|
Az Európai Unió |
HU L sorozat |
|
2025/1288 |
2025.6.30. |
A BIZOTTSÁG (EU) 2025/1288 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2025. június 27.)
a Kínai Népköztársaságból származó kolin-klorid behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az Európai Unióban tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2016. június 8-i (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendeletre (1) (a továbbiakban: alaprendelet) és különösen annak 7. cikkére,
a tagállamokkal való konzultációt követően,
mivel:
1. ELJÁRÁS
1.1. Az eljárás megindítása
|
(1) |
Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2024. október 31-én az alaprendelet 5. cikke alapján dömpingellenes vizsgálatot indított a Kínai Népköztársaságból (a továbbiakban: érintett ország vagy Kína) származó kolin-klorid behozatalára vonatkozóan. Az eljárás megindításáról a Bizottság értesítést (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) tett közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). |
|
(2) |
A Bizottság azt követően indított vizsgálatot, hogy 2024. szeptember 17-én a Balchem Italia Srl és a Taminco BV (a továbbiakban együtt: panaszosok) panaszt nyújtott be. A panaszt a panaszos a kolin-kloridot gyártó, az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazat nevében nyújtotta be. A panaszban foglalt, a dömpinggel és az abból eredő jelentős kárral kapcsolatos bizonyítékok elegendőek voltak a vizsgálat megindításához. |
1.2. Nyilvántartásba vétel
|
(3) |
A Bizottság az (EU) 2025/92 bizottsági végrehajtási rendelettel (3) (a továbbiakban: a nyilvántartásba vételt elrendelő rendelet) nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalára vonatkozóan. |
1.3. Érdekelt felek
|
(4) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte az érdekelt feleket, hogy a vizsgálatban való részvétel érdekében vegyék fel vele a kapcsolatot. Ezenfelül a Bizottság a vizsgálat megindításáról külön tájékoztatta a panaszosokat, más potenciális uniós gyártókat, Kína ismert exportáló gyártóit és hatóságait, az ismert importőröket, szállítókat és felhasználókat, kereskedőket, valamint a tudvalevőleg érintett szövetségeket, és felkérte ezeket, hogy vegyenek részt a vizsgálatban. |
|
(5) |
Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy észrevételeket tegyenek a vizsgálat megindításával kapcsolatban, és kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. |
1.4. Az eljárás megindításával kapcsolatos észrevételek
|
(6) |
A Van Eeghen Functional Ingredients BV (a továbbiakban: Van Eeghen) előadta, hogy a két panaszos nem aktív uniós gyártó az élelmiszer-minőségű kolin-klorid piacán, és ezért nem éri el az élelmiszer-minőségű kolin-klorid behozatalára vonatkozó vizsgálat megindításához szükséges 25 %-os piaci részesedést. |
|
(7) |
A vizsgálat megindításához szükséges és az alaprendelet 5. cikkének (4) bekezdésében említett 25 %-os küszöbérték tekintetében a Bizottság egyértelművé tette, hogy az nem a piaci részesedésre, hanem az uniós termelésre vonatkozik: a panaszt kifejezetten támogató uniós gyártóknak a hasonló termék teljes termelésének legalább 25 %-át kell képviselniük. Amint azt a (14) preambulumbekezdés megemlíti, a két panaszos a hasonló termék uniós termelésének több mint 80 %-át képviseli, így ez a küszöbérték bőven teljesül. |
|
(8) |
Amint azt a (33) és a (34) preambulumbekezdés részletesebben kifejti, az élelmiszer-minőségű és a takarmányminőségű kolin-klorid a vizsgált termék két típusának minősül. |
|
(9) |
Az élelmiszerek, őshonos termények és állati melléktermékek importjával és exportjával foglalkozó kínai kamara (China Chamber of Import/Export of Foodstuffs, Native Produce and Animal By-products, a továbbiakban: CFNA) (4) előadta, hogy a vizsgált termék szárítását végző szereplőket gyártónak kell tekinteni, és ezért az uniós gazdasági ágazat jogállásra és reprezentativitásra vonatkozó követelmények értékelésekor figyelembe kell őket venni. A CFNA előadta továbbá, hogy a panaszosok kapcsolatban állhatnak az érintett termék bármely kínai exportáló gyártójával. |
|
(10) |
A szárítást végző szereplőkre vonatkozó állítással a (160) preambulumbekezdés foglalkozik. |
|
(11) |
A CFNA azon állítását illetően, miszerint a két panaszos kapcsolatban állhat kínai exportáló gyártókkal, a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártók tekintetében megerősítette és ellenőrizte, hogy ilyen kapcsolat nem áll fenn. A Bizottság egyébként is elutasította ezt az állítást, mivel azt semmilyen bizonyíték nem támasztotta alá. |
|
(12) |
A CFNA előadta, hogy a panasz közzététele nem volt elégségesnek tekinthető, ami aláásta az érdekelt felek védelemhez való jogát. A CFNA felkérte a Bizottságot, hogy követelje meg a panaszosoktól, hogy az alkalmazandó szabályokkal összhangban teljesítsék a teljes körű tájékoztatásra vonatkozó kötelezettséget. A Bizottság megjegyezte, hogy a CFNA nem azonosította, hogy a panasz kapcsán pontosan hogyan nyilvánult meg az elégtelen tájékoztatás. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panasz betekinthető változata megfelel az alaprendelet alkalmazandó előírásainak, melyek szerint a panasz betekinthető változatának megfelelő részletességűnek kell lennie ahhoz, hogy a bizalmasan benyújtott információk lényege kielégítő mértékben megismerhető legyen belőle. Ezért az eljárási kérdésekre vonatkozó állítást a Bizottság elutasítja. |
1.5. Mintavétel
|
(13) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy az alaprendelet 17. cikkével összhangban mintavételt végezhet az érdekelt felek körében. |
Mintavétel az uniós gyártók körében
|
(14) |
A Bizottság az eljárás megindításáról szóló értesítésben jelezte, hogy ideiglenesen kiválasztott egy uniós gyártókból álló mintát. Az aktához fűzött feljegyzésben (5) azonban a Bizottság arról tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy nem alkalmaz mintavételt, mivel csak a két panaszos válaszolt a legitimációval kapcsolatos kérdésekre. E két uniós gyártó a hasonló termék becsült termelésének és Unión belüli értékesítésének több mint 80 %-át képviselte. A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyenek észrevételeket ezzel kapcsolatban. A mintavétel elhagyására vonatkozó döntéssel kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A két vállalat reprezentatív volt az uniós gazdasági ágazatra nézve. |
Mintavétel a független importőrök körében
|
(15) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a független importőröket az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Egyetlen független importőr nyújtotta be a kért információkat, és egyezett bele a mintába való felvételébe. Ezért a független importőrök körében nem volt szükség mintavételre. |
Mintavétel az exportáló gyártók körében
|
(16) |
Annak érdekében, hogy eldönthesse, szükséges-e a mintavétel, és ha igen, kiválaszthassa a mintát, a Bizottság felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott információk benyújtására. Emellett a Bizottság felkérte a Kínai Népköztársaságnak az Európai Unió mellett működő képviseletét, hogy nevezze meg azokat az esetleges további exportáló gyártókat, amelyek érdeklődést tanúsíthatnak a vizsgálatban való részvétel iránt, illetőleg vegye fel velük a kapcsolatot. |
|
(17) |
Az érintett országban működő exportáló gyártók közül hét nyújtotta be a kért információkat és egyezett bele a mintába való felvételébe. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az Unióba irányuló export legnagyobb reprezentatív mennyisége alapján két olyan vállalatot vett fel a mintába, amelyet a rendelkezésre álló idő alatt megfelelően meg tudott vizsgálni. A mintában szereplő exportáló gyártók arról számoltak be, hogy az Unióba irányuló és az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett teljes kolin-klorid kivitel 57 %-át képviselik. A Bizottság az alaprendelet 17. cikkének (2) bekezdésével összhangban a minta kiválasztásáról egyeztetett valamennyi ismert érintett exportáló gyártóval és az érintett ország hatóságaival. A kiválasztott mintával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. |
1.6. Kitöltött kérdőívek és ellenőrző látogatások
|
(18) |
A Bizottság kérdőívet küldött a Kínai Népköztársaság kormányának (a továbbiakban: kínai kormány) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások Kínában való fennállására vonatkozóan. |
|
(19) |
A Bizottság kérdőíveket küldött az uniós gyártók, a mintában szereplő exportáló gyártók, valamint az együttműködő független importőr részére. A Bizottság ugyanezeket a kérdőíveket, valamint a vizsgált termék felhasználóinak szánt kérdőívet az eljárás megindításának napján hozzáférhetővé tette az interneten (6). |
|
(20) |
A két uniós gyártó, egy felhasználó, egy független importőr és a mintában szereplő két kínai exportáló gyártó küldte vissza a kitöltött kérdőívet. |
|
(21) |
A Bizottság minden olyan információt megkísérelt beszerezni és ellenőrzött, amelyet szükségesnek tartott a dömping, az abból eredő kár és az uniós érdek ideiglenes megállapításához. Az alaprendelet 16. cikke szerinti ellenőrző látogatásokra a következő vállalatok telephelyén került sor:
|
1.7. Vizsgálati időszak és figyelembe vett időszak
|
(22) |
A dömpingre és a kárra vonatkozó vizsgálat a 2023. október 1-jétől 2024. szeptember 30-ig tartó időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) terjedt ki. A kárra vonatkozó értékelés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2021. január 1-jétől a vizsgálati időszak végéig tartó időszakra (a továbbiakban: figyelembe vett időszak) terjedt ki. |
2. A VIZSGÁLT TERMÉK, AZ ÉRINTETT TERMÉK ÉS A HASONLÓ TERMÉK
2.1. A vizsgált termék
|
(23) |
A vizsgált termék a minden formában és tisztaságban, vivőanyagon is legalább 30 tömegszázalékos kolin-klorid tartalommal rendelkező kolin-klorid, a 72556-74-2 CAS-számú kalcium-foszforil-kolin-klorid-tetrahidrát kivételével. |
|
(24) |
A kolin-klorid szerves vegyület és kvaterner ammóniumsó. A tiszta kolin-klorid molekuláris képlete [(CH3)3NCH2CH2OH]+Cl–, molekulatömege pedig 139,62 g/mol. A kolin-klorid vizes oldatként és kristályos formában létezik. Vizes oldatként a kolin-klorid színtelen, a víz elpárologtatásával pedig szilárd halmazállapotúvá alakítható; ennek során fehér kristályos só képződik. |
|
(25) |
A kolin-kloridot gyakran használják takarmány-adalékanyagként. Számos állatfaj esetében a növekedés, a fejlődés és a jó egészségi állapot szempontjából alapvető tápanyag, elsősorban a baromfihús- és a húspiacokon. A kolin-kloridot emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben és táplálékkiegészítőkben is alkalmazzák. A kolin-kloridot főként azért adják hozzá az anyatej-helyettesítő tápszerekhez és a várandós anyáknak szánt étrend-kiegészítőkhöz, mert támogatja az agy fejlődését és működését. A kolin-kloridot az olaj- és gáziparban a rétegrepesztő folyadékok esetében az agyagstabilizáláshoz is használják. |
|
(26) |
A kolin-kloridot három egymást követő reakcióval állítják elő. Először a metanol és az ammónia lép reakcióba egymással, trimetil-amint alkotva. Ezt követően a trimetil-amint sósavval reagáltatják, így jön létre a trimetilamin-hidroklorid elnevezésű só. Végül pedig a trimetilamin-hidroklorid etilén-oxiddal lép reakcióba, így keletkezik a folyékony kolin-klorid. A folyamatokhoz energia – például földgáz és villamos energia – szükséges, de a vízen kívül semmilyen melléktermék nem jön létre. |
|
(27) |
A végtermékként előállított kolin-klorid koncentrációját tisztítási folyamattal, a víz eltávolításával érik el. A kolin-klorid vivőanyagra helyezése úgy történik, hogy folyékony kolin-kloriddal permetezik be a vivőanyagot (azaz a kukoricacsövet, a cukorrépapépet, a szilícium-dioxidot), majd a nedvességtartalom csökkentése és a kívánt kolin-klorid-koncentráció elérése érdekében szárítják. A szárítási folyamatot vagy a folyékony kolin-klorid gyártója, vagy más gazdasági szereplők végzik. Ez utóbbiak (a szárítást végző gazdasági szereplők) folyékony kolin-kloridot vásárolnak, azt a vivőanyagra juttatják, majd a kolin-klorid és a vivőanyag kész keverékét értékesítik a kereskedők és a felhasználók felé. |
2.2. Az érintett termék
|
(28) |
Az érintett termék a Kínából származó, jelenleg az ex 2923 10 00 , ex 2309 90 31 , ex 2309 90 96 , ex 2106 és 3824 99 96 KN-kódok (és az eljárás megindításakor a 89ID TARIC-kiegészítő kód) alá tartozó vizsgált termék. A termék jelenleg az ex 2923 10 00 , ex 2309 90 31 , ex 2309 90 96 , ex 2106 és 3824 99 96 KN-kódok (TARIC-kiegészítő kódok: 89RB, 89RC, 89RD, 89RE, 89RF, 89RG, 89RH és 89YY) alá tartozik. |
2.3. A hasonló termék
|
(29) |
A vizsgálat rámutatott arra, hogy a következő termékek azonos alapvető fizikai, kémiai és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, és alapvető felhasználási területeik is megegyeznek:
|
|
(30) |
A Bizottság az eljárás e szakaszában úgy határozott, hogy ezek a termékek ennek megfelelően az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékek. |
2.4. A termékkörre vonatkozó észrevételek
|
(31) |
A Van Eeghen és a CFNA előadta, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-kloridot ki kell zárni a vizsgálat hatálya alól. Azt állították, hogy az állatok takarmányozására használt kolin-klorid a tisztaság, a jogi követelmények, a termék teljesítménye és felhasználása, továbbá az ár és a piac dinamikája tekintetében jelentősen eltér az emberi táplálkozás céljára használt kolin-kloridtól. |
|
(32) |
A Kirsch Pharma GmbH (a továbbiakban: Kirsch Pharma) előadta, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-kloridra nem vethető ki dömpingellenes vám, mivel a vizsgált termék e típusának uniós termelése nem elegendő az uniós piaci kereslet kielégítéséhez, továbbá aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-klorid kapcsán a vonatkozó intézkedések bevezetése esetén ellátási hiány lép majd fel. |
|
(33) |
Az élelmiszer-minőségű kolin-klorid uniós gyártását illetően a Bizottság először is megerősítette, hogy a panaszosok jelenleg nem gyártanak emberi fogyasztásra szánt kolin-kloridot. Az élelmiszer-minőségű kolin-klorid piaca viszonylag kicsi, és a becslések szerint az uniós piacnak legfeljebb 5 %-át teszi ki. Ezért az e rendelet 4.4. szakaszában ismertetett nehéz piaci körülményekre tekintettel az uniós gazdasági ágazat mindenekelőtt a takarmánypiaci részesedését próbálta megőrizni. A panaszosok előadták továbbá, hogy gazdaságilag jelenleg nem érdekük belépni erre a kis piacra, amelyet – állításuk szerint – a kínai behozatal erős dominanciája jellemez, de kijelentették, hogy ha sor kerülne az intézkedésekre, akkor beléphetnének e piacra. Az élelmiszer-minőségű kolin-kloridot azonban jelenleg is gyártja a harmadik uniós gyártó, amelynek adatait belefoglalták a panaszba és az e rendeletben bemutatott makroadatokba is. Ez a fél, az Algry Química előadta, hogy kárt okozó dömping hatásait szenvedte el az élelmiszerpiacon, ezért a vizsgálatnak ki kell terjednie az élelmiszer-minőségű kolin-kloridra. |
|
(34) |
A (31) preambulumbekezdésben ismertetett állításra tekintettel a Bizottság megvizsgálta, hogy az emberi fogyasztásra szánt (élelmiszer-minőségű) kolin-klorid és a takarmányként való felhasználásra szánt kolin-klorid ugyanazokkal az alapvető fizikai, műszaki és/vagy kémiai tulajdonságokkal rendelkezik-e. A Bizottság megállapította, hogy az emberi fogyasztásra szánt kolin-klorid és a takarmányként való felhasználásra szánt kolin-klorid ugyanazon érintett termék két különböző altípusának tekinthető. Ezeket azonos módon gyártják, lényegében azonos kémiai összetételűek, és ugyanazokkal az alapvető fizikai jellemzőkkel rendelkeznek. Igaz, hogy az élelmiszeripar részére értékesített kolin-kloridra szigorúbb vizsgálati előírások vonatkoznak, és egyedi vizsgálati tanúsítványoknak kell kísérniük azt, míg a takarmányként való felhasználásra szánt kolin-klorid esetében nem ez a helyzet. Ezek a kiegészítő szabályozási követelmények azonban nem változtatják meg magát a terméket, és nem állnak kapcsolatban az emberi fogyasztásra szánt kolin-klorid eltérő minőségével vagy tisztaságával. Az élelmiszer-minőségű kolin-klorid magasabb áron értékesíthető, mivel a takarmányként használt kolin-kloridhoz képest réspiaci terméknek minősül, ez azonban önmagában nem kérdőjelezi meg azt, hogy e vizsgálat tekintetében a termékkör homogén. A Bizottság megjegyezte továbbá, hogy az élelmiszerpiacon és a takarmánypiacon értékesített kolin-klorid közötti árkülönbség (ha van ilyen) nem befolyásolja a kárra vonatkozó számításokat, mivel ezekhez az altípusokhoz eltérő termékkódok tartoznak, ezért egymással való összehasonlításukra nem kerül sor. |
|
(35) |
A fentieken túlmenően Algry Química rámutatott az intézkedések kijátszásának kockázatára: amennyiben az emberi fogyasztásra szánt kolin-kloridot kizárják a vizsgálat hatálya alól, a behozatalt lehetséges emberi fogyasztás céljára történő behozatalként feltüntetni, majd ezt követően, amint megérkezik az uniós piacra, a takarmányágazat felhasználóihoz átirányítani. |
|
(36) |
A fentiekre tekintettel a Bizottság ideiglenesen elutasította azt az állítást, hogy az élelmiszer-minőségű kolin-kloridot ki kell zárni a vizsgálat alá vont termékkörből. |
3. DÖMPING
3.1. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti eljárás a rendes érték megállapításához
|
(37) |
Mivel a vizsgálat megindításakor elegendő arra utaló bizonyíték állt rendelkezésre, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében jelentős torzulások állnak fenn, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy a vizsgálatot a szóban forgó ország exportáló gyártói tekintetében az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése figyelembevételével indítsa meg. |
|
(38) |
Ebből következően a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének lehetséges alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtése érdekében az eljárás megindításáról szóló értesítésben felkérte a Kínában működő összes exportáló gyártót arra, hogy bocsássanak rendelkezésre információkat a kolin-klorid előállítása során felhasznált inputokra vonatkozóan. A kért információkat nyolc exportáló gyártó küldte meg. |
|
(39) |
A vélt jelentős torzulásokra irányuló vizsgálathoz szükségesnek tartott információk összegyűjtése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kínai kormánynak. Emellett az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság felkérte az érdekelt feleket arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzétételétől számított 37 napon belül ismertessék álláspontjukat és szolgáltassanak információkat az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése alkalmazását illetően, és mindezeket támasszák alá bizonyítékokkal. |
|
(40) |
A kínai kormánytól nem érkezett válasz a kérdőívre. Ezt követően 2024. december 18-án a Bizottság tájékoztatta a kínai kormányt arról, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikke értelmében a rendelkezésre álló tényeket szándékozik felhasználni. Az értesítéssel kapcsolatban a kínai kormánytól nem érkezett észrevétel. A Bizottság ezért megerősíti, hogy a jelentős torzulások Kínában való fennállásának megállapításához az alaprendelet 18. cikkét használja fel. |
|
(41) |
Az eljárás megindításáról szóló értesítés 5.3.2. pontjában a Bizottság jelezte továbbá, hogy a rendelkezésére álló bizonyítékokra való tekintettel az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében Mexikó megfelelő reprezentatív ország lehet a rendes érték torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek alapján történő meghatározásához. A Bizottság jelezte továbbá, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésében foglalt kritériumok alapján további lehetséges megfelelő reprezentatív országokat is megvizsgál. |
|
(42) |
A Bizottság 2024. december 20-án egy feljegyzés (a továbbiakban: első feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához kívánt felhasználni. A feljegyzésben a Bizottság teljeskörűen – többek között az alapanyagokra, a munkaerőre és az energiára is kiterjedően – felsorolta a kolin-klorid előállításához felhasznált termelési tényezőket. Emellett a torzulásmentes árak, illetve referenciaértékek megválasztásának kritériumai alapján a Bizottság lehetséges reprezentatív országként Mexikót, Thaiföldet, Brazíliát és Malajziát jelölte meg. |
|
(43) |
A Bizottsághoz a panaszostól és a mintában szereplő exportáló gyártók egyikétől érkeztek észrevételek az első feljegyzéssel kapcsolatban. |
|
(44) |
A Bizottság 2025. február 28-án egy újabb feljegyzés (a továbbiakban: második feljegyzés) útján tájékoztatta az érdekelt feleket azokról a releváns forrásokról, amelyeket a rendes érték meghatározásához fel kívánt használni, és jelezte, hogy Brazíliát kívánja reprezentatív országként figyelembe venni. Arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy az értékesítési, általános és igazgatási költségeket (a továbbiakban: SGA-költségek), valamint a nyereséget két brazil vállalat, nevezetesen a Dexxos Participacoes S.A. és a Prox Do Brasil Produtos Quimicos S.A. könnyen hozzáférhető pénzügyi adatai alapján állapítja meg. A szóban forgó adatok tervezett felhasználásával kapcsolatban nem érkeztek észrevételek. A második feljegyzésben a Bizottság foglalkozott azokkal az észrevételekkel is, amelyeket az érdekelt felektől az első feljegyzéssel kapcsolatban kapott. |
3.2. Rendes érték
|
(45) |
Az alaprendelet 2. cikkének (1) bekezdése szerint „[a] rendes érték rendszerint az exportáló országban a független vevők által a szokásos kereskedelmi forgalom keretében ténylegesen fizetett vagy fizetendő árakon alapszik”. |
|
(46) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint azonban „[a]bban az esetben, ha […] megállapítást nyer, hogy az exportáló országban fennálló, b) pont szerinti jelentős torzulások következtében nem helyénvaló az exportáló országbeli belföldi árak és költségek alkalmazása, a rendes értéket a torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek alapján kell képezni”, továbbá annak „tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét” („az igazgatási, értékesítési és általános költségek” a továbbiakban: SGA-költségek). |
|
(47) |
Az alábbiakban található részletes magyarázat szerint a Bizottság e vizsgálat keretében a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján – a kínai kormány együttműködésének hiányára is figyelemmel – arra a következtetésre jutott, hogy indokolt az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása. |
3.2.1. A jelentős torzulások fennállása
|
(48) |
A Bizottság a kínai vegyipari ágazat vonatkozásában végzett közelmúltbeli vizsgálatai (7) keretében megállapította az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállását. |
|
(49) |
Az említett vizsgálatok során a Bizottság megállapította, hogy Kínában a jelentős mértékű kormányzati beavatkozás a piaci elveknek megfelelő hatékony erőforrás-elosztáshoz képest torzulásokat eredményez (8). A Bizottság megállapította különösen, hogy a vegyiparban nemcsak hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében jelentős mértékű kormányzati tulajdon van jelen (9), hanem a kínai kormánynak a vállalatokban való és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett jelenléte azt is lehetővé teszi, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében (10). A Bizottság megállapította továbbá, hogy az államnak a pénzügyi piacokon, valamint a nyersanyagokat és más inputokat előállító gazdasági ágazatokban való jelenléte és az azok működésébe való beavatkozása további torzító hatást fejt ki a piacra. Összességében a kínai tervrendszer hatására az erőforrások a kínai kormány által stratégiaiként kijelölt vagy politikailag más szempontból fontosnak tartott gazdasági ágazatokban összpontosulnak, ahelyett, hogy elosztásukat a piaci erők határoznák meg (11). Emellett a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése értelmében a kínai csődjogi és tulajdonjogi szabályozás nem működik megfelelően, ami torzulásokat idéz elő Kínában különösen a fizetésképtelen vállalatok életben tartása, valamint a földterületek használati jogának allokálása területén (12). Hasonlóképpen a Bizottság megállapította, hogy Kínában az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése értelmében a vegyiparban torzultak a bérköltségek (13), valamint hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése értelmében a pénzügyi ágazatban – különösen a vállalati szektor tőkéhez jutása terén – torzulások állnak fenn (14). |
|
(50) |
A kínai vegyipari ágazatra vonatkozó korábbi vizsgálatokhoz hasonlóan a Bizottság e vizsgálat keretében is megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. A Bizottság ezt az ügy irataiban hozzáférhető bizonyítékok, köztük a panaszban foglalt bizonyítékok, valamint többek között a „Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól” (15) című dokumentumban (a továbbiakban: jelentés) szereplő adatok alapján tette meg, amely nyilvánosan hozzáférhető forrásokra támaszkodik. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és a felülvizsgálat tárgyát képező termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. A Bizottság ezeket a bizonyítékokat kiegészítette a Kínában fennálló, a korábbi vizsgálatok keretében is megállapított jelentős torzulások alátámasztása szempontjából releváns különböző kritériumokkal kapcsolatos saját kutatásával. |
|
(51) |
A panasz azt állította, hogy a kínai kolin-klorid-ágazatban jelentős torzulások állnak fenn. Hivatkozott a jelentésre, különösen arra, hogy a kínai gazdasági rendszer „szocialista piacgazdaság”, és a Kínai Kommunista Párt (a továbbiakban: KKP) aktív szerepére a kínai köz- és magánszektorban egyaránt. |
|
(52) |
A panasz konkrétabban a következőkre mutatott rá:
|
|
(53) |
Összegzésként elmondható, hogy a panasz arra az álláspontra helyezkedett, hogy az árak és költségek (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. A panasz szerint ezen az alapon a szóban forgó esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. |
|
(54) |
A Bizottság megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében fennálló jelentős torzulások figyelembevételével helyénvaló-e vagy sem a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Az elvégzett elemzés általában véve a kínai gazdaságba való jelentős mértékű kormányzati beavatkozással, valamint konkrétan az érintett gazdasági ágazat és az érintett termék piacának sajátos helyzetével foglalkozott. |
|
(55) |
E tekintetben a Bizottság először azt értékelte, hogy a kínai kolin-klorid-ágazatot jelentős mértékben olyan vállalkozások szolgálják-e ki, amelyek a kínai hatóságok tulajdonában vannak, illetve azok ellenőrzése vagy szakpolitikai felügyelete vagy irányítása alatt állnak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának első franciabekezdése értelmében véve. Az érintett termék ágazatát mindkét magántulajdonú vállalat kiszolgálja, ilyen például az Aocter csoport (22), a Tai’an Hanwei csoport (amely a GHW International csoport tulajdonában van) (23), a Shandong Yinfeng Biological Technology Co., Ltd (24), valamint az olyan állami tulajdonú vállalatok, mint a Sinochem csoport (25) és a Sinopec csoport (26). A magán- és az állami tulajdonú gyártók pontos arányát nem lehetett megállapítani a kolin-klorid piacán. A Bizottság azonban megállapította, hogy számos gyártó közvetlenül az állam ellenőrzése alatt áll. Példaként említhető a Tianli Energy (27), amely a teljes mértékben állami tulajdonban lévő Shandong Kechuang csoport (28) irányítása alatt áll. Hozzá kell tenni azt is, hogy a Sinochem csoport (29) és a Sinopec csoport (30) – amelyek az Államtanácsnak az állami tulajdonú eszközök felügyeletével és kezelésével foglalkozó bizottsága (State Asset Supervision and Administration Commission, a továbbiakban: SASAC) (31) irányítása alá tartozó központi vállalatok – etilén-oxidot gyártanak, amely kolin-klorid előállításához használt bemeneti anyag. Emellett a Shandong Hualu Huasheng Chemical Co., Ltd (32) – mely vállalat részvényeinek 32,08 %-a állami tulajdonban van (33) – a trimetilaminnak (a kolin-klorid gyártása során hasznát másik bemeneti anyagnak) legnagyobb kínai belföldi gyártója (34). |
|
(56) |
Ezenfelül általánossá vált, hogy a KKP nemcsak az állami tulajdonú vállalatok, hanem a magánvállalatok (35) esetében is beavatkozik az operatív döntéshozatalba, és a KKP az ország gazdaságának szinte valamennyi területén vezető szerepet követel. Az állam által a KKP vállalatokon belüli alapszervezetein keresztül gyakorolt befolyás ténylegesen azt eredményezi, hogy a gazdasági szereplők a kormány ellenőrzése és szakpolitikai felügyelete alatt állnak, tekintve, hogy Kínában az állam és a pártszervezetek milyen szorosan összefonódtak egymással. |
|
(57) |
A vizsgálat megállapította, hogy a vegyipari ágazat nemzeti szövetsége a CPCIF. A CPCIF igazodik a KKP általános vezetéséhez, párttevékenységet folytat, és biztosítja a pártszervezet tevékenységéhez szükséges feltételeket (36). Ezen túlmenően a „szövetség bejegyző és irányító hatósága a Kínai Népköztársaság polgári ügyekért felelős minisztériuma” (37), és a CPCIF képviselői posztjára való alkalmasság feltételei közé tartozik „a KKP vezetéséhez való igazodás, a kínai típusú szocializmus támogatása, a párt irányvonalának, alapelveinek és politikáinak határozott végrehajtása, valamint jó politikai tulajdonságokkal való rendelkezés” (38). |
|
(58) |
A Sinochem csoport és a Sinopec csoport a CPCIF tagjai (39). |
|
(59) |
Konkrétabban: a kolin-klorid gyártóit képviselő nemzeti iparági szövetség a Kínai Takarmányipari Szövetség (China Feed Industry Association, a továbbiakban: CFIA) (40). A CFIA alapszabályának (41) 3. cikke a következőket mondja ki: „[a] CFIA célja […] a kínai típusú szocializmus nagyszerű zászlajának magasba emelése, Teng Hsziao-ping elméletének követése […] a párt és az állam elveinek és politikáinak végrehajtása, […] valamint a kínai takarmányipar átfogó, összehangolt és fenntartható fejlődésének előmozdítása”. Ezenkívül a 4. cikk előírja, hogy „a CFIA magára nézve elfogadja a Kínai Népköztársaság Polgári Ügyek Minisztériumának és Mezőgazdasági Minisztériumának üzleti iránymutatását és felügyeletét”. Emellett a CFIA „elnöke, alelnökeke és főtitkára” olyan személy lehet, aki – többek között – tartja magát „[a] párt irányvonalához, elveihez és politikáihoz, valamint jó politikai tulajdonságokkal rendelkezik.” |
|
(60) |
A Shandong Aocter Group a CFIA igazgatótanácsának tagja (42). |
|
(61) |
A vegyipari ágazatban az állami tulajdonú vállalatokra és a magántulajdonú vállalatokra egyaránt kiterjed a szakpolitikai felügyelet és irányítás. A vegyipari és petrolkémiai ágazatra vonatkozó legújabb kínai szakpolitikai dokumentumok megerősítik, hogy a kínai kormány továbbra is nagy jelentőséget tulajdonít az ágazatnak, ideértve azt a szándékát is, hogy ágazati beavatkozásokat kíván végrehajtani annak érdekében, hogy az ágazatot a kormányzati szakpolitikákkal összhangban alakítsa. Erre példa a gazdasági és társadalmi fejlődésről és a 2035-ös kilátásokról szóló tizennegyedik ötéves terv, amely szerint a kínai kormány „gyorsítani kívánja a kulcsfontosságú ágazatok, például a vegyipar átalakítását és korszerűsítését” (43) . |
|
(62) |
Emellett „A tizennegyedik ötéves terv időszaka során a petrolkémiai és vegyipar magas színvonalú fejlesztésének előmozdítására vonatkozó iránymutatások” című dokumentum (44) (a továbbiakban: iránymutatás) azt is kimondja, hogy a kínai kormány „gyorsítani fogja a hagyományos iparágak átalakítását és korszerűsítését, új vegyi anyagokat és finomvegyipari anyagokat fog lendületesen kifejleszteni, […] valamint elő fogja mozdítani azt, hogy Kína jelentős petrolkémiával és vegyiparral rendelkező országból petrolkémiai és vegyipari nagyhatalommá váljon. […] 2025-re […] [t]ovább javul az ömlesztett vegyipari termékek gyártási koncentrációja, és a kapacitáskihasználási arány meghaladja majd a 80 %-ot; az etilén ekvivalenseinek ellátásbiztonsága jelentősen javulni fog, és az új vegyi anyagok ellátásbiztonsága több mint 75 %-os szintet fog elérni (45).” Emellett a kínai kormány „[ö]sztönzi majd az ipari szerkezet kiigazítását: megerősít konkrét intézkedéseket, és tudományos eszközökkel szabályozza majd az ágazat méretét” (46). |
|
(63) |
Tartományi szinten is fellelhetők hasonló példák, amelyek mutatják, hogy a kínai hatóságoknak szándékukban áll felügyelni és irányítani a kolin-klorid-ágazat fejlődését; ilyen például Shandong tartománynak a vegyipar fejlesztéséről szóló tizennegyedik ötéves terve, amelynek célja, hogy „[á]tfogóan ösztönözze az ipari alapok korszerűsítését és az ipari lánc korszerűsítését, felgyorsítsa az idejétmúlt és nem hatékony termelési kapacitás kivonását, valamint előmozdítsa a vegyipari termékek fejlesztését a funkcionalitást, a finomítást és a differenciálást szem előtt tartva. Iránymutatással szolgáljon a vállalkozások számára az összevonáshoz és átszervezéshez, az erőforrás-elosztás és az ipari lánc szerkezetének optimalizálásához, valamint a termelési hatékonyság és a jövedelmezőség javításához” (47). |
|
(64) |
Shandong tartomány fent említett tizennegyedik ötéves tervét később kiegészítették a takarmányokra és a takarmány-adalékanyagokra alkalmazandó shandongi gazdálkodási intézkedésekkel (48), amelyek előírják, hogy „[a] megyei szintű vagy annál magasabb szintű népkormánynak meg kell erősítenie a takarmányipar fejlesztésében játszott vezető szerepet […], be kell kapcsolnia a takarmányipart a helyi nemzeti gazdasági és társadalmi fejlesztési tervbe, [és] koordinálnia kell a takarmányipar fejlesztésével kapcsolatos főbb kérdések megoldását” (49). |
|
(65) |
Azzal kapcsolatban, hogy a kínai kormánynak a vállalatokban való és az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának második franciabekezdése értelmében vett jelenléte lehetővé teszi-e, hogy befolyást gyakoroljon az árak és a költségek tekintetében, a Bizottság megállapította, hogy a Shandong tartomány más városai követendő példaként hivatkoznak „a vezető vállalatok, például az Aocter csoport párttagozatai által betöltött demonstrációs és vezető szerepre” (50). |
|
(66) |
A Shandong Kechuang csoport elnöke egyben a pártbizottság titkára is (51). |
|
(67) |
A Sinochem csoport igazgatótanácsának elnöke egyben a pártbizottság titkára, az igazgatótanács több tagja pedig a pártbizottságban titkárhelyettesi funkciót tölt be (52). Emellett a Sinochem csoport olyan vállalatként tünteti fel magát, amely „követi Xi Jinping »Gondolatok egy új korszakhoz vezető, kínai jellemvonásokkal rendelkező szocializmusról« című iránymutatását, hatékonyan erősíti a párt általános vezető szerepét a vállalkozás felett, elmélyíti a pártépítő munkát, [és] minden szinten teljes mértékben helyet ad a pártszervezeteknek” (53). |
|
(68) |
Hasonlóképpen, a Sinopec csoport igazgatótanácsának elnöke egyben a pártbizottság titkára, az igazgatótanács több tagja pedig a pártbizottság titkárhelyettese (54). A Sinopec csoport kijelentette, hogy szándékában áll „az új úton a vállalat új küldetésére és új feladataira összpontosítani, továbbvinni a párt soraiban végrehajtandó forradalom szellemét, átfogó és integrált módon megerősíteni a párt vezető szerepét és a pártépítő tevékenységet, valamint szisztematikusan előmozdítani az átfogó és szigorú pártirányítást annak érdekében, hogy erős garancia támassza alá a modern kínai petrolkémiai ipar új fejezetének alakítását” (55). |
|
(69) |
Nem volt mód annak szisztematikus megállapítására, hogy állnak-e fenn személyes kapcsolatok az összes kínai kolin-klorid-gyártó és a KKP között. Tekintettel azonban arra, hogy a vizsgált termék a vegyipar egyik alágazatát képezi, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a vegyipari ágazatra vonatkozó közelmúltbeli vizsgálatok során megállapított információk – a (49) preambulumbekezdésben említettek szerint – a vizsgált termék szempontjából is relevánsak. |
|
(70) |
A kolin-klorid-ágazatban azonosíthatók az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának harmadik franciabekezdése értelmében vett, a belföldi gyártókat előnyben részesítő vagy a szabadpiaci erőviszonyokat más módon befolyásoló politikák. A Bizottság több olyan dokumentumot is azonosított, amelyek bizonyítják, hogy a kolin-klorid ágazata számára előnyös a kormányzati iránymutatás és a vegyipari ágazatba való beavatkozás, mivel a kolin-klorid ágazat a vegyipar egyik alágazata. |
|
(71) |
A kínai kormány a vegyipart kulcsfontosságú gazdasági ágazatnak tekinti (56). Ezt támasztja alá a vegyipari termékekkel foglalkozó számos országos, regionális és települési szinten kiadott terv, irányelv és más dokumentum is. A tizennegyedik ötéves terv keretében a kínai kormány a vegyipar optimalizálását és korszerűsítését irányozta elő (57). Ugyanígy a nyersanyagipar fejlesztéséről szóló ötéves terv is kimondja, hogy a kínai kormány „optimalizálja majd a szervezeti struktúrát: Nagyobbá és erősebbé teszi a vezető vállalatokat. […] [s]egíti a vállalkozásokat a régiókon átnyúló és a kereszttulajdonlási egyesülések és átszervezések felgyorsításában, az ágazati koncentráció növelésében és a nemzetközi műveletek lebonyolításában. A vegyiparban, a petrolkémiai ágazatban, az acéliparban, a nemvasfém-ágazatban, az építőanyagiparban és más iparágakban az ipari láncban ökológiai dominanciával és alapvető versenyképességgel rendelkező, vezető vállalatokból álló csoportot alakít ki” (58). |
|
(72) |
Konkrétabban: a Tai’an Hanwei csoportot kétszer választották be Tai’an város 50 legfőbb iparági vezető vállalkozása közé. „Kiválasztásukat követően a [vállalatok] kiemelt támogatást kapnak az önkormányzati pártbizottságtól, a városi helyi önkormányzattól és az illetékes szervezeti egységektől a társadalmi megbecsültség erősítése, a növekedés támogatása, a pénzügyi alapok támogatása, a földterületekkel és villamosenergiával kapcsolatos garancia, a tehetség- és szellemi támogatás, a márkafejlesztés és -építés, a szakpolitikai védelmi támogatás, a projektberuházási ösztönzők, a vállalkozói csapatépítés és a szolgáltatási környezet optimalizálása terén (59).” |
|
(73) |
Emellett a Tai’an Hanwei csoport „elnyerte a következő kitüntető címeket: a nemzeti gyártás bajnoka, nemzeti specializált »kis óriás« vállalkozás és nemzeti környezetbarát gyár. A pártbizottságok és a kormányok gondoskodásának és támogatásának köszönhetően minden szinten felgyorsul majd a Hanwei ipari parkjának építése; a teljes beruházási összeg 2 milliárd RMB, a felhasználni tervezett földterület pedig több mint 400 hold. A projekt első szakasza lezárult, és megtörtént az üzembe helyezés. A második szakaszra ez év második felében, a harmadik szakaszra pedig a jövő évben kerül sor. Miután mindenhol megindul a gyártás, a termelési érték várhatóan meghaladja majd a 10 milliárdot” (60). |
|
(74) |
Emellett a Tai’an Hanwei csoport a kedvezményes adópolitikák nyújtotta előnyökben is részesült: „Az adóhatóság által nyújtott hathatós támogatás elválaszthatatlan a vállalat azon képességétől, hogy ütemesen megvalósítsa a tudományos kutatási eredmények által lehetővé tett átalakulást, és gyorsan elfoglalja a hazai és külföldi piacokat. Az adóhivatal nemcsak pontosan és gyorsan hajtotta végre a kedvezményes adópolitikákat, hanem egyúttal magas színvonalú, hatékony és megfontolt szolgáltatásokat is nyújtott, megbízhatóan támogatva gyors fejlődésünket (61).” |
|
(75) |
Emellett 2025-ben a Sinochem csoport stratégiai együttműködési megállapodást írt alá Sanghaj önkormányzatával, amelynek célja, hogy „jobban szolgálja egy új fejlesztési minta építését, és előmozdítsa a Sinochemet abban, hogy innovatív vállalkozássá, világszínvonalú, átfogó vegyipari vállalkozássá alakulhasson (62).” A Sinochem csoport képviselője emellett „köszönetet mondott a sanghaji városi pártbizottságnak és városi helyi önkormányzatnak a Sinochem részére nyújtott hosszú távú, hathatós támogatásért és segítségért, és Sanghajban bevezette a Sinochem beruházási és üzleti struktúráját. Elmondta, hogy a Sinochem felvállalja a mezőgazdaság magas színvonalú fejlesztésének támogatásában és az új vegyi anyagok hiányosságainak kezelésében játszott vezető szerepet, illetve ezt a küldetést, és működése során nagymértékű összhangot valósít meg majd Sanghaj ipari fejlődésének irányával a mezőgazdasági technológia, a finomvegyipari anyagok és egyéb szempontok terén (63).” |
|
(76) |
A Shandong Hualu Huasheng Chemical Co., Ltd is együttműködési megállapodást írt alá az állami tulajdonú Bank of China shandongi szervezeti egységével „kulcsfontosságú ipari beruházási és finanszírozási projektekről” (64). |
|
(77) |
Összességében elmondható, hogy a kínai kormány intézkedései a gazdasági szereplőket az ösztönzött iparágak, köztük a vizsgált termék gyártásának támogatásához kapcsolódó közpolitikai célkitűzések teljesítésére ösztönzik. Az intézkedések gátolják a piaci erők szabad érvényesülését. |
|
(78) |
E vizsgálat során a Bizottság nem talált olyan bizonyítékokat, amelyek azt jeleznék, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának negyedik franciabekezdése szerinti, a csődjogi és a tulajdonjogi jogszabályoknak a vegyipari ágazatban való diszkriminatív alkalmazása vagy nem megfelelő érvényesítése ne hatna ki a vizsgált termék gyártóira. |
|
(79) |
A vizsgált termékre továbbá a (49) preambulumbekezdésben már bemutatott, az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának ötödik franciabekezdése szerinti, a bérköltségek tekintetében fennálló torzulások is kihatnak. A szóban forgó ágazatban ezek a torzulások közvetlenül (a vizsgált termék és annak legfontosabb bemeneti anyagai előállításával összefüggésben) és közvetetten (az ugyanezen kínai munkajogi rendszer hatálya alá tartozó vállalatoktól származó bemeneti anyagok felhasználásán keresztül) egyaránt érvényesülnek (65). |
|
(80) |
Emellett e vizsgálat keretében nem nyújtottak be a Bizottsághoz olyan bizonyítékot, amely azt jelezné, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése b) pontjának hatodik franciabekezdése szerinti, a pénzügyi rendszerben érvényesülő kormányzati beavatkozás ne hatna ki a kolin-klorid-ágazatra. A fent említett iránymutatás, amely előírja, hogy „fejleszteni kell a támogató szakpolitikákat, erősíteni kell a fiskális, pénzügyi, regionális, befektetési, import- és exportpolitikák […] iparpolitikákkal való összehangolását [az] ipar és a pénzügyek közötti nemzeti együttműködési platform teljes körű érvényesülése, valamint [a] vállalkozások és a bankok közötti kapcsolat előmozdítása érdekében” (66), szintén jól példázza az ilyen típusú kormányzati beavatkozást. Ebből következően a pénzügyi rendszerbe való jelentős kormányzati beavatkozás minden szinten nagymértékben befolyásolja a piaci viszonyokat. |
|
(81) |
Végezetül a Bizottság emlékeztetni kíván arra, hogy a vizsgált termék gyártásához több különböző bemeneti anyagra van szükség. Amikor a vizsgált képező termék gyártói beszerzik inputjaikat vagy szerződést kötnek inputjaik beszerzése érdekében, az általuk fizetett árakra (amelyeket költségként jelenítenek meg) nyilvánvalóan kihatnak az előzőekben ismertetett rendszerszintű torzulások. Például az inputok beszállítói olyan munkaerőt foglalkoztatnak, amelyre kihatnak a torzulások. Amikor kölcsönt vesznek fel, olyan forrásokat vesznek igénybe, amelyekre kihathatnak a pénzügyi szektor, illetve a tőkeallokáció torzulásai. Működésüket behatárolja a tervrendszer, amely a kormányzat minden szintjén és az összes gazdasági ágazatban érvényesül. |
|
(82) |
Következésképpen az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja értelmében nemcsak a vizsgált termék belföldi értékesítési árait nem helyénvaló alkalmazni, hanem az előállítási költségeket (ezen belül a nyersanyagok, az energia, a földterület, a finanszírozás, a munkaerő stb. költségeit) sem, hiszen ezek árképzésére is kihat a jelentés I. és II. részében bemutatott jelentős mértékű kormányzati beavatkozás. A tőke, a földterület, a munkaerő, az energia és a nyersanyagok allokálásával összefüggésben bemutatott kormányzati beavatkozás Kína teljes egészében érvényesül. Ebből egyebek mellett az is következik, hogy a Kínában különféle termelési tényezők felhasználásával előállított inputra szintén jelentős torzulások hatnak. Ugyanez vonatkozik az input inputjaira, és így tovább. |
|
(83) |
Összességében a rendelkezésre álló bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a vizsgált termék árai és költségei (köztük a nyersanyag-, az energia- és a munkaerőköltségek) az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében – az ott felsorolt elemek közül egy vagy több tényleges vagy lehetséges hatásának tanúsága szerint – jelentős kormányzati beavatkozás hatására alakulnak ki, és nem szabadpiaci erőviszonyok eredményei. |
3.2.2. Az érdekelt felek érvei
|
(84) |
A kínai kormánytól nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely alátámasztotta vagy cáfolta volna az ügy irataiban, ezen belül a jelentésben található, valamint a panaszos által ezek kiegészítéseképpen benyújtott, jelentős torzulások fennállására és/vagy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a szóban forgó ügyben való alkalmazásának indokoltságára vonatkozó bizonyítékokat. |
|
(85) |
A Bizottsághoz a Shandong FY Feed Technology Co., Ltd-től és a CFNA-tól érkeztek észrevételek a kolin-klorid-ágazatot érintő jelentős torzulásokkal kapcsolatban. |
|
(86) |
A Shandong FY Feed Technology Co., Ltd előadta, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazása számos okból összeegyeztethetetlen a WTO dömpingellenes megállapodásának 2.2. cikkével. Konkrétan azzal érvelt, hogy a WTO dömpingellenes megállapodásának 2.2. cikke nem ismeri el a jelentős torzulások fogalmát, és még ha a fogalom a szóban forgó megállapodás 2.2. cikkének hatálya alá is tartozna, a számtanilag képzett rendes érték Unió általi kiszámításának szintén meg kell felelnie a megállapodás 2.2.1.1. cikkének, valamint az említett cikk Fellebbezési Testület általi értelmezésének, amelyet az EU – Biodízel (Argentína) ügyben ismertetett. Ebből következik, hogy a rendes érték csak akkor képezhető, ha a rendes kereskedelmi forgalomban nem kerül sor eladásra, vagy ha különleges piaci helyzet áll fenn, amely a jelen vizsgálatban a jelek szerint nem teljesül. |
|
(87) |
Hozzá kell tenni, hogy a Shandong FY Feed Technology Co., Ltd szerint a WTO dömpingellenes megállapodása nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné a harmadik országból származó olyan adatok felhasználását, amelyek nem tükrözik megfelelően az exportáló ország árait vagy költségszintjét. A vállalat az EU – Költségkiigazítási módszerek és egyes dömpingellenes intézkedések az Oroszországból származó behozatalra vonatkozóan című vizsgálóbizottsági jelentésre hivatkozik annak alátámasztására, hogy a rendes értéket csak a származási országban működő exportáló gyártók értékesítési adatai vagy termelésiköltség-tényezői alapján lehet kiszámítani. Ezért helyénvaló, hogy a Bizottság ebben a vizsgálatban a rendes érték számtani képzése során ne az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdését alkalmazza, hanem a kínai exportáló kolin-klorid-gyártók adatait vegye figyelembe. |
|
(88) |
Végezetül a Shandong FY Feed Technology Co., Ltd úgy ítélte meg, hogy a panaszban szereplő, a Kínában fennálló jelentős torzulásokra vonatkozó bizonyítékok nem megfelelőek. A vállalat hivatkozott arra, hogy az exportáló országban tapasztalható állítólagos ártorzulások kapcsán a bizonyítási teher a vizsgálatot végző hatóságra hárul, amint azt a Fellebbezési Testület az USA – Kiegyenlítő intézkedések (21.5 – Kína) ügyben megerősítette. Ez a vállalat véleménye szerint arra kötelezi a Bizottságot, hogy tényszerű adatokat és részletes elemzést nyújtson be a kínai kolin-klorid-ágazatot közvetlenül érintő kormányzati beavatkozásról. A Shandong FY Feed Technology Co., Ltd azzal érvel, hogy a kínai kormány „terveire”, „iránymutatásaira” vagy az egyéb kínai szakpolitikai kezdeményezésekre való puszta hivatkozások nem tekinthetők tényleges, a gyártók általi termékárképzést közvetlenül befolyásoló kormányzati piaci beavatkozásnak. |
|
(89) |
Először is, Bizottság úgy ítéli meg, hogy az alaprendelet 2. cikk (6a) bekezdésének rendelkezései teljes mértékben összeegyeztethetők az Európai Unió WTO-kötelezettségeivel és a fent hivatkozott ítélkezési gyakorlattal. A Bizottság először is megjegyzi, hogy az EU–Biodízelről szóló WTO-jelentés nem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását érintette, hanem az alaprendelet 2. cikke (5) bekezdésének egy konkrét rendelkezéséét. Mindazonáltal a WTO-jog a WTO-vizsgálóbizottság és a Fellebbezési Testület által az EU – Biodízel ügyben adott értelmezés szerint a szükséges és megalapozott kiigazítások mellett lehetővé teszi a harmadik országok adatainak felhasználását. A jelentős torzulások megléte miatt az exportáló országra jellemző költségek és árak nem megfelelőek a rendes érték kiszámításához. Ilyen körülmények esetére a 2. cikk (6a) bekezdése az előállítási és értékesítési költségeknek torzulástól mentes árak vagy referenciaértékek alapján történő számítását irányozza elő, ideértve az exportáló országhoz hasonló fejlettségű, megfelelő reprezentatív országban érvényesülő torzulástól mentes árakat is. A Shandong FY Feed Technology Co., Ltd által az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a WTO dömpingellenes megállapodásával való összeegyeztethetetlenségére vonatkozó állításait ezért a Bizottság elutasította. |
|
(90) |
Azzal kapcsolatban, hogy a Shandong FY Feed Technology Co., Ltd az EU – Költségkiigazítási módszerek című vizsgálóbizottsági jelentésre hivatkozik, a Bizottság emlékeztet arra, hogy az Unió és Oroszországi Föderáció egyaránt fellebbezett a vizsgálóbizottság megállapításai ellen, melyek nem véglegesek, és ezért a WTO állandó ítélkezési gyakorlata szerint nem rendelkeznek jogi státusszal a WTO rendszerében, mivel azokat a WTO-tagok elé hozott határozatok nem hagyták jóvá. Mindazonáltal e vita ügyében a vizsgálóbizottsági jelentés kifejezetten úgy ítélte meg, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének rendelkezései kívül esnek a jogvita hatályán. A Bizottság ezért elutasította ezt az állítást. |
|
(91) |
Másodszor, az eljárás megindításakor rendelkezésre álló elegendő bizonyítékra vonatkozó állításokra válaszul a Bizottság emlékeztet arra, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítés 3. pontja a kolin-klorid kínai piacának számos meggyőző bizonyítéknak tekinthető tényezőjére hivatkozott annak alátámasztására, hogy Kínában a piacot a kolin-klorid teljes értékláncát érintő torzulások befolyásolják. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy az eljárás megindításáról szóló értesítésben felsorolt bizonyítékok elégségesek a vizsgálatnak az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történő megindításához. Bár a jelentős torzulások tényleges fennállásának megállapítására és a 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontjában leírt módszertan ebből következő használatára csak az ideiglenes és/vagy végső nyilvánosságra hozatalkor kerül sor, a 2. cikk (6a) bekezdésének e) pontja kötelezettségként írja elő a módszertan alkalmazásához szükséges adatoknak a vizsgálat ilyen alapon történő megindításakor való begyűjtését. Ebben az esetben a Bizottság a panaszos által a jelentős torzulásokkal kapcsolatban benyújtott meggyőző bizonyítékot a vizsgálat ezen az alapon történő megindításához elegendőnek ítélte. Az eljárás megindításáról szóló értesítés – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének e) pontjában meghatározott kötelezettséggel összhangban – egyértelműen ki is mondta ezt a 3. szakaszban. Ezért a Bizottság megtette a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy alkalmazni tudja az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti módszert abban az esetben, ha a vizsgálat megerősíti a jelentős torzulások fennállását. A Shandong FY Feed Technology Co., Ltd állítását ezért a Bizottság elutasította. |
|
(92) |
A Bizottság emlékeztet továbbá arra, hogy az USA – Kiegyenlítő intézkedések ügy nem az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazására vonatkozott, amely a jelen vizsgálatban a rendes érték meghatározásának releváns jogalapja, és még csak nem is a dömpingellenes vizsgálatokhoz kapcsolódott. Az érintett vita egy másik ténybeli helyzetre, továbbá a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló WTO-megállapodás, nem pedig a dömpingellenes megállapodás értelmezésére vonatkozott. Mindazonáltal a fentiekben kifejtettek szerint az eljárás megindításakor benyújtott bizonyítékok egyértelműen a kolin-klorid kínai piacához és így a jelen ügyben vizsgált termékhez kapcsolódtak. Továbbá – amint azt a 3.2.1. szakasz részletesebben kifejti – a Bizottság vizsgálata ebben a szakaszban bizonyítékot talált a kínai kolin-klorid-ágazatot érintő jelentős torzulásokra, ami indokolttá teszi az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti módszer alkalmazását a rendes érték számtani képzéséhez. A Bizottság éppen ezért elutasította ezt az állítást. |
|
(93) |
A CFNA észrevételeket nyújtott be a kínai kolin-klorid-ágazat jelentős torzulásaival kapcsolatban. Azzal érvelt, hogy a panaszban hivatkozott dokumentumok nem bizonyítják a kínai kolin-klorid-ágazatot állítólagosan érintő állítólagos torzulások fennállását. E tekintetben a CFNA jelezte, hogy a fő kínai kolin-klorid-gyártók többsége magántulajdonban van, azaz nem állami tulajdonú vállalat. A kínai kormány ugyan rendelkezik részesedéssel a kolin-klorid-ágazatban működő vállalatokban, azonban ezek csak befektetési jogokat (például osztalékokat) biztosítanak, és nem teszik lehetővé a vállalat működésében való közvetlen részvételt. A CFNA előadta továbbá, hogy a kínai kormány nem vett részt a kolin-klorid-ágazatban, és nem is támogatta azt, továbbá hogy a panasz nem bizonyítja a kínai kolin-klorid-ágazatot érintő jelentős torzulások fennállását. |
|
(94) |
A CFNA azzal is érvelt, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a kínai kolin-klorid-ágazatra történő alkalmazása nem egyeztethető össze a WTO dömpingellenes megállapodásával és a WTO Vitarendezési Testületének ítélkezési gyakorlatával. Konkrétabban: a WTO dömpingellenes megállapodása nem tartalmaz hivatkozást a „jelentős torzulások” fogalmára. A WTO dömpingellenes megállapodásának 2.2. cikke – amely bizonyos feltételek teljesülése esetén, korlátozottan engedi meg a rendes érték számításának alternatív módszereit, és amely nem tartalmazza a „jelentős torzulások” kitételt – csak a származási országban felmerülő előállítási költségek, valamint az igazgatási, értékesítési és általános költségek és nyereség észszerű összegének figyelembevételét teszi lehetővé. Az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése tehát sérti a WTO dömpingellenes megállapodásának 2.2. cikkét azáltal, hogy lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy figyelmen kívül hagyja az exportáló országban felmerülő előállítási és értékesítési költségeket, és hogy azok helyett harmadik országbeli gyártók ilyen adatait vegye figyelembe. |
|
(95) |
A CNFA előadta továbbá, hogy a panasz és az eljárás megindításáról szóló értesítés nem tartalmaz bizonyítékot, amely alátámasztaná, hogy a kolin-klorid-ágazat kapcsán „jelentős torzulások” állnának fenn. A CNFA véleménye szerint mindkét dokumentum nagy mértékben hagyatkozik a jelentésre, amely viszont nem felel meg a pártatlan és objektív bizonyítékokra, valamint a kellő bizonyító erővel rendelkező bizonyítékokra vonatkozó követelményeknek. A CNFA hozzátette, hogy a jelentés nem foglalkozik magával a kínai kolin-klorid-ágazattal. Csupán a kínai vegyiparnak – a kolin-klorid-ágazat upstream ágazatának – torzulásaira hivatkozik. A CNFA rámutatott, hogy a kínai kolin-klorid-ágazat piacorientált ágazat, ahol a legtöbb gyártó magántulajdonban van. |
|
(96) |
Végezetül a CNFA azt kérte, hogy a Bizottság a „jelentős torzulások” értékelését minden egyes kínai exportáló gyártó esetében külön végezze el. Véleménye szerint a Bizottságnak eseti elemzést kellene végeznie arról, hogy: i. a jelentős torzulások a mintában szereplő minden egyes gyártó esetében megfigyelhetők-e, ii. az adott gyártó által közölt egyes inputok és termelési tényezők torzultak-e, emiatt pedig szükséges-e más forrásból származó adatokat használni helyettük, és iii. miért tekinthetők torzulástól mentesnek az egyes inputokra vagy termelési tényezőkre vonatkozó, más forrásból származó adatok. A CNFA szerint a Bizottság nem állapíthatja jelentős torzulások fennállását országos vagy ágazati szinten. |
|
(97) |
A fentiek fényében a CNFA arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése nem alkalmazandó ebben a vizsgálatban, és hogy a Bizottságnak el kell fogadnia az együttműködő kínai kolin-klorid gyártók által bejelentett belföldi árakat és költségeket. |
|
(98) |
Először is, a CNFA azon állítását illetően, miszerint a panasz és az eljárás megindításáról szóló értesítés nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot a kínai kolin-klorid-ágazat „jelentős torzulásaira” vonatkozó ténymegállapítások alátámasztásához, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a panaszos által a jelentős torzulásokra vonatkozóan benyújtott és az eljárás megindításáról szóló értesítésben felsorolt meggyőző bizonyítékok elegendőek voltak ahhoz, hogy indokolják a vizsgálatnak az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján történő megindítását, amint azt a 3.2.1. szakasz részletesebben kifejti. |
|
(99) |
Ezen túlmenően a jelentés bizonyító erejét illetően a Bizottság emlékeztetett arra, hogy a jelentés átfogó dokumentum, amely széleskörű objektív bizonyítékokon – többek között a kínai kormány által közzétett jogszabályokon, szabályokon és hivatalos szakpolitikai dokumentumokon, nemzetközi szervezetek mint harmadik felek által összeállított jelentéseken, szakemberek tudományos tanulmányain és cikkein, továbbá egyéb megbízható független forrásokon – alapul. A jelentést először 2017 decemberében tették közzé, majd 2024 áprilisában részletekbe menően frissítették. Valamennyi félnek bőségesen volt lehetősége arra, hogy – az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének c) pontjával összhangban – megcáfolja és kiegészítse a jelentést, illetve észrevételeket nyújtson be azzal kapcsolatban, azonban a Bizottsághoz nem érkezett olyan észrevétel vagy bizonyíték, amely a jelentésben foglaltakat érvénytelenné tenné. |
|
(100) |
A Bizottság emlékeztetett továbbá arra, hogy a jelentős torzulásoknak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének alkalmazását megalapozó fennállása nem függ össze azzal, hogy a jelentés tartalmaz-e ágazatspecifikus fejezetet, illetve a vizsgált terméket vagy konkrét vállalatokat magában foglaló konkrét piacra vonatkozó információkat. A jelentés több olyan torzulást ismertet, amelyek a kínai gazdaságban horizontálisan, több ágazatra kiterjedően állnak fenn (67), és befolyásolják a vizsgált termék árait, illetve nyersanyagait és előállítási költségeit (68). Emellett a jelentés tartalmaz a vegyiparra vonatkozó fejezetet, amely a vegyipar egyik alágazatát képező kolin-klorid-ágazatra vonatkozó bizottsági értékelés szempontjából releváns. Ezenkívül a jelentés nem az egyetlen bizonyítékforrás, amelyet a Bizottság a meghatározásához felhasznált, mivel e célra további próbaidős elemeket használnak. A 3.2.1. szakaszban kifejtettek szerint a kolin-klorid-ágazat számos kormányzati beavatkozásnak van kitéve (például állami jelenlét és felügyelet a kulcsfontosságú ágazati szereplőknél (69), megjelenés az ötéves tervekben és más dokumentumokban (70), valamint a pénzügyi ágazatban végrehajtott beavatkozások (71)), amelyek a kolin-klorid – többek között a nyersanyagok, az energia, a földterület, a tőke és a munkaerő – előállítási költségeit is érintik. A Bizottság ezért elutasította ezt az érvet. |
|
(101) |
Másodszor, a CNFA azon állítását illetően, miszerint az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése összeegyeztethetetlen az Uniót a WTO-jog alapján terhelő kötelezettségekkel, a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2. cikk (6a) bekezdésében foglalt rendelkezések teljes mértékben összhangban vannak az Európai Unió a WTO-jog alapján terhelő kötelezettségekkel és a WTO Vitarendezési Testületének ítélkezési gyakorlatával, amint azt a 3.2.1 szakasz részletesebben kifejti. A Bizottság emlékeztetett továbbá arra, hogy az alaprendelet – beleértve a 2. cikk (6a) bekezdését – az Európai Unió működéséről szóló szerződés 288. cikke értelmében másodlagos uniós jogi aktus. Az uniós jog nem írja elő, hogy forrásai – beleértve a másodlagos jogot, például a rendeleteket is – a nemzetközi jogon alapuljanak, vagy hogy a nemzetközi jogból, például a WTO dömpingellenes megállapodásából eredő kötelezettségekhez kapcsolódjanak. |
|
(102) |
Negyedszer, a CNFA azon kijelentését illetően, miszerint a jelentős torzulások fennállását a mintában szereplő minden egyes exportáló gyártó esetében egyedileg kell elvégezni, a Bizottság emlékeztetett arra, hogy ha megállapítást nyer, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontjával összhangban az exportáló országban fennálló jelentős torzulások miatt nem helyénvaló az exportáló országban alkalmazott belföldi árak és költségek alkalmazása, akkor a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint a rendes értéket minden egyes exportáló gyártó esetében egy megfelelő reprezentatív ország torzulástól mentes árai vagy referenciaértékei alapján képezheti. A 2. cikk (6a) bekezdésének a) pontja csak abban az esetben engedélyezi a belföldi költségek felhasználását, ha azokról egyértelműen megállapítható, hogy nem torzultak. Az egyes exportáló gyártók termelési tényezőiről rendelkezésre álló bizonyítékok alapján azonban a vizsgált termék termelési és értékesítési költségei nem tekinthetők torzulástól mentesnek. A CNFA állítását ezért a Bizottság elutasította. |
3.2.3. Következtetés
|
(103) |
A fentiekre tekintettel a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ez esetben nem helyénvaló a belföldi árak és költségek alkalmazása a rendes érték megállapításához. A Bizottság ezért a rendes értéket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban kizárólag torzulásoktól mentes árakat vagy referenciaértékeket tükröző előállítási és értékesítési költségek – ez esetben egy megfelelő reprezentatív országban érvényes előállítási és értékesítési költségek – alapján, a következő szakaszban foglaltak szerint képezte. |
3.2.4. Reprezentatív ország
3.2.4.1.
|
(104) |
A reprezentatív ország kiválasztása az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése alapján, a következő szempontok szerint történt:
|
|
(105) |
A (37)–(44) preambulumbekezdésben ismertetett módon a Bizottság a rendes érték meghatározásához felhasznált forrásokkal kapcsolatban két feljegyzést fűzött az érdekelt felek számára betekintésre összeállított aktához. Ezek a feljegyzések ismertették az alkalmazandó kritériumokkal kapcsolatos tényeket és bizonyítékokat, és foglalkoztak a felektől ezekre és a releváns forrásokra vonatkozóan érkezett észrevételekkel. A második feljegyzésben a Bizottság tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy ebben az ügyben Brazíliát szándékozik megfelelő reprezentatív országnak tekinteni abban az esetben, ha megerősítést nyer az alaprendelet 2. cikkének (6a) bekezdése szerinti jelentős torzulások fennállása. |
3.2.4.2.
|
(106) |
Az első feljegyzésben a Bizottság Brazíliát, Malajziát, Mexikót és Thaiföldet azonosította olyan országként, amelynek gazdasági fejlettsége a Világbank megítélése szerint hasonló Kínáéhoz, tekintettel arra, hogy bruttó nemzeti jövedelme alapján a Világbank besorolása szerint mindegyik a közepes jövedelmű országok felső sávjába tartozik, továbbá ismert róluk, hogy gyártják a vizsgált terméket. |
|
(107) |
A feljegyzésben megjelölt országokkal kapcsolatban nem érkeztek észrevételek. |
3.2.4.3.
|
(108) |
A második feljegyzésben említettek szerint a Bizottságnak nem állt módjában azonosítani a vizsgált termék thaiföldi és malajziai gyártóit. Mexikót illetően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a többek között etilén-oxidot (a vizsgált termék előállításához szükséges egyik azonosított termelési tényezőt) gyártó mexikói Petroleos Mexicanos vállalatra (a továbbiakban: PEMEX) vonatkozó 2023. évi pénzügyi információk elvben felhasználhatók lennének. A Bizottság megjegyzi, hogy a négy lehetséges reprezentatív ország – Brazília, Malajzia, Mexikó és Thaiföld – egyikében sem lehetett kolin-klorid-gyártót azonosítani. |
|
(109) |
Ezenkívül – amint azt a (44) preambulumbekezdés említi – a Bizottság két brazil vegyipari vállalat, nevezetesen a Dexxos Participacoes S.A. és a Prox Do Brasil Produtos Quimicos S.A. esetében talált könnyen hozzáférhető pénzügyi adatokat. Összességében a Bizottság úgy találta, hogy az e két vállalat kapcsán rendelkezésre álló pénzügyi adatok a legátfogóbbak és legmegfelelőbbek, nem utolsósorban azért, mert azok két vállalat adatai, nem csupán egy vállalaté, mint Mexikó esetében. |
|
(110) |
A főbb azonosított termelési tényezőkre vonatkozó behozatali statisztikák rendelkezésre állását vizsgálva a Bizottság az első és a második feljegyzésben kifejtette, hogy a GTA adatbázisa szerint Mexikó nem jelentett be trimetilamin-behozatalt a vizsgálati időszak alatt. Meg kell jegyezni, hogy a trimetil-amin költsége az érintett termék teljes gyártási költségének [30–45 %]-át teszi ki. |
|
(111) |
A fenti megfontolások fényében a Bizottság a második feljegyzésben tájékoztatta az érdekelt feleket arról, hogy a rendes érték kiszámításához szükséges torzulásmentes előállítási költségek és értékesítési költségek megállapításához az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdésével összhangban Brazíliát szándékozik tekintetbe venni mint megfelelő reprezentatív országot, valamint a Dexxos Participacoes S.A. és a Prox Do Brasil Produtos Quimicos S.A. könnyen hozzáférhető pénzügyi adataira támaszkodik majd. |
|
(112) |
A Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy tegyék meg észrevételeiket azzal kapcsolatban, hogy megfelelőnek tartják-e Brazíliát mint reprezentatív országot, valamint a Dexxos Participacoes S.A. és a Prox Do Brasil Produtos Quimicos S.A. vállalatok adatainak felhasználását. A szóban forgó vállalatok adatainak felhasználásával kapcsolatban nem érkezett észrevétel. Az azonosított termelési tényezőkre vonatkozó és a brazil behozatali adatokon alapuló referenciaértékek felhasználását illetően az SYB és az SFY több észrevételt is benyújtott, melyekkel a 3.2.5.1. szakasz foglalkozik. |
3.2.4.4.
|
(113) |
Annak megállapítása után, hogy a fenti megfontolások összessége alapján Brazília az egyetlen megfelelő reprezentatív ország, a szociális védelem és a környezetvédelem szintjének vizsgálatára az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja első franciabekezdésének utolsó fordulatával összhangban már nem volt szükség. |
3.2.4.5.
|
(114) |
A fenti elemzés alapján Brazília teljesítette azokat a kritériumokat, amelyeket az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának első franciabekezdése a megfelelő reprezentatív országként történő figyelembevételhez meghatároz. |
3.2.5. A torzulásmentes költségek megállapításához felhasznált források
|
(115) |
Az első feljegyzésben a Bizottság felsorolta azokat a termelési tényezőket (például anyagok, energia, munkaerő), amelyeket az exportáló gyártók felhasználnak a vizsgált termék előállításához, és felkérte az érdekelt feleket, hogy adják elő észrevételeiket, és tegyenek javaslatokat a feljegyzésben említett termelési tényezők mindegyikének torzulásmentes értékére vonatkozó, nyilvánosan elérhető információkra. |
|
(116) |
Ezt követően a Bizottság a második feljegyzésben jelezte, hogy a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő számítása keretében a legtöbb termelési tényező – és különösen a nyersanyagok – torzulásmentes költségének meghatározásához a Globális Kereskedelmi Atlaszt fogja felhasználni. Emellett a Bizottság kijelentette, hogy a torzulástól mentes munkaerőköltségek megállapításához a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (a továbbiakban: ILO) statisztikáit (73), a torzulástól mentes energiaköltségek (nevezetesen a villamos energia és a gáz költségeinek) megállapításához pedig Brazília nemzeti statisztikáit (74) fogja felhasználni. |
|
(117) |
A második feljegyzésben a Bizottság arról is tájékoztatta az érdekelt feleket, hogy a gőzt mint termelési tényezőt a teljes előállítási költségen belüli elhanyagolható mértéke miatt a „fogyóeszközök” közé sorolta. A Bizottság emellett arról is tájékoztatást nyújtott, hogy meg kívánja határozni a fogyóeszközöknek a nyersanyagok összköltségéhez viszonyított százalékos arányát, és a megfelelő reprezentatív országra vonatkozóan megállapított torzulásmentes referenciaértékek használatakor ezt az arányszámot alkalmazza majd az újraszámított nyersanyagköltségre. |
|
(118) |
A második feljegyzést követően az SFY és az SYB megjegyezte, hogy a gőz nem tekinthető fogyóeszköznek, mivel a készterméknek minősülő kolin-klorid előállításához használt egyik elsődleges energiahordozó. |
|
(119) |
További elemzés alapján a Bizottság megállapította, hogy bár a gőz a költség tekintetében elhanyagolható arányt képvisel, ugyanolyan fontos, mint a földgáz vagy a villamos energia. Ezért a Bizottság egyetértett az SFY és az SYB álláspontjával. A Bizottság ezért külön referenciaértéket számított ki a gőzre vonatkozóan, amelyet az 1. táblázat mutat be. |
3.2.5.1.
|
(120) |
Az érdekelt felek által benyújtott és az ellenőrző látogatások keretében összegyűjtött információk figyelembevételével a Bizottság a következő termelési tényezőket és forrásaikat azonosította a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban történő meghatározásához: 1. táblázat A vizsgált termék termelési tényezői
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(121) |
A Bizottság az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele céljából a rendes értékbe a gyártási általános költségek értékét is belefoglalta. Ennek az összegnek a megállapításához a Bizottság a mintában szereplő exportáló gyártók által szolgáltatott ellenőrzött adatokat, valamint az exportáló gyártóknál felmerült és elszámolt kutatási és fejlesztési költségeket vette figyelembe. |
3.2.5.1.1. Nyersanyagok
|
(122) |
A reprezentatív országbeli gyártó telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes árának meghatározása során a Bizottság a Globális Kereskedelmi Atlaszban szereplő, a reprezentatív országba érkező importhoz tartozó súlyozott átlagos importárból indult ki, és azt megnövelte az importvámmal és a fuvarozási költségekkel. A reprezentatív országban érvényes importárat a Kínán kívüli összes harmadik országból és az (EU) 2015/755 európai parlamenti és tanácsi rendelet (75) I. mellékletében felsorolt harmadik országokból érkező behozatal egységárainak súlyozott átlaga szolgáltatta. A Bizottság azért döntött a Kínából a reprezentatív országba érkező import figyelmen kívül hagyása mellett, mert a 3.2.1–3.2.3. szakaszban jelzett módon arra a következtetésre jutott, hogy az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének b) pontja értelmében vett jelentős torzulások fennállása miatt nem helyénvaló a Kínában érvényes belföldi árak és költségek alkalmazása. Mivel nem áll rendelkezésre arra utaló bizonyíték, hogy ugyanezek a torzulások az exportra szánt termékekre nem hatnak ki ugyanilyen módon, a Bizottság úgy tekintette, hogy ezek a torzulások az exportárakat is befolyásolják. |
|
(123) |
A Bizottság által azonosított nyersanyagokat illetően az SFY és az SYB a második feljegyzést követően megjegyezte, hogy a trimetilamin és az etilén-oxid importárai indokolatlanul magasak volt, mi több, meghaladták az Unió belső piacán a tagállamok közötti kereskedelemben érvényesített egységárakat. |
|
(124) |
A Bizottság egyértelműsítette, hogy az uniós belső piaci árak nem tartoznak az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontja második albekezdésében található három franciabekezdésnek a hatálya alá. Mindazonáltal a Bizottság elfogadta, hogy a trimetil-aminnak a brazíliai statisztikák alapján megállapított referenciaára észszerűtlenül magasnak tűnt a rendkívül alacsony behozatali volumen miatt, amely a vizsgálati időszak alatt alig haladta meg a 22 000 kg-ot. Ilyen volumennel az EU-ba irányuló kínai export mennyiségének kevesebb mint 1 %-a állítható elő. A Bizottság ezért megállapította, hogy a trimetil-amin Brazíliába irányuló behozatalának volumene nem reprezentatív, és a trimetil-amin esetében a továbbiakban forrásként nem a harmonizált rendszer szintjén megállapított brazil behozatali egységárat, hanem egy olyan nemzetközi referenciaértéket vett figyelembe, amely a Kínán és az (EU) 2015/755 rendelet (76) 1. mellékletében felsorolt harmadik országokon kívüli valamennyi kereskedelmi partner által bejelentett összes behozatalra kiterjed. Az etilén-oxid referenciaárának megállapításához a Bizottság a továbbiakban forrásként nem a harmonizált rendszer szintjén megállapított brazil behozatali egységárat vette figyelembe, hanem a Mexikó által az alkalmazandó nyolc számjegyű vámtarifaszám szintjén bejelentett behozatali egységárat. A Bizottság úgy találta, hogy Mexikó esetében a behozatali volumen jóval reprezentatívabb, mint Brazília esetében, ahol a behozatali volumen igen alacsony volt, és ezért a referenciaár megállapítása szempontjából ez utóbbit nem tekintette megbízható forrásnak. |
|
(125) |
A kukoricacsőpor tekintetében az SFY és az SYB előadta, hogy a Bizottság által figyelembe vett brazil importárat torzíthatja a brazil kukoricaágazat részére nyújtott támogatások megléte. Ezt az állítást semmilyen bizonyítékkal nem támasztották alá. Mindazonáltal a kukoricacső-por Brazília esetében bejelentett behozatali volumene igen alacsony volt, ezért a Bizottság a referenciaár megállapítása szempontjából nem tekintette azt megbízható forrásnak. Ezért a kukoricacsőpor referenciaértéke kapcsán a Bizottság a kukoricacsőport magában foglaló nyolc számjegyű tarifacsoportba tartozó összes anyag Brazíliából érkező behozatalának egységárát vette figyelembe. |
|
(126) |
Egyes termelési tényezők esetében az együttműködő exportáló gyártók által viselt tényleges költségek az összes nyersanyagköltség elhanyagolható részét tették ki a felülvizsgálati időszakban. Mivel e termelési tényezők értéke a felhasznált forrástól függetlenül nem befolyásolta érzékelhető mértékben a dömpingkülönbözet számítását, a Bizottság úgy döntött, hogy ezeket a költségeket a (117)–(119) preambulumbekezdésben ismertetett módon a fogyóeszközök költségében veszi figyelembe. |
|
(127) |
Amennyiben az alkalmazott referenciaértékek a Brazíliából, illetve Mexikóból érkező behozatal árain alapulnak, a behozatali vámokat az 1. táblázatban felsorolt referenciaértékek megfelelően magukban foglalják. |
|
(128) |
A Bizottság a mintában szereplő és együttműködő exportáló gyártók által a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatban viselt fuvarozási költséget kifejezte az érintett nyersanyagok tényleges költségének százalékában, majd a torzulásmentes fuvarozási költség megállapítása érdekében ezt a százalékot alkalmazta az érintett nyersanyagok torzulásmentes költségére. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy e vizsgálat keretében az exportáló gyártó nyersanyagköltségéből és a jelentett fuvarozási költségekből képzett hányados észszerű módon felhasználható a vállalat telephelyére leszállított nyersanyagok torzulásmentes fuvarozási költségének becslésére. |
3.2.5.1.2. Munkaerő
|
(129) |
Az ILO részletes információkat tesz közzé a brazíliai ipari ágazat egészének béreiről. A Bizottság a 2022. évre vonatkozóan rendelkezésre álló legfrissebb statisztikákat használta fel a brazíliai vegyipari ágazat átlagos munkaerőköltsége tekintetében. (77) |
3.2.5.1.3. Villamos energia
|
(130) |
A brazíliai vállalatok (ipari felhasználók) esetében érvényesített villamosenergia-árat a Global Petrol Prices teszi közzé. A Bizottság a megfelelő fogyasztási sávba tartozó ipari villamosenergia-árak kapcsán a 2024 júniusában közzétett, CNY/kWh-ban megadott adatokat használta fel. |
3.2.5.1.4. Földgáz
|
(131) |
A brazíliai vállalatok (ipari felhasználók) esetében érvényesített földgázárat a Global Petrol Prices teszi közzé. A Bizottság a megfelelő fogyasztási sávba tartozó ipari földgázárak kapcsán a 2024 júniusában közzétett, CNY/kWh-ban megadott adatokat használta fel. |
3.2.5.1.5. Gőz
|
(132) |
A gőz esetében a referenciaértéket a Bizottság a földgáz kWh-ban kifejezett költsége (lásd a (131) preambulumbekezdést) és az 1 tonna gőz előállításához szükséges, kWh-ban kifejezett gázmennyiség alapján ítélte meg. Ehhez a Bizottság feltételezte, hogy a mintában szereplő exportáló gyártók által külső beszállítóktól beszerzett gőzt földgázból állították elő. |
3.2.5.1.6. Gyártási általános költségek, SGA-költségek és nyereség
|
(133) |
Az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontja szerint „[a] képzett rendes értéknek tartalmaznia kell az igazgatási, értékesítési és általános költségek, valamint a nyereség torzulástól mentes és észszerű összegét”. Emellett az előzőekben említett termelési tényezőkön kívüli költségek figyelembevétele a gyártási általános költségek értékének megállapítását is szükségessé teszi. |
|
(134) |
A Bizottság az együttműködő exportáló gyártó által viselt gyártási általános költségeket kifejezte ezen gyártók tényleges gyártási költségeinek százalékában. Amint arra a (121) preambulumbekezdés kitér, a Bizottság a kutatási és fejlesztési költségeket belefoglalta a gyártási általános költségekbe. Ezt követően a Bizottság az így kiszámított százalékot alkalmazta a gyártási költségek torzulástól mentes értékére. |
|
(135) |
Az SGA-költségek és a nyereség torzulásmentes és észszerű összegének megállapításához a Bizottság a Dexxos Participacoes S.A. és a Prox Do Brasil Produtos Quimicos S.A. 2023. évi pénzügyi adataira támaszkodott, amelyeket az Orbisból kérdezett le. |
|
(136) |
A fentiek alapján a Bizottság az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdésének a) pontjával összhangban terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. |
|
(137) |
A Bizottság elsőként a torzulástól mentes gyártási költségeket állapította meg. Ennek keretében az egyes termelési tényezőkből az együttműködő exportáló gyártó által felhasznált mennyiségeket megszorozta a torzulásmentes egységköltségekkel. A Bizottság e felhasználási arányok helytállóságát az ellenőrzés során megvizsgálta. A Bizottság a felhasználási tényezőket megszorozta a reprezentatív országban megfigyelt, az 1. táblázatban bemutatott módon megállapított torzulásmentes egységköltségekkel. |
|
(138) |
A torzulástól mentes gyártási költség megállapítását követően a Bizottság a (134) preambulumbekezdésben kifejtett módon a gyártási általános költségek hozzáadásával számította ki a torzulástól mentes előállítási költségeket. |
|
(139) |
Ezt követően a Bizottság az SGA-költségeket és a nyereségrátákat alkalmazta, amint azt a (140) preambulumbekezdés említi. Ezeket az értékeket a Bizottság a Dexxos Participacoes S.A. és a Prox Do Brasil Produtos Quimicos S.A. vállalat pénzügyi kimutatásai alapján határozta meg, a (111) és (112) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint. |
|
(140) |
Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott SGA-költség 6,65 % volt. Az értékesített áruk költségének százalékában kifejezett, a torzulásmentes előállítási költségekre alkalmazott nyereség 14,62 % volt. |
|
(141) |
A Bizottság ezzel az eljárással az alaprendelet 2. cikke (6a) bekezdése a) pontjának megfelelően terméktípusonként megállapította a gyártelepi alapon számított rendes értéket. |
3.3. Exportár
|
(142) |
A mintában szereplő exportáló gyártók az Unióba vagy közvetlenül független vevőknek, vagy kereskedőként eljáró, velük kapcsolatban álló vállalatokon keresztül exportáltak. |
|
(143) |
A mintában szereplő azon exportáló gyártók esetében, amelyek az érintett terméket közvetlenül az Unióban működő független vevőknek exportálták, az exportár az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban az Unióba exportra értékesített termékért ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár. |
|
(144) |
Azon exportáló gyártók esetében, amelyek az érintett terméket velük kapcsolatban álló, kereskedőként eljáró vállalatokon keresztül exportálták az Unióba, az exportár megállapítása az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban a behozott terméknek az Unióban a független vevők részére történő első viszonteladásakor alkalmazott ár alapján történt. |
|
(145) |
Ennek értelmében az állandó ítélkezési gyakorlat egyértelművé teszi, hogy az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése szerinti kiigazítások magukban foglalják az Európai Unión kívüli szervezetnél felmerült költségeket is, amennyiben a jelek szerint az ilyen szervezet kapcsolatban áll az importőrrel vagy az exportőrrel, és a szóban forgó költségeket általában az importőr viseli. (78) Azon költségtípusok tekintetében, amelyeknél e rendelkezés alapján kiigazítások végezhetők, az ítélkezési gyakorlat egyenértékűnek tekinti azokat a leányvállalatok által végzett értékesítési tevékenységekkel kapcsolatos költségekkel, amennyiben ezek a költségek csökkentik az exportáló gyártó által kapott összeget, és jellemzően az importőrt terhelik. (79) A Törvényszék az Azot-ügyben ugyanis egyetértett a Bizottsággal abban, hogy „előfordulhatnak olyan esetek, amikor a közvetítőknél a behozatal előtt felmerült költségek a ténylegesen kifizetett exportár részét képezik. Ellenkező esetben az exportáló gyártók több, az Európai Unión kívül telephellyel rendelkező, kapcsolatban álló közvetítőt is igénybe vehetnének az exportárak mesterséges megemelése érdekében.” (80) Ezt a megközelítést a Bíróság is megerősítette az alaprendelet 2. cikke (9) bekezdésében foglalt célkitűzés megvalósítása érdekében. A Bíróság szerint ez a célkitűzés nem valósulna meg, ha egy exportáló gyártónak lehetősége lenne arra, hogy egyszerűen úgy rendezze az értékesítéseit, hogy az érintett termék Európai Unióba történő behozatalát megelőzően biztosítsa a vele kapcsolatban álló közvetítő közreműködését, amely közvetítő átvállalja az általában importőr által viselt költségeket, hogy ezzel növelje az importőr által ténylegesen fizetett exportárat. (81) |
|
(146) |
A fentiek fényében a Bizottság megjegyezte, hogy a Kína vagy a harmadik országok termékeit exportáló, kapcsolatban álló kereskedők „vállalták a felelősséget [...] azon költségekért, amelyeket általában az importőr visel az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése értelmében, ami e tekintetben indokolja a kiigazítást”. (82) Ezek a költségek továbbá a ténylegesen kifizetett exportár részét képezik, és ezáltal növelik azt. |
|
(147) |
A kiigazításhoz használt SGA-költségek a kapcsolatban álló felek által szolgáltatott adatokon alapultak. Ami a nyereséggel kapcsolatos kiigazítást illeti, titoktartási okokból az alkalmazott haszonkulcs értékelésének részleteit csak az érintett vállalattal lehetett közölni. |
3.4. Összehasonlítás
|
(148) |
Az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdése előírja a Bizottság számára, hogy azonos kereskedelmi szinten végezze el a rendes érték és az exportár tisztességes összehasonlítását, és vegye figyelembe az árakat és az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló tényezők közötti különbségeket. A szóban forgó ügyben a Bizottság úgy határozott, hogy a rendes értéket és a mintában szereplő exportáló gyártók exportárát gyártelepi szinten hasonlítja össze. Az alábbiakban részletesebben kifejtettek szerint adott esetben a rendes értéket és az exportárat kiigazította annak érdekében, hogy: i. azokat visszanettósítsa a gyártelepi szintre, valamint ii. figyelembe vegye az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát állítólag és igazoltan befolyásoló tényezők közötti különbségeket. |
3.4.1. A rendes érték kiigazításai
|
(149) |
A (46) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint a rendes értéket gyártelepi szinten állapították meg az előállítási költségek, valamint az adott kereskedelmi szint tekintetében észszerűnek tekintett SGA-költségek és a nyereség összegei alapján. Ezért nem volt szükség kiigazításokra a rendes érték gyártelepi szintre történő visszavezetése érdekében. |
3.4.2. Az exportár kiigazításai
|
(150) |
Annak érdekében, hogy az exportárat a gyártelepi szintre nettósítsa, a Bizottság kiigazításokat végzett a következők tekintetében: fuvarozási, biztosítási, kezelési, rakodási és járulékos költségek, valamint egyéb költségek, például termékvizsgálati költségek és vámkezelési díjak. |
|
(151) |
A Bizottság az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló következő tényezőket vette figyelembe: hitelköltségek és banki díjak. |
3.5. Dömpingkülönbözetek
|
(152) |
A mintában szereplő exportálók gyártók esetében a Bizottság az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdésével összhangban összehasonlította a hasonló termék egyes típusaihoz tartozó rendes értékek súlyozott átlagát az érintett termék megfelelő típusaihoz tartozó exportárak súlyozott átlagával. |
|
(153) |
Mindezek alapján az ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következő értékekre adódtak:
|
|
(154) |
A mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók esetében a Bizottság a dömpingkülönbözet súlyozott átlagát az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdése alapján számította ki. Ennek a különbözetnek a meghatározása tehát a mintában szereplő exportáló gyártók vonatkozásában megállapított különbözetek alapján történt. |
|
(155) |
Ennek alapján a mintában nem szereplő együttműködő exportáló gyártók ideiglenes dömpingkülönbözete 392,3 %. |
|
(156) |
Ebben az esetben az együttműködés szintje magas, mivel a vizsgálati időszak alatt az Unióba érkező teljes behozatalnak több mint 95 %-át az együttműködő exportáló gyártók exportja tette ki. Ennek alapján a Bizottság úgy határozott, hogy a nem együttműködő exportáló gyártók dömpingkülönbözetét a mintában szereplő, egyedileg megvizsgált együttműködő vállalatok közül a legnagyobb dömpingkülönbözetű vállalat dömpingkülönbözetének szintjén állapítja meg. |
|
(157) |
Az ideiglenes dömpingkülönbözetek tehát a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:
|
4. KÁR
4.1. Az uniós gazdasági ágazat és az uniós termelés meghatározása
|
(158) |
A hasonló terméket a vizsgálati időszakban két uniós gyártó gyártotta az Unióban. Ezek a vállalatok alkotják az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében vett uniós gazdasági ágazatot. |
|
(159) |
A vizsgálati időszakban a teljes uniós termelés 60 000–65 000 tonna volt. A Bizottság ezt a számadatot a panaszosok kérdőívre adott válaszaiban és a panaszosok jogi képviselője által benyújtott, a makrokérdőívre adott válaszokban szereplő ellenőrzött adatok alapján állapította meg, melyek magukban foglalták a harmadik uniós gyártó, az Algry Quimica releváns adatait is. A Bizottság a (183) preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt az adatokat értéktartomány formájában tüntette fel. |
|
(160) |
A CFNA előadta, hogy a szárítással foglakozó független szereplőket kolin-klorid-gyártóknak kell tekinteni, mivel a szárítási folyamat az előállítás szempontjából jelentős tevékenységnek minősül. |
|
(161) |
A Bizottság az alábbiakban ismertetett indokok alapján elutasította az állítást. Először is a Bizottság megjegyezte, hogy a vizsgálat megindítása előtt a szárítással foglalkozó két ismert szereplő nem válaszolt a Bizottság által az összes ismert gyártónak és szárítással foglalkozó szereplőnek kiküldött, a legitimációval kapcsolatos formanyomtatványra. Ezenkívül amikor a Bizottság az eljárás megindításának szakaszában ismét felvette a kapcsolatot a szárítást végző ismert független szereplőkkel, azok közül csak egy jelentkezett – mégpedig igen későn – és regisztrálta magát érdekelt félként. Ez a szereplő azonban a továbbiakban már nem tanúsított együttműködést a vizsgálat során. E fél kijelentette, hogy felhasználónak tekinti magát. |
|
(162) |
Másodszor, a panasz szerint – mely információt a vizsgálat is megerősített – a döntő gyártási szakasz, melynek során a kolin-klorid nyersanyagainak felhasználása véglegessé válik és ahol a termék elnyeri sajátos jellemzőit, az a szakasz, amelyet a (26) preambulumbekezdés ismertet és amely során létrejön a folyékony kolin-klorid. Ezzel szemben a (27) preambulumbekezdésben leírt szárítási folyamat során a folyékony halmazállapotú kolin-kloridot alakítják szilárd halmazállapotú kolin-kloriddá. A szárítási folyamat tehát jóval egyszerűbb és mechanikus folyamat, továbbá nem eredményez (érdemi) változást a kolin-klorid kémiai összetételében vagy felhasználásában. A szárítással foglalkozó szereplők tehát a vizsgált terméknek a termékformáját alakítják át. |
|
(163) |
Harmadszor, az uniós gazdasági ágazatot alkotó három gyártó közül kettő teljes mértékben integrált gyártó, amelyek folyékony és szilárd kolin-kloridot egyaránt gyártanak, egy gyártó pedig kizárólag folyékony kolin-kloridot állít elő. Következésképpen még ha a Bizottság figyelembe is venné a szárítással foglalkozó független szereplők uniós gyártóktól történő beszerzéseit és Kínából érkező behozatalát, az a helyzet állna elő, hogy (tekintettel arra, hogy értékesítési adataik már szerepelnének a megállapított teljes felhasználásban) adataik újbóli szerepeltetése a kétszeres elszámolás problémáját vetné fel a kapacitás, a termelési volumen és az értékesítési volumen kapcsán, valamint megnövelné az uniós gazdasági ágazaton belül a foglalkoztatást. Ezért még ha a szárítással foglalkozó szereplőket az uniós gazdasági ágazat részének tekintené is a Bizottság, a kármutatók nem térnének el jelentősen, tekintettel arra, hogy a szárítással foglalkozó független szereplők marginális hatást gyakorolnak csak az említett mutatókra. |
|
(164) |
A CFNA előadta továbbá, hogy a Bizottságnak szegmentált kárelemzést kellene végeznie a folyékony és a szilárd kolin-kloridra vonatkozóan, mivel a CFNA úgy ítélte meg, hogy e különböző termékkategóriák együttes vizsgálata nem alkalmas arra, hogy külön-külön pontosan tükrözze a két termékkategória tényleges dömpinghelyzetét. |
|
(165) |
A Bizottság megjegyezte, hogy szegmentált kárelemzésre akkor lehet szükség, ha: a) a szóban forgó termékek nem „kellő mértékben felcserélhetők” egymással, b) olyan a különleges helyzet áll fenn, „amelyet a belföldi értékesítések és a dömpingelt behozatal különböző szegmensekre való, jelentős koncentrációja, valamint az e szegmensek közötti jelentős árkülönbség jellemez”, és c) a behozatal „túlnyomó része a piac egyik szegmensére összpontosult” (83). |
|
(166) |
E tekintetben a Bizottság a jelenlegi vizsgálatban megállapította, hogy a folyékony és a szilárd halmazállapotú kolin-klorid árai összehasonlíthatók, és hogy a fogyasztók – üzleti igényeiktől függően, valamint a piaci tendenciákat és fejleményeket figyelembe véve – a vizsgált terméket mind folyékony, mind pedig szilárd formában megvásárolhatják, ami azt mutatja, hogy a kolin-klorid e két típusa megfelelő mértékben helyettesíthető egymással. A fenti megfontolások alapján a Bizottság elutasította a CFNA állítását. |
4.2. Uniós felhasználás
|
(167) |
A Bizottság az uniós felhasználást a panaszban (84) szereplő piackutatási jelentésben megadott, a kolin-kloridra vonatkozó uniós értékesítési adatok alapján állapította meg, mely adatokat aktualizálta az uniós gazdasági ágazat ellenőrzött értékesítési volumenével; a folyamat során az Eurostat behozatali adatait is figyelembe vette. A részletes módszertant az aktához fűzött feljegyzés ismerteti. (85) |
|
(168) |
Az alábbi táblázatokban a teljes uniós felhasználás, valamint a piaci részesedés és az értékesítési volumen tartományokban van megadva a (183) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt. |
|
(169) |
Az uniós felhasználás a következőképpen alakult: 2. táblázat Uniós felhasználás (tonna)
|
||||||||||||||||||||||
|
(170) |
Az uniós felhasználás a Covid19-világjárvány utáni helyreállást követően 2021 és 2022 között nőtt, ezt követően 2023-ban visszaesett, majd a vizsgálati időszakban kismértékben nőtt. |
4.3. Behozatal az érintett országból
4.3.1. Az érintett országból érkező behozatal értéke és piaci részesedése
|
(171) |
A kolin-kloridot több KN-kód alatt importálják; ezek között olyanok is vannak, amelyek más termékeket is magukban foglalnak. A Bizottság a vonatkozó vámtarifaszámok alá tartozó teljes kolin-klorid-behozatalon belüli kínai részesedést a 2923 10 00 90 TARIC-kód alá tartozó behozatalon belüli részesedése alapján állapította meg, tekintettel arra, hogy ez a TARIC-kód csak a kolin-kloridot foglalja magában. (86) |
|
(172) |
Ezen az alapon az érintett országból az Unióba érkező behozatal a következőképpen alakult: 3. táblázat Behozatali volumen és piaci részesedés
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(173) |
A Kínából érkező behozatal 2022-ben 4 000 tonnával csökkent az előző évi értékhez képest, 2023-ban azonban meredeken, 6 000 tonnával megugrott. A figyelembe vett időszakban a kínai export piaci részesedése 2022-től kezdődően 23–26 %-ról 32–37 %-ra nőtt, azaz 6–14 százalékponttal bővült. |
4.3.2. Az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó importár és az áralákínálás
|
(174) |
A Bizottság az érintett országból származó behozatal árait a 2923 10 00 90 TARIC-kód alá tartozó behozatal árai alapján határozta meg, amely az egyetlen olyan vámtarifaszám, amely csak a vizsgált termékre vonatkozik. A behozatal áralákínálását a Bizottság a mintába felvett kínai exportáló gyártók és a két panaszos kérdőívre adott és ellenőrzött válaszai alapján állapította meg. |
|
(175) |
Az érintett országból az Unióba érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos importár a következőképpen alakult: 4. táblázat Importár (EUR/tonna)
|
||||||||||||||||||||||
|
(176) |
A Kínából érkező behozatal árai 2022-ben csaknem megduplázódtak a magas fuvarozási költségek miatt, ami az érintett országból érkező behozatal volumenének jelentős csökkenését eredményezte. Ennek az átmeneti körülménynek és a kedvező piaci feltételeknek köszönhetően az uniós gazdasági ágazat 2022-ben meg tudta őrizni piaci részesedését. 2023-ban az importár az előző évihez képest a felére csökkent, és valamivel a 2021. évi szint alá esett. A csökkenő tendencia folytatódott a vizsgálati időszak alatt: az importár az előző évi értékhez képest további 7 %-kal csökkent. Ez a csökkenés a kínai exportőrök által elfogadott agresszív piaci stratégiával magyarázható. |
|
(177) |
A kínai kirakodási árak a figyelembe vett időszakban mindvégig az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak, kivéve a 2022. évet, amikor Kínát érintették a belföldi energiaválságok és a Covid19-cel kapcsolatos korlátozások, és visszaesett a kolin-klorid Unióba irányuló exportja. |
|
(178) |
A vizsgálati időszakbeli áralákínálás meghatározásához a Bizottság összehasonlította egymással:
|
|
(179) |
Az árak összehasonlítása terméktípusonként, a kereskedelem azonos szintjén megvalósuló ügyletek vizsgálata alapján, az adatok szükség szerinti kiigazításával, a kedvezmények és az árengedmények levonásával történt. Az összehasonlítás eredményét a Bizottság kifejezte a panaszosok vizsgálati időszakbeli elméleti árbevételének százalékában. Ennek alapján az érintett országból érkező behozatalhoz tartozó súlyozott átlagos alákínálási különbözet az Unió piacán 35 % és 41 % között volt. |
|
(180) |
A Bizottság figyelembe vett továbbá egyéb árhatásokat is, különös tekintettel a jelentős árlenyomás fennállására. Amint azt a (191) és (201) preambulumbekezdés megemlíti, 2021 után az uniós gazdasági ágazat termelési egységköltségei jelentősen megnövekedtek, ami elsősorban az energiaköltségek erőteljes emelkedésének és az alacsonyabb kapacitáskihasználási arány miatt kialakuló magasabb állandó egységköltségeknek tudható be. A vizsgálati időszak előtt és alatt a Kínából érkező behozatal ára jelentősen csökkent, míg e behozatal volumene jelentősen megnőtt, ezért az uniós gazdasági ágazatnak nem állt módjában úgy megnövelni értékesítési árát, hogy előállítási költségeit fedezni tudja. Ez az árlenyomás a vizsgálati időszak alatt az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségének csökkenését eredményezte. |
4.4. Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete
4.4.1. Általános megjegyzések
|
(181) |
A dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatra kifejtett hatás vizsgálata az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban valamennyi olyan gazdasági mutató értékelésére kiterjedt, amely a figyelembe vett időszakban hatást gyakorolt az uniós gazdasági ágazat helyzetére. |
|
(182) |
A kár meghatározása során a Bizottság különbséget tett a makrogazdasági és a mikrogazdasági kármutatók között. |
|
(183) |
A Bizottság a makrogazdasági mutatókat a makrogazdasági kérdőíven közölt adatok alapján értékelte; az adatok az összes uniós gyártóra kiterjedtek. A makrogazdasági adatok tartományokban vannak megadva, mivel a hasonló termék előállításával csak három uniós gyártó foglalkozik, és a harmadik gyártó mérete igen kicsi a két panaszoséhoz képest. A szóban forgó fél, az Algry Química S.L. nem válaszolt a kérdőívre, de az uniós gazdasági ágazat egészének makrogazdasági kérdőívre adott válaszához szükséges adatokat benyújtotta. A pontos makroadatok rendelkezésre bocsátása tehát lehetővé tenné a panaszosok számára, hogy igen pontos képet kapjanak közvetlen versenytársaik tevékenységeiről. |
|
(184) |
A mikrogazdasági mutatókat a Bizottság a két panaszos által a kérdőívre adott válaszokban közölt adatok alapján értékelte. |
|
(185) |
Az uniós gazdasági ágazat gazdasági helyzete szempontjából mindkét adatcsoport reprezentatívnak bizonyult. |
|
(186) |
A makrogazdasági mutatók a következők: termelés, termelési kapacitás, kapacitáskihasználás, értékesítési volumen, piaci részesedés, növekedés, foglalkoztatás, termelékenység, a dömpingkülönbözet nagysága, valamint a korábbi dömpingelt behozatal hatásaiból való felépülés. |
|
(187) |
A mikrogazdasági mutatók a következők: átlagos egységár, egységköltség, munkaerőköltség, készletek, jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások, a beruházások megtérülése és tőkebevonási képesség. |
4.4.2. Makrogazdasági mutatók
4.4.2.1.
|
(188) |
A teljes uniós termelés, a termelési kapacitás és a kapacitáskihasználás a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 5. táblázat Termelés, termelési kapacitás és kapacitáskihasználás
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(189) |
A figyelembe vett időszakban 2021 és 2022 között a teljes uniós termelés stabil maradt. Ezt követően 2023-ban jelentősen, több mint 25 %-kal szűkült, és a vizsgálati időszakban tovább esett. Az uniós gazdasági ágazat kolin-kloridra szabott termelési kapacitása a figyelembe vett időszakban mindvégig azonos szinten maradt. |
|
(190) |
A termelés erőteljes visszaesése miatt – amely úgy következett be, hogy a termelési kapacitás változatlan maradt – a kapacitáskihasználás ugyanezt a csökkenő termelési mintázatot mutatta. |
|
(191) |
A (189)–(190) preambulumbekezdésben foglalt megfontolások közvetlen következményeként a termelési egységköltség jelentősen megnőtt: összességében 20–35 %-kal emelkedett a figyelembe vett időszakban. |
4.4.2.2.
|
(192) |
Az uniós gazdasági ágazat értékesítési mennyisége és piaci részesedése a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 6. táblázat Értékesítési mennyiség és piaci részesedés
|
|||||||||||||||||||||||||||
|
(193) |
A figyelembe vett időszakban az uniós értékesítési mennyiség az első évben stabil maradt, 2022-ben pedig 1 %-kal nőtt. 2023-ban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon drámaian, 22 %-kal csökkent az előző évi értékhez képest. Ez a csökkenés egybeesett a kínai behozatal jelentős, 6 000 tonnás növekedésével és a felhasználás 15 %-os visszaesésével. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat piaci részesedése rohamosan szűkült: a 2021. évi 65–70 %-ról 2023-ban 58–64 %-ra csökkent. A vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene és piaci részesedése tovább csökkent. |
4.4.2.3.
|
(194) |
Az uniós felhasználás 15 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban, és az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene az uniós piacon 3–14 százalékponttal szűkült, míg a Kínából érkező behozatal több mint 4 500 tonnával, azaz 42 %-kal nőtt. |
4.4.2.4.
|
(195) |
A foglalkoztatás és a termelékenység a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 7. táblázat Foglalkoztatás és termelékenység
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(196) |
Az uniós gazdasági ágazaton belül a munkaerő stabil maradt: 2023-ban kismértékben megnőtt, a vizsgálati időszakban pedig kismértékben csökkent. Ez az alakulás az előző évi termelési és értékesítést tendenciát tükrözi: a 2022. évi pozitív termelési és értékesítési tendencia nyomán az ideiglenes munkavállalók helyzete a szerződéseknek köszönhetően stabilizálódott. |
|
(197) |
A termelékenység a megtermelt mennyiség csökkenését követte, miközben a foglalkoztatás stabil maradt; ez a termelékenység drasztikus romlásához vezetett: a termelékenység 32 %-kal esett vissza a figyelembe vett időszakban. |
4.4.2.5.
|
(198) |
Minden dömpingkülönbözet jóval nagyobb volt a csekély mértékű dömpingkülönbözetet meghatározó küszöbértéknél. Figyelembe véve az érintett országból származó behozatal volumenét és árait, a tényleges dömpingkülönbözetek jelentős hatást gyakoroltak az uniós gazdasági ágazatra. |
|
(199) |
Az érintett termékkel kapcsolatban ez az első dömpingellenes vizsgálat. Ebből adódóan az esetleges korábbi dömping hatásainak értékeléséhez nem álltak rendelkezésre adatok. |
4.4.3. Mikrogazdasági mutatók
4.4.3.1.
|
(200) |
A panaszosok által az Unióban a független vevők felé felszámított értékesítési egységárak súlyozott átlaga a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 8. táblázat Értékesítési árak az Unióban
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(201) |
2022-ben az előállítási költség 33 %-kal nőtt az előző évhez képest az energiaárak megugrása miatt, és az uniós gazdasági ágazat be tudta építeni ezt a költségnövekedést az értékesítési áraiba, amelyek 39 %-kal emelkedtek. Azonban 2023-ban és a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat értékesítési árai a 2022. évi értékhez képest 29 %-kal csökkentek, míg előállítási költségei jóval kisebb mértékben, 6 %-kal estek vissza. A 2023. évi romlás annak tudható be, hogy 2022-ben a magas szállítási költségek miatti lassulást követően erőteljes volt az alacsony árú kínai behozatal növekedése, és az végül árlenyomást eredményezett, amely 2023-ban kezdődött és a vizsgálati időszak alatt súlyosbodott. |
4.4.3.2.
|
(202) |
A panaszosok átlagos munkaerőköltsége a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 9. táblázat Alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség
|
||||||||||||||||||||||
|
(203) |
Az alkalmazottankénti átlagos munkaerőköltség a figyelembe vett időszakban 23 %-kal növekedett. A növekedés a termelékenység csökkenéséből ered, miközben a munkaerő stabil maradt, amint azt a (196) és (197) preambulumbekezdés kifejti. |
4.4.3.3.
|
(204) |
A panaszosok készletszintje a következőképpen alakult a figyelembe vett időszakban: 10. táblázat Állomány
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(205) |
A figyelembe vett időszakban a készletek szintje 11 %-kal csökkent, a termelés általános csökkenő tendenciáját követve. A termelés százalékában kifejezett zárókészlet 2023-ban jelentősen nőtt, amikor az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumene a kínai behozatal erőteljes növekedése és a kereslet csökkenése nyomán meredeken visszaesett. |
4.4.3.4.
|
(206) |
A panaszosok jövedelmezősége, pénzforgalma, beruházásai és beruházásainak megtérülése a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban: 11. táblázat Jövedelmezőség, pénzforgalom, beruházások és a beruházások megtérülése
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(207) |
A Bizottság az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét úgy állapította meg, hogy a hasonló termék független vevők részére végrehajtott uniós értékesítéseiből származó adózás előtti nettó nyereséget kifejezte az értékesítési árbevétel százalékában. A 2022. évi csúcsértékeket követően az uniós gazdasági ágazat jövedelmezősége gyors ütemben romlott, és a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat már súlyosan veszteségesen működött. A jövedelmezőség csökkenése és az alábbiakban tárgyalt egyéb kulcsfontosságú pénzügyi mutatók az alacsony árú kínai behozatal növekedésének és az általa okozott árlenyomásnak megfelelően alakultak. |
|
(208) |
A nettó pénzforgalom az uniós gazdasági ágazat önfinanszírozó képességét jelzi. A nettó pénzforgalom a jövedelmezőséghez hasonlóan negatívan alakult: 2023-ban meredeken visszaesett, annyira, hogy az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban már nem volt képes finanszírozni saját tevékenységeit, és pénzforgalom 98 százalékpontos csökkenéssel negatívba fordult. |
|
(209) |
A nettó beruházások a figyelembe vett időszak nagy részében a termelés és az értékesítés szintjével összhangban ingadoztak, kivéve a vizsgálati időszakot, amikor az alacsonyabb értékesítési volumen ellenére is nőttek. A vizsgálati időszakban végrehajtott beruházások jelentős része a vizsgált termék gyártásához használt berendezések tervezett cseréjéhez és észszerűsítéséhez kapcsolódott. |
|
(210) |
A beruházások megtérülése a beruházások könyv szerinti nettó értékének százalékában kifejezett nyereség. Ez az érték az értékesítés és a jövedelmezőség tendenciáját követve alakult: 2022-ben jó teljesítményt mutatott, 2023-ban pedig jelentősen romlott, 87 %-os csökkenésen ment keresztül. A vizsgálati időszakban a beruházások megtérülése negatívba fordult, és a teljes figyelembe vett időszak alatt 351 százalékponttal esett vissza. |
|
(211) |
A panaszosok tőkebevonási képességét hátrányosan befolyásolta a pénzforgalomnak és a jövedelmezőségnek a figyelembe vett időszakban tapasztalható jelentős mértékű romlása. |
4.5. A kárra vonatkozó következtetés
|
(212) |
2023-tól kezdődően valamennyi fő kármutató negatív tendenciát mutatott; az uniós gazdasági ágazat általános helyzete a vizsgálati időszakban bizonytalanná vált. |
|
(213) |
Az uniós gazdasági ágazat termelése 29 %-kal csökkent, az uniós értékesítés pedig 23 %-kal esett vissza, azaz a felhasználás 12 %-os csökkenését jóval meghaladó mértékben. Ugyanakkor az uniós gazdasági ágazat termelési költségei 20–35 %-kal megnövekedtek, és a vizsgálati időszakban az uniós gazdasági ágazat e költségnövekedést részben sem tudta beépíteni értékesítési áraiba. Következésképpen az uniós gazdasági ágazat súlyosan veszteségessé vált, és helyzetének erőteljes romlása – amely különösen 2023-tól kezdődően következett be – más kulcsfontosságú mutatók, például a piaci részesedés, a termelékenység és a kapacitáskihasználás alakulásában is megmutatkozott. |
|
(214) |
A fentiek alapján a Bizottság az eljárás e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazatot az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdése értelmében jelentős kár érte. |
5. OK-OKOZATI ÖSSZEFÜGGÉS
|
(215) |
Az alaprendelet 3. cikkének (6) bekezdésével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal okozott-e jelentős kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság emellett az alaprendelet 3. cikkének (7) bekezdésével összhangban azt is megvizsgálta, hogy ezzel egy időben más ismert tényezők okozhattak-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. A Bizottság gondoskodott arról, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatalon kívüli egyéb tényezők által esetlegesen okozott károkat ne a dömpingelt behozatalnak tulajdonítsa. Ezek a tényezők a következők: az egyéb harmadik országokból érkező behozatal, az uniós gyártók exportteljesítménye, a nyersanyag- és energiaárak emelkedése, valamint a felhasználás csökkenése. |
5.1. A dömpingelt behozatal hatásai
|
(216) |
A (172) preambulumbekezdésben foglaltak szerint az érintett termék Kínából érkező behozatalának volumene 25 %-kal emelkedett, ami a figyelembe vett időszak alatt az Unióba irányuló kínai behozatal piaci részesedésének 6–14 százalékpontos növekedését eredményezte. Ugyanebben az időszakban – amint azt a 4.4.2.2. szakasz ismerteti – az uniós gazdasági ágazat nem tudott versenyezni a kínai exportáló gyártókkal, és értékesítési volumene 23 %-kal, piaci részesedése pedig 3–14 százalékponttal csökkent. Mindez egy olyan környezetben történt, amikor az uniós felhasználás 2023-tól kezdődően jelentős mértékben szűkült, és a figyelembe vett időszak alatt 12 %-kal esett vissza. |
|
(217) |
Amint azt a (179) preambulumbekezdés ismerteti, a kínai behozatal a vizsgálati időszakban jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, és árai az uniós gazdasági ágazat árai alatt maradtak még akkor is, amikor 2023-tól kezdődően az uniós gazdasági ágazat az alacsony árú kínai behozatal uniós piacon való fokozott jelenléte miatt a termelési költségek kismértékű csökkenését meghaladó mértékben csökkentette árait. A kínai behozatal így 2023-ban és a vizsgálati időszakban erőteljes árlenyomást eredményezett, aminek következtében az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban súlyosan veszteségesen működött. |
|
(218) |
A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy az uniós áraknak jelentős mértékben alákínáló és az azokat erőteljesen leszorító árakon Kínából érkező, dömpingelt behozatal számottevő növekedése jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak. |
5.2. Egyéb tényezők hatásai
5.2.1. A harmadik országokból érkező behozatal
|
(219) |
Az egyéb harmadik országokból érkező kolin-klorid behozatali volumenének megállapításához a Bizottság ugyanazt a módszert alkalmazta, mint a Kínából érkező behozatal esetében. Ezt a módszert a (171) preambulumbekezdés fejti ki. A Bizottság így az egyéb harmadik országok tekintetében a vonatkozó vámtarifaszámok alá tartozó teljes kolin-klorid-behozatalon belüli kínai részesedést a 2923 10 00 90 TARIC-kód alá tartozó behozatalon belüli részesedése alapján állapította meg, tekintettel arra, hogy ez a TARIC-kód csak a kolin-kloridot foglalja magában. (87) |
|
(220) |
A Bizottság az egyéb országokból érkező behozatal tekintetében – szintén a Kínára vonatkozóan alkalmazott módszertannal összhangban (lásd az 5. táblázatot) – az importárakat a 2923 10 00 90 TARIC-kód alá tartozó kolin-klorid importárai alapján határozta meg. |
|
(221) |
Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal volumene és árai a következőképpen alakultak a figyelembe vett időszakban: 12. táblázat A harmadik országokból érkező behozatal
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(222) |
A panaszban szereplő információk szerint a kolin-kloridot az Unió és Kína mellett még az Amerikai Egyesült Államokban, Indiában és Mexikóban gyártják. |
|
(223) |
A figyelembe vett időszakban Kínán kívül India volt az egyetlen olyan ország, amely folyamatosan több mint 2 %-os piaci tudhatott magáénak. A vizsgálati időszakban 2,3–2,9 %-os piaci részesedést ért el. E behozatal árai azonban jelentősen magasabbak voltak a Kínából és az uniós gazdasági ágazatból érkező behozatal árainál. |
|
(224) |
Az egyéb harmadik országokból érkező behozatal főként az Amerikai Egyesült Államokból és Vietnámból származott. Ennek összesített piaci részesedése 3–4 % körül ingadozott, kivéve a 2022. évet, amikor az erős uniós kereslet és a Kínából érkező behozatal átmeneti visszaesése miatt az Amerikai Egyesült Államokból érkező behozatal megugrott. |
5.2.2. Az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye
|
(225) |
Az uniós gazdasági ágazat exportvolumene a figyelembe vett időszak alatt a következőképpen alakult: 13. táblázat Exportértékesítés
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
(226) |
Az export átlagos értékesítési árai hasonló tendenciát követtek, mint a belföldi értékesítések, de 2023-tól kezdődően az értékesítési árak csökkenése kevésbé volt markáns, mint az uniós gazdasági ágazat hazai piacain megfigyelt visszaesés. Ennek következtében az uniós gazdasági ágazat exportértékesítési volumene –amely a figyelembe vett időszakban a teljes termelési volumen [32–47 %]-át tette ki, 2023-tól kezdődően még nagyobb mértékben csökkent, mint az uniós piacon értékesített volumen (37 %-kal, szemben a 23 %-kal). A panaszban szereplő információk szerint az uniós gazdasági ágazatra az exportpiacain megjelenő alacsony árú kínai behozatal által támasztott verseny is kedvezőtlen hatással volt. Ez azt mutatja, hogy a kínai behozatal miatti nehéz piaci helyzetben az uniós gazdasági ágazat arra összpontosított, hogy a lehető legnagyobb mértékben megőrizze piaci részesedését a méretét tekintve legfontosabb piacon, vagyis az uniós piacon. |
|
(227) |
A Bizottság ezért ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az uniós gazdasági ágazat exportteljesítménye hozzájárulhatott a megállapított kárhoz, tekintettel arra, hogy a kieső volumenek jelentősek voltak. Ez azonban nem gyengítette az érintett országból származó dömpingelt behozatal és a megállapított jelentős kár közötti valódi és jelentős ok-okozati összefüggést. |
5.2.3. A nyersanyagköltségek és energiaárak növekedése
|
(228) |
2022-ben az energiaárak jelentősen megugrottak (88) a geopolitikai instabilitás miatti beálló nemzetközi zavarok nyomán: a 2021. évi szinthez képest 35 %-os növekedést mutattak. Hasonlóképpen, az inflációs ráta 2022-ben és 2023-ban megugrott (89), ami a nyersanyagárak emelkedéséhez vezetett. Ez az általános áremelkedés közvetlenül befolyásolta az uniós gyártók termelési költségeit, és 2022-ben 33 %-os növekedést jelentett az előző évi költségekhez képest. Az uniós gazdasági ágazat azonban a nyersanyag- és energiaárak szóban forgó emelkedése által okozott jelentős költségnövekedést képes volt áthárítani úgy, hogy ugyanebben az évben 39 %-kal növelte a vevők felé felszámított eladási árat, és egészséges nyereséget könyvelt el. Ezt követően 2023-ban és a vizsgálati időszak alatt a kolin-klorid vonatkozásában az energiaárak és előállítási költségek a figyelembe vett időszak kezdetén megfigyelthez hasonló szintre tértek vissza. |
|
(229) |
A Bizottság ezért ideiglenesen arra a következtetésre jutott, hogy az uniós energia- és nyersanyagárak megemelkedése által okozott megnövekedett termelési költségek nem járultak hozzá a megállapított jelentős kárhoz. |
5.2.4. A felhasználás csökkenése
|
(230) |
A figyelembe vett időszak során a fogyasztás 12 %-kal csökkent. A Bizottság elemezte, hogy a felhasználás e visszaesése okozott-e kárt az uniós gazdasági ágazatnak. |
|
(231) |
A felhasználás figyelembe vett időszak alatti alakulását alaposan megvizsgálva a Bizottság megállapította, hogy a felhasználás visszaesése 2023-ban következett be, amely évben az uniós gazdasági ágazat még mindig 6–7 %-os nyereséggel működött. Az uniós gazdasági ágazat pénzügyi mutatói a vizsgálati időszakban fordultak negatívba, amikor a felhasználás kismértékben nőtt. Ugyanakkor a Kínából érkező behozatal – amely már 2023-ban is erőteljesen nőtt – a vizsgálati időszakban további 13 %-kal bővült. Ennek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a felhasználás visszaesése hozzájárulhatott ugyan a megállapított kárhoz, de nem gyengítette a dömpingelt behozatal és a kár közötti ok-okozati összefüggést. |
5.2.5. Egyéb tényezők
|
(232) |
A vizsgálat e szakaszában a Bizottság nem azonosított más olyan releváns tényezőket, amelyek hozzájárultak volna az uniós gazdasági ágazatot ért kár megállapításához, illetve ilyenekről nem szerzett tudomást. |
5.3. Az ok-okozati összefüggésre vonatkozó következtetés
|
(233) |
A fenti elemzés azt mutatja, hogy 2023-tól kezdődően jelentősen megnőtt a Kínából származó behozatal volumene. E dömpingelt kínai behozatal alacsony árai rövid időn belül a piaci részesedés jelentős és folyamatos csökkenését eredményezték, annak ellenére, hogy az uniós gazdasági ágazat fenntarthatatlan szintre csökkentette értékesítési árait. Ez pedig az uniós gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének súlyos romlásához vezetett, így az uniós gazdasági ágazat a vizsgálati időszakban jelentősen veszteségessé vált. A Bizottság tehát valódi és jelentős ok-okozati összefüggést állapított meg a Kínából érkező dömpingelt behozatal és az uniós gazdasági ágazat által elszenvedett kár között. |
|
(234) |
A Bizottság megkülönböztette és elválasztotta egymástól az uniós gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló összes ismert tényező hatásait és a dömpingelt behozatal káros hatásait. Ezeknek a tényezőknek azonban nem volt hatásuk az uniós gazdasági ágazatban tapasztalt negatív fejleményekre, vagy ha mégis, azok korlátozott hatások voltak. |
|
(235) |
A fentiek alapján a Bizottság a vizsgálat e szakaszában arra a következtetésre jutott, hogy az érintett országból érkező dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak, és az egyéb tényezők – akár külön-külön, akár együttesen vizsgálva – nem gyengítették a jelentős kár és a dömpingelt behozatal közötti ok-okozati összefüggést. A kár többek között a termelés, az értékesítés, a piaci részesedés és a jövedelmezőség csökkenéséből áll össze. |
6. AZ INTÉZKEDÉSEK SZINTJE
|
(236) |
Az intézkedések szintjének meghatározásához a Bizottság megvizsgálta, hogy a dömpingkülönbözetnél alacsonyabb vám elegendő-e a dömpingelt behozatal által az uniós gazdasági ágazatnak okozott kár megszüntetéséhez. |
6.1. Kárkülönbözet
|
(237) |
A kár megszűnne, ha az uniós gazdasági ágazat az alaprendelet 7. cikkének (2c) és (2d) bekezdése értelmében képes lenne egy meghatározott irányáron értékesíteni, és ezáltal elérne egy meghatározott nyereségcélt. |
|
(238) |
Az alaprendelet 7. cikkének (2c) bekezdésével összhangban a Bizottság a nyereségcél megállapítása során figyelembe vette: a vizsgált országból érkező behozatal megnövekedése előtti jövedelmezőséget, a költségek, a beruházások, a kutatás és fejlesztés, valamint az innováció teljes költségének fedezéséhez szükséges jövedelmezőséget, valamint azt a jövedelmezőséget, amelyre rendes versenyfeltételek között számítani lehet. Ez a haszonkulcs nem lehet 6 %-nál kisebb. |
|
(239) |
Első lépésként a Bizottság megállapította azt az alapnyereséget, amely rendes versenyfeltételek mellett fedezi a teljes költséget. Mivel az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét befolyásolta az alacsony árú behozatalnak a 2023-as évben és a vizsgálati időszakban bekövetkezett meredek növekedése, a Bizottság helyénvalónak ítélte, hogy az előző két évben elért átlagos nyereséget tekintse alapnyereségnek, mely időszakban a behozatal még nem volt olyan mértékű, hogy lenyomta volna az uniós gazdasági ágazat jövedelmezőségét. A két panaszos nyereségének súlyozott átlaga 2021-ben és 2022-ben 7,3 % volt. |
|
(240) |
A panaszosok egyike szolgált bizonyítékokkal arra, hogy a figyelembe vett időszakban a beruházások, a kutatás-fejlesztés (K+F) és az innováció szintje normál versenyfeltételek mellett magasabb lett volna. A Bizottság ezeket az információkat az uniós gazdasági ágazat beruházási tervei és elhalasztott projektjei alapján ellenőrizte. A Bizottság e vállalat állításait megalapozottnak találta. Annak érdekében, hogy ezt figyelembe vegye a nyereségcélban, a Bizottság kiszámította beruházásokra, kutatás-fejlesztésre és innovációra fordított költségeknek a rendes versenyfeltételek mellett felmerülő, az uniós gazdasági ágazat által megadott és a Bizottság által ellenőrzött összege, illetőleg a figyelembe vett időszakban ténylegesen viselt összege közötti különbséget. Ez a különbség a forgalom százalékában kifejezve az érintett vállalat esetében 0,1 % volt, melyet a Bizottság hozzáadott a (239) preambulumbekezdésben említett 7,3 %-os alapnyereséghez, így a nyereségcél 7,3–7,4 %-ra adódott. |
|
(241) |
Ez alapján a kárt nem okozó súlyozott ár a tonnánként [1 048–1 307] EUR tartományba esett, ami a fent említett 7,3–7,4 %-os haszonkulcsnak a két panaszos vizsgálati időszak alatti előállítási költségeire történő alkalmazásából adódik. |
|
(242) |
Végezetül a Bizottság az alaprendelet 7. cikkének (2d) bekezdésével összhangban megvizsgálta azokat a jövőbeni költségeket, amelyek az intézkedéseknek a 11. cikk (2) bekezdése szerinti alkalmazási időszakában jelentkeznek, és amelyeket az uniós gazdasági ágazatnak viselnie kell az alaprendelet Ia. mellékletében felsorolt ILO-egyezményekből fakadóan, valamint azon többoldalú környezetvédelmi megállapodásokból és az azokhoz fűzött jegyzőkönyvekből fakadóan, amelyeknek az Unió részes fele. A helyszíni ellenőrzések során megvizsgált rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Bizottság az egyik érintett vállalat esetében [3,5–4,5] EUR/tonna többletköltséget állapított meg. Ezt a különbözetet a Bizottság hozzáadta a (241) preambulumbekezdésben említett kárt nem okozó árhoz. |
|
(243) |
Ennek alapján a Bizottság az uniós gazdasági ágazat hasonló termékének kárt nem okozó árát 1 191–1 316 EUR/tonna összegben számította ki úgy, hogy a fent említett nyereségcélt (lásd a (240) preambulumbekezdést) a két panaszos vizsgálati időszak alatti előállítási költségeire alkalmazta, majd típusonkénti bontásban hozzáadta a 1 191. cikk (2d) bekezdése szerinti kiigazításokat. |
|
(244) |
A Bizottság ezt követően úgy határozta meg a kárkülönbözetet, hogy az érintett országban működő, a mintában szereplő együttműködő exportáló gyártók által alkalmazott importárnak az alákínálás-számítás céljából meghatározott súlyozott átlagos értékét összehasonlította a két panaszos által az uniós piacon a vizsgálati időszakban értékesített hasonló termék súlyozott átlagos kárt nem okozó árával. Az ezen összehasonlítás során megállapított esetleges különbséget a Bizottság kifejezte a behozatalok CIF-alapon számított súlyozott átlagos értékének százalékában. |
|
(245) |
A kár megszüntetéséhez szükséges mérték az „egyéb együttműködő vállalatok” és a „[az érintett ország]-ból származó minden egyéb behozatal” esetében ugyanúgy került meghatározásra, mint az előzőekben említett vállalatokhoz tartozó dömpingkülönbözet és behozatalt (lásd a (154)–(156) preambulumbekezdést).
|
7. UNIÓS ÉRDEK
|
(246) |
Miután az alaprendelet 7. cikke (2) bekezdésének alkalmazása mellett döntött, a Bizottság az alaprendelet 21. cikkével összhangban megvizsgálta, hogy a kárt okozó dömping megállapítása ellenére egyértelműen kijelenthető-e, hogy a jelen ügyben az intézkedések elfogadása nem szolgálja az Unió érdekét. |
|
(247) |
Az uniós érdek meghatározása az összes érintett érdek értékelésén alapult, beleértve az uniós gazdasági ágazat, az importőrök és a felhasználók érdekét is. |
7.1. Az uniós gazdasági ágazat érdeke
|
(248) |
A két panaszos teljes mértékben együttműködött a vizsgálatban, míg a harmadik gyártó, az Algry Quimica annyiban működött együtt, hogy adatokat szolgáltatott a makrokérdőívre adott válaszokhoz. Mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy támogatják az intézkedések bevezetését. |
|
(249) |
A vizsgálat kimutatta, hogy az uniós gazdasági ágazatot jelentős kár éri az érintett országból érkező dömpingelt behozatal miatt. Ez a behozatal jelentősen lenyomta az árakat, és arra kényszerítette az uniós gazdasági ágazatot, hogy a költségeknél alacsonyabb árakon értékesítsen. Az uniós gazdasági ágazat ezért jelentős veszteségeket szenvedett el a vizsgálati időszakban. Ezenfelül a kínai behozatal jelentősen alákínált az uniós gazdasági ágazat árainak, és e behozatal volumennövekedése jelentős csökkenést okozott az uniós gazdasági ágazat értékesítési volumenében és piaci részesedésében. |
|
(250) |
Az intézkedések bevezetése magasabb importárakat eredményez, és helyreállítja az egyenlő versenyfeltételeket az uniós piacon. Így az intézkedések várhatóan megállítják az alacsony árú kínai behozatal növekedését. Ez pedig lehetővé tenné az uniós gazdasági ágazat számára, hogy visszaszerezze piaci részesedését és ezáltal értékesítési volumenét, és fenntartható szintre visszaállítsa értékesítési árait, ezáltal pedig megvalósítsa a szükséges tervezett beruházásokat. Intézkedések nélkül az uniós gazdasági ágazat veszteségei növekedni fognak, mivel a kínai behozatal jelenlegi volumene és árai súlyos károkat okoznak az uniós gazdasági ágazatnak. A szükséges beruházások így már nem valósíthatók meg. Következésképpen felgyorsul az uniós gazdasági ágazat csökkenő értékesítési volumenének és növekvő költségeinek spirálja. Ezért az uniós gazdasági ágazat életképessége forog kockán, amelynek jövedelmezősége már a vizsgálati időszak alatt is fenntarthatatlan szintet ért el. |
|
(251) |
Ezért a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Kínával szembeni intézkedések bevezetése az uniós gazdasági ágazat érdekében állna. |
7.2. A független importőrök érdeke
|
(252) |
Az élelmiszer-minőségű kolin-klorid szegmensében működő két független importőr, a Van Eeghen és a Kirsch Pharma GmbH válaszolt a kérdőívre. Jelezték, hogy ellenzik az intézkedések bevezetését. Az általuk szolgáltatott adatoknak – nevezetesen a kolin-kloridra vonatkozó és az általában vett bejelentett árbevételnek és nyereségességnek, valamint kolin-klorid-beszerzések (alacsony) volumenének – elemzése azonban nem utalt arra, hogy az intézkedések bevezetése bármelyiküket is jelentősen érintené. |
|
(253) |
A független importőrök által szolgáltatott további információk hiányában és a fentiek figyelembevételével a Bizottság ideiglenesen megállapítja, hogy a dömpingellenes intézkedések valószínűleg nem befolyásolnák komolyabb mértékben a független importőrök helyzetét. |
7.3. A felhasználók, fogyasztók vagy beszállítók érdeke
|
(254) |
A kolin-klorid uniós piacán megvalósuló egyenlő versenyfeltételek biztosítását célzó intézkedések bevezetését egy felhasználó támogatta. |
|
(255) |
Az egyenlő versenyfeltételek helyreállítását célzó intézkedések bevezetése biztosítani fogja a kolin-klorid stabil ellátási láncát az uniós piacon, az uniós felhasználók javát szolgálva. |
|
(256) |
A felhasználók által szolgáltatott további információk hiányában és a fentiek figyelembevételével a Bizottság ideiglenesen megállapította, hogy a dömpingellenes intézkedések valószínűleg nem befolyásolnák komolyabb mértékben a felhasználók helyzetét. |
7.4. Az uniós érdekre vonatkozó következtetés
|
(257) |
A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy nem állnak fenn olyan kényszerítő okok, amelyek alapján a kolin-klorid érintett országból érkező behozatalára vonatkozó intézkedések bevezetése a vizsgálat e szakaszában nem szolgálja az Unió érdekét. |
8. IDEIGLENES DÖMPINGELLENES INTÉZKEDÉSEK
|
(258) |
A Bizottságnak a dömpinggel, a kárral, az ok-okozati összefüggéssel, az intézkedések szintjével és az uniós érdekkel kapcsolatos következtetései alapján helyénvaló ideiglenes intézkedéseket bevezetni annak megakadályozása érdekében, hogy a dömpingelt behozatal további kárt okozzon az uniós gazdasági ágazatnak. |
|
(259) |
Az érintett országból kolin-klorid behozatalát illetően ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell bevezetni az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésében foglalt alacsonyabb vám szabályának megfelelően. A Bizottság a (245) preambulumbekezdésben összehasonlította a kárkülönbözeteket és a dömpingkülönbözeteket. A vám összegét a Bizottság a dömping- és a kárkülönbözet közül a kisebbik szintjén rögzítette. |
|
(260) |
A fentiek alapján az ideiglenes dömpingellenes vám vámtételei a vámfizetés nélküli, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve a következők:
|
|
(261) |
Az e rendeletben egyes meghatározott vállalatok számára megállapított egyedi dömpingellenes vámtételek a vizsgálat ténymegállapításain alapulnak. Ezért a jelen vizsgálat során e vállalatok tekintetében megállapított helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek kizárólag az érintett országokból származó és a megnevezett jogalanyok által előállított érintett termék behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten meg nem nevezett vállalatok – ideértve a kifejezetten megnevezett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatokat is – által előállított érintett termék behozatalára „[az érintett ország]-ból származó minden egyéb behozatal” esetében alkalmazandó vámtételt kell alkalmazni. E behozatal esetében az egyedi dömpingellenes vámtételek nem alkalmazhatók. |
|
(262) |
A vámtételek közötti különbségből adódó, az intézkedések kijátszásával kapcsolatos kockázat lehető legkisebbre csökkentése érdekében különleges intézkedésekkel szükséges biztosítani az egyedi dömpingellenes vámok alkalmazását. Egyedi dömpingellenes vámok csak akkor alkalmazandók, ha érvényes kereskedelmi számlát mutatnak be a tagállamok vámhatóságai felé. A számlának meg kell felelnie az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott követelményeknek. Az ilyen számla bemutatásáig a behozatalra „[az érintett ország]-ból származó minden egyéb behozatal” esetében alkalmazandó dömpingellenes vám vonatkozik. |
|
(263) |
Bár a számla bemutatása szükséges ahhoz, hogy a tagállamok vámhatóságai az egyedi dömpingellenes vámtételeket alkalmazhassák a behozatalra, a vámhatóságoknak nem kizárólag a számlát kell figyelembe venniük. A tagállamok vámhatóságai minden más esethez hasonlóan – az árunyilatkozatban foglalt adatok helytállóságának ellenőrzése céljából, valamint annak biztosítása érdekében, hogy az adott vámtétel alkalmazása vámjogi szempontból indokolt legyen – akkor is kötelesek elvégezni a szokásos ellenőrzéseket és akkor is jogosultak további dokumentumokat (fuvarokmányokat stb.) kérni, ha a bemutatott számla teljesíti az e rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében meghatározott összes követelményt. |
|
(264) |
Amennyiben az érintett dömpingellenes intézkedések bevezetését követően az alacsonyabb egyéni vámtételekben részesülő vállalatok kivitelének mennyisége jelentősen megnő (az adott esettől függően százalékos arányt is meg lehet adni, de ez nem javasolt), ez a mennyiségi növekedés önmagában is az alaprendelet 13. cikkének (1) bekezdése szerinti, a kereskedelem szerkezetében az intézkedések bevezetése nyomán bekövetkezett változásnak tekinthető. Ilyenkor – a feltételek teljesülése esetén – kijátszásellenes vizsgálat indítható. Ez a vizsgálat többek között irányulhat annak megállapítására, hogy szükség van-e az egyedi vámtétel(ek) eltörlésére és ebből következően országos hatályú vám kivetésére. |
9. NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL
|
(265) |
A (3) preambulumbekezdésben említett módon a Bizottság nyilvántartásbavételi kötelezettséget vezetett be az érintett termék behozatalaira. A nyilvántartásba vételnek az volt a célja, hogy az alaprendelet 10. cikkének (4) bekezdésével összhangban a vámok visszaható hatállyal beszedhetők legyenek. |
|
(266) |
Az eljárás ideiglenes szakaszában megfogalmazott ténymegállapítások tükrében a behozatalok nyilvántartásba vételét meg kell szüntetni. |
|
(267) |
Az eljárás e szakaszában nem született döntés a dömpingellenes intézkedések esetleges visszamenőleges hatályú alkalmazásáról. |
10. TÁJÉKOZTATÁS AZ ELJÁRÁS IDEIGLENES SZAKASZÁBAN
|
(268) |
A Bizottság az alaprendelet 19a. cikkével összhangban tájékoztatta az érdekelt feleket az ideiglenes vámok tervezett kivetéséről. A Bizottság ezt a tájékoztatást a Kereskedelmi Főigazgatóság internetes honlapján keresztül a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé tette. Az érdekelt felek három munkanapot kaptak arra, hogy a kifejezetten nekik megküldött számítások helytállóságával kapcsolatban észrevételeket tegyenek. |
|
(269) |
Számos észrevétel érkezett. A beérkezett észrevételek azonban nem a számítások pontosságára, hanem a Bizottság által a dömping- és kárkülönbözetek meghatározásához használt módszerekre vonatkoztak. Ezért az említett észrevételeket a Bizottság az ideiglenes intézkedések közzétételét követően fogja megvizsgálni az összes többi beadvánnyal együtt. |
11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
|
(270) |
A megfelelő ügyintézés érdekében a Bizottság fel fogja kérni az érdekelt feleket, hogy egy meghatározott határidőig tegyenek írásbeli észrevételeket, és/vagy kérjék a Bizottság és/vagy a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat. |
|
(271) |
Az ideiglenes vámok kivetésével kapcsolatos ténymegállapítások ideiglenesek, és a vizsgálat végleges szakaszában módosíthatók, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
(1) A Bizottság ideiglenes dömpingellenes vámot vet ki a Kínai Népköztársaságból származó következő termék behozatalára: a jelenleg az ex 2923 10 00 , ex 2309 90 31 , ex 2309 90 96 és ex 3824 99 96 KN-kódok (TARIC-kiegészítő kódok: az e rendelet (2) bekezdésében és mellékletében felsoroltak) alá tartozó, minden formában és tisztaságban, vivőanyagon is legalább 30 tömegszázalékos kolin-klorid tartalommal rendelkező kolin-klorid, a 72556-74-2 CAS-számú kalcium-foszforil-kolin-klorid-tetrahidrát kivételével.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott, az alábbiakban felsorolt vállalatok által gyártott termékre vonatkozó, a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított nettó árra alkalmazandó ideiglenes dömpingellenes vámtételek a következők:
|
Vállalat |
Az ideiglenes dömpingellenes vám vámtétele (%) |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Shandong Aocter Feed Additives Co., Ltd, Liaocheng város, Shandong tartomány, Kína |
120,8 |
89RB |
|
Shandong FY Feed Technology Co., Ltd, Binzhou város, Shandong tartomány, Kína |
95,4 |
89RC |
|
Shandong Yinfeng Biological Technology Co., Ltd Zouping város, Shandong tartomány, Kína |
95,4 |
89RD |
|
Az I. mellékletben felsorolt egyéb együttműködő vállalatok |
99,8 |
Lásd a mellékletet |
|
A Kínai Népköztársaságból származó minden más behozatal |
120,8 |
89YY |
(3) A (2) bekezdésben megnevezett vállalatok számára meghatározott egyedi vámtételek alkalmazásának feltétele, hogy a tagállamok vámhatóságainak olyan érvényes kereskedelmi számlát mutassanak be, amelyen szerepel a számlát kibocsátó vállalat név és beosztás szerint azonosított tisztségviselője által keltezett és aláírt következő nyilatkozat: „Alulírott igazolom, hogy az e számla tárgyát képező, az Európai Unióba történő kivitelre értékesített (mennyiség tonnában) kolin-klorid a(z) (vállalat neve és címe) (TARIC-kiegészítő kód) állította elő a Kínai Népköztársaságban. Kijelentem, hogy az e számlán szereplő adatok hiánytalanok és megfelelnek a valóságnak.” Az ilyen számla bemutatásáig az érintett országból származó minden más behozatalra vonatkozó vámot kell alkalmazni.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott termék Unión belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ideiglenes vám összegével megegyező vámbiztosíték nyújtása.
(5) Eltérő rendelkezés hiányában a vámokra vonatkozó hatályos rendelkezések alkalmazandók.
2. cikk
(1) Az érdekelt felek az e rendeletre vonatkozó írásbeli észrevételeiket az e rendelet hatálybalépésétől számított 15 naptári napon belül nyújthatják be a Bizottságnak.
(2) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a Bizottság előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be.
(3) Azok az érdekelt felek, amelyek kérni kívánják a kereskedelmi ügyekben eljáró meghallgató tisztviselő előtti meghallgatásukat, ilyen irányú kérésüket az e rendelet hatálybalépésétől számított 5 naptári napon belül nyújthatják be. A meghallgató tisztviselő megvizsgálhatja a határidőn túl benyújtott kérelmeket, és a kérelmek elfogadásáról az adott eset körülményeinek megfelelően határozhat.
3. cikk
(1) A vámhatóságok a behozataloknak az (EU) 2025/92 végrehajtási rendelet 1. cikkében elrendelt nyilvántartásba vételét megszüntetik.
(2) A legfeljebb 90 nappal e rendelet hatálybalépése előtt az Unió területére felhasználás céljából behozott termékek tekintetében gyűjtött adatokat az esetleges végleges intézkedések hatálybalépéséig vagy ezen eljárás megszüntetéséig meg kell őrizni.
4. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2025. június 27-én.
a Bizottság részéről
az elnök
Ursula VON DER LEYEN
(1) HL L 176., 2016.6.30., 21. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2016/1036/oj.
(2) HL C, C/2024/6602, 2024.10.31., ELI: http://data.europa.eu/eli/C/2024/6602/oj.
(3) A Bizottság (EU) 2025/92 végrehajtási rendelete (2025. január 20.) a Kínai Népköztársaságból származó kolin-klorid behozatalára vonatkozó nyilvántartásbavételi kötelezettség bevezetéséről (HL L, 2025/92, 2025.1.21., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/92/oj).
(4) Ebben az eljárásban a CFNA a következő exportáló gyártókat képviseli: Taian Havay Chemicals Co., Ltd, Liaoning Biochem Co., Ltd, Shandong Aocter Feed Additives Co., Ltd és Shandong FY Feed Technology Co., Ltd.
(5) t24.009637.
(6) https://tron.trade.ec.europa.eu/investigations/case-view?caseId=2756.
(7) A Bizottság (EU) 2024/1959 végrehajtási rendelete (2024. július 17.) a Kínai Népköztársaságból származó eritrit behozatalára vonatkozó ideiglenes dömpingellenes vám kivetéséről (HL L, 2024/1959, 2024.7.19., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2024/1959/oj; a Bizottság (EU) 2023/2180 végrehajtási rendelete (2023. október 16.) a Kínai Népköztársaságból származó citromsav behozatalára vonatkozó, a Malajziában feladott, akár Malajziából származóként, akár nem ilyenként bejelentett citromsav behozatalára is kiterjesztett végleges dömpingellenes vám kivetéséről szóló (EU) 2021/607 végrehajtási rendeletnek az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1036 rendelete 11. cikkének (4) bekezdése szerinti, új exportőrre vonatkozó felülvizsgálatot követő módosításáról (HL L, 2023/2180, 2023.10.17., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/2180/oj; a Bizottság (EU) 2023/752 végrehajtási rendelete (2023. április 12.) a Kínai Népköztársaságból származó nátrium-glükonát behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L 100., 2023.4.13., 16. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2023/752/oj; a Bizottság (EU) 2021/441 végrehajtási rendelete (2021. március 11.) a Kínai Népköztársaságból származó szulfanilsav behozatalára vonatkozó végleges dömpingellenes vámnak az (EU) 2016/1036 európai parlamenti és tanácsi rendelet 11. cikkének (2) bekezdése szerinti hatályvesztési felülvizsgálatot követő kivetéséről (HL L85., 2021.3.12., 154. o., ELI: https://eur-lex.europa.eu/eli/reg_impl/2021/441.
(8) Az (EU) 2024/1959 végrehajtási rendelet, (161)–(162) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/2180 végrehajtási rendelet, (89)–(90) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/752 végrehajtási rendelet, (70) preambulumbekezdés.
(9) Az (EU) 2024/1959 végrehajtási rendelet, (103)–(113) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/2180 végrehajtási rendelet, (46)–(50) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/752 végrehajtási rendelet, (49) preambulumbekezdés.
(10) Az (EU) 2024/1959 végrehajtási rendelet, (114)–(122) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/2180 végrehajtási rendelet, (51)–(55) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/752 végrehajtási rendelet, (50)–(54) preambulumbekezdés. Amellett, hogy a megfelelő állami hatóságokat a kínai jogszabályok szerint megillető azon jog, hogy kinevezzék és eltávolítsák az állami tulajdonú vállalatok kulcspozíciókban lévő vezetőit, tekinthető úgy, hogy megfelelő tulajdonosi jogokat testesít meg, a KKP-nek az állami és a magántulajdonú vállalatokban egyaránt jelen lévő alapszervezetei révén az állam egy másik olyan fontos csatornával is rendelkezik, amelynek révén befolyásolhatja az üzleti döntéseket. A kínai társasági jog szerint minden vállalatnál KKP-szervezetet kell létrehozni (és ebben a KKP alapszabálya szerint legalább három KKP-tagnak lennie kell), amely számára az adott vállalatnak kell biztosítania a szükséges működési feltételeket. Ezt a követelményt a múltban láthatólag nem minden esetben tartották vagy tartatták be szigorúan. Legkésőbb 2016-tól azonban a KKP erőteljesebben, mintegy politikai alapelvként érvényesíti azt az igényét, hogy az állami tulajdonú vállalatokban ellenőrzése alatt tartsa az üzleti döntéseket. A beszámolók szerint emellett a KKP annak érdekében is nyomást gyakorol a magántulajdonú vállalatokra, hogy azok elsődlegesnek tekintsék a „patriotizmust”, és pártfegyelmet tanúsítsanak. Értesülések szerint 2017-ben a mintegy 1,86 millió magántulajdonú vállalat 70 %-ában működött pártalapszervezet, a vállalatok pedig egyre inkább arra kényszerültek, hogy a KKP szervezeteinek engedjék át a végső üzleti döntéshozatal jogát. Ezek a szabályok a kínai gazdaság teljes egészében, minden ágazatra kiterjedően érvényesülnek, így a felülvizsgálat tárgyát képező termék gyártói és inputjaik beszállítói esetében is.
(11) Az (EU) 2024/1959 végrehajtási rendelet, (123)–(133) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/2180 végrehajtási rendelet, (56)–(65) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/752 végrehajtási rendelet, (55)–(63) preambulumbekezdés.
(12) Az (EU) 2024/1959 végrehajtási rendelet, (134)–(138) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/2180 végrehajtási rendelet, (66)–(69) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/752 végrehajtási rendelet, (64) preambulumbekezdés.
(13) Az (EU) 2024/1959 végrehajtási rendelet, (139)–(142) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/2180 végrehajtási rendelet, (71)–(72) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/752 végrehajtási rendelet, (65) preambulumbekezdés.
(14) Az (EU) 2024/1959 végrehajtási rendelet, (143)–(152) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/2180 végrehajtási rendelet, (72)–(81) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/752 végrehajtási rendelet, (66) preambulumbekezdés.
(15) Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2024. április 10., SWD(2024) 91 final, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/detail?ref=SWD(2024)91&lang=en, beleértve a dokumentum előző változatát: Bizottsági szolgálati munkadokumentum piacvédelmi vizsgálatokhoz a Kínai Népköztársaság gazdaságának jelentős torzulásairól, 2017. december 20., SWD(2017) 483 final/2, elérhető a következő internetcímen: https://ec.europa.eu/transparency/documents-register/detail?ref=SWD(2017)483&lang=hu.
(16) Lásd a panasz 13. oldalát (nyilvános változat).
(17) Lásd a panasz 13–15. oldalát (nyilvános változat).
(18) Lásd a panasz 15. oldalát (nyilvános változat).
(19) Lásd a panasz 15–18. oldalát (nyilvános változat).
(20) Lásd a panasz 18–23. oldalát (nyilvános változat).
(21) Lásd a panasz 23–25. oldalát (nyilvános változat).
(22) Lásd a következő internetcímen: http://www.aocter.net/about/495351.html (hozzáférés: 2025. április 16.).
(23) Lásd a következő internetcímen: https://www.goldenhighway.com/shengchanjidi-guonei.html (hozzáférés: 2025. április 17.).
(24) Lásd a következő internetcímen: https://www.yinfengbio.cn/ (hozzáférés: 2025. április 15.).
(25) Lásd a következő internetcímen: https://www.sinochem.com/sinochem/guwm/qygk/jj/A031002001001Gone1.html (hozzáférés: 2025. április 15.).
(26) Lásd a következő internetcímen: http://spc.sinopec.com/spc/en/pro_service/main_pro/Chemical_pro/ (hozzáférés: 2025. április 16.).
(27) Lásd a következő internetcímen: https://www.kytl.com/#page6 (hozzáférés: 2025. április 15.).
(28) Lásd a következő internetcímen: https://www.kczg.org.cn/org/orgdetail?id=276602 (hozzáférés: 2025. április 16.).
(29) Lásd a következő internetcímen: http://www.sinochemhx.com/shxschina/ywgl/zycp/A074003001Gone1.html (hozzáférés: 2025. április 16.).
(30) Lásd a következő internetcímen: http://ypc.sinopec.com/ypc/pro_service/pro_presentation/borm/ (hozzáférés: 2025. április 16.).
(31) Lásd a következő internetcímen: http://wap.sasac.gov.cn/n2588045/n27271785/n27271792/c14159097/content.html (hozzáférés: 2025. április 16.).
(32) Lásd a következő internetcímen: https://www.hl-hengsheng.com/Product/2.html (hozzáférés: 2025. április 16.).
(33) Lásd: Shandong Hualu Hengsheng Co. Ltd 2024. évi éves jelentés, 60. oldal, elérhető a következő internetcímen: http://file.finance.sina.com.cn/211.154.219.97:9494/MRGG/CNSESH_STOCK/2025/2025-3/2025-03-29/10821388.PDF (hozzáférés: 2025. április 16.).
(34) Lásd a következő internetcímen: http://www.newsijie.com/chanye/huagong/jujiao/2019/0625/11248363.html (hozzáférés: 2025. április 16.).
(35) Lásd a KKP alapszabályának 33. cikkét, a kínai társasági törvény 19. cikkét. Lásd még a jelentés 3. fejezetét, 47–50. o.
(36) Lásd a CPCIF alapszabályának 3. cikkét, elérhető a következő internetcímen: http://www.cpcif.org.cn/detail/40288043661e27fb01661e386a3f0001?e=1 (hozzáférés: 2025. április 17.).
(37) Ugyanott.
(38) Lásd a CPCIF alapszabályának 36. cikkét, elérhető a következő internetcímen: http://www.cpcif.org.cn/detail/40288043661e27fb01661e386a3f0001?e=1 (hozzáférés: 2025. április 17.).
(39) Lásd a következő internetcímen: http://www.cpcif.org.cn/list/40288043661dc14701661ddbe0980010 (hozzáférés: 2025. április 17.).
(40) Lásd a következő internetcímen: http://www.chinafeed.org.cn/hyzq/ (hozzáférés: 2025. április 16.).
(41) Lásd a következő internetcímen: http://www.chinafeed.org.cn/hyzq/hytl/201912/P020191224420392181435.pdf (hozzáférés: 2025. április 16.).
(42) Lásd a következő internetcímen: https://www.chemball.cn/factory/uza7zr/detail.html (hozzáférés: 2025. április 16.).
(43) Lásd a gazdasági és társadalmi fejlődésről és a 2035-ös kilátásokról szóló tizennegyedik ötéves terv III.8.3. szakaszát, amely megtekinthető a következő internetcímen: https://www.gov.cn/xinwen/2021-03/13/content_5592681.htm (hozzáférés: 2025. április 17.).
(44) Lásd a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2022-04/08/content_5683972.htm#msdynttrid=WRmyf07ph0z74SHmXoOLKjRWl09BdZ4lGdYp9fiI9xU (hozzáférés: 2025. április 17.).
(45) Uo., I.3. szakasz.
(46) Uo., III.4. szakasz.
(47) Lásd a II.2.4. szakaszt, elérhető a következő internetcímen: https://huanbao.bjx.com.cn/news/20211201/1191133.shtml (hozzáférés: 2025. április 17.).
(48) Lásd a következő internetcímen: http://xm.shandong.gov.cn/art/2024/1/4/art_105151_10332205.html?xxgkhide=1 (hozzáférés: 2025. április 17.).
(49) Uo., 3. cikk.
(50) Lásd a következő internetcímen: http://commerce.shandong.gov.cn/art/2022/8/15/art_21475_10306981.html (hozzáférés: 2025. április 17.).
(51) Lásd a következő internetcímen: http://www.sdskjzx.org.cn/show-2333.html (hozzáférés: 2025. április 17.).
(52) Lásd a következő internetcímen: https://www.sinochem.com/sinochem/guwm/zlzz/ds/A031002002002Gone1.html (hozzáférés: 2025. április 17.).
(53) Lásd a következő internetcímen: https://www.sinochem.com/sinochem/dzyjj/dj11/A031007001Gone1.html (hozzáférés: 2025. április 17.).
(54) Lásd a következő internetcímen: http://www.sinopecgroup.com/group/gsglc/index.shtml (hozzáférés: 2025. április 17.).
(55) Lásd a következő internetcímen: http://www.sinopecgroup.com/group/000/000/041/41878.shtml (hozzáférés: 2025. április 17.).
(56) A jelentés, III. rész, 16. fejezet.
(57) Ugyanott, 16.3. szakasz.
(58) Lásd a IV.1.3. szakaszt, elérhető a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2021-12/29/content_5665166.htm (hozzáférés: 2024. december 6.).
(59) Lásd a következő internetcímen: https://www.goldenhighway.com/id49442987.html (hozzáférés: 2025. április 17.).
(60) Lásd a következő internetcímen: http://www.scio.gov.cn/xwfb/dfxwfb/gssfbh/sd_13840/202504/t20250414_890548.html (hozzáférés: 2025. április 17.).
(61) Lásd a következő internetcímen: https://shandong.chinatax.gov.cn/art/2023/8/21/art_23_809595.html (hozzáférés: 2025. április 18.).
(62) Lásd a következő internetcímen: https://cpnn.com.cn/news/dfny/202502/t20250218_1773301.html (hozzáférés: 2025. április 17.).
(63) Ugyanott.
(64) Lásd a következő internetcímen: https://www.hl-hengsheng.com/zcxx_dt/378.html (hozzáférés: 2025. április 17.).
(65) Az (EU) 2024/1959 végrehajtási rendelet, (153)–(157) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/2180 végrehajtási rendelet, (82)–(84) preambulumbekezdés; az (EU) 2023/752 végrehajtási rendelet, (67) preambulumbekezdés.
(66) Lásd a VIII.16. szakaszt, elérhető a következő internetcímen: https://www.gov.cn/zhengce/zhengceku/2022-04/08/content_5683972.htm#msdynttrid=WRmyf07ph0z74SHmXoOLKjRWl09BdZ4lGdYp9fiI9xU (hozzáférés: 2025. április 18.).
(67) A jelentés I. része.
(68) A jelentés II. része.
(69) Lásd a rendelet (8)–(22) preambulumbekezdését.
(70) Lásd a rendelet (14)–(17) és (24)–(30) preambulumbekezdését.
(71) Lásd a rendelet (33) preambulumbekezdését.
(72) World Bank Open Data – Upper Middle Income (A Világbank nyílt hozzáférésű adatai – közepes jövedelmű országok, felső sáv), https://data.worldbank.org/income-level/upper-middle-income.
(73) https://rshiny.ilo.org/dataexplorer40/?lang=en&id=BRA_A.
(74) https://www.globalpetrolprices.com/Brazil/.
(75) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/755 rendelete (2015. április 29.) az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról (HL L 123., 2015.5.19., 33. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/755/oj). Az alaprendelet 2. cikkének (7) bekezdése szerint az ezekben az országokban alkalmazott belföldi árak nem használhatók fel a rendes érték megállapításához.
(76) Ugyanott.
(77) https://rshiny.ilo.org/dataexplorer40/?lang=en&id=BRA_A.
(78) Lásd: a Bíróság 2024. március 7-i ítélete, AO Nevinnomysskiy Azot és AO Novomoskovskaya Aktsionernaya Kompania NAK »Azot« kontra Európai Bizottság, C-725/22, ECLI:EU:C:2024:217, 67. és 72. pont.
(79) A Bíróság 1990. március 14-i ítélete, Gestetner Holdings plc kontra az Európai Közösségek Tanácsa és Bizottsága, C-156/87, ECLI:EU:C:1990:116, 31. pont.
(80) A Bíróság 2022. szeptember 14-i ítélete, AO Nevinnomysskiy Azot és AO Novomoskovskaya Aktsionernaya Kompania NAK »Azot« kontra Európai Bizottság, T-865/19, ECLI:EU:C:2024:559, 99. pont.
(81) A Bíróság 2024. március 7-i ítélete, AO Nevinnomysskiy Azot és AO Novomoskovskaya Aktsionernaya Kompania NAK »Azot« kontra Európai Bizottság, C-725/22, ECLI:EU:C:2024:217, 66. pont.
(82) A Bíróság 2022. szeptember 14-i ítélete, AO Nevinnomysskiy Azot és AO Novomoskovskaya Aktsionernaya Kompania NAK »Azot« kontra Európai Bizottság, T-865/19, ECLI:EU:C:2024:559, 117. pont.
(83) CCCME és mások kontra Bizottság, C-478/21 P, 167–169. pont.
(84) Lásd a panasz 10. mellékletét (nyilvános változat).
(85) A részleteket a t25.005185. sz. aktához fűzött feljegyzés tartalmazza.
(86) Ugyanott.
(87) A részleteket a t25.005185. sz. aktához fűzött feljegyzés tartalmazza.
(88) Forrás: Nemzetközi Energia Ügynökség – https://www.iea.org/reports/electricity-2025/prices.
(89) Forrás: Európai Központi Bank –
https://www.ecb.europa.eu/stats/macroeconomic_and_sectoral/hicp/html/index.en.html.
MELLÉKLET
A mintában nem szereplő kínai együttműködő exportáló gyártók
|
Név |
TARIC-kiegészítő kód |
|
Liaoning Biochem Co., Ltd |
89RE |
|
Be-Long (North) Corporation |
89RF |
|
Shandong Jujia Biotech Co., Ltd |
89RG |
|
Taian Havay Chemicals Co., Ltd |
89RH |
ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_impl/2025/1288/oj
ISSN 1977-0731 (electronic edition)