|
2022.9.5. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 229/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2022/1455 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE
(2022. április 11.)
az (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a befektetési vállalkozások állandó általános költségeken alapuló szavatolótőke-követelményére vonatkozó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről, valamint az 1093/2010/EU, az 575/2013/EU, a 600/2014/EU és a 806/2014/EU rendelet módosításáról szóló, 2019. november 27-i (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 13. cikke (4) bekezdésének negyedik albekezdésére,
mivel:
|
(1) |
Tekintettel arra, hogy nem minden befektetési vállalkozásnak kell auditált pénzügyi kimutatással rendelkeznie, a befektetési vállalkozások állandó általános költségeken alapuló szavatolótőke-követelményét meghatározó szabályoknak lehetővé kell tenniük a befektetési vállalkozások számára, hogy az állandó általános költségekre vonatkozó követelményt nem auditált pénzügyi kimutatások alapján is kiszámíthassák, amennyiben a befektetési vállalkozások nem kötelesek auditált pénzügyi kimutatásokkal rendelkezni. Továbbá, amennyiben az auditált pénzügyi kimutatások nem fednek le tizenkét hónapos időszakot, a befektetési vállalkozásnak ki kell számítania a megfelelő éves összeget az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelmény teljesítése érdekében. |
|
(2) |
mivel valamely vállalkozás pénzügyi helyzetére tekintettel a bruttó és a nettó nyereség közötti különbséget a vállalkozás üzleti tevékenységének állandó költségei mutatják, a munkavállalók, igazgatók és partnerek nyereségrészesedésének a befektetési vállalkozás összes költségéből történő, az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikke (4) bekezdésében említett levonása a nettó nyereségre értendő. |
|
(3) |
Továbbá, mivel az alkalmazottaknak járó bónuszok és egyéb javadalmazások kifizetése elhalasztható, és eltérő megállapodási struktúrákat követhet, az alkalmazottaknak járó ezen bónuszokat és egyéb javadalmazásokat a nettó nyereségtől függőnek kell tekinteni, amennyiben ez nem befolyásolja a vállalkozás tőkepozícióját, vagy azért, mert a kifizetéseket már teljesítették, vagy azért, mert nettó nyereség híján nem áll fenn fizetési kötelezettség. |
|
(4) |
A befektetési vállalkozásoknak teljes ráfordításaik kiszámításakor figyelembe kell venniük a harmadik felek állandó költségeit. Ha azonban ezek a költségek nem teljes mértékben a befektetési vállalkozásokat terhelően merülnek fel, azokat a befektetési vállalkozásoknak tulajdonítható összeg erejéig kell figyelembe venni. |
|
(5) |
Nem minden befektetési vállalkozás alkalmazza a nemzetközi pénzügyi beszámolási standardokat, és az összes költség kiszámítását illetően különbségek vannak az alkalmazandó számviteli standardok között. Az állandó általános költségekre vonatkozó követelmény kiszámításának összehasonlíthatósága érdekében meg kell határozni azokat az elemeket, amelyeket a befektetési vállalkozásoknak az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikkének (4) bekezdésében előírtakon túl le kell vonniuk az állandó általános költségekre vonatkozó követelmény kiszámításához használt összes ráfordításukból. |
|
(6) |
Az árutőzsdei kereskedők és a kibocsátásiegység-kereskedők tevékenységének sajátosságaival összhangban a nyersanyagokkal kapcsolatos költségeket az árutőzsdei kereskedőknek és a kibocsátásiegység-kereskedőknek le kell vonniuk az állandó általános költségekre vonatkozó követelményük kiszámításához használt összes ráfordításból. |
|
(7) |
Árjegyző befektetési vállalkozás felszámolásakor a vállalkozás már nem nyújtja árjegyzési szolgáltatásait, és így már nem keletkeznek nála olyan kereskedési díjak, amelyek e szolgáltatások nyújtásakor szokásosan felmerülnek. Ezért ezeket a díjakat ki kell zárni az állandó általános költségekre vonatkozó követelmény kiszámításához használt összes ráfordításból. Ugyanakkor felszámolás esetén az árjegyző továbbra is rendelkezhet értékpapír-állománnyal, melyet rendes esetben az árjegyzési tevékenységeihez használ. Ha ezen állományt felszámolják, az olyan kereskedési díjakat eredményez, amelyeket bele kell számítani az állandó általános költségekre vonatkozó követelmény kiszámításához használt összes ráfordításba. |
|
(8) |
Az állandó általános költségek a befektetési vállalkozás tevékenységeihez hasonló ütemben alakulhatnak, és ennek megfelelő változásuk ezért nem tekintendő lényeges változásnak az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában. Előfordulhatnak azonban olyan körülmények, amelyek változásokat – például üzletimodell-váltást vagy fúziókat és felvásárlásokat – idézhetnek elő, és jelentős eltéréseket eredményezhetnek a tervezett állandó általános költségekben. Ezért a befektetési vállalkozások állandó általános költségeken alapuló szavatolótőke-követelményét meghatározó szabályoknak a lényeges változás fogalmának meghatározása céljából a tervezett állandó általános költségeken alapuló objektív küszöbértékeket kell megállapítaniuk. |
|
(9) |
Ez a rendelet az Európai Bankhatóság által az Európai Értékpapírpiaci Hatósággal folytatott konzultációt követően a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul. |
|
(10) |
Az Európai Bankhatóság nyilvános konzultációkat folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az ezzel összefüggésben felmerülő lehetséges költségeket és hasznokat, és kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 37. cikke alapján létrehozott Banki Érdekképviseleti Csoport tanácsát, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Az állandó általános költségekre vonatkozó követelmény kiszámítása
(1) Az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában „az alkalmazandó számviteli keretből származó számadatok” a befektetési vállalkozás legújabb auditált éves pénzügyi kimutatásainak az eredményfelosztást követő számadataira vonatkoznak, vagy az éves pénzügyi kimutatások számadataira, amennyiben a befektetési vállalkozások nem kötelesek auditált pénzügyi kimutatásokkal rendelkezni.
(2) Amennyiben a befektetési vállalkozás legújabb auditált pénzügyi kimutatásai nem terjednek ki tizenkét hónapos időszakra, a befektetési vállalkozás az említett kimutatásokban szereplő összegeket elosztja az említett pénzügyi kimutatásokban szereplő hónapok számával, majd az eredményt megszorozza tizenkettővel, hogy megfelelő éves összeget kapjon.
(3) Az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikke (4) bekezdése első albekezdésének b) pontja alkalmazásában a munkavállalók, igazgatók és partnerek nyereségrészesedését a nettó nyereség alapján kell kiszámítani.
(4) Az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikke (4) bekezdése első albekezdésének a) pontja alkalmazásában az alkalmazottaknak járó bónuszok és egyéb javadalmazások a befektetési vállalkozás adott évi nettó nyereségétől függnek, amennyiben mindkét alábbi feltétel teljesül:
|
a) |
a levonandó, alkalmazottaknak járó bónuszokat vagy egyéb javadalmazásokat a kifizetés évét megelőző évben már kifizették az alkalmazottaknak, vagy az alkalmazottaknak járó bónuszok vagy egyéb javadalmazások kifizetése nem lesz hatással a vállalkozás tőkehelyzetére a kifizetés évében; |
|
b) |
a folyó év és a következő évek tekintetében a befektetési vállalkozás nem köteles további bónuszokat vagy egyéb kifizetéseket javadalmazás formájában megítélni vagy kiosztani, kivéve, ha abban az évben nettó nyereséget ér el. |
(5) Amennyiben harmadik feleknél – ideértve a függő ügynököket is – a befektetési vállalkozást terhelően olyan állandó ráfordítások merültek fel, amelyek az (1) bekezdésben említett éves pénzügyi kimutatásokban még nem szerepelnek az összes ráfordításban, ezeket az állandó ráfordításokat hozzá kell adni a befektetési vállalkozás összes ráfordításához. Amennyiben a harmadik fél ráfordításainak bontása rendelkezésre áll, a befektetési vállalkozásnak az összes ráfordítást mutató számadathoz az állandó ráfordításoknak csak a befektetési vállalkozásra eső részét kell hozzáadnia. Amennyiben ilyen bontás nem áll rendelkezésre, a befektetési vállalkozásnak az összes ráfordítást mutató számadathoz a harmadik fél ráfordításaiból csak a befektetési vállalkozás üzleti terve alapján a befektetési vállalkozásra eső részt kell hozzáadnia.
(6) Az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikkének (4) bekezdésében említett levonási tételeken kívül a következő tételeket is le kell vonni az összes ráfordításból, amennyiben azokat a vonatkozó számviteli szabályozásnak megfelelően az összes ráfordítás tartalmazza:
|
a) |
a központi szerződő feleknek, tőzsdéknek és más kereskedési helyszíneknek, valamint közvetítő brókereknek az ügyletek végrehajtása, nyilvántartásba vétele vagy elszámolása céljából fizetett díjak, ügynöki- és egyéb díjak, kizárólag akkor, ha azokat közvetlenül áthárítják és felszámítják az ügyfeleknek. Nem tartoznak ide a központi szerződő felekkel, tőzsdékkel és más kereskedési helyszínekkel szembeni tagság fenntartásához vagy veszteségmegosztási pénzügyi kötelezettségeinek egyéb teljesítéséhez szükséges díjak és egyéb ráfordítások; |
|
b) |
az ügyfeleknek az ügyfélpénz után fizetett kamat, amennyiben ilyen kamat fizetésére semmilyen kötelezettség nem vonatkozik; |
|
c) |
adókiadások, amennyiben azok esedékessé válnak a befektetési vállalkozás éves nyereségével összefüggésben; |
|
d) |
pénzügyi eszközökkel való saját számlás kereskedésből származó veszteségek; |
|
e) |
szerződésen alapuló nyereség- és veszteségátruházási megállapodásokhoz kapcsolódó kifizetések, amelyek értelmében a befektetési vállalkozás az éves pénzügyi kimutatásainak elkészítését követően köteles átadni az éves eredményét az anyavállalatnak; |
|
f) |
az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 26. cikke (1) bekezdésének f) pontjával összhangban az általános banki kockázatok fedezetére képzett tartalékba történő befizetések; |
|
g) |
az 575/2013/EU rendelet 36. cikkének (1) bekezdésével összhangban a szavatolótőkéből már levont tételekhez kapcsolódó ráfordítások. |
Az első albekezdésben felsorolt tételeken kívül a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 4. cikke (1) bekezdésének 7. pontjában meghatározott árjegyzők a következő összeget (A) is levonhatják:
A = B – 4×C, ahol:
|
B |
= |
az árjegyző által azon ügyletek után fizetett kereskedési díjak, amelyek esetében az árjegyző árjegyzői tevékenységeket végez (éves összeg) és az említett díjakat nem hárították át közvetlenül az ügyfelekre és számolták fel nekik; |
|
C |
= |
azok a kereskedési díjak, amelyek az árjegyző által árjegyzési céllal az előző évben tartott legnagyobb nap végi értékpapír-állománnyal egyenértékű értékpapír-portfólió eladása során merülnének fel. |
2. cikk
Az állandó általános költségekre vonatkozó követelmény kiszámítása az árutőzsdei kereskedők és kibocsátásiegység-kereskedők tekintetében
Az árutőzsdei kereskedők és a kibocsátásiegység-kereskedők levonhatják a befektetési vállalkozásnak az alapul szolgáló áru származtatott termékeivel történő kereskedésével összefüggésben keletkezett, nyersanyagokra fordított kiadásait.
3. cikk
A lényeges változás fogalma
Az (EU) 2019/2033 rendelet 13. cikkének (2) bekezdésében említett lényeges változás akkor tekintendő bekövetkezettnek, ha az alábbi feltételek valamelyike teljesül:
|
a) |
a vállalkozás üzleti tevékenységének változása – növekedése vagy csökkenése – a vállalkozás folyó évre előrejelzett állandó általános költségeinek legalább 30 %-os változását eredményezi; |
|
b) |
a vállalkozás üzleti tevékenységének változása – növekedése vagy csökkenése – a vállalkozás folyó évre előrejelzett állandó általános költségeken alapuló szavatolótőke-követelményeinek legalább 2 millió EUR-s változását eredményezi. |
4. cikk
Hatálybalépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2022. április 11-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 314., 2019.12.5., 1. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).