European flag

Az Európai Unió
Hivatalos Lapja

HU

L sorozat


2026/1081

2026.5.13.

FORDÍTÁS

Az Európa Tanácsnak a mesterséges intelligenciáról, valamint emberi jogokról, a demokráciáról és a jogállamiságról szóló keretegyezménye

AZ EURÓPA TANÁCS TAGÁLLAMAI ÉS A JELEN EGYEZMÉNY TÖBBI ALÁÍRÓ ÁLLAMA,

FIGYELEMBE VÉVE, hogy az Európa Tanács célja a tagjai közötti nagyobb egység elérése, amely különösen az emberi jogok tiszteletben tartásán, a demokrácián és a jogállamiságon alapul;

FELISMERVE az ezen egyezményben részes felek közötti együttműködés ösztönzésének és az ilyen együttműködésnek az azonos értékeket valló más államokra való kiterjesztésének értékét;

ISMERVE a tudomány és a technológia gyorsuló fejlődését, valamint a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységek által előidézett mélyreható változásokat, amelyek a haladás és az innováció fokozása révén képesek előmozdítani az emberi jólétet, valamint az egyéni és társadalmi jóllétet, a fenntartható fejlődést, a nemek közötti egyenlőséget és valamennyi nő és lány társadalmi szerepvállalását, valamint más fontos célokat és érdekeket;

FELISMERVE, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységek példátlan lehetőségeket kínálhatnak az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelmére és előmozdítására;

AGGÓDVA amiatt, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli bizonyos tevékenységek alááshatják az emberi méltóságot és az egyéni autonómiát, az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot;

AGGÓDVA a digitális környezetekben és különösen a mesterségesintelligencia-rendszereket magukba foglaló digitális környezetekben megjelenő hátrányos megkülönböztetés kockázatai miatt, valamint amiatt, hogy ezek – többek között a nők és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek által az emberi jogaik gyakorlása, valamint a gazdasági, társadalmi, kulturális és politikai ügyekben való teljeskörű, egyenlő és hatékony részvételük tekintetében tapasztalt – egyenlőtlenségeket teremthetnek vagy súlyosbíthatnak;

AGGÓDVA a mesterségesintelligencia-rendszerekkel való visszaélések miatt, és ellenezve az ilyen rendszerek elnyomó célú, az emberi jogok nemzetközi jogát sértő használatát, amely többek között a magánéletet és az egyéni autonómiát aláásó önkényes vagy jogellenes megfigyelési és cenzúrázási gyakorlatok révén valósulhat meg;

TUDATÁBAN ANNAK, hogy az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság természetüknél fogva összefonódnak egymással;

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy elsődleges fontosságú egy globálisan alkalmazandó jogi keret létrehozása, amely közös általános elveket és szabályokat határoz meg a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységekre vonatkozóan, amely hatékonyan megőrzi a közös értékeket és kiaknázza a mesterségesintelligencia előnyeit ezen értékek előmozdítása érdekében, a felelős innovációt elősegítő módon;

FELISMERVE, hogy elő kell mozdítani a digitális jártasságot, a mesterségesintelligencia-rendszerek tervezésével, fejlesztésével, használatával és leszerelésével kapcsolatos ismereteket és bizalmat;

FELISMERVE ezen egyezmény keretjellegét, amely további eszközökkel egészíthető ki a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységekkel kapcsolatos konkrét kérdések kezelése érdekében;

HANGSÚLYOZVA, hogy ezen egyezmény célja a mesterségesintelligencia-rendszerek teljes életciklusa során felmerülő konkrét kihívások kezelése, valamint az e technológiákhoz kapcsolódó szélesebb körű kockázatok és hatások figyelembevételének ösztönzése, beleértve többek között az emberi egészséget és a környezetet, valamint a társadalmi-gazdasági szempontokat, például a foglalkoztatást és a munkaerőt;

TUDOMÁSUL VÉVE az egyéb nemzetközi és szupranacionális szervezetek és fórumok arra irányuló erőfeszítéseit, hogy előmozdítsák a mesterségesintelligencia nemzetközi szintű megértését és a mesterségesintelligenciával kapcsolatos nemzetközi együttműködést;

SZEM ELŐTT TARTVA az olyan alkalmazandó nemzetközi emberi jogi eszközöket, mint az 1948. évi Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950. évi egyezmény (ETS 5. sz.), a Polgári és Politikai Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmánya, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok 1966. évi Nemzetközi Egyezségokmánya, az 1961. évi Európai Szociális Charta (ETS 35. sz.) és ezek vonatkozó jegyzőkönyvei, valamint az 1996. évi Európai Szociális Charta (felülvizsgált) (ETS 163. sz.);

SZEM ELŐTT TARTVA a gyermek jogairól szóló 1989. évi ENSZ-egyezményt és a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló 2006. évi ENSZ-egyezményt is;

SZEM ELŐTT TARTVA az egyének magánélethez való jogát és a személyes adatok védelmét is, ahogyan azokról például a személyes adatok gépi feldolgozása során az egyének védelméről szóló 1981. évi egyezmény (ETS 108. sz.) és annak jegyzőkönyvei rendelkeznek;

MEGERŐSÍTVE a részes felek elkötelezettségét az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelme, valamint a mesterségesintelligencia-rendszerek megbízhatóságának ezen egyezmény révén történő előmozdítása iránt,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN ÁLLAPODTAK MEG:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és cél

(1)   Az egyezmény célja annak biztosítása, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységek teljes mértékben összhangban legyenek az emberi jogokkal, a demokráciával és a jogállamisággal.

(2)   Valamennyi részes fél megfelelő jogalkotási, közigazgatási vagy egyéb intézkedéseket fogad el vagy tart fenn az ezen egyezményben meghatározott rendelkezések érvényre juttatása érdekében. Ezeket az intézkedéseket a mesterségesintelligencia-rendszerek teljes életciklusa során az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra gyakorolt káros hatások súlyosságától és valószínűségétől függően szükség szerint fokozatosan kell bevezetni és azokat differenciálni kell. Ez magában foglalhat olyan egyedi vagy átfogó intézkedéseket, amelyek az alkalmazott technológia típusától függetlenül alkalmazandók.

(3)   Annak érdekében, hogy a részes felek hatékonyan hajtsák végre rendelkezéseit, ez az egyezmény nyomonkövetési mechanizmust hoz létre, és nemzetközi együttműködésről rendelkezik.

2. cikk

A mesterségesintelligencia-rendszerek meghatározása

Ezen egyezmény alkalmazásában a „mesterségesintelligencia-rendszer”: olyan gépi alapú rendszer, amely explicit vagy implicit célok érdekében a kapott bemenetből levezeti, hogy hogyan generálhat olyan kimeneteket, mint például előrejelzések, tartalmak, ajánlások vagy döntések, amelyek befolyásolhatják a fizikai vagy virtuális környezetet. A különböző mesterségesintelligencia-rendszerek autonómiájuk és alkalmazkodóképességük szintjét tekintve eltérőek a bevezetést követően.

3. cikk

Hatály

(1)   Ezen egyezmény hatálya a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli olyan tevékenységekre terjed ki, amelyek potenciálisan sérthetik az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot, az alábbiak szerint:

a)

Valamennyi részes fél alkalmazza ezen egyezményt a hatóságok vagy a nevükben eljáró magánszereplők által a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységekre.

b)

A részes felek az a) pontban nem szabályozott mértékben kezelik a mesterségesintelligencia -rendszerek életciklusán belül a magánszereplők által végzett tevékenységekből eredő kockázatokat és hatásokat ezen egyezmény tárgyának és céljának megfelelő módon.

A részes felek az Európa Tanács főtitkárához az aláíráskor vagy a megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratuk letétbe helyezésekor benyújtott nyilatkozatban meghatározzák, hogy miként kívánják végrehajtani ezt a kötelezettséget, akár az ezen egyezmény II–VI. fejezetében meghatározott elveknek és kötelezettségeknek a magánszereplők tevékenységeire történő alkalmazásával, akár az e pontban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb megfelelő intézkedések meghozatalával. A részes felek bármikor és ugyanilyen módon módosíthatják nyilatkozataikat.

Az ezen pont szerinti kötelezettség végrehajtása során a részes felek nem térhetnek el az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság védelme érdekében vállalt nemzetközi kötelezettségeik alkalmazásától, valamint nem korlátozhatják azt.

(2)   A részes felek nem kötelesek alkalmazni ezen egyezményt a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli, a nemzetbiztonsági érdekeik védelmével kapcsolatos tevékenységekre, azzal a feltétellel, hogy az ilyen tevékenységeket az alkalmazandó nemzetközi joggal – többek között a nemzetközi emberi jogi kötelezettségekkel – összhangban, valamint demokratikus intézményeik és folyamataik tiszteletben tartásával végzik.

(3)   A 13. cikk és a 25. cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül ezen egyezmény nem alkalmazandó a felhasználás céljából rendelkezésre még nem álló MI-rendszerekkel kapcsolatos kutatási és fejlesztési tevékenységekre, kivéve, ha a tesztelést vagy hasonló tevékenységeket oly módon végzik, hogy azok sérthetik az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot.

(4)   A honvédelemmel kapcsolatos ügyek nem tartoznak ezen egyezmény hatálya alá.

II. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

4. cikk

Az emberi jogok védelme

A részes felek intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn annak biztosítására, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységek összhangban legyenek az emberi jogok védelmére vonatkozó, az alkalmazandó nemzetközi jogban és a nemzeti jogban rögzített kötelezettségekkel.

5. cikk

A demokratikus folyamatok integritása és a jogállamiság tiszteletben tartása

(1)   A részes felek olyan intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek célja annak biztosítása, hogy a mesterségesintelligencia-rendszereket ne használják fel a demokratikus intézmények és folyamatok integritásának, függetlenségének és hatékonyságának aláásására, beleértve a hatalmi ágak szétválasztásának elvét, a bírói függetlenség tiszteletben tartását és az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést.

(2)   A részes felek olyan intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek célja demokratikus folyamataik védelme a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységekkel összefüggésben, beleértve az egyének nyilvános vitához való méltányos hozzáférését és azokban való részvételét, valamint a szabad véleményformálásra való képességüket.

III. FEJEZET

A MESTERSÉGESINTELLIGENCIA-RENDSZEREK ÉLETCIKLUSÁN BELÜLI TEVÉKENYSÉGEKKEL KAPCSOLATOS ELVEK

6. cikk

Általános megközelítés

E fejezet meghatározza azokat az általános közös elveket, amelyeket az egyes részes felek a mesterségesintelligencia-rendszerek tekintetében a nemzeti jogrendszerüknek és az ezen egyezményben foglalt egyéb kötelezettségeknek megfelelő módon hajtanak végre.

7. cikk

Emberi méltóság és egyéni autonómia

A részes felek intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn az emberi méltóság és az egyéni autonómia tiszteletben tartása érdekében a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységekkel kapcsolatban.

8. cikk

Átláthatóság és felügyelet

A részes felek intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn annak biztosítása érdekében, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységek – többek között a mesterségesintelligencia-rendszerek által generált tartalom azonosítása – tekintetében a sajátos körülményekhez és kockázatokhoz igazított, megfelelő átláthatósági és felügyeleti követelmények legyenek érvényben.

9. cikk

Elszámoltathatóság és felelősség

A részes felek intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységekből eredő, az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra gyakorolt káros hatásokért való elszámoltathatóság és felelősség biztosítása érdekében.

10. cikk

Egyenlőség és megkülönböztetésmentesség

(1)   A részes felek intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn annak biztosítása érdekében, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységek tiszteletben tartsák az egyenlőséget, beleértve a nemek közötti egyenlőséget és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, az alkalmazandó nemzetközi és nemzeti jogban előírtak szerint.

(2)   A részes felek vállalják, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységekkel kapcsolatban olyan intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek célja az egyenlőtlenségek leküzdése annak érdekében, hogy tisztességes, igazságos és méltányos eredmények szülessenek, összhangban az alkalmazandó nemzeti és nemzetközi emberi jogi kötelezettségeikkel.

11. cikk

A magánélet és a személyes adatok védelme

A részes felek intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn annak biztosítása érdekében, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységekkel kapcsolatban:

a)

biztosítva legyen az egyének magánélethez való jogának és személyes adatainak védelme, többek között az alkalmazandó nemzeti és nemzetközi jogszabályok, normák és keretek révén; és

b)

az alkalmazandó nemzeti és nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban hatékony garanciák és biztosítékok álljanak rendelkezésre az egyének számára.

12. cikk

Megbízhatóság

A részes felek adott esetben intézkedéseket hoznak a mesterségesintelligencia-rendszerek megbízhatóságának és a kimeneteikbe vetett bizalomnak az előmozdítása érdekében, amelyek magukban foglalhatnak a mesterségesintelligencia-rendszerek teljes életciklusa során a megfelelő minőségre és biztonságra vonatkozó követelményeket.

13. cikk

Biztonságos innováció

Az innováció előmozdítása, ugyanakkor az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra gyakorolt káros hatások elkerülése érdekében a részes felek felkérést kapnak arra, hogy adott esetben tegyék lehetővé ellenőrzött környezetek létrehozását a mesterségesintelligencia-rendszerek fejlesztésére, kísérletezésére és tesztelésére az illetékes hatóságaik felügyelete mellett.

IV. FEJEZET

JOGORVOSLATOK

14. cikk

Jogorvoslatok

(1)   A részes felek – a nemzetközi kötelezettségeik által megkövetelt mértékben és nemzeti jogrendszerükkel összhangban – intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn annak biztosítása érdekében, hogy hozzáférhető és hatékony jogorvoslatok álljanak rendelkezésre az emberi jogoknak a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységekből eredő megsértése esetén.

(2)   A fenti (1) bekezdés támogatása céljából a részes felek intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, beleértve a következőket:

a)

intézkedések annak biztosítására, hogy az emberi jogokat esetlegesen sértő mesterségesintelligencia-rendszerekre vonatkozó releváns információkat és azok releváns használatát dokumentálják, azokat az ezen információkhoz való hozzáférésre jogosult szervek rendelkezésére bocsássák, és adott esetben az érintett személyek számára hozzáférhetővé tegyék vagy velük közöljék;

b)

intézkedések annak biztosítására, hogy az a) pontban említett információ elegendő legyen ahhoz, hogy az érintett személyek megtámadhassák a rendszer használata révén hozott vagy alapvetően a rendszer használata által megalapozott döntés(eke)t, valamint adott és indokolt esetben magának a rendszernek a használatát; és

c)

az érintett személyek tényleges lehetősége arra, hogy panaszt nyújtsanak be az illetékes hatóságokhoz.

15. cikk

Eljárási biztosítékok

(1)   A részes felek biztosítják, hogy amennyiben egy mesterségesintelligencia-rendszer jelentős hatást gyakorol az emberi jogok gyakorlására, az alkalmazandó nemzetközi és nemzeti joggal összhangban hatékony eljárási garanciák, biztosítékok és jogok álljanak az érintett személyek rendelkezésére.

(2)   A részes felek törekednek annak biztosítására, hogy a körülményeknek megfelelően a mesterségesintelligencia-rendszerekkel kapcsolatba kerülő személyeket értesítsék arról, hogy nem emberrel, hanem ilyen rendszerekkel lépnek kapcsolatba.

V. FEJEZET

A KOCKÁZATOK ÉS A KÁROS HATÁSOK FELMÉRÉSE ÉS MÉRSÉKLÉSE

16. cikk

Kockázat- és hatáskezelési keret

(1)   A részes felek – a III. fejezetben meghatározott elvek figyelembevételével – intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn a mesterségesintelligencia-rendszerek által jelentett kockázatok azonosítása, értékelése, megelőzése és mérséklése érdekében, figyelembe véve az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra gyakorolt tényleges és lehetséges hatásokat.

(2)   Ezeknek az intézkedéseknek adott esetben fokozatosnak és differenciáltnak kell lenniük, és:

a)

kellően figyelembe kell venniük a mesterségesintelligencia-rendszerek kontextusát és tervezett használatát, különös tekintettel az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot érintő kockázatokra;

b)

kellően figyelembe kell venniük a lehetséges hatások súlyosságát és valószínűségét;

c)

adott esetben mérlegelniük kell az érintett érdekelt felek, különösen azon személyek szempontjait, akiknek a jogait érinthetik az ilyen rendszerek;

d)

azokat ismétlődő módon kell alkalmazni a mesterségesintelligencia-rendszer életciklusán belüli tevékenységek során;

e)

magukban kell foglalniuk az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamiságot érintő kockázatok és káros hatások nyomon követését;

f)

magukban kell foglalniuk a kockázatok, a tényleges és lehetséges hatások, valamint a kockázatkezelési megközelítés dokumentációját; és

g)

adott esetben elő kell írniuk a mesterségesintelligencia-rendszerek tesztelését azok első használatra történő rendelkezésre bocsátása előtt és jelentős módosítása esetén.

(3)   A részes felek olyan intézkedéseket fogadnak el vagy tartanak fenn, amelyek célja annak biztosítása, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerek által az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra gyakorolt káros hatásokat megfelelően kezeljék. Az ilyen káros hatásokat és a kezelésükre irányuló intézkedéseket dokumentálni kell, és azoknak a (2) bekezdésben ismertetett megfelelő kockázatkezelési intézkedések alapjául kell szolgálniuk.

(4)   A részes felek felmérik, hogy szükség van-e felfüggesztésre (moratóriumra), betiltásra vagy más megfelelő intézkedésekre a mesterségesintelligencia-rendszerek bizonyos felhasználásai tekintetében, amennyiben úgy ítélik meg, hogy az ilyen felhasználások összeegyeztethetetlenek az emberi jogok tiszteletben tartásával, a demokrácia működésével vagy a jogállamisággal.

VI. FEJEZET

AZ EGYEZMÉNY VÉGREHAJTÁSA

17. cikk

Megkülönböztetésmentesség

Ezen egyezmény rendelkezéseinek a részes felek általi végrehajtását mindennemű megkülönböztetés nélkül, nemzetközi emberi jogi kötelezettségeikkel összhangban kell biztosítani.

18. cikk

A fogyatékossággal élő személyek és a gyermekek jogai

A részes felek nemzeti jogukkal és az alkalmazandó nemzetközi kötelezettségeikkel összhangban megfelelően figyelembe veszik a fogyatékossággal élő személyek és a gyermekek jogainak tiszteletben tartásával kapcsolatos sajátos szükségleteket és sebezhetőségeket.

19. cikk

Nyilvános konzultáció

A részes felek törekednek annak biztosítására, hogy a mesterségesintelligencia-rendszerekkel kapcsolatban felvetett fontos kérdéseket a társadalmi, gazdasági, jogi, etikai, környezetvédelmi és egyéb releváns vonatkozások fényében adott esetben nyilvános vita és több érdekelt fél bevonásával folytatott konzultáció során megfelelően figyelembe vegyék.

20. cikk

Digitális jártasság és készségek

A részes felek ösztönzik és előmozdítják a megfelelő digitális jártasságot és digitális készségeket a lakosság minden szegmense számára, beleértve a mesterségesintelligencia-rendszerek által jelentett kockázatok azonosításáért, értékeléséért, megelőzéséért és mérsékléséért felelős személyek speciális szakértői készségeit is.

21. cikk

A meglévő emberi jogok védelme

Ezen egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza, eltérően alkalmazza, vagy más módon érinti az emberi jogokat vagy más kapcsolódó olyan törvényi jogokat és kötelezettségeket, amelyek valamely részes fél vonatkozó jogszabályai vagy bármely más olyan alkalmazandó nemzetközi megállapodás alapján biztosíthatók, amelynek az adott fél részes fele.

22. cikk

Szélesebb körű védelem

Ezen egyezmény egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely korlátozza vagy más módon érinti a részes felek azon lehetőségét, hogy az ezen egyezményben előírtnál szélesebb körű védelmi intézkedést biztosítsanak.

VII. FEJEZET

NYOMONKÖVETÉSI MECHANIZMUS ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS

23. cikk

A Részes Felek Konferenciája

(1)   A Részes Felek Konferenciája az egyezmény részes feleinek képviselőiből áll.

(2)   A részes felek rendszeresen konzultálnak azzal a céllal, hogy

a)

elősegítsék ezen egyezmény hatékony alkalmazását és végrehajtását, beleértve a problémák és a 34. cikk (1) bekezdése alapján tett fenntartások vagy az ezen egyezmény alapján tett bármely nyilatkozat hatásainak azonosítását;

b)

mérlegeljék ezen egyezmény esetleges kiegészítését vagy módosítását;

c)

mérlegeljék az egyezmény értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket és konkrét ajánlásokat fogalmazzanak meg;

d)

megkönnyítsék az ezen egyezmény végrehajtása szempontjából releváns jelentős jogi, szakpolitikai vagy technológiai fejleményekkel kapcsolatos információcserét, többek között a 25. cikkben meghatározott célkitűzések elérése érdekében;

e)

szükség esetén megkönnyítsék az ezen egyezmény alkalmazásával kapcsolatos viták békés rendezését; és

f)

elősegítsék az érintett érdekelt felekkel történő, az egyezmény végrehajtásának releváns szempontjaival kapcsolatos együttműködést, adott esetben nyilvános meghallgatások révén is.

(3)   A Részes Felek Konferenciáját az Európa Tanács főtitkára hívja össze, amennyiben az szükséges, valamint bármely olyan esetben, amikor annak összehívását a részes felek többsége vagy a Miniszteri Bizottság kezdeményezi.

(4)   A Részes Felek Konferenciája ezen egyezmény hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül konszenzussal elfogadja saját eljárási szabályzatát.

(5)   A részes feleket az Európa Tanács Titkársága segíti a jelen cikk szerinti feladataik ellátásában.

(6)   A Részes Felek Konferenciája megfelelő módszereket javasolhat a Miniszteri Bizottságnak az egyezmény hatékony végrehajtását támogató megfelelő szakértelem bevonására.

(7)   Bármely részes fél, amely nem tagja az Európa Tanácsnak, hozzájárul a Részes Felek Konferenciája tevékenységeinek finanszírozásához. Az Európa Tanácsban tagsággal nem rendelkező államok hozzájárulását a Miniszteri Bizottság és a tagsággal nem rendelkező államok közösen állapítják meg.

(8)   A Részes Felek Konferenciája határozhat úgy, hogy az Alapszabály 3. cikkének súlyos megsértése miatt korlátozza annak a részes félnek a munkájában való részvételét, amely az Európa Tanács Alapszabályának (ETS 1. sz.) 8. cikke értelmében már nem tagja az Európa Tanácsnak. Hasonlóképpen, intézkedéseket lehet hozni bármely olyan részes fél tekintetében, amely nem tagja az Európa Tanácsnak, a Miniszteri Bizottság azon határozatával, hogy az Alapszabály 3. cikkében említettekhez hasonló okokból megszünteti az adott állammal fennálló kapcsolatait.

24. cikk

Jelentéstételi kötelezettség

(1)   Mindegyik részes fél a részes féllé válását követő első 2 éven belül, majd ezt követően rendszeresen jelentést nyújt be a Részes Felek Konferenciájának a 3. cikk (1) bekezdése a) és b) pontjának érvényesítése érdekében vállalt tevékenységeiről.

(2)   A Részes Felek Konferenciája eljárási szabályzatával összhangban meghatározza a jelentés formátumát és folyamatát.

25. cikk

Nemzetközi együttműködés

(1)   A részes felek együttműködnek ezen egyezmény céljának megvalósításában. A részes feleket továbbá arra ösztönzik, hogy adott esetben segítsék azokat az államokat, amelyek nem részes felei ennek az egyezménynek, hogy az egyezmény feltételeivel összhangban járjanak el, és annak részes felévé váljanak.

(2)   A részes felek adott esetben releváns és hasznos információkat osztanak meg egymással az mesterségesintelligenciával kapcsolatos olyan szempontokról, amelyek jelentős pozitív vagy negatív hatással lehetnek az emberi jogok gyakorlására, a demokrácia működésére és a jogállamiság tiszteletben tartására, beleértve a kutatással összefüggésben és a magánszektorral kapcsolatban felmerült kockázatokat és hatásokat is. A részes feleket ösztönözni kell arra, hogy az ilyen információcserébe adott esetben vonják be az érintett érdekelt feleket és azokat az államokat, amelyek nem részes felei ennek az egyezménynek.

(3)   A részes feleket arra ösztönzik, hogy erősítsék meg az együttműködést – adott esetben az érintett érdekelt felekkel is – a mesterségesintelligencia-rendszerek életciklusán belüli tevékenységekkel összefüggésben az emberi jogokra, a demokráciára és a jogállamiságra gyakorolt kockázatok és káros hatások megelőzése és mérséklése érdekében.

26. cikk

Hatékony felügyeleti mechanizmusok

(1)   Az egyes részes felek létrehoznak vagy kijelölnek egy vagy több hatékony mechanizmust az ezen egyezményben foglalt kötelezettségek betartásának felügyeletére.

(2)   Az egyes részes felek biztosítják, hogy ezek a mechanizmusok függetlenül és pártatlanul látják el feladataikat, és rendelkeznek az ahhoz szükséges hatáskörökkel, szakértelemmel és erőforrásokkal, hogy hatékonyan ellássák az ezen egyezményben foglalt kötelezettségeknek való megfelelés felügyeletével kapcsolatos feladataikat, amint arról a részes felek rendelkeznek.

(3)   Amennyiben valamely részes fél egynél több ilyen mechanizmusról rendelkezett, intézkedéseket kell hoznia – amennyiben ez megvalósítható – a közöttük folyó hatékony együttműködés elősegítése érdekében.

(4)   Amennyiben valamely részes fél a meglévő emberi jogi struktúráktól eltérő mechanizmusokat írt elő, intézkedéseket kell hoznia az (1) bekezdésben említett mechanizmusok és a meglévő nemzeti emberi jogi struktúrák közötti hatékony együttműködés előmozdítása érdekében.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Az egyezmény hatása

(1)   Ha két vagy több részes fél már megkötött egy vagy több megállapodást vagy szerződést az ezen egyezményben szabályozott kérdésekben, vagy más módon kapcsolatokat létesített ilyen kérdésekben, jogosult az adott megállapodást vagy szerződést ennek megfelelően alkalmazni, vagy e kapcsolatokat ennek megfelelően szabályozni, feltéve, hogy ez nem ellentétes ezen egyezmény tárgyával és céljával.

(2)   Azon részes felek, amelyek az Európai Unió tagjai, kölcsönös kapcsolataikban oly módon alkalmazzák az Európai Unió ezen egyezmény hatálya alá tartozó kérdéseket szabályozó rendelkezéseit, hogy azok nem sértik a jelen egyezmény tárgyát és célját, valamint nem sértik annak más részes felekkel történő teljeskörű alkalmazását. Ugyanez vonatkozik a többi részes félre is, amennyiben az ilyen szabályok rájuk nézve kötelezőek.

28. cikk

Módosítások

(1)   Ezen egyezmény módosítását bármelyik részes fél, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága és a Részes Felek Konferenciája javasolhatja.

(2)   Bármely módosításra irányuló javaslatról az Európa Tanács főtitkára tájékoztatja a részes feleket.

(3)   Minden, a részes felek vagy a Miniszteri Bizottság által javasolt módosításról tájékoztatni kell a Részes Felek Konferenciáját, amely a javasolt módosítással kapcsolatos véleményéről tájékoztatja a Miniszteri Bizottságot.

(4)   A Miniszteri Bizottság a javasolt módosítást és a Részes Felek Konferenciája által benyújtott véleményt megvizsgálja, és a módosítást elfogadhatja.

(5)   A Miniszteri Bizottság által, a (4) bekezdés szerint elfogadott módosítás szövegét elfogadás végett meg kell küldeni a részes feleknek.

(6)   Bármely, a (4) bekezdésnek megfelelően elfogadott módosítás az azt követő harmincadik napon lép hatályba, hogy valamennyi részes fél értesítette a főtitkárt annak elfogadásról.

29. cikk

Vitarendezés

Amennyiben a részes felek között vita merül fel ezen egyezmény értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban, az adott részes felek törekednek arra, hogy a vitát tárgyalás útján vagy bármely más általuk választott békés módon rendezzék, többek között a Részes Felek Konferenciáján keresztül, a 23. cikk (2) bekezdésének e) pontjában előírtak szerint.

30. cikk

Aláírás és hatálybalépés

(1)   Ezen egyezmény aláírásra nyitva áll az Európa Tanács tagállamai, az Európai Unió, valamint ezen egyezmény kidolgozásában részt vevő, tagsággal nem rendelkező államok számára.

(2)   Ezen egyezmény megerősítéshez, elfogadáshoz vagy jóváhagyáshoz kötött. A megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratokat az Európa Tanács főtitkáránál kell letétbe helyezni.

(3)   Ezen egyezmény az azt követő harmadik hónap eltelte utáni hónap első napján lép hatályba, amikor öt aláíró állam, amelyek közül legalább három az Európa Tanács tagja, a (2) bekezdésnek megfelelően elismeri az egyezmény kötelező hatályát.

(4)   Ezen egyezményt később magára nézve kötelezőnek elismerő aláíró fél tekintetében az egyezmény a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirata letétbe helyezésének napját követő három hónapos időszak lejárta után következő hónap első napján lép hatályba.

31. cikk

Csatlakozás

(1)   Ezen egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága – az ezen egyezményben részes felekkel folytatott konzultációt és azok egyhangú hozzájárulását követően – felkérheti az Európa Tanácsban tagsággal nem rendelkező bármely olyan államot, amely nem vett részt ezen egyezmény kidolgozásában, hogy az Európa Tanács Alapszabálya 20. cikkének d) pontjában előírt többséggel hozott határozattal és a Miniszteri Bizottságban való részvételre jogosult felek képviselőinek egyhangú szavazatával csatlakozzon ezen egyezményhez.

(2)   Az egyezmény minden csatlakozó állam tekintetében az azon időponttól számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba, amikor a csatlakozási okiratot az Európa Tanács főtitkáránál letétbe helyezték.

32. cikk

Területi hatály

(1)   Bármely állam vagy az Európai Unió az aláírás időpontjában, vagy megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okiratának letétbe helyezésekor megjelölheti azon területet vagy területeket, amelyre, illetve amelyekre ezen egyezmény vonatkozik.

(2)   Bármely részes fél bármely későbbi időpontban az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozatában kiterjesztheti ezen egyezmény alkalmazását a nyilatkozatban meghatározott más területre. Az érintett terület tekintetében ezen egyezmény a nyilatkozatnak a főtitkár általi kézhezvételétől számított három hónapos időszak elteltét követő hónap első napján lép hatályba.

(3)   Az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítés útján az előző két bekezdés alapján tett bármely nyilatkozat visszavonható az abban megjelölt területek bármelyike tekintetében. A visszavonás a főtitkárnak címzett értesítés kézhezvételét követő három hónapos időszak lejártát követő hónap első napján lép hatályba.

33. cikk

Szövetségi záradék

(1)   Valamely szövetségi tartomány fenntarthatja magának a jogot arra, hogy az ezen egyezményben meghatározott kötelezettségeket annyiban vállalja, amennyiben azok összeegyeztethetők a központi kormányzat és a szövetségi tartományok vagy más hasonló területi egységek viszonyát meghatározó alapvető elvekkel, feltéve, hogy ezen egyezmény a szövetségi tartomány központi kormányzatára alkalmazandó.

(2)   Ha ezen egyezmény rendelkezéseinek alkalmazása az egyes szövetségi tartományok vagy más hasonló területi egységek joghatósága alá tartozik, amelyek ugyanakkor a szövetségi alkotmányos rendszer alapján nem kötelesek jogalkotási intézkedéseket hozni, a szövetségi kormányzat tájékoztatja az ilyen tartományok illetékes hatóságait az említett rendelkezésekről, közli támogató véleményét, és ösztönzi őket arra, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket azok végrehajtása érdekében.

34. cikk

Fenntartások

(1)   Ezen egyezmény aláírása vagy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratának letétbe helyezése alkalmával bármely állam az Európa Tanács főtitkárához címzett írásbeli nyilatkozatában kinyilváníthatja, hogy a 33. cikk (1) bekezdése szerinti fenntartással él.

(2)   Ezen egyezménnyel kapcsolatban semmilyen más fenntartás nem tehető.

35. cikk

Felmondás

(1)   Ezen egyezményt bármely részes fél bármikor felmondhatja az Európa Tanács főtitkárához címzett értesítéssel.

(2)   A felmondás a főtitkárhoz címzett értesítés kézhezvételét követő három hónap utáni hónap első napján lép hatályba.

36. cikk

Értesítés

Az Európa Tanács főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait, az ezen egyezmény kidolgozásában részt vevő, tagsággal nem rendelkező államokat, az Európai Uniót, bármely aláíró felet, szerződő államot, részes felet, valamint az ezen egyezményhez csatlakozásra meghívott államot:

a)

minden egyes aláírásról;

b)

valamely megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy csatlakozási okirat letétbe helyezéséről;

c)

ezen egyezmény bármely, a 30. cikk (3) és (4) bekezdése, és a 31. cikk (2) bekezdése szerinti hatálybalépési időpontjáról;

d)

a 28. cikkel összhangban elfogadott bármely módosításról és a módosítás hatálybalépésének időpontjáról;

e)

a 3. cikk (1) bekezdésének b) pontja alapján tett bármely nyilatkozatról;

f)

a 34. cikk alapján tett fenntartásokról és a fenntartások visszavonásáról;

g)

a 35. cikk alapján tett felmondásról;

h)

az ezen egyezménnyel kapcsolatos minden egyéb jogi aktusról, nyilatkozatról, értesítésről vagy közlésről.

A fentiek hiteléül a kellően meghatalmazott alulírottak aláírták az egyezményt.

Készült Vilniuszban, 2024 szeptember 5. napján, angol és francia nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles; egyetlen példányban, amelyet az Európa Tanács levéltárában kell elhelyezni. Az Európa Tanács főtitkára az Európa Tanács valamennyi tagállama, az ezen egyezmény kidolgozásában részt vevő, tagsággal nem rendelkező államok, az Európai Unió, valamint minden, az ezen egyezményhez történő csatlakozásra felhívott állam számára hitelesített másolatot küld.


ELI: http://data.europa.eu/eli/agree_internation/2026/1081/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)