(1)

Az Európai Bizottság 2019. október 10-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Koreai Köztársaságból (a továbbiakban: Korea, érintett ország) származó egyes nehéz hőpapírok Unióba érkező behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról szóló értesítést közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2).

(2)

A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2019. augusztus 26-án a Hőpapírgyártók Európai Szövetsége (European Thermal Paper Association) (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be olyan gyártók nevében, amelyeknek termelése az egyes nehéz hőpapírok (a továbbiakban: nehéz hőpapírok, érintett termék) teljes uniós termelésének több mint 25 %-át teszi ki. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához.

(3)

Az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése szerint a Bizottságnak az előzetes tájékoztatási időszak folyamán nyilvántartásba kell vennie a dömpingellenes vizsgálat tárgyát képező behozatalokat, kivéve abban az esetben, ha elegendő bizonyítékkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy bizonyos feltételek nem teljesülnek. E feltételek egyike az alaprendelet 10. cikke (4) bekezdésének d) pontjában található, és azt mondja ki, hogy a behozatalnak jelentős mértékben tovább kell növekednie, túl azon a szinten, amely a vizsgálati időszakban kárt okozott. A nehéz hőpapírok Koreából származó behozatala az eljárás megindítását követő négy hónapban 81 %-os meredek zuhanást mutatott a vizsgálati időszakon belüli azonos időszakhoz képest. Az eljárás megindítását követő adatok az eljárás megindításakor az érintett termék számára létrehozott TARIC-kódokon alapultak. Ezeket hasonlították össze a vizsgálati időszakon belüli négy hónap folyamán az egyetlen koreai exportőrtől származó átlagos behozatalokkal. Ezért az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése szerinti nyilvántartásbavételi feltételek nem teljesültek. A Bizottság az alaprendelet 14. cikkének (5a) bekezdése alapján nem írta elő az érintett termék behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettséget, mivel a 10. cikk (4) bekezdésének d) pontjában foglalt feltétel, azaz a behozatal további jelentős növekedése nem teljesült.

(4)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvételük érdekében vegyék fel a Bizottsággal a kapcsolatot. A Bizottság emellett külön tájékoztatta a panaszost, az ismert uniós gyártókat, az ismert (exportáló) gyártókat, a Koreai Köztársaság hatóságait, az ismert importőröket, a vizsgálat megindításában érintettként ismert felhasználókat és szövetségeket, és felkérte őket a részvételre.

(5)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket fogalmazzanak meg a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(6)

Két meghallgatásra került sor a Bizottság előtt. Az együttműködő exportáló gyártó, a Hansol-csoport kérésére 2019. december 5-én tartott meghallgatáson a vele kapcsolatban álló uniós importőr, számos felhasználó és a koreai kormány képviselői a nehéz hőpapírok uniós piacával, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, a jogi problémákkal és/vagy az uniós érdekkel kapcsolatos kérdéseket vetettek fel. A panaszos kérésére 2020. január 7-én tartott meghallgatáson a panaszos és annak néhány tagja a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos kérdéseket fogalmazott meg. Az e meghallgatásokon tett állításokat ez a rendelet tartalmazza.

(7)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikke alapján mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(8)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben a Bizottság jelezte, hogy úgy döntött, hogy a vizsgálat alá vonandó uniós gyártók számát egy minta kiválasztásával észszerű mértékűre korlátozza, és ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság az ideiglenes mintát az uniós gyártók által az eljárás megindítását megelőző helyzetfelmérés keretében bejelentett termelés és uniós értékesítési volumen alapján választotta ki. Az így megállapított ideiglenes minta két különböző tagállamban található három uniós gyártóból állt, amelyek a rendelkezésre álló információk alapján a becsült teljes uniós termelés 58,2 %-át és a teljes uniós értékesítés 57,5 %-át tették ki. A Bizottság közzétette ezen ideiglenes minta részletes adatait az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktában, és felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket.

(9)

Két érdekelt fél nyújtott be észrevételeket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A panaszos teljes mértékben támogatta a javasolt mintát. A Hansol Paper Co., Ltd. exportáló gyártó azt állította, hogy a javasolt minta nem reprezentatív, mivel két, azonos országban található kapcsolt vállalkozást tartalmaz. A Hansol Paper Co., Ltd. azt állította továbbá, hogy az ideiglenes minta nem biztosítja a megfelelő földrajzi lefedettséget, és javasolta a franciaországi székhelyű Ricoh felvételét a mintába.

(10)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a két németországi székhelyű gyártó a hasonló termék legnagyobb gyártója az Európai Unióban (összességükben a vizsgálati időszakban a hasonló termék Unión belüli teljes termelésének körülbelül 47 %-át és teljes értékesítésének 44 %-át képviselték), valamint, hogy Németországban a legjelentősebb a hasonló termék gyártása és gyártóinak koncentrációja. Ezenkívül a Ricoh jelezte, hogy bár támogatta a panaszt, nem tud együttműködni a vizsgálat során.

(11)

Ezért a Bizottság megerősítette a három uniós gyártóból álló ideiglenes mintát. A Bizottság a németországi Kanzan Spezialpapiere GmbH-ból és Mitsubishi HiTec Paper Europe GmbH-ból, valamint a finnországi Jujo Thermal Ltd.-ből álló végső mintát az uniós gazdasági ágazat szempontjából reprezentatívnak tekintette.

(12)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(13)

Két független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. A kapott válaszok alacsony számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre. E döntéssel kapcsolatban nem tettek észrevételt.

(14)

A Bizottság felkérte a mintában szereplő három uniós gyártót, a mintavételi űrlapot megválaszoló két független importőrt és az ismert koreai exportáló gyártót, a Hansol-csoportot, hogy töltsék ki az online hozzáférhetővé tett releváns kérdőíveket.

(15)

Az exportáló gyártó 2019. október 20-án mentességet kért három vele kapcsolatban álló átalakító számára a fő kérdőív I. mellékletének kitöltése alól. A szolgáltatott információk alapján a Bizottság 2019. október 24-én ideiglenesen elfogadta a kérelmet.

(16)

A kérdőívet a mintában szereplő három uniós gyártó, egy független importőr, a Ritrama S.p.A., az exportáló gyártó, a Hansol Paper Co., Ltd (a továbbiakban: Hansol Paper) és a vele kapcsolatban álló importőr, a Hansol Europe B.V. (a továbbiakban: Hansol Europe) küldte vissza kitöltve. Ezenkívül két felhasználó küldött választ.

(17)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok/gazdálkodó egységek telephelyén került sor:

(18)

mivel korlátozott az adatokat benyújtó felek száma, a következőkben titoktartási céllal a számadatok egy részét tartományokban adjuk meg (3).

(19)

A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2018. július 1-jétől 2019. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2016. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(20)

A vizsgált termék: a Koreai Köztársaságból származó, jelenleg az ex 4809 90 00, ex 4811 59 00 és ex 4811 90 00 KN-kódok (TARIC-kódok: 4809900020, 4811590020 és 4811900020) alá tartozó egyes nehéz hőpapírok, azaz a 65 g/m2-nél nagyobb tömegű hőpapír legalább 20 cm szélességű, (a papírral együtt) legalább 50 kg tömegű és legalább 40 cm átmérőjű tekercsben („óriástekercs”) kiszerelve, egyik vagy mindkét oldalán alapréteggel bevonva is, egyik vagy mindkét oldalán hőérzékeny anyaggal (festék és előhívószer keveréke, amelyek hőhatásra reakcióba lépve nyomatot képeznek) bevonva, fedőréteggel is (a továbbiakban: vizsgált termék).

(21)

A nehéz hőpapír olyan, hőérzékeny bevonattal rendelkező különleges papír, amely termikus nyomtatófejjel ellátott nyomtatók által alkalmazott hőhatásra nyomatot képez. A nehéz hőpapírt főként elektronikus csomagolás, jegyek és címkék öntapadós címkéihez használják.

(22)

A nehéz hőpapírt többféle típusú előhívószerrel elő lehet állítani: (bisz)fenoltartalmú anyagot tartalmazó előhívószerekkel, mint a biszfenol-A és a biszfenol-S ((bisz)fenol tartalmú nehéz hőpapír) vagy fenolt nem tartalmazó előhívószerekkel (fenolmentes nehéz hőpapír). E vizsgálat valamennyi típust érinti. A Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy a biszfenol-A-t tartalmazó nehéz hőpapír használata 2020. január 2-a óta tilos az Unióban (4).

(23)

A vizsgálat kimutatta, hogy az alábbi termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(24)

A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ezért az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(25)

Úgy tűnik, hogy az érintett országban a vizsgálati időszak alatt a Hansol Paper volt az érintett termék egyedüli exportáló gyártója.

(26)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy a Hansol Paper esetében a belföldi értékesítés teljes volumene reprezentatívnak tekinthető-e. A belföldi értékesítés akkor reprezentatív, ha a hasonló termék független vevők részére belföldi piacon történő belföldi értékesítésének teljes volumene az egyes exportáló gyártók esetében eléri az érintett termék Unióba irányuló kivitel keretében értékesített teljes volumenének legalább 5 %-át a vizsgálati időszak alatt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi összértékesítése a Hansol Paper esetében reprezentatív volt.

(27)

A Bizottság ezt követően azonosította a Hansol Paper által belföldön értékesített azon terméktípusokat, amelyek a reprezentatív belföldi értékesítések esetében azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(28)

Ezután a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített egyes terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusoknak a Hansol Paper által a belföldi piacon végrehajtott belföldi értékesítései reprezentatívak voltak-e. Egy terméktípus belföldi értékesítései akkor reprezentatívak, ha a terméktípus vizsgálati időszak alatti, független vevők részére végrehajtott belföldi értékesítéseinek teljes volumene eléri az azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes Unióba irányuló exportértékesítés teljes volumenének legalább 5 %-át. A Bizottság megállapította, hogy egy terméktípust (amely a Hansol Paper teljes belföldi értékesítésének 25–45 %-át teszi ki) az Unióba irányuló exportértékesítés teljes volumenének kevesebb mint 5 %-ában értékesítettek. E terméktípus esetében a rendes értéket az alábbi (33) és (34) franciabekezdésben kifejtettek szerint számítottuk ki.

(29)

A Bizottság ezt követően a kérdéses terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek a belföldi piacon történt nyereséges értékesítések vizsgálati időszak alatti részarányát – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban – annak megállapítása céljából, hogy a rendes érték kiszámítását a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(30)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(31)

Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus vizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során felszámított árainak súlyozott átlaga.

(32)

A rendes értéket az egyes terméktípusok vizsgálati időszak alatti – kizárólag nyereséges – belföldi értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi áraként kell meghatározni, amennyiben:

(33)

A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy az Unióba irányuló exportra értékesített terméktípushoz hasonló vagy azzal összehasonlítható terméktípus teljes belföldi értékesítésének 60–80 %-a (5) nyereséges volt, és a súlyozott átlagos eladási ár magasabb volt, mint az előállítási költség. Ennek megfelelően a rendes érték számítása kizárólag a nyereséges értékesítések során alkalmazott árak súlyozott átlagaként történt.

(34)

A hasonló termék azon terméktípusai esetében, amelyek értékesítésére nem vagy nem megfelelő reprezentatív mennyiségben került sor a belföldi piacon, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (3) és (6) bekezdése alapján állapította meg a rendes értéket.

(35)

A rendes érték kiszámítása úgy történt, hogy a következő tényezőket hozzáadták az együttműködő exportáló gyártók által gyártott hasonló termék vizsgálati időszakban jellemző előállítási költségeihez:

(36)

A Hansol Paper közvetlenül független vevőknek, vagy közvetve a Hansol Europe-on, vagyis a vele kapcsolt viszonyban álló uniós importőrön keresztül exportált az Unióba.

(37)

Az érintett termék közvetlenül független uniós vevőknek történő értékesítése esetén az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár volt.

(38)

Az érintett terméknek az importőrként eljáró Hansol Europe-on keresztüli, az Unióba történő értékesítése esetén, az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban az importált termék uniós független vevők részére történt első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt. A kapcsolatban álló fél által a független vevők felé alkalmazott értékesítési árat visszafelé korrigálták egy gyártelepi árhoz, a kapcsolatban álló fél SGA-költségei, észszerű összegű nyereség és szállítási költségek levonásával.

(39)

Az alkalmazott haszonkulcs tekintetében, az uniós bíróságok állandó ítélkezési gyakorlatával összhangban (6), a Bizottság nem a kapcsolatban álló vállalat haszonkulcsát alkalmazta, mert azt nem tekintette megbízhatónak. Csak egy fél töltötte ki a független uniós importőröknek szánt kérdőívet, és egyezett bele abba, hogy nyilvánosságra hozza az érintett termékkel kapcsolatos tevékenységei során elért haszonkulcsát. Ezért a Hansol Europe nyereségét ideiglenesen e fél haszonkulcsával helyettesítettük.

(40)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat gyártelepi szinten hasonlította össze egymással.

(41)

Amennyiben a tisztességes összehasonlítás biztosítása érdekében indokolt volt, a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek tekintetében. A rendes értéket kiigazítottuk a szállítási, csomagolási és hitelköltségek tekintetében. A kezelési, rakodási és járulékos költségekre, a szállítási, biztosítási, csomagolási költségekre, hitelköltségekre, bankköltségekre, díjakra, jutalékokra és év végi visszatérítésekre vonatkozó exportár, amennyiben azt észszerűnek, pontosnak és ellenőrzött bizonyítékkal alátámasztottnak találták.

(42)

A Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban a hasonló termék megfelelő típusára vonatkozó rendes érték súlyozott átlagát összehasonlította az érintett termék megfelelő típusára vonatkozó exportár súlyozott átlagával.

(43)

Ennek alapján az egyetlen együttműködő exportáló gyártó esetében a súlyozott átlagú ideiglenes dömpingkülönbözet a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve: 22,3 %.

(44)

A Koreai Köztársaságban működő összes többi exportáló gyártó esetében – ha lennének ilyenek – a Bizottság a dömpingkülönbözetet az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tények alapján határozta meg. Ennek érdekében a Bizottság meghatározta az exportáló gyártók együttműködésének szintjét. Az együttműködés szintje az együttműködő exportáló gyártók Unióba irányuló exportvolumene az érintett országból az Unióba irányuló – az Eurostat importra vonatkozó statisztikai adatai alapján megállapított – teljes exportvolumen arányában kifejezve.

(45)

Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszak alatt a Hansol Paper kivitele az érintett országból az Unióba irányuló teljes kivitel 100 %-át tette ki. Ez alapján a Bizottság úgy döntött, hogy a maradvány dömpingkülönbözetet az együttműködő exportáló gyártóéval azonos szinten határozza meg.

(46)

Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékaként kifejezve a következők:

(47)

A vizsgálati időszak alatt hét ismert gyártó gyártott hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(48)

A teljes uniós termelés a vizsgálati időszakban 214 227 tonna volt. Ezt a számot a Bizottság a panaszos kérdőívre adott válaszai alapján állapította meg, miután összevetette azokat a mintába felvett uniós gyártók által a kérdőívre adott egyedi válaszokkal. A fenti (8) és (11) preambulumbekezdésekben említettek szerint három uniós gyártót vettek fel a mintába, amelyek a hasonló termék teljes uniós termelésének 58,2 %-át képviselték.

(49)

A Bizottság a következők alapján határozta meg az uniós felhasználást: az uniós gazdasági ágazatnak az Unión belüli értékesítései, a nehéz hőpapír más országokból származó behozatalairól a panaszos által adott becslés, valamint az egyetlen koreai exportáló gyártónak a kérdőívre adott válaszában megadott unióbeli értékesítése.

(50)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonnában)

(51)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás kismértékben, 1 %-kal nőtt. A 2016 és 2018 közötti időszakban 5 %-kal nőtt, majd a vizsgálati időszakban 4 %-kal esett vissza.

(52)

A Bizottság a behozatal volumenét az egyetlen koreai exportáló gyártó kérdőívre adott válaszai alapján határozta meg. A Bizottság a behozatal piaci részesedését a behozatali volumen és az uniós felhasználás összehasonlításával állapította meg.

(53)

Az érintett országból származó, Unióba irányuló behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene (tonna) és piaci részesedése

(54)

A figyelembe vett időszakban a koreai behozatal összességében 83 %-kal emelkedett. A 2017. évi 31 %-os csökkenést követően a Koreai Köztársaságból származó behozatal 2017-től a vizsgálati időszakig jelentősen, 165 %-kal nőtt. Összességében e behozatal piaci részesedése a teljes időszak folyamán 80 %-kal nőtt, és 2017 és a vizsgálati időszak között még jelentősebb (+ 165 %) növekedés következett be.

(55)

A Bizottság a behozatal árait az exportáló gyártó kérdőívre adott válaszai alapján határozta meg.

(56)

Az érintett országból származó, Unióba irányuló behozatal átlagárai a következőképpen alakultak:

3. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(57)

Az érintett országból származó behozatal árai 2018-ban az előző évhez képest hirtelen 17 %-kal emelkedtek, a figyelembe vett időszakban pedig összességében 34 %-os emelkedés következett be.

(58)

A vizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(59)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyleteket vizsgálva, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók vizsgálati időszakbeli feltételezett forgalmának százalékaként fejezte ki. Ennek alapján a vizsgálat az érintett országból származó behozatal esetében pedig 11,1 %-os súlyozott átlagos alákínálási különbözetet mutatott ki. A behozatali volumenek kb. 99,4 %-a esetében áralákínálást állapítottak meg.

(60)

A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban magában foglalta valamennyi olyan gazdasági mutató értékelését, amely a figyelembe vett időszak alatt hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(61)

A Bizottság a (11) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett esetleges kár vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(62)

A kár meghatározásához a Bizottság elkülönítette a makrogazdasági és mikrogazdasági kármutatókat. A makrogazdasági mutatókat a Bizottság a panaszos által kitöltött kérdőívben közölt adatok alapján értékelte. Ezek az adatok az összes uniós gyártóra vonatkoztak. A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók által a kitöltött kérdőíven közölt adatok alapján értékelte. Mindkét adatsorról megállapítást nyert, hogy azok reprezentatívak az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete tekintetében.

(63)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység és a dömpingkülönbözet nagysága.

(64)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységárak, egységköltségek, munkaerőköltségek, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(65)

A teljes uniós termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

4. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(66)

A nehéz hőpapír gyártása magas állandó költségekkel működő vállalkozás. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat termelési volumene 2 %-kal csökkent, 2017 óta még jelentősebb, 6 százalékpontos csökkenés következett be. A termelési kapacitás 6 %-kal nőtt. A kapacitáskihasználás arányának a teljes időszak során bekövetkezett 8 %-os csökkenése a termelési volumen csökkenésével és a termelési kapacitás egyidejű növekedésével függ össze.

(67)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(68)

Jóllehet az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 2016 és 2017 között 9 %-kal nőtt, azóta folyamatos csökkenést mutatott, aminek következtében a figyelembe vett időszakban 2 %-os csökkenés következett be az ágazat termelési volumenében történt visszaesésnek megfelelően.

(69)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenen belüli piaci részesedése hasonló tendenciát mutatott: 3 %-kal csökkent.

(70)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós felhasználás kismértékben, 1 %-kal nőtt, míg az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene csekély mértékben, 2 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat veszített piaci részesedéséből, ellentétben az érintett országból származó behozatallal, amely ország piaci részesedése jelentősen nőtt a figyelembe vett időszak alatt, a felhasználás növekedését teljes egészében megszerezve magának.

(71)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(72)

Az uniós gazdasági ágazat foglalkoztatási szintje a figyelembe vett időszak alatt viszonylag stabil maradt, és kismértékben, 2 %-kal nőtt. Ezt a tendenciát a nehéz hőpapír folyamatos jellegű termelési folyamata magyarázza, amely nagymértékben automatizált, folyamatos és jelentős mértékben racionalizált. A hőpapírgyártás magas állandó költségekkel jár. A gépeket nem lehet könnyen leállítani anélkül, hogy az ne gyakorolna jelentős hatást a termelési folyamatra. Ezért a gyártók ahelyett, hogy csökkentenék az egy adott gépre jutó alkalmazottak számát, a gyártást más típusú papírra állítják át. A foglalkoztatási szintek tehát a különböző típusú papírok gyártását és e típusok megoszlását követik. Az uniós gazdasági ágazat a csökkenő jövedelmezőség ellenére megkísérelte megőrizni a munkahelyeket.

(73)

A dömpingkülönbözet jelentős mértékben meghaladta a csekély mértékű (de minimis) szintet. Figyelembe véve az érintett országból érkező behozatal növekvő volumenét, a tényleges dömpingkülönbözet uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatása nem volt elhanyagolható.

(74)

A mintában szereplő uniós gyártók által az Unióban a független vevők részére felszámított súlyozott átlagos értékesítési egységárak a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Eladási árak az Unióban

(75)

A figyelembe vett időszak alatt az átlagos értékesítési egységár 14 %-kal, a termelési egységköltség pedig 23 %-kal nőtt. A termelési költségek növekedése elsősorban a nehéz hőpapír gyártási folyamata során a bevonattal való ellátás során alkalmazott leukofesték (a továbbiakban: ODB2) megnövekedett költségei miatt következett be. 2017 végén és 2018-ban a Kínai Népköztársaságban (a továbbiakban: Kína) az ODB2-t előállító gyártóüzemek ideiglenes bezárása miatt világszerte akut hiány alakult ki ebből a vegyipari termékből. Ennek következtében a termelési árak 2017 negyedik negyedévétől kezdve és 2018 folyamán jelentős mértékben emelkedtek, ami így a vizsgálati időszakra is hatással volt.

(76)

Az átlagos értékesítési egységár és a termelési egységköltség közötti különbség azt mutatja, hogy a dömpingelt koreai behozatalból eredő árnyomás miatt az uniós gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben érvényesíteni a növekvő termelési költségeket.

(77)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(78)

A mintában szereplő uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége 4 %-kal növekedett a figyelembe vett időszakban. Az alkalmazottankénti munkaerőköltség különösen 2017-ben, a termelés és a termelékenység fokozódásával egyidejűleg nőtt.

(79)

A mintában szereplő uniós gyártók készletszintjei a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

9. táblázat

Készletek

(80)

Az érintett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat zárókészleteinek szintje jelentősen nőtt, és a vizsgálati időszakban 2016-hoz képest 19 %-os növekedést ért el.

(81)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(82)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevőknek történő uniós értékesítéséből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési forgalom százalékában. A figyelembe vett időszakban a jövedelmezőség drasztikus mértékben, csaknem 70 %-kal csökkent, mivel az ágazat nem volt képes magasabb eladási árakkal kompenzálni a növekvő termelési költségeket. A Koreából származó növekvő behozatalnak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt jelentős árnyomása – különösen a 2017-től a vizsgálati időszakig terjedő időszakban – nem tette lehetővé az uniós gazdasági ágazat számára, hogy kihasználja a kismértékben növekvő uniós felhasználást.

(83)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom erősen csökkenő tendenciát mutatott, ami leginkább a csökkenő jövedelmezőségnek volt betudható.

(84)

Az éves beruházások szintje – amely a nehéz hőpapírtól eltérő termékekre is vonatkozik – 137 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. A beruházási szint növekedése azonban nem járt együtt a nehéz hőpapírra vonatkozó, ennek megfelelő mértékű kapacitásnövekedéssel (lásd a 4. táblázatot). A nehéz hőpapírba irányuló beruházások célja kimerült a meglévő kapacitások fenntartásában, valamint a szükséges termelőeszközök időszerű cseréjében. A nehéz hőpapír gyártása eszközigényes ágazat. Az uniós gazdasági ágazatnak rendszeresen le kell cserélnie az elhasználódott vagy használhatatlanná vált gépeket. Csak egy uniós gyártó fektetett be egy olyan új gyártósoron (papírgyártó és -bevonó gép) létrehozandó többletkapacitásba, amelyet főként a nehéz hőpapírtól eltérő termékekhez használnak fel.

(85)

A beruházások összesített volumene jelentéktelen volt egy új gyártósor kiépítésének teljes költségéhez képest. A mintában szereplő vállalatoknál a beruházások alacsonyabbak maradtak, mint az értékcsökkenési ráta. A könnyű hőpapírra vonatkozó határozatában (7) a Bizottság úgy ítélte meg, hogy „annak ellenére, hogy a beruházások megkétszereződtek, abszolút szintjük korlátozott maradt, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy például egy új könnyűhőpapír-gyártósor becsült értéke 120 millió EUR”. Tekintettel arra, hogy a nehéz hőpapírt ugyanazokon a gépeken gyártják, mint a könnyű hőpapírt, valamint hogy a nehéz hőpapírba irányuló beruházások összesített volumene még alacsonyabb volt a könnyű hőpapírra vonatkozó bizottsági vizsgálat során megfigyelt szintnél (a vizsgálati időszak alatt a nehéz hőpapírba irányuló beruházások 6,5 – 7,0 millió EUR-t tettek ki, szemben a 2015-ben, vagyis a könnyű hőpapírra vonatkozó vizsgálat vizsgálati időszakában a könnyű hőpapírba irányuló 4,5 – 9,0 millió EUR-val), megállapítható, hogy az uniós gazdasági ágazat beruházásainak volumene kárt okozó mértékben alacsony szinten volt.

(86)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban a beruházások megtérülése kedvezőtlenül alakult, ami tükrözi a jövedelmezőséget és a pénzforgalmat illető tendenciákat. Összességében a mintában szereplő gyártók a beruházási szintjüket a működés folytatásához feltétlenül szükséges összegre korlátozták.

(87)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat kára jelentős és nyilvánvaló volt az árral kapcsolatos kármutatók – mint például a jövedelmezőség vagy a pénzforgalom – vonatkozásában.

(88)

Ezenfelül ami a volumenhez kapcsolódó kármutatókat illeti, az uniós gyártók értékesítési volumene és piaci részesedése 2017 óta 10 százalékponttal csökkent, és a vizsgálati időszakban 2016-hoz képest még alacsonyabb értékesítési volument ért el. Ezzel szemben a figyelembe vett időszak alatt az egyetlen koreai exportőrnek sikerült csaknem megdupláznia az exportját, és csaknem 5 százalékponttal jelentősen növelte a piaci részesedését. A 2017-től a vizsgálati időszakig bekövetkezett növekedés különösen figyelemreméltó volt. A koreai exportőr majdnem megháromszorozta exportját és piaci részesedését. Az uniós gazdasági ágazat helyzete a növekvő dömpingelt behozatal következtében jelentősen romlott.

(89)

A tőkebevonási nehézségek nyomás alá helyezték a nehéz hőpapírra vonatkozó új és innovatív termelési folyamatokba irányuló beruházás képességét. A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat a minimálisan szükséges szinten fektetett be az elavult berendezések korszerűsítése és lecserélése, valamint a környezetvédelmi jogszabályok által előírt műszaki fejlesztések végrehajtása érdekében. Annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat az összteljesítményének javítása érdekében konkrét intézkedéseket hozott a belső eljárások optimalizálására, jelentősen romlott a helyzete, mégpedig a jövedelmezőség és a piacvesztés tekintetében.

(90)

A fentiek alapján a Bizottság ezért az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kár érte.

(91)

Az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: az egyéb harmadik országokból származó behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a nyersanyagárak növekedése, az, hogy az uniós gazdasági ágazat állítólag nem tudja kielégíteni a biszfenol-A-mentes termékek (a továbbiakban: BPA-mentes) iránti keresletet, valamint az uniós gyártók közötti belföldi verseny.

(92)

Egyértelmű összefüggés volt a Koreából származó behozatal növekedése és az uniós gazdasági ágazat romló helyzete között. A Koreából érkező behozatal 83 %-kal nőtt a figyelembe vett teljes időszak alatt. A Koreából érkező behozatal piaci részesedésének jelentős emelkedése egyértelműen hátrányosan érintette az uniós gazdasági ágazatot, amelynek piaci részesedése a figyelembe vett teljes időszak alatt 3 %-kal, 2017 óta pedig 10 %-kal csökkent.

(93)

A koreai árak következetesen és jelentősen elmaradtak az uniós áraktól. A koreai behozatal árai alákínálnak az uniós gazdasági ágazat árainak, és az alákínálási különbözet 11,1 %-os volt a vizsgálati időszak alatt. Az uniós gazdasági ágazat nem tudta érvényesíteni a megnövekedett termelési költségeket az uniós eladási árakban, ami az érintett behozatal okozta árnyomást bizonyítja. A helyzetnek súlyos hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségére, amely a vizsgálati időszak alatt igen alacsony szintre süllyedt.

(94)

Tekintettel az egyértelműen megállapított időbeli egybeesésre egyfelől a dömpingelt behozatalnak olyan árak melletti folyamatos növekedése között, amelyekről megállapítást nyert, hogy alákínálnak az uniós áraknak, másfelől az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenének stagnálása, piaci részesedésének csökkenése és csökkenő jövedelmezősége között, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingelt behozatal az oka annak, hogy az uniós gazdasági ágazatot kár érte.

(95)

A más harmadik országokból érkező behozatal volumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Más harmadik országokból származó behozatal

(96)

Ami a vizsgálati időszakot megelőző éveket illeti, a harmadik országokból származó behozatal volumene a panaszon alapult. A vizsgálati időszakra vonatkozóan a volument úgy számítottuk ki, hogy a 2018. évi panaszban szereplő adatokat megszoroztuk a 2018 és a vizsgálati időszak közötti eltéréssel (–0,1 %), ami a 4809 90 00, 4811 59 00 és 4811 90 00 KN-kódokra vonatkozó Eurostat-adatokból származik. A figyelembe vett időszak alatti ár az Eurostat adatain alapult, amelyek az érintett termék és az azonos KN-kód alá tartozó más termékek közötti koreai árdifferenciálást vették figyelembe legközelebbi helyettesítőként. Ezért kiigazítást végeztünk az Eurostat-adatok szerinti koreai árak és a koreai exportáló gyártó tényleges eladási árai közötti árarány alapján.

(97)

A más harmadik országokból származó behozatal volumene, 31 %-kal, az Unión belüli piaci részesedése pedig 32 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. E behozatali mennyiségek értékesítése az uniós gazdasági ágazat eladási árainál valamivel alacsonyabb áron történt, az ár azonban messze meghaladta a koreai exportőr által alkalmazott átlagárat. A más harmadik országokból származó behozatalt ezért szintén hátrányosan érintette a koreai behozatal növekedése.

(98)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy a Kínából származó behozatal hozzájárult volna az alacsonyabb árakhoz, és súlyosbította volna a már létező árleszorító nyomást, amelyet egyes uniós gyártók agresszív árazási politikája okozott. A Kínából származó behozatal rendkívül alacsonyon szinten – 2018-ban 1 500 és 2 500 tonna között (8) – volt. E behozatal piaci részesedése becslések szerint az uniós felhasználás mintegy 1 %-ának felelt meg. Összehasonlításképpen: az igazoltan Koreából származó behozatal ugyanebben az évben 15 500 és 17 500 tonna között alakult. Ilyen alacsony szinteken a kínai behozatal nem befolyásolta érdemlegesen az uniós gazdasági ágazat helyzetét az érintett időszakban. Ezenfelül az Unióba irányuló említett behozatal árai a (96) preambulumbekezdésben ismertetett módszer szerint jóval magasabbak voltak a Koreából érkező behozatal árainál, és hasonló szinten voltak, mint az uniós gazdasági ágazat árai.

(99)

A Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a harmadik országokból érkező behozatal valószínűleg nem okozott kárt az uniós gyártóknak, és az említett behozatal nem gyengíti a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

(100)

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye (független értékesítés) a figyelembe vett időszak alatt a következőképpen alakult:

12. táblázat

Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye

(101)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat független vevőknek történő exportvolumene 14 %-kal csökkent. Az árak 16 %-kal emelkedtek. Az uniós gazdasági ágazat exportjának részesedése a teljes értékesítési volumenből körülbelül 10 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, és a vizsgálati időszakban elérte a 17,7 %-ot. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményére gyakorolt hatása ezért csak korlátozott volt.

(102)

A Bizottság ideiglenesen azt a következtetést vonta le, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye nem gyakorolhat jelentős hatást az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárra, valamint hogy nem gyengíti a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

(103)

Kínai gyártóüzemek 2017-es és 2018-as ideiglenes bezárása miatt 2017 végén és 2018 folyamán hiány alakult ki egy vegyi összetevőből, az ODB2-ből. Az ODB2 árai mintegy 500 %-kal emelkedtek 2017 szeptembere – amikor az első kínai üzemeket bezárták – és 2018 eleje között. Az érintett termék konkrét rétegétől függően (9) ez a vegyipari termék a nehéz hőpapír teljes gyártási költségének 7–15 %-át tette ki a vizsgálati időszakban (10). Ez a hiány hatással volt a globális hőpapír-ágazat költségszerkezetére, mivel világszerte, így Koreában is egyformán érintette valamennyi nehézhőpapír-gyártót.

(104)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy a – különösen az ODB2 hiánya miatt bekövetkezett – nyersanyagár-emelkedés, a hosszú távú szerződésekkel együttvéve csökkentette az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét, és kárt okozott annak. Az uniós gazdasági ágazat a nehéz hőpapírra vonatkozó beszállítási szerződések hosszú távú jellege miatt állítólag nem volt képes arra, hogy a termelési költségek emelkedését megjelenítse az eladási árában. Ezért állítólagosan a könnyűhőpapír-szegmensre összpontosított, ugyanis a könnyű hőpapír-ellátási piac rugalmas jellegű, mivel ott az árakról nem hosszú távra állapodnak meg.

(105)

E helyzettel szembesülve és az exportáló gyártó állításával ellentétben az uniós gazdasági ágazat csaknem azonnal emelni tudta árait, mivel vevőivel nem rögzített, hosszú távú szerződéseket kötött, hanem rugalmas, informális megállapodásokat. A vevők túlnyomó többsége – köztük a nagy méretű laminátorok – elfogadta az ODB2 válságát követő azonnali áremelést.

(106)

Mindazonáltal a termelési költségek emelkedése egybeesett a Koreából származó dömpingelt behozatal ugrásszerű növekedésével, az európai gyártók termelési költségeik növekedését nem tudták teljes mértékben áthárítani vevőikre. Csak részben tudták emelni eladási áraikat, hogy ellensúlyozzák a nyersanyagárak emelkedését (11). A dömpingelt behozatal arra kényszerítette őket, hogy elnyeljék a költségnövekedések nagy részét. A koreai exportáló gyártó képes volt áthárítani a költségnövekedést a vevőire, mivel a figyelembe vett időszakban 34 %-kal növelte eladási árait. Mivel a koreai árak dömpingeltek voltak és következetesen alatta maradtak az uniós áraknak, megakadályozták, hogy az uniós gazdasági ágazat teljes mértékben áthárítsa a költségnövekedést. A koreai exportáló gyártó agresszív árazási magatartására tekintettel az uniós gazdasági ágazat csupán körülbelül 50 %-ban tudta megjeleníteni a termelési költségek növekedését az uniós eladási árakban.

(107)

A Koreából származó növekvő dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggés további bizonyítása érdekében összehasonlítást végeztünk a könnyű hőpapírral kapcsolatos teljesítménnyel. A könnyű és a nehéz hőpapír gyártásához ugyanis azonos technológiát és gépeket használnak; mindkettőhöz azonos input terméket alkalmaznak, és mindkettő hasonló piaci jellemzőkkel rendelkezik. A könnyű hőpapírok előállítását hasonló mértékben érintette ugyanazon nyersanyag árának emelkedése, mint az érintett termékét. A vizsgálati időszak alatt a Koreából származó könnyűhőpapír-behozatalra dömpingellenes vámot alkalmaztak.

(108)

A mintában szereplő három gyártó közül kettő jelentős mennyiségű könnyű hőpapírt is gyártott és értékesített a figyelembe vett időszakban. A vizsgálati időszak alatt 2 és 5 % között mozgott a mintában szereplő uniós gyártók könnyű hőpapíron elért jövedelmezőségi szintje. Ez a szám jelentősen alacsonyabb, a mintában szereplő uniós gyártók által 2018-ban és a vizsgálati időszakban – az ODB2-árak csúcsértékre emelkedése ellenére – elért, igazolt jövedelmezőségi szint, amelyet más olyan általuk gyártott termékeken realizáltak, amelyekben a könnyű hőpapírok jelentős részt alkotnak. Az uniós gyártók a tisztességtelen árú behozatallal nem torzított piacon képesek voltak fenntartani az inputköltségeket (12). Ez azt mutatja, hogy a dömpingelt behozatal árnyomása okozza az uniós gazdasági ágazat könnyű hőpapírokon elért jövedelmezőségének zsugorodását.

(109)

Az exportáló gyártó azt is állította, hogy az ODB2 hiánya miatt az uniós gazdasági ágazat nem volt képes kielégíteni az uniós piaci keresletet, és hozzátette, hogy 2018-ban és a vizsgálati időszakban csökkent az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása az ODB2 hiánya miatt. Az uniós gazdasági ágazat azonban több mint elegendő szabad kapacitással rendelkezett a kereslet kielégítéséhez (lásd a (65) preambulumbekezdést), és a Bizottság vizsgálata megállapította, hogy a mintában szereplő uniós gyártók egyike sem utasított el soha beszerzési megrendelést amiatt, hogy kifogyott az ODB2-készlete.

(110)

A Bizottság ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy ezért az ODB2 áremelkedése nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

(111)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatnak a BPA-mentes termékekre való lassú átállása okozta az értékesítése állítólagosan gyenge növekedését.

(112)

Először is a vizsgálat megállapította, hogy az európai gyártók többsége már több mint 20 éve gyárt BPA-mentes termékeket (13).

(113)

Ezen túlmenően az uniós gazdasági ágazat azt állította és a vizsgálati időszak alatti értékesítésében kimutatta, hogy azért folytatta a BPA-t tartalmazó termékek értékesítését, mert folyamatos kereslet mutatkozott az ilyen papír iránt, mivel a BPA-t tartalmazó termékek a legolcsóbbak. (14) A könnyű hőpapír felhasználók, például a laminátorok és az átalakítók, továbbra is rendeltek BPA-tartalmú könnyű hőpapírt annak ellenére, hogy a BPA-mentes alternatívák szabadon rendelkezésre álltak. Ez alátámasztotta az uniós gazdasági ágazat azon állítását, miszerint a BPA-mentes alternatívák magasabb ára miatt a vevők úgy döntöttek, hogy a lehető legtovább (a gyakorlatban 2019 közepéig) halasztják az átállást.

(114)

Nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az uniós gyártók bármikor kifogytak volna a BPA-ból vagy a biszfenol-S-ből (a továbbiakban: BPS) (a BPA-t 2020-tól nagyrészt felváltó előhívószer, amelyet már legalább 2018 óta széles körben alkalmaznak). A vizsgálati időszak alatt mind a koreai exportőr, mind az uniós gyártók jelentős mennyiségben értékesítettek BPA-tartalmú és BPS-tartalmú nehéz hőpapírt.

(115)

Tehát az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszak alatt képes volt BPA-mentes termékeket szállítani. A BPA-mentes termékek koreai exportőr általi értékesítése nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz és nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

(116)

Az exportáló gyártó azt állította, hogy a belföldi verseny még inkább lenyomta az uniós árakat: egyes uniós gyártók állítólag teljes mértékben megjelenítették a termelési költségek növekedését a nehéz hőpapír áraiban, míg más uniós gyártók úgy döntöttek, hogy a piacirészesedés- szerzés érdekében alacsonyan tartják az árakat. Ezek a különböző stratégiák állítólagosan súlyosbították az uniós gazdasági ágazat alacsony jövedelmezőségét.

(117)

Az exportáló gyártó nem támasztotta alá ezt az állítást a versenyellenes gyakorlatra vonatkozó bizonyítékokkal. Az aktában semmi sem mutat arra, hogy az uniós gyártók közötti verseny tisztességtelen lenne. Ezen túlmenően az uniós gyártók közötti verseny nem jelenti azt, hogy a dömpingelt importárak nem kényszerítették az említett gyártókat arra, hogy még annál is jobban túllicitálják egymást, mint ahogy tisztességes versenyhelyzetben tennék, és így fenntarthatatlan árakon értékesítsenek.

(118)

Azoknak az európai gyártóknak, akik viszonylag késői időpontban viszonylag csekélyebb áremelést hajtottak végre, nem növekedett a piaci részesedése. Épp ellenkezőleg, más uniós gyártókhoz hasonlóan tovább csökkent a piaci részesedésük a figyelembe vett időszak során. (15)

(119)

Tehát az európai piacon zajló belföldi verseny nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárhoz, valamint nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

(120)

A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy a Koreából származó dömpingelt behozatal komoly hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárra. Más tényezők – mint például a más harmadik országokból származó behozatal, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a nyersanyagárak növekedése, az uniós gazdasági ágazat állítólagos képtelensége a BPA-mentes termékek iránti kereslet kielégítésére, valamint az európai gyártók közötti állítólagos belföldi verseny – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – csak súlyosbította a Koreából származó dömpingelt behozatal által okozott kárt, azonban a Bizottság ideiglenes megállapítása szerint nem gyengítette a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggést.

(121)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, egyértelműen megállapítható-e, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére nem állt az Unió érdekében intézkedéseket elfogadni ebben az ügyben az érintett országból származó behozatalok tekintetében. Az uniós érdek meghatározása a különböző szóba jöhető érdekek teljes körének értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekeit is.

(122)

A Bizottság kérdőíveket küldött az ismert érdekelt feleknek. Azonban csak két importőrtől és öt felhasználótól kapott választ, és közülük csupán egy importőr és két felhasználó adott választ a kérdőívre.

(123)

A Hőpapírgyártók Európai Szövetségének (a továbbiakban: ETPA) minden tagja támogatta a panaszt. A nem ETPA-tagok közül a Ricoh Industrie France S.A.S. (a továbbiakban: Ricoh) volt a legjelentősebb az értékesítési volumen tekintetében (a panaszos becslése szerint az uniós gazdasági ágazat teljes értékesítésének körülbelül 20 %-a). A Ricoh kijelentette, hogy támogatja a panaszt.

(124)

Az Európai Papíripari Szövetség (a továbbiakban: CEPI) észrevételeket tett a vizsgálattal kapcsolatban, és teljes mértékben támogatta azt, mivel a koreai behozatalra vonatkozó dömpingellenes intézkedések elősegítik a nehéz hőpapírokkal kapcsolatos egyenlő versenyfeltételek helyreállítását, és erőteljes jelzést küldenek az exportőröknek arra nézve, hogy az Európai Unió elkötelezett a versenyképes és tisztességes feltételek melletti globális szabadkereskedelem iránt.

(125)

Az uniós gyártók azzal érveltek, hogy az intézkedések bevezetése megóvhatja a foglalkoztatást, előmozdíthatja a nagyobb beruházásokat és hozzájárulhat a koreai exportőr uniós piacra lépése óta megfigyelt csökkenő jövedelmezőségi tendencia megfordításához. Az intézkedések bevezetése ismét egyenlő versenyfeltételeket és tisztességes árszintet eredményezhet majd az uniós piacon, és javíthatja az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét, amíg az e tőkeigényes ágazat szempontjából normálisnak tekinthető szintet ér el.

(126)

Ennek megfelelően a Bizottság ebben a szakaszban ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy a dömpingellenes vámok kivetése az uniós gazdasági ágazat érdekét szolgálná.

(127)

Egy fél válaszolt az importőr kérdőívre adott válaszára. Ez a fél nem fejtette ki véleményét arról, hogy egyetért-e az intézkedések kiszabásával, vagy sem. Az e vállalat által a vizsgálati időszakban vásárolt nehéz hőpapírnak csak viszonylag kis része (10 % és 20 % között) származott Koreából, és beszerzéseihez nagyrészt uniós gyártókat vett igénybe. A bejelentett haszonkulcs – összességében véve és az importált nehéz hőpapír viszonteladása során – nagyságrendileg a forgalom több mint 20 %-át tette ki. A jelentős haszonkulcsra és a Koreából történő beszerzések viszonylag szerény arányára tekintettel nem helyénvaló, hogy a vámok aránytalan hatást gyakoroljanak ezen importőr helyzetére.

(128)

Ezért az ideiglenes szakaszban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a nehéz hőpapírra kivetett dömpingellenes vámok nem sértenék e független importőr érdekeit.

(129)

Öt felhasználó jelentkezett a Bizottságnál, és közülük csak kettő nyújtott be részletes információkat. Kettőjük közül az első titoktartási problémákra hivatkozva kitöltetlenül küldte vissza a kérdőívet. Ezért a Bizottság nem tudta számszerűsíteni a dömpingellenes vámoknak a helyzetére gyakorolt lehetséges hatásait.

(130)

A második felhasználó azt állította, hogy az ODB2-válság során az uniós gyártók emelték az árakat és nem voltak képesek elegendő mennyiségben szállítani, és ezért a koreai exportőrhöz fordult. Ez a felhasználó azonban nem szolgáltatott bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudta leszállítani az igényelt mennyiségeket, és úgy tűnik, hogy az említett felhasználó nem fogadta el az ODB2-válsággal összefüggő áremeléseket, és az olcsóbb árakért fordult a koreai exportőrhöz. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy a múltban bekövetkezett olyan ideiglenes jellegű rendkívüli események, mint az ODB2-válság, amelyek esetében nincs bizonyíték arra, hogy az intézkedések alkalmazási időszaka alatt a jövőben megismétlődnének, nem múlhatják felül annak szükségességét, hogy a kárt okozó dömping kereskedelmet torzító hatásait meg kell szüntetni. Ezért az állítást a Bizottság elutasította.

(131)

A két felhasználó egyike sem szolgáltatott elegendő ellenőrizhető információt ahhoz, hogy a Bizottság objektív elemzést végezhessen az intézkedéseknek a helyzetükre gyakorolt hatásáról. Mindkét felhasználó elutasította a Bizottság arra irányuló kérelmét, hogy közöljék a haszonkulcsukat, hogy így a Bizottság számszerűsíthesse a dömpingellenes vámoknak a teljesítményükre gyakorolt lehetséges hatásait.

(132)

Három felhasználó azt állította, hogy az európai gyártókkal ellentétben a koreai exportőr megfizethető BPA-mentes hőpapírt tudott szállítani. Amint a (111)–(115) preambulumbekezdésben kifejtésre került, a Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy ez az állítás megalapozatlan. Nem szolgáltattak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az uniós gyártók bármikor kifogytak volna a BPA-mentes termékekből vagy nem tudtak volna ilyeneket szállítani. A Bizottság vizsgálata megállapította, hogy az európai gyártók többsége már több mint 20 éve gyárt BPA-mentes termékeket.

(133)

Három felhasználó ellenezte az intézkedések esetleges bevezetését azzal az indokkal, hogy az exportáló gyártó stabil ellátást biztosít és fontos beszállító az uniós piacon. A három vállalat egyike sem szolgáltatott bizonyítékokat ezen állítások alátámasztására. Az uniós gazdasági ágazat termelési kapacitása a figyelembe vett időszakban 6 %-kal nőtt, és az uniós gazdasági ágazat jelentős szabad kapacitással rendelkezik. Ezen túlmenően, amint azt a (111)–(115) preambulumbekezdésben kifejtettük, az uniós gazdasági ágazat a nehéz piaci feltételek ellenére a figyelembe vett időszakban mindig képes volt BPA-mentes és BPA-tartalmú hőpapírt szállítani.

(134)

Az eljárás ideiglenes szakaszában a Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy úgy tűnik, a vámok lehetséges kivetésének felhasználókra gyakorolt hatásai nem haladják meg az intézkedések uniós gazdasági ágazatra gyakorolt pozitív hatásait. Ugyanis egyik felhasználó sem szolgáltatott olyan megbízható információkat, amelyek lehetővé tették volna a Bizottság számára annak értékelését, hogy a vámok kivetése jelentős – vagy bármilyen – hatással lenne-e rájuk.

(135)

A koreai exportőr és a koreai kormány azt állította, hogy a dömpingellenes vámok kivetése megakadályozná, hogy az uniós vevők megfizethető BPA-mentes nehéz hőpapírokhoz jussanak. A Bizottság vizsgálata kimutatta, hogy ez az állítás megalapozatlan.

(136)

Először is az uniós gazdasági ágazat elegendő kapacitásról tett tanúbizonyságot ahhoz, hogy lépést tudjon tartani a BPA-mentes termékek iránti kereslettel, és a BPA-t tartalmazó termékek gyártásáról teljes egészében átálljon a BPA-mentes termékek gyártására. Másodszor a figyelembe vett időszakban jelentősen emelkedett az uniós gazdasági ágazat készleteinek szintje, vagyis elegendően nagy készlet állt rendelkezésre ahhoz, hogy haladéktalanul megkezdődjön az uniós gazdasági ágazatnak történő beszállítás. Harmadszor a dömpingellenes vámok nem akadályozzák a vevőket abban, hogy az Unión kívülről szerezzék be a nehéz hőpapírt. Amint a 11. táblázat (Más harmadik országokból származó behozatal) bemutatja, más beszerzési források is rendelkezésre állnak. A vevők ezért versenyképes és tisztességes árakon alternatív forrásokat tudnának találni.

(137)

A koreai exportőr és a koreai kormány azt állította, hogy amennyiben újabb nyersanyaghiány lépne fel, a Koreából származó behozatalra kivetett dömpingellenes vámok súlyosan veszélyeztetnék az európai nehézhőpapír-felhasználókat. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy a dömpingellenes intézkedések hatásaként helyreáll a tisztességes és hatékony verseny az összes szereplő között, továbbá hogy a (65)–(66) preambulumbekezdésben említettek szerint az uniós gazdasági ágazat elegendő kapacitással rendelkezik, és a felhasználók egyike sem szolgáltatott olyan információt, amely alapján a Bizottság vizsgálat tárgyává tehetné ezt az állítást.

(138)

A koreai exportőr és a koreai kormány emlékeztetett a 2015-ben hatályba lépett EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodásra, és azzal érvelt, hogy a dömpingellenes vámok kivetése ártana az Unió és Korea kereskedelmi kapcsolatainak. A Bizottság megjegyezte, hogy ez nem olyan szempont, amelyet figyelembe lehet venni az uniós érdeknek az alaprendelet 21. cikke szerinti elemzésekor. A Bizottság mindenesetre emlékeztetett arra, hogy az EU–Korea szabadkereskedelmi megállapodás értelmében mindkét fél egyetértett abban, hogy a piacvédelmi eszközök továbbra is teljes mértékben alkalmazandók, továbbá hogy ezen eljárás a koreai exportáló gyártók magatartására vezethető vissza. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(139)

A fentiek alapján a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy nem álltak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján a nehéz hőpapír érintett országból származó behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét.

(140)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(141)

Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság először az uniós gazdasági ágazatot érő kár megszüntetéséhez szükséges vám összegét állapította meg.

(142)

A kár akkor szűnne meg, ha az uniós gazdasági ágazat fedezni tudná előállítási költségeit, beleértve azokat a költségeket is, amelyek az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezmények jegyzőkönyveiből, valamint olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből fakadnak, amelyeknek az Unió részes fele, továbbá észszerű nyereségre (a továbbiakban: nyereségcél) is szert tudna tenni.

(143)

Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése szerint a nyereségcélt legalább 6 %-ban kell megállapítani. E rendelkezésnek megfelelően a Bizottságnak a nyereségcél megállapítása során olyan tényezőket kell figyelembe vennie, mint a Koreából érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőség szintjét, a költségek, a beruházások, a kutatás-fejlesztés (a továbbiakban: K+F) és az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőség, valamint azon jövedelmezőség szintjét, amelyre rendes versenykörülmények között számítani lehet.

(144)

A vizsgálat kimutatta, hogy 2016-os évben, azaz a koreai behozatal ugrásszerű növekedése előtt 8–11 % volt az uniós gazdasági ágazat tényleges jövedelmezősége.

(145)

A mintában szereplő két gyártó az elmaradt beruházásokra vonatkozó állítást fogalmazott meg. A Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdése alapján megvizsgálta ezt az állítást. Az érintett vállalatok azonban nem tudták írásos bizonyítékkal alátámasztani ezt az állítást, amelyet ezért a Bizottság ideiglenesen elutasított.

(146)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy a gazdasági ágazat által a 2016-os évben elért jövedelmezőséget használja nyereségcélként. A kárt nem okozó ár megállapítása érdekében ezzel a nyereségcéllal növelte meg az uniós ágazat tényleges előállítási költségét.

(147)

Az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban a Bizottság értékelte azokat az uniós gazdasági ágazatban a 11. cikk (2) bekezdése szerinti intézkedés alkalmazásának időtartama alatt jelentkező jövőbeli költségeket, amelyek olyan többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és azok jegyzőkönyveiből fakadnak, amelyeknek az Unió részes fele. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság tonnánként 6 EUR és 10 EUR közötti többletköltséget állapított meg, amelyet hozzáadott a kárt nem okozó árhoz.

(148)

A Bizottság ezt követően az érintett országbeli együttműködő exportáló gyártó – az áralákínálás kiszámításához meghatározott – súlyozott átlagos importára, valamint a mintába felvett uniós gyártók által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék kárt nem okozó, súlyozott átlagos ára összehasonlításának alapján meghatározta a kár megszüntetéséhez szükséges szintet. A Bizottság az ebből az összehasonlításból kiadódó különbséget kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékaként. A Bizottság az ebből adódó alulértékesítési különbözetet ideiglenesen 22,5 %-ban állapította meg.

(149)

A (45) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt ugyanez az alulértékesítési különbözet alkalmazandó az összes többi exportáló gyártóra, ha vannak ilyenek.

(150)

A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak.

(151)

A Koreai Köztársaságból származó nehéz hőpapír behozatalára átmeneti dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság elvégezte a kárkülönbözet és a dömpingkülönbözet összehasonlítását. A vámok összegét a dömping- és a kárkülönbözet közül az alacsonyabb szintjén kell rögzíteni, vagyis a dömpingkülönbözet szintjén.

(152)

A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vámtételek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:

(153)

Amint az az (45) preambulumbekezdésben is kifejtésre került, ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszak alatt az Unióba irányuló teljes kivitelt az együttműködő exportáló gyártó általi behozatal tette ki. Ennélfogva a maradék dömpingellenes vám az együttműködő vállalatén alapul.

(154)

Az e rendeletben az egyes meghatározott vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ennek megfelelően ezek a vámtételek a jelen vizsgálat során az érintett vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözték. Ezek a vámtételek kizárólag a Koreából származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott érintett termék behozatalaira a „minden más vállalatra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni.

(155)

Ha egy vállalatnak a későbbiekben megváltozik a neve, az egyedi dömpingellenes vámtétel a kérelme alapján alkalmazható. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (16). A kérelemnek tartalmaznia kell mindazokat a releváns információkat, amelyek bizonyítják, hogy a változtatás nem érinti a vállalatnak a számára megállapított vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság értesítést tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(156)

A dömpingellenes vámok megfelelő érvényesítése érdekében a „minden más vállalatra” megállapított dömpingellenes vám nemcsak az e vizsgálatban nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó, hanem azokra a gyártókra is, amelyek a vizsgálati időszak alatt nem exportáltak az Unióba.

(157)

A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások pontosságával kapcsolatban írásban észrevételeket tegyenek.

(158)

Észrevételek a Hansol-csoportól és a mintában szereplő uniós gyártóktól érkeztek. A Bizottság figyelembe vette az elírási hibákat kifogásoló észrevételeket, és azoknak megfelelően korrigálta a különbözeteket.

(159)

A felelősségteljes ügyvitel érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy 15 napon belül nyújtsák be írásbeli észrevételeiket, és/vagy 5 napon belül kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(160)

Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók,