EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2019.12.17.
COM(2019) 634 final
A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK
az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet közös agrárpolitikára vonatkozó tájékoztatási intézkedésekről szóló 45. cikkének végrehajtásáról
{SWD(2019) 438 final}
I.BEVEZETÉS
Ez a jelentés a közös agrárpolitikára (KAP) vonatkozó 2017. és 2018. évi tájékoztatási intézkedéseknek a közös agrárpolitika finanszírozásáról, irányításáról és monitoringjáról szóló, 2013. december 17-i 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: rendelet) 45. cikke szerinti végrehajtásáról szól.
A rendelet 45. cikke (1) bekezdésének első albekezdése szerint a finanszírozott tájékoztatási intézkedések „célja a KAP megismertetésének, végrehajtásának és továbbfejlesztésének elősegítése, a szóban forgó szakpolitika tartalmának és célkitűzéseinek a közvéleményben való tudatosítása, a fogyasztók válságot követően megcsappant bizalmának helyreállítása tájékoztatási kampányok révén, a mezőgazdasági termelők és a vidéki térségekben tevékenykedő további érintett felek tájékoztatása, valamint az európai mezőgazdasági modell támogatása, továbbá annak elősegítése, hogy a polgárok megértsék azt”. A 45. cikk (2) bekezdésének utolsó albekezdése szerint az említett intézkedéseknek „emellett hozzá kell járulniuk az Unió kiemelt politikai céljainak szervezeti kommunikációjához, amennyiben ezek a kiemelt célok kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez”.
A finanszírozott tájékoztatási intézkedések két fő kategóriába sorolhatók:
-a harmadik félnek minősülő szervezetek által az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) keretében történő társfinanszírozásra benyújtott intézkedések (támogatások);
-a Bizottság által kezdeményezett és az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) keretében 100 %-ban finanszírozott intézkedések (közvetlen tevékenységek/közbeszerzés).
A rendelet 45. cikke (5) bekezdésének megfelelően kétévente be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak egy, a tájékoztatási intézkedéseknek a rendelet értelmében történő végrehajtásáról szóló jelentést. Ez a nyolcadik ilyen jelentés.
A 2017–2018-as időszakban a Bizottság a tíz kiemelt politikai célja alapján fokozta szervezeti kommunikációs tevékenységeit, különös hangsúlyt fektetve a beruházásra, a gazdasági növekedésre és a munkahelyekre. Különböző kiadási programokból egyesített forrásokat az Európai Unió általános célkitűzésein alapuló kommunikációs célok finanszírozása érdekében. Ebben az időszakban a Bizottság szervezeti egységei, ideértve a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságot (DG AGRI), továbbra is közreműködtek e szervezeti megközelítés megvalósításában. A 2017-ben és 2018-ban megvalósított szervezeti kommunikációs kampányok azt kívánták kiemelni, hogyan működik eredményesen az EU, illetve hogyan ad eszközöket polgárai kezébe, és hogyan nyújt nekik védelmet. Emellett fel kívánta hívni a nyilvánosság figyelmét a jelenlegi és jövőbeni kihívásokra, valamint arra, hogy egységesebb, erősebb és demokratikusabb unió létrehozására van szükség.
Ez a szervezeti kommunikációs megközelítés központi szerepet játszik a DG AGRI 2016–2020-as időszakra vonatkozó kommunikációs stratégiájában. E kereteken belül az éves cselekvési tervek minden évben meghatározzák a tájékoztatási intézkedéseket.
A közvetett és közvetlen tevékenységekkel kapcsolatban további információk a jelentést kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentumban találhatók.
II.KÖLTSÉGVETÉS
A finanszírozási határozatban eredetileg előirányzott és a 05 08 06 költségvetési tétel (A KAP-ra vonatkozó ismeretek növelése) alá tartozó tájékoztatási intézkedésekre rendelkezésre bocsátott költségvetés 2017-ben, illetve 2018-ban is 8 millió EUR volt. Továbbá, a Bizottság szervezeti kommunikációs tevékenységei keretében ebben az időszakban a DG AGRI 2017-ben 8 480 000 EUR nagyságú összeget, illetve 2018-ban 8 700 000 EUR nagyságú összeget ruházott át felhatalmazással a Bizottság szervezeti kampányaiért felelős Kommunikációs Főigazgatóság részére (DG COMM).
A közbeszerzések (a Bizottság kezdeményezésére megvalósított tevékenységek) és a támogatások (társfinanszírozott tevékenységek) céljára előirányzott költségvetés az alábbiak szerint oszlott meg:
2017: közbeszerzések (4,5 millió EUR) (56,25 %) – támogatások (3,5 millió EUR) (43,75 %);2018: közbeszerzések (4 millió EUR) (50 %) – támogatások (4 millió EUR) (50 %).
A 2017. évi intézkedések végrehajtásának mértéke a kötelezettségvállalások tekintetében 98,3 %-os, a kifizetések tekintetében pedig 90,2 %-os volt.
A 2018. évi intézkedések végrehajtásának mértéke a kötelezettségvállalások tekintetében 99,9 %-os volt; a 2018. évi intézkedésekre vonatkozó kifizetési adatok e jelentés elkészítésének idején még nem voltak véglegesek, mivel 2019. december 31-ig még lehetőség van kifizetések teljesítésére.
III.A FINANSZÍROZOTT TEVÉKENYSÉGEK MEGOSZLÁSA
A közvetett és közvetlen kommunikációs tevékenységek 2017-ben és 2018-ban elsősorban a közös agrárpolitika reformjának kidolgozásával és a többéves pénzügyi keret összefüggésében az ágazati jogalkotási javaslatokkal kapcsolatos kérdésekre összpontosítottak. Ebben az időszakban összehangolt erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy EU-szerte növeljék a KAP jövőjével kapcsolatos tudatosságot és részvételt az érdekelt felek, a döntéshozók és a polgárok körében. Emellett fokozott erőfeszítésekre került sor, hogy tovább erősödjenek a szinergiák a kommunikáció terén tevékenykedő különböző partnerekkel – a Bizottság szolgálatain belül és más uniós intézményekkel –, a nemzeti hatóságokkal és egyéb érdekelt felekkel.
A Bizottság 2017-ben széles körű konzultációt folytatott a KAP egyszerűsítéséről és modernizálásáról, hogy az a lehető legnagyobb mértékben járuljon hozzá a biztosi testület tíz szakpolitikai prioritása és a fenntartható fejlesztési célok megvalósításához. 2017 első felében széles körű nyilvános konzultációra került sor, ahol az érdekelt felek, köztük az agrárágazaton kívüli szereplők elmondhatták véleményüket a KAP jövőjéről. E nyilvános konzultáció keretében nagy számú, több mint 322 000 hozzászólás érkezett. Ezt követően 2017. július 7-én az érdekelt felek fontos konferenciát tartottak Brüsszelben több mint 500 fő részvételével. Ez lehetővé tette a kormányzati és nem kormányzati szervezetek, valamint a polgárok által benyújtott elképzelésekről folytatott vitát a KAP jövőjéről szóló bizottsági közlemény előkészítése céljából.
Az élelmiszer-ágazat és a mezőgazdaság jövőjéről szóló közlemény elfogadására 2017. november 29-én került sor. A közleménnyel (és a későbbi jogalkotási javaslatokkal) kapcsolatos tájékoztatási intézkedéseket nagymértékben támogatta a sajtó és a közösségi média, illetve jelentős audiovizuális támogatás is kísérte őket. A következő napokban és hónapokban a DG AGRI – a DG COMM, a Bizottság tagállamokban működő képviseletei, a nemzeti hatóságok és az érdekelt felek támogatásával – nemzeti és regionális szinten számos találkozót kezdeményezett a nyilvánosság és az érdekelt felek tájékoztatására. Meg kívánta vitatni a közleményben előterjesztett elképzeléseket azzal kapcsolatban, hogyan lehet a legjobban kihasználni az európai mezőgazdaság előtt álló lehetőségeket a jelenlegi és jövőbeni kihívások (pl. éghajlatváltozás, áringadozás, az ágazat számára a változó környezethez való alkalmazkodáshoz szükséges támogatás) kezelése mellett. Öt hónap alatt 50 rendezvényre került sor több mint 3300 résztvevővel (köztük polgárokkal, érdekelt felekkel, vezető döntéshozókkal és a média képviselőivel), akik közül sokan fontos multiplikátorhatást fejtenek ki a tagállamukban és régiójukban. A résztvevők visszajelzései arról tanúskodtak, hogy mindez hasznos volt a döntéshozók számára a többéves pénzügyi keret részét képező, KAP-ra vonatkozó ágazati jogalkotási javaslatok kidolgozásához.
2018 fő szakpolitikai kezdeményezése az volt, hogy június 1-jén elfogadásra kerültek a többéves pénzügyi keretről szóló csomag keretében a jövőbeli KAP-ról szóló jogalkotási javaslatok. A jövőbeli többéves pénzügyi keretről való tájékoztatásra vonatkozó általános bizottsági szervezeti megközelítés összefüggésében a DG AGRI fokozta kommunikációs erőfeszítéseit, hogy jobban felhívja a figyelmet a jogalkotási javaslatokra. Idetartoztak azok a tájékoztató rendezvények, amelyeket a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos, illetve a DG AGRI munkatársai szerveztek a tagállamokban. A tájékoztatási tevékenységek mellett kampány indult a közösségi médiában, amelyet kiterjedt sajtótevékenység, online publikációk és audiovizuális tevékenységek kísértek.
A polgárok, az érdekelt felek, a döntéshozók és a nem kormányzati szervezetek nagyra értékelték, hogy a Bizottság képviselői készek részt venni a konzultációban és a párbeszédben. Az előadásokat gyakran a kérdések megválaszolásával foglalkozó interaktív szakaszok követték. 2018 júniusa és decembere között több mint 80 ilyen rendezvényre került sor a tagállamokban. Ezeken több mint 7000 fő vett részt, és közülük sokan fontos multiplikátorhatást fejtenek ki a tagállamukban és régiójukban (miniszterek, parlamenti képviselők, európai parlamenti képviselők, vezető érdekelt felek, nem kormányzati szervezetek, hivatalnokok, vezető döntéshozók és a média képviselői).
Ezek a tevékenységek segítettek jobban megérteni a többéves pénzügyi keret összefüggésében a KAP-ra vonatkozó javaslatokban felvázolt bizottsági célkitűzéseket. Elősegítették a bizottsági szervezeti kommunikációs megközelítés általános célkitűzéseinek elérését, beleértve az érdekelt felek meghallgatását, valamint a civil társadalommal és a nyilvánossággal az uniós értékekről és az uniós tevékenységek hatásáról folytatott párbeszédben való részvételt.
A DG AGRI ebben az időszakban továbbra is tevékenyen részt vett a DG COMM által kidolgozott szervezeti kommunikációs kampányokban (#InvestEU, #EUandME, EU Protects). Ebben az időszakban együttműködött továbbá a Kommunikációs Főigazgatósággal és egyéb főigazgatóságokkal a vidéki területeket megcélzó, a DG COMM által 2019-ben indított kísérleti szervezeti kampány tervezésében.
1.
Támogatások (harmadik félnek minősülő szervezetek által kezdeményezett társfinanszírozott tájékoztatási intézkedések)
A rendelet 45. cikke (tájékoztatási intézkedések) a támogatásokból finanszírozandó intézkedések két típusát irányozza elő: a harmadik felek által előterjesztett éves munkaprogramokat vagy más egyedi intézkedéseket. Az egyedi tájékoztatási intézkedés időben és térben korlátozott, egyetlen költségvetésből finanszírozott tájékoztatási eseményekre utal. Az ilyen események köre a konferenciáktól az olyan átfogó tájékoztatási kampányokig terjedhet, amelyek több különböző típusú, a különböző régiókban és/vagy tagállamokban végrehajtott tájékoztatási tevékenységet foglalnak magukban (például audiovizuális tevékenységeket, médiaeseményeket, konferenciákat és műhelytalálkozókat). Az éves munkaprogram 2–5 egyedi tájékoztatási intézkedésből áll. 2017-re és 2018-ra vonatkozóan (az előző évekhez hasonlóan) az a döntés született, hogy – a támogatási rendszer egyszerűsítése céljából és a különböző kommunikációs tevékenységek közötti összhang biztosítása érdekében – csak az egyedi tájékoztatási intézkedések kerülnek társfinanszírozásra.
2017 vonatkozásában az ajánlattételi felhívás olyan tájékoztatási tevékenységekre ösztönzött, amelyek be kívánták mutatni a KAP hozzájárulását a növekedéshez és a munkahelyteremtéshez, valamint az életképes vidéki közösségekhez, a gazdálkodás és az erdőgazdálkodás szerepét az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra és az éghajlatváltozás mérséklésére irányuló intézkedésekben, a fenntartható gazdálkodást és a méltányosság fokozását az agrárélelmiszer-ipari ellátási láncban. 2018 vonatkozásában az ajánlattételi felhívás emellett a KAP által az innováció elősegítésében és az ismeretcserében játszott szerepre, valamint arra összpontosított, hogy gazdálkodásra ösztönözze a fiatalokat, illetve előmozdítsa az egészséges étkezési szokásokat.
A pályázati felhívások mindkét évben a lakosságot (főként a városi területeken élő fiatalokat), illetve a vidéki területeken élő mezőgazdasági termelőket és egyéb érdekelt feleket célozták meg.
A fent említett intézkedések elszámolható költségeinek legfeljebb 60 %-a társfinanszírozható. 2017-ben 16 intézkedés társfinanszírozására került sor. 2018-ban 20 intézkedés társfinanszírozására került sor, így ez összesen 36 (mindegyik esetben 60 %-ban) társfinanszírozott tevékenységet jelentett 2017–2018-ban.
2017-ben és 2018-ban az alábbi tevékenységek támogatására került sor:
– 16 támogatást kaptak média- és kommunikációs ügynökségek olyan intézkedésekre, amelyek nemzeti szinten felhívják a figyelmet arra, hogy milyen fontos a mezőgazdaság és a vidék a társadalom egésze számára. Ezek a tevékenységek gyakran tartalmaztak pedagógiai elemeket és figyelemfelhívó rendezvényeket az élelmiszerekkel és a gazdálkodással kapcsolatban, kiemelve az uniós támogatás szerepét és a fiatal mezőgazdasági termelők fontosságát az ágazat számára;
– támogatásban részesült továbbá nemzeti szinten hét tevékenység, amelyet gazdálkodói szövetségek vagy a mezőgazdasági ágazattal szoros kapcsolatban álló gazdálkodó egységek irányítottak;
– két, nemzeti szinten környezetvédelmi téren aktív szervezet támogatást kapott olyan intézkedésekre, amelyek felhívják a figyelmet a fenntarthatósággal, illetve a biodiverzitással összefüggő kérdésekre;
– támogatásban részesült hat, fontos transznacionális elemeket tartalmazó, médiavállalatok által javasolt tevékenység, valamint egy uniós szintű környezetvédelmi nem kormányzati szervezet egy tevékenysége; az ilyen határokon átnyúló intézkedések leginkább arra irányultak, hogy tájékoztassák az uniós polgárokat arról, milyen szerepet játszik a KAP az életükben;
– nemzeti szinten továbbá egy, az európai polgársággal kapcsolatos oktatást előmozdító szervezet, egy helyi hagyományos mezőgazdasági termékeket támogató megyei közgyűlés és egy vízügyi/öntözési kérdésekkel foglalkozó nemzeti szervezet is támogatásban részesült;
– végezetül, egy innovatív elképzelés keretében, szintén társfinanszírozásban részesült egy kreatív területen működő szövetkezet, amely zenei és művészeti események révén hívja fel a fiatalok és a polgárok figyelmét a KAP-ra.
Az intézkedések változatlanul magukban foglalták a gazdálkodói közösséget, a nagyközönséget és a fiatalokat megcélzó kommunikációs eszközök kombinációját (közösségi média, online eszközök, nyomtatott média, audiovizuális eszközök), és gyakran oktatási vonatkozásaik is voltak.
A pályázati felhívások arra ösztönözték a támogatásra pályázókat, hogy pontosabban határozzák meg a célközönséget, hatékonyabban terjesszék az információt, és elemezzék az intézkedések hatását a közvetlenül és közvetetten elért személyek száma tekintetében. A pályázóknak részletes terveket kellett bemutatniuk a tervezett intézkedéseikkel kapcsolatban, ideértve a projektvégrehajtást, az üzenetátadást és a hatékonyságmérést. Fontos hangsúlyozni, hogy a szakmai sajtó és a média multiplikátorhatásának, valamint az internet és a közösségi média terjesztési eszközként való fokozottabb használatának köszönhetően a társfinanszírozott tevékenységek jelentős részéről a közvetlen résztvevők körénél jóval szélesebb közönség is tudomást szerzett.
A pályázatok értékelésére az ajánlattételi felhívásokban megállapított szigorú támogathatósági, kizárási, kiválasztási és odaítélési kritériumok alapján került sor. Ez összhangban állt a költségvetési rendelettel, és tükrözte a Bizottság azon célját, hogy biztosítsa az egyenlő bánásmódot és a pályázók közötti tisztességes versenyt.
Az ehhez a jelentéshez csatolt bizottsági szolgálati munkadokumentum részletes tájékoztatást nyújt a jelentéstételi időszak során odaítélt támogatásokkal kapcsolatban, ideértve az egyes tagállamok sikeres pályázatainak számát.
2.
Közvetlen tevékenységek/közbeszerzések (a Bizottság által kezdeményezett tájékoztatási intézkedések)
2017–2018-ban – ahogyan korábban is – jelentős volt a Bizottság kezdeményezésére végzett tájékoztatási intézkedések száma.
a) Médiahálózat építése
A médiának a KAP és a vidékfejlesztés előrehaladására vonatkozó releváns felhasználóbarát információkkal és az erről szóló tájékoztatókkal való támogatása továbbra is nagyon fontos részét képezte a kommunikációs tevékenységeknek. Ez a korábbiakhoz hasonlóan most is nagyon jelentős multiplikátorhatással járt, különösen azért, mert ebben az időszakban nagy lendületet vett a közösségimédia- és internetalapú kommunikáció fejlődése. Az újságírókat és a kommunikációs szakembereket tömörítő
www.Ag-Press.eu
platform folyamatos növekedése és működtetése, valamint az Ag-Press-tagok számára szervezett tanulmányutak és szemináriumok tovább ösztönözték a mezőgazdasági kérdésekre szakosodott újságírókkal és az általános médiával való szoros kapcsolattartást és véleménycserét. 2018 végén
az Ag-Press hálózat mintegy 950 újságírót tömörített. A hálózat továbbra is hasznos forrás a Bizottság, illetve hasznos hálózat a tagjai számára. A DG AGRI közösségi médiában (Facebook, Twitter, Instagram) folytatott tevékenysége jelentősen kibővült, és létrejött egy gyorsan növekvő közösség. Ez fontos eszköznek számított egyrészt abban, hogy a szakértőket a honlaphoz és az azon elérhető átfogó tájékoztatáshoz és legfrissebb hírekhez vonzzák, másrészt a nagyközönség elérésében is.
A 2017-ben és 2018-ban szervezett hat tanulmányút során az újságírócsoportok megismerhették más régiók és tagállamok gyakran nagyon eltérő gazdálkodási körülményeit. Az érintett témák közé tartozott többek között a versenyképesség, a fenntarthatóság, a precíziós gazdálkodás, a biogazdaság és a generációs megújulás. A mezőgazdasági termelőkkel, a vidéki népességgel és az üzletemberekkel való találkozások segítettek felhívni a figyelmet arra, hogy milyen kihívások és lehetőségek állnak a mezőgazdaság előtt az egyes tagállamokban és régiókban. Továbbá, az uniós szakértők részvétele mellett megrendezett öt szemináriumon az újságírók alapos betekintést nyertek az agrár-élelmiszeripari kereskedelemmel, a KAP-pal, valamint az ágazaton belüli élelmiszer-ellátási lánccal, minőségügyi politikával és innovációval kapcsolatos uniós szakpolitikai fejleményekbe, illetve a KAP reformjára vonatkozó javaslatokba a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos és az érintett európai parlamenti képviselők részvételével.
b) Érdekelt felek közötti kapcsolatépítés - konferenciák
Az érdekelt felek nagyon fontos multiplikátorhatást fejtenek ki a mezőgazdasági és vidékfejlesztési kérdéseket érintő tájékoztatás terén. A jelentéstételi időszakban a konferenciák továbbra is meghatározó konzultációs fórumok voltak, és párbeszédre adtak lehetőséget a szakpolitika jövőbeli irányával kapcsolatban. A III. szakaszban említetteknek megfelelően – a Bizottság szakpolitikai prioritásaival, illetve a civil társadalommal folytatott széleskörű konzultáció hangsúlyos szerepével összhangban – fokozódott az érdekelt felek (egyéb uniós intézmények, tagállami hatóságok, az uniós és nemzeti szintű társadalmi-szakmai ágazat és a tudományos közösség) bevonása a többéves pénzügyi keret összefüggésében készülő ágazati jelentések elkészítése tekintetében, illetve olyan kérdések kapcsán is, mint az élelmiszer-ellátási láncban megfigyelhető tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelése.
A jövőbeli kihívások e központi szerepe meghatározó volt a DG AGRI kiemelt éves rendezvényein, az EU mezőgazdasági kilátásairól rendezett konferenciákon is. A mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos által megnyitott, 2018. decemberi konferencia a gazdálkodási ágazat digitalizálásával és innovációjával kapcsolatos legújabb fejleményekkel foglalkozott. Kitért emellett az EU és Afrika közötti kereskedelmi és beruházási együttműködésre. A konferencia 2017-ben és 2018-ban is nagy hangsúlyt fektetett a KAP modernizációjára, illetve az uniós mezőgazdasági piacokra vonatkozó előrejelzések terén a Közös Kutatóközponttal együtt végzett munkára. A résztvevők között megtalálhatók voltak uniós intézmények, kormányok és nemzetközi szervezetek, az élelmiszer-ellátási láncban érintett szereplők, piaci szakértők, tudományos dolgozók, agytrösztök és a civil társadalom.
A Bizottság és az EU osztrák elnökségének közös szervezésében 2018 novemberében Bécsben került sor egy uniós növényifehérje-termelés fejlesztésével foglalkozó rendezvényre, amelyen az Európai Parlament is részt vett. A mintegy 200, a mezőgazdasági élelmiszer- és takarmányellátási-láncban, a kutató- és tanácsadó-hálózatokban, valamint a nemzeti és regionális hatóságoknál dolgozó meghívott szakértő megvitatta az uniós növényifehérje-termelés fejlesztéséről szóló bizottsági jelentés főbb megállapításait, illetve azt, hogy a jelenlegi és jövőbeli szakpolitikai keret hogyan tudná támogatni az uniós növényifehérje-termelésben rejlő lehetőségek további kiaknázását.
2018 novemberében és decemberében Brüsszelben megrendezésre került két, az új KAP javasolt környezetbarát felépítésével foglalkozó kerekasztal-megbeszélés az IUCN-nal (Világszövetség a természet és a természeti erőforrások megőrzéséért) együttműködésben. Ez elősegítette a mezőgazdasági és környezetvédelmi ágazatokat képviselő érdekelt felek közötti eszmecserét arról, hogyan hajthatók végre a jövőbeli KAP-ra vonatkozó jogalkotási javaslatok.
A 2017 októberében Lisszabonban megrendezett Mezőgazdasági Innovációs Csúcstalálkozó újabb fontos mérföldkő volt. Ez a csúcstalálkozó egy portugál konzorcium, a portugál kormány, a mezőgazdaság termelékenységét és fenntarthatóságát célzó európai innovációs partnerség, illetve az Európai Vidékfejlesztési Hálózat közös kezdeményezése volt. 2018 májusában újabb fontos, az uniós mezőgazdasági kutatással és innovációval foglalkozó konferenciára került sor, amely ötleteket vetett fel azzal kapcsolatban, hogyan vonhatók be az érdekelt felek az ágazat jövőbeli európai kutatási és innovációs tevékenységeinek meghatározásába.
c) Általános közéleti tevékenységek
Vásárokon való részvétel
Ebben az időszakban a vásárokon való részvétel szempontjából továbbra is meghatározó szerepet játszott, hogy a Bizottság hangsúlyt fektetett a polgárok meghallgatására és bevonására, valamint az EU egészével, szerepével és értékeivel kapcsolatos figyelemfelkeltésre. A DG AGRI kilenc, „a termelőtől a fogyasztóig, fenntartható élelmiszer a jövőnk számára” téma köré szerveződő mezőgazdasági vásárban fokozta tevékenységeit, amelyek a polgárokat és az érdekelt feleket célozták meg. Erre gyakran más főigazgatóságokkal és szolgálatokkal együttműködésben került sor, beleértve az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságot, a Tengerügyi és Halászati Főigazgatóságot, valamint a Kutatási és Innovációs Főigazgatóságot, illetve a Bizottság képviseleteit a tagállamokban. Az, hogy a mezőgazdaságért és a vidékfejlesztésért felelős biztos, illetve a tagállamok vezető képviselői gyakran együtt jelentek meg olyan vásárokon, mint a berlini Nemzetközi Zöld Hét és a párizsi Salon de l’Agriculture, nagy érdeklődést keltett, és jelentős médiaeseménynek számított a nemzeti és regionális médiában. Emellett több más tagállamban biztosított volt a mezőgazdasági vásárokon való részvétel.
Az erőfeszítéseknek köszönhetően ebben az időszakban továbbra is vonzó és hatékony kommunikációs anyagok és tevékenységek álltak rendelkezésre a vásárok vonatkozásában. Ezek megtervezésére gyakran a családokat és az iskolás gyerekeket szem előtt tartva került sor.
Iskolás gyerekeknek szóló oktatási csomag
Ebben az időszakban került sor a 11–15 éves kor közötti iskolás gyerekeknek szóló oktatási csomag (szórakoztató ismeretterjesztő csomag) véglegesítésére, népszerűsítésére és terjesztésére a Europe Direct információs központok és a tagállami bizottsági képviseletek segítségével, digitális és közösségi médiakampányok által támogatva.
A csomag célja, hogy tetszetős pedagógiai kiadványban mutassa be a mezőgazdasági termelők és a gazdálkodó családok szerepét, a társadalomhoz való hozzájárulásukat és az őket érintő kihívásokat. A DG AGRI oktatási erőforrásaival kapcsolatos figyelemfelkeltésre irányuló erőfeszítéseknek köszönhetően 2018-ban jelentősen megnőtt a DG AGRI releváns internetes oldalait felkereső látogatók száma.
Közösségi média
A fent említetteknek megfelelően a DG AGRI közösségimédia-oldalai, amelyek jelentősen fejlődtek ebben az időszakban, továbbra is a figyelemfelkeltés és a részvétel előmozdításának fontos eszközei a #FutureofCAP témában az érdekelt felek, a döntéshozók, az újságírók és a polgárok körében. Az Instagram-fiók például hozzájárul a fiatal városi közönség élelmiszerekkel és élelmiszer-termeléssel kapcsolatos tájékoztatásához és bevonásához, így valamennyi polgár szempontjából kihangsúlyozza a KAP előnyeit.
Ebben az időszakban a grafikai tervezés, valamint a vizuális és audiovizuális anyagok megnövekedett használata összességében fokozta a DG AGRI kommunikációs anyagainak vonzerejét a kiadványokban, az interneten és a közösségi médiában való megjelenés tekintetében.
Kiadványok
A jelentéstételi időszakban továbbra is komoly figyelem fordult az elektronikus formátumú kiadványok további fejlesztése felé. Ahogyan korábban, számos kiadvány most is az EU Kiadóhivatalával és a Brüsszeli Infrastrukturális és Logisztikai Hivatallal (OIB) együttműködésben készült. Az új kiadványok az európai konyhaművészeti örökség mellett olyan szakpolitikai kérdéseket kívántak középpontba helyezni, mint például az uniós állat- és növényegészségügyi szabályok (az Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatósággal együttműködésben). Tájékoztatók készültek annak érdekében is, hogy ismertessék mindenekelőtt a KAP modernizálására és egyszerűsítésére vonatkozó jogalkotási javaslatokat.
Honlap
A jelentéstételi időszakban a Bizottság webes megjelenése fontos változásokon esett át, s ezek arra irányultak, hogy felhasználóbarátabbá és relevánsabbá tegyék a honlapot a nagyközönség számára. A DG AGRI internetes tevékenysége a Bizottság szolgálatainál végzett digitális átalakulásra, valamint arra összpontosított, hogy a tartalom felülvizsgálatával valamennyi felhasználóra kiterjedőleg javuljon a hozzáférhetőség és érthetőség.
A honlap emellett továbbra is a mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel kapcsolatos szakmai információk fontos forrása maradt. A korábbi időszakokhoz hasonlóan a honlap fontos szerepet töltött be a mezőgazdaságra és a vidéki térségekre vonatkozó szakpolitika jövőbeni irányáról az érdekelt felek és a nagyközönség bevonásával zajló konzultációs folyamatban is.
A honlap forgalma átlagosan 30 %-kal nőtt.
Látogatók
Ebben az időszakban a DG AGRI továbbra is részt vett tájékoztatókon a DG COMM látogatóközpontja által szervezett látogatói (érdekelt felekből, tanulókból és tudományos dolgozókból álló) csoportokkal együtt. Az ilyen eszmecserék arra irányultak, hogy a résztvevők jobban megértsék, milyen kihívások és lehetőségek állnak az uniós mezőgazdaság előtt a jövőbeli többéves pénzügyi keret összefüggésében.
Eurobarométer
A DG AGRI megbízásából 2017 decemberében Eurobarométer tematikus felmérés készült az EU-28-ban annak felmérésére, hogyan vélekedik a nyilvánosság a mezőgazdaságról, a vidéki térségekről és a KAP-ról. A résztvevők több mint 90 %-a vélte úgy, hogy a mezőgazdaság és a vidéki térségek fontos szerepet játszanak a jövő szempontjából. A jó minőségű, biztonságos és egészséges élelmiszerek biztosítása legyen az EU fő mezőgazdasági és vidékfejlesztési célkitűzése, és a válaszadók fokozott fellépést sürgettek többek között a vidéki térségek környezetével és gazdasági növekedésével kapcsolatban.
|
|
2017
|
2018
|
|
|
Támogatások
|
Közbeszerzés
|
Összesen
|
Támogatások
|
Közbeszerzés
|
Összesen
|
|
Eredetileg előirányzott költségvetés
|
3 500 000
|
4 500 000
|
8 000 000
|
4 000 000
|
4 000 000
|
8 000 000
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kötelezettségvállalások (EUR)
|
3 676 801,52
(**)
|
3 980 580,45
(**)
|
7 657 381,97
|
4 008 448,57
(**)
|
3 893 989,35
(**)
|
7 902 437,92
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kötelezettségvállalások aránya (%)
|
105,05 %
|
88,46 %
|
95,72 %
|
100,21 %
|
97,35 %
|
98,78 %
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kifizetések (EUR)
|
3 291 910,64
|
3 734 801,71
|
7 026 711,35
|
2 786 752,07
(*)
|
2 496 542,35
(*)
|
5 283 294,42
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
A kifizetések aránya (%) a kötelezettségvállalásokhoz képest
|
89,53 %
|
93,83 %
|
91,76 %
|
69,52 %
|
64,11 %
|
66,868 %
(***)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
IV.A KIADÁSOK (KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ÉS KIFIZETÉSEK) MEGOSZLÁSA A HARMADIK FELEK KEZDEMÉNYEZÉSÉRE TÁRSFINANSZÍROZOTT TEVÉKENYSÉGEK (TÁMOGATÁSOK) ÉS A BIZOTTSÁG KEZDEMÉNYEZÉSÉRE INDÍTOTT TÁJÉKOZTATÁSI TEVÉKENYSÉGEK (KÖZBESZERZÉSEK) KÖZÖTT
(*) E tevékenységek vonatkozásában a kifizetések folyamatban vannak, és még nem zárultak le.
(**) A DG AGRI 2017. és 2018. évi külső kommunikációs cselekvési tervének módosítását követően.
(***) A 2018. évi tevékenységek vonatkozásában a kifizetések még folyamatban vannak.
A kifizetések általában alacsonyabbak az eredetileg vállalt összegeknél. A támogatások esetében ez azzal magyarázható, hogy a tevékenységek végleges költségei alacsonyabbak a kedvezményezett által eredetileg előirányzottaknál, másodszor pedig azzal, hogy nem minden, a kedvezményezettek által bejelentett kiadás tekinthető elszámolhatónak. A Bizottság kezdeményezésére megvalósított tevékenységek esetében a kifizetések és kötelezettségvállalások közötti különbség annak köszönhető, hogy míg a kötelezettségvállalások rögzített összegűek, a tényleges kiadás kevesebb a tervezettnél a megtakarítások, valamint a megvalósítás során alkalmazott költséghatékonyabb intézkedések miatt.
V.KÖVETKEZTETÉSEK
A jelentéstételi időszakban a Bizottság továbbra is a tíz kiemelt politikai céljára alapozta a szervezeti kommunikációs tevékenységeit, a munkahelyteremtéshez és a növekedéshez való uniós hozzájárulásra, valamint az EU által a polgárai részére biztosított kézzelfogható előnyökre összpontosítva.
A közös agrárpolitikával és a vidékfejlesztéssel kapcsolatos tájékoztatási intézkedések fel kívánták hívni a figyelmet arra, hogy a szakpolitika hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a dinamikus vidéki térségekhez, az erőforrás-hatékonysághoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez, valamint az élelmezésbiztonsághoz az Unión belül.
Ebben az időszakban jelentős tájékoztatási erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy EU-szerte bevonják a polgárokat és az érdekelt feleket az uniós mezőgazdasági és vidéki területeket érintő jövőbeli kihívásokkal és lehetőségekkel kapcsolatos bizottsági eszmecserékbe és tevékenységekbe a többéves pénzügyi kerethez kapcsolódó ágazati javaslatok összefüggésében.
Ezeket a kommunikációs intézkedéseket a Bizottság szolgálatai, az egyéb uniós intézmények, valamint a nemzeti és regionális hatóságok közötti fokozott együttműködés jellemezte.