L_2015330HU.01000101.xml

MELLÉKLET

A 965/2012/EU rendelet I. melléklete a következő pontokkal egészül ki:

„8a. »Légi járművek követése«: olyan földi alapú eljárás, amely létrehozza és szabályos időközönként frissíti az egyes, levegőben lévő légi járművek négydimenziós helyzetének nyilvántartását;

8b. »Légijármű-követő rendszer«: rendellenes repülési viselkedés felismerésére és riasztás kiadására szolgáló, légi járművek követésén alapuló rendszer;”.

A 965/2012/EU rendelet IV. melléklete a következőképpen módosul:

A CAT.GEN.MPA.105.a) 10. pont helyébe a következő szöveg lép:

„10.

biztosítja, hogy:

i.	a fedélzeti adatrögzítők repülés közben ne legyenek letiltva vagy kikapcsolva;

ii.	olyan, ORO.GEN.160.a) pont szerint jelentésköteles esemény bekövetkezése esetén, amely nem baleset vagy váratlan esemény, a fedélzeti adatrögzítők felvételeit ne töröljék szándékosan; és

iii.

baleset vagy különleges esemény bekövetkeztekor, vagy ha a vizsgáló hatóság elrendeli a fedélzeti adatrögzítők felvételeinek megőrzését:

A)	a fedélzeti adatrögzítők felvételeit ne töröljék szándékosan;

B)	a fedélzeti adatrögzítők közvetlenül a repülés befejezése után ki legyenek kapcsolva; és

C)	a pilótafülke elhagyása előtt meghozatalra kerüljenek a szükséges biztosítási intézkedések a fedélzeti adatrögzítők felvételeinek megőrzésére.”.

A CAT.GEN.MPA.195 pont a következőképpen módosul:

i.	a cím helyébe az alábbi szöveg lép: „CAT.GEN.MPA.195 A fedélzeti adatrögzítő felvételeinek kezelése: megőrzés, kinyerés, védelem és felhasználás”;

ii.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	Egy balesetet, súlyos váratlan eseményt vagy kivizsgálást végző hatóság által azonosított eseményt követően a légi jármű üzemben tartójának 60 napig, vagy a kivizsgálást végző hatóság által elrendelt időtartamig meg kell őriznie az eredetileg rögzített adatokat.”;

iii.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

A 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) sérelme nélkül:

a CVR üzembiztosságának biztosítása kivételével a pilótafülke-hangrögzítő felvételei nem hozhatók nyilvánosságra és nem használhatók fel, csak abban az esetben, ha:

i.	rendelkezésre áll a CVR felvételek kezeléséhez és átírásához kapcsolódó eljárás;

ii.	a repülő és a karbantartó személyzet valamennyi érintett tagja ehhez előzetesen hozzájárult; és

iii.	azokat kizárólag a biztonság fenntartása és javítása érdekében használják fel.

1a.	Ha egy CVR felvételt a CVR üzembiztosságának biztosítása érdekében ellenőriznek, az üzemeltetőnek biztosítania kell a CVR felvétel bizalmas kezelését, és hogy azt nem hozzák nyilvánosságra vagy a CVR üzembiztosságának biztosításán kívül más célra nem használják fel.

A fedélzeti adatrögzítő és az adatkapcsolatok felvételei csak abban az esetben használhatók a balesetek és kötelezően jelentendő események kivizsgálásától eltérő célokra, ha:

i.	a felvételeket az üzemben tartó kizárólag légialkalmassági vagy karbantartási célokra használja; vagy

ii.	személyek azonosítására alkalmatlanok; vagy

iii.	a felvételeket biztonságos eljárásokat követve hozzák nyilvánosságra.

(*1) Az Európai Parlament és a Tanács 2010. október 20-i 996/2010/EU rendelete a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2010.11.12., 35. o.).” "

A szöveg a következő CAT.GEN.MPA.205 ponttal egészül ki:

„CAT.GEN.MPA.205 Légijármű-követő rendszer – Repülőgépek

Az üzemben tartó 2018. december 16-ig köteles – a repülések műveleti irányítására szolgáló rendszerének részeként – létrehozni és fenntartani egy légijármű-követő rendszert, amely a b) pont szerinti repüléseket foglalja magában, ha azokat a következő légi járművekkel végzik:

(1)

27 000 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű és 19-et meghaladó maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépek, amelyeket egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2018. december 16. előtt láttak el, és fel vannak szerelve a másodlagos légtérellenőrző radaron kívül más, helyzetjelentéseket továbbító rendszerrel;

(2)	27 000 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű és 19-et meghaladó maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépek, amelyeket egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2018. december 16-án vagy az után láttak el; és

(3)	45 500 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű repülőgépek, amelyet egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2018. december 16-án vagy az után láttak el.

Az üzemben tartónak a felszállástól a leszállásig nyomon kell követnie a repüléseket, kivéve, ha a tervezett útvonal és a tervezett kitérő útvonalak teljes egészükben olyan légtérblokkokon belül húzódnak, ahol:

(1)	általában olyan ATS-légtérellenőrző szolgálat működik, amelyet a légi jármű helyzetét rendszeres időközönként meghatározó légiforgalom-irányítási megfigyelőrendszer támogat; és

(2)	az üzemben tartó megadta a szükséges kapcsolattartási információkat az illetékes léginavigációs szolgáltatóknak.”

A szöveg a következő CAT.GEN.MPA.210 ponttal egészül ki:

„CAT.GEN.MPA.210 Vészhelyzetben lévő légi jármű helyének meghatározása – repülőgépek

Az alábbi repülőgépeket robusztus és automatikus rendszerrel kell felszerelni a repülés végpontjának pontos meghatározására egy, a repülőgép súlyos sérülésével járó baleset után:

(1)	27 000 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű és 19-et meghaladó maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépek, amelyeket egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2021. január 1-jén vagy az után láttak el; és

(2)	45 500 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű repülőgépek, amelyet egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2021. január 1-jén vagy az után láttak el.”

A CAT.IDE.A.185 b)–h) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

2018. december 31-ig a pilótafülke-hangrögzítőnek képesnek kell lennie legalább az alábbi időtartamokban felvett adatok tárolására:

1.	az utolsó 2 óra az a) bekezdés 1. pontjában említett azon repülőgépek esetében, amelyeket először 1998. április 1-jén vagy az után láttak el egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal;

2.	az utolsó 30 perc az a) bekezdés 1. pontjában említett azon repülőgépek esetében, amelyeket először 1998. április 1-jén vagy az után láttak el egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal; vagy

3.	az utolsó 30 perc az a) bekezdés 2. pontjában említett repülőgépek esetében.

Legkésőbb 2019. január 1-től a pilótafülke-hangrögzítőnek képesnek kell lennie legalább az alábbi időtartamokban felvett adatok tárolására:

1.	az utolsó 25 óra a 27 000 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű repülőgépek esetében, amelyet először 2021. január 1-jén vagy az után láttak el egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal; vagy

2.	az utolsó 2 óra minden egyéb esetben.

d)	Legkésőbb 2019. január 1-től a pilótafülke-hangrögzítőnek a felvételt a mágnesszalagtól és mágneses huzaltól eltérő médiumra kell rögzítenie.

A pilótafülke-hangrögzítőnek időhivatkozással kell rögzítenie a következőket:

1.	a pilótafülkében rádión leadott vagy vett szóbeli kommunikáció;

2.	a hajózó személyzetnek a fedélzeti telefonon vagy ha van, az utastájékoztató rendszeren folytatott szóbeli kommunikációja;

a pilótafülke akusztikus környezetében elhangzottak, többek között megszakítás nélkül az alábbiak:

i.	az egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 1998. április 1-jén vagy az után ellátott repülőgépek esetében minden használatban lévő állítható karos vagy maszkmikrofonból származó hangjel;

ii.	az a) bekezdés 2. pontjában említett és egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 1998. április 1-je előtt ellátott repülőgépek esetében minden használatban lévő állítható karos vagy maszkmikrofonból származó hangjel, amennyiben ez megoldható;

4.	a navigációs vagy megközelítést segítő eszközöket azonosító, fejhallgatóba vagy hangszóróba kivezetett beszéd- és hangjelek.

A pilótafülke-hangrögzítőnek azt megelőzően kell megkezdenie a rögzítést, hogy a repülőgép önerejéből mozogni kezdene, és folytatnia kell azt a repülés befejezéséig, amikor a repülőgép már nem képes önerejéből mozogni. Ezenfelül az egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 1998. április 1-jén vagy az után ellátott repülőgépek esetében a pilótafülke-hangrögzítőnek automatikusan meg kell kezdenie a rögzítést azt megelőzően, hogy a repülőgép önerejéből mozogni kezdene, és folytatnia kell azt a repülés befejezéséig, amikor a repülőgép már nem képes önerejéből mozogni.

Az f) bekezdésen felül a pilótafülke-hangrögzítőnek a villamos energia rendelkezésre állásától függően a lehető leghamarabb meg kell kezdenie a hangrögzítést a repülés előtti hajtóműindítást megelőzően a pilótafülkében zajló ellenőrzések közben, és folytatnia kell azt a repülés végén történő hajtómű-leállítást közvetlenül követő, a pilótafülkében zajló ellenőrzésekig az alábbi esetekben:

1.	az a) bekezdés 1. pontjában említett és egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 1998. április 1-jén vagy az után ellátott repülőgépek; vagy

2.	az a) bekezdés 2. pontjában említett repülőgépek.

h)	Ha a CVR nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2018. június 16-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha a CVR leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

A CAT.IDE.A.190 e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)	Ha az FDR nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2018. június 16-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha az FDR leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

A CAT.IDE.A.195 d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

Ha az adatrögzítő nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2018. június 16-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha az adatrögzítő leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

A CAT.IDE.A.280 pont a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A 19-et meghaladó maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépeket fel kell szerelni legalább az alábbiakkal:

az egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2008. július 1-je után ellátott repülőgépek esetében két vészhelyzeti helyzetjeladó (ELT), amelyek közül az egyiknek önműködőnek kell lennie, vagy egy vészhelyzeti helyzetjeladó és egy, a CAT.GEN.MPA.210 pont követelményeinek megfelelő légijármű-helyzetmeghatározó berendezés; vagy

2.	az egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2008. július 1-jén vagy az előtt ellátott repülőgépek esetében egy önműködő vagy két bármilyen típusú vészhelyzeti helyzetjeladó, vagy egy, a CAT.GEN.MPA.210 pont követelményeinek megfelelő légijármű-helyzetmeghatározó berendezés.”;

ii.

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A 19-et meg nem haladó maximális utasülésszám-konfigurációjú repülőgépeket fel kell szerelni legalább az alábbiakkal:

1.	az egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2008. július 1-je után ellátott repülőgépek esetében egy önműködő vészhelyzeti helyzetjeladó, vagy egy, a CAT.GEN.MPA.210 pont követelményeinek megfelelő légijármű-helyzetmeghatározó berendezés; vagy

2.	az egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2008. július 1-jén vagy az előtt ellátott repülőgépek esetében egy bármilyen típusú vészhelyzeti helyzetjeladó, vagy egy, a CAT.GEN.MPA.210 pont követelményeinek megfelelő légijármű-helyzetmeghatározó berendezés.”

A CAT.IDE.A.285 pont a következő ponttal egészül ki:

„f)

Legkésőbb 2019. január 1-től a 27 000 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű, valamint a 19-et meghaladó maximális utasülésszám-konfigurációjú és 45 500 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű repülőgépeket el kell látni biztonságosan rögzített, a 8,8 kHz ± 1 kHz frekvencián üzemelő víz alatti helyzetmeghatározó eszközzel, kivéve, ha:

1.	a repülőgép olyan útvonalakon üzemel, amelyeknek egyik pontja sincs a parttól 180 tengeri mérföldnél nagyobb távolságban; vagy

2.	a repülőgép robusztus és automatikus rendszerrel van felszerelve a repülés végpontjának pontos meghatározására egy, a repülőgép súlyos sérülésével járó baleset után.”

A CAT.IDE.H.185 pontban a c)–f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)	Legkésőbb 2019. január 1-től a pilótafülke-hangrögzítőnek a felvételt a mágnesszalagtól és mágneses huzaltól eltérő médiumra kell rögzítenie.

A pilótafülke-hangrögzítőnek időhivatkozással kell rögzítenie a következőket:

1.	a pilótafülkében rádión leadott vagy vett szóbeli kommunikáció;

2.	a hajózó személyzetnek a fedélzeti telefonon vagy ha van, az utastájékoztató rendszeren folytatott szóbeli kommunikációja;

a pilótafülke akusztikus környezetében elhangzottak, többek között megszakítás nélkül az alábbiak:

i.	az egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 1999. augusztus 1-jén vagy az után ellátott helikopterek esetében a hajózószemélyzet minden tagjának mikrofonjából vett hangjelek;

ii.	az egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 1999. augusztus 1-je előtt ellátott helikopterek esetében a hajózószemélyzet minden tagjának mikrofonjából vett hangjelek, amennyiben ez megoldható;

4.	a navigációs vagy megközelítést segítő eszközöket azonosító, fejhallgatóba vagy hangszóróba kivezetett beszéd- és hangjelek.

e)	A pilótafülke-hangrögzítőnek azt megelőzően kell megkezdenie a rögzítést, hogy a helikopter önerejéből mozogni kezdene, és folytatnia kell azt a repülés befejezéséig, amikor a helikopter már nem képes önerejéből mozogni.

A e) bekezdésen felül az a) bekezdés 2. pontjában meghatározott, egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal 1999. augusztus 1-jén vagy az után ellátott helikopterek esetében:

1.	a pilótafülke-hangrögzítőnek automatikusan kell megkezdenie a rögzítést azt megelőzően, hogy a helikopter önerejéből mozogni kezdene, és folytatnia kell azt a repülés befejezéséig, amikor a helikopter már nem képes önerejéből mozogni; és

a villamos energia rendelkezésre állásától függően a lehető leghamarabb meg kell kezdenie a hangrögzítést a repülés megkezdésekor a hajtóművek indulása előtt elvégzett ellenőrzések során, és folytatnia kell azt a repülés végén történő hajtómű-leállítást közvetlenül követő, a pilótafülkében zajló ellenőrzésekig.

g)	Ha a CVR nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2020. január 1-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha a CVR leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

A CAT.IDE.H.190 e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)	Ha az FDR nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2020. január 1-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha az FDR leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

A CAT.IDE.H.195 d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

Ha az adatrögzítő nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2020. január 1-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha az adatrögzítő leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

Az 965/2012/EU rendelet VI. melléklete a következőképpen módosul:

Az NCC.GEN.106.a) 9. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.

biztosítja, hogy:

i.	a fedélzeti adatrögzítők repülés közben ne legyenek letiltva vagy kikapcsolva;

ii.	olyan, ORO.GEN.160.a) pont szerint jelentésköteles esemény bekövetkezése esetén, amely nem baleset vagy váratlan esemény, a fedélzeti adatrögzítők felvételeit ne töröljék szándékosan; és

iii.

baleset vagy különleges esemény bekövetkeztekor, vagy ha a vizsgáló hatóság elrendeli a fedélzeti adatrögzítők felvételeinek megőrzését:

A)	a fedélzeti adatrögzítők felvételeit ne töröljék szándékosan;

B)	a fedélzeti adatrögzítők közvetlenül a repülés befejezése után ki legyenek kapcsolva; és

C)	a pilótafülke elhagyása előtt meghozatalra kerüljenek a szükséges biztosítási intézkedések a fedélzeti adatrögzítők felvételeinek megőrzésére.”.

Az NCC.GEN.145 pont a következőképpen módosul:

i.	a cím helyébe az alábbi szöveg lép: „NCC.GEN.145 A fedélzeti adatrögzítő felvételeinek kezelése: megőrzés, kinyerés, védelem és felhasználás”;

ii.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	Egy balesetet, súlyos váratlan eseményt vagy kivizsgálást végző hatóság által azonosított eseményt követően a légi jármű üzemben tartójának 60 napig, vagy a kivizsgálást végző hatóság által elrendelt időtartamig meg kell őriznie az eredetileg rögzített adatokat.”;

iii.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

A 996/2010/EU rendelet sérelme nélkül:

a CVR üzembiztosságának biztosítása kivételével a pilótafülke-hangrögzítő felvételei nem hozhatók nyilvánosságra és nem használhatók fel, csak abban az esetben, ha:

i.	rendelkezésre áll a CVR felvételek kezeléséhez és átírásához kapcsolódó eljárás;

ii.	a repülő és a karbantartó személyzet valamennyi érintett tagja ehhez előzetesen hozzájárult; és

iii.	azokat kizárólag a biztonság fenntartása és javítása érdekében használják fel.

1a.	Ha egy CVR felvételt a CVR üzembiztosságának biztosítása érdekében ellenőriznek, az üzemeltetőnek biztosítania kell a CVR felvétel bizalmas kezelését, és hogy azt nem hozzák nyilvánosságra vagy a CVR üzembiztosságának biztosításán kívül más célra nem használják fel.

A fedélzeti adatrögzítő és az adatkapcsolatok felvételei csak abban az esetben használhatók a balesetek és kötelezően jelentendő események kivizsgálásától eltérő célokra, ha:

i.	a felvételeket az üzemben tartó kizárólag légialkalmassági vagy karbantartási célokra használja; vagy

ii.	személyek azonosítására alkalmatlanok; vagy

iii.	a felvételeket biztonságos eljárásokat követve hozzák nyilvánosságra.”

Az NCC.IDE.A.160 pont a következőképpen módosul:

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A pilótafülke-hangrögzítőnek képesnek kell lennie legalább az alábbi időtartamokban felvett adatokat tárolni:

1.	az utolsó 25 óra a 27 000 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű repülőgépek esetében, amelyet először 2021. január 1-jén vagy az után láttak el egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal; vagy

2.	az utolsó 2 óra minden egyéb esetben.”;

ii.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)	Ha a CVR nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2020. január 1-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha a CVR leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

Az NCC.IDE.A.165 e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)	Ha az FDR nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2020. január 1-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha az FDR leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

Az NCC.IDE.A.215 a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A repülőgépeket el kell látni a következőkkel:

(1)

az egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2008. július 1-jén vagy az előtt ellátott repülőgépek esetében egy bármilyen típusú vészhelyzeti helyzetjeladó, vagy egy, a 965/2012/EU rendelet IV. melléklete (CAT rész) CAT.GEN.MPA.210 pontjában foglalt követelményeknek megfelelő légijármű-helyzetmeghatározó berendezés;

(2)

az egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal először 2008. július 1-je után ellátott repülőgépek esetében egy önműködő vészhelyzeti helyzetjeladó, vagy egy, a 965/2012/EU rendelet IV. melléklete (CAT rész) CAT.GEN.MPA.210 pontjában foglalt követelményeknek megfelelő légijármű-helyzetmeghatározó berendezés.”

Az NCC.IDE.A.170 d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

Az NCC.IDE.H.160 f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)	Ha a CVR nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2020. január 1-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha a CVR leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

Az NCC.IDE.H.165 e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)	Ha az FDR nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2020. január 1-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha az FDR leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

Az NCC.IDE.H.170 d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

A 965/2012/EU rendelet VIII. melléklete a következőképpen módosul:

Az SPO.GEN.107 a) 9. pont helyébe a következő szöveg lép:

„9.

biztosítja, hogy:

i.	a fedélzeti adatrögzítők repülés közben ne legyenek letiltva vagy kikapcsolva;

ii.	olyan, ORO.GEN.160.a) pont szerint jelentésköteles esemény bekövetkezése esetén, amely nem baleset vagy váratlan esemény, a fedélzeti adatrögzítők felvételeit ne töröljék szándékosan; és

iii.

baleset vagy különleges esemény bekövetkeztekor, vagy ha a vizsgáló hatóság elrendeli a fedélzeti adatrögzítők felvételeinek megőrzését:

A)	a fedélzeti adatrögzítők felvételeit ne töröljék szándékosan;

B)	a fedélzeti adatrögzítők közvetlenül a repülés befejezése után ki legyenek kapcsolva; és

C)	a pilótafülke elhagyása előtt meghozatalra kerüljenek a szükséges biztosítási intézkedések a fedélzeti adatrögzítők felvételeinek megőrzésére.”

Az SPO.GEN.145 pont a következőképpen módosul:

i.	a cím helyébe az alábbi szöveg lép: „SPO.GEN.145 A fedélzeti adatrögzítő felvételeinek kezelése: megőrzés, kinyerés, védelem és felhasználás – hajtóművel rendelkező komplex légi jármű üzemeltetése”;

ii.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)	Egy balesetet, súlyos váratlan eseményt vagy kivizsgálást végző hatóság által azonosított eseményt követően a légi jármű üzemben tartójának 60 napig, vagy a kivizsgálást végző hatóság által elrendelt időtartamig meg kell őriznie az eredetileg rögzített adatokat.”;

iii.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)

A 996/2010/EU rendelet sérelme nélkül és a CVR üzembiztosságának biztosítása kivételével a pilótafülke-hangrögzítő felvételei nem hozhatók nyilvánosságra és nem használhatók fel, csak abban az esetben, ha:

i.	rendelkezésre áll a CVR felvételek kezeléséhez és átírásához kapcsolódó eljárás;

ii.	a repülő és a karbantartó személyzet valamennyi érintett tagja ehhez előzetesen hozzájárult; és

iii.	azokat kizárólag a biztonság fenntartása és javítása érdekében használják fel.

Ha egy CVR felvételt a CVR üzembiztosságának biztosítása érdekében ellenőriznek, az üzemeltetőnek biztosítania kell a CVR felvétel bizalmas kezelését, és hogy azt nem hozzák nyilvánosságra vagy a CVR üzembiztosságának biztosításán kívül más célra nem használják fel.”

Az SPO.IDE.A.140 pont a következőképpen módosul:

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

A pilótafülke-hangrögzítőnek képesnek kell lennie legalább az alábbi időtartamokban felvett adatokat tárolni:

1.	az utolsó 25 óra a 27 000 kg-ot meghaladó legnagyobb engedélyezett felszállótömegű repülőgépek esetében, amelyet először 2021. január 1-jén vagy az után láttak el egyedi légialkalmassági bizonyítvánnyal; vagy

2.	az utolsó 2 óra minden egyéb esetben.”;

ii.

az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)	Ha a CVR nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2020. január 1-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha a CVR leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

Az SPO.IDE.A.145 e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)	Ha az FDR nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2020. január 1-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha az FDR leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

Az SPO.IDE.A.150 d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

Az SPO.IDE.A.190 a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

A repülőgépeket el kell látni a következőkkel:

(1)

(2)

(3)	a hat vagy annál kevesebb maximális ülésszám-konfigurációjú repülőgépek esetében túlélői vészhelyzeti helyzetjeladó (ELT(S)), vagy a személyzet valamely tagjánál vagy egy feladatspecialistánál tartott személyi helyzetmeghatározó rádióadó (PLB).”

Az SPO.IDE.H.140 f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„f)	Ha a CVR nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2020. január 1-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha a CVR leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

Az SPO.IDE.H.145 e) pont helyébe a következő szöveg lép:

„e)	Ha az FDR nem leváló, rendelkeznie kell víz alatt történő megtalálását segítő eszközzel. Legkésőbb 2020. január 1-ig az ilyen készülékeknek legalább 90 napos víz alatti adásidővel kell rendelkezniük. Ha az FDR leváló, rendelkeznie kell automatikus vészhelyzeti helyzetjeladó berendezéssel.”

Az SPO.IDE.H.150 d) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)