(1)

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) az (EU) 2019/1688 végrehajtási rendelettel (2) dömpingellenes vámot vetett ki az Oroszországból, Trinidad és Tobagóból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: Egyesült Államok vagy USA) származó karbamid és ammónium-nitrát keverékeire (a továbbiakban: eredeti intézkedések). Az eredeti intézkedések bevezetéséhez vezető vizsgálatra a továbbiakban az „eredeti vizsgálat” fordulattal hivatkozunk.

(2)

2021 májusában a Copa-Cogeca, az érintett termék felhasználóinak szövetsége az (EU) 2016/1036 rendelet 14. cikkének (4) bekezdésével összhangban a hatályban lévő dömpingellenes vámok felfüggesztését kérte. Az (EU) 2022/2070 végrehajtási határozattal (3) a Bizottság úgy határozott, hogy nem függeszti fel az (EU) 2019/1688 végrehajtási rendelettel az Oroszországból, a Trinidad és Tobagóból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból származó karbamid–ammónium-nitrát keverékek behozatalára kivetett dömpingellenes vámokat.

(3)

A jelenleg hatályos dömpingellenes vámok az Oroszországból érkező behozatal esetében 27,77 EUR/tonna és 42,47 EUR/tonna között mozognak, mértékük a Trinidad és Tobagóból érkező behozatal esetében 22,24 EUR/tonna, az Amerikai Egyesült Államokból érkező behozatal esetében 29,48 EUR/tonna.

(4)

A közelgő hatályvesztésről szóló értesítés (4) közzétételét követően a Bizottsághoz az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján felülvizsgálat iránti kérelem érkezett.

(5)

A felülvizsgálati kérelmet 2024. június 28-án a Fertilizers Europe (a továbbiakban: kérelmező) nyújtotta be a karbamid–ammónium-nitrát keverékekkel foglalkozó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében. A kérelem azon az indokláson alapult, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódásával és/vagy megismétlődésével és az uniós ágazatot ért kár folytatódásával vagy megismétlődésével járna.

(6)

Miután az alaprendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottsággal folytatott konzultációt követően megállapítást nyert, hogy elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, 2024. október 8-án a Bizottság az Oroszországból, Trinidad és Tobagóból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: az érintett országok) származó karbamid és ammónium-nitrát keverékei Unióba történő behozatalára vonatkozóan az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján hatályvesztési felülvizsgálatot indított. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (5).

(7)

A dömping folytatódására vagy megismétlődésére vonatkozó vizsgálat a 2023. július 1-jétől 2024. június 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak) terjedt ki. A kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségére vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2021. január 1-jétől a felülvizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki.

(8)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. A Bizottság emellett a vizsgálat megindításáról külön tájékoztatta a kérelmezőt, az egyéb ismert uniós gyártókat, az érintett országokban működő ismert exportáló gyártókat és Oroszország, Trinidad és Tobago, valamint az Amerikai Egyesült Államok hatóságait, az ismert importőröket és a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával érintettként ismert felhasználók érdekeit képviselő szervezeteket, és felkérte őket a részvételre.

(9)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a hatályvesztési felülvizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat.

(10)

Az orosz hatóságok azzal érveltek, hogy a vizsgálat megindítása összeegyeztethetetlen a WTO joggyakorlatával, mivel az EU – Költségkiigazítási módszerek II. (Oroszország) ügyben készült vizsgálóbizottsági jelentés (6) megállapította, hogy a Bizottság által az eredeti vizsgálatban alkalmazott költségkiigazítási módszer összeegyeztethetetlen a WTO dömpingellenes megállapodásának 2.2.1.1. és 2.2. cikkével. A Bizottság megjegyezte, hogy a szóban forgó vizsgálóbizottsági jelentés még fellebbezés alatt áll. Mindenesetre az e vizsgálóbizottság által vizsgált tények eltérnek a jelen ügy tényállásától. Így különösen a Fertilizers Europe által benyújtott hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem az oroszországi tényleges belföldi árakon alapuló dömpingszámításokat tartalmaz. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást.

(11)

2024. november 14-én az orosz hatóságok a WTO dömpingellenes megállapodásának 11.3. cikke értelmében vett, kellően megalapozott kérelem hiányát állították, mivel szerintük a benyújtott kérelem nem tartalmazott elegendő bizonyítékot a dömping és a kár megismétlődésének vagy folytatódásának valószínűségére vonatkozóan. Az orosz hatóságok az úgynevezett standard módszer szerinti dömpingszámításokra hivatkoztak, amelyek összefoglalása az orosz hatóságok állítása szerint nem volt megfelelő. Az orosz hatóságok kijelentették, hogy a kérelem megfosztotta az orosz feleket attól a lehetőségtől, hogy ellenőrizzék az adatokat, értelmezzék és ellenőrizzék a számításokat, és észrevételeket tegyenek azokkal kapcsolatban, mivel a kérelem nem tartalmazta a bizalmas információk – köztük a külső szakértők által a kérelmezőnek szolgáltatott adatok – megfelelő összefoglalását, vagy nem indokolta meg, hogy az összefoglalás miért nem lehetséges. Ezzel összefüggésben az orosz hatóságok a WTO dömpingellenes megállapodásának 6.5.1. cikkére és a WTO Vitarendezési Vizsgálóbizottságának több határozatára, köztük az EK – kötőelemek (Kína) ügyben hozott határozatra (7) hivatkoztak.

(12)

Ezenkívül a kérelmező által a kérelemben felvázolt számtanilag képzett rendes értéket illetően az orosz hatóságok azt állították, hogy a földgázköltségeknek Waidhaus vagy Baumgarten árain alapuló kiigazítása nincs összhangban a WTO dömpingellenes megállapodásával. E célból az orosz hatóságok a WTO költségkiigazítási módszerekről szóló vizsgálóbizottsági jelentésére (8) hivatkoztak.

(13)

2024. november 16-i beadványában (9) egy Trinidad és Tobagóban működő exportáló gyártó, a Methanol Holdings (Trinidad) Limited (a továbbiakban: MHTL) azt állította, hogy a kérelem nem felel meg a jogi normáknak azon állítás tekintetében, hogy a Trinidad és Tobagóból érkező behozatalra vonatkozó intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping megismétlődését eredményezné. Az MHTL kifejtette, hogy a kérelem negatív dömpingkülönbözeteket mutatott Trinidad és Tobago Unióba irányuló karbamid–ammónium-nitrát exportja tekintetében.

(14)

2024. november 18-i beadványában (10) az Amerikai Egyesült Államokban működő exportáló gyártó, a CF Industries Holdings, Inc. (a továbbiakban: CFI) az orosz hatóságokhoz hasonlóan úgy nyilatkozott, hogy az érdekelt felek nem tudják ellenőrizni a kérelemben szereplő egyes adatokat, értékeléseket és forrásokat. A CFI kétségeit fejezte ki a kérelmező egyes állításainak jogszerűségét illetően is, mivel a kérelemben és az Eurostatban az USA-ból 2020-ban és 2021-ben érkező behozatalra vonatkozó adatok között eltérések voltak.

(15)

2024. november 18-i beadványában (11) a JSC Nevinnomyssky Azot (Eurochem) és a JSC Novomoskovsk Azot (NAK Azot) (a továbbiakban együttesen: Eurochem) azzal érvelt, hogy a Fertilizers Europe által 2024. június 28-án benyújtott hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem (a továbbiakban: eredeti kérelem) nem szolgáltat elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az Oroszországból származó karbamid–ammónium-nitrátok behozatala révén valószínűsíthető a dömping vagy a kár folytatódásának valószínűsége. Az Eurochem emellett megismételte, hogy az eredeti kérelemben szereplő elegendő bizonyíték hiánya nem orvosolható a kérelmező által az eredeti intézkedések lejártát megelőző három hónapos időszakban benyújtott kiegészítő információkkal. E tekintetben a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem 2024. szeptember 9-i nyilvános változatára hivatkozott, amelyet a Bizottság az ügy irataiban az érdekelt felek rendelkezésére bocsátott. Az Eurochem ezért arra kérte a Bizottságot, hogy bocsáss az Eurochem rendelkezésére az eredeti kérelmet.

(16)

Az Eurochem továbbá azt állította, hogy az eredeti kérelem nem tartalmazott elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódását eredményezné. Azzal érvelt, hogy a kérelmező által meghatározott exportár nyilvánvalóan pontatlan, mivel téves módszertanon alapul, és nem támasztották alá bizonyítékokkal. Az Eurochem konkrétan azt állította, hogy a kérelem helytelenül használta fel az Oroszországra vonatkozó átlagos éves importárat, és ahelyett az átlagos havi importárakra kellett volna támaszkodnia, mivel 2023-ban jelentős ingadozások voltak a karbamid–ammónium-nitrát áraiban. Emellett a kérelemben a karbamid–ammónium-nitrát oroszországi behozatalának 2023. évi átlagos importárát az Eurostat adatai alapján állapították meg, és kiigazították az Oroszországon belüli, valamint az Oroszország és Franciaország (Rouen) közötti szállítási költségekkel. Az Eurochem szerint az ilyen kiigazítások tévesen feltételezték, hogy minden orosz behozatal kapcsán szükségszerűen Oroszországon belüli szállítási költségek merülnek fel, mivel meghatározó orosz exportőrként az Acron saját észtországi karbamid–ammónium-nitrát-terminált használ; az Eurochem szerint továbbá az sem helytálló, hogy az összes orosz behozatal Franciaországon keresztül érkezik az EU-ba, ugyanis az orosz karbamid–ammónium-nitrát-behozatal egyharmadát más tagállamokon keresztül importálják.

(17)

Emellett az Eurochem azt állította, hogy a kérelem nem szolgáltatott bizonyítékot az Oroszországból származó karbamid–ammónium-nitrátok exportárának meghatározására vonatkozó bizonyos feltételezésekre, például az Acron által a karbamid–ammónium-nitrát Oroszországból az EU-ba irányuló értékesítésére, a karbamid–ammónium-nitrát Oroszországon belüli és Oroszországból Franciaországba történő szállítására, valamint az ilyen szállítás kapcsolódó költségeire vonatkozóan. E tekintetben a kérelem több bizalmas mellékletre is hivatkozott, anélkül, hogy a bizalmas kezelést megfelelően indokolta volna. Az Eurochem azzal érvelt, hogy e mellékletek betekinthető változata, amely bizonyos adatokat tartományok formájában ad meg, értelmetlen, és nem elegendő ahhoz, hogy az érdekelt felek kellően megismerjék a benyújtott információkat.

(18)

Az Eurochem továbbá azt állította, hogy a rendes érték meghatározása szintén téves módszertanon alapult, és azt bizonyítékokkal nem támasztották alá. Az Eurochem pontosította, hogy az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével ellentétben a kérelem egy belföldi értékesítést nem végző oroszországi üzem (JSC Acron) exportárait egy oroszországi üzem (NAK vagy Nevinka) belföldi értékesítési áraival hasonlította össze. Az Eurochem szerint a kérelemben vagy ugyanazon üzem belföldi és exportárait, vagy az átlagos orosz export- és belföldi értékesítési árakat kellett volna figyelembe venni. Ehelyett a kérelem tévesen olyan jogi személyek áraira támaszkodott, amelyek nem voltak összehasonlíthatók.

(19)

Az Eurochem továbbá azt állította, hogy a kérelmező az orosz piacon a karbamid–ammónium-nitrát havi árainak három ismert forrása, nevezetesen az Argus, a Chemcourier és a SPIMEX helyett egy meg nem nevezett szakértő vagy tanácsadó megalapozatlan spekulációira támaszkodott. Továbbá, mivel a karbamid–ammónium-nitrát árai 2023 folyamán jelentősen ingadoztak, a kérelemben a rendes értéket a hazai piacon érvényes havi árak, nem pedig az éves átlagárak alapján kellett volna meghatározni.

(20)

Az Eurochem továbbá megismételte az orosz hatóságok azon észrevételeit, amelyek a rendes értékre vonatkozó bizalmas információk megfelelő összefoglalásának hiányára vonatkoztak.

(21)

Az Eurochem továbbá azt állította, hogy a kérelem nem szolgáltatott bizonyítékot az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése értelmében vett sajátos piaci helyzetre vonatkozóan, és hogy az a költségkiigazítási módszer, amely szerint az oroszországi gáz tényleges költségét a Waidhaus és Baumgarten gázárain alapuló referenciaár váltja fel, összeegyeztethetetlen az alkalmazandó WTO-szabályokkal. Az Eurochem szerint továbbá a rendes értéknek az EU és a WTO szabályaival ugyancsak ellentétes lenne, ha a rendes értéket az értékesítési, általános és adminisztratív költségek, valamint a nyereség egyesült államokbeli karbamid–ammónium-nitrát gyártóktól kapott értékei alapján képeznék.

(22)

Emellett az Eurochem azzal érvelt, hogy a kérelem nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy az intézkedések hatályvesztése az Oroszországból érkezőm behozatal révén a kár folytatódását eredményezné, és nem elemezte az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozó különböző egyéb tényezők hatását, például a harmadik országokból érkező behozatalt, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítményét, a felhasználás alakulását, a karbamid árát, az uniós gyártók termelési költségeinek növekedését és a karbamid–ammónium-nitrát uniós gyártók általi beszerzéseit.

(23)

A Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével és 5. cikkével összhangban megvizsgálta a kérelmet, és arra a következtetésre jutott, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat megindításának feltételei teljesülnek. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelemben bemutatott meggyőző bizonyíték olyan helyzetre mutatott rá, amelyben az intézkedések hatályvesztése valószínűsíthetően a dömping folytatódását és/vagy megismétlődését, valamint az uniós gazdasági ágazatot ért kár folytatódását vagy megismétlődését eredményezné, ami indokolttá teszi a vizsgálat jog szerinti megindítását. Más szóval a kérelem kellően megalapozottnak bizonyult, és ezért további vizsgálatot érdemelt. Az értékelésre az eredeti intézkedések lejártát megelőző három hónapos időszakot megelőzően került sor. A kérelem 2025. szeptember 9-i változata, amelyet a Bizottság a vizsgálat megindításakor az ügy irataiban az érdekelt felek rendelkezésére bocsátott, a kérelem egységes szerkezetbe foglalásának és a kérelmező által benyújtott bizonyos megerősítő bizonyítékoknak minősült, amelyek a kérelem eredeti változatához képest nem minősültek új bizonyítéknak vagy érvnek. Ami konkrétan az Eurochem arra irányuló kérését illeti, hogy megkapja a kérelem eredeti változatát, a Bizottság 2025. január 15-én átadta azt az Eurochem részére. E tekintetben a Törvényszék megjegyzi, hogy a Bíróság C-554/23 P. és C-568/23 P. sz., Fertilizers Europe és Bizottság kontra Nevinnomysskiy Azot és NAK „Azot” egyesített ügyekben hozott ítéletével (12) összhangban a dömpingellenes alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy annak eldöntése érdekében, hogy el kell-e végezni e dömpingellenes intézkedések felülvizsgálatát, a Bizottság jogosult olyan bizonyítékok figyelembevételére, amelyeket az uniós gyártók a kérésére a dömpingellenes intézkedések hatályvesztését megelőző három hónapos időszak során nyújtottak be.

(24)

A Bizottság ezért elutasította a négy fél által az eljárás megindításának jogszerűségével és a kérelemben bemutatott bizonyítékok elégséges voltával kapcsolatban megfogalmazott állításokat. E tekintetben a Bizottság hangsúlyozta, hogy a felülvizsgálati kérelemnek elegendő meggyőző bizonyítékot kell tartalmaznia. Kiváltképp, az állandó ítélkezési gyakorlattal összhangban az ahhoz szükséges bizonyítékok mennyisége és minősége, hogy teljesüljenek a bizonyítékok elegendő jellegére vonatkozó kritériumok a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához, nem azonos azzal, amelyre a dömping és a kár fennállásának, folytatódásának vagy megismétlődésének előzetes vagy végleges megállapításához van szükség (13).

(25)

A kérelmező által benyújtott kérelem részletes számításokat tartalmazott, amelyek a kérelmező által az észszerűség keretein belül beszerezhetőálló bizonyítékok alapján igazolják az oroszországi dömping folytatódását. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelmező által benyújtott bizonyítékok mennyisége és minősége elegendő a hatályvesztési felülvizsgálat megindításához. E tekintetben – az Eurochem által előadottakkal szemben – az alaprendelet 11. cikke alapján nincs arra vonatkozó kötelezettség, hogy a hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelem a dömpingkülönbözet kiszámításában hűen tükrözze az érintett termék valamennyi különböző forgalmazási csatornáját a figyelembe vett országokban és az Unióban. Hasonlóképpen nincs olyan jogi követelmény, amely szerint a kérelemnek a belföldi vagy exportértékesítések egészére ki kellene terjednie, vagy részletes kiigazításokat kellene bemutatnia a számításokban. Ezenkívül a kérelmező által benyújtott átlagos éves számítások elegendőek voltak a meggyőző dömpingkülönbözet megállapításához. A hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtó kérelmező nem köteles havi dömpingkülönbözet-számításokat végezni az eljárás megindítása előtt.

(26)

Hasonlóképpen, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Eurochem által a kárral és az okozati összefüggéssel kapcsolatban benyújtott, a fenti (22) preambulumbekezdésben összefoglalt észrevételek egyike sem kérdőjelezheti meg megalapozottan a kérelem részeként benyújtott részletes releváns bizonyítékok elégséges voltát.

(27)

A Bizottság ezért úgy ítélte meg, hogy a különösen az Eurochem által megkövetelt bizonyítékok mennyisége és minősége egyértelműen meghaladja a meggyőző mértékhez szükséges szintet. A Bizottság ennek megfelelően elutasította az Eurochem állításait.

(28)

Az orosz hatóságok által az Oroszországra vonatkozó rendes érték megállapításának módszertanára vonatkozóan megfogalmazott állítással részletesebben a dömping értékeléséről szóló szakasz foglalkozik, nevezetesen az alábbi (56), (60) és (61) preambulumbekezdésekben.

(29)

Ami az MHTL-nek a dömping megismétlődésének valószínűségére vonatkozó hiányzó bizonyítékokra vonatkozó állítását illeti, a Bizottság egyetértett azzal, hogy a kérelem negatív dömpingkülönbözeteket mutatott Trinidad és Tobago tekintetében. Amennyiben az intézkedések bevezetését követően a dömping megszűnt, a hatályvesztési felülvizsgálat elemzésének valóban a dömping megismétlődésének valószínűségére kell összpontosítania. A Bizottság megjegyezte, hogy a kérelmező az észszerűség keretein belül beszerezhető adatok alapján elegendő bizonyítékot szolgáltatott arra vonatkozóan, hogy több valószerű forgatókönyv mellett és a vonatkozó jogi normákkal összhangban valószínűsíthető a Trinidad és Tobagóból érkező dömping megismétlődése. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az MHTL által előterjesztett érvek nem alkalmasak arra, hogy megkérdőjelezzék a kérelemben szereplő bizonyítékok elégséges voltát.

(30)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a kérelmet kellően egyértelmű és részletes, betekinthető változatban nyújtották be. A betekinthető változat az érdekelt felek számára érdemben megismerhetővé tette a kérelmet alátámasztó jogi és ténybeli indokokat, lehetővé téve számukra, hogy az eljárás megindításának szakaszában alapos észrevételeket nyújtsanak be. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az eljárás során a kérelmező további információkat és mellékleteket közölt, amelyek eredetileg bizalmas kezelést kaptak. A kérelmezők dokumentumát a Bizottság elhelyezte az ügy nyilvánosan megtekinthető iratai között, és hozzáférhetővé tette az érdekelt felek számára. Ennek megfelelően a Bizottság elutasította az érdekelt felek ezzel kapcsolatos állításait.

(31)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében.

(32)

A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. A Bizottság a mintát a hasonló termék 2023. július 1. és 2024. június 30. közötti uniós termelésének és értékesítésének volumene tekintetében fennálló reprezentativitás alapján választotta ki. A földrajzi eloszlást is figyelembe vette. A minta három uniós gyártóból állt. A mintában szereplő uniós gyártók az eljárás megindítási szakaszában a hasonló termékek teljes becsült uniós értékesítési volumenének mintegy 64 %-át és legitimációs szakaszban válaszoló gyártók uniós értékesítésének 75 %-át tették ki. A minta reprezentatív volt az uniós gazdasági ágazatra nézve.

(33)

Az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket az ideiglenes mintával kapcsolatban. A CFI exportáló gyártó azt állította, hogy a javasolt minta felülreprezentált a kelet-európai gyártók esetében, és nem felel meg a reprezentativitás megállapított normáinak, ezért további (holland) gyártó felvételét kérte az uniós gyártók mintájába. A Bizottság elutasította a CFI állítását azzal az indokkal, hogy a minta az uniós gazdasági ágazatra nézve reprezentatív mind a termelés, mind az értékesítés tekintetében, valamint – tekintettel az uniós gyártók elhelyezkedésére – a földrajzi eloszlás tekintetében is, mivel az Unió különböző részeiből (Németország, Lengyelország és Litvánia) tartalmazott vállalatokat.

(34)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(35)

Két független importőr nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A válaszok kis számára való tekintettel a Bizottság úgy döntött, hogy nincs szükség mintavételre.

(36)

Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte az Oroszországban, Trinidad és Tobagóban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására.

(37)

Eleinte a két orosz exportáló gyártó, a JSC Nevinnomyssky Azot (Eurochem) és a JSC Novomoskovsk Azot (NAK Azot) (a továbbiakban együttesen: Eurochem, lásd a (15) preambulumbekezdést) benyújtotta a kért információkat, és hozzájárult ahhoz, hogy felvegyék a mintába. Az alacsony számra tekintettel a Bizottság úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre, és felkérte a két exportáló gyártót, hogy nyújtsanak be hiánytalanul kitöltött kérdőívet.

(38)

Egy Trinidad és Tobagó-i exportáló gyártó és egy egyesült államokbeli exportáló gyártó bocsátotta rendelkezésre a kért információkat és egyezett bele abba, hogy felvegyék a mintába. Az országonkénti alacsony számra tekintettel a Bizottság úgy határozott, hogy nincs szükség mintavételre, és felkérte a két exportáló gyártót, hogy nyújtsanak be hiánytalanul kitöltött kérdőívet.

(39)

A Bizottság felkérte a mintában szereplő három uniós gyártót, a jelentkező két független importőrt, valamint az érintett országokban működő, jelentkező négy exportáló gyártót a kérdőívek kitöltésére, amelyeket a Bizottság honlapján az eljárás megindításának napján elérhetővé tett (14). A Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek, hogy adatokat gyűjtsön a makromutatókról.

(40)

A mintában szereplő három uniós gyártótól, a kérelmezőtől, két független uniós importőrtől, továbbá a Trinidad és Tobagóban, valamint az Amerikai Egyesült Államokban működő exportáló gyártók mindegyikétől érkezett kitöltött kérdőív.

(41)

A két orosz exportáló gyártó a Bizottság által meghatározott határidőig nem nyújtott be kitöltött kérdőívet.

(42)

A Bizottság 2024. december 12-én kelt levelében tájékoztatta a két orosz exportáló gyártót arról, hogy nem tekinti őket együttműködő feleknek, és tájékoztatta őket arról a szándékáról, hogy az alaprendelet 18. cikkét alkalmazza, és a vizsgálat során tett ténymegállapításainak megállapításához a rendelkezésre álló tényeket használja fel. Ezért a Bizottság tájékoztatta az oroszországi hatóságokat arról a szándékáról, hogy az alaprendelet 18. cikkével összhangban a rendelkezésre álló tényeket alkalmazza.

(43)

A két orosz exportáló gyártó 2024. december 19-én kelt levelében nem értett egyet az alaprendelet 18. cikkének tervezett alkalmazásával. A két orosz exportáló gyártó azonban nem nyújtotta be a kitöltött kérdőívet, ehelyett inkább megkérdőjelezte a folyamatban lévő felülvizsgálat megindításának jogszerűségét. Különösen azt állították, hogy a Bizottság nem bocsátotta rendelkezésükre a Fertilizers Europe hatályvesztési felülvizsgálat iránti kérelmének példányát, annak ellenére, hogy azt 2024. október 8-án, e felülvizsgálat megindításának napján köteles lett volna megtenni. Ennek alapján a két orosz exportáló gyártó arra a következtetésre jutott, hogy a Bizottság akadályozta a hatályvesztési felülvizsgálatban való együttműködésüket. Ezzel a kérdéssel a fenti (23) preambulumbekezdés foglalkozik.

(44)

A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek ítélt ahhoz, hogy megállapítsa a dömping és a kár folytatódásának vagy megismétlődésének valószínűségét, valamint meghatározza az uniós érdeket. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:

a)   Az eljárás további menete

(45)

A Bizottság 2025. november 20-án tájékoztatást adott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján fenn kívánja tartani a hatályban levő dömpingellenes vámokat. A Bizottság a felek számára meghatározott időszakot biztosított a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeik megtételére.

(46)

A Bizottság megfontolta, és indokolt esetben figyelembe vette az érdekelt felek által benyújtott észrevételeket. Minden olyan fél számára biztosított meghallgatást, amely azt kérelmezte.

(47)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék ugyanaz, mint az eredeti vizsgálatban, nevezetesen a jelenleg a 3102 80 00  KN-kód alá tartozó, vizes vagy ammóniás oldatban lévő karbamid–ammónium-nitrát keverékek (a továbbiakban: a felülvizsgálat tárgyát képező termék).

(48)

A karbamid–ammónium-nitrát folyékony nitrogénműtrágya, amelyet jellemzően egyes szántóföldi növényeknél használnak.

(49)

A felülvizsgálat tárgyát képező termék legfontosabb jellemzője a nitrogéntartalom. Az oldat víztartalmától függően ez 28 %-a és 32 %-a között változhat. Az importált oldatokban a karbamid–ammónium-nitrát aránya általában 32 %, mivel a töményebb karbamid–ammónium-nitrát olcsóbban szállítható. Nitrogéntartalmuktól függetlenül azonban valamennyi karbamid- és ammónium-nitrát-oldat ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkezik, és ezért egyetlen terméket alkot.

(50)

A jelenlegi vizsgálat által érintett termék az Oroszországból, Trinidad és Tobagóból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból származó, jelenleg a 3102 80 00  KN-kód alá tartozó, a felülvizsgálat tárgyát képező termék.

(51)

Amint az eredeti vizsgálat során megállapítást nyert, ez a hatályvesztési felülvizsgálat is megerősítette, hogy a következő termékek ugyanazokkal az alapvető fizikai és kémiai jellemzőkkel rendelkeznek, továbbá az alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:

(52)

Ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek.

(53)

A karbamid–ammónium-nitrát Oroszországból érkező behozatala a felülvizsgálati időszak alatt folytatódott, noha csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszak alatt (tehát 2017. július 1. és 2018. június 30. között). Az Eurostat szerint a karbamid–ammónium-nitrát Oroszországból érkező behozatala a felülvizsgálati időszakban 12,4 %-os, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában 13,4 %-os részesedést képviselt az uniós piacon. Relatív értelemben a karbamid–ammónium-nitrát EU-ba irányuló orosz exportvolumene 47 %-kal, abszolút értékben pedig 289 952 tonnára csökkent.

(54)

Amint azt a (42) preambulumbekezdés is említi, egyetlen oroszországi exportáló gyártó sem működött együtt a vizsgálat során. Ezért a Bizottság tájékoztatta az orosz hatóságokat, hogy együttműködés hiányában az Oroszországra vonatkozó ténymegállapítások tekintetében az alaprendelet 18. cikkét kívánja alkalmazni. Az Eurochem 2024. december 19-én válaszolt a Bizottság tájékoztatására, és ismételten jelezte, hogy az eljárás megindításakor elkövetett, a fenti 1.5. szakaszban tárgyalt állítólagos hibák fényében nem kíván együttműködni a vizsgálatban. A Bizottság e tekintetben nem kapott további észrevételeket vagy a meghallgató tisztviselő közreműködésére irányuló kérelmet.

(55)

Ennek következtében a dömping folytatódásának vagy megismétlődésének a valószínűségére vonatkozó ténymegállapítások alapjául az alaprendelet 18. cikke szerint a rendelkezésre álló tények, különösen a kérelmezők által a felülvizsgálati kérelemben szolgáltatott információk és az Eurostat importstatisztikái szolgáltak.

(56)

A fenti (55) preambulumbekezdésben említett módon az oroszországi exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság a rendes érték meghatározása során a rendelkezésre álló tényeket vette figyelembe. E célból a Bizottság a kérelmező által a kérelemben szolgáltatott adatokat használta fel. Ezek az adatok olyan piaci információkon alapultak, amelyekhez a kérelmező hozzáfért. A becsült rendes érték 2023-ban tonnánként 165 EUR gyártelepi belföldi ár volt.

(57)

Az oroszországi exportáló gyártók együttműködésének hiányában a Bizottság az exportár meghatározása során a rendelkezésre álló tényeket vette figyelembe.

(58)

Az exportár meghatározása a kérelemben megadott piaci információk alapján történt. Az így kapott gyártelepi exportár 2023-ban 135 EUR/tonna volt.

(59)

A fenti preambulumbekezdésekben említettek szerint a Bizottság a rendes értékre és az exportárra vonatkozó, gyártelepi szintre igazított adatokat használta fel az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése szerinti összehasonlítás elvégzéséhez.

(60)

A fenti összehasonlítás azt mutatta, hogy az Unióba irányuló kivitel árai a CIF-érték százalékában kifejezve 16,7 %-kal alacsonyabbak voltak a megállapított rendes értéknél. Mindenesetre a Bizottság megállapította, hogy ha a kiigazított földgázárakon (15) alapuló számtanilag képzett rendes értékre támaszkodik, az exportárak és a megállapított rendes érték között még nagyobb, 44 %-os különbség adódik.

(61)

Mivel Oroszország tekintetében megállapítást nyert, hogy mindegyik valószínűsíthető forgatókönyv szerint dömpingre került sor, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az Eurochem azon állításai, amelyek a számtanilag képzett rendes érték módszertanának a fenti (21) preambulumbekezdésben foglalt alkalmazásának kizárására irányultak, tárgytalannak tekinthetők.

(62)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(63)

A figyelembe vett időszakban Trinidad és Tobagóban az egyetlen ismert karbamid–ammónium-nitrát-gyártó az MHTL volt.

(64)

A karbamid–ammónium-nitrát Trinidad és Tobagóból érkező behozatala abszolút értékben az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakával közel azonos szinten folytatódott. Az Eurostat adatai alapján a karbamid–ammónium-nitrát Trinidad és Tobagóból érkező behozatala a felülvizsgálati időszakban mintegy 9,8 %-os, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában 8,1 %-os részesedést képviselt az uniós piacon. A piaci részesedés relatív növekedését az magyarázza, hogy a felülvizsgálati időszak alatt az uniós felhasználás szintje jelentősen alacsonyabb volt az eredeti vizsgálati időszakhoz képest.

(65)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Bizottság először megvizsgálta, hogy az MHTL belföldi értékesítésének teljes volumene reprezentatívnak tekinthető-e.

(66)

Mivel hasonló terméket nem értékesítettek a belföldi piacon, és belföldi felhasználás hiányában belföldi ár nem volt megállapítható, a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése és (6) bekezdésének b) pontja alapján állapította meg a rendes értéket.

(67)

A rendes érték képzésekor a Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által gyártott hasonló termék felülvizsgálati időszak alatt jellemző előállítási költségeihez hozzáadta a következő tényezőket:

(68)

A felülvizsgálati időszak alatt az MHTL csak a vele kapcsolatban álló, importőrként eljáró vállalatokon keresztül exportált az Unióba. Az Unióba irányuló összes értékesítést egy kapcsolatban álló németországi importőrön keresztül bonyolították le. Ez az importőr az érintett terméket németországi független vevőknek vagy kapcsolatban álló franciaországi és spanyolországi vállalatoknak értékesítette, amelyek az érintett terméket saját nemzeti piacukon független vevőknek értékesítették.

(69)

Ezért az exportárat a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban – az importált termék független vevők részére történt első unióbeli viszonteladásakor alkalmazott ára alapján állapította meg. Ebben az esetben a Bizottság az árat a behozatal és a viszonteladás között felmerülő összes költség, köztük az SGA-költségek, illetve a hígítási és keverési költségek; valamint az észszerű nyereség figyelembevételével kiigazította.

(70)

A hígítási és keverési költségeket illetően ebben az esetben az MHTL a vizsgálati időszak alatt csak 32 %-os nitrogéntartalmú karbamid–ammónium-nitrátot exportált. A vele kapcsolatban álló importőrök azonban 32 %-os vagy annál alacsonyabb nitrogéntartalmú karbamid–ammónium-nitrátot értékesítettek a független vevőknek. Ezért abban az esetben, amikor az érintett terméket a nitrogéntartalom csökkentése érdekében vízzel hígították vagy kénnel keverték, a (69) preambulumbekezdésben említett kiigazítások tartalmazták a gyártóval kapcsolatban álló importőr esetében felmerült további hígítási és keverési költségeket is.

(71)

A Bizottság terméktípusonként összehasonlította az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése, valamint 2. cikke (6) bekezdése b) pontjának megfelelően számtanilag képzett rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártó előzőekben megállapított, gyártelepi paritáson számított exportárát.

(72)

Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. Kiigazításokra került sor a fuvarozási és biztosítási költségek, a vámok, az anyagmozgatási, rakodási és járulékos költségek, a raktározási költségek, valamint a gyártóval kapcsolatban álló importőrnél felmerült hígítási és keverési többletköltségek tekintetében.

(73)

Az együttműködő exportáló gyártó, az MHTL esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát a felülvizsgálat tárgyát képező termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(74)

A fenti (70) preambulumbekezdésben leírt módszert alkalmazva a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezett dömpingkülönbözet az MHTL esetében 35,1 % volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(75)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a DAKOFO (16) azt állította, hogy a Trinidad és Tobagóból származó karbamid–ammónium-nitrát-oldatok Unióba irányuló behozatala nem dömpingelt árakon történik. Az Unióba irányuló exportár értékeléséhez a DAKOFO a karbamid–ammónium-nitrátnak a Fredericián – a szervezet szerint a balti-tengeri régió legnagyobb, karbamid–ammónium-nitrát szállítmányokat kezelő terminálján – jegyzett importáraira támaszkodott. A rendes értéket illetően a DAKOFO úgy vélte, hogy Trinidad és Tobago belföldi piacán nem értékesítenek karbamid–ammónium-nitrátot. Ezért számtanilag képzett rendes értéket alkalmazott, amely a közzétett New Orleans-i (NOLA) CIF-árfolyamokon alapult.

(76)

A Bizottság elutasította a DAKOFO állítását. A (65)–(74) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság a dömpingszámítását a karbamid–ammónium-nitrát egyetlen Trinidad és Tobagó-i együttműködő – és a rendelkezésre álló információk szerint az egyetlen létező – gyártójának ellenőrzött adataira alapozta. Ezeket az adatokat a Bizottság a helyszínen ellenőrizte. Mivel a számítás eredménye szerint megállapítható a dömping fennállása, a Bizottság megerősíti a dömping folytatódására vonatkozó következtetését Trinidad és Tobago tekintetében.

(77)

A karbamid–ammónium-nitrát Egyesült Államokból érkező behozatala a felülvizsgálati időszakban folytatódott, noha csekélyebb mértékben, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában. Az Eurostat adatai alapján a karbamid–ammónium-nitrát Egyesült Államokból érkező behozatala a felülvizsgálati időszakban mintegy 20,6 %-os, míg az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában 16,2 %-os részesedést képviselt az uniós piacon.

(78)

A Bizottság elsőként – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az egyetlen együttműködő exportáló gyártó, a CFI esetében megvizsgálta, hogy a belföldi értékesítés teljes volumene reprezentatív volt-e. A belföldi értékesítés reprezentatív, ha a felülvizsgálati időszakban a belföldi piacon a független vevők részére értékesített hasonló termék teljes volumene az adott exportáló gyártó esetében legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített, a felülvizsgálat tárgyát képező termék teljes volumenének 5 %-a volt. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi összértékesítése az együttműködő exportáló gyártó esetében reprezentatív volt.

(79)

A Bizottság ezt követően az együttműködő exportáló gyártó tekintetében azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak vagy összehasonlíthatóak voltak az Unióba irányuló kivitel keretében értékesített terméktípusokkal.

(80)

Ezután a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban – az együttműködő exportáló gyártó esetében megvizsgálta, hogy az Unióba irányuló export keretében értékesített terméktípusokkal azonos vagy összehasonlítható terméktípusok belföldi értékesítése reprezentatív volt-e. Egy terméktípus belföldi értékesítése reprezentatív, ha a felülvizsgálati időszakban a belföldön a független vevők részére értékesített terméktípus teljes volumene legalább az Unióba irányuló export keretében értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus teljes volumenének 5 %-a volt. A Bizottság megállapította, hogy az együttműködő exportáló gyártó által az Unióba irányuló exportra értékesített egyetlen terméktípus belföldi értékesítése reprezentatív volt.

(81)

Ezt követően a Bizottság – az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdésével összhangban, annak megállapítása érdekében, hogy a rendes értéket a tényleges belföldi értékesítések alapján szükséges-e meghatározni – minden egyes terméktípus esetében megállapította, hogy a független vevők részére megvalósított belföldi értékesítések mekkora hányada volt nyereséges a felülvizsgálati időszakban.

(82)

Függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek-e, vagy sem, a rendes értéket az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, ha:

(83)

Ebben az esetben a rendes érték az adott terméktípus felülvizsgálati időszak alatt történt összes belföldi értékesítése során alkalmazott árainak súlyozott átlaga.

(84)

A rendes értéket az egyes terméktípusok kizárólag nyereséges belföldi, felülvizsgálati időszak alatti értékesítésének terméktípusonkénti tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(85)

A belföldi értékesítés elemzése kimutatta, hogy az összes belföldi értékesítés [95–100] %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga meghaladta az előállítási költséget. Ennek megfelelően a rendes érték kiszámítása a felülvizsgálati időszak alatti összes belföldi értékesítés során felszámított árak súlyozott átlaga alapján történt.

(86)

Az együttműködő exportáló gyártó az Unióban közvetlenül a független vevők részére exportált. A Bizottság ezért az exportárat az Unióba történő exportra értékesített, felülvizsgálat tárgyát képező termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapította meg az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban.

(87)

A Bizottság az előzőekben megállapítottak szerint gyártelepi paritáson, terméktípusonként összehasonlította egymással a rendes értéket és az együttműködő exportáló gyártó exportárát.

(88)

Azokban az esetekben, amikor azt a méltányos összehasonlítás szükségessé tette, a Bizottság a rendes értéket és/vagy az exportárat az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevételével kiigazította. A Bizottság kiigazításokat végzett az árengedmények, a visszatérítések és a mennyiségi különbségek; a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és mellékköltségek, valamint a hitelköltségek tekintetében.

(89)

Az együttműködő exportáló gyártó esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát a felülvizsgálat tárgyát képező termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával.

(90)

Ez alapján a dömpingkülönbözet súlyozott átlaga a vámfizetés nélkül, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve az együttműködő gyártó esetében 52,2 % volt. Ebből a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a dömping a felülvizsgálati időszakban folytatódott.

(91)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a DAKOFO azt állította, hogy az Egyesült Államokból származó karbamid–ammónium-nitrát-oldatok Unióba irányuló behozatala nem dömpingelt árakon történik. Az Unióba irányuló exportár értékeléséhez a DAKOFO – hasonlóan a Trinidad és Tobagóból érkező behozatalra vonatkozó állításához (lásd a fenti (75) preambulumbekezdést) – a karbamid–ammónium-nitrátnak a Fredericia terminálon jegyzett importáraira támaszkodott. Ami a rendes értéket illeti, a DAKOFO a közzétett New Orleans-i (NOLA) CIF-árfolyamokat használta, figyelembe véve, hogy e jegyzések az USA-ban fizetendő belföldi árakat tükrözik.

(92)

A Bizottság elutasította a DAKOFO állítását. A (78)–(90) preambulumbekezdésben foglaltak szerint a Bizottság dömpingszámítását a karbamid–ammónium-nitrát egyetlen egyesült államokbeli együttműködő gyártójának ellenőrzött adataira alapozta. Ezeket az adatokat a Bizottság a helyszínen ellenőrizte. Mivel a számítás eredménye szerint megállapítható a dömping fennállása, megerősítést nyert a Bizottság azon következtetése, hogy az Egyesült Államok esetében folytatódott a dömping.

(93)

A felülvizsgálati időszakban a dömpingre utaló körülmények Oroszország tekintetében történt megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság a következő további elemeket vizsgálta: az Oroszországban rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje.

(94)

A vizsgálat megállapította, hogy Oroszországban a teljes termelési kapacitás és a szabad kapacitás jelentős volt a figyelembe vett időszakban. A kérelmező által szolgáltatott adatok szerint az összes ismert orosz gyártó összesített termelési kapacitása meghaladta az évi 3 500 000 tonnát, és a szabad kapacitás átlagosan 30 % körül volt a figyelembe vett időszak bármely évében.

(95)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e, hogy az oroszországi exportáló gyártók növelik dömpingáron történő exportértékesítéseiket az uniós piacon.

(96)

A dömpingellenes intézkedések megléte nem csökkentette az uniós piac vonzerejét. A figyelembe vett időszak alatt az éves behozatali volumen meghaladta az évi 300 000 tonnát, ami majdnem fele az eredeti vizsgálati időszakban megállapított behozatali volumennek, és több mint fele az eredeti vizsgálat figyelembe vett időszakában (2015. január 1-jétől 2018. június 30-ig) megfigyelt éves átlagnak. A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy az Unióba irányuló ezen értékesítések – még a dömpingellenes intézkedések alkalmazása mellett is – dömpingáron történtek. Ezért az intézkedések hatályvesztése esetén a dömpingelt behozatal volumene valószínűleg növekedni fog.

(97)

Az alkalmazandó dömpingellenes intézkedések nem akadályozták meg az orosz gyártókat abban, hogy továbbra is jelentős mennyiségű karbamid–ammónium-nitrátot értékesítsenek az Unióba dömpingelt árakon. Az intézkedések hatályvesztése esetén ezek a gyártók valószínűleg még nagyobb mennyiséget értékesítenek dömpingelt árakon az Unióban, mivel rendelkeznek az ehhez szükséges szabad kapacitással (lásd a (94) preambulumbekezdést).

(98)

A felülvizsgálati időszakban a dömpingre utaló körülmények megállapítását (lásd a (74) preambulumbekezdést) követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetére fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. Ennek keretében a Bizottság a következő további elemeket vizsgálta: a Trinidad és Tobagóban rendelkezésre álló termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzereje.

(99)

A vizsgálat megállapította, hogy Trinidad és Tobagóban a teljes termelési kapacitás és a szabad kapacitás jelentős volt a figyelembe vett időszakban. A figyelembe vett időszakban az éves szabad kapacitás átlagosan meghaladta a 400 000 tonnát, 2023-ban pedig több mint 700 000 tonnát ért el.

(100)

A dömpingellenes intézkedések megléte a figyelembe vett időszakban nem csökkentette az uniós piac vonzerejét a figyelembe vett időszakban. A Trinidad és Tobagóból érkező behozatal éves volumene a figyelembe vett időszakban meghaladta az évi 400 000 tonnát, ami több, mint az eredeti vizsgálati időszakban, és megközelíti az eredeti vizsgálat figyelembe vett időszakában (2015. január 1-jétől 2018. június 30-ig) megfigyelt éves átlagot. A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy az Unióba irányuló ezen értékesítések – még a dömpingellenes intézkedések alkalmazása mellett is – dömpingáron történtek. Ezért valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömpingelt behozatal tovább növekedne.

(101)

Az alkalmazandó dömpingellenes intézkedések nem akadályozták meg az MHTL-t abban, hogy továbbra is jelentős mennyiségű karbamid–ammónium-nitrátot értékesítsen az Unióban. Az intézkedések hatályvesztése esetén az MHTL valószínűleg még nagyobb mennyiségeket értékesít dömpingelt árakon az Unióban, mivel rendelkezik az ehhez szükséges szabad kapacitással.

(102)

A felülvizsgálati időszakban megvalósuló dömping megállapítását követően a Bizottság az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban elemezte, hogy az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén fennáll-e a valószínűsége a dömping folytatódásának. E tekintetben a Bizottság elemezte az Egyesült Államokban rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, valamint az uniós piac vonzerejét.

(103)

Mind az eredeti vizsgálati időszakban, mind a felülvizsgálati időszakban az egyetlen egyesült államokbeli együttműködő exportáló gyártó a CFI volt. A kérelem jelezte, hogy az Egyesült Államokban más karbamid–ammónium-nitrát gyártók is vannak. Ezek a gyártók nem működtek együtt sem a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban, sem az eredeti vizsgálatban. Termelési kapacitásuk valószínűleg nem áll rendelkezésre az Unióba irányuló export céljára. Óvatos megközelítéssel a Bizottság ezért csak a CFI szabad kapacitását tekintette az Unióba irányuló exportra rendelkezésre állónak. Ez a szabad kapacitás a figyelembe vett időszakban évente több mint 200 000 tonnát tett ki. A felülvizsgálati időszakban a CFI teljes kapacitása évi [6 000 000–6 500 000] tonna között mozgott.

(104)

A dömpingellenes intézkedések megléte a figyelembe vett időszakban nem csökkentette az uniós piac vonzerejét a figyelembe vett időszakban a karbamid-ammónium-nitrát keverékek egyesült államokbeli exportáló gyártói számára. A 2021. év kivételével az Egyesült Államokból az Unióba exportált éves volumen meghaladta az évi 550 000 tonnát, ami jelentős, és mintegy 150 000 tonnával kevesebb, mint az eredeti vizsgálati időszakban. A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy az Unióba irányuló ezen értékesítések – még a dömpingellenes intézkedések alkalmazása mellett is – dömpingáron történtek. Ezért valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömpingelt behozatal tovább növekedne.

(105)

Az alkalmazandó dömpingellenes intézkedések nem akadályozták meg az CFI-t abban, hogy továbbra is jelentős mennyiségű karbamid–ammónium-nitrátot értékesítsen az Unióban. Az intézkedések hatályvesztése esetén a CFI valószínűleg legalább közel azonos volumenben értékesítene az Unióban dömpingelt áron a felülvizsgálati időszakban, vagy akár növelni is fogja az Unióban értékesített volumenét, mivel rendelkezik az ehhez szükséges szabad kapacitással (lásd a (103) preambulumbekezdést). Bár előfordulhat, hogy a karbamid–ammónium-nitrátot az uniós piachoz képest magasabb áron értékesítik a belföldi piacon, semmi nem utal arra, hogy a karbamid–ammónium-nitrát amerikai piaca tovább fog növekedni, és ezért nem valószínű, hogy lekötné a szabad kapacitásokat. Emellett a CFI a lehető legjobban kihasználja termelési kapacitását, és az egyébként kihasználatlan szabad kapacitásokból származó kibocsátást exportpiacokon, többek között az uniós piacon értékesíti.

(106)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CFI azt állította, hogy a Bizottság nem végezte el az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt előretekintő értékelést. A CFI hozzátette, hogy a felülvizsgálati időszakot rendkívüli, reprezentatívnak nem tekinthető körülmények jellemezték, beleértve az ellátási hiányt is, amely „marginális exportőröket” vonzott az Unióba. Emellett a CFI állítása szerint a Bizottság nem értékelte, hogy a CFI ösztönözve volt-e arra, hogy a jövőben azonos árakon értékesítsen, amint azt sem, hogy a gázárak, amelyeknél a CFI 2024 után csökkenésre számított, hatással lennének-e az árviszonyokra, az uniós gyártók fellendülése befolyásolná-e az Egyesült Államokban gyártott karbamid–ammónium-nitrát iránti jövőbeli keresletet, és az Egyesült Államok belföldi keresletének tendenciái korlátoznák-e az export rendelkezésre állását. Végezetül a CFI arra hivatkozott, hogy az amerikai exportot átmeneti uniós hiány vezérelte, nem pedig a dömpinget elősegítő strukturális ösztönzők.

(107)

Az előretekintő értékelés hiányára vonatkozó általános állítás kapcsán a Bizottság felhívta a CFI figyelmét a (102)–(105) preambulumbekezdésben foglalt értékelésre.

(108)

A felülvizsgálati időszak nem reprezentatív jellegét illetően a Bizottság rámutatott arra, hogy az Egyesült Államokból érkező behozatal volumene, amely a teljes uniós piacon meghaladta a 20 %-os részesedést (lásd az alábbi 2. táblázatot), semmiképpen sem tekinthető elhanyagolhatónak. A Bizottság értelmezése szerint a CFI által említett „marginális exportőrökön”„marginális exportot” kell érteni.

(109)

A CFI állításával ellentétben a Bizottság értékelte, hogy a CFI egyértelműen ösztönözve lenne-e arra, hogy továbbra is dömpingelt áron értékesítse a karbamid–ammónium-nitrátot az Unióban (lásd a (105) preambulumbekezdést). A Bizottság megállapította továbbá, hogy a CFI bruttó belföldi árai nemcsak a felülvizsgálati időszakban, hanem 2022-ben és 2023-ban is meghaladták a CFI által az Uniónak számlázott bruttó exportárakat, ami egyértelműen jelzi a teljes figyelembe vett időszakban következetesen végzett dömpinget. Megállapítást nyert, hogy a CFI erős pozícióval rendelkezik az Egyesült Államok belföldi piacán, ahol a figyelembe vett időszak alatt termelésének legalább 95 %-át értékesítette. Nincs nyilvánvaló oka annak, hogy a CFI miért csökkentené (az exportárak szintjére) belföldi árait, és miért mondana le ezáltal fő nyereségforrásáról. A CFI viszont az uniós piac versengőbb szerkezetére tekintettel a karbamid–ammónium-nitrátot az uniós piacon valószínűleg nem az Egyesült Államok belföldi piacán alkalmazott magas árakon értékesíti.

(110)

A Bizottság továbbá egyértelművé tette, hogy nem szükséges értékelni a gázárak jövőbeli árviszonyokra gyakorolt hatását. A (102) és (118) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság a dömping valószínű folytatódásának aktuális értékelésével összefüggésben nem tartotta szükségesnek az árviszonyok elemzését. Ugyanezen okokból nem tartotta szükségesnek annak elemzését, hogy az uniós gyártók [dömping hatásaiból való] felépülése befolyásolná-e az Egyesült Államokban gyártott karbamid–ammónium-nitrát iránti jövőbeli keresletet. Ennek ellenére várható, hogy amíg az Egyesült Államokból származó karbamid–ammónium-nitrátot az uniós gyártók árai alatt kínálják, az Egyesült Államokban gyártott karbamid–ammónium-nitrátra továbbra is folyamatosan lesz kereslet.

(111)

Azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Államok belföldi keresletének alakulása korlátozhatja-e az export rendelkezésre állását, a Bizottság emlékeztetett azon megállapítására, hogy az Egyesült Államok belföldi piaca valószínűleg nem fog tovább növekedni, lásd a (105) preambulumbekezdést. Mindenesetre a CFI nem nyújtott be ellenkező értelmű elemzést, amely szerint az Egyesült Államok belföldi piaca valószínűleg növekedni fog a jövőben.

(112)

Ami a CFI azon állítását illeti, hogy hiányoznak a dömping strukturális ösztönzői, a Bizottság hivatkozik a fenti (109) preambulumbekezdésre, amelyben felvázolta, hogy a CFI-nek az Egyesült Államok belföldi piacán elfoglalt erős, jelentős nyereség elérését lehetővé tevő pozíciója az uniós exportpiac sokkal versengőbb jellegével együttesen strukturális dömpinget idézett elő, amely a jövőben valószínűleg folytatódik.

(113)

A CFI érvelése szerint továbbá a Bizottság nem elemezte, hogy a CFI legalább évi 200 000 tonna szabad kapacitására ténylegesen szükség van-e belföldi és harmadik országbeli vevőinek kiszolgálásához, és nem vizsgálta meg a volumenek Unióba való átirányításának alternatív költségeit sem. Azt állította továbbá, hogy körkörös érvelést jelentene egyrészt az a következtetés, hogy az uniós piac azért maradt vonzó, mert a CFI exportvolumene a felülvizsgálati időszak alatt legalább 550 000 tonnát ért el, másrészt pedig az a következtetés, hogy intézkedések hiányában a dömping valószínűleg folytatódna.

(114)

A Bizottság nem értett egyet a CFI állításaival. A (103) preambulumbekezdésben foglalt értékelés ellenére a Bizottság megállapította, hogy még ha az értékelés szerinti szabad kapacitást egyáltalán nem, vagy annak csak kis részét exportálják is az Unióba a jövőben, legalább évi 550 000 tonna karbamid–ammónium-nitrátot (17) – a figyelembe vett időszak bármely 12 hónapos időszakában a CFI által exportált legalacsonyabb mennyiséget – valószínűleg a jövőben is exportálni fognak az Unióba. Ez az exportvolumen az uniós felhasználáshoz képest jelentős (20 %-os piaci részesedést képvisel a felülvizsgálati időszakban, lásd az alábbi 2. táblázatot). A vizsgálat megerősítette továbbá, hogy ez a behozatal dömpingáron érkezett az Unióba. Tekintettel arra, hogy a dömping a dömpingellenes intézkedések fennállása alatt is folytatódott, valószínű, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén szintén folytatódik majd. Ez az érvelés nem körkörös érvelést tartalmaz, inkább következményre vagy valószínűségre következtet aktuális események alapján.

(115)

A CFI továbbá azt állította, hogy az amerikai export 2022. és 2023. évi ugrásszerű növekedését több körülmény – magas uniós árak, korlátozott uniós termelés, más beszállítók korlátozott rendelkezésre állása – együttes fennállása váltotta ki. Amint az uniós gyártók újraindították a termelést, és az uniós árak visszatértek a szokásos szintre, az amerikai export máris mérséklődött. A vállalat állítása szerint ezt az alábbi 2. táblázatban szereplő Eurostat-adatok is megerősíthetik, amelyekből kitűnik, hogy az Egyesült Államokból az Unióba irányuló behozatal volumene a 2022. évi 853 263 tonnáról a felülvizsgálati időszakban 536 569 tonnára csökkent.

(116)

A Bizottság nem értett egyet a CFI állításával. Először is a Bizottság megállapította, hogy a felülvizsgálati időszakban megfigyelt behozatali volumen az uniós felhasználáson belül több mint 20 %-os piaci részesedést ért el (lásd a 2. táblázatot). Ezenkívül a vizsgálat kimutatta, hogy dömpingelt behozatalokról volt szó. A Bizottság emlékeztetett arra is, hogy a karbamid–ammónium-nitrát Egyesült Államokból az Unióba irányuló exportja 2016-ban és 2017-ben, valamint az eredeti vizsgálat 2017. július 1. és 2018. június 30. közötti vizsgálati időszakában még rendkívüli külső tényezők (például a gázárak gyors emelkedése és az azt követő ellátási zavarok, amelyeket a CFI az Egyesült Államokból érkező megnövekedett exportvolumen elsődleges okaként jelölt meg) hiányában is meghaladta az évi 540 000 tonnát (lásd az (EU) 2019/576 bizottsági végrehajtási rendelet (18) 2. táblázatát). Ebből kiderül, hogy a Bizottság által a 2016. évvel kezdődően vizsgált valamennyi időszakban a karbamid–ammónium-nitrát Unióba irányuló exportvolumene jelentős szintet ért el.

(117)

Végezetül a CFI megjegyezte, hogy a tájékoztató 96. pontja szerint a Bizottság „az uniós és az egyesült államokbeli árak közötti kapcsolatot”, valamint „az Unióba és a harmadik országokba irányuló export árai és az egyesült államokbeli árak közötti kapcsolatot” kívánja elemezni. Márpedig a tájékoztató nem tartalmazott ilyen elemzést.

(118)

A Bizottság egyértelművé tette, hogy az említett árviszonyok elemzése nem szükséges annak megállapításához, hogy intézkedések hiányában a dömping valószínűleg folytatódna. Az egyesült államokbeli termelési kapacitás és szabad kapacitás, valamint az uniós piac vonzerejének elemzése elegendő e következtetés levonásához (lásd a (102)–(105) preambulumbekezdést).

(119)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság megerősítette azt a következtetést, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén a dömping valószínűleg folytatódna.

(120)

A figyelembe vett időszakban mintegy 20 gyártó vagy gyártói csoport gyártotta a hasonló terméket az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot.

(121)

A felülvizsgálati időszak alatt a teljes uniós termelés 2 299 135 tonna volt. A Bizottság az adatot az uniós gazdasági ágazatra vonatkozóan rendelkezésre álló összes információ – nevezetesen a Fertilizers Europe által gyűjtött adatok és a kérelmező rendelkezésre álló piaci értesülések – alapján határozta meg. A (32) preambulumbekezdésben említettek szerint a Bizottság három uniós gyártót vett fel a mintába. Az ellenőrzött adatok alapján a hasonló termék teljes uniós termelésének közel 70 %-át képviselték.

(122)

A Bizottság az uniós felhasználást az uniós gazdasági ágazatnak az uniós piacon lebonyolított értékesítésének mennyisége alapján határozta meg, hozzáadva ahhoz az Eurostat statisztikája szerinti valamennyi harmadik országból érkező behozatalt.

(123)

Az uniós felhasználás a következőképpen alakult:

1. táblázat

Uniós felhasználás (tonna)

(124)

A figyelembe vett időszakban az uniós felhasználás 23 %-kal esett vissza. Az uniós felhasználás e csökkenése számos okkal magyarázható: a karbamid–ammónium-nitrát uniós termelésének átmeneti csökkenésével a gáz- és energiaárak 2022. évi hirtelen emelkedése nyomán; a behozatali volumen igen jelentős megugrásával ugyanebben az évben; valamint a tápanyagok mezőgazdasági célú felhasználására vonatkozó bevált gyakorlatokkal, amelyek korlátozzák az ásványi műtrágyák használatát (19).

(125)

A Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból származó érintett termék behozatalát az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésével összhangban összesítve kell-e értékelni.

(126)

A rendelkezés szerint a több országból érkező behozatalt csak akkor lehet összesítve értékelni, ha megállapítást nyer, hogy:

(127)

Az eljárás megindításának szakaszában az MHTL azt állította, hogy a Trinidad és Tobagóból érkező behozatalt külön kell értékelni az eredeti vizsgálathoz képest megváltozott körülmények miatt. Konkrétan az MHTL szerint indokolt lett volna a Trinidad és Tobagó-i behozatal külön értékelése annak fényében, hogy a kérelem nem állapított meg dömpinget Trinidad és Tobago tekintetében, a Trinidad és Tobagó-i exportőrök megbízható és politikailag stabil partnerek az Unió számára, és különböznek az oroszországi és az egyesült államokbeli exportőröktől, emellett a Trinidad és Tobagó-i behozatal (amelynek ára magasabb a máshonnan származó behozatalénál, mennyisége pedig lényegesen kisebb az Oroszországból és az Amerikai Egyesült Államokból érkezőnél) nem okozhatott jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság elutasította ezeket az állításokat. Annak eldöntését, hogy a behozatalt összesítve kell-e értékelni, az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott kritériumokra kell alapozni, amelyek az alábbi (129)–(132) preambulumbekezdésben részletesebben kifejtett módon a jelen ügyben teljesültek. Az MHTL által felvetett egyéb kérdések nem kérdőjelezhették meg a Trinidad és Tobagóból érkező behozatal, valamint az Egyesült Államokból és Oroszországból érkező behozatal együttes vizsgálatának helyénvalóságát (20).

(128)

A CFI exportáló gyártó az orosz behozatal elkülönített értékelését kérte a Trinidad és Tobagóból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból érkező behozataltól. A CFI állítását a kemény rostlemezekkel (21) és a hengerhuzalokkal (22) kapcsolatos, Oroszországtól eltérő országokat érintő ügyekre alapozta, és hivatkozott i. az orosz gyártóknak a szabályozott belföldi gázárakból eredő egyedi költségstruktúrájára, ii. geopolitikai tényezőkre (nevezetesen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújára és az azt követő, Oroszországgal szembeni nyugati szankciókra), iii. az eltérő árazási magatartásra, mivel Oroszország földgázellátását a továbbfeldolgozott nitrogéntermékekre irányította át, és iv. arra, hogy a kérelem csak Oroszország esetében mutatott jelentős alákínálást. A Bizottság megjegyezte, hogy a CFI által hivatkozott ügyek tényállása eltért a jelenlegi vizsgálatétól, ezért a felhozott érvek nem alkalmazhatók ebben a vizsgálatban. Például a kemény rostlemezek ügyében, ahol a brazíliai behozatalt külön értékelték, a brazil behozatal egy nagyon eltérő felhasználású terméktípust érintett. A Bizottság úgy véli, hogy a jelen felülvizsgálatban a behozott karbamid–ammónium-nitrát esetében semmiképpen nem ez a helyzet. A hengerhuzalokkal kapcsolatos ügyben a török behozatal nem halmozottan került figyelembevételre, különösen azért, mert annak árai nagyon magasak voltak, emellett a török és más gazdasági szereplők közötti verseny feltételei nem minősültek hasonlónak, ugyanakkor a Moldovai Köztársaságból érkező behozatal értékelésére elkülönítetten került sor, mivel az nem kínált alá az uniós gazdasági ágazat árainak, és a kárkülönbözet a de minimis kárküszöb alatt volt. A jelenlegi vizsgálatban egyetlen érintett ország sem alkalmaz kirívóan magas árakat, és az áralákínálás jelentős, figyelembe véve az olyan áruk árérzékenységét, mint amilyen a karbamid–ammónium-nitrát is. Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CFI azt állította, hogy a Bizottság nem végzett az alaprendelet 3. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerinti érdemi elemzést (azaz a különböző származású termékek közötti verseny feltételeinek érdemi elemzését), és hogy az Egyesült Államokból, Oroszországból vagy a Trinidad és Tobagóból érkező dömping jellege és forrása eltérő, miután az orosz dömping az állam által előidézett strukturális költségtorzulásokból ered. A Bizottság nem értett egyet ezzel, és megjegyezte, hogy az importált termékek és a hasonló uniós termék közötti verseny feltételeit az alábbi (131) preambulumbekezdés részletesen értékeli, és hogy a dömping jellege az ilyen elemzéssel összefüggésben irreleváns.

(129)

A három érintett országból érkező behozatalra vonatkozóan megállapított dömpingkülönbözetek messze meghaladták az alaprendelet 9. cikke (3) bekezdésében meghatározott de minimis küszöbértéket.

(130)

A behozatal volumene az alaprendelet 5. cikkének (7) bekezdése értelmében egyik érintett ország esetében sem volt elhanyagolható. A felülvizsgálati időszakban a piaci részesedés az Oroszországból érkező behozatal esetében 12,4 %, a Trinidad és Tobagóból érkező behozatal esetében 9,8 %, az Amerikai Egyesült Államokból érkező behozatal esetében pedig 20,6 % volt. Bár a Trinidad és Tobagóból érkező behozatal volumene csökkent a figyelembe vett időszakban, ez a behozatal továbbra is jelentős (9,8 %) piaci részesedéssel rendelkezik az Unióban.

(131)

Az egyrészről az Oroszországból, Trinidad és Tobagóból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból érkező dömpingelt behozatal, másrészről az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat hasonló terméke közötti verseny feltételei hasonlóak voltak. A behozott termékek konkrétabban egymással és az Unióban gyártott hasonló termékkel versenyeztek. Ennek az az oka, hogy az importált és a belföldi termékeket ugyanazon értékesítési csatornákon keresztül és hasonló vevőkategóriáknak értékesítik. A tárolótartályokban gyakran keverik a különböző eredetű karbamid–ammónium-nitrátokat. A felülvizsgálat tárgyát képező termék felcserélhető, homogén áru, és a verseny nagyrészt kizárólag az áron alapult. A figyelembe vett időszakban mind a belföldi gyártók, mind az érintett országok (összevont és egyenkénti) értékesítési árai 2022-ben tetőztek, majd azt követően jelentősen csökkentek. A felülvizsgálati időszak alatt a Trinidad és Tobagó-i importárak lényegében megegyeztek a 2021-es árakkal, az orosz importárak viszont 39 %-kal csökkentek. Az amerikai árak is csökkentek, de kisebb mértékben. Az érintett országok bármelyikéből érkező behozatal árai a felülvizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat uniós értékesítési árai alá estek.

(132)

A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdésében meghatározott követelmények teljesültek, és az Oroszországból, Trinidad és Tobagóból és az Amerikai Egyesült Államokból érkező behozatalt összesítve vizsgálta a kár meghatározása céljából.

(133)

A Bizottság a behozatali volument az Eurostat adatai alapján állapította meg. A Bizottság a behozatal piaci részesedését a behozatali volumen és az uniós felhasználás összehasonlításával állapította meg.

(134)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult:

2. táblázat

A behozatal volumene és piaci részesedése

(135)

Az érintett országokból érkező behozatal 109 %-kal nőtt a figyelembe vett időszakban. Piaci részesedésük növekedése még hangsúlyosabb volt, mivel az érintett behozatal piaci részesedése 171 %-kal, a 2021. évi 15,8 %-ról 42,8 %-ra nőtt a felülvizsgálati időszakban. Mivel az uniós felhasználás ugyanebben az időszakban 23 %-kal csökkent, az érintett országok piaci részesedésének komoly emelkedése nyilvánvalóan a többi piaci szereplő – az uniós gazdasági ágazat – kárára történt.

(136)

A Bizottság az importárakat az Eurostat alapján állapította meg.

(137)

Az érintett országokból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult:

3. táblázat

Importárak (EUR/tonna)

(138)

Az érintett országokból érkező behozatal ára a figyelembe vett időszakban 19 %-kal csökkent. Az importárak 2022-ben az uralkodó piaci feltételek, nevezetesen a magasabb globális gázárak miatt emelkedtek, ami súlyosabb terhet rótt az EU-ra. A felülvizsgálati időszakig azonban a három érintett országból származó behozatal esetében a 2021. évi szint alá estek vissza. A felülvizsgálati időszakban a Trinidad és Tobagó-i importárak szinte megegyeztek a 2021-es árakkal, az orosz importárak viszont 39 %-kal csökkentek. Az amerikai árszintek is csökkentek, de az orosz behozatalhoz képest kisebb mértékben.

(139)

A felülvizsgálati időszak alatti áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:

(140)

Az eredeti vizsgálathoz hasonlóan a Bizottság az uniós gyártók értékesítési árát gyártelepi szintre igazította, kivéve az uniós gazdasági ágazat azon értékesítéseit, amelyeknél kikötőkbe – például Rouenba (Franciaország) és Gentbe (Belgium) – irányuló szállításra került sor. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az uniós gazdasági ágazat értékesítéseinek mintegy 5 %-át kitevő értékesítések gyártelepi árának kiszámítása helyett az e kikötőbe történő szállítás árait kell alkalmazni.

(141)

Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. A Bizottság az összehasonlítás eredményét a mintában szereplő uniós gyártók felülvizsgálati időszakbeli forgalmának százalékában fejezte ki. Az alákínálási különbözet súlyozott átlaga 3,5 % és 18 % között volt, amely a karbamid–ammónium-nitrát termék árérzékeny jellegére tekintettel jelentősnek minősült.

(142)

Emellett az érintett országokból érkező behozatal jelentős árlenyomást fejtett ki. Az árszintek valóban alacsonyabbak voltak az uniós gazdasági ágazat termelési költségeinél a felülvizsgálati időszakban, így az uniós gazdasági ágazat nem tudta nyereséges szintre emelni árait.

(143)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az MHTL arra kérte a Bizottságot, hogy állapítson meg olyan kárkülönbözetet, amely figyelmen kívül hagyja az uniós gazdasági ágazatnak az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszernek (ETS) való megfelelésből eredő várható jövőbeli költségeit. A Bizottság megerősítette, hogy ezeket a költségeket nem veszi figyelembe az alákínálási különbözet kiszámításakor, és hogy a jelenlegi vizsgálatban nem végez áron aluli értékesítésre vonatkozó számítást.

(144)

Az Oroszországtól, Trinidad és Tobagótól, valamint az Amerikai Egyesült Államoktól eltérő harmadik országok esetében a karbamid–ammónium-nitrát-behozatala főként Belaruszból, Ukrajnából, Szerbiából és Egyiptomból érkezett.

(145)

Az Unióba irányuló behozatal (összesített) volumene, valamint az egyéb harmadik országokból érkező karbamid–ammónium-nitrát behozatala terén a piaci részesedés és árak tendenciái a következőképpen alakultak:

4. táblázat

Behozatal harmadik országokból

(146)

Az érintett országoktól eltérő harmadik országokból érkező behozatal 77 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban. A Belaruszból és Ukrajnából érkező behozatal visszaesése a geopolitikai fejleményekkel (pl. az Ukrajna elleni agressziós háborúval és a Belarusszal szemben bevezetett uniós szankciókkal) magyarázható. A felülvizsgálati időszakban az érintett országoktól eltérő harmadik országokból érkező behozatal piaci részesedése csak 2,3 % volt, ami alacsonyabb, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában megállapított 4,1 %-os érték.

(147)

Az uniós gazdasági ágazat helyzetének felmérése valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére.

(148)

A Bizottság a (32) preambulumbekezdésben jelzett módon az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzetének vizsgálatára mintavételt alkalmazott.

(149)

A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a kérelmező által kitöltött makrokérdőíven szereplő adatok alapján értékelte. Az adatok az összes uniós gyártóra kiterjedtek. A Bizottság a mikrogazdasági mutatókat a mintában szereplő uniós gyártók kitöltött kérdőíveiben található adatok alapján értékelte. Az adatok a mintában szereplő uniós gyártókra terjedtek ki. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult.

(150)

A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés.

(151)

A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség.

(152)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az MHTL előadta, hogy a kezdő időpont (2021) félrevezető jellegére tekintettel a kárértékelés torzult. A fél kérte a Covid19-világjárvány és az azt követő körülmények minősítését, valamint annak elismerését, hogy a kárértékelésben azonosított visszaesések kezdő időpontja a kivételes 2021. év volt. A Bizottság nem értett egyet az MHTL-lel abban, hogy a kár értékelése torzult lenne. Az Unióban az agrár-élelmiszeripari láncot – beleértve a műtrágyaágazatot is – alapvető fontosságúnak tekintették a Covid19-világjárvány idején, így a karbamid–ammónium-nitrát szállítása és forgalmazása folytatódott. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a műtrágyaágazatot nem érintette különösen a világjárvány (23), ennélfogva a kárértékeléshez figyelembe vett időszak kezdő időpontja sem ad torz képet a kárról.

(153)

A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

5. táblázat

Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás

(154)

Az Unióban a karbamid–ammónium-nitrátot általában integrált vegyipari üzemekben állítják elő, amelyek több terméket gyártanak. Ebben az összefüggésben a figyelembe vett időszakban a karbamid–ammónium-nitrát termelés 37 %-kal, 3 649 010 tonnáról 2 299 135 tonnára csökkent, ami körülbelül 1,4 millió tonnával kevesebb, mint az eredeti vizsgálat vizsgálati időszakában. A figyelembe vett időszakban zajló példátlan gáz- és energiaválság miatt az uniós gyártók átmenetileg leállították a termelést.

(155)

A termelési kapacitás 2021 és 2022 között csökkent, majd a felülvizsgálati időszak végéig stabil maradt.

(156)

Tekintettel a meglehetősen stabil kapacitásokra és a csökkenő termelésre, a kapacitáskihasználás a 2021. évi 41 %-ról a felülvizsgálati időszakban 28 %-ra csökkent, ami messze elmarad az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatti kapacitáskihasználástól (50 %), és közép- és hosszú távon mindenképpen fenntarthatatlan.

5.5.2.2.   Értékesítési volumen és piaci részesedés

(157)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

6. táblázat

Értékesítési volumen és piaci részesedés

(158)

Az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene 45 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ez éles ellentétben áll az érintett országokból érkező behozatal növekvő szintjével, miközben az uniós felhasználás csökkent.

(159)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 28 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Ez a fejlemény a rossz piaci feltételek, különösen az importált karbamid–ammónium-nitrát alacsony árai miatt következett be. Az uniós gazdasági ágazat veszített piaci részesedéséből az érintett országokból érkező behozatal javára, amelynek piaci részesedése a figyelembe vett időszakban lényegében megháromszorozódott.

(160)

A termelésre, az alacsony kapacitáskihasználásra, az értékesítési volumenre és a piaci részesedésre vonatkozó fenti adatok azt mutatják, hogy az uniós gazdasági ágazat nem tudott növekedni a figyelembe vett időszakban, miközben az érintett országokból érkező behozatal abszolút értékben és piaci részesedést tekintve is nőtt.

(161)

A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

7. táblázat

Foglalkoztatás és termelékenység

(162)

Az uniós gazdasági ágazat romló piaci körülményeire tekintettel az uniós gazdasági ágazat alkalmazottainak száma 19 %-kal csökkent a figyelembe vett időszak alatt. Mivel azonban a termelés ennél is nagyobb mértékű csökkenése miatt ideiglenesen üzembezárásokra került sor, a figyelembe vett időszakban a termelékenység még mindig 22 %-kal csökkent. Az uniós gazdasági ágazat lehetőség szerint arra törekedett, hogy az értékes alkalmazottak elbocsátása helyett a karbamid–ammónium-nitráttal kapcsolatos munkahelyeket a vegyianyaggyártó üzem más részeire csoportosítsa át.

(163)

Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országokból érkező behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra.

(164)

Az érintett országok exportőrei által alkalmazott folyamatos tisztességtelen árképzés lehetetlenné tette az uniós gazdasági ágazat számára, hogy felépüljön az eredeti vizsgálatban megfigyelt dömpinggyakorlat hatásaiból.

(165)

A mintába felvett uniós gyártók uniós piacon, független vevők részére történt értékesítéseinek súlyozott átlagos egységárai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

8. táblázat

Értékesítési árak és előállítási költség az Unióban

(166)

Az értékesítési árakat befolyásolta a kereslet és a kínálat dinamikája, többek között egyes uniós gyártók termelésének ideiglenes korlátozása, ami az uniós értékesítési árak emelkedését jelentette, miközben az uniós piacon csökkent a karbamid–ammónium-nitrát jelenléte. Miután az árak 2022 második negyedévében tetőztek, nevezetesen Oroszország Ukrajna elleni agressziós háborújának a gáz- és energiaárakra gyakorolt hatása miatt, a karbamid–ammónium-nitrát értékesítési árai 2023 közepén csökkentek, majd stabilizálódtak.

(167)

Az értékesítési árak a figyelembe vett időszakban 9 %-kal emelkedtek, míg a termelési egységköltség ugyanebben az időszakban 15 %-kal nőtt. A növekvő előállítási költségeket főként a gáz árának ingadozása határozta meg, amely a karbamid–ammónium-nitrát termelési költségeinek nagy részét tette ki. Az uniós gyártók azonban az érintett országokból érkező alacsony árú karbamid–ammónium-nitrát-behozatal tisztességtelen versenye miatt 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban nem tudták értékesítési árszintjükkel fedezni a karbamid–ammónium-nitrát gyártási költségeit. Ennek eredményeként az uniós gyártók uniós piacon történő karbamid–ammónium-nitrát értékesítése veszteségessé vált.

(168)

A mintában szereplő uniós gyártók átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszak alatt:

9. táblázat

Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség

(169)

A mintában szereplő uniós gyártók alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltsége a figyelembe vett időszakban 7 %-kal nőtt, nevezetesen a bérindexálási kötelezettségvállalások teljesítése miatt. Az egy alkalmazottra jutó munkaerőköltség magasabb volt 2022-ben, a jövedelmezőség csúcsidőszakában.

(170)

A mintába felvett uniós gyártók készleteinek szintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

10. táblázat

Készletek

(171)

A zárókészlet 5 %-kal csökkent a figyelembe vett időszakban, és a termelés százalékában kifejezett készlet kismértékben nőtt. Ezt a tényezőt a Bizottság az eredeti vizsgálat során nem tekintette érdemi kármutatónak, mivel a készletek százalékos aránya az időszak során alacsony volt, és a zárókészletekre szezonális változások hatnak. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy ez a jelenlegi vizsgálatban is így van. A jelenlegi vizsgálatban megállapított készletszintek magasabbak voltak, mint az eredeti vizsgálatban.

(172)

A mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban:

11. táblázat

Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése

(173)

A Bizottság a mintában szereplő uniós gyártók jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A jövedelmezőség a 2021. évi 9,4 %-ról a felülvizsgálati időszakban –7,7 %-ra esett vissza az átlagos értékesítési árak és a termelési költségek (166)–(167) preambulumbekezdésben ismertetett alakulása, az alacsonyabb kapacitáskihasználás és az állandó költségek fedezéséhez szükséges alacsonyabb termelés miatt. 2022 kirívó év volt: a nyersanyag- és energiaárak magasak voltak, ahogy a kínálati zavarokkal összefüggésben a karbamid–ammónium-nitrát ára is. A gyártási ütemtervek megváltozása, az előállítási költségek növekedése és az érintett országokból érkező behozatal következtében nyomott értékesítési árak miatt az uniós gazdasági ágazat veszteséges volt 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban. Ezek a tények nem cáfolhatók a nitrogénágazat haszonkulcsának javulásával, amelyre az MHTL a tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben hivatkozik (24) Európára (Norvégiát is beleértve) vonatkozó piaci értesülésekből származó, a 2025. év egy részét lefedő adatok alapján, amelyek tehát a karbamid–ammónium-nitráténál kiterjedtebb ágazatra, az Uniónál kiterjedtebb földrajzi területre, valamint a felülvizsgálati időszakot követő időszakra vonatkoznak.

(174)

A nettó pénzforgalom az uniós gyártók önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a figyelembe vett időszakban negatívan alakult, és szorosan követte a jövedelmezőségi tendenciát.

(175)

A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. A figyelembe vett időszakban a beruházások megtérülése kedvezőtlenül alakult, ami tükrözi a jövedelmezőséget és a pénzforgalmat illetően korábban ismertetett tendenciákat.

(176)

Az uniós gazdasági ágazat a figyelembe vett időszakban annak ellenére korlátozta a beruházásokat, hogy az integrált vegyi üzembe történő folyamatos beruházás elengedhetetlen a hosszú távú túléléshez. A beruházási szint csökkenését a gyengébb tőkebevonási képesség okozta, amelyet a romló pénzforgalmi helyzet és a kedvezőtlen piaci viszonyok is mutatnak. Az eredeti vizsgálathoz képest alacsonyabb beruházások az energiafogyasztás csökkentésére, az észszerűsítésre és a hatékonyságnövelésre összpontosítottak.

(177)

A figyelembe vett időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítésiár-visszaesést szenvedett el (–9 %), amely a megnövekedett költségekkel (+15 %) együtt a 2021. évi 9,4 %-os nyereségszintet veszteséggé alakította át 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban. E tendenciák miatt jelentős mértékben csökkent a pénzforgalom, a beruházások megtérülése és a beruházások szintje. Jelentős negatív hatások is érezhetők voltak az olyan mennyiségi mutatókban, mint a termelés, amely 37 %-kal csökkent, az értékesítési volumen, amely 45 %-kal és a piaci részesedés, amely a vizsgálati időszakban a 2021. évi 76,6 %-ról 54,9 %-ra esett vissza. Emellett a kapacitáskihasználás aggasztó szintre süllyedt, amely túl alacsony volt a vonatkozó költségek megtérüléséhez. E fejlemények miatt az uniós gazdasági ágazat hátrányos helyzetbe került. A vizsgált mutatók egyike sem mutatott fellendülést vagy pozitív fejleményt.

(178)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az MHTL nem értett egyet azzal, hogy a vizsgált kármutatók nem mutattak felépülést vagy pozitív fejleményt. A Bizottság elutasította az MHTL észrevételeit, mivel azok egyes évek bizonyos fejleményein és a tények valótlan bemutatásán alapultak. Az MHTL például azt állította, hogy az uniós gazdasági ágazat termelési volumene a felülvizsgálati időszakban a figyelembe vett időszak kezdete óta a legmagasabb szintre nőtt, ami teljes mértékben téves (lásd az 5. táblázatot). A fél hivatkozott továbbá „az uniós gazdasági ágazat kapacitáskihasználási arányának jelentős javulására” a felülvizsgálati időszak alatt (a 2022. évi 25 %-ról 28 %-ra nőtt), ami figyelmen kívül hagyja a 2021. évet és azt a tényt, hogy az 5. táblázat egyértelműen a kapacitáskihasználás csökkenését mutatja a figyelembe vett időszak alatt (–33 %). Az MTHL pozitív fejleménynek tekintette, hogy 2023 és a felülvizsgálati időszak között abszolút értékben kisebb mértékben csökkent az értékesítési volumen (– 112 693 tonna, 6. táblázat), mint az ugyanebben az időszakban az érintett országokból érkező behozatal volumene (– 210 254 tonna, 2. táblázat), tévesen mutatva be azt, hogy a figyelembe vett időszakban az érintett országokból érkező behozatal csaknem megháromszorozta piaci részesedését, míg az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 28 %-kal csökkent.

(179)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszakban az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében vett jelentős kár érte.

(180)

Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CFI azt állította, hogy a Bizottság ezt nem tette meg, és hogy a Bizottságnak meg kellett volna vizsgálnia más ismert tényezők hatásait, amelyek az uniós gazdasági ágazat romlását okozták azt megelőzően, hogy az amerikai behozatal újraindult volna. A Bizottság megalapozatlannak találta és elutasította a CFI állítását, valamint gondoskodott arról, hogy az érintett országokból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen előidézett kárt ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: az egyéb harmadik országokból érkező behozatal hatásai, az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye, a karbamid–ammónium-nitrát uniós gazdasági ágazat általi behozatala, a növekvő előállítási költségek és a csökkenő uniós felhasználás.

(181)

A figyelembe vett időszak alatt az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene jelentősen csökkent az uniós piacon, mivel uniós értékesítése 45 %-kal visszaesett. Mivel a felhasználás 23 %-kal csökkent, az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése 76,6 %-ról 54,9 %-ra csökkent.

(182)

Az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésének csökkenése az érintett országokból érkező behozatalnak tudható be, amely 15,8 %-ról 42,8 %-ra növelte piaci részesedését. Az Ukrajna elleni orosz agressziós háború kezdetét követően az energia ára jelentősen emelkedett, ami a termelési költségek gyors emelkedését eredményezte. Ugyanakkor a behozatal volumene exponenciálisan nőtt.

(183)

A hatályban lévő vámok rögzített vámok, amelyek megállapítására akkor került sor, amikor a karbamid–ammónium-nitrát árai a figyelembe vett időszak áraihoz képest alacsonyak voltak. Az uniós gazdasági ágazat átlagos értékesítési ára 2017/2018-ban 127 EUR/tonna volt, vagyis az eredeti vizsgálat során a specifikus vám összegének kiszámításához használt időszakban, míg az uniós gazdasági ágazat felülvizsgálati időszakban megfigyelt átlagos értékesítési ára az erősen megnövekedett költségek miatt több mint kétszerese volt. Következésképpen a specifikus vám hatékonysága erősen csökkent, és az érintett országokból érkező behozatal már 2022-ben is pusztító mennyiségi hatással járt, amikor a karbamid–ammónium-nitrát ára ugrásszerűen nőtt, és a rögzített dömpingellenes vámok a végleges árnak igen csekély részét tették ki. Miután 2022-ben volumen és piaci részesedés tekintetében is jelentős veszteség érte, 2023-tól az uniós gazdasági ágazat a dömpingelt behozatal tisztességtelen versenye miatt az értékesítési áraiban nem tudta áthárítani a költségnövekedést, és 2023-ban és a felülvizsgálati időszakban jelentős veszteségeket szenvedett el.

(184)

Egyértelmű tehát, hogy az alacsony – az uniós gazdasági ágazat árainak alákínáló és azokat lenyomó – árú behozatal nagymértékű növekedése jelentős mértékben hozzájárult az uniós gazdasági ágazat gazdasági mutatóinak gyors romlásához. E hatást két termékspecifikus tényező súlyosbította. Először is a karbamid–ammónium-nitrát olyan áru, amelynek vásárlásakor a vevők szinte kizárólag az ár alapján döntenek. Ezért a csupán kis mértékű árkülönbségnek is lehet jelentős következménye. Másodszor: a karbamid–ammónium-nitrát a műtrágyák nagy részétől eltérően folyékony termék, amely különleges tárolótartályokat igényel. Ezért azoknak az uniós gyártóknak, amelyek elérik a karbamid–ammónium-nitrát tárolási kapacitására vonatkozó korlátjukat, a készleteiket a piacon uralkodó árakon kénytelenek továbbítani az értékesítési láncba, még akkor is, ha az ottani árak alacsonyak.

(185)

A CFI kijelentette, hogy az EU-ba irányuló kínálata keresletorientált, semmint kínálatvezérelt, azonban a jelen elemzés szempontjából lényegtelen, hogy a CFI keres-e vevőket, vagy a vevők keresnek-e szállítót. A CFI továbbá azt állította, hogy legjobb esetben is gyenge korreláció áll fenn az USA-ból érkező behozatal és az uniós gyártók teljesítményének csökkenése között, hogy a Bizottság tévesen tulajdonította a behozatal hatásának a különböző független piaci fejleményeket, és hogy a Bizottságnak a szójafehérje-vizsgálathoz (25) hasonló következtetést kell levonnia, amelynél a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár közötti ok-okozati összefüggés megszakadt. Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CFI úgy ítélte meg, hogy a kár tendenciái nem egyeztethetők össze az Egyesült Államokból érkező behozatallal. E tekintetben előadta, hogy az uniós gazdasági ágazat teljesítménye már 2021-ben csökkent, tehát már azelőtt, hogy az Egyesült Államokból érkező behozatal újra belépett volna az Unióba. A Bizottság nem értett egyet ezzel, és emlékeztette a CFI-t arra, hogy az eredeti vizsgálat megállapította az ok-okozati összefüggést, és hogy a jelenlegi hatályvesztési felülvizsgálatban a kár elemzése elsősorban arra a kérdésre összpontosít, hogy az uniós gazdasági ágazat felépült-e a dömpingelt behozatal által korábban okozott kárból, és hogy ez a kár az intézkedések hatályvesztése esetén folytatódna-e vagy megismétlődne-e. Továbbá a szójafehérjével kapcsolatos vizsgálattal ellentétben a jelenlegi vizsgálat egyértelmű ok-okozati összefüggést állapított meg az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal – beleértve az Egyesült Államokból érkező behozatalt is – és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett jelentős kár között. A fenti (182) preambulumbekezdésben említettek szerint az érintett országokból érkező behozatal piaci részesedése a 2021. évi 15,8 %-ról a felülvizsgálati időszakban 42,8 %-ra nőtt. Az USA-ból érkező behozatal piaci részesedése a 2021. évi 0 %-ról a felülvizsgálati időszakban 20,6 %-ra emelkedett. Ezenkívül a megállapított dömpingkülönbözetek jóval meghaladták a de minimis szintet a három érintett ország esetében.

(186)

A harmadik országokból érkező behozatal drágább volt, mint az érintett országokból érkező behozatal. A harmadik országokból érkező behozatal volumene szintén jelentősen csökkent, 2021-ben 7,6 %-os, a felülvizsgálati időszakban azonban legfeljebb 2,3 %-os piaci részesedést képviselt. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen behozatal nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

(187)

A vizsgálat során az együttműködő importőr, az Union InVivo megjegyezte, hogy a Belaruszból érkező behozatalnak az uniós szankciókat követő visszaesése miatt a behozatal más származási országokra szerveződött át, miközben az uniós gyártók kevesebb karbamid–ammónium-nitrátot állítottak elő. A Bizottság megállapította, hogy a belarusz karbamid–ammónium-nitrát behozatala geopolitikai okok és az EU által bevezetett szankciók miatt valóban jelentősen csökkent. A Bizottság azonban azt is megjegyezte, hogy a Belaruszból érkező behozatal piaci részesedése 2021-ben 4,7 %-os, míg az érintett országokból érkező behozatalé ugyanabban az évben több mint háromszor nagyobb, 15,8 %-os volt. Emellett míg a Belaruszból érkező behozatal a – szankciókat megelőző – 2021. év óta 120 271 tonnával csökkent, az érintett országokból érkező behozatal ugyanebben az időszakban 582 869 tonnával, azaz e volumen közel ötszörösével nőtt. A Belaruszból érkező behozatal visszaesése ezért nem magyarázza az érintett országokból érkező behozatal erőteljes jelenlétét és növekedését a figyelembe vett időszakban.

(188)

A vizsgálat során a Bizottság az együttműködő exportáló gyártók az uniós gyártók hátrányos helyzetét az uniós gazdasági ágazat csökkenő exportjának tulajdonította.

(189)

A mintában szereplő uniós gyártók exportvolumene a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban:

12. táblázat

A mintában szereplő uniós gyártók exportteljesítménye

(190)

A figyelembe vett időszakban a kivitel az uniós gazdasági ágazat karbamid–ammónium-nitrát gyártásának átlagosan 16 %-át tette ki. Emellett az exportértékesítés csökkenése korlátozott volt az uniós értékesítés visszaeséséhez képest, még relatív értelemben is, emellett az uniós gazdasági ágazat exportárai ingadoztak, esetenként meghaladták az uniós piacon alkalmazott árait. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gyártók exportteljesítménye nem járult hozzá az uniós gazdasági ágazatot ért kárhoz.

(191)

A CFI előadta, hogy az uniós gyártók az általuk végső soron elszenvedett kárt saját maguknak okozták, mivel egyes uniós gyártók az érintett országokból vásároltak karbamid–ammónium-nitrátot. A vizsgálat megállapította, hogy a mintában szereplő, a CFI által említett uniós gyártó a nehéz piaci körülményekre tekintettel kivételesen kis mennyiségű karbamid–ammónium-nitrátot vásárolt bizonyos megrendelések teljesítése érdekében. Ezek a műveletek nem gyakoroltak olyan mértékű jelentős hatást az uniós gazdasági ágazat általános hátrányos helyzetére, hogy az ok-okozati összefüggés ne lenne valós vagy lényeges. A Bizottság ezért elutasította az állítást.

(192)

Az együttműködő exportáló gyártók, az AFCOME szövetség (26) és az Union InVivo kijelentette, hogy a kárt az okozta, hogy (egyes) uniós gyártók magas árat fizetnek a gázért/energiáért és/vagy túlságosan függenek az orosz gáztól (amelyet Oroszország fegyverként használ), és/vagy költségstruktúrájuk nem hatékony, ami korlátozza a külső sokkhatásokra való reagálási képességüket., és/vagy az ammóniaüzemek átmeneti bezárása miatt alacsony a kihasználtságuk. Az együttműködő exportáló gyártók hozzátették, hogy e körülmények némelyike példa nélküli, kivételes és egyre kisebb valószínűséggel ismétlődhet meg, bár a tájékoztatási szakaszban a CFI meglehetősen strukturális jellegűeknek tartotta az Unió ellátási nehézségeit. Az MHTL azt állította, hogy azok a körülmények, amelyek között az uniós gyártók negatív teljesítményére sor került, kivételes jellegűek voltak, a (kérelemben) rendelkezésre álló adatok pedig határozottan jelzik, hogy az uniós gazdasági ágazat jól halad az e hatásokban való felépülésben, és helyzete továbbra is folyamatosan javul. Az érdekelt felek tájékoztatását követően az AFCOME, az INOXA (27) és az Union InVivo kitartott amellett, hogy az érintett országok az uniós gyártókhoz képest alacsonyabb áron fértek hozzá a gázhoz, a CFI pedig annak elemzését kérte, hogy a műtrágyaágazat teljesítménye az Unióban az uniós földgázintenzív iparágak – többek között az acél-, a cement-, az üveg- és a papíripar – állítólagos szélesebb körű összeomlását tükrözi-e.

(193)

A Bizottság elutasítja az állításokat, mivel egyenlő versenyfeltételek mellett – a földgázigényes, a karbamid–ammónium-nitráttól eltérő ágazatok helyzetétől függetlenül – a karbamid–ammónium-nitrát uniós gyártóinak minden esetben képesnek kellett volna lenniük arra, hogy fenntartható/nyereséges szintre emeljék értékesítési áraikat, aminek az ellenkezőjét a jelenlegi vizsgálat igazolta. Azt is meg kell jegyezni, hogy a gáz-/energiaárak és -költségek figyelembe vett időszakban bekövetkezett alakulása ebben az esetben nem magyarázhatta a csökkenő nyereséget, mivel 2022-ben, amikor a gáz-/energiaárak és -költségek tetőztek, az uniós gazdasági ágazat nyereséges volt. Az Unióban és az érintett országokban alkalmazott gázárak közötti különbség nem indokolja a megállapított dömpinget.

(194)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az MHTL vitatta a Bizottság fenti értékelését. A fél számára – mindent azonosnak tekintve – nem minden körülmények között következik automatikusan, hogy az eladó saját költségei fedezése érdekében a végtelenségig képes növelni eladási árát, mivel az eladó áremelési képességét más korlátok befolyásolják, mint például a kereslet és a kínálat alakulása, valamint annak kilátása, hogy a vevők a versenytársakhoz pártolnak. A Bizottság elutasította az MHTL megfontolásait, miután azok figyelmen kívül hagyják, hogy egyenlő versenyfeltételek mellett az uniós gyártóknak a gázárak csökkenését követően (a figyelembe vett időszak második felében) képesnek kellett volna lenniük a költségnövekedés áthárítására ahelyett, hogy veszteséget szenvednének el.

(195)

Az 1. táblázat azt mutatja, hogy az uniós piaci felhasználás összességében 23 %-kal csökkent. A nitrogénműtrágyák iránti kereslet általában csökkenő tendenciát mutat, mert felhasználási aránya a közelmúltban a kihívásokkal teli éghajlati viszonyok, a változó környezetvédelmi szabályozási keretek és geopolitikai tényezők miatt stabilan csökkent. Nem egyértelmű, hogy a csökkenő tendencia mekkora valószínűséggel folytatódik a jövőben, különösen a karbamid–ammónium-nitrát tekintetében. A jövőbeli tendenciákat illetően a CFI megjegyezte, hogy bár a karbamid–ammónium-nitrát iránti kereslet 2020 és 2024 között ingadozott, az előrejelzések szerint a karbamid–ammónium-nitrát iránti globális és uniós kereslet egyaránt növekedni fog (a fél mindezt nem számszerűsítette).

(196)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CFI annak elemzését kérte, hogy a karbamid–ammónium-nitrát uniós gyártók általi uniós értékesítési volumenének csökkenése a kereslet visszaeséséből eredt-e, és hogy az uniós felhasználás mérséklődése csökkentette-e az uniós gyártók kapacitáskihasználását, az állandó költségek fedezésére való képességét, valamint jövedelmezőségét. E tekintetben a Bizottság emlékeztet arra, hogy a fenti 5.2., 5.5.2.1., 5.5.2.2. és 5.5.3.4. szakasz elemezte az uniós felhasználás, az uniós kapacitáskihasználás, az uniós gyártók uniós értékesítései és jövedelmezősége terén megfigyelhető tendenciákat.

(197)

A Bizottság megállapítása szerint annak ellenére, hogy a figyelembe vett időszakban összességében csökkent a karbamid–ammónium-nitrát uniós felhasználása, az érintett országokból érkező behozatal az említett időszakban folyamatosan nőtt, az egyéb behozatal és az uniós gazdasági ágazat értékesítésének kárára. A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy bár a kereslet alakulása hozzájárulhatott az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kárhoz, a kár fő oka továbbra is a dömpingelt behozatal volt. Más szóval az uniós felhasználás csökkenésének hatásai nem zárták ki a dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazatot ért kár közötti ok-okozati összefüggés valós vagy jelentős voltát.

(198)

A fentiek alapján a Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országokból érkező behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, miközben a felhasználás csökkenése hozzájárulhatott ahhoz. Az egyéb tényezők nem járultak hozzá a megállapított kárhoz.

(199)

A Bizottságnak a (179) preambulumbekezdésben foglalt következtetései szerint az uniós gazdasági ágazatot a felülvizsgálati időszak alatt jelentős kár érte. A Bizottság ezért az alaprendelet 11. cikke (2) bekezdésének megfelelően megvizsgálta, hogy az intézkedések hatályvesztése esetén valószínűsíthető-e az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal által okozott kár folytatódása.

(200)

Ezzel kapcsolatban a Bizottság a következőket elemezte: az érintett országokban rendelkezésre álló termelési kapacitást és szabad kapacitást, az érintett országból érkező behozatal dömpingellenes intézkedések hiányában várható árszintjét és annak az uniós gazdasági ágazatra gyakorolt hatását, valamint az uniós piac vonzerejét.

(201)

A Bizottság megjegyezte, hogy a fent említett elemek elemzése egyértelműen alátámasztja a kár folytatódásának megállapítását. Ennek dacára a figyelembe vett időszakban a dömpingellenes vámok kivetése ellenére is történt behozatal az érintett országokból, amelyekkel együttesen ugyanezek az elemek egyértelműen azt jelzik, hogy az intézkedés megújítása nélkül a kár megismétlődne.

(202)

A (94), (99) és (103) preambulumbekezdésben említettek szerint a három érintett országban jelentős kihasználatlan termelési kapacitás áll rendelkezésre. Az érintett országok valamennyi exportőre képes gyorsan növelni az Unióba irányuló kivitelét, amint azt a mindhárom érintett országból érkező behozatal 2021 és 2022 közötti jelentős növekedése is mutatja. Együttes becsült szabad kapacitásuk mintegy kétmillió tonna volt, ami a felülvizsgálati időszakban az uniós felhasználás kétharmadának felel meg. Azt is meg kell jegyezni, hogy a két érintett országban (Oroszország, valamint Trinidad és Tobago) egyáltalán nincs belföldi piac, vagy annak mérete csekély.

(203)

Az érintett országokból érkező behozatal a felülvizsgálati időszak alatt alákínált az uniós gazdasági ágazat uniós árainak. Az Oroszországból érkező behozatal esetében 18 %-os, a Trinidad és Tobagóból érkező behozatal esetében 12 %-os, az USA-ból érkező behozatal esetében pedig 3,5 %-os súlyozott átlagos alákínálási különbözetet volt kimutatható. Az intézkedések hatályvesztése esetén az áralákínálás és az árlenyomás várhatóan folytatódni fog, ami tovább súlyosbítja az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt. Az Egyesült Államok esetében az áralákínálás és az árlenyomás mértéke emelkedne, ha az alábbi (209) preambulumbekezdésben említett körülmények megvalósulnának.

(204)

A következő szakaszban részletezett módon az együttműködő exportáló gyártók néhány harmadik országba exportáltak karbamid–ammónium-nitrátot, az uralkodó piaci feltételektől függő árakon. Az Unióban alkalmazandó dömpingellenes intézkedések hiányában az érintett országokból az Unióba irányuló behozatal ára alacsonyabb lesz, és vonzóbbá válik. Meg kell jegyezni, hogy a CFI volt az egyetlen olyan együttműködő exportáló gyártó, amely jelentős belföldi piaccal rendelkezett.

(205)

Mivel Oroszországban az államilag rögzített, mesterségesen alacsony és ennélfogva torzult gázárak általánosan jellemzőek, emellett célzott kettős gázárpolitikát alkalmaznak, az orosz gázt a karbamid–ammónium-nitráttal foglalkozó belföldi gazdasági ágazatnak mesterségesen alacsony áron, az Unióba irányuló gázt ezzel szemben nagyon magas exportárakon értékesítik. A kettős gázárpolitika hatásait tovább súlyosbította az Unióban kialakult példa nélküli gázválság. Következésképpen Oroszország várhatóan folytatja a karbamid–ammónium-nitrát olcsó, az uniós gazdasági ágazat árai alá kínáló exportját.

(206)

A 4. szakaszban említettek szerint az uniós piac mind mérete, mind pedig az árak szempontjából vonzó. A karbamid–ammónium-nitrátot csak Nyugat-Közép-Európában, az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában, Argentínában és Ausztráliában használják, éves kereskedelmi forgalma világszerte mindössze 4–5 millió tonna (28). Az Unió a világ második legnagyobb karbamid–ammónium-nitrát piaca. A CFI megjegyezte, hogy bár a kereslet 2020 és 2024 között ingadozott, az előrejelzések szerint mind a globális, mind az uniós karbamid–ammónium-nitrát iránti kereslet növekedni fog. Az uniós piac az árak szempontjából továbbra is vonzó, mivel a műtrágyákat használó mezőgazdasági termelők hozzáférnek értékes finanszírozási forrásokhoz, a precíziós trágyázási technikák infrastruktúrájához és egyéb erőforrásokhoz. A hatályban lévő intézkedések nem akadályozták meg az érintett országokat abban, hogy piaci részesedésüket az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatti 37,7 %-ról e vizsgálat felülvizsgálati időszakára 42,8 %-ra növeljék.

(207)

Általánosságban az exportőrök jól bejáratott műtrágya-forgalmazási csatornákkal rendelkeznek az Unióban, ami logisztikai szempontból megkönnyíti számukra a kivitelt. 2022-ben – amikor az érintett országokból az Unióba érkező behozatal volumene mintegy 1,5-szer nagyobb volt, mint 2021-ben – különösen erős volt a kapacitásuk arra, hogy gyorsan jelentős mennyiségeket küldjenek az Unióba. Oroszország 2021 végén kvótákat állapított meg az ásványi műtrágyák kivitelére, végrehajtásuk és kiterjesztésük azonban csekély hatást gyakorolt az exportvolumenre (29).

(208)

Emellett a karbamid–ammónium-nitrát felhasználása, amely az Unióban már meglévő speciális infrastruktúrát igényel, nem állítható elő könnyen az új piacokon.

(209)

Emellett az uniós piac vonzereje növekedni fog, ha az Egyesült Államokból származó karbamid–ammónium-nitrátra kivetett vámok a jelenlegi 6,5 %-ról nullára csökkennek (30). További karbamid–ammónium-nitrát mennyiségek várhatók az Egyesült Államokból az Egyesült Államok kereskedelempolitikájában a közelmúltban bekövetkezett változás miatt (31), amely végül megszüntette az Egyesült Államok által bizonyos behozatalokra, többek között a karbamid–ammónium-nitrátra alkalmazni kívánt vámokat. Ez valószínűleg új lendületet ad a versenynek a karbamid–ammónium-nitrát egyesült államokbeli belföldi piacán, majd e piac telítődését és ennek következtében a karbamid–ammónium-nitrátnak az Egyesült Államokból az uniós prémiumpiacra való átirányítását eredményezi.

(210)

A fenti megfontolások alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatályvesztése minden valószínűség szerint az érintett országból érkező, kárt okozó árszintű, dömpingelt behozatal jelentős növekedéséhez vezetne, és ezért tovább súlyosbítaná az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kárt. Mindez súlyosan veszélyeztetné az uniós gazdasági ágazat életképességét.

(211)

Az együttműködő exportáló gyártók az uniós gazdasági ágazat fellendülésének jeleként értékelték, hogy a felülvizsgálati időszakban 2023-hoz képest nőtt az uniós gyártók termelése vagy piaci részesedése. Az érdekelt felek tájékoztatását követően az MHTL rámutatott arra, hogy a földgázárak felülvizsgálati időszakot követő csökkenése következtében javultak az uniós gazdasági ágazat működési feltételei, ami a fél véleménye szerint ellentmond az uniós gazdasági ágazatot ért jelentős kár folytatódásának valószínűségére vonatkozó bármely következtetésnek. E megfontolások a fenti 5.5.2. és 5.5.3. szakaszban szereplő elemzés fényében nem kérdőjelezhetik meg a fenti preambulumbekezdésben foglalt következtetést.

(212)

Az intézkedések hatályvesztése esetén a jelentős kár valószínűleg megismétlődne. Az intézkedések megújításának hiányában minden valószínűség szerint ugrásszerűen megnő az érintett országokból kárt okozó árakon érkező dömpingelt behozatal. Az érdekelt felek végső tájékoztatását követően a CFI hibás dömpingelemzésre hivatkozva mindkét állítást megkérdőjelezte azok amerikai behozatalt érintő vonatkozásaiban. A CFI ezzel kapcsolatos állításaival a fenti 4.3.3. szakasz foglalkozott. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országokból érkező, kárt okozó dömpingelt behozatal megugrásának kockázata az exportáló országok jelentős szabad kapacitása miatt jelentős. Az exportárakra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok továbbá arra utalnak, hogy a karbamid–ammónium-nitrát uniós árai továbbra is vonzóak lesznek, szem előtt tartva, hogy egyetlen más célpiac sem képes felvenni az együttműködő uniós exportáló gyártók által értékesített mennyiséget. A (206) preambulumbekezdésben említettek szerint nagyon kevés országban használnak karbamid–ammónium-nitrátot.

(213)

Az alaprendelet 21. cikke alapján a Bizottság megvizsgálta, hogy a meglévő dömpingellenes intézkedések fenntartása ellentétes lenne-e az Unió egészének érdekével. Az uniós érdek meghatározása az összes különböző érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök, a felhasználók és más gazdasági szereplők érdekeit is.

(214)

Az Unióban mintegy 20 ismert karbamid–ammónium-nitrát gyártó található. Az uniós termelési volumen közel 70 %-át lefedő uniós gyártók működtek együtt a vizsgálatban. Egyik sem ellenezte a vizsgálatot.

(215)

A kínálat és az ingadozó árak tekintetében kihívást jelentő műtrágyapiac összefüggésében a hatályban lévő intézkedések várható hatását felhígították a karbamid–ammónium-nitrát magas árai, ennek következtében az uniós gazdasági ágazat érdemi felépülése elmaradt. Az intézkedések hatályon kívül helyezése valószínűleg negatív hatással lesz az uniós gazdasági ágazatra az érintett országokból érkező kárt okozó behozatal valószínű növekedése miatt, ami alacsonyabb értékesítési volument és árakat eredményez, súlyosbítva a pénzügyi veszteségeket és tovább rontva az uniós gazdasági ágazat beruházási képességét. Az intézkedések kiterjesztése lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy folytassa működését, rendszeres ellátást kínáljon a felülvizsgálat tárgyát képező termékből, megtartsa a munkahelyeket, beruházzon a zöldebbé válás érdekében, és fenntartható szintre javítsa jövedelmezőségét.

(216)

A német mezőgazdasági termelők képviselői kijelentették, hogy a CBAM (32) szükségtelenné tenné a dömpingellenes vámokat. A Bizottság elutasította az állítást, mivel a CBAM a dömpingtől eltérő kérdésekkel foglalkozik (célja a kibocsátásáthelyezés elleni küzdelem). Továbbá semmi nem utal arra, hogy a CBAM leállítja a karbamid–ammónium-nitrát behozatalát, még akkor sem, ha az AGPB (33) és az Union InVivo szerint logikusan lehet számítani visszatartó hatásra.

(217)

Két független importőr adott választ a kérdőívre, és volt hajlandó további együttműködésre a vizsgálatban. Mindketten támogatták az Oroszországból származó karbamid–ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó intézkedések geopolitikai okokból történő megújítását.

(218)

A karbamid–ammónium-nitráttal kapcsolatos tevékenységek a két együttműködő importőr egyike – a tagjai nevében eljáró szövetkezetek szövetsége, amely 2023-ban a felülvizsgálat tárgyát képező termék uniós piacának több mint 20 %-át szolgálta ki – tevékenységeinek kis részét tették ki. A másik, a karbamid–ammónium-nitrát gyártáshoz szorosabban kapcsolódó importőr eladási árait a karbamid–ammónium-nitrát piacának alakulásától függően igazította ki. A két együttműködő importőr a termékek és/vagy szolgáltatások széles skáláját kínálta és számos beszerzési forrással rendelkezett.

(219)

Az intézkedések kiterjesztéséből eredő, az uniós importőrökre gyakorolt kedvezőtlen hatások jelentősége kisebb, mint az intézkedések uniós gazdasági ágazatra gyakorolt kedvező hatása. Az intézkedések kiterjesztésének célja az egyenlő versenyfeltételek támogatása, amelynek előnyeiből minden érdekelt fél részesülhet. Emellett az importőrök általánosságban a műtrágyák és/vagy szolgáltatások széles skáláját kínálják és számos beszerzési forrással rendelkeznek. Az ügyben érintett felek többsége – az importőröket is beleértve – azt állította, hogy az intézkedésekből (esetlegesen) adódó áremelések kárvallottjai végső soron a karbamid–ammónium-nitrát végső felhasználói, a mezőgazdasági termelők lennének.

(220)

A felhasználók érdekeit képviselő felek nem nyújtottak be kitöltött kérdőívet.

(221)

Jelentkeztek viszont az érintett mezőgazdasági szövetkezeteket és/vagy mezőgazdasági termelőket az Unióban (Copa-Cogeca), valamint Ausztriában, Belgiumban (Vallónia), Dániában, Finnországban, Franciaországban, Írországban, Lengyelországban, Németországban és Portugáliában képviselő szövetségek. Egyik sem vitatta az Oroszországból származó karbamid–ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó intézkedések geopolitikai okokból történő megújítását. A többi érintett országból származó karbamid–ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó intézkedések megújítását azonban azzal az indokkal vitatták, hogy az intézkedések kárt okoznak a mezőgazdasági termelőknek. Az együttműködő exportáló gyártók hasonló álláspontot képviseltek, és ezzel kapcsolatban dokumentumokat nyújtottak be. Egyes francia szövetségek és szövetkezeti csoportok, amelyek a mezőgazdasági termelők nevében mezőgazdasági készleteket vásárló beszerzési platformként működnek, az intézkedések francia mezőgazdasági termelőkre gyakorolt negatív hatását észrevételezve felvetették, hogy a mezőgazdasági termelők a karbamid–ammónium-nitrátra kivetett dömpingellenes vámok megfizetésével finanszírozzák az Unió területén kialakult gázhiányt.

(222)

A mezőgazdasági termelőket képviselő szövetségek állítása szerint a mezőgazdasági termelők (és/vagy más gazdasági szereplők) számára a helyettesítő termékek köre korlátozott vagy nincsenek is ilyenek, mert nincs elegendő nitrogénműtrágya-gyártás az Unióban. A felek által a karbamid–ammónium-nitrát uniós gyártására vonatkozó állításaik alátámasztása céljából bemutatott egyes adatkészletek azonban hiányosak voltak.

(223)

Egyes észrevételek a karbamid–ammónium-nitrát költségeinek egy adott gazdaságban fennálló jelentőségére vonatkoztak (azonban azok számszerűsítése eltért az egyes felek között (34)), és/vagy jelezték, hogy a mezőgazdasági termelők évek óta több olyan nehézséggel találják magukat szemben, mint például a rossz termés, az alacsony felvásárlási árak, a rossz időjárás vagy az erős piaci verseny; kiemelték továbbá a munkahelyek veszélyeztetését. E felek szerint a dömpingellenes intézkedések fenntartása arra kényszerítene néhány mezőgazdasági termelőt, hogy leálljanak a termeléssel, és/vagy egy olyan ágazatot károsítana, amely változékony piaci környezetben működik, mert a mezőgazdasági termelők nem tudják áthárítani a költségeket, és egy globalizált piacon kell versenyképesnek maradniuk. Az érdekelt felek tájékoztatását követően az AGPB azt állította, hogy az Unióban több ezer szakosodott gabonatermesztő gazdaság működik, amelyek több ezer munkahelyet biztosítanak, többek között upstream és downstream tevékenységekben. Egyik fél sem számszerűsítette azonban az esetlegesen érintett munkahelyek számát, és/vagy támasztotta alá konkrét bizonyítékokkal, hogy ezek veszélyeztetettek-e, illetve mekkora számban.

(224)

A Bizottság elismerte, hogy az intézkedések hatása a gazdaság típusától vagy a gazdálkodási gyakorlattól függően változhat, ugyanakkor említést érdemel, hogy a Bizottság az eredeti vizsgálatban azt is megállapította, hogy a karbamid–ammónium-nitrát az Unió összes mezőgazdasági termelési költségének kevesebb mint 1 %-át teszi ki. Ez a százalékos arány a jelenlegi vizsgálat során nem vitatott. A tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az AGPB azt állította, hogy a százalékos arány jelentős összeget képvisel.

(225)

Megállapítást nyert, hogy az intézkedésekből eredő áremelkedés nem gyakorol jelentős hatást sem az uniós mezőgazdasági ágazat egészére, sem a karbamid–ammónium-nitrát felhasználását igénylő fő uniós termény (azaz a búza) kivitelére: Az uniós búzaexport a 2021/2022-es 32,3 millió tonnáról 2022/2023-ban 35,1 millió tonnára, majd 2023/2024-ben 38,9 millió tonnára nőtt (35). E tekintetben az érdekelt felek tájékoztatásával kapcsolatos észrevételeiben az AGPB kijelentette, hogy a Bizottság figyelmen kívül hagyta, hogy az uniós búzaexport 2024-ben számos okból, köztük kiemelten a műtrágyaárak emelkedése miatt csökkent, és hogy számos szakosodott gabonatermesztő gazdaság 2024-ben és 2025-ben negatív jövedelemmel rendelkezett volna. A Bizottság megállapította, hogy az AGPB utóbbi nyilatkozata ellentmond az AGPB azon megfontolásainak, amelyek szerint nincs összefüggés a búzaexport 2021/2022-es, 2022/2023-as és 2023/2024-es növekedése és a műtrágyaárak között (a műtrágyákat 18 hónappal a betakarítás előtt vásárolják meg). A Bizottság végül emlékeztetett az eredeti vizsgálat során tett azon megállapítására, hogy nincs összefüggés a mezőgazdasági inputok költségváltozása és a mezőgazdasági termelők jövedelme között.

(226)

Mivel a karbamid–ammónium-nitrát műtrágyaként történő felhasználása nagyon változatos, növényenként, régiónként stb. igen eltérő képet mutat, a Bizottság az eredeti vizsgálathoz hasonlóan elsősorban az intézkedések fenntartásának potenciális hatását vizsgálta azon gazdaságokra vonatkozóan, amelyek a közönséges búzára szakosodtak (a karbamid–ammónium-nitrátot főként ennél használják), Franciaországban (az Unió fő búzatermesztő országában) találhatóak és kizárólagos nitrogénműtrágya forrásként karbamid–ammónium-nitrátot használnak. A Bizottság emlékeztet arra, hogy Franciaország a felülvizsgálat tárgyát képező termék második legnagyobb felhasználó országa a világon, és 2023-ban a felülvizsgálat tárgyát képező termék európai felhasználásából 52 %-os arányt képviselt (36).

(227)

2023-ban a szántóföldi növényekre szakosodott francia gazdaságokban a műtrágyák az összes köztes input 22,7 %-át tették ki (37). A szakosodott francia mezőgazdasági termelők, amelyek fő terménye (30 %-ot meghaladó aránnyal) a búza, teljes termelési költségeik 27,3 %-át fordították műtrágyára. E gazdaságok esetében a karbamid–ammónium-nitrát a teljes termelési költség mintegy 19,1 %-át tette ki, amelyen belül 1,53 % adódott a jelenlegi dömpingellenes vámokból (38). A COPA-COGECA vitatta a felülvizsgálati időszakra vonatkozó 1,53 %-os megállapítást, de nem nyújtott be alternatív számítást.

(228)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a mezőgazdasági termelők gazdasági helyzetét befolyásoló számos egyéb tényező ellenére a karbamid–ammónium-nitrátra vonatkozó jelenlegi dömpingellenes intézkedések költséghatása a „legrosszabb forgatókönyv” szerint továbbra is korlátozott a mezőgazdasági termelők számára, szem előtt tartva azt is, hogy az Unióban számos gazdaság több növénykultúrára támaszkodik. A tájékoztatással kapcsolatos észrevételeiben az AGPB nem értett egyet ezzel a következtetéssel azon az alapon, hogy a figyelembe vett gazdaságok természetüknél fogva gabonafélékre és olajos magvakra szakosodtak (azaz más növényekre nem). A Bizottság szerint az ilyen szakosodás nem zárja ki az egyéb bevételeket (39). Összességében nem kérdőjelezhető meg, hogy a fenti preambulumbekezdésben kifejtett 1,53 %-os költségek miatt indokolt, hogy a karbamid–ammónium-nitrát keverékekre vonatkozó jelenlegi dömpingellenes intézkedések mezőgazdasági termelőkre gyakorolt hatása a „legrosszabb forgatókönyv” szerint „korlátozott” minősítést kapjon.

(229)

A mezőgazdasági termelők érdekeit képviselő szövetségek, az együttműködő uniós importőrök és a CFI elfogadták az Oroszországgal kapcsolatos intézkedések megújítását azon az alapon, hogy az Unió csökkenteni kívánja az Oroszországtól való függőséget a kritikus mezőgazdasági inputanyagok tekintetében, és hogy Oroszország a gáz nitrogénműtrágyává alakításával törekszik az uniós szankciók megkerülésére (40). A Bizottság elismerte, hogy 2022 óta geopolitikai okokból számos intézkedést vezettek be Oroszországgal szemben. Az Oroszországból és Belaruszból származó nitrogéntartalmú műtrágyákat, köztük a karbamid–ammónium-nitrátot 2025 júliusa óta további tételek terhelik (41).

(230)

A mezőgazdasági termelők érdekeit képviselő szövetségek, az együttműködő független importőrök és az együttműködő exportáló gyártók az Oroszországtól eltérő országok tekintetében ellenezték az intézkedések megújítását azzal az indokkal, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatala szükséges, egyes nem uniós beszállítók már nem álltak rendelkezésre, az uniós termelés nem képes kielégíteni a belső keresletet, hogy számos uniós gyártó csak a helyi piacait szolgálja ki, a karbamid–ammónium-nitrát ellátási láncában zavarok merültek fel, és/vagy az uniós gyártók a felülvizsgálat tárgyát képező terméktől eltérő, hozzáadott értéket képviselő termékeket részesítenek előnyben. Az MHTL megjegyezte, hogy lényegében egy svájci vállalat termelőüzemeként számos tagállamban eszközöl jelentős beruházásokat tárolási kapacitásokba, és kérte, hogy az Unió barátságos és politikailag stabil partnerországában létrehozott megbízható beszerzési forrásnak tekintsék, amely kiegészíti az uniós gazdasági ágazatot, szemben az Unió Oroszországgal és az Amerikai Egyesült Államokkal fenntartott politikai kapcsolatainak növekvő instabilitásával.

(231)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a COPA-COGECA kijelentette, hogy 2025-ben nyomás nehezedik a tápanyagok megfizethetőségére. Az AFCOME rámutatott arra, hogy 2025 közepén csökkent a karbamid–ammónium-nitrát ellátása. Az AGPB hasonló aggályokat fogalmazott meg, hozzátéve, hogy az Egyesült Államokban hozott új jogszabályok (az Unió kárára) odavonzhatják a műtrágyák behozatalát. Egyes felek, például az INOXA azt állították, hogy az uniós gyártók strukturálisan képtelenek kielégíteni a keresletet, különösen Franciaországban.

(232)

A Bizottság elutasította a fenti két preambulumbekezdésben összefoglalt érveket. Egyes észrevételek túl általánosak voltak, azaz általában vonatkoztak a műtrágyázásra, de a karbamid–ammónium-nitrátra nem feltétlenül. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy összességében elegendő beszerzési forrás áll rendelkezésre, beleértve több uniós gyártót, valamint a behozatalt is. A hatályban lévő intézkedések nem akadályozták meg az érintett országokat abban, hogy piaci részesedésüket az eredeti vizsgálat vizsgálati időszaka alatti 37,7 %-ról e vizsgálat felülvizsgálati időszakára 42,8 %-ra növeljék. A dömpinggyakorlatot nem indokolhatja az, hogy i. az Unióban átmenetileg korlátozott volt a termelés és az ellátási láncokban zavarok keletkeztek, és/vagy ii. az, hogy egyes uniós gyártók pillanatnyilag kevésbé költséghatékonyak más uniós vagy nem uniós gyártókhoz képest, és/vagy iii. az, hogy nem minden uniós gyártó szolgálja ki az Unióban a legtöbb karbamid–ammónium-nitrátot fogyasztó tagállamot. A vizsgálat kimutatta, hogy milyen előnyökkel jár az Unió számára, ha a kihívást jelentő és folyamatosan változó globális piacon számos beszerzési forrást megőriz, beleértve a karbamid–ammónium-nitrát uniós gyártóit is, ahelyett, hogy növelné a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokkal és/vagy nagyobb szénlábnyommal rendelkező harmadik országoktól való függőséget. A vizsgálat azt is kimutatta, hogy az uniós gyártók – amelyek közül egyesek képesek stratégiai döntésekkel elosztani kapacitásukat a nitrogénműtrágya különböző formái között – rendelkeznek azzal a kapacitással/lehetőséggel, hogy növeljék karbamid–ammónium-nitrát termelésüket, ha biztosítottak az egyenlő versenyfeltételek, és kielégítik a mezőgazdasági termelők és szövetségeik igényeit, amelyek a vizsgálat során a karbamid–ammónium-nitrát ellátási forrásainak diverzifikálását szorgalmazták. Az érdekelt felek tájékoztatását követően az MHTL megállapította, hogy ez utóbbi állítás ellentétes más bizottsági kezdeményezésekkel, nevezetesen az alkalmazandó vámok fokozatos emelésének az (EU) 2025/1227 európai parlamenti és tanácsi rendelet (42) (9) preambulumbekezdésében foglalt indokolásával. A Bizottság azonban valamennyi kezdeményezését egymással összhangban állónak találta, és megjegyezte, hogy az MHTL által idézett (9) preambulumbekezdés egyértelműen úgy ítélte meg, hogy a vámok fokozatos emelése fokozná a termelést az Unióban.

(233)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az MHTL felszólította a Bizottságot, hogy külső tevékenysége során gondosan ügyeljen a következetességre, és Trinidad és Tobago tekintetében helyezze hatályon kívül az intézkedéseket. A CFI az Egyesült Államok tekintetében kérte az intézkedések hatályon kívül helyezését. A Bizottság megalapozatlannak találta és elutasította ezeket az igényeket, mivel a felek azokat nem támasztották alá konkrétan és megfelelően. Valójában ezek az állítások főként az alaprendelet 3. cikkének (4) bekezdése szerinti összesített értékelési feltételekkel kapcsolatos egyéb érveiken alapultak. Az 5.3.1. szakaszban leírtak szerint a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az egyrészről az Oroszországból, Trinidad és Tobagóból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból érkező dömpingelt behozatal, másrészről az érintett országokból érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat hasonló terméke közötti verseny feltételei hasonlóak. Ezért nincs ok az érintett országok exportjának kizárására ezen eljárás és az annak alapjául szolgáló intézkedések hatálya alól.

(234)

Az Union InVivo azt állította, hogy a felülvizsgálat tárgyát képező termék a nitrogénműtrágya drága formájává vált, és hogy az intézkedések megújítása negatívan fogja érinteni a nitrogénoldatok értékesítési láncában részt vevő érdekelt feleket. Az esetleges kár nem számszerűsíthető. A Bizottság elutasította ezt az érvet. A kikötői tárolást képviselő felek, a forgalmazók vagy gazdaságok, a tartálykocsival kijuttatást végző vállalkozások nem nyújtottak be kitöltött kérdőívet vagy más ellenőrizhető adatot e tekintetben.

(235)

Az MHTL azt állította, hogy az eredeti intézkedések bevezetése jelentős hatást gyakorolt az uniós downstream iparágakra, növelve a költségeket és veszélyeztetve azok életképességét. A Bizottság elutasította az állítást, amely megalapozatlan volt.

(236)

Az ellátás diverzifikálása érdekében az AFCOME arra kérte az Uniót, hogy ne csak karbamid–ammónium-nitrát előállításához használható gázt, hanem kész karbamid–ammónium-nitrátot is importáljon. Az Union InVivo kijelentette, hogy a CNG-alapú (43) karbamid–ammónium-nitrátok behozatala kisebb hatást gyakorolt a környezetre, mint az LNG (44)-behozatalból előállított karbamid–ammónium-nitrátok Unióban történő gyártása, mivel a karbamid–ammónium-nitrát LNG felhasználásával történő előállítása 16 %-kal több üvegházhatásúgáz-kibocsátást eredményez a CNG felhasználásához képest, ugyanakkor felhívott az uniós ellátás diverzifikálására, legyen szó gázról vagy gázból szintetizált késztermékről. A Bizottság elismeri, hogy a nyersanyagok befolyásolják a karbamid–ammónium-nitrát környezeti hatását, de elutasította az állítást, amennyiben az Unió érdekében áll, hogy az Unió fenntartsa több gázellátási forrását és a karbamid–ammónium-nitrát gyártását, beleértve a karbamid–ammónium-nitrátot előállító belföldi gyártókat is.

(237)

Az együttműködő exportáló gyártók azt állították, hogy az élelmezésbiztonság és az élelmiszerek megfizethetősége forog kockán, és a fogyasztókat sújtják leginkább a megnövekedett élelmiszerárak és az elhúzódó megélhetési válság hatásai. Ebben az összefüggésben az MHTL azt állította, hogy az Egyesült Államok a józan megítélésre hagyatkozva határozott úgy 2022 augusztusában, hogy nem vet ki dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat a Trinidad és Tobagóból az Amerikai Egyesült Államokba érkező karbamid–ammónium-nitrátok behozatalára (45). A Bizottság elutasította ezeket az érveket. Az állítások megalapozatlanok voltak a meglévő intézkedések élelmezésbiztonságra és az élelmiszer megfizethetőségére, valamint a fogyasztókra gyakorolt hatásának mértékét illetően. A rendelkezésre álló információk nem mutatták azt, hogy a hatályban lévő intézkedések az elmúlt öt évben befolyásolták volna az élelmezésbiztonságot és az élelmiszerek megfizethetőségét. Ami azt illeti, hogy az Egyesült Államokban 2022-ben nem vetettek ki dömpingellenes és kiegyenlítő vámokat, az akkori feltételek és körülmények eltérnek a jelenlegi vizsgálat feltételeitől és körülményeitől. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy az intézkedések kiterjesztésének célja az egyenlő versenyfeltételek biztosítása, amelynek előnyeiből minden érdekelt fél részesülhet.

(238)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a CFI arra szólított fel, hogy az inputköltségek csökkentése, az ellátás rendelkezésre állásának javítása és az orosz gyártóktól való stratégiai függőség csökkentése révén enyhítsék a mezőgazdasági termelők helyzetét. Egyes felek, például az Interore és a COPA-COGECA aggodalmukat fejezték ki a számos kezdeményezés, köztük kiemelten a CBAM mezőgazdasági ágazatra gyakorolt kumulatív hatása miatt. Az INOXA szerint a terhek (a dömpingellenes vámok, a CBAM és a vámok együttesen) a nitrogénműtrágyák mezőgazdasági termelők által fizetendő végső árának több mint 30 %-át teszi ki, ugyanakkor az intézkedések fenntartása ártana a terméshozamoknak és a gabonaminőségnek. Az INOXA és a CFI esetében az intézkedések meghosszabbítása ellentétes lenne az Unió stratégiai célkitűzéseivel (nevezetesen a közös agrárpolitikával, „a termelőtől a fogyasztóig” stratégiával, a stratégiai nyitás célkitűzéseivel és/vagy a stratégiai készletek kiépítésével). A Bizottság nem fogadta el az INOXA által szolgáltatott megalapozatlan számszerűsítést, azonban elismerte, hogy az INOXA által említett terhek mindegyike hatással van a mezőgazdasági ágazat költségeire. A Bizottság megalapozatlannak találta a terméshozamra és a gabona minőségére vonatkozó állításokat, megjegyezte, hogy az említett terhek különböző célokat szolgálnak, és arra a következtetésre jutott, hogy dömpingellenes vámokra van szükség, amennyiben az Unió prioritásai között szerepel a piacvédelem, a reziliens műtrágyagyártás az Unióban, valamint Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan agressziós háborújának szankcionálása.

(239)

A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek miatt az érintett országokból származó karbamid–ammónium-nitrát behozatalára vonatkozó intézkedések fenntartása ne szolgálná az Unió érdekét.

(240)

Az AFCOME és az Union InVivo megkérdőjelezte a következtetés érvényességét, mivel a CBAM végrehajtása (és az AFCOME esetében az ETS felülvizsgálata is) a mezőgazdasági termelőkre is hatással lesz. A Bizottság korainak és megalapozatlannak találta az állításokat, és elutasította azokat.

(241)

A (239) preambulumbekezdésben levont következtetés ellenére a Bizottság felhívja a figyelmet a mezőgazdasági ágazat fontosságára az Unióban, valamint az előtte álló számos kihívásra. Amennyiben a karbamid–ammónium-nitrát ára a 2024. évihez képest lényegesen magasabb szintre emelkedik, és a jelenlegi intézkedéseknek a mezőgazdasági termelők költségszerkezetére gyakorolt hatása fenntarthatatlanná válik, a Bizottság fontolóra veszi az intézkedések felfüggesztését az alaprendelet 14. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

(242)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően az AGPB hatástalannak ítélte az intézkedések esetleges felfüggesztését azon az alapon, hogy az ideiglenes intézkedések nem teszik lehetővé a piac alkalmazkodását. A Bizottság emlékeztetett arra, hogy minden (ideiglenes vagy állandóbb jellegű) intézkedésnek figyelembe kell vennie az összes szóban forgó érdeket.

(243)

Az érdekelt felek tájékoztatását követően a mezőgazdasági termelők érdekeit képviselő szövetségek vitatták a következtetést a karbamid–ammónium-nitrát árának 2025-ös emelkedése és/vagy a gabonaárak és a karbamid–ammónium-nitrát árai közötti különbség ingadozása miatt. A Bizottság megjegyezte, hogy a benyújtott adatkészletek (esetenként az adatok nem, más esetekben forrás nélkül, megint más esetekben csak a 2025. évre vonatkozóan állnak rendelkezésre stb.) nem kérdőjelezhetik meg a (7) preambulumbekezdésben említett időszakokra vonatkozó, dömpingre és kárra vonatkozó megállapításokat eredményező teljes körű vizsgálat következtetéseit, amely a kárt okozó dömpingre és az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén azok valószínű folytatódására vonatkozó következtetésre jutott.

(244)

A dömping folytatódásával, a kár folytatódásával és az uniós érdekkel kapcsolatban levont bizottsági következtetések alapján az érintett országokból származó karbamid–ammónium-nitrátra vonatkozó dömpingellenes intézkedéseket fenn kell tartani.

(245)

Az Oroszországra vonatkozó vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságainak. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Ilyen számla bemutatásáig a behozatalra az „Oroszországból származó minden más behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vámot kell alkalmazni.

(246)

Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt.

(247)

Amennyiben a dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyedi vámtételű oroszországi vállalatoktól érkező export volumene jelentősen megnő, ez a volumennövekedés önmagában is tekinthető az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére.

(248)

Az e rendeletben az egyes meghatározott oroszországi vállalatok esetében megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek kizárólag az Oroszországból származó és a megnevezett jogalanyok által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem jelölt vállalatok – köztük a kifejezetten megjelölt vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok – által gyártott, a felülvizsgálat tárgyát képező termék behozatalára az „Oroszországból származó minden más behozatalra” vonatkozó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók.

(249)

Ha a későbbiek folyamán egy vállalat módosítja a jogalany nevét, kérelmezheti az egyedi dömpingellenes vámtételek alkalmazását. A kérelmet a Bizottsághoz kell intézni (46). A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan releváns információt, amely alapján bizonyítható, hogy a változás nem érinti a vállalatnak a rá vonatkozó vámtételre való jogosultságát. Ha a vállalat nevének megváltozása nem érinti a vállalatra vonatkozó vámtétel igénybevételére való jogosultságot, a névváltoztatásról a Bizottság rendeletet tesz közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(250)

Minden érdekelt fél tájékoztatást kapott azokról a lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság javaslatot kívánt tenni a meglévő intézkedések fenntartására. A Bizottság emellett határidőt is megállapított, amelyen belül az érdekelt felek a tájékoztatást követően ismertethették észrevételeiket.

(251)

Figyelembe véve az (EU, Euratom) 2024/2509 európai parlamenti és tanácsi rendelet (47) 109. cikkét, az Európai Unió Bíróságának ítéletében előírt visszatérítés esetén az Európai Központi Bank irányadó refinanszírozási műveleteire alkalmazott, az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában minden egyes hónap első naptári napján közzétett kamatlábbal megegyező mértékű késedelmi kamat fizetendő.

(252)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak az (EU) 2016/1036 rendelet 15. cikkének (1) bekezdésével létrehozott bizottság véleményével,