<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><ORDER xmlns:fmx="http://opoce" xmlns:xsi="http://www.w3.org/2001/XMLSchema-instance" xsi:noNamespaceSchemaLocation="http://formex.publications.europa.eu/schema/formex-05.55-20141201.xd"><BIB.ORDER><REF.CASE FILE="n.a."><NO.CASE>C‑466/11</NO.CASE></REF.CASE><NO.CELEX>62011CO0466</NO.CELEX><NO.ECLI ECLI="ECLI:EU:C:2012:465">EU:C:2012:465</NO.ECLI><NO.SEQ>0001</NO.SEQ><PAGE.FIRST.ECR>1</PAGE.FIRST.ECR><PAGE.SEQ>1</PAGE.SEQ><PAGE.LAST.ECR>5</PAGE.LAST.ECR><PAGE.TOTAL>5</PAGE.TOTAL><AUTHOR>CJ</AUTHOR></BIB.ORDER><CURR.TITLE><PAGE.HEADER><P><DATE ISO="20120712">2012. 07. 12-I</DATE> VÉGZÉS – C-466/11. SZ. ÜGY</P><P>CURRÀ ÉS TÁRSAI</P></PAGE.HEADER></CURR.TITLE><TITLE><TI><P><HT TYPE="UC">A Bíróság végzése</HT> (harmadik tanács)</P><P><DATE ISO="20120712">2012. július 12.</DATE><NOTE NUMBERING="STAR" TYPE="FOOTNOTE" NOTE.ID="E0001"><P>Az eljárás nyelve: olasz.</P></NOTE></P></TI></TITLE><INDEX><KEYWORD>Előzetes döntéshozatal iránti kérelem</KEYWORD><KEYWORD>Az eljárási szabályzat 92. cikkének 1. §-a</KEYWORD><KEYWORD>Tömeggyilkosságok áldozatai által egy tagállammal mint a fegyveres erői által háború idején elkövetett cselekmények felelősével szemben indított kereset</KEYWORD><KEYWORD>Az Európai Unió Alapjogi Chartája</KEYWORD><KEYWORD>A Bíróság hatáskörének nyilvánvaló hiánya</KEYWORD></INDEX><ORDER.INIT><P>A C-466/11. sz. ügyben,</P><P>az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Tribunale ordinario di Brescia (Olaszország) a Bírósághoz <DATE ISO="20110909">2011. szeptember 9-én</DATE> érkezett, <DATE ISO="20110725">2011. július 25-i</DATE> határozatával terjesztett elő az előtte</P></ORDER.INIT><PARTIES><PLAINTIFS><P><HT TYPE="BOLD">Gennaro Currà és társai</HT></P></PLAINTIFS><AGAINST>és</AGAINST><DEFENDANTS><P>a <HT TYPE="BOLD">Bundesrepublik Deutschland</HT></P></DEFENDANTS><PRESENCE><PRESENCE.INIT>között,</PRESENCE.INIT><P>a <HT TYPE="BOLD">Repubblica italiana</HT></P><P>részvételével</P><P>folyamatban lévő eljárásban,</P></PRESENCE></PARTIES><PREAMBLE.GEN><PREAMBLE.INIT><P>A BÍRÓSÁG (harmadik tanács),</P><P>tagjai: K. Lenaerts tanácselnök, J. Malenovský (előadó), Juhász E., T. von Danwitz és D. Šváby bírák,</P><P>főtanácsnok: E. Sharpston,</P><P>hivatalvezető: A. Calot Escobar,</P><P>a főtanácsnok meghallgatását követően,</P></PREAMBLE.INIT><PREAMBLE.FINAL>meghozta a következő</PREAMBLE.FINAL></PREAMBLE.GEN><?PAGE NO="2"?><CONTENTS.ORDER><GR.SEQ LEVEL="1"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Végzést</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>1</NO.P><TXT>Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem az EU-Szerződésnek és az EUM-Szerződésnek, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Charta) 17., 47. és 52. cikkének értelmezésére vonatkozik.</TXT></NP><NP><NO.P>2</NO.P><TXT>E kérelmet olasz állampolgárok és a Bundesrepublik Deutschland között az előbbiek és olyan személyek második világháború alatti deportálásából eredő károk megtérítése tárgyában folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, akiknek az említettek örökösei.</TXT></NP><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Jogi háttér</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>3</NO.P><TXT>A szerződések jogáról szóló <DATE ISO="19690523">1969. május 23-i</DATE> Bécsi Egyezmény 28. cikke szerint:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><ALINEA><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0001" REF.END="QE0001"/>Amennyiben a szerződésből eltérő szándék nem tűnik ki és ilyen szándék más módon sem állapítható meg, a részes felet nem kötik a szerződés rendelkezései olyan cselekmények és olyan tények vagy helyzetek tekintetében, amelyek akkor mentek végbe, illetve akkor szűntek meg, mielőtt a szerződés erre a félre nézve hatályba lépett volna.<QUOT.END REF.START="QS0001" CODE="201D" ID="QE0001"/></ALINEA></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>4</NO.P><TXT>A Corte suprema di cassazione <DATE ISO="20031106">2003. november 6-i</DATE> ítéletében, melyet <DATE ISO="20040311">2004. március 11-én</DATE> tettek közzé, megállapította, hogy egy olasz állampolgár kártérítési keresetet indíthat az olasz bíróságok előtt a Bundesrepublik Deutschland ellen olyan károk miatt, amelyeket deportálása alkalmával szenvedett el, mivel az ezen állampolgár sérelmére elkövetett bűncselekmények súlyosságára tekintettel a Bundesrepublik Deutschland nem hivatkozhat a nemzetközi jog alapján fennálló, joghatóság alóli mentességére.</TXT></NP><NP><NO.P>5</NO.P><TXT>Ezen ítélet alapján az alapügy felperesei a Tribunale ordinario di Brescia előtt keresetet nyújtottak be annak érdekében, hogy a Bundesrepublik Deutschlandtól méltányos kártérítésben részesülhessenek az általuk vagy azon személyek által elszenvedett kényszermunka és deportálás miatt, akiknek az említettek örökösei.</TXT></NP><NP><NO.P>6</NO.P><TXT><DATE ISO="20081223">2008. december 23-án</DATE> a Bundesrepublik Deutschland keresetet indított a Nemzetközi Bíróság előtt a Repubblica italiana ellen azon az alapon, hogy utóbbi nem tartja tiszteletben az államok joghatóság alóli mentességének nemzetközi jogi elvét.</TXT></NP><NP><NO.P>7</NO.P><TXT>A Nemzetközi Bíróság ítéletének meghozatalára várva a Repubblica italiana kihirdette a külföldi államok olasz bíróságok előtti mentességére, valamint az olasz állampolgárok külföldi képviseleti szervei megválasztására vonatkozó sürgős rendelkezések megállapításáról szóló, <DATE ISO="20100623">2010. június 23-i</DATE> 98/2010-es törvényt (a GURI <DATE ISO="20100626">2010. június 26-i</DATE> 147. száma), mely felfüggeszti a Bundesrepublik Deutschlandot marasztaló döntésekkel kapcsolatos végrehajtási intézkedéseket, és amelyet az említett bíróság ítéletének kihirdetésével hatályon kívül kell helyezni.</TXT></NP><NP><NO.P>8</NO.P><TXT>Tekintettel a nemzetközi háttérre és az említett törvény kihirdetésére, az alapügy felperesei úgy vélték, hogy a német és olasz bíróságok nem vették figyelembe azokat a nemzetközi jogi normákat, különösen a Charta 17. és 47. cikkét, amelyek biztosítják az olasz állampolgárok számára jogaik gyakorlását, a Tribunale ordinario di Bresciát pedig arra kérték, hogy forduljon a Bírósághoz.</TXT></NP><NP><NO.P>9</NO.P><TXT>A Bundesrepublik Deutschland úgy véli, hogy a nemzetközi jog értelmében joghatóság alóli mentességet élvez, amit több tagállam és az Emberi Jogok Európai Bírósága számos ítélete, valamint az államok és tulajdonuk joghatóság alóli mentességéről szóló, az Egyesült Nemzetek Szervezetének<?PAGE NO="3"?> Közgyűlése által <DATE ISO="20041202">2004. december 2-án</DATE> elfogadott Egyezmény is megerősített. A Bundesrepublik Deutschland hozzáteszi, hogy a kereset elfogadhatatlan, ugyanis az 1947. évi békeszerződés értelmében a Repubblica italiana lemondott a Bundesrepublik Deutschlanddal szembeni minden kártérítési igényéről.</TXT></NP><NP><NO.P>10</NO.P><TXT>A kérdéseket előterjesztő bíróság, helyt adva az alapügy felperesei kérelmének, megállapítja, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a mentességre vonatkozó kifogás kérdését az uniós joggal, nevezetesen a Lisszaboni Szerződéssel és a Chartával összefüggésben érinti. E bíróság hozzáteszi, hogy a két tagállamot érintő kért értelmezés lehetővé tenné a Bundesrepublik Deutschland mentessége kérdésének eldöntését.</TXT></NP><NP><NO.P>11</NO.P><TXT>Következésképpen a Tribunale ordinario di Brescia úgy döntött, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:</TXT><P><QUOT.S LEVEL="1"><LIST TYPE="ARAB"><ITEM><NP><NO.P><QUOT.START CODE="201E" ID="QS0002" REF.END="QE0002"/>1)</NO.P><TXT>A Bundesrepublik Deutschland nemzetközi kötelezettségeire tekintettel (a német külső adósságokról szóló, <DATE ISO="19530227">1953. február 27-én</DATE> Londonban megkötött egyezmény 2. cikke és 5. cikkének (2) bekezdése […]) az [említett államnak] az olasz bíróság előtt az ügy tényállása tekintetében felhozott, a polgári jogi joghatóság alóli mentességére vonatkozó kifogás […], amelyre <DATE ISO="20040311">2004. március 11-ét</DATE> (a Corte suprema di cassazione fent hivatkozott Ferrini-ügyben hozott ítéletét) követően nem hivatkozhat, a Nemzetközi Bíróság előtt kereset indításáról (nyilvántartási szám 143/2008) szóló [az olasz kormánnyal <DATE ISO="20081118">2008. november 18-án</DATE> Triesztben aláírt] megállapodás, [valamint] a 98/2010 törvényben foglalt vonatkozó olasz szabályozás, amely kizárja az emberiség elleni súlyos bűncselekményeken alapuló olasz bírósági ítéletek végrehajtását, ellentétes-e az [EUSZ] 6. cikkel és a [Charta] 17., 47. és 52. cikkével?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(2)</NO.P><TXT>A Reich tisztviselőiért való felelősségéről szóló <DATE ISO="19100522">1910. május 22-i</DATE> törvény 7. cikkének a háborús bűncselekmények és az emberiség elleni bűncselekmények területén való alkalmazása (a BGH [Bundesgerichtshof; német szövetségi legfelső bíróság] <DATE ISO="20030626">2003. június 26-i</DATE> ítélete, III ZR 245/98; és a Bundesverfassungsgericht [német szövetségi alkotmánybíróság] <DATE ISO="20060215">2006. február 15-i</DATE> ítélete, 2 Bvr 1476/03), amelynek során a német külső adósságról szóló megállapodás 2. cikkének megsértésével kizárták az uniós polgároknak a Bundesrepublik Deutschlanddal szembeni, kártérítéshez való bármilyen jogát, <DATE ISO="20040311">2004. március 11-ig</DATE> (a [Corte suprema di cassazione által a fent hivatkozott] Ferrini-ügyben hozott ítéletig]) sértette-e a felpereseknek a [Charta] 17. és 47. cikkén alapuló jogait, és ennélfogva az elévülési időre való hivatkozás ellentétes-e a közösségi kötelezettségekkel, különösen pedig az [EUSZ] 3. cikkel és az [EUSZ] 4. cikk (3) bekezdésének utolsó albekezdésével, valamint a <HT TYPE="ITALIC">non conceditur contra venire factum proprio</HT> elvével?</TXT></NP></ITEM><ITEM><NP><NO.P>(3)</NO.P><TXT>Az alperes a Bundesrepublik Deutschland joghatóság alóli mentességre vonatkozó kifogása ellentétes-e az [EUSZ] 4. cikk (3) bekezdésének utolsó albekezdésével és [az EUSZ] 21. cikkel, amennyiben kizárja az alperesnek a nemzetközi jog (a rabszolgaság és a kényszermunka tilalma) megsértéséből eredő, a közös uniós jogelvek ([EUMSZ] 340. cikk) alapján valamely másik tagállam állampolgárai tekintetében fennálló polgári jogi felelősségét?<QUOT.END REF.START="QS0002" CODE="201D" ID="QE0002"/></TXT></NP></ITEM></LIST></QUOT.S></P></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A Bíróság hatásköréről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>12</NO.P><TXT>Eljárási szabályzata 92. cikkének (1) §-a, valamint 103. cikkének (1) §-a értelmében, ha a Bíróságnak nyilvánvalóan nincs hatásköre az előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálására, a főtanácsnok meghallgatását követően – az eljárás folytatása nélkül – indokolt végzéssel határozhat az ügyben.</TXT></NP><?PAGE NO="4"?><NP><NO.P>13</NO.P><TXT>Kérdéseivel az azokat előterjesztő bíróság lényegében arra keresi a választ, hogy a Bundesrepublik Deutschland által az olasz bíróságok előtt hivatkozott és a belső jogában az alapeljárás tényállására alkalmazott, a nemzetközi jogból eredő, a polgári joghatóság alóli mentességre vonatkozó kifogás, valamint a 98/2010. sz. törvény ellentétes-e az EUSZ 3. cikkel, az EUSZ 4. cikk (3) bekezdésével, az EUSZ 6. cikkel, az EUMSZ 340. cikkel, valamint a Charta 17., 42. és 52. cikkével.</TXT></NP><NP><NO.P>14</NO.P><TXT>Elöljáróban emlékeztetni kell arra, hogy az EUSZ 5. cikk (2) bekezdéséből következően az Európai Unió kizárólag a tagállamok által a Szerződésekben ráruházott hatáskörök határain belül jár el a Szerződésekben foglalt célkitűzések megvalósítása érdekében; minden olyan hatáskör, amelyet a Szerződések nem ruháztak át az Unióra, a tagállamoknál marad.</TXT></NP><NP><NO.P>15</NO.P><TXT>Egyébiránt az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében az EUMSZ 267. cikk alapján történő előzetes döntéshozatalra utalás keretében a Bíróság csak a számára biztosított hatáskörökön belül értelmezheti az uniós jogot (lásd a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-400/10 PPU" PAGE.ECR="I-8965" YEAR="2010">C-400/10. PPU. sz. McB-ügyben <DATE ISO="20101005">2010. október 5-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2010., I-8965. o.]</REF.DOC.ECR> 51. pontját, valamint a C-483/11. és C-484/11. sz., Boncea és társai és Budan egyesített ügyekben <DATE ISO="20111214">2011. december 14-én</DATE> hozott végzés [az EBHT-ban még nem tették közzé] 32. pontját). Konkrétabban az EUMSZ 267. cikk alapján a Bíróságnak nincs hatásköre arra, hogy olyan nemzetközi jogi rendelkezéseket értelmezzen, amelyek a tagállamokat az uniós jog keretén kívül kötelezik (a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="130/73" PAGE.ECR="I-1329" YEAR="1973">130/73. sz., Vandeweghe és társai ügyben <DATE ISO="19731127">1973. november 27-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1973., I-1329. o.]</REF.DOC.ECR> 2. pontja).</TXT></NP><NP><NO.P>16</NO.P><TXT>Jelen esetben az alapeljárás valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam elleni, olyan tények miatti kártérítés iránti kérelmére vonatkozik, amelyek a második világháború alatt történtek, az Európai Közösségek létrehozatalát megelőzően.</TXT></NP><NP><NO.P>17</NO.P><TXT>Márpedig a kérdéseket előterjesztő bíróság nem jelöl meg olyan elemet, amely lehetővé tenné annak bizonyítását, hogy a Bíróságnak <HT TYPE="ITALIC">ratione materiae</HT> hatásköre lenne. Azt kéri a Bíróságtól, hogy először is értelmezze az államok mentességére vonatkozó általános nemzetközi jogi elvet, valamint a német külső adósságokról szóló egyezményt, melynek az Unió nem tagja, másodszor pedig vizsgálja meg, hogy ezen értelmezés fényében két tagállam joga és magatartása összeegyeztethető-e az EU-Szerződés, az EUM-Szerződés, valamint a Charta különböző rendelkezéseivel.</TXT></NP><NP><NO.P>18</NO.P><TXT>Tény, hogy az Uniónak a nemzetközi jog tiszteletben tartásával kell gyakorolnia hatásköreit (lásd analógia útján a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-286/90" PAGE.ECR="I-6019" YEAR="1992">C-286/90. sz., Poulsen és Diva Navigation ügyben <DATE ISO="19921124">1992. november 24-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 1992., I-6019.</REF.DOC.ECR>o.] 9. pontját, valamint a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-366/10" PAGE.ECR="I-13755" YEAR="2011">C-366/10. sz., Air Transport Association of America és társai ügyben <DATE ISO="20111221">2011. december 21-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2011., I-13755. o.]</REF.DOC.ECR> 123. pontját). Így a Bíróságnak alkalmaznia kell a nemzetközi jogot, és előfordulhat, hogy értelmeznie kell a nemzetközi jog bizonyos szabályait, azonban ezt csak a tagállamok által az Unióra ruházott hatáskör keretein belül teheti.</TXT></NP><NP><NO.P>19</NO.P><TXT>Mindazonáltal nem utal semmi arra, hogy az alapügy tárgyát képező helyzet az uniós jog és ebből következően az uniós jog értelmezésére hatással lévő nemzetközi jogi szabályok hatálya alá tartozhat. Következésképpen a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel azoknak a nemzetközi jogi szabályoknak az értelmezésére és alkalmazására, amelyeket a kérdéseket előterjesztő bíróság az említett helyzetre alkalmazni kíván.</TXT></NP><NP><NO.P>20</NO.P><TXT>Mivel az államok mentessége elvének a valamely állam állampolgárai által egy másik állam ellen a második világháború alatt történt eseményekkel összefüggésben benyújtott kártérítési kérelmével összefüggésben való értelmezéséről és alkalmazásáról van szó, a Bíróság e tekintetben megjegyzi egyébként, hogy az alapügyben szereplő két tagállam anélkül fordult a Nemzetközi Bírósághoz, hogy vitatta volna annak joghatóságát. E bíróság megállapította joghatóságát, és <DATE ISO="20120203">2012. február 3-án</DATE> ítéletet hozott az ügy érdeméről.</TXT></NP><?PAGE NO="5"?><NP><NO.P>21</NO.P><TXT>A fentiek összességéből következően a Bíróságnak <HT TYPE="ITALIC">ratione materiae</HT> nyilvánvalóan nincs hatásköre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolására.</TXT></NP><NP><NO.P>22</NO.P><TXT>Még ha feltételezzük is, hogy az Unió értelmezheti a kérdéseket előterjesztő bíróság által hivatkozott nemzetközi jogi szabályokat, az uniós intézményeket kötő és a nemzetközi szokásjog részeként az uniós jogrend részét képező (lásd analógia útján a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-386/08" PAGE.ECR="I-1289" YEAR="2010">C-386/08. sz. Brita-ügyben <DATE ISO="20100225">2010. február 25-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2010., I-1289.</REF.DOC.ECR>o.] 42. pontját), a szerződések jogáról szóló Bécsi Egyezmény 28. cikkéből következik, hogy az érintett szerződésben kifejezett eltérő szándék hiányában ez utóbbi rendelkezései nem kötik a szerződő államokat a hatálybalépését megelőzően keletkezett konkrét jogi normák vagy tények tekintetében.</TXT></NP><NP><NO.P>23</NO.P><TXT>Márpedig a szerződésekből egyáltalán nem vezethető le ilyen eltérő szándék, amely alapján az Unió hatáskörét ki lehetne terjeszteni a létrehozását megelőzően keletkezett olyan tényekre, mint amelyek az alapügyben szerepelnek.</TXT></NP><NP><NO.P>24</NO.P><TXT>Ebből következően a Bíróságnak <HT TYPE="ITALIC">ratione temporis</HT> nyilvánvalóan nincs hatásköre az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolására.</TXT></NP><NP><NO.P>25</NO.P><TXT>Konkrétabban, a Chartának a kérdéseket előterjesztő bíróság által értelmezni kért rendelkezéseit illetően elegendő emlékeztetni arra, hogy a Charta 51. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok csak annyiban címzettjei ez utóbbi rendelkezéseinek, amennyiben az Unió jogát hajtják végre. Ezenkívül ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint a Charta az uniós jog alkalmazási körét nem terjeszti ki az Unió hatáskörein túl, továbbá nem hoz létre új hatásköröket vagy feladatokat az Unió számára, és nem módosítja a Szerződésekben meghatározott hatásköröket és feladatokat. Így a Bíróságnak a Charta alapján az uniós jogot az Unió számára biztosított hatáskörökön belül kell értelmeznie (a <REF.DOC.ECR EDITION="GEN" NO.CASE="C-256/11" PAGE.ECR="I-11315" YEAR="2011">C-256/11. sz., Dereci és társai ügyben <DATE ISO="20111115">2011. november 15-én</DATE> hozott ítélet [EBHT 2011., I-11315. o.]</REF.DOC.ECR> 71. pontja és az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</TXT></NP><NP><NO.P>26</NO.P><TXT>Márpedig, mivel az alapügy tárgyát képező helyzet nem tartozik az uniós jog hatálya alá, és így a Bíróság nem rendelkezik hatáskörrel, önmagában a Charta hivatkozott rendelkezésein nem alapulhat új hatáskör.</TXT></NP><NP><NO.P>27</NO.P><TXT>E körülmények között meg kell állapítani, hogy a Bíróság nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Tribunale ordinario di Brescia által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálására.</TXT></NP></GR.SEQ><GR.SEQ LEVEL="2"><TITLE><TI><P><HT TYPE="BOLD">A költségekről</HT></P></TI></TITLE><NP><NO.P>28</NO.P><TXT>Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdéseket előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</TXT></NP></GR.SEQ></GR.SEQ><JURISDICTION><INTRO>A fenti indokok alapján a Bíróság (harmadik tanács) a következőképpen határozott:</INTRO><P><HT TYPE="BOLD">Az Európai Unió Bírósága nyilvánvalóan nem rendelkezik hatáskörrel a Tribunale ordinario di Brescia (Olaszország) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem elbírálására.</HT></P></JURISDICTION></CONTENTS.ORDER><SIGNATURE.CASE><P>Aláírások</P></SIGNATURE.CASE></ORDER>