<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.15-->
  <head>
    <title>2026-07-202607C102202207380-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0738-22-202603126-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="true" name="ParExtraits_2021"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="6/07/2026 14:38:35" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="mFY5YcY8VxIFZctzRxwDS2UyCKHUQTg0ZTvd92PQpvkTox8mYKCyZqYUYY/c32uBwTtZ+1GVpPtgH7NTVULYMqdpKthEHMIH52mdn9gxX78JG6mUhVLm6UTRcXO4raLvt3sMMVZ2OCV6Ekh6ZFp54ixm7x4fJaJYOEtvKd6SG2I=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="evs" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="10, 3, 0, 1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Tag"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="a497e595-ea03-41b7-8d40-212ae0184162" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0738" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2022" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="evs" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_green" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 16-06-26 16:53:52" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2026-07-02T13:38:26Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="84269811f88148bca19c9fdb028f9318" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0738" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="true" name="TOC_Vademecum"/>
    <meta content="PV" name="NatureAff"/>
    <meta content="PV" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId25" style="first"/>
      <div id="rId21" style="even">2026. 07. 02‑i ítélet – C‑738/22. P. sz. ügy</div>
      <div id="rId22" style="default">Google és Alphabet kontra Bizottság</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2026. július 2. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <div class="toc">
<p class="C19Centre" id="para-3" title="page-1">
<span>Tartalomjegyzék</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-4" title="page-1">
<span>I. Jogi háttér </span>
<span>7</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-5" title="page-1">
<span>II. A jogvita előzményei és a vitatott határozat </span>
<span>8</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-6" title="page-1">
<span>A. Ténybeli háttér </span>
<span>8</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-7" title="page-1">
<span>B. A Bizottság előtti eljárás és a vitatott határozat </span>
<span>9</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-8" title="page-1">
<span>1. A Google Search alkalmazás árukapcsolása </span>
<span>10</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-9" title="page-1">
<span>2. A Chrome böngésző árukapcsolása </span>
<span>10</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-10" title="page-1">
<span>3. A Play Store és a Google Search alkalmazás licencei megadásának az antifragmentációs megállapodásokban foglalt antifragmentációs kötelezettségektől való függővé tétele </span>
<span>11</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-11" title="page-1">
<span>4. A bevételek bizonyos százalékának attól függő kifizetése, hogy adott termékskálán belül nem telepítenek előzetesen versengő általános keresési szolgáltatásokat </span>
<span>12</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-12" title="page-1">
<span>5. A vitatott korlátozások időtartama és a bírság </span>
<span>13</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-13" title="page-1">
<span>III. A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet </span>
<span>13</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-14" title="page-1">
<span>A. Az első, az érintett piac meghatározásának és az erőfölény fennállásának téves értékelésére alapított jogalapról </span>
<span>14</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-15" title="page-1">
<span>B. A mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban foglalt előzetes telepítési feltételek visszaélésszerű jellegének téves értékelésére alapított, az első és második visszaélésre vonatkozó, második jogalapról </span>
<span>15</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-16" title="page-1">
<span>1. A Törvényszéknek a háttérelemekre vonatkozó észrevételei </span>
<span>15</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-17" title="page-1">
<span>2. A „versenykorlátozásra” vonatkozó első részről </span>
<span>17</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-18" title="page-1">
<span>3. Az objektív igazolásokra vonatkozó második részről </span>
<span>23</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-19" title="page-1">
<span>C. A portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokban foglalt egységes előzetes telepítési feltétel visszaélésszerű jellegének téves értékelésére alapított, harmadik jogalapról </span>
<span>24</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-20" title="page-2">
<span>D. A Play Store és a Google Search alkalmazás licencei megadásának az antifragmentációs kötelezettségek tiszteletben tartásától való függővé tétele visszaélésszerű jellegének téves értékelésére alapított, negyedik jogalapról </span>
<span>25</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-21" title="page-2">
<span>1. A verseny korlátozására vonatkozó, első részről </span>
<span>26</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-22" title="page-2">
<span>2. Az objektív igazolások fennállására vonatkozó, második részről </span>
<span>29</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-23" title="page-2">
<span>E. Az ötödik jogalapról </span>
<span>31</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-24" title="page-2">
<span>F. A hatodik jogalapról </span>
<span>32</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-25" title="page-2">
<span>IV. A fellebbezők kérelmei és a Bíróság előtti eljárás </span>
<span>37</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-26" title="page-2">
<span>V. A fellebbezésről </span>
<span>38</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-27" title="page-2">
<span>A. Az első jogalapról </span>
<span>39</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-28" title="page-2">
<span>1. A felek érvelése </span>
<span>39</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-29" title="page-2">
<span>a) Az első részről </span>
<span>39</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-30" title="page-2">
<span>b) A második részről </span>
<span>41</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-31" title="page-2">
<span>c) A harmadik részről </span>
<span>42</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-32" title="page-2">
<span>d) A negyedik részről </span>
<span>44</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-33" title="page-2">
<span>2. A Bíróság álláspontja </span>
<span>46</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-34" title="page-2">
<span>a) Az első jogalap elfogadhatóságáról és hatásosságáról </span>
<span>46</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-35" title="page-2">
<span>b) Az első részről </span>
<span>47</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-36" title="page-2">
<span>c) A második részről </span>
<span>50</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-37" title="page-2">
<span>d) A harmadik részről </span>
<span>53</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-38" title="page-2">
<span>e) A negyedik részről </span>
<span>55</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-39" title="page-2">
<span>B. A második jogalapról </span>
<span>57</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-40" title="page-2">
<span>1. A felek érvelése </span>
<span>57</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-41" title="page-2">
<span>a) Az első részről </span>
<span>58</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-42" title="page-2">
<span>1) Az első kifogásról </span>
<span>59</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-43" title="page-2">
<span>2) A második kifogásról </span>
<span>59</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-44" title="page-2">
<span>3) A harmadik kifogásról </span>
<span>60</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-45" title="page-2">
<span>b) A második részről </span>
<span>61</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-46" title="page-2">
<span>1) Az első kifogásról </span>
<span>61</span>
</p>
<p class="CTOC5" id="para-47" title="page-2">
<span>2) A második kifogásról </span>
<span>61</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-48" title="page-2">
<span>2. A Bíróság álláspontja </span>
<span>62</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-49" title="page-2">
<span>a) Általános megfontolások </span>
<span>62</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-50" title="page-2">
<span>b) Az első részről </span>
<span>66</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-51" title="page-2">
<span>c) A második részről </span>
<span>67</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-52" title="page-2">
<span>C. A harmadik jogalapról </span>
<span>69</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-53" title="page-3">
<span>1. A felek érvelése </span>
<span>69</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-54" title="page-3">
<span>a) Az első részről </span>
<span>69</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-55" title="page-3">
<span>b) A második részről </span>
<span>72</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-56" title="page-3">
<span>2. A Bíróság álláspontja </span>
<span>73</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-57" title="page-3">
<span>a) Az első részről </span>
<span>73</span>
</p>
<p class="CTOC4" id="para-58" title="page-3">
<span>b) A második részről </span>
<span>78</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-59" title="page-3">
<span>D. A negyedik jogalapról </span>
<span>79</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-60" title="page-3">
<span>1. A felek érvelése </span>
<span>79</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-61" title="page-3">
<span>2. A Bíróság álláspontja </span>
<span>81</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-62" title="page-3">
<span>E. Az ötödik jogalapról </span>
<span>83</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-63" title="page-3">
<span>1. A felek érvelése </span>
<span>83</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-64" title="page-3">
<span>2. A Bíróság álláspontja </span>
<span>84</span>
</p>
<p class="CTOC2" id="para-65" title="page-3">
<span>F. A hatodik jogalapról </span>
<span>87</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-66" title="page-3">
<span>1. A felek érvelése </span>
<span>87</span>
</p>
<p class="CTOC3" id="para-67" title="page-3">
<span>2. A Bíróság álláspontja </span>
<span>88</span>
</p>
<p class="CTOC1" id="para-68" title="page-3">
<span>VI. A költségekről </span>
<span>92</span>
</p>
<p class="C19Centre" id="para-69" title="page-1">
<span/>
</p>
</div>
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-70" title="page-4">
      
        <br/>
      
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-71" title="page-4">
      „Fellebbezés – Verseny – Erőfölénnyel való visszaélés – Az általános internetes keresési szolgáltatások piaca – A licencelt intelligens mobil operációs rendszerek piaca – Az Android mobil operációs rendszer online alkalmazás‑áruházainak piaca – Az EUMSZ 102. cikknek és az EGT‑Megállapodás 54. cikkének megsértését megállapító határozat – Szerződéses korlátozások – Árukapcsolás – Kiszorító hatások – A háttér relevanciája – Kontrafaktuális forgatókönyv – Azonos hatékonyságú versenytárs – Kizárólagos előzetes telepítéshez kötött kifizetések – Android‑forkok fejlesztésének és forgalmazásának akadályozása – Egységes és folyamatos jogsértés – Bírság – Korlátlan felülvizsgálati jogkör”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-72" title="page-4">
      A C‑738/22. P. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-73" title="page-4">
      a Google LLC (székhelye: Mountain View [Egyesült Államok]),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-74" title="page-4">
      az Alphabet Inc. (székhelye: Mountain View)
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-75" title="page-4">
      (képviselik őket kezdetben: G. Forwood, J. Killick és N. Levy avocats, D. Gregory BL és P. Stuart BL, A. Komninos dikigoros, A. Lamadrid de Pablo abogado, H. Mostyn barrister, M. Pickford KC, valamint J. Schindler Rechtsanwalt, később: G. Forwood, J. Killick és N. Levy avocats, D. Gregory BL és P. Stuart BL, A. Komninos dikigoros, A. Lamadrid de Pablo abogado, H. Mostyn barrister, valamint M. Pickford KC)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-76" title="page-4">
      fellebbezőknek
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-77" title="page-4">
      az Európai Unió Bírósága alapokmányának 56. cikke alapján 2022. november 30‑án benyújtott fellebbezése tárgyában,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-78" title="page-4">
      a többi fél az eljárásban:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-79" title="page-4">
      az Európai Bizottság (képviselik kezdetben: F. Castillo de la Torre, A. Dawes, N. Khan és C. Urraca Caviedes, meghatalmazotti minőségben, később: F. Castillo de la Torre, A. Dawes és C. Urraca Caviedes, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-80" title="page-4">
      alperes az elsőfokú eljárásban,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-81" title="page-4">
      az Application Developers Alliance (székhelye: Washington [Egyesült Államok], képviselik: R. Baena Zapatero abogado, A. Parr és S. Vaz solicitors),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-82" title="page-4">
      a Computer &amp; Communications Industry Association (székhelye: Washington, képviselik: B. Byrne solicitor, M. Levitt avocat és P. Lugard advocaat),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-83" title="page-4">
      a Gigaset Communications GmbH (székhelye: Bocholt [Németország], képviseli: J.‑F. Bellis avocat),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-84" title="page-4">
      a HMD global Oy (székhelye: Helsinki [Finnország]),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-85" title="page-4">
      az Opera Norway AS, korábban Opera Software AS (székhelye: Oslo [Norvégia])
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-86" title="page-4">
      (képviselik őket: M. Glader és M. Johansson advokater),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-87" title="page-4">
      a BDZV – Bundesverband Digitalpublisher und Zeitungsverleger eV, korábban Bundesverband Deutscher Zeitungsverleger eV (székhelye: Berlin [Németország], képviselik: T. Höppner és P. Westerhoff Rechtsanwälte),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-88" title="page-4">
      a Bureau européen des unions de consommateurs (BEUC) (székhelye: Brüsszel [Belgium], képviseli: A. Fratini avvocata),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-89" title="page-4">
      a FairSearch AISBL (székhelye: Brüsszel, képviselik: K. Missenden, D. Paemen avocats és T. Vinje advocaat),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-90" title="page-4">
      a Qwant (székhelye: Párizs [Franciaország]),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-91" title="page-4">
      a Seznam.cz, a.s. (székhelye: Prága [Cseh Köztársaság], képviselik: J. Dobrý és M. Felgr advokáti),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-92" title="page-4">
      a Verband Deutscher Zeitschriftenverleger eV (székhelye: Berlin [Németország], képviselik: T. Höppner és P. Westerhoff Rechtsanwälte)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-93" title="page-4">
      beavatkozó felek az elsőfokú eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-94" title="page-4">
      A BÍRÓSÁG (második tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-95" title="page-4">
      tagjai: K. Jürimäe tanácselnök (előadó), K. Lenaerts, a Bíróság elnöke, a második tanács bírájaként eljárva, F. Schalin, M. Gavalec és Csehi Z. bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-96" title="page-4">
      főtanácsnok: J. Kokott,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-97" title="page-4">
      hivatalvezető: M. Longar tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-98" title="page-4">
      tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2025. január 28‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-99" title="page-4">
      a főtanácsnok indítványának a 2025. június 19‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-100" title="page-4">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-101" title="page-4">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésében a Google LLC és az Alphabet Inc. az Európai Unió Törvényszéke 2022. szeptember 14‑i Google és Alphabet kontra Bizottság (Google Android) ítélet (T‑604/18, a továbbiakban: megtámadott ítélet, EU:T:2022:541) hatályon kívül helyezését kéri, amely ítéletben a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az EUMSZ 102. cikk és az EGT‑Megállapodás 54. cikke alkalmazására vonatkozó eljárásban (AT.40099 – Google Android ügy) 2018. július 18‑án hozott C(2018) 4761 final bizottsági határozat (a továbbiakban: vitatott határozat) 1., 3. és 4. cikkét megsemmisítette annyiban, amennyiben azok az egységes és folyamatos jogsértést alkotó negyedik visszaélésre vonatkoznak, amely abban állt, hogy a bizonyos eredetiberendezés‑gyártókkal és mobilhálózat‑üzemeltetőkkel való bevételmegosztási megállapodások megkötését a Google Search alkalmazás előre meghatározott eszközportfólióban való kizárólagos előzetes telepítésétől tették függővé;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Google‑lel szemben a vitatott határozat 2. cikkében az általa elkövetett, az előző franciabekezdésben említett egységes és folyamatos jogsértés miatt kiszabott bírság összegét 4 125 000 000 euróban állapította meg, amely bírság vonatkozásában az Alphabetet 1 520 605 895 euró összeg erejéig együttes és egyetemleges felelősség terheli;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">keresetüket az ezt meghaladó részében elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 102. cikk így rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-108" title="page-5">
      „A belső piaccal összeegyeztethetetlen és tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-109" title="page-5">
      Ilyen visszaélésnek minősül különösen:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-110" title="page-5">
      a) tisztességtelen beszerzési vagy eladási árak, illetve egyéb tisztességtelen üzleti feltételek közvetlen vagy közvetett kikötése;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-111" title="page-5">
      b) a termelés, az értékesítés vagy a műszaki fejlesztés korlátozása a fogyasztók kárára;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-112" title="page-5">
      c) egyenértékű ügyletek esetén eltérő feltételek alkalmazása az üzletfelekkel szemben, ami által azok hátrányos versenyhelyzetbe kerülnek;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-113" title="page-5">
      d) a szerződések megkötésének függővé tétele olyan kiegészítő kötelezettségeknek a másik fél részéről történő vállalásától, amelyek sem természetüknél fogva, sem a kereskedelmi szokások szerint nem tartoznak a szerződés tárgyához.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A[z EUMSZ 101.] és [EUMSZ 102. cikkben] meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16‑i 1/2003/EK tanácsi rendelet (HL 2003. L 1., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 8. fejezet, 2. kötet, 205. o.) 23. cikke (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja és (3) bekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-115" title="page-6">
      „(2) A[z Európai] Bizottság határozattal bírságot szabhat ki a vállalkozásokra vagy vállalkozások társulásaira, amennyiben azok akár szándékosan, akár gondatlanságból:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-116" title="page-6">
      a) megsértik [az EUMSZ 101.] vagy [EUMSZ 102. cikket]; […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-117" title="page-6">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-118" title="page-6">
      (3) A bírság mértékének meghatározásakor tekintetbe kell venni mind a jogsértés súlyát, mind annak időtartamát.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet 31. cikke így rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-120" title="page-6">
      „A Bíróság korlátlan jogkörrel rendelkezik az olyan határozatok felülvizsgálatára, amelyekben a Bizottság bírságot vagy kényszerítő bírságot határozott meg. A Bíróság törölheti, csökkentheti vagy növelheti a kiszabott bírság vagy kényszerítő bírság összegét.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei és a vitatott határozat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei és a vitatott határozat tartalma a jelen fellebbezés szempontjából a következőképpen foglalható össze.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ténybeli háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google az információs és kommunikációs technológiai ágazatban működő vállalkozás, amely az internettel kapcsolatos termékekre és szolgáltatásokra szakosodott, és az Európai Gazdasági Térségben (EGT) tevékenykedik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2005‑ben a mobilinternet megjelenésére és fejlődésére, valamint a felhasználói magatartás ezzel együtt járó, általános online keresésekkel kapcsolatos valószínű változására figyelemmel a Google felvásárolta azt a vállalatot, amely eredetileg kifejlesztette az intelligens mobileszközökre szánt Android operációs rendszert (a továbbiakban: operációs rendszer). A Bizottság szerint 2018 júliusában az Európában és a világon használt intelligens mobileszközök körülbelül 80%‑a működött Android alatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amikor a Google kifejleszti az Android új változatát, online közzéteszi a forráskódot. Ez lehetővé teszi harmadik személyek számára, hogy letöltsék és módosítsák e kódot annak érdekében, hogy így Android‑„forkokat” hozzanak létre (a fork egy meglévő szoftver forráskódja alapján létrehozott új operációs rendszer). A szabad felhasználási engedéllyel („Android Open Source Project licence”) hozzáférhetővé tett Android‑forráskód tartalmazza az operációs rendszer alapvető elemeit, nem tartalmazza azonban azon Android‑alkalmazásokat és ‑szolgáltatásokat, amelyeknek a Google a jogosultja. Azon eredetiberendezés‑gyártóknak, amelyek meg kívánják szerezni a Google alkalmazásait és szolgáltatásait, szerződéseket kell tehát kötniük a Google‑lel. Ilyen szerződéseket a Google azon mobilhálózat‑üzemeltetőkkel is köt, amelyek a Google tulajdonában lévő alkalmazásokat és szolgáltatásokat a végfelhasználóknak értékesített eszközökre kívánják telepíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság előtti eljárás és a vitatott határozat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2013. március 25‑én a FairSearch AISBL, az információs és kommunikációs technológiai ágazatban működő vállalkozások társulása panaszt nyújtott be a Bizottsághoz a Google bizonyos mobilinternetes kereskedelmi gyakorlataival kapcsolatban. E panaszt követően a Bizottság tájékoztatáskéréseket intézett a Google‑höz, ügyfeleihez, versenytársaihoz és más, ezen ágazatban működő jogalanyokhoz. Más jogalanyok is panaszt tettek a Bizottságnál a Google mobilinternettel kapcsolatos magatartása miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2015. április 15‑én a Bizottság az Android kapcsán a Google‑lel szemben eljárást indított, amely 2018. július 18‑án a vitatott határozat elfogadásához vezetett. E határozatban a Bizottság bírságot szabott ki a Google‑lel, részben pedig az Alphabettel szemben, mivel megsértették a versenyszabályokat azáltal, hogy versenyellenes szerződéses korlátozásokat írtak elő az eredetiberendezés‑gyártókkal és a mobilhálózat‑üzemeltetőkkel szemben annak érdekében, hogy megvédjék és megszilárdítsák a Google‑nek az általános keresési szolgáltatások nemzeti piacain fennálló erőfölényét az EGT‑ben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E határozatban a Bizottság azt rója fel a Google‑nek, hogy az Android, valamint bizonyos saját tulajdonú mobilszolgáltatások és ‑alkalmazások használatára vonatkozó megállapodásaiba belefoglalt bizonyos feltételeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozat így a szerződéses korlátozások négy csoportját határozta meg:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokba illesztett korlátozások két csoportja, amely megállapodások értelmében a Google azt írta elő az eredetiberendezés‑gyártókkal szemben, hogy előzetesen telepítsék az általános keresési (Google Search) és navigációs (Chrome) alkalmazását, mielőtt az alkalmazás‑áruháza (Play Store) tekintetében felhasználási engedélyt kaphatnának;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az antifragmentációs megállapodásokba illesztett korlátozások, amely megállapodások értelmében azok az eredetiberendezés‑gyártók, amelyek előzetesen telepíteni kívántak Google‑alkalmazásokat, nem értékesíthettek az Android olyan változatain működő eszközöket, amelyeket a Google nem hagyott jóvá;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a bevételmegosztási megállapodásokba illesztett korlátozások, amely megállapodások értelmében a Google a reklámbevételeinek bizonyos százalékát biztosította az eredetiberendezés‑gyártók és a mobilhálózat‑üzemeltetők számára, amennyiben e gyártók vagy üzemeltetők elfogadták, hogy nem telepítenek előzetesen versengő általános keresési szolgáltatást a közös megegyezéssel meghatározott portfólió részét képező bármely eszközre (a továbbiakban: portfólió‑bevételmegosztási megállapodások).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e különböző szerződéses korlátozások (a továbbiakban együtt: vitatott korlátozások) az EUMSZ 102. cikkbe és az Európai Gazdasági Térségről szóló, 1992. május 2‑i megállapodás 54. cikkébe ütköző négy különálló jogsértést valósítanak meg, továbbá kölcsönös függőségük és közös céljuk miatt e rendelkezésekbe ütköző egységes és folyamatos jogsértésnek is minősülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google Search alkalmazás árukapcsolása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google legalább 2011. január 1‑je óta a Google Search alkalmazást a Play Store‑hoz kapcsolja. A Bizottság megállapítja, hogy e magatartás a Google erőfölénnyel való visszaélésének minősül az Android operációs rendszer online alkalmazás‑áruházainak (a továbbiakban: Android‑alkalmazás‑áruházak) világpiacán (Kína kivételével).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsősorban a Bizottság először is úgy véli, hogy a Play Store és a Google Search alkalmazás két különálló termék. Másodszor, a Google erőfölényben van a kapcsoló termék (a Play Store) piacán, vagyis az Android‑alkalmazás‑áruházak világpiacán, Kínát kivéve. Harmadszor, a kapcsoló termék nem szerezhető be a kapcsolt termék, azaz a Google Search alkalmazás nélkül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban a Bizottság a vitatott határozatban megállapítja, hogy a Google Search alkalmazás és a Play Store árukapcsolása alkalmas a verseny korlátozására. Az árukapcsolás ugyanis jelentős versenyelőnyt biztosít a Google számára, amelyet a versenytárs általános keresési szolgáltatók nem tudnak ellensúlyozni. Továbbá az árukapcsolás hozzájárul ahhoz, hogy a Google az általános keresési szolgáltatások minden egyes nemzeti piacán fenntartsa és megerősítse az erőfölényét, növeli a piacra lépés akadályait, visszatart az innovációtól, és közvetlenül vagy közvetve károsítja a fogyasztókat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadsorban a Bizottság a vitatott határozatban úgy véli, hogy a Google nem bizonyította, hogy a Google Search alkalmazás és a Play Store árukapcsolásának létezne bármilyen objektív igazolása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Chrome böngésző árukapcsolása</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2012. augusztus 1‑je óta a Google a Chrome böngészőt a Play Store‑hoz és a Google Search alkalmazáshoz kapcsolja. A Bizottság megállapítja, hogy e magatartás a Google erőfölénnyel való visszaélésének minősül az Android‑alkalmazás‑áruházak világpiacán (Kínát kivéve) és az általános keresési szolgáltatások nemzeti piacain.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsősorban a Bizottság először is úgy véli, hogy a Chrome böngésző a Play Store‑tól és a Google Search alkalmazástól elkülönülő termék. Másodszor, a Google erőfölényben van a kapcsoló termékek (a Play Store és a Google Search alkalmazás) piacain, vagyis Kína kivételével az Android‑alkalmazás‑áruházak világpiacán és az általános keresési szolgáltatások nemzeti piacain. Harmadszor, a kapcsoló termékek nem szerezhetők be a kapcsolt termék, vagyis a Chrome böngésző nélkül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban a Bizottság úgy véli, hogy a Chrome böngésző és a Play Store, valamint a Google Search alkalmazás árukapcsolása alkalmas a verseny korlátozására. Az árukapcsolás ugyanis jelentős előnyt biztosít a Google számára, amelyet a mobil használatra tervezett, nem versengőoperációsrendszer‑specifikus internetböngészők (a továbbiakban: mobil internetböngészők) nem tudnak ellensúlyozni. Továbbá az árukapcsolás visszatartja az innovációt, közvetlenül vagy közvetve károsítja a mobil internetböngészők fogyasztóit, és hozzájárul a Google erőfölényének fenntartásához és megerősítéséhez az általános keresési szolgáltatások minden egyes nemzeti piacán.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadsorban a Bizottság megállapítja, hogy a Google nem bizonyította, hogy a Chrome böngészőnek a Play Store‑ral és a Google Search alkalmazással való árukapcsolásának létezne bármilyen objektív igazolása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Play Store és a Google Search alkalmazás licencei megadásának az antifragmentációs megállapodásokban foglalt antifragmentációs kötelezettségektől való függővé tétele</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google legalább 2011. január 1‑je óta a Play Store és a Google Search alkalmazás licenceinek megadását ahhoz köti, hogy a hardvergyártók fogadják el az antifragmentációs megállapodásokban foglalt antifragmentációs kötelezettségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság megállapítja, hogy e magatartás a Google erőfölénnyel való visszaélésének minősül az Android‑alkalmazás‑áruházak világpiacán (Kínát kivéve) és az általános keresési szolgáltatások nemzeti piacain.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsősorban úgy véli, hogy az antifragmentációs kötelezettségek elfogadása nem függ össze a Play Store és a Google Search alkalmazás licenceinek megadásával. Márpedig e licencek az antifragmentációs kötelezettségek elfogadása nélkül nem szerezhetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban a Bizottság a vitatott határozatban kifejti, hogy az antifragmentációs kötelezettségek alkalmasak a verseny korlátozására. Először is ugyanis az Android‑forkok hihető versenyfenyegetést jelentenek a Google számára. Másodszor, a Google aktívan figyelemmel kíséri az antifragmentációs kötelezettségek tiszteletben tartását, és érvényesíti azokat. Harmadszor, az antifragmentációs kötelezettségek akadályozzák az Android‑forkok fejlesztését. Negyedszer, a kompatibilis Android‑forkok nem jelentenek hihető versenyfenyegetést a Google számára. Ötödször, az antifragmentációs kötelezettségek versenykorlátozásra való alkalmasságát erősíti az, hogy a Google saját programozási interfészei (a továbbiakban: saját API‑k) nem állnak rendelkezésre a forkok fejlesztői számára. Hatodszor, a Google magatartása hozzájárul ahhoz, hogy a Google az általános keresési szolgáltatások minden egyes nemzeti piacán fenntartsa és megerősítse az erőfölényét, visszatart az innovációtól, és közvetlenül vagy közvetve károsítja a fogyasztókat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadsorban a Google nem bizonyította, hogy bármilyen objektív igazolás fennáll arra vonatkozóan, hogy a Play Store és a Google Search alkalmazás licenciáinak megadását az antifragmentációs kötelezettségektől tegyék függővé.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A bevételek bizonyos százalékának attól függő kifizetése, hogy adott termékskálán belül nem telepítenek előzetesen versengő általános keresési szolgáltatásokat</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2011. január 1. és 2014. március 31. között a Google azzal a feltétellel nyújtott kifizetéseket az eredetiberendezés‑gyártóknak és a mobilhálózat‑üzemeltetőknek, hogy semmilyen versengő általános keresési szolgáltatást nem telepítenek előzetesen egyetlen eszközön sem a megállapodás szerinti termékskálán belül. A vitatott határozatban a Bizottság e magatartást a Google általános keresési szolgáltatások nemzeti piacain fennálló erőfölényével való visszaélésnek minősíti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsősorban a Bizottság szerint a Google által egy termékskála tekintetében teljesített bevételrész‑kifizetések kizárólagosságot biztosító kifizetéseknek minősültek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban a Bizottság úgy véli, hogy a Google által egy termékskála tekintetében teljesített bevételrész‑kifizetések alkalmasak voltak a verseny korlátozására. Először is ugyanis e kifizetések csökkentették az eredetiberendezés‑gyártók és a mobilhálózat‑üzemeltetők azon érdekét, hogy versengő általános keresési szolgáltatásokat telepítsenek előzetesen. Másodszor, az említett kifizetések megnehezítették az általános keresési szolgáltatások nemzeti piacaihoz való hozzáférést. Harmadszor, az említett kifizetések visszatartottak az innovációtól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadsorban a vitatott határozat megállapítja, hogy a Google nem bizonyította, hogy a megállapodás szerinti termékskálára vonatkozó bevételrész‑kifizetések tekintetében bármilyen objektív igazolás fennállna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság szerint a vitatott korlátozások célja a Google általános keresési szolgáltatások területén fennálló erőfölényének védelme és megerősítése, és ennélfogva az e keresésekhez kapcsolódó reklámok révén e vállalkozás által elért bevételek védelme és növelése volt. A vitatott korlátozások közös célja és kölcsönös függősége miatt a Bizottság azokat az EUMSZ 102. cikkbe és az EGT‑Megállapodás 54. cikkébe ütköző egységes és folyamatos jogsértésnek minősítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott korlátozások időtartama és a bírság</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a vitatott korlátozások időtartamát illeti, a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokhoz kapcsolódó korlátozások a Google Search alkalmazás és a Play Store árukapcsolása tekintetében 2011. január 1‑jétől a vitatott határozat elfogadásának időpontjáig, a Chrome böngésző és a Google Search alkalmazás, valamint a Play Store árukapcsolását illetően pedig 2012. augusztus 1‑jétől e határozat elfogadásának időpontjáig tartottak. Az antifragmentációs megállapodásokhoz kapcsolódó korlátozások 2011. január 1‑jétől a vitatott határozat elfogadásának időpontjáig tartottak. Végül a bevételmegosztási megállapodásokhoz kapcsolódó korlátozások 2011. január 1‑jétől 2014. március 31‑ig tartottak, amikor az utolsó portfólió‑bevételmegosztási megállapodás is megszűnt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E visszaélésszerűnek tekintett magatartások szankcionálása érdekében a Bizottság 4 342 865 000 euró bírságot szabott ki a Google‑lel szemben, amely bírság megfizetéséért 1 921 666 000 euró erejéig az Alphabettel együttesen és egyetemlegesen felel. Ezen összeg meghatározása érdekében a Bizottság figyelembe vette a Google által a jogsértésben való részvétel utolsó évében (2017) az egységes és folyamatos jogsértéssel összefüggésben az EGT‑n belül elért releváns eladások értékét, és arra 11%‑os súlyossági együtthatót alkalmazott. A Bizottság ezt követően a kapott összeget megszorozta a jogsértésben való részvétel éveinek számával (megközelítőleg 7,52), és ahhoz a 2017. évi eladások értékének 11%‑át kitevő kiegészítő összeget rendelt annak érdekében, hogy hasonló vállalkozásokat elrettentsen attól, hogy ugyanilyen magatartásokat tanúsítsanak. A Bizottság azt is megállapította, hogy a bírság összegének lefelé vagy felfelé történő módosítása érdekében nem indokolt enyhítő vagy súlyosító körülményeket figyelembe venni, és nem kell különösebben figyelembe venni a Google jelentős pénzügyi teljesítőképességét sem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt is előírta a Google és az Alphabet számára, hogy e magatartásokat a vitatott határozat közlését követő 90 napos határidőn belül szüntessék meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék előtti eljárás és a megtámadott ítélet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék Hivatalához 2018. október 9‑én benyújtott keresetlevelével a Google és az Alphabet keresetet indított elsődlegesen a vitatott határozat megsemmisítése, másodlagosan pedig az e határozatban velük szemben kiszabott bírság törlése vagy összegének csökkentése iránt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék harmadik tanácsának elnöke a 2019. szeptember 23‑i Google és Alphabet kontra Bizottság végzésével (T‑604/18, EU:T:2019:743) megengedte egyrészt az Application Developers Alliance (a továbbiakban: ADA), a Computer &amp; Communications Industry Association (a továbbiakban: CCIA), a Gigaset Communications GmbH (a továbbiakban: Gigaset), a HMD global Oy (a továbbiakban: HMD) és az Opera Norway AS, korábban Opera Software AS (a továbbiakban: Opera) beavatkozását a Google és az Alphabet kérelmeinek támogatása végett, másrészt pedig a Bureau européen des unions de consommateurs (BEUC), a Verband Deutscher Zeitschriftenverleger eV, a BDZV – Bundesverband Digitalpublisher und Zeitungsverleger eV, a Seznam.cz, a.s. (a továbbiakban: Seznam), a FairSearch és a Qwant beavatkozását a Bizottság kérelmeinek támogatása végett. A vitatott határozatnak és a Bizottság ellenkérelmének egyes elemeit bizalmasan kezelték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Keresete alátámasztása érdekében a Google és az Alphabet hat jogalapra hivatkozott, amelyek közül az első a piac meghatározásának és az erőfölény fennállásának téves értékelésén, a második a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban foglalt előzetes telepítési feltételek visszaélésszerű jellegének téves értékelésén, a harmadik a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokban foglalt egységes előzetes telepítési feltétel visszaélésszerű jellegének téves értékelésén, a negyedik a Play Store és a Google Search alkalmazás licencei megadásának az antifragmentációs kötelezettségek tiszteletben tartásától való függővé tétele visszaélésszerű jellegének téves értékelésén, az ötödik a védelemhez való jog megsértésén, a hatodik pedig a bírság kiszámítása során figyelembe vett különböző tényezők téves értékelésén alapult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első, az érintett piac meghatározásának és az erőfölény fennállásának téves értékelésére alapított jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kereset első jogalapjával a Google és az Alphabet azt kifogásolta, hogy a Bizottság az érintett piacok meghatározása és a Google e piacokon fennálló erőfölényének ezt követő értékelése során több értékelési hibát is vétett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozatban a Bizottság az érintett piacok négy típusát azonosította, azaz először is az intelligens mobileszközökhöz való licencelt operációs rendszerek értelmében vett licencelt operációs rendszerek (Kínán kívüli) világpiacát, másodszor az Android‑alkalmazás‑áruházak (Kínán kívüli) világpiacát, harmadszor az általános keresési szolgáltatások nyújtásának az EGT‑n belüli különböző nemzeti piacait, negyedszer pedig a nem operációsrendszer‑specifikus mobil internetböngészők világpiacát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Törvényszék a megtámadott ítélet 125. és 126. pontjában megállapította, hogy az előtte folyamatban lévő ügy szempontjából először is meg kell állapítani, hogy a Bizottság a vitatott határozatban megfelelően bizonyította, hogy a Google – mivel a versenytársaitól, ügyfeleitől és a fogyasztóktól jelentős mértékben függetlenül magatartást volt képes tanúsítani – erőfölényben volt az általános keresési szolgáltatások EGT‑n belüli különböző nemzeti piacain. Másodszor hangsúlyozta, hogy bár az érintett piacokat a vitatott határozat elkülönülten mutatja be, azok nem választhatók el mesterségesen, mivel azok mindegyike a Bizottság által megfelelően hivatkozott kiegészítő vetületekkel bírt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint a megtámadott ítélet 129. pontjából kitűnik, a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az elkülönülő, azonban összekapcsolódó érintett piacok e ténybeli keretei között, valamint a Bizottság szerint alapvetően a Google általános keresési szolgáltatások nemzeti piacain fennálló erőfölényének biztosítására irányuló átfogó stratégia végrehajtása keretében kell megvizsgálni az első jogalappal kapcsolatos érveket. E vizsgálat végén a Törvényszék ezen ítélet 234., 254., illetve 267. pontjában e jogalap három részét mint megalapozatlant, és ennélfogva az első jogalapot teljes egészében elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban foglalt előzetes telepítési feltételek visszaélésszerű jellegének téves értékelésére alapított, az első és második visszaélésre vonatkozó, második jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kereset két részből álló második jogalapjában a Google és az Alphabet azt állította, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előzetes telepítési feltételei, amelyek egyrészt a Play Store megszerzését a Google Search alkalmazás előzetes telepítésétől, másrészt a Play Store és a Google Search alkalmazás megszerzését a Chrome böngésző előzetes telepítésétől tették függővé (a továbbiakban: első visszaélések), visszaélésszerűek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszéknek a háttérelemekre vonatkozó észrevételei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék mindenekelőtt a megtámadott ítélet 275–316. pontjában előzetesen kifejtette először is az annak megállapításához szükséges feltételeket, hogy a szóban forgó magatartások erőfölénnyel való visszaélésnek minősülnek, másodszor a Bizottság által a vitatott határozatban az e magatartások által kiváltott kiszorító hatások jellemzése érdekében kifejtett különböző körülményeket, harmadszor pedig az említett magatartások közötti kapcsolatokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E feltételeket illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 278–280. pontjában a 2017. szeptember 6‑i Intel kontra Bizottság ítélet (C‑413/14 P, EU:C:2017:632) 134–136. pontjára támaszkodva emlékeztetett arra, hogy nem minden kiszorító hatás korlátozza szükségképpen a versenyt. Az erőfölényben lévő vállalkozás felelősséggel tartozik azért, hogy magatartásával ne csorbítsa a belső piacon az érdemeken alapuló versenyt. Ezért tiltja az EUMSZ 102. cikk többek között azt, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás olyan gyakorlatot folytasson, amely kiszorító hatást gyakorol a vele azonos hatékonyságúnak tekintett versenytársaira, az érdemeken alapuló verseny eszközein kívüli más eszközök felhasználásával erősítve az erőfölényét. E megközelítésben, amint bármely árverseny esetében is, nem tekinthető tehát jogszerűnek bármely – más paramétereken alapuló – verseny.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben az első visszaélések kapcsán érintett magatartások árukapcsolások. Az ilyen magatartások visszaélésszerű jellegének értékelése érdekében a Törvényszék a megtámadott ítélet 284. pontjában emlékeztetett arra az öt kritériumra, amelyekre a 2007. szeptember 17‑i Microsoft kontra Bizottság ítéletének (T‑201/04, EU:T:2007:289) 869. pontjában utalt, és amelyekre a Bizottság támaszkodhatott:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">először is a kapcsoló termék és a kapcsolt termék két külön termék;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">másodszor, az érintett vállalkozás a kapcsoló termék piacán erőfölénnyel rendelkezik;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">harmadszor, e vállalkozás nem biztosítja a fogyasztóknak azt a lehetőséget, hogy a kapcsoló terméket a kapcsolt termék nélkül megszerezhessék;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">negyedszer, a szóban forgó magatartás „korlátozza a versenyt”, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">ötödször, e magatartás objektíve nem igazolt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik kritériumot illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 295. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság helyesen állapította meg – csakúgy, mint a Törvényszék 2007. szeptember 17‑i Microsoft kontra Bizottság ítéletének (T‑201/04, EU:T:2007:289) alapjául szolgáló határozatban is –, hogy annak megállapítását megelőzően, hogy a szóban forgó árukapcsolások károsak voltak a versenyre, a konkrét hatások gondos vizsgálatára vagy – a korábban e tekintetben használt terminológia szerint – kiegészítő elemzésre van szükség. A Törvényszék szerint az ilyen vizsgálat jelentősége abban áll, hogy egyrészt csökkenti az olyan magatartás szankcionálásának kockázatát, amely nem sérti ténylegesen az érdemeken alapuló versenyt, másrészt pontosabban meghatározza a szóban forgó magatartás súlyát, ami megkönnyíti az esetleges szankció megfelelő szintjének meghatározását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal a Törvényszék a megtámadott ítélet 297. pontjában hangsúlyozta, hogy nem arról van szó, hogy a Bizottság olyan jövőre vonatkozó elemzést végez, amely olyan hatásokon alapul, amelyek a gyakorlatban még nem ellenőrizhető feltételezésekre tekintettel következnek be, amint az más körülmények között fennállhat, és a Törvényszék e tekintetben a 2020. január 30‑i Generics (UK) és társai ítéletre (C‑307/18, EU:C:2020:52, 145. pont) utalt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott ítélet 299. pontjában az alkalmazandó fogalmakra vonatkozó előzetes megjegyzéseit azzal zárta le, hogy először is úgy ítélte meg, hogy a „versenykorlátozás” és a „verseny korlátozására való alkalmasság” közötti különbség nincs hatással a versenykorlátozás bizonyítására olyan esetekben, amikor – mint a jelen ügyben is – a Bizottság az ilyen korlátozást olyan hatások figyelembevételével minősítette, amelyeket a szóban forgó magatartások tanúsítása egy jelentős időszakon át gyakorolt, mivel e hatások megfigyelhetők, és lehetővé tehetik a Bizottság számára az általuk keltett versenyellenes kiszorítás jellegének és terjedelmének meghatározását, a Törvényszék számára pedig ezen értékelések felülvizsgálatát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ezt követően ezen ítélet 300. pontjában megállapította, hogy a Bizottság a vitatott határozatban úgy ítélte meg, hogy az első visszaélések két árukapcsolásból álltak. Ezen árukapcsolások a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások olyan előzetes telepítési feltételeiben nyilvánultak meg, amelyeket azon eredetiberendezés‑gyártóknak és mobilhálózat‑üzemeltetőknek, amelyek a Google Mobile szolgáltatáscsomaggal (a továbbiakban: GMS‑csomag) ellátott eszközöket kívántak értékesíteni, el kellett fogadniuk. Konkrétan:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Google Search alkalmazást a Play Store‑hoz kapcsoló első árukapcsolás révén a Google 2011. január 1‑jétől a vitatott határozat meghozatalának időpontjáig visszaélt az Android‑alkalmazás‑áruházak világpiacán (Kínát kivéve) fennálló erőfölényével (a vitatott határozat (752) és (1009) preambulumbekezdése);</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Chrome böngészőt a Google Search alkalmazáshoz és a Play Store‑hoz kapcsoló második árukapcsolás révén a Google 2012. augusztus 1‑jétől a vitatott határozat meghozatalának időpontjáig visszaélt az Android‑alkalmazás‑áruházak világpiacán (Kínát kivéve), illetve az általános keresési szolgáltatások EGT‑n belüli nemzeti piacain fennálló erőfölényével (a vitatott határozat (753) és (1010) preambulumbekezdése).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék végül az említett ítélet 301. pontjában rámutatott arra, hogy a Google és az Alphabet által a második jogalap keretében előadott érvek lényegében a Törvényszék 2007. szeptember 17‑i Microsoft kontra Bizottság ítéletének (T‑201/04, EU:T:2007:289) a versenykorlátozásra vonatkozó negyedik, illetve az – általuk e tekintetben felhozott – objektív igazolásokra vonatkozó ötödik kritériumát illetően a vitatott határozatban kifejtett elemekre vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „versenykorlátozásra” vonatkozó első részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap első részének alátámasztása érdekében a Google és az Alphabet azzal érvelt, hogy a Bizottság a vitatott határozatban nem bizonyította, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban foglalt előzetes telepítési feltételek korlátozták a versenyt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Érvelésük alátámasztása érdekében a Google és az Alphabet öt kifogást terjesztett elő, és a vitatott határozatot annyiban kifogásolták, amennyiben az először is nem bizonyította, hogy az előzetes telepítési feltételek „status quo torzítást” hoznak létre; másodszor, figyelmen kívül hagyta, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások lehetővé tették az eredetiberendezés‑gyártók számára, hogy szabadon telepítsenek előzetesen versengő szolgáltatásokat, és azokat alapértelmezettként határozzák meg; harmadszor, figyelmen kívül hagyta azt is, hogy a versenytársak a felhasználók eléréséhez más hatékony eszközökkel is rendelkeztek; negyedszer, nem tudta bizonyítani, hogy a Google keresési szolgáltatásának és böngészőjének felhasználási arányai a vitatott előzetes telepítési feltételeknek tulajdoníthatók, ötödször pedig nem vette megfelelően figyelembe a teljes gazdasági és jogi hátteret, amely alapján arra a következtetésre kellett volna jutnia, hogy az előzetes telepítési feltételek új lehetőségeket biztosítottak a versenytársaknak, ahelyett hogy megfosztották volna őket azoktól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes telepítési feltételek által előidézett „status quo torzításra” vonatkozó első kifogást illetően a Törvényszék két előzetes észrevételt tett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen észrevételek közül az első az „előzetes telepítés” és az „alapértelmezettkénti beállítás” fogalma közötti javasolt különbségtétel gyakorlati jelentőségének hiányára vonatkozik, ugyanis a Google és az Alphabet kifogásolta, hogy a Bizottság nem különböztette meg, illetve nem súlyozta azt, hogy mi tartozik az említett egyik, illetve másik fogalom hatálya alá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet által benyújtott bizonyítékok vizsgálatát követően a Törvényszék a megtámadott ítélet 349. pontjában úgy ítélte meg, hogy tekintettel arra a szerződéses kontextusra, amelybe a hivatkozott dokumentumok illeszkednek, vagyis a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételekre, el kell utasítani az ilyen különbségtétel szükségességére vonatkozó érveiket, és el kell fogadni, hogy az e két fogalom közül az egyik kontextusában felhozott érvek a másik fogalom kontextusában is érvényesek lehetnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a harmadik vállalkozásoktól származó bizonyítékok vizsgálata során a Törvényszék ezen ítélet 356. pontjában rámutatott arra, hogy az eredetiberendezés‑gyártók között egyfajta konszenzus volt abban a tekintetben, hogy a privilegizált elhelyezés vagy az alapértelmezettkénti beállítás, illetve e technikák kombinációja megkönnyíti az abban részesülő alkalmazások használatát. Az említett ítélet 383. pontjában a Törvényszék e vizsgálatból azt a következtetést vonta le, hogy a vitatott határozatban foglalt különböző elemek együttesen lehetővé tették a Bizottság számára annak megállapítását, hogy a piaci szereplők szempontjából a Google Search alkalmazásnak és a Chrome böngészőnek a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt feltételek melletti előzetes telepítése lehetővé tette a „helyzet befagyasztását” és a felhasználók visszatartását a versengő alkalmazások használatától.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második előzetes észrevétel az előzetes telepítési feltételek mennyiségi jelentőségére vonatkozik. E tekintetben a Törvényszék ugyanezen ítélet 336. és 337. pontjában hangsúlyozta, hogy mennyiségi szempontból jelentős következményekkel jár a Google Search alkalmazás és a Chrome böngésző előzetes telepítése, amelyhez az előbbi esetében privilegizált elhelyezés, az utóbbi esetében pedig a Google Search alkalmazás alapértelmezettkénti beállítása is hozzáadódik. A mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek miatt ugyanis a Google Search alkalmazás és a Chrome böngésző nagyszámú intelligens mobileszközre volt előzetesen telepítve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen előzetes észrevételek fényében a Törvényszék megvizsgálta a Bizottság által figyelembe vett bizonyítékokat, valamint a Bizottság által a status quo torzítás fennállásának bizonyítása érdekében végzett összehasonlításokat, amelyek relevanciáját és felhasználását a Google és az Alphabet vitatta. A Törvényszék a megtámadott ítélet 418. pontjában ebből azt a következtetést vonta le, hogy az utóbbiak által a Google Search alkalmazásnak és a Chrome böngészőnek az Android operációs rendszerrel működő intelligens mobileszközökre (a továbbiakban: Google Android‑eszközök) történő előzetes telepítése által biztosított előny megcáfolása érdekében előadott érvek nem teszik lehetővé a Bizottság által ezen elemekből levont következtetések megkérdőjelezését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a második kifogást illeti, a Google és az Alphabet lényegében azt állította, hogy az előzetes telepítési feltételek nem akadályozták meg az eredetiberendezés‑gyártókat abban, hogy ugyanazt az előzetes telepítést biztosítsák az EGT‑ben értékesített Google Android‑eszközökön a versengő általános keresési szolgáltatások és böngészők számára, mint amelyet a Google Search alkalmazás és a Chrome böngésző számára biztosítottak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Törvényszék a megtámadott ítélet 425. és 426. pontjában előzetesen megjegyezte, hogy a Bizottság a vitatott határozatban nem vitatja e tényeket. E határozat inkább azt jelzi egyrészt, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások „megakadályozzák” az eredetiberendezés‑gyártókat abban, hogy kizárólag ilyen alkalmazásokat telepítsenek előzetesen a Google Search alkalmazás és a Chrome böngésző helyett (az említett határozat (832) preambulumbekezdése), másrészt pedig, hogy a bevételmegosztási megállapodások megkövetelik az eredetiberendezés‑gyártóktól és a mobilhálózat‑üzemeltetőktől, hogy kizárólag a Google Search alkalmazást telepítsék előzetesen az e megállapodások hatálya alá tartozó részben (ugyanezen határozat (833) preambulumbekezdése), ami magában foglalja a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokat, valamint az eszközönkénti bevételmegosztási megállapodásokat is, amint azt a Bizottság a Törvényszék pervezető intézkedéseire válaszolva megerősítette. A vitatott határozat (197) preambulumbekezdéséből ugyanis kitűnik, hogy a Google az eszközportfólión alapuló bevételmegosztási megállapodásokat (a továbbiakban: portfólió‑bevételmegosztási megállapodások) az Európai Unióban és a Koreai Köztársaságban fokozatosan olyan megállapodásokkal váltotta fel, amelyek értelmében a bevételrészek Google általi kifizetése ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy az eredetiberendezés‑gyártók és a mobilhálózat‑üzemeltetők az érintett eszközre ne telepítsenek előzetesen semmilyen versengő általános keresési szolgáltatást (a továbbiakban: eszközönkénti bevételmegosztási megállapodások).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a Törvényszék ezen ítélet 427. pontjában megállapította, hogy figyelembe véve a piaci részesedéseket és azok alakulását a Google Search alkalmazás esetében 2011‑től, a Chrome böngésző esetében pedig 2012‑től a vitatott határozat elfogadásának időpontjáig, az arról folytatott vita, hogy a versenytársaknak milyen lehetőségeik voltak a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek által biztosított versenyelőny ellensúlyozására, többnyire elméleti jellegű. Márpedig e tekintetben különbséget kellett tenni a versennyel kapcsolatos elméleti feltételezések és a gyakorlati valóság között, ahol a Google és az Alphabet által említett versenyképes alternatívák kevéssé tűntek hihetőnek, illetve nem gyakoroltak tényleges hatást a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek által, valamint az e feltételek és a Google egyéb szerződéses megállapodásai – beleértve a bevételmegosztási megállapodásokat – együttes hatásai által eredményezett „status quo torzítás” miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a Google Search alkalmazást illeti, a Törvényszék az említett ítélet 436. pontjában megállapította, hogy a Google és az Alphabet állításával ellentétben a versengő általános keresési szolgáltatók nem voltak képesek ellensúlyozni az előzetes telepítési feltételek által biztosított versenyelőnyt. Ezzel szemben a böngészőket illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 438. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Google és az Alphabet érveit nem lehet eleve elutasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal a Törvényszék ugyanezen ítélet 449. és 450. pontjában megjegyezte, hogy 2011 és 2016 között az EGT‑ben értékesített Google Android‑eszközök több mint 50%‑a a Google‑lel kötött bevételmegosztási megállapodások hatálya alá tartozott, függetlenül attól, hogy portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokról vagy eszközönkénti bevételmegosztási megállapodásokról van szó, amelyek mind megkövetelték a Google Search alkalmazás alapértelmezett keresőmotorként való meghatározását az előzetesen telepített böngészőkön, és megtiltották a versengő keresőszolgáltatások telepítését. Ebből következik, hogy amikor egy böngészőt a Chrome‑mal párhuzamosan előzetesen telepítettek, amely utóbbit a Google Search alkalmazásban alapértelmezettként állították be, az ilyen böngészőt is alapértelmezettként állították be ezen alkalmazásban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszéknek a megtámadott ítélet 451. pontjában szereplő megállapításai szerint ezen észrevétel jól szemlélteti a Google különböző magatartásainak egymást kiegészítő jellegét, és szükségszerűen a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások és a bevételmegosztási megállapodások együttes hatásainak figyelembevételével jár. A bevételmegosztási megállapodáshoz kapcsolódó azon szerződéses kötelezettség ugyanis, hogy nem lehet a Google Search alkalmazástól eltérő alkalmazást telepíteni az általános keresések lefolytatása érdekében, azt eredményezte, hogy 2011‑től 2016‑ig az EGT‑ben értékesített Google Android‑eszközök legalább fele tekintetében valójában kizárt volt a Google‑alkalmazásokkal versengő szolgáltatások előzetes telepítésének elméleti lehetősége, noha azt a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások főszabály szerint lehetővé tették. Más szóval a bevételmegosztási megállapodások kizárólagosságot garantáltak az érintett eszközökre, amit a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások versenyellenes hatásainak értékelése során figyelembe kellett venni. A Törvényszék e tekintetben ezen ítélet 452. pontjában azt is kifejtette, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások és a bevételmegosztási megállapodások együttes hatásainak ténybeli elemként való figyelembevétele semmilyen módon nem függ attól, hogy a bevételmegosztási megállapodások visszaélésszerűek‑e, vagy sem, függetlenül attól, hogy a Bizottság elemzése szerint visszaélésnek minősülő portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokról van‑e szó – amit a Google és az Alphabet a harmadik jogalap keretében vitatott –, vagy pedig eszközönkénti bevételmegosztási megállapodásokról, amelyeket a vitatott határozat nem tekint visszaélésszerűnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Továbbá az említett ítélet 464. pontjában a Törvényszék rámutatott arra, hogy nincs jelentősége annak a kérdésnek, hogy egy versengő böngészőt meg lehet‑e határozni alapértelmezettként. A Google és az Alphabet egyébként nem vitatta, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások és az antifragmentációs megállapodások együttes hatásaira tekintettel e kérdés elméleti jellegű. A Törvényszék szerint a jelen ügyben azt kell megvizsgálni, hogy milyen különböző gyakorlati lehetőségek álltak a versengő általános keresési szolgáltatások rendelkezésére a felhasználók elérése érdekében, mivel a Google ügyelt arra, hogy az eredetiberendezés‑gyártók a Chrome böngészővel versengő böngészők tekintetében betartsák az antifragmentációs megállapodásokból eredő azon kötelezettségüket, hogy legalább ugyanolyan bánásmódban részesítsék a Google Search alkalmazást, mint amelyet adott esetben egy másik általános keresési szolgáltatás esetében alkalmaznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ezt követően a Google és az Alphabet azon érveit vizsgálta meg, amelyek az indokolás azon aspektusaira vonatkoztak, hogy az eredetiberendezés‑gyártóknak milyen érdeke fűződött a versengő alkalmazások előzetes telepítéséhez, hogy az eredetiberendezés‑gyártók a Google Search alkalmazás mellett telepített egy vagy több általános keresési alkalmazás révén milyen mértékű potenciális bevételekre tudtak szert tenni, hogy az ügyleti költségek milyen hatást gyakorolnak annak valószínűségére, hogy kisszámú eszközre kötnek előzetes telepítési megállapodásokat, valamint hogy a túl sok alkalmazás megkettőzése milyen negatív hatással jár a felhasználói élményre vagy akár a bizonyos eszközökön rendelkezésre álló tárhelyre. E vizsgálat végén a Törvényszék a megtámadott ítélet 537. pontjában megállapította, hogy bár ezen érvek némelyike lehetővé teszi a vitatott határozat hatályának enyhítését vagy árnyalását, a Bizottság mindazonáltal megállapíthatta, hogy még ha a Google Search alkalmazással versengő általános keresési szolgáltatásokat nyújtók továbbra is szabadon biztosíthatták az eredetiberendezés‑gyártók és mobilhálózat‑üzemeltetők számára ugyanazt az előzetes telepítést, mint amelyet ezen alkalmazás és a Chrome böngésző számára biztosítottak az EGT‑ben értékesített Google Android‑eszközökön, ez nem valósult meg a jogsértési időszak nagy részében, és hogy az ilyen előzetes telepítések elmaradásának magyarázata legalább részben a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások, a bevételmegosztási megállapodások és az antifragmentációs megállapodások együttes hatásaiban keresendő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik kifogást illetően a Google és az Alphabet azzal érvelt, hogy a Google versenytársai kompenzálhatták a helyzetnek a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételekből eredő befagyasztásának tendenciáját azáltal, hogy a felhasználók viselkedésére támaszkodnak, akik letölthetik alkalmazásaikat, vagy a böngészőn keresztül hozzáférhetnek az általános keresési szolgáltatásukhoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A versengő alkalmazások letöltésének lehetőségével kapcsolatban a Törvényszék a megtámadott ítélet 557. pontjában megállapította, hogy még ha egyszerű és ingyenes is valamely általános keresési vagy navigációs alkalmazás letöltése, a vitatott határozatban végzett elemzés azt mutatja, hogy e letöltés a gyakorlatban nem, vagy legalábbis az érintett eszközök elégtelen hányadán valósult meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A versengő általános keresési szolgáltatásokhoz a böngészőn keresztül történő hozzáférést illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 561. és 562. pontjában megállapította, hogy valamely versengő általános keresési szolgáltatásnak a Google Android‑eszközökön a mobil internetböngészőkben történő alapértelmezettkénti beállítása a jelenlét és a hatékonyság szempontjából nem hasonlítható a Google Search alkalmazás előzetes telepítéséhez. Közelebbről a Törvényszék szerint e tekintetben figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a Google nem teszi lehetővé valamely másik, a Google Search alkalmazástól eltérő keresési szolgáltatás alapértelmezettkénti beállítását a Chrome böngészőn, valamint hogy e böngésző a nem operációsrendszer‑specifikus mobil internetböngészők esetében Európában körülbelül 75%‑os, míg világszinten 58%‑os felhasználási aránnyal rendelkezett. Ezenkívül a vitatott határozatból kitűnik, hogy a felhasználók a gyakorlatban nem keresnek fel más általános keresési szolgáltatásokat a böngészőkön keresztül, és csak ritkán módosítják e böngészők alapértelmezett beállítását. Az ilyen észrevételek – a Google és az Alphabet állításával ellentétben – relevánsak, és lehetővé teszik annak bizonyítását, hogy azon lehetőség ellenére, hogy valamely másik keresőmotort is meg lehet határozni alapértelmezettként, a keresőmotor a gyakorlatban továbbra is az marad, amelyet eredetileg alapértelmezettként meghatároztak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a negyedik kifogást illeti, amely az egyrészt a Google‑nek az általános keresési és navigációs lekérdezésekben való részesedései, másrészt a Google Search alkalmazás és a Chrome böngésző előzetes telepítése közötti kapcsolat bizonyításának hiányára vonatkozik, a Törvényszék először is ezen ítélet 571. pontjában rámutatott arra, hogy a Bizottság által az e felhasználási arányok alakulására való hivatkozások önmagukban nem kifogásolhatók. Ezek ugyanis lehetővé teszik a Bizottság számára annak bizonyítását, hogy egyrészt az előzetes telepítés előnyt biztosít a Google – ilyen telepítés tárgyát képező – általános keresési és navigációs alkalmazásai számára, másrészt pedig, hogy ezen előnyt a versenytársak nem tudták ellensúlyozni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami a Chrome böngésző és a Google Search alkalmazás minőségére és teljesítményére vonatkozó tényezőt illeti, a Törvényszék az említett ítélet 575. pontjában megállapította, hogy a jelen ügyhöz hasonló esetben a Bizottságnak nem kell konkrétan megvizsgálnia, hogy e felhasználási arányok nem csupán az előzetes telepítéssel magyarázhatók‑e, hanem emellett, sőt inkább a Google és az Alphabet által hivatkozott minőségi fölénnyel is. Míg ugyanis az előzetes telepítést nem vitatták, a minőségnek a versengő alkalmazások előzetes telepítésének vagy letöltésének hiányára gyakorolt hatását nem támasztották alá elegendő vagy különösen releváns bizonyítékokkal. Mindenesetre ugyanezen ítélet 577. és 578. pontja szerint a Google termékeinek minőségi fölénye, még ha bizonyítást is nyerne, nem lenne döntő jelentőségű, mivel nem állították, hogy a versenytársak által kínált szolgáltatások műszakilag ne lennének képesek kielégíteni a fogyasztók igényeit, és a technikán kívül más változók is szerepet játszhatnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Törvényszék a megtámadott ítélet 579. és 582. pontjában rámutatott arra, hogy a Bizottság a vitatott határozatban jelezte, hogy ilyen minőségi előny nem tűnik ki a Play Store‑on a versengő szolgáltatásoknak adott pontszámokból. Márpedig e pontszámokat figyelembe lehetett venni annak megállapításához, hogy a különböző versengő keresési és navigációs szolgáltatások minősége a használatuk tekintetében nem meghatározó kritérium, mivel azok mindegyike olyan szolgáltatást kínál, amely képes kielégíteni a keresletet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ezen ítélet 583. pontjában ezen elemekből azt a következtetést vonta le, hogy tekintettel a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételekhez kapcsolódó, a helyzet befagyasztására irányuló tendenciára, valamint a Google általános keresési és navigációs alkalmazásait illetően a Google és az Alphabet által hivatkozott minőségi fölény pontos hatásai bizonyításának hiányában a Bizottság joggal vélte úgy, hogy a Google felhasználási arányai alátámasztják az előzetes telepítéshez kapcsolódó „status quo torzítást”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ötödik kifogást illetően a Google és az Alphabet arra hivatkozott, hogy a vitatott határozat nem értékeli, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek a teljes gazdasági és jogi háttérre tekintettel alkalmasak voltak‑e arra, hogy aláássák azt a versenyt, amely e feltételek hiányában fennállt volna. A mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előzetes telepítési feltételei ugyanis az Android operációs rendszerre kifejlesztett ingyenes licencmodell részét képezik, ezért nem vizsgálhatók attól elvonatkoztatva.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék mindazonáltal a megtámadott ítélet 589. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Google és az Alphabet által e kifogás alátámasztása érdekében kifejtett érvelés nem felel meg a vitatott határozat tartalmának. Az e határozatban megállapított visszaélésszerű magatartás ugyanis nem az Android operációs rendszer kifejlesztésére és karbantartására vonatkozik, ideértve annak a Google által annak érdekében meghatározott nyitott és ingyenes vetületét is, hogy fellépjen azzal szemben, amit e vállalkozás a többi operációs rendszer tulajdonosaik általi lezárásának tekint. A Törvényszék egyébiránt a megtámadott ítélet 590. pontjában hangsúlyozta, hogy a Bizottság a Törvényszék előtt elismerte, hogy az Android operációs rendszer növelte a Google versenytársainak lehetőségeit. A Bizottság a releváns körülmények összességének értékelése során tehát megfelelően figyelembe vette a Google és az Alphabet érvelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az objektív igazolásokra vonatkozó második részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap második részében a Google és az Alphabet arra hivatkozott, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előzetes telepítési feltételei objektíve igazoltak, mivel lehetővé teszik a Google számára az Android operációs rendszer ingyenes biztosítását azáltal, hogy garantálják, hogy a bevételt generáló alkalmazások, azaz a Google Search alkalmazás és a Chrome böngésző ne legyenek kizárva az előzetes telepítésből és az ahhoz kapcsolódó reklámlehetőségekből. E jogszerű és a versenyt támogató feltételek hozzájárultak a mobileszközök sokféleségéhez és széles körű elterjedéséhez, csökkentették a piacra lépés akadályait, és lehetőségeket teremtettek a versenytársak számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a Törvényszék a megtámadott ítélet 614. pontjában megállapította, hogy a Google és az Alphabet nem bizonyította, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek objektíve igazoltak voltak abban az értelemben, hogy lehetővé tették a Google számára – a Google Search alkalmazásnak és a Chrome böngészőnek a Google Android‑eszközökre történő előzetes telepítését garantálva –, hogy az Android operációs rendszer fejlesztésével és karbantartásával kapcsolatban felmerült kiadások összegét fedező bevételt érjen el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami a Google és az Alphabet azon érveit illeti, miszerint egyrészt a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előzetes telepítési feltételei lehetővé tették a Google számára, hogy ingyenesen kínálja a Play Store‑t, mivel annak az eredetiberendezés‑gyártók és a felhasználók számára képviselt értéke megfelelt annak az értéknek, amelyet a Google számára az általános keresési szolgáltatásának ezen eredetiberendezés‑gyártók általi népszerűsítése jelentett, és másrészt, hogy a Bizottság azon javaslata, hogy a Play Store‑ért kérjen licencdíjat, megkérdőjelezné e modellt és annak a versenyre gyakorolt pozitív hatásait, a Törvényszék a megtámadott ítélet 616. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Google és az Alphabet ezzel kapcsolatban sem tett eleget az objektív igazolásokkal való alátámasztás keretében rájuk háruló bizonyítási tehernek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ebből a megtámadott ítélet 619. pontjában azt a következtetést vonta le, hogy az előzetes telepítés objektív igazolásaira vonatkozó második részt el kell utasítani, csakúgy, mint a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előzetes telepítési feltételei visszaélésszerű jellegének téves értékelésére alapított második jogalap egészét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokban foglalt egységes előzetes telepítési feltétel visszaélésszerű jellegének téves értékelésére alapított, harmadik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Keresetének harmadik jogalapjában a Google és az Alphabet azt állította, hogy a Bizottság tévesen állapította meg, hogy a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokban szereplő bizonyos rendelkezések visszaélésszerűek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 657., 660. és 662. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy a Google és az Alphabet megalapozatlanul állítja, hogy a Bizottság értékelési hibát követett el, amikor úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó kifizetések kizárólagosságot biztosító kifizetések voltak, illetve hogy az indokolási kötelezettség megsértésére alapított kifogást mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben ezen ítélet 698. pontjában megállapította, hogy a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások általi lefedettségre vonatkozó elemzésből az következik, hogy a Bizottság e lefedettséget a vitatott határozat (1286) preambulumbekezdésében tévesen minősítette „jelentősnek”. Az említett ítélet 798. pontjában a Törvényszék ezenkívül négy olyan érvelési hibát azonosított, amelyek kétséget ébreszthettek a Bizottság által elvégzett azonos hatékonyságú versenytárs teszt (As Efficient Competitor Test, a továbbiakban: AEC‑teszt) eredményének helyességét, és következésképpen a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások által egy legalább azonos hatékonyságú hipotetikus versenytársra gyakorolt állítólagos kiszorító hatás megállapításának helyességét illetően. A Törvényszék ebből ugyanezen ítélet 799. pontjában azt a következtetést vonta le, hogy a Bizottság által elvégzett AEC‑teszt nem támaszthatja alá a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokból eredő visszaélés megállapítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság ezen érvelési hibái miatt a Törvényszék a megtámadott ítélet 800–802. pontjában úgy ítélte meg, hogy az a következtetés, miszerint a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások visszaélésszerűek voltak, nem tekinthető kellően bizonyítottnak, és hogy a vitatott határozatot meg kell semmisíteni annyiban, amennyiben az úgy tekinti, hogy a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások önmagukban visszaélést valósítottak meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">D.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Play Store és a Google Search alkalmazás licencei megadásának az antifragmentációs kötelezettségek tiszteletben tartásától való függővé tétele visszaélésszerű jellegének téves értékelésére alapított, negyedik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kereset két részből álló negyedik jogalapjával a Google és az Alphabet azt vitatta, hogy a Bizottság az Android‑alkalmazás‑áruházak és az általános keresési szolgáltatások piacain fennálló erőfölénnyel való visszaélésnek minősítette azon gyakorlatukat, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások keretében a Play Store és a Google Search alkalmazás licenceinek megadását az antifragmentációs kötelezettségek elfogadásától tették függővé.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Előzetes észrevételeiben a Törvényszék pontosította a vitatott határozatban azonosított második visszaélés terjedelmét. Így a megtámadott ítélet 805–807. pontjában kifejtette, hogy a Google azon eredetiberendezés‑gyártókat, amelyek élni kívántak annak lehetőségével, hogy olyan intelligens mobileszközöket hozzanak forgalomba, amelyeken a Play Store és a Google Search alkalmazás előzetesen telepítve van, antifragmentációs megállapodás kötésére kötelezte. A mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodás aláírásának ugyanis feltétele volt az antifragmentációs megállapodás megkötése. Az antifragmentációs kötelezettségek szerint az Android forráskódjának végrehajtása érdekében ezen eszközöknek meg kellett felelniük egy minimális kompatibilitási referenciaszabványnak, mivel az említett eszközöket egy sor kompatibilitási tesztnek vetették alá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár kétségtelen, hogy ezen antifragmentációs kötelezettségek az antifragmentációs megállapodást kötő egyes eredetiberendezés‑gyártók által forgalmazott valamennyi mobileszközre alkalmazandók, amennyiben ezen eszközök az Android operációs rendszer alatt vagy Android‑forkkal működnek, a Törvényszék a megtámadott ítélet 810. pontjában kifejtette, hogy a Bizottság a vitatott határozatban az antifragmentációs megállapodásokat csak annyiban tekintette visszaélésszerűnek, amennyiben azok arra kötelezték az eredetiberendezés‑gyártókat, hogy biztosítsák az általuk forgalmazott valamennyi olyan eszköznek az Android‑kompatibilitást meghatározó dokumentummal (a továbbiakban: kompatibilitást meghatározó dokumentum) való kompatibilitását, amelyek operációs rendszere Android vagy Android‑fork, beleértve azokat a eszközöket is, amelyekre a Google alkalmazásait előzetesen nem telepítették. Másként fogalmazva, a vitatott határozat az antifragmentációs megállapodásokat csak annyiban tekintette visszaélésszerűnek, amennyiben azok megtiltották az olyan intelligens mobileszközök forgalmazását, amelyek operációs rendszere nem kompatibilis Android‑fork, még a Google alkalmazásainak ezen eszközökre történő előzetes telepítésének hiányában is. A Törvényszéknek a megtámadott ítélet 811. pontjában szereplő megállapításai szerint ugyanis a Bizottság azon értékelését, miszerint a Play Store és a Google Search alkalmazás licence megadásának az antifragmentációs kötelezettségek tiszteletben tartásához kötése korlátozta a versenyt (a vitatott határozat (1036) preambulumbekezdése), azon értékeléssel összefüggésben kell értelmezni, amely szerint, bár igazolások elfogadhatók lehetnek akkor, ha olyan intelligens mobileszközökről van szó, amelyekre a GMS‑csomagot előzetesen telepítik, semmi esetre sem lehet ugyanez a helyzet Android‑forkok alatt működő olyan eszközök esetében, amelyekre nem telepítették a Google alkalmazásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék előtt hivatkozott negyedik jogalap első részében a Google és az Alphabet a Bizottságnak a szóban forgó magatartás versenykorlátozó jellegére vonatkozó értékeléseit vitatta. Az említett jogalap második részében arra hivatkoztak, hogy a Google magatartása mindenesetre objektíve igazolt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A verseny korlátozására vonatkozó, első részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott ítélet 828. pontjában megállapította, hogy „a Bizottság azt rója fel a Google‑nek, hogy a Play Store és a Google Search [alkalmazás] licenceinek megadását olyan kötelezettségek összességétől tette függővé, amelyek korlátozzák az e licenceket megszerezni kívánó eredetiberendezés‑gyártók szabadságát, éppen azért, mert megtiltják számukra, hogy egyébként bármely más, nem kompatibilis Android forkot futtató eszközt forgalmazzanak. E korlátozás az antifragmentációs megállapodásokból ered, amelyekben ez az egyetlen, a [vitatott] határozatban visszaélésszerűnek tekintett kötelezettség, mivel olyan intelligens mobileszközökre vonatkozik, amelyekre a Google alkalmazásai nincsenek előzetesen telepítve. A Bizottság ugyanis nem vitatja a Google azon jogát, hogy olyan eszközökre vonatkozó kompatibilitási követelményeket írjon elő, amelyekre az alkalmazásait telepítették. Ezzel szemben visszaélésszerűnek tartja a Google azon magatartását, amely a nem kompatibilis Android forkkal működő eszközök fejlesztésének és piaci jelenlétének megakadályozására irányul”. A Törvényszék ebből azt a következtetést vonja le, hogy ennélfogva meg kellett vizsgálnia, hogy a Bizottságnak sikerült‑e bizonyítania, hogy – amint azt a vitatott határozatban állította – a Google a nem kompatibilis Android‑forkok kiszorítására irányuló magatartást folytatott, és hogy e magatartást az EUMSZ 102. cikk értelmében véve versenyellenesnek lehet‑e minősíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is a Bizottság szerint a második visszaélést megvalósító magatartás tényleges fennállását illetően a Törvényszék a megtámadott ítélet 834. pontjában úgy ítélte meg, hogy e magatartásnak a Google és az Alphabet által is elismert fennállása bizonyítást nyert, és azt már az Android operációs rendszer létrehozásától kezdve ténylegesen végrehajtották.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami a követett célok versenyellenes jellegét illeti, a Törvényszék elsősorban a megtámadott ítélet 837–841. pontjában megállapította, hogy a vitatott határozatban említett belső dokumentumokból kitűnik, hogy az antifragmentációs kötelezettségeket többek között azzal a szándékkal alakították ki, hogy megakadályozzák az Android‑forráskód bármilyen, a Google által jóvá nem hagyott fejlesztését, megfosztva ezáltal a nem kompatibilis Android‑forkok fejlesztőit a kereskedelmi értékesítési lehetőségektől. A Törvényszék szerint magukból a Google nyilatkozataiból – amelyeket az ügy iratai is megerősítenek – kitűnik, hogy a vitatott határozatban visszaélésszerűnek minősített magatartást tudatosan valósították meg azzal a céllal, hogy korlátozzák a nem kompatibilis Android‑forkok piacra jutását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megállapításból kiindulva a Törvényszék másodsorban azt vizsgálta, hogy a Google és az Alphabet megalapozottan állítja‑e, hogy a Bizottság a vitatott határozatban nem bizonyította kellőképpen, hogy a szóban forgó magatartás alkalmas a verseny korlátozására. Így első lépésben a nem kompatibilis forkok által jelentett potenciális veszélyt értékelte. A megtámadott ítélet 847. pontjában a Törvényszék e tekintetben megállapította, hogy a Google és az Alphabet nem bizonyította, hogy a nem kompatibilis Android‑forkok semmi esetre sem jelenthettek volna számukra versenyfenyegetést. Ennélfogva a Törvényszék második lépésben azt vizsgálta meg, hogy az antifragmentációs megállapodások alkalmasak voltak‑e arra, hogy ténylegesen megnehezítsék a Google versenytársainak az operációs rendszerek piacára való belépését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek keretében a Törvényszék ezen ítélet 849. pontjában úgy ítélte meg, hogy bizonyítottnak kell tekinteni, hogy a jogsértés időszakában az antifragmentációs megállapodások akadályozták azokat a legfontosabb gazdasági szereplőket, amelyek kereskedelmi lehetőséget tudtak volna kínálni a nem kompatibilis Android‑forkok fejlesztői számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Törvényszék az említett ítélet 850. pontjában elutasította azt az érvet, miszerint a Bizottság tévesen értelmezte az Amazon.com, Inc. által kifejlesztett nem kompatibilis Android‑fork, vagyis a Fire OS sikertelenségét, mivel e sikertelenség más tényezőkkel, a Google és az Alphabet szerint többek között a Play Store elérhetetlenségével magyarázható. Bár a Törvényszék elismerte, hogy a Play Store egy „must have”, amelyet szándékosan az Android‑ökoszisztéma résztvevői számára tartanak fenn, úgy ítélte meg, hogy a Google és az Alphabet nem hozott fel olyan elemet, amely cáfolhatná a vitatott határozatban szereplő azon megállapításokat, amelyek szerint az eladások szempontjából legjelentősebb eredetiberendezés‑gyártók közül hat megtagadta azt, hogy az Amazon.commal a Fire OS alatt működő eszközök fejlesztésére irányuló megállapodásokat kössön, arra hivatkozva, hogy az az antifragmentációs megállapodások egyértelmű megsértését jelentené (a vitatott határozat (1094) preambulumbekezdése). A Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy még ha más indokok is magyarázhatják a Fire OS kereskedelmi sikertelenségét, amelyek végeredményben nem függetlenek a Google üzletpolitikájától, a Bizottság mindazonáltal bizonyította, hogy az antifragmentációs megállapodások megfosztották ezt az operációs rendszert azoktól az értékesítési lehetőségektől, amelyeket a Google‑lel antifragmentációs megállapodást kötő eredetiberendezés‑gyártók jelenthettek volna a számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék továbbá a megtámadott ítélet 855. pontjában megállapította, hogy a Google által a saját API‑jai rendelkezésre bocsátásával kapcsolatban követett üzletpolitikát mint háttérelemet figyelembe kell venni az antifragmentációs megállapodásokkal bevezetett értékesítési korlátozások hatásának értékelése során. E hatás ugyanis jelentős, mivel a Google és az Alphabet nem vitatta, hogy a Google saját API‑jai és a forráskód alapváltozatai közötti technológiai különbség a jogsértés teljes időszakában nőtt. A Google saját API‑jaihoz való hozzáférés tehát stratégiai jelentőséggel bír a fejlesztők és az eredetiberendezés‑gyártók számára, mivel e saját API‑k nélkül az alkalmazások nem működnének megfelelően, és e hibák kijavítása többszörös és magas költségekkel járna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Törvényszék a második jogalap vizsgálatára támaszkodva a megtámadott ítélet 856. pontjában megállapította, hogy a Google saját API‑jaival rendelkezni kívánó eredetiberendezés‑gyártóknak mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodást kellett kötniük, ami előzetesen az antifragmentációs megállapodások feltételeinek elfogadását feltételezte. A Törvényszék ebből azt a következtetést vonta le, hogy a Google‑nek a saját API‑jai fejlesztésére és forgalmazására vonatkozó politikája antifragmentációs megállapodások megkötésére való ösztönzést jelentett, amely megállapodások korlátozták a nem kompatibilis Android‑forkok értékesítési lehetőségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben, mivel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a második visszaélés a kompatibilitást meghatározó dokumentumban meghatározott műszaki szabványok összességének olyan eszközökre való alkalmazásában állt, amelyekre nem telepítették a GMS‑csomagot, és átfogóan elemezte a vitatott magatartás által eredményezett versenykorlátozás hatásait, a Törvényszék a megtámadott ítélet 864. pontjában megállapította, hogy a Bizottság a Google és az Alphabet állításával ellentétben nem volt köteles pontosan meghatározni a kompatibilitást meghatározó dokumentum azon szabványait, amelyek e hatásokat okozták. A vitatott határozatban a Google‑nek felrótt kifogások ugyanis nem az általa meghatározott kompatibilitási kötelezettségek tartalmára vonatkoznak, hanem a Google annak megakadályozására irányuló magatartására, hogy a nem kompatibilis Android‑forkok kereskedelmi értékesítési lehetőségeket találjanak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzése végén a Törvényszék megállapította, hogy a Google és az Alphabet nem bizonyította, hogy a nem kompatibilis Android‑forkok semmi esetre sem jelenthettek volna számukra versenyfenyegetést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az objektív igazolások fennállására vonatkozó, második részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 866. pontjában a Törvényszék emlékeztetett arra, hogy a Bizottság a vitatott határozatban úgy ítélte meg, hogy a Google és az Alphabet által hivatkozott objektív igazolások egyike sem fogadható el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, ami az Android‑ökoszisztémán belül a kompatibilitás védelmének és a fragmentáció – vagyis az egymással inkompatibilis platformok megsokszorozódása – megelőzésének szükségességét illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 878. pontjában mindenekelőtt megállapította, hogy a Bizottság a vitatott határozatban nem állapította meg, hogy az azon Android‑forkok kompatibilitásának biztosítására irányuló kötelezettségek bevezetése, amelyekre a Play Store‑t és a Google Search alkalmazást telepítik, az EUMSZ 102. cikk megsértésének minősül. A Bizottság csak azt a tilalmat tekintette visszaélésszerűnek, hogy az olyan eszközöket forgalmazó eredetiberendezés‑gyártók, amelyekre a GMS‑csomagot telepítették, egyebekben nem kínálhattak kereskedelmi értékesítési lehetőségeket a nem kompatibilis Android‑forkok részére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 878. pontjában szereplő megállapításai szerint az következik, hogy a Google és az Alphabet által előadott, az Android‑ökoszisztémán belüli kompatibilitás biztosításának szükségességére vonatkozó igazolás nem kapcsolódik a második visszaéléshez, és ennélfogva nem releváns. Ezt követően az azon kockázatra vonatkozó egyetlen indok, hogy a fragmentáció veszélyeztetné az Android operációs rendszer „túlélését”, nem igazolhatta a nem kompatibilis Android‑forkok vonatkozásában az antifragmentációs megállapodásokból eredő, az összes értékesítési lehetőségtől való megfosztást. Anélkül, hogy el kellene dönteni a felek közötti vitát arról, hogy a fragmentáció a Google és az ágazat egésze számára hátrányos lett volna‑e, vagy előnyökkel járhatott volna‑e, a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy elegendő annak megállapítása, hogy a Google és az Alphabet nem kérdőjelezi meg a vitatott határozatban az Android‑ökoszisztéma fölényes piaci erejével kapcsolatban tett megállapításokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami a Google és az Alphabet jóhírneve védelmének e vállalkozások által hivatkozott szükségességét illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 883. pontjában megállapította, hogy ez utóbbiak annak állítására szorítkoznak, hogy a kompatibilis Android‑forkokkal működő eszközök kereskedelmi származását illető bármilyen zavar kiküszöbölése érdekében a Bizottság által javasolt intézkedések (mint például az „Android” megnevezést ezek számára fenntartó védjegyek lajstromozása) elégtelenek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék szerint a Google és az Alphabet semmilyen részletes bizonyítékkal nem szolgált ezen állítás alátámasztására. Ennélfogva nem tudták bizonyítani azt, hogy a jóhírnevük megóvása érdekében nem képesek hatékonyan megvédeni a szellemi tulajdonjogaikat például azáltal, hogy megtiltják a „Google” és az „Android” megjelölések használatát a nem kompatibilis Android‑forkokkal működő, az Android‑ökoszisztémán kívüli eszközökön. Márpedig az ilyen intézkedések bizonyosan kevésbé korlátozták volna a versenyt, mint a nem kompatibilis Android‑forkoknak az antifragmentációs megállapodásokból eredő kiszorítása. E kiszorítás tehát az állítólagos célhoz képest aránytalan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, ami annak szükségességét illeti, hogy a Google megszüntesse a technológiájának harmadik személyek rendelkezésére bocsátásából eredő holtteherhatásokat, a Törvényszék a megtámadott ítélet 886. pontjában lényegében rámutatott arra, hogy e rendelkezésre bocsátás a Google azon döntésének velejárója volt, hogy hozzáférhetővé teszi az Android forráskódját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, ami a Google és az Alphabet arra vonatkozó érvét illeti, hogy a Bizottság nem mérlegelte az antifragmentációs megállapodások versenyt támogató hatásait és versenyellenes hatásait, a Törvényszék megállapította, hogy nincs szükségszerű viszony egyrészt a nem kompatibilis Android‑forkok kizárása, másrészt pedig az Android‑ökoszisztémán belüli kompatibilitás – amely egyébként az antifragmentációs kötelezettségek által követett célnak minősül – között. E körülmények között a Törvényszék a megtámadott ítélet 891. pontjában megállapította, hogy a Google és az Alphabet megalapozatlanul állítja, hogy a Bizottságnak egymással szemben mérlegelnie kellett volna egyrészt az antifragmentációs kötelezettségeknek az Android‑ökoszisztémán belüli versenyt támogató hatásait, amelyek az említett ökoszisztéma résztvevői számára a kompatibilitás előnyeiből erednek, másrészt pedig az ezen ökoszisztémán kívül kifejtett versenykorlátozásokat, mivel a Bizottság kizárólag e korlátozásokat azonosította a második visszaélésként.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a negyedik jogalap vizsgálatának eredményeként megállapította, hogy a nem kompatibilis Android‑forkok antifragmentációs megállapodások révén történő kiszorításának versenyellenes jellegét bizonyítottnak kell tekinteni. A Google és az Alphabet állításával ellentétben a Törvényszék a megtámadott ítélet 893. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság megfelelően figyelembe vette a releváns gazdasági és jogi hátteret, valamint a második visszaélés által kiváltott konkrét hatásokat. Ennélfogva, miután a Bizottság a vitatott korlátozások fennállását és azok versenyre gyakorolt hatásait megfelelően bizonyította, nem volt köteles – ellentétben a Google és az Alphabet, valamint az őket támogató beavatkozó felek álláspontjával – ezenfelül kontrafaktuális elemzést is végezni annak felmérésére, hogy a második visszaélés hiányában milyen hipotetikus következményeket lehetett volna megfigyelni az Android‑alkalmazás‑áruházak és az általános keresési szolgáltatások piacain, ahol az említett visszaélést megállapították, valamint a licencelt operációs rendszerek piacán, ahol a Google szintén erőfölényben volt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">E.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ötödik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kereset két részből álló ötödik jogalapjában a Google és az Alphabet arra hivatkozott, hogy a Bizottság megsértette a védelemhez való jogukat azáltal, hogy nem tartotta tiszteletben egyrészt a meghallgatáshoz való jogukat, másrészt az iratbetekintési jogukat. Ezen eljárási szabálytalanságok érvénytelenítik a vitatott határozat következtetéseit, és indokolják annak megsemmisítését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ötödik jogalap második részében, amelyet a Törvényszék elsőként vizsgált meg, a Google és az Alphabet lényegében azt rótta fel a Bizottságnak, hogy olyan, harmadik személyekkel tartott találkozókra vonatkozó feljegyzéseket küldött nekik, amelyek nem tették lehetővé számukra a megbeszélések tartalmának, valamint az e találkozók során megvitatott témákról nyújtott információk jellegének megértését, és ennélfogva azt sem, hogy e tekintetben megfelelően érvényesítsék a védelemhez való jogukat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár a Törvényszék a megtámadott ítélet 932. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság által megküldött feljegyzések jó része túlságosan megkésett és túl rövid volt ahhoz, hogy az 1/2003 rendelet értelmében vett kikérdezés rögzítésének minősülhessen, a megtámadott ítélet 939. pontjában megállapította, hogy a Google és az Alphabet nem bizonyította, hogy az említett eljárási szabálytalanságok hiányában jobban tudták volna biztosítani a védelmüket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ötödik jogalap első részében a Google és az Alphabet azt állította, hogy a Bizottságnak ahelyett, hogy tényállást közlő leveleket küldött nekik, egy vagy több kiegészítő kifogásközlést kellett volna elfogadnia, és így újból biztosítania kellett volna számukra a meghallgatáshoz való jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Törvényszék a megtámadott ítélet 966–969. pontjában megállapította, hogy a jelen ügyben a Google és az Alphabet a kifogásközlésre adott válaszukban jelezték, hogy a meghallgatáshoz való jogukról lemondanak. Ennélfogva a Törvényszék a megtámadott ítélet 971. pontjában úgy ítélte meg, hogy függetlenül a Google és az Alphabet által annak eldöntésével kapcsolatban hivatkozott nehézségektől, hogy hasznos lenne‑e meghallgatás tartása, e vállalkozások nem róhatják fel a Bizottságnak, hogy a kifogásközlést követően nem tartott meghallgatást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a Törvényszék ezen ítélet 976. pontjában megjegyezte, hogy a Bizottság később két, tényállást közlő levelet küldött a Google‑nek és az Alphabetnek, az egyiket 2017. augusztus 31‑én, a másikat pedig 2018. április 11‑én. Márpedig, mivel a Google‑nek és az Alphabetnek volt alkalma írásbeli észrevételei megtételére, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy e levelek megküldése kizárja az új meghallgatás tartásához való jogot, ami megalapozta a Google és az Alphabet által 2018. május 7‑én benyújtott, erre irányuló kérelemnek a meghallgatási tisztviselő általi elutasítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Törvényszék a megtámadott ítélet 981. és 982. pontjában megállapította, hogy bár e levelek formálisan semmilyen kifogással nem egészítik ki a kifogásközlésben szereplő kifogásokat, lényegesen kiegészítik a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások visszaélésszerű jellegére vonatkozó kifogás tartalmát és terjedelmét, amelyet a Bizottság a kifogásközlésben nem támasztott alá kellőképpen, így az említett levelek jelentősen módosítják a vitatott jogsértésekre vonatkozó bizonyítékokat. Ez különösen az AEC‑tesztet érinti, amely a jelen ügyben tényleges jelentőséggel bírt annak Bizottság általi értékelése során, hogy a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások képesek‑e kiszorító hatást gyakorolni az azonos hatékonyságú versenytársakra.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ebből a megtámadott ítélet 995. és 996. pontjában azt a következtetést vonta le, hogy mivel a Bizottság csak a második, tényállást közlő levél szakaszában közölte azon adatokat, amelyeket az AEC‑teszt elvégzése érdekében figyelembe kívánt venni, úgy kell tekinteni, hogy ezen intézmény lényegesen módosította a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokra vonatkozó kifogás tartalmát. Következésképpen e sajátos összefüggésben a Bizottságnak, amely semmilyen időbeli nyomásnak nem volt kitéve, kiegészítő kifogásközlést kellett volna elfogadnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">114</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság tehát azáltal, hogy kiegészítő kifogásközlés helyett két, tényállást közlő levelet küldött, és nem biztosította meghallgatás tartását az e két, tényállást közlő levélre válaszul benyújtott észrevételekkel kapcsolatban, megkerülte a Google és az Alphabet azon jogát, hogy az ezen észrevételekre vonatkozó érveiket szóban kifejthessék, és megsértette a védelemhez való jogukat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">115</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megfontolásokra tekintettel a Törvényszék a megtámadott ítélet 1005. pontjában helyt adott a kereset ötödik jogalapja első részének, és megsemmisítette a vitatott határozatot annyiban, amennyiben az visszaélésszerűnek minősíti a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokat, ezáltal megerősítve a kereset harmadik jogalapjának vizsgálatát követően tett megállapítást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">F.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hatodik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">116</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kereset első öt jogalapjának vizsgálatát követően a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy értékelnie kell az általa már levont következtetéseknek a vitatott határozatra gyakorolt következményeit. Mivel e következmények érintették a bírságot, a Törvényszék a megtámadott ítélet 1009. pontjában úgy ítélte meg, hogy ki kell fejtenie, hogy a korlátlan felülvizsgálati jogköre keretében elvégzendő értékelés során milyen mértékben kell figyelembe venni a kereset hatodik jogalapja keretében hivatkozott érvelést, amely a bírság kiszámítása során figyelembe vett különböző elemekre vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">117</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kereset három részből álló hatodik jogalapjában a Google és az Alphabet megjegyezte, hogy még ha a Törvényszék az első öt jogalapban hivatkozott érvekkel ellentétben meg is erősítené a vitatott határozatnak az EUMSZ 102. cikk megsértésének fennállására vonatkozó értékeléseit, három hiba is megköveteli a bírság törlését vagy jelentős csökkentését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">118</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a Google és az Alphabet először is azt állította, hogy a jogsértést nem szándékosan, és nem is gondatlanságból követték el, másodszor, hogy a vitatott határozat sérti az arányosság elvét, harmadszor pedig, hogy e határozat jelentős számítási hibákat tartalmaz az 1/2003/EK rendelet 23. cikke (2) bekezdésének a) pontja alapján kiszabott bírságok megállapításáról szóló bizottsági iránymutatás (HL 2006. C 210., 2. o.) (a továbbiakban: bírságkiszabási iránymutatás) Bizottság általi alkalmazására tekintettel. E tekintetben a Google és az Alphabet azt állította, hogy a Bizottság hibásan számította ki a releváns eladások értékét, helytelen súlyossági szorzót és indokolatlan kiegészítő összeget alkalmazott, valamint nem vett figyelembe különböző enyhítő körülményeket, köztük bizonyos magatartások korlátozott időtartamát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">119</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első lépésben a Törvényszék a kereset első öt jogalapjának vizsgálatát követően egy sor, a jogsértésre vonatkozó következtetést vont le. A megtámadott ítélet 1015. pontjában a Törvényszék megállapította, hogy – amint a kereset első, második és negyedik jogalapjának az anyagi jogi vonatkozások tekintetében, valamint az ötödik jogalap második részének az eljárási vonatkozások tekintetében történő vizsgálatából következik – a Bizottság bizonyította az egységes és folyamatos jogsértést alkotó első–harmadik visszaélés visszaélésszerű jellegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">120</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen 1015. pontban azonban úgy ítélte meg, hogy a kereset harmadik jogalapjának és az ötödik jogalap első részének vizsgálatából az következik, hogy annyiban, amennyiben a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vitatott határozatban megállapított negyedik elkülönülő visszaélés az EUMSZ 102. cikk értelmében vett erőfölénnyel való visszaélésnek minősül, ezen intézmény megsértette a Google és az Alphabet védelemhez való jogát, és a vitatott határozatban több értékelési hibát is elkövetett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">121</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva a Törvényszék a megtámadott ítélet 1016. pontjában kizárólag annyiban semmisítette meg a vitatott határozat 1., 3. és 4. cikkét, amennyiben ezen 1. cikk megállapítja, hogy a Google és az Alphabet az EUMSZ 102. cikkbe ütköző, négy elkülönülő visszaélésből álló egységes és folyamatos jogsértést követett el, amely visszaélések közül a negyedik abban áll, hogy egyes bevételmegosztási megállapodások keretében a Google Search alkalmazás előre meghatározott eszközportfólión történő kizárólagos előzetes telepítésétől tették függővé a bevételeknek az eredetiberendezés‑gyártókkal és mobilhálózat‑üzemeltetőkkel való megosztását, illetve annyiban, amennyiben az említett 3. és 4. cikk e negyedik visszaélésre hivatkozik. Következésképpen a Törvényszék úgy határozott, hogy megváltoztatja a vitatott határozat 2. cikkét, amennyiben az a Google‑nek és az Alphabetnek az EUMSZ 102. cikkbe ütköző, a negyedik visszaélést is magában foglaló egységes és folyamatos jogsértésben való részvételét szankcionáló bírságot szab ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">122</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék mindazonáltal ezen ítélet 1018. pontjában – az EUMSZ 102. cikkre tekintettel történő minősítésük megalapozottságától függetlenül – úgy ítélte meg, hogy a Bizottság a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokat – csakúgy, mint egyébként az eszközönkénti bevételmegosztási megállapodásokat is – a vitatott határozatban helyesen vette figyelembe a ténybeli háttérelemekként az egységes és folyamatos jogsértés első és második – a vitatott határozatban első, második és harmadik elkülönülő visszaélésnek minősített – aspektusa által okozott kiszorító hatások értékelése során, amely visszaélések visszaélésszerű jellegét a kereset második és negyedik jogalapja nem kérdőjelezte meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">123</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Törvényszék az említett ítélet 1019. pontjában rámutatott különösen arra, hogy a bevételmegosztási megállapodások versenyjogi szempontból való minősítésétől függetlenül a Google által tanúsított magatartások együttes hatásai lehetővé tették e vállalkozás számára, hogy a Google Search alkalmazás tekintetében olyan kizárólagos előzetes telepítésben részesüljön, amely legalább 2016‑ig lefedte az Androidból származó operációs rendszerek alatt működő, EGT‑n belül forgalmazott eszközök több mint felét (a vitatott határozat (822) preambulumbekezdése és 908. lábjegyzete).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">124</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előírták, hogy a GMS‑csomaggal felszerelt eszközöknek meg kell felelniük a kompatibilitást meghatározó dokumentumban foglalt, egyébként az antifragmentációs megállapodások – amelyek megkötését a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások megkötésének előfeltételeként írták elő – alapján az eredetiberendezés‑gyártókra minden olyan eszközük tekintetében alkalmazandó műszaki kompatibilitási szabványoknak, amelynek operációs rendszere az Android származékos változata volt. A kompatibilitást meghatározó dokumentum és a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások közötti ezen kapcsolat a Törvényszék szerint megkönnyítette a Google által követett átfogó stratégia végrehajtását. A Törvényszék szerint a Bizottság ezért helyesen tette, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások által az általános keresési szolgáltatások piacaira gyakorolt hatások értékelése során figyelembe vette a kompatibilitást meghatározó dokumentumot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">125</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ennélfogva ugyanezen ítélet 1021. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Google‑nek felrótt magatartások visszaélésszerű jellegének értékelése szempontjából releváns ténybeli körülményeknek tekintett ezen elemek bizonyítják egyrészt az egységes és folyamatos jogsértés első aspektusa és a Google által a jogsértés teljes időszaka alatt kötött bevételmegosztási megállapodások közötti kapcsolat, másrészt pedig az egységes és folyamatos jogsértést alkotó első és második visszaélés közötti kapcsolat fennállását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">126</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék szerint a kereset első, második és negyedik jogalapjának vizsgálata ezenkívül bizonyította, hogy az első és a második vitatott korlátozás átfogó stratégia részét képezte. E megállapítás alapján a Bizottság megalapozottan vélte úgy, hogy a Google azon magatartását, hogy különleges feltételekhez köti egyrészt az Android operációs rendszer használatát, másrészt bizonyos alkalmazások és bizonyos szolgáltatások igénybevételét, az EUMSZ 102. cikkbe ütköző egységes és folyamatos jogsértésnek kell minősíteni (a vitatott határozat (2) preambulumbekezdése és 1. cikke).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">127</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megfontolások alapján, valamint a Google és az Alphabet erre irányuló kérelmének megfelelően a Törvényszék második lépésben az EUMSZ 261. cikkben és az 1/2003 rendelet 31. cikkében számára biztosított korlátlan felülvizsgálati jogkör alapján határozott a bírság összegéről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">128</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a Törvényszék a megtámadott ítélet 1051. pontjában mindenekelőtt megállapította, hogy a jogsértést szándékosan követték el, amit a bírság összegének meghatározásakor figyelembe kell venni. A Törvényszék ezt követően azt vizsgálta, hogy milyen mértékben kell figyelembe venni a jogsértés súlyát és időtartamát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">129</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A súlyt illetően a Törvényszék először is a megtámadott ítélet 1060. pontjában helyénvalónak ítélte, hogy a Google által a jogsértésben való részvételének utolsó teljes évében teljesített eladások értékét vegye figyelembe, másodszor pedig ezen ítélet 1066. pontjában helyénvalónak tartotta, hogy az eladásoknak a bírság alapösszegének kiszámítása során figyelembe vett értékéből ne zárja ki a Google honlapján végzett általános keresésekből származó bevételeket. Harmadszor az említett ítélet 1071. pontjában úgy ítélte meg, hogy a forgalomszerzési költségek nem vonhatók le az eladások értékéből. Ebben az összefüggésben a Törvényszék ugyanezen ítélet 1081. pontjában megállapította, hogy az eladások értéke 11%‑ának megfelelő, állandó súlyossági együttható alkalmazása nem tükrözi megfelelően a jogsértés tényleges végrehajtását, és különösen annak az érintett időszakban fennálló intenzitását, különösen a Google által 2012‑től 2014‑ig tanúsított versenyellenes magatartásokat illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">130</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a jogsértés időtartamát illeti, a Törvényszék a megtámadott ítélet 1085. pontjában elutasította a Bizottság azon döntését is, hogy egyetlen globális szorzót alkalmaz (a vitatott határozat (1461) preambulumbekezdése). A Törvényszék szerint a jelen ügyben megfelelőbb más paramétereket is figyelembe venni annak érdekében, hogy jobban tükrözzenek bizonyos, a jogsértés időbeli lefolyására jellemző sajátosságokat, figyelemmel többek között a jogsértés változó intenzitására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">131</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítélet 1086. pontjában a Törvényszék ennélfogva a Bizottság által a bírságkiszabási iránymutatásban kifejtett általános módszertan alkalmazásával meghatározott lineáris számtani módszertől eltérő módszert alkalmazott. A Törvényszék szerint az ilyen választás az arányosság és a szankciók egyéniesítése elvének megfelelően jobban biztosítja azt, hogy megfelelően figyelembe vegyék a jelen ügy sajátosságait, anélkül azonban, hogy ez sértené a kellő elrettentő hatás elérésének szükségességét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">132</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így ezen ítélet 1087. és 1088. pontjában a Törvényszék egyrészt figyelembe vette az első visszaélések egymást kiegészítő jellegét, másrészt pedig több időszakot különböztetett meg annak érdekében, hogy figyelembe vegye különösen a versenyellenes magatartások időbeli intenzitását, valamint az e magatartásokat övező egyéb ténybeli elemeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">133</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék az említett ítélet 1088. pontjában három időszakot azonosított. Az első, úgynevezett „tájékozódási” időszak 2011. január 1‑jétől 2012. augusztus 1‑jéig tartott. Ezen időszakot a Google által a mobileszközökön az internetre való áttérés biztosítása érdekében követni kívánt átfogó stratégia kialakítása jellemezte. A második időszak 2012. augusztus 1‑jén kezdődött, és a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások lejártakor, azaz 2014. március 31‑én fejeződött be. A jogsértés intenzitása e második időszak alatt volt a legmagasabb, mivel hatásai egyesítették a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások (mindkét termékcsomag esetében) és az antifragmentációs megállapodás korlátozó aspektusait egy olyan összefüggésben, amelyben a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások által biztosított kizárólagosság ennek megfelelően csökkentette a GMS‑csomaggal felszerelt eszközökre történő egyidejű előzetes telepítés elméleti lehetőségeit. A harmadik időszak 2014. március 31‑től a vitatott határozat elfogadásának időpontjáig tartott. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy e harmadik időszakban a versenytársak nagyobb szabadsággal rendelkeztek az eszközönkénti bevételmegosztási megállapodások esetében, mint a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások hatálya alatt. Ezzel szemben úgy ítélte meg, hogy az említett időszak vonatkozásában figyelembe kell vennie a saját API‑k kifejlesztését, amely súlyosbította az antifragmentációs megállapodások kiszorító hatásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">134</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E felosztás lehetővé tette a Törvényszék számára annak figyelembevételét, hogy a Google 2014. március 31‑től önként megszüntette a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokat annak érdekében, hogy azokat eszközönkénti bevételmegosztási megállapodásokkal váltsa fel. Ez szükségszerűen azzal a hatással járt, hogy csökkentette a Google Search alkalmazásnak és a Chrome böngészőnek az EGT‑n belül forgalmazott, GMS‑csomaggal felszerelt bizonyos eszközökre való kizárólagos előzetes telepítése által eredményezett piaclezárást. Ezenfelül a szóban forgó magatartások hatásai a második időszak vonatkozásában különösen jelentősek voltak, amit szintén figyelembe kellett venni, mivel e hatások mind a Google, mind pedig versenytársai számára kritikus időpontban, azaz az internet mobileszközökön történő fejlődésének időpontjában érvényesültek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">135</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülményeken túlmenően a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a ténybeli háttér a Google vonatkozásában nem indokolja enyhítő körülmények elismerését, vagy ellenkezőleg, súlyosító körülmények figyelembevételét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">136</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E megfontolások, többek között egy olyan átfogó stratégia jelentős időn keresztül történő szándékos végrehajtása alapján, amelynek fennállását nem kérdőjelezték meg a Bizottság által elkövetett, a vitatott határozatban vizsgált harmadik magatartást érintő hibák, és amely a jogsértés időszaka alatt különböző intenzitású hatásokat fejtett ki, a Törvényszék a megtámadott ítélet 1099. és 1100. pontjában megállapította, hogy helyesen értékelve a jogsértés súlyát és időtartamát, a Google‑lel szemben kiszabott bírság összegét 4 125 000 000 euróban kell megállapítani 4 342 865 000 euró helyett. Egyébiránt az Alphabetet mint anyavállalatot 1 520 605 895 euró összeg erejéig együttesen és egyetemlegesen felelősnek tekintette a Google által 2015. október 2‑től 2018. július 18‑ig tanúsított jogsértő magatartásért.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">137</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a megtámadott ítélet 1111. pontjában kifejtette továbbá, hogy a korlátlan felülvizsgálati jogkör alapján általa kiszabott bírság összege nem haladja meg az 1/2003 rendelet 23. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében előírt összeget, vagyis az Alphabet által az előző üzleti évben elért teljes forgalom 10%‑át.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">138</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az e jogkör gyakorlása során figyelembe vett körülményekre tekintettel a Törvényszék nem tartotta szükségesnek, hogy határozzon a Google és az Alphabet által a 2017‑ben teljesített releváns eladások értéke 11%‑ának megfelelő kiegészítő összeggel kapcsolatban előadott érvek megalapozottságáról (lásd a vitatott határozat (1467) és (1468) preambulumbekezdését), mivel a Törvényszék ilyen paramétert nem vett figyelembe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">139</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a Törvényszék a megtámadott ítélet 1113. pontjában úgy módosította a vitatott határozat 2. cikkét, hogy a Google‑lel szemben a vitatott határozat 1. cikkében említett egységes és folyamatos jogsértés miatt kiszabott bírság összegét 4 125 000 000 euróban állapította meg, amelyből az Alphabet a 2015. október 2‑től a vitatott határozat elfogadásának időpontjáig tartó időszak vonatkozásában 1 520 605 895 euró összeg erejéig egyetemlegesen felelős.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">140</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezők kérelmei és a Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">141</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésükben a Google és az Alphabet – az ADA, a CCIA, a Gigaset, a HMD és az Opera által támogatva – azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">helyezze hatályon kívül a megtámadott ítéletet;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">semmisítse meg a vitatott határozatot;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">másodlagosan, az ügyet utalja vissza a Törvényszék elé;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">harmadlagosan, helyezze hatályon kívül a megtámadott ítélet rendelkező részének 2. pontját, és a kiszabott bírság összegét jelentősen alacsonyabb összegben állapítsa meg, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">kötelezze Bizottságot a jelen eljárással és a Törvényszék előtti eljárással összefüggésben felmerült összes költség viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">142</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság, a BEUC, a FairSearch és a Seznam azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a fellebbezést, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">kötelezze a Google‑t a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">143</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság elnöke 2023. január 19‑i Google és Alphabet kontra Bizottság végzésével (C‑738/22 P, EU:C:2023:44), valamint 2023. április 18‑i Google és Alphabet kontra Bizottság végzésével (C‑738/22 P, EU:C:2023:326) elrendelte az elsőfokú eljárásba beavatkozó felekkel szemben egyrészt a fellebbezés A.2. mellékletében szereplő dokumentum, illetve másrészt a Bizottság válaszbeadványának 98. lábjegyzetében szereplő bizonyos információk bizalmas kezelését, így csak e dokumentum és e beadvány nem bizalmas változatát kézbesítették e beavatkozó feleknek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">144</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fellebbezésük alátámasztása érdekében a Google és az Alphabet hat jogalapra hivatkozik, amelyek közül az első a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előzetes telepítési feltételei és azok állítólagos kiszorító hatásai közötti okozati összefüggés Törvényszék általi vizsgálata során elkövetett hibán alapul, a második jogalap a vitatott határozat annak ellenére történő téves megerősítésén alapul, hogy a Bizottság elmulasztotta bizonyítani az azonos hatékonyságú versenytársak kiszorítására való alkalmasságot, a harmadik jogalap azon alapul, hogy a Törvényszék hibát követett el, amikor átírta a vitatott határozatban szereplő, az antifragmentációs kötelezettségekkel kapcsolatos visszaélésre vonatkozó megállapítást, és az állítólagos kiszorító hatásokat olyan magatartásnak tudta be, amelynek visszaélésszerű jellegét a Bizottság nem állapította meg, a negyedik jogalap az antifragmentációs kötelezettségek objektív igazolásainak téves értékelésén, az ötödik a vitatott határozatnak a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokkal kapcsolatos visszaélés hiánya ellenére történő téves megerősítésén, a hatodik pedig azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen gyakorolta a bírság megváltoztatására vonatkozó korlátlan felülvizsgálati jogkörét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvelése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">145</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Négy részből álló első jogalapjukban a Google és az Alphabet arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek és azok állítólagos kiszorító hatásai közötti okozati összefüggés vizsgálata során tévesen alkalmazta a jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">146</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlatból, és különösen a 2015. október 6‑i Post Danmark ítéletből (C‑23/14, EU:C:2015:651, 47. pont) kitűnik, hogy a Bizottságnak bizonyítania kell, hogy a visszaélés kiszorító hatásai a szóban forgó konkrét magatartásnak tudhatók be, mivel e hatások nem vélelmezhetők. Márpedig a Bizottság a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokat illetően e kötelezettségnek nem tett eleget, és a Törvényszék e téves megközelítést megerősítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">147</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A BEUC által támogatott Bizottság úgy véli, hogy e jogalap teljes egészében hatástalan, mivel azon a téves feltevésen alapul, hogy a kontrafaktuális elemzés az egyetlen mód annak meghatározására, hogy valamely magatartás sérti‑e az EUMSZ 102. cikket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">148</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A FairSearch azt állítja, hogy az említett jogalap új, következésképpen elfogadhatatlan. A Google és az Alphabet ugyanis a Törvényszék előtt azt állította, hogy a Bizottság nem bizonyította a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek és a Google piaci részesedései közötti okozati összefüggést. Márpedig fellebbezésükben a Google és az Alphabet azt állítja, hogy a hiba abban állt, hogy az állítólagos kiszorító hatásokat nem kizárólag a visszaélésszerű magatartásnak tulajdonították.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">149</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első rész azon alapul, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság a vitatott határozat (765) és (888) preambulumbekezdésében jogszerűen vizsgálhatta a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek jogszerűségét a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások és a bevételmegosztási megállapodások együttes hatásait figyelembe véve. A Törvényszék így tévesen vette figyelembe a bevételmegosztási megállapodások hatását mind a Google Search alkalmazás árukapcsolásának értékelése során a megtámadott ítélet 433–435. pontjában, mind pedig a Chrome böngésző árukapcsolásának értékelése során ezen ítélet 442–457. pontjában. A Törvényszék tehát tévesen alkalmazta a jogot, mivel nem bizonyította, hogy az állítólagos kiszorító hatások a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételeknek tudhatók be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">150</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet ennek kapcsán öt érvet fejt ki. Először is, mivel a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások és a bevételmegosztási megállapodások különálló megállapodások voltak, a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások aláírói nem voltak kötelesek bevételmegosztási megállapodásokat kötni, így a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek jogszerűségét nem lehetett volna a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások és a bevételmegosztási megállapodások együttes hatásaira tekintettel értékelni. Másodszor, mind az eszközönkénti bevételmegosztási megállapodások, mind pedig a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások jogszerűek. Hatásaik tehát szükségszerűen az érdemeken alapuló verseny eredményei. Harmadszor, a Törvényszék érvelését követve minden kontrafaktuális forgatókönyvnek úgy kell értelmeznie a bevételmegosztási megállapodásokat mint a Google Search alkalmazás kizárólagos előzetes telepítésének és alapértelmezettkénti beállításának biztosítására szolgáló jogszerű eszközöket. Következésképpen a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek nem fejthettek ki saját kiszorító hatásokat, mivel a bevételmegosztási megállapodások önmagukban ki tudtak váltani hasonló hatásokat. Negyedszer, a Törvényszék a megtámadott ítélet 451. és 452. pontjában nem vehette volna figyelembe a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások és az eszközönkénti bevételmegosztási megállapodások együttes hatásait, mivel a vitatott határozat ez utóbbiakra nem terjedt ki. A Google és az Alphabet e tekintetben nem tudott védekezni a Törvényszék előtt. Ötödször, a Törvényszék mindenesetre elmulasztotta kifejteni, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások és a bevételmegosztási megállapodások együttes hatásai hogyan eredményeztek versenyellenes piaclezárást, tekintettel a bevételmegosztási megállapodások általi alacsony lefedettségre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">151</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Gigaset azt állítja, hogy a Törvényszék a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt feltételek jogszerűségének elemzése során tévesen vette figyelembe releváns elemként a bevételmegosztási megállapodásokat, amelyek jogszerűek. Nemcsak hogy a bevételmegosztási megállapodások hatásai nem tudhatók be a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásoknak, hanem azt is meg kell jegyezni, hogy nem minden, mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodást kötő eredetiberendezés‑gyártó kötött szükségszerűen bevételmegosztási megállapodást is, így nem lehet ilyen általánosítást tenni. Ez a helyzet egyébként a Gigaset esetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">152</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMD – a Google és az Alphabet által hivatkozottakhoz hasonló okokból – szintén úgy véli, hogy a Törvényszék a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek jogszerűségének értékelése során nem vehette volna figyelembe a bevételmegosztási megállapodásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">153</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Opera úgy véli, hogy általában véve meglepő, hogy a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a nem kizárólagos előzetes telepítési feltételek visszaélésszerűek, míg a kizárólagos előzetes telepítéshez vezető mechanizmusok nem visszaélésszerűek. Az ilyen megközelítés végső soron azzal a következménnyel járna, hogy csökkennének a Google olyan versenytársainak lehetőségei, mint az Opera. Azzal ugyanis, hogy a bevételmegosztási megállapodások korlátozó hatásait a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételeknek tudják be, végső soron egy korlátozóbb és kizárólagosságon alapuló modellt ösztönöznek, mint amilyen az Apple Inc. és a Microsoft Corp. modellje is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">154</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság, a BEUC, a FairSearch és a Seznam azt állítja, hogy ezen első rész megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">155</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második rész azon alapul, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 546–558. pontjában tévesen utasította el a Google és az Alphabet azon érvét, miszerint a felhasználók azon döntése, hogy nem töltenek le gyakrabban versengő alkalmazásokat, a felhasználók preferenciáinak tudható be. A Google magatartása jogszerűségének értékelése során ugyanis a Törvényszék nem vette figyelembe azt a kérdést, hogy a felhasználók könnyen hozzáférhettek‑e versengő alkalmazásokhoz, hanem kizárólag azt vette figyelembe, hogy e felhasználók ténylegesen milyen gyakran döntöttek úgy, hogy letöltenek ilyen alkalmazásokat. Ezáltal elmulasztotta megvizsgálni a versengő alkalmazások letöltéseinek alacsony száma mögött meghúzódó valódi okokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">156</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet szerint e hibát négy további okból is meg kell állapítani. Először is, a Törvényszék megközelítése ellentétes a Bíróságnak a megtámadott ítélet 79. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatával, amely szerint, ha a Bizottság a versenyszabályok megsértését azon feltételezésből kiindulva állapítja meg, hogy a megállapított tényállás nem magyarázható másként, mint a versenyellenes magatartás fennállásával, a bíróságnak meg kell semmisítenie a szóban forgó határozatot, amennyiben az érintett vállalkozás olyan érvelést terjeszt elő, amely a Bizottság által megállapított tényállást más megvilágításba helyezi, és amely így lehetővé teszi, hogy a tényállás magyarázatát más hihető magyarázattal lehessen felváltani. Másodszor, a Törvényszék megközelítése sérti a jogbiztonság elvét, mivel e megközelítés nem teszi lehetővé a versengő alkalmazások letöltésének az előzetes telepítés ellentételezéséhez elegendő százalékos arányának meghatározását. Harmadszor, az említett megközelítés észszerűtlen eredményre vezet, mivel e megközelítés szerint a gyenge minőségű szolgáltatások előzetes telepítése nem minősülne visszaélésnek, ellentétben a magas minőségű szolgáltatások előzetes telepítésével. Negyedszer, téves a Törvényszék azon értékelése, miszerint a Google alkalmazásainak állítólagos minőségi fölénye nem meghatározó, mivel a versengő szolgáltatások is alkalmasak arra, hogy kielégítsék a felhasználók igényeit, és hogy más változók tekintetében versenyezzenek. A Törvényszék ugyanis a megtámadott ítélet 551. és 577. pontjában ellentmond önmagának, mivel azt is állítja, hogy a versengő alkalmazások bizonyos földrajzi területeken való, jelentős számú letöltése sajátos nyelvi jellemzőkkel magyarázható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">157</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMD azt állítja, hogy a Törvényszék nem hagyhatta volna helyben a vitatott határozatot, miközben elmulasztotta megvizsgálni, hogy a felhasználók azon döntése, hogy nem töltenek le gyakrabban versengő alkalmazásokat, a visszaélésszerű előzetes telepítésnek tudható‑e be, és nem e felhasználók preferenciáinak. Épp ellenkezőleg, a Törvényszéknek az általa hozott 2013. december 11‑i Cisco Systems és Messagenet kontra Bizottság ítéletből (T‑79/12, EU:T:2013:635, 79. pont) eredő ítélkezési gyakorlatot kellett volna alkalmaznia, miszerint olyan műszaki vagy gazdasági kötöttségek hiányában, amelyek megakadályoznák a felhasználókat egy másik versengő alkalmazás letöltésében, az erőfölényben lévő vállalkozás alkalmazása nem tekinthető versenykorlátozónak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">158</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Opera előadja, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek és azoknak a versengő alkalmazások letöltéseire gyakorolt állítólagos hatásai közötti okozati összefüggés elemzése nélkül nem lehet arra következtetni, hogy az ilyen letöltések alacsony száma nyilvánvalóvá teszi a versenyellenes kiszorítás fennállását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">159</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság, a BEUC és a FairSearch azt kéri a Bíróságtól, hogy e részt mint elfogadhatatlant utasítsa el. Mindenesetre a Bizottság, a BEUC, a FairSearch és a Seznam szerint az említett rész megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">160</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap harmadik részében a Google és az Alphabet azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az alapértelmezettkénti beállításra vonatkozó bizonyítékok a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek elemzése szempontjából relevánsak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">161</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezáltal a Törvényszék tévesen hagyta jóvá a Bizottság megközelítését, amely abban állt, hogy ezen előzetes telepítési feltételek értékelése során releváns háttérelemként figyelembe vette az alapértelmezettkénti beállítást, noha ezen alapértelmezettkénti beállítás nem képezte vita tárgyát, és annak saját célja volt, valamint saját hatásokat váltott ki. Ennek alapján a Törvényszék a megtámadott ítélet 349. pontjában elfogadta azt, hogy a Bizottság nem releváns bizonyítékokra támaszkodik, és nem tett különbséget az előzetes telepítés és az alapértelmezettkénti beállítás között. Az ilyen megközelítés elferdíti a vitatott határozatot, és lehetővé tette a Bizottság számára, hogy mentesüljön a kifogásolt magatartás és a versenyellenes hatások közötti okozati összefüggés értékelésére vonatkozó kötelezettsége alól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">162</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet különösen öt, a Törvényszék által e megközelítés alátámasztása érdekében kifejtett indokot kifogásol. Először is a Törvényszék a megtámadott ítélet 329. és 330. pontjában úgy ítélte meg, hogy az előzetes telepítés hatásai és az alapértelmezettkénti beállítás hatásai között nem könnyű különbséget tenni. Ezen értékelés azonban megkérdőjelezi azt a szabályt, miszerint a bizonyítási teher a Bizottságra hárul. Másodszor, a Törvényszék az említett 329. és 330. pontban azzal érvel, hogy a Google egyik vezetője maga is összemosta az „alapértelmezettkénti beállítás” és az „előzetes telepítés” fogalmát. Az e vezető által elkövetett hiba azonban nem igazolhatja ugyanazt a hibát akkor, amikor azt a Bizottság vagy a Törvényszék követi el. Harmadszor, a Törvényszék az említett ítélet 332. pontjában nem fejtette ki, hogy milyen privilegizált elhelyezéseket vagy milyen alapértelmezettkénti beállításokat alkalmaztak, illetve melyek voltak állítólag problematikusak, noha a Bizottság a vitatott határozatban nem kérdőjelezte meg a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt alapértelmezettkénti beállításokat. Negyedszer, a Törvényszék ugyanezen ítélet 334. pontjában tévesen állapította meg, hogy mindaz, ami az előzetes telepítés esetében levezethető, mutatis mutandis és a fortiori az alapértelmezettkénti beállítás esetében is érvényes, aminek maga a Bizottság is ellentmond. Ötödször, a Törvényszék ezáltal megfordította a bizonyítási terhet, megsértve az ítélkezési gyakorlatban kialakított, a megtámadott ítélet 80. pontjában kifejtett elveket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">163</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CCIA azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen tagadta meg az előzetes telepítés és az alapértelmezettkénti beállítás közötti különbségtételt. Ezáltal mentesítette a Bizottságot a rá háruló bizonyítási teher alól, lehetővé téve, hogy a Bizottság egyszerű vélelmekre hivatkozzon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">164</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMD is úgy véli, hogy alapvető fontosságú különbséget tenni az előzetes telepítés hatásai és az alapértelmezettkénti beállítás hatásai között. A Törvényszék úgy ítélte meg, hogy el kell ismerni, hogy az e két fogalom egyikével összefüggésben előadott érvek a másikkal összefüggésben is érvényesek lehetnek. A Bizottság azonban soha nem terjesztett elő ilyen érvet. A Törvényszék tehát e tekintetben a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítette, ami önmagában téves jogalkalmazásnak minősül. Végül a Törvényszék akkor is tévesen alkalmazta a jogot, amikor elmulasztotta megvizsgálni, hogy a Bizottság által hivatkozott bizonyítékok a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételeknek, és nem az alapértelmezettkénti beállításnak tudhatók‑e be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">165</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Opera azt állítja, hogy a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 334. pontjában szereplő azon következtetése, miszerint az előzetes telepítés és az alapértelmezettkénti beállítás hasonló, mivel „ami az előzetes telepítés esetén megállapítható, értelemszerűen és a fortiori érvényes az alapértelmezettkénti beállítás esetében is”, nem logikus, és ugyanakkor érdemi szempontból is téves. Egyrészt e következtetés nem logikus, mivel az alapértelmezettkénti beállítás kereskedelmi értéke jóval magasabb, mint egy egyszerű előzetes telepítésé. Másrészt érdemi szempontból téves, mivel a Bizottság és a Törvényszék azáltal, hogy eltekintett e különbség vizsgálatától, nem bizonyította a szóban forgó előzetes telepítési feltételek és az azonos hatékonyságú versenytársakat kiszorító hatások közötti okozati összefüggést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">166</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság, a BEUC, a FairSearch és a Seznam azt állítja, hogy e rész elfogadhatatlan, hatástalan, és mindenesetre megalapozatlan. Közelebbről, az említett rész két okból is elfogadhatatlan. Először is a Google és az Alphabet ténybeli elemeket vitat. Másodszor, e rész a megtámadott ítélet 337–418. pontjára irányul, noha e pontok nem az általuk megfogalmazott kifogásokra vonatkoznak. Ugyanezen rész hatástalan is, mivel a Google és az Alphabet a Törvényszék előtti tárgyaláson elismerte, hogy valamely alkalmazás előzetes telepítése előnyt biztosít a versengő alkalmazásokkal szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">d)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">167</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap negyedik részében a Google és az Alphabet azt kifogásolja, hogy a Törvényszék hibát követett el a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek elemzése során, amikor nem vette figyelembe a kontrafaktuális forgatókönyvet és e feltételek versenyt támogató hatásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">168</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett feltételek azon nem pénzbeli ellentételezésnek minősülnek, amelyet a Google az eredetiberendezés‑gyártóktól kap egy olyan ingyenes szoftvercsomag ellenében, amely magában foglalja többek között az Android operációs rendszert és a Play Store‑t. E gazdasági modell a versenyt támogató hatásokkal járt, amelyeket a Bizottság figyelmen kívül hagyott, amikor nem vizsgálta meg, hogy a reális alternatívák ugyanolyan vagy jobb forgalmazási lehetőségeket eredményeztek volna‑e a versenytársak számára. A Törvényszék a megtámadott ítélet 590., 592. és 594. pontjában tévesen hagyta helyben ezt a megközelítést, megerősítve, hogy nem szükséges megvizsgálni a kontrafaktuális forgatókönyvet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">169</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CCIA azt állítja, hogy a Törvényszék nem vizsgálta meg, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek nélküli reális alternatív forgatókönyv esetén a versengő keresőmotoroknak és böngészőknek jobb versenylehetőségeik lettek volna‑e. Márpedig az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a Bizottság köteles lett volna kontrafaktuális elemzést végezni. Ezáltal a Törvényszék tévesen erősítette meg, hogy az Android operációs rendszer versenyt támogató előnyeit csak az objektív igazolás szakaszában kell figyelembe venni, és hogy a Google‑nek és az Alphabetnek kellett volna bizonyítania, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek jelentették az ezen operációs rendszer versenyt támogató célkitűzései elérésének egyetlen jogszerű eszközét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">170</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a CCIA azzal érvel, hogy a Törvényszék megállapításával ellentétben a Bizottság feladata volt az, hogy kontrafaktuális elemzést végezve bizonyítsa, hogy a szóban forgó magatartás versenyellenes. Az állítólagos versenykorlátozás és annak hatásai közötti okozati összefüggés bizonyításának eszközéül szolgál annak meghatározása, hogy az állítólagos versenyellenes hatások ténylegesen az erőfölényben lévő vállalkozás magatartásának tudhatók‑e be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">171</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor a CCIA azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a Bizottság jogszerűen figyelmen kívül hagyhatta a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek által megengedett versenyhelyzetet. Erről van szó különösen egy különböző többoldalú piacokat magában foglaló ökoszisztémával összefüggésben. Így a Bizottságnak figyelembe kellett volna vennie az e piacok közötti kölcsönhatásokat, csakúgy mint a versenyt támogató hatásokat, amelyeket a megállapított korlátozás bizonyításának szakaszában, és nem csupán e korlátozás objektív igazolásának szakaszában kellett volna megvizsgálnia. A Bizottság Törvényszék által jóváhagyott megközelítése lehetővé tette az annak vizsgálatára vonatkozó kötelezettség megkerülését, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások által kialakított nem monetáris csere reális alternatívái ugyanolyan vagy nagyobb versenylehetőségeket eredményezhettek volna‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">172</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Gigaset úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen elszigetelt módon vizsgálta meg a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételeket, és tévesen hagyta figyelmen kívül, hogy e feltételek az Android operációs rendszer vonatkozásában kidolgozott licencmodell szerves részét képezték, és lehetővé tették a Google számára, hogy e rendszer nyílt és ingyenes jellegét fenntartsa. A Gigasetnek az intelligens mobileszközök piacára való belépése e modell versenyt támogató hatásait tanúsítja, amit egyébként a Törvényszék nem vitatott. Ez utóbbi azonban jóváhagyta a Bizottságnak az említett feltételek mesterséges elszigetelésére irányuló megközelítését, anélkül hogy a modellt a maga egészében vette volna figyelembe. Ezáltal a Törvényszék elmulasztotta megvizsgálni, hogy a Google tudott volna‑e reális alternatívát kínálni az eredetiberendezés‑gyártóknak a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt nem monetáris csere helyett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">173</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMD is azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor nem vizsgálta meg, hogy a Google által kínált nyílt és ingyenes licencrendszer a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek nélkül lehetséges lett volna‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">174</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Opera arra hivatkozik, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások a Google üzleti modelljének sarokkövét képezték, amely modell lényege az volt, hogy nyílt és ingyenes licencet adott az Android operációs rendszerre annak érdekében, hogy növelje a bevételtermelő szolgáltatásainak, különösen a Google Search alkalmazásnak a forgalmazási lehetőségeit. E modell a Google versenytársai vonatkozásában is támogatta a versenyt, különösen a mobil internetböngészők piacán. A Bizottság és a Törvényszék azonban azáltal, hogy nem vizsgálta meg, hogy milyen lett volna a versenyhelyzet egy reális kontrafaktuális forgatókönyvben a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek nélkül, figyelmen kívül hagyta ezeket a versenyt támogató hatásokat, és tévesen feltételezte, hogy a Google e feltételek hiányában is fenn tudott volna tartani ilyen üzleti modellt. Végül a Törvényszék nem válaszolt a Google és az Alphabet által a vitatott határozattal szemben megfogalmazott e kifogásra, és e határozatot elferdítve megkerülte a problémát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">175</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék akkor is tévesen alkalmazta a jogot, amikor elfogadta, hogy a Bizottság kizárólag a korlátozás objektív igazolásának szakaszában értékelheti az említett előzetes telepítési feltételek versenyt támogató konkrét hatásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">176</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság, a BEUC és a FairSearch azt állítja, hogy e rész megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap elfogadhatóságáról és hatásosságáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">177</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsősorban a FairSearch azt állítja, hogy az első jogalap teljes egészében elfogadhatatlan, mivel új jogalapnak minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">178</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az első alkalommal a Bíróság előtti fellebbezési eljárás keretében előterjesztett jogalapot mint elfogadhatatlant el kell utasítani. A fellebbezés keretében a Bíróság hatásköre a Törvényszék előtt megvitatott jogalapok Törvényszék általi értékelésének vizsgálatára korlátozódik. Ha valamely félnek megengednék, hogy ennek keretében olyan jogalapot hozzon fel, amelyet a Törvényszék előtt nem terjesztett elő, az azt jelentené, hogy e fél a Törvényszék által eldöntött jogvitán túlterjedő jogvitával fordulhatna a Bírósághoz, amelynek hatásköre a fellebbezési eljárásban korlátozott (2022. június 16‑i Toshiba Samsung Storage Technology és Toshiba Samsung Storage Technology Korea kontra Bizottság ítélet, C‑700/19 P, EU:C:2022:484, 158. pont; 2024. szeptember 3‑i Illumina és Grail kontra Bizottság ítélet, C‑611/22 P és C‑625/22 P, EU:C:2024:677, 133. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">179</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben elegendő megállapítani, hogy a Google és az Alphabet az első jogalapjával pontosan a megtámadott ítéletet kívánja kifogásolni annyiban, amennyiben a Törvényszék elutasította azon érvelésüket, miszerint a Bizottság nem bizonyította a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek és az azokhoz kapcsolódó kiszorító hatások közötti okozati összefüggést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">180</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E jogalap tehát nem arra irányul, hogy a jogvita tárgyát a Törvényszék által eldöntött jogvita tárgyán túlterjedően kiterjessze. Ennélfogva az említett jogalap elfogadható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">181</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban a Bizottság arra hivatkozik, hogy az első jogalap hatástalan. E jogalap összességében azon a téves előfeltevésen alapul, hogy kizárólag kontrafaktuális elemzéssel lehet megállapítani azt, hogy valamely magatartás alkalmas‑e a verseny korlátozására, jóllehet az ilyen elemzés az ilyen korlátozás megállapításának csak egyik módja a több közül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">182</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell azonban jegyezni, hogy első jogalapjában a Google és az Alphabet az érvelésének egészét nem erre az előfeltevésre alapítja. Az EUMSZ 102. cikk keretében végzett kontrafaktuális elemzés állítólagosan kötelező jellege csak e jogalap negyedik részének tárgyát képezi. Így az említett előfeltevés esetleges téves jellege nem érintheti az első jogalap egészét, amelynek érvei végeredményben megkérdőjelezhetik a Törvényszéknek a megtámadott ítélet rendelkező részét alátámasztó értékeléseit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">183</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a Bizottságnak az első jogalap hatástalan jellegére alapított érvét el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">184</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap első részében a Google és az Alphabet lényegében azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előzetes telepítési feltételei hatásainak értékelése során figyelembe vette az eszközönkénti bevételmegosztási megállapodások és a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások hatásait, miközben a Bizottság az eszközönkénti bevételmegosztási megállapodásokat nem vitatta, és a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások nem visszaélésszerűek. Ezáltal a Törvényszék nem vizsgálta meg, hogy a Bizottság bizonyította‑e, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások okozták az állítólagos kiszorító hatásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">185</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 102. cikk szerint tilos egy vagy több vállalkozásnak a belső piacon vagy annak jelentős részén meglévő erőfölényével való visszaélése, amennyiben ez hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre. E 102. cikk célja, hogy megakadályozza a versenynek a közérdek, az egyéni vállalkozások és a fogyasztók rovására történő megsértését az erőfölényben lévő vállalkozások olyan magatartásának szankcionálásával, amely korlátozza az érdemeken alapuló versenyt, és így közvetlen kárt okozhat az utóbbiaknak, illetve amely megakadályozza vagy torzítja az ilyen versenyt, és ezáltal közvetetten kárt okozhat nekik (2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 87. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">186</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Fontos egyértelművé tenni, hogy miközben az erőfölényben lévő vállalkozásokra különös felelősséget ró, hogy magatartásukkal ne sértsék a belső piacon a hatékony és torzulásmentes versenyt, az EUMSZ 102. cikk nem magát az erőfölény meglétét, hanem csak az azzal való visszaélést szankcionálja (2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 163. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">187</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Annak megállapíthatóságához, hogy valamely adott esetben egy magatartást az EUMSZ 102. cikk értelmében vett „erőfölénnyel való visszaélésnek” kell‑e minősíteni, főszabály szerint azt kell bizonyítani, hogy e magatartás a vállalkozások közötti érdemeken alapuló versenyre irányadó eszközöktől eltérő eszközök alkalmazásával ténylegesen vagy potenciálisan korlátozza a versenyt azáltal, hogy kiszorítja az érintett piacról vagy piacokról az azonos hatékonyságú versenytárs vállalkozásokat, vagy akadályozza azok növekedését e piacokon, figyelembe véve, hogy ez utóbbiak egyaránt lehetnek azok a piacok, ahol erőfölénnyel rendelkeznek, és azok a kapcsolódó vagy szomszédos piacok, amelyeken az említett magatartás a tényleges vagy potenciális hatásait kifejtheti (2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 165. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">188</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E bizonyítás során pontos és konkrét elemzésekre és bizonyítékokra támaszkodva azt kell alátámasztani, hogy a szóban forgó magatartás legalábbis alkalmas arra, hogy kiszorító hatást fejtsen ki (2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 166. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">189</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság kifejtette, hogy az említett bizonyítást, amely az adott ügy tárgyát képező magatartás típusától függően különböző elemzési sémák alkalmazásával járhat, mindenképpen az összes releváns ténybeli körülmény értékelésével kell elvégezni, függetlenül attól, hogy e körülmények magával e magatartással, az érintett piaccal vagy piacokkal, illetve a verseny e piacon vagy piacokon való működésének módjával kapcsolatosak‑e (2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 130. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 166. pont). Így az erőfölényben lévő vállalkozás magatartása megvalósításának hátterére vonatkozó olyan körülményeket, mint az érintett ágazat jellemzői, relevánsnak kell tekinteni (2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 168. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">190</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Valamely magatartás visszaélésszerű jellegének értékelése ugyanis nem végezhető el absztrakt módon. Előfordulhat, hogy valamely magatartás alkalmas arra, hogy bizonyos sajátos körülmények között kiszorító hatásokat váltson ki, noha nem ez lenne a helyzet akkor, ha a magatartásra más összefüggésben került volna sor. A Bíróság ebben az értelemben már kimondta, hogy a versenyhatóság nem támaszkodhat azokra a hatásokra, amelyeket valamely magatartás akkor fejthetett volna ki, ha bekövetkeztek volna bizonyos olyan konkrét körülmények, amelyek a magatartás megvalósulásakor nem voltak jellemzőek a piacra (2023. január 19‑i Unilever Italia Mkt. Operations ítélet, C‑680/20, EU:C:2023:33, 43. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">191</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a főtanácsnok az indítványának 61. pontjában megjegyezte, ezen ítélkezési gyakorlatból az következik, hogy valamely ténybeli elemnek egy magatartás hatásainak az EUMSZ 102. cikkre tekintettel történő értékelése szempontjából releváns háttérelemként való figyelembevétele nem függ attól, hogy ezen elem olyan magatartáshoz kapcsolódik‑e, amely önmagában visszaélésszerű. Közelebbről arról van szó ugyanis, hogy konkrétan értékelni lehet, hogy valamely magatartás hatásait növelik, vagy éppen ellenkezőleg, enyhítik‑e ezen magatartás megvalósulásának körülményei.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">192</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Törvényszék megsemmisítette a vitatott határozatot annyiban, amennyiben az az EUMSZ 102. cikk alapján visszaélésszerűnek minősítette a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokat. A megtámadott ítélet 800. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság e megállapodások visszaélésszerű jellegét nem bizonyította a jogilag megkövetelt módon. A Google és az Alphabet e megsemmisítésre vonatkozó érvet hoznak fel, és lényegében azt kifogásolják, hogy a Törvényszék az első fokon előterjesztett második jogalap első részének értékelése során mégis figyelembe vette a bevételmegosztási megállapodásokat mint a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előzetes telepítési feltételei hatásainak értékelése szempontjából releváns háttérelemeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">193</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rész keretében a Google és az Alphabet arra hivatkozott a Törvényszék előtt, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások nem akadályozták meg az eredetiberendezés‑gyártókat abban, hogy a Google Search alkalmazással és a Chrome böngészővel párhuzamosan más versengő keresőmotorokat vagy böngészőket is telepítsenek előzetesen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">194</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rész elutasítása érdekében a Törvényszék előzetes észrevételek keretében a megtámadott ítélet 425–427. pontjában megállapította, hogy a Bizottság a vitatott határozatban nem vitatja az egyidejű telepítés elméleti lehetőségét, de e feltevés figyelmen kívül hagyja a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások sajátos kontextusát, különösen pedig a bevételmegosztási megállapodásokat, amelyek jelentős számú eszköz esetében a Google Search alkalmazás kizárólagos előzetes telepítését írták elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">195</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék azzal folytatta értékelését, hogy ezen ítélet 431–436. pontjában elemezte egyrészt a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előzetes telepítési feltételeinek a versenytárs keresőmotor‑szolgáltatókra gyakorolt hatásait, másrészt pedig az említett ítélet 437–465. pontjában e feltételeknek a versenytárs böngészőszolgáltatókra gyakorolt hatásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">196</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek keretében először is meg kell állapítani, hogy a Google és az Alphabet állításával ellentétben a Törvényszék helyesen vette figyelembe azt a tényt, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások és a bevételmegosztási megállapodások különálló megállapodások, és hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások aláírói nem voltak kötelesek bevételmegosztási megállapodást kötni. A Törvényszék ez utóbbi megállapodásokat ugyanis csak releváns háttérelemként vette figyelembe más háttérelemek mellett, és – különösen a megtámadott ítélet 426., 447. és 449. pontjában – megfelelően figyelembe vette azt, hogy e bevételmegosztási megállapodások hatálya nem fedte le a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások hatálya alá tartozó összes eszközt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">197</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Törvényszék nem hagyta figyelmen kívül a jelen ítélet 188. és 189. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások hatásainak értékelése során helyesen vette figyelembe releváns háttérelemként a bevételmegosztási megállapodásokat, függetlenül attól, hogy azok az EUMSZ 102. cikkre tekintettel jogszerűek vagy jogellenesek‑e. E megközelítés egyértelműen kitűnik a megtámadott ítélet 426. és 443. pontjából, amely pontokban a Törvényszék megkülönböztetés nélkül vette figyelembe a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokat és az eszközönkénti bevételmegosztási megállapodásokat, anélkül hogy bármilyen jelentőséget tulajdonított volna azok esetleges jogszerűségének. E megállapodásokat tehát helyesen vették figyelembe olyan háttérelemként, amelyek nélkül a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások hatásai nem értékelhetők, tekintettel az egymást kiegészítő jellegükre, amint az többek között ezen ítélet 451. és 452. pontjából kitűnik, mivel e megállapodások fokozták a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások kiszorító hatásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">198</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, el kell utasítani a Google és az Alphabet azon állítását, miszerint a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások versenyellenes hatásai nem nyertek bizonyítást, mivel egy e megállapodásokat magában nem foglaló kontrafaktuális forgatókönyvben a bevételmegosztási megállapodások ugyanolyan kiszorító hatásokkal jártak volna a versengő keresési szolgáltatások hátrányára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">199</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen állítás ugyanis a Törvényszék azon ténybeli értékelésének megkérdőjelezésére irányul, amely szerint egyrészt a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások és a bevételmegosztási megállapodások egymást kiegészítő jellegűek voltak, másrészt pedig a hatásaik nem választhatók el egymástól. Végeredményben e két megállapodástípus hatásainak mesterséges megkülönböztetése lehetetlenné tenné valamely magatartás visszaélésszerű jellegének pontos és konkrét elemzés és bizonyítékok alapján történő bizonyítását, amint ez a megtámadott ítélet 451. pontjából kitűnik, különösen akkor, ha a szóban forgó magatartásra olyan piacokkal összefüggésben kerül sor, amelyeket hálózati hatások jellemeznek. Ez ugyanis annak az összefüggésnek a figyelmen kívül hagyását jelentené, amelyben a vitatott magatartás megvalósul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">200</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva az első jogalap első részét mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">201</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap második részében a Google és az Alphabet azt kifogásolja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 546–558. és 570–584. pontjában tévesen utasította el azon érvüket, hogy a felhasználók azon döntése, hogy nem töltenek le gyakrabban versengő alkalmazásokat, nem a „status quo torzításnak”, hanem e felhasználók preferenciáinak tudható be. Álláspontjuk szerint a Bizottságnak bizonyítania kellett volna, hogy a versengő alkalmazások letöltései alacsony számának valódi okai a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételeknek tudhatók be, ahelyett hogy ennek feltételezésére szorítkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">202</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben egyrészt, ami a bizonyítási teher megoszlására vonatkozó szabályokat illeti, a Bizottságnak kell olyan bizonyítékokat előterjesztenie, amelyek a jogilag megkövetelt módon bizonyítják a versenyjogi jogsértést megvalósító tények fennállását. Ezzel szemben az ilyen jogsértés megállapításával szemben védekezésül felhozott jogalapra hivatkozó vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy e jogalapnak helyt kell adni. Azonban, még ha a bizonyítási teher ezen elvek szerint vagy a Bizottságra, vagy pedig az érintett vállalkozásra hárul is, az egyik fél által hivatkozott tényállási elemek olyan jellegűek lehetnek, hogy a másik felet magyarázatra vagy igazolásra kötelezhetik, amelynek hiányában megállapítható, hogy a bizonyítási teherre vonatkozó szabályoknak eleget tettek (lásd ebben az értelemben: 2023. december 21‑i Royal Antwerp Football Club ítélet, C‑680/21, EU:C:2023:1010, 120. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">203</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, ami az adott magatartás által a végfelhasználókra gyakorolt hatások értékeléséhez megkövetelt bizonyítási szintet illeti, rá kell mutatni arra – amint azt a főtanácsnok is tette az indítványának 137–139. pontjában –, hogy vannak olyan helyzetek, amelyekben nem lehet elemezni, hogy a felhasználók magatartása az erőfölényben lévő vállalkozás szolgáltatásai vagy árui minőségi jellemzőinek következménye‑e. Olyan esetben ugyanis, amikor a jogilag megkövetelt módon bizonyítást nyer az, hogy az adott magatartás az erőfölényben lévő vállalkozásnak a versenytársaival szembeni előnyben részesítése érdekében a fogyasztók vagy felhasználók döntését már torzította, az ilyen torzítás fennállása kizárja annak megállapíthatóságát, hogy e döntés főszabály szerint az erőfölényben lévő vállalkozás magasabb teljesítményének tudható‑e be (lásd ebben az értelemben: 2022. május 12‑i Servizio Elettrico Nazionale és társai ítélet, C‑377/20, EU:C:2022:379, 99. és 102. pont). Ilyen helyzetben a gyakorlatban a Bizottság számára lehetetlennek bizonyulhat az, hogy megkülönböztesse azt, hogy mi tartozik az ilyen torzítás hatásai körébe, attól, hogy mi tartozik a szóban forgó termék vagy szolgáltatás sajátos jellemzői körébe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">204</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Google és az Alphabet az elsőfokú eljárásban előterjesztett második jogalapjuk első részében megfogalmazott azon érvek Törvényszék általi értékelését kifogásolja, amelyek szerint egyrészt a Bizottság figyelmen kívül hagyta, hogy a Google versenytársai rendelkeztek más, ugyanolyan hatékony eszközökkel a fogyasztók eléréséhez, különösen az általános keresési szolgáltatások vonatkozásában a letöltés és a böngésző révén. A végfelhasználók szabadon letölthettek versengő alkalmazásokat, és szabadon használhattak az interneten a Google Search alkalmazástól eltérő keresőmotort. Másrészt a Google és az Alphabet arra hivatkozott, hogy a Bizottság nem bizonyította a felhasználási arányok és az előzetes telepítés közötti kapcsolatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">205</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elsőfokú eljárásban előterjesztett második jogalap ezen első részében a Google és az Alphabet a Bizottság által a Google Search alkalmazás és a Play Store árukapcsolása versenyellenes jellegének értékelése keretében – azon bizottsági következtetés alátámasztása érdekében – figyelembe vett bizonyítékokat kifogásolta, miszerint ezen alkalmazások előzetes telepítése olyan status quo torzítást eredményezett, amely visszatartotta a felhasználókat attól, hogy a versengő alkalmazásokat töltsenek le, vagy egy másik online elérhető keresőmotort használjanak. A Google és az Alphabet által a Törvényszék előtt előadott érvek tehát nem a status quo torzítás fennállásának megkérdőjelezésére irányultak, amely torzítás végeredményben egy konkrét kifogás tárgyát képezte, amelyet a Törvényszék a megtámadott ítélet 326–418. pontjában elutasított.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">206</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az összefüggésben a Törvényszék ezen ítélet 546. pontjában mindenekelőtt kifejtette, hogy a Google és az Alphabet nem vitatja, hogy a felhasználók könnyen letölthettek a Google Search alkalmazással, illetve a Chrome böngészővel versengő alkalmazásokat. A Törvényszék ezzel az értékelésének kereteit kívánta meghatározni, kifejtve, hogy a letöltések elméleti lehetősége nem vitatott, és inkább annak értékeléséről van szó, hogy a vitatott magatartás konkrét és tényleges hatásainak jellemzése vonatkozásában, valamint a status quo torzítás alátámasztása érdekében milyen bizonyítékok álltak a Bizottság rendelkezésére. A Törvényszék ebből a szempontból állapította meg az említett ítélet 557. pontjában, hogy a Bizottság a vitatott határozatban nem vitatja, hogy a letöltés főszabály szerint ellensúlyozhatja az előzetes telepítés által nyújtott előnyt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">207</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így ezen 557. pontban a Törvényszék megállapította, hogy az e határozatban kifejtett okokból bebizonyosodott, hogy még ha könnyű és ingyenes is valamely általános keresési vagy navigációs alkalmazás letöltése, e letöltés a gyakorlatban nem, vagy legalábbis az érintett eszközök olyan hányadán valósult meg, amely a status quo torzítás alátámasztására felhasznált e bizonyítékok megdöntéséhez nem elegendő. Ezért utasította el a Törvényszék ugyanezen ítélet 558. pontjában a Google és az Alphabet e letöltési lehetőséggel kapcsolatos kifogását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">208</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően a Google és az Alphabet arra vonatkozó kifogásának értékelése keretében, hogy a Bizottság állítólag nem bizonyította a felhasználási arányok és az előzetes telepítés közötti kapcsolatot, a Törvényszék a megtámadott ítélet 570–584. pontjában megerősítette, hogy a Bizottság által előadott elemek alátámasztják ezen intézmény arra vonatkozó bizonyítását, hogy az előzetes telepítés olyan előnyt jelentett, amelyet a versenytársak nem tudtak ellensúlyozni. E tekintetben a Törvényszék ezen ítélet 574. pontjában kifejtette, hogy a Bizottság kiindulópontként a status quo torzítást vette alapul, amelyet végeredményben bizonyított. Ami különösen a Google‑nek és az Alphabetnek a termékeik jobb minőségére vonatkozó érvét illeti, amely szerintük magyarázatot ad a piaci részesedések alakulására, a Törvényszék az említett ítélet 575. pontjában megállapította, hogy a Bizottság a bizonyítást nyert status quo torzítást alátámasztó tényezők értékelésének konkrét összefüggésében nem volt köteles pontosan meghatározni, hogy e részesedések alakulása e jobb minőségnek tudható‑e be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">209</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a Törvényszék ugyanezen ítélet 583. pontjában megállapította, hogy figyelemmel a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételekhez kapcsolódó, a helyzet befagyasztására irányuló tendenciára, valamint a Google és az Alphabet általános keresési és navigációs alkalmazásait illetően e vállalkozások által hivatkozott minőségi fölény konkrét hatása bizonyításának hiányában a Bizottság joggal vélte úgy, hogy a Google felhasználási arányai alátámasztják az előzetes telepítéshez kapcsolódó status quo torzítást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">210</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a megtámadott ítéletből kitűnik, hogy a Google és az Alphabet nem kifogásolhatja, hogy a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy valamely magatartás jogszerűsége kizárólag a fogyasztók tényleges választási lehetőségeinek elemzésétől függ. E kifogás ezen ítélet téves értelmezéséből ered, mivel figyelmen kívül hagyja azt a kontextust, amelybe a Törvényszék értékelése illeszkedik, és különösen azt, hogy a Törvényszék olyan bizonyítékokat elemez, amelyek megerősítik a – nem csak feltételezett – status quo torzítás bemutatását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">211</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanígy nem róható fel a Törvényszéknek az sem, hogy az említett ítélet 575. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem volt köteles bizonyítani, hogy a versengő alkalmazások kisebb mértékű használata az előzetes telepítési feltételeknek, vagy pedig a Google alkalmazásainak jobb minőségével összefüggő felhasználói preferenciáknak tudható‑e be. Ugyanis először is e kifogás figyelmen kívül hagyja azt, hogy a Törvényszék értékelte a Google és az Alphabet által kifogásolt azon bizonyítékokat, amelyek alátámasztották az előzetes telepítéshez kapcsolódó status quo torzítást. Másodszor, a jelen ítélet 202. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a Google és az Alphabet nem kifogásolhatja, hogy a Törvényszék elutasította a termékeik minőségi fölényére vonatkozó, nem bizonyított állításon alapuló érvüket, miközben úgy ítélte meg, hogy a Bizottság által szolgáltatott bizonyítékok elegendőek a vizsgált árukapcsolás kiszorító hatásainak bizonyításához. A bizonyítási teher megoszlására vonatkozó szabályoknak megfelelően ugyanis a Google‑re és az Alphabetre hárult annak bizonyítása, hogy termékeik jobb minőségűek, és hogy – a Bizottság állításával ellentétben – a letöltések e minőségnek tudhatók be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">212</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet a megtámadott ítélet e téves értelmezése alapján véli úgy, hogy a Törvényszék által elfogadott megközelítés sérti a jogbiztonság elvét, illetve észszerűtlen eredményhez vezet. Azt állítják ugyanis, hogy a Törvényszék az előzetes telepítés visszaélésszerű jellegének megállapítása érdekében megelégedett annak értékelésével, hogy hogyan alakultak a felhasználói döntések, holott csupán azt erősítette meg, hogy a döntések ezen alakulása alátámaszthatja azt, amit a Bizottság végeredményben már a jogilag megkövetelt módon bizonyított.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">213</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt, amint az a jelen ítélet 203. pontjából kitűnik, mivel a Bizottság a jogilag megkövetelt módon bizonyította, hogy a Google alkalmazásait előnyben részesítő előzetes telepítés a Google versenytársai alkalmazásainak rovására torzította a felhasználók magatartását, az ilyen torzítás fennállása kizárja, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy e választás főszabály szerint az erőfölényben lévő vállalkozás jobb teljesítményének tudható be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">214</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva, anélkül hogy határozni kellene az első jogalap második részének a Bizottság, a BEUC és a FairSearch által hivatkozott elfogadhatatlanságáról, meg kell állapítani, hogy e rész megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">d)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">215</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap harmadik részében a Google és az Alphabet azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy az alapértelmezettkénti beállításra vonatkozó bizonyítékok relevánsak az előzetes telepítést szabályozó mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek elemzése szempontjából.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">216</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az EUMSZ 256. cikk (1) bekezdése és az Európai Unió Bíróságának alapokmánya 58. cikkének első bekezdése értelmében a fellebbezés csak jogkérdésekre vonatkozhat. Kizárólag a Törvényszéknek van hatásköre a releváns tények megállapítására és értékelésére, valamint a bizonyítékok értékelésére. E tények és bizonyítékok értékelése tehát – az elferdítésük esetét kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet mint ilyet fellebbezés keretében a Bíróságnak felül kellene vizsgálnia. Az ilyen elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése (2023. szeptember 28‑i Changmao Biochemical Engineering kontra Bizottság ítélet, C‑123/21 P, EU:C:2023:708, 121. és 122. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">217</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben, amint azt a főtanácsnok az indítványának 72–76. pontjában megjegyezte, a megtámadott ítélet Google és Alphabet által vitatott pontjai azon érvek Törvényszék általi értékelésének keretébe illeszkednek, amelyekkel e vállalkozások a Bizottság által az alapértelmezettkénti beállításra – és nem az érintett alkalmazások előzetes telepítésére – vonatkozóan figyelembe vett bizonyítékok relevanciáját kifogásolták. Ebben az összefüggésben a Törvényszék, mielőtt megvizsgálta volna a Google és az Alphabet kifogásait, a megtámadott ítélet 326–339. pontjában előzetes észrevételeket fogalmazott meg többek között az általuk az előzetes telepítés és az alapértelmezettkénti beállítás között javasolt különbségtétel gyakorlati jelentőségének hiányára vonatkozóan. Anélkül, hogy megkérdőjelezte volna az e két fogalom közötti különbségtételt, a Törvényszék megállapította, hogy e két magatartás hatásainak értékelése során, valamint a Bizottság által a status quo torzítás fennállásának alátámasztására hivatkozott bizonyítékok értékelése keretében nem indokolt ilyen különbségtételt tenni. Másként fogalmazva, a Törvényszék szerint nem kellett különbséget tenni az előzetes telepítés hatásai és az alapértelmezettkénti beállítás hatásai között.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">218</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen ítélet 331. és 332. pontjában a Törvényszék e következtetést azzal indokolta, hogy a Bizottság által figyelembe vett bizonyítékok elemzése során a gyakorlatban nem lehet különbséget tenni az előzetes telepítés hatásai és az alapértelmezettkénti beállítás hatásai között, mivel többek között maga a Google sem használta házon belül azt a szigorú különbségtételt, amellyel az első fokon benyújtott keresetében érvelt, és amely tehát mesterségesnek bizonyult. E különbségtétel a Törvényszék szerint annál is kevésbé volt releváns, mivel egyrészt a Google elismerte, hogy az előzetes telepítés valóban növeli annak valószínűségét, hogy a felhasználók az érintett alkalmazásokat használják, és másrészt a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások nem csupán előzetes telepítést, hanem privilegizált elhelyezést, illetve alapértelmezettkénti beállítást is előírtak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">219</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ezen előzetes megfontolások alapján értékelte ezt követően a Bizottság által az előzetes telepítés által előidézett status quo torzítás fennállásának bizonyítása érdekében előterjesztett, a Google és az Alphabet által kifogásolt bizonyítékokat. Ily módon a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Bizottság jogosan vette figyelembe az előzetes telepítés hatásaira vonatkozó e bizonyítékokat, amelyeket az előzetes telepítés végrehajtásának általános összefüggésében, vagyis az alapértelmezettkénti beállítást és a privilegizált elhelyezést is magában foglaló kontextusban értékelt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">220</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Google és az Alphabet által ezen értékeléssel kapcsolatban az első jogalap harmadik része keretében kifejtett kifogásokat részben mint elfogadhatatlanokat, részben pedig mint megalapozatlanokat el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">221</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyrészt ugyanis, amint azt a főtanácsnok az indítványának 79. és 80. pontjában megjegyzi, a Google és az Alphabet érveinek egy része valójában a Törvényszékhez benyújtott bizonyítékok újbóli értékelésére irányul. A fellebbezők ugyanis az „alapértelmezettkénti beállítás” és az „előzetes telepítés” kifejezéseknek a vizsgált bizonyítékokból kitűnő jelentését, illetve az e két magatartásra vonatkozó bizonyítékok relevanciáját és terjedelmét kérdőjelezik meg. Így, mivel a Google és az Alphabet nem hivatkozik arra, hogy a Törvényszék e bizonyítékokat elferdítette, és mivel ilyen elferdítés az iratokból sem tűnik ki nyilvánvalóan, kifogásaikat elfogadhatatlannak kell tekinteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">222</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt, ami a Google és az Alphabet azon érveit illeti, amelyek annak megkérdőjelezésére irányulnak, hogy az érintett alkalmazások előzetes telepítésének háttere releváns e telepítés hatásainak értékelése szempontjából, meg kell állapítani, hogy valamely magatartás esetleges versenyellenes hatásainak bizonyítása érdekében a magatartást összefüggéseiben kell elemezni, figyelembe véve az összes releváns tényt. Ez a helyzet különösen akkor, ha a különböző magatartások oly módon kapcsolódnak össze, hogy együttesen fejtik ki hatásaikat, és mesterséges lenne megkülönböztetni az egyik magatartás hatásait a másik hatásaitól. Márpedig egy nem vitatott ténybeli értékelés alapján, amelyet a Bíróságnak nem feladata megkérdőjelezni, a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az érintett alkalmazások előzetes telepítése és alapértelmezettkénti beállítása esetén erről van szó.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">223</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel az első jogalap harmadik részét mint részben elfogadhatatlant és részben megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">e)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">224</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első jogalapjuk negyedik részében a Google és az Alphabet lényegében azt állítja, hogy a Bizottság köteles lett volna reális kontrafaktuális forgatókönyvet alkalmazva bizonyítani a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek és az állítólagos versenyellenes hatások közötti okozati összefüggést annak vizsgálata érdekében, hogy az Android operációs rendszerhez hasonló nyílt licencmodell ezen előzetes telepítési feltételek nélkül lehetséges lett volna‑e. Márpedig a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottságot nem terheli ilyen kötelezettség.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">225</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben először is a kontrafaktuális forgatókönyv alkalmazásának szükségességét illetően rá kell mutatni arra – amint azt a főtanácsnok is tette az indítványának 93. és 94. pontjában –, hogy bár a Bizottságnak kell bizonyítania a vitatott visszaélésszerű magatartás és annak versenyellenes hatásai közötti okozati összefüggést, ezen intézmény ebben az összefüggésben az ilyen okozati összefüggés fennállásának bizonyítása érdekében mindazonáltal támaszkodhat a bizonyítékok összességére, anélkül hogy köteles lenne következetesen egyetlen módszert alkalmazni, így különösen kontrafaktuális elemzést végezni (lásd ebben az értelemben: 2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 228. és 229. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">226</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az erőfölénnyel való visszaélés megállapításához elegendő annak bizonyítása, hogy a szóban forgó magatartás alkalmas arra, hogy kiszorító hatásokat fejtsen ki. Nem kell azonban a tényleges hatásait bizonyítani. Ebből következik, hogy az a körülmény, hogy – szemben versenytársaival – hátrányos megkülönböztetést alkalmazva csak az erőfölényben lévő vállalkozás tudta befolyásolni a versenytársai hátrányára a fogyasztók vagy felhasználók magatartását, elegendő lehet annak megállapításához, hogy a szóban forgó magatartás alkalmas volt a hatékony és torzulásmentes verseny csorbítására (lásd ebben az értelemben: 2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 223–229. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">227</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Google és az Alphabet a Törvényszék előtt azt kifogásolta, hogy a Bizottság nem végezte el a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások gazdasági és jogi hátterének teljes körű elemzését, mivel elmulasztotta megvizsgálni a versenytársak számára teremtett új lehetőségeket, valamint azt a tényt, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások elengedhetetlen feltételét jelentették annak, hogy az Android operációs rendszerre kidolgozott ingyenes licencmodell életképes legyen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">228</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben hangsúlyozni kell, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 590–594. pontjában megállapította, hogy a Bizottság, anélkül hogy hibát követett volna el, összpontosíthatott a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek versenyellenes hatásainak bizonyítására anélkül, hogy az Android operációs rendszer ingyenes licencmodelljének egészét vizsgálat tárgyává tette volna. A Törvényszék, emlékeztetve arra, hogy a Bizottság megfelelően figyelembe vette az összes releváns körülményt, nem volt köteles megvizsgálni, hogy ezen intézmény végzett‑e kontrafaktuális elemzést, amely a jelen ítélet 225. és 226. pontja értelmében nem kötelező.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">229</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a versenyt támogató hatások figyelembevételét illetően emlékeztetni kell arra, hogy amennyiben a versenyhatóság megállapítja, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás által tanúsított magatartás alkalmas a hatékony és torzulásmentes belső piaci verseny csorbítására, e vállalkozás továbbra is bizonyíthatja – annak érdekében, hogy a szóban forgó magatartást ne tekintsék erőfölénnyel való visszaélésnek –, hogy e magatartás objektíve indokolt, illetve objektíve indokolt volt vagy a konkrét eset bizonyos körülményei okán, amelyeknek különösen az érintett vállalkozáson kívül állóknak kell lenniük, vagy pedig az EUMSZ 102. cikk által végső soron a fogyasztók érdekében megvalósítani kívánt célkitűzésre figyelemmel (2022. május 12‑i Servizio Elettrico Nazionale és társai ítélet, C‑377/20, EU:C:2022:379, 84. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">230</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig ezen ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a Google és az Alphabet nem kifogásolhatja, hogy a Törvényszék nem vette figyelembe az általuk előtte hivatkozott, versenyt támogató hatásokat. Ugyanis, noha valamely magatartás versenyellenes jellege bizonyításának szakaszában a versenyhatóságnak a jelen ítélet 190. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően figyelembe kell vennie azt az összefüggést, amelybe e magatartás illeszkedik, a vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy az említett magatartás objektíve igazolt volt. Végül e tekintetben meg kell állapítani, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 599–619. pontjában elutasította a Google és az Alphabet által előtte felhozott, a versenyt támogató esetleges hatásokra vonatkozó érveket, anélkül hogy a fellebbezők ezen értékelést a fellebbezés szakaszában kifogásolnák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">231</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első jogalap negyedik részét tehát mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">232</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességére tekintettel az első jogalapot teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvelése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">233</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Két részből álló második jogalapjukkal a Google és az Alphabet azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen hagyta helyben a vitatott határozatot annak ellenére, hogy a Bizottság e határozatban elmulasztotta bizonyítani, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek alkalmasak voltak az azonos hatékonyságú versenytársak kiszorítására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">234</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az olyan magatartás, amely nem alkalmas az azonos hatékonyságú versenytársak kiszorítására, nem tartozik az EUMSZ 102. cikk hatálya alá. Márpedig a Bizottság eltért ettől az ítélkezési gyakorlattól, anélkül hogy azt a Törvényszék kifogásolta volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">235</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet, amelyek érvelésével a HMD is egyetért, kifejti, hogy a Törvényszék – a Bizottsághoz hasonlóan – elmulasztotta bizonyítani a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek azon képességét, hogy kiszorítsák az azonos hatékonyságú versenytársakat, jóllehet ezen elemzést a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások jogszerűségének értékelése keretében elvégezte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">236</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék olyan megközelítést követett, amely egyrészt a „kiszorítás” fogalmának téves értelmezéséhez vezetett, mivel nem vette figyelembe a versenytársak rendelkezésére álló lehetőségeket, másrészt pedig annak téves megállapításához vezetett, hogy az AEC‑teszt csak az árképzési magatartásokra alkalmazandó. Így a Törvényszék tévesen állapította meg, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek jogellenesek voltak pusztán amiatt, hogy azokat a versenytársak ténylegesen nem ellensúlyozták, függetlenül attól, hogy ez utóbbiak kevésbé hatékonyak voltak‑e. Ezáltal a Törvényszék elmulasztotta megvizsgálni, hogy a megfigyelt hatások az érdemeken alapuló versenyből eredtek‑e, vagy versenyellenes kiszorítás következményei voltak‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">237</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CCIA először is azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor összekeverte a „jelentős versenyelőny” és a „kiszorítás” fogalmát. Ezáltal mentesítette a Bizottságot a hivatkozott magatartás hatásainak elemzésére vonatkozó kötelezettség alól. Márpedig az ítélkezési gyakorlatnak megfelelően az EUMSZ 102. cikkbe ütköző jogsértés megállapításához mind a jogsértő magatartást, mind annak hatásait bizonyítani kell. E két szempont nem tévesztendő össze. A Törvényszék által a megtámadott ítéletben követett megközelítés figyelmen kívül hagyja az ezen ítélkezési gyakorlatból eredő jogbiztonságot, mivel az alkalmazások előzetes telepítésének jogszerűségét gyakorlatilag nem attól teszi függővé, hogy a felhasználók továbbra is szabadon letölthetnek‑e versengő szolgáltatásokat, hanem attól, hogy ezt ténylegesen meg is teszik‑e. Ez végül tévesen összekeveri az „összefüggés” és az „okozati összefüggés” fogalmát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">238</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Opera rámutat arra, hogy a Bizottság a vitatott határozatban nem bizonyította, hogy fennállt a versenytársak kiszorításának kockázata. Ezen intézmény ugyanis a Törvényszék előtt azt állította, hogy ezt nem volt köteles bizonyítani. Márpedig a Törvényszék e tekintetben a saját értékelésével helyettesítette a Bizottság értékelését, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság ténylegesen megállapította a kiszorítás kockázatát. Bár kétségtelen, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek segítették a Google‑t abban, hogy szolgáltatásait széles körben, hatékonyan forgalmazza, e feltételek egyáltalán nem vezettek a versenytársak kiszorításához. A Törvényszék azonban – többek között a kompatibilitást meghatározó dokumentum hatásainak elemzése során – nagyvonalú ténybeli megállapításokat téve, valamint a Bizottság által elfogadott formalista megközelítést átvéve jutott e következtetésre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">239</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság, a FairSearch és a Seznam szerint a második jogalap részben elfogadhatatlan, részben hatástalan, és mindenesetre megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">240</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap első része azon alapul, hogy a Törvényszék nem vizsgálta meg, hogy a Google Search alkalmazás értékesítésének a Play Store értékesítéséhez való kapcsolása alkalmas volt‑e arra, hogy kiszorítsa az azonos hatékonyságú versenytársak általános keresési szolgáltatásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">241</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rész három kifogást tartalmaz, amelyek azon alapulnak, hogy a Bizottságnak először is a vitatott magatartás hatását a magatartás általi lefedettségre, továbbá annak időtartamára és működésére tekintettel kellett volna megvizsgálnia, másodszor ezt az elemzést az azonos hatékonyságú hipotetikus versenytársakra hivatkozva kellett volna elvégeznie, harmadszor pedig meg kellett volna vizsgálnia, hogy e magatartás megfosztotta‑e az ilyen versenytársakat a tényleges versenyzés lehetőségétől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">242</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet azt állítja, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely magatartás versenyre gyakorolt hatásának meghatározása érdekében figyelembe kell venni az érintett piacnak a szóban forgó magatartás általi lefedettségét. Márpedig a Törvényszék a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások vonatkozásában elemezte ezt a lefedettségi arányt, a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások vonatkozásában azonban a megtámadott ítélet 544. pontjában – tévesen – megtagadta annak figyelembevételét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">243</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék két további hibát követett el, amikor megállapította, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások általi lefedettség mindenesetre kellően jelentős volt ahhoz, hogy alátámassza a visszaélés megállapítását. Először is, a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások és a bevételmegosztási megállapodások tekintetében a 2013. és 2014. évre vonatkozóan megállapított hasonló lefedettségi arányok alapján a Törvényszék ellentétes következtetésekre jutott, ami logikátlan. Másodszor, a 2015‑ös és 2016‑os év vonatkozásában megállapított lefedettségi arány jóval alacsonyabb annál, mint ami a visszaélések jellemzése esetén általában megállapítható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">244</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt állítja, hogy e kifogás hatástalan, és mindenesetre megalapozatlan. A FairSearch úgy véli, hogy az említett kifogás elfogadhatatlan, mivel a tényállás újbóli értékelését kéri a Bíróságtól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">245</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet arra hivatkozik, hogy a Törvényszék hibát követett el, amikor helybenhagyta a vitatott határozatot, holott e határozatban a Bizottság mentesítette magát az AEC‑teszt követelményei alól, vagyis az annak bizonyítására vonatkozó kötelezettsége alól, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek alkalmasak voltak arra, hogy kiszorítsák az azonos hatékonyságú versengő általános keresési alkalmazásokat és böngészőket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">246</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Míg a Törvényszék e tesztet helyesen alkalmazta a bevételmegosztási megállapodások vonatkozásában, a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások vonatkozásában nem alkalmazta. Az említett teszt azonban általános hatályú, és nem csupán az árképzési gyakorlatokra alkalmazandó. A Törvényszék tehát tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 577. és 578. pontjában számos változó – mint például a magánélet védelme, a nyelvi sajátosságok vagy a műszaki minőség – alapján úgy ítélte meg, hogy a szóban forgó előzetes telepítési feltételek visszaélésszerűek, mivel alkalmasak voltak arra, hogy kizárják a fogyasztó kielégítésére műszakilag alkalmas szolgáltatásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">247</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanígy a Törvényszék azt sem vizsgálta meg, hogy az azonos hatékonyságú versenytársak elérhették volna‑e alkalmazásaiknak a Google Search alkalmazással párhuzamos előzetes telepítését. Alternatív tesztet alkalmazott, ellentétben azzal a teszttel, amelyet a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokra alkalmazott. Az indokolását a jelenlegi versenytársakra hivatkozva fejtette ki, anélkül hogy bizonyította volna, hogy azok ugyanolyan hatékonyak voltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">248</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Gigaset hozzáteszi, hogy a Törvényszék tévesen fogadta el, hogy elegendő, ha a Bizottság bizonyítja, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek alkalmasak voltak azon szolgáltatások kizárására, amelyek műszakilag képesek voltak a fogyasztók igényeit kielégíteni, függetlenül a hatékonyságuktól és vonzerejüktől. Ezáltal a Törvényszék a Bíróság ítélkezési gyakorlatával ellentétes megközelítést fogadott el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">249</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék tévesen támaszkodott a felhasználók magatartására annak megállapításakor, hogy e feltételek ténylegesen kiszorító hatásokat váltottak ki. A felhasználónak az erőfölényben lévő vállalkozás terméke melletti tényleges választása ugyanis önmagában nem alapozhatja meg visszaélésszerű magatartás fennállását, mivel e választás tükrözheti egyszerűen a felhasználó valós preferenciáját, amely nincs összefüggésben az e vállalkozás magatartása által kiváltott állítólagos jogellenes kiszorító hatásokkal. E megközelítés tehát sérti az ártatlanság vélelmének és a jogbiztonságnak az elvét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">250</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMD azt állítja, hogy az, hogy a Törvényszék a megtámadott ítéletben nem végezte el az AEC‑tesztet, jogbizonytalanságot teremt. E kritérium egyébként az EUMSZ 102. cikk alkalmazása keretében általános hatállyal bír, amint az az ítélkezési gyakorlatból is kitűnik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">251</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság, a BEUC, a FairSearch és a Seznam szerint e kifogás nem megalapozott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">252</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet szerint a Törvényszék az ítélkezési gyakorlatot megsértve elmulasztotta megvizsgálni, hogy a versenytársak számára fennmaradó lehetőségek elegendőek voltak‑e ahhoz, hogy lehetővé tegyék ez utóbbiak számára, hogy megbízható módon versenyezzenek. Ezáltal összemosta a „jelentős versenyelőny” és a „kiszorítás” fogalmát, figyelmen kívül hagyva a releváns jogi kritériumot. E tekintetben nem elegendő annak bizonyítása, hogy adott magatartás megnehezíti a versenyt az érintett piacon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">253</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság és a BEUC azt állítja, hogy e kifogás nem alapozott. A FairSearch szerint az említett kifogás elfogadhatatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">254</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap két kifogást tartalmazó második részében a Google és az Alphabet azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen elmulasztotta megvizsgálni, hogy a Chrome böngésző értékesítésének a Play Store‑hoz és a Google Search alkalmazáshoz való kapcsolása alkalmas volt‑e arra, hogy kiszorítsa az azonos hatékonyságú versengő böngészőket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">255</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság ezzel szemben azt állítja, hogy a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság helyesen állapította meg, hogy a Chrome böngészőnek a Play Store‑ral és a Google Search alkalmazással való árukapcsolása alkalmas volt a verseny korlátozására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">256</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet szerint a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a Chrome böngésző árukapcsolásának jogszerűségét a vitatott határozatban meghatározottól eltérő földrajzi piacra hivatkozva vizsgálta. Míg e határozatban a Bizottság e magatartás vonatkozásában világszintű (Kínát is magában foglaló) földrajzi piac fennállását állapította meg, a Törvényszék kizárólag az EGT‑re összpontosított, sőt megkérdőjelezte a világpiac fennállásának relevanciáját. Közelebbről, a Törvényszék nem fejtette ki, hogy a Kínában forgalmazott eszközöket milyen okokból nem vette figyelembe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">257</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság, a BEUC és a FairSearch szerint e kifogás elfogadhatatlan, és mindenesetre megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kifogásról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">258</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék – szintén tévesen – a Google Search alkalmazás árukapcsolására vonatkozó megállapításokat analógia útján a Chrome böngésző árukapcsolására is alkalmazta, figyelmen kívül hagyva az árukapcsolás e két esete közötti jelentős különbségeket. Először is, a Chrome böngésző kevésbé volt látható, illetve hozzáférhető, mint a Google Search alkalmazás. Másodszor, a Törvényszék nem értékelte megfelelően a versenytársak azon képességét, hogy párhuzamos előzetes telepítést érjenek el. E tekintetben a bevételmegosztási megállapodásokra vonatkozó megfontolások nem relevánsak. Harmadszor, indokolás nélkül elégtelennek ítélte a versengő böngészők letöltéseinek arányát. Negyedszer, a Törvényszék nem értékelte helyesen az érintett piacokon fennálló versenyfeltételeket. Ötödször, a Törvényszék nem vett figyelembe a vitatott határozatban hivatkozott bizonyítékokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">259</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E második kifogás a Bizottság, a BEUC és a FairSearch szerint elfogadhatatlan, mivel lényegében a Törvényszék ténybeli megállapításainak vitatását jelenti. Az említett kifogás mindenesetre megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">260</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Második jogalapjukkal a Google és az Alphabet lényegében azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem köteles bizonyítani, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előzetes telepítési feltételei alkalmasak voltak arra, hogy kiszorítsák az azonos hatékonyságú versenytársakat, noha ezen intézmény a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokat illetően végzett ilyen bizonyítást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Általános megfontolások</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">261</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban pontosításokat kell tenni valamely magatartás kiszorító hatások kiváltására való alkalmasságának – e magatartás EUMSZ 102. cikk értelmében vett erőfölénnyel való visszaélésnek minősítése céljából történő – értékelését illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">262</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az e 102. cikk által konkrétan követett cél annak elkerülése, hogy az erőfölényben lévő vállalkozás magatartása a fogyasztók hátrányára a rendes versenyt jellemző eszközöktől vagy erőforrásoktól eltérő eszközökkel és erőforrásokkal megakadályozza a piacon meglévő versenyszint fenntartását vagy e verseny fejlődését (2022. május 12‑i Servizio Elettrico Nazionale és társai ítélet, C‑377/20, EU:C:2022:379, 44. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">263</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ilyen magatartásnak minősül az, amely egy olyan piacon, ahol a verseny szintje éppen egy vagy több erőfölényben lévő vállalkozás jelenléte miatt már csökkent, a vállalkozások közötti, érdemeken alapuló versenyre irányadó eszközöktől eltérő eszközökkel akadályozza a piacon fennálló verseny szintjének fenntartását vagy a verseny fejlődését (lásd ebben az értelemben: 2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 125. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 88. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">264</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kiszorításra irányuló gyakorlat visszaélésszerű jellegének megállapításához a versenyhatóságnak egyrészt azt kell bizonyítania, hogy e gyakorlat az érdemeken alapuló versenyt jellemző eszközöktől eltérő eszközök igénybevételén alapult. Másrészt e hatóságnak bizonyítania kell, hogy e gyakorlat a végrehajtásának időpontjában alkalmas volt ilyen kiszorító hatás kiváltására abban az értelemben, hogy alkalmas volt a versenytársak érintett piacra való belépésének vagy e piacon maradásának megnehezítésére, és hogy ezáltal az említett gyakorlat alkalmas volt a piacszerkezet befolyásolására. E két feltétel kumulatív jellegű (lásd ebben az értelemben: 2022. május 12‑i Servizio Elettrico Nazionale és társai ítélet, C‑377/20, EU:C:2022:379, 61. és 103. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">265</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami elsősorban azt a feltételt illeti, miszerint az érintett magatartásnak el kell térnie az érdemeken alapuló versenytől, a Bíróság már kifejtette, hogy az „érdemeken alapuló verseny” fogalma főszabály szerint olyan versenyhelyzetre utal, amelyből a fogyasztóknak előnye származik az alacsonyabb árak, a jobb minőség és az új vagy jobb teljesítményt nyújtó áruk és szolgáltatások szélesebb választéka révén. Az érdemeken alapuló verseny körébe tartozónak kell tekinteni különösen az olyan magatartásokat, amelyek hatásaként bővül a fogyasztók választási lehetősége azáltal, hogy új termékeket hoznak forgalomba, vagy növelik a már kínált termékek mennyiségét vagy minőségét (lásd ebben az értelemben: 2022. május 12‑i Servizio Elettrico Nazionale és társai ítélet, C‑377/20, EU:C:2022:379, 85. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">266</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben az értelemben az, hogy valamely vállalkozás erőfölénnyel rendelkezik, nem foszthatja meg e vállalkozást sem attól a jogától, hogy védelmezze a saját kereskedelmi érdekeit, amennyiben azokat támadják, sem pedig attól a lehetőségtől, hogy észszerű mértékben megtegye az ilyen érdekek védelme érdekében általa megfelelőnek ítélt intézkedéseket (lásd ebben az értelemben: 2020. január 30‑i Generics (UK) és társai ítélet, C‑307/18, EU:C:2020:52, 148. és 149. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">267</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennélfogva az EUMSZ 102. cikknek nem célja sem annak megakadályozása, hogy a vállalkozások saját érdemeiknek köszönhetően egy vagy több piacon erőfölényt szerezzenek, sem annak biztosítása, hogy az ilyen helyzetben lévő vállalkozásoknál kevésbé hatékony versenytárs vállalkozások a piacon maradjanak. Éppen ellenkezőleg, az érdemeken alapuló verseny fogalmilag a kevésbé hatékony, tehát a fogyasztók számára többek között az ár, a termelés, a választék, a minőség vagy az innováció tekintetében kevésbé vonzó versenytárs vállalkozások eltűnéséhez vagy háttérbe szorulásához vezethet (2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 164. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">268</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben a versenyhatóság bizonyítani kívánja, hogy valamely magatartás eltér az érdemeken alapuló versenytől, elvégezheti annak elemzését, hogy egy azonos hatékonyságú, de erőfölényben nem lévő hipotetikus versenytárs képes lenne‑e ezen magatartás tanúsítására (lásd ebben az értelemben: 2022. május 12‑i Servizio Elettrico Nazionale és társai ítélet, C‑377/20, EU:C:2022:379, 82. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">269</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal, amint arra a főtanácsnok az indítványának 106. és 127. pontjában lényegében rámutatott, bizonyos magatartások főszabály szerint – anélkül, hogy ilyen elemzésre lenne szükség – az érdemeken alapuló versenytől eltérő eszközök közé tartoznak. Ez különösen igaz az árukapcsolásra, amely abban áll, hogy egy bizonyos terméket (a „kapcsoló termék”) kizárólag egy másik termékkel (a „kapcsolt termék”) együtt kínálnak. Ilyen elemzés ugyanis nem szükséges annak megállapításához, hogy a vevő a kapcsoló terméket a kapcsolt termék nélkül is meg tudja‑e szerezni. Az a vállalkozás ugyanis, amely egy vagy több termékpiacon (a „kapcsoló termék piaca”) erőfölényben van, az árukapcsolásban álló gyakorlata miatt kárt okozhat a fogyasztóknak, mivel lezárja az árukapcsolás tárgyát képező többi termék piacát (a „kapcsolt termék piaca”), és közvetetten a kapcsoló piacot is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">270</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban, ami a kiszorító hatások kiváltására való képességre vonatkozó feltételt illeti, amint az a jelen ítélet 187. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatból kitűnik, a versenyhatóságnak bizonyítania kell, hogy az érintett magatartás ténylegesen vagy potenciálisan korlátozza e versenyt azáltal, hogy kiszorítja az érintett piacról vagy piacokról az azonos hatékonyságú hipotetikus versenytárs vállalkozásokat, vagy akadályozza azok növekedését e piacokon, figyelembe véve, hogy ez utóbbiak egyaránt lehetnek azok a piacok, ahol erőfölénnyel rendelkeznek, és azok a kapcsolódó vagy szomszédos piacok is, amelyeken az említett magatartás tényleges vagy potenciális hatásait kifejtheti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">271</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az olyan magatartásokon kívül, amelyek tényleges vagy potenciális hatása az érdemeken alapuló verseny korlátozása az azonos hatékonyságú versenytárs vállalkozásoknak az érintett piacról vagy piacokról való kiszorításával, azon magatartás is „erőfölénnyel való visszaélésnek” minősíthető, amellyel kapcsolatban bizonyítást nyer, hogy annak tényleges vagy potenciális hatása, vagy akár célja az, hogy belépési korlátok létrehozásával, egyéb piaclezáró intézkedésekkel vagy más, az érdemeken alapuló versenyre irányadó eszközöktől eltérő eszközökkel egy korábbi szakaszban megakadályozza, hogy potenciálisan versenytárs vállalkozások beléphessenek e piacra vagy piacokra, és ezáltal a termelésnek, az alternatív termékek vagy szolgáltatások kifejlesztésének vagy akár az innovációnak a korlátozása révén a fogyasztók rovására megakadályozza a verseny növekedését e piacokon (2023. december 21‑i European Superleague Company ítélet, C‑333/21, EU:C:2023:1011, 131. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">272</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami azt a kérdést illeti, hogy az EUMSZ 102. cikk a Bizottságra rója‑e azt a szisztematikus kötelezettséget, hogy megvizsgálja az erőfölényben lévő vállalkozás tényleges vagy hipotetikus versenytársainak hatékonyságát, a Bíróság már kimondta, hogy kétségtelen, hogy e 102. cikk célja nem annak biztosítása, hogy az erőfölényben lévő vállalkozásnál kevésbé hatékony versenytársak a piacon maradjanak. Ebből azonban nem következik az, hogy valamely jogsértés e rendelkezés alapján történő megállapítása mindig annak bizonyításától függne, hogy az érintett magatartás alkalmas az azonos hatékonyságú versenytárs kiszorítására (lásd ebben az értelemben: 2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 263. és 264. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">273</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Igaz, hogy a Bíróság úgy ítélte meg, hogy ezen elemzés a körülményektől függően árképzési és nem árképzési gyakorlatok esetén is egyaránt releváns lehet. Ugyanakkor, amint azt a főtanácsnok az indítványának 131. és 132. pontjában megjegyezte, és a jelen ítélet 271. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatnak megfelelően vannak olyan helyzetek, amelyekben egy adott magatartás kiszorító hatásainak elemzését nem lehet, illetve nem célszerű arra a kérdésre alapozni, hogy egy azonos hatékonyságú versenytárs képes lenne‑e ezen magatartás tanúsítására. Ez az eset áll fenn különösen akkor, ha a piac szerkezete – például valamely jelentős korlátokkal és hálózati hatásokkal jellemzett ökoszisztémával összefüggésben – és a szóban forgó magatartás gyakorlatilag lehetetlenné teszi egy azonos hatékonyságú versenytárs belépését, fennmaradását vagy akár megjelenését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">274</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindemellett a versenyhatóság feladata, hogy pontos és konkrét elemzésekre és bizonyítékokra támaszkodva bizonyítsa, hogy az érintett magatartás kiszorító hatásokkal járhat. Amint az a jelen ítélet 189. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlatból kitűnik, e bizonyítást, amely az adott ügy tárgyát képező magatartás típusától függően különböző elemzési sémák alkalmazásával járhat, mindenképpen az összes releváns ténybeli körülmény értékelésével kell elvégezni, függetlenül attól, hogy e körülmények magával e magatartással, az érintett piaccal vagy piacokkal, illetve a verseny e piacon vagy piacokon való működésének módjával kapcsolatosak‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">275</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Törvényszék az első fokon előterjesztett második jogalapra adott válaszában emlékeztetett arra az ítélkezési gyakorlatra, amelyet a megtámadott ítélet 276–299. pontjában alkalmazni szándékozott. Ebben az összefüggésben a Törvényszék ezen ítélet 291. pontjában megállapította, hogy a Bizottság a Törvényszék által a 2007. szeptember 17‑i Microsoft kontra Bizottság ítéletében (T‑201/04, EU:T:2007:289) valamely magatartás visszaélésszerű jellegének bizonyítása érdekében kifejtett lépéseket követte, és a Bizottság nem szorítkozott annak megállapítására, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek olyan árukapcsolások, amelyek alkalmasak a verseny korlátozására, hanem ezen ítélkezési gyakorlatnak megfelelően gondot fordított arra, hogy a vitatott határozatban konkrétan kifejtse azon különböző elemeket, amelyek szerinte lehetővé teszik a hivatkozott kiszorító hatások fennállásának bizonyítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">276</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a megtámadott ítélet 294. pontjában a Törvényszék megjegyezte, hogy a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szóban forgó magatartások többek között azzal a hatással jártak, hogy a versengő keresési szolgáltatások számára nehezebbé tették a keresések, valamint a szolgáltatásaik fejlesztéséhez szükséges bevételek és információk elérését, hogy azok megnövelték a belépési korlátokat azáltal, hogy megvédték a Google‑t a többi keresési szolgáltatás által támasztott versenytől, továbbá hogy csökkentették az azon innovációra való ösztönzést, amelyet az egy adott nyelvre szakosodott, illetve adott felhasználói csoportot célzó keresési szolgáltatást forgalmazó versenytársak kívántak kínálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">277</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt a főtanácsnok az indítványának 112–124. pontjában megjegyzi, a Törvényszék elutasította a Google és az Alphabet azon érveit, amelyek arra hivatkozva bírálták a Bizottságot, hogy az nem bizonyította, hogy a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek korlátozták a versenyt. Így a Törvényszék elutasította az előzetes telepítések által előidézett status quo torzítás fennállására (a megtámadott ítélet 320–418. pontja), az eredetiberendezés‑gyártók azon lehetőségére, hogy versengő általános keresési szolgáltatásokat telepítsenek előzetesen vagy állítsanak be alapértelmezettként (ezen ítélet 419–538. pontja), a felhasználók elérése érdekében állítólag a versenytársak rendelkezésére álló egyéb eszközökre (az említett ítélet 539–567. pontja), a Google felhasználási arányai és az előzetes telepítés közötti okozati összefüggésre (ugyanezen ítélet 568–584. pontja), és végül a gazdasági és jogi háttér figyelembevételére (a megtámadott ítélet 585–596. pontja) vonatkozó ilyen érveket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">278</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Törvényszék a megtámadott ítélet indokolásában nem tért el a jelen ítélet 261–274. pontjában felidézett ítélkezési gyakorlattól. Közelebbről, a Google és az Alphabet állításaival ellentétben a Törvényszéknek nem kellett megvizsgálnia, hogy a Bizottság az azonos hatékonyságú hipotetikus versenytársakra hivatkozva ténylegesen bizonyította‑e a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek kiszorító hatásait. Amint ugyanis azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 115., 116. és 294. pontjában kifejtette, a jelen ügyben érintett piacok a digitális gazdaság körébe tartoznak, ahol az olyan változók, mint az innováció, az adatokhoz való hozzáférés, a többoldalú szempontok, a felhasználók magatartása vagy a hálózati hatások meghatározó szerepet játszanak, mivel az ily módon strukturált e piacokat jelentős belépési akadályok, valamint egymást kölcsönösen befolyásoló és meghatározó, összetett kölcsönhatások jellemzik. A jelen ítélet 271. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően éppen ilyen helyzetekben nem lehetséges, illetve nem célszerű egy adott magatartás kiszorító hatásainak elemzését arra a kérdésre alapítani, hogy egy azonos hatékonyságú versenytárs képes lenne‑e ezen magatartás tanúsítására. E körülmények között ugyanis az olyan magatartás, amely nem tartozik az érdemeken alapuló verseny körébe, gyakorlatilag lehetetlenné teheti egy azonos hatékonyságú versenytárs belépését, fennmaradását vagy akár megjelenését. Ez még inkább így van akkor, ha a szóban forgó magatartás nem alkalmas az árakon alapuló mennyiségi elemzésre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">279</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalapot ezen általános megfontolások és az azokból levont közbenső következtetések fényében kell értékelni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">280</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap első része azon alapul, hogy a Törvényszék nem vizsgálta meg, hogy a Google Search alkalmazás értékesítésének a Play Store értékesítéséhez való kapcsolása alkalmas volt‑e arra, hogy kiszorítsa az azonos hatékonyságú versenytársak általános keresési szolgáltatásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">281</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rész három kifogást tartalmaz, amelyek azon alapulnak, hogy a Bizottságnak először is a vitatott magatartás hatását a magatartás általi lefedettségre, továbbá annak időtartamára és működésére tekintettel kellett volna megvizsgálnia, másodszor ezt az elemzést az azonos hatékonyságú hipotetikus versenytársakra hivatkozva kellett volna elvégeznie, harmadszor pedig meg kellett volna vizsgálnia, hogy e magatartás megfosztja‑e az ilyen versenytársakat attól a lehetőségtől, hogy az általános keresési szolgáltatások piacán ténylegesen versenyezzenek a Google‑lel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">282</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy a Google és az Alphabet abból az előfeltevésből indul ki, hogy a Törvényszéknek a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt feltételek hatásainak értékelése és a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások hatásainak értékelése során ugyanazon tesztet kellett volna alkalmaznia. Három kifogásuk keretében ugyanis a Google és az Alphabet hallgatólagosan a Törvényszék által az elsőfokú eljárásban előterjesztett harmadik jogalap vizsgálata keretében végzett értékelésre utal, amely jogalap keretében a fellebbezők a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások visszaélésszerű jellegét vitatták. Közelebbről megismétlik azokat a különböző kifogásokat, amelyeket lényegében az első fokon előterjesztett e harmadik jogalap harmadik része keretében hoztak fel, és amelyeket a megtámadott ítélet 664. pontja foglal össze.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">283</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kifogások vizsgálata során a Törvényszék a vitatott határozatot a megtámadott ítélet 637–647. pontjában összefoglalt – a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokhoz hasonló kizárólagossági kifizetéseknek a legalább azonos hatékonyságú versenytársak kiszorítására való képességére vonatkozó – konkrét ítélkezési gyakorlat fényében értékelte, és a kiszorításra való e képességet az AEC‑teszt alapján értékelte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">284</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a jelen ítélet 272. pontjából kitűnik, hogy az AEC‑teszt, vagy általánosabban az azonos hatékonyságú versenytárs kiszorítására való képesség nem az egyetlen olyan kritérium, amely lehetővé teszi az EUMSZ 102. cikkbe ütköző magatartások jellemzését. Nem róható fel tehát a Törvényszéknek az, hogy nem érvénytelenítette a vitatott határozatot azzal az indokkal, hogy a Bizottság a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek hatásainak értékelése során nem alkalmazta e kritériumot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">285</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt is meg kell állapítani, hogy a második jogalap első részében szereplő összes kifogás téves előfeltevésen alapul, ami hatástalanná teszi azokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">c)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">286</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második jogalap második részében a Google és az Alphabet azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen elmulasztotta megvizsgálni, hogy a Chrome böngésző értékesítésének a Play Store‑hoz és a Google Search alkalmazáshoz való kapcsolása alkalmas volt‑e arra, hogy kiszorítsa az azonos hatékonyságú versengő böngészőket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">287</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ítélet 282–285. pontjában kifejtettekkel azonos okokból e második rész valamennyi kifogását mint hatástalant el kell utasítani, mivel azok azon a téves előfeltevésen alapulnak, hogy a Törvényszéknek a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodásokban előírt előzetes telepítési feltételek alkalmasságát egy azonos hatékonyságú hipotetikus versenytársra tekintettel kellett volna értékelnie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">288</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre e kifogások elfogadhatatlanok.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">289</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kifogást illetően a Google és az Alphabet arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a Bizottsághoz hasonlóan az érintett földrajzi piacnak csak egyetlen alszegmensét vette figyelembe annak értékelése során, hogy az érintett árukapcsolás alkalmas‑e a verseny korlátozására e piacon. Márpedig, mivel a fellebbezők e kifogást nem hozták fel a Törvényszék előtt, noha megtehették volna, azt újnak kell tekinteni, ennélfogva az a jelen ítélet 178. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat alapján fellebbezés keretében elfogadhatatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">290</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kifogást illetően a Google és az Alphabet azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen „analógia útján” a Google Search alkalmazás árukapcsolására vonatkozó megállapításokat a Chrome böngésző árukapcsolására is alkalmazta, annak ellenére, hogy e két értékesítés jelentős különbségeket mutat. Közelebbről a fellebbezők a Törvényszék által megfogalmazott öt ténymegállapítást kérdőjelezik meg, amelyek először is azon status quo torzítás intenzitására vonatkoznak, amelyben a Chrome böngésző a Google Search alkalmazáshoz képest részesült, másodszor a tárhellyel kapcsolatos problémákra, harmadszor a versengő böngészők letöltéseinek viszonylagos jelentőségére, negyedszer a keresőmotorok piacához képest a böngészők piacán fennálló verseny szintjének értékelésére, ötödször pedig a versengő alkalmazások párhuzamos letöltései arányának hatására vonatkoznak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">291</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amint arra a Bíróság a jelen ítélet 216. pontjában emlékeztetett, a fellebbezés kizárólag jogkérdésekre vonatkozhat. Kizárólag a Törvényszéknek van hatásköre a releváns tények megállapítására és értékelésére, valamint a bizonyítékok értékelésére. E tények és bizonyítékok értékelése tehát – az elferdítésük esetét kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet mint ilyet fellebbezés keretében a Bíróságnak felül kellene vizsgálnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">292</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így, mivel a Google és az Alphabet nem hivatkozik az általuk vitatott ténybeli értékelések alátámasztására szolgáló bizonyítékok elferdítésére, e kifogást, következésképpen pedig a második jogalap második részét teljes egészében mint elfogadhatatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">293</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti indokok összességére tekintettel a második jogalapot teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvelése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">294</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadik jogalapjával a Google és az Alphabet azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a visszaélés megállapítására vonatkozó saját értékelésével váltotta fel a vitatott határozatban szereplő, az antifragmentációs kötelezettségekre vonatkozó értékelést, és az állítólagos kiszorító hatásokat olyan magatartásnak tudta be, amelynek visszaélésszerű jellegét a Bizottság nem állapította meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">295</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet szerint a Bizottság a vitatott határozat 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában megállapította, hogy e vállalkozások megsértették az EUMSZ 102. cikket azzal, hogy a Play Store és a Google Search alkalmazás licenceinek megadását az antifragmentációs kötelezettségektől tették függővé.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">296</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig először is, noha a Törvényszék a megtámadott ítélet 828. pontjában elismerte, hogy a vitatott határozatban visszaélésszerűnek tekintett egyetlen rendelkezés az volt, amely a Play Store és a Google Search alkalmazás licenceinek megadását ahhoz kötötte, hogy az eredetiberendezés‑gyártók elfogadják, hogy nem forgalmaznak nem kompatibilis Android‑forkkal működő eszközöket, a Törvényszék ezt követően egy sokkal kiterjedtebb magatartásra tekintettel végezte el az értékelését, nevezetesen „a Google azon magatartásá[ra tekintettel], amely a nem kompatibilis Android fork alatt működő eszközök fejlesztésének és piaci jelenlétének megakadályozására irányul[t]”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">297</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a vitatott határozat ily módon történő „átírásával” tévesen erősítette meg a visszaélés e határozatban szereplő megállapítását olyan magatartásra hivatkozva, amely túlmegy azon a kötelezettségen, amelynek visszaélésszerű jellegét a Bizottság megállapította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">298</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig nem volt helyénvaló, ha a Törvényszék elutasította a Google és az Alphabet keresetét a Google azon üzletpolitikája miatt, amely abban állt, hogy csak akkor ad saját API‑kra vonatkozó licencet, ha azokat kompatibilis Google Android‑eszközökön használják, jóllehet a Bizottság a vitatott határozatban, a Törvényszék pedig a megtámadott ítélet 810. és 811. pontjában úgy ítélte meg, hogy e politika igazolt. A Törvényszék, mivel úgy ítélte meg, hogy a Google megkövetelheti azon eszközök kompatibilitását, amelyekre a saját alkalmazásait és szolgáltatásait (beleértve a Google saját API‑jait is) telepítik, nem kezelheti a kifogásolt magatartás részeként a Google azon jogszerű döntését, hogy a nem kompatibilis Android‑forkokhoz nem ad a saját API‑jaira vonatkozó licencet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">299</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Google és az Alphabet azt kifogásolja, hogy a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem volt köteles azonosítani azt, hogy az Android alapvető kompatibilitási referenciaszabványai közül – amelyeknek az antifragmentációs megállapodások aláírói kötelesek megfelelni – melyek azok a konkrét kikötések, amelyek a versenyt korlátozzák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">300</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék e tekintetben figyelmen kívül hagyta a Bizottság által elkövetett hibát, amikor a megtámadott ítélet 864. pontjában azt állította, hogy a Google‑lel szemben a vitatott határozatban megfogalmazott kifogások nem a Google által meghatározott összeegyeztethetőségi kötelezettségek tartalmára vonatkoznak, hanem a Google annak megakadályozására irányuló gyakorlatára, hogy a nem kompatibilis Android‑forkok kereskedelmi értékesítési lehetőségeket találjanak. Ez az állítás nem megfelelő válasz, mivel a vitatott határozat 1. cikke (1) bekezdésének c) pontja pontosan az antifragmentációs kötelezettségekre vonatkozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">301</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet által kifejtett érvelés alátámasztása érdekében az ADA és a HMD hangsúlyozza, hogy a Törvényszék azáltal, hogy a visszaélésre vonatkozóan a vitatott határozatban tettnél szélesebb körű megállapítást tett, túllépte bírósági felülvizsgálatának korlátait azáltal, hogy a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">302</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ADA e tekintetben a visszaélésnek a vitatott határozatban megállapított három alapvető szempontjára hivatkozik. Először is, az e határozatban szereplő jogi és ténybeli elemzés teljes egészében az EUMSZ 102. cikk d) pontján és a Törvényszék 2007. szeptember 17‑i Microsoft kontra Bizottság ítéletén (T‑201/04, EU:T:2007:289) alapul. Másodszor, a Bizottság az említett határozatban elismerte, hogy a Google jogszerűen írhatott elő antifragmentációs kötelezettségeket a GMS‑csomaggal felszerelt eszközökre. Harmadszor, ugyanezen határozatban azt is elismerte, hogy a Google nem volt köteles a saját alkalmazásait és szolgáltatásait a nem kompatibilis Android‑forkok fejlesztőinek rendelkezésére bocsátani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">303</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Bíróság ítélkezési gyakorlatának megfelelően, amint az az 1995. április 6‑i RTE és ITP kontra Bizottság ítéletből (C‑241/91 P és C‑242/91 P, EU:C:1995:98, 49. és 50. pont), valamint az 1998. november 26‑i Bronner ítéletből (C‑7/97, EU:C:1998:569, 39. pont) kitűnik, a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó engedély megadásának megtagadása csak akkor sértheti az EUMSZ 102. cikket, ha bizonyos kivételes körülmények állnak fenn, amelyeket a jelen ügyben nem állapítottak meg. A Törvényszék ennélfogva tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 864. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Google azon döntése, hogy nem ad a saját API‑jaira vonatkozó licencet a nem kompatibilis forkokhoz, olyan gyakorlat részét képezte, amelynek célja annak megakadályozása volt, hogy e forkok kereskedelmi értékesítési lehetőségeket találjanak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">304</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a Törvényszék két további hibát is elkövetett, amikor a megtámadott ítélet 854. pontjában úgy ítélte meg, hogy a szellemi tulajdonjoghoz kapcsolódó valamely kizárólagos jog gyakorlása nem fogadható el, ha annak célja éppen a szerzője erőfölényének megerősítése és az azzal való visszaélés. Egyrészt a Törvényszék így elmulasztotta elismerni, hogy a szellemitulajdon‑jogok fejlődése, különösen a technológiai piacokon, az innovációt és a beruházásokat tükrözi, következésképpen érdemeken alapuló versenynek minősül. Másrészt nem vette megfelelően figyelembe a releváns jogi hátteret, vagyis azt, hogy a szellemitulajdon‑jogok tekintetében a kutatásba és fejlesztésbe való beruházás ösztönzőit csak kivételes körülmények között szabad közigazgatási vagy bírósági beavatkozással tompítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">305</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság szerint a jelen jogalap hatástalan, és mindenesetre megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">306</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E jogalap hatástalan, mivel azon a téves feltevésen alapul, miszerint a Törvényszék „átírta” a Google visszaélésszerű magatartásának a vitatott határozatban szereplő minősítését. Márpedig ez az „átírás” képezi a Google és az Alphabet által tett, a harmadik jogalap második részét alkotó azon állítás alapját, miszerint a Törvényszék az „átírt” magatartás és e magatartásnak a verseny korlátozására való alkalmassága közötti okozati összefüggés értékelésekor hibát követett el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">307</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor a Bizottság szerint egyrészt a megtámadott ítélet 855. pontjából kitűnik, hogy a Törvényszék a Google azon döntését, hogy a nem kompatibilis Android‑forkok fejlesztőinek nem ad a saját API‑jaira vonatkozó licencet, az antifragmentációs kötelezettségek versenykorlátozásra való alkalmasságának értékelésekor csak háttérelemként vette figyelembe. Másrészt mind a vitatott határozat, mind pedig a megtámadott ítélet megállapítja, hogy ugyanezen magatartás, vagyis „a Play Store és a Google Search alkalmazás azon feltétel melletti licencelés[e], hogy antifragmentációs megállapodást kell kötni”, visszaélésszerű.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">308</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet azon állítása, miszerint a Törvényszék a vitatott határozatban figyelembe vettnél kiterjedtebb magatartást nyilvánított visszaélésszerűnek, a megtámadott ítélet két kiragadott szövegrészén, nevezetesen ezen ítélet 828. pontjának utolsó mondatán és 864. pontján alapul. Márpedig ezáltal e vállalkozások nem csupán e 828. pont végét, hanem az említett ítélet többi megfontolását, különösen annak 232., 247., 805., 809., 811. és 1083. pontját is figyelmen kívül hagyják. Ezzel szemben a megtámadott ítélet átfogó olvasata megerősíti, hogy a vitatott határozat és ezen ítélet is ugyanazon magatartás visszaélésszerű jellegét állapítja meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">309</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság érvelését támogatva a FairSearch a 2000. január 27‑i DIR International Film és társai kontra Bizottság ítéletre (C‑164/98 P, EU:C:2000:48, 42. pont) hivatkozva hozzáteszi, hogy a Törvényszék mindenesetre jogosult a Bizottság határozatát értelmezni, amennyiben ezen értelmezés nem ellentétes e határozat logikájával. Márpedig a Google és az Alphabet semmilyen bizonyítékot nem szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy a Törvényszék a Bizottság indokolását a saját indokolásával helyettesítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">310</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Seznam is azt hangsúlyozza, hogy a megtámadott ítélet 828. pontjában szereplő állítás nem a Törvényszék által tett „megállapítás”, hanem arra való hivatkozás, amit a Bizottság a vitatott határozatban már bizonyított, vagyis hogy az antifragmentációs kötelezettségek részét képező, a nem kompatibilis Android‑forkkal működő eszközök fejlesztését és piaci jelenlétét akadályozó kötelezettség visszaélésszerű volt. A Törvényszéknek a Bizottság ezen állítására való hivatkozása tehát nem szélesebb körű, mint az említett állítás.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">311</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet először is azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 893. pontjában úgy ítélte meg, hogy nincs szükség kontrafaktuális elemzésre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">312</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Álláspontjuk szerint ilyen elemzés hiányában lehetetlen arra következtetni, hogy a nem kompatibilis forkok vonatkozásában kifejtett állítólagos potenciális hatások a szóban forgó magatartásnak, vagyis annak voltak betudhatók, hogy a Play Store és a Google Search alkalmazás licencének megadását attól tették függővé, hogy az eredetiberendezés‑gyártó írjon alá antifragmentációs megállapodást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">313</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A releváns kérdés az, hogy milyen helyzetben lettek volna a nem kompatibilis forkok akkor, ha a Google a Play Store és a Google Search alkalmazás licencének megadását nem kötötte volna ahhoz a feltételhez, hogy az eredetiberendezés‑gyártó írjon alá antifragmentációs megállapodást. Márpedig a Törvényszéknek a megtámadott ítélet 856. pontjában szereplő értékeléséből kitűnik, hogy a Google ebben az esetben is csak olyan kompatibilis Google Android‑eszközök vonatkozásában adott volna a saját API‑jaira vonatkozó licencet, amelyekre a Google alkalmazásait előzetesen telepítették, amit a Google jogszerűen megtehetett volna. E körülmények között, amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 855. és 856. pontjában megerősíti, a Google‑nek a saját API‑jai fejlesztésére és forgalmazására vonatkozó politikája továbbra is arra ösztönözte volna az eredetiberendezés‑gyártókat, hogy csak kompatibilis Google Android‑eszközöket forgalmazzanak, mivel az eredetiberendezés‑gyártók úgy vélték, hogy e saját API‑k „stratégiai jelentőséggel” bírnak. Ebből következik, hogy egy kontrafaktuális forgatókönyvben a nem kompatibilis forkok fejlesztése ugyanazon akadályba ütközött volna, mint amelyet ténylegesen megállapítottak, vagyis abba, hogy az eredetiberendezés‑gyártóknak a nem kompatibilis forkok forgalmazását illetően fenntartásaik voltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">314</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, noha a Google és az Alphabet a Törvényszék előtt kifejtette, hogy a Fire OS‑hez hasonló nem kompatibilis forkok nem az antifragmentációs megállapodások eredetiberendezés‑gyártók általi aláírása miatt, hanem más okokból nem fejlődtek, a Törvényszék nem elemezte, hogy a Fire OS sikertelensége az antifragmentációs kötelezettségeknek tudható‑e be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">315</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék így ezúttal sem elemzett semmilyen okozati összefüggést, amikor a megtámadott ítélet 850. pontjában kifejezetten megállapította, hogy úgy döntött, nem vizsgálja meg, hogy a Fire OS üzleti sikertelenségét „más […] indokok” is magyarázhatják‑e, és nem a Google által az eredetiberendezés‑gyártókkal szemben előírt azon követelmény, hogy antifragmentációs megállapodást írjanak alá a Play Store‑ra vagy a Google Search alkalmazásra vonatkozó licenc megszerzése érdekében. A Törvényszék ezáltal elkövette azt a hibát, amelyet a Bíróság a 2012. december 6‑i AstraZeneca kontra Bizottság ítéletben (C‑457/10 P, EU:C:2012:770) kifogásolt, vagyis az okozati összefüggés fennállásának vélelmezését, megsértve ezzel azt az elvet, miszerint „kétség esetén a jogsértést megállapító határozat címzettjének javára kell dönteni”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">316</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet egyébiránt azt állítja, hogy a jelen ügyben a kétség még csak nem is lett volna megengedett, mivel a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Google saját API‑jaihoz való hozzáférés kereskedelmi szempontból fontos, és a Törvényszék szerint elegendő ahhoz, hogy úgy lehessen tekinteni, hogy egy nem kompatibilis Android‑változat nem lett volna képes ellensúlyozni az Android operációs rendszer állítólagos erőfölényét. Ezáltal a Törvényszék ahhoz hasonló téves jogalkalmazást követett el, mint amely a Törvényszék 2022. június 15‑i Qualcomm kontra Bizottság (Qualcomm – kizárólagosságot biztosító kifizetések) ítéletének (T‑235/18, EU:T:2022:358) alapjául szolgáló ügyben hozott bizottsági határozat megsemmisítéséhez vezetett.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">317</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ADA és a HMD is úgy véli, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem volt köteles kontrafaktuális elemzést végezni, amely lehetővé tette volna számára annak értékelését, hogy a vitatott magatartás hiányában milyenek lettek volna a versenyfeltételek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">318</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság ezzel szemben azzal érvel, hogy a Google és az Alphabet tévesen állítja, hogy a Törvényszék hibát követett el, amikor helybenhagyta a vitatott határozat azon következtetéseit, amelyek szerint az antifragmentációs kötelezettségek alkalmasak voltak a verseny korlátozására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">319</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A FairSearch szerint a harmadik jogalap második része elfogadhatatlan, mivel a Google és az Alphabet a Törvényszék azon okokra vonatkozó ténybeli megállapításainak vitatására törekszik, amelyek miatt a nem kompatibilis forkoknak nem sikerült fejlődniük.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">320</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet azt állítja, hogy az elsőfokú eljárásban előterjesztett negyedik jogalapjuk vizsgálata során – amely jogalap azon alapult, hogy a Bizottság tévesen értékelte a Play Store és a Google Search alkalmazás licence megadásának az antifragmentációs kötelezettségek tiszteletben tartásától való függővé tételének visszaélésszerű jellegét – a Törvényszék a megtámadott ítélet 828. pontjában szükségesnek ítélte megvizsgálni azt, hogy a Bizottságnak sikerült‑e bizonyítania, hogy – amint azt a vitatott határozatban állítja – a Google a nem kompatibilis Android‑forkok kiszorítására irányuló magatartást folytatott, és azt, hogy e magatartást az EUMSZ 102. cikk értelmében véve versenyellenesnek lehet‑e minősíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">321</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fellebbezők szerint ezáltal a Törvényszék „átírta” a vitatott határozatot olyan magatartásra hivatkozva, amely meghaladja azt a magatartást, amelynek visszaélésszerű jellegét a Bizottság e határozat 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában megállapította. E tekintetben nem helyénvaló a Google‑t azon üzletpolitikája miatt szankcionálni, amely abban állt, hogy csak akkor ad a saját API‑kra vonatkozó licencet, ha azokat kompatibilis Google Android‑eszközökön használják, jóllehet a Bizottság az említett határozatban, a Törvényszék pedig a megtámadott ítélet 810. és 811. pontjában úgy ítélte meg, hogy ezen üzletpolitika igazolt. A Törvényszék tehát nem állapíthatta volna meg, hogy a kifogásolt magatartás részét képezi az, hogy a Google a nem kompatibilis Android‑forkok vonatkozásában nem adott a saját API‑jaira vonatkozó licencet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">322</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet ezen érvelésének előfeltevése tehát a Bizottság által a vitatott határozatban megállapított egyik visszaélés kiterjesztőnek minősített átfogalmazása, és hogy az ilyen átfogalmazás téves jogalkalmazásnak minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">323</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 263. cikkben említett jogszerűségi vizsgálat keretében a Bíróság és a Törvényszék hatáskörrel rendelkezik az olyan keresetek tekintetében, amelyeket hatáskör hiánya, lényeges eljárási szabályok megsértése, a Szerződés vagy az alkalmazására vonatkozó bármely jogi rendelkezés megsértése vagy hatáskörrel való visszaélés miatt indítottak. Az EUMSZ 264. cikk kimondja, hogy ha a kereset megalapozott, akkor a megtámadott jogi aktust semmisnek kell nyilvánítani. A Bíróság és a Törvényszék tehát semmi esetre sem helyettesítheti a megtámadott jogi aktus kibocsátójának indokolását a saját indokolásával (2000. január 27‑i DIR International Film és társai kontra Bizottság ítélet, C‑164/98 P, EU:C:2000:48, 38. pont; 2021. október 6‑i World Duty Free Group és Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑51/19 P és C‑64/19 P, EU:C:2021:793, 70. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">324</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ellenben megsemmisítés iránti kereset alapján a Törvényszék a megtámadott jogi aktus indokolását annak kibocsátójától eltérően értelmezheti, sőt bizonyos körülmények között az annak kibocsátója által kifejtett alakszerű indokolást el is utasíthatja, kivéve olyan esetben, amikor ezt semmilyen objektív körülmény nem indokolja (lásd ebben az értelemben: 2000. január 27‑i DIR International Film és társai kontra Bizottság ítélet, C‑164/98 P, EU:C:2000:48, 42. pont; 2021. október 6‑i World Duty Free Group és Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑51/19 P és C‑64/19 P, EU:C:2021:793, 71. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">325</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy bár a Törvényszék által a megtámadott ítéletben használt terminológia eltér a vitatott határozatban használt terminológiától, ebből nem feltétlenül következik az, hogy a Törvényszék olyan visszaélésszerű magatartást azonosított volna, amely lényegesen eltért a Bizottság által megállapítottól, vagy hogy a Bizottság által a vitatott határozatban elfogadottól eltérő indokolásra támaszkodott volna (lásd ebben az értelemben: 2021. október 6‑i World Duty Free Group és Spanyolország kontra Bizottság ítélet, C‑51/19 P és C‑64/19 P, EU:C:2021:793, 73. pont; 2024. szeptember 10‑i Google és Alphabet kontra Bizottság [Google Shopping] ítélet, C‑48/22 P, EU:C:2024:726, 104. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">326</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben először is meg kell állapítani, hogy a megtámadott ítélet 828. pontjának a Google és az Alphabet által kifogásolt mondata e pontot lezárja. Nem értelmezhető tehát e pont többi részétől függetlenül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">327</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E pont mindenekelőtt a Bizottság azon kifogásának megfogalmazásával kezdődik, hogy a Play Store és a Google Search alkalmazás licenceinek megadását olyan kötelezettségek összességétől tették függővé, amelyek korlátozzák az e licenceket megszerezni kívánó eredetiberendezés‑gyártók szabadságát, éppen azért, mert megtiltják számukra, hogy egyébként bármely más, nem kompatibilis Android‑forkot futtató eszközt forgalmazzanak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">328</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően kifejti, hogy „[e] korlátozás az antifragmentációs megállapodásokból ered, amelyekben ez az egyetlen, a [vitatott] határozatban visszaélésszerűnek tekintett kötelezettség, mivel olyan intelligens mobileszközökre vonatkozik, amelyekre a Google alkalmazásai nincsenek előzetesen telepítve. A Bizottság ugyanis nem vitatja a Google azon jogát, hogy olyan eszközökre vonatkozó kompatibilitási követelményeket írjon elő, amelyekre az alkalmazásait telepítették. Ezzel szemben visszaélésszerűnek tartja a Google azon magatartását, amely a nem kompatibilis Android fork alatt működő eszközök fejlesztésének és piaci jelenlétének megakadályozására irányul”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">329</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ebből végül azt a következtetést vonta le, hogy meg kell vizsgálni azt, hogy a Bizottságnak sikerült‑e bizonyítania, hogy – amint azt a vitatott határozatban állítja – a Google a nem kompatibilis Android‑forkok kiszorítására irányuló magatartást folytatott, és azt, hogy e magatartást az EUMSZ 102. cikk értelmében véve versenyellenesnek lehet‑e minősíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">330</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a megtámadott ítélet 828. pontjában kezdődik a Törvényszéknek az első fokon előterjesztett negyedik jogalap első részére vonatkozó elemzése, amely jogalap a Play Store és a Google Search alkalmazás licenceinek megadását az antifragmentációs kötelezettségek tiszteletben tartásához kötő feltétel visszaélésszerű jellegének téves értékelésén alapul. Ezen elemzést a megtámadott ítélet 816. pontjában megelőzi a vitatott határozat (1036) preambulumbekezdésének összefoglalása, amely szerint a Bizottság hat érvcsoportot fejtett ki annak bizonyítása érdekében, hogy az antifragmentációs kötelezettségek alkalmasak a verseny korlátozására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">331</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen előzetes észrevételekből következik, hogy a megtámadott ítélet 828. pontjának egészére és ezen összefoglalásra tekintettel kell megvizsgálni a Google‑nek és az Alphabetnek a hivatkozott visszaélés állítólagos átfogalmazására vonatkozó állítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">332</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Bizottság által a vitatott határozat (1036) preambulumbekezdésében kifejtett indokok alapján a Törvényszék a megtámadott ítélet 816. pontjában megállapította azt a tényt, hogy az antifragmentációs kötelezettségek akadályozzák a nem kompatibilis Android‑forkok fejlesztését, azt a körülményt, hogy a kompatibilis Android‑forkok nem jelentenek hihető versenyfenyegetést a Google számára, valamint azt a körülményt, hogy ezen antifragmentációs kötelezettségek versenykorlátozó képességét megerősíti az, hogy a Google saját API‑jai nem állnak a nem kompatibilis Android‑forkok fejlesztői rendelkezésére, ami csökkenti a fejlesztők ahhoz fűződő érdekét, hogy ilyen operációs rendszerekre szánt alkalmazásokat fejlesszenek ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">333</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint arra a főtanácsnok az indítványának 175. és 176. pontjában lényegében rámutatott, a megtámadott ítélet 816. pontjából – amelyet a Google és az Alphabet a fellebbezésében nem vitat – az következik, hogy a Bizottság ténylegesen azt rótta fel a Google‑nek, hogy a nem kompatibilis Android‑forkok kiszorítására irányuló magatartást tanúsított, mivel azok fenyegetést jelentettek e vállalkozásra nézve, és e fenyegetés ténylegességét a Bizottság a vitatott határozat 12.6.1. szakaszában fejtette ki. Így a Bizottság szerint, bár e forkok fejlesztése korlátozott volt, ennek az az oka, hogy az eredetiberendezés‑gyártók már nem forgalmazták azokat, mivel ellenkező esetben többé nem kaptak volna licencet a Google alkalmazásaira.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">334</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék tehát annak elemzése során, hogy a Bizottság e tényállást a jogilag megkövetelt módon bizonyította‑e, nem helyettesítette a vitatott határozatban szereplő indokolást a saját indokolásával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">335</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy bár kétségtelen, hogy a megtámadott ítélet 828. pontjának utolsó mondatában használt terminológia eltér a vitatott határozat 1. cikke (1) bekezdésének c) pontjában használt terminológiától, nem vonható le az a következtetés, hogy a Törvényszék ezáltal a Bizottság által e határozatban megállapítottól eltérő visszaélésszerű magatartást azonosított volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">336</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül, noha az említett határozat 1. cikke (1) bekezdése c) pontjának szövege kizárólag a Google azon magatartására vonatkozik, amely a Play Store és a Google Search alkalmazás licenceinek megadását az antifragmentációs kötelezettségektől tette függővé, ugyanezen határozatból és a megtámadott ítéletből kitűnik, hogy az azon eszközökre vonatkozó kompatibilitási követelmények, amelyekre a Google alkalmazásait telepítették, és amely követelmények jogszerű jellegét a Törvényszék nem kérdőjelezte meg, e magatartás hátterének releváns elemét képezik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">337</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E háttérelemnek a vitatott határozatban azonosított második visszaélés elemzése tekintetében való jelentősége levezethető elsősorban a megtámadott ítélet 855. és 856. pontjából. Egyrészt e pontok közül az első megerősíti, hogy a Google saját API‑jaihoz való hozzáférés a fejlesztők és az eredetiberendezés‑gyártók számára stratégiai jelentőséggel bírt. Másrészt a Törvényszék az említett másik pontban kijelentette, hogy „a második [megsemmisítési] jogalap vizsgálatából következik, [hogy] a Google saját API‑jaival rendelkezni kívánó eredetiberendezés‑gyártóknak mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodást kellett kötnie, ami előzetesen az antifragmentációs megállapodások feltételeinek elfogadását feltételezte”. Márpedig a Törvényszék e megállapítások alapján vonta le a megtámadott ítélet 856. pontjában azt a következtetést, hogy „meg kell állapítani, hogy a Google‑nek [a saját] API‑jai fejlesztésére és forgalmazására vonatkozó politikája antifragmentációs megállapodások megkötésére való ösztönzést jelentett, amelyek […] korlátozták a nem kompatibilis Android forkok értékesítési lehetőségeit”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">338</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban, a Törvényszék által a megtámadott ítélet 803–814. pontjában tett, „[a vitatott] határozatban megjelölt második visszaélés terjedelmével kapcsolatos előzetes észrevételek” megerősítik az említett háttérelem jelentőségét, következésképpen pedig azt, hogy a Törvényszék az ezen ítélet 828. pontjának végén alkalmazott megfogalmazás keretében nem alkalmazta tévesen a jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">339</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenekelőtt az említett ítélet 809. pontja kifejezetten megerősíti, hogy „[a vitatott] határozat szerint […] a Google visszaélt az […] erőfölényével azáltal, hogy a Play Store és a Google Search licencének megadását az antifragmentációs kötelezettségek elfogadásától tette függővé”. A Törvényszék ezt követően ugyanezen ítélet 810. pontjában pontosította, hogy „– amint azt a [Google és az Alphabet] a tárgyaláson megerősítették – a [vitatott] határozat az antifragmentációs megállapodásokat csak annyiban tekinti visszaélésszerűnek, amennyiben azok arra kötelezik az eredetiberendezés‑gyártókat, hogy biztosítsák az általuk forgalmazott valamennyi olyan eszköz kompatibilitást [meghatározó] dokumentummal való kompatibilitását, amelynek operációs rendszere Android vagy Android fork, beleértve azokat is, amelyeken a Google alkalmazásai nincsenek előzetesen telepítve. Másként fogalmazva, a megtámadott határozat az antifragmentációs megállapodásokat csak annyiban tekinti visszaélésszerűnek, amennyiben megtiltják az olyan intelligens mobileszközök forgalmazását, amelyek operációs rendszere nem kompatibilis Android fork, még a Google alkalmazásainak ezen eszközökön történő előzetes telepítésének hiányában is”. Végül a Törvényszék a megtámadott ítélet 812. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság lényegében azt rója fel a Google‑nek, hogy „olyan versenyellenes magatartást folytatott, amelynek célja az volt, hogy megfossza a nem kompatibilis Android forkokat a kereskedelmi lehetőségektől”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">340</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E háttérelemek azt is bizonyítják, hogy az, amire a Bizottság a vitatott határozatban azonosított második visszaélésként hivatkozik, maga az a tény, hogy a Google – a jelen ügyben a kompatibilitást meghatározó dokumentumban meghatározott – valamennyi műszaki szabvány alkalmazását előírta, éspedig azon eszközök vonatkozásában is, amelyekre a Google saját alkalmazásait és szolgáltatásait, köztük a Google saját API‑jait nem telepítették előzetesen. Ennélfogva a Törvényszék nem alkalmazta tévesen a jogot, amikor a megtámadott ítélet 864. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem volt köteles pontosan azonosítani a kompatibilitást meghatározó dokumentum azon szabványait, amelyekből e hatások eredtek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">341</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolások összességéből következik, hogy a harmadik jogalap első részét mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második részről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">342</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet azt állítja, hogy a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot, amikor a megtámadott ítélet 893. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság nem volt köteles kontrafaktuális elemzést végezni azon hipotetikus következmények értékelése céljából, amelyek a második visszaélés hiányában megfigyelhetők lettek volna, mivel a vitatott korlátozásoknak és azok versenyre gyakorolt hatásainak a fennállását megfelelően bizonyította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">343</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben, amint arra a jelen ítélet 225. pontja emlékeztetett, bár a Bizottságnak kell bizonyítania a vitatott visszaélésszerű magatartás és annak versenyellenes hatásai közötti okozati összefüggést, ezen intézmény ebben az összefüggésben mindazonáltal támaszkodhat a bizonyítékok összességére, anélkül hogy köteles lenne következetesen egyetlen módszert alkalmazni, így különösen kontrafaktuális elemzést végezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">344</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Törvényszék először is a megtámadott ítélet 834. pontjában megállapította, hogy a Bizottság által a vitatott határozatban a második visszaélést megvalósítónak tekintett magatartás tényleges fennállását nemcsak hogy elismerte a Google és az Alphabet, de az bizonyítást is nyert. Másodszor, a Törvényszék ezen ítélet 841. pontjában e vállalkozásoknak az ügy iratai által megerősített nyilatkozatai alapján úgy ítélte meg, hogy e magatartást tudatosan valósították meg azzal a céllal, hogy korlátozzák a nem kompatibilis Android‑forkok piacra jutását. Harmadszor, a Törvényszék az említett ítélet 847. pontjában arra a következtetésre jutott, hogy a Google és az Alphabet nem bizonyította, hogy e forkok semmi esetre sem jelenthettek volna számukra versenyfenyegetést. Negyedszer, a Törvényszék ugyanezen ítélet 863. pontjában megállapította, hogy a Bizottság megfelelően bizonyította, hogy az antifragmentációs megállapodások megtiltották az aláíróik számára, hogy értékesítési lehetőséget biztosítsanak a nem kompatibilis Android‑forkok számára, és hogy ezen akadály hozzájárult a Google erőfölényének megerősítéséhez az általános keresési szolgáltatások piacain, miközben a végfelhasználók számára károsnak bizonyult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">345</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kontrafaktuális elemzés szükségességének alátámasztása érdekében a Google és az Alphabet azt állítja, hogy a Google‑nek a saját API‑jai fejlesztésére és terjesztésére vonatkozó politikája mindenképpen arra ösztönözte az eredetiberendezés‑gyártókat, hogy csak kompatibilis Google Android‑eszközöket forgalmazzanak. Egyébiránt azt is kifogásolják, hogy a Törvényszék nem vizsgálta meg, hogy a Fire OS sikertelensége az antifragmentációs kötelezettségeknek tudható‑e be, mivel a megtámadott ítélet 850. pontjában annak kijelentésére szorítkozott, hogy még ha más okok is magyarázhatják ezen operációs rendszer kereskedelmi sikertelenségét, a Bizottság bizonyította, hogy az antifragmentációs megállapodások megfosztották az említett operációs rendszert azon értékesítési lehetőségektől, amelyeket a Google‑lel antifragmentációs megállapodást kötő eredetiberendezés‑gyártók jelenthettek volna a számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">346</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell állapítani, hogy a Google és az Alphabet nem kifogásolja a Törvényszék többi megállapítását, mint például az Alibaba által kifejlesztett Aliyun operációs rendszer sikertelenségére vonatkozó megállapításokat, amelyek a jelen ítélet 344. pontjában felidézett megállapításokhoz, végeredményben pedig a nem kompatibilis Android‑forkok tényleges kiszorítása bizonyításának megerősítéséhez és e kiszorítás versenyellenes hatásaihoz vezetnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">347</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a Google és az Alphabet – a Google által a saját API‑jainak fejlesztése és terjesztése érdekében követett politika Törvényszék általi értékelésére, valamint a Fire OS sikertelenségére vonatkozó érveikkel – valójában a tények és bizonyítékok újbóli értékelését kívánják elérni, amely értékelést a Törvényszék már elvégezte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">348</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amint arra a Bíróság a jelen ítélet 216. pontjában emlékeztetett, a fellebbezés kizárólag jogkérdésekre vonatkozhat. Bármilyen elferdítésre való hivatkozás hiányában a Google és az Alphabet által a kontrafaktuális elemzés állítólagos szükségességének alátámasztására felhozott érvek tehát elfogadhatatlanok.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">349</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti indokok összességére tekintettel a harmadik jogalap második részét mint részben megalapozatlant és mint részben elfogadhatatlant el kell utasítani. Ennélfogva a harmadik jogalapot teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">D.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvelése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">350</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedik jogalapjával a Google és az Alphabet azt kifogásolja, hogy a Törvényszék nem vette figyelembe és nem vizsgálta meg konkrétan az általuk annak bizonyítása érdekében előadott érveket, illetve az annak alátámasztására benyújtott bizonyítékokat, hogy az antifragmentációs kötelezettségek objektíve igazoltak voltak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">351</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Közelebbről azt kifogásolják, hogy a Törvényszék négy hibát követett el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">352</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a Törvényszék nem vizsgálta meg az antifragmentációs kötelezettségek szükségességét. A megtámadott ítélet 880. pontjában a Törvényszék megelégedett azzal, hogy az Android operációs rendszer tényleges növekedését bizonyító elemekre hivatkozott azon következtetésének igazolása érdekében, miszerint e platform fragmentációja nem jelentett kockázatot e platform fennmaradására nézve a jogsértés időszakában, holott meg kellett volna vizsgálnia, hogy az említett platform ugyanilyen gyors növekedést ért volna‑e el akkor is, ha a Google nem írta volna elő a vitatott kötelezettségeket. Ehhez például olyan nyílt operációs rendszerekkel kapcsolatos tapasztalatokra kellett volna hivatkoznia, amelyek a fragmentációval szembeni védelmük érdekében kevesebb intézkedést hoztak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">353</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a Törvényszék elmulasztotta megvizsgálni a Google ahhoz fűződő jogos érdekét, hogy megvédje az Android‑ökoszisztéma egészét, beleértve azon eszközöket is, amelyek nem foglalják magukban a Google saját alkalmazásait. A Törvényszék ezen ítélet 878. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Google és az Alphabet által előadott igazolás nem kapcsolódik az állítólagos visszaéléshez, amely csak az antifragmentációs kötelezettségeknek a GMS‑csomaggal fel nem szerelt eszközökre történő alkalmazására vonatkozott. Ezáltal nem válaszolt arra az érvükre, hogy a Google‑nek mint az Android operációs rendszer fejlesztőjének és az Android‑ökoszisztéma kezelőjének jogos érdeke szükségessé tette az ezen ökoszisztéma egészének védelmére irányuló intézkedések meghozatalát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">354</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a Törvényszék tévesen hagyta helyben a vitatott határozatot, jóllehet a Bizottság nem értékelte helyesen azt, hogy a Google milyen feltételek mellett fogadott el szabad felhasználási engedélyt az Android operációs rendszerre vonatkozóan. A Törvényszék az említett ítélet 886. pontjában úgy ítélte meg, hogy a Google úgy „dönt[ött]”, hogy elfogadja az ezen operációs rendszer nyílt alapon történő bevezetésével járó kockázatokat, miközben e vállalkozás ezzel ellentétesen járt el, és tudatosan intézkedéseket tett azon kockázatok elkerülése érdekében, amelyekkel egy nem kezelt nyílt modell járt volna, amit a Törvényszék nem vett figyelembe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">355</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, a Törvényszék nem értékelte megfelelően az antifragmentációs megállapodások szükségességét alátámasztó bizonyítékokat, figyelemmel arra, hogy nem jelent megfelelő megoldást az, hogy lajstromoztassanak az „Android” megnevezést számukra fenntartó védjegyeket. A Törvényszék e tekintetben ugyanezen ítélet 883. pontjában annak kijelentésére szorítkozott, hogy a Google és az Alphabet ezen állítás alátámasztására nem terjesztett elő semmilyen részletes bizonyítékot. Ezáltal a Törvényszék elferdítette a védjegylajstromozásra vonatkozó megoldás nem megfelelő jellegét alátámasztó bizonyítékokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">356</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Gigaset elismeri, hogy az indokolási kötelezettség nem kötelezi a Törvényszéket arra, hogy olyan magyarázatot adjon, amely egyenként és kimerítően követi a Google és az Alphabet által előadott összes érvet. Mindazonáltal egyrészt azt állítja, hogy ez utóbbiaknak az antifragmentációs megállapodások Bizottság általi értékelésére vonatkozó érvei a helyes jogi elemzés szempontjából releváns tényekre vonatkoztak, másrészt pedig, hogy ha e tényeket objektív módon értékelték volna, kitűnt volna, hogy az antifragmentációs megállapodásokban szereplő minimális kompatibilitási követelmények az egész Android‑ökoszisztéma integritásának védelmére irányuló jogszerű és szükséges intézkedésnek minősülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">357</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a Törvényszék akkor is tévesen alkalmazta a jogot, amikor megtagadta a Google és az Alphabet azon érvének vizsgálatát, miszerint az olyan védjegyek lajstromozásában álló megoldás, amelyek az „Android” megnevezést a számukra tartják fenn, nem elegendő a kompatibilitást meghatározó dokumentummal kompatibilis eszközök és az azzal nem kompatibilis eszközök összetévesztésének elkerüléséhez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">358</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A HMD lényegében megismétli a Google és az Alphabet által kifejtett érveket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">359</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság és a FairSearch arra hivatkozik, hogy a negyedik jogalap elfogadhatatlan, mivel a Google és az Alphabet téves jogalkalmazásra hivatkozva valójában a Törvényszéknek az antifragmentációs kötelezettségek szükségességének hiányára vonatkozó ténymegállapításait vitatja. Ezenkívül ez utóbbiak csupán megismétlik a Törvényszék előtt előadott érvelésük bizonyos részeit, anélkül hogy bármilyen téves jogalkalmazásra rámutatnának. Másodlagosan a Bizottság azt állítja, hogy e jogalap megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">360</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedik fellebbezési jogalapjában a Google és az Alphabet arra hivatkozik, hogy a Törvényszék tévesen értékelte az antifragmentációs megállapodások objektív igazolásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">361</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy az erőfölényben lévő vállalkozásnak kell igazolnia azon cselekményeket, amelyek az EUMSZ 102. cikkben foglalt tilalom hatálya alá tartozhatnak (lásd ebben az értelemben: 2007. március 15‑i British Airways kontra Bizottság ítélet, C‑95/04 P, EU:C:2007:166, 69. pont; 2012. március 27‑i Post Danmark ítélet, C‑209/10, EU:C:2012:172, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">362</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Különösen az ilyen vállalkozás e célból bizonyíthatja vagy azt, hogy magatartása objektíve szükséges, vagy azt, hogy a magatartása által előidézett kiszorító hatást ellentételezhetik, esetleg meg is haladhatják a hatékonyságban jelentkező előnyök, amelyekből a fogyasztók is részesülnek. Ez utóbbi tekintetben az erőfölényben lévő vállalkozásnak kell bizonyítania, hogy a vizsgált magatartásból eredő esetleges hatékonyságnövekedés semlegesíti az érintett piacokon a versenyre és a fogyasztók érdekeire káros valószínű hatásokat, továbbá hogy e hatékonyságnövekedés az említett magatartásnak köszönhetően megvalósítható, illetve volt megvalósítható, hogy e magatartás nélkülözhetetlen ennek megvalósításához, és hogy nem zárja ki a hatékony versenyt azáltal, hogy a tényleges vagy potenciális verseny fennálló forrásainak egészét vagy nagy részét megszünteti (2012. március 27‑i Post Danmark ítélet, C‑209/10, EU:C:2012:172, 41. és 42. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">363</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez alapján a Google és az Alphabet több érvet is felhozott a Törvényszék előtt annak bizonyítása érdekében, hogy a Bizottság nem vette figyelembe az antifragmentációs kötelezettségek versenyt támogató jellegét, amely kötelezettségek szükségesek voltak az Android operációs rendszer integritásának és minőségének az esetleges inkompatibilitásokkal együtt járó kockázatokkal szembeni védelméhez. A Törvényszék ezen érveket a megtámadott ítélet 868–873. pontjában foglalta össze, és az ezen ítélet 877–891. pontjában szereplő vizsgálatot követően egymás után elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">364</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A negyedik fellebbezési jogalap keretében a Google és az Alphabet e vizsgálattal szemben négy kifogást hoz fel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">365</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a Törvényszék elmulasztotta megvizsgálni, hogy az antifragmentációs kötelezettségek szükségesek voltak‑e ahhoz, hogy megkönnyítsék a Google Android‑eszközök közötti kompatibilitást, és segítsék az Android operációs rendszer minőségének és integritásának a fragmentációs kockázatokkal szembeni védelmét. Másodszor, a Törvényszék helytelenül arra korlátozta értékelését, hogy mi szükséges kizárólag a Google saját alkalmazásait magukban foglaló Google Android‑eszközök védelmének elősegítéséhez. Harmadszor, tévesen állapította meg, hogy a Google úgy döntött, hogy elfogadja az Android szabad felhasználási engedéllyel történő forgalmazásával járó összes következményt. Negyedszer, nem vizsgálta meg megfelelően a Google és az Alphabet által annak bizonyítása érdekében benyújtott bizonyítékokat, hogy a Bizottság értékelési hibát követett el, amikor úgy ítélte meg, hogy a védjegystratégia megváltoztatása megfelelő megoldást kínál az antifragmentációs kötelezettségeket illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">366</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet e négy kifogás mindegyikének ismertetése végén mindazonáltal egy és ugyanazon téves jogalkalmazást rója fel a Törvényszéknek. A Törvényszék a megtámadott ítéletben elmulasztotta figyelembe venni, illetve konkrétan megvizsgálni az antifragmentációs kötelezettségek objektív igazoltságának bizonyítása szempontjából releváns valamennyi tényezőt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">367</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amint arra a Bíróság a jelen ítélet 348. pontjában emlékeztetett, a fellebbezés jogkérdésekre korlátozódik, mivel kizárólag a Törvényszék rendelkezik hatáskörrel a releváns tények megállapítására és értékelésére, valamint a bizonyítékok értékelésére. E tények és bizonyítékok értékelése tehát – az elferdítésük esetét kivéve – nem minősül jogkérdésnek, amelyet mint ilyet fellebbezés keretében a Bíróságnak felül kellene vizsgálnia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">368</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben elsősorban meg kell állapítani, hogy a Google és az Alphabet a Törvényszék által vizsgált tények vagy bizonyítékok semmilyen elferdítésére nem hivatkozik, kivéve a beadványaikban arra vonatkozóan tett egyetlen említést, hogy a Törvényszék elferdítette a szellemi tulajdonjogaik védelmének hatástalanságára vonatkozó bizonyítékokat azáltal, hogy elmulasztotta e bizonyítékokat megvizsgálni. Bármilyen bizonyítás hiányában ilyen utalás nem vehető figyelembe.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">369</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis, ha a fellebbező a bizonyítékok Törvényszék általi elferdítésére hivatkozik, akkor az EUMSZ 256. cikk, az Európai Unió Bírósága alapokmánya 58. cikkének első bekezdése és a Bíróság eljárási szabályzata 168. cikke (1) bekezdésének d) pontja értelmében pontosan meg kell jelölnie a Törvényszék által elferdített bizonyítékokat, és bizonyítania kell azokat az elemzési hibákat, amelyek megítélése szerint a Törvényszéket ezen elferdítéshez vezették. Továbbá az elferdítésnek nyilvánvalóan ki kell tűnnie az ügy irataiból, anélkül hogy szükséges lenne a tényállás és a bizonyítékok újbóli értékelése (lásd: 2004. január 7‑i Aalborg Portland és társai kontra Bizottság ítélet, C‑204/00 P, C‑205/00 P, C‑211/00 P, C‑213/00 P, C‑217/00 P és C‑219/00 P, EU:C:2004:6, 50. pont; 2023. december 21‑i United Parcel Service kontra Bizottság ítélet, C‑297/22 P, EU:C:2023:1027, 30. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">370</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban rá kell mutatni arra, hogy a Google és az Alphabet által a negyedik fellebbezési jogalap alátámasztására felhozott négy kifogás alátámasztása érdekében kifejtett érvek a megtámadott ítélet 880., 878., 886., illetve 883. pontjára hivatkozva a Törvényszék indokolásának részleges olvasatából erednek. Márpedig a Google és az Alphabet azzal, hogy azt rója fel a Törvényszéknek, hogy nem vette figyelembe, illetve nem vizsgálta meg konkrétan az antifragmentációs kötelezettségek objektív igazoltságának bizonyítása szempontjából releváns valamennyi körülményt, végső soron a Törvényszék által e pontokat megelőzően, az antifragmentációs megállapodások általuk előadott objektív igazolásainak Törvényszék általi értékelése keretében tett megállapításokat vitatják.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">371</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekre tekintettel a negyedik jogalapot mint elfogadhatatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">E.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ötödik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvelése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">372</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödik jogalapjával a Google és az Alphabet azt kifogásolja, hogy a Törvényszék tévesen hagyta helyben a vitatott határozatnak az egységes és folyamatos jogsértésre vonatkozó megállapításait, annak ellenére, hogy e határozatot a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokat illetően megsemmisítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">373</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a Bizottság határozatának részleges megsemmisítése csak akkor lehetséges, ha a megsemmisített elemek elválaszthatók a határozat többi részétől. Nem ez a helyzet akkor, ha a részleges megsemmisítés folytán a jogi aktus lényeges tartalma megváltozna. Márpedig a vitatott határozat négy elkülönülő visszaélésből álló egységes és folyamatos jogsértés miatt szankcionálta a Google‑t és az Alphabetet. A megtámadott ítélet 1029. pontjában a Törvényszék e határozatot e négy visszaélés egyike, azaz a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokkal kapcsolatos visszaélés tekintetében megsemmisítette, de az említett határozatot az egységes és folyamatos jogsértésre vonatkozóan helybenhagyta. Ezáltal a Törvényszék tévesen alkalmazta a jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">374</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszéknek ugyanis értékelnie kellett volna, hogy a jogsértésre vonatkozó megállapítások egyikének megsemmisítése megváltoztatja‑e az egységes és folyamatos jogsértés megállapításának lényegét. Így a megtámadott ítélet e tekintetben lényegében négy hiányosságot tartalmaz. Először is, a vitatott határozat szerint négy elkülönülő, egymást kiegészítő és egymással összefüggő visszaélésből álló egységes és folyamatos jogsértést – bármilyen alap nélkül – nem lehet egy csupán három elkülönülő visszaélésből álló egységes és folyamatos jogsértéssel helyettesíteni. Másodszor a Törvényszék, miközben megsemmisítette a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokra vonatkozó megállapítást, a megtámadott ítélet 1018. pontjában e megállapodásokat háttérelemként figyelembe vette, amikor az egységes és folyamatos jogsértés fennállását illetően a vitatott határozatot helybenhagyta. Harmadszor a Törvényszék az egységes és folyamatos jogsértés fennállásának megerősítése érdekében ezen ítélet 1027. pontjában figyelembe vette a Google és az Apple által kötött, a Google Search alkalmazásnak a Safari böngészőn alapértelmezettként való beállítására vonatkozó megállapodást. Márpedig e ténybeli elem nem releváns, mivel azt a közigazgatási eljárás során soha nem állapították meg. Negyedszer a Törvényszék az említett ítélet 1028. pontjában megalapozatlanul állapította meg, hogy a Google magatartásai sértették a fogyasztók ahhoz fűződő érdekét, hogy az interneten történő információszerzéshez egynél több forrással rendelkezzenek. Márpedig erre vonatkozóan semmilyen megállapítást nem tettek. A Törvényszék tehát nem megengedett módon eltért a vitatott határozatban szereplő megállapításoktól.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">375</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CCIA támogatja a Google és az Alphabet által kifejtett érvelést, különösen azon állításokat illetően, miszerint a Törvényszék a Bizottság vitatott határozatban szereplő indokolását a saját indokolásával helyettesítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">376</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság arra hivatkozik, hogy a Törvényszék helyesen járt el, amikor nem semmisítette meg teljes egészében a vitatott határozatot. Azt állítja, hogy az ötödik fellebbezési jogalap egyszerre elfogadhatatlan, mivel új jogalapnak minősül, és hatástalan, mivel a megsemmisített jogsértésen kívül a fennmaradó jogsértések továbbra is fennállnak. E jogalap mindenesetre megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">377</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ötödik jogalapjával a Google és az Alphabet lényegében azt kifogásolja, hogy a Törvényszék nem vonta le a vitatott határozatnak a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások tekintetében történő megsemmisítéséből eredő helyes következtetéseket. E határozat ugyanis négy elkülönülő jogsértésből álló egységes és folyamatos jogsértés megállapításán alapul, így az egyik alkotóeleme megsemmisítésének arra kellett volna vezetnie a Törvényszéket, hogy vagy semmisítse meg az egységes és folyamatos jogsértés megállapítását, vagy vizsgálja meg, hogy ezen alkotóelem hiánya megváltoztatja‑e ezen jogsértés lényegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">378</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban, ami egyrészt e jogalap állítólagosan új jellegét illeti, ugyanis a Google és az Alphabet első fokon nem vitatta a vitatott határozat azon következtetését, miszerint a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előzetes telepítési feltételei, az antifragmentációs kötelezettségek és a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások egységes és folyamatos jogsértésnek minősülnek, és azt sem állították, hogy e határozatot teljes egészében meg kellett volna semmisíteni azért, mert e jogsértés egyik elemét a Törvényszék megsemmisítette, elegendő megállapítani, hogy a Google és az Alphabet e jogalappal a Bíróság előtt olyan jogalapra kíván hivatkozni, amely magából a megtámadott ítéletből ered, és amely ezen ítélet jogi megalapozottságának kifogásolására irányul. E jogalapot tehát nem lehet elfogadhatatlanként elutasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">379</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt az említett jogalap állítólag hatástalan jellegét illetően a Bizottság arra hivatkozik, hogy még ha a jogalapot megalapozottnak is kellene tekinteni, az kizárólag azt eredményezheti, hogy a fennmaradó elkülönülő visszaélések együttesen nem minősülnek egységes és folyamatos jogsértésnek. Így az ilyen megállapítás nem lenne elegendő ahhoz, hogy indokolja a megtámadott ítélet teljes egészében történő hatályon kívül helyezését, mivel ugyanezen jogalap e visszaéléseket nem érinti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">380</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell azonban állapítani, hogy mivel a Törvényszék a bírság kiszámítását az egységes és folyamatos jogsértés fennállására vonatkozó előfeltevésre alapította, az ilyen jogsértés fennállásának puszta vitatása elegendő a megtámadott ítélet rendelkező része egy részének megkérdőjelezéséhez. A Bizottság ezzel kapcsolatos érvelését tehát el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">381</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E jogalap érdemét illetően meg kell jegyezni egyrészt, hogy az EUMSZ 102. cikk megsértése nemcsak elszigetelt cselekmény eredménye lehet, hanem cselekmények sorozata vagy akár folyamatos magatartás eredménye is, miközben e cselekménysorozat vagy e folyamatos magatartás egy vagy több eleme önmagában, külön‑külön is e rendelkezés megsértésének minősülhet. Ily módon, amennyiben a különböző cselekmények azonos, a közös piacon fennálló versenyt torzító céljuk alapján „átfogó terv” keretébe illeszkednek, a Bizottság többek között a bírság kiszámítása céljából jogosult e cselekmények összességét egy egészként kezelni (lásd ebben az értelemben: 2004. január 7‑i Aalborg Portland és társai kontra Bizottság ítélet, C‑204/00 P, C‑205/00 P, C‑211/00 P, C‑213/00 P, C‑217/00 P és C‑219/00 P, EU:C:2004:6, 258. pont; 2012. december 6‑i Bizottság kontra Verhuizingen Coppens ítélet, C‑441/11 P, EU:C:2012:778, 41. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">382</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt az állandó ítélkezési gyakorlat szerint valamely uniós jogi aktus részleges megsemmisítése csak annyiban lehetséges, amennyiben a megsemmisíteni kért elemek elválaszthatók az aktus többi részétől. E követelmény nem teljesül, ha a jogi aktus részleges megsemmisítése folytán a jogi aktus lényeges tartalma megváltozik, amit objektív szempont, nem pedig a vitatott jogi aktust elfogadó hatóság akaratával összefüggő szubjektív szempont alapján kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 2012. december 6‑i Bizottság kontra Verhuizingen Coppens ítélet, C‑441/11 P, EU:C:2012:778, 38. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">383</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Törvényszék megsemmisítette a vitatott határozat 1., 3. és 4. cikkét annyiban, amennyiben azok az egységes és folyamatos jogsértés részét képező, a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokkal kapcsolatos negyedik visszaélésre vonatkoznak. E részleges megsemmisítést akkor is figyelembe vette, amikor a kiszabott bírság csökkentése érdekében e határozat 2. cikkét megváltoztatta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">384</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár a Törvényszék szerint a Bizottságnak nem sikerült bizonyítania a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások visszaélésszerű jellegét, a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy az egységes és folyamatos jogsértés megállapítását fenn kell tartani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">385</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Törvényszékhez hasonlóan először is meg kell állapítani, hogy mivel a Bizottság a vitatott határozatban a vitatott magatartások mindegyikét önálló elkülönülő jogsértésnek minősítette, és e magatartásokat együttesen egységes és folyamatos jogsértésnek minősítette, e magatartások egyike visszaélésszerű jellegének megkérdőjelezése nem kérdőjelezheti meg a fennmaradó magatartások visszaélésszerű jellegét. Ráadásul, ami az egységes és folyamatos jogsértésnek minősítés e fennmaradó visszaélésszerű magatartások vonatkozásában történő fenntartását illeti, a Törvényszék megfelelően kifejtette, hogy a vitatott határozatnak a portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokat illetően történő részleges megsemmisítése nem érinti azon átfogó stratégia fennállásának megállapítását, amelynek a fennmaradó három jogsértés a részét képezte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">386</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint ugyanis arra a főtanácsnok az indítványának 212. pontjában rámutatott, a Törvényszék többek között a megtámadott ítélet 1021–1023. és 1025. pontjában megállapította, hogy a megállapított jogsértések ténybeli körülményei azt mutatják, hogy a vitatott első, második és harmadik korlátozás – vagyis a Google Search alkalmazás árukapcsolása, a Chrome böngésző árukapcsolása és az antifragmentációs megállapodások, amelyek mindegyikét elkülönülő visszaélésnek minősítették – átfogó stratégia részét képezte. E stratégia egyrészt különleges feltételekhez kötötte az Android operációs rendszer használatát, másrészt bizonyos alkalmazások és bizonyos szolgáltatások igénybevételét. E stratégia a mobilinternet fejlődésének elősegítését célozta, megőrizve ugyanakkor a Google saját üzleti modelljét, amely alapvetően az általános keresési szolgáltatásának használatából származó bevételeken alapul. A Google által követett ezen átfogó stratégia keretében az általános keresési szolgáltatások nemzeti piacain a jogsértés teljes időszakában fennálló erőfölényének megőrzése tehát döntő jelentőségű volt, amelyhez az első és a második vitatott korlátozás hozzájárult.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">387</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vitatott határozatnak a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások visszaélésszerű jellegét illetően való részleges megsemmisítése ellenére a Törvényszék a rendelkezésre álló bizonyítékokra tekintettel úgy ítélte meg, hogy ezen átfogó stratégia továbbra is megállapítható, és a jelen ítélet 381. pontjában hivatkozott ítélkezési gyakorlat értelmében vett átfogó tervnek minősül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">388</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A portfólió‑bevételmegosztási megállapodásokra vonatkozó megállapítás elválasztható jellege tehát nem kérdőjelezhető meg, így a Törvényszék helyesen semmisíthette meg részben a vitatott határozatot, fenntartva az e határozatban megállapított egységes és folyamatos jogsértésnek minősítést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">389</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ami a Google és az Alphabet által a fellebbezésük ötödik jogalapja keretében előadott konkrétabb érveket illeti, egyrészt pontosítani kell, hogy – amint az a jelen ítélet 197. pontjában már megállapításra került – a Törvényszék az egységes és folyamatos jogsértés fennállásának megerősítése érdekében jogosan vette figyelembe a bevételmegosztási megállapodásokat releváns háttérelemként, függetlenül azok visszaélésszerű jellegétől. A megtámadott ítélet 1018. pontjából ugyanis kitűnik, hogy a Törvényszék úgy ítélte meg, hogy a Bizottság a vitatott határozatban helyesen vette figyelembe a bevételmegosztási megállapodásokat ténybeli háttérelemekként az első, második és harmadik elkülönülő visszaélés által okozott kiszorító hatások értékelése során. Mivel a Törvényszék a megtámadott ítélet 1019. pontjában hozzátette, hogy e háttérelemek a magatartások együttes hatásainak értékelése szempontjából is relevánsak, a Google és az Alphabet nem róhatja fel neki ezen elemek figyelembevételét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">390</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másrészt a Google és az Alphabet nem kifogásolhatja, hogy a Törvényszék a megtámadott ítélet 1027. és 1028. pontjában átvette a vitatott határozatban említett olyan háttérelemeket, mint például a Google‑nek az Apple‑lel kötött megállapodását vagy a keresőmotor‑felhasználók korlátozott választási lehetőségét. Ezen háttérelemekre ugyanis nem az egységes és folyamatos jogsértés fennállásának bizonyítékaként, hanem a Google vitatott magatartásainak tágabb összefüggéseit szemléltető elemekként hivatkozik. Így az említett elemek csupán megerősítik a Bizottság és a Törvényszék által levont következtetéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">391</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra figyelemmel az ötödik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">F.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A hatodik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvelése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">392</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hatodik jogalapjukkal a Google és az Alphabet azt rója fel a Törvényszéknek, hogy korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása során négy alkalommal tévesen alkalmazta a jogot. Azt állítják, hogy a Törvényszék annak ellenére növelte a bírság összegét, hogy a vitatott határozatban megállapított egységes és folyamatos jogsértést képező négy visszaélés egyike fennállásának e határozatban való megállapítását érvénytelenítette abból következően, hogy a Törvényszék az említett határozat 1., 3. és 4. cikkét részben megsemmisítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">393</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is a Törvényszék azzal, hogy a bírság összegének emeléséről döntött, megsértette a Google és az Alphabet védelemhez való jogát, és elferdítette a Törvényszék elé terjesztett bizonyítékokat. Másodszor, a Törvényszék megsértette az Európai Unió Alapjogi Chartája 48. cikkének (1) bekezdésében rögzített ártatlanság vélelmét, amikor az egységes és folyamatos jogsértés súlyának és időtartamának értékelése során a Google olyan jogszerű gyakorlataira támaszkodott, mint a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások, az eszközönkénti bevételmegosztási megállapodások, valamint annak megtagadása, hogy a saját API‑jait a nem kompatibilis Android‑forkok fejlesztői rendelkezésére bocsássa. Harmadszor, a Google és az Alphabet azt kifogásolja, hogy a Törvényszék megsértette a ne ultra petita elvét azáltal, hogy a súlyossági kritérium értékelése során olyan megközelítést fogadott el, amelyet egyik fél sem fogalmazott meg, miközben a vitatott határozatból kivetített ténybeli elemekre támaszkodott. Negyedszer és másodlagosan, a Törvényszék által ily módon megállapított bírság aránytalan, és nincs megindokolva.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">394</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Google és az Alphabet ebből azt a következtetést vonja le, hogy a megtámadott ítélet rendelkező részének 2. pontját hatályon kívül kell helyezni. Abban az esetben, ha a Bíróság elutasítaná a fellebbezés első öt jogalapját, a Bíróságnak a korlátlan felülvizsgálati jogkörében eljárva legalább egyharmadával csökkentenie kellene a kiszabott bírság eredeti összegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">395</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság szerint e jogalap megalapozatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">396</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Hatodik jogalapjával a Google és az Alphabet arra hivatkozik, hogy a Törvényszék a korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása során négy alkalommal tévesen alkalmazta a jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">397</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék megsértette először is a Google és az Alphabet védelemhez való jogát, másodszor az Alapjogi Charta 48. cikkének (1) bekezdésében rögzített ártatlanság vélelmét, harmadszor pedig a ne ultra petita elvét. Negyedszer, a Törvényszék által megállapított bírság aránytalan, és nincs megindokolva.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">398</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 261. cikk, valamint az 1/2003 rendelet 31. cikke értelmében a Törvényszék a Bizottság által megállapított bírságok tekintetében korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkezik. Így tehát jogosult arra, hogy e bírságok jogszerűségének egyszerű vizsgálatán túl a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, következésképpen a kiszabott bírságot törölje, csökkentse vagy növelje, mivel a bírság összegének kérdése a Törvényszék értékelésének körébe tartozik (lásd ebben az értelemben: 2007. február 8‑i Groupe Danone kontra Bizottság ítélet, C‑3/06 P, EU:C:2007:88, 61. és 62. pont; 2012. november 22‑i E.ON Energie kontra Bizottság ítélet, C‑89/11 P, EU:C:2012:738, 123. és 124. pont; 2023. január 12‑i Lietuvos geležinkeliai kontra Bizottság ítélet, C‑42/21 P, EU:C:2023:12, 151. és 152. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">399</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben nem vitatott, hogy a Törvényszéket korlátlan felülvizsgálati jogkörének gyakorlása során bizonyos kötelezettségek terhelik, amelyek között szerepel a Bíróság alapokmányának 36. cikkéből – amely ezen alapokmány 53. cikkének első bekezdése értelmében a Törvényszékre is alkalmazandó – eredő indokolási kötelezettség, valamint az egyenlő bánásmód elve (2014. december 18‑i Bizottság kontra Parker Hannifin Manufacturing és Parker‑Hannifin ítélet, C‑434/13 P, EU:C:2014:2456, 77. pont; 2023. január 12‑i Lietuvos geležinkeliai kontra Bizottság ítélet, C‑42/21 P, EU:C:2023:12, 154. pont). E követelmények ugyanúgy kötik a Törvényszéket akkor is, ha eltér a Bizottság által a bírságkiszabási iránymutatásában meghatározott tájékoztató jellegű szabályoktól, amelyek nem köthetik az uniós bíróságokat, hanem iránymutatásul szolgálhatnak számukra korlátlan felülvizsgálati jogkörük gyakorlása során (2021. március 18‑i Pometon kontra Bizottság ítélet, C‑440/19 P, EU:C:2021:214, 146. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">400</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A védelemhez való jog tiszteletben tartását illetően a Bíróság ítélkezési gyakorlatából az is kitűnik, hogy az uniós bíróságok előtti eljárások kontradiktóriusak, és ez alól nem képez kivételt a korlátlan felülvizsgálati jogkör ezen eljárások valamelyike keretében történő gyakorlása sem (lásd ebben az értelemben: 2009. december 17‑i M kontra EMEA (felülvizsgálat) ítélet, C‑197/09 RX‑II, EU:C:2009:804, 58. pont; 2011. december 8‑i Chalkor kontra Bizottság ítélet, C‑386/10 P, EU:C:2011:815, 64. pont; 2014. július 10‑i Telefónica és Telefónica de España kontra Bizottság ítélet, C‑295/12 P, EU:C:2014:2062, 213. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">401</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jóllehet nem vitatott, hogy e jogkör gyakorlása során az uniós bíróság figyelembe veheti az összes ténykörülményt (lásd ebben az értelemben: 2002. október 15‑i Limburgse Vinyl Maatschappij és társai kontra Bizottság ítélet, C‑238/99 P, C‑244/99 P, C‑245/99 P, C‑247/99 P, C‑250/99 P–C‑252/99 P és C‑254/99 P, EU:C:2002:582, 692. pont; 2014. november 12‑i Guardian Industries és Guardian Europe kontra Bizottság ítélet, C‑580/12 P, EU:C:2014:2363, 78. pont), a kontradiktórius eljárás elve mindazonáltal magában foglalja, hogy a felek hasznosan kifejthették álláspontjukat a bírság megállapítását illetően, és hogy a Törvényszék nem vesz figyelembe olyan elemet, körülményt vagy kritériumot, amelynek figyelembevételét e felek nem láthatták előre (lásd ebben az értelemben: 2007. február 8‑i Groupe Danone kontra Bizottság ítélet, C‑3/06 P, EU:C:2007:88, 70. és 82. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">402</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a ne ultra petita elvét illetően a Bíróság több alkalommal kimondta, hogy az EUMSZ 261. cikkben és az 1/2003 rendelet 31. cikkében foglalt korlátlan felülvizsgálati jogkör gyakorlása nem egyenértékű a hivatalból történő felülvizsgálattal. Az imperatív jogalapok kivételével, amelyeket a bíróságnak hivatalból kell megvizsgálnia, a felperesnek kell tehát felhoznia az általa megtámadott uniós jogi aktussal szembeni jogalapokat, és neki kell bizonyítékokat előterjesztenie e jogalapok alátámasztása érdekében (2011. december 8‑i Chalkor kontra Bizottság ítélet, C‑386/10 P, EU:C:2011:815, 64. pont; 2014. július 10‑i Telefónica és Telefónica de España kontra Bizottság ítélet, C‑295/12 P, EU:C:2014:2062, 213. pont; 2016. június 9‑i Repsol Lubricantes y Especialidades és társai kontra Bizottság ítélet, C‑617/13 P, EU:C:2016:416, 85. pont). Ezzel szemben, amint arra a jelen ítélet 398. pontja emlékeztetett, mivel a Bizottság által az 1/2003 rendelet alapján kiszabott bírság összegének kérdése az uniós bíróság értékelésének körébe tartozik, ez utóbbi jogosult arra, hogy a Bizottság értékelését a sajátjával helyettesítse, következésképpen a kiszabott bírságot törölje, csökkentse vagy növelje.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">403</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Google és az Alphabet által a ne ultra petita elvének állítólagos megsértésével kapcsolatban előadott, elsőként vizsgálandó érvek egyike sem bizonyítja, hogy a Törvényszék a jelen ítélet előző pontjában említett szabályok alkalmazása során tévesen alkalmazta volna a jogot. Nem vitatott ugyanis, hogy keresetükben a Google és az Alphabet a vitatott határozat megsemmisítését, másodlagosan pedig a bírságnak a Törvényszékre ruházott korlátlan felülvizsgálati jogkör keretében történő törlését vagy csökkentését kérte. Márpedig a Törvényszék az általa figyelembe vett – a Bizottság által a vitatott határozatban meghatározott összegnél alacsonyabb – összeget e kérelemre válaszolva állapította meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">404</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, a kontradiktórius eljárás elve – amint arra a jelen ítélet 401. pontja emlékeztetett – magában foglalja, hogy a Google és az Alphabet hasznosan kifejthette álláspontját a bírság összegének megállapítását illetően, és hogy a Törvényszék nem vesz figyelembe olyan elemet, körülményt vagy kritériumot, amelynek figyelembevételét e felek nem láthatták előre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">405</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Törvényszék mindenekelőtt a megtámadott ítélet 1085. pontjában megállapította, hogy – a Bizottságtól eltérően, amely a Google és az Alphabet jogsértésben való részvétele időtartamának figyelembevétele érdekében egyetlen globális szorzót alkalmazott – megfelelőbb más paramétereket figyelembe venni annak érdekében, hogy jobban tükröződjenek a szóban forgó egységes és folyamatos jogsértés időbeli lefolyásának bizonyos sajátosságai, figyelemmel többek között a jogsértés változó intenzitására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">406</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen előfeltevés alapján ezt követően a Törvényszék ezen ítélet 1088. pontjában három különböző, 2011. január 1‑je és a vitatott határozat elfogadásának időpontja közötti időszakot azonosított. Ezen időszakok közül a másodikat az említett ítélet 1093. pontjában „az intelligens mobileszközökről indított online keresési szolgáltatások fejlesztésében kulcsfontosságú[nak]” minősítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">407</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végül a Törvényszék ugyanezen ítélet 1094. pontjában megerősítette, hogy a bírság összegének meghatározása során figyelembe veszi mind az egységes és folyamatos jogsértés különböző részeinek időtartamát, mind pedig az e jogsértés hatásai változó intenzitásának értékelése céljából általa azonosított időszakok közötti különbségeket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">408</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a Törvényszék a megtámadott ítélet 1099. pontjában a hatások intenzitásának a jogsértés időszaka alatti változékonyságára hivatkozva 4 125 000 000 euróban állapította meg a bírság összegét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">409</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az a megtámadott ítélet 1086. és 1088. pontjából kitűnik, a jogsértés időszakának ezen – a szóban forgó vállalkozás magatartása súlyának esetleges változékonysága miatti – felosztása egyike az azon módszert alkotó paramétereknek, amelyet a Törvényszék a Bizottság által a vitatott határozatban meghatározott „lineáris számtani” módszerrel szemben alkalmazott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">410</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügy körülményei között nem állítható, hogy a Törvényszék megsértette a Google és az Alphabet védelemhez való jogát, amikor a megtámadott ítélet 1088. pontjában úgy ítélte meg, hogy a bírság összegének értékelése során figyelembe kell venni különösen a versenyellenes magatartások időbeli intenzitását, ami három különböző időszak azonosítását eredményezte, amely időszakok közül a másodikat a Törvényszék ezen ítélet 1093. pontjában kulcsfontosságúnak minősítette.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">411</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bár a Törvényszék az EUMSZ 261. és EUMSZ 263. cikkben előírt hatásköreinek gyakorlása során köteles megvizsgálni minden olyan jogi vagy ténybeli kifogást, amely annak bizonyítására irányul, hogy a bírság összege nem áll összhangban a jogsértés súlyával és időtartamával, a Törvényszéket nem lehet arra kötelezni, hogy kérje fel a feleket arra, hogy nyilatkozzanak a bírság általa konkrétan elvégezni kívánt megváltoztatásával, valamint azon konkrét paraméterekkel kapcsolatban, amelyeket e tekintetben alkalmazni kíván.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">412</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindenesetre először is meg kell állapítani, hogy a megtámadott ítéletből, különösen annak 1043., 1047. és 1099. pontjából kitűnik, hogy a Google és az Alphabet a szóban forgó visszaélésszerű magatartásokat szándékosan, vagyis az e magatartások által az érintett piacokra gyakorolt hatások teljes tudatában hajtotta végre, és hogy itt olyan átfogó stratégiáról volt szó, amelynek egységes és folyamatos jogsértésnek minősítését – amint az a jelen ítélet 385. pontjából kitűnik – nem érintik a Bizottság által a portfólió‑bevételmegosztási megállapodások minősítése során elkövetett hibák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">413</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amint azt a Törvényszék a megtámadott ítélet 1087. pontjában megállapította, a Google és az Alphabet által az átfogó stratégiájuk keretében tanúsított visszaélésszerű magatartások megerősödtek attól kezdve, hogy mind a Google Search alkalmazás, mind pedig a Chrome böngésző a mobilalkalmazás‑forgalmazási megállapodások előzetes telepítési feltételeinek tárgyává vált. Ezáltal ugyanis a Google jelentős versenyelőnyt biztosított magának az internetes keresések két fő belépési pontján, amely versenyelőny nagyon nehezen volt ellentételezhető a Google és az Alphabet versenytársai számára.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">414</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, a megtámadott ítélet 1028. pontjából kitűnik, hogy a Google és az Alphabet visszaélésszerű magatartásai sértették a fogyasztók ahhoz fűződő érdekét, hogy az interneten történő információszerzéshez egynél több forrással rendelkezzenek, mivel korlátozták többek között a fogyasztók azon szegmenseit célzó keresési szolgáltatások fejlesztését, akik számára többek között a magánélet védelme vagy az EGT‑n belüli nyelvi sajátosságok különös jelentőséggel bírnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">415</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott ítéletnek a jelen ítélet előző pontjaiban hivatkozott indokolásából az következik, hogy a bírság Törvényszék által megállapított összege olyan elemeken alapul, amelyek egyrészt kontradiktórius vita tárgyát képezték, másrészt pedig – a Google és az Alphabet magatartása súlyának a jogsértés időszaka alatti esetleges változásától függetlenül – indokoltak, tekintettel arra, hogy kellően elrettentő bírságot kell kiszabni, figyelembe véve a szankcionált visszaélések súlyát és azt a hátteret, amelyben azok megvalósultak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">416</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami ezen összeg arányos jellegét illeti, a Google és az Alphabet azt állítja, hogy ezen összeg valójában a vitatott határozatban megállapított összeg növelését jelenti, holott azt legalább az egyharmadával csökkenteni kellett volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">417</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben elegendő megállapítani, hogy a Google és az Alphabet a legcsekélyebb indokolás vagy magyarázat nélkül kéri ezen összeg legalább egyharmadával való csökkentését. Márpedig, amint az a jelen ítélet 402. pontjában megállapításra került, a felperesnek kell bizonyítékokat előterjesztenie az általa felhozott jogalapok alátámasztása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">418</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenkívül a Törvényszék tökéletesen kifejtette, hogy az egységes és folyamatos jogsértést milyen okokból kell megállapítani a bevételmegosztási megállapodásokra vonatkozó visszaélés megsemmisítése ellenére, ami önmagában igazolja a bírság összegének korlátozott mértékű csökkentését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">419</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti megfontolásokra tekintettel a hatodik jogalapot mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">420</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a jelen fellebbezés jogalapjai közül egyiknek sem lehet helyt adni, a fellebbezést teljes egészében el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">VI.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">421</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 184. cikkének (2) bekezdése alapján, ha a fellebbezés megalapozatlan, a Bíróság határoz a költségekről. E szabályzat 138. cikkének (1) bekezdése szerint, amely az említett szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó, a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">422</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabályzat 140. cikke (3) bekezdésének megfelelően, amely e szabályzat 184. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési eljárásban is alkalmazandó, a Bíróság határozhat úgy, hogy a beavatkozó fél maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">423</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett szabályzat 184. cikkének (4) bekezdése értelmében, ha nem az elsőfokú eljárásban beavatkozó fél terjesztette elő a fellebbezést, e felet csak akkor lehet a fellebbezési eljárás költségeinek viselésére kötelezni, ha részt vett a Bíróság előtti eljárás írásbeli vagy szóbeli szakaszában. Ha e fél részt vesz az eljárásban, a Bíróság dönthet úgy, hogy e fél maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">424</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Google‑t és az Alphabetet, mivel pervesztesek lettek, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a saját költségeiken felül a Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">425</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ADA, a CCIA, a Gigaset, a HMD, az Opera, a BDZV – Bundesverband Digitalpublisher und Zeitungsverleger, a BEUC, a FairSearch, a Seznam és a Verband Deutscher Zeitschriftenverleger maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-623" title="page-91">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a fellebbezést elutasítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a Google LLC‑t és az Alphabet Inc.‑t kötelezi saját költségeik, valamint az Európai Bizottság részéről felmerült költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Application Developers Alliance, a Computer &amp; Communications Industry Association, a Gigaset Communications GmbH, a HMD global Oy, az Opera Norway AS, a BDZV – Bundesverband Digitalpublisher und Zeitungsverleger eV, a Bureau européen des unions de consommateurs (BEUC), a FairSearch AISBL, a Seznam.cz, a.s. és a Verband Deutscher Zeitschriftenverleger eV maga viseli saját költségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-627" title="page-91">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: angol.</p>
</body>
</html>
