"><NO.P>45.</NO.P><TXT>Más szóval, a 2001/24 irányelv 32. cikke tág értelmezés esetén sem vezet – már csak a szövege alapján sem – azon hitelezők automatikus <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0034" REF.END="QE0034"/>előnyben részesítéséhez<QUOT.END REF.START="QS0034" CODE="201D" ID="QE0034"/>, akik már peres eljárást indítottak. A 2001/24 irányelv egyebekben sem enged arra következtetni, hogy az ilyen hitelezőket előnyben kellene részesíteni.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0046"><NO.P>46.</NO.P><TXT>Másrészt nem egyértelmű, hogy miért kellene éppen egy folyamatban lévő bírósági eljárásnak indokolttá tennie a reorganizációs intézkedés <HT TYPE="ITALIC">valamennyi</HT> hatásának a fogadó tagállam joga alapján történő értékelését. A 32. cikk ilyen értelmezése különösen jelentős eltérést jelentene a 2001/24 irányelv azon alapelvétől, hogy a reorganizációs vagy felszámolási intézkedések valamennyi hatását a <HT TYPE="ITALIC">lex concursus</HT> szabályozza, és ennélfogva nem felel meg az irányelv rendszerének.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0014"><P>Lásd ezzel kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131024">2013. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>LBI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑85/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:697">EU:C:2013:697</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="11"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0047"><NO.P>47.</NO.P><TXT>Összehasonlításképpen a 2001/24 irányelv 20–27. cikkének rendelkezéseire kell utalni. Ezek a rendelkezések is tartalmaznak kivételeket a <HT TYPE="ITALIC">lex concursus</HT> alkalmazásának elve alól. Egyértelműen meghatározzák azonban, hogy milyen anyagi jogi helyzetekre nincsenek hatással a reorganizációs intézkedések. Ezek a rendelkezések nem írják elő, hogy a reorganizációs intézkedés valamennyi anyagi jogi hatását a fogadó tagállam jogszabályai alapján kell értékelni, ha ez az intézkedés az e rendelkezésekben említett jogintézmények valamelyikét érinti.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0048"><NO.P>48.</NO.P><TXT>A 2001/24 irányelv 32. cikkét ennek megfelelően úgy kell értelmezni, hogy csak az eljárásjogi hatásokat határozza meg a fogadó tagállam joga, az intézkedés érvényességét viszont nem önmagában az eljárás szempontjából. Ez különösen érvényes tekintettel arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a 2001/24 irányelv és különösen ezen irányelv 32. cikkének célja annak megakadályozása, hogy csökkenjen a foglalás tárgyát képező vagyon rendelkezésre állása.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0015"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131024">2013. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>LBI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑85/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:697">EU:C:2013:697</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A fent javasolt értelmezés tehát annak is megfelel, hogy az említett rendelkezést e tekintetben kivételként megszorítóan kell értelmezni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0016"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131024">2013. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>LBI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑85/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:697">EU:C:2013:697</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0052">52.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0049"><NO.P>49.</NO.P><TXT>Harmadrészt gyakorlatilag gyakran lehetetlen lenne valamely reorganizációs vagy felszámolási intézkedés minden hatását teljes mértékben a fogadó tagállam joga alapján meghatározni. A 2001/24 irányelv nem hangolja ugyanis össze a hitelintézetek reorganizációját és felszámolását célzó intézkedésekre vonatkozó nemzeti rendelkezéseket;<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0017"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131024">2013. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>LBI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑85/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:697">EU:C:2013:697</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160719">2016. július 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Kotnik és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑526/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:570">EU:C:2016:570</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0104">104.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> az egyik tagállamban hozott reorganizációs intézkedésnek tehát bizonyos esetekben egyáltalán nincs megfelelője egy másik tagállam jogában, és ezért sohasem felelhet meg e jog feltételeinek. A 2001/24 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése ennek megfelelően kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a külföldi reorganizációs intézkedést akkor is el kell ismerni, <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0035" REF.END="QE0035"/>ha a fogadó tagállam […] szabályai ilyen intézkedéseket nem tesznek lehetővé, vagy azok végrehajtását az adott esetben nem teljesülő feltételekhez kötik<QUOT.END REF.START="QS0035" CODE="201D" ID="QE0035"/>.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0050"><NO.P>50.</NO.P><TXT>Ezért korlátozódik a 2001/24 irányelv 20–27. cikke is bizonyos, a fogadó tagállam joga alapján meghatározandó anyagi jogi helyzetekre, a 32. cikk pedig a folyamatban lévő peres eljárásra vonatkozó eljárásjogi hatásokra.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0051"><NO.P>51.</NO.P><TXT>E hatásokat illetően mindazonáltal szükséges eltérni a <HT TYPE="ITALIC">lex concursus</HT> elvétől egy már folyamatban lévő peres eljárás esetében. Csak a fogadó tagállam joga határozhatja meg ugyanis, hogy az intézkedés miatt szükség van‑e például a kereset módosítására, az okafogyottság kimondására vagy a peres felek személyének megváltozására. A bírósági eljárás megindítása előtt ellenben a reorganizációs vagy felszámolási intézkedés eljárásjogi hatásait is szabályozhatja a székhely szerinti állam joga. Így a székhely szerinti állam joga előírhatja például, hogy a felszámolási eljárás megindítása folytán a hitelintézet elveszíti perképességét, és azt ezért fizetésképtelenségi szakértőnek kell képviselnie a bíróság előtt.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0052"><NO.P>52.</NO.P><TXT>A 2001/24 irányelv 32. cikkéből tehát csak az következik a jelen eljárást illetően, hogy a felelősségnek a BES‑hez a portugál joggal összhangban történt visszajuttatása a spanyol jogban előírt eljárásjogi hatásokkal jár a Spanyolországban indított eljárásra nézve.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0018"><P>Szintén így: Cruz Villalón főtanácsnok <REF.DOC.ECR><NAME.CASE>LBI</NAME.CASE> ügyre vonatkozó indítványa (<NO.CASE>C‑85/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:352">EU:C:2013:352</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 86. és azt követő pont).</P></NOTE> A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) ismertetése szerint ez konkrétan azt jelenti, hogy a Novo Banco nem rendelkezik passzív perbeli legitimációval, másik alperes pedig nem vonható perbe, ami másfelől a Novo Banco elleni kereset elutasításával jár.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0019"><P>A német jogban például az eljárást e változás ellenére is folytatni lehetne a Novo Banco ellen; az ítélet jogereje azonban kiterjedne a BES‑re; lásd a ZPO 265. §‑ának (2) bekezdésében és 325. §‑ában foglalt rendelkezéseket. Lásd ezzel kapcsolatban a jelen indítvány lenti 96. és azt követő pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="12"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0053"><NO.P>53.</NO.P><TXT>Igaz ugyan, hogy a kérdést előterjesztő Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) nem tartja megfelelőnek ezt a következményt. A <HT TYPE="ITALIC">lex concursus</HT> alkalmazása elvének a reorganizációs intézkedések – a 2001/24 irányelv által célul tűzött – egyetemes érvényessége szempontjából betöltött kiemelkedő jelentőségére tekintettel<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0020"><P>Lásd ezzel kapcsolatban: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131024">2013. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>LBI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑85/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:697">EU:C:2013:697</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> azonban elfogadhatatlan lenne ebből azt a következtetést levonni, hogy az intézkedés semmilyen hatással nem jár a folyamatban lévő eljárásban. Véleményem szerint ezzel a közmondásos gyereket is kiöntenénk a fürdővízzel együtt. E probléma megoldását sokkal inkább az uniós jog fényében alkalmazandó spanyol eljárásjogban kell keresni.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0021"><P>Lásd ezzel kapcsolatban a jelen indítvány lenti 94. és azt követő pontjait.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0054"><NO.P>54.</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokból az következik, hogy a felelősség BES‑hez történő visszajuttatásának anyagi jogi érvényességét nem a spanyol jog alapján kell értékelni az alapeljárásban. Csak ezen intézkedésnek a folyamatban lévő eljárásra gyakorolt eljárásjogi hatásait kell meghatározni e tagállam joga alapján. A kérdést előterjesztő bíróság tehát nem tagadhatja meg ezen anyagi jogi helyzet elismerését azzal az indokkal, hogy az a spanyol jogba ütközik.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">C.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">Kivétel a kölcsönös elismerés elve alól?</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0055"><NO.P>55.</NO.P><TXT>A 2001/24 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a székhely szerinti állam jogszabályai alapján elfogadott reorganizációs intézkedések az egész Unió területén, minden további formaság nélkül, teljes hatállyal bírnak. A kölcsönös elismerés e rendelkezésben kifejezésre jutó elve a kölcsönös bizalom elvén alapul.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0022"><P>Lásd ezzel összefüggésben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Aguirre Zarraga</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑491/10 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:828">EU:C:2010:828</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0070">70.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160405">2016. április 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Aranyosi és Căldăraru</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑404/15 és C‑659/15 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:198">EU:C:2016:198</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0077">77.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ennek megfelelően a fogadó tagállam hatóságai és igazságügyi hatóságai nem vizsgálják felül a székhely szerinti tagállam rendelkezéseinek megfelelően elfogadott intézkedés jogszerűségét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0023"><P>Csak a teljesség kedvéért említem meg, hogy a portugál jog szempontjából nem állnak fenn kétségek a jogszerűséggel kapcsolatban. A Bíróság előtti eljárásban a portugál kormány többek között még egyszer kifejezetten megerősítette, hogy a RGICSF 145. H. cikkének 5. bekezdése a portugál jog szerint megfelelő jogalapot képez a 2015. decemberi határozat meghozatalához, és a Banco de Portugal a portugál jog összes többi eljárási és anyagi jogi rendelkezését is tiszteletben tartotta.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0056"><NO.P>56.</NO.P><TXT>A kölcsönös bizalom pedig azon a feltevésen alapul, hogy minden tagállamban hasonló biztosítékok állnak fenn különösen a jogállami és demokratikus alapértékeket, valamint az uniós alapvető jogokat illetően.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0024"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141218">2014. december 18‑i</DATE> <NO.CASE>2/13</NO.CASE> <NAME.CASE>(Az Uniónak az EJEE‑hez történő csatlakozása)</NAME.CASE> vélemény (<NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2454">EU:C:2014:2454</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0191">191.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160405">2016. április 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Aranyosi és Căldăraru</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑404/15 és C‑659/15 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:198">EU:C:2016:198</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0078">78.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180725">2018. július 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Minister for Justice and Equality (Az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑216/18 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:586">EU:C:2018:586</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Csak ez a feltevés igazolja, hogy ne vizsgálják, hogy a kölcsönös elismerés útján alkalmazandó intézkedés összeegyeztethető‑e a fogadó tagállam magasabb szintű jogszabályaival.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0025"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180725">2018. július 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Minister for Justice and Equality (Az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑216/18 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:586">EU:C:2018:586</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0037">37.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0057"><NO.P>57.</NO.P><TXT>A 2015. decemberi határozat elismerése a jelen ügyben ezenfelül további uniós jogi előírások tiszteletben tartásától sem függ.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0058"><NO.P>58.</NO.P><TXT>A felelősség BES‑hez történő visszajuttatását ugyanis először is nem a 2014/59 irányelv alapján kell értékelni (erről lásd az 1. pontot). Másodszor, e reorganizációs intézkedés elfogadása ezért az uniós jog végrehajtásának sem tekinthető, és így nem alkalmazandók az uniós jog általános elvei és az uniós alapvető jogok (erről lásd a 2. pontot). Harmadszor, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kidolgozott azon helyzetek egyike sem áll fenn, amelyekben a kölcsönös elismerés elvének hatálya alá tartozó nemzeti intézkedést kivételesen meg kell vizsgálni az alapvető uniós jogi elvek tiszteletben tartása szempontjából (erről lásd a 3. pontot).</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="13"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A 2014/59 irányelv időbeli hatályáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0059"><NO.P>59.</NO.P><TXT>A 2014/59 irányelv rendelkezéseinek időbeli hatálya nem terjed ki a felelősségnek a BES‑hez a Banco de Portugal 2015. decemberi határozatával történt visszajuttatására.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0060"><NO.P>60.</NO.P><TXT>Emlékeztetőül: a 2014/59 irányelv <DATE ISO="20140702">2014. július 2‑án</DATE> lépett hatályba.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0026"><P>Lásd a 2014/59 irányelv 131. cikkét: a Hivatalos Lapban való <DATE ISO="20140612">2014. június 12‑i</DATE> kihirdetést követő huszadik nap <DATE ISO="20140702">2014. július 2.</DATE> volt.</P></NOTE> 2014 augusztusában a Banco de Portugal létrehozta a Novo Bancót a BES szanálása céljából, és átadta ahhoz többek között a felperes által az alapeljárásban hivatkozott kötelezettségeket. A 2014/59 irányelv átültetésére előírt határidő <DATE ISO="20141231">2014. december 31‑én</DATE> járt le.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0027"><P>Lásd a 2014/59 irányelv 130. cikkét.</P></NOTE> 2015 decemberében hozta meg a Banco de Portugal a vita tárgyát képező felelősséget a BES‑hez <DATE ISO="20140803">2014. augusztus 3</DATE>‑ra visszaható hatállyal visszajuttató határozatot.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0061"><NO.P>61.</NO.P><TXT>A kötelezettségek BES‑hez történt 2015. decemberi visszajuttatását azonban e tekintetben csak <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0036" REF.END="QE0036"/>a Novo Banco áthidaló intézmény létrehozása<QUOT.END REF.START="QS0036" CODE="201D" ID="QE0036"/> reorganizációs intézkedés nem önálló részének kell tekinteni, e reorganizációs intézkedésről pedig már 2014 augusztusában, tehát a 2014/59 irányelv átültetésére előírt határidő lejárta előtt meghozták a határozatot. Ezen együttes figyelembevétel mellett szól, hogy mesterséges lenne az egyes reorganizációs intézkedéseket csupán időbeli eltérésük miatt egymástól külön vizsgálni annak ellenére, hogy tartalmi szempontból valójában összefüggnek, és ugyanazt a célt, mégpedig a Novo Banco létrehozását és a jól teljesítő, illetve az értéktelen eszközök felosztását szolgálják.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0062"><NO.P>62.</NO.P><TXT>Ezt az elgondolást szemlélteti a 2014/59 irányelv 40. cikkének (7) bekezdésében foglalt rendelkezés. E rendelkezés akkor teszi lehetővé a kötelezettségek <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0037" REF.END="QE0037"/>Bad Bankhoz<QUOT.END REF.START="QS0037" CODE="201D" ID="QE0037"/> történő visszajuttatását – ezt az intézkedést a jelen esetben az átültetési határidő lejártát követően hozták meg –, ha ezt a lehetőséget már az áthidaló bank létrehozásáról szóló – a jelen esetben az átültetési határidő lejártát megelőzően meghozott – határozat is tartalmazta. Az áthidaló intézmény létrehozása tehát egyfelől elválaszthatatlanul kapcsolódik a kötelezettségek átadásához és visszajuttatásához. Ha másfelől a visszajuttatást a 2014/59 irányelv 40. cikkének (7) bekezdése alapján kívánnánk vizsgálni, akkor ez végső soron ezenkívül azt eredményezné, hogy a 2014/59 irányelvből annak ellenére konkrét követelmények következnének a 2014. augusztusi határozatra nézve, hogy az átültetési határidő ekkor még kétségtelenül nem járt le.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0028"><P>Bár az ítélkezési gyakorlat szerint az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésének és az EUMSZ 288. cikk harmadik bekezdésének együttes alkalmazásából és magából az érintett irányelvből következően a tagállamoknak az átültetésre előírt határidőn belül tartózkodniuk kell az olyan jellegű intézkedések meghozatalától, amelyek komolyan veszélyeztetnék a szóban forgó irányelv által meghatározott célt. Ebből azonban csupán tartózkodási kötelezettségek vezethetők le, pozitív kötelezettségek viszont nem; lásd különösen: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20060704">2006. július 4‑i</DATE> <NAME.CASE>Adeneler és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑212/04</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:443">EU:C:2006:443</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 121. és azt követő pont).</P></NOTE> Az egyes intézkedéseket nem lehet tehát külön‑külön vizsgálni. Ez a megfontolás attól függetlenül érvényes, hogy a 2014/59 irányelv 40. cikkének (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket a jelen esetben ténylegesen tiszteletben tartották.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0063"><NO.P>63.</NO.P><TXT>Ha az intézkedéseket külön‑külön kívánnánk vizsgálni, a BES szanálásával összefüggésben később hozott intézkedésekre vonatkozó hatósági hatáskört is fel kellene bontani. A 806/2014 rendelet<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0029"><P>A hitelintézeteknek és bizonyos befektetési vállalkozásoknak az Egységes Szanálási Mechanizmus keretében történő szanálására vonatkozó egységes szabályok és egységes eljárás kialakításáról, valamint az Egységes Szanálási Alap létrehozásáról szóló, <DATE ISO="20140715">2014. július 15‑i</DATE> 806/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="255" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 255., 1. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítés: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="372" PAGE.FIRST="9" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 372., 9. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: ESZM‑rendelet).</P></NOTE> hatálybalépésével ugyanis a BES‑hez hasonló méretű és jelentőségű bankokkal kapcsolatos szanálási intézkedésekre vonatkozó hatáskör az Egységes Szanálási Testületre <HT TYPE="ITALIC">(Single Resolution Board)</HT> szállt át.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0030"><P>Az ESZM‑rendelet 7. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összefüggésben értelmezett 5. cikkének (1) bekezdése.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="14"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0064"><NO.P>64.</NO.P><TXT>E tekintetben az következik a Bíróság ítélkezési gyakorlatából, hogy indokolt lehet a korábbi jogi szabályozás olyan helyzetekre való alkalmazása, amelyek e szabályozás hatálya alatt keletkeztek, és az új jogi szabályozás hatálybalépését követően is fennmaradnak, ha az új szabályok egységes egészet képeznek, és bizonyos tekintetben a rendszer megváltozását eredményezték.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0031"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19811112">1981. november 12‑i</DATE> <NAME.CASE>Meridionale Industria Salumi és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>212/80–217/80</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1981:270">EU:C:1981:270</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0011">11.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150326">2015. március 26‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Moravia Gas Storage</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑596/13 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:203">EU:C:2015:203</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0036">36.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ez a helyzet a 2014/59 irányelv esetében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0065"><NO.P>65.</NO.P><TXT>A Banco de Portugal által a BES szanálásával összefüggésben hozott intézkedések mint egy egységes intézkedéscsomag jogszerűségét ezért logikusan a 2014 augusztusában, tehát egy olyan időpontban hatályos jogi szabályozás alapján kell értékelni, amikor a 2014/59 irányelv átültetésére előírt határidő még nem járt le.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0066"><NO.P>66.</NO.P><TXT>A szóban forgó reorganizációs intézkedések a 2014/59 irányelv esetleges előzetes hatályát sem teszik indokolttá. Bár a tagállamoknak az irányelv átültetésre előírt határidőn belül tartózkodniuk kell az olyan jellegű intézkedések meghozatalától, amelyek komolyan veszélyeztetnék az általa meghatározott célt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0032"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="19971218">1997. december 18‑i</DATE> <NAME.CASE>Inter‑Environnement Wallonie</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑129/96</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1997:628">EU:C:1997:628</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0045">45.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20120911">2012. szeptember 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Nomarchiaki Aftodioikisi Aitoloakarnanias és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑43/10</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:560">EU:C:2012:560</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0057">57.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191113">2019. november 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Lietuvos Respublikos Seimo narių grupė</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑2/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:962">EU:C:2019:962</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Nem tűnik azonban úgy, hogy a felelősség BES‑hez történő visszajuttatása ellentétes lenne a 2014/59 irányelv, különösen a 40. cikk céljaival.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0067"><NO.P>67.</NO.P><TXT>Éppen ellenkezőleg, a cél az, hogy az áthidaló intézmény a nehéz helyzetbe került banknak kizárólag az egészséges üzletágait folytassa. Az ilyen intézménynek azonban éppen nem kell átvállalnia a felelősséget e bank magas kockázatú és bizonyos körülmények között kárt okozó tevékenységéért. Ezen eszköz célja – a bankszanálás általános célkitűzéseinek megfelelően<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0033"><P>A szanálási célokat jelenleg az ESZM‑rendelet 14. cikkének (2) bekezdése rögzíti.</P></NOTE> – sokkal inkább többek között a betétesek védelme és az esetleges rendszerszintű következmények tompítása. Amint már említettem, a felperes értékpapírszámlája azonban nem védett betét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0034"><P>Ezzel kapcsolatban lásd már a jelen indítvány fenti 36. pontját.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0068"><NO.P>68.</NO.P><TXT>A Novo Bancót állami forrásokból hozták létre és tőkésítették fel 4,9 milliárd euró összegben.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0035"><P>Lásd a Bizottságnak a Banco Espírito Santónak nyújtott szanálási támogatás engedélyezéséről szóló, <DATE ISO="20140804">2014. augusztus 4‑i</DATE> IP/14/901 sajtóközleményét.</P></NOTE> Ha a Novo Banco felelne a BES‑nek a spanyol bíróságok által jogellenesnek minősített kereskedelmi gyakorlataiért, amelyek abban álltak, hogy röviddel fizetésképtelenné válása előtt tapasztalatlan befektetők részére még értékesítették a nehézségekkel küzdő izlandi Kaupthing Bank részvényeit, akkor végeredményben megint az adófizetőknek kellene <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0038" REF.END="QE0038"/>jótállniuk<QUOT.END REF.START="QS0038" CODE="201D" ID="QE0038"/> a bankok hibáiért. A bankok szabályozásának területén a 2008‑as pénzügyi válság óta végrehajtott összes reform deklarált célja azonban a pénzügyi ágazatban az úgynevezett <HT TYPE="ITALIC">moral hazard</HT> megszüntetése és a bankmentés társadalmat terhelő költségeinek minimálisra csökkentése.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0036"><P>Lásd például a Bizottságnak a 2014/59 irányelvvel kapcsolatos <DATE ISO="20140415">2014. április 15‑i</DATE> MEMO/14/297 tájékoztatóját. Lásd még az ESZM‑rendelet 14. cikke (2) bekezdésének második mondatát.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0069"><NO.P>69.</NO.P><TXT>Bár első látásra aggasztónak tűnhet, hogy a felperes, aki a spanyol bíróságok megállapításai szerint nem tudta áttekinteni befektetésének következményeit, végeredményben elveszíti a pénzét. Ennek oka azonban abban a körülményben rejlik, hogy a felperes esetében két általános kockázat is megvalósult: egyrészt a Kaupthing Bank csődbe jutott, és szanálására került sor. Ha a felperes stabil részvényekkel rendelkezett volna a BES‑nél vezetett számláján, akkor valószínűleg eleve nem indított volna keresetet nem megfelelő befektetési tanácsadás miatt. Másrészt a BES is csődbe jutott, ami miatt a felperesnek a nem megfelelő befektetési tanácsadás miatt fennálló igény ellenére már semmiféle kilátása nincs arra, hogy visszakapja a pénzét ettől az intézettől. Ebből azonban nem következik az, hogy e két kockázatot az államra, illetve a társadalomra kellene hárítani. Sokkal inkább a befektetési tanácsadó személyes felelősségére vagy büntetőjogi következményekre kellene gondolni.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="15"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0070"><NO.P>70.</NO.P><TXT>Ezért a felelősség BES‑hez történő – jelen ügyben vitatott – visszajuttatása összhangban áll a 2014/59 irányelv céljaival. A 2014/59 irányelv ezért esetleges előzetes hatálya miatt sem alkalmazandó ezen intézkedésre.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog általános elveinek és az uniós alapvető jogoknak az alkalmazandóságáról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0071"><NO.P>71.</NO.P><TXT>Ha a felelősség BES‑hez történő visszajuttatását a jogbiztonság és a hatékony jogvédelem uniós jogi elve alapján kívánnánk vizsgálni, akkor annak az Unió joga – a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – végrehajtásának kellene minősülnie. Ebben az esetben nemcsak a Charta, mégpedig annak 47. cikke lenne alkalmazandó, hanem az uniós jog általános elvei is.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0037"><P>Lásd: a Charta 51. cikkéhez fűzött magyarázatok, <REF.DOC.OJ COLL="C" NO.OJ="303" PAGE.FIRST="32" DATE.PUB="2007">HL 2007. C 303., 32. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140710">2014. július 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Julián Hernández és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑198/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2055">EU:C:2014:2055</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190924">2019. szeptember 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Spetsializirana prokuratura (Ártatlanság vélelme)</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑467/19 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:776">EU:C:2019:776</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ez utóbbiak között szerepel többek között a jogbiztonság elve.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0038"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140701">2014. július 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Ålands Vindkraft</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑573/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2037">EU:C:2014:2037</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0125">125.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0072"><NO.P>72.</NO.P><TXT>A felelősségnek a BES‑hez a 2015. decemberi határozattal történt visszajuttatása azonban – e határozat elismerésétől eltérően – nem az uniós jog végrehajtásának minősül.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0073"><NO.P>73.</NO.P><TXT>A 2001/24 irányelv ugyanis éppen nem hangolja össze a hitelintézetek reorganizációjára és felszámolására vonatkozó nemzeti rendelkezéseket.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0039"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20131024">2013. október 24‑i</DATE> <NAME.CASE>LBI</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑85/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:697">EU:C:2013:697</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0039">39.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160719">2016. július 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Kotnik és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑526/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:570">EU:C:2016:570</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0104">104.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Igaz ugyan, hogy a 2001/24 irányelv más tagállamok ilyen intézkedéseinek elismerésére kötelezi a tagállamokat. A fogadó tagállam – a jelen esetben Spanyolország – általi elismerést azonban meg kell különböztetni a tulajdonképpeni reorganizációs intézkedésnek a székhely szerinti állam – a jelen esetben Portugália – általi elfogadásától. A reorganizációs és felszámolási intézkedéseknek a hitelintézet székhelye szerinti állam hatóságai és igazságügyi hatóságai által történő elfogadását és végrehajtását illetően a 2001/24 irányelv éppen nem ír elő semmiféle kötelezettséget, hanem ezen intézkedések kizárólag a székhely szerinti állam jogán alapulnak.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0040"><P>Azzal a kritériummal kapcsolatban, hogy az uniós jognak kötelezettségeket kell előírnia a tagállamok számára a Charta alkalmazhatóságához, lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140306">2014. március 6‑i</DATE> <NAME.CASE>Siragusa</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑206/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:126">EU:C:2014:126</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0026">26.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140710">2014. július 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Julián Hernández és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑198/13</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2055">EU:C:2014:2055</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0035">35.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190924">2019. szeptember 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Spetsializirana prokuratura (Ártatlanság vélelme)</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑467/19 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:776">EU:C:2019:776</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0041">41.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Különösen nem írja elő a 2001/24 irányelv a tagállamok számára bizonyos reorganizációs és felszámolási intézkedések elfogadását vagy végrehajtását.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0041"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190924">2019. szeptember 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Spetsializirana prokuratura (Ártatlanság vélelme)</NAME.CASE> végzés (<NO.CASE>C‑467/19 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:776">EU:C:2019:776</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 41. és azt követő pont).</P></NOTE> Éppen ezért van szükség a kölcsönös elismerésre.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0074"><NO.P>74.</NO.P><TXT>A 2014/59 irányelv elfogadásával kétségkívül egységesítették az Unióban a hitelintézetek helyreállítását és szanálását célzó intézkedéseket.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0042"><P>Lásd: a 2014/59 irányelv (10) preambulumbekezdése; <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160719">2016. július 19‑i</DATE> <NAME.CASE>Kotnik és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑526/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:570">EU:C:2016:570</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0113">113.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A 2014/59 irányelv a szanálási intézkedések egységes eszközkészletével látja el a tagállami felügyeleti hatóságokat, amely egy áthidaló bank létrehozását és az ezzel kapcsolatos tranzakciókat is magában foglalja.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0043"><P>Lásd a 2014/59 irányelv 40. cikkét.</P></NOTE> Amint azonban már megállapítottam, a 2014/59 irányelv rendelkezéseinek időbeli hatálya nem terjed ki a felelősség BES‑hez történő – az alapeljárásban vitatott – visszajuttatására.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0044"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 59. és azt követő pontjait.</P></NOTE> A Banco de Portugal sokkal inkább olyan időpontban hozta létre az áthidaló bankot a portugál jog alapján, amikor csak a 2001/24 irányelv volt alkalmazandó, amely éppen nem írta elő a reorganizációs intézkedések összehangolását.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0075"><NO.P>75.</NO.P><TXT>Ezért továbbra is igaz, hogy a 2015. decemberi határozat nem minősül az uniós jog végrehajtásának.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="16"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0076"><NO.P>76.</NO.P><TXT>Ha minden olyan nemzeti határozatot az uniós jog végrehajtásának kívánnánk minősíteni, amely uniós jogi rendelkezések alapján kölcsönös elismerés tárgyát képezi – tehát minden büntető‑<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0045"><P>Lásd: a kölcsönös elismerés elvének büntetőügyekben hozott, szabadságvesztés büntetéseket kiszabó vagy szabadságelvonással járó intézkedéseket alkalmazó ítéleteknek az Európai Unióban való végrehajtása céljából történő alkalmazásáról szóló, <DATE ISO="20081127">2008. november 27‑i</DATE> 2008/909/IB tanácsi kerethatározat (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="327" PAGE.FIRST="27" DATE.PUB="2008">HL 2008. L 327., 27. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> és polgári ítéletet,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0046"><P>Lásd: a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, <DATE ISO="20121212">2012. december 12‑i</DATE> 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="351" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2012">HL 2012. L 351., 1. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> minden tartási kötelezettséggel kapcsolatos határozatot<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0047"><P>Lásd: a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, <DATE ISO="20081218">2008. december 18‑i</DATE> 4/2009/EK tanácsi rendelet (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="007" PAGE.FIRST="1" DATE.PUB="2009">HL 2009. L 7., 1. o</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="131" PAGE.FIRST="26" DATE.PUB="2011">HL 2011. L 131., 26. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="008" PAGE.FIRST="19" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 8., 19. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="281" PAGE.FIRST="29" DATE.PUB="2013">HL 2013. L 281., 29. o.</REF.DOC.OJ>; a továbbiakban: uniós tartási rendelet).</P></NOTE>, minden orvosi tevékenység folytatására vonatkozó engedélyt<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0048"><P>Lásd: a szakmai képesítések elismeréséről szóló, <DATE ISO="20050907">2005. szeptember 7‑i</DATE> 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (<REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="255" PAGE.FIRST="22" DATE.PUB="2005">HL 2005. L 255., 22. o.</REF.DOC.OJ>; helyesbítések: <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="271" PAGE.FIRST="18" DATE.PUB="2007">HL 2007. L 271., 18. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="093" PAGE.FIRST="28" DATE.PUB="2008">HL 2008. L 93., 28. o.</REF.DOC.OJ>; <REF.DOC.OJ COLL="L" NO.OJ="305" PAGE.FIRST="115" DATE.PUB="2014">HL 2014. L 305., 115. o.</REF.DOC.OJ>).</P></NOTE> stb. –, akkor nemcsak a Charta hatálya tágulna ki rendkívüli módon. Mindenekelőtt abszurddá válna a kölcsönös elismerés rendszere. Ahelyett ugyanis, hogy az intézkedést elismernék abban bízva, hogy az összeegyeztethető a magasabb szintű elvekkel, az minden egyes egyedi esetben felülvizsgálható lenne az uniós alapvető jogok és az uniós jog általános elvei alapján. Ez a lehetőség azonban csak abszolút kivételes esetekben áll fenn, amelyek feltételei a jelen ügyben nem teljesülnek.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">3.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Az uniós jog alapvető értékei tiszteletben tartásának kivételes ellenőrzése?</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0077"><NO.P>77.</NO.P><TXT>A Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint ugyanis ténylegesen legfeljebb <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0039" REF.END="QE0039"/>kivételes körülmények<QUOT.END REF.START="QS0039" CODE="201D" ID="QE0039"/> fennállása esetén lehet eltérni a kölcsönös elismerés elvétől.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0049"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20141218">2014. december 18‑i</DATE> <NO.CASE>2/13</NO.CASE> (<NAME.CASE>Az Uniónak az EJEE‑hez történő csatlakozása</NAME.CASE>) vélemény (<NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2454">EU:C:2014:2454</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0191">191.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160405">2016. április 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Aranyosi és Căldăraru</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑404/15 és C‑659/15 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:198">EU:C:2016:198</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0082">82.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180725">2018. július 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Minister for Justice and Equality (Az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑216/18 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:586">EU:C:2018:586</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0043">43.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E tekintetben a Bíróság egy európai elfogatóparancs végrehajtásával kapcsolatban elismerte, hogy valamely alapvető jelentőségű védett érdek megsértésének valós és rendszerszintű hiányosságok okán fennálló veszélye ilyen kivételes körülménynek minősülhet. A Bíróság ennek során konkrétan a kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmódnak és büntetésnek a Charta 4. cikkében felállított tilalmára<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0050"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20160405">2016. április 5‑i</DATE> <NAME.CASE>Aranyosi és Căldăraru</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑404/15 és C‑659/15 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2016:198">EU:C:2016:198</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0085">85.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> és a bírák függetlenségére vonatkozó követelményre<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0051"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180725">2018. július 25‑i</DATE> <NAME.CASE>Minister for Justice and Equality (Az igazságszolgáltatási rendszer hiányosságai)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑216/18 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:586">EU:C:2018:586</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0048">48.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> hivatkozott. Ennek megfelelően a Tanács másodlagos észrevételeket tett a tárgyaláson a Bíróság jogállamisággal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatával kapcsolatban.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0052"><P>A Tanács képviselője különösen a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20180227">2018. február 27‑i</DATE> <NAME.CASE>Associação Sindical dos Juízes Portugueses</NAME.CASE> ítéletre (<NO.CASE>C‑64/16</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2018:117">EU:C:2018:117</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) és a <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190624">2019. június 24‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Lengyelország (A legfelsőbb bíróság függetlensége)</NAME.CASE> ítéletre (<NO.CASE>C‑619/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:531">EU:C:2019:531</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>) hivatkozott.</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0078"><NO.P>78.</NO.P><TXT>A jelen ügyben mindazonáltal nem lehet szó a jogállamiság területén Portugáliában fennálló jelentős és rendszerszintű hiányosságokról. Arra az esetre azonban, ha a Bíróság mégis szükségesnek tartja a reorganizációs intézkedés uniós jog alapján történő vizsgálatát, a következőkben másodlagosan azokkal az indokokkal szeretnék foglalkozni, amelyek miatt a felelősség BES‑hez történő visszajuttatása sem a jogbiztonság elvét, sem a hatékony jogvédelemhez való jogot nem sérti.</TXT></NP.ECR><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">a)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Másodlagosan: a jogbiztonság, különösen a bizalomvédelem elvéről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0079"><NO.P>79.</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság elve megköveteli, hogy az állami szabályok olyan egyértelműek és pontosak legyenek, hogy az érdekeltek egyértelműen megismerhessék az azok alapján őket terhelő kötelezettségeket és a számukra biztosított jogokat, és ennélfogva ezeknek megfelelően járhassanak el.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0053"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140701">2014. július 1</DATE>‑jei <NAME.CASE>Ålands Vindkraft</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑573/12</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:2037">EU:C:2014:2037</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0127">127.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Ezzel összefüggésben főszabály szerint védelemben részesül az érdekeltek e szabályok fennmaradásába vetett bizalma.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0054"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20150611">2015. június 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Berlington Hungary és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑98/14</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2015:386">EU:C:2015:386</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0077">77.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><?PAGE NO="17"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0080"><NO.P>80.</NO.P><TXT>Nem fűződik azonban jogos bizalom valamely helyzet fennmaradásához, ha a gondos és körültekintő gazdasági szereplő képes volt előre látni a jogi helyzet módosulását. Az ítélkezési gyakorlat szerint a gazdasági szereplő nem helyezhet bizalmat valamely helyzet fennmaradásába különösen akkor, ha a nemzeti hatóságok a mérlegelési jogkörük keretein belül módosíthatják azt.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0055"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20060907">2006. szeptember 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Spanyolország kontra Tanács</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑310/04</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2006:521">EU:C:2006:521</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0081">81.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20090910">2009. szeptember 10‑i</DATE> <NAME.CASE>Plantanol</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑201/08</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2009:539">EU:C:2009:539</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0053">53.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20190711">2019. július 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Agrenergy és Fusignano Due</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑180/18, C‑286/18 és C‑287/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:605">EU:C:2019:605</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0031">31.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0081"><NO.P>81.</NO.P><TXT>Az alapeljárásban következésképpen az bírna jelentőséggel, hogy felismerhető volt‑e egy gondos és körültekintő befektető számára, hogy a felügyeleti hatóság visszaható hatállyal is újból a Bad Bankhoz juttathatja vissza a kötelezettségeket az RGICSF 145.<HT TYPE="SUP">o</HT>‑H. cikkének 5. bekezdése alapján. A felismerhetőség mellett szól, hogy a 2014. augusztusi határozat még egyszer kifejezetten felhívta a figyelmet erre a lehetőségre, amit a portugál kormány is hangsúlyozott a Bíróság előtti eljárásban. E tekintetben másfelől biztosítva kellett lennie, hogy egy gondos és körültekintő befektető tudomást szerezhessen erről a határozatról, ami mindenesetre spanyol nyelvű és a Spanyolországban jellemző formában történő közzétételt feltételez. A tárgyaláson ezzel kapcsolatban rámutattak arra, hogy a spanyol média részletesen beszámolt a Banco de Portugal döntéséről.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0082"><NO.P>82.</NO.P><TXT>Véleményem szerint önmagában az a körülmény, hogy a Novo Banco (legalábbis részben) a BES jogutódja lett,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0056"><P>Az új jogi helyzettel kapcsolatban lásd a 2014/59 irányelv 40. cikkének (9) bekezdését.</P></NOTE> és a felperes értékpapírszámláját is tovább kezeli, semmiképpen nem alapozhatna meg abba vetett bizalmat, hogy a Novo Banco a BES által nyújtott nem megfelelő befektetési tanácsadásért már az ezen üzleti kapcsolat átvétele előtt fennállt felelősséget is átvállalja. A szerződés átvétele nem jár feltétlenül együtt a már fennálló felelősség átvállalásával.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0083"><NO.P>83.</NO.P><TXT>Ezenkívül éppen nem felel meg egy áthidaló intézmény létrehozása értelmének és céljának, ha ezen intézményhez átadják a nehéz helyzetbe került bank magas kockázatú és bizonyos körülmények között kárt okozó tevékenységéért viselt felelősséget.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0057"><P>Lásd ezzel kapcsolatban a jelen indítvány fenti 67. és azt követő pontjait.</P></NOTE> Ezek a megfontolások a jogbiztonság és a bizalomvédelem elvének az alapeljárásban történő tiszteletben tartásával kapcsolatos értékelés során is jelentőséghez juthatnak.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0084"><NO.P>84.</NO.P><TXT>E tekintetben emlékeztetni kell ugyanis arra, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint jogellenes jogi aktusok esetében a jogszerűség elve korlátozza a bizalomvédelem elvét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0058"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19610322">1961. március 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Snupat kontra Főhatóság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>42/59 és 49/59</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1961:5">EU:C:1961:5</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 172. o.); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19820303">1982. március 3‑i</DATE> <NAME.CASE>Alphasteel kontra Bizottság</NAME.CASE> í<NAME.CASE>télet</NAME.CASE> (<NO.CASE>14/81</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1982:76">EU:C:1982:76</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0010">10.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="19970417">1997. április 17‑i</DATE> <NAME.CASE>de Compte kontra Parlament</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑90/95 P</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:1997:198">EU:C:1997:198</NO.ECLI></REF.DOC.ECR>, 35. és azt követő pont); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20040113">2004. január 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Kühne &amp; Heitz</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑453/00</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2004:17">EU:C:2004:17</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0027">27.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Igaz ugyan, hogy a jelen eljárásban nem kell értékelni a Banco de Portugal 2015. decemberi határozatának jogszerűségét, mivel ez nem a Bíróság feladata. Véleményem szerint mindenesetre az ilyen átadási határozat fennmaradásába vetett bizalom csak igen kis mértékben élvezhet védelmet, ha ez nyilvánvalóan ellentétes a szanálási intézkedés céljaival.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0085"><NO.P>85.</NO.P><TXT>Ebben az értelemben a portugál kormány is azt az álláspontot képviselte a Bíróság írásbeli kérdéseire adott válaszában, hogy lehetőséget kell biztosítani a felügyeleti hatóság számára a hibás határozatok kijavítására. Ez még inkább így van a szanálási határozat meghozatalának időbeli korlátaira<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0059"><P>A jelenleg fennálló európai jogi helyzetben a sürgősség a szanálás végrehajtásának feltétele; lásd az ESZM‑rendelet 18. cikke (1) bekezdésének b) pontját.</P></NOTE> és az áthidaló bank létrehozása miatt a társadalomra háruló jelentős pénzügyi terhekre tekintettel.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0086"><NO.P>86.</NO.P><TXT>Mindezen körülményre tekintettel a felperes nem bízhatott volna a BES által nyújtott nem megfelelő befektetési tanácsadásért viselt felelősségnek a Novo Bancóhoz a 2014. augusztusi határozattal történő átadásában. Ezért nem állapítható meg a jogbiztonság elvének megsértése.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><?PAGE NO="18"?><GR.SEQ LEVEL="4"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">b)</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Másodlagosan: a hatékony jogvédelemhez való jogról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0087"><NO.P>87.</NO.P><TXT>Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a hatékony jogvédelem elve olyan általános uniós jogelv, amely a tagállamok közös alkotmányos hagyományain nyugszik, és amelyet a Charta 47. cikke és az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: EJEE) 6. és 13. cikke is rögzít.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0060"><P>Lásd: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20100908">2010. szeptember 8‑i</DATE> <NAME.CASE>Winner Wetten</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑409/06</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:503">EU:C:2010:503</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0058">58.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A Charta 47. cikkének első bekezdése értelmében mindenkinek joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz. A Charta 47. cikkének második bekezdéséből kitűnik továbbá, hogy az igazságszolgáltatásnak igénybe vehetőnek kell lennie. Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) e tekintetben nem tekinti elegendőnek az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételének biztosításához a jogorvoslat csupán formálisan vagy elméletileg fennálló, gyakorlatilag azonban kizárt lehetőségét.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0061"><P>Ezen ítélkezési gyakorlat szerint a jogorvoslat nem lehet pusztán <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0040" REF.END="QE0040"/>elméleti vagy látszatjellegű<QUOT.END REF.START="QS0040" CODE="201D" ID="QE0040"/>; lásd: EJEB, <DATE ISO="19970319">1997. március 19.</DATE>, Hornsby kontra Görögország ítélet (CE:ECHR:1997:0319JUD001835791, 40. és 41. §); EJEB, <DATE ISO="20020226">2002. február 26.</DATE>, Del Sol kontra Franciaország ítélet (CE:ECHR:2002:0226JUD004680099, 21. §).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0088"><NO.P>88.</NO.P><TXT>A portugál kormány tájékoztatása szerint a jelen esetben a felperesnek lehetősége volt arra, hogy a határozatnak a Banco de Portugal weboldalán történt <DATE ISO="20160113">2016. január 13‑i</DATE> közzétételétől számított három hónapon belül megtámadja a 2015. decemberi határozatot. E tekintetben az egyedi ügy összes körülményének értékelésével kellene megítélni, hogy ez a keresetindítási lehetőség hatékonynak tekinthető‑e a Charta 47. cikkének első bekezdése értelmében.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0089"><NO.P>89.</NO.P><TXT>Ezzel kapcsolatban figyelembe kellene venni, hogy a Charta 47. cikkével főszabály szerint nem ellentétes jogvesztő jellegű keresetindítási határidők megállapítása.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0062"><P><REF.DOC.ECR><DATE ISO="20020517">2002. május 17‑i</DATE> <NAME.CASE>Németország kontra Parlament és Tanács végzés</NAME.CASE> (<NO.CASE>C‑406/01</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2002:304">EU:C:2002:304</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0020">20.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> A hatékony bírói jogvédelem igénybevételét nem hiúsítja meg vagy teszi rendkívül nehézzé egy észszerű jogvesztő határidő, amennyiben e határidő olyan időponttól kezdődik, amikor az érintett arról tudomást szerzett, vagy legalábbis tudomást kellett volna arról szereznie.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0063"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20191107">2019. november 7‑i</DATE> <NAME.CASE>Flausch és társai</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑280/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2019:928">EU:C:2019:928</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0055">55.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20200227">2020. február 27‑i</DATE> <NAME.CASE>TK és társai (A tisztviselők és bírák javadalmazása)</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑773/18–C‑775/18</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2020:125">EU:C:2020:125</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0073">73.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0090"><NO.P>90.</NO.P><TXT>A portugál kormány által nyújtott magyarázatok szerint a Banco de Portugal határozatát annak <DATE ISO="20160113">2016. január 13‑i</DATE> közzététele mellett <DATE ISO="20160126">2016. január 26‑án</DATE> a Novo Banco Spanyolország is a felperessel Spanyolországban folyamatban lévő peres eljárás irataihoz csatolta. E peres eljárásban a felperest végig ügyvéd képviselte. A portugál kormány tájékoztatása szerint egyébként legalább hat spanyol befektető indított keresetet Portugáliában a 2015. decemberi határozat ellen.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0091"><NO.P>91.</NO.P><TXT>A spanyol kormány álláspontjával ellentétben egyébként nem tekinthető általános jelleggel észszerűtlennek, hogy a Banco de Portugal határozatát Portugáliában kell megtámadni. Ha a kölcsönös elismerés rendszerében elfogadható, hogy külföldi határozatok is hatásokat válthatnak ki más tagállamokban, akkor ezzel szükségszerűen együtt jár, hogy az adott határozattal szembeni kifogásokra a felperes lakóhelyétől eltérő tagállam bíróságai rendelkezhetnek joghatósággal.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0064"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20101222">2010. december 22‑i</DATE> <NAME.CASE>Aguirre Zarraga</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑491/10 PPU</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2010:828">EU:C:2010:828</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0069">69.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE></TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0092"><NO.P>92.</NO.P><TXT>E körülmények között abból kellene kiindulni, hogy a felperes is igénybe vehetett hatékony jogvédelmet a Banco de Portugal 2015. decemberi határozatával szemben.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">4.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">Közbenső következtetés</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0093"><NO.P>93.</NO.P><TXT>Következésképpen nem áll fenn a kölcsönös elismerésnek a 2001/24 irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében foglalt elve alóli kivétel. A Banco de Portugal határozatával szembeni esetleges kifogásokat a portugál bíróságok előtt kell érvényesítenie a felperesnek.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ><?PAGE NO="19"?><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">D.</HT></HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD"><HT TYPE="ITALIC">A reorganizációs intézkedés elismerésének az alapeljárásra gyakorolt hatásairól a jogbiztonság és a hatékony jogvédelem elvére tekintettel</HT></HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0094"><NO.P>94.</NO.P><TXT>Az imént levont következtetésre tekintettel a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) felteszi a kérdést, hogy a 2001/24 irányelv 3. cikkének (2) bekezdéséből eredő, – a Banco de Portugal 2015. decemberi határozataiból következő – anyagi jogi helyzet feltétel nélküli elismerésére vonatkozó kötelezettség sérti‑e a jogbiztonság és a hatékony jogvédelem elvét.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0095"><NO.P>95.</NO.P><TXT>Az anyagi jogi helyzetnek a folyamatban lévő eljárásban ezáltal előidézett módosulása ugyanis a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) ismertetése szerint azzal az eljárásjogi következménnyel jár a spanyol jogban, hogy el kell utasítani a keresetet, és a felperesnek kell viselnie a költségeket. A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) ezzel összefüggésben különösen azt tartja problémásnak, hogy annak ellenére kellene hatályon kívül helyeznie az alsóbb fokú bíróságok ítéleteit, hogy azokat – legalábbis az annak idején hatályos jogi helyzet alapján – téves jogalkalmazás nélkül hozták meg. Ezért hallgatólagosan kétségbe vonja, hogy az irányelv 3. cikkének (2) bekezdése érvényes lenne az alapügyben szóban forgó körülményekhez hasonló körülmények között.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0096"><NO.P>96.</NO.P><TXT>A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) figyelmen kívül hagyja azonban, hogy az alsóbb fokú bíróságok ítéleteinek hatályon kívül helyezése és a kereset elutasítása egyáltalán nem közvetlenül a 2001/24 irányelv 3. cikkének (2) bekezdéséből következik. Ezek sokkal inkább azok a különleges eljárásjogi következmények, amelyeket a – 2001/24 irányelv 32. cikke alapján ebben az összefüggésben kizárólagosan figyelembe veendő<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0065"><P>Lásd a jelen indítvány fenti 41. és azt követő pontjait.</P></NOTE> – spanyol jog az anyagi jogi helyzetnek a folyamatban lévő eljárásban bekövetkező (visszaható hatályú) módosulásához fűz.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0097"><NO.P>97.</NO.P><TXT>E tekintetben a spanyol kormány megerősítette a tárgyaláson, hogy a spanyol jog sem másik alperes perbe vonásának lehetőségét, sem azt a lehetőséget nem biztosítja az eljárás e szakaszában, hogy az eljárást az eredeti alperes ellen folytassák, és a jogerőt kiterjesszék az <QUOT.START CODE="201E" ID="QS0041" REF.END="QE0041"/>új<QUOT.END REF.START="QS0041" CODE="201D" ID="QE0041"/> kötelezettre,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0066"><P>Lásd a német jogban a ZPO 265. §‑ának (2) bekezdésében és 325. §‑ában foglalt rendelkezéseket.</P></NOTE> valamint a <HT TYPE="ITALIC">retrait litigieux‑höz</HT> hasonló intézményt sem tartalmaz.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0067"><P>Lásd a francia jogban a C.civ.1699. és azt követő cikkeiben foglalt rendelkezéseket.</P></NOTE> A Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság) ezért nem tehet mást, mint hogy hatályon kívül helyezi az (annak idején) téves jogalkalmazás nélkül meghozott elsőfokú ítéletet, és végeredményben elutasítja a keresetet az összes költség felperes általi viselése mellett. Más jogrendekben azonban semmiképpen sem lenne szükségszerű ez a következmény.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0098"><NO.P>98.</NO.P><TXT>Tüzetesebben megvizsgálva tehát nem az anyagi jogi helyzet elismerése – és ezáltal a 2001/24 irányelv 3. cikkének (2) bekezdése – jelenti a problémát, hanem a spanyol jogban nem biztosított eljárásjogi válaszlehetőségek. Következésképpen felmerül a kérdés – amelyet hallgatólagosan a Tanács is felvetett a Bíróság előtti eljárás írásbeli szakaszában –, hogy összeegyeztethető‑e a jogbiztonság és a hatékony jogvédelem elvével az olyan nemzeti szabályozás, amely egy folyamatban lévő bírósági eljárásban azt az eljárásjogi következményt kapcsolja a külföldi reorganizációs intézkedés 2001/24 irányelvben előírt elismeréséhez, hogy a korábban megalapozottnak ítélt keresetet az összes költség felperes általi viselése mellett el kell utasítani a jogorvoslati eljárásban.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0099"><NO.P>99.</NO.P><TXT>E kérdést az említett elvek uniós jogi kifejeződésére tekintettel kell megválaszolni, mivel a külföldi reorganizációs intézkedés elismerése – ezen intézkedés elfogadásától eltérően<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0068"><P>Lásd ezzel kapcsolatban már a jelen indítvány 73. pontját.</P></NOTE> – a 2001/24 irányelv 3. cikkének (2) bekezdéséből eredő tagállami kötelezettség végrehajtását jelenti, és ennélfogva az Unió joga – a Charta 51. cikkének (1) bekezdése értelmében vett – végrehajtásának minősül.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="20"?><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">1.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A jogbiztonság elvéről</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0100"><NO.P>100.</NO.P><TXT>A jogbiztonság elvével való összeegyeztethetőséget illetően véleményem szerint nem következnek konkrét problémák a spanyol eljárásjogból. Az eljárás jogerős befejezését megelőzően nem fűződhet különösen jogos bizalom az alsóbb fokú bíróság határozatának fennmaradásához.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0101"><NO.P>101.</NO.P><TXT>Mivel önmagában a felelősség BES‑hez történő visszajuttatásának lehetőségét a jogbiztonság elvével összeegyeztethetőnek kell tekinteni,<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0069"><P>Lásd ezzel kapcsolatban a jelen indítvány 79. és azt követő pontjait.</P></NOTE> e visszajuttatás eljárásjogi következményeire sem vonatkozhat más. Egy gondos és körültekintő felperestől elvárható ugyanis, hogy ismerje a vonatkozó eljárásjogot. Más szóval, a felperesnek számolnia kellett azzal, hogy az anyagi jogi helyzet esetleges módosulása keresetének elutasításával és az összes költség viselésével járhat.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="3"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="ITALIC">2.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="ITALIC">A hatékony jogvédelemhez való jogról</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0102"><NO.P>102.</NO.P><TXT>Komoly kétségek merülnek fel viszont azt illetően, hogy ez a következmény összeegyeztethető‑e a Charta 47. cikkéből eredő, a hatékony jogorvoslathoz és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez való joggal.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0103"><NO.P>103.</NO.P><TXT>Igaz ugyan, hogy az EJEE 13. cikke és a Charta 47. cikkének első bekezdése értelmében vett jogorvoslat hatékonysága nem egyenlő annak eredményességével.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0070"><P>EJEB, <DATE ISO="19911129">1991. november 29.</DATE>, Pine Valley kontra Írország ítélet (CE:ECHR:1991:1129JUD001274287, 66. §).</P></NOTE> A Charta 47. cikke nem garantálja tehát, hogy a keresetnek helyt adnak, a Banco de Portugal 2015. decemberi határozatát pedig nem ismerik el.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0104"><NO.P>104.</NO.P><TXT>Problémás mindazonáltal a felperesnek a kereset elutasításával együtt járó költségviselési kötelezettsége. A Bíróság ítélkezési gyakorlata ezzel összefüggésben elismeri, hogy az aránytalanul magas eljárási költségek is sérthetik a hatékony jogorvoslathoz és az igazságszolgáltatás igénybevételéhez való jogot.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0071"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130411">2013. április 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Edwards és Pallikaropoulos</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑260/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:221">EU:C:2013:221</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0033">33.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> Nemcsak akkor kell azonban aránytalannak tekinteni a költségeket, ha aránytalanok a felperesnek a helyt adó ítélethez fűződő gazdasági érdekéhez képest, hanem akkor is, ha objektíve nem igazolhatók.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0105"><NO.P>105.</NO.P><TXT>Ezért általános és alapvetően nem kifogásolható az olyan szabályozás, amely szerint pervesztessége esetén a felperes viseli a peres eljárás költségeit.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0072"><P>Lásd ebben az értelemben: <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20130411">2013. április 11‑i</DATE> <NAME.CASE>Edwards és Pallikaropoulos</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑260/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2013:221">EU:C:2013:221</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0025">25.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>); <REF.DOC.ECR><DATE ISO="20140213">2014. február 13‑i</DATE> <NAME.CASE>Bizottság kontra Egyesült Királyság</NAME.CASE> ítélet (<NO.CASE>C‑530/11</NO.CASE>, <NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2014:67">EU:C:2014:67</NO.ECLI>, <REF.NP.ECR REF="NP0044">44.</REF.NP.ECR> pont</REF.DOC.ECR>).</P></NOTE> E költségviselési kötelezettséget ugyanis objektíve igazolja, hogy a kereset elfogadhatósága és megalapozottsága a felperes felelősségi körébe tartozik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0106"><NO.P>106.</NO.P><TXT>Előfordulhatnak azonban olyan helyzetek, amelyekben ez a megállapítás nem pontos. Egy ilyen helyzetre példa az alapeljárás. A kereset az alapeljárásban (már) nem megalapozott, mert utólag és visszaható hatállyal módosult az anyagi jogi helyzet, ami azonban teljes mértékben a felperes befolyásán és felelősségi körén kívül esik.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0107"><NO.P>107.</NO.P><TXT>Igaz ugyan, hogy a felperesnek a jelen esetben számolnia kellett azzal, hogy a jogi helyzet bizonyos körülmények között számára hátrányosan módosulhat, és ezért végeredményben nem adnak helyt kereseti kérelmének.<NOTE TYPE="FOOTNOTE" NUMBERING="ARAB" NUMBERING.CONTINUED="YES" NOTE.ID="E0073"><P>Lásd a jelen indítvány 79. és azt követő pontjait.</P></NOTE> Ez azonban nem járhat azzal, hogy magából a keresetindításból hátránya származik, ami arra indíthatja, hogy egyáltalán ne indítson keresetet. Ez ugyanis a hatékony jogvédelemhez való jog lényeges tartalmát érintené.</TXT></NP.ECR><?PAGE NO="21"?><NP.ECR IDENTIFIER="NP0108"><NO.P>108.</NO.P><TXT>Véleményem szerint ezért ilyen helyzetben a nemzeti jognak eljárásjogi válaszlehetőséget kell biztosítania. Szóba jöhet például az okafogyottság kimondása, a keresetmódosítás vagy bármely más olyan eszköz, amellyel megakadályozható, hogy a felperes pervesztes legyen csupán az anyagi jogi helyzet utólagos és visszaható hatályú módosulása miatt. Vagy pedig a bíróságnak kell lehetőséggel rendelkeznie arra, hogy a kereset elutasítása ellenére ne kelljen a felperest a költségek viselésére köteleznie.</TXT></NP.ECR><NP.ECR IDENTIFIER="NP0109"><NO.P>109.</NO.P><TXT>A teljes körű költségviselési kötelezettséggel együtt járó szükségszerű pervesztesség veszélye ezzel szemben alkalmas arra, hogy visszatartsa a felperest jogainak bírósági úton történő érvényesítésétől, és ezért nem egyeztethető össze a Charta 47. cikkével.</TXT></NP.ECR></GR.SEQ></GR.SEQ></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><NP><NO.P><HT TYPE="BOLD">VI.</HT></NO.P><TXT><HT TYPE="BOLD">Végkövetkeztetések</HT></TXT></NP></TI></TITLE><NP.ECR IDENTIFIER="NP0110"><NO.P>110.</NO.P><TXT>A fenti megfontolásokra figyelemmel azt javaslom a Bíróságnak, hogy a Tribunal Supremo (legfelsőbb bíróság, Spanyolország) kérdésére a következő választ adja:</TXT><P>Az egyik tagállamban elfogadott olyan reorganizációs intézkedésnek a 2001/24/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdésében előírt elismerése, amely visszaható hatállyal módosítja a valamely másik tagállamban folyamatban lévő peres eljárás tárgyát képező anyagi jogi helyzetet, az említett peres eljárásban nem járhat azzal a következménnyel, hogy az összes költség viselése mellett szükségszerűen pervesztes lesz az a fél, akinek hátránya származik az említett módosításból. Az ilyen következmény kockázatossá teszi magát a keresetindítást, és alkalmas arra, hogy visszatartsa a felperest jogainak bírósági úton történő érvényesítésétől, és ezért nem egyeztethető össze a Charta 47. cikkével.</P></NP.ECR></GR.SEQ></CONTENTS.CONCLUSION></CONCLUSION>