2019.12.27.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 333/135


AZ EURÓPAI PARLAMENT (EU) 2019/2225 ÁLLÁSFOGLALÁSA

(2019. október 23.)

az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozat szerves részét képező megjegyzésekkel, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács

AZ EURÓPAI PARLAMENT,

—

tekintettel az Európai Unió 2017. évi pénzügyi évre szóló általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítésről szóló határozatára, II. szakasz – Európai Tanács és Tanács,

—

tekintettel eljárási szabályzata 100. cikkére és V. mellékletére,

—

tekintettel a Költségvetési Ellenőrző Bizottság második jelentésére (A9-0010/2019),

A.

mivel az Unió minden intézményének átláthatónak és az uniós polgárok előtt teljes mértékben elszámoltathatónak kell lennie a feladatai ellátása érdekében rábízott pénzeszközök tekintetében;

B.

mivel az uniós intézmények közül a Parlament az egyetlen közvetlenül választott testület, és a Parlament felelős az Unió általános költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítés megadásáért;

C.

mivel az Unió különböző intézményeinek, szerveinek és hivatalainak külön-külön adott mentesítés hosszú múltra visszatekintő gyakorlat, amelyet a Tanács kivételével minden más intézmény elfogad, és amely annak érdekében jött létre, hogy átláthatóságot és demokratikus elszámoltathatóságot biztosítson az Unió polgárai felé, valamint hogy megvalósuljon a csalás ellen szükséges küzdelem;

1.

emlékeztet arra, hogy az uniós intézmények igazgatási autonómiával rendelkeznek a tevékenységeiket érintő kérdésekben; kiemeli annak fontosságát, hogy felelősen és szakszerűen járjanak el költségvetésük végrehajtása során;

2.

kiemeli, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés és a költségvetési rendelet értelmében a Parlament fontos szerepet játszik a mentesítési eljárásban, és hogy intézményként teljes mértékben elismerve a Tanács ajánlástevő szerepét a mentesítési eljárásban, fenn kell tartani a megkülönböztetést a Parlament és a Tanács eltérő szerepében, hogy be lehessen tartani a Szerződésekben és a költségvetési rendeletben lefektetett intézményi keretet;

3.

emlékeztet arra, hogy a Parlament a többi intézménynek azt követően ad mentesítést, hogy megvizsgálta a benyújtott dokumentumokat és a feltett kérdésekre adott válaszokat, és miután meghallgatta a többi intézmény főtitkárait; kitart amellett, hogy ennek megfelelően a Tanácsnak a többi intézményhez hasonlóan teljes mértékben és jóhiszeműen részt kell vennie az éves mentesítési eljárásban; sajnálatát fejezi ki az eddigi mentesítési eljárások során a Tanács kapcsán tapasztalt nehézségek miatt;

4.

sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy a Tanács ismét nem adott választ a Parlament által hozzá intézett írásbeli kérdésekre, valamint hogy a Tanács főtitkára nem vett részt az éves mentesítéssel összefüggésben tartott 2018. november 27-i meghallgatáson; sajnálja továbbá, hogy a Tanács nem válaszolt a Parlament 2019. március 26-i mentesítési állásfoglalásában tett megjegyzésekre sem, ezáltal figyelmen kívül hagyva az Európai Parlament szerepét;

5.

emlékeztet az eddigi tanácsi mentesítési eljárások során visszatérően tapasztalt nehézségekre, melyeket a Tanács együttműködésének hiánya okozott, és amelyek azt eredményezték, hogy a Parlament a 2009–2016. évi pénzügyi évekre vonatkozóan megtagadta a mentesítés megadását a Tanács főtitkára számára, illetve 2019 márciusában elhalasztotta a mentesítésről való határozathozatalt a 2017. évi pénzügyi évre vonatkozóan;

6.

megjegyzi, hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának a Tanács mentesítésére vonatkozó eljárásról szóló javaslatára a Tanács 2018. május 2-án egy módosított javaslattal válaszolt, valamint hogy a Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága 2018. július 16-án elküldte a Tanács módosított javaslatára adott válaszát; sürgeti a Tanácsot, hogy haladéktalanul reagáljon a legutóbbi javaslatra, hogy a mentesítésre vonatkozó új rendelkezéseket mielőbb alkalmazni lehessen;

7.

sajnálja, hogy nem vették figyelembe a Parlamentnek az Európai Tanács és a Tanács költségvetésének intézményenkénti külön költségvetésekre való szétválasztására vonatkozó, a korábbi mentesítési állásfoglalásokban megfogalmazott kérését; ragaszkodik a szétválasztáshoz, mivel az hozzájárulna a két intézmény pénzgazdálkodásának fokozottabb átláthatóságához, elszámoltathatóságuk javításához, valamint kiadásaik hatékonyságához;

8.

továbbra is aggódik a 2017-ről 2018-ra átvitt – különösen a bútorokhoz, műszaki berendezésekhez, szállítási és informatikai rendszerekhez kapcsolódó – előirányzatok nagyon magas összege miatt; emlékezteti a Tanácsot, hogy az átvitelek kivételt jelentenek az évenkéntiség elve alól, és azoknak a tényleges szükségleteket kell tükrözniük; sajnálja továbbá, hogy a Tanács nem közölt elegendő információt az ingatlanpolitikára vonatkozóan;

9.

üdvözli a pénzügyi irányítás és teljesítmény további javítására irányuló olyan erőfeszítéseket, mint például a költségvetés tervezésének központi szintű harmonizálása a többéves tevékenység- és költségvetés-tervezés (MABP) integrálása révén;

10.

tudomásul veszi, hogy a Tanács javította és modernizálta adminisztratív eljárásait, például azzal, hogy a Tanács honlapján közzétették a súlyos szabálytalanságok jelentésére vonatkozó belső szabályzatot, valamint a Tanács személyzetére vonatkozó etikai és magatartási kódexet; felhívja a Tanácsot, hogy hívja fel a személyzet figyelmét ezekre a szabályokra, valamint hogy biztosítsa, hogy a személyzet minden tagját megfelelően tájékoztassák jogairól;

11.

emlékeztet arra, hogy a Tanács 2017. december 6-án elfogadta a Bizottság kötelező átláthatósági nyilvántartásra irányuló javaslatát, de még mindig nem hajtotta végre; rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a Tanács nem vesz részt az átláthatósági nyilvántartás rendszerében; felhívja a Tanácsot, hogy folytassa a megbeszéléseket az átláthatósági nyilvántartásra vonatkozó eszközcsomag technikai vonatkozásairól annak érdekében, hogy a három intézmény között mielőbb politikai megállapodás szülessen, mivel az uniós intézményeken belüli fokozottabb átláthatóság javítja az Európai Unió iránti közbizalmat;

12.

hangsúlyozza, hogy a Parlament plenáris szavazáson támogatta az európai ombudsman javaslatait az európai ombudsman Tanácshoz intézett ajánlásaival és javaslataival kapcsolatban annak érdekében, hogy a polgárok könnyebben követhessék az uniós jogalkotási folyamatot (a Tanács jogalkotási folyamatának átláthatósága, OI/2/2017/TE); emlékeztet arra, hogy a Tanácsnak szisztematikusan rögzítenie kell többek között minden egyes tagállam álláspontját a Tanács előkészítő szerveiben, az uniós joggal összhangban egyértelmű és nyilvánosan hozzáférhető kritériumokat kell kialakítania a dokumentumok „LIMITE” megjelöléssel történő ellátására vonatkozóan, külön weboldalt kell létrehoznia minden egyes jogalkotási javaslat vonatkozásában, és javítania kell a nyilvános dokumentumtár felhasználóbarát jellegét;

13.

ismételten rámutat, hogy a Tanácsnak átláthatónak és az uniós polgárok előtt teljeskörűen elszámoltathatónak kell lennie az Unió intézményeként rábízott pénzeszközök tekintetében;

14.

kitart amellett, hogy a tényleges költségvetési ellenőrzéshez szükség van a Parlament és a Tanács közötti együttműködésre, szerepeik megfelelő tiszteletben tartása mellett; úgy véli, hogy pozitív jelet küldene az uniós polgárok felé az, ha a két intézmény között egy nyílt és hivatalos párbeszéd eredményeképpen megfelelő együttműködés alakulna ki;

15.

aggodalmának ad hangot az európai médiától származó azon információ miatt, amely szerint az uniós elnökséget ellátó tagállamok vállalati szponzorálásban részesülnek, és megismétli az európai polgárok és az európai parlamenti képviselők aggodalmait; elismeri, hogy a tagállamokkal szemben elvárás, hogy finanszírozzák saját elnökségüket, és sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy az elmúlt években általános gyakorlattá vált, hogy a költségek egy részének fedezését vállalati szponzorálással oldják meg; komoly aggodalmának ad hangot a lehetséges hírnévromlás és a bizalomvesztés kockázata miatt, amit az európai polgárok szemében a fenti gyakorlat okozhat az Unió, intézményei és különösen a Tanács tekintetében; azt javasolja, hogy a Tanács fogadjon el iránymutatásokat a pénzügyi átláthatóságnak és az elnökségek függetlenségének előmozdítása érdekében; határozottan javasolja, hogy a Tanács irányozza elő az elnökségek költségvetésbe történő bevonását; szorosan nyomon fogja követni az európai ombudsman e kérdéssel kapcsolatos vizsgálatának következtetéseit; kéri a Tanácsot, hogy továbbítsa ezt az aggályt a tagállamoknak, különösen a Tanács jelenlegi elnökségi triójának;

16.

örömmel veszi, hogy a Tanács szükségesnek tartja, hogy foglalkozzon a mentesítési eljárással és nyitott arra, hogy mihamarabb megállapodást alakítson ki a Parlamenttel a kérdéssel kapcsolatos együttműködésről.