EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.2.6.
COM(2025) 33 final
2025/0015(NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a Kereskedelmi Világszervezetben az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodásnak a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményhez történő csatolásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról
INDOKOLÁS
1.A javaslat tárgya
E javaslat tárgya az Unió által a Kereskedelmi Világszervezetben (a továbbiakban: WTO) az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodásnak a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény (a továbbiakban: WTO-egyezmény) 4. mellékletéhez történő csatolásáról szóló határozat tervezett elfogadásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról szóló tanácsi határozat.
2.A javaslat háttere
2.1.A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezmény
A WTO-egyezmény célja az egyezmény preambulumában említett célkitűzések elérése. Az egyezmény 1995. január 1-jén hatályba lépett.
Az Európai Unió (a továbbiakban: EU) az egyezmény részes fele 1 . Az egyezménynek emellett mind a 27 tagállam önállóan is részes fele. A WTO a WTO-egyezményben meghatározott eljárásokkal összhangban határozatokat hozhat.
2.2.A Kereskedelmi Világszervezet Általános Tanácsa
Az Általános Tanács az összes tag képviselőiből áll, akik rendszeresen üléseznek. A Miniszteri Konferencia ülései közötti időszakokban ellátja a Miniszteri Konferencia feladatait, valamint a WTO-egyezmény alapján ráruházott feladatokat.
2.3.A javaslat indoka és célja
Az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások 2019 januárjában kezdődtek meg, amikor létrejött a WTO elektronikus kereskedelemről szóló közös kezdeményezése (a továbbiakban: az e-kereskedelemre vonatkozó közös nyilatkozattételi kezdeményezés). A tárgyalások középpontjában a digitális kereskedelmet szabályozó alapvető nemzetközi kereskedelmi szabályok kialakítása állt, amelyek előmozdítják és megkönnyítik a digitális tranzakciókat. Az EU nevében a Bizottság folytatta le a tárgyalásokat 2 .
2024. július 26-án, öt évig tartó tárgyalásokat követően az e-kereskedelemre vonatkozó közös nyilatkozattételi kezdeményezés résztvevőinek sikerült véglegesíteniük az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodás szövegét 3 . Ez az átfogó megállapodás a digitális kereskedelemre vonatkozó elvek széles körét lefedi, és a WTO jogi keretébe való beillesztését követően ez lesz a digitális kereskedelemre vonatkozó első globális szabályrendszer. Az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodás a következőket foglalja magában: 1. kereskedelemkönnyítési szabályok, amelyek zökkenőmentesebb digitális kereskedelmet eredményezhetnek mind az országokon belül, mind a határokon átnyúlóan (például a papírmentes kereskedelemre, az elektronikus szerződésekre, az elektronikus hitelesítésre és az elektronikus aláírásra vonatkozó rendelkezések); 2. a fogyasztók és a vállalkozások digitális kereskedelmi környezetbe vetett bizalmának javítását célzó rendelkezések (például a kéretlen kereskedelmi elektronikus üzenetekre, az online fogyasztóvédelemre, a kiberbiztonságra vagy a nyílt internet-hozzáférésre vonatkozó rendelkezések); valamint 3. olyan rendelkezések, amelyek megbízhatóbb nemzetközi digitális kereskedelmi környezetet eredményeznek, megkönnyítve a fogyasztók és a vállalkozások számára az internethez és az elektronikus szolgáltatásokhoz való folyamatos, megfizethető áron történő hozzáférést (például elektronikus fizetésre vagy telekommunikációs szolgáltatásokra vonatkozó rendelkezések). A megállapodás emellett az elektronikus továbbításra vonatkozó vámok állandó tilalmát is magában foglalja, amely nagy kereskedelmi jelentőséggel bír, és kulcsfontosságú az európai ágazat számára. Végezetül a megállapodás tartalmaz egy fejlesztési komponenst is, amelynek célja, hogy lehetővé tegye és megkönnyítse a fejlődő országok fogyasztóinak és vállalatainak részvételét a digitális kereskedelemben.
A megállapodásban foglalt valamennyi rendelkezés összhangban van az uniós vívmányokkal, és mivel az uniós és a tagállami jog már teljes mértékben lefedi ezeket a rendelkezéseket, végrehajtásuk nem igényel erőfeszítést az EU részéről.
Az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodás plurilaterális megállapodásként a WTO jogi keretének részévé válik, és formálisan a WTO-egyezmény 4. mellékletének csatolmánya lesz. A részt vevő WTO-tagok a tervek szerint 2025 februárjáig hivatalos kérelmet nyújtanak be a WTO Általános Tanácsához arról, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodást a WTO-egyezmény X. cikkének (9) bekezdésével összhangban illesszék be a 4. mellékletbe. A X. cikk (9) bekezdése előírja, hogy a 4. melléklet bármely kiegészítéséről az Általános Tanács „kizárólag konszenzussal” határozhat.
A nagyobb egyértelműség érdekében ez a határozat csak arról szól, hogy az EU csatlakozhasson az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodásnak a WTO-egyezmény 4. mellékletébe történő jogi beillesztésére vonatkozó konszenzushoz. Ez a javaslat nem kapcsolódik az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodás Unió általi hivatalos elfogadásához. E célból a Bizottság az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodás megkötéséről szóló tanácsi határozatra irányuló javaslatot fog előterjeszteni az EUMSZ 218. cikkének (6) bekezdése alapján azt követően, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodást beillesztették a WTO-egyezmény 4. mellékletébe, és azt elfogadásra nyitottnak nyilvánították.
2.4. Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
A Bizottság az „A kereskedelempolitika felülvizsgálata – Nyitott, fenntartható és határozott kereskedelempolitika” 4 című közleményében a következőket tette közzé: „A WTO szabályait összhangba kell hozni a XXI. század gazdasági és kereskedelmi valóságával. Lényegében prioritásként kell kezelni a WTO e-kereskedelemmel, a beruházások megkönnyítésével, a szolgáltatások belföldi szabályozásával, valamint az állam gazdaságban betöltött szerepével (ideértve a támogatásokat is) kapcsolatos szabályainak korszerűsítését.”
A tervezett jogi aktus teljes mértékben összhangban van az említett közleménnyel, mivel a WTO szabályai szerint szükséges eljárási lépés az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodásnak a WTO-szabályokba való beépítéséhez.
2.5. Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A tervezett jogi aktus összhangban van más uniós szakpolitikákkal, különösen az Unió belső piaci és fejlesztési együttműködési szakpolitikáival.
3.Az Unió által képviselendő álláspont
E javaslat célja, hogy lehetővé tegye az EU számára, hogy csatlakozzon a tervezett jogi aktus elfogadásával kapcsolatos esetleges konszenzushoz a WTO Általános Tanácsában.
Jóllehet még nem egyértelmű, hogy a WTO-tagoknak sikerül-e majd és milyen mértékben konszenzusra jutniuk a tervezett jogi aktussal kapcsolatban, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése alapján a Tanácsnak előre meg kell határoznia az EU által képviselendő álláspontot.
4.Jogalap
4.1.Eljárási jogalap
4.1.1.Alapelvek
Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 218. cikkének (9) bekezdése határozatok elfogadásáról rendelkezik „a megállapodásokkal létrehozott szervekben az Unió által képviselendő álláspontok kialakítására vonatkozóan, amennyiben az ilyen szervnek joghatással bíró jogi aktust kell elfogadnia, kivéve a megállapodás intézményi kereteit kiegészítő vagy módosító jogi aktusokat”.
A „joghatással bíró jogi aktus” fogalmába beletartoznak a nemzetközi jognak a kérdéses szervet szabályozó szabályai szerint joghatással bíró jogi aktusok. Ezenfelül a fogalom magában foglalja azokat az eszközöket is, melyek a nemzetközi jog szerint nem bírnak kötelező erővel, de „meghatározó módon befolyásolják az uniós jogalkotó által [...] elfogadott szabályozás tartalmát” 5 .
4.1.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A WTO Általános Tanácsát megállapodás, nevezetesen a WTO-egyezmény hozta létre; a WTO-egyezmény IV. cikkének (2) bekezdése szerint az Általános Tanács jogosult bármely multilaterális kereskedelmi megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi ügyben határozatot – köztük joghatással bíró határozatot – hozni.
A fent említett tervezett jogi aktusok joghatással bíró jogi aktusok, mivel azok a nemzetközi jogon keresztül hatást gyakorolhatnak az Unió jogaira és kötelezettségeire.
A tervezett jogi aktusok nem egészítik ki és nem módosítják a WTO-egyezmény intézményi keretét.
Ezért a javasolt határozat eljárási jogalapja az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése.
4.2.Anyagi jogalap
4.2.1.Alapelvek
Az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozat anyagi jogalapja elsősorban azon tervezett jogi aktus célkitűzésétől és tartalmától függ, amellyel kapcsolatban az Unió által képviselendő álláspont meghatározásra kerül. Amennyiben a tervezett jogi aktus kettős célkitűzést követ, vagy két összetevőből áll, és ezek egyike elsődlegesként vagy döntő jellegűként azonosítható, míg a másik pusztán járulékos jellegű, az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdése szerinti határozatot egyetlen jogalapra, azaz az elsődleges, illetve döntő jellegű célkitűzés vagy összetevő által megkövetelt jogalapra kell alapítani.
4.2.2.A jelen esetre történő alkalmazás
A tervezett jogi aktus elsődleges célkitűzése és tartalma a közös kereskedelempolitika.
Ezért a javasolt határozat anyagi jogalapja az EUMSZ 207. cikke.
4.3.Következtetés
A javasolt határozat jogalapja az EUMSZ 207. cikke, összefüggésben az EUMSZ 218. cikkének (9) bekezdésével.
2025/0015 (NLE)
Javaslat
A TANÁCS HATÁROZATA
az Európai Unió által a Kereskedelmi Világszervezetben az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodásnak a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó egyezményhez történő csatolásával kapcsolatban képviselendő álláspont meghatározásáról
AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 207. cikke (4) bekezdése első albekezdésére, összefüggésben annak 218. cikke (9) bekezdésével,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos [a vélemény dátuma]-án/-én véleményt nyilvánított,
mivel:
(1)A Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrákesi Egyezményt (a továbbiakban: WTO-egyezmény) az Unió az 1994. december 22-i 94/800/EK tanácsi határozat 6 révén megkötötte, és az egyezmény 1995. január 1-jén hatályba lépett.
(2)A WTO-egyezmény X. cikkének (9) bekezdése értelmében a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: WTO) Általános Tanácsa konszenzussal dönthet úgy, hogy egy megállapodást a WTO-egyezmény 4. mellékletéhez csatol.
(3)Helyénvaló meghatározni az Unió által az Általános Tanácsban képviselendő álláspontot, mivel a határozatok kötelező érvényűek az Unióra nézve.
(4)Az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodásra irányuló tárgyalások hivatalosan 2019 januárjában kezdődtek meg. Az EU nevében a Bizottság folytatta le a tárgyalásokat. A részt vevő WTO-tagok 2024. július 26-án megállapodásra jutottak az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodás végleges szövegéről.
(5)Az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodásra irányuló tárgyalásokban részt vevő WTO-tagok a tervek szerint hivatalos kérelmet nyújtanak be a WTO Általános Tanácsához arról, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodást a WTO-egyezmény X. cikkének (9) bekezdésével összhangban illesszék be a 4. mellékletbe. Az Uniónak – az Általános Tanács esetleges határozatának előkészítése céljából – csatlakoznia kell ehhez a kérelemhez,
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A WTO Általános Tanácsában az Unió által képviselendő álláspont a következő:
az EU csatlakozzon a WTO-tagok közötti konszenzushoz azzal a céllal, hogy az elektronikus kereskedelemről szóló megállapodást csatolják a WTO-egyezmény 4. mellékletéhez.
2. cikk
Ennek a határozatnak a Bizottság a címzettje.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
a Tanács részéről
az elnök