|
2021.10.11. |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 359/105 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2021/1788 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA
(2021. október 8.)
az (EU) 2021/1784 végrehajtási rendelettel a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámok felfüggesztéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 14. cikke (4) bekezdésére,
az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal való konzultációt követően,
mivel:
1. AZ ELJÁRÁS
|
(1) |
2020. augusztus 14-én az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot (a továbbiakban: vizsgálat) indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: Kína vagy érintett ország) származó síkhengerelt alumíniumtermékek (a továbbiakban: síkhengerelt alumíniumtermékek vagy vizsgált termék) behozatalára vonatkozóan (2). |
|
(2) |
A Bizottság 2021. április 12-én az (EU) 2021/582 bizottsági végrehajtási rendelet (3) (a továbbiakban: ideiglenes rendelet) útján ideiglenes dömpingellenes vámot vetett ki. |
|
(3) |
2021 július 13-án a Bizottság tájékoztatta valamennyi érdekelt felet azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján végleges dömpingellenes vámot kívánt kivetni a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára (a továbbiakban: az érdekelt felek végső tájékoztatása). Ezenkívül az érdekelt felek 2021. augusztus 13-án (az érdekelt felek első újabb végső tájékoztatása) és 2021. szeptember 3-án (az érdekelt felek második újabb végső tájékoztatása) újabb tájékoztatást kaptak. A Bizottság valamennyi fél számára egy meghatározott időszakot biztosított a végső és az újabb tájékoztatásokkal kapcsolatos észrevételeik megtételére. |
|
(4) |
Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően az Airoldi Metalli S.p.a. (a továbbiakan: Airoldi), a Valeo Systèmes Thermiques SAS (a továbbiakan: Valeo) és egyes vele kapcsolatban álló vállalatok, valamint a TitanX Engine Cooling AB (a továbbiakan: TitanX) információkat szolgáltattak a piaci feltételeknek a vizsgálati időszakot (2019. július 1. – 2020. június 30.) követően bekövetkezett változásáról, és azt állították, hogy e változások az alaprendelet 14. cikke (4) bekezdésének megfelelően indokolják az intézkedések felfüggesztését. |
|
(5) |
A Bizottság 2021. július 28-án hivatalból úgy döntött, felkéri az uniós érdekelt feleket, hogy 2021. augusztus 12-ig tegyék meg észrevételeiket a végleges intézkedések kellő időben történő felfüggesztésének lehetőségéről. A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártókat és szakmai szövetségüket arra is felkérte, hogy szolgáltassanak információkat bizonyos kármutatókra vonatkozóan a vizsgálati időszakot követő időszak vonatkozásában. Észrevételek érkeztek a mintában szereplő három uniós gyártótól, az Európai Alumíniumszövetségtől (a továbbiakban: EA), 12 felhasználótól és felhasználói szervezettől, valamint öt importőrtől és importőrszervezettől. A mintában szereplő uniós gyártók és az Európai Alumíniumszövetség benyújtották az egyes mutatókra vonatkozó kért információkat is. Az észrevételek benyújtásának határidejét követően, 2021. augusztus 20-án az EA levelet intézett a Bizottsághoz, amelyben ellenezte az intézkedések esetleges felfüggesztését. Az Euranimi és az Airoldi észrevételeket fűztek az EA leveléhez. |
|
(6) |
2021. szeptember 1-jén a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket azon szándékáról, hogy az intézkedések bevezetésének napjától számított kilenc hónapra felfüggeszti az intézkedéseket, és felkérte a feleket, hogy 2021. szeptember 6-ig nyújtsák be észrevételeiket. |
|
(7) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA azt állította, hogy az (5) preambulumbekezdésben említett észrevételezési felkérés megválaszolására rendelkezésre álló idő sérti az alaprendelet 6. cikkének (2) bekezdését, mivel a mintában szereplő uniós gyártók és az EA számára az említett rendelkezésben említett 30 nap helyett csak 15 nap állt rendelkezésre a válaszadásra. |
|
(8) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ellentétben azzal, ami például az alaprendelet 5. cikke, 11. cikkének (2) bekezdése vagy 11. cikkének (3) bekezdése alapján indított vizsgálatokkal összefüggésben alkalmazandó, a 6. cikk (2) bekezdése a 14. cikk (4) bekezdésével összefüggésben nem alkalmazandó, amikor a Bizottság megállapítja, hogy fel kell-e függeszteni a vámokat. A 14. cikk (4) bekezdése e tekintetben nem tartalmaz utalást konkrét határidőkre vagy az alaprendelet egyéb rendelkezéseire. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kért információk benyújtására meghatározott határidő észszerű volt, tekintettel a korlátozott hatókörre (6 nyitott kérdés és a standard kérdőívhez képest csak korlátozott számú mutató) és az általa lefedett időszakra (12 hónap). Ezen túlmenően a Bizottság megkísérelte teljesíteni az uniós gazdasági ágazat meghosszabbítás iránti kérelmét azáltal, hogy (az információk jellegétől függően) további 2–4 munkanapot biztosított a mintában szereplő uniós gyártóknak, hogy hiánytalan válaszokat adjanak. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazatnak elegendő idő állt rendelkezésére a kért információk benyújtására, ezért az állítást elutasította. |
|
(9) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA és az Elval Halcor S.A. (a továbbiakban: Elval) azt állította, hogy a kérelmező felek nem reprezentatívak az uniós felhasználókra és importőrökre nézve. Azzal érveltek, hogy a dömpingellenes vámok felfüggesztésére irányuló eljárás egy külön eljárás, amelyre ugyanazoknak az eljárási jogoknak és garanciáknak kell vonatkozniuk, mint az eredeti vizsgálatokra és a felülvizsgálatokra. Azt állították különösen, hogy az intézkedések felfüggesztését kérő két felhasználó éves síkhengereltalumíniumtermék-felhasználása az uniós piac kevesebb mint 5 %-át teszi ki, és az intézkedések felfüggesztésére vonatkozó döntés aránytalan lenne a teljes uniós piacon való reprezentativitásukhoz képest. |
|
(10) |
Az EA továbbá azt állította, hogy a Bizottság nem biztosította, hogy az EA megismerje e kérelmek tartalmát, és ezzel megszegte azon kötelezettségét, hogy biztosítsa, hogy valamennyi fél kellő időben hozzáférjen ugyanazokhoz az információkhoz. Az EA zzal érvelt különösen, hogy a kérelmeket későn nyújtották be, illetve hogy a kérelmek homályosak voltak, nem hivatkoztak a 14. cikk (4) bekezdésére, és nem voltak bizonyítékokkal alátámasztva. Ennek alapján az EA szerint a Bizottság azzal, hogy nem gyakorolt megfelelő ügyintézést, megakadályozta a feleket abban, hogy megcáfolják egyes kérelmezők állításait, és így a Bizottság az utóbbiakat részesítette előnyben. Az EA továbbá azt állította, hogy a felfüggesztés iránti kérelmeket be kellett volna nyújtani a „panaszirodához” annak megállapítása érdekében, hogy azok megfelelnek-e a vizsgálat kritériumainak. Ennek alapján az EA azt állította, hogy hátrányos megkülönböztetésben részesült, ami sérti a 19. cikk (2) bekezdését, mivel nem volt tudomása a kérelmekről. |
|
(11) |
A Bizottság határozottan elutasította ezeket az állításokat. Az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdésével ellentétben a 14. cikk (4) bekezdése nem ír elő semmilyen jogi követelményta végleges intézkedések felfüggesztését kérő fél reprezentativitása vagy legitimációja tekintetében. Éppen ellenkezőleg, ez a cikk lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy egy ilyen ügyet saját kezdeményezésére vizsgáljon meg. A fenti (5) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság saját kezdeményezésére kezdte meg az információgyűjtést annak érdekében, hogy döntsön arról, helyénvaló-e a 14. cikk (4) bekezdésében előírt felfüggesztés. Mindenesetre a szóban forgó felhasználók és importőrök – összességében és az érintett országból érkező importvolumenen belüli részarányuk tekintetében – sokkal nagyobb részét képviselik az ágazatnak, mint ahogyan azt az EA leírta. Ezenkívül a 14. cikk (4) bekezdése nem utal arra, hogy az érdekelt feleknek a felfüggesztés iránti kérelmüket be kell nyújtaniuk a „panaszirodához”, és külön belső eljárást sem ír elő a Bizottság szolgálatai számára annak eldöntésére, hogy teljesülnek-e a 14. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek. Ennek alapján ezeket az állításokat el kellett utasítani. |
|
(12) |
Ami a felfüggesztés iránti kérelmekhez való hozzáférést illeti, az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése nem rendelkezik arról a lehetőségről, hogy a felek észrevételeket tegyenek a felfüggesztés iránti kérelmekkel kapcsolatban. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az EA-nak – részint a Bizottság által a végleges ténymegállapításokról adott tájékoztatást követően (lásd az érdekelt felek végső tájékoztatásának (367) preambulumbekezdését), részint pedig a Bizottság azon, az (5) preambulumbekezdésben említett felkérését követően, hogy az érdekelt felek észrevételeket tegyenek a végleges intézkedések felfüggesztésének lehetőségéről – számos lehetősége volt arra, hogy észrevételeket fogalmazzon meg az intézkedések esetleges felfüggesztésével kapcsolatban. |
|
(13) |
Ezenkívül az EA-nak lehetősége volt arra is, hogy észrevételeket tegyen a felfüggesztés iránti kérelmekkel kapcsolatban az Airoldi által 2021. július 30-án benyújtott észrevételek és a Valeo által 2021. augusztus 27-én benyújtott felülvizsgált észrevételek nyomán, amelyekben az említett felek a (4) preambulumbekezdésben említettek szerint az intézkedések felfüggesztését kérték. Ezen túlmenően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felfüggesztés iránti kérelmek lényegében olyan egyéb állításokon alapulnak, amelyeket a kérelmező felek a vizsgálat során már benyújtottak. Az EA-nak tehát számos lehetősége volt arra, hogy észrevételeket tegyen ezekkel az állításokkal kapcsolatban. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy ezek az elemek olyan ideiglenesen megváltozott piaci feltételekre utalnak, amelyeket a végleges rendelet (528) preambulumbekezdésében említettek szerint maga az uniós gazdasági ágazat is figyelembe vett a vizsgálat során. |
|
(14) |
Az EA hozzátette, hogy az eljárás jogszerűtlen voltát súlyosbította az észrevételek megtételére rendelkezésre álló három munkanapos határidő, és azt állította, hogy a felfüggesztésre vonatkozó tájékoztatóval kapcsolatos észrevételek benyújtására rendelkezésre álló határidő sérti az alaprendelet 20. cikkének (5) bekezdését. Ezenkívül a határidő-hosszabbítás iránti kérelmét megfelelő indokolás nélkül elutasították. Az EA azt állította, hogy az észrevételek benyújtási határidejének legalább 10 napnak kellett volna lennie. |
|
(15) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 20. cikkének (5) bekezdése a 14. cikk (4) bekezdésével összefüggésben nem alkalmazandó. A 14. cikk (4) bekezdése ugyanis az észrevételek tekintetében nem hivatkozik a 20. cikk (5) bekezdésére, és – az alaprendelet más cikkeivel ellentétben – nem határozza meg az uniós gazdasági ágazattal folytatott konzultációra fordítandó napok számát. Továbbá a 14. cikk (4) bekezdése csupán azt írja elő a Bizottság számára, hogy biztosítson lehetőséget az uniós gazdasági ágazat számára észrevételei megtételére, anélkül hogy e tekintetben bármilyen kötelező határidőt meghatározna. A három munkanap rendelkezésre álló idő lehetővé tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy érdemi észrevételeket tegyen. |
|
(16) |
A Bizottság a július 28-i kérdőívében már kikérte az uniós gazdasági ágazat véleményét a felfüggesztés lehetőségéről, és szeptember 1-jei tájékoztatójába beillesztett egy szakaszt az „uniós gazdasági ágazat álláspontjáról”. Ilyen körülmények között nem volt észszerűtlen három munkanapot kapni a Bizottságnak a korábban benyújtott információkra és álláspontokra vonatkozó értékelésével kapcsolatos észrevételek megtételére. Ezért a határidő meghosszabbítása sem volt indokolt. Ennek alapján a Bizottság ezt az állítást elutasította. |
|
(17) |
2021. szeptember 8-án az EA a meghallgató tisztviselő előtti meghallgatáson megismételte aggályait, és a tisztviselőt arra kérte, hogy tegyen operatív megállapítást arról, hogy a jelentős eljárási hibák, valamint a határozattervezetben szereplő érdemi hibák miatt jogi akadálya van annak, hogy a Bizottság ebben az eljárási szakaszban ilyen felfüggesztő határozatot hozzon. Egy kontradiktórius meghallgatást követően a meghallgató tisztviselő arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése nem tartalmaz konkrét határidőket vagy eljárási szabályokat, amelyeket a Bizottság állítólag megszegett. Megjegyezte, hogy az EA-nak a július 28-i kérdőív kézhezvétele óta egyértelműen tudomása volt a felfüggesztés lehetőségéről. Azt is javasolta, hogy a Bizottság hozzon létre hatékony utólagos ellenőrzési rendszert annak érdekében, hogy a körülmények megváltozása esetén gyorsan reagálhasson. |
|
(18) |
2021. október 11-én a Bizottság az (EU) 2021/1784 bizottsági végrehajtási rendelettel (4) (a továbbiakban: végleges rendelet) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek (az érintett termék) behozatalára. A dömpingellenes vám vámtétele 14,3 %-tól 24,6 %-ig terjed. |
|
(19) |
Miután a rendelkezésre álló információk alapján megállapítást nyert, hogy a dömpingellenes vámok kivetése indokolt, a Bizottság a továbbiakban megvizsgálta, hogy az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdésében foglalt feltételekre tekintettel indokolt lenne-e az érintett termékre vonatkozóan bevezetett dömpingellenes intézkedések felfüggesztése. |
2. A MEGVÁLTOZOTT PIACI FELTÉTELEK VIZSGÁLATA
|
(20) |
Az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy az Unió érdekében a dömpingellenes intézkedések felfüggeszthetők, amennyiben a piaci viszonyok átmenetileg olyan mértékben megváltoznak, hogy a felfüggesztés eredményeként további kár nem valószínűsíthető. |
|
(21) |
A végleges rendelethez vezető vizsgálat azt mutatta, hogy a figyelembe vett időszak (2017 – 2020 júniusa) során a kínai behozatal 70 %-kal nőtt, és az uniós gazdasági ágazat esetében jelentős visszaeséshez vezetett a termelés (–11 %), az értékesítés (–14 %), a piaci részesedés (–3 %) és a nyereségesség (a 2017. évi 3,1 %-ról a vizsgálati időszakbeli –1,8 %-ra) terén. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár érte a dömpingelt behozatal következtében. |
|
(22) |
A vizsgálati időszak második fele egybeesett a Covid19-világjárvánnyal is, amikor a gazdaság lelassult, ami a kereslet csökkenéséhez és következésképpen az uniós gazdasági ágazat kapacitásának, termelésének és értékesítésének csökkenéséhez vezetett. A Bizottság azonban megállapította, hogy ez nem gyengítette a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést, mivel a Kínából származó dömpingelt behozatal már 2017 és 2019 között, a Covid19-világjárvány előtt jelentősen nőtt, és a kármutatók túlnyomó többségének romlásához vezetett. A vizsgálat alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján arra lehetne következtetni, hogy a Kínából származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára vonatkozó végleges vámok kivetése ellentétes volna az uniós érdekkel. A Bizottság azt állapította meg különösen, hogy az akkor rendelkezésre álló információk arra utaltak, hogy a Covid19-válságot követően kialakult egy átmeneti helyzet, amely hatással van az árakra, amelyben a gazdaságélénkülés nem volt előre jelezhető, és amelyben a piacnak időre volt szüksége ahhoz, hogy alkalmazkodjon addig, amíg a gazdaság és a növekedés normalizálódik, és a kereslet és a kínálat ismét egyensúlyba kerül. |
|
(23) |
A Bizottság által annak érdekében kért kiegészítő információk elemzése, hogy kellő időben meg lehessen vizsgálni a vámok felfüggesztésének lehetőségét, azt mutatta, hogy a vizsgálati időszakot követően az uniós gazdasági ágazat helyzete jelentősen javult. 2021 első félévében az uniós gyártók független feleknek történő uniós értékesítései a vizsgálati időszakhoz képest több mint 55 %-kal, 2017-hez képest pedig – amely a figyelembe vett időszak legjobb éve volt – 34 %-kal nőttek. A termelési volumen és a termelési kapacitás szintén pozitívan alakult ugyanebben az időszakban, 2017-hez képest 11 %-os, illetve 25 %-os növekedéssel. Az Unióban a független vevőknek felszámított átlagos értékesítési árak 2,4 %-kal voltak magasabbak 2021 első félévében 2017-hez képest, és 6,5 %-kal a vizsgálati időszakhoz képest. A jövedelmezőség 2021 első félévében 1,9 %-ot ért el, miközben a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat veszteséges volt (–1,8 %). Több érdekelt fél is bizonyítékokkal szolgált arra vonatkozóan, hogy az uniós gyártók azért nem tudták a kért termékeket szállítani, mert 2021-re és 2022 legalább első felére teljes egészében kimerítették rendelésfelvételi kapacitásukat. Ennek alapján a Bizottság megállapította, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete a vizsgálati időszakot követően összességében javult. |
|
(24) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazatot a 2021-ben elért nyereségszint alapján továbbra is jelentős kár érte. Az EA és az Elval hivatkozott továbbá a Valeo csoport (5) 2021 első félévi teljesítményére (EBITDA, értékesítés, pénzforgalom, beérkező megrendelések tekintetében) és 2021. évi kilátásaira. Ennek alapján azzal érveltek, hogy a felhasználói ágazat egészséges állapotban van, ellentétben az uniós gazdasági ágazattal és annak sokkal törékenyebb helyzetével. |
|
(25) |
E tekintetben a Bizottság rámutatott arra, hogy az uniós gazdasági ágazat vizsgálati időszak utáni kárhelyzetének értékelése a (23) preambulumbekezdésben említett különböző kármutatók értékelésén alapult, nem pedig kizárólag a nyereség mértékén. Jelen esetben minden olyan mutató, amelyhez a Bizottság a vizsgálati időszak utáni időszak vonatkozásában információkat kért, 2021 első féléve és a vizsgálati időszak összehasonlításában jelentős javulást mutatott. Ugyanez igaz a 2021 első félévére vonatkozó adatok 2017-es adatokkal való összehasonlítására, a kapacitáskihasználás és a jövedelmezőség kivételével. A Bizottság megjegyezte, hogy a független uniós vevőknek történő értékesítések jövedelmezősége a vizsgálati időszak vége óta pozitív tendenciát kezdett mutatni, meghaladta a 2018. évi szintet, és fokozatosan megközelítette a 2017. évi nyereségszintet, amely a figyelembe vett időszakban a legmagasabb volt. Ilyen körülmények között valószínűtlen, hogy az intézkedések felfüggesztése akadályozná a nyereség kedvező alakulását. |
|
(26) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Valeo csoport teljesítményére és kilátásaira való hivatkozás nem megfelelő, mivel a megfelelő adatok nem kizárólag a vizsgált terméket felhasználó ágazatra, sem pedig kizárólag az uniós tevékenységre vonatkoztak. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a Valeo csoport teljesítménye nem reprezentatív a felhasználói ágazatra nézve, amely számos más ágazatban (építőipar, csomagolás és egyéb ipari alkalmazások) tevékenykedő gazdasági szereplőket is magában foglal. A Bizottság azt is megjegyezte, hogy a Valeo csoportnak a felhasználói ágazat képviselőjeként való figyelembevétele ellentmond az EA (9) preambulumbekezdésben szereplő állításának. Ennek alapján a Bizottság elutasította az állítást. |
|
(27) |
A különböző felektől a Bizottság felkérését követően kapott észrevételek elemzése azt mutatta, hogy ezeket a vizsgálati időszakot követő fejleményeket több tényező magyarázta. |
|
(28) |
Az Unión belüli és kívüli kereslet a Covid19-válság utáni gazdaságélénkülés miatt nőtt. Ezenkívül a korábban Kínából vásárló felhasználók a vizsgálat megindítását követően az uniós gazdasági ágazat felé fordultak, ami a kereslet további növekedéséhez vezetett. |
|
(29) |
Bár az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszak után növelte kapacitását, részben a korábbi kapacitáscsökkentések miatt nem volt képes kielégíteni az elmúlt hónapokban megnövekedett keresletet. A vizsgálati időszakot követő időszakot továbbá a félkész és a nyersalumínium átmeneti hiánya jellemezte (sztrájk, a gyártás Unión belüli vagy kívüli leállásai, az orosz alumíniumtáblák iránti nagy kereslet). |
|
(30) |
Összességében a 2021 első félévében megváltozott piaci feltételek miatt egyensúlyhiány alakult ki a kereslet és a kínálat között. A gyakorlatban ez jelentősen hosszabb átfutási időket eredményezett (ezek a normál időszakra jellemző 4–12 hétről 6–10 hónapra nőttek), és a síkhengerelt alumíniumtermékek árának jelentős emelkedéséhez vezetett az LME (Londoni Fémtőzsde) alumíniumárának (a vizsgálati időszak és a következő 12 hónapos időszak között több mint 10 %-os) emelkedése, az alumínium-felár (több mint 13 % a vizsgálati időszak és a következő 12 hónapos időszak között) és az átváltási díjak emelkedése következtében. Az alumíniumfelár növekedését befolyásolta az orosz nyersalumíniumra a közelmúltban kivetett 15 %-os exportadó bejelentése is. |
|
(31) |
A Bizottság azonban figyelembe vette a következő tényeket:
|
|
(32) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA azt állította, hogy a felfüggesztő határozat alapját képező adatok ellenőrizetlenek, és nem szerepelnek az érdekelt felek számára betekintésre nyitva álló aktában. |
|
(33) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az aktában szereplő információk, beleértve az (5) preambulumbekezdésben említett, a Bizottság által kibocsátott információkérést követően benyújtott, a végleges intézkedések felfüggesztésének lehetőségére vonatkozó észrevételeket is, nem hagynak kétséget az uniós piacon a vizsgálati időszak után helyzet és az ideiglenesen megváltozott piaci feltételek tekintetében. Ezek az észrevételek és az azokhoz csatolt bizonyítékok, például egy jelentős értékesítési volumennel rendelkező uniós gyártó arra vonatkozó nyilatkozata, hogy ideiglenesen nem tud eleget tenni szerződéses kötelezettségeinek, alátámasztották az együttműködő felek állításait. Ezek az észrevételek és bizonyítékok valójában csak megerősítették a vizsgálat azon ténymegállapításait, amelyek a kereslet és a kínálat között az uniós gazdasági ágazat által feltételezett, a vizsgálati időszakot követő átmeneti egyensúlyhiányra utalnak (lásd a végleges rendelet (528) preambulumbekezdését). Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy döntése megbízható tényeken alapult, és elutasította ezt az állítást. Megemlítendő továbbá, hogy nem áll fenn abszolút kötelezettség helyszíni ellenőrzések elvégzésére a benyújtott adatok elfogadása érdekében, ha a Bizottság másként is meggyőződhet azok megbízhatóságáról. |
|
(34) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA és az Elval azt állította, hogy nem volt egyensúlyhiány a kereslet és a kínálat között. E tekintetben az EA és az Elval azzal érvelt, hogy az uniós termelés, termelési kapacitás és értékesítés tekintetében a vizsgálati időszakot követő időszakban bekövetkezett növekedés azt mutatta, hogy az uniós gazdasági ágazat képes volt ellátni a piacot. Az EA azzal is érvelt, hogy ezek a számadatok számszerűsítették a kínálat növekedését és a még nagyobb kínálat kielégítésére rendelkezésre álló termelési kapacitást. Ennek alapján az EA azt állította, hogy a Bizottságnak a (29) preambulumbekezdésben említett következtetését, miszerint az uniós gazdasági ágazat „nem volt képes kielégíteni az elmúlt hónapokban megnövekedett keresletet” , nem támasztják alá a felfüggesztő határozat alapjául szolgáló, az ügy irataiban szereplő tények. |
|
(35) |
Az EA azt állította különösen, hogy a Bizottságnak a (29) preambulumbekezdésben említett értékelése, miszerint az uniós gazdasági ágazat korábban csökkentette kapacitását, ellentmond a végleges rendelet 6. táblázatában szereplő ténymegállapításoknak, amelyek a kapacitás enyhe növekedését mutatták 2018 és a vizsgálati időszak között. Ennek alapján az EA azt állította, hogy a Bizottság ténymegállapítása az uniós termelési kapacitás alakulásának nyilvánvaló értékelési hibáján alapult, és hogy a termelési kapacitás további 15 %-kal nőtt a vizsgálati időszakot követően, ami 490 ezer tonnás szabad kapacitást eredményezett éves szinten. Az EA továbbá azt állította, hogy Kínán kívül számos más beszerzési forrás is rendelkezésre áll. |
|
(36) |
A Bizottság több okból nem értett egyet az EA állításaival. Először is, a figyelembe vett időszakra és különösen a vizsgálati időszakra vonatkozóan jelentett kapacitás az elméleti kapacitásra vonatkozott. Az elméleti kapacitás nagyobb volt, mint az aktív/személyzettel ellátott kapacitás, mivel nem vette figyelembe a tényleges kapacitásnak azt a csökkenését, amelyet például a Covid19-világjárvány miatti kijárási korlátozások okozta foglalkoztatáscsökkenés okozott és amelyről egyes jelentős uniós gyártók beszámoltak. Az uniós gazdasági ágazat arról számolt be különösen, hogy a Covid19-világjárvány alatt csökkentette a műszakok számát, miközben a kereslet fellendülésekor a vállalatok számára hosszabb időt vett igénybe a rendelkezésre álló kapacitás kihasználásához szükséges személyzet újbóli felvétele és képzése. Másodszor, amint az a (31) preambulumbekezdésben szerepel, a kereslet és a kínálat közötti egyensúlyhiánynak oka a félkész és a nyersalumínium hiánya is, ami csökkenti a ténylegesen rendelkezésre álló kapacitást. Harmadszor, maga az uniós gazdasági ágazat is elismerte, hogy a végleges rendelet (528) preambulumbekezdésében említetteknek megfelelően átmeneti egyensúlyhiány áll fenn a kereslet és a kínálat között. Ezt az átmeneti egyensúlyhiányt több érdekelt fél is megerősítette a felfüggesztésre vonatkozó információkérésekre adott válaszaiban és a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben, amelyek szerint az átfutási idők jelentősen megnövekedtek a vizsgálati időszakot követően, és hogy az uniós gyártók 2021-ben és 2022 legalább első felében elérték rendelésfelvételi kapacitásuk maximumát (lásd a (23) és a (30) preambulumbekezdést). A fenti információk közül többet, például a megnövekedett átfutási időket független piaci források is megerősítették (6). Negyedszer, az ügy kapcsán rendelkezésre álló információk nem utalnak arra, hogy más országokban rendelkezésre állt szabad kapacitás, és az EA nem szolgáltatott bizonyítékot erre vonatkozóan. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kínálat és a kereslet közötti egyensúlyhiányra vonatkozó következtetése helytálló, és elutasította az EA állítását. |
|
(37) |
Az EA vitatta továbbá a Bizottság azon megállapítását, amely szerint az uniós gazdasági ágazat nem volt abban a helyzetben, hogy kielégítse az elmúlt hónapokban megnövekedett keresletet. Az EA arra hivatkozott különösen, hogy 2020 végén/2021 elején valamennyi síkhengerelt alumíniumtermék (beleértve a vizsgálat hatályán kívül eső termékeket is) esetében nőtt a beérkező megrendelések száma, valamint hogy 2021 első és második negyedévében nőtt a vizsgált termék előállított és leszállított volumene. Azzal is érvelt, hogy a 2021 második negyedéve óta a beérkező megrendelések szintje 2020 első negyedévéhez közeli szintre csökkent, ami a kereslet stabilizálódására utal, és ez a mutató a vizsgálati időszakot követő kereslet gyors változásának legjobb becslése. Ennek alapján azzal érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat képes volt gyorsan reagálni a Covid19-válság utáni gazdaságélénkülésre, és kielégíteni a megnövekedett keresletet. |
|
(38) |
E tekintetben először is emlékeztetni kell arra, hogy az EA által említett beérkező megrendelések sokkal szélesebb termékkörre és földrajzi területre vonatkoztak, mint a jelen vizsgálaté. Következésképpen a szóban forgó adatok nem hasonlíthatók össze közvetlenül a vizsgált termék gyártásának és értékesítésének alakulására vonatkozó adatokkal. A megfelelő beérkező megrendelések volumene az uniós gazdasági ágazat által az Unióban értékesített vizsgált termék teljes értékesítési volumenének körülbelül kétszeresét teszi ki. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy értelmetlen összehasonlítani olyan mutatókat, amelyek ilyen jelentős mértékben eltérnek egymástól a termék, a földrajzi terület és a mennyiség tekintetében. Ugyanígy a termék, a földrajzi terület és a mennyiségek közötti különbség miatt a Bizottság nem tartotta megfelelőnek a beérkezett megrendelések 2021. második negyedévi alakulására, vagyis egy, a jövőbeli termelésre és szállításokra vonatkozó, a jövőre irányuló mutatóra való hivatkozást annak igazolására, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakot követő időszakban képes volt szállítani a vizsgált terméket. |
|
(39) |
A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy az EA azon állítása, miszerint az uniós gazdasági ágazat képes volt kielégíteni a mindenkori keresletet az elmúlt hónapokban, ellentmond az EA-nak a végleges rendelet (528) preambulumbekezdésében említett azon állításának, miszerint átmeneti egyensúlyhiány áll fenn a kereslet és a kínálat között, és az ügy irataiban szereplő bőséges bizonyítékok szerint megnőttek az átfutási idők, lehetetlen túllépni a szerződéses megállapodásokon, és hogy egyes uniós gyártók 2021-ben és 2022 első felében elérték rendelésfelvételi kapacitásuk maximumát. Ennek alapján a Bizottság elutasította az EA állítását. |
|
(40) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA kételyeit fejezte ki a Bizottság azon ténymegállapításával kapcsolatban, hogy az átfutási idők a (30) preambulumbekezdésben említettek szerint növekedtek, és kérte az e következtetés alapjául szolgáló forrást. Az EA azzal is érvelt, hogy az uniós gazdasági ágazat nem kapott felkérést arra, hogy szolgáltasson ilyen információkat, és nem kapott lehetőséget arra, hogy ezen állításokkal kapcsolatban észrevételeket tegyen. |
|
(41) |
E tekintetben az érdekelt felek által megtekinthető, egyes felhasználók és importőrök által a Bizottságnak az (5) preambulumbekezdésben említett kérésére benyújtott észrevételek az átfutási idők meghosszabbodására utalnak. Ezek közül néhányat e-mailes üzenetváltás formájában rendelkezésre bocsátott érzékeny információkkal is alátámasztottak, és a CRU Aluminium Products Monitor című 2021. augusztus 5-i kiadványa is megerősített. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazatnak lehetősége volt arra, hogy észrevételeket tegyen a többi fél észrevételeivel kapcsolatban. Az uniós gazdasági ágazat azonban nem nyújtott be olyan bizonyítékot, amely kétségbe vonná ezt a megnövekedett átfutási időt. Épp ellenkezőleg, amint az a végleges rendelet (528) preambulumbekezdésében szerepel, az uniós gazdasági ágazat már elismerte annak létezését. Ennek alapján a Bizottság ezt az állítást elutasította. |
|
(42) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA és az Elval azt állította, hogy az alumíniumár és az alumínium-felár alakulását csak részben tükrözte a független uniós vevőknek felszámított átlagos értékesítési ár, és hogy az árnövekedés egy részét az uniós gazdasági ágazat viselte, valamint hogy a 2017 és 2021 első féléve közötti 2,4 %-os növekedés nem volt kivételes, és nem indokolta a megváltozott piaci feltételek megállapítását. |
|
(43) |
A Bizottság egyetértett azzal, hogy az uniós gazdasági ágazat nem hárította át teljes mértékben az alumíniumár-növekedést és az alumínium-felárat a vevőire. A vizsgálati időszak utáni áraknak a vizsgálati időszak alatti árakkal való érdemi összehasonlítása érdekében azonban a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az összehasonlítást különösen a vizsgálat vége és a legutóbbi időszak között kell elvégezni. Ennek alapján a (23) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság 6,5 %-os árnövekedést számított a vizsgálati időszak és 2021 első féléve között. Figyelembe véve, hogy a vizsgálati időszak átlaga az LME-ár alakulása miatt magasabb volt a vizsgálati időszak végén érvényes árnál, a Bizottság az óvatos becslésnek számító 6,5 %-os árnövekedést jelentősnek tekintette. Továbbá tekintettel arra, hogy az értékesítések többsége hosszú távú szerződések alapján történik, a Bizottság a különböző érdekelt felek által az árnövekedésre vonatkozóan benyújtott bizonyítékokat is figyelembe véve úgy ítélte meg, hogy a számított árnövekedés nem tükrözte teljes mértékben a várható árnövekedés mértékét. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a számított áremelkedés indokolja az ideiglenesen megváltozott piaci feltételek megállapítását, és elutasította az EA állítását. |
|
(44) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA azt állította, hogy a Bizottság a 2021–2026-os időszak vizsgálata alapján értékelte a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek keresleti és kínálati helyzetét, és hogy ez az értékelés a fortiori magában foglalta a vizsgálati időszak utáni helyzet vizsgálatát, amely azt mutatta, hogy az előre jelzett keresletet az uniós gazdasági ágazat előre jelzett kapacitása és a harmadik országokból várhatóan érkező behozatal képes lesz fedezni. |
|
(45) |
A Bizottság nem értett egyet ezzel az állítással. Amint az a végleges rendelet (56) preambulumbekezdésében szerepel, az uniós gazdasági ágazat maga is elismerte a Covid19 utáni hirtelen és erőteljes gazdasági fellendüléshez kapcsolódó ideiglenes kapacitásproblémákat. Ezenkívül a gépjármű-hőcserélőkbe szánt síkhengerelt alumíniumtermékek ágazatának felhasználói mind a fő vizsgálat, mind a felfüggesztési vizsgálat keretében bizonyítékokat szolgáltattak arra vonatkozóan, hogy a vizsgálati időszakot követően a kereslet és a kínálat között átmeneti egyensúlyhiány állt fenn. Ennek alapján a Bizottság ezt az állítást elutasította. |
|
(46) |
Mindezek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a végleges rendelet figyelembe vett időszaka után a piaci feltételek valóban megváltoztak. A megváltozott piaci feltételek azonban ideiglenes jellegűek voltak (nem pedig strukturális változások), és valószínű, hogy az intézkedések ideiglenes felfüggesztését követően a kínálat és a kereslet ismét igazodni fog egymáshoz. |
3. A KÁR MEGISMÉTLŐDÉSÉNEK VALÓSZÍNŰSÉGE FELFÜGGESZTÉS ESETÉN
|
(47) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítéseinek jelentős növekedése a piaci részesedés jelentős növekedéséhez vezetett, mivel a kínai behozatal jelentős mértékben csökkent. Figyelembe véve a kereslet szintjét, azt, hogy számos felhasználó átállt az uniós gazdasági ágazatra, valamint a szerződések jellegét (nagyon kevés azonnali megrendelés), nem valószínű, hogy az intézkedések kilenc hónapra történő felfüggesztése esetén az uniós gazdasági ágazat jelentős üzlettől esik el a kínai exportőrökkel szemben. |
|
(48) |
A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy a 9 hónapos felfüggesztés további időt biztosítana a bizonyos termékek kizárását kérő felhasználók számára arra, hogy (ismét) validálják az uniós gyártókat, és biztosítaná a kínairól az uniós beszerzési forrásokra való zökkenőmentes átállást. |
|
(49) |
Bár az ágazat még nem érte el a 2017-ben elért nyereségszintet, a 2021-ben elkezdődött pozitív tendencia valószínűleg egy ideig még folytatódni fog, amíg a piaci feltételek nem alkalmazkodnak a Covid19 utáni helyzethez. 2021 első negyedévében az uniós gazdasági ágazat évesített beérkező megrendelésszáma (7) 2015 óta a legmagasabb szinten voltak. 2021 második negyedévében az évesített beérkező megrendelésszám alacsonyabb volt az első negyedévinél, de még mindig megfelelt a 2017/2018-as szintnek. Továbbá, amint az a (23) preambulumbekezdésben szerepel, több felhasználó által benyújtott információk szerint több uniós gyártó arról számolt be, hogy legalább 2022 első feléig már elérték kapacitásuk maximumát. Ez megnyugtató biztosítékot nyújt az uniós gazdasági ágazat következő hónapokbeli tevékenységi szintjére vonatkozóan. Továbbá, mivel az értékesítések többsége ármechanizmusokat tartalmazó szerződések alapján történik, az uniós gazdasági ágazat bevételének szintjét nem befolyásolja az intézkedések felfüggesztésének időszakában a Kínából származó behozatal növekedése, mivel ez a volumen olyan keresletet fog kielégíteni, amelynek kielégítésére az uniós gazdasági ágazat jelenleg nagyrészt nem képes. Végezetül ami az alapanyagok és a késztermékek árának alakulását illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szerződések túlnyomó többségében alkalmazott ármegállapítási mechanizmusok lehetővé teszik az uniós gazdasági ágazat számára, hogy szükség esetén vevőire hárítsa az árnövekedéseket. A fedezeti mechanizmusok széles körű alkalmazása a nyersanyagár alakulásának figyelembevételére további garanciát jelent arra nézve, hogy az uniós gazdasági ágazatot nem sújtanák jelentős mértékben a nyersanyagok árváltozásai. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések felfüggesztése nem fogja befolyásolni az uniós gazdasági ágazat következő hónapokban elért összteljesítményét. |
|
(50) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA azt állította, hogy a Bizottság nyilvánvaló értékelési hibát követ el azáltal, hogy egy elhamarkodott vizsgálati eljárás keretében felfüggeszti az intézkedéseket, figyelmen kívül hagyva a jogszerű eljárásra, a megfelelő ügyintézésre és a tények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. Az EA továbbá úgy vélte, hogy az uniós gazdasági ágazatot érő közvetlen kár egyértelműen előre látható volt, mivel az uniós gyártóknak veszteséges szintre kellett csökkenteniük az áraikat ahhoz, hogy versenyezzenek a Kínából érkező dömpingelt behozatallal, és piaci részesedést veszítettek a kínai gyártók javára. Az EA azt is állította, hogy a felfüggesztés akadályozná az uniós gazdasági ágazat kihasználatlan termelési kapacitásainak kihasználását, és olyan bizonytalan, áttekinthetetlen helyzetet eredményezne, amely a beruházási döntések felülvizsgálatát vonná maga után, és munkahelyek megszűnéséhez, a forgalom és a nyereség csökkenéséhez vezetne. Állításának alátámasztására az EA egy uniós gyártó nyilatkozatát nyújtotta be, amely egy 2022. januári szállításra vonatkozó állítólagos árajánlatra hivatkozott. |
|
(51) |
A Bizottság nem értett egyet az EA azon állításával, amely szerint nyilvánvaló értékelési hibát követett el, és figyelmen kívül hagyta a jogszerű eljárásra, a megfelelő ügyintézésre és a tények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. E tekintetben a Bizottság hivatkozik a (9)–(14) preambulumbekezdésre, ahol cáfolta az érdekelt felek jogaival kapcsolatos állításokat, valamint a (33) preambulumbekezdésre az ellenőrzési szempontok tekintetében. |
|
(52) |
A tények értékelését illetően a Bizottság megjegyezte, hogy az EA nem vitatta és nem is nyújtott be olyan alátámasztó bizonyítékokat, amelyek aláásnák a Bizottságnak a (47)–(49) preambulumbekezdésben említett, annak a valószínűségére vonatkozó érvelését, hogy a kár a felfüggesztés időszakában megismétlődik. A (49) preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően az állítólagos előre látható közvetlen kárt illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az intézkedések felfüggesztésének időszakában a Kínából származó behozatal növekedése nem gyakorolna hatást az uniós gazdasági ágazatra, mivel ez a volumen olyan keresletet elégítene ki, amelynek kielégítésére az uniós gazdasági ágazat jelenleg nagyrészt nem képes. A Bizottság továbbá úgy ítélte meg, hogy egyetlen uniós gyártó nyilatkozata alapján nem ítélhető meg, hogy az uniós gazdasági ágazat egészét milyen hatások érik a felfüggesztés időszaka alatt. |
|
(53) |
Fontos megjegyezni, hogy az intézkedések felfüggesztése időben kilenc hónapra korlátozódik, és az intézkedéseket gyorsan vissza lehet állítani, ha a Kínából származó behozatal megnövekedett mennyiségben lép be az Unióba, és kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. A fentiek alapján a Bizottság ezt az állítást elutasította. |
|
(54) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az Elval azt állította, hogy a felfüggesztésre vonatkozó döntés ellentmond az érdekelt felek végső tájékoztatásában foglalt ténymegállapításoknak. Az érdekelt felek végső tájékoztatása arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gyártókat már huzamosabb ideje kár érte. Az Elval véleménye szerint a felfüggesztésre vonatkozó döntés lehetővé tenné a kínai behozatal beáramlását, és a jövőben jelentős kárt okozna az ellátási láncban. |
|
(55) |
A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez az állítás megalapozatlan, mivel a fő vizsgálat és a felfüggesztő határozat elemzési időszaka (2017 – 2020. június, illetve 2020. július – 2021. június) eltérő volt, ezért a Bizottság az egyes időszakok tekintetében figyelembe vett adatok alapján eltérő következtetéseket vonhat le. Továbbá a (47)–(49) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a 2020 júliusa és 2021 júniusa közötti időszakban megfigyelt pozitív tendenciák alapján az intézkedések felfüggesztése nem fogja befolyásolni az uniós gazdasági ágazat következő hónapokban elért összteljesítményét. Konkrétabb felvetések hiányában a Bizottság ezt az állítást elutasította. |
|
(56) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések felfüggesztése esetén a 9 hónap alatt nem valószínű a kár megismétlődése. |
4. KONZULTÁCIÓ AZ UNIÓS GAZDASÁGI ÁGAZATTAL
|
(57) |
A Bizottságnak az intézkedések esetleges felfüggesztésével kapcsolatos észrevételek megtételére irányuló felkérését követően az uniós gazdasági ágazat azt állította, hogy a kereslet növekedése átmeneti volt és különösen a gépjárműiparban a gazdaság lassulásának jelei mutatkoztak. Az uniós gazdasági ágazat azzal is érvelt, hogy az intézkedések felfüggesztése tömeges készletfelhalmozáshoz vezetne, és aláásná az intézkedések javító hatásait. Következésképpen azt állította, hogy az intézkedések felfüggesztése veszélyeztetné a megkezdett helyreállítási erőfeszítéseket. |
|
(58) |
Figyelembe véve az uniós gazdasági ágazat fő kármutatóinak alakulását a vizsgálati időszak után, a várható kapacitáskihasználást és a megrendeléseket, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felfüggesztés valószínűleg nem káros az uniós gazdasági ágazatra nézve, és nem veszélyezteti a megkezdett helyreállítási erőfeszítéseket. |
|
(59) |
Továbbá, tekintettel a jelenlegi magas árszintre és az Unión belüli és kívüli magas keresletre, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Kínából érkező behozatal készletfelhalmozásának csak korlátozott kockázata áll fenn. A tengeri árufuvarozás költségeinek a Covid19-válság utáni helyreállítást követő jelentős növekedése szintén kevésbé vonzóvá teszi a készletfelhalmozást. |
|
(60) |
Fontos, hogy amennyiben a Kínából származó behozatal nagyon nagy mennyiségben lép be az Unióba és kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak, az intézkedéseket az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdése alapján gyorsan vissza lehet állítani. A Bizottság figyelemmel kíséri az érintett termék behozatalának alakulását, és haladéktalanul reagálni fog az e határozatban leírt helyzet változásaira. |
|
(61) |
E tekintetben az új információk időben történő benyújtásának lehetővé tétele érdekében a végrehajtási jogi aktusok tervezetének elfogadását követően a TRON platformon keresztül továbbra is lehetséges lesz hozzáférni az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. |
5. UNIÓS ÉRDEK
|
(62) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA azt állította, hogy a Bizottság nem állapította meg, hogy az Unió érdekében áll a végleges dömpingellenes intézkedések felfüggesztése, és ennek céljából nem vizsgálta az intézkedések alkalmazásának vagy mellőzésének következményeit magára az uniós gazdasági ágazatra és a továbbfelhasználókra nézve. Az EA továbbá azt állította, hogy az alaprendelet 14. cikke (4) bekezdésének alkalmazása során elkövetett nyilvánvaló téves jogalkalmazás kezelésére irányuló bármely kísérlet önkényes lenne és sértené a jogszerű eljárás elvét. |
|
(63) |
A Bizottság ezzel nem értett egyet. A 14. cikk (4) bekezdése szerinti értékelés a lényegéből fakadóan kiterjed az az uniós érdek értékelésére. E tekintetben a Bizottság úgy értékelte az uniós érdeket, hogy a (30) és a (48) preambulumbekezdésben említett elemek alapján mérlegre tette a továbbfelhasználók érdekeit, valamint az uniós gazdasági ágazatnak a valószínűség-elemzéssel kapcsolatos, a (49) és az (54) preambulumbekezdésben említett érdekeit. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések felfüggesztése az Unió érdekét szolgálná. Következésképpen a Bizottság elvégezte az uniós érdeknek a 14. cikk (4) bekezdésében előírt elemzését. A Bizottság hivatkozik továbbá a korábbi felfüggesztő határozatokra (8) is, amelyekben ugyanezt a megközelítést követte. Ennek alapján a Bizottság ezt az állítást elutasította. |
6. A FELFÜGGESZTÉS ÉS AZ INTÉZKEDÉSEK BEVEZETÉSE KÖZÖTTI KAPCSOLAT
|
(64) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA azt állította, hogy semmilyen jogi követelmény nem írja elő a vámok beszedésének ugyanazon a napon történő felfüggesztését, amelyen az alaprendelet 5. cikke alapján megindított vizsgálat nyomán a vámok kivetése történik. Ugyanebben a tekintetben azt állította, hogy ez a gyakorlat szűkíti az érdekelt félként megillető jogait. |
|
(65) |
A Bizottság egyetértett az EA követelésének kiindulópontjával. A 14. cikk (4) bekezdése értelmében a Bizottság mérlegelési jogkörrel rendelkezik arra vonatkozóan, hogy mikor dönt az intézkedések felfüggesztéséről. Ezért az intézkedéseket nem kötelező ugyanazon a napon felfüggeszteni, amikor a vámok kivetéséhez vezető vizsgálat lezárul. Ez a mérlegelési jogkör azonban nem akadályozza meg a Bizottságot abban, hogy az intézkedéseket ugyanazon a napon függessze fel, amikor azokat bevezeti. Más szóval a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 14. cikk (4) bekezdésében foglalt feltételek teljesülése esetén teljes mérlegelési jogkörrel rendelkezik a fellépés megfelelő időzítése tekintetében. Hasonlóképpen és a (8) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az észrevételek benyújtására rendelkezésre álló határidők észszerűek voltak, és az EA érdekelt félként fennálló jogai nem szűkültek. |
|
(66) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA megismételte, hogy a felfüggesztő határozatot nem az uniós érdek indokolta, és azt állította, hogy a felfüggesztő határozat fő indoka a jelek szerint az volt, hogy azok a felhasználók, amelyek sikertelenül kérték a síkhengerelt alumíniumtermékek bizonyos alkategóriáinak a termékkörből való kizárását, más úton érjék el ugyanezt az eredményt. E tekintetben az EA utalt a Valeo felfüggesztés iránti kérelmére. Az EA továbbá azt állította, hogy a felfüggesztés megnyitná a piacot a dömpingelt áruk kínálata előtt, nemcsak azon termékek esetében, amelyek tekintetében kizárást kértek, hanem más, a termékkörbe tartozó termékek esetében is. |
|
(67) |
A Bizottság nem értett egyet az EA állításával. A (63) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottságnak az intézkedések felfüggesztésére vonatkozó döntése valóban az uniós érdekkel kapcsolatos indokokon alapul, s ezek az ideiglenesen megváltozott piaci feltételekre és arra vonatkoznak, hogy az intézkedések felfüggesztése esetén a kár megismétlődése nem valószínű. A Bizottság továbbá megjegyezte, hogy a piaci feltételek ideiglenes változása nem kizárólag a síkhengerelt alumíniumtermékek egyes termék-alkategóriáira vonatkozik, hanem a síkhengerelt alumíniumtermékek piacának egészére. Ennek alapján a Bizottság ezt az állítást elutasította. |
|
(68) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően az EA és az Elval azt állította, hogy a felfüggesztés azt a jelzést adná, hogy a Bizottság nem fogja megakadályozni a nagy szénlábnyomú, szénalapú alumínium behozatalát annak érdekében, hogy a környezetbarátabb uniós gyártóknak kedvezzen, és hogy ez a döntés – a beruházások csökkenése révén – veszélybe sodorja az uniós iparágak által a zöld megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében tett erőfeszítéseket. |
|
(69) |
A Bizottság nem értett egyet az EA állításával, és úgy vélte, hogy az intézkedések felfüggesztésére vonatkozó döntést az Unió érdekében hozta meg annak érdekében, hogy kezelje az ideiglenesen megváltozott piaci feltételeket, és biztosítsa, hogy a kereslet és a kínálat rövid távon ismét visszanyerje egyensúlyát. Ennek alapján a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a felfüggesztés nem veszélyeztetné az uniós iparágak és az uniós síkhengereltalumíniumtermék-ágazat erőfeszítéseit, különösen mivel – az (54) preambulumbekezdésben említettek szerint – a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések ideiglenes felfüggesztése következtében nem valószínű a kár megismétlődése. Emellett a Bizottság a felfüggesztő határozat hatásait szorosan nyomon fogja követni annak érdekében, hogy azt azonnal meg lehessen szüntetni, ha ezt a felfüggesztést olyan módon használják fel a behozatal volumenének növelésére, amely további kárt okozna az uniós gazdasági ágazatnak a felfüggesztési időszak alatt. Ennek alapján a Bizottság ezt az állítást elutasította. |
7. A TÖBBI FÉL ÉSZREVÉTELEI
|
(70) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Valeo, a TitanX, az Airoldi és a TDK Hungary Components Kft. (a továbbiakban: TDK Hungary), a mintában szereplő Xiamen Xiashun Aluminium Foil Co., Ltd (a továbbiakban: Xiamen Xiashun) exportáló gyártó, a nem integrált fémimportőrök európai szövetsége (Euranimi) és az O. Wilms GMBH („Nilo”) importőr támogatását fejezte ki az intézkedések felfüggesztésével kapcsolatban. |
|
(71) |
E felek közül többen kifogásolták a felfüggesztés kilenc hónapos időtartamát, azzal érvelve, hogy több időre lesz szükség a (30)–(31) preambulumbekezdésben meghatározott ideiglenes piaci körülmények kezeléséhez, mivel a fennálló problémákat kilenc hónapon belül valószínűleg nem sikerül megoldani. Azzal érveltek különösen, hogy a szóban forgó körülmények esetleg nem átmenetiek, hanem előfordulhat, hogy jóval a kilenc hónapos időszak után is fennállnak majd. A Bizottság felhívta a figyelmet arra, hogy a kilenc hónapos időtartam az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdésében előírt maximális időtartam. Ez az időtartam csak akkor hosszabbítható meg, ha az ugyanabban a cikkben meghatározott valamennyi feltétel ezen időszak után is teljesül. |
|
(72) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a Xiamen Xiashun azzal érvelt, hogy a felfüggesztési javaslat és különösen a Bizottságnak a (30) preambulumbekezdésben szereplő, az uniós piac kereslete és kínálata közötti jelenlegi egyensúlyhiányra vonatkozó megállapításai megerősítik, hogy a fólia-alapanyagokra vonatkozóan szegmensspecifikus elemzést kellett volna végezni, és ennek következtében a fólia-alapanyagokat ki kellett volna zárni a végleges intézkedések hatálya alól. A Bizottság elsőként a végleges rendelet 2.2.8. szakaszában tett ténymegállapításaira hivatkozott, amelyekben úgy ítélte meg, hogy a szegmensspecifikus elemzés nem indokolt, és elutasította a termék kizárására irányuló kérelmet. A Bizottság által azonosított, a kereslet és a kínálat közötti jelenlegi egyensúlyhiány a vizsgált termék egészét érinti, nem csupán egy adott terméktípust, például a fólia-alapanyagokat, és a végleges rendelet nem elemezte a vizsgálati időszakot követő időszakot. A Bizottság azt is megállapította, hogy a szóban forgó egyensúlyhiány csak átmeneti, és így azt az intézkedések felfüggesztésével lehet a legjobban kezelni. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást. |
|
(73) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően számos felhasználó és importőr egyetértett a Bizottságnak a (23)–(28) preambulumbekezdésben említett, a piaci feltételekben bekövetkezett átmeneti változásra vonatkozó ténymegállapításaival, a készletfelhalmozás korlátozott kockázatára vonatkozó értékelésével ((59) preambulumbekezdés), valamint a kár felfüggesztési időszak alatti megismétlődésének valószínűségére vonatkozó következtetésével ((54) preambulumbekezdés). Több felhasználó utalt különösen arra, hogy a vizsgálati időszak után új, hosszú távú szerződések jöttek létre az uniós gyártókkal, ami az egyéb pozitív piaci tendenciákkal (a kereslet és a kapacitáskihasználás növekedése, valamint a nyereségesség javulása) együtt megakadályozza a kár megismétlődését. Emellett több felhasználó is kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a felfüggesztési időszak alatt az uniós gazdasági ágazat további termelési kapacitásra fog szert tenni, és azzal is érvelt, hogy a szóban forgó időszak esetleg nem lesz elegendő a validálási folyamat befejezéséhez. |
|
(74) |
Ami a további kapacitásra vonatkozó ténymegállapításokat illeti, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a gépjárműiparnak az elkövetkező hónapokban tapasztalható nyilvánvaló lassulása lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy több kapacitást fordítson a vizsgált termék gyártására, következésképpen pedig lehetővé tenné a kereslet és a kínálat közötti egyensúly helyreállítását. |
|
(75) |
Ami azt az állítást illeti, hogy nincs elegendő idő a validálási folyamat befejezésére, a Bizottság megjegyezte, hogy a végleges rendelet (133) preambulumbekezdésében foglaltak szerint egyes főbb felhasználók nem várták meg az intézkedések felfüggesztését, hanem elkezdtek átállni a kínai beszállítókról az uniós gyártókra, és ezzel megkezdték az uniós gyártók (újra)validálását. Ezenkívül a Bizottság hivatkozott a végleges rendelet (136) és (137) preambulumbekezdésében foglalt, az egyenértékű ötvözetek, illetve a kettős beszerzés fennállására vonatkozó következtetéseire. Emellett a legtöbb felhasználó a síkhengerelt alumíniumtermékek többségét az EU-ban vásárolja meg, és ezért már most is üzleti kapcsolatban áll egy vagy több uniós gyártóval. Ezek az elemek alátámasztják azt a megállapítást, hogy a felfüggesztési időszak lehetővé tenné a kínai beszállítókról az uniós gyártókra való zökkenőmentes átállást az uniós gyártók validálása vagy újbóli validálása tekintetében. Ezért az (újbóli) validálás valószínűleg kevesebb időt vesz igénybe, mint egy teljesen új validálási folyamat. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást. |
|
(76) |
Az érdekelt felek tájékoztatását követően a TDK Hungary azzal érvelt, hogy az alumínium elektrolitkondenzátorok gyártásához használt vizsgált termék termelési kapacitásának hiánya a kilenc hónapos időszak után is fennmarad, mivel jelenleg ezt a konkrét terméktípust uniós gyártók nem gyártják. Nem valószínű továbbá, hogy az uniós gazdasági ágazat képes lesz ráállni a gyártásra, és a validálási folyamat hosszú időt vehet igénybe. A Bizottság megjegyezte, hogy a végleges rendelet (217)–(240) preambulumbekezdésében található következtetések e határozat ténymegállapításaira is érvényesek. Nem nyújtottak be különösen olyan új bizonyítékot, amely módosítaná az említett következtetéseket, amelyek szerint a kitöltött kérdőívek és az azokat kísérő szükséges bizonyítékok hiányában a Bizottság nem tudta kellő időben és az előírt formában benyújtott elegendő információk alapján érdemben értékelni a TDK Hungary és a többi érintett fél állításait. Következésképpen a Bizottság elutasította ezt az állítást. |
8. KÖVETKEZTETÉS
|
(77) |
Tekintettel a keresletet és a kínálatot érintő piaci feltételek változásának átmeneti jellegére és különösen az uniós piacon tapasztalható kereslet és kínálat közötti jelenlegi egyensúlyhiányra, valamint az uniós gazdasági ágazat következő hónapokra vonatkozó kilátásaira, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés következtében valószínűleg nem folytatódna a Kínai Népköztársaságból származó érintett termék behozatalához kapcsolódó kár. Következésképpen a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az Uniónak érdekében áll, hogy a végleges rendelettel bevezetett dömpingellenes intézkedéseket kilenc hónapos időszakra felfüggessze. |
|
(78) |
Amennyiben a felfüggesztést előidéző körülmények később megváltoznak, a Bizottság haladéktalanul hatályon kívül helyezheti a dömpingellenes vámok felfüggesztését. A meghallgató tisztviselő által a 2021. szeptember 8-i meghallgatáson kiadott ajánlást nyomán a Bizottság úgy határozott, hogy operatív utólagos ellenőrzési rendszert hoz létre, amelynek keretében az érdekelt felek rendszeresen felhívhatják a figyelmét a releváns piaci fejleményekre, |
ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:
1. cikk
A Bizottság az (EU) 2021/1784 végrehajtási rendelet 1. cikkével a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára kivetett végleges dömpingellenes vámot kilenc hónapa felfüggeszti.
2. cikk
Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Kelt Brüsszelben, 2021. október 8-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o.
(2) HL C 268., 2020.8.14., 5. o.
(3) A Bizottság (EU) 2021/582 végrehajtási rendelete (2021. április 9.) a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L 124., 2021.4.12., 40. o.).
(4) A Bizottság (EU) 2021/1784 végrehajtási rendelete (2021. október 8.) a Kínai Népköztársaságból származó síkhengerelt alumíniumtermékek behozatalára vonatkozó végleges vám kivetéséről (lásd e Hivatalos Lap 6. oldalát).
(5) https://www.valeo.com/wp-content/uploads/2021/07/PR_Valeo_H1_2021_Results_EN.pdf}” hozzáférés időpontja: 2021. szeptember 8.
(6) CRU Aluminium Products Monitor, 2021. augusztusi jelentés.
(7) A beérkező megrendelések száma lehetővé teszi a jövőbeli bevétel előrejelzését, mivel megfelel az adott elszámolási időszakon belül feldolgozott megrendelések mennyiségének. A szóban forgó esetben ez a mutató nem korlátozódik az EU-ra, és a termékkörön kívül eső termékekre is kiterjed.
(8) HL L 126., 2010.2.13., (10) preambulumbekezdés és HL L 120., 2009.5.15., (7) preambulumbekezdés.