<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.12-->
  <head>
    <title>2024-09-202409T125202007270-00-TRA-DOC-HU-ARRET-T-0727-20-202407593-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="0" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ContentBits"/>
    <meta content="Commission Use" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Name"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="1" name="EP_Mention"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="18/11/2024 17:17:33" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="Publication intégrale au Rec ou RecFP, mention Rec" name="Mention"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="MRrNToLNA0LeDcq6cy9RBamfBKhjBmQalEHcWtXmcPUAyj9+J3YS5gElK3lPBNzauJLVqITN40t8s0BR+R1wtAqroO0XXs3vi0HnNGWgosat/8nBeY2QyVQGPM957P7+T1ZTkqlbaZJGIz8REOU98yLFhP/exxtooP0ZshhsBX4=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GendocTemplateSubType"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="true" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Enabled"/>
    <meta content="0431ded9-ba7d-42e3-8698-a7a2216575cc" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_ActionId"/>
    <meta content="0727" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2020" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="emn" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="b24c8b06-522c-46fe-9080-70926f8dddb1" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SiteId"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_T" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 14-10-24 08:12:31" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="2024-11-12T09:58:02Z" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_SetDate"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="Normal" name="Version"/>
    <meta content="T" name="Juridiction"/>
    <meta content="b835427a3c1a457e9939c4b5cb5e9094" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0727" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RAL" name="NatureAff"/>
    <meta content="RAL" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="T" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="Standard" name="MSIP_Label_6bd9ddd1-4d20-43f6-abfa-fc3c07406f94_Method"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2024. 09. 25‑i ítélet – T‑727/20. RENV. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Kirimova kontra EUIPO</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A TÖRVÉNYSZÉK ÍTÉLETE (kibővített második tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2024. szeptember 25. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Belső piac – Az EUIPO előtti képviselet – A hivatásos képviselők jegyzékébe való felvétel – A kérelem elutasítása – Nem EGT‑tagállam állampolgárságával rendelkező kérelmező – Az állampolgársági követelmény alóli felmentés – Az (EU) 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontja – A magasan képzett szakember fogalma – A jogbiztonság elve – Meghallgatáshoz való jog – Megváltoztatás – A Törvényszék hatáskörének hiánya”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A T‑727/20. RENV. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      Nigar Kirimova (lakóhelye: München [Németország], képviselik: A. Parassina és A. García López ügyvédek)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-6" title="page-1">
      felperes
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) (képviseli: A. Söder, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-8" title="page-1">
      alperes ellen,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-9" title="page-1">
      A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített második tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      tagjai: A. Marcoulli tanácselnök (előadó), V. Tomljenović, R. Norkus, W. Valasidis és L. Spangsberg Grønfeldt bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      hivatalvezető: I. Kurme tanácsos,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      tekintettel az eljárás írásbeli szakaszára,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      tekintettel a 2023. április 21‑i Kirimova kontra EUIPO végzésre (C‑306/22 P, nem tették közzé, EU:C:2023:338),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      tekintettel a 2024. február 23‑i tárgyalásra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-16" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 263. cikken alapuló keresetével Nigar Kirimova felperes az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) ügyvezető igazgatója által 2020. szeptember 30‑án hozott, a felperes által az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2017. L 154., 1. o.) 120. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott felmentés iránti kérelemre vonatkozó ER 93419‑2020. sz. határozat (a továbbiakban: megtámadott határozat) megsemmisítését kéri.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes 2019. október 10‑én kérelmet nyújtott be az EUIPO‑hoz a 2017/1001 rendelet 120. cikkének megfelelően e hivatal hivatásos képviselői jegyzékébe való felvétel iránt. Az Azerbajdzsáni Köztársaság állampolgárként a felperes ugyanezen cikk (4) bekezdésének b) pontja alapján egyidejűleg kérte az említett rendelet 120. cikke (2) bekezdésének a) pontjában előírt azon követelmény alóli felmentést, hogy az Európai Gazdasági Térség (EGT) valamely tagállamának állampolgára legyen.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. január 30‑i levelében az EUIPO tájékoztatta a felperest, hogy a felmentés iránti kérelme elfogadhatatlan.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUIPO 2020. január 30‑i levelére válaszul a felperes a lényegileg azonos tartalmú 2020. március 9‑i és 13‑i levelében észrevételeket terjesztett elő.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2020. szeptember 30‑án az EUIPO ügyvezető igazgatója a megtámadott határozatban elutasította a felperes felmentés iránti kérelmét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek kérelmei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes lényegében azt kéri, hogy a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">semmisítse meg a megtámadott határozatot;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">kötelezze az EUIPO‑t, hogy mentesítse a felperest az állampolgársági követelmény alól;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">kötelezze az EUIPO‑t, hogy vegye fel a felperest a hivatásos képviselők jegyzékébe;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az EUIPO‑t kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUIPO azt kéri, hogy a Törvényszék:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">utasítsa el a keresetet mint megalapozatlant;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a felperest kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogkérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes második és harmadik kereseti kérelméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUIPO előadja, hogy a Törvényszéknek nincs hatásköre arra, hogy utasításokat adjon az Unió intézményei vagy szervei számára, így a felperes második és harmadik kereseti kérelme elfogadhatatlan. Az EUIPO hozzáteszi, hogy a Törvényszék nem jogosult a megtámadott határozat megváltoztatására, mert ilyen jogosultsága csak a fellebbezési tanácsok határozatai tekintetében van. Az EUIPO szerint az alkalmazandó jogi keret nem rendelkezik a megtámadott határozathoz hasonló határozattal szemben a fellebbezési tanácshoz való fellebbezés lehetőségéről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes ezzel szemben azzal érvel, hogy a megtámadott határozat megváltoztatását kéri a Törvényszéktől, és a Törvényszék a 2017/1001 rendelet 72. cikke alapján jogosult az EUIPO határozatainak megváltoztatására, amely rendelkezés a jelen ügyben analógia útján alkalmazandó, akárcsak a 2017. július 13‑i Rosenich kontra EUIPO (T‑527/14, EU:T:2017:487) ítélet alapjául szolgáló ügyben. Következésképpen, ha a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni, akkor azt meg kell változtatnia. Ez következik a 2017/1001 rendelet 103. cikkéből is. Ezenfelül az ügyvezető igazgató megsértett egy „alapvető eljárási szabályt” azzal, hogy megtagadta a felperestől a megtámadott határozat elleni jogorvoslat lehetőségét az EUIPO fellebbezési tanácsa előtt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második és harmadik kereseti kérelemmel a felperes azt kérte a Törvényszéktől, hogy „kötelezze az EUIPO‑t” az állampolgársági követelmény alóli mentesítésére és a hivatásos képviselők jegyzékébe való felvételére. Viszonválaszában és a visszautalást követően előterjesztett észrevételeiben a felperes ugyanezen kérelmekkel arra kérte a Törvényszéket, hogy „változtassa meg a [megtámadott] határozatot” azáltal, hogy felmentést ad számára az állampolgársági követelmény alól, és kötelezi az EUIPO‑t, hogy vegye fel a hivatásos képviselők jegyzékébe. Ugyanakkor, függetlenül azon kérdéstől, hogy a felperes ezzel megváltoztatta‑e ezen kereseti kérelmek terjedelmét, és attól, hogy a jelen ügyben elfogadható‑e az ilyen változtatás, elegendő megállapítani, hogy e kereseti kérelmeket mindkét esetben el kell utasítani, mivel a Törvényszéknek nincs hatásköre azok elbírálására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, amennyiben az említett kereseti kérelmeket úgy kell tekinteni, mint amelyek a Törvényszéket arra kérik, hogy kötelezze az EUIPO‑t bizonyos intézkedések megtételére, emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 263. cikken alapuló jogszerűségi vizsgálat keretében a Törvényszéknek nincs hatásköre arra, hogy utasításokat adjon az Unió intézményei, szervei vagy szervezetei számára, még akkor sem, ha azok a Törvényszék ítéleteinek végrehajtására vonatkoznak (lásd: 1995. október 26‑i Pevasa és Inpesca kontra Bizottság végzés, C‑199/94 P és C‑200/94 P, EU:C:1995:360, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Az EUMSZ 266. cikk értelmében az az intézmény, szerv vagy hivatal, amelynek aktusait az Európai Unió Bírósága semmisnek nyilvánította, köteles megtenni a Bíróság ítéletében foglaltak teljesítéséhez szükséges intézkedéseket.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amennyiben e kereseti kérelmeket úgy kell tekinteni, mint amelyek a Törvényszéket a megtámadott határozat megváltoztatására kérik, meg kell jegyezni, hogy a Törvényszéknek nincs hatásköre az ügyvezető igazgató olyan határozatának megváltoztatására, mint a 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján hozott határozat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2017/1001 rendelet 72. cikkének (3) bekezdése ugyanis úgy rendelkezik, hogy „[a] Törvényszék a megtámadott határozatot megsemmisítheti vagy megváltoztathatja”. Meg kell azonban jegyezni, hogy e rendelkezés csak a fellebbezési tanácsok határozatai elleni fellebbezésekre vonatkozik, az ügyvezető igazgató határozatai elleni fellebbezésekre nem. Ez az értelmezés következik az említett rendelet 72. cikkének szövegéből, amely az (1) bekezdése értelmében csak „[a] fellebbezési tanácsok fellebbezés tárgyában hozott határozatai[ra]” vonatkozik, valamint e rendelet VII. fejezetének (66–73. cikk) szerkezetéből, amely csak a fellebbezési tanácsok előtti fellebbezési eljárásokra és azok eredményére vonatkozik. Így az említett rendelet 72. cikkének (3) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy a Törvényszéket hatáskörrel ruházza fel az ügyvezető igazgató határozatának megváltoztatására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperesnek a 2017. július 13‑i Rosenich kontra EUIPO ítéletre (T‑527/14, EU:T:2017:487) és a 2017/1001 rendelet 103. cikke (1) bekezdésének első mondatára alapított érvei nem vezetnek eltérő értelmezéshez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyfelől a 2017. július 13‑i Rosenich kontra EUIPO ítélet (T‑527/14, EU:T:2017:487) alapjául szolgáló ügy tárgya a fellebbezési tanács azon határozatának hatályon kívül helyezésére irányuló kereset, amely elutasította egy természetes személynek a hivatásos képviselők jegyzékébe történő felvételét azon az alapon, hogy nem felelt meg az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26‑i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.; helyesbítés: HL 2017. L 142., 104. o.) 93. cikke (2) bekezdésének b) pontjában előírt követelménynek (jelenleg a 2017/1001 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének b) pontja). Ezzel szemben a jelen ügy tárgya az ügyvezető igazgató azon határozatának megsemmisítésére irányuló kereset, amely elutasította a felperesnek a 2017/1001 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének a) pontjában foglalt követelmény alóli felmentését az említett cikk (4) bekezdésének b) pontja alapján, amely kifejezetten az ügyvezető igazgatóra ruházza az ilyen határozat meghozatalának hatáskörét. Így a felperes által hivatkozott ügyben a Törvényszék által megváltoztatott határozat a fellebbezési tanács határozata volt, míg a megtámadott határozat az ügyvezető igazgató határozata, ami alátámasztja a fenti 13. pontban adott értelmezést.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyébiránt a felperes – az érvelésével ellentétben – nem rendelkezett olyan lehetőséggel, hogy a megtámadott határozat ellen fellebbezést nyújtson be a fellebbezési tanácshoz. A 2017/1001 rendelet 159. cikkének a)–d) és f) pontjával összefüggésben értelmezett 66. cikkének (1) bekezdése értelmében a fellebbezési tanácshoz fellebbezésnek kizárólag az elbírálók, a felszólalási osztályok, a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység, a törlési osztályok és adott esetben az ügyvezető igazgató által erre kinevezett bármely szervezeti egység vagy személy határozatai ellen van helye. Hasonlóképpen, az említett rendelet 160–164. cikkével összefüggésben értelmezett 165. cikkének (1) bekezdése szerint a fellebbezési tanácsok feladata a vizsgálók, a felszólalási osztályok, a lajstrom vezetésével megbízott szervezeti egység, a törlési osztályok és adott esetben az ügyvezető igazgató által e célra kinevezett szervezeti egység vagy tisztviselő által hozott határozatok elleni fellebbezések elbírálása. E rendelkezésekből következik tehát, hogy az ügyvezető igazgató határozatai ellen nem lehet fellebbezni a fellebbezési tanácsokhoz, és hogy a fellebbezési tanácsoknak nincs hatásköre az ilyen határozatok elleni fellebbezések elbírálására. E megállapításnak nem mondanak ellent a 2017. július 13‑i Rosenich kontra EUIPO ítélet (T‑527/14, EU:T:2017:487) alapjául szolgáló ügy körülményei, mivel az említett ügyben a fellebbezési tanácsnak a Törvényszék előtt megtámadott határozata nem az ügyvezető igazgató határozata ellen benyújtott keresetre vonatkozott, hanem – amint az említett ítélet 14. pontjából kitűnik – „Az EUIPO tevékenységtámogatási főosztályának igazgatója a védjegy‑, formatervezésiminta‑igazgatási és jogi osztály tagjaként eljárva” hozott határozata ellen benyújtott fellebbezésre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másfelől a 2017/1001 rendelet 103. cikke szabályozza az EUIPO határozatainak visszavonását, és (1) bekezdésének első mondata úgy rendelkezik, hogy „[h]a [az EUIPO] által a lajstromba tett bejegyzés vagy az általa hozott határozat [az EUIPO‑nak] tulajdonítható nyilvánvaló hibát tartalmaz, [az EUIPO] gondoskodik a bejegyzés törléséről, illetve a határozat visszavonásáról”. Meg kell jegyezni, hogy e rendelkezés nem a Törvényszék megváltoztatásra irányuló jogkörére vonatkozik, így nem ruházhatja fel a Törvényszéket az ügyvezető igazgató határozatának megváltoztatására vonatkozó hatáskörrel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a felperes második és harmadik kereseti kérelmét el kell utasítani azon az alapon, hogy a Törvényszéknek nincs hatásköre azok elbírálására.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy érdeméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Keresetének alátámasztása érdekében a felperes öt jogalapra hivatkozik, amelyek közül az első a jogbiztonság elvének megsértésén, a második a 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdése b) pontjának megsértésén, a harmadik a megfelelő ügyintézés elvének megsértésén, a negyedik a meghallgatáshoz való jog megsértésén, az ötödik pedig a bizonyítékok téves értékelésén alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy a második jogalapot célszerű először megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdése b) pontjának megsértésén alapuló második jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes lényegében azt állítja, hogy az ügyvezető igazgató megsértette a 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontját azzal, hogy e rendelkezést a megtámadott határozatban tévesen értelmezte és alkalmazta. Először is, a jogosultság megszerzése szerinti tagállamban szerzett szakmai tapasztalat követelménye sérti az Unió alapelveit. Másodszor, e követelmény hátrányosan megkülönböztető és észszerűtlen a rendelkezés céljához képest, mivel a különböző tagállamokban szerzett tapasztalatnak megegyező értékkel kellene bírnia. Végül az ügyvezető igazgató megközelítése kiüresíti a rendelet 120. cikke (2) bekezdésének c) pontját, mivel annak második része lehetőséget biztosít a jogosultság megszerzésére a szakma gyakorlása nélkül is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUIPO először is azzal érvel, hogy a 2017/1001 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vett képzettség nem jelent az ugyanezen rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti „magasan képzett” szintet. Másodszor, az EUIPO szerint a jogosultság szerinti tagállamban szerzett szakmai tapasztalatra vonatkozó követelmény nem korlátozza a szolgáltatásnyújtás szabadságát, mivel a kérelmezőnek nem e területről kell gyakorolnia a tevékenységét, hanem a 2017/1001 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vett nemzeti jogosultságára kell támaszkodnia. A jelen ügyben viszont a felperes nem bizonyította, hogy az írországi jogosultságára támaszkodott volna, vagy hogy azt használta volna. Az EUIPO szerint továbbá, mivel az EGT‑n belül nem egységesek a képviseleti jogosultság megszerzésére vonatkozó szabályok, az ügyvezető igazgató megközelítése lehetővé teszi, hogy megbizonyosodjon a kérelmezők magasan képzettségéről. Végezetül, még ha helytelen is az ügyvezető igazgató megközelítése, a jelen ügyben semmilyen szakmai tapasztalattal nem lenne bizonyított a magas szintű képzettség.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amennyiben a jelen jogalap azt a kérdést veti fel, hogy az ügyvezető igazgató megsértette‑e a 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontját, elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy e rendelkezés az említett rendeletben az „eljárást” tartalmazó IX. fejezetben található, konkrétan annak a „képviseletre” vonatkozó 4. szakaszában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A képviselet tekintetében a 2017/1001 rendelet 120. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja értelmében természetes vagy jogi személyeknek az EUIPO előtti képviseletét kizárólag képesítéssel rendelkező ügyvéd vagy az EUIPO által vezetett jegyzékben szereplő hivatásos képviselő láthatja el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUIPO által vezetett hivatásos képviselők jegyzékébe való felvétel feltételeit ugyanezen cikk (2) bekezdésének a), b) és c) pontja tartalmazza. Három együttes követelményről van szó. Így bármely természetes személy bejegyezhető, aki először is az EGT valamely tagállamának állampolgára (a továbbiakban: állampolgársági követelmény), másodszor üzleti tevékenységének helye vagy foglalkoztatásának helye az EGT‑ben található (a továbbiakban: a lakóhely követelménye), és harmadszor védjegyügyekben természetes és jogi személyek képviseletére jogosult a Benelux Szellemitulajdon‑védelmi Hivatal vagy az EGT valamely tagállamának központi iparjogvédelmi hivatala előtt (a továbbiakban: jogosultsági követelmény).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E cikk (4) bekezdése előírja, hogy az EUIPO ügyvezető igazgatója felmentést adhat az első és a harmadik követelmény alól. Ami különösen az állampolgársági követelményt illeti, a 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontja – amely rendelkezés megsértésére a felperes a jelen ügyben hivatkozik – úgy rendelkezik, hogy az ügyvezető igazgató felmentést „adhat […] magasan képzett szakemberek esetében”, amennyiben a másik két követelmény teljesül. Továbbá a jogosultsági követelményt illetően, amely megköveteli, hogy „öt évig rendszeresen képviseletet látott el”, az ügyvezető igazgató az említett rendelet 120. cikke (4) bekezdésének a) pontja alapján felmentést adhat a képviselet e rendszeres ellátása alól, „ha a kérelmező bizonyítja, hogy a szükséges képesítést más módon megszerezte”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért meg kell határozni, hogy a 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt „magasan képzett szakember” státusz elismeréséhez jelentős szakmai tapasztalat szükséges‑e a jogosultság szerinti tagállamban, miként az ügyvezető igazgató a megtámadott határozat 21. pontjában megállapította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben elöljáróban meg kell jegyezni, hogy sem a 2017/1001 rendelet, sem pedig a 2017/1001 rendelet kiegészítéséről és az (EU) 2017/1430 felhatalmazáson alapuló rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. március 5‑i (EU) 2018/625 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (HL 2018. L 104., 1. o.) és a 2017/1001 rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és az (EU) 2017/1431 végrehajtási rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. március 5‑i EU 2018/626 bizottsági végrehajtási rendelet (HL 2018. L 104., 37. o.) nem határozza meg a „magasan képzett szakember” fogalmát. Továbbá a korábbi 207/2009 rendelet sem tartalmazta e fogalom meghatározását, amely rendelet 93. cikk (4) bekezdésének b) pontjába e fogalmat a 207/2009 rendelet és a közösségi védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. december 16‑i (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2015. L 341., 21. o.) 1. cikke 87. pontjának b) alpontja vezette be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig ilyen esetben az uniós jog valamely fogalmának értelmezésekor nemcsak azon rendelkezés szövegére kell figyelemmel lenni, amelyben az szerepel, hanem arra a kontextusra is, amelybe az illeszkedik, valamint az azon szabályozás által elérni kívánt célokra is, amelynek az részét képezi (2011. november 24‑i Circul Globus Bucureşti ítélet, C‑283/10, EU:C:2011:772, 32. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a szóban forgó rendelkezés szövegét és kontextusát illeti, egyfelől meg kell jegyezni, hogy a „magasan képzett szakember” fogalom három szóból áll. E szavak hétköznapi jelentése szerint a „szakember” főnév egy szakmában jártas személyt vagy szakértőt jelöl, a „képzett” melléknév azt jelenti, hogy e személy rendelkezik valaminek az elvégzéséhez szükséges tulajdonságokkal, készségekkel, képességekkel vagy ismeretekkel, a „magasan” határozószó pedig e képzettség különösen magas fokát jelöli. Összességében véve tehát e fogalom láthatólag olyan szakemberre utal, aki különösen magas szintű tulajdonságokkal, készségekkel, képességekkel vagy ismeretekkel rendelkezik, mégpedig a jelen ügyben – azon kontextusra tekintettel, amelybe e fogalom illeszkedik – a védjegyek területén.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így szó szerinti értelmezésben nem tűnik úgy, hogy a „magasan képzett szakember” fogalom önmagában bármilyen korlátozást jelentene – különösen egy adott hely vagy tevékenységtípus tekintetében – az érintett szakember által a védjegyekkel kapcsolatos tulajdonságok, készségek, képességek vagy ismeretek megszerzésének módját illetően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másfelől e rendelkezés kimondja, hogy a 2017/1001 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének b) és c) pontjában meghatározott másik két követelménynek, nevezetesen a lakóhely követelményének és a jogosultsági követelménynek mindenképpen teljesülnie kell ahhoz, hogy az állampolgársági követelmény alóli felmentés megadható legyen. A szóban forgó rendelkezés e pontosítása tehát a 2017/1001 rendelet 120. cikkének (2) bekezdésében meghatározott három követelménynek nem csak az együttes, hanem az önálló jellegét is hangsúlyozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogosultsági követelményt ugyanis a 2017/1001 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott módon mind az EGT valamely tagállamának állampolgárságával rendelkező és ezért az állampolgársági követelménynek megfelelő természetes személyeknek, mind pedig az EGT valamely tagállamának állampolgárságával nem rendelkező és az állampolgársági követelmény alóli felmentést a „magasan képzett szakember” státuszuk miatt kérelmező természetes személyeknek teljesíteniük kell.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az következik tehát a szóban forgó rendelkezés szövegéből és a kontextusból, amelybe illeszkedik, hogy a „magasan képzett szakember” státusz független a jogosultsági követelménytől és e követelményt kiegészíti, továbbá nem kapcsolódik az annak teljesítéséhez (vagy az e követelmény alóli felmentés megszerzéséhez) szükséges feltételekhez, különösen ahhoz a tagállamhoz sem, amelyben a jogosultságot a nemzeti szabályai szerint megszerezték. Így a „magasan képzett szakember” státusz igazolását lehetővé tévő, a védjegyekkel kapcsolatos különösen magas szintű tulajdonságokat, készségeket, képességeket vagy ismereteket a nem EGT‑állampolgár az EGT valamely tagállamában, vagy egy harmadik országban egyaránt megszerezheti, a 2017/1001 rendelet 120. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vett nemzeti jogosultságnak az EGT‑ben történő megszerzését megelőzően vagy azt követően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az azon szabályozás által elérni kívánt célokat illeti, amelynek a szóban forgó rendelkezés részét képezi, a 2017/1001 rendelet (43) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy az EUIPO előtti képviseletre vonatkozó szabályoknak biztosítaniuk kell az uniós védjegyrendszer zökkenőmentes, hatékony és eredményes működését. Hasonlóképpen, a 2018/625 felhatalmazáson alapuló rendelet (18) preambulumbekezdése kimondja, hogy e szabályoknak biztosítaniuk kell e rendszer gördülékeny, eredményes és hatékony működését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az európai uniós védjegyrendszerben való képviselettel kapcsolatban e célok elérése nem függ attól, hogy a „magasan képzett szakember” státusz olyan szakmai tapasztalatnak legyen alárendelve, amely egy adott tagállamban megszerzett vagy egy adott tagállamhoz kapcsolódik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Éppen ellenkezőleg, a képviseletre vonatkozó szabályok által elérni kívánt célok szempontjából láthatólag nincs jelentősége, hogy a felmentést kérelmező szakember a különösen magas szintű tulajdonságait, készségeit, képességeit vagy ismereteit egy bizonyos tagállamban szerezte, és nem egy másik tagállamban vagy akár harmadik országban, mivel az EGT valamely tagállamának állampolgárságával nem rendelkező kérelmezőnek is mindenképp meg kell felelnie a lakóhely követelményének és a jogosultsági követelménynek, amelyek eleve megkövetelik az EGT valamely tagállamához fűződő kapcsolatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a megtámadott határozatban az ügyvezető igazgató által a jogosultság szerinti tagállamban szerzett szakmai tapasztalat szükségességét illetően alkalmazott követelmény a 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontja értelmében vett „magasan képzett szakember” fogalom túlságosan korlátozó és téves értelmezéséből ered, az e fogalom és az ugyanezen rendelet 120. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében vett jogosultság szerinti ország között szükséges kapcsolat létesítésével. Az ilyen értelmezés nincs összhangban e fogalom terjedelmével, amint az annak szövegéből, kontextusából és céljaiból kitűnik. Ezen értelmezési szempontok egyikéből sem lehet arra következtetni, hogy a „magasan képzett szakember” státusz szükséges feltételként szakmai tapasztalatot, sőt jelentős tapasztalatot követel meg a jogosultság szerinti tagállamban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, mivel az ügyvezető igazgató megsértette a 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontját a „magasan képzett szakember” fogalom túlságosan korlátozó és téves értelmezésével, a kereset második jogalapjának helyt kell adni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell azonban jegyezni, hogy – amint azt az EUIPO a Törvényszék előtt előadja – a megtámadott határozat nem kizárólag a jogosultság szerinti tagállamban szerzett szakmai tapasztalatnak az e határozat 21. pontjában hivatkozott állítólagos hiányán alapul. Miként ugyanis a 20. és 22. pontjából kitűnik, e határozat a felperes által benyújtott bizonyítékok állítólag túl alacsony általános színvonalán is alapul, amelyek nem tették lehetővé annak megállapítását, hogy a felperes „magasan” képzett szakembernek tekinthető, bár az ügyvezető igazgató elismerte, hogy a felperes képzett szakember. A megtámadott határozat tehát lényegében két különálló és független alapon nyugszik, egyrészt a szakmai tapasztalat helye, másrészt a szakmai képesítés bizonyítékokkal igazolt szintje vonatkozásában. Ebből következik, hogy a 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdése b) pontjának az ügyvezető igazgató által a szakmai tapasztalat helye tekintetében elkövetett megsértése önmagában nem vezethet e határozat egésze jogellenességének megállapításához, mivel e jogsértés nem érinti a megtámadott határozatnak a szakmai képesítés szintjére vonatkozó alapját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék ezért úgy ítéli meg, hogy célszerű a kereset első jogalapját megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogbiztonság elvének megsértésén alapuló első jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt állítja, hogy az ügyvezető igazgató megsértette a jogbiztonság elvét azzal, hogy visszamenőlegesen alkalmazta a felperes felmentés iránti kérelmére a 2017/1001 rendelet 153. cikke (1) bekezdésének l) pontjában említett, az EUIPO általi vizsgálatra vonatkozó 2020. évi iránymutatásokat (a továbbiakban: EUIPO‑iránymutatások), amely a kérelem benyújtásának időpontjában még nem volt hatályban. A felperes 2020. március 9‑i és 13‑i válasza nem új kérelem, a felperes egyetlen kérelme a 2019. október 10‑én benyújtott. Az alkalmazandó EUIPO‑iránymutatások tehát az e kérelem időpontjában hatályban lévő iránymutatások, vagyis a 2017. évi iránymutatások, amelyek nem követelték meg a jogosultság szerinti tagállamban szerzett szakmai tapasztalatot. Helytelen azt állítani, hogy a 2017. évihez képest a 2020. évi EUIPO‑iránymutatások mindössze kiegészítő információkat tartalmaznak, és nem változtatták meg a jogi követelmények értelmezését, mivel az ügyvezető igazgató olyan megközelítést alkalmazott, amely a szabályozásban nem szerepel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUIPO ezzel szemben azzal érvel, hogy a felperes 2020. március 9‑i és 13‑i válaszát nem tekintette új kérelemnek. Az EUIPO arra hivatkozik, hogy a „magasan képzett szakember” követelményét „a 2017. évi utolsó jogalkotási reform iktatta be [a 2017/1001 rendeletbe]”, amellyel „[a] jogalkotó tehát szigorúbb kritériumot vezetett be” az állampolgársági követelmény alóli felmentés megadásához a 207/2009 rendelethez képest, amely mindössze „kivételes esetre” utalt. A 2020. évi EUIPO‑iránymutatások csak kiegészítő információkat tartalmaznak, és nem változtatják meg a jogi követelményeket. Az EUIPO jelzi, hogy a 2017/1001 rendelet alapján benyújtott valamennyi kérelmet ugyanilyen módon vizsgálták. Végül az EUIPO szerint, ha a kérelmezőnek kétségei merültek fel a benyújtandó dokumentumokkal kapcsolatban, akkor az ő feladata lett volna, hogy kapcsolatba lépjen az EUIPO‑val.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezető megjegyzések az alkalmazandó jogelvekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós jog alapelvei közé tartozó, a bizalomvédelem elvével együtt járó jogbiztonság elve megköveteli, hogy a jogszabályok egyértelműek, pontosak és alkalmazásukat tekintve előre láthatóak legyenek annak érdekében, hogy az érdekeltek az uniós joggal kapcsolatos helyzetekben és jogviszonyokban eligazodjanak (2011. december 8‑i France Télécom kontra Bizottság ítélet, C‑81/10 P, EU:C:2011:811, 100. pont; 2014. október 9‑i Traum ítélet, C‑492/13, EU:C:2014:2267, 28. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogbiztonság elve nem követeli meg, hogy a jogszabályok ne változzanak. Ennek megfelelően az egyén nem bízhat e szabályok módosításának teljes hiányában, hanem csak e módosítások végrehajtásának módját vonhatja kétségbe (2005. június 7‑i VEMW és társai ítélet, C‑17/03, EU:C:2005:362, 81. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez utóbbi tekintetben – különösen, ami a jogi szabályok időbeli hatályát illeti – az ítélkezési gyakorlat szerint, bár valamely jogi aktus jogalapjának és az alkalmazandó eljárási szabályoknak e jogi aktus elfogadásának időpontjában kell hatályban lennie, a jogszabályok időbeli hatályára irányadó elvek tiszteletben tartása, valamint a jogbiztonság elvére és a bizalomvédelem elvére vonatkozó követelmények megkövetelik a szóban forgó tényállás időpontjában hatályos anyagi jogi szabályok alkalmazását, még akkor is, ha ezek a szabályok a jogi aktus uniós intézmény általi elfogadásakor már nincsenek hatályban (lásd ebben az értelemben: 2016. június 14‑i Bizottság kontra McBride és társai ítélet, C‑361/14. P, EU:C:2016:434, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2018. március 15‑i Deichmann ítélet, C‑256/16, EU:C:2018:187, 76. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az EUIPO‑iránymutatásokat illeti, azok bevezető részéből kitűnik, hogy e dokumentumot az ügyvezető igazgató határozattal fogadta el, és az a célja, hogy e kodifikáció útján tükrözze az EUIPO védjegyügyekben követett gyakorlatát. Az ügyvezető igazgatónak az EUIPO‑iránymutatásokat elfogadó határozataiból kitűnik, hogy e határozatokat a 2017/1001 rendelet 157. cikke (4) bekezdésének a) pontja alapján hozta, amely az ügyvezető igazgatóra ruházza azt a hatáskört, miszerint „megteszi [az EUIPO] működésének biztosításához szükséges valamennyi intézkedést, ideértve a belső igazgatási utasítások elfogadását és a közlemények közzétételét”, valamint az ugyanezen rendelet 153. cikke (1) bekezdésének l) pontjával összhangban, amely kifejezetten előírja, hogy az EUIPO igazgatótanácsának „ki kell kérni [a] véleményét [az EUIPO] általi vizsgálatra vonatkozó iránymutatások elfogadását megelőzően”. Továbbá e határozatokat közzéteszik az EUIPO Hivatalos Lapjában, amelyet e rendelet 116. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említ, és e határozatok rögzítik az EUIPO‑iránymutatások „hatálybalépésének” időpontját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy az EUIPO‑iránymutatások, noha nem kötelező erejűek, az EUIPO gyakorlatára vonatkozó hivatkozási forrást jelentenek. Ezen iránymutatások azon eljárás kodifikációjának tekinthetők, amelynek alkalmazását az EUIPO saját maga vállalja, tehát, amennyiben megfelelnek a magasabb rendű jogi rendelkezéseknek, az EUIPO önkorlátozását valósítják meg, mivel az EUIPO számára a saját maga által kikötött szabályok betartását írják elő (lásd: 2022. június 8‑i Muschaweck kontra EUIPO – Conze [UM] ítélet, T‑293/21, EU:T:2022:345, 38. és 39. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez utóbbi tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a Bíróság amikor az uniós adminisztráció által elfogadott belső intézkedések kapcsán ítélkezett, úgy határozott, hogy bár ezen intézkedések nem minősülnek olyan „jogi szabályoknak”, amelyeket az adminisztrációnak mindenképpen kötelezően be kell tartania, mégis olyan, a gyakorlatban követendő magatartási szabályt tartalmaznak, amelytől az adminisztráció egyes esetekre nézve nem térhet el anélkül, hogy olyan magyarázatot ne adna, amely összeegyeztethető az egyenlő bánásmód elvével. Az ilyen magatartási szabályok elfogadásával és közzétételével, ahol az intézmény kijelenti, hogy ezentúl alkalmazni fogja e szabályokat az általuk érintett esetekre, az érintett intézmény korlátozza magát mérlegelési jogköre gyakorlásában, és nem térhet el e szabályoktól anélkül, hogy ne tenné ki magát annak, hogy egyes esetekben az általános jogelvek – mint az egyenlő bánásmód, a bizalomvédelem és a jogbiztonság elvének – megsértése címén felelősségre vonható (lásd ebben az értelemben: 2005. június 28‑i Dansk Rørindustri és társai kontra Bizottság ítélet, C‑189/02 P, C‑202/02 P, C‑205/02 P–C‑208/02 P és C‑213/02 P, EU:C:2005:408, 209. és 211. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy a jelen ügyhöz hasonló esetben az ügyvezető igazgató feladata, hogy a 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdése b) pontjának alkalmazása tekintetében az EUIPO‑iránymutatásokban foglalt valamennyi vonatkozó magatartási szabályt betartsa, és e célból a jogbiztonság elvével összhangban tiszteletben tartsa az e magatartási szabályok időbeli alkalmazására irányadó elveket. Mivel az EUIPO‑iránymutatásokban foglaltakhoz hasonló magatartási szabályok, noha nem kötelező erejűek, hozzájárulhatnak az EUIPO tevékenységének átláthatóságához, kiszámíthatóságához és jogbiztonságához (lásd analógia útján: 2002. március 7‑i Olaszország kontra Bizottság ítélet, C‑310/99, EU:C:2002:143, 52. pont; 2014. február 12‑i Beco kontra Bizottság ítélet, T‑81/12, EU:T:2014:71, 70. pont), nem fogadható el, hogy azokat az általános jogelvek – így éppen a jogbiztonság elve – figyelmen kívül hagyásával alkalmazzák, különösen az időbeli hatályuk tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Természetesen a fenti 49. pontban említett ítélkezési gyakorlat szerint nem zárható ki, hogy adott esetben az ügyvezető igazgató az egyenlő bánásmód elvét figyelembe vevő indokolással eltérjen e magatartási szabályoktól. Hasonlóképpen, mivel e magatartási szabályok csak az azokat elfogadó igazgatási szervre nézve önkorlátozóak, nem akadályozhatják meg, hogy a kérelmező adott esetben az EUIPO‑iránymutatásokban bemutatott ügyvezető igazgatói gyakorlattól eltérő bizonyítékok alapján igazolja a „magasan képzett szakember” státuszt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen alapelvek fényében kell tehát vizsgálni, hogy a megtámadott határozatban az ügyvezető igazgató a jogbiztonság elvét megsértve egyrészt tévesen határozta‑e meg a felperes felmentés iránti kérelmének időpontját, másrészt pedig e kérelemre tévesen alkalmazta‑e az ezen időpontban nem hatályos EUIPO‑iránymutatásokat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szóban forgó ügyre való alkalmazás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elsősorban, ami a felperes felmentés iránti kérelme benyújtásának időpontját illeti, a megtámadott határozat 1. pontjából kitűnik, hogy az ügyvezető igazgató úgy ítélte meg, hogy a felperes 2020. március 9‑én teljes körű felmentés iránti kérelmet nyújtott be. Különösen, a megtámadott határozat 4. pontjából az derül ki, hogy az ügyvezető igazgató szerint az eredetileg 2019. október 10‑én benyújtott felmentés iránti kérelemre az EUIPO részéről 2020. január 30‑án küldött válaszlevelet követően a felperes 2020. március 9‑én „új kérelmet” nyújtott be, és ezért ez utóbbi a kérelem benyújtásának időpontja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell azonban jegyezni, hogy a megtámadott határozatban szereplő eljárási információk részben pontatlanok. A Törvényszékhez benyújtott iratokból ugyanis kitűnik, hogy a felperes 2019. október 10‑én nyújtotta be a felmentés iránti kérelmét, és a 2020. március 9‑i és 13‑i levelében nem terjesztett elő újabb felmentés iránti kérelmet, kizárólag az EUIPO 2020. január 30‑i levelére válaszolt. A felperes által benyújtott egyetlen felmentés iránti kérelem tehát 2019. október 10‑én kelt, és az e kérelmet alátámasztó bizonyítékokat mind e kérelem, mind a 2020. március 9‑i és 13‑i levél mellékleteként benyújtotta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy – amint arra a felperes helyesen hivatkozik – az ügyvezető igazgató tévesen ítélte meg úgy, hogy a felperes a felmentés iránti kérelmét 2020. március 9‑én nyújtotta be, hiszen annak benyújtása 2019. október 10‑én történt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodsorban, ami a felperes kérelmére alkalmazandó EUIPO‑iránymutatásokat illeti, a következőket kell megjegyezni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, meg kell jegyezni, hogy e kérelem 2019. október 10‑i benyújtásának időpontjában a 2017. szeptember 22‑én elfogadott 2017. évi EUIPO‑iránymutatások voltak hatályban 2017. október 1‑jétől, ami egyúttal a 2017/1001 rendelet alkalmazásának kezdő időpontja a 212. cikkének második albekezdése értelmében. Ezzel szemben a 2020. évi EUIPO‑iránymutatásokat az ügyvezető igazgató 2019. december 12‑én fogadta el, és 2020. február 1‑jén léptek hatályba. Ez utóbbi iránymutatások voltak tehát hatályban, amikor az ügyvezető igazgató 2020. szeptember 20‑án elfogadta a megtámadott határozatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, meg kell jegyezni, hogy a 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti állampolgársági követelmény alóli felmentés iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos ügyvezető igazgatói gyakorlatra vonatkozó információk jelentősen eltérnek a 2017. évi EUIPO‑iránymutatásokban és a 2020. évi EUIPO‑iránymutatásokban.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Egyfelől a 2017. évi EUIPO‑iránymutatások A. része 5. szakaszának 2.3.4. pontja az állampolgársági követelmény alóli mentességről csupán azt mondja ki, hogy „különleges körülmények között” adható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másfelől, a 2020. évi EUIPO‑iránymutatások A. része 5. szakaszának 2.3.4. pontja ezzel szemben, miután szintúgy kimondta, hogy az említett felmentés „különleges körülmények között” adható, és hogy ezek „rendkívüli körülmények”, kifejezetten az állampolgársági követelmény alóli felmentés vonatkozásában a következőket részletezi:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-92" title="page-13">
      „Ez a »magasan képzett szakemberi« minőséggel kapcsolatos jogi feltétel – anélkül, hogy önmagában feltétlenül elegendő lenne – megköveteli a kérelmező részéről (alátámasztó bizonyítékokkal) legalább annak bizonyítását, hogy:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">szakmai tapasztalata kifejezetten védjegyoltalmi […] ügyekhez kapcsolódik,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">szakmai tapasztalatának megszerzésére kifejezetten védjegyoltalmi […] ügyekben »képviselőként való eljárás« keretében került sor,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">szakmai tapasztalata egy konkrét védjegy‑ […] portfóliónak tulajdonítható,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">szakmai tapasztalatát saját felelősségi és hatáskörében szerezte meg,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">szakmai tapasztalatát abban az EGT‑tagállamban szerezte meg, ahol a kérelmező jelenleg jogosult […] a [2017/1001 rendelet] 120. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében […],</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">szakmai tapasztalata meghaladja a […] meghatározott 5 éves minimumkövetelményt, ha a képviseletre való jogosultság tapasztalaton, nem pedig képesítésen alapul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-99" title="page-13">
      Az alábbi körülmények önmagukban nem bizonyítják, hogy a kérelmező »magasan képzett szakember« az EGT‑tagállami állampolgárság követelménye alóli mentesség szempontjából. Feltéve azonban, hogy a fent említett követelmények teljesülnek, e körülmények figyelembe vehetők az összes releváns tényező átfogó értékelése keretében:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a védjegyek és formatervezési minták területétől eltérő, szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogi területeken […] szerzett tapasztalat;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">formális képesítések […];</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">felügyelet mellett, mások által segítve, egy csapat tagjaként stb. szerzett tapasztalat;</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">szakmailag ellenőrzött, elismert folyóiratokban vagy speciális kiadványokban megjelent publikációk, kutatás vagy cikkek, könyvszerzőség, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos oktatás terén szerzett tapasztalat.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Más szóval, a 2020. évi EUIPO‑iránymutatások a szakmai tapasztalat tekintetében hat együttes minimumkövetelményt sorolnak fel, amelyek bizonyítását az ügyvezető igazgató a vizsgálata keretében ellenőrzi, valamint négy olyan körülményt, amelyeket az ügyvezető igazgató önmagukban nem tart elegendőnek, de az említett minimumkövetelmények teljesülése esetén figyelembe vehetők.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így a 2020. évi EUIPO‑iránymutatások az állampolgársági követelmény alóli felmentés iránti kérelmek olyan értékelési elemeit fejtik ki, amelyek a 2017. évi EUIPO‑iránymutatásokban nem szerepeltek, tehát az ügyvezető igazgató új és szigorúbb gyakorlatát mutatják be a 2017. évi EUIPO‑iránymutatásokhoz képest. Ami az EUIPO azon érvelését illeti, miszerint a 2020. évi EUIPO‑iránymutatások nem változtatták meg az ügyvezető igazgató gyakorlatát, amely megegyezett a korábbi, 2017. évi EUIPO‑iránymutatások szerinti gyakorlattal, elegendő rámutatni, hogy ezen érv egyáltalán nem alátámasztott, miként azon érv sem, hogy a 2017/1001 rendelet alapján benyújtott valamennyi kérelmet ugyanilyen módon értékelték.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell tehát állapítani, hogy a 2017. és a 2020. évi EUIPO‑iránymutatásokban az állampolgársági követelmény alóli felmentés iránti kérelmek elbírálásával kapcsolatos ügyvezető igazgatói gyakorlatra vonatkozó különböző információk valószínűleg jelentős hatással vannak nem csak a felmentés iránti kérelemnek az ügyvezető igazgató általi értékelésére, hanem egyúttal az ilyen kérelem tartalmára, sőt azon döntésre is, hogy benyújtson‑e valaki ilyen kérelmet. A kérelmező azon lehetőségének sérelme nélkül ugyanis, hogy a fenti 51. pontnak megfelelően eltérő bizonyítékok alapján igazolja a „magasan képzett szakember” státusz meglétét, mint amelyek ezen iránymutatásokban szerepelnek, az említett információk alapján a kérelmezők adott esetben előre láthatják, hogy az ügyvezető igazgató milyen bizonyítékok alapján értékelhet egy felmentés iránti kérelmet. Márpedig e szempontból annak bizonyítása, hogy egy személy a „magasan képzett szakember” státuszával rendelkezik, nyilvánvalóan eltérő terjedelmű a 2020. évi EUIPO‑iránymutatások értelmében vett „rendkívüli körülmények” fényében, a szakmai tapasztalat tekintetében hat együttes minimumkövetelmény teljesítésével, mint az ugyanezen státusznak kizárólag a 2017. évi EUIPO‑iránymutatások értelmében vett „különleges körülmények” fényében történő bizonyítása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, noha az ügyvezető igazgató a megtámadott határozatban pontosan nem jelölte meg az alkalmazott EUIPO‑iránymutatásokat, e határozat 14. pontjában kifejezetten megismételte a 2020. évi EUIPO‑iránymutatásokban meghatározott (a fenti 60. pontban ismertetett) követelményeket és körülményeket, és e határozat 15. pontjában jelezte, hogy a felperes kérelmét és bizonyítékait e szempontok fényében kell megvizsgálni. Így a megtámadott határozat 20. pontjában az ügyvezető igazgató megállapította, hogy a felperes nem kaphat felmentést az említett 14. pontban kifejtettek értelmében. Továbbá a megtámadott határozat 23. pontjában az ügyvezető igazgató emlékeztetett arra, hogy e határozat 14. pontja meghatározta a felmentés megszerzésének követelményeit és körülményeit, és jelezte, hogy a 2020. évi új EUIPO‑iránymutatások nem változtattak a 2017. évi EUIPO‑iránymutatások hatálya alatt alkalmazott gyakorlaton, az egyetlen különbség az volt, hogy az új iránymutatások kiegészítő információkat tartalmaztak mind a kérelmezők, mind az EUIPO jobb eligazítása érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozatból tehát kitűnik, hogy az ügyvezető igazgató a felperes felmentés iránti kérelmét a 2020. évi EUIPO‑iránymutatásokban foglalt információk fényében vizsgálta.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a fenti 44. és 46. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat szerint a szóban forgó tényállás időpontjában, azaz a felmentés iránti kérelem benyújtásának időpontjában hatályos magatartási szabályokat kell alkalmazni e kérelem elbírálása során, nem pedig a megtámadott határozat elfogadásának időpontjában hatályos szabályokat. A jelen ügyben a kérelem benyújtásának időpontjában a 2020. évi EUIPO‑iránymutatások még nem léptek hatályba, sőt még az elfogadásuk sem történt meg, ezen időpontban a 2017. évi iránymutatások voltak hatályban. Ezenkívül semmilyen módon nem bizonyított, hogy az új, 2020. évi EUIPO‑iránymutatások nem változtatták meg az ügyvezető igazgató által a 2017. évi EUIPO‑iránymutatások hatálya alatt alkalmazott gyakorlatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fenti 57–66. pontban vizsgált tényezők fényében ebből következik, hogy az ügyvezető igazgató a jogbiztonság elvét megsértve a felperes felmentés iránti kérelmét a 2020. évi EUIPO‑iránymutatásokban foglalt magatartási szabályok alapján bírálta el, amelyek a kérelem benyújtásának időpontjában még nem voltak hatályban, így a felperes nem láthatta előre, hogy kérelmét a 2017. évi EUIPO‑iránymutatásokban foglaltakhoz képest ezen újabb és szigorúbb szabályok alapján fogják elbírálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen, mivel az ügyvezető igazgató megsértette a jogbiztonság elvét azzal, hogy a felperes által a 2017/1001 rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott felmentés iránti kérelmet olyan magatartási szabályok alapján bírálta el, amelyek e kérelem benyújtásának időpontjában nem voltak hatályban, a kereset első jogalapjának helyt kell adni, és ennek alapján a megtámadott határozatot meg kell semmisíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal a Törvényszék úgy ítéli meg, hogy célszerű a kereset negyedik jogalapját is megvizsgálni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A meghallgatáshoz való jog megsértésén alapuló negyedik jogalapról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes a 2017/1001 rendelet 94. és 97. cikkére támaszkodva előadja, hogy a 2019. október 10‑i felmentés iránti kérelmének mellékletében igazoló dokumentumokat nyújtott be annak bizonyítására, hogy magasan képzett szakember, és az EUIPO 2020. január 30‑i válaszában kifejtette, hogy a felmentés kizárólag amiatt nem adható meg számára, hogy a tevékenységét a jogosultság szerinti tagállamtól (Írország) eltérő tagállamban (Németország) folytatja. Ezért a felperes a 2020. március 9‑i és 13‑i válaszában kizárólag a tevékenységének „helyére” vonatkozó kifogásra válaszolt. A felperes hozzáteszi, hogy a 2020. január 30‑i levélre saját kezdeményezésére válaszolt. E levélben az EUIPO azzal érvelt, hogy a kérelem a tevékenység végzésének helyére vonatkozó egyetlen kifogás alapján elfogadhatatlan, és nem emelt semmilyen más kifogást vagy kérdést, ideértve annak bizonyítását, hogy a felperes magasan képzett szakember. A felperes megjegyzi, hogy a 2020. március 9‑i és 13‑i válaszában a kérelme elfogadhatóságával kapcsolatban láthatólag felmerült problémára szorítkozott, ám ha felhívták volna a képesítésére vonatkozó további részletek közlésére, akkor azzal is szolgált volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUIPO ezzel szemben azzal érvel, hogy a felperesnek lehetősége volt észrevételeket és bizonyítékokat benyújtani, és azokat figyelembe vette. Továbbá, mivel a megtámadott határozatot a felperes kérelme és az általa benyújtott bizonyítékok alapján hozták meg, a felperes nem hivatkozhat arra, hogy nem hallgatták meg a saját maga által kezdeményezett határozat elfogadása előtt. Az EUIPO hozzáteszi, hogy nehezen érthető, mi akadályozta a felperest a rendelkezésére álló valamennyi bizonyíték bemutatásában annak igazolására, hogy magasan képzett szakember.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezető megjegyzések az alkalmazandó jogelvekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a 2017/1001 rendeletnek a felperes által hivatkozott 97. cikke a meghallgatáshoz való joga tekintetében egyáltalán nem meghatározó, mert e cikk az EUIPO szerveinek a bizonyítási eszközök igénybevételére vonatkozó jogosultságát szabályozza.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel szemben a 2017/1001 rendelet 94. cikke (1) bekezdésének második mondata szerint az EUIPO határozatai csak olyan érveken és bizonyítékokon alapulhatnak, amelyekkel kapcsolatban az érintett feleknek módjukban állt nyilatkozatot tenni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelkezés a védelemhez való jog általános elve különös alkalmazásának minősül, amely általános elvet egyébként az Európai Unió Alapjogi Chartája 41. cikke (2) bekezdésének a) pontja rögzít, és amely szerint azoknak a személyeknek, akiknek érdekeit a hatóságok határozatai érintik, lehetőséget kell biztosítani arra, hogy megfelelően kifejthessék álláspontjukat (2021. április 21‑i Hasbro kontra EUIPO – Kreativni Dogadaji [MONOPOLY] ítélet, T‑663/19, EU:T:2021:211, 119. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2017/1001 rendelet 94. cikkében írt meghallgatáshoz való jog kiterjed minden olyan ténybeli vagy jogi elemre, amely a határozathozatal alapját képezi, de nem terjed ki arra a végső álláspontra, amelyre a közigazgatási szerv helyezkedni kíván (2021. április 21‑i MONOPOLY ítélet, T‑663/19, EU:T:2021:211, 120. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E jog mindenki számára biztosítja azt a lehetőséget, hogy hasznos és hatékony módon ismertesse álláspontját a közigazgatási eljárásban és minden olyan határozat meghozatala előtt, amely az érdekeit hátrányosan érintheti (2019. április 4‑i OZ kontra EBB ítélet, C‑558/17. P, EU:C:2019:289, 53. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E jogot tiszteletben kell tartani, függetlenül az egyedi intézkedés elfogadásához vezető közigazgatási eljárás jellegétől, még akkor is, ha az alkalmazandó szabályozás ezt nem írja elő. Ez az eset áll fenn különösen akkor, ha az adminisztráció valamely személy által saját kezdeményezésére benyújtott kérelemre válaszul kíván határozatot hozni (2020. szeptember 23‑i EU kontra Bizottság ítélet, T‑338/19, EU:T:2020:430, 48. és 50. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ítélkezési gyakorlat szerint a meghallgatáshoz való jog megsértése csak akkor vonja maga után a szóban forgó közigazgatási eljárás végén hozott határozat megsemmisítését, ha a szabálytalanság hiányában az eljárás más eredményre vezethetett volna. E tekintetben a meghallgatáshoz való jog megsértésére hivatkozó felperestől nem lehet megkövetelni annak bizonyítását, hogy az érintett uniós intézmény határozatának tartalma eltérő lett volna, hanem csupán azt, hogy ez az eset nem zárható ki teljesen (2020. június 18‑i Bizottság kontra RQ ítélet, C‑831/18. P, EU:C:2020:481, 105. és 106. pont; 2023. július 12‑i IFIC Holding kontra Bizottság ítélet, T‑8/21, EU:T:2023:387, 123. és 124. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt a kérdést továbbá az egyes ügyek sajátos ténybeli és jogi körülményei alapján kell megítélni (2020. június 18‑i Bizottság kontra RQ ítélet, C‑831/18. P, EU:C:2020:481, 107. pont; 2023. július 12‑i IFIC Holding kontra Bizottság ítélet, T‑8/21, EU:T:2023:387, 125. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A háttér felidézése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes a 2019. október 10‑i kérelmében az állampolgársági követelmény alóli felmentést kért azt állítva, hogy magasan képzett szakember. Amint a kérelem formanyomtatványa 2. szakaszának d), g) és h) pontjában megjelölt négyzetekből kitűnik, a kérelmező a következőkre hivatkozott: „felügyelet mellett, mások által segítve, egy csapat tagjaként stb. szerzett szakmai tapasztalat”, „formális képesítések” és „szakmailag ellenőrzött, elismert folyóiratokban vagy speciális kiadványokban megjelent publikációk, kutatás vagy cikkek, könyvszerzőség, a szellemi tulajdonnal kapcsolatos oktatás terén szerzett tapasztalat, stb.”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E célból a felperes a felmentés iránti kérelmének mellékletében három bizonyítékot nyújtott be: munkaszerződésének kivonatát, a végzettségét tanúsító oklevelét és egy szellemi tulajdonról szóló könyv 2015‑ben megjelent harmadik kiadásának kivonatát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUIPO 2020. január 30‑i levelében először is megállapította, hogy a felperesnek igazolnia kell a jogosultsága szerinti tagállamban, azaz Írországban szerzett szakmai tapasztalatát; másodszor a felperes a védjeggyel foglalkozó ügynökök nyilvántartásában való szerepléséről az ír szellemi tulajdoni hivatal által kiállított tanúsítványon kívül nem nyújtott be további bizonyítékot annak igazolására, hogy Írországban magasan képzett szakembernek minősül, a többi bizonyíték Németországra és Hollandiára vonatkozik (mindhárom ország neve félkövér betűvel szerepelt); végül a felmentés iránti kérelem azért elfogadhatatlan, mivel nem tartalmazza az előírt bizonyítékokat. A levél továbbá közölte, hogy a kérelmező bármikor új kérelmet nyújthat be, és tájékoztatásul ismertette a jövőbeli, 2020. évi EUIPO‑iránymutatások szövegét (ideértve a fenti 60. pontban szereplő részt).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes a 2020. március 9‑i és 13‑i levelében előadta, hogy a 2017. évi EUIPO‑iránymutatások nem követelték meg a jogosultság szerinti tagállamban szerzett szakmai tapasztalatot, és nem az új, 2020. évi EUIPO‑iránymutatásokat kellett volna alkalmazni a helyzetére, továbbá azt, hogy nem ért egyet az utóbbi iránymutatásokban a jogosultság szerinti tagállamban szerzett szakmai tapasztalat vonatkozásában szereplő követelménnyel, és az uniós joggal kapcsolatos ügyeken kívül Írországhoz kapcsolódó védjegyügyekkel is foglalkozott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E célból a felperes a 2020. március 9‑i és 13‑i levele mellékleteként három bizonyítékot nyújtott be: az ír védjegyügynökök nyilvántartásáról készített képernyőképet és az e nyilvántartásba való bejegyzéséről szóló igazolást, egy korábbi munkáltatójától származó levelet, valamint az oktatói tevékenysége vonatkozásában egy német felsőoktatási intézménytől származó levelet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozatban az ügyvezető igazgató a felperes által benyújtott bizonyítékok vizsgálatát követően (17–19. pont) először is megállapította, hogy összességében e bizonyítékok arra engednek ugyan következtetni, hogy a felperes képzett szakember, ám arra nem, hogy „magasan” képzett (20. pont). Ezt követően az ügyvezető igazgató megjegyezte, hogy a felperes nem bizonyított jelentős szakmai tapasztalatot Írországban, és a benyújtott bizonyítékok mindenesetre nem igazolják azt sem, hogy Németországban vagy Hollandiában magasan képzett (21. pont). Végül az ügyvezető igazgató rámutatott, hogy bár a bizonyítékok igazolják, hogy a felperes jogosult az ír szellemi tulajdoni hivatal előtt védjegyügyekben eljárni, azt viszont nem, hogy a felperes meghaladta e minimumkövetelményt, ezért nem teszik lehetővé annak megállapítását, hogy Írországban vagy bármely más államban magasan képzett szakembernek minősül (22. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabálytalanság fennállásáról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, amennyiben a megtámadott határozat elutasítja a felperes által a hivatásos képviselők jegyzékébe való felvétele céljából az állampolgárság követelménye alóli felmentés iránt benyújtott kérelmet, meg kell állapítani, hogy e határozat a felperes érdekeit sértő, egyedi hatályú aktusnak minősül. Következésképpen a fenti 76. és 77. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat alapján az ügyvezető igazgatónak a megtámadott határozat meghozatala előtt meg kellett volna hallgatnia a felperest. Tehát el kell utasítani az EUIPO arra vonatkozó érveit, hogy az ügyvezető igazgatónak azért nem volt meghallgatási kötelezettsége, mert a megtámadott határozatot a felperes által saját kezdeményezésére benyújtott kérelemre válaszul hozta (lásd ebben az értelemben: 2020. szeptember 23‑i EU kontra Bizottság ítélet, T‑338/19, EU:T:2020:430, 50. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, meg kell jegyezni, hogy a felperes felmentés iránti kérelmére az EUIPO a 2020. január 30‑i levelet küldte, amelyre a felperes 2020. március 9‑i és 13‑i levelében válaszolt. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a felperes lehetőséget kapott arra, hogy álláspontját „hasznos és hatékony módon” ismertesse, ahogyan azt a fenti 76. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlat előírja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, amint a Törvényszékhez benyújtott iratokból kitűnik, az EUIPO 2020. január 30‑i levele nem adott a felperesnek semmilyen tájékoztatást e levél jellegéről vagy a felmentés iránti kérelmének vizsgálatára irányuló eljárás menetéről, és arra sem hívta fel a felperest, hogy tegyen észrevételeket az EUIPO által felhozott kifogásokkal kapcsolatban. Továbbá e levélre a felperes a 2020. március 9‑i és 13‑i levelében saját kezdeményezésére válaszolt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amint a fenti 82. pontból és a Törvényszék előtt bemutatott iratokból kitűnik, a 2020. január 30‑i levél azt a következtetést vonta le, hogy a felperes felmentés iránti kérelme „elfogadhatatlan” az alátámasztására szolgáló bizonyítékok hiányában. A levél különösen azt állapította meg, hogy a felperesnek a jogosultság szerinti tagállamban, jelen esetben Írországban kellett volna szakmai tapasztalatot szereznie, és az ír szellemi tulajdoni hivatal által kiállított tanúsítványon kívül semmilyen más bizonyítékot nem nyújtott be annak igazolására, hogy „Írországban” magasan képzett szakembernek minősül, ugyanis a többi benyújtott bizonyíték Németországra és Hollandiára vonatkozott. Ráadásul e levélben a három ország neve félkövér betűvel szerepelt, ami hozzájárult annak kiemeléséhez, hogy az EUIPO számára a felperes bizonyításában szereplő országok központi jelentőséggel bírnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes 2020. március 9‑i és 13‑i levelében tehát válaszolt az EUIPO által felhozott kifogásra, amelyben a képesítés szerinti tagállamban szerzett tapasztalatra vonatkozó követelmény meghatározó jellegét vitatta, és bizonyítékokat szolgáltatott az Írországgal kapcsolatos tevékenységeiről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A megtámadott határozat azonban már nem hivatkozik a kérelem „elfogadhatatlanságára”, hanem érdemben elutasítja a felperes által kért felmentés megadását, nem csak az Írországhoz kapcsolódó bizonyítékok hiányára hivatkozással a 21. pontban, hanem a 20. és 22. pontban olyan bizonyítékok hiánya miatt is, amelyek alapján a felperest „magasan” képzettnek lehetne tekinteni, miután az ügyvezető igazgató elismerte, hogy a felperes képzett szakember. Amint a megtámadott határozat 20–22. pontjából kitűnik, a szakmai tapasztalat helyére vonatkozó kifogás a megtámadott határozatban az ügyvezető igazgató indokolásának csak egy részét képezi, amely indokolás szintén és elsősorban a benyújtott bizonyítékok túl alacsony szintjén alapul, ami az ügyvezető igazgató szerint nem teszi lehetővé, hogy a felperes, noha képzett, „magasan” képzettnek minősüljön.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért meg kell állapítani, hogy a 2020. január 30‑i levélben előadott kifogások és az ügyvezető igazgató által a megtámadott határozatban emelt kifogások közötti különbségre tekintettel az ügyvezető igazgató az e határozat elfogadásához vezető közigazgatási eljárásban nem biztosított a felperesnek lehetőséget arra, hogy hasznos és hatékony nyilatkozatot tegyen a benyújtott bizonyítékok összességében túl alacsony szintjével kapcsolatban, és adott esetben kifejtse, miért igazolják e bizonyítékok, hogy nem csak képzett, hanem magasan képzett. Éppen ellenkezőleg, a 2020. január 30‑i levél ahelyett, hogy lehetővé tette volna a felperes számára, hogy e tekintetben hasznos és hatékony nyilatkozatot tegyen, arra indította, hogy egyetlen szempontként a szakmai tapasztalat országára összpontosítson, ami a megtámadott határozatban korlátozott jelentőséggel bírt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy az ügyvezető igazgató nem hallgatta meg megfelelően a felperest a megtámadott határozat elfogadásához vezető közigazgatási eljárásban, következésképpen megsértette a felperes meghallgatáshoz való jogát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárási szabálytalanság következményeiről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a fenti 93. pontban tett megállapításból levonandó következtetéseket illeti, a fenti 78. és 79. pontban hivatkozott ítélkezési gyakorlatnak megfelelően kell megítélni, hogy a jelen ügy sajátos ténybeli és jogi körülményei alapján a felperes kellőképpen bizonyította‑e, hogy az említett eljárási szabálytalanság hiányában nem zárható ki teljesen, hogy a megtámadott határozat tartalma eltérő lett volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben meg kell jegyezni, hogy a felperes a Törvényszékhez benyújtott írásbeli beadványaiban több alkalommal hivatkozott olyan bizonyítékokra, amelyeket benyújthatott volna az ügyvezető igazgatónak, ha a megtámadott határozat elfogadásához vezető közigazgatási eljárásban meghallgatják. Ezenfelül, mivel a felperes nem nyújthatott be ilyen bizonyítékokat az ügyvezető igazgatóhoz, azokat a keresetlevél, a válasz és a visszautalást követő észrevételek mellékleteként a Törvényszékhez nyújtotta be.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is meg kell vizsgálni a felperes által a Törvényszékhez benyújtott bizonyítékok elfogadhatóságát, amit az EUIPO vitat. Az EUIPO azt állítja, hogy a felperes által a keresetlevél A.11., A.15., A.18–A.22. és A.24–A.28. mellékletében, a válasz C.1–C.5. mellékletében és a visszautalást követően tett észrevételek E.1–E.3. mellékletében előterjesztett bizonyítékok elfogadhatatlanok, mivel a felperes azokat első alkalommal a Törvényszék előtt mutatta be. Ezzel szemben a felperes azzal érvel, hogy e bizonyítékok elfogadhatóak, mivel nem biztosították számára a meghallgatáshoz való lehetőséget, így csak a Törvényszék előtt volt lehetősége azokat első alkalommal benyújtani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig, amennyiben e mellékletek arra szolgálnak, hogy utaljanak azon bizonyítékokra, amelyeket a felperes a meghallgatása esetén az ügyvezető igazgatóhoz benyújthat, az EUIPO kifogását el kell utasítani. E mellékletek célja ugyanis nem az, hogy a Törvényszék az ügyvezető igazgató helyébe lépve elvégezze a felperes kérelmének újbóli elbírálását olyan bizonyítékok alapján, amelyekkel az ügyvezető igazgató nem rendelkezett, hanem kizárólag a felperes meghallgatáshoz való jogának megsértésére alapított jogalapja alátámasztására szolgálnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E szempontból tehát elfogadhatónak kell tekinteni a fenti 96. pontban említett azon bizonyítékokat, amelyek elfogadhatóságát az EUIPO vitatja. Ugyanez vonatkozik továbbá a keresetlevél A.17. és A.29. mellékletére, amely ellen az EUIPO nem emelt kifogást.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért meg kell vizsgálni, hogy a felperesnek az e bizonyítékokra alapított érvelése bizonyítja‑e, hogy ha meghallgatták volna, nem zárható ki teljesen, hogy az eljárás más eredményre vezetett volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben elöljáróban meg kell jegyezni, hogy a vonatkozó vizsgálat keretében első pillantásra e bizonyítékok közül több is irrelevánsnak tűnik, mivel láthatólag a felperesnek a megtámadott határozatot követő tevékenységére vonatkoznak (a válasz C.1.–C.3. és C.5. melléklete, valamint a visszautalást követő észrevételek E.1.–E.3. melléklete), nem közvetlenül a felperesre vonatkozó információk (a keresetlevél A.18., A.22. és A.24. melléklete, valamint a válasz C.4. melléklete), illetve nem a védjegyjoggal kapcsolatos információk (a keresetlevél A.25. és A.29. melléklete).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor nem zárható ki teljesen, hogy a felperes által a keresetlevél A.11., A.15., A.17., A.19–A.21. és A.26–A.28. mellékletében hivatkozott egyéb bizonyítékok lehetővé tették volna számára, hogy ha a megtámadott határozat elfogadásához vezető közigazgatási eljárásban meghallgatták volna, további bizonyítékot nyújtson be a fenti 80. pontban említett képesítésekkel kapcsolatban, amelyek állítása szerint a korábbi munkáltatójánál végzett munkájából, tanulmányaiból, valamint kutatási, publikációs és oktatói tevékenységéből erednek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanis, noha az említett bizonyítékok egy része a megtámadott határozat elfogadását követő időpontban kelt levél (A.15., A.20. és A.21. melléklet), illetve keltezés nélküli önéletrajz (A.11. melléklet), láthatólag a felperesnek a megtámadott határozat elfogadását megelőző tevékenységére vonatkoznak, következésképpen nem zárható ki, hogy ha a felperest az e határozat elfogadásához vezető eljárásban meghallgatták volna, e bizonyítékokat hamarabb beszerezhette és az ügyvezető igazgatónak bemutathatta volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Rá kell tehát mutatni, hogy a Törvényszék előtt előterjesztett érvek és bizonyítékok alapján megállapítható, hogy ha a felperest a megtámadott határozat elfogadásához vezető közigazgatási eljárásban meghallgatták volna, nem zárható ki teljesen, hogy ezen eljárás más eredményre vezetett volna különösen a szakmai képzettségi szint értékelése tekintetében, emlékeztetve arra, hogy az ilyen értékelés nem a Törvényszék, hanem kizárólag az ügyvezető igazgató feladata.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a kereset negyedik jogalapjának helyt kell adni, és ezen az alapon a megtámadott határozatot a kereset harmadik és ötödik jogalapjának vizsgálata nélkül meg kell semmisíteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék eljárási szabályzatának 219. cikke szerint a Törvényszék megsemmisítést vagy visszautalást követő határozataiban a Törvényszék határoz az előtte indított eljárásokkal és a Bíróság előtti fellebbezési eljárásokkal kapcsolatos költségekről.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék eljárási szabályzatának 134. cikke (1) bekezdése alapján a Törvényszék a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel az EUIPO lényegében pervesztes lett, a felperes kérelmének megfelelően kötelezni kell a Törvényszék előtti eljárásban és a Bíróság előtti fellebbezési eljárásban felmerült saját költségeinek, valamint a felperes részéről felmerült költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-157" title="page-22">
      A fenti indokok alapján
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-158" title="page-22">
      A TÖRVÉNYSZÉK (kibővített második tanács)
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-159" title="page-22">
      a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (EUIPO) ügyvezető igazgatója által 2020. szeptember 30‑án hozott, a Nigar Kirimova által az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14‑i (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendelet 120. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján benyújtott felmentés iránti kérelemre vonatkozó ER 93419‑2020. sz. határozatot megsemmisíti.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék a keresetet az ezt meghaladó részében elutasítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Törvényszék az EUIPO‑t kötelezi a Törvényszék és a Bíróság előtti eljárásban felmerült költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77SignaturesComposition" id="para-163" title="page-22">
<span class="signatory">Marcoulli</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Tomljenović</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Norkus</span>
</p>
<p class="C77SignaturesComposition" id="para-164" title="page-22">
<span class="signatory">Valasidis</span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory_separator"> </span>
<span class="signatory">Spangsberg Grønfeldt</span>
</p>
<p class="C77SignaturesAlinea" id="para-165" title="page-22">
<span class="signatory">Kihirdetve Luxembourgban, a 2024. szep</span>
<span class="signatory">tember 25</span>
<span class="signatory">‑</span>
<span class="signatory">i nyilvános ülésen.</span>
</p>
<p class="C77Signatures" id="para-166" title="page-22">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    
    
    
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: angol.</p>
</body>
</html>
