<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.10-->
  <head>
    <title>2023-09-202309C105202101370-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0137-21-202306711-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="18/09/2023 10:22:00" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="Pas de publication" name="Mention"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="vBnCueWfBsstzT33N5EeWdMFSxyQkltoWN1mRhxykhdMukzOIztkhuaC75DlCuP7JbPccqeuI2ovq8YeHQ9DWbWXWPbVUXgBPb5bg0iF08eaGdjBAutr0gkMyONGNoxUf+6k6dOqrQKkgi7IBtS7Mj2Kc7GenPlRtA3KZdX8vUc=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="svc_wsgendoc" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0137" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2021" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 20/07/2023 15:54:49" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="Normal" name="Version"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="4babac5a980a465d97b64d6bc6b2984b" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0137" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RD" name="NatureAff"/>
    <meta content="RD" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId24" style="first"/>
      <div id="rId20" style="even">2023. 09. 05‑i ítélet – C‑137/21. sz. ügy</div>
      <div id="rId21" style="default">Parlament kontra Bizottság (Egyesült államokbeli állampolgárok vízummentessége)</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nagytanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2023. szeptember 5. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset – (EU) 2018/1806 rendelet – A 7. cikk első bekezdésének f) pontja – Azon harmadik országok listája, amelyek állampolgárai a tagállamok külső határainak átlépésekor vízumkötelezettség alá esnek – Azon harmadik országok listája, amelyek állampolgárai mentesek e kötelezettség alól – A kölcsönösség elve – Felkérés olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására, amely az Amerikai Egyesült Államok állampolgárai esetében tizenkét hónapra ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑137/21. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 265. cikk alapján intézményi mulasztás megállapítása iránt 2021. március 4‑én
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      az Európai Parlament (képviselik: S. Alonso de León, P. López‑Carceller és J. Rodrigues, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-7" title="page-1">
      felperesnek
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      az Európai Bizottság (képviselik: A. Azéma és L. Grønfeldt, meghatalmazotti minőségben)
    </p>
    <p class="C72Alineadroite" id="para-9" title="page-1">
      alperes ellen
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      benyújtott keresete tárgyában,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-11" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (nagytanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      tagjai: K. Lenaerts elnök, L. Bay Larsen elnökhelyettes, A. Prechal, K. Jürimäe, C. Lycourgos, M. Safjan és M. L. Arastey Sahún tanácselnökök, M. Ilešič, J.‑C. Bonichot, I. Jarukaitis (előadó), A. Kumin, N. Jääskinen, M. Gavalec, Csehi Z. és O. Spineanu‑Matei bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      főtanácsnok: J. Richard de la Tour,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Calot Escobar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-16" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2022. december 15‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-17" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-18" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Keresetében az Európai Parlament annak megállapítását kéri a Bíróságtól, hogy az Európai Bizottság – azáltal, hogy nem fogadta el a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2018. november 14‑i (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2018. L 303., 39. o.) 7. cikke első bekezdésének f) pontja szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktust – nem teljesítette az EUM‑Szerződésből eredő kötelezettségeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018/1806 rendelet 2018. december 18‑i hatállyal hatályon kívül helyezte és felváltotta a 2017. május 17‑i (EU) 2017/850 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2017. L 133., 1. o.) módosított, a külső határok átlépésekor vízumkötelezettség alá eső, illetve az e kötelezettség alól mentes harmadik országbeli állampolgárok országainak felsorolásáról szóló, 2001. március 15‑i 539/2001/EK tanácsi rendeletet (HL 2001. L 81., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 65. o.; helyesbítések: HL 2007. L 29., 10. o.; HL 2018. L 260., 25. o.). A 2018/1806 rendelet az (1) preambulumbekezdésben foglaltak szerint kodifikálja a hatályon kívül helyezett és felváltott rendeletet, az utóbbira történő hivatkozásokat a 2018/1806 rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és ez utóbbi IV. mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni. E melléklet szerint az 539/2001 rendelet 1. cikkének (4) bekezdése a 2018/1806 rendelet 7. cikkének felel meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018/1806 rendelet (14) preambulumbekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-23" title="page-1">
      „A teljes vízumkölcsönösség olyan cél, amelyre az [Európai] Uniónak mindig tevőlegesen kell törekednie a harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban, ezzel hozzájárulva az Unió külpolitikájának hitelességéhez és egységességéhez.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet (15) preambulumbekezdésének szövege a következő:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-25" title="page-2">
      „Olyan uniós mechanizmus kialakítására van szükség, amely lehetővé teszi a kölcsönösség elvének alkalmazását abban az esetben, ha egy harmadik ország, amely szerepel a II. mellékletben található listán, úgy határoz, hogy egy vagy több tagállam állampolgáraival szemben vízumkötelezettséget vezet be. Az említett mechanizmusnak a szolidaritás jegyében uniós választ kell előírnia arra az esetre, ha egy ilyen harmadik ország vízumkötelezettséget ír elő legalább egy tagállam állampolgáraival szemben.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet (17) preambulumbekezdése kimondja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-27" title="page-2">
      „A kölcsönösségi mechanizmus alkalmazásának második szakaszában való megfelelő európai parlamenti és tanácsi részvétel biztosítása érdekében – tekintettel arra, hogy a vízummentesség felfüggesztése egy olyan harmadik ország valamennyi állampolgára esetében, amely szerepel a II. mellékletben található listán, és e felfüggesztésnek a tagállamokra, a schengeni társult országokra és magára az Unióra, különösen a külkapcsolatokra és a schengeni térség általános működésére gyakorolt horizontális hatásai politikailag különösen érzékeny kérdésnek minősülnek – a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az [EUMSZ] 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a kölcsönösségi mechanizmus egyes elemeire vonatkozóan. […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018/1806 rendelet 1. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-29" title="page-2">
      „E rendelet meghatározza azon harmadik országokat, amelyek állampolgárai vízumkötelezettség alá esnek, vagy mentesek a vízumkötelezettség alól számos kapcsolódó kritérium – így többek között az illegális bevándorláshoz, a közérdekhez és a közbiztonsághoz, valamint a gazdasági előnyökhöz, ezen belül is különösen a turizmus és a külkereskedelem szempontjaihoz, továbbá az Uniónak az érintett harmadik országokkal fenntartott külkapcsolataihoz, ezen belül is különösen az emberi jogokkal és az alapvető szabadságokkal kapcsolatos megfontolásokhoz, valamint a regionális koherencia és a viszonosság vonatkozásaihoz kapcsolódó kritériumok – eseti alapon történő mérlegelése alapján.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-31" title="page-2">
      „A II. mellékletben felsorolt harmadik országok állampolgárai mentesülnek a […] [vízum]kötelezettség alól a bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodások esetében.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet 7. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-2">
      „Amennyiben egy, a II. mellékletben felsorolt valamely harmadik ország vízumkötelezettséget ír elő legalább egy tagállam állampolgáraival szemben, a következő rendelkezéseket kell alkalmazni:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-34" title="page-3">
      a) az érintett tagállam a vízumkötelezettség harmadik ország általi bevezetését követő 30 napon belül, írásban értesíti erről az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-35" title="page-3">
      Ennek az értesítésnek:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-36" title="page-3">
      i. tartalmaznia kell a vízumkötelezettség bevezetésének időpontját, valamint az érintett úti okmányok és vízumok típusát;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-37" title="page-3">
      ii. részletesen be kell mutatnia azon előzetes intézkedéseket, amelyeket az érintett tagállam annak érdekében hozott, hogy közötte és a szóban forgó harmadik ország között biztosított legyen a vízummentes utazás, továbbá tartalmaznia kell minden lényeges információt.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-38" title="page-3">
      A Bizottság az ezen értesítéssel kapcsolatos információkat haladéktalanul közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, beleértve a vízumkötelezettség bevezetésének időpontjával, valamint az érintett úti okmányok és vízumok típusával kapcsolatos információkat is.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-39" title="page-3">
      Amennyiben a harmadik ország úgy határoz, hogy a vízumkötelezettséget az e pont első albekezdésében említett határidő lejárta előtt feloldja, az értesítést nem kell megtenni vagy vissza kell vonni, az információkat pedig nem kell közzétenni;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-40" title="page-3">
      b) a Bizottság – az a) pont harmadik albekezdésében említett közzététel időpontját követően azonnal és az érintett tagállammal konzultálva – mindenekelőtt politikai, gazdasági és kereskedelmi téren lépéseket tesz a szóban forgó adott harmadik ország hatóságainál a vízummentes utazás visszaállítása vagy bevezetése érdekében, és e lépésekről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-41" title="page-3">
      c) amennyiben legkésőbb 90 nappal az a) pont harmadik albekezdésében említett közzététel időpontját követően, a b) ponttal összhangban megtett lépések ellenére a harmadik ország nem oldja fel a vízumkötelezettséget, az érintett tagállam felkérheti a Bizottságot, hogy függessze fel az adott harmadik ország bizonyos kategóriákba tartozó állampolgárai esetében a vízummentességet. Ha egy tagállam ilyen kérelmet nyújt be, arról tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-42" title="page-3">
      d) a Bizottság az e), f) vagy h) pont szerinti lépések megfontolása során figyelembe veszi az érintett tagállam által a szóban forgó harmadik ország viszonylatában való vízummentes utazás érdekében hozott intézkedések eredményét, a b) ponttal összhangban tett lépéseket, valamint azon következményeket, amelyekkel a vízummentesség felfüggesztése járhat az Uniónak és tagállamainak a szóban forgó harmadik országgal való külkapcsolataira nézve;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-43" title="page-4">
      e) amennyiben az érintett harmadik ország nem oldotta fel a vízumkötelezettséget, a Bizottság legkésőbb hat hónappal az a) pont harmadik albekezdésében említett közzététel időpontját követően, majd legfeljebb hat hónapos időközönként olyan időtartamon át, amely összességében nem haladhatja meg az f) pontban említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépésének vagy kifogásolásának időpontját:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-44" title="page-4">
      i. az érintett tagállam kérésére vagy saját kezdeményezésére olyan végrehajtási jogi aktust fogad el, amely a szóban forgó harmadik ország bizonyos kategóriákba tartozó állampolgárai esetében legfeljebb hat hónapos időtartamra ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet. E végrehajtási jogi aktusban meg kell határozni a vízummentesség felfüggesztése hatálybalépésének – az említett jogi aktus hatálybalépését követő 90 napon belül eső – időpontját, figyelembe véve a tagállamok konzulátusain rendelkezésre álló erőforrásokat. Az ezt követő végrehajtási jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság további, legfeljebb hat hónapos időszakokkal meghosszabbíthatja a felfüggesztés időtartamát, és módosíthatja a szóban forgó harmadik ország állampolgárainak azon kategóriáit, amelyek esetében felfüggeszti a vízummentességet.
    </p>
    <p class="C13Marge2" id="para-45" title="page-4">
      Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 11. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. A 6. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, a felfüggesztési időszakok során a harmadik országnak a végrehajtási jogi aktusban foglalt valamennyi kategóriába tartozó állampolgárai vízummal kell, hogy rendelkezzenek a tagállamok külső határainak átlépésekor; vagy
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-46" title="page-4">
      ii. jelentést nyújt be a 11. cikk (1) bekezdésében említett bizottságnak, amelyben értékeli a helyzetet és indokolást ad arról, hogy miért vetette el a vízummentesség felfüggesztését, és erről tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
    </p>
    <p class="C13Marge2" id="para-47" title="page-4">
      A Bizottság e jelentésben minden releváns tényezőt – így például a d) pontban említett tényezőket is – figyelembe vesz. Az Európai Parlament és a Tanács e jelentés alapján politikai vitát tarthat;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-48" title="page-5">
      f) amennyiben az érintett harmadik ország 24 hónappal az a) pont harmadik albekezdésében említett közzététel időpontját követően sem oldotta fel a vízumkötelezettséget, a Bizottság a 10. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, amelyben e harmadik ország állampolgárai esetében 12 hónapra ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meg kell határozni azt az – az említett jogi aktus hatálybalépését követő 90 napon belül eső – időpontot, amelyben a vízummentesség felfüggesztése hatályba lép, figyelembe véve a tagállamok konzulátusain rendelkezésre álló erőforrásokat, és ennek megfelelően módosítani kell a II. mellékletet. A módosításkor a szóban forgó harmadik ország nevéhez lábjegyzetet kell beilleszteni, feltüntetve benne a felfüggesztés időtartamának megjelölésével azt, hogy a vízummentesség az adott harmadik ország tekintetében felfüggesztésre került.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-49" title="page-5">
      Az e cikk e) pontja alapján az érintett harmadik országgal kapcsolatban elfogadott végrehajtási jogi aktusok hatályukat vesztik azon a napon, amikor a vízummentességnek e harmadik ország állampolgáraival szembeni felfüggesztése hatályba lép, vagy amikor a 10. cikk (7) bekezdésének megfelelően kifogást emeltek a felhatalmazáson alapuló jogi aktussal szemben. Amennyiben a Bizottság a h) pont szerinti jogalkotási javaslatot nyújt be, az e pont első albekezdésében említett felfüggesztés időtartama hat hónappal meghosszabbodik. A hivatkozott albekezdésben említett lábjegyzetet megfelelően módosítani kell.
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-50" title="page-5">
      A 6. cikk alkalmazásának sérelme nélkül, a felfüggesztés időtartamai alatt a felhatalmazáson alapuló jogi aktus által érintett harmadik ország állampolgárai vízummal kell, hogy rendelkezzenek a tagállamok külső határainak átlépésekor;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-51" title="page-5">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-52" title="page-5">
      h) amennyiben az f) pontban említett felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálybalépését követő hat hónapon belül a szóban forgó harmadik ország nem oldotta fel a vízumkötelezettséget, a Bizottság jogalkotási javaslatot nyújthat be e rendelet módosítására, amelynek célja az adott harmadik országra való hivatkozás áthelyezése a II. mellékletből az I. mellékletbe;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-5">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018/1806 rendelet 10. cikkének (6) és (7) bekezdése a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-55" title="page-5">
      „(6) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-56" title="page-5">
      (7) A 7. cikk f) pontja értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő négy hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Amerikai Egyesült Államok szerepel e rendelet II. mellékletében foglalt „azon harmadik országok listáj[án], amelyek állampolgárai mentesek a vízumkötelezettség alól, amennyiben a tagállamok határait a bármely 180 napos időszakban 90 napot meg nem haladó tartózkodás céljából lépik át.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jogvita előzményei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság 2016. április 12‑én „A jelenlegi állás és a lehetséges további lépések a vízumpolitika területén egyes harmadik országokkal fennálló kölcsönösség nélküli helyzet tekintetében” címmel közleményt (COM(2016) 221 final, a továbbiakban: 2016. április 12‑i közlemény) terjesztett a Parlament és a Tanács elé. A Bizottság jelezte, hogy a nyolc harmadik országot érintő kölcsönösség nélküli esetek túlnyomó részét megoldották, de három harmadik ország tekintetében továbbra is fennáll a kölcsönösség nélküli helyzet. E harmadik országok között szerepelt az Amerikai Egyesült Államok, amely akkoriban vízumkötelezettséget írt elő a bolgár, horvát, ciprusi, lengyel és román állampolgárokkal szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság e közleményben arra is emlékeztetett, hogy amennyiben az érintett harmadik ország 2016. április 12‑ig nem oldotta fel a vízumkötelezettséget, úgy a 2013. december 11‑i 1289/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL 2013. L 347., 74. o.) módosított 539/2001 rendelet értelmében köteles felhatalmazáson alapuló jogi aktust elfogadni, amelyben e harmadik ország állampolgárai esetében tizenkét hónapra felfüggeszti a vízummentességet. Rögzítette azt is, hogy e módosított rendelet alapján figyelembe kell vennie azon következményeket, amelyekkel a vízummentesség felfüggesztése járhat az Unió és tagállamai külkapcsolataira nézve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság ezt követően hat további közleményt adott ki a 2016. április 12‑i közlemény nyomán, ezek közül az elsőt és a másodikat 2016 júliusában és decemberében, a harmadikat és a negyediket 2017 májusában és decemberében, az ötödiket 2018 decemberében, végül az utolsót 2020 márciusában.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második, 2016. december 21‑i nyomonkövetési közleményt követően, amelyben a Bizottság megállapította, hogy a vízumkölcsönösség hiánya már csak két harmadik ország, nevezetesen Kanada és az Amerikai Egyesült Államok tekintetében áll fenn, a Parlament 2017. március 2‑án elfogadta az 539/2001/EK rendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében a Bizottság vízumkölcsönösség területén fennálló kötelezettségeiről szóló európai parlamenti állásfoglalást (2016/2986(RSP), a továbbiakban: 2017. március 2‑i állásfoglalás). A Parlament ezen állásfoglalásában úgy ítélte meg, hogy a Bizottság „jogilag köteles felhatalmazáson alapuló jogi aktust elfogadni, amelyben ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet azon harmadik ország állampolgárai esetében, amelyek nem oldották fel egyes tagállamok állampolgárai tekintetében a vízumkötelezettséget az e helyzetről szóló értesítések közzétételétől számított 24 hónapon belül, amely határidő 2016. április 12‑én lejárt”, és az EUMSZ 265. cikk alapján felkérte a Bizottságot, hogy fogadja el a Parlament által szükségesnek vélt felhatalmazáson alapuló jogi aktust.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Parlamentnek és a Tanácsnak 2017. május 2‑án benyújtott harmadik nyomonkövetési közleményében (COM(2017) 227 final, a továbbiakban: 2017. május 2‑i közlemény) a Bizottság választ adott a 2017. március 2‑i állásfoglalásban foglaltakra, és ismertette az elért eredményeket. Jelezte, hogy a kanadai és amerikai állampolgárok vízummentességének ideiglenes felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása „jelenleg ellentétes hatást váltana ki”, és „nem szolgálná az összes uniós polgár vízummentes utazására vonatkozó célkitűzés elérését”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2017. december 20‑i, negyedik nyomonkövetési közleményében a Bizottság arról számolt be, hogy az egyetlen fennmaradt kölcsönösség nélküli helyzet az Amerikai Egyesült Államokat érintette. Miután a Lengyel Köztársaság 2019 novemberében csatlakozott az Amerikai Egyesült Államok vízummentességi programjához, a Bizottság 2020. március 23‑i, hatodik nyomonkövetési közleményében jelezte, hogy e mentességi programot nem terjesztették ki valamennyi tagállamra, mivel az Amerikai Egyesült Államok továbbra is megtagadja a vízumkötelezettség feloldását a Bolgár Köztársaság, a Horvát Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság és Románia állampolgárai tekintetében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Parlament az (EU) 2018/1806 rendelet 7. cikke értelmében a Bizottság vízumkölcsönösség területén fennálló kötelezettségeiről szóló, 2020. október 22‑i állásfoglalásában (2020/2605(RSP), a továbbiakban: 2020. október 22‑i állásfoglalás) az EUMSZ 265. cikk alapján felkérte a Bizottságot, hogy fogadja el – a Parlament megítélése szerint a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja alapján szükséges – felhatalmazáson alapuló jogi aktust, amely ideiglenesen felfüggeszti az Amerikai Egyesült Államok állampolgárai esetén a rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkötelezettség alóli mentességet, tekintettel az e harmadik ország által a bolgár, ciprusi, horvát és román állampolgárokkal szemben előírt vízumkötelezettségre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak benyújtott, a Bizottság vízumkölcsönösség területén fennálló kötelezettségeiről szóló, 2020. október 22‑i európai parlamenti állásfoglalást követően a Bizottság álláspontjának meghatározásáról és a helyzet jelenlegi állásáról szóló, 2020. december 22‑i közleményében (COM(2020) 851 final, a továbbiakban: 2020. december 22‑i közlemény) a Bizottság kifejtette azokat az indokokat, amelyek miatt – a közlemény kiadásakor – még mindig nem állt szándékában az amerikai állampolgárok rövid távú tartózkodásra jogosító vízumkötelezettsége alóli mentességének ideiglenes felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a Parlament álláspontja szerint a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja nem biztosít lehetőséget a Bizottságnak arra, hogy mellőzze a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását, amennyiben az ilyen jogi aktus elfogadására vonatkozó, e rendelkezésben foglalt feltételek fennállnak, előterjesztette a jelen keresetet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek kérelmei és a Bíróság előtti eljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Parlament azt kéri, hogy a Bíróság:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">állapítsa meg, hogy a Bizottság – mivel nem fogadta el a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktust – megsértette az EUM‑Szerződést, és</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a Bizottságot kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt kéri, hogy a Bíróság utasítsa el a keresetet, és a Parlamentet kötelezze a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Tanács a Bíróság Hivatalához 2021. május 18‑án benyújtott külön beadványában a Bíróság eljárási szabályzata 151. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadhatatlansági kifogást terjesztett elő. A Parlament 2021. június 28‑án nyújtotta be az e kifogással kapcsolatos észrevételeit.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2021. szeptember 21‑én a Bíróság úgy határozott, hogy a Bizottság által emelt elfogadhatatlansági kifogásról az eljárást befejező határozatban fog dönteni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A keresetről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az elfogadhatóságról</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság azt állítja, hogy a jelen kereset két okból elfogadhatatlan. Ellenkérelmében egyrészt arra hivatkozik, hogy a Parlament a 2020. október 22‑i állásfoglalás elfogadásával megkerülte az intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset megindítására az EUMSZ 265. cikkben megállapított határidőt. Álláspontja szerint ez az állásfoglalás az eljárásra való második felkérésnek minősül, amelynek tartalma – legalábbis az Amerikai Egyesült Államok állampolgárait illetően – lényegében megegyezik a 2017. március 2‑i állásfoglaláséval, amelyet követően azonban a Parlament nem fordult a Bírósághoz. Következésképpen a Parlament nem indíthat ilyen intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetet. A Bizottság az elfogadhatatlansági kifogásában másrészt azt állítja, hogy a Parlament által 2020. október 22‑én hozzá intézett felkérésre válaszul elfogadott 2020. december 22‑i közleményével az EUMSZ 265. cikk második bekezdése értelmében állást foglalt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Parlament azt állítja, hogy a kereset elfogadható. Az intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset megindítására az EUMSZ 265. cikkben megállapított határidő megkerülésével összefüggésben először is előadja, hogy a Bizottság azzal, hogy nem fogadta el a 2018/1806 rendeletben foglalt felhatalmazáson alapuló jogi aktust, folyamatosan megsértette e rendeletet. Másodszor arra hivatkozik, hogy a 2020. október 22‑i állásfoglalás két új megfontolást tartalmaz a 2017. március 2‑i állásfoglaláshoz képest. A Parlament harmadszor előadja, hogy a 2019 júniusában tartott választások eredményeként a két állásfoglalás közötti időszakban megváltozott az összetétele. Végül negyedszer lényegében azt hangsúlyozza, hogy az eljárásra való második felkérés az eljárásra való első felkérés elfogadása utáni fejlemények értékelésén alapult, figyelembe véve a Bizottság akkoriban elfogadott legutóbbi nyomonkövetési közleményét, azaz a 2020. március 23‑i közleményt. Az elfogadhatatlansági kifogást illetően a Parlament azt állítja, hogy a 2020. december 22‑i közlemény elfogadásával a Bizottság az EUMSZ 265. cikk második bekezdése szerinti értelemben véve nem foglalt állást. Azt a kérdést ugyanis, hogy valamely intézmény állást foglalt‑e, vagy sem, nem lehet kizárólag azon intézménytől származó dokumentum címe alapján eldönteni, amelynek a mulasztásáról szó van. Egyébiránt nem nyilvánvaló, hogy a Bizottság a 2020. december 22‑i közlemény közzétételével állást foglalt volna a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadásával kapcsolatban, mivel abban csupán megismételte a korábbi közleményeiben szereplő tényezőket, és ténybeli indokolást adott arról, hogy miért nem jár el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 265. cikk második bekezdése szerint az intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset csak akkor elfogadható, ha az érintett intézményt, szervet vagy hivatalt előzetesen felkérték, hogy járjon el. Ha a felkéréstől számított két hónapon belül ez az érintett intézmény, szerv vagy hivatal nem foglal állást, e keresetet további két hónapon belül lehet megindítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az, hogy a fellebbező előzetesen a szóban forgó intézményhez, szervhez vagy hivatalhoz fordul, nemcsak azért minősül lényeges alaki követelménynek, mert az az érintett számára előírt határidők kezdő időpontjának minősül, hanem azért is, mert a nemtevés megtámadásával az intézményt, szervet vagy hivatalt arra kötelezi, hogy adott határidőn belül állást foglaljon az eljárás mellőzésének jogszerűségéről (2022. május 12‑i Klein kontra Bizottság ítélet, C‑430/20 P, EU:C:2022:377, 47. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a jelen kereset elkésettségére alapított elfogadhatatlansági kifogást illeti, nem vitatott, hogy a Parlament 2017. március 2‑i, valamint 2020. október 22‑i állásfoglalásával az EUMSZ 265. cikk értelmében felkérte a Bizottságot, hogy járjon el. A Bizottság 2017. május 2‑i, illetve 2020. december 22‑i közleményében válaszolt ezekre a felkérésekre. Nem vitatott az sem, hogy a 2017. május 2‑i közleményt követően a Parlament nem nyújtott be intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az a kérdés tehát, hogy a Parlament megsértette‑e az e rendelkezésben előírt keresetindítási határidőt azzal, hogy az intézményi mulasztás megállapítása iránti jelen keresetet azt követően nyújtotta be, hogy a 2020. október 22‑i állásfoglalásban másodszor kérte fel eljárásra a Bizottságot, míg az eljárásra való első felkérést tartalmazó 2017. március 2‑i állásfoglalását követően nem terjesztett elő ilyen keresetet, attól függ, hogy az eljárásra való ezen második felkérés a tartalmához vagy hátteréhez kapcsolódó objektív tényezők alapján különbözik‑e az elsőtől.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a 2017. március 2‑i állásfoglalásra válaszul kiadott, a Parlamentnek címzett 2017. május 2‑i közleményből kitűnik, hogy a Bizottság az összes releváns körülmény vizsgálatát, így különösen az Unió és tagállamai Amerikai Egyesült Államokkal fennálló külkapcsolatai tekintetében a vízummentesség esetleges felfüggesztésével járó következmények figyelembevételét követően helyezkedett arra az álláspontra, hogy az e mentességet ideiglenesen felfüggesztő felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása „jelenleg” ellentétes hatást váltana ki, és nem szolgálná az összes uniós polgár vízummentes utazására vonatkozó célkitűzés elérését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Parlament 2020. október 22‑i állásfoglalásban – több mint három év elteltével – felkérte a Bizottságot, hogy az azóta bekövetkezett fejleményekre tekintettel vizsgálja felül a 2017. május 2‑i közleményében elfoglalt álláspontját.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig egyrészt különböző – úgy jogi, mint politikai – okai lehettek annak, hogy a Parlament az első alkalommal úgy döntött, hogy e bizottsági közlemény elfogadását követően nem veszi igénybe a bírói utat, és lehetőséget hagy arra, hogy a Bizottság diplomáciai úton érje el a teljes vízumkölcsönösség 2018/1806 rendelet (14) preambulumbekezdésében rögzített céljának megvalósításához hozzájáruló eredményeket. Másrészt a 2020. október 22‑i állásfoglalás a Bizottság 2017. május 2‑i közleménye után kiadott, az Amerikai Egyesült Államok tekintetében fennálló vízumkölcsönösség hiányának problémakörével kapcsolatos közleményeire hivatkozik. Úgy tűnik tehát, hogy a Parlament csak az eljárásra való első felkérés elfogadását követően bekövetkezett fejlemények értékelése után, második lépésként fogadta el a 2020. október 22‑i állásfoglalást, amely egyébként két további indokot tartalmaz annak alátámasztására, hogy álláspontja szerint a Bizottság miért köteles elfogadni a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azt, hogy a 2017. március 2‑i és a 2020. október 22‑i állásfoglalás különböző eljárásra való felkéréseket tartalmaz, az a körülmény is megerősíti, hogy a Bizottság az utóbbi állásfoglalás nyomán elfogadott 2020. december 22‑i közleményében a 2017 óta bekövetkezett fejleményekre tekintettel újraértékelte az Amerikai Egyesült Államok és a négy érintett uniós tagállam közötti vízumkölcsönösség hiányának helyzetét. A Bizottság, miután áttekintést adott az Unió és az Amerikai Egyesült Államok közötti kapcsolatokról ezen a területen, ismertette e harmadik ország vízummentességi programjának alakulását, valamint politikai hátterét és az Unióval kialakított kétoldalú kapcsolatait, arra a következtetésre jutott, hogy az ilyen jogi aktus elfogadása továbbra sem célszerű, és hogy az „különösen most ellentétes hatást váltana ki”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a 2020. október 22‑i állásfoglalás nem tekinthető az EUMSZ 265. cikk második bekezdésében megállapított – a 2017. március 2‑i állásfoglalásban foglalt eljárásra való felkéréssel megkezdődött – keresetindítási határidő megkerülésére szolgáló eszköznek, mivel e két állásfoglalás mind tartalma, mind elfogadása háttere szempontjából különböző eljárásra való felkéréseket tartalmaz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen kereset elkésettségére alapított első elfogadhatatlansági kifogást ezért el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második, azon alapuló elfogadhatatlansági kifogást illetően, hogy állást foglalt‑e a Bizottság, emlékeztetni kell arra, hogy az EUMSZ 265. cikk első bekezdése értelmében ha a Bizottság a Szerződéseket megsértve elmulasztja a döntéshozatalt, a jogsértés megállapítása iránt keresettel lehet fordulni a Bírósághoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben a Bizottság azt állítja, hogy 2020. december 22‑i közleményével e rendelkezés szerinti értelemben véve állást foglalt a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó kérelemmel kapcsolatban, és kifejtette azokat az indokokat, amelyek miatt nem adott helyt e kérelemnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel összefüggésben a Bíróság kétségtelenül megállapította, hogy az a körülmény, hogy valamely intézménynek az eljárásra való felkérésre adott válaszát a felkérést hozzá intéző személy nem tartja megfelelőnek, nem jelenti azt, hogy e válasz nem minősül az EUMSZ 265. cikk második bekezdése értelmében vett olyan állásfoglalásnak, amelynek elfogadása megszünteti az intézményi mulasztást (lásd ebben az értelemben különösen: 1993. április 1‑jei Pesqueras Echebastar kontra Bizottság ítélet, C‑25/91, EU:C:1993:131, 11. és 12. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mindazonáltal az előző pontban felidézett megoldás nem alkalmazható intézményközi összefüggésben, abban az esetben, ha az intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset elfogadhatatlansága lehetővé tenné az eljárásra felkért intézmény számára az eljárás további mellőzését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig ez a helyzet állna elő, ha a jelen ítélet 37. pontjában említett közleményt az EUMSZ 265. cikk második bekezdése szerinti „állásfoglalásnak” kellene minősíteni, ami a jelen kereset elfogadhatatlanságát vonná maga után. Ebben az esetben ugyanis fennmaradna a jelen jogvitában részt vevő felek között a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdése f) pontjának tartalmát, pontosabban a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó esetleges kötelezettség fennállását érintően fennálló véleménykülönbség.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eljárás megtagadása esetén tehát, amennyiben az kifejezett, és arra valamely intézmény EUMSZ 265. cikk második bekezdése szerinti eljárásra való felkérése nyomán kerül sor, lehet e cikk alapján a Bírósághoz fordulni, mivel ez nem szünteti meg az intézményi mulasztást (1988. szeptember 27‑i Parlament kontra Tanács ítélet, 302/87, EU:C:1988:461, 17. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között meg kell állapítani, hogy intézményközi összefüggésben, ha valamely intézmény válasza – mint a jelen ügyben is – azon indokok ismertetéséből áll, amelyek miatt ezen intézmény szerint a kért intézkedés elfogadása mellőzésének van helye, azt mindenképpen az eljárás ezen intézmény általi – az előző pontban felidézett ítélkezési gyakorlat értelmében vett – megtagadásának kell tekinteni, és ezért ebben az esetben az EUMSZ 265. cikk alapján benyújtott keresettel a Bírósághoz lehet fordulni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen a jelen kereset elfogadható.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ügy érdeméről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felek érvei</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Keresete alátámasztása érdekében a Parlament egyetlen jogalapra hivatkozik, amelyet arra alapít, hogy a Bizottság megsértette a Szerződéseket azáltal, hogy nem fogadta el az Amerikai Egyesült Államok állampolgárai vízumkötelezettség alóli mentességének ideiglenes felfüggesztéséről szóló, a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktust.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Parlament azt állítja, hogy ez a rendelkezés nem biztosít mérlegelési mozgásteret a Bizottság számára, így az a jelen ügyben köteles lenne ilyen jogi aktust elfogadni. A Parlament álláspontja szerint ugyanis a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó, az említett rendelkezés alapján fennálló kötelezettség csupán egyetlen objektív feltételtől függ, nevezetesen attól, hogy az érintett harmadik ország nem oldotta fel a legalább egy tagállam állampolgáraival szemben előírt vízumkötelezettséget az e 7. cikk első bekezdésének a) pontjában foglalt értesítés közzétételétől számított 24 hónap alatt. A jelen ügyben az Amerikai Egyesült Államok esetében e feltétel 2016. április 12‑én teljesült.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Parlament úgy véli, hogy abból, hogy e rendelet 7. cikke első bekezdésének d) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy figyelembe vegye azokat a következményeket, amelyekkel a vízummentesség felfüggesztése járhat az Uniónak és tagállamainak a szóban forgó harmadik országgal való külkapcsolataira nézve, nem következik, hogy ezen intézmény az említett rendelet 7. cikke első bekezdése f) pontjának alkalmazása során diszkrecionális mérlegelési jogkörrel rendelkezik, mivel a Bizottság nem dönthet másként, mint hogy elfogadja a felhatalmazáson alapuló jogi aktust.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez utóbbi rendelkezésnek a Bizottság által javasolt értelmezése megfordítaná a 2018/1806 rendelet 7. cikkének logikáját, mivel ez alapján a külkapcsolatok tekintetében a vízummentesség felfüggesztésével járó következmények figyelembevételére vonatkozó kötelezettség az e cikkben szabályozott kölcsönösségi mechanizmus központi elemévé válna, amelynek így alárendelődne az említett cikk első bekezdésének f) pontjában előírt kötelezettség.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen ez az értelmezés utóbbi rendelkezést megfosztja a hatékony érvényesüléstől, és nem veszi figyelembe a kölcsönösségi mechanizmus koncepcióját. Az a kötelezettség, miszerint az e rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja alapján az e rendelkezésben foglalt feltételek teljesülése esetén a Bizottság a vízummentesség felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el, nem áll ellentmondásban az említett rendelet 7. cikke első bekezdésének d) pontjában foglalt azon követelménnyel, hogy figyelembe kell venni azokat a következményeket, amelyekkel e felfüggesztés járhat az Unió és tagállamai külkapcsolataira nézve. Ezt a követelményt ugyanis a kölcsönösségi mechanizmus valamennyi szakaszára alkalmazni kell, és mint ilyet, ebben az összefüggésben kell értelmezni. Ezenkívül a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja csak korlátozott mérlegelési mozgásteret biztosít a Bizottság számára, amely nem terjed ki a jogi aktus tartalmára, vagyis a vízummentesség felfüggesztésére magára. Ez a mérlegelési mozgástér más vonatkozásban érvényesül, például azon – az említett jogi aktus hatálybalépését követő 90 napon belül eső – időpont megválasztása során, amikor a vízummentesség felfüggesztésének hatályba kell lépnie.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság által javasolt értelmezés így hatástalanná tenné az e rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontjában előírt kötelezettséget, amely alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust kell elfogadni, amennyiben az érintett harmadik ország egy bizonyos határidőn belül nem oldotta fel a vízumkötelezettséget, mivel ha a Bizottság elsősorban azokat a következményeket venné alapul, amelyekkel a vízummentesség felfüggesztése járhat az Unió és tagállamai, valamint e harmadik ország közötti külkapcsolatokra nézve, ezen intézmény ezzel kivonná magát az uniós jogalkotó által előírt kötelezettség alól, és a gyakorlatban már a kölcsönösségi mechanizmus első szakaszában le is zárná azt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság ezzel szemben arra hivatkozik, hogy a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja nem írja elő számára feltétlen kötelezettségként a harmadik ország állampolgárai számára biztosított vízummentességet felfüggesztő felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását abban az esetben, ha e harmadik ország nem oldotta fel a legalább egy tagállam állampolgáraival szemben előírt vízumkötelezettséget az e rendelet 7. cikke első bekezdésének a) pontjában és harmadik bekezdésében foglalt értesítés közzétételétől számított 24 hónapon belül.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezen intézmény álláspontja szerint az említett rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontját ugyanezen rendelet 7. cikke első bekezdésének d) pontjával együttesen kell értelmezni, amely úgy rendelkezik, hogy a Bizottságnak az e bekezdés e), f) vagy h) pontja szerinti lépések megfontolása során figyelembe kell vennie először is az érintett tagállam által hozott intézkedések eredményét, továbbá a Bizottság által a vízummentes utazás visszaállítása vagy bevezetése érdekében mindenekelőtt politikai, gazdasági és kereskedelmi téren tett lépéseket, és végül azon következményeket, amelyekkel ezen vízummentesség felfüggesztése járhat az Uniónak és tagállamainak a szóban forgó harmadik országgal fennálló külkapcsolataira nézve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság nem vitatja, hogy a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdése f) pontjának alkalmazása körében őt megillető mérlegelési mozgástér e 7. cikk első bekezdésének d) pontjában felsorolt tényezők figyelembevételére korlátozódik. E rendelet ugyanakkor tagadhatatlanul biztosítja számára ezt a mérlegelési mozgásteret.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ráadásul a 7. cikk általa javasolt értelmezése nem teszi „teljes mértékben hatástalanná” az e cikk első bekezdésének f) pontja szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó kötelezettséget. A Bizottság ezzel összefüggésben rámutat, hogy a 7. cikk első bekezdésének d) pontja kifejezett kötelezettségként szabályozza, hogy az e 7. cikk első bekezdésének e), f) vagy h) pontja szerinti lépések megfontolása során figyelembe kell vennie az Unió és tagállamai külkapcsolatait érintő következményeket, és ezért kizárt, hogy az említett értelmezés contra legemnek minősüljön. A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy nem csupán utalt azokra a következményekre, amelyekkel a vízummentesség felfüggesztése járna az Uniónak és tagállamainak a szóban forgó harmadik országgal fennálló külkapcsolataira nézve, hanem – amint azt az uniós jogalkotó megkívánja – értékelte is e következményeket akkor, amikor megvizsgálta a felfüggesztés intézkedése alkalmazásának lehetőségét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság álláspontja</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A jelen ügyben nem vitatott, hogy az Amerikai Egyesült Államok nem oldotta fel a vízumkötelezettséget legalább egy tagállam állampolgáraival szemben a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének a) pontja szerinti értesítés közzétételétől számított 24 hónapos időszak lejárta után.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell tehát vizsgálni, hogy e körülmény folytán a Bizottság olyan helyzetbe került‑e, hogy – amint azt a Parlament állítja – a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja értelmében köteles volt elfogadni a vízummentesség e harmadik ország állampolgárai tekintetében történő ideiglenes felfüggesztéséről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, anélkül hogy e tekintetben mérlegelési mozgástérrel rendelkezett volna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak szövegét, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek az részét képezi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel összefüggésben meg kell állapítani, hogy a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja alapján a Bizottság a vízummentesség ideiglenes felfüggesztéséről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktust „fogad el”, ha – mint a jelen ügyben – az érintett harmadik ország az e rendelkezésben megállapított határidőn belül nem oldotta fel a szóban forgó vízumkötelezettséget. Úgy tűnik tehát, hogy e rendelkezés szövegéből az következik, hogy a Bizottság köteles ilyen jogi aktust elfogadni, ha az elfogadásának feltételei teljesülnek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdése f) pontjának ilyen értelmezését azonban ki kell zárni az e 7. cikk első bekezdésének általános rendszere alapján, amelyet többek között az e rendelkezéssel létrehozott kölcsönösségi mechanizmus többlépcsős szerkezete jellemez.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Konkrétabban, a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének d) pontja kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a Bizottság az e bekezdés e), f) vagy h) pontja szerinti lépések megfontolása során figyelembe veszi először is az érintett tagállam által a szóban forgó harmadik ország viszonylatában való vízummentes utazás érdekében hozott intézkedések eredményét, másodszor az említett bekezdés b) pontjával összhangban a Bizottság által – mindenekelőtt politikai, gazdasági és kereskedelmi téren a szóban forgó adott harmadik ország hatóságainál a vízummentes utazás visszaállítása vagy bevezetése érdekében – tett lépéseket, valamint harmadszor azon következményeket, amelyekkel a vízummentesség felfüggesztése járhat az Uniónak és tagállamainak a szóban forgó harmadik országgal való külkapcsolataira nézve.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig az e különböző körülmények figyelembevételére vonatkozó kötelezettség értelmét vesztené, ha a Bizottságnak mindenképpen el kellene fogadnia a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktust, mivel az érintett harmadik ország az e rendelkezésben előírt határidőn belül nem oldotta fel a szóban forgó vízumkötelezettséget.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben a 2018/1806 rendelet (17) preambulumbekezdéséből kitűnik, hogy a Bizottság felhatalmazása arra, hogy az e rendelet 7. cikkével létrehozott kölcsönösségi mechanizmus keretében felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, olyan intézményi keret létrehozására irányul, amely lehetővé teszi, hogy a vízummentesség valamely harmadik ország valamennyi állampolgára esetében történő esetleges felfüggesztését megelőzően – ami politikailag különösen érzékeny kérdésnek minősül – értékelje ezen intézkedésnek a külkapcsolatokra és a schengeni térség általános működésére gyakorolt hatásait.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésében szereplő rendelkezések és e rendelet (17) preambulumbekezdése együttes értelmezéséből tehát az következik, hogy a Bizottság mérlegelési mozgástérrel rendelkezik a tekintetben, hogy e rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja alapján elfogad‑e felhatalmazáson alapuló jogi aktust, és e mérlegelési mozgástér kereteit az említett bekezdés d) pontjában rögzített szempontok jelölik ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt az értelmezést – amint arra a főtanácsnok indítványának 34–40. pontjában lényegében rámutat – a kölcsönösségi mechanizmust az uniós jogba bevezető 1289/2013 rendelet előkészítő munkálatai is alátámasztják, amely előkészítő anyagokból kitűnik, hogy az uniós jogalkotó nem kívánta előírni a kölcsönösség nélküli helyzet fennmaradásának esetére a vízumkötelezettség alóli mentesség automatikus felfüggesztését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következik, hogy a Parlament állításával ellentétben a Bizottság nem köteles a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének f) pontja alapján felhatalmazáson alapuló jogi aktust elfogadni az e rendelet 7. cikke első bekezdésének a) pontjában említett értesítés közzétételének időpontjától számított 24 hónapos időszak lejártát követően. Ezzel szemben annak meghatározása érdekében, hogy a teljes vízumkölcsönösség említett rendelet (14) preambulumbekezdésében kitűzött célja szempontjából fel kell‑e függeszteni az érintett harmadik ország állampolgárai tekintetében a vízummentességet, vagy éppen ellenkezőleg, el kell tekinteni ezen intézkedés meghozatalától, tekintettel különösen a tagállamok, a schengeni társult országok és az Unió külkapcsolataihoz fűződő érdekekre, a Bizottságnak figyelembe kell vennie az említett rendelet 7. cikke első bekezdésének d) pontjában rögzített, és a jelen ítélet 59. pontjában kifejtett három szempontot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell vizsgálni, hogy a jelen ügyben a Bizottság e körülményekre tekintettel túllépte‑e az őt megillető mérlegelési mozgásteret, amikor megítélése szerint megalapozott volt, hogy nem járt el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az első szempontot illeti, amely szerint a Bizottságnak figyelembe kell vennie az érintett tagállam által a szóban forgó harmadik ország viszonylatában való vízummentes utazás érdekében hozott intézkedések eredményét, mielőtt megfontolná a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását, amelyben ideiglenesen felfüggeszti a vízummentességet egy olyan harmadik ország állampolgárai esetében, amely vízumkötelezettséget ír elő legalább egy tagállam állampolgáraival szemben, meg kell állapítani, hogy a 2020. december 22‑i közlemény részletes áttekintést ad azon négy tagállam helyzetéről, amelyeket a szóban forgó időszakban a vízumkötelezettség érintett. A Bizottság ugyanis e tagállamok mindegyikére vonatkozóan bemutatta a vízumkérelem‑elutasítási arány alakulását, és jelezte, hogy e tagállamok számára az Egyesült Államok „testre szabott munkaterveket” dolgozott ki, hogy azok eleget tudjanak tenni az amerikai vízummentességi programnak való megfeleléshez szükséges követelményeknek. E közlemény ezenkívül megemlíti azt a körülményt is, hogy – az egyes tagállamokra nézve specifikus iránymutatásokat tartalmazó – munkatervek alapján folytatott megbeszélések jelentős javulást mutatnak a korábbi megközelítéshez képest, amely a biztonsági követelmények általánosabb értékelésén alapult, valamint utal arra, hogy e munkatervek tagállamok általi végrehajtásának értékelése alapján számos munkaterületen megállapítható volt az előrelépés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a második szempontot illeti, vagyis hogy a Bizottság köteles figyelembe venni a mindenekelőtt politikai, gazdasági és kereskedelmi téren – jelen esetben – az Amerikai Egyesült Államok hatóságainál a vízummentes utazás visszaállítása vagy bevezetése érdekében tett lépéseket, egyrészt a Bizottság a 2020. december 22‑i közleményében részletesen beszámolt azokról a találkozókról, amelyeket az amerikai féllel több alkalommal tartott. Másrészt a Bizottság kifejtette, hogy az Egyesült Államokban a választásokat követő átmeneti időszak miatt – az új elnök 2021. január 20‑ra tervezett beiktatását követően az új kabinet felállításáig – a Bizottságnak arra kellett szorítkoznia, hogy az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) közösen kidolgozzon egy új, a transzatlanti kapcsolatok fontosságát megerősítő transzatlanti programra vonatkozó javaslatot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami a harmadik szempontot illeti, azaz hogy a Bizottságnak figyelembe kell vennie azon következményeket, amelyekkel a vízummentesség felfüggesztése járhat az Uniónak és tagállamainak – jelen esetben – az Amerikai Egyesült Államokkal fennálló külkapcsolataira nézve, 2020. december 22‑i közleményében a Bizottság a 2016. április 12‑i közleményben már kifejtett részletes magyarázatokra utal. Arra a következtetésre jut továbbá, hogy az amerikai állampolgárok vízumkötelezettség alóli mentességének felfüggesztése számos szakpolitikai területen és ágazatban jelentős kedvezőtlen hatást gyakorolhatna.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülményekből kitűnik, hogy a Bizottság figyelembe vette a 2018/1806 rendelet 7. cikke első bekezdésének d) pontjában foglalt három szempontot, mielőtt arra a következtetésre jutott, hogy a kért felhatalmazáson alapuló jogi aktust nem fogadja el.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiek összességéből következik, hogy a Bizottság nem lépte túl az őt megillető mérlegelési mozgásteret, amikor a Parlament által 2020. október 22‑én hozzá intézett eljárásra való felkérést követően úgy ítélte meg, hogy nem köteles elfogadni a szóban forgó felhatalmazáson alapuló jogi aktust, így a jelen ügyben semmilyen mulasztás nem róható fel neki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebből következően a jelen intézményi mulasztás megállapítása iránti keresetet mint megalapozatlant el kell utasítani.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság eljárási szabályzata 138. cikkének (1) bekezdése értelmében a Bíróság a pervesztes felet kötelezi a költségek viselésére, ha a pernyertes fél ezt kérte. A Parlamentet, mivel pervesztes lett, a Bizottság kérelmének megfelelően kötelezni kell a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-132" title="page-17">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (nagytanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság a keresetet elutasítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság az Európai Parlamentet kötelezi a költségek viselésére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-135" title="page-17">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: angol.</p>
</body>
</html>
