A Bizottság határozata

(1985. június 7.)

a mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiájának kialakításáról

(85/377/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2143/81/EGK [1] rendelettel módosított, az Európai Gazdasági Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtését szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 1965. június 15-i 79/65/EGK tanácsi rendeletre, [2]

tekintettel az 1985. és 1987. évi mezőgazdasági üzemszerkezeti felmérések megszervezéséről szóló, 1984. május 24-i 1463/84/EGK tanácsi rendeletre [3] és különösen annak 6. cikkének (2) bekezdésére,

mivel a legutóbb az 84/542/EGK határozattal [4] módosított, a mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiájának kialakításáról szóló, 1978. április 7-i 78/463/EGK bizottsági határozat [5] 1. cikkében meghatározza azt a két tényezőt, amely a közösségi tipológia alapjául szolgál, nevezetesen a gazdálkodás típusát és a mezőgazdasági üzem gazdasági méretét; mivel ezt a két tényezőt a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) alapján határozza meg;

mivel a fent említett határozat 1. cikkének d) pontjának értelmében a standard fedezeti hozzájárulás monetáris kategóriákban kifejezett gazdasági kritérium; mivel az ilyen kritériumok szükségképpen változásokon mennek át az idők folyamán;

mivel a fent említett határozat I. mellékletében kifejtett standard fedezeti hozzájárulás egy referencia-időszak folyamán mért átlagértékeken alapul; mivel ennélfogva ezt rendszeresen frissíteni kell, azaz számításba kell venni a gazdasági trendeket oly módon, hogy a tipológia a továbbiakban is értelemszerűen alkalmazható legyen a határozat 3. cikkében meghatározott céloknak megfelelően; mivel az említett frissítést a lehető legnagyobb gyakorisággal célszerű elvégezni azokhoz az évekhez kapcsolódva, amelyekben a mezőgazdasági üzemszerkezeti felmérésre sor kerül;

mivel az ilyen frissítéseket a fedezeti hozzájárulás több éves referencia-időszakon keresztül megfigyelt alakulása alapján kell elvégezni;

mivel azoknak a jellemző tevékenységek listáját, amelyekkel kapcsolatban a standard fedezeti hozzájárulást megállapítják, összhangba kell hozni a mezőgazdasági üzemszerkezeti felmérésekben alkalmazott kategóriákkal;

mivel a 78/463/EGK határozatban elfogadott osztályozási rendszer módosításához szükséges, hogy jobban figyelembe vegyék a regionális körülményeket, különösen azokban a tagállamokban, amelyek a határozat hatályba lépése óta csatlakoztak az EGK-hoz és azokat a változásokat, amelyek az üzemszerkezeti felmérésekben alkalmazott kategóriák listájában bekövetkeztek;

mivel másfelől a rendszert lehetőség szerint a jelenlegi formájában kell fenntartani, hogy a folytonosság ne szenvedjen csorbát, s ily módon lehetővé tegye a trendelemzéseket;

mivel az európai méretegység monetáris értékben kifejezett alapegységet jelent adott referencia-időszakravonatkozóan; mivel ez az érték azoknak a változásoknak a hatására, amelyek az agrárgazdasági trendeket meghatározó tényezőkben végbemennek, maga is változásokon megy keresztül az idő előrehaladtával; mivel ahhoz, hogy az európai méretegység teljes körűen értelmezhető maradjon a közösségi tipológiával összefüggésben, meghatározását rendszeresen frissíteni kell az SFH-k módosításával egyidejűleg;

mivel az e határozatban megállapított intézkedések összhangban állnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságának véleményével és az Agrárstatisztikai Állandó Bizottság véleményével;

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. FEJEZET

Mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiája

1. cikk

Ennek a határozatnak az alkalmazásában a "mezőgazdasági üzemek tipológiája" (továbbiakban: "tipológia") a Közösségben működő gazdaságok egységes osztályozását jelenti a gazdálkodás típusa és a mezőgazdasági üzem gazdasági mérete alapján, olyan elrendezésben, hogy e gazdaságokat szűkebb-tágabb, azonos jellemzőkkel rendelkező csoportokba lehessen beosztani.

A gazdálkodás típusát és a mezőgazdasági üzem gazdasági méretét a standard fedezeti hozzájárulás alapján határozzák meg.

2. cikk

(1) A tipológia kialakítása arra tekintettel történik, hogy elsősorban a közös agrárpolitika információs szükségleteit kell kielégíteni.

(2) A tipológia célja az, hogy olyan eszközt nyújtson, amely – közösségi szinten – lehetővé teszi:

- a gazdaságok helyzetének elemzését gazdasági kritériumok alapján,

- a gazdaságok helyzetének összehasonlítását

- a tipológia különböző osztályai között,

- a tagállamok vagy a tagállamok régiói között,

- különböző időszakok között.

(3) A tipológia alkalmazásai főként olyan adatok – a gazdálkodás típusa és a méretkategória szerinti – értelmezését foglalják magukban, amelyeket a Közösség mezőgazdasági üzemszerkezeti felmérései és a Közösség mezőgazdasági számviteli információs hálózata segítségével gyűjtöttek.

II. FEJEZET

Standard fedezeti hozzájárulás

3. cikk

Ennek a határozatnak az alkalmazásában a "standard fedezeti hozzájárulás" (SFH) a normatív termelési értéknek és bizonyos közvetlen költségek normatív értékének egyenlegét jelenti az I. mellékletben meghatározott módon; ezt az egyenleget a különböző növényi termékek és állatállomány-jellemzők vonatkozásában határozzák meg az egyes régiókon belül.

4. cikk

A gazdaság összes standard fedezeti hozzájárulása megfelel annak az értékösszegnek, melyet az egyes jellemző tevékenységek tekintetében elért, megszorozva az SFH egységnyi értékét a megfelelő egységek számával.

5. cikk

A standard fedezeti hozzájárulást egy több éves referencia-időszakon keresztül kiszámított alapadatok átlagának felhasználásával kell megállapítani. Ezeket az adatokat frissíteni kell a gazdasági trendek figyelembevételével.

Az I. melléklet megállapítja az adatgyűjtés eljárásait, a kiszámítás módját és az SFH meghatározásához szükséges gyakoriságot.

III. FEJEZET

A gazdálkodás típusa

6. cikk

Ennek a határozatnak az alkalmazásában egy mezőgazdasági üzem "gazdálkodási típusát" az határozza meg, hogy a különböző vállalkozási tevékenységek – viszonylagosan – milyen mértékben járulnak hozzá a gazdaság egészének összes standard fedezeti hozzájárulásához.

7. cikk

A szükséges részletezés függvényében a gazdálkodás típusai a következő csoportokra oszthatók:

- a gazdálkodás általános típusa,

- a gazdálkodás fő típusa,

- a gazdálkodás sajátos típusa,

- a gazdálkodás sajátos típusának alcsoportjai.

Ezek az alcsoportok tetszőlegesen alakíthatók ki azoknál a tagállamoknál, amelyekben a gazdaságok száma csekély ebben a gazdálkodási típusban.

A gazdaságok besorolása a gazdálkodási típus szerint a II. mellékletben feltüntetetteknek felel meg.

IV. FEJEZET

A mezőgazdasági üzem gazdasági mérete

8. cikk

A mezőgazdasági üzem gazdasági méretét az összes standard fedezeti hozzájárulás alapján határozzák meg, mértékegysége az európai méretegység (EUME). Az ebben kifejezett méretet a III. melléklet A. részével összhangban kell meghatározni. A mezőgazdasági üzem gazdasági méretének számítási módszerét a III. melléklet B. része tartalmazza.

9. cikk

A mezőgazdasági üzem gazdasági méretosztályait a III. melléklet C. része tartalmazza.

V. FEJEZET

Általános rendelkezések

10. cikk

A 78/463/EGK határozat az 1985. előtti időszakkal kapcsolatos alkalmazások tekintetében hatályban marad. A későbbi alkalmazások a mostani határozatra épülnek.

Az első ilyen alkalmazás az 1982. évi (az 1981., 1982 és 1983. naptári éveket vagy az 1981/82-es, 1982/83-as és 1983/84-es mezőgazdasági termelési éveket tartalmazó) referencia-időszaknak megfelelő fedezeti hozzájárulásokat veszi figyelembe a II. fejezetben megállapított módon.

11. cikk

A Bizottság – a tagállamok közreműködésével – legalább tízévenként megvizsgálja ezen határozat alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatokat és minden ezen a területen újonnan felmerülő közösségi igényt. A vizsgálat után a határozat rendelkezései szükség esetén módosíthatók.

12. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1985. június 7-én.

a Bizottság részéről

Frans Andriessen

alelnök

[1] HL 109., 1965.6.23., 1859/65. o.

[2] HL L 210, 1981.7.30., 1. o.

[3] HL L 142, 1984.5.29., 3. o.

[4] HL L 293, 1984.11.10., 22. o.

[5] HL L 148, 1978.6.5., 1. o.

--------------------------------------------------

I. MELLÉKLET

STANDARD FEDEZETI HOZZÁJÁRULÁS (SFH)

1. AZ SFH MEGHATÁROZÁSA ÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK ELVE

a) Egy mezőgazdasági vállalkozás fedezeti hozzájárulása a bruttó termelés pénzügyi értéke és a megfelelő közvetlen költségek különbsége.

A standard fedezeti hozzájárulás (SFH) az egyes jellemző mezőgazdasági tevékenységek esetében, adott régióban átlagos helyzetnek megfelelő bruttó árrés értéke.

b) A bruttó termelés a főtermék(ek) és a másodlagos termék(ek) értékének összege.

Az értékeket úgy számítják ki, hogy az egységnyi termelést (a veszteségek levonása után) megszorozzák a termelői árral, hozzáadottérték-adó nélkül.

A bruttó termelési érték magában foglalja a termékekkel, a területtel és/vagy az állatállománnyal összekötött támogatásokat is.

c) Az SFH-k kiszámításához a következő költségeket vonják le a bruttó termelési értékből:

1. Növénytermesztés esetén

- vetőmagok és magról nevelt növények (vásárolt vagy a gazdaságban előállított),

- vásárolt műtrágya,

- növényvédő szerek,

- különféle közvetlen költségek, beleértve:

- öntözővíz,

- fűtés,

- szárítás,

- meghatározott marketing költségek (pl. osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek,

- meghatározott biztosítási költségek,

- egyéb közvetlen költségek.

2. Állattartás esetében

- állatállomány-pótlás költsége,

- takarmány:

- koncentrált takarmányok (vásárolt vagy a gazdaságban előállított),

- szálastakarmány,

- különféle közvetlen költségek, beleértve:

- állatorvosi díj,

- fedeztetés és a mesterséges termékenyítés költsége,

- teljesítményvizsgálati- és hasonló költségek,

- egyes marketing költségek (pl. osztályozás, tisztítás, csomagolás) és feldolgozási költségek,

- meghatározott biztosítási költségek,

- egyéb közvetlen költségek.

A következők nem szerepelnek a levonandó költségek között: munkaerő-költségek, gépek, épületek, üzemanyagok és kenőanyagok, karbantartás és értékcsökkenés a gépeknél és berendezéseknél, harmadik személy által végzett szerződéses munka. Mindazonáltal az állandó növénykultúrák megújításával és megszüntetésével, valamint a terményszárítással összefüggő szerződéses munkaköltségeket levonják.

A közvetlen költségeket a mezőgazdasági üzembe történő szállítás árát alapul véve határozzák meg, hozzáadottérték-adó nélkül, levonva a fenti költségek tényezőivel összefüggő támogatásokat.

d) Termelési időszak

Az SFH-k 12 hónapos termelési időszakra vonatkoznak (naptári év vagy mezőgazdasági termelési év).

Azon növényi és állati termékek esetében, amelyeknél a termelési időszak nem éri el vagy meghaladja a 12 hónapot, a 12 hónap alatt elért növekedésnek vagy termelésnek megfelelő SFH-val számolnak.

e) Alapadatok és referencia-időszak

Az SFH-kat a fenti b) és c) pontokban említett tényezők segítségével határozzák meg. E célból a tagállamokban alapadatokat gyűjtenek a mezőgazdasági üzemek könyveléséből vagy speciális felmérésekből, ill. az olyan referencia-időszakra vonatkozó számításokból összeállítva, amelyek három egymást követő naptári vagy mezőgazdasági termelési évet ölelnek fel. A referencia-időszak minden tagállam esetében azonos, a Bizottság határozza meg ezeket, a tagállamokkal egyeztetve.

f) Mértékegységek

1. Fizikai mértékegységek:

a) A növényi termékekre vonatkozó SFH-kat hektárban kifejezett területi alapon határozzák meg.

Gombák esetében mindazonáltal az SFH-kat a bruttó termelés és közvetlen költségek alapján minden egymást követő betakarítással kapcsolatban a termésterület 100 m2 – eiben fejezik ki. Alkalmazásukhoz, a mezőgazdasági számviteli információs hálózattal összefüggésben, az így meghatározott SFH-kat elosztják az éves egymást követő betakarítások számával, s ezt a számot adják meg a tagállamok.

b) Az állatállománnyal kapcsolatos SFH-t egyenként határozzák meg, kivéve a baromfit, amelynek esetében 100 egyedre határozzák meg az SFH-kat, valamint a méheket, amelyeknél ugyanerre kaptáranként kerül sor.

2. Pénzegységek és kerekítés

Az SFH-k meghatározásához és kiszámításához szükséges alapadatokat a tagállamok nemzeti pénznemeiben kifejezve állapítják meg.

Az SFH-kat ezután ECU-re váltják át az e melléklet 1e) pontjában meghatározott referencia-időszak átlagos árfolyamainak alkalmazásával. Ezeket az árfolyamokat a Bizottság adja meg a tagállamoknak. Az SFH-kat szükség szerint kerekíteni is lehet a legközelebbi 5 ECU-re.

2. Az SFH-k MEGOSZLÁSA

a) Növényi termék- és állatállomány-jellemzők szerint

1. Az SFH-kat minden a közösségi üzemszerkezeti felmérések kategóriáinak megfelelő mezőgazdasági vállalkozás esetében és az ott megállapított módon határozzák meg.

2. Olyan tagállamok esetében, amelyek a vizsgálati kategóriákban kiegészítő részletekkel szolgálnak, az SFH-kat szintén az ott megállapított módon határozzák meg.

b) Földrajzi megoszlás

- az SFH-kat legalább olyan földrajzi egységek alapján határozzák meg, melyek megfelelnek a közösségi üzemszerkezeti felmérések során alkalmazottakkal és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat céljaira felhasználtakkal.

- Nem határoznak meg SFH-kat olyan vállalkozások esetében, amelyek nem folytatnak tevékenységet az érintett régióban.

- Olyan földrajzi egységek esetében, amelyekre vonatkozóan a tagállamok által továbbított információ megjelöli, hogy egy agrárgazdaság kedvezőtlen helyzetű vagy hegyvidéki területen fekszik-e, külön SFH-kat szolgáltatnak a kedvezőtlen helyzetű vagy hegyvidéki terület vonatkozásában és más olyan földrajzi egység területeire vonatkozóan, amikor indokolt és ésszerű ilyen megkülönböztetést tenni.

3. ADATGYŰJTÉS ÉS AZ SFH-k MEGHATÁROZÁSÁNAK GYAKORISÁGA

a) Legalább tízévenként megújítják az SFH-k meghatározására szolgáló alapadatokat a mezőgazdasági üzemek könyveléséből vagy speciális felmérésekből nyert megfigyelések alapján, vagy a megfelelő számításokból összeállítva.

b) A két egymást követő megújítás közötti 10 éves időszakon belül, az a) pont rendelkezéseinek megfelelően az SFH-kat rendszerint kétévenként frissítik. A naprakésszé tételre:

- vagy az alapadatok megújítása révén kerül sor, hasonlóan az a) pontban meghatározottakhoz,

- vagy olyan számítási módszert alkalmaznak, amellyel az SFH-kat lehet frissíteni. Az ilyen módszerre vonatkozó elveket közösségi szinten állapítják meg.

c) az adatmegújítás és a számítások frissítésének referencia-időszakai – a fenti a) és b) pontok rendelkezéseinek megfelelően – azonosak az összes tagállam tekintetében, s azokat a Bizottság állapítja meg, a tagállamokkal egyeztetve.

E referencia-időszakokat lehetőség szerint össze fogják kötni a Közösség üzemszerkezeti felméréseinek időpontjaival.

4. VÉGREHAJTÁS

Ennek a mellékletnek a rendelkezéseivel összhangban a tagállamok felelősek az SFH-k kiszámításához szükséges alapadatok összegyűjtéséért és kiszámításukért, ECU-re történő átváltásukért, és azoknak az adatoknak az összegyűjtéséért, amelyeket szükség szerint a frissítési módszer alkalmazása igényel.

A tagállamok a rendelkezésre álló adatokat és eredményeket szabvány formátumban küldik be a Bizottságnak. Ezt a formátumot a Bizottság állapítja meg, a tagállamokkal egyeztetve.

5. KÜLÖNLEGES ESETEK KEZELÉSE

A következő különleges szabályokat – az SFH-k kiszámítására vonatkozóan – egyes vállalkozástípusok esetére állapítják meg:

a) Legeltetett állatállomány és takarmánynövények

1. Általános szabály

Az SFH-knak a legeltetett állatállományra és a takarmánynövényekre történő alkalmazásának módszere az e két jellemző csoport között fennálló aránytól függ a gazdaság tekintetében. A takarmánynövények változó költségeit levonják, amikor az SFH-kat a legelő állatállomány tekintetében kiszámítják. A közösségi tipológia ezért a takarmánynövények SFH-it általános szabályként nullával megegyező értékkel szerepeltetik.

2. Legeltetett állatállomány hiányában

i. Takarmánynövények legeltetett állatállomány nélkül

Amennyiben nincs legeltetett állatállomány a gazdaságban, a rendesen kereskedelmi célú termelésben résztvevő takarmánynövényeket ugyanúgy kell kezelni, mint más növényi termékeket, és a megfelelő SFH-kat kell alkalmazni rájuk.

ii. A legeltetett állatállomány által nem hasznosított állandó legelő és rét

A gazdaságok besorolásának elősegítése céljából, a nagyobb részét annak a területnek, amely a kereskedelmi célú termelésben részt nem vevő állandó legelőből és rétből áll, melyeket a felmérés idején nem foglal le az állatállomány legeltetése, a névleges SFH-kat – átalányalapon – rögzíteni lehet e jellemző tekintetében azokban a régiókban, ahol az ilyen esetek gyakran fordulnak elő, és alkalmazni lehet ezekre a gazdaságokra.

3. Kiegyensúlyozatlan takarmányhelyzet

Ha a gazdaságnak takarmányhiánya vagy többlete van az alábbi i. pontban meghatározott értelemben, különös rendelkezéseket alkalmaznak:

- takarmányhiány esetén, meghatározott SFH-kat alkalmaznak az alábbi ii. pontban leírt módon,

- takarmánytöbblet esetén, a takarmánynövényre vonatkozó SFH-kat alkalmazzák az alábbi iii. pontban leírt módon.

i. Minden egyes régió esetében egy intervallumot állapítanak meg, amelyen kívül a gazdaságot úgy tekintik, mint amelynek takarmánytöbblete vagy -hiánya van.

Takarmányhiánya van a gazdaságnak, ha az R = SFH legeltetett állatállomány/SFH takarmánynövény arány meghalad egy RD határértéket. Takarmánytöbblet akkor van, ha ez az arány alatta marad az RD határértéknek.

ii. Takarmányhiány esetében (R>RD) minden takarmánynövényt úgy tekintenek, mint amelynél az SFH = 0. A legeltetett állatállomány minden típusánál egy részt (beleértve szükség szerint az állatállomány-töredékeket) =

R

DR

úgy tekintenek, mint amely a "normális" rendszer keretei közé tartozik, s ebben az esetben a szokásos SFH-t alkalmazzák; a fennmaradó részt

R - R

DR

úgy tekintik, mint amelyet takarmányhiány sújt, és külön a legeltetett állatállományra vonatkozóan megállapított SFH-kat alkalmaznak.

iii. Takarmányfelesleg esetén (R < RS), az egyes takarmánytermesztési területek többletrészét értékelik a megfelelő SFH alkalmazásával erre a területre. A többletrész szabályként az

R

- R

R

S

képletnek felel meg. Konkrét esetekben mindazonáltal ez a többletrész meghatározható az RV > RS értékelési küszöbhöz viszonyítva is. Takarmányfelesleg esetében a normál SFH-t alkalmazzák az egyes legeltetett állatállomány-kategóriák tekintetében.

iv. A tagállamok állapítják meg az RD és RS, továbbá, indokolt esetben, az RV küszöbértékeket minden egyes régióra vonatkozóan, s ezeket a Bizottság tudomására hozzák.

v. - A takarmánynövények, melyekre különleges rendelkezések vonatkoznak, a következők:

D12: takarmánygyökerek és gumós gyökerek,

D18: takarmánynövények,

F01: legelő és rét, a sovány legelők kivételével,

F02: sovány legelők.

- A legeltetett állatállomány, amelyre különleges szabályok vonatkoznak, a következő:

J01: lófélék,

J02–08: szarvasmarha,

J09: juh,

J10: kecske.

b) Ugar

Annak érdekében, hogy olyan gazdaságok is besorolhatóvá váljanak, melyek a vizsgálat időpontjában csak ugarral rendelkeznek, névleges SFH-kat lehet megállapítani ilyen esetben azokban a régiókban, ahol ez a helyzet gyakran előfordul, és a szóban forgó gazdaságokra az általányalapú névleges SFH-kat lehet alkalmazni.

c) Konyhakertek

Mivel a konyhakerti terményeket általában nem kereskedelmi célra szánják, a SFH-kat rendszerint nullának veszik esetükben. Mindazonáltal vannak régiók, ahol általánosan elterjedt a gazdaságok bruttó termeléséhez számottevően hozzájáruló konyhakerti tevékenység. Ezek esetében az SFH-kat az ebben a mellékletben kifejtett szabályokhoz és módszerekhez hasonlóan lehet meghatározni.

d) Malacok

A malacokra vonatkozó SFH-kat csak akkor veszik figyelembe a gazdaság összes SFH-jának kiszámításánál, ha nincsenek tenyészkocák a gazdaságban.

--------------------------------------------------

II. MELLÉKLET

MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK OSZTÁLYOZÁSA A GAZDÁLKODÁS TÍPUSA SZERINT

A. OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER

A gazdálkodás általáno<s típusa | A gazdálkodás fő típusa | A gazdálkodás sajátos típusai | A gazdálkodás sajátos típusainak alcsoportjai |

Szakosodott gazdaságok – növénytermesztés

1. | Szántóföldi növénytermesztés | 11. | Gabonafélék termesztése | 111. | Gabonafélék termesztése (a rizs kivételével) | | |

| | 112. | Rizstermesztés | | |

| | 113. | Gabonafélék és rizs termesztése vegyesen | | |

| 12. | Általános szántóföldi növénytermesztés | 121. | Kapásnövények termesztése | | |

| | 122. | Gabonafélék és kapásnövények termesztése vegyesen | | |

| | 123. | Szántóföldi zöldségtermesztés | | |

| | 124. | Különféle szántóföldi növények termesztése | 1241. | Dohánytermesztés |

| | | 1242. | Gyapottermesztés |

| | | 1243. | Olaj- és rostnövények termesztése |

| | | 1244. | Különféle szántóföldi növények termesztése vegyesen |

2. | Kertészet | 20. | Kertészet | 201. | Árutermelő kertészeti zöldségtermesztés | 2011. | Árutermelő kertészeti zöldségtermesztés – szabadföldön |

| | | 2012. | Árutermelő kertészeti zöldségtermesztés – üvegházban |

| | | 2013. | Árutermelő kertészeti zöldségtermesztés szabadföldön és üvegházban vegyesen |

| | 202. | Virág- és dísznövénytermesztés | 2021. | Virág- és dísznövénytermesztés – szabadföldön |

| | | 2022. | Virág- és dísznövénytermesztés – üvegházban |

| | | 2023. | Virág- és dísznövénytermesztés szabadföldön és üvegházban vegyesen |

| | 203 | Általános árutermelő kertészet | 2031. | Általános árutermelő kertészet – szabadföldön |

| | | 2032. | Általános árutermelő kertészet – üvegházban |

| | | 2033. | Gombatermesztés |

| | | 2034. | Különféle árutermelő kertészet – vegyesen |

3. | Állandó növénykultúrák termesztése | 31. | Szőlészet | 311. | Minőségi borok előállítása | | |

| | 312. | Borok előállítása, a minőségi borok előállítása kivételével | | |

| | 313. | Minőségi és egyéb borok előállítása vegyesen | | |

| | 314. | Szőlőtermesztés – különféle termesztési módok | 3141. | Csemegeszőlő-termesztés |

| | | 3142. | Mazsolaszőlő-termesztés |

| | | 3143. | Vegyes szőlőtermesztés |

| 32. | Gyümölcsök és citrusfélék termesztése | 321. | Gyümölcstermesztés (a citrusfélék kivételével) | 3211. | Friss gyümölcsök termesztése (a citrusfélék kivételével) |

| | | 3212. | Héjasok termesztése |

| | | 3213. | Friss gyümölcsök (a citrusfélékkivételével) és héjasoktermesztése vegyesen |

| | 322. | Citrusfélék termesztése | | |

| | 323. | Gyümölcsök és citrusfélék termesztése vegyesen | | |

| 33. | Olajbogyó-termesztés | 330. | Olajbogyó-termesztés | | |

| 34. | Különféle állandó növénykultúrák termesztése vegyesen | 340. | Különféle állandó növénykultúrák termesztése vegyesen | | |

Szakosodott gazdaságok – állattartás

4. | Legeltetett állattartás | 41. | Tejtermelés | 411. | Tejtermelés | | |

| | 412. | Tejtermelés szarvasmarha-neveléssel | | |

| 42. | Szarvasmarha-nevelés és -hizlalás | 421. | Szarvasmarhatartás – főleg nevelés | | |

| | 422. | Szarvasmarhatartás – főleg hizlalás | | |

| 43. | Szarvasmarha – tejtermelés, nevelés és hizlalás vegyesen | 431. | Szarvasmarha – tejtermelés, neveléssel és hizlalással | | |

| | 432. | Szarvasmarha – nevelés és hizlalás tejtermeléssel | | |

| 44. | Juh, kecske és egyéb legeltetett állatok tartása | 441. | Juhtartás | | |

| | 442. | Juh- és szarvasmarhatartás vegyesen | | |

| | 443. | Kecsketartás | | |

| | 444. | Különféle legeltetett állatok tartása –domináns típus nélkül | | |

5. | Abrakfogyasztó állatok tartása | 50. | Abrakfogyasztó állatok tartása | 501. | Sertéstartás | 5011. | Sertésnevelés |

| | | 5012. | Sertéshizlalás |

| | | 5013. | Sertésnevelés és -hizlalás vegyesen |

| | 502. | Baromfitartás | 5021. | Tojástermelés |

| | | 5022. | Baromfihús-termelés |

| | | 5023. | Tojás- és baromfihús-termelés vegyesen |

| | 503. | Abrakfogyasztó állatok tartása vegyesen | 5031. | Sertés- és baromfitartás vegyesen |

| | | 5032. | Sertés, baromfi és egyéb abrakfogyasztó állatok tartása vegyesen |

Vegyes gazdaságok

6. | Vegyes növénytermesztés | 60. | Vegyes növénytermesztés | 601. | Árutermelő kertészet és állandó növénykultúrák termesztése vegyesen | | |

| | 602. | Szántóföldi növények termesztése és árutermelő kertészet – vegyesen | | |

| | 603. | Szántóföldi növények és szőlészet vegyesen | | |

| | 604. | Szántóföldi növények és állandó növénykultúrák termesztése vegyesen | | |

| | 605. | Vegyes növénytermesztés, főleg szántóföldi növények | | |

| | 606. | Vegyes növénytermesztés, főleg árutermelő kertészet vagy állandó növénykultúrák | 6061. | Vegyes növénytermesztés, főleg árutermelő kertészet |

| | | 6062. | Vegyes növénytermesztés, főleg állandó növénykultúrák |

7. | Vegyes állattartás | 71. | Vegyes állattartás, főleg legeltetett állatállomány | 711. | Vegyes állattartás, főleg tejhasznú állatállomány | | |

| | 712. | Vegyes állattartás, főleg legeltetett állatállomány, tejhasznú állatok kivételével | | |

| 72. | Vegyes állattartás, főleg abrakfogyasztó állatállomány | 721. | Vegyes állattartás: abrakfogyasztó és tejhasznú állatállomány vegyesen | | |

| | 722. | Vegyes állattartás: abrakfogyasztó és legeltetett állatállomány vegyesen, tejhasznú állatok kivételével | | |

| | 723. | Vegyes állattartás: abrakfogyasztó állatok különféle állatállományokkal vegyesen | | |

8. | Növénytermesztés és állattartás vegyesen | 81. | Szántóföldi növénytermesztés – legeltetett állattartás vegyesen | 811. | Szántóföldi növénytermesztés tejtermeléssel vegyesen | | |

| | 812. | Tejtermelés szántóföldi növénytermesztéssel vegyesen | | |

| | 813. | Szántóföldi növénytermesztés legeltetett állattartással vegyesen, tejhasznú állatok kivételével | | |

| | 814. | Legeltetett állattartás – tejhasznú állatok kivételével – szántóföldi növénytermesztéssel vegyesen | | |

| 82. | Különféle növénytermesztés és állattartás vegyesen | 821. | Szántóföldi növénytermesztés és abrakfogyasztó állatok tartása vegyesen | | |

| | 822. | Állandó növénykultúrák termesztése és legeltetett állattartás vegyesen | | |

| | 823. | Különféle vegyes növénytermesztés és állattartás | 8231. | Méhészet |

| | | 8232. | Különféle vegyes gazdaságok |

9. | Nem besorolható gazdaságok | | | | | | |

B. A GAZDÁLKODÁSI TÍPUSOK MEGHATÁROZÁSA

A gazdálkodás típusait két jellemzővel határozzák meg:

a) Az érintett vállalkozások jellege

Ezek a vállalkozások megfelelnek az 1985-i és 1987-i szerkezeti felmérésekben vizsgált jellemzők listájának, melyeket a 1463/84/EGK tanácsi rendelet mellékletében található kódok vagy jellemzők némelyikének átcsoportosítása után kapott kódok alkalmazásával történik, a II. melléklet C.1 része szerint. [1]

b) Az osztályozási korlátokat meghatározó küszöbök

Hacsak másként nem jelezték, ezeket a küszöböket a gazdaság vagy vállalkozás összes SFH-jának törtrészeiben fejezik ki.

Szakosodott gazdaságok – növényi termékek

Gazdálkodás típusa | Meghatározás | Jellemzők és küszöbértékek kódja (hiv. II. melléklet C. része) |

Általános | Fő | Sajátos | A gazdálkodás sajátos típusainak alcsoportjai |

Kód | | Kód | | Kód | | Kód | |

1 | Szántóföldi növénytermesztés | | | | | | | Általános növénytermesztés (vagyis gabonafélék, száraz hüvelyesek, burgonya, cukorrépa, takarmánygyökerek és gumós gyökerek, ipari növények, friss zöldégfélék, dinnye, szamóca – szabadföldi, takarmánynövények, szántóföldi növények vetőmagvai és magról nevelt növények, egyéb szántóföldi növények és másodvetésű nem takarmánycélú növények) > 2/3 | P1> 2/3 |

| | 11 | Gabonafélék termesztése | | | | | Gabonafélék > 2/3 | P11 > 2/3 |

| | | | 111 | Gabonafélék termesztése (a rizs kivételével) | | | Gabonafélék, rizs kivételével > 2/3 | P111 > 2/3 |

| | | | 112 | Rizstermesztés | | | Rizs > 2/3 | D07 > 2/3 |

| | | | 113 | Gabonafélék és rizs termesztése vegyesen | | | A 11. osztályba tartozó gazdaságok, a 111. és 112. osztályok kivételével | |

| | 12 | Általános szántóföldi növénytermesztés | | | | | Általános szántóföldi növények > 2/3 – Gabonafélék ≤ 2/3 | P1 > 2/3; P11 ≤ 2/3 |

| | | | 121 | Kapásnövények termesztése | | | Burgonya, cukorrépa és takarmánygyökerek és gumós gyökerek > 2/3 | P121 > 2/3 |

| | | | 122 | Gabonafélék és kapásnövények termesztése vegyesen | | | Gabonafélék >1/3; gumós növények>1/3 | P11 > 1/3; P121 > 1/3 |

| | | | 123 | Szántóföldi zöldségtermesztés | | | Friss zöldégfélék, dinnye és szabadföldi szamóca > 2/3 | D14a > 2/3 |

| | | | 124 | Különféle szántóföldi növények termesztése | | | A 12. osztályba tartozó gazdaságok, a 121., 122. és 123. osztályok kivételével | |

| | | | | | 1241 | Dohánytermesztés | Dohány > 2/3 | D13a > 2/3 |

| | | | | | 1242 | Gyapottermesztés | Gyapot > 2/3 | D13c > 2/3 |

| | | | | | 1243 | Olaj- és rostnövények termesztése | Egyéb olaj-vagy rostnövények és egyéb ipari növények > 2/3 | D13d > 2/3 |

| | | | | | 1244 | Különféle szántóföldi növények termesztése vegyesen | A 124. osztályba tartozó gazdaságok, az 1241., 1242 és 1243. alosztályba soroltak kivételével | |

2 | Kertészet | 20 | Kertészet | | | | | Friss zöldégfélék, dinnye, szamóca – árutermelő kertészetben, szabadföldön és üvegházban, virágok és dísznövények – szabadföldön és üvegházban, gombák > 2/3 | P2 > 2/3 |

| | | | 201 | Árutermelő kertészeti zöldségtermesztés. | | | Friss zöldség, dinnye, szamóca – árutermelő kertészetben, szabadföldben és üvegházban > 2/3 | D14b + D15 > 2/3 |

| | | | | | 2011 | Árutermelő kertészeti zöldségtermesztés – szabadföldön | Friss zöldégfélék, dinnye, szamóca – árutermelő kertészetben és szabadföldön > 2/3 | D14b > 2/3 |

| | | | | | 2012 | Árutermelő kertészeti zöldségtermesztés – üvegházban | Friss zöldégfélék, dinnye, szamóca – üvegházban > 2/3 | D15 > 2/3 |

| | | | | | 2013 | Árutermelő kertészeti zöldségtermesztés szabadföldön és üvegházban vegyesen | A 201. osztályba tartozó gazdaságok, kivéve a 2011. és 2012. alosztályba soroltakat | |

| | | | 202 | Virág- és dísznövénytermesztés | | | Virágok és dísznövények szabadföldön és üvegházban > 2/3 | D16 + D17 > 2/3 |

| | | | | | 2021 | Virág- és dísznövénytermesztés – szabadföldön | Virágok és dísznövények szabadföldön > 2/3 | D16 > 2/3 |

| | | | | | 2022 | Virág- és dísznövénytermesztés – üvegházban | Virágok és dísznövények üvegházban > 2/3 | D17 > 2/3 |

| | | | | | 2023 | Virág- és dísznövénytermesztés szabadföldön és üvegházban vegyesen | A 202. osztályba tartozó gazdaságok, a 2021. és 2022. alosztályokba soroltak kivételével | |

| | | | 203 | Általános árutermelő kertészet | | | Kertészeti gazdaságok árutermelő kertészeti növénytermesztéssel ≤ 2/3 és virágok és dísznövények ≤ 2/3 | P2 > 2/3; D14b + D15 ≤ 2/3; D16 + D17 ≤ 2/3; |

| | | | | | 2031 | Általános árutermelő kertészet – szabadföldön | Friss zöldégfélék, dinnye, szamóca árutermelő kertészetben és virágok és dísznövények szabadföldön > 2/3 | D14b + D16 > 2/3 |

| | | | | | 2032 | Általános árutermelő kertészet – üvegházban | Friss zöldégfélék, dinnye, szamóca árutermelő kertészetben, és virágok és dísznövények üvegházban > 2/3 | D15 + D17 > 2/3 |

| | | | | | 2033 | Gombatermesztés | Gombák > 2/3 | I02 > 2/3 |

| | | | | | 2034 | Különféle árutermelő kertészet vegyesen | A 203. osztályba tartozó gazdaságok, kivéve a 2031., 2032. és 2033. alosztályokba soroltakat | |

3 | Állandó növénykultúrák termesztése | | | | | | | Gyümölcsös és bogyósgyümölcs-ültetvények, citrusültetvények, olajbogyók, szőlőültetvények, csemetekertek, egyéb állandó növénykultúrák és üvegházi állandó növénykultúrák > 2/3 | P3 > 2/3 |

| | 31 | Szőlészet | | | | | Szőlőültetvények > 2/3 | G04 > 2/3 |

| | | | 311 | Minőségi borok előállítása | | | Általában minőségi borok előállítása > 2/3 | G04a > 2/3 |

| | | | 312 | Borok előállítása, a minőségi borok előállítása kivételével | | | Általában egyéb borok előállítása > 2/3 | G04b > 2/3 |

| | | | 313 | Minőségi és egyéb borok előállítása vegyesen | | | Általában borok előállítása > 2/3, a 311. és 312. osztályba tartozó gazdaságok kivételével | G04a + G04b> 2/3; G04a ≤ 2/3; G04b ≤ 2/3 |

| | | | 314 | Szőlőtermesztés – különféle termesztési módok | | | A 31. osztályba tartozó gazdaságok, a 311., 312. és 313. osztályokba soroltak kivételével | |

| | | | | | 3141 | Csemegeszőlő-termesztés | Általában csemegeszőlőtemesztés > 2/3 | G04c > 2/3 |

| | | | | | 3142 | Mazsolaszőlő-termesztés | Általában mazsolaszőlőtermesztés > 2/3 | G04d > 2/3 |

| | | | | | 3143 | Vegyes szőlészet | A 314. osztályba tartozó gazdaságok, a 3141. és 3142. alosztályok kivételével | |

| | 32 | Gyümölcsök és citrusfélék termesztése | | | | | Gyümölcsök és bogyós gyümölcsök és citrusfélék > 2/3 | G01 + G02 > 2/3 |

| | | | 321 | Gyümölcstermesztés (a citrusfélék kivételével) | | | Gyümölcsök és bogyós gyümölcsök > 2/3 | G01 > 2/3 |

| | | | | | 3211 | Friss gyümölcsök termesztése (a citrusfélék kivételével) | Friss gyümölcsök, beleértve a bogyós gyümölcsöket > 2/3 | G01a > 2/3 |

| | | | | | 3212 | Héjasok termesztése | Héjasok > 2/3 | G01b > 2/3 |

| | | | | | 3213 | Friss gyümölcsök (a citrusfélék kivételével) és héjasok termesztése vegyesen | A 32. osztályba tartozó gazdaságok, a 321. és 322. osztályba soroltak kivételével | |

| | | | 322 | Citrusfélék termesztése | | | Citrusfélék > 2/3 | G02 > 2/3 |

| | | | 323 | Gyümölcsök és citrusfélék termesztése vegyesen | | | A 3. osztályba tartozó gazdaságok, a 31., 32. és 33. osztályba soroltak kivételével | |

| | 33 | Olajbogyó-termesztés | 330 | Olajbogyó-termesztés | | | Olajbogyó > 2/3 | G03 > 2/3 |

| | 34 | Különféle állandó növénykultúrák termesztése vegyesen | 340 | Különféle állandó növénykultúrák termesztése vegyesen | | | A 3. osztályba tartozó gazdaságok, a 31., 32. és 33. osztályba soroltak kivételével | |

Szakosodott gazdaságok – állattartás

Gazdálkodás típusa | Meghatározás | Jellemzők és küszöbértékek kódja (hiv. II. melléklet C. része) |

Általános | Fő | Sajátos | A gazdálkodás sajátos típusainak alcsoportjai |

Kód | | Kód | | Kód | | Kód | |

4 | Legeltetett állattartás | | | | | | | Rét (vagyis állandó legelő és rét, sovány legelő) és legeltetett állatállomány (lófélék, mindenfajta szarvasmarha-, juh és kecskefélék) > 2/3 | P4 > 2/3 |

| | 41 | Tejtermelés | | | | | Tejhasznú szarvasmarha (egy év alatti szarvasmarha, egy évesnél idősebb nőivarú szarvasmarha, de két évesnél fiatalabb, üszők és tejelő tehenek) > 2/3; tejelő tehenek >a tejhasznú szarvasmarhák 2/3-a | P41 > 2/3; J07 > 2/3 P41 |

| | | | 411 | Tejtermelés | | | Tejelő tehenek > 2/3 | 07 > 2/3 |

| | | | 412 | Tejtermelés szarvasmarha-neveléssel | | | A 41. osztályba tartozó gazdaságok, a 411. osztályba soroltak kivételével | |

| | 42 | Szarvasmarha- nevelés és -hizlalás | | | | | Minden szarvasmarha (egy év alatti szarvasmarha, egy évnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb szarvasmarha, kétéves és annál idősebb szarvasmarha (hímivarú, üszők, tejelő tehenek és egyéb tehenek)) > 2/3; tejelő tehenek ≤ 1/10 | P42 > 2/3; J07 < 1/10 |

| | | | 421 | Szarvasmarhatartás – főleg nevelés | | | Minden szarvasmarha > 2/3; tejelő tehenek ≤ 1/10 és egyéb tehenek > 1/3 | P42 > 2/3; J07 ≤ 1/10; J8 > 1/3 |

| | | | 422 | Szarvasmarhatartás – főleg hizlalás | | | Minden szarvasmarha > 2/3; tejelő tehenek ≤ 1/10 és egyéb tehenek ≤ 1/3 | P42 > 2/3; J07 ≤ 1/10; J08 ≤ 1/3 |

| | 43 | Szarvasmarha – tejtermelés, nevelés és hizlalás vegyesen | | | | | Minden szarvasmarha > 2/3; tejelő tehenek > 1/10, a 41. osztályba tartozó gazdaságok kivételével | P42>2/3; J07 >1/10, kivéve 41 |

| | | | 431 | Szarvasmarha – tejtermelés neveléssel és hizlalással | | | Minden szarvasmarha > 2/3; tejelő tehenek > 1/4; a 41. osztályba tartozó gazdaságok kivételével | P42>2/3; J07 > 1/4, kivéve 41. |

| | | | 432 | Szarvasmarha – nevelés és hizlalás tejtermeléssel | | | Minden szarvasmarha > 2/3; 1/10 < tejelő tehenek ≤ 1/4 | P42 > 2/3; 1/10 < J07 ≤ 1/4 |

| | 44 | Juh, kecske és egyéb legeltetett állatok tartása | | | | | Rét és legeltetett állatállomány > 2/3 szarvasmarha ≤ 2/3 | P4 > 2/3; P42 ≤ 2/3 |

| | | | 441 | Juhtartás | | | Juh > 2/3 | J09 > 2/3 |

| | | | 442 | Juh és szarvasmarhatartás vegyesen | | | Minden szarvasmarha >1/3, juh >1/3 | P42 > 1/3; J09 > 1/3 |

| | | | 443 | Kecsketartás | | | Kecske > 2/3 | J10 > 2/3 |

| | | | 444 | Különféle legeltetett állatok tartása –domináns típus nélkül | | | A 44. osztályba tartozó gazdaságok, a 441., 442. és 443. osztályba soroltak kivételével | |

5 | Abrakfogyasztó állatok tartása | 50 | Abrakfogyasztó állatok tartása | | | | | Abrakfogyasztó állatok pl..: sertés (malac, tenyészkoca, egyéb sertések), baromfi (húscsirke, tojótyúk, egyéb baromfi) és anyanyúl > 2/3 | P5 > 2/3 |

| | | | 501 | Sertéstartás | | | Sertés > 2/3 | P51 > 2/3 |

| | | | | | 5011 | Sertésnevelés | Tenyészkoca > 2/3 | J12 > 2/3 |

| | | | | | 5012 | Sertéshizlalás | Malac és egyéb sertések > 2/3 | J11 + J13 > 2/3 |

| | | | | | 5013 | Sertésnevelés és – hizlalás vegyesen | Az 501. osztályba tartozó gazdaságok, az 5011 és 5012. alosztályokba soroltak kivételével | |

| | | | 502 | Baromfitartás | | | Baromfi > 2/3 | P 52 > 2/3 |

| | | | | | 5021 | Tojástermelés | Tojótyúk> 2/3 | J15 > 2/3 |

| | | | | | 5022 | Baromfihús-termelés | Húscsirke és egyéb baromfi > 2/3 | J14 + J16 > 2/3 |

| | | | | | 5023 | Tojás- és baromfihús-termelés vegyesen | Az 502. osztályba tartozó gazdaságok, az 5021. és 5022. alosztályokba soroltak kivételével | |

| | | | 503 | Különféle abrakfogyasztó állatok tartása vegyesen | | | Az 50. osztályba tartozó gazdaságok, az 501. és 502. osztályokba soroltak kivételével | |

| | | | | | 5031 | Sertés- és baromfitartás vegyesen | Sertés > 1/3 és baromfi > 1/3 | P51 > 1/3; P52 > 1/3 |

| | | | | | 5032 | Sertés, baromfi és egyéb abrakfogyasztó állatok tartása vegyesen | Az 503. osztályba tartozó gazdaságok, az 5031. alosztályba soroltak kivételével | |

Vegyes gazdaságok

A gazdálkodás típusai | Meghatározás | Jellemzők és küszöbértékek kódja (hiv. II. melléklet C. része) |

Általános | Fő | Sajátos | A gazdálkodás sajátos típusainak alcsoportjai |

Kód | | Kód | | Kód | | Kód | |

6 | Vegyes növénytermesztés | 60 | Vegyes növénytermesztés | | | | | Általános növénytermesztés > 1/3 de ≤ 2/3, vagy kertészet > 1/3 de ≤ 2/3, vagy állandó növénykultúrák > 1/3 de ≤ 2/3, réttel és legeltetett állatállománnyal ≤ 1/3 és abrakfogyasztó állatokkal vegyesen ≤ 1/3 | [1/3 < P1 ≤ 2/3; P4 ≤ 1/3; P5 ≤ 1/3], vagy [1/3 < P2 ≤ 2/3; P4 ≤ 1/3; P5 ≤ 1/3], vagy [1/3 < P3 ≤ 2/3; P4 ≤ 1/3; P5 ≤ 1/3] |

| | | | 601 | Árutermelő kertészet és állandó növénykultúrák termesztése vegyesen | | | Kertészet > 1/3; állandó növénykultúrák > 1/3 | P2 > 1/3; P3 > 1/3 |

| | | | 602 | Szántóföldi növények és árutermelő kertészet vegyesen | | | Általános növénytermesztés > 1/3; kertészet > 1/3 | P1 > 1/3; P2 > 1/3 |

| | | | 603 | Szántóföldi növény és szőlészet vegyesen | | | Általános növénytermesztés > 1/3; szőlők > 1/3 | P1>1/3; G04 >1/3 |

| | | | 604 | Szántóföldi növények és állandó növénykultúrák termesztése vegyesen | | | Általános növénytermesztés > 1/3; állandó növénykultúrák > 1/3; szőlők ≤ 1/3 | P1 > 1/3; P3 > 1/3; G04 ≤ 1/3 |

| | | | 605 | Vegyes növénytermesztés, főleg szántóföldi növények | | | Általános növénytermesztés > 1/3; egyéb tevékenység nélkül > 1/3 | 1/3 < P1 ≤ 2/3; P2 ≤ 1/3; P3 ≤ 1/3; P4 ≤ 1/3; P5 ≤ 1/3 |

| | | | 606 | Vegyes növénytermesztés, főleg árutermelő kertészet, vagy állandó növénykultúrák | | | 1/3 < kertészet és állandó növénykultúrák < 2/3; egyéb tevékenység nélkül > 1/3 | [P1 ≤ 1/3; 1/3 < P2 ≤ 2/3; P3 ≤ 1/3; P4 ≤ 1/3; P5 ≤ 1/3], vagy [P1 ≤ 1/3; P2 ≤ 1/3; 1/3 < P3 ≤ 2/3; P4 ≤ 1/3; P5 ≤ 1/3] |

| | | | | | 6061 | Vegyes növénytermesztés, főleg árutermelő kertészet | 1/3 < kertészet ≤ 2/3; egyéb tevékenység nélkül > 1/3 | P1 ≤ 1/3; 1/3 < P2 ≤ 2/3; P3 ≤ 1/3; P4 ≤ 1/3; P5 ≤ 1/3 |

| | | | | | 6062 | Vegyes növénytermesztés, főleg állandó növénykultúrák | 1/3 < állandó növénykultúrák < 2/3; egyéb tevékenység nélkül > 1/3 | P1 ≤ 1/3; P2 ≤ 1/3; 1/3 < P3 ≤ 2/3; P4 ≤ 1/3; P5 ≤ 1/3 |

7 | Vegyes állattartás | | | | | | | Rét és legeltetett állatállomány > 1/3, de ≤ 2/3, vagy abrakfogyasztó állatok > 1/3 de ≤ 2/3, általános növénytermesztés ≤ 1/3, kertészet ≤ 1/3 és állandó növénykultúra ≤ 1/3 | [1/3 < P4 ≤ 2/3; P1 ≤ 1/3; P2 ≤ 1/3; P3 ≤ 1/3], vagy [1/3 < P5 ≤ 2/3; P1 ≤ 1/3; P2 ≤ 1/3; P3 ≤ 1/3] |

| | 71 | Vegyes állattartás, főleg legeltetett állatállomány | | | | | Rét és legeltetett állatállomány > 1/3, de ≤ 2/3; egyéb tevékenység nélkül > 1/3 | 1/3 < P4 ≤ 2/3; P1 ≤ 1/3; P2 ≤ 1/3; P3 ≤ 1/3; P5 ≤ 1/3 |

| | | | 711 | Vegyes állattartás főleg tejhasznú állatállomány | | | Rét és legeltetett állatállomány ≤ 2/3; tejhasznú szarvasmarha > 1/3; tejelő tehenek > 2/3 tejhasznú szarvasmarha; egyéb tevékenység nélkül > 1/3 | P4 ≤ 2/3; P41 > 1/3; J07 > 2/3 P41 -ből; P1 ≤ 1/3; P2 ≤ 1/3; P3 ≤ 1/3; P5 ≤ 1/3 |

| | | | 712 | Vegyes állatállomány, főleg legeltetett állatállomány, tejhasznú állatok kivételével | | | A 71. osztályba tartozó gazdaságok, a 711. osztályba soroltak kivételével | |

| | 72 | Vegyes állattartás, főleg abrakfogyasztó állatállomány | | | | | Abrakfogyasztó állatok ≤ 2/3, de > 1/3; általános növénytermesztés ≤ 1/3; kertészet ≤ 1/3; állandó növénykultúrák ≤ 1/3 | 1/3 < P5 ≤ 2/3; P1 ≤ 1/3; P2 ≤ 1/3; P3 ≤ 1/3 |

| | | | 721 | Vegyes állattartás: abrakfogyasztó és tejhasznú állatállomány | | | Tejhasznú szarvasmarha > 1/3, abrakfogyasztó állatok > 1/3; tejelő tehenek > 2/3 tejhasznú szarvasmarha | P41 > 1/3; P5 > 1/3; J07 > 2/3 a P41-ből |

| | | | 722 | Vegyes állattartás: abrakfogyasztó és legeltetett állatállomány vegyesen, tejhasznú állatok kivételével | | | [Rét és legeltetett állatállomány > 1/3; abrakfogyasztó állatok > 1/3; tejhasznú szarvasmarha ≤ 1/3] vagy [; tejhasznú szarvasmarha > 1/3 abrakfogyasztó állatok > 1/3; tejelő tehenek ≤ 2/3 tejelő szarvasmarha] | [P4 >1/3; P5 >1/3; P41 ≤ 1/3], vagy [P41 > 1/3; P5 > 1/3; J07 ≤ 2/3 P41-ből] |

| | | | 723 | Vegyes állattartás: abrakfogyasztó állatok különféle állatállományokkal vegyesen | | | A 72. osztályba tartozó gazdaságok, a 721. és 722. osztályba soroltak kivételével | |

8 | Növénytermesztés és állattartás vegyesen | | | | | | | Gazdaságok, az 1-7 osztályokba soroltak kivételével | |

| | 81 | Szántóföldi növénytermesztés – legeltetett állattartás vegyesen | | | | | Általános növénytermesztés > 1/3; rét és legeltetett állatállomány > 1/3 | P1 > 1/3; P4 > 1/3 |

| | | | 811 | Szántóföldi növénytermesztés, tejtermeléssel vegyesen | | | Általános növénytermesztés > 1/3, tejhasznú szarvasmarha > 1/3; tejelő tehenek > tejhasznú szarvasmarha 2/3; tejhasznú szarvasmarha < általános növénytermesztés | P1 > 1/3; P41 > 1/3; J07 > 2/3 P41-ből; P41 > P1 |

| | | | 812 | Tejtermelés szántóföldi növénytermesztéssel vegyesen | | | Tejhasznú szarvasmarha > 1/3; általános növénytermesztés > 1/3; tejelő tehenek >tejhasznú szarvasmarha 2/3; tejhasznú szarvasmarha ≥ általános növénytermesztés | P41 > 1/3; P1 > 1/3; J07 > 2/3 P41-ből; P41 ≥ P1 |

| | | | 813 | Szántóföldi növénytermesztés legeltetett állattartással vegyesen tejhasznú állatok kivételével | | | Általános növénytermesztés > 1/3; rét és legeltetett állatállomány > 1/3; általános növénytermesztés > legeltetett állatállomány, a 811. osztályba soroltak kivételével | P1 > 1/3; P4 > 1/3; P1 > P4, kivéve 811. Osztályba soroltakat |

| | | | 814 | Legeltetett állattartás – tejhasznú állatok kivételével – szántóföldi növénytermesztéssel vegyesen | | | Rét és legeltetett állatállomány > 1/3; általános növénytermesztés > 1/3; legeltetett állatállomány ≥ általános növénytermesztés; a 811. és 812. osztályba soroltak kivételével | P4 > 1/3; P1 > 1/3; P4 ≥ P1; kivéve a 811. És 812. osztályokba soroltakat |

| | 82 | Különféle növénytermesztés és állattartás vegyesen | | | | | A 8. osztályba tartozó gazdaságok, a 81. osztályba soroltak kivételével | |

| | | | 821 | Szántóföldi növénytermesztés és abrakfogyasztó állatok vegyesen | | | Általános növénytermesztés > 1/3; abrakfogyasztó állatok > 1/3 | P1 > 1/3; P5 > 1/3 |

| | | | 822 | Állandó növénykultúrák termesztése és legeltetett állattartás vegyesen | | | Állandó növénykultúrák > 1/3; rét és legeltetett állatállomány > 1/3 | P3 > 1/3; P4 > 1/3 |

| | | | 823 | Különféle vegyes növénytermesztés és állattartás | | | A 82. osztályba tartozó gazdaságok, a 821. és 822. osztályba soroltak kivételével | |

| | | | | | 8231 | Méhészet | Méhek > 2/3 | J18 > 2/3 |

| | | | | | 8232 | Különféle vegyes gazdaságok | A 823 osztályba tartozó gazdaságok, a 8231 alosztályba soroltak kivételével | |

9 | Nem besorolható gazdaságok | | | | | | | Nem besorolható gazdaságok | |

C.

I. Az 1985. és 1987. évi üzemszerkezeti felmérésekben érintett különböző jellemzőket átcsoportosító kódok

P1 Általános növénytermesztés = D01 (közönséges búza és tönkölybúza) + D02 (durumbúza) + D03 (rozs) + D04 (árpa) + D05 (zab) + D06 (szemes kukorica) + D07 (rizs) + D08 (egyéb gabonafélék) + D09 (száraz hüvelyesek) + D10 (burgonya) + D11 (cukorrépa) + D12 (Takarmánygyökerek és gumós gyökerek) + D13 (ipari növények) + D14a (friss zöldségfélék, dinnye, szamóca – szabadföldi) + D18 (takarmánynövények) + D19 (szántóföldi növények vetőmagvai és magról nevelt növények) + D20 (egyéb szántóföldi növények) + I01 (másodvetésű nem takarmánycélú növények)1. [2]

P2 Kertészet = D14b (friss zöldségfélék, dinnye, szamóca – szabadföldi, árutermelő kertészeti) + D15 (friss zöldségfélék, dinnye, szamóca üvegházi) + D16 (virágok és dísznövények – szabadföldi) + D17 (virágok és dísznövények – üvegházi) + I02 (gombák).

P3 Állandó növénykultúrák = G01 (gyümölcsös- és bogyósgyümölcs-ültetvények) + G02 (citrusültetvények) + G03 (olajbogyó-ültetvények) + G04 (szőlőültetvények) + G05 (csemetekertek) + G06 (egyéb állandó növénykultúrák) + G07 (üvegházi állandó növénykultúrák).

P4 Réti éslegeltetett állatállomány = F01 (állandó legelő és rét, a sovány legelők kivételével) + F02 (sovány legelő) + J01 (lófélék) + J02 (szarvasmarha, 1 évnél fiatalabb) + J03 (hímivarú szarvasmarha, egy évnél idősebb, de két évnél fiatalabb) + J04 (nőivarú szarvasmarha, egy évnél idősebb, de két évnél fiatalabb) + J05 (hímivarú marha, két éves és annál idősebb) + J06 (üszők) + J07 (tejelő tehenek) + J08 (egyéb tehenek) + J09 (juhok) + J10 (kecskék).

P5 Abrakfogyasztó állatok = J11 (malacok, 20 kilogrammos élősúly alatt) + J12 (50 kilogrammos és annál nagyobb súlyú tenyészkocák) + J13 (egyéb sertés) + J14 (húscsirke) + J15 (tojótyúk) + J16 (egyéb baromfi: kacsa, pulyka, liba, gyöngytyúk) + J17 (nyúl, anyanyulak).

P11 Gabonafélék = D01 (közönséges búza és tönkölybúza) + D02 (durumbúza) + D03 (rozs) + D04 (árpa) + D05 (zab) + D06 (szemes kukorica) + D07 (rizs) + D08 (egyéb gabonafélék).

P41 Tejhasznú szarvasmarha = J02 (szarvasmarha, egy évnél fiatalabb) + J04 (nőivarú szarvasmarha, egy évnél idősebb, de két évnél fiatalabb) + J06 (üszők) + J07 (tejelő tehenek).

P42 Szarvasmarha = J02 (szarvasmarha, egy évnél fiatalabb) + J03 (hímivarú szarvasmarha egy évnél idősebb, de két évnél fiatalabb) + J04 (nőivarú szarvasmarha, egy évnél idősebb, de két évnél fiatalabb) + J05 (hímivarú marha kétéves és annál idősebb) + J06 (üszők) + J07 (tejelő tehenek) + J08 (egyéb tehenek).

P51 Sertés = J11 (malacok, 20 kilogrammos élősúly alatt) + J12 (tenyészkocák, 50 kilogrammos vagy annál nagyobb súllyal) + J13 (egyéb sertések).

P52 Baromfi = J14 (húscsirke) + J15 (tojótyúkok) + J16 (egyéb baromfi: kacsa, pulyka, liba és gyöngytyúk).

P111 Gabonafélék rizs nélkül = D01 (közönséges búza és tönkölybúza) + D02 (durumbúza) + D03 (rozs) + D04 (árpa) + D05 (zab) + D06 (szemes kukorica) + D08 (egyéb gabonafélék).

P121 Gumós növények = D10 (burgonya) + D11 (cukorrépa) + D12 (kapás takarmánynövények és gyökérgumók).

II. Megfelelés az 1985. és 1987. évi üzemszerkezeti felmérések és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) adatszolgáltatási űrlap rovatai között

Egyenértékű rovatok az SFH-k alkalmazásához |

1985. és 1987. évi üzemszerkezeti felmérések (1463/84/EGK rendelet) | FADN adatszolgáltatatási űrlap (2237/77/EGK rendelet) |

1.Növényi kultúrák

D01 | Közönséges búza és tönkölybúza | 120. | Közönséges búza és tönkölybúza |

D02 | Durumbúza | 121. | Durumbúza |

D03 | Rozs | 122. | Rozs |

D04 | Árpa | 123. | Árpa |

D05 | Zab | 124. | Zab |

| 125. | Nyári vetésű vegyes gabona |

D06 | Szemes kukorica | 126. | Szemes kukorica |

D07 | Rizs | 127. | Rizs |

D08 | Egyéb gabonafélék | 128. | Egyéb gabonafélék |

D09 | Száraz hüvelyesek | 129. | Száraz hüvelyesek |

D10 | Burgonya | 130. | Burgonya |

D11 | Cukorrépa | 131. | Cukorrépa |

D12 | Takarmánygyökerek és gumós gyökerek | 144. | Takarmánygyökerek és káposztafélék |

D13 | Ipari növények | | |

a | Dohány | 134. | Dohány |

b | Komló | 133. | Komló |

c | Gyapot | | |

d | Egyéb olaj és rostnövények és egyéb ipari növények | | |

| 1.Olaj és rostnövények | 132. | Lágyszárú olajnövények [3] |

| 2.Egyéb ipari növények | 135. | Egyéb ipari növények |

D14a | Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca: szabadföldi | 136. | Vetésforgóban termesztett szabadföldi friss zöldségfélék, dinnye és szamóca |

D14b | Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca: szabadföldön – árutermelő kertészetben | 137. | Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca árutermelő kertészetben, szabadföldön |

D15 | Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca: üvegházban | 138. | Friss zöldségfélék, dinnye, szamóca: üvegházban |

D16 | Virágok és dísznövények (a csemetekert kivételével): szabadföldön | 140. | Virágok és dísznövények szabadföldön (a csemetekert kivételével) |

D17 | Virágok és dísznövények (a csemetekert kivételével): üvegházban | 141. | Virágok és dísznövények üvegházban |

D18 | Takarmánynövények | | |

a | Időszakos gyep | 147. | Időszakos gyep |

b | Egyéb | 145. | Egyéb takarmánynövények |

D19 | Szántóföldi vetőmagvak és magról nevelt növények | 142. | Fűmag |

| 143. | Egyéb magvak |

D20 | Egyéb szántóföldi növények | 148. | Egyéb szántóföldi növények, a 120-147 rovat alá soroltak kivételével |

D21 | Ugar | 146. | Ugar |

F01 | Állandó legelő és rét, a sovány legelő kivételével | 150. | Rét és állandó legelő |

F02 | Sovány legelő | 151. | Sovány legelő |

G01 | Gyümölcsösök és bogyósgyümölcs-ültetvények | 152. | Gyümölcsösök és bogyósgyümölcs-ültetvények |

a | Friss gyümölcs, beleértve a bogyós gyümölcsöket | | |

b | Héjasok | | |

G02 | Citrusültetvények | 153. | Citruskertek |

G03 | Olajfa-ültetvények | 154. | Olajfaliget |

G04 | Szőlőültetvények | 155. | Szőlő |

a | Minőségi bor | | |

b | Egyéb borok | | |

c | Csemegeszőlő | | |

d | Mazsolaszőlő | | |

G05 | Csemetekert | 157. | Csemetekert |

G06 | Egyéb állandó növénykultúrák | 158. | Egyéb állandó növénykultúrák |

G07 | Állandó növénykultúrák üvegházban | 156. | Állandó növénykultúrák üvegházban |

I01 | Másodvetésű nem takarmánycélú növények | | |

I02 | Gombák | 139. | Gombák |

E | Konyhakert | | |

II.Állatállomány

J01 | Lófélék | 22. | Lófélék (minden korú) |

J02 | Szarvasmarha, egyévesnél fiatalabb | 23. | Hízóborjú |

a | Hímivarú | 24. | Egyéb szarvasmarha, egyévesnél fiatalabb |

b | Nőivarú | 33. | Bivaly, egyévesnél fiatalabb |

J03 | Hímivarú szarvasmarha, egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb | 25. | Hímivarú szarvasmarha, egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb |

| 34. | Bivaly, egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb |

J04 | Nőivarú szarvasmarha, egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb | 26. | Nőivarú szarvasmarha, egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb |

| 35. | Nősténybivaly, egyévesnél idősebb, de kétévesnél fiatalabb |

J05 | Hímivarú szarvasmarha, kétéves és idősebb | 27. | Hímivarú szarvasmarha, kétéves és idősebb |

| 36. | Bivaly, kétéves és idősebb |

J06 | Üsző, kétéves és idősebb | 28. | Tenyészüsző |

| 29. | Hízóüsző |

| 37. | Nősténybivaly, két éves és idősebb, nem borjazott |

J07 | Tejelő tehén | 30. | Tejelő tehén |

| 31. | Vágótehén |

| 38. | Borjadzott nőstény bivaly |

J08 | Egyéb tehenek | 32. | Egyéb tehenek 1.Borjadzott nőivarú szarvasmarha, (a kétévesnél fiatalabbal együtt) amelyet kizárólag vagy elsősorban tenyésztésre vagy borjúnevelés céljából tartanak2.Igástehén3.Vágótehén |

| 39. | Egyéb nőstény bivaly, kétéves és idősebb |

J09 | Juh (minden korú) | | |

a | Anyajuh | 40. | Anyajuh (egyéves, vagy idősebb) |

b | Egyéb juh | 41. | Egyéb juh |

J10 | Kecske (minden korú) | 42. | Kecske (minden korú) |

a | Anyakecske | | |

b | Egyéb kecske | | |

J11 | Malac 20 kilogrammnál kisebb élősúlyú | 43. | Malac 20 kilogrammnál kisebb élősúlyú |

J12 | Tenyészkoca 50 kilogrammos vagy nagyobb súlyú | 44. | Tenyészkoca 50 kilogrammos vagy nehezebb |

J13 | Egyéb sertés | 45. | Hízósertés |

| 46. | Egyéb sertés |

J14 | Húscsirke | 47. | Húscsirke |

J15 | Tojótyúk | 48. | Tojótyúk |

J16 | Egyéb baromfi | 49. | Egyéb baromfi |

J17 | Nyúl, anyanyúl | | |

J18 | Méhek | | |

[1] 1 A D12 (Takarmánygyökerek és gumós gyökerek), D18 (Takarmánynövények), D21 (Ugar) E (Konyhakert), F01 (Legelő és rét, a sovány legelő kivételével), F02 (Sovány legelő) és J11 (Malac) jellemzőket csak meghatározott körülmények esetén kell használni (lásd e határozat I. mellékletének 5. pontját.).

[2] A másodvetésű, nem takarmánycélú növények (I01) az általános növénytermesztés részeként (P1) és SFH-ik megegyeznek a megfelelő általános terményekhez tartozókkal.

[3] Mivel az üzemszerkezeti felmérések és a FADN adatszolgáltatási űrlap kategóriái nem feltétlenül egyeznek meg, minden tagállamban teljes mértékben ezeknél a tételeknél különleges SFH-kat alakítottak ki Belgiumra, Luxemburgra és a görög "Nomos" – ra vonatkozóan.

--------------------------------------------------

III. MELLÉKLET

MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK GAZDASÁGI MÉRETE

A. AZ EURÓPAI MÉRETEGYSÉG (EUME) MEGHATÁROZÁSA

1. Az európai méretegység a gazdaság összes átlagos standard fedezeti hozzájárulásának 1000 EUME-ban kifejezett értékén alapul az 1980. évi referencia-időszak alapján, a legutóbb a 84/542/EGK határozattal módosított 78/463/EGK bizottsági határozat III. mellékletének (1) bekezdésében meghatározottak szerint.

2. A következő referencia-időszakok tekintetében, az SFH-k megújításához és frissítéséhez a fentiekben meghatározott 1000 ECU értéket meg kell szorozni a Közösség, mint egész globális mezőgazdasági trendjei szerint figyelembe veendő, monetáris értékben kifejezett együtthatóval.

Ezt az együtthatót a Bizottság számítja ki és rögzíti a tagállamokkal történő egyeztetés után.

B. MEZŐGATDASÁGI ÜZEM GAZDASÁGI MÉRETE

Egy mezőgazdasági üzem gazdasági méretét úgy kapjuk meg, hogy elosztjuk a gazdaság összes standard fedezeti hozzájárulását azzal az ECU-értékkel, melynek alapján az európai méretegységet meghatározták a megfelelő referencia-időszakra vonatkozóan, összhangban e melléklet A pontjával.

C. MEZŐGAZDASÁGI ÜZEM GAZDASÁGI MÉRETOSZTÁLYAI

A gazdaságok méretosztályokba vannak sorolva, a következő kategóriák szerint:

Osztály | Kategóriák EUME-ben |

| |

I | 2 EUME-nél kevesebb | |

II | 2 EUME-nél több de, | 4 EUME-nél kevesebb |

III | 4 EUME-nél több, de | 6 EUME-nél kevesebb |

IV | 6 EUME-nél több, de | 8 EUME-nél kevesebb |

V | 8 EUME-nél több, de | 12 EUME-nél kevesebb |

VI | 12 EUME-nél több, de | 16 EUME-nél kevesebb |

VII | 16 EUME-nél több, de | 40 EUME-nél kevesebb |

VIII | 40 EUME-nél több, de | 100 EUME-nél kevesebb |

IX | 100 EUME, vagy annál több | |

A mezőgazdasági számviteli információs hálózat és a mezőgazdasági üzemszerkezeti közösségi felmérések területén alkalmazandó szabályok lehetővé teszik a fenti III., IV. és V. méretosztály összevonását.

Azoknak a tagállamoknak, amelyek a 79/65/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének alkalmazása során a mezőgazdasági üzemnek olyan gazdasági méretküszöböt állapítanak meg a mezőgazdasági számviteli információs hálózattal kapcsolatos felméréshez, amely nem esik egybe a fenti mértosztályozási határokkal, fel kell osztaniuk ezeket olyan alosztályokra, amelyek határai már megfelelnek a megállapított küszöböknek.

--------------------------------------------------