EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.5.19.
COM(2025) 239 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 2024. évi alkalmazásáról
EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.5.19.
COM(2025) 239 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE
az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 2024. évi alkalmazásáról
Tartalomjegyzék
1.Bevezetés
2.Az információk és dokumentumok elérhetővé tétele az interneten és a nyilvántartásokon keresztül
3.A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elemzése
3.1.A kérelmek száma (a melléklet 3. és 4. táblázata)
3.2.A főigazgatóságonként vagy szolgálatonként adott válaszok (a melléklet 5. táblázata)
4.A hozzáférési jog alóli kivételek
4.1.A kért dokumentumokhoz biztosított hozzáférés szintje (a melléklet 8. és 9. táblázata)
4.2.A kért dokumentumokra alkalmazott kivételek (a melléklet 10. táblázata)
5.Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszok
6.Új ítélkezési gyakorlat a dokumentumokhoz való hozzáférésről
6.1.A Bíróság
6.1.1.Az anyagi jogi szabályok tisztázása
6.2.A Törvényszék
6.2.1.Az anyagi jogi szabályok tisztázása
6.2.2.Az eljárási szabályok tisztázása
6.3.Az Európai Bizottsággal szemben indított új bírósági eljárások
1.Bevezetés
Ez az éves jelentés az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet 1 (a továbbiakban: 1049/2001/EK rendelet) 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban készült. A jelentés az 1049/2001/EK rendelet Európai Bizottság általi 2024. évi végrehajtásáról szól, és a mellékletben összefoglalt statisztikai adatokon 2 alapul. Figyelembe veszi továbbá az európai ombudsmannak az 1049/2001/EK rendelet Európai Bizottság általi végrehajtásával kapcsolatos megállapításait és az uniós bíróságok által hozott ítéleteket is.
Az átláthatóság, a feddhetetlenség és az elszámoltathatóság a jogállamiságon alapuló demokrácia alapvető előfeltételét képező elvek, amelyek kulcsfontosságúak a jó kormányzás előmozdításához és a döntéshozatali folyamatba vetett bizalom kiépítéséhez, ezáltal megerősítve a közintézmények legitimitását és hitelességét. A politikai iránymutatásokkal 3 összhangban a biztosoknak címzett megbízólevelek 4 általános része arra kötelezi a biztosokat, hogy a társjogalkotókkal, az érdekképviselőkkel és a nyilvánossággal fenntartott kapcsolataikban tartsák tiszteletben a nyitottság és az átláthatóság elvét. A polgárok dokumentumokhoz való hozzáférési jogának védelme, amely az Európai Bizottság korábbi megbízatása keretében a testület átláthatóság iránti elkötelezettségének alapkövét képezte 5 , a 2024–2029-es időszakban is a Bizottság kiemelt prioritása 6 marad. A részben vagy egészben nyilvánosságra hozott dokumentumokra vonatkozó statisztikák, amelyek kifejtésére a 4. fejezetben kerül sor, jól mutatják az Európai Bizottság az iránti elkötelezettségét, hogy a szélesebb körű átláthatósági politika részeként lehetővé tegye a nyilvánosság számára a dokumentumokhoz való hozzáférési jog gyakorlását.
Az Európai Bizottság 2024. december 4-én új eljárási szabályzatot fogadott el 7 . A dokumentumokhoz való hozzáférésre vonatkozó bizottsági politika egyértelműségének, kiszámíthatóságának és következetességének javítása érdekében a Bizottság felülvizsgálta az 1049/2001/EK rendelet alkalmazásának részletes szabályait, amelyeket az említett szabályzat melléklete tartalmaz. A proaktív átláthatóság fokozása érdekében a melléklet 3. cikke felsorolja azokat a dokumentumkategóriákat, amelyekhez közvetlen nyilvános hozzáférést kell biztosítani.
Az Európai Bizottságon belül a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti alapkérelmeket a Bizottság egyes szervezeti egységei decentralizáltan kezelik. 2024-ben 6 938 alapkérelem érkezett be. A kérelmezők 641 megerősítő kérelmet nyújtottak be, amelyekben a hozzáférést részben vagy egészben megtagadó eredeti válaszok felülvizsgálatát kérték.
Az alapszakaszban adott válaszok független felülvizsgálata érdekében a megerősítő kérelmek kezelésére központi szinten kerül sor, így e kérelmeket a Főtitkárság átláthatósággal, dokumentumkezeléssel és dokumentumokhoz való hozzáféréssel foglalkozó egysége vizsgálja meg. Ez az egység kezeli továbbá az EASE-t 8 , az Európai Bizottság egészére kiterjedő, a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek kezelésére szolgáló informatikai rendszert.
A korábbi biztosok és a kabinetjeik archivált dokumentumaihoz való hozzáférésre vonatkozó kérelmek tekintetében a Bizottság szervezeti egységeit a Történeti Irattár támogatja. 2024-ben a Történeti Irattár 344 esetben nyújtott segítséget, főként a Főtitkárságnak (99) és a következő főigazgatóságoknak: Éghajlatpolitikai Főigazgatóság (46); A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (32); Belső piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (21); valamint a Kutatási és Innovációs Főigazgatóság (19).
2.Az információk és dokumentumok elérhetővé tétele az interneten és a nyilvántartásokon keresztül
Az Európai Bizottság proaktív módon számos jogi, szakpolitikai, igazgatási és egyéb dokumentumot tesz közzé a különböző weboldalakon és nyilvántartásokban 9 . Sok ilyen dokumentum megtalálható a Bizottság dokumentum-nyilvántartásában (RegDoc), a felhatalmazáson alapuló és végrehajtási jogi aktusok nyilvántartásában, illetve a Főtitkárság által vezetett egyéb intézményi nyilvántartásokban. Más dokumentumok a főigazgatóságok által kezelt weboldalakon vagy az EUR-Lex oldalán 10 érhetőek el.
2024-ben 11 276 új dokumentumot vettek fel a Bizottság dokumentum-nyilvántartásába (lásd a melléklet 1. táblázatát). E dokumentumok a következő kategóriákba tartoznak: C, COM, JOIN, OJ, P, PV, SEC vagy SWD 11 .
2024-ben az Europa 12 portálon elérhető „Hogyan lehet betekinteni a Bizottság dokumentumaiba” weboldal megtekintéseinek száma elérte a 7 489-et, míg ez a szám az új EASE nyilvános portál 13 esetében 15 007, a RegDoc 14 esetében pedig 74 259 volt.
3.A dokumentumokhoz való hozzáférés iránti kérelmek elemzése
3.0.A kérelmek száma 15 (a melléklet 3. és 4. táblázata)
A fent már említettek szerint 2024-ben a dokumentumokhoz való hozzáférés iránti 6 938 alapkérelmet nyújtottak be a Bizottsághoz. A Bizottság az 1049/2001/EK rendelet alapján 5 542, összesen pedig 6 863 választ adott 16 .
2024-ben 641 megerősítő kérelmet nyújtottak be, ami az előző évihez képest 7 %-os növekedést jelent. A Bizottság az 1049/2001/EK rendelet alapján 305, összesen pedig 514 választ adott.
3.1.A főigazgatóságonként vagy szolgálatonként adott válaszok (a melléklet 5. táblázata) 17
2024-ben az alapkérelmek legnagyobb hányada a Főtitkársághoz érkezett (11,2 %). Sorrendben a következő főigazgatóságok követték: Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (10,5 %); A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (8 %); Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság (6,9 %); Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (5,4 %); Környezetvédelmi Főigazgatóság (5,2 %); valamint A Nemzetközi Partnerségek Főigazgatósága (5,2 %). A többi szervezeti egységhez külön-külön az összes alapkérelem kevesebb, mint 5 %-a érkezett.
2024-ben a megerősítő kérelmek legnagyobb hányadát olyan ügyekben nyújtották be, amelyeket az alapszakaszban az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóság kezelt (9,8 %). Sorrendben a következők követték: A Tartalmak, Technológiák és Kommunikációs Hálózatok Főigazgatósága (8,4 %); Az Európai Szomszédságpolitika és a Csatlakozási Tárgyalások Főigazgatósága (8,4 %); a Főtitkárság (8,3 %); Belső Piaci, Ipar-, Vállalkozás- és Kkv-politikai Főigazgatóság (8,3 %); Versenypolitikai Főigazgatóság (5 %); Környezetvédelmi Főigazgatóság (5 %). A többi szervezeti egységhez külön-külön az összes megerősítő kérelem kevesebb, mint 5 %-a érkezett.
4.A hozzáférési jog alóli kivételek 18
Az 1049/2001/EK rendelet által biztosított hozzáférési jogra a 4. cikkben foglalt több konkrét kivétel is vonatkozik. A dokumentumhoz való hozzáférés iránti kérelem elutasításának indokolásában minden esetben hivatkozni kell e kivételek legalább egyikére.
4.0.A kért dokumentumokhoz biztosított hozzáférés szintje (a melléklet 8. és 9. táblázata)
4.1.A kért dokumentumokra alkalmazott kivételek 19 (a melléklet 10. táblázata)
5.Az európai ombudsmanhoz benyújtott panaszok
2024 folyamán az európai ombudsman 115 új vizsgálatot indított az Európai Bizottságot érintő olyan ügyekben, amelyekben a panasz elsődleges vagy másodlagos tárgya a dokumentumokhoz való hozzáférés volt. Az ombudsman által lezárt panaszok száma 111 volt 20 . Az európai ombudsman 10 esetben azonosított hivatali visszásságot 21 . A fennmaradó 101 ügyet megjegyzés nélkül lezárta.
6. Új ítélkezési gyakorlat a dokumentumokhoz való hozzáférésről
6.0.A Bíróság
A Bíróság 2024-ben három ítéletet 22 és egy végzést 23 hozott az Európai Bizottság mint fél részvételével folytatott olyan fellebbezési eljárásokban, amelyek tárgya az 1049/2001/EK rendeletben biztosított, dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférési jog volt.
A Bíróság a fellebbezést három esetben elutasította 24 . Az egyik ügyben hatályon kívül helyezte a Törvényszék ítéletét, és megsemmisítette az Európai Bizottság határozatát 25 .
6.0.0.Az anyagi jogi szabályok tisztázása
2024-ben a Bíróság tovább pontosította a nyomós közérdek fogalmát 26 .
6.1.A Törvényszék
2024-ben a Törvényszék 11 ítéletet 27 és hat végzést 28 hozott a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó, az 1049/2001/EK rendelet szerinti joggal kapcsolatos határozatokat érintő olyan eljárásokban, amelyekben az Európai Bizottság félként vett részt.
A Törvényszék öt ügyben elutasította a megsemmisítés iránti keresetet 29 . Négy ügyben részben megsemmisítette az Európai Bizottság határozatát, a kereseteket pedig az ezt meghaladó részükben elutasította 30 . Három ügyben megállapította, hogy a kérelemről már nem szükséges határozni 31 . Két ügyben elrendelte az ügynek a Törvényszék nyilvántartásából való törlését 32 .
A Törvényszék egy ügyben megállapította, hogy az Európai Bizottság hallgatólagos határozatának megsemmisítése iránti kérelemről már nem szükséges határozni, és a keresetet mint elfogadhatatlant elutasította annyiban, amennyiben az a hozzáférés iránti alapkérelmet elutasító bizottsági határozat megsemmisítésére irányult, majd a keresetet az ezt meghaladó részében is elutasította 33 .
Egy ügyben megállapította, hogy az Európai Bizottság hallgatólagos határozatának megsemmisítése iránti kérelemről már nem szükséges határozni, részben megsemmisítette az Európai Bizottság kifejezett határozatát, a keresetet az ezt meghaladó részében pedig elutasította 34 .
Egy ügyben kimondta, hogy az Európai Bizottság hallgatólagos határozatának megsemmisítése iránti kérelemről már nem szükséges határozni, és a keresetet az ezt meghaladó részében elutasította 35 .
6.1.0.Az anyagi jogi szabályok tisztázása
2024-ben a Törvényszék által adott anyagi jogi pontosítások a személyes adatok védelmével 36 , az üzleti érdek védelmével 37 , a bírósági eljárások védelmével 38 és a döntéshozatali eljárás védelmével 39 kapcsolatos kivételek alkalmazására vonatkoztak.
A Törvényszék ezenkívül további pontosításokat fogalmazott meg az adatbázisok 40 , a nyomós közérdek 41 , az adatok jogosulatlan nyilvánosságra hozatala 42 és a bizalmas jelleg általános vélelme 43 fogalmával kapcsolatban.
6.1.1.Az eljárási szabályok tisztázása
A Törvényszék által 2024-ben tisztázott fő eljárási kérdések a tagállamokkal folytatott konzultációkra 44 és a bizalmas jelleg általános vélelme alá tartozó dokumentumkategóriák azonosításának lehetőségére 45 vonatkoztak.
6.2.Az Európai Bizottsággal szemben indított új bírósági eljárások
2024-ben az Európai Bizottságot érintő 23 ügyben indult eljárás az uniós bíróságok előtt a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésre vonatkozó, az 1049/2001/EK rendelet szerinti joggal kapcsolatos határozatok tárgyában.
A Törvényszék az említett 23-ból 19 ügyben rendelkezik hatáskörrel 46 , és 2024-ben egy ügyet zárt le a fent említett végzéssel 47 .
Ezzel párhuzamosan három fellebbezési eljárást indítottak a Bíróság előtt a Törvényszék olyan eljárásokban hozott ítéleteivel szemben, amelyekben az Európai Bizottság félként vett részt 48 . E fellebbezések egyikében a Bizottság ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtott be, amelyben kérte, hogy függesszék fel a Törvényszék fellebbezéssel megtámadott ítélete egy részének végrehajtását 49 .
Ugyanaz a kérelem a Bizottság különböző szervezeti egységeinek birtokában lévő több dokumentumra is vonatkozhat, és így több különböző választ tehet szükségessé. Ezzel szemben előfordulhat, hogy több megkeresésre – azok összevonása esetén – egyetlen választ adnak. A kérelmekre adott válaszok száma az Európai Bizottság általi nyomon követés valamennyi típusát magában foglalja, ideértve az 1049/2001/EK rendelet alapján adott válaszokat (többek között amikor nincsenek a dokumentumok az intézmény birtokában), a hozzáférésre vonatkozó más jogi rendelkezések alapján adott válaszokat (a kérelem tartalma vagy a kérelmező jogállása stb. miatt), vagy a kérelem lezárását is azokban az esetekben, amelyekben a kérelmező elmulasztotta a kért pontosítások benyújtását, illetve nem tartotta be az eljárási előírásokat. 568 esetben a Bizottság megerősítette, hogy nem rendelkezik a kérelemben szereplő leírásnak megfelelő dokumentumokkal.