L_202403237HU.000101.fmx.xml

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/3237 IRÁNYELVE

(2024. december 19.)

a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről szóló (EU) 2015/413 irányelv módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 91. cikke (1) bekezdésének c) pontjára,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)

Az (EU) 2015/413 európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) elősegíti a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjét, és ezáltal csökkenti a külföldi illetőségű elkövetők büntetlenségét. A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések határokon átnyúló hatékony kivizsgálása és szankcionálása javítja a közúti közlekedésbiztonságot, mivel arra ösztönzi a külföldi illetőségű járművezetőket, hogy kevesebb jogsértést kövessenek el, és biztonságosabban vezessenek.

(2)

Amennyiben az uniós polgárok ismerik a hatályos közúti közlekedésbiztonsági szabályokat és az egyes tagállamokban alkalmazandó szankciókat, továbbá tudatában vannak, hogy nagy valószínűséggel nem kerülhetik el a szankcionálást, ez előmozdítja a közúti biztonságot, valamint csökkenti a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető jogsértések számát és a közúti közlekedési veszélyeket.

(3)

A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések kivizsgálásában részt vevő végrehajtó hatóságok tapasztalata azt mutatja, hogy az (EU) 2015/413 irányelv a jelenlegi megszövegezésben nem segíti elő a kívánt mértékben a külföldi illetőségű járművezetők által elkövetett, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések hatékony kivizsgálását és a pénzbírságok behajtását. Ez a külföldi illetőségű járművezetők viszonylagos büntetlenségét eredményezi, és negatív hatással van az Unión belüli közúti közlekedésbiztonságra. Ezenkívül a külföldi illetőségű járművezetők alapvető és eljárási jogait nem mindig tartják tiszteletben a határokon átnyúló kivizsgálások során, elsősorban mivel a pénzbírságok összegének meghatározása és a fellebbezési eljárások nem átláthatók. Ezen irányelv célja ezért az, hogy javítsa a jogsértés helye szerinti tagállamtól (a továbbiakban: a jogsértés helye szerinti tagállam) eltérő tagállamban nyilvántartásba vett járművekkel elkövetett, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések kivizsgálásának hatékonyságát. Ez elősegítené az Unió azon céljának elérését, miszerint 2050-re valamennyi közlekedési mód esetében közel nullára kell csökkenteni a halálos áldozatok számát, és meg kell erősíteni a külföldi illetőségű járművezetők alapvető és eljárási jogainak védelmét.

(4)

„A 2021–2030-as időszakra vonatkozó uniós közúti közlekedésbiztonsági szakpolitikai keret – a zéró-elképzelés felé vezető következő lépések” című, 2019. június 19-én közzétett dokumentumában a Bizottság újólag megerősítette elkötelezettségét azon ambiciózus cél mellett, hogy 2050-re közel nullára csökkenjen a halálos áldozatok és a súlyos sérülések száma az Unió közútjain („zéró-elképzelés”), valamint azon középtávú cél mellett, hogy 2030-ig 50 %-kal csökkenjen a halálesetek és a súlyos sérülések száma, amely célt eredetileg az uniós tagállamok közlekedési miniszterei által 2017. március 29-én elfogadott, a közúti közlekedésbiztonságról szóló vallettai nyilatkozatban határoztak meg. E célok elérése érdekében a Bizottság a „Fenntartható és intelligens mobilitási stratégia – az európai közlekedés időtálló pályára állítása” című, 2020. december 9-i közleményében bejelentette az (EU) 2015/413 irányelv felülvizsgálatára irányuló szándékát.

(5)

A járművezetőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében az (EU) 2015/413 irányelv hatályát ki kell terjeszteni a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető egyéb közlekedési jogsértésekre is. Figyelembe véve az (EU) 2015/413 irányelv elfogadásának jogalapját, nevezetesen az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 91. cikke (1) bekezdésének c) pontját, az említett irányelvbe beillesztendő jogsértéseknek bizonyíthatóan közvetlenül kell kapcsolódniuk a közúti közlekedésbiztonsághoz, amennyiben az úthasználókra súlyos kockázatot jelentő veszélyes és gondatlan magatartást jelentenek. Az (EU) 2015/413 irányelv hatályának kiterjesztésekor továbbá szem előtt kell tartani a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések automatikus felderítése terén elért műszaki fejlődést is.

(6)

A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések a nemzeti jog szerint vagy közigazgatási jogsértésnek, vagy bűncselekménynek minősülnek. Így az ilyen jogsértések – az alkalmazandó nemzeti eljárásoktól függően – közigazgatási vagy büntetőügyekben hatáskörrel rendelkező bíróságok előtt közigazgatási vagy igazságügyi hatóságok által indított eljárások alapjául szolgálhatnak. Az esetek többségében az ilyen, közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértéseket a tagállamokban tömeges feldolgozás keretében vizsgálják, ami azokban az esetekben, amikor a jogsértés helye szerinti tagállam nemzeti jogszabályai a vonatkozó szankció kiszabásának előfeltételeként előírják a járművezető pontos azonosítását, megakadályozza az európai nyomozási határozat hatékony alkalmazását, illetve kibocsátását. A legtöbb esetben nem teljesülnek az európai nyomozási határozat kibocsátásának a 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkében (4) meghatározott feltételei, így – különösen ha a jogsértés közigazgatásinak minősül – az említett irányelv nem alkalmazható. A fentiekre tekintettel szükség van egy olyan hatékony eljárásra, amelynek keretében a jogsértés helye szerinti tagállam nemzeti hatóságai – annak érdekében, hogy a nemzeti jogszabályaik által megkövetelt mértékű bizonyossággal azonosítani tudják az elkövetőket – megkeresést nyújthatnak be a jogsértés elkövetésekor használt jármű nyilvántartásának helye szerinti tagállam (a továbbiakban: a nyilvántartás helye szerinti tagállam) vagy az érintett személy tartózkodási helye szerinti tagállam érintett nemzeti hatóságaihoz kölcsönös segítségnyújtás iránt. Az említett eljárásnak olyan jól meghatározott intézkedéseken kell alapulnia, amelyek nem érintik súlyosan az érintett személyek jogait.Ez azonban nem érintheti azokat a helyzeteket, amikor egyes konkrét esetekben úgy kell tekinteni, hogy teljesülnek a 2014/41/EU irányelv alkalmazásának feltételei, és így az említett irányelvben előírt kötelezettségek hatálya alá tartozó tagállamoknak az abban az irányelvben meghatározott eljárásokat kell alkalmazniuk. Emlékeztetni kell arra, hogy külön uniós jogi keret szabályozza a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködést, amely az ítéletek és bírósági határozatok kölcsönös elismerésének elvén alapul. Ezért szükséges, hogy az ezen irányelvvel módosított (EU) 2015/413 irányelv alkalmazása ne veszélyeztesse a tagállamoknak a büntetőügyekben alkalmazandó egyéb uniós jogból eredő jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a pénzbüntetések kölcsönös elismerése tekintetében a 2005/214/IB tanácsi kerethatározatban (5), a bizonyítékok begyűjtésére vonatkozó eljárások tekintetében a 2014/41/EU irányelvben, valamint az eljárási iratok küldésére és kézbesítésére vonatkozó eljárások tekintetében a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (6) 5. cikkében megállapított jogokra és kötelezettségekre. Az (EU) 2015/413 irányelv végrehajtása nem érintheti ezenfelül az érintett személyek számára meghatározott garanciákat megkövetelő büntetőeljárásokat, sem pedig a 2010/64/EU (7), a 2012/13/EU (8), a 2013/48/EU (9), az (EU) 2016/343 (10), az (EU) 2016/800 (11) és az (EU) 2016/1919 (12) európai parlamenti és tanácsi irányelvben foglalt, a gyanúsítottak és vádlottak tekintetében megállapított eljárási biztosítékokat.

(7)

Meg kell határozni a nemzeti kapcsolattartó pontok feladatait és hatásköreit annak biztosítása érdekében, hogy zökkenőmentesen együttműködjenek az ezen irányelvvel módosított (EU) 2015/413 irányelv hatálya alá tartozó, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések kivizsgálásában részt vevő valamennyi illetékes hatósággal. A nemzeti kapcsolattartó pontoknak mindig rendelkezésre kell állniuk ezen illetékes hatóságok számára, és a megkereséseiket indokolatlan késedelem nélkül meg kell válaszolniuk. Ez az előírás a jogsértés jellegétől vagy az illetékes hatóság jogállásától, és különösen attól függetlenül is érvényes, hogy az illetékes hatóság nemzeti, szubnacionális vagy helyi hatáskörrel rendelkezik-e.

(8)

Az (EU) 2015/413 irányelvvel létrehozott, határokon átnyúló információcsere-rendszer alapjai hatékonynak bizonyultak. A hiányzó, hibás vagy pontatlan adatokból eredő problémák orvoslása érdekében azonban további fejlesztésekre és kiigazításokra van szükség. Ezért további kötelezettségeket kell előírni a tagállamok számára, hogy az információcsere hatékonyságának növelése érdekében bizonyos adatokat rendelkezésre bocsássanak és naprakészen tartsanak a releváns adatbázisokban.

(9)

Több tagállam szembesül jelenleg azzal a jelenséggel, hogy más tagállamokban bérelt autókkal követnek el a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető súlyos jogsértéseket. Az ilyen bérelt autók közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető jogsértést elkövető vezetői büntetlenül maradnak, mert kihasználhatják a tagállamok szabályai közötti különbségeket, valamint az információcsere és a kölcsönös segítségnyújtás hiányosságait.

(10)

A jogsértés helye szerinti tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja számára lehetővé kell tenni, hogy automatizált kereséseket végezzen a gépjármű-nyilvántartásokban a járművek végfelhasználóira vonatkozó adatok lekérdezése céljából, amennyiben ezek az információk már rendelkezésre állnak. Ezenkívül adatmegőrzési időtartamot kell megállapítani a járművek korábbi üzembentartóinak, tulajdonosainak és végfelhasználóinak kilétére vonatkozóan, hogy a hatóságok rendelkezésére lehessen bocsátani a kivizsgáláshoz szükséges megfelelő információkat.

(11)

Előfordulhat, hogy az érintett személy nem ismeri a jogsértés helye szerinti tagállam jogrendszerét, és nem beszéli annak hivatalos nyelvét vagy nyelveit, ezért az érintett személyek alapvető és eljárási jogainak érvényesülését fokozottabban kell garantálni. E célkitűzés elérése érdekében kötelező minimumkövetelményeket kell megállapítani a közlekedési jogsértésről szóló értesítés tartalmára vonatkozóan, és a továbbiakban nem kell alkalmazni az (EU) 2015/413 irányelv II. mellékletében meghatározott, kizárólag alapvető információkat tartalmazó tájékoztató levél jelenlegi sablonját.

(12)

Minimumkövetelményként a közlekedési jogsértésről szóló értesítésnek a jogi képzettséggel nem rendelkezők számára is érthető megfogalmazást kell használnia, és részletes információkat kell tartalmaznia a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető jogsértés jogi minősítéséről és jogkövetkezményeiről, különös tekintettel arra, hogy az ezen irányelvvel módosított (EU) 2015/413 irányelv hatálya alá tartozó jogsértésekre kivetett szankciók pénzbírságtól eltérő jellegűek is lehetnek, amilyenek például az elkövető járművezetési jogosultságára vonatkozó korlátozások. A védekezéshez való jogot azáltal is támogatni kell, hogy részletes tájékoztatást kell nyújtani arról, hogy a jogsértés helye szerinti tagállamban hol, mikor és hogyan gyakorolhatók az említett jogok. E tekintetben a külföldi illetőségűeknek elegendő időt kell biztosítani arra, hogy jogorvoslati jogukkal éljenek, például fellebbezzenek. Adott esetben ismertetni kell az érintett személy távollétében lefolytatott eljárásokat is, mivel számolni kell azzal, hogy az érintett személy nem tér vissza a jogsértés helye szerinti tagállamba az eljárásban való részvétel céljából. Az önkéntes együttműködés ösztönzése érdekében a fizetési lehetőségeket és a szankciók mértékének csökkentésére szolgáló módszereket is könnyen érthetővé kell tenni. Végezetül, mivel feltehetőleg a közlekedési jogsértésről szóló dokumentum lesz az első olyan közlemény, amelyet az érintett személy megkap, annak egyrészről tartalmaznia kell az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) 13. cikkében meghatározott információkat, amelyek között az említett irányelv 13. cikke (2) bekezdésének d) pontja értelmében tájékoztatást kell adni a személyes adatok forrásáról, másrészről tartalmaznia kell az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 13. és 14. cikkében meghatározott információkat. Ezeket az információkat akár közvetlenül, akár a hozzáférés helyének megjelölésével kell közölni a közlekedési jogsértésről szóló értesítésben. A tagállamoknak segítséget szükséges nyújtaniuk az úthasználóknak a közlekedési jogsértésről szóló értesítések és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumok hitelességének ellenőrzéséhez. E célból a tagállamoknak biztonságos módon szükséges megosztaniuk egymással és a Bizottsággal az illetékes hatóságaik által kiadott, határokon átnyúló ügyekben használt, közlekedési jogsértésről szóló értesítések sablonjait és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumok sablonjait. A tagállamoknak arról is szükséges egymást tájékoztatniuk, hogy mely illetékes hatóságok jogosultak az említett, közlekedési jogsértésről szóló értesítések és jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumok kiadására.

(13)

Amennyiben közúti ellenőrzés során külföldi illetőségű járművezetőket helyszíni ellenőrzésnek vetnek alá, és az adott intézkedés a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértéssel kapcsolatos jogkövetkezmények érvényesítését célzó eljárás indításához vezet, a külföldi illetőségű járművezetőnek a közlekedési jogsértésről szóló értesítést kell küldeni. A külföldi illetőségű járművezető által elkövetett, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések esetében, amennyiben az illetékes hatóság az elkövetett jogsértéshez kapcsolódó szankciót oly módon érvényesítette, hogy a külföldi illetőségű járművezetővel a helyszínen megfizettette a pénzbírságot, a külföldi illetőségű járművezető számára a helyszínen csak a közlekedési jogsértésről szóló értesítés bizonyos lényeges elemeit kell átadni.

(14)

Annak biztosítása érdekében, hogy ténylegesen az érintett személy kapja meg a közlekedési jogsértésről szóló értesítést és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó bármely dokumentumot, továbbá a nem érintett harmadik felek téves bevonásának elkerülése érdekében ebben az irányelvben szabályokat kell megállapítani a közlekedési jogsértésről szóló értesítésnek és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumoknak a kézbesítésére vonatkozóan.

(15)

Mind a közlekedési jogsértésről szóló értesítést, mind a jogkövetkezmények érvényesítését célzó lényeges dokumentumokat azon a nyelven kell megküldeni, amelyen a jármű forgalmi engedélyét kiállították. Azokban az esetekben, amikor a közlekedési jogsértésről szóló értesítést és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumokat az érintett személy által nem ismert nyelven küldik meg, az említett érintett személy számára lehetővé kell tenni annak kérelmezését, hogy a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumokat az Unió intézményeinek egy másik, a jármű forgalmi engedélyének nyelvétől eltérő, általa választott hivatalos nyelvén kapja kézhez. A jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatóságának eleget kell tennie ennek a kérésnek.

(16)	Hatékony jogi felülvizsgálatot kell biztosítani abban az esetben, ha a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem felelnek meg az ezen irányelvben meghatározott nyelvi előírásoknak és iratkézbesítésre vonatkozó szabályoknak, valamint a saját nemzeti jogukban előírtaknak.

(17)

Amennyiben az érintett személy a gépjármű-nyilvántartásból szerzett információk alapján nem azonosítható a jogsértés helye szerinti tagállam joga által megkövetelt mértékű bizonyossággal, a tagállamoknak együtt kell működniük az érintett személy személyazonosságának megállapítása érdekében. E célból kölcsönös segítségnyújtási eljárást kell bevezetni, amelynek célja az érintett személy azonosítása, mégpedig vagy megerősítés iránti kérelem útján – a már a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatóságának birtokában lévő információk alapján –, vagy a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam érintett illetékes hatóságai által lefolytatandó célzott vizsgálat iránti kérelem útján.

(18)

A tagállamok illetékes hatóságainak a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresések és az azokra adott válaszok tekintetében egységes elektronikus formanyomtatványt kell használniuk arra, hogy rendelkezésre bocsássák a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kért, az érintett személy azonosításához szükséges kiegészítő információkat. A tagállamoknak a nemzeti kapcsolattartó pontjaikat kell igénybe venniük annak érdekében, hogy egyaránt nagy biztonsággal és eredményességgel tudják továbbítani a kölcsönös segítségnyújtás iránti kimenő megkereséseket, valamint az azokra beérkező válaszokat. A kért információkat indokolatlan késedelem nélkül, és minden esetben az ezen irányelvben említett határidőkön belül kell összegyűjteni. Az információk összegyűjtésekor és a segítségnyújtás iránti megkeresés megválaszolásakor a megkeresést kézhez vevő, a nyilvántartás helye szerinti tagállamnak vagy a tartózkodási hely szerinti tagállamnak szem előtt kell tartania egyrészt azt, hogy az érintett személyt kellő időben értesíteni kell, másrészt pedig azt, hogy a megkereső tagállamnak képesnek kell lennie arra, hogy időben megtegye a szükséges lépéseket, különös tekintettel a jogsértés helye szerinti tagállam nemzeti jogában meghatározott elévülési időkre.

(19)

A nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatóságának pontosan meg kell határoznia azokat az okokat, amelyek alapján megtagadhatja az érintett személy azonosítására irányuló kölcsönös segítségnyújtást. Ezen belül különösen biztosítékokat kell bevezetni annak elkerülése érdekében, hogy a kölcsönös segítségnyújtás során felfedésre kerüljön a védett személyek, például a védett tanúk személyazonossága.

(20)

A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az adott tagállamban külföldi illetőségűnek minősülő érintett személy azonosítására ugyanazokat a nemzeti eljárásokat alkalmazzák, mint amelyeket akkor alkalmaznának, ha a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértést belföldi lakos követte volna el. Meg kell erősíteni a jogbiztonságot az ilyen eljárások keretében hozott konkrét intézkedések alkalmazhatósága tekintetében, nevezetesen a jogsértés elkövetésének megerősítését vagy el nem ismerését megkövetelő dokumentumok, illetve az érintett személyek arra való kötelezése tekintetében, hogy működjenek együtt a felelős személy azonosításában. Mivel ezeknek az intézkedéseknek ugyanolyan joghatással kell bírniuk az érintett személyekre, mint a belföldi ügyekben, e személyek esetében az alapvető jogok és az eljárási jogok tekintetében is ugyanazon normákat kell alkalmazni.

(21)

Amennyiben az uniós vagy a tagállami jog kifejezetten lehetővé teszi az (EU) 2015/413 irányelv alkalmazásában az egyéb nemzeti vagy uniós adatbázisokból származó információkhoz való hozzáférést vagy ezen információk cseréjét, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az ilyen adatbázisok használatával információt cseréljenek, tiszteletben tartva a külföldi illetőségű érintett személyek alapvető jogait.

(22)

Amennyiben a dokumentumok postán, ajánlott kézbesítési szolgáltatással, ajánlott levélben vagy ezekkel egyenértékű elektronikus úton nem kézbesíthetők, lehetővé kell tenni a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága számára, hogy a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatóságára hagyatkozzon, hogy az – az adott tagállamok iratkézbesítésre vonatkozó saját nemzeti joga alapján – kézbesítse a dokumentumokat és közleményeket az érintett személynek. A tagállamoknak nemzeti kapcsolattartó pontjaikat kell igénybe venniük annak érdekében, hogy egyaránt biztonságosan és hatékonyan tudják továbbítani az eljárási dokumentumok kézbesítésére vonatkozó kimenő megkereséseket, valamint az azokra beérkező válaszokat.

(23)

Hangsúlyozni szükséges, hogy komoly problémát jelent a külföldi illetőségű személyek által elkövetett, közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt kiszabott szankciók végrehajtásának elmaradása, valamint hogy e probléma hatékony kezeléséhez nem biztos, hogy elegendő a 2005/214/IB tanácsi kerethatározat – a határozat fogalmát meghatározó – 1. cikkének módosítása.

(24)

Mivel a 2005/214/IB kerethatározat nem alkalmas a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető olyan közlekedési jogsértések tömeges feldolgozására, amelyekre alacsony összegű és gyakran közigazgatásinak minősülő pénzbírság vonatkozik, továbbá a belföldi és a külföldi járművezetőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása céljából ezen irányelvben egyedi rendelkezéseket kell meghatározni annak érdekében, hogy a tagállamok számára lehetséges legyen a közúti közlekedési bírságokra vonatkozó közigazgatási határozatok határokon átnyúló végrehajtása, valamint hogy ehhez a végrehajtáshoz kölcsönös segítséget lehessen nyújtani. Ez nem zárja ki a 2005/214/IB kerethatározat alkalmazását.

(25)

A Bizottságnak a tagállamokkal együttműködve felül kell vizsgálnia a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértéseknek a nemzeti hatóságok által kezelt nyilvántartásaihoz való, határokon átnyúló elektronikus hozzáférést biztosító megoldásokat, hogy felmérje, miként lehetne javítani a polgárok hozzáférését a nekik címzett, közlekedési jogsértésről szóló értesítésekhez és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumokhoz.

(26)

Határokon átnyúló esetekben a gépjármű-nyilvántartási adatok kiadására irányuló kérelmet és az adatelemek cseréjét egy egységes elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani, illetve végrehajtani. Ezért – a már meglévő technikai keretre építve – a gépjármű-nyilvántartási adatoknak az (EU) 2015/413 irányelv szerinti automatizált keresése csak az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) nagy biztonságú szoftveralkalmazásának és e szoftveralkalmazás módosított változatainak a használata révén végezhető. Az említett szoftveralkalmazásnak lehetővé kell tennie a konkrét gépjármű-nyilvántartási adatok tagállamok közötti gyors, költséghatékony, biztonságos és megbízható cseréjét, és ezáltal növelnie kell a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések kivizsgálásának hatékonyságát. A tagállamok nem cserélhetnek információt egyéb olyan módokon, amelyek kevésbé lennének költséghatékonyak, és esetleg nem biztosítanák a továbbított adatok védelmét. A gépjármű-nyilvántartási adatok cseréjének folyamata során az illetékes hatóságok találkozhatnak olyan rendellenes megkeresésekkel, amelyek az információcsere helytelen használatának gyanúját kelthetik fel, és megfelelő intézkedéseket igényelnek az illetékes hatóságok részéről. Ilyen rendellenes megkeresések lehetnek különösen a szokatlan gyakoriságú vagy tartalmú, hirtelen érkező, vagy kizárólag adott jogsértésekre vonatkozó megkeresések. A tagállamoknak kifejezetten az EUCARIS-t kell használniuk a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált keresésére és az érintett személy azonosításával kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtásra, a közlekedési jogsértésekről szóló értesítések és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumok kézbesítésével kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtásra, valamint a jogkövetkezmények végrehajtásával kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtásra.

(27)

Az (EU) 2015/413 irányelv végrehajtása során előfordult jogsértő gyakorlatok megelőzése és az ezen irányelvvel módosított, említett irányelvben meghatározott, határokon átnyúló eljárásokban érintett polgárok alapvető jogainak védelme érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelvvel módosított (EU) 2015/413 irányelv végrehajtásával megbízott illetékes hatóságaik és nemzeti kapcsolattartó pontjaik teljes mértékben megfeleljenek a a velük szemben támasztott kötelezettségeknek, anélkül, hogy a magántulajdonban vagy magánkezelésben lévő jogalanyokat felhatalmaznák az ezen irányelv végrehajtásához kapcsolódó tevékenységekre. Különösen az érintett személyek személyes adatainak védelme, a megfelelő ügyintézéshez való jog, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelméhez és a védelemhez való jog, valamint az (EU) 2015/413 irányelv által létrehozott, határokon átnyúló információcsere-mechanizmus megfelelő működése megköveteli, hogy kizárólag a kijelölt illetékes nemzeti hatóságok és nemzeti kapcsolattartó pontok indíthassák meg, folytathassák le és érvényesíthessék a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekkel kapcsolatos eljárásokat. Ez nem sérti az illetékes hatóságok azon lehetőségét, hogy igénybe vegyék a magántulajdonban vagy magánkezelésben lévő jogalanyok által nyújtott technikai támogatási szolgáltatásokat, például postai szolgáltatásokat, radarok telepítését vagy karbantartását és a kábítószer- vagy alkoholfogyasztás magánlaboratóriumok általi vizsgálatát. Azon tagállamok számára, amelyek ezen irányelv végrehajtása során magántulajdonban vagy magánkezelésben lévő jogalanyokat vettek igénybe, egy kétéves átmeneti időszak lehetővé tenné annak biztosítását, hogy illetékes hatóságaik teljes mértékben működőképessé váljanak, és képesek legyenek a határokon átnyúló cserére vonatkozó eljárásokat az ezen irányelvvel módosított (EU) 2015/413 irányelvben meghatározott szabályok teljes körű betartásával lebonyolítani.

(28)

A tagállamok által a Bizottságnak jelentett információk körét ki kell terjeszteni a közúti közlekedésbiztonság javításának célkitűzéséhez szorosan kapcsolódó elemekre, valamint a harmadik országokban nyilvántartásba vett járművek vezetői által elkövetett és valamely tagállam illetékes hatósága által észlelt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések számáról való adatszolgáltatásra is. E kiterjesztés célja az, hogy a Bizottság elemezni tudja a tagállamokban fennálló helyzetet, és szilárd tényekre alapozva tudjon kezdeményezéseket előterjeszteni. A tagállami hatóságokra háruló további adminisztratív terhek ellensúlyozása és a jelentéstételnek a Bizottság értékelési ütemtervével való összehangolása érdekében a jelentéstételi időszakot meg kell hosszabbítani. Átmeneti időszakot kell biztosítani annak érdekében, hogy a folyamatban lévő kétéves jelentéstételi időszak zökkenőmentesen érhessen véget.

(29)

„A 2021–2030-as időszakra vonatkozó uniós közlekedésbiztonsági szakpolitikai keret – a zéró-elképzelés felé vezető következő lépések” című dokumentumban megjelölt célok elérése érdekében fontolóra lehetne venni annak kérdését, hogy milyen módon lehetne kezelni a harmadik országokban nyilvántartásba vett járművek vezetői által elkövetett, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértéseket. E célból meg kell vizsgálni a tagállamok és a harmadik országok közötti, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekkel kapcsolatos együttműködés és információcsere javításának különböző eszközeit, feltéve, hogy az érintett személyek egyenértékű védelemben részesülnek, és nem sérülnek a személyes adatok harmadik országokba történő továbbítására vonatkozó szabályok. Meg kell vizsgálni a célirányos digitális megoldásokat is. Ez nem érintené a tagállamok azon jogát, hogy két- vagy többoldalú megállapodásokat kössenek harmadik országokkal a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekkel kapcsolatos jogkövetkezmények érvényesítésére irányuló együttműködésről.

(30)	Ez az irányelv nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy két- vagy többoldalú megállapodásokat kössenek és alkalmazzanak egymás között, amennyiben az ilyen megállapodások túllépnének az ezen irányelvben meghatározott eljárásokon, és elősegítenék azok egyszerűsítését vagy megkönnyítését.

(31)

Mivel az érintett személy azonosítására vonatkozó adatok az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2016/680 irányelv értelmében személyes adatoknak minősülnek, és a személyes adatok kezelésére vonatkozó uniós jogi keret az (EU) 2015/413 irányelv elfogadása óta jelentősen módosult, a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseket össze kell hangolni az új jogi kerettel.

(32)

Az (EU) 2016/680 irányelv 62. cikkének (6) bekezdése értelmében a Bizottság felülvizsgálta az Unió által elfogadott egyéb, az illetékes hatóságok által az említett irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében meghatározott célokból végzett adatkezelést szabályozó jogi aktusokat annak megállapítása érdekében, hogy szükséges-e azokat az említett irányelvhez igazítani, valamint annak céljából, hogy adott esetben megtegye az e jogi aktusok módosítására irányuló szükséges javaslatokat, és ezáltal az említett irányelv hatályán belül biztosítva legyen a személyes adatok védelmének következetes megközelítése. E felülvizsgálat nyomán – amelyet a „A korábbi harmadik pillérhez tartozó vívmányok adatvédelmi szabályokkal való összehangolásának további lépései” című, 2020. június 24-i bizottsági közleményben ismertettek – az (EU) 2015/413 irányelv az említett, módosításra szoruló jogi aktusok egyikének bizonyult. Ezért ezen irányelvben egyértelművé kell tenni, hogy a személyes adatok kezelésekor az (EU) 2016/680 irányelvnek is meg kell felelni, amennyiben az adatkezelés annak tárgyi és személyi hatálya alá tartozik.

(33)	Az (EU) 2015/413 irányelv szerinti bármely személyesadat-kezelésnek meg kell felelnie az (EU) 2016/679 rendeletnek, az (EU) 2016/680 irányelvnek, illetve az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15), amennyiben az adatkezelés azok tárgyi és személyi hatálya alá tartozik.

(34)

Az érintett személy személyazonosságának megállapításához, valamint a közlekedési jogsértésről szóló értesítésnek és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumoknak az érintett személy részére történő kézbesítéséhez szükséges adatkezelési tevékenységek jogalapját az (EU) 2015/413 irányelv állapítja meg, összhangban az (EU) 2016/679 rendelet 6. cikke (1) bekezdése első albekezdésének e) pontjával és adott esetben 10. cikkével, valamint az (EU) 2016/680 irányelv 8. cikkével. Ugyanezen szabályokkal összhangban ezen irányelv meghatározza a tagállamok azon kötelezettségének jogalapját, hogy az érintett személyek azonosítása során egymásnak biztosítandó kölcsönös segítségnyújtás céljából személyes adatokat kezeljenek.

(35)

Egyes tagállamokban az érintett külföldi illetőségű személyek személyes adatait szerverhálózaton („felhőben”) tárolják. Az adatvédelmi incidensekre vonatkozóan az (EU) 2016/679 rendeletben és az (EU) 2016/680 irányelvben meghatározott szabályok, valamint az adatvédelmi incidensekre és a biztonsági eseményekre vonatkozóan az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (16) meghatározott szabályok sérelme nélkül a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy tájékoztassák egymást az említett adatokkal kapcsolatos kiberbiztonsági eseményekről.

(36)

A Bizottságnak arányos pénzügyi támogatást kell nyújtania azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyek javítják a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos közlekedési szabályok érvényesítése terén folytatott, határokon átnyúló együttműködést az Unióban. Az ilyen pénzügyi támogatás a nemzeti jog terén meglévő különbségekre vonatkozó, uniós szintű tájékoztató kampányok céljára is nyújtható, különös hangsúlyt helyezve a szomszédos országokra.

(37)

Létre kell hozni egy online portált (a továbbiakban: a CBE-portál), amely átfogó tájékoztatást nyújt az Unióban az úthasználók számára a tagállamokban hatályban lévő közúti közlekedésbiztonsági szabályokról. E tájékoztatásnak érthetőnek és hozzáférhetőnek kell lennie. A tájékoztatásnak a következőkkel kapcsolatos információkra kell kiterjednie: jogorvoslati lehetőségek, az ezen irányelvvel módosított (EU) 2015/413 irányelv alapján az érintett személyek számára biztosított jogok – beleértve a nyelvi lehetőségeket is –, adatvédelmi szabályok és alkalmazandó szankciók – beleértve adott esetben az alkalmazandó nem pénzügyi következményeket –, valamint a közúti közlekedési bírságok megfizetésére szolgáló rendszerek és rendelkezésre álló eszközök. Nem pénzügyi következmények alatt a büntetőpont-rendszerek értendők, illetve az a tény, hogy bizonyos közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések elkövetése miatt az érintett személyt – vezetői engedélyének ideiglenes vagy végleges bevonása útján – eltilthatják a járművezetéstől.

(38)

A tagállamoknak törekedniük kell annak biztosítására, hogy az ezen irányelvvel módosított (EU) 2015/413 irányelv alapján behajtott, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekért kiszabott pénzbírságokból származó bevételeket a közúti közlekedésbiztonság növelésére és a közúti közlekedésbiztonsági intézkedések átláthatóságának biztosítására fordítsák.

(39)

A vonatkozó műszaki fejlődés vagy a vonatkozó uniós jogi aktusok változásainak figyelembevétele érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el ezen irányelv mellékletének módosítás útján történő naprakésszé tétele érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációk lefolytatására a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (17) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(40)

Az (EU) 2015/413 irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni annak érdekében, hogy meghatározza a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések kivizsgálásával kapcsolatban lefolytatandó automatizált keresésekre vonatkozó eljárásokat, tartalmakat és technikai előírásokat – többek között kiberbiztonsági intézkedéseket –, a kérelemhez rendszeresített egységes elektronikus formanyomtatvány tartalmát, valamint az érintett személy azonosításával kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtás iránti megkereséssel kapcsolatos információk továbbításának módját, a közlekedési jogsértésről szóló értesítés és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumok kézbesítéséhez kapcsolódó kölcsönös segítségnyújtás iránti megkereséshez használandó elektronikus formanyomtatványok tartalmát, valamint a CBE-portál használatát és karbantartását. A technikai megoldásokat össze kell hangolni az európai intermobilitási kerettel és az (EU) 2024/903 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18) említett, vonatkozó Interoperábilis Európa megoldásokkal. A végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (19) megfelelően kell gyakorolni. Ugyanakkor – a Bizottság által elfogadott végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjáig – a zökkenőmentes adatcsere garantálása érdekében átmeneti intézkedéseket kell bevezetni a gépjármű-nyilvántartási adatoknak a meglévő elektronikus rendszeren alapuló automatizált cseréjére vonatkozóan.

(41)	A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy megfelelő és hatékony mechanizmusok álljanak rendelkezésre a pénzbírságok végrehajtására vagy behajtására.

(42)

Mivel ezen irányelv céljait – nevezetesen azt, hogy valamennyi uniós úthasználó számára magas szintű védelmet és az érintett személyek számára egyenlő bánásmódot kell biztosítani a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések határokon átnyúló kivizsgálása terén a tagállamok között folytatott kölcsönös segítségnyújtási eljárások észszerűsítésével, valamint az érintett külföldi illetőségű személyek alapvető jogai védelmének megerősítésével, abban az esetben, ha az említett jogsértést a jogsértés helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartott járművel követik el – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az irányelv terjedelme vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket fogadhat el a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(43)	Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2023. április 24-én véleményt nyilvánított.

(44)	Az (EU) 2015/413 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Az (EU) 2015/413 irányelv a következőképpen módosul:

Az irányelv címének helyébe a következő cím lép:

„Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének és a kölcsönös segítségnyújtásnak az elősegítéséről”

Az 1. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„1. cikk

Cél

Ezen irányelv célja, hogy valamennyi uniós úthasználó számára magas szintű védelmet biztosítson a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekkel kapcsolatos információk határokon átnyúló cseréjének és a szankciók végrehajtásának elősegítésével azokban az esetekben, amikor a jogsértést elkövető jármű a jogsértés helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban van nyilvántartva.”

A 2. cikk a következőképpen módosul:

a)	a jelenlegi bekezdés számozása (1) bekezdésre változik;

az (1) bekezdés az alábbi pontokkal egészül ki:

„i)	biztonságos követési távolság betartásának elmulasztása;

j)	veszélyes előzés;

k)	veszélyes parkolás vagy megállás;

l)	egy vagy több záró vonal átlépése;

m)	a forgalommal szemben történő vezetés;

n)	a biztonsági folyosók kialakítására és használatára, illetve a sürgősségi járművekkel szemben előírt elsőbbségadásra vonatkozó szabályok betartásának elmulasztása;

o)	túlterhelt jármű használata;

p)	a behajtási korlátozásokra vonatkozó szabályok betartásának elmulasztása;

q)	cserbenhagyás vagy segítségnyújtás elmulasztása;

r)	a vasúti átjárón való áthaladásra vonatkozó szabályok betartásának elmulasztása.”

;

az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

„Az első albekezdés p) pontjától eltérve, ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan cselekményekre, amelyek a behajtási korlátozásokra vonatkozó szabályok betartásának az elmulasztását jelentik a következő esetekben:

az övezeti érvényességű korlátozások, tilalmak vagy kötelezettségek határaira, az aktuális behajtási státuszra és a behajtási korlátozások hatálya alá tartozó övezetekben való közlekedés feltételeire vonatkozó információkat nem hozták létre és nem tették hozzáférhetővé az állandó behajtási korlátozásokra vonatkozó adatokat a nemzeti hozzáférési ponton keresztül az (EU) 2022/670 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (*1) megfelelően;

b)	a járművezető elmulasztja a behajtási korlátozások hatálya alá tartozó övezetbe való belépést megelőzően fizetendő díjakra és egyéb költségekre vonatkozó szabályok betartását;

(*1) A Bizottság (EU) 2022/670 felhatalmazáson alapuló rendelete (2022. február 2.) a 2010/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások nyújtása tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 122., 2022.4.25., 1. o.).”;"

a cikk szövege a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2) Ez az irányelv nem érinti az uniós jogi aktusok következő rendelkezéseiből fakadó jogokat és kötelezettségeket:

a)	a Tanács 2005/214/IB kerethatározata (*2);

b)	az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (*3);

c)	a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény 5. cikkében az eljárási iratok kézbesítésére vonatkozóan megállapított eljárások (*4);

d)	a gyanúsítottak és a vádlottak jogaira vonatkozóan a 2010/64/EU (5), a 2012/13/EU (6), a 2013/48/EU (7), az (EU) 2016/343 (8), az (EU) 2016/800 (9) és az (EU) 2016/1919 (10) európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított rendelkezések.

(*2) A Tanács 2005/214/IB kerethatározata (2005. február 24.) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról (HL L 76., 2005.3.22., 16. o.)."

(*3) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1. o.)."

(*4) HL C 197., 2000.7.12., 3. o. "

(*5) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1. o.)."

(*6) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 2012.6.1., 1. o.)."

(*7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 2013.11.6., 1. o.)."

(*8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., 2016.3.11., 1. o.)."

(*9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., 2016.5.21., 1. o.)."

(*10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 2016.11.4., 1. o.).” "

A 3. cikk a következőképpen módosul:

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

»jármű«: a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a jogsértés helye szerinti tagállam joga szerint nyilvántartásba vételi kötelezettség hatálya alá tartozó bármely közlekedési eszköz, amelyet szokásosan közúti személy- vagy áruszállításra használnak, beleértve a járműszerelvényeket, illetve a pótkocsikat is;”

a j) pont helyébe a következő szöveg lép:

„j)	»tiltott sávban történő közlekedés«: már meglévő állandó vagy ideiglenes közútszakasz egy részének jogellenes használata, a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározottak szerint;”

az l) pont helyébe a következő szöveg lép:

„l)

»nemzeti kapcsolattartó pont«: a gépjármű-nyilvántartási adatok automatizált cseréjével kapcsolatos beérkező megkeresések és kimenő válaszok tekintetében, továbbá az érintett személy azonosítására irányuló kölcsönös segítségnyújtás iránti beérkező és kimenő megkeresések tekintetében, a közlekedési jogsértésről szóló értesítések vagy a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumok érintett személy részére történő megküldésével kapcsolatos kölcsönös segítségnyújtás iránti beérkező és kimenő megkeresések tekintetében, valamint a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt kiszabott közúti közlekedési bírságokra vonatkozó jogerős közigazgatási határozatok végrehajtásához szükséges kölcsönös segítségnyújtás iránti beérkező és kimenő megkeresések és válaszok tekintetében kijelölt hatóság;”

a cikk a következő pontokkal egészül ki:

„o)	»a biztonságos követési távolság megtartásának elmulasztása«: a jármű előtt haladó járműtől való megfelelő távolság fenntartásának elmulasztása, a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározottak szerint;

p)	»veszélyes előzés«: egy másik jármű vagy egy másik úthasználó oly módon történő előzése, amely sérti az előzésre vonatkozóan alkalmazandó szabályokat, a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározottak szerint;

»veszélyes parkolás vagy megállás«: a járművel oly módon történő parkolás vagy megállás, amely sérti a veszélyesparkolásra vagy megállásra vonatkozóan alkalmazandó szabályokat, a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározottak szerint. A parkolási díjak megfizetésének elmulasztása és más hasonló jogsértések nem minősülnek veszélyes parkolásnak vagy megállásnak;

r)	»egy vagy több záróvonal átlépése«: a járművel legalább egy folytonos vonal jogellenes átlépése révén történő sávváltás, a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározottak szerint;

s)	»a forgalommal szemben történő vezetés«: a járműnek a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározott, kijelölt közlekedési iránnyal szemben történő vezetése;

»a biztonsági folyosók kialakítására és használatára vonatkozó szabályok betartásának, illetve a sürgősségi járművekkel szemben előírt elsőbbségadás elmulasztása«: a sürgősségi járművek – például rendőrségi járművek, mentőjárművek vagy tűzoltóautók – áthaladásának és a veszélyhelyzet területére érkezésének lehetővé tételére vonatkozó alkalmazandó szabályok be tartásának elmulasztása, a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározottak szerint;

»túlterhelt jármű használata«: olyan jármű használata, amely nem felel meg a legnagyobb megengedett össztömegre, illetve a legnagyobb megengedett tengelyterhelésre vonatkozóan a 96/53/EK tanácsi irányelvet (*11) átültető nemzeti törvényekben, rendeletekben vagy közigazgatási rendelkezésekben, vagy a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározott követelményeknek olyan járművek vagy műveletek esetében, amelyekre az említett irányelv nem állapít meg ilyen követelményeket;

v)	»közlekedési jogsértésről szóló értesítés«: a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által az érintett személy részére kiadott első határozat vagy bármely más dokumentum;

»jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentum«: olyan határozat vagy bármely egyéb olyan dokumentum, amelyet a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága a közlekedési jogsértésről szóló értesítést követően, az értesítéssel kapcsolatban vagy a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető, kérdéses közlekedési jogsértéssel kapcsolatban ad ki az illetékes, jogilag kötelező erejű határozatok meghozatalára hatáskörrel rendelkező hatóság előtti jogorvoslati szakaszig;

»érintett személy«: a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésért a jogsértés helye szerinti tagállam jogával összhangban személyesen felelős személyként azonosított személy, vagy annak a járműnek az üzemben tartója, tulajdonosa, végfelhasználója vagy vezetője, amellyel a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértést követtek el, abban az esetben is, ha a jogsértés helye szerinti tagállam nemzeti jogával összhangban nem azonosították személyesen felelős személyként;

»végfelhasználó«: bármely olyan, a jármű, üzemben tartójától vagy tulajdonosától eltérő, a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam gépjárműnyilvántartásában feltüntetett személy, aki számára engedélyezett a jármű használata, vagy felelős lehet annak napi szintű működtetéséért, különösen hosszú távú lízing- vagy bérleti szerződés keretében vagy alkalmazottak rendelkezésére álló járműflotta részeként;

z)	»tartózkodási hely szerinti tagállam«: bármely olyan tagállam, amelyről észszerű mértékű bizonyossággal feltételezhető, hogy az érintett személy szokásos tartózkodási helye;

aa)

»a behajtási korlátozásokra vonatkozó szabályok betartásának elmulasztása«: a járművek valamennyi kategóriájának, illetve bizonyos járműkategóriáknak a behajtására vonatkozó, egyértelműen és láthatóan meghatározott közlekedésbiztonsági szabályok – például gyalogos és iskolaövezetek, valamint kerékpársávok – betartásának elmulasztása, a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározottak szerint;

ab)

»cserbenhagyás vagy segítségnyújtás elmulasztása«: olyan helyzet, amikor a járművezető a baleset vagy közlekedési ütközés okozása után a baleset vagy a közlekedési ütközés következményeivel való szembenézés elkerülése érdekében a helyszínről elhajt, a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározottak szerint;

ac)	»a vasúti átjárón való áthaladásra vonatkozó szabályok betartásának elmulasztása«: a vasúti átjárónál való megállás elmulasztása vagy veszélyes magatartás tanúsítása a vasúti átjárónál, a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározottak szerint;

ad)

»illetékes hatóság«: a járművek vagy vezetői engedélyek nyilvántartásba vételéért, a jogkövetkezmények érvényesítését célzó eljárásoknak vagy a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések kivizsgálásának a megindításáért, vagy a vonatkozó szankciók végrehajtásáért felelős hatóság, a tagállamának jogával összhangban.

(*11) A Tanács 96/53/EK irányelve (1996. július 25.) a Közösségen belül közlekedő egyes közúti járművek nemzeti és a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb méreteinek, valamint a nemzetközi forgalomban megengedett legnagyobb össztömegének megállapításáról (HL L 235., 1996.9.17., 59. o.).” "

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„3a. cikk

Nemzeti kapcsolattartó pontok

(1) Minden tagállam kijelöl egy vagy több nemzeti kapcsolattartó pontot a következőkre:

a)	a gépjármű-nyilvántartási adatoknak a 4. cikk szerinti automatizált cseréje;

b)	az érintett személy azonosítására irányuló, az 5c. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás iránti beérkező és kimenő megkeresések és válaszok;

c)	a közlekedési jogsértésről szóló értesítések vagy a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumok érintett személy részére történő megküldésével kapcsolatos, az 5e. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás iránti beérkező és kimenő megkeresések és válaszok; és

d)	a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt kiszabott közúti közlekedési bírságokra vonatkozó jogerős közigazgatási határozatok végrehajtásához szükséges, az 5f. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás iránti beérkező és kimenő megkeresések és válaszok.

A nemzeti kapcsolattartó pontok hatásköreire az érintett tagállam alkalmazandó jogszabályai irányadók.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy nemzeti kapcsolattartó pontjaik együttműködjenek egymással annak biztosítása érdekében, hogy minden szükséges információt kellő időben megosszanak, valamint az 5a. cikk (2) bekezdésében, továbbá az 5c. cikk (7) és (8) bekezdésében megállapított határidők betartása érdekében.”

A 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„4. cikk

A gépjármű-nyilvántartási adatok tagállamok közötti cseréjére és a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó eljárások

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a jogsértés helye szerinti tagállam területén észlelt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések kivizsgálása céljából a nyilvántartásba vétel helye szerinti tagállam a jogsértés helye szerinti tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjai számára az automatizált keresésekre is feljogosító hozzáférést biztosít a következő nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatokhoz:

a)	járművekre vonatkozó adatok;

b)	a járművek üzemben tartóira és – amennyiben rendelkezésre állnak – tulajdonosaira és végfelhasználóira vonatkozó adatok.

Az első albekezdés a) és b) pontjában említett, a keresés elvégzéséhez szükséges adatelemek a mellékletben találhatók.

(2) A jogsértés helye szerinti tagállam biztosítja, hogy csak az illetékes hatóságai férhessenek hozzá a nemzeti kapcsolattartó pontjain keresztül a gépjármű-nyilvántartási adatokhoz. A kimenő megkeresés formájában végrehajtott kereséseket a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága a jármű teljes forgalmi rendszámának felhasználásával végzi el.

A jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy minden kimenő megkeresés tartalmazza a megkereső illetékes hatóság nevét, a kérelmet kezelő személy felhasználónevét és a megkeresés ügyszámát.

(3) Annak megállapításához, hogy releváns, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértést követtek-e el a járművel, a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága a nemzeti kapcsolattartó pontján keresztül előszőr hozzáférést kérhet a melléklet I. és II. részének 2. szakaszában felsorolt járműműszaki adatokhoz, és kizárólag ezekhez a műszaki adatokhoz.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy a járművel releváns, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértést követtek el, jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága a nemzeti kapcsolattartó pontján keresztül ezt követően hozzáférést kérhet az érintett személyre vonatkozó, a melléklet 2. szakaszának I. és III–VI. részében felsorolt személyes adatokhoz.

(4) A jogsértés helye szerinti tagállam a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések kivizsgálása során szerzett adatokat arra a célra használja fel, hogy megállapítsa a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető, említett közlekedési jogsértésekért a jogsértés helye szerinti tagállam jogában meghatározottak szerint személyesen felelős elkövető személyazonosságát.

(5) A nyilvántartás helye szerinti tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja biztosítja, hogy legalább az alábbi esetekben a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai a gépjármű-nyilvántartási adatokhoz való hozzáférés során specifikus válaszüzenetet kapjanak, amely tájékoztatást nyújt arról, hogy:

a)	a jogsértés időpontjában a járművet leselejtezettként volt nyilvántartva;

b)	a jogsértés időpontjában a jármű valamely nemzeti nyilvántartásban eltulajdonítottként szerepelt;

c)	a jogsértés időpontjában a jármű rendszámtáblája valamely nemzeti nyilvántartásban eltulajdonítottként szerepelt;

d)	a jogsértés időpontjában a járműről nem található információ semmilyen nemzeti nyilvántartásban;

e)	egyes nemzeti szintaktikai követelmények alapján a megadott keresési adatok hibásnak minősülnek;

f)	a kért információ nem közölhető, ha felfedné a nyilvántartás helye szerinti tagállam nemzeti jogával összhangban védelemben részesülő valamely személy személyazonosságát.

(6) A nyilvántartás helye szerinti tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja biztosítja, hogy kizárólag az elkövetett, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértéshez kapcsolódó személyesadat-elemeket osszanak meg.

(7) Az 5c., 5e. vagy 5f. cikk szerinti kölcsönös segítségnyújtás tekintetében a tagállamok illetékes hatóságai biztosítják, hogy minden kölcsönös jogsegély iránti megkeresés tartalmazza a megkeresést benyújtó illetékes hatóság nevét, a kérelmet kezelő személy felhasználónevét és a kérelem ügyszámát.”

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„4a. cikk

Nemzeti gépjármű-nyilvántartások

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a melléklet 2. szakaszának I-III. és V. részében felsorolt adatelemek – amennyiben rendelkezésre állnak a nemzeti gépjármű-nyilvántartásaikban – naprakészek legyenek.

(2) A tagállamok ezen irányelv alkalmazásának céljából a jármű üzembentartójával, tulajdonosával vagy végfelhasználójával kapcsolatos minden módosítást követően legalább 12 hónapig, de legfeljebb a tagállamok jogában meghatározottak szerint szükséges ideig megőrzik a nemzeti gépjármű-nyilvántartásban a melléklet 2. szakaszának V. és VI. részében felsorolt adatelemeket, ha azok rendelkezésre állnak.”

Az 5. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„5. cikk

A közlekedési jogsértésről szóló értesítés

(1) A jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága határoz arról, hogy indít-e a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekkel kapcsolatos jogkövetkezmények érvényesítését célzó eljárást.

Amennyiben a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága ilyen eljárás megindításáról határoz, ezen illetékes hatóság az 5a. cikk (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül közlekedési jogsértésről szóló értesítést küld az érintett személynek, amelyben tájékoztatja a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésről és adott esetben a jogkövetkezmények érvényesítését célzó eljárás megindítására vonatkozó határozatról.

A közlekedési jogsértésről szóló értesítés a második albekezdésben meghatározottaktól eltérő, a végrehajtáshoz szükséges célokat is szolgálhat, így például az illetékes hatóság kérheti a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésért felelős személy személyazonosságának és címének közlését, megkérdezheti, hogy az érintett személy beismeri-e vagy tagadja-e a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértés elkövetését, illetve fizetési felszólítást intézhet felé.

(2) A közlekedési jogsértésről szóló értesítésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	annak feltüntetése, hogy a közlekedési jogsértésről szóló értesítést ezen irányelv alkalmazása keretében adták ki;

b)	a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatóságának neve, postai címe, telefonszáma és e-mail-címe;

a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésre vonatkozó összes releváns információ, különösen a jogsértés elkövetéséhez használt járműre vonatkozó adatok, beleértve a jármű forgalmi rendszámát, a jogsértés helyét, dátumát és időpontját, a jogsértés jellegét, a megsértett jogszabályi rendelkezésekre való részletes hivatkozást, valamint adott esetben a jogsértés elkövetésének megállapításához használt eszközre vonatkozó adatokat;

a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértés jogi minősítésére, az alkalmazandó szankciókra és a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértés egyéb jogkövetkezményeire vonatkozó részletes információk, többek között a járművezetéstől való eltiltásra vonatkozó információk (beleértve a büntetőpontokat vagy a járművezetési jogosultságra vonatkozó egyéb korlátozásokat), a jogsértés helye szerinti tagállam jogával összhangban;

arra vonatkozó részletes információk, hogy hol, mikor és hogyan gyakorolható a védekezéshez való jog vagy a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértés ügyében lefolytatandó eljárásról szóló határozat elleni fellebbezéshez való jog, beleértve az ilyen fellebbezés elfogadhatóságára vonatkozó követelményekre és a fellebbezés benyújtásának határidejére, valamint az arra vonatkozó információkat, hogy a jogsértés helye szerinti tagállam jogával összhangban alkalmazandók-e az érintett személy távollétében lefolytatott eljárások, és ha igen, milyen feltételek mellett;

f)	adott esetben az érintett személy azonosítása érdekében az 5d. cikkel összhangban hozott intézkedésekre és az együttműködés hiányának következményeire vonatkozó információk;

adott esetben részletes információk azon hatóság nevére, címére és nemzetközi bankszámlaszámára (IBAN) vonatkozóan, ahol a kirótt pénzbírságot rendezni lehet, továbbá a fizetési határidőre és a működőképes alternatív és hozzáférhető fizetési módokra, különösen a konkrét szoftveralkalmazásokra vonatkozóan, amennyiben ezek a módok a belföldi és a külföldi illetőségű személyek számára egyaránt elérhetők;

az alkalmazandó adatvédelmi szabályokra és az érintettek jogaira vonatkozó egyértelmű és átfogó információk, többek között annak feltüntetése, hogy honnan kérdezhetők le az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*12) 13. cikke értelmében vagy az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*13) 13. és 14. cikke értelmében szolgáltatott információk, beleértve az arra vonatkozó információkat is, hogy a személyes adatok milyen forrásból származnak, illetve annak feltüntetése, hogy az ezen irányelv 8. cikkében említett CBE-portálon elérhetők az általánosan alkalmazandó adatvédelmi szabályok;

i)	adott esetben arra vonatkozó részletes információk, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre kivetett szankciók enyhíthetők-e, illetve hogyan enyhíthetők, többek között a pénzbírság előrehozott kifizetésével;

az 5h. cikk (2) bekezdésében említett átmeneti időszak alatt, és adott esetben annak egyértelmű feltüntetése, hogy a közlekedési jogsértésről szóló értesítést küldő magánjogi személy az 5h. cikk (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által feljogosított meghatalmazott, valamint a követelt pénzösszegeknek a jogalapjuk alapján történő egyértelmű elhatárolása;

k)	a 8. cikkben említett CBE-portálra mutató link és lehetőség szerint QR-kód.

(3) A jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy a külföldi illetőségű gépjárművezető megkapja a (2) bekezdésben említett közlekedési jogsértésről szóló értesítést, amennyiben:

a)	a külföldi illetőségű gépjárművezetőt közúti ellenőrzés keretében helyszíni ellenőrzésnek vetették alá; és

b)	a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága nem hajtotta végre a helyszínen az elkövetett jogsértéssel kapcsolatos szankciót.

A közlekedési jogsértésről szóló értesítést az 5a. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban kell megküldeni a külföldi illetőségű járművezetőnek.

(4) A jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy amennyiben a külföldi illetőségű járművezetőt közúti ellenőrzés során helyszíni ellenőrzésnek vetették alá, és az elkövetett jogsértéssel kapcsolatos szankciót az említett illetékes hatóság a helyszínen végrehajtotta, a külföldi illetőségű járművezető legalább a következőket megkapja:

a)	elismervény a pénzügyi tranzakcióról, vagy a meghatározott határidőn belül megfizetendő pénzbírság kiszabásáról szóló értesítés;

b)	az illetékes hatóság elérhetőségi adatai;

c)	tájékoztatás az elkövetett jogsértésekről, és adott esetben arról, hogy a jövőben hogyan tartandók be a szabályok;

d)	lehetőség szerint a 8. cikkben említett CBE-portálra mutató link vagy QR-kód.

Az első albekezdésben említett dokumentumokat és információkat a jogsértés helye szerinti tagállam egyik hivatalos nyelvén vagy az Unió intézményeinek bármely más, a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által megfelelőnek ítélt hivatalos nyelvén kell megadni.

(5) Az érintett személy kérésére – és a jogsértés helye szerinti tagállam jogával összhangban – a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága biztosítja, hogy a szóban forgó, a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértés kivizsgálásával kapcsolatos, a birtokában lévő valamennyi információhoz hozzáférést biztosítsanak. A jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága tekintheti úgy, hogy az ilyen kérés a kiszabott szankcióval szembeni jogorvoslat keresésére irányuló kérelemnek minősül, amely esetben a közlekedési jogsértésről szóló értesítésben egyértelműen és tömören tájékoztatja e feltételezéséről az érintett személyt, valamint a kérelem jogi és eljárási következményeiről.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdés e), illetve i) pontjával összhangban a külföldi illetőségű személyek számára a jogorvoslati joguk gyakorlására vagy a szankciók enyhítésére nyitva álló határidők az említett jogok hatékony gyakorlását biztosító módon arányosak legyenek, és kezdetük megegyezzen a közlekedési jogsértésről szóló értesítés, illetve az érintett személy felelősségét megállapító hivatalos határozat postai vagy elektronikus úton történő feladásának vagy kézhezvételének napjával.

(*12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.)."

(*13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet), (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).” "

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„5a. cikk

A közlekedési jogsértésről szóló értesítés és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumok kézbesítése

(1) A jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága a közlekedési jogsértésről szóló értesítést és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumokat postai úton, ajánlott kézbesítési szolgáltatásként, ajánlott küldeményként vagy – a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*14) III. fejezetének 7. szakaszával összhangban – azzal egyenértékű elektronikus úton, a jogsértés helye szerinti tagállam jogával összhangban megküldi az érintett személyeknek.

(2) A jármű üzembentartójának, tulajdonosának vagy végfelhasználójának címzett, közlekedési jogsértésről szóló értesítést legkésőbb a közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértéstől számított 11 hónapon belül ki kell adni, amennyiben a 4. cikk (1) bekezdésében említett automatizált keresés sikeres volt, és a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága a nemzeti jogában előírt mértékű bizonyossággal megállapította a jármű üzembentartójának, tulajdonosának vagy végfelhasználójának személyazonosságát és címét.

Amennyiben a 4. cikk (1) bekezdésében említett automatizált keresés nem volt sikeres, vagy a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága nem tudta a nemzeti jogában előírt mértékű bizonyossággal megállapítani a jármű üzembentartójának, tulajdonosának vagy végfelhasználójának személyazonosságát és címét, a közlekedési jogsértésről szóló értesítést legkésőbb öt hónappal azt követően kell kiadni, hogy a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága megállapította ezt az információt.

(3) Ajánlott, hogy a tagállamok engedélyezzék az érintett személyek számára, hogy távolról, video-összeköttetésen keresztül kapcsolódjanak a bírósági eljárásokhoz.

5b. cikk

A közlekedési jogsértésről szóló értesítés és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumok lefordítása

(1) Amennyiben a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága úgy határoz, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekkel kapcsolatban eljárást indít a jogkövetkezmények érvényesítése érdekében, a közlekedési jogsértésről szóló értesítést és adott esetben a jogkövetkezmények érvényesítését célzó, alapvető fontosságú dokumentumokat a jármű forgalmi engedélyének nyelvén állítja ki.

E cikk alkalmazásának céljából a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai döntenek arról, hogy alapvetően szükséges-e a jogkövetkezmények érvényesítését célzó valamely dokumentum kiállítása. Az illetékes hatóságoknak azonban figyelembe kell venniük, hogy az érintett személynek meg kell értenie a terhére rótt jogsértést, és képesnek kell lennie a védekezéshez való jog teljes körű gyakorlására. Ez magában foglalja különösen a jogsértésre, az elkövetett jogsértés jellegére, a kiszabott szankcióra, a határozattal szemben rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekre és az azok tekintetében előírt határidőre vonatkozó valamennyi információt, valamint azon szerv megjelölését, amelyhez a jogorvoslati kérelmet be kell nyújtani.

(2) Az egyes konkrét ügyekben a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai határoznak arról, hogy bármely egyéb dokumentum alapvető fontosságúnak minősül-e.

(3) Nem kötelező lefordítani az alapvető fontosságú dokumentumok azon részeit, amelyek nem lényegesek ahhoz, hogy az érintett személyek megismerhessék az ellenük indított ügyet. Az (1) bekezdés második albekezdésében említett elemek figyelembevételével az illetékes hatóságok döntenek arról, hogy az említett részek lényegesek-e az említett szempontból.

(4) Az érintett személy kérésére a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága lehetővé teszi számára, hogy a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumokat az Unió intézményeinek egy olyan további nyelvén kapja kézhez, amely eltér a jármű forgalmi engedélyének nyelvétől.

(5) A tagállamok biztosítják, hogy a közlekedési jogsértésről szóló értesítés és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumok fordítása legalább a 2010/64/EU irányelv 3. cikkének (9) bekezdésében előírt minőségű legyen.

(6) A jogsértés helye szerinti tagállam biztosítja, hogy az érintett személy kérelmére a neki kézbesített, a közlekedési jogsértésről szóló értesítést vagy a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumot az érintett illetékes hatóság hatékonyan és gyorsan felülvizsgálja azon az alapon, hogy a közlekedési jogsértésről szóló értesítés vagy a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentum nem felel meg az e cikkben, az 5. cikkben, az 5a. vagy az 5e. cikkben foglaltaknak.

5c. cikk

Az érintett személy azonosítása érdekében történő kölcsönös segítségnyújtás

(1) A tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak abban az esetben, ha a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai kimerítették a rendelkezésükre álló összes egyéb eszközt, és különösen ha elvégezték a 4. cikk (1) bekezdése szerinti automatizált keresést, valamint lekérdezték az egyéb olyan adatbázisokat, amelyek lekérdezését az uniós és nemzeti jogszabályok kifejezetten engedélyezik, és ennek ellenére sem tudják azonosítani az érintett személyt a nemzeti jogban előírt, az 5. cikk (1) bekezdésében említett, a jogkövetkezmények érvényesítését célzó eljárás megindításához vagy lefolytatásához szükséges mértékű bizonyossággal.

(2) A tagállamok e cikkel összhangban kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak. Ha azonban a konkrét eset körülményeinek értékelését követően megállapítást nyer, hogy teljesülnek a 2014/41/EU irányelv 6. cikkében meghatározott feltételek, az irányelv hatálya alá tartozó tagállamok egymás között csak az említett irányelvet alkalmazhatják.

(3) A jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága határoz arról, hogy kér-e kölcsönös segítségnyújtást az (5) bekezdésben említett további információk megszerzéséhez.

A kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresést kizárólag a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága kezdeményezheti, az adott tagállam jogával összhangban.

A jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága a kölcsönös segítségnyújtás útján megszerzett adatokat a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a jogsértés helye szerinti tagállam területén elkövetett közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésért személyesen felelős személy személyazonosságának a megállapítása céljára használja fel.

(4) Amennyiben a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága úgy határozott, hogy az (1) bekezdéssel összhangban kölcsönös segítségnyújtást kér, a nemzeti kapcsolattartó pontján keresztül elektronikusan strukturált kérelmet küld a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjának.

(5) A jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága felkérheti a nyilvántartás helye szerinti tagállamot vagy a tartózkodási hely szerinti tagállamot, hogy:

a)	állapítsa meg az érintett személy személyazonosságát és címét a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam jogával összhangban, többek között nemzeti adatbázisok, például a vezetői engedélyek nyilvántartása vagy a népesség-nyilvántartás felhasználásával;

a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam alkalmazandó nemzeti eljárásainak megfelelően kérje be a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértés elkövetésére használt jármű üzembentartójától, tulajdonosától vagy végfelhasználójától a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértés elkövetéséért felelős személy személyazonosságára, címére, és ha rendelkezésre áll, más elérhetőségére vonatkozó információkat, ugyanolyan módon járva el, mintha az említett tagállam saját hatóságai rendelték volna el az érintett nyomozási cselekményt.

(6) Az elektronikusan strukturált kérelemnek a következő információkat kell tartalmaznia:

a)	a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban végzett automatizált keresés eredményeként megszerzett, az érintett személyre vonatkozó adatelemek;

b)	ha rendelkezésre áll, a járművezetőről készült, a detektáló berendezésekből, különösen a sebességmérő kamerákból nyert képfelvétel;

c)	a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésre vonatkozó adatok;

d)	a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértést elkövetéséhez használt jármű adatai;

e)	a kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresés indoka.

(7) A nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatóságai indokolatlan késedelem nélkül összegyűjtik az (5) bekezdésben említett, kért információkat, kivéve, ha úgy döntenek, hogy a (8) bekezdésben felsorolt elutasítási okok valamelyikére hivatkoznak, vagy amennyiben a kért információkat nem lehet összegyűjteni.

A nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatósága indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb a kért információk összegyűjtésének napjától számított két hónapon belül a nemzeti kapcsolattartó pontján keresztül elektronikus úton válaszol a megkeresésre.

A nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatósága a kért információk összegyűjtése során betartja a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kifejezetten kért alaki követelményeket és eljárásokat, amennyiben azok nem összeegyeztethetetlenek tagállama nemzeti jogszabályaival.

(8) A nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatósága megtagadhatja az (5) bekezdésben említett, kért kiegészítő információk megadását. Ezt kizárólag az alábbi körülmények egyikének vagy azok közül többnek a fennállása esetében teheti meg:

a)	a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam joga értelmében létezik olyan mentesség vagy kiváltság, amely lehetetlenné teszi az információk rendelkezésre bocsátását;

b)	a kért információk rendelkezésre bocsátása ellentétes lenne a kétszeres eljárás tilalmának elvével;

c)	a kért információ megadása veszélyeztetné valamely bűncselekmény folyamatban lévő nyomozását;

a kért információk rendelkezésre bocsátása ellentétes lenne a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam alapvető nemzetbiztonsági érdekeivel, vagy sértené azokat, veszélyeztetné az információforrást, vagy konkrét hírszerzési tevékenységekhez kapcsolódó minősített adatok felhasználásával járna együtt;

alapos okkal feltételezhető, hogy a kért információk rendelkezésre bocsátása összeegyeztethetetlen lenne a nyilvántartás helye szerinti tagállamnak vagy a tartózkodási hely szerinti tagállamnak az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikke és az Európai Unió Alapjogi Chartája szerint fennálló kötelezettségeivel;

f)	a kért információk rendelkezésre bocsátása veszélyeztetné valamely magánszemély biztonságát, illetve felfedné a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam jogával összhangban védelemben részesülő valamely személy személyazonosságát;

Legkésőbb azon naptól számított két hónapon belül, amikor a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatósága azt állapítja meg, hogy valamely elutasítási ok alkalmazandó, vagy hogy a kért információk nem gyűjthetők össze, a nemzeti kapcsolattartó pontján keresztül értesíti erről a jogsértés helye szerinti tagállamot. A nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatósága az első albekezdés c), d) és f) pontjában említett esetekben dönthet úgy, hogy nem pontosítja, hogy melyik elutasítási okot alkalmazza.

5d. cikk

A felelős személy azonosítását elősegítő nemzeti intézkedések

(1) A tagállamok a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésért felelős személy (a továbbiakban: a felelős személy) sikeres azonosítása érdekében a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekkel kapcsolatban a nemzeti jogukban meghatározott bármilyen intézkedést meghozhatnak, például a felelős személy azonosításában való, a jármű üzembentartójára, tulajdonosára vagy végfelhasználójára vonatkozó együttműködési kötelezettséggel kapcsolatos intézkedéseket, azzal a feltétellel, hogy tiszteletben tartják az uniós és a nemzeti jog szerinti alapvető és eljárási jogokat.

(2) Az illetékes hatóságok különösen

kézbesíthetik a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekkel kapcsolatos dokumentumokat az érintett személyeknek, beleértve azokat a dokumentumokat is, amelyekben arra kérik az érintett személyeket, hogy erősítsék meg a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekért való felelősségüket;

b)	a lehető legnagyobb mértékben alkalmazhatják az érintett személyekkel szemben fennálló azon kötelezettségeket – és a kapcsolódó szankciókat – amelyek relevánsak a felelős személy azonosítása szempontjából.

5e. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás a közlekedési jogsértésről szóló értesítés és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumok kézbesítése során

(1) A jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága az alábbi esetekben a közlekedési jogsértésről szóló értesítést vagy a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumokat a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatóságain keresztül küldheti az érintett személyeknek:

a)	a dokumentum címzettjének címe ismeretlen, hiányos vagy bizonytalan;

a jogsértés helye szerinti tagállam joga szerinti eljárási szabályok a dokumentum címzett részére történt kézbesítésének olyan igazolását követelik meg, amely eltér az 5a. cikk (1) bekezdésében említett postai úton, ajánlott kézbesítési szolgáltatásként, ajánlott küldeményként vagy azzal egyenértékű elektronikus úton való kézbesítésről beszerezhető igazolástól;

c)	a dokumentumot nem lehetett az 5a. cikk (1) bekezdésében említett postai úton, ajánlott kézbesítési szolgáltatásként, ajánlott küldeményként vagy azzal egyenértékű elektronikus úton kézbesíteni;

a jogsértés helye szerinti tagállamnak alapos oka van annak vélelmezésére, hogy a dokumentumnak az 5a. cikk (1) bekezdésében említett postai úton, ajánlott kézbesítési szolgáltatásként, ajánlott küldeményként vagy azzal egyenértékű elektronikus úton történő kézbesítése a konkrét esetben nem vezet eredményre vagy nem megfelelő.

A jogsértés helye szerinti tagállam és a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatóságai a nemzeti kapcsolattartó pontjaikon keresztül kommunikálnak egymással.

(2) A nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam biztosítja, hogy az (1) bekezdéssel összhangban kézbesítendő, a közlekedési jogsértésről szóló értesítést és a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumokat a nemzeti joguknak megfelelően, vagy kellően indokolt esetben a jogsértés helye szerinti tagállam által kért konkrét módon kézbesítsék, kivéve, ha ez a mód összeegyeztethetetlen a nemzeti jogukkal.

(3) A nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam biztosítja, hogy az illetékes hatósága elektronikusan strukturált választ adjon, amely a következőket tartalmazza:

a)	sikeres kézbesítés esetén a kézbesítés napja és a dokumentumot átvevő személyre vonatkozó adatok;

b)	sikertelen kézbesítés esetén annak indokolása, hogy miért nem sikerült kézbesíteni a közlekedési jogsértésről szóló értesítést vagy a jogkövetkezmények érvényesítését célzó dokumentumot.

A sikeres kézbesítésről szóló válasz a dokumentumkézbesítés bizonyítékának tekintendő.

5f. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás a végrehajtás terén

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető valamely közlekedési jogsértés elkövetése miatt kiszabott közúti közlekedési bírság meg nem fizetése esetén a tagállamok segítséget nyújtanak egymásnak a végrehajtásban.

(2) A közlekedési jogsértésről szóló értesítésnek az érintett személy részére történő kézbesítését követően és a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiszabott közúti közlekedési bírság meg nem fizetése esetén az említett illetékes hatóság kérheti a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatóságát, hogy nyújtson segítséget a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekhez kapcsolódó közúti közlekedési bírságokra vonatkozó közigazgatási határozatok végrehajtásában.

(3) A (2) bekezdésben említett megkeresés csak akkor küldhető meg, ha az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a)	a közúti közlekedési bírságra vonatkozó határozat a jogsértés helye szerinti tagállam alkalmazandó törvényei és rendeletei szerint közigazgatási jellegű, jogerős és végrehajtható;

b)	a jogsértés helye szerinti tagállam rendelkezik a közúti közlekedési bírságra vonatkozó fizetési felszólításnak az érintett személy részére történő kézbesítéséről szóló igazolással;

c)	az érintett személyt tájékoztatták a közúti közlekedési bírságot kiszabó közigazgatási határozattal szembeni – a jogsértés helye szerinti tagállam alkalmazandó törvényeinek és rendeleteinek megfelelő – jogorvoslati lehetőségekről, és élhetett is azokkal;

d)	a közúti közlekedési bírság összege meghaladja a 70 EUR-t.

(4) A jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatósága a (2) bekezdésben említett megkeresést a nemzeti kapcsolattartó pontján keresztül, elektronikusan strukturált formában küldi meg a nyilvántartás helye szerinti tagállamnak vagy a tartózkodási hely szerinti tagállamnak.

(5) Ha az érintett személy igazolni tudja, hogy a közúti közlekedési bírságot megfizette, a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatósága erről haladéktalanul értesíti a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatóságát.

(6) A nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatóságai minden további alaki követelmény előírása nélkül elismerik az e cikk alapján megküldött, a közúti közlekedési bírságra vonatkozó közigazgatási határozatot, és haladéktalanul megtesznek minden szükséges intézkedést annak végrehajtására, kivéve, ha az adott illetékes hatóság úgy dönt, hogy az elismerés vagy a végrehajtás megtagadásának a (8) bekezdésben meghatározott valamely indokára hivatkozik.

(7) A közúti közlekedési bírságra vonatkozó határozat végrehajtását a nyilvántartás helye szerinti tagállamban vagy a tartózkodási hely szerinti tagállamban alkalmazandó törvények és rendeletek szabályozzák.

(8) A nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatósága megtagadhatja a közúti közlekedési bírságra vonatkozó közigazgatási határozat elismerését és végrehajtását. Ezt kizárólag az alábbiak bármelyikének megállapítása esetén teheti meg:

a)	a közúti közlekedési bírságra vonatkozó határozat végrehajtása ellentétes lenne a kétszeres eljárás tilalmának elvével;

b)	a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam joga értelmében létezik olyan mentesség, amely nem teszi lehetővé a közúti közlekedési bírságra vonatkozó közigazgatási határozat végrehajtását;

c)	a közúti közlekedési bírságra vonatkozó határozat a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam joga szerint az eltelt idő miatt már nem hajtható végre;

d)	a közúti közlekedési bírságra vonatkozó határozat nem jogerős;

e)	a közúti közlekedési bírságra vonatkozó határozatot vagy legalább annak lényeges tartalmát nem fordították le az 5b. cikkben előírtaknak megfelelően;

f)	a megkeresés hiányos, és azt a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatóságai nem tudják kiegészíteni;

g)	sérültek az Európai Unió Alapjogi Chartájában rögzített alapvető jogok vagy alapvető jogelvek.

A megkeresés elutasítása esetén a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam illetékes hatósága értesíti erről a jogsértés helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, megjelölve az elutasítás indokait.

(9) A közúti közlekedési bírságra vonatkozó határozat végrehajtásából származó pénzösszeg jogosultja a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam, kivéve, ha a jogsértés helye szerinti tagállam és a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam másként állapodik meg. A pénz a nyilvántartás helye szerinti tagállam vagy a tartózkodási hely szerinti tagállam pénznemében fizetendő meg, attól függően, hogy melyik tagállamhoz érkezett a megkeresés.

(10) E cikk (1)–(9) bekezdése nem zárja ki a 2005/214/IB kerethatározat, valamint a tagállamok közötti két- vagy többoldalú megállapodások vagy egyezségek alkalmazását, amennyiben ezek a megállapodások vagy egyezségek hozzájárulnak az ezen irányelv hatálya alá tartozó pénzbírságok végrehajtására vonatkozó eljárások további egyszerűsítéséhez vagy megkönnyítéséhez.

5g. cikk

A gépjármű-nyilvántartási adatok cseréjére és a kölcsönös segítségnyújtásra vonatkozó technikai előírások

(1) A tagállamok az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) kifejezetten erre a célra tervezett és nagy biztonságú szoftveralkalmazásának legújabb változatát használják a 3a. cikk (1) bekezdésével összhangban lévő információcsere vagy a kölcsönös segítségnyújtási eljárás lefolytatása céljából.

A tagállamok biztosítják, hogy az adatok kezelése biztonságos, költséghatékony, gyors és megbízható legyen, és egy decentralizált struktúrán belül, interoperábilis eszközökkel történjen.

(2) Az EUCARIS-on keresztül kicserélt információkat titkosított formában kell továbbítani.

(3) A Bizottság 2026. január 20-ig végrehajtási jogi aktusokat fogad el az eljárásoknak, a tartalomnak és a szoftverek technikai előírásainak megállapítása céljából, beleértve a kiberbiztonsági intézkedéseket is, a 3a. cikk (1) bekezdésének a) pontjához kapcsolódó, elektronikusan strukturált megkeresések és válaszok tekintetében, valamint az információátadás eszközeinek megállapítása céljából, beleértve az egységes sablonok használatát is, a kölcsönös segítségnyújtás kezelése és a 4., 5c., 5e. és 5f. cikkben meghatározott eljárások tekintetében. Az említett végrehajtási jogi aktusokat a 10a. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A végrehajtási jogi aktusok kidolgozásakor a Bizottság figyelembe veszi az alábbi szempontokat:

a)	az illetékes hatóságok számára annak lehetővé tétele, hogy – amennyiben a megkeresés nem az elektronikus kommunikációs platform ismert tagjától származik – azonosítsák a közvetlen és közvetett hozzáférést;

b)	az illetékes hatóságok számára a megkeresésekbe való betekintés lehetővé tétele annak biztosítása érdekében, hogy azok kellően indokoltak legyenek, és megfeleljenek ezen irányelv követelményeinek;

olyan eljárások létrehozásának szükségessége, amelyek lehetővé teszik a tagállamok számára, hogy megfelelő intézkedéseket hozzanak az automatikus figyelmeztetésekre és a megkeresések rendellenességére válaszul annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen az adatokkal kapcsolatos kockázatokat, valamint hogy meg lehessen szervezni a tagállamok közötti együttműködést a kockázatok nyomon követése, kezelése és csökkentése terén, különös tekintettel a rendellenes megkeresések esetén a 4. cikk (1) bekezdésétől eltérően az adatok megküldésének mellőzésére;

a nyilvántartás helye szerinti tagállam számára annak lehetővé tétele, hogy a nyilvántartási adatoknak a jogsértés helye szerinti tagállam részére történő továbbítását megelőzően részletes információkat kérjen a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésről, továbbá hogy megtagadja a nyilvántartási adatok továbbítását, ha a jogsértés helye szerinti tagállam egy hónapon belül nem válaszol erre a megkeresésre;

e)	a betekintések naplózásának szükségessége, hogy annak alapján a megkeresések rendellenessége esetén a tagok automatikus figyelmeztetést kaphassanak;

f)	az illetékes hatóságoknak mikor legyen lehetőségük arra, hogy az adatcsere szinkron egyedi módját használják és mikor legyen lehetőségük arra, hogy az adatcsere aszinkron kötegelt módját használják.

(5) Az e cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusok alkalmazásának kezdőnapjáig az ezen irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében említett automatizált kereséseket a 2008/616/IB tanácsi határozat (*15) melléklete 3. fejezetének 2. és 3. pontjában ismertetett, ezen irányelv mellékletével együtt alkalmazott eljárásoknak megfelelően kell végezni.

(6) Minden egyes tagállam maga viseli az EUCARIS-nak és módosított változatainak a kezelése, használata, karbantartása és frissítése kapcsán felmerülő költségeit.

5h. cikk

Magánjogi személyek

(1) A tagállamok 2029. július 20-ig biztosítják, hogy az illetékes hatóságaik ne hatalmazzanak fel magántulajdonban álló vagy magánkezelésű, önálló jogi személyiséggel rendelkező jogalanyokat az ezen irányelv alkalmazásához kapcsolódó tevékenységek végzésére.

(2) Az (1) bekezdésben említett időpontig tartó időszakban (a továbbiakban: az átmeneti időszak) a tagállamok biztosítják, hogy kizárólag az illetékes hatóságok indíthassanak és végezhessenek a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekhez kapcsolódó eljárásokat, így például az információcseréhez, a végrehajtáshoz vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó bármely típusú kölcsönös segítségnyújtáshoz kapcsolódó eljárásokat.

(*14) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.)."

(*15) A Tanács 2008/616/IB határozata (2008. június 23.) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról (HL L 210., 2008.8.6., 12. o.).” "

10.

A 6. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„6. cikk

Jelentéstétel és nyomon követés

(1) A tagállamok 2029. január 20-ig, majd azt követően négyévente jelentést küldenek a Bizottságnak ezen irányelv alkalmazásáról. A jelentésnek a jelentéstételi időszak minden egyes naptári évére vonatkozó adatokat és statisztikákat kell tartalmaznia.

(2) A jelentésben fel kell tüntetni azoknak az automatizált kereséseknek a számát, amelyeket a jogsértés helye szerinti tagállam a 4. cikk (1) bekezdésével összhangban végzett és továbbított a nyilvántartás helye szerinti tagállam nemzeti kapcsolattartó pontjának a területén elkövetett, a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértéseket követően, a megkeresés tárgyát képező jogsértések típusával együtt, valamint az eredmény nélküli megkeresések számát az eredménytelenség oka szerint strukturálva. Ezek az információk alapulhatnak az EUCARIS-on keresztül szolgáltatott adatokon.

A jelentésnek tartalmaznia kell a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések jogkövetkezményeinek érvényesítése tekintetében nemzeti szinten fennálló helyzet, valamint a tagállamok által e téren tapasztalt problémák leírását is. A leírásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a)	a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, nyilvántartásba vett közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető azon közlekedési jogsértések teljes száma, amelyeket automatikusan vagy az érintett személy helyszíni azonosítása nélkül észleltek;

a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, nyilvántartásba vett közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető azon közlekedési jogsértések száma, amelyeket a jogsértés helye szerinti tagállamtól eltérő tagállamban nyilvántartásba vett járművekkel követtek el, és amelyeket automatikusan vagy az érintett személy helyszíni azonosítása nélkül észleltek;

c)	a rögzített vagy hordozható automatikus detektáló berendezések, többek között sebességmérő kamerák száma;

d)	a külföldi illetőségű személyek által önként megfizetett pénzbírságok száma;

e)	az 5c. cikkel összhangban elektronikus úton továbbított, kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresések és válaszok száma, valamint ebből azon megkeresések száma, amelyek esetében az adatszolgáltatás elmaradt;

f)	az 5e. cikkel összhangban elektronikus úton továbbított, kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresések és válaszok száma, valamint ebből azon megkeresések száma, amelyek esetében nem volt lehetséges a dokumentumok kézbesítése;

az 5f. cikkel összhangban elektronikus úton továbbított, kölcsönös segítségnyújtás iránti megkeresések és válaszok száma, valamint ebből azon megkeresések száma, amelyek esetében lehetséges volt a szankciók végrehajtása és azon megkeresések száma, amelyek esetében nem volt lehetséges a szankciók végrehajtása.

(3) A jelentésben fel kell tüntetni a harmadik országokban nyilvántartásba vett járművek vezetői által elkövetett, a 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések számát és típusát is.

(4) A Bizottság értékeli a tagállamok által küldött jelentéseket, és legkésőbb az összes tagállam jelentésének beérkezését követő 6 hónap elteltével tájékoztatja a 10a. cikk (1) bekezdésében említett bizottságot azok tartalmáról.”

11.

A 7. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„7. cikk

További kötelezettségek

Azon jogi személyek számára, amelyek az ezen irányelv szerinti adatcsere tárgyát képező járművek üzembentartói, tulajdonosai vagy végfelhasználói, e minőségükben szintén biztosítani kell a jogosultságot az adataik kezeléséről szóló tájékoztatásra.

A tagállamok tájékoztatják egymást az (EU) 2022/2555 (*16) európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikke alapján bejelentett kiberbiztonsági eseményekről, amennyiben az események virtuális felhőben vagy fizikai felhőalapú tárhelyszolgáltatásokban tárolt adatokhoz kapcsolódnak.

(*16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) (HL L 333., 2022.12.27., 80. o.).” "

12.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„7a. cikk

A határokon átnyúló együttműködés pénzügyi támogatása

A Bizottság pénzügyi támogatást nyújt azokhoz a kezdeményezésekhez, amelyek hozzájárulnak a közúti közlekedésbiztonsággal kapcsolatos közlekedési szabályok Unión belüli érvényesítése terén folytatott határokon átnyúló együttműködéshez, különösen a bevált gyakorlatok cseréjéhez, a jogkövetkezmények végrehajtására vonatkozó intelligens módszertanok és technikák tagállamokon belüli alkalmazásához, valamint a végrehajtásban érintett hatóságok kapacitásépítésének fokozásához. Pénzügyi támogatás nyújtható továbbá a közúti közlekedésbiztonságra vonatkozó közlekedési szabályok határokon átnyúló érvényesítésével kapcsolatos figyelemfelhívó kampányokhoz és a nemzeti jogszabályok közötti különbségekről szóló tájékoztató kampányokhoz az Unió egészében.”

13.

A 8. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„8. cikk

A közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információs portál (CBE-portál)

(1) A Bizottság létrehoz és fenntart egy a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó online portált (a továbbiakban: a CBE-portál), amely az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén elérhető, és amelynek célja az ezen irányelv hatálya alá tartozó területre vonatkozó, a tagállamokban hatályos szabályokkal kapcsolatos információknak az úthasználókkal való megosztása, beleértve különösen releváns esetben az azzal kapcsolatos információkat is, hogy miként biztosítható a szabályoknak való megfelelés. A CBE-portálon a következőkkel kapcsolatos információkat kell biztosítani: jogorvoslati lehetőségek, az ezen irányelv alapján az érintett személyek számára biztosított jogok – beleértve a nyelvi lehetőségeket is –, adatvédelmi szabályok és alkalmazandó szankciók – beleértve adott esetben az alkalmazandó nem pénzügyi következményeket –, valamint a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések miatt kiszabott bírságok megfizetésére szolgáló rendszerek és rendelkezésre álló eszközök.

(2) A CBE-portálnak kompatibilisnek kell lennie az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*17) alapján létrehozott felhasználói felülettel és más, hasonló célú portálokkal vagy platformokkal, például az európai igazságügyi portállal.

(3) A tagállamok e cikk alkalmazásában naprakész információkat szolgáltatnak a Bizottságnak. A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok honlapján szerepeljen az online portálra mutató link.

(*17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról, továbbá az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).” "

14.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„8a. cikk

A tagállamok közötti kétoldalú és többoldalú megállapodások

Ez az irányelv nem zárja ki a tagállamok közötti két- vagy többoldalú megállapodások vagy egyezségek alkalmazását, amennyiben ezek a megállapodások vagy egyezségek az ezen irányelvben előírtakon túl további követelményeket tartalmaznak, valamint hozzájárulnak az ezen irányelvben meghatározott eljárások további egyszerűsítéséhez vagy megkönnyítéséhez.”

15.

A 9. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„9. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 10. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy a mellékletet a műszaki fejlődés fényében naprakésszé tétele révén módosítsa, vagy ha ezt a melléklet naprakésszé tétele szempontjából közvetlenül releváns uniós jogi aktusok előírják.”

16.

A szöveg a következő cikkekkel egészül ki:

„10a. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (*18) értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadhatja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése alkalmazandó.

10b. cikk

A Bizottság általi jelentéstétel

A Bizottság 2030. július 20-ig, majd azt követően a 6. cikk (2) bekezdésében említett jelentések beérkezését követően 18 havonta jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv tagállamok általi alkalmazásáról.

10c. cikk

Átmeneti jelentéstétel

A tagállamok 2026. május 6-ig átfogó jelentést küldenek a Bizottságnak e cikk második és harmadik albekezdésével összhangban.

Az átfogó jelentésben fel kell tüntetni a jogsértés helye szerinti tagállam által a területén elkövetett jogsértéseket követően a nyilvántartás helye szerinti tagállamok nemzeti kapcsolattartó pontjaihoz intézett automatizált keresések számát, valamint a megkeresések tárgyát képező jogsértések típusát és a válasz nélkül maradt megkeresések számát.

Az átfogó jelentésben emellett be kell mutatni a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértések jogkövetkezményeinek érvényesítése tekintetében nemzeti szinten fennálló helyzetet, az olyan jogsértések aránya alapján, amelyek jogkövetkezményeinek érvényesítése érdekében közlekedési jogsértésről szóló értesítést küldtek ki.

(*18) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).” "

17.

A 11. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„11. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2030. július 20-ig jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv tagállamok általi alkalmazásáról. Adott esetben a jelentéssel együtt javaslatot kell benyújtani az Európai Parlament és a Tanács részére ezen irányelv további felülvizsgálatára vonatkozóan, más jogsértéseknek a hatály alá vonásával kapcsolatban, amennyiben a tagállami adatok alapján azok pozitív és számszerűsíthető hatást gyakorolnak a közúti közlekedésbiztonságra.”

18.	Az I. melléklet helyébe ezen irányelv mellékletének szövege lép.

19.	A II. mellékletet el kell hagyni.

2. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2027. július 20-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul közlik a Bizottsággal.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

3. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

4. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2024. december 19-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

BÓKA J.

(1) HL C 228., 2023.6.29., 154. o.

(2) Az Európai Parlament 2024. április 24-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. december 16-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/413 irányelve (2015. március 11.) a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértésekre vonatkozó információk határokon átnyúló cseréjének elősegítéséről (HL L 68., 2015.3.13., 9. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1. o.).

(5) A Tanács 2005/214/IB kerethatározata (2005. február 24.) a kölcsönös elismerés elvének a pénzbüntetésekre való alkalmazásáról (HL L 76., 2005.3.22., 16. o.).

(6) HL C 197., 2000.7.12., 3. o.

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 2012.6.1., 1. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 2013.11.6., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., 2016.3.11., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., 2016.5.21., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 2016.11.4., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet), (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2555 irányelve (2022. december 14.) az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről (NIS 2 irányelv) (HL L 333., 2022.12.27., 80. o.).

(17) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/903 rendelete (2024. március 13.) a közszféra Unión belüli magas szintű interoperabilitását biztosító intézkedések meghatározásáról (az interoperábilis Európáról szóló rendelet) (HL L, 2024/903, 2024.3.22., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/903/oj).

(19) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

MELLÉKLET

A 4. cikk (1) és (3) bekezdésében említett kereséshez szükséges adatelemek

1. Az eljárásindító keresés adatelemei (kimenő megkeresés)

Tétel	K (1)	Megjegyzések
A nyilvántartás helye szerinti tagállam	K	A jármű nyilvántartásba vételének helye szerinti tagállam megkülönböztető jelzése (2)
Forgalmi rendszám	K	A jármű teljes forgalmi rendszáma
A jogsértésre és/vagy a járműellenőrzésre vonatkozó adatok
A jogsértés vagy a járműellenőrzés helye	K	A jogsértés vagy a járműellenőrzés helyszínének címe vagy útkilométer-jelzése
A jogsértés és/vagy a járműellenőrzés helye szerinti tagállam	K	A jogsértés helye szerinti tagállam megkülönböztető jelzése (2)
Illetékes hatóság	K	Az adatkérésért vagy az eljárásért felelős illetékes hatóság
Felhasználónév	K	Az adatkérésért vagy az eljárásért felelős személy felhasználóneve
Ügyszám	K	Az adatkérésért vagy az eljárásért felelős illetékes hatóság által biztosított ügyszám
A jogsértés és/vagy a járműellenőrzés hivatkozási napja	K
A jogsértés és/vagy a járműellenőrzés hivatkozási időpontja	K
A keresés célja	K	A 2. cikk (1) bekezdésében felsorolt, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértés típusát jelölő kód 1. = Sebességhatár túllépése 2. = Ittas járművezetés 3. = Biztonsági öv használatának elmulasztása 4. = Forgalomirányító fényjelző készülék piros jelzésénél való megállás elmulasztása 5. = Tiltott sávban történő közlekedés 10. = Kábítószer hatása alatt történő járművezetés 11. = Bukósisak viselésének elmulasztása 12. = Mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz tiltott használata vezetés közben 14. = Biztonságos követési távolság betartásának elmulasztása 15. = Veszélyes előzés 16. = Veszélyes parkolás vagy megállás 17. = Egy vagy több folytonos vonal átlépése 18. = Forgalommal szemben történő vezetés 19. = A biztonsági folyosók kialakítására és használatára vonatkozó szabályok betartásának, illetve a sürgősségi járművekkel szemben előírt elsőbbségadás elmulasztása 20. = Túlterhelt jármű használata 33. = A behajtási korlátozásokra vonatkozó szabályok betartásának elmulasztása 34. = Cserbenhagyás vagy segítségnyújtás elmulasztása 35. = A vasúti átjárón való áthaladásra vonatkozó szabályok be tartásának elmulasztása

2. A 4. cikk (1) és (3) bekezdésében említett, eljárásindító keresés eredményeként megadott adatelemek

I. rész. A 4. cikk (1) és (3) bekezdésével összhangban a járművekre vonatkozóan szolgáltatott adatok

Tétel	K/V (4)	Megjegyzések (5)
Forgalmi rendszám	K	(A kód) A jármű teljes forgalmi rendszáma
Alvázszám/VIN (3)	K	(E kód) A jármű teljes alvázszáma (VIN)
A nyilvántartás helye szerinti tagállam	K	A jármű nyilvántartásba vételének helye szerinti tagállam megkülönböztető jelzése (6)
Gyártmány	K	(D.1 kód) A jármű gyártmánya, pl. Ford, Opel, Renault
Kereskedelmi megnevezése(k)	K	(D.3 kód) A jármű kereskedelmi megnevezése, pl. Focus, Astra, Megane
Uniós járműkategória-kód	K	(J kód) pl. N1, M2, N2, L, T
Az első nyilvántartásba vétel dátuma	K	(B kód) A jármű első nyilvántartásba vételének dátuma
Az utolsó nyilvántartásba vétel dátuma	K	(I kód) A jármű utolsó nyilvántartásba vételének dátuma
Nyelv	K	A jármű forgalmi engedélyének nyelve
Korábbi vizsgálatok	V	A járműre irányuló korábbi vizsgálatok dátumai

II. rész. A 4. cikk (1) (3) bekezdésével összhangban a járművekre vonatkozóan szolgáltatott adatok

Tétel	K/V (7)	Megjegyzések (8)
Műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg, a motorkerékpárok kivételével	K	(F.1 kód)
A nyilvántartás helye szerinti tagállamban forgalomban lévő jármű legnagyobb megengedett terhelt tömege	K	(F.2 kód)
A nyilvántartás helye szerinti tagállamban forgalomban lévő teljes jármű legnagyobb megengedett terhelt tömege	K	(F.3 kód)
A forgalomban lévő jármű tömege karosszériával, és vontató jármű esetében a vonószerkezettel együtt, az M1 kategóriától eltérő minden más kategória esetében (kg-ban)	K	(G kód)
Tengelyek száma	K	(L kód)
Tengelytávolság (mm-ben)	K	(M kód)
3 500 kg-ot meghaladó össztömegű járműveknél a műszakilag megengedett legnagyobb terhelt tömeg eloszlása a tengelyek között:	K
1. tengely (kg-ban)		(N.1 kód)
2. tengely (kg-ban), ha van ilyen		(N.2 kód)
3. tengely (kg-ban), ha van ilyen		(N.3 kód)
4. tengely (kg-ban), ha van ilyen		(N.4 kód)
5. tengely (kg-ban), ha van ilyen		(N.5 kód)
A pótkocsi műszakilag megengedett legnagyobb vontatható tömege:	K
fékezett (kg-ban)		(O.1 kód)
fékezetlen (kg-ban)		(O.2 kód)
Motor:	V
Az üzemanyag vagy az energiaforrás típusa		(P.3 kód)
EURO típus	V	(V.9 kód)

III. rész. A járművek üzembentartóira és tulajdonosaira vonatkozó adatok

Tétel	K/V (9)	Megjegyzések (10)
A jármű üzembentartóira vonatkozó adatok		(C.1 kód) Az adatok a konkrét forgalmi engedély jogosultjára vonatkoznak
A forgalmi engedély jogosultjának neve (cégneve)	K	(C.1.1 kód) Külön rovatokat kell használni a családnév, az infixumok, a címek megadására, és a nevet nyomtatható formátumban kell megadni.
Utónév	K	(C.1.2 kód) Külön rovatokat kell használni az utónév/utónevek és a monogram megadására, és a nevet nyomtatható formátumban kell megadni.
Cím	K	(C.1.3 kód) Külön rovatokat kell használni az utcanév, a házszám és járulékos elemei, a postai irányítószám, a tartózkodási hely és a tartózkodási hely szerinti ország stb. megadására, és a címet nyomtatható formátumban kell megadni.
Elektronikus kommunikációs eszközök	V	Az 5a. cikk (1) bekezdésével összhangban az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásokhoz használt e-mail-cím
Nem	V	Férfi, nő
Születési idő	K
Jogi személy	K	Természetes vagy jogi személy
Születési hely	V
Személyazonosító szám	K	Az adott személy vagy társaság egyedi azonosítására szolgáló azonosító
A jármű tulajdonosaira vonatkozó adatok		(C.2 kód) Az adatok a jármű tulajdonosára vonatkoznak
A tulajdonos (társaság) neve	K	(C.2.1 kód)
Utónév	K	(C.2.2 kód)
Cím	K	(C.2.3 kód)
Elektronikus kommunikációs eszközök	V	Az 5a. cikk (1) bekezdésével összhangban az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásokhoz használt e-mail-cím
Nem	V	Férfi, nő
Születési idő	K
Jogi személy	K	Természetes vagy jogi személy
Születési hely	V
Személyazonosító szám	K	Az adott személy vagy társaság egyedi azonosítására szolgáló azonosító

IV. rész. A járművek végfelhasználóira vonatkozó adatok

Tétel	K/V (11)	Megjegyzések
A jármű végfelhasználóira vonatkozó adatok		Az adatok a jármű végfelhasználójára vonatkoznak
A forgalmi engedély szerinti végfelhasználó neve (cégneve)	K	Külön rovatokat kell használni a családnév, az infixumok, a címek megadására, és a nevet nyomtatható formátumban kell megadni.
Utónév	K	Külön rovatokat kell használni az utónév/utónevek és monogram megadására, és a nevet nyomtatható formátumban kell megadni.
Cím	K	Külön rovatokat kell használni az utcanév, a házszám és járulékos elemei, a postai irányítószám, a tartózkodási hely és a tartózkodási hely szerinti ország stb. megadására, és a címet nyomtatható formátumban kell megadni.
Elektronikus kommunikációs eszközök	V	Az 5a. cikk (1) bekezdésével összhangban az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásokhoz használt e-mail-cím
Nem	V	Férfi, nő
Születési idő	K
Jogi személy	K	Természetes vagy jogi személy
Születési hely	V
Személyazonosító szám	K	Az adott személy vagy társaság egyedi azonosítására szolgáló azonosító

V. rész. Az e melléklet 1. szakasza szerinti eljárásindító keresés tárgyát képező jármű korábbi üzembentartójára és tulajdonosára vonatkozó, a közúti közlekedésbiztonságot veszélyeztető közlekedési jogsértés elkövetésének idejében érvényes adatok a 4a. cikk (2) bekezdésével összhangban

Tétel	K/V (12)	Megjegyzések (13)
A jármű korábbi üzembentartóira vonatkozó adatok		(C.1 kód) Az adatok a konkrét forgalmi engedély jogosultjára vonatkoznak
A forgalmi engedély korábbi jogosultjainak neve (cégneve)	K	(C.1.1 kód) Külön rovatokat kell használni a családnév, az infixumok, a címek megadására, és a nevet nyomtatható formátumban kell megadni
Utónév	K	(C.1.2 kód) Külön rovatokat kell használni az utónév/utónevek és monogram megadására, és a nevet nyomtatható formátumban kell megadni.
Cím	K	(C.1.3 kód) Külön rovatokat kell használni az utcanév, a házszám és járulékos elemei, a postai irányítószám, a tartózkodási hely és a tartózkodási hely szerinti ország stb. megadására, és a címet nyomtatható formátumban kell megadni.
Elektronikus kommunikációs eszközök	V	Az 5a. cikk (1) bekezdésével összhangban az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásokhoz használt e-mail-cím
Nem	V	Férfi, nő
Születési idő	K
Jogi személy	K	Természetes vagy jogi személy
Születési hely	V
Személyazonosító szám	K	Az adott személy vagy társaság egyedi azonosítására szolgáló azonosító
A jármű korábbi tulajdonosaira vonatkozó adatok		(C.2 kód) Az adatok a jármű korábbi tulajdonosára vonatkoznak
Korábbi tulajdonosok neve (cégneve)	K	(C.2.1 kód)
Utónév	K	(C.2.2 kód)
Cím	K	(C.2.3 kód)
Elektronikus kommunikációs eszközök	V	Az 5a. cikk (1) bekezdésével összhangban az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásokhoz használt e-mail-cím
Nem	V	Férfi, nő
Születési idő	K
Jogi személy	K	Természetes vagy jogi személy
Születési hely	V
Személyazonosító szám	K	Az adott személy vagy társaság egyedi azonosítására szolgáló azonosító

VI. rész. Az e melléklet 1. szakasza szerinti eljárásindító keresés tárgyát képező jármű korábbi végfelhasználójára vonatkozó, a jogsértés elkövetésének idejében érvényes adatok a 4a. cikk (2) bekezdésével összhangban

Tétel	K/V (14)	Megjegyzések
A jármű korábbi végfelhasználóira vonatkozó adatok		Az adatok a jármű korábbi végfelhasználójára vonatkoznak
A forgalmi engedély szerinti korábbi végfelhasználók neve (cégneve)	K	Külön rovatokat kell használni a családnév, az infixumok, a címek megadására, és a nevet nyomtatható formátumban kell megadni
Utónév	K	Külön rovatokat kell használni az utónév/utónevek és monogram megadására, és a nevet nyomtatható formátumban kell megadni.
Cím	K	Külön rovatokat kell használni az utcanév, a házszám és járulékos elemei, a postai irányítószám, a tartózkodási hely és a tartózkodási hely szerinti ország stb. megadására, és a címet nyomtatható formátumban kell megadni.
Elektronikus kommunikációs eszközök	V	Az 5a. cikk (1) bekezdésével összhangban az ajánlott elektronikus kézbesítési szolgáltatásokhoz használt e-mail-cím
Nem	V	Férfi, nő
Születési idő	K
Jogi személy	K	Természetes vagy jogi személy
Születési hely	V
Személyazonosító szám	K	Az adott személy vagy társaság egyedi azonosítására szolgáló azonosító

(1) K = az adatelem kötelező közlése.

(2) Az 1968. november 8-i bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény 37. cikke szerinti megkülönböztető jelzés vagy a tagállam EUCARIS szerinti kódja.

(3) VIN = jármű-azonosító szám

(4) K = Az adatelem kötelező közlése, amennyiben az bármely tagállam nemzeti nyilvántartásában elérhető, V = Az adatelem választható közlése.

(5) A kódok a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999. április 29-i 1999/37/EK tanácsi irányelv (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.) I. és II. melléklete szerint vannak harmonizálva.

(6) Az 1968. november 8-i bécsi Közúti Közlekedési Egyezmény 37. cikke szerinti megkülönböztető jelzés vagy a tagállam EUCARIS szerinti kódja.

(7) K = Az adatelem kötelező közlése, amennyiben az bármely tagállam nemzeti nyilvántartásában elérhető, V = Az adatelem választható közlése.

(8) A kódok a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999. április 29-i 1999/37/EK tanácsi irányelv (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.) I. és II. melléklete szerint vannak harmonizálva.

(9) K = Az adatelem kötelező közlése, amennyiben az bármely tagállam nemzeti nyilvántartásában elérhető, V = Az adatelem választható közlése.

(10) A kódok a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999. április 29-i 1999/37/EK tanácsi irányelv (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.) I. és II. melléklete szerint vannak harmonizálva.

(11) K = Az adatelem kötelező közlése, amennyiben az bármely tagállam nemzeti nyilvántartásában elérhető, V = Az adatelem választható közlése.

(12) K = Az adatelem kötelező közlése, amennyiben az bármely tagállam nemzeti nyilvántartásában elérhető, V = Az adatelem választható közlése.

(13) A kódok a járművek nyilvántartásba vételéhez kapcsolódó okmányokról szóló 1999. április 29-i 1999/37/EK tanácsi irányelv (HL L 138., 1999.6.1., 57. o.) I. és II. melléklete szerint vannak harmonizálva.

(14) K = Az adatelem kötelező közlése, amennyiben az bármely tagállam nemzeti nyilvántartásában elérhető, V = Az adatelem választható közlése.