Brüsszel, 2021.7.19.

COM(2021) 431 final

MELLÉKLET

a következőhöz:

Javaslat: A Tanács végrehajtási határozata

Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 211 final}


MELLÉKLET

A. 1.1. KOMPONENS: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára

A cseh terv ezen komponense a polgároknak és a vállalkozásoknak nyújtott digitális közszolgáltatások számának és felhasználóbarát jellegének növelésével, valamint a közigazgatásban a következetes és magas színvonalú adatkezelés biztosításával támogatja a digitális közszolgáltatások igénybe vevője jelentette kihívás kezelését. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató (DESI 2020) eredményei szerint Csehországban az átlagosnál alacsonyabb a digitális közszolgáltatások nyújtása a polgárok és a vállalkozások számára.

Ennek a komponensnek az a célja, hogy ügyfélorientált portálokat hozzon létre (polgárok, igazságszolgáltatás, vállalkozó, egészségügyi ellátás), valamint elősegítse az adminisztráción belüli adatmegosztás és -kezelés megkönnyítését az egyszeri adatszolgáltatás elvéhez való igazodás érdekében.

Az e komponens keretében végrehajtott reformoknak biztosítaniuk kell az adatbázisok hatékony és eredményes kezelésének és az adatokhoz való ellenőrzött hozzáférésnek a feltételeit.. Elősegítik továbbá az e-egészségügyi megoldások biztosítását, beleértve egy e-egészségügyi portál kifejlesztését, az egészségügyi szolgáltatók és a központi nyilvántartások fokozott összekapcsolhatóságát és interoperabilitását, a távorvoslást és az egészségügyi adatok másodlagos felhasználását.

A beruházások célja 22 projekt végrehajtása a végfelhasználóknak nyújtott e-kormányzati szolgáltatások javítása érdekében, öt projekt pedig a nyílt hozzáférésű adatokhoz való hozzáférés javítása a közigazgatásban. A komponensnek emellett fokoznia kell az igazságszolgáltatási rendszer digitalizálását azáltal, hogy a bíróságokat audiovizuális adatrögzítési és adatelőállítási berendezésekkel látja el, valamint létrehoz egy igazságügyi portált, amely könnyű hozzáférést és digitális szolgáltatásokat biztosít az érintett felek számára.

A komponens támogatja a 3/2019. sz. országspecifikus ajánlás végrehajtását , amelynek értelmében Csehországnak a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitikát a digitális infrastruktúrára kell összpontosítania, az 1/2020. sz. országspecifikus ajánlásra, amelynek értelmében Csehországnak meg kell erősítenie az e-egészségügyi szolgáltatások kiépítését, valamint a 3/2020. sz. országspecifikus ajánlást , amelynek értelmében Csehországnak az adminisztratív terhek csökkentése révén támogatnia kell a kis- és középvállalkozásokat, és a beruházásokat a digitális átállásra kell összpontosítania.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. 

A.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: A minőségi adathalmaz kezelésének és az adatokhoz való ellenőrzött hozzáférés biztosításának feltételei

A reform átfogó jogalkotási, szabványosítási és szervezeti keretet hoz létre a magas színvonalú kormányzás és a közigazgatási adatok kezelése érdekében. A reform eredményeként létre kell hozni egy adatmegosztási eszközt (a továbbiakban: irányított hozzáférés), amely lehetővé teszi a közigazgatás más részei, valamint a minősített harmadik szervezetek számára a nem állami kormányzati adatokhoz való hozzáférést a FAIR-elvekkel (a megbízhatóság, a hozzáférhetőség, az interoperabilitás és az újrafelhasználhatóság) összhangban. A reformnak be kell építenie a cseh jogba a helyes adatkezelés elveit.

Ezen intézkedés végrehajtását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

2. reform: E-egészségügyi szolgáltatások

A reformnak a következő tevékenységek végrehajtása révén fokoznia kell az egészségügyi ágazat digitalizálását:

·az interoperabilitási szabványok meghatározása az e-egészségügy európai interoperabilitási keretével összhangban és a távorvoslásra vonatkozó szabályok meghatározása;

·szolgáltatási katalógus létrehozása, amely a következő új e-egészségügyi szolgáltatásokat foglalja magában: i. Szabványok jegyzéke; ii. Digitális szolgáltatások katalógusa; iii. Egészségügyi szakemberek referencia-nyilvántartása; iv. Betegreferencia-nyilvántartás; v. Azonosítási/hitelesítési szolgáltatások betegek és egészségügyi szakemberek számára; vi. Betegadat-összefoglaló szolgáltatások; vii. EOrder szolgáltatások;

·a nemzeti egészségügyi információs portál funkcióinak kiterjesztése további funkciókkal a nyilvánosság, a betegek, az egészségügyi szolgáltatók és más felhatalmazott szervezetek számára;

·a legfontosabb egészségügyi szolgáltatók összekapcsolása az e-egészségügyi szolgáltatásokkal az interoperabilitási szabályok szerint, valamint az e-egészségügyi portál teljes körű működése, megnövelt funkciókkal és szolgáltatási katalógussal;

·a prágai 372/2011. sz. törvény értelmében vett egészségügyi szolgáltatók kiberbiztonságának és az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó kormányzati szervek kiberbiztonságának megerősítése.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

1. beruházás: Digitális szolgáltatások végfelhasználók számára

A beruházás összekapcsolt projekteket valósít meg annak érdekében, hogy növelje a polgári és vállalkozói portálokon keresztül elérhető e-kormányzati szolgáltatások számát, valamint a közigazgatási információs rendszerben tárolt információk alapján előre kitöltött űrlapok számát. A beruházásnak könnyebb és egyszerűbb hozzáférést kell eredményeznie a polgárok és a vállalkozások számára a digitális közszolgáltatásokhoz egyetlen platformon keresztül, valamint az információs rendszerek – köztük a Covid19-világjárvánnyal kapcsolatos egészségügyi intézkedéseket támogató rendszerek – összekapcsolásához. Ennek eredményeként egyre több digitális szolgáltatás válik elérhetővé a végfelhasználók számára egyetlen bejelentkezési felületen keresztül, és növekedni fog az előre kitöltött űrlapok és a közigazgatásnak történő elektronikus benyújtások száma.

Ezt a beruházást 2026. március 30-ig kell befejezni.

2. beruházás: Nyílt hozzáférésű adatok és egy nyilvános adatalap fejlesztése

A beruházásnak tartalmaznia kell egy programot, amely négy egymással összefüggő projektet foglal magában, amelyek célja új nyílt és nyilvános adatkészletek közzétételének előmozdítása. Ezek a projektek a közigazgatásban használt kódlisták nyilvános adatbázisokban történő közzétételéből, a nyílt hozzáférésű adatok nemzeti katalógusának kidolgozásából, a statisztikai információkhoz való hozzáférés eszközeinek javításából, valamint az Állami Statisztikai Szolgálat szervei számára modern metainformációs rendszer létrehozásából állnak.

Ezt a beruházást 2024. december 31-ig végre kell hajtani.

3. beruházás: Digitális igazságszolgáltatási szolgáltatások

A beruházás célja a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer átláthatóságának növelése egy olyan e-igazságszolgáltatási portál létrehozásával, amely megfelel a kiberbiztonsági követelményeknek, online szolgáltatásokat nyújt és hozzáférést biztosít a végfelhasználók számára az információkhoz. Ezt a portált össze kell kapcsolni a polgári portállal. Ezen túlmenően tovább kell növelni az átláthatóságot és a hatékonyságot a bírósági meghallgatásokról készült jegyzőkönyvek digitalizálása és a tárgyalótermek audiovizuális adatrögzítőkkel való felszerelése révén.

Ezt a beruházást 2023. december 31-ig végre kell hajtani.

A.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

1.

1. reform: A minőségi adathalmaz kezelésének és az adatokhoz való ellenőrzött hozzáférés biztosításának feltételei

Mérföldkő

A központi kormányzati szintű adatellenőrzés véglegesítése és „Az adatokhoz való ellenőrzött hozzáférés stratégiája a közigazgatási adatgyűjtés minőségirányítási feltételeinek biztosítása érdekében” című koncepcionális dokumentum elfogadása, amely új adatkezelési jogszabályok alapját képezi

A központi kormányzati szervek (összesen 32 intézmény) adatellenőrzésének lezárása és a stratégiai koncepcionális dokumentum kormány általi elfogadása.

4. negyedév

2023

Az adatellenőrzés és az azt követő stratégia alapul szolgál az olyan jogszabályi változások előkészítéséhez, amelyek célja a jó adatkezelés integrálása a közigazgatásba, összhangban a FAIR elveivel és a tervezett európai adatkormányzási törvénnyel.

2

1. reform: A minőségi adathalmaz kezelésének és az adatokhoz való ellenőrzött hozzáférés biztosításának feltételei

Cél

Új adatkezelési módszerek bevezetése a közigazgatásban

közigazgatási hatóságok száma

0

32

4. negyedév

2025

A közigazgatásban való alkalmazás céljából kidolgozandó, a jó adatkezelésre vonatkozó előírások, összhangban a FAIR-elvvel, mely előírásokat a hatóságoknak kell elfogadniuk és végrehajtaniuk.

3

2. reform: Elektronikus egészségügy

Mérföldkő

Az interoperabilitási szabványok meghatározása az e-egészségügy európai interoperabilitási keretével összhangban és a távorvoslásra vonatkozó szabályok meghatározása

Az Egészségügyi Minisztérium által elfogadott szabványok és szabályok

1. negyedév

2022

Az intézkedés meghatározza az egészségügyi szolgáltatók közötti átjárhatóságra vonatkozó szabványokat, szabályokat és követelményeket, és alapul szolgál az egészségügyi rendszerek kiigazításához. A távorvoslási szolgáltatásokra vonatkozóan szabályokat kell megállapítani az ilyen szolgáltatások nyújtására vonatkozó feltételek meghatározása céljából.

4

2. reform: Elektronikus egészségügy

Cél

A betegek rendelkezésére bocsátott és bevezetett új távorvoslási szolgáltatások száma

Szám

0

5

4. negyedév

2025

Új távorvoslási szolgáltatásokat fejlesztettek ki és bocsátanak a betegek rendelkezésére azt követően, hogy az Egészségügyi Minisztérium jóváhagyta a projekt végrehajtását.

5

2. reform: Elektronikus egészségügy

Cél

Az új digitális egészségügyi szolgáltatások megvalósításához vezető projektek lezárása.

Szám

1

8

4. negyedév

2025

A befejezett projektek magukban foglalják az intelligens karantén 2.0-t; A digitális egészségügyi szolgáltatások előmozdítása; Az e-egészségügyi portál megoldásai és az egészségügyi adatok másodlagos felhasználása. Ezek a projektek a következő szolgáltatások bevezetéséhez vezetnek:
1. szabványkatalógus, 2. a digitális szolgáltatások jegyzéke

3. egészségügyi szakemberek referencia-nyilvántartása 4. betegreferencia-nyilvántartás, 5. betegeknek és egészségügyi szakembereknek szóló azonosítási/hitelesítési szolgáltatások, 6. betegadat-összefoglaló szolgáltatások, 7. e-megrendelési szolgáltatások

6

2. reform: Elektronikus egészségügy

Cél

Az egészségügyi szolgáltatók/orvosi létesítmények kapcsolódása az e-egészségügyi szolgáltatásokhoz az interoperabilitási szabályok szerint, valamint az e-egészségügyi portál teljes körű működése, megnövelt funkciókkal és szolgáltatási katalógussal

0

15

4. negyedév

2025

Az intézkedésnek azt kell eredményeznie, hogy az egészségügyi szolgáltatókat egy interoperábilis rendszerben összekapcsolják az e-egészségügyi portállal, amelyet a szolgáltatók felhasználhatnak többek között a polgárokkal, az egészségügyi szolgáltatókkal és az egészségbiztosító társaságokkal való információbevitelhez és kommunikációhoz.

7

1. beruházás: Digitális szolgáltatások végfelhasználók számára

Mérföldkő

Az egységes digitális ügyfélkapu teljes körű működése

A polgároknak és vállalkozásoknak szolgáltatásokat nyújtó egységes digitális ügyfélkapu üzembe helyezése

4. negyedév

2022

Egységes platform a polgárok és a vállalkozások számára, amely legalább a következőket teszi lehetővé: Állami felsőoktatási intézménybe való felvétel iránti első kérelem benyújtása; Az alkalmazandó jogszabályok kijelölése iránti kérelem a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet II. címével összhangban; Kötelező rendszerekből származó nyugdíjra és előnyugdíjra irányuló kérelem; Felsőoktatási finanszírozásra irányuló kérelem, például állami hatóságtól vagy intézménytől származó ösztöndíj és kölcsön formájában.

8

1. beruházás: Digitális szolgáltatások végfelhasználók számára

Mérföldkő

A bejelentkezési rendszer összekapcsolása a regionális higiéniás állomásokkal és az intelligens karantén projekttel, amelyet a Covid19-fertőzés elleni küzdelem céljából dolgoztak ki a lakosság körében, valamint 3 információs rendszer fejlesztésének befejezése

A meglévő rendszerek sikeres összekapcsolása és új rendszerek kifejlesztése

4. negyedév

2023

Lezárult a Beteglevél, a regionális higiéniás állomás és az intelligens karantén összekapcsolása, amelynek célja a Covid19-világjárvány során kifejlesztett rendszerek adminisztratív összetettségének csökkentése és fejlesztése, valamint további 3 információs rendszer kifejlesztése és javítása: Dip – Information Obligations Database.:Global Distribution System in tourism (Információs kötelezettségek adatbázisa):Global Distribution System in tourism; Az állami anyagtartalék-kezelés (SSHR) kibővítése.

9

1. beruházás: Digitális szolgáltatások végfelhasználók számára

Mérföldkő

4 információs rendszer teljes körű működése

A végfelhasználóknak szolgáltatásokat nyújtó négy kifejlesztett információs rendszer üzembe helyezése

4. negyedév

2024

A következő projekteket kell befejezni: A digitális nyilvántartás fejlesztése; Az egységes ellenőrzési nyilvántartás portálja (JePEK); SIS_2 A statisztikai feladatok központi feldolgozását szolgáló eszközök; E-turizmus

10

1. beruházás: Digitális szolgáltatások végfelhasználók számára

 Cél

A felsorolt projektek lezárása, aminek következtében nőtt a természetes és jogi személyek által az állami hatóságoknak digitális úton (portálokon vagy digitális postafiókokon keresztül) küldött kitöltött formanyomtatványok száma

 

Szám

 26 839 874

 

53 679 748

1. negyedév 

2026 

Az intézkedések a portálokon és adatpostafiókokon keresztül 2025. január 1. és 2025. december 31. között benyújtott, kitöltött elektronikus formanyomtatványok számának 100 %-os növekedését eredményezik a 2019. évi referenciaalaphoz képest. Ezt a következő alapul szolgáló projektek befejezésével kell elérni: Jogszabályi változások végrehajtása az ingatlan kataszteri információs rendszerben (ISKN); Új digitális szolgáltatások kis szervezetek számára; Digitális szolgáltatás a Cseh Szociális Biztonsági Hivatal integrált információs rendszere (IIS ČSSZ) keretében; Befektetés-átvilágítási rendszer; A NDIS új adóinformációs rendszerének létrehozása; Vállalkozói portál; Közigazgatási portál 2.0 (polgári portál); SIS1_Egységes gyűjtési pont – Egységes adatátviteli interfész; Műszaki és szabadalmi információs rendszerrel kapcsolatos szolgáltatások; Elektronikus benyújtás a környezetvédelmi osztálynak; A Cseh Társadalombiztosítási Igazgatósághoz benyújtandó beadványok kidolgozása és a közigazgatás digitális szolgáltatásaira mutató linkek kidolgozása; A Cseh Társadalombiztosítási Hivatal – Információs és kommunikációs interfész – Egységes portál munkahelyi és szociális kérdések megoldása, valamint a digitális szolgáltatásnak a közigazgatással való összekapcsolása; Új webes prezentációk kidolgozása a Földművelésügyi Minisztérium számára.

 11

2. beruházás: Nyílt hozzáférésű adatok és nyilvános adatok fejlesztése

 Mérföldkő

A nyílt hozzáférésű adatok nemzeti jegyzékének kibővítése fejlett funkciókkal

Teljesen működőképes nyílt adatkatalógus, fejlett funkciókkal és szolgáltatásokkal, beleértve a felsorolt projektek befejezését.

 

 

 

 4. negyedév

2022 

A nyílt hozzáférésű adatok nemzeti katalógusa egy helyen rögzíti és közzéteszi a nyílt és nyilvános adatokat, valamint az egész közigazgatási szervtől származó információkat. Fejlett funkciókkal rendelkezik a kereséshez, a katalógusba foglalt adatok és szolgáltatások bővítéséhez, beleértve a kódlisták nyilvános adatbázisban való közzétételét; A statisztikai adatokhoz és az állami statisztikai szolgálatok metarendszeréhez való hozzáférés új eszközei.

 12

2. beruházás: Nyílt hozzáférésű adatok és nyilvános adatok fejlesztése

 Cél

A nyílt hozzáférésű adatok nemzeti katalógusában nyílt adatokat közzétevő közigazgatási szerveken belüli nyíltadat-előállítók számának növekedése

 

Új közintézmények száma

23 

 100

 4. negyedév

 2024

 A beruházások 77 új, a közigazgatásban nyílt adatokat közzétevő szervezet növekedését eredményezik.

13

3. beruházás: Digitális igazságügyi szolgáltatások

Mérföldkő

Az igazságügyi portál új technológiai platformjának kiépítése, amely digitális szolgáltatásokat tesz elérhetővé a polgárok számára, és amelyet össze kell kapcsolni a központi polgári portállal

A kibővített funkciókkal rendelkező igazságügyi portál frissítése és teljes körű működése

4. negyedév

2023

Az intézkedés a polgári portálhoz kapcsolódó új igazságügyi portált hoz létre. A funkciókat és a tervezést az igényfelmérés és a felhasználói felmérések alapján kell meghatározni. Az igazságszolgáltatási portál újratervezését nyolc, tematikusan hasonló helyszínekből álló csomagban kell végrehajtani. Minden csomag egy felhasználóorientált felmérési szakaszból és a tartalom tervezési szakaszából áll.

14

3. beruházás: Digitális igazságügyi szolgáltatások

Cél

A tárgyalótermek audiovizuális adatrögzítővel ellátott berendezései

Tárgyalótermek száma

370

1100

4. negyedév

2023

Az intézkedésnek audiovizuális berendezéseket kell beszereznie a tárgyalótermek számára, hogy lehetővé tegye a meghallgatások és eljárások digitális rögzítését a nagyobb átláthatóság érdekében.

B. 1.2. KOMPONENS: Digitális közigazgatási rendszerek

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja a cseh közigazgatás digitális transzformációjának fokozása, valamint a közintézmények közötti együttműködés és csere előmozdítása jelentette kihívás kezelése.

Célja a közigazgatási informatikai rendszerek összekapcsolt adatbázisának fejlesztése, támogatva és lehetővé téve az 1.1. komponens megvalósítását, amely a végfelhasználóknak nyújtott e-kormányzati szolgáltatások bővítésére irányul. A komponens keretébe tartozik az alapnyilvántartások, köztük egészségügyi nyilvántartások kifejlesztése, valamint a közigazgatási adatbázisok és a releváns informatikai rendszerek összekapcsolása annak érdekében, hogy csökkentse az eljárások összetettségét a vállalatok és a polgárok számára, és biztosítsa a közigazgatáson belüli biztonságos adatmegosztást. 

Az e komponens keretében végrehajtott reformok célja, hogy a közigazgatáson belül egységes és koherens megközelítést alkalmazzanak a menetrendek információs rendszereinek fejlesztésére vonatkozóan. Szakértelmet és tanácsadási szolgáltatásokat nyújtanak a kompetenciaközpontokon keresztül. Emellett kifejlesztik és egységesítik a széttöredezett egészségügyi nyilvántartásokat, hogy felkészítsék őket a megosztott szolgáltatások nyújtására és az információcserére.

A beruházásoknak az alapnyilvántartások fejlesztésére és összekapcsolására, az életkorral kapcsolatos információs rendszerek összekapcsolásának és frissítésének előmozdítására, az e-igazságügyi szolgáltatások eszközeibe és infrastruktúrájába való beruházásra, valamint a közigazgatás kiberbiztonságának javítására kell összpontosítaniuk.

A komponens támogatja a 2019/3. sz. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amelynek értelmében Csehországnak a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitikát a digitális infrastruktúrára kell összpontosítania, a 2020/1. sz. országspecifikus ajánlást, amelynek értelmében Csehországnak meg kell erősítenie az e-egészségügyi szolgáltatások kiépítését, valamint a 2020/3. sz. országspecifikus ajánlást, amelynek értelmében Csehországnak az adminisztratív terhek csökkentése révén támogatnia kell a kis- és középvállalkozásokat, és a beruházásokat a digitális átállásra kell összpontosítania.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. 

B.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Az e-kormányzat, a kiberbiztonság és az e-egészségügy támogatására szolgáló kompetenciaközpontok

A reformnak létre kell hoznia az e-kormányzati kompetenciaközpontokat, amelyek iránymutatást, szakértelmet, tanácsadási szolgáltatásokat és közös normákat biztosítanak a közigazgatásban annak érdekében, hogy biztosítsák az információs rendszerek digitalizálására és korszerűsítésére irányuló, az 1.1. és 1.2. komponensben előirányzott intézkedések koherens végrehajtását. Ezt három kompetenciaközponton keresztül kell megvalósítani (kiberbiztonság; e-egészség; A közigazgatásban gyökerező e-kormányzati kompetenciaközpontok, amelyek támogatást nyújtanak a hatóságoknak az elemzés, a rendszerarchitektúra, a felhasználói élmény és a felhasználói felület kialakítása, a kiberbiztonság vagy portálmegoldások, valamint a projektirányítás területén.

Ezt a reformot 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

2. reform: Az egészségügy digitalizálását támogató rendszerek kifejlesztése

A reformnak fel kell gyorsítania és elő kell segítenie egy koherens e-egészségügyi infrastruktúra létrehozását, beleértve az egészségügyi adatbázis stabilizálását és szabványosítását is. Az intézkedés több, egymással összefüggő projektből áll: az egészségügyi szolgáltatók, egészségügyi szakemberek és betegek referencia-nyilvántartásainak létrehozása, amelyek kapcsolódnak az e-kormányzati referencia-nyilvántartásokhoz; a közegészségügyi szolgálat egészségügyi nyilvántartásainak, valamint az onkológiai, szív- és érrendszeri és egyéb betegségek egészségügyi nyilvántartásainak a létrehozása; valamint a csehországi közegészségügyi szolgálat irányítási támogatására szolgáló információs rendszer kiépítésére irányuló projekt; az elektronikus vény jelenlegi funkcióinak kibővítése, amely magában foglalja a narkotikumokra és pszichotrop anyagokra vényeket, valamint az elektronikus utalvány bevezetését; továbbá a ritka betegségekben szenvedő betegek ellátási rendszerét támogató infrastruktúra kiépítése.

Az intézkedés olyan, elsősorban az egészségügyi dolgozókra irányuló képzési programok biztosítását is magában foglalja, amelyek célja az e-egészségügy és a digitális szolgáltatások használatának kiterjesztése az egészségügyi ágazatban.

A reformot 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

1. beruházás: Az egyéni információs rendszerek fejlesztése és fejlesztése

A beruházás olyan projektekből áll, amelyek célja az életkorral kapcsolatos háttér-információk aktualizálása, javítása és összekapcsolása, amelyek új és továbbfejlesztett szolgáltatások nyújtását teszik lehetővé a polgárok és a vállalkozások számára a foglalkoztatáspolitika, a társadalombiztosítás, az orvosi értékelés, a statisztika, az útlevél és a vízumügy, valamint a szolgáltatások területén, az 1.1. komponensnek megfelelően. Ezek a projektek összesen tíz információs rendszer fejlesztését eredményezik.

A beruházást 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

2. beruházás: Az e-kormányzat alapvető nyilvántartásainak és létesítményeinek fejlesztése

A beruházásnak ki kell alakítania és korszerűsítenie kell az alapvető csehországi nyilvántartásokat, nevezetesen a személyek nyilvántartását, a népesség-nyilvántartást, a jogok és kötelezettségek nyilvántartását, a területi azonosítók, címek és ingatlanok nyilvántartását, az ORG információs rendszert, és magában kell foglalnia egy olyan közös szolgáltatási információs rendszer kifejlesztését, amely egy adatbázisba kapcsolja össze a különböző információs rendszerekből származó adatokat. Ezt húsz egymással összefüggő projekt révén kell elérni. A nyilvántartásokon kívül az új létesítményeknek tartalmazniuk kell egy új adatközpontot és a számítástechnikai szolgáltatásokra vonatkozó e-kormányzati felhő, valamint a közigazgatás technológiai infrastruktúrájának fejlesztését.

Ezt a beruházást 2026. március 31-ig kell végrehajtani.

3. beruházás: Kiberbiztonság

A beruházás célja a közigazgatás és az egészségügyi ikt-infrastruktúra és információs rendszerek kiberbiztonságának növelése a kiberbiztonsági jogszabály alapján, a nemzeti kiberbiztonsági stratégiával összhangban. Az intézkedés olyan projekteket foglal magában, amelyek i. a biztonsági és IKT-események felderítésére, azonosítására és az azokra való reagálásra irányuló csehországi rendőri erők kapacitásának korszerűsítéséhez és bővítéséhez, valamint ii. legalább tíz információs rendszer fokozott kiberbiztonságához vezetnek.

A beruházást 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

4. beruházás: A digitális igazságszolgáltatás feltételeinek megteremtése

A beruházás célja, hogy korszerűsítse az igazságszolgáltatási rendszer munkakörnyezetét, és lehetővé tegye a munka folytatását a korlátozott fizikai kapcsolatok idején, ezáltal növelve a nemzeti igazságszolgáltatási rendszer ellenálló képességét. A beruházás három összekapcsolt projektből áll, amelyek magukban foglalják i. az adatok felhasználásának elemzését és az igazságszolgáltatási ágazat digitalizációja iránti igények feltérképezését, valamint egy adattárház kiépítését és a megnövelt tárolási kapacitást, ii. a távoli hozzáférést lehetővé tevő infrastruktúra kapacitásbővítését és iii. az igazságszolgáltatás számára felszerelt videokonferencia-termek számának növelését.

A beruházást 2024. december 31-ig végre kell hajtani.

B.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

15

1. beruházás:

Információs rendszerek fejlesztése

Mérföldkő

Egyetemes kapcsolattartó pont sikeres létrehozása és működtetése, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy egyetlen helyen kommunikáljanak a közigazgatással.

A cseh közigazgatás két kulcsfontosságú rendszere működik, nevezetesen a CsehPoint 2.0 rendszer (a polgárokkal és a tisztviselőkkel kapcsolatban) és a közigazgatás központi hitelesítési területe, az úgynevezett CAAIS (tisztviselők esetében).

4. negyedév

2022

A mérföldkő a CzechPoint 2.0 rendszert valósítja meg, amely biztosítja a nyilvánosság számára a támogatott szolgáltatások körét, a közigazgatási információs rendszerek kivonatait, valamint a kitöltött űrlapok állami közigazgatáshoz való benyújtásának vagy a velük való kommunikációnak a lehetőségét. A mérföldkő a központi hitelesítés információs rendszerét (CAAIS) is magában foglalja. A mérföldkő akkor tekinthető teljesítettnek, ha mindkét részt végrehajtják és elérhetővé teszik a végfelhasználók számára.

16

1. beruházás:

Információs rendszerek fejlesztése

Mérföldkő

Az e-útlevél (ePassy) és az EVC2 vízumrendszer sikeres korszerűsítése és működtetése

A korszerűsített ePasy rendszer az alapnyilvántartásokhoz kapcsolódik, az EVC2 a határregisztrációs rendszerrel (EES) összhangban bevezette a rövid és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok funkcionalitását, és mindkét rendszer elérhető a végfelhasználók számára.

4. negyedév

2022

Az ePasy alapnyilvántartásokkal és az EVC2 vízumrendszerrel való összekapcsolása a határregisztrációs rendszerrel összhangban bevezette a rövid és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumok funkcionalitását.

17

1. beruházás: Információs rendszerek fejlesztése

Mérföldkő

Az integrált külföldiek rendszerének sikeres működése, csökkentve a külföldiek és köztisztviselők adminisztratív terheit

Új integrált rendszer működik a külföldiek számára, és szolgáltatásokat nyújt a végfelhasználóknak

4. negyedév

2024

Az intézkedés mérföldköve létrehozza a külföldiek új integrált rendszerét (ICAS), amely lehetővé teszi a Csehországban nyilvántartásba vett külföldiek számára, hogy az adott szakaszban a közigazgatási ügyfeleknek nyújtott új digitális szolgáltatásokon keresztül kezeljék az örökösökkel kapcsolatos ügyeket.

18

1. beruházás:

Információs rendszerek fejlesztése

Cél

Szerződéskötés az információs rendszerek közigazgatási célú fejlesztésének hátterét képező, felsorolt információs rendszerek projektjeinek végrehajtására:

Szám

0

8

2. negyedév

2024

A célkitűzést a következő projektek szerződéskötésével érik el:

1. Az önálló vállalkozók rendszerének központosítása

2. EESSI – a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje

3. Támogatási információs rendszer

4. Medical Assessment Service (Orvosi Értékelési Szolgálat)

5. A társadalombiztosítási igazgatás adattárának optimalizálása

6. Az elektronikus adatbeviteli szolgáltatások fiókrendszere

7. Központi hitelesítési pont a Cseh Statisztikai Hivatal számára és a statisztikai nyilvántartások integrálása az összekapcsolt adathalmazba

8. Múzeumi gyűjtemények információs rendszere

19

1. beruházás:

Információs rendszerek fejlesztése

 Cél

Új vagy korszerűsített közigazgatási információs rendszerek sikeres működtetése, amely magában foglalja az 16. cél keretében kötött projektek befejezését is

 Szám

0

8

4. negyedév

2025

Ezen intézkedés keretében az e beruházás részeként végrehajtott új vagy korszerűsített információs rendszerek és projektek számát bele kell számítani a célkitűzésbe. Mindezek a rendszerek a beruházás részeként végrehajtott új vagy korszerűsített információs rendszereknek és projekteknek működőképesnek kell lenniük, javítaniuk kell a közigazgatáson belüli kommunikációt és javítaniuk kell a közigazgatási ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségét. A korszerűsített információs rendszerek és a befejezett projektek a következőket foglalják magukban:

1. Az önálló vállalkozók rendszerének központosítása

2. EESSI – a szociális biztonságra vonatkozó információk elektronikus adatcseréje

3. Támogatási információs rendszer

4. Medical Assessment Service (Orvosi Értékelési Szolgálat)

5. A társadalombiztosítási igazgatás adattárának optimalizálása

6. Az elektronikus adatbeviteli szolgáltatások fiókrendszere

7. Központi hitelesítési pont a Cseh Statisztikai Hivatal számára és a statisztikai nyilvántartások integrálása az összekapcsolt adathalmazba

8. Múzeumi gyűjtemények információs rendszere

 20

2. beruházás:

Központi nyilvántartások és e-kormányzati létesítmények fejlesztése

 Mérföldkő

Egy teljesen működőképes szoftveres adatközpont megvalósítása, beleértve az adattárolókat is.

A Munkaügyi és Szociális Minisztérium által létrehozott új adatközpont sikeres tesztelése és elfogadása

 

4. negyedév

2022

 A mérföldkő akkor tekinthető teljesítettnek, ha az új adatközpont teljes mértékben működőképes és a végfelhasználók számára elérhetővé válik.

21

2. beruházás:

Központi nyilvántartások és e-kormányzati létesítmények fejlesztése

Mérföldkő

A központi szolgáltatási pont átviteli kapacitását növelő, valamint a kommunikációs és információs infrastruktúra és információs rendszerek modernizálására és optimalizálására irányuló, felsorolt projektek lezárása.

A mérföldkő akkor tekinthető megvalósultnak, ha a központi szolgáltatási pontot korszerűsítik, kapacitását és biztonságát növelik, és a szerződő/végrehajtó szervek befejezték az alapvető nyilvántartások kommunikációs és információs rendszereinek javítására irányuló projekteket.

4. negyedév

2023

Az intézkedés alapnyilvántartások kidolgozását és a közigazgatás technológiai infrastruktúrájának fejlesztését foglalja magában, beleértve az átviteli kapacitás növelését, valamint új ügyfélszolgálatok és nagy átviteli kapacitású szolgáltatások megvalósítását. A mérföldkő a következő projektek befejezését követően tekinthető teljesítettnek:

1. A központi szolgáltatási pontok kapacitásának és biztonságának fejlesztése

2. A többprotokoll-címke-váltási (MPLS) kommunikációs és információs infrastruktúra korszerűsítése és optimalizálása

3. A közigazgatási szerveknek tanúsítványt szolgáltató nemzeti tanúsító hatóság

4. Az adatközpontok és az adattárolási termékek kapacitásának növelése

5. Hardver- és szoftvercsere a központi nyilvántartások számára

6. Az alapnyilvántartások korszerűsítése és fejlesztése, beleértve a következőket: Magánszemélyek nyilvántartása, népesség-nyilvántartás, jogok és kötelezettségek nyilvántartása, területi azonosítók, címek és ingatlanok nyilvántartása, ORG információs rendszer

7. Az alapnyilvántartások integrált rendszerének és a közös szolgáltatási információs rendszernek a kapcsolódó fejlesztése és fejlesztése

8. A nemzeti személyazonosító és hitelesítési pont javítása

9. A központi nyilvántartások egységesített interfészének kialakítása

22

2. beruházás:

Központi nyilvántartások és e-kormányzati létesítmények fejlesztése

Mérföldkő

Felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások nyújtása a hatóságok számára

az e-kormányzati felhő elérhetővé válik a végfelhasználók számára, és képes lesz felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat nyújtani a közigazgatás számára

2. negyedév

2026

A projekt kommunikációs és IKT-infrastruktúrát és szoftveralkalmazásokat hoz létre a kibővített csehországi Zeleneč Data Centre, valamint a felhőalapú számítástechnika információs rendszerei és az e-kormányzati felhőportál számára, hogy a közigazgatási hatóságok számára adatszolgáltatásokat nyújtson az eGovernment felhő számára, lehetővé téve a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat (IaaS, SaaS). A mérföldkő akkor tekinthető teljesítettnek, ha felhőalapú számítástechnikai szolgáltatásokat lehet nyújtani.

23

3. beruházás:

Kiberbiztonság

Mérföldkő

A cseh rendőrség biztonsági információ- és eseménykezelő rendszerének korszerűsítése, valamint további öt másik információs rendszer kiberbiztonsági célú használatának kiterjesztése, amelyeket kockázat- és megvalósíthatósági tanulmány alapján választanak ki

A teljesen működőképes és korszerűsített biztonsági információ- és eseménykezelési rendszer, valamint egy kockázat- és megvalósíthatósági tanulmány alapján kiválasztott további öt információs szolgáltatás üzembe helyezése.

4. negyedév

2022

A beruházásnak növelnie kell a biztonsági információk és események kezelését nyomon követő olyan infrastruktúra rendelkezésre állását, amely képes a biztonsági események naplózására és értékelésére, valamint a csehországi rendőrség és belügyminisztérium kapacitásainak és képességeinek bővítésére az ikt-val kapcsolatos biztonsági események és események azonosítására és az azokra való reagálásra, még akkor is, ha az irodai infrastruktúrához való hozzáférés korlátozott.

24

3. beruházás:

Kiberbiztonság

Cél

A kiberbiztonságról szóló 181/2014. sz. törvénnyel (Gyűjt.) összhangban megerősített informatikai rendszerek számának növekedését eredményező projektek lezárása

Szám

0

10

4. negyedév

2025

Az intézkedés a kiberbiztonságról szóló 181/2014. sz. törvény (Gyűjt.) követelményeivel összhangban növeli a kiválasztott információs rendszerek kiberbiztonságát.

A mérföldkő azt követően tekintendő teljesítettnek, hogy a Nemzeti Kiber- és Információbiztonsági Hivatal (NÚKIB) legalább 10 kiválasztott információs rendszer esetében sikeresen és dokumentáltan tesztelte és ellenőrizte a kiberbiztonsági követelményeknek való megfelelést, és az adott rendszerek tulajdonosi hatóságai jóváhagyták a projektek végrehajtását.

25

1. reformok:

Az e-kormányzat, a kiberbiztonság és az e-egészségügy támogatására szolgáló kompetenciaközpontok

Mérföldkő

Három kompetenciaközpont teljes körű működése, amelyek konzultációs szolgáltatásokat nyújtanak a helyreállítási terv A. komponensének 1.1. eleméhez és B. komponensének 1.2. eleméhez tartozó reformok és beruházások keretében az információs rendszerekben és az e-kormányzati ökoszisztémában végrehajtandó változtatásokat végrehajtó hatóságoknak

A kompetenciaközpontok akkor tekinthetők teljes mértékben működőképesnek, amint a hatóságok benyújtották és a kompetenciaközpontok jóváhagyták a konzultációs szolgáltatások iránti hivatalos kérelmeket.

4. negyedév

2022

Három kompetenciaközpont az e-kormányzat, a kiberbiztonság és az e-egészségügy területén konzultációs és tanácsadási szolgáltatásokat nyújt a hatóságoknak a helyreállítási terv A. komponensének 1.1. eleméhez és B. komponensének 1.2. eleméhez tartozó reformokhoz és beruházásokhoz kapcsolódó projektek végrehajtása során.

26

1. reform:

Az e-kormányzat, a kiberbiztonság és az e-egészségügy támogatására szolgáló kompetenciaközpontok

Cél

Konzultációk és segítségnyújtás a helyreállítási terv A. komponensének 1.1. és 1.2. eleméhez tartozó intézkedésekkel kapcsolatos témákban, és a B. komponens 1.2. eleméhez tartozó reformokkal és beruházásokkal kapcsolatban, legalább 5 embernapra kiterjedően, meghatározott közigazgatási szervek számára

A legalább 5 embernap hatókörébe tartozó konzultációk száma

0

50

4. negyedév

2025

Az intézkedés szakértelmet biztosít a közigazgatási szerveknek az 1.1. és 1.2. komponens alá tartozó beruházások és reformok végrehajtásához. Csak a legalább öt embernapot igénylő konzultációk számítanak bele a célkitűzésbe.

27

2. reform:

Az e-egészségügyet támogató rendszerek fejlesztése

Mérföldkő

A közös gyógyszernyilvántartás (ePrescreption) kiterjesztése a narkotikumokra és pszichotrop anyagokra, valamint orvostechnikai eszközök elektronikus utalványaira

Az elektronikus vény funkcióit a narkotikumokra és pszichotrop anyagokra vonatkozó vényekkel és az orvostechnikai eszközökre vonatkozó utalványok felírásával bővítik.

4. negyedév

2023

Az e-recept meglévő funkcióit ki kell terjeszteni ezzel az intézkedéssel, amely lehetővé teszi a narkotikumok és pszichotrop anyagok felírását és az orvostechnikai eszközök vásárlására szolgáló utalványok felírását.

28

2. reform:

Az e-egészségügyet támogató rendszerek fejlesztése

Mérföldkő

Az elektronikus egészségügyi infrastruktúrát megszilárdító és kifejlesztő projektek lezárása egymással összekapcsolt adatbázisok létrehozása és a digitális egészségügyi szolgáltatások javítása érdekében

A projektek által elért, egységes szerkezetbe foglalt új szolgáltatásokat a végfelhasználók használják, és a nyilvántartásokat összekapcsolták

4. negyedév

2025

Az ebben az intézkedésben szereplő projektek konszolidálják az egészségügyi nyilvántartások megyei rendszerét, beleértve a regionális higiénikus állomások információs rendszereit, a higiénikus nyilvántartásokat, a nemzeti egészségügyi információs rendszert és az integrált oktatási platformot. A vonatkozó egészségügyi nyilvántartásoknak kapcsolódniuk kell az e-kormányzati szolgáltatásokhoz. A mérföldkő teljesítését a projektgazda által elvégzett és dokumentált sikeres teszteléssel, valamint a sikeres kísérleti szakaszt követően a projekt végrehajtásának ajánlatkérő szerv általi jóváhagyásával kell ellenőrizni. A projektek a következőket foglalják magukban:

1. Az egészségügyi rendszer optimalizálása a ritka betegségekben szenvedő betegek számára

2. Higiéniai nyilvántartások kidolgozása a pandémiás helyzetek kezeléséhez kapcsolódó egészségügyi szolgáltatások és információs rendszerek meglévő nyilvántartásainak javítása révén

3. Integrált információs rendszer kifejlesztése a higiéniai szolgáltatások igazgatásának támogatására Csehország tizennégy régiójában

4. Az egészségügyi szolgáltatók, egészségügyi szakemberek és betegek e-egészségügyi referencianyilvántartásai és a támogató rendszerek infrastruktúrájának fejlesztése

5. A nemzeti egészségügyi információs rendszer korszerűsítése és kapacitásfejlesztése

6. Képzési program egészségügyi szakemberek számára az e-egészségügyi rendszerek használatáról

29

4. beruházás:

A digitális igazságszolgáltatás feltételeinek megteremtése

Mérföldkő

Az adatkezelésnek és az adatok felhasználásának elemzése az igazságszolgáltatási ágazatban, valamint adattárház kiépítése

Az elemzést az Igazságügyi Minisztérium hagyja jóvá, és az adattárház kiépítésre kerül

2. negyedév

2022

A mérföldkő magában foglalja az igazságügyi ágazat és az Igazságügyi Minisztérium adatfelhasználási és adatkezelési igényeinek feltérképezését célzó elemzést, amely alapul szolgál az ágazat digitalizálására irányuló jövőbeli projektek előkészítéséhez, és magában foglalja az Igazságügyi Minisztérium számára adattárház telepítését is.

30

4. beruházás:

A digitális igazságszolgáltatás feltételeinek megteremtése

Cél

A videokonferencia lehetővé tétele érdekében újonnan felszerelt és összekapcsolt konferenciatermek számának növelése az igazságszolgáltatási rendszerben.

Konferenciatermek száma

170

470

4. negyedév

2022

Az intézkedés növeli a videokonferencia-eszközökkel felszerelt konferenciatermek számát.

31

4. beruházás:

A digitális igazságszolgáltatás feltételeinek megteremtése

Cél

Az adattárolási kapacitás növelése

Petabyte

2

4

4. negyedév

2024

Az intézkedés növeli az Igazságügyi Minisztérium adattárolási kapacitását, megerősítve a digitális munkahelyek és a távmunka infrastruktúráját.

C. 1.3. KOMPONENS: Nagy kapacitású digitális hálózatok

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponens támogatja a nagyon nagy kapacitású hálózatok (VHCN) kiépítése jelentette kihívás kezelését annak érdekében, hogy a polgárok, vállalkozások, közigazgatási szervek és intézmények internetkapcsolat révén a lehető legnagyobb mértékben férhessenek hozzá az online szolgáltatásokhoz, különösen a vidéki területeken. A komponens célja továbbá az 5G hálózatok és szolgáltatások fejlesztését támogató feltételek megteremtése.

A komponens hozzájárul az országspecifikus ajánlások teljesítéséhez, amelyek szerint Csehországnak a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitikát a digitális infrastruktúrára kell összpontosítania (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint az országspecifikus ajánlás megvalósításához, amelynek értelmében Csehországnak a beruházásokat a digitális átállásra kell összpontosítania, különös tekintettel a nagy kapacitású digitális infrastruktúrára és technológiákra (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. Az összes infrastrukturális beruházás esetében az építési és bontási hulladék legalább 70 %-át újra fel kell használni vagy újra fel kell dolgozni a DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően 1 .

C.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési környezetének javítása 

A reform célja, hogy javítsa az elektronikus kommunikációs hálózatok meglévő aktív és passzív infrastruktúrájára vonatkozó információgyűjtési kapacitást. A reform összhangban van a hálózatkiépítés költségeinek csökkentését célzó uniós ágazati jogszabályok célkitűzéseivel, többek között a nagy sebességű hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelvvel, valamint az (EU) 2018/1972 irányelv (Európai Elektronikus Hírközlési Kódex) céljaival. 

A reform többek között a következőket foglalja magában:    

●A tervezett projektek adatbázisainak létrehozását célzó intézkedések végrehajtása, beleértve a szükséges jogszabály-módosítások hatálybalépését és a műszaki előírások kidolgozását.

●Digitális műszaki térképek (DTM) objektumok kidolgozása, amelyek lehetővé teszik az állami és magánszervezetek tulajdonában lévő helyszínre és műszaki infrastruktúrára vonatkozó pontos információkhoz való hozzáférést. Az intézkedés célja legalább 161 000 hektárnyi térbeli alapobjektum és 55 000 km közlekedési és műszaki infrastruktúra-hálózat digitalizációja. 

●A hálózatminőség mérésének elvégzése Csehország és a főváros mind a 76 kerületére vonatkozóan, azzal a céllal, hogy jobb tájékoztatást nyújtsanak az 5G és a vezetékes hálózat minőségéről és csökkentsék a hálózati lefedettség ellenőrzési idejét. A méréseknek összhangban kell lenniük az (EU) 2018/1972 irányelv X. mellékletében részletezett szolgáltatásminőségi paraméterekkel, meghatározásokkal és mérési módszerekkel, és meg kell felelniük a szolgáltatásminőségi paramétereket részletező BEREC-iránymutatásoknak.

Biztosítani kell a meglévő fizikai infrastruktúrára és az államilag finanszírozott magas- és mélyépítési munkákra vonatkozó információk rendelkezésre állását, ezáltal hatékonyabbá téve a fizikai infrastruktúra megosztását a nagy sebességű elektronikus kommunikációs hálózatok kiépítése szempontjából.

Az intézkedést 2025. december 31-ig be kell fejezni.

2. reform: Az 5G ökoszisztéma fejlesztésének támogatása

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy stratégiai keretet dolgozzon ki az 5G hálózatok infrastruktúra-megosztásának előmozdítására, különösen a kereskedelmi szempontból kevésbé vonzó területeken, lehetővé téve az energiafogyasztás, a rádió-kibocsátások, valamint a hálózatkiépítési és -üzemeltetési költségek csökkentését.

Az intézkedés 25 tanulmány befejezését támogatja, amelyek célja:

●A nemzeti rádióspektrum-terv felülvizsgálata és a spektrumjogok kiosztására és odaítélésére vonatkozó stratégiai tervek meglévő folyamatainak értékelése azzal a céllal, hogy a harmonizált frekvenciasávok kereskedelmi célú felhasználása a lehető leghamarabb kiaknázható legyen, a hálózati összekapcsoltságot elősegítő közös uniós eszköztárban 2 meghatározott kritériumok alapján. 

●Annak elemzése, hogy megvalósítható-e annak lehetővé tétele, hogy az üzemeltetők részletekben fizessék meg a rádióspektrum-odaítélési díjakat az 5G infrastruktúrába történő beruházások megkönnyítése érdekében.

●A kiberbiztonságból eredő kihívások azonosítása és megfogalmazása, a településeken és városokon belüli elektronikus hírközlő hálózatok kiépítése, valamint a városok és nagyvárosok fejlesztése.

E tanulmányok alapján az 5G Alliance javaslatokat dolgoz ki az 5G ökoszisztéma továbbfejlesztésének lehetőségeiről. E javaslatok képezik a passzív és aktív elektronikus kommunikációs infrastruktúra megosztására vonatkozó iránymutatások alapját az 5G hálózatok kiépítésének megkönnyítése érdekében, összhangban a hálózati összekapcsoltságot elősegítő közös uniós eszköztárral, valamint figyelembe véve a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelvet, a spektrummegosztásról szóló RSPG21-016 FINAL jelentést és a verseny védelméről szóló 143/2001. törvényt. Az intézkedés az 5G/26 GHz-es frekvenciasávra vonatkozó kísérleti projekt befejezését is előirányozza, amelynek célja az 5G frekvenciakoordinációs eljárásokra és a 26 GHz-es sávon belüli más szolgálatokkal való spektrummegosztásra vonatkozó iránymutatások és algoritmusok kidolgozása.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.



1. beruházás: Nagy kapacitású konnektivitás kiépítése

Ezen intézkedés célja a nagyon nagy kapacitású konnektivitási hálózatok (VHCN) kiépítésének támogatása, különös tekintettel a távoli és vidéki térségekre, ahol a piaci alapú megoldások nem nyereségesek, és kevés a kereskedelmi ösztönző az ilyen hálózatok kiépítésére. Ezeket a beavatkozási területeket a hatályos állami támogatási szabályokkal összhangban kell meghatározni, és azokról nyilvános konzultációt kell folytatni.

Erre az intézkedésre legalább egy ajánlati felhívást kell közzétenni a nagyon nagy kapacitású összeköttetés kiépítésére, amelynek eredményét 2024. december 31-ig közzé kell tenni. A kiválasztott projektek végrehajtása révén a – BEREC nagyon nagy kapacitású hálózatokra vonatkozó iránymutatásá szerinti – VHCN-hálózathoz kapcsolódó címpontok száma (legalább 1 Gb/s összeköttetés) legalább 23 000 egységgel nő.

A beruházást 2026. március 31-ig be kell fejezni.

2. beruházás: Az 5G folyosók lefedése és az 5G fejlesztésének előmozdítása

Ezen intézkedés célja a közlekedési folyosók 5G lefedettségének javítása berendezésekbe, valamint kutatásba és fejlesztésbe történő beruházások révén.

E célkitűzés megvalósítása érdekében a következő intézkedéseket kell végrehajtani:

●A vasúti folyosók jobb 5G jelzésű lefedettségének növelése. A 4G lefedettségnek a Cseh Távközlési Hivatal által végzett feltérképezése alapján 2021. szeptember 30-ig javaslatot kell tenni a beavatkozási területekre, biztosítva, hogy ezeket a piaci távközlési szolgáltatók 3 éven belül ne fedjék le. A következő vasúti folyosókra kell kiterjeszteni a hálózatot: Prága – Česká Třebová – Ostrava, Prága – Ústí nad Labem, Prága – Plzeň, Prága – České Budějovice és Česká Třebová – Brno.

●Legalább 350 vasúti kocsi felszerelése 5G jelismétlőkkel vagy passzív falakkal. A szerződő feleket ajánlati felhívást követően választják ki, a projekt hatókörére és megvalósíthatóságára vonatkozó tanulmány alapján.

●Együttműködő intelligens közlekedési rendszer kiépítése és tesztelése a vasúti folyosók számára (C-ITS) az 5G hálózatokban. A vizsgálatokról és a szerzett tapasztalatokról negyedévente jelentést kell benyújtani a kormánynak, és azt a fent említett vasúti folyosókon működő többi fuvarozó rendelkezésére kell bocsátani.

Ezt a beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

3. beruházás: Az 5G mobil infrastruktúra fejlesztésének támogatása a vidéki beruházásintenzív fehér területeken 

Ezen intézkedés célja az 5G hálózat lefedettségének növelése a „fehér területeken”, azaz azokon a területeken, amelyeken soha nem volt 3G-nél magasabb mobiljel, és amelyekről feltételezhető, hogy a beruházás alacsony várható nyereségessége miatt a jövőben nem fedik le az 5G-s alaphálózatokat. Ez a meghatározás az állami támogatásra vonatkozó hatályos szabályokat és a VHCN fejlesztésére vonatkozó nemzeti tervet követi. Ezeket a területeket a cseh távközlési hivatal által a fehér alapegységekkel kapcsolatban elvégzendő értékelés alapján kell meghatározni, és azokról nyilvános konzultációt kell folytatni.

E cél elérése érdekében ajánlati felhívásokat kell közzétenni az 5G jelek bázisvevő állomásainak (BTS) megépítésére és üzembe helyezésére. A beavatkozási területeket az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 2021. szeptember 30-ig javasolja, biztosítva, hogy a piaci alapú távközlési szolgáltatók a következő három éven belül ne fedjék le a javasolt beavatkozási területeket. Az ajánlati felhívások eredményét 2024. december 31-ig közzé kell tenni.

A kiválasztott projektek végrehajtása révén a BTS számaz 120-zal nő.

A beruházást 2026. március 31-ig be kell fejezni.

4. beruházás: Az 5G hálózatok és szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási tevékenységek

Ezen intézkedés célja az állami és magánszervezetek támogatása az 5G hálózatokhoz és szolgáltatásokhoz kapcsolódó kutatásban, fejlesztésben és innovációban.

E célkitűzés elérése érdekében pályázati felhívást kell közzétenni az 5G-ökoszisztémára vonatkozó 5G hálózatok és alkalmazások technológiai fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási projektekre. A projektek középpontjában az 5G alkalmazások iparban és szolgáltatásokban való használata áll, különös tekintettel az új technológiáknak a gépjárműipar és más kulcsfontosságú ágazatok gyártási folyamatai során történő hasznosítására, figyelembe véve a körforgásos gazdaság elveit a másodlagos nyersanyagok beszerzése révén. A támogatásnak az automatizálás, a robotizáció, a mesterséges intelligencia és a virtuális vagy kiterjesztett valóság fejlesztését és terjesztését előmozdító projektekre is irányulnia kell. A potenciális kedvezményezettek közé tartoznak vállalkozások vagy állami kutatási szervezetek. 2024. december 31-ig legalább 20 projektet kell kiválasztani. A következő végrehajtási szakaszban a kiválasztott projektek közül legalább 20-at be kell fejezni.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

C.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

32

1. reform: Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési környezetének javítása 

Mérföldkő 

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kidolgozott, a beruházási projektterveket tartalmazó regionális adatbázisok létrehozására és a hálózati minőségmérések számának növelésére irányuló intézkedések hatálybalépése 

A jogi aktusokban szereplő, a hatálybalépést jelölő rendelkezés 

2. negyedév 

2023 

Hatályba lépnek a szükséges jogszabályi kiigazítások, és ki kell egészíteni a műszaki előírásokat, amelyek célja az 194/2017. sz. Coll. törvény (11) és (2) bekezdése értelmében vett beruházási projektekkel kapcsolatos szándékok adatbázisainak létrehozása, valamint az elektronikus hírközlő hálózatok minőségmérései számának növelése. A nemzeti szabályozónak pályázati eljárásokat kell lefolytatnia, és be kell szereznie a szükséges berendezéseket. A nyújtott tájékoztatás minőségének és használhatóságának összhangban kell lennie a kötelező technikai paraméterekkel.

33

1. reform: Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési környezetének javítása 

Cél 

A térbeli alapobjektumokra vonatkozó digitális műszaki térképek (DTM) befejezése

Hektár 

0

161 000

4. negyedév 

2025 

Digitális műszaki térképeket (DTM) kell készíteni, amelyek lehetővé teszik a köz- és magánszervezetek tulajdonában lévő térbeli alapobjektumok helyére és műszaki előírásaira vonatkozó pontos információkhoz való hozzáférést. 161000 ha alapvető térbeli helyzet objektumot digitalizálni kell. Az eredményül kapott DTM-objektumoknak nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük.

34 

1. reform: Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési környezetének javítása 

Cél 

A közlekedési és műszaki infrastrukturális hálózatok objektumait feltüntető digitális műszaki térképek (DTM) befejezése

Km 

0

55 000 

4. negyedév 

2025 

Digitális műszaki térképeket (DTM) kell készíteni, amelyek lehetővé teszik a köz- és magánszervezetek tulajdonában lévő fizikai infrastrukturális hálózatok helyére és műszaki előírásaira vonatkozó pontos információkhoz való hozzáférést. 55 000 km közlekedési és műszaki infrastruktúra-hálózat digitalizálására kerül sor. Az eredményül kapott DTM-objektumoknak nyilvánosan hozzáférhetőnek kell lenniük.

35 

1. reform: Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési környezetének javítása

Cél 

Az elektronikus kommunikáció minőségére vonatkozó mérések befejezése 

Szám 

0

77

4. negyedév 

2025 

Csehország és a főváros mind a 76 kerületében elvégzik a hálózat minőségének mérését.

36 

2. reform: Az 5G ökoszisztéma fejlesztésének támogatása

Cél 

Az 5G hálózatok kiépítésének javítását célzó tanulmányok közzététele az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által 

Szám 

0

25

4. negyedév 

2024 

Az EBVF célkitűzései a következők:

·A nemzeti rádióspektrum-terv felülvizsgálata és a frekvenciahasználati jogok megadására és odaítélésére vonatkozó stratégiai tervek meglévő eljárásainak értékelése azzal a céllal, hogy a harmonizált frekvenciasávokat a lehető leghamarabb kiaknázzák kereskedelmi használatra.

·Annak elemzése, hogy megvalósítható-e annak lehetővé tétele, hogy az üzemeltetők részletekben fizessék meg a rádióspektrum-díjfizetést az 5G infrastruktúrába történő beruházások megkönnyítése érdekében.

·A kiberbiztonságból eredő kihívások azonosítása.

·A településeken és városokon belüli elektronikus kommunikációs hálózatok kiépítése, valamint a városok és nagyvárosok fejlesztése.

A tanulmányok különösen a következő kérdésekre összpontosítanak:

·az 5G jellemzők és szabványok alkalmazhatósága az egyes ágazatokban, valamint javaslatok technikai végrehajtásukra és szabályozási intézkedéseikre.

·az 5G hálózati infrastruktúra digitális ikerintézményének koncepciója és használata.

·műholdas kommunikáció használata a földfelszíni és műholdas 5G hálózatok 5G együttes működtetése és együttműködése céljából.

·a FeMBMS (továbbfejlődött Multimedia Broadcast Multicast Service) alkalmazhatósága az 5G hálózatokban a televíziós műsorszolgáltatás és az audiovizuális médiaszolgáltatások számára, beleértve a 600 MHz-es frekvenciasáv televíziós műsorszórás céljára történő jövőbeli használatára vonatkozó stratégiát.

·FRMCS (jövőbeni vasúti mobil kommunikációs rendszerek) használata a 900 MHz-es és az 1900 MHz-es sávban kijelölt csatornákkal rendelkező vasutak számára.

·kvantumtechnológia alkalmazása az 5G hálózatok és szolgáltatások biztonságának növelésére.

·az 5G hálózatok számára felhasználható spektrum megosztásának lehetősége.

·a 26 GHz-es frekvenciasáv használata az 5G hálózat számára.

·modern információs rendszerek használata, beleértve a szoftverek nyílt forrásokon vagy más megosztási formákon, például felhőszervereken keresztül történő megosztását az 5G hálózatokban.

·5G hálózat szeletelési rendszerének használata állami és magán 5G hálózatok számára.

·a dolgok internete (IoT) kommunikációjának összekapcsolása az 5G hálózatokkal.

·5G hálózatok használata helyhez kötött vezeték nélküli hozzáférésre

·a nyílt RAN (rádióhozzáférési hálózat) és a nyílt alaphozzáférés hatása az 5G hálózatok biztonságára.

·repülési kommunikációs platformok (drónok, pilóta nélküli légi járművek, ballonok) és ezek hatása az elektronikus hírközlés szabályozására.

·intelligens rádiókörnyezetek az elektromágneses sugárzás online mérésével és az intelligens fényvisszaverő felületekkel.

·6G hálózatok fejlesztése az 100 GHz feletti sávokban.

37 

2. reform: Az 5G ökoszisztéma fejlesztésének támogatása 

Mérföldkő 

Az 5G hálózatok kiépítésére vonatkozó iránymutatások közzététele az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által 

Az iránymutatások közzététele az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által

4. negyedév 

2025 

Iránymutatásokat kell közzétenni az 5G hálózatok kiépítését elősegítő passzív és aktív infrastruktúra megosztásáról, amely megfelel a hálózati összekapcsoltságot elősegítő közös uniós eszköztárnak, figyelembe véve a nagy sebességű elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére irányuló intézkedésekről szóló 2014/61/EU irányelvet, a spektrummegosztásról szóló RSPG21-016 FINAL jelentést és a verseny védelméről szóló 143/2001. törvényt. Az iránymutatásoknak az ugyanazon intézkedés keretében közzétett tanulmányokon kell alapulniuk. Az intézkedés különösen az 5G rádióspektrum-koordinációs eljárásaira vonatkozó iránymutatások és algoritmusok kidolgozását, valamint a 26 GHz-es sávon belüli más szolgálatokkal való spektrummegosztást irányozza elő.

38 

1. beruházás: Nagy kapacitású összeköttetések kiépítése 

Mérföldkő 

A nagyon nagy kapacitású hálózatok (VHCN) kapcsolódó valamennyi csatlakozási szerződés Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről. 

Értesítés a címpontok nagyon nagy kapacitású hálózattal (VHCN) való összekapcsolására vonatkozó szerződések Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről 

4. negyedév 

2024 

Értesítés a címpontok nagyon nagy kapacitású hálózattal (VHCN) való összekapcsolására vonatkozó szerződések Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről. Az ajánlati felhívások tartalmazzák a támogatható kiadások meghatározását, az értékelési modelleket és a projektek kiválasztásának és értékelésének kritériumait, a pályázókra és a kedvezményezettekre vonatkozó szabályokat, valamint a nagykereskedelmi ajánlatokra vonatkozó iránymutatásokat.

39 

1. beruházás: Nagy kapacitású összeköttetések kiépítése 

Cél 

A nagyon nagy kapacitású hálózathoz (VHCN) kapcsolódó címpontok befejezése

Szám 

0

23 000

1. negyedév 

2026 

Meg kell építeni a nagyon nagy kapacitású hálózathoz (VHCN) kapcsolódó címpontok számának növelésére szolgáló infrastruktúrát, 23 000-rel növelve az összekapcsolt címpontok számát. A nagy kapacitású hálózatnak meg kell felelnie a BEREC nagyon nagy kapacitású hálózatokra vonatkozó iránymutatásaival.

40

2. beruházás: Az 5G folyosók lefedése és az 5G fejlesztésének előmozdítása 

Cél 

Egyes vasúti folyosók 5G lefedettségének megerősítése

Km 

0

210

4. negyedév 

2025 

Az intézkedésnek legalább 210 km távolságban javítania kell az 5G lefedettség minőségét (a spektrumaukciókból eredő, már előírt lefedettségi kritériumokon túl) a következő vasúti folyosókon: Prága – Česká Třebová – Ostrava, Prága – Ústí nad Labem, Prága – Plzeň, Prága – České Budějovice és Česká Třebová – Brno. 

41 

2. beruházás: Az 5G folyosók lefedése és az 5G fejlesztésének előmozdítása 

Cél 

A vasúti kocsik mobiljel-lefedettséget biztosító ismétlőkkel való felszerelésének befejezése 

Szám 

0

350

4. negyedév 

2025 

A meglévő kocsikat fel kell szerelni működési 5G-ismétlőkkel vagy passzív falakkal a mobil adatszolgáltatások javítása érdekében.

42 

2. beruházás: Az 5G folyosók lefedése és az 5G fejlesztésének előmozdítása 

Mérföldkő 

Intelligens közlekedési rendszer (C-ITS) telepítése és kiépítésének tesztelése. 

C-ITS-rendszer telepítésének és tesztelésének befejezése

4. negyedév 

2025 

A vasúti folyosók 5G ökoszisztéma-alkalmazásainak támogatása magában foglalja a vasúti folyosók intelligens közlekedési rendszerének (C-ITS) tesztelését és kiépítését. E projekt eredményeiről az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a Közlekedési Minisztériummal közösen jelentést tesz közzé.

43 

3. beruházás: Az 5G mobil infrastruktúra fejlesztésének támogatása a vidéki beruházásintenzív fehér területeken 

Mérföldkő 

A települések nagy kapacitású hálózattal (VHCN) való összekapcsolására vonatkozó szerződések odaítélése 

Értesítés a települések nagy kapacitású hálózattal való összekapcsolására vonatkozó szerződések Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről 

 

4. negyedév 

2024 

Értesítés a települések nagy kapacitású hálózattal való összekapcsolására vonatkozó szerződések Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről. Az ajánlati felhívások tartalmazzák a támogatható kiadások meghatározását, az értékelési modelleket és a projektek kiválasztásának és értékelésének kritériumait, a pályázókra és a kedvezményezettekre vonatkozó szabályokat, valamint a nagykereskedelmi ajánlatokra vonatkozó iránymutatásokat. Többek között a kiválasztási kritériumoknak összhangban kell lenniük a BEREC nagyon nagy kapacitású hálózatokra vonatkozó iránymutatásaival.

Az önkormányzatok kizárólag olyan területeken helyezkedhetnek el, amelyek soha nem rendelkeztek 3G-nél magasabb mobiljellel, és amelyekről feltételezhető, hogy a beruházás várható alacsony jövedelmezősége miatt a jövőben nem fedik le az 5G bázishálózatokat. Ezeket a területeket az állami támogatásra vonatkozó hatályos szabályoknak és a VHCN fejlesztésére vonatkozó nemzeti tervnek megfelelően kell meghatározni.

44 

3. beruházás: Az 5G mobil infrastruktúra fejlesztésének támogatása a vidéki beruházásintenzív fehér területeken 

Cél 

Az 5G jelek bázisállomásainak befejezése

Szám 

0

120

1. negyedév 

2026 

Az infrastruktúrát – beleértve 120 bázisállomást – úgy kell megépíteni és működtetni, hogy az 5G lefedje a beruházásban azonosított, beruházásintenzív vidéki területeken található településeket 3.

45

4. beruházás: Az 5G hálózatok és szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási tevékenységek 

Mérföldkő 

Az 5G hálózatokhoz kapcsolódó tudományos kutatási projektekre vonatkozó valamennyi szerződés odaítélése 

Értesítés az 5G hálózatokhoz kapcsolódó tudományos kutatási projektekre vonatkozó valamennyi szerződés Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről 

4. negyedév 

2024 

Értesítés az 5G hálózatokhoz kapcsolódó tudományos kutatási projektekre vonatkozó valamennyi szerződés Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről A projektek középpontjában az 5G alkalmazások iparban és szolgáltatásokban való használata áll, különös tekintettel az új technológiáknak a gépjárműipar és más kulcsfontosságú ágazatok gyártási folyamatai során történő hasznosítására, figyelembe véve a körforgásos gazdaság elveit a másodlagos nyersanyagok beszerzése révén. A támogatásnak az automatizálás, a robotizáció, a mesterséges intelligencia és a virtuális vagy kiterjesztett valóság fejlesztését és terjesztését előmozdító projektekre is irányulnia kell. A potenciális kedvezményezettek közé tartoznak vállalkozások vagy állami kutatási szervezetek.

46

4. beruházás: Az 5G hálózatok és szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási tevékenységek 

Cél

Az 5G hálózatokkal kapcsolatos tudományos kutatási projektek lezárása

A támogatott projektek száma

0

20

4. negyedév

2025

Az 5G hálózatok és szolgáltatások lehetséges továbbfejlesztésére irányuló, korábban kiválasztott tudományos kutatási projektek közül legalább 20-at be kell fejezni. Az ennek eredményeként készült tanulmányokat az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium teszi közzé.

D. 1.4. KOMPONENS: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul a digitalizáció és az új technológiák vállalatok, többek között kkv-k általi bevezetésének megkönnyítése jelentette kihívás kezeléséhez. Célja továbbá egy olyan szerv létrehozása, amely koordinálja a gazdaság digitális átalakulására összpontosító projekteket, támogatja a kiválasztott stratégiai technológiák – többek között a mesterséges intelligencia – fejlesztését és elterjedését, valamint javítja az innovációs ökoszisztémát, különösen az induló innovatív vállalkozások számára, többek között a tudományos élet és az üzleti világ közötti kapcsolatok javítása révén. A tervezett beruházások várhatóan elősegítik az innovatív induló vállalkozások és kkv-k finanszírozáshoz való hozzáférését, többek között pénzügyi technológiai és korai szakaszban lévő finanszírozási megoldások révén, valamint az új digitális technológiák elterjedéséhez való hozzájárulás érdekében a képzésekhez és a tesztelési létesítményekhez való hozzáférést. Az összetevő szinergiákat mutat a cseh terv 1.3. [nagy kapacitású digitális hálózatok] és 1.5. [A vállalkozások digitális átalakulása] komponensével, amelyek hozzájárulnak a nagy kapacitású hálózatokhoz való hozzáférés és a vállalkozások digitalizálásának kezeléséhez.

A komponens támogatja a 3. számú országspecifikus ajánlás végrehajtását , amely szerint Csehországnak a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitikát a digitális infrastruktúrára kell összpontosítania, és meg kell szüntetnie a teljes körűen működő innovációs ökoszisztéma fejlesztését gátló akadályokat, valamint a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlást, amelynek értelmében Csehországnak a pénzügyi eszközök nagyobb mértékű felhasználásával kell támogatnia a kis- és középvállalkozásokat a likviditási támogatás biztosítása, a beruházásoknak a digitális átállásra, különösen a nagy kapacitású digitális infrastruktúrára és technológiára való összpontosítása, valamint az innovatív vállalkozások finanszírozáshoz jutásának biztosítása és az állami-magán K+F együttműködés javítása érdekében. 

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. Különösen a K+I folyamat eredményeinek technológiailag semlegesnek kell lenniük alkalmazásuk szintjén (azaz valamennyi rendelkezésre álló technológiában alkalmazni kell őket, beleértve az alacsony hatású technológiákat is), és az intézkedésnek előzetesen ki kell zárnia az R&I elemeket (azaz a DNSH-elvről szóló technikai iránymutatás III. mellékletében nem szereplő szén, lignit, olaj/ásványolaj, kék és szürke hidrogén, hulladékégetők és hulladéklerakók).

D.1.    Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: A digitális transzformáció irányítási rendszerének intézményi reformja, beleértve az RIS 3 stratégiát is

Az intézményi reform célja a digitális transzformációt felügyelő szervezeti struktúra egyszerűsítése. A digitális átállással foglalkozó, újonnan létrehozott bizottság (DTC) szorosan együttműködik az intelligens szakosodásra vonatkozó nemzeti innovációs stratégiával, amely a kulcsfontosságú technológiákat, valamint a kutatás és innováció releváns területeit azonosítja és mutatja be. Biztosítja a szereplők közötti összeköttetést és koordinációt a teljes digitális ökoszisztémában, és magában foglalja a magán- és közszférabeli érdekelt felek képviseletét is. E munka támogatása érdekében elemző tanulmányokat készít és szakértői támogató szolgáltatásokat szerez be, valamint felhívja a vállalkozások és a polgárok figyelmét az új digitális technológiák alkalmazásának lehetőségeire.

A digitális és innovációs ökoszisztéma további fejlesztése (beleértve az induló vállalkozásokat, a spin-off vállalkozásokat és a stratégiai technológiákat) magában foglalja egy koordináló szerv létrehozását a digitális átállással foglalkozó bizottság keretében, amely az induló innovatív vállalkozásokra vonatkozó uniós szabványnak megfelelően az ezen komponens alá tartozó üzleti támogatási programok végrehajtásáért felel, és várhatóan jogi elemzéseket és javaslatokat, hatásvizsgálatokat készít, valamint ajánlásokat és tanácsokat ad a reform és a kapcsolódó beruházások végrehajtására vonatkozóan. A reformnak az állami és a magánszektor közötti együttműködés kialakítását, valamint a három kísérleti társbefektetési alap, a vállalkozási és vállalkozástámogatási rendszerek, az induló vállalkozások nemzetközivé válását elősegítő tevékenységek, valamint az innovatív megoldásokat tesztelő szabályozási tesztkörnyezetek gyakorlati támogatását kell eredményeznie, az ezen komponens keretében javasoltaknak megfelelően.

A reformot 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

2. reform: A stratégiai technológiák támogatásával és tanúsításával foglalkozó közös csoport a stratégiai technológiai testülettel

A reform célja az akkreditált minőségirányítási és terméktanúsító hatóságok létrehozása, valamint az akkreditált laboratóriumok megfelelő tesztelési és tanúsítási kapacitással rendelkező hálózatának biztosítása, amely javítja a termékek minőségét és megkönnyíti a termelési folyamatok irányítását és a cseh vállalatok versenyképességét. Ez növeli a szükséges kapacitást és csökkenti az intézmények engedélyezésének költségeit, ezáltal pedig hozzáférhetőbbé teszi a tanúsítást, különösen az olyan stratégiai ágazatokban, mint az űrrepülés és az orvostechnikai eszközök ipara. A reform támogatni fogja a laboratóriumok utólagos felszerelését, az akkreditációs folyamatok megkönnyítését és a berendezések beszerzését, különös tekintettel a következőkre: Fejlett anyagok és technológiák (kompozitok, additív gyártás, lézeralkalmazások); Zöld technológiák (hibrid/elektromos meghajtás, dekarbonizáció, zajcsökkentés, bioüzemanyagok, a légi közlekedés fenntarthatósága); Automatizálás és digitalizálás; Pilóta nélküli légi jármű (UAV)/pilóta nélküli légijármű-rendszerek (UAS); Városi légi közlekedés (UAM); Szoftveralkalmazások; Ipar 4.0 a repüléstechnikában (AI, IoT, big data). A komponens magában foglalja továbbá a vállalkozásoknak a tanúsítás megszerzésére való felkészüléshez és a gyártási gyakorlatok terjesztéséhez nyújtott tanácsadási és tanácsadási szolgáltatásokat.

A reformot 2024. december 31-ig kell végrehajtani.

1. beruházás: A polgárok védelmét és biztonságát szolgáló mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kiválósági központ létrehozása

A beruházás célja egy további európai kiválósági központ létrehozása, amely mesterséges intelligenciával foglalkozik, és amely a Horizont Európa keretében várhatóan megkapja a kiválósági pecsétet. A központ célja, hogy elegendő kutatási kapacitást biztosítson a mesterségesintelligencia-technológiák bevezetéséhez és alkalmazásához.

Működését a mesterséges intelligencia biztonságot fokozó alkalmazásaira összpontosítja, és hozzájárul a terület tudományos kutatásához, különös tekintettel azokra a szegmensekre, ahol a nemzeti és regionális specializáció révén komparatív előny érhető el. A központ tevékenységének összhangban kell lennie a mesterséges intelligenciára vonatkozó összehangolt tervvel 3 , és a beruházás célja, hogy kövesse az Európai Bizottság mesterséges intelligenciával foglalkozó magas szintű szakértői csoportjának ajánlásait.

A beruházást 2022. december 31-ig kell végrehajtani.

2. beruházás: A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO)

Ez a beruházás létrehozza a Közép-európai Digitális Média Megfigyelőközpontot (CEDMO), amely a Károly Egyetem és a prágai székhelyű Cseh Műszaki Egyetem (ČVUT) által partnerségben irányított regionális intézmény, továbbá a demagog.cz elnevezésű tényellenőrző weboldalt. A CEDMO kapcsolódik a Digitális Média Európai Megfigyelőközpontjához, és követi az Európai Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által kiadott, a félretájékoztatással szembeni cselekvési tervet. Mesterségesintelligencia-eszközöket és -módszertant biztosít az álhírek elleni elfogulatlan küzdelemhez a mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kiválósági központtal együttműködésben, továbbá módszertant biztosít a félretájékoztatási kampányok feltárásához, elemzéséhez és az azokról való tájékoztatáshoz országos, transznacionális és európai szinten, valamint elemzi a félretájékoztatási kampányoknak a társadalomra és a demokráciára gyakorolt hatását; A médiaműveltség támogatása, valamint az online platformok és a digitális média ökoszisztémája szabályainak nyomon követése a nemzeti hatóságokkal együttműködésben. A beruházás továbbá magában foglal egy, a csehországi népesség legalább 2000 fős statisztikailag releváns paneljén alapuló, havi eredményeket biztosító hosszú távú kutatást, amely alapján jelentések készülnek majd a digitális jártasságról és a médiatudatosságról, valamint a cseh lakosság dezinformációval és félretájékoztatással szembeni ellenálló képességéről.

A beruházást 2025. december 31-ig végre kell hajtani.

3. beruházás: A digitális transzformációval kapcsolatos bevált külföldi gyakorlatok és know-how átadása, nyomon követés és a válság társadalmi-gazdasági hatásainak kutatása (Samuel Neaman Intézet)

Ez a beruházás a Samuel Neaman Intézet stratégiai agytrösztjének létrehozásához és kapacitásépítéséhez vezet a Cseh Köztársaságban, amely független szervezetként jön létre, és közvetlenül kapcsolódik az 1. reform keretében létrehozott digitális átalakulási bizottsághoz. Célja, hogy összefogja az üzleti szövetségeket, a munkáltatói képviselőket, a tudományos köröket és más érdekelt feleket, valamint a közigazgatást a cseh gazdaság digitális átalakulásának védnöksége és koordinálása érdekében, miközben nyomon követi és értékeli annak társadalmi-gazdasági hatását. Az intézet várhatóan egyetértési megállapodásokat köt öt vezető globális intézménnyel a digitális átállással kapcsolatos bevált gyakorlatok átadására irányuló nemzetközi együttműködésről.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

4. beruházás: Kkv-menedzsment képzési platform a Covid19 utáni digitális átalakuláshoz

Ezen intézkedés célja egy digitális átállási platform létrehozása, amely egyablakos rendszerként szolgálhat azon vállalkozások számára, amelyek információkat keresnek az olyan új digitális technológiák alkalmazásáról, mint a mesterséges intelligencia, a blokklánc, a felhőalapú számítástechnika, a robotizáció és automatizálás, a kiberbiztonság és a nagy teljesítményű számítástechnika, továbbá támogatja a gazdaság digitális átalakulásával kapcsolatos, adatokon és tényeken alapuló döntésekben részt vevő szakpolitikai döntéshozókat. A második szakaszban képzési platformot kell létrehozni, amely az egész életen át tartó tanulás elveivel összhangban e-tanuláson alapuló megoldásokat kínál az új digitális technológiák számára. A végrehajtást adatgyűjtésnek és -elemzésnek kell kísérnie annak érdekében, hogy azonosítsák azokat az akadályokat, amelyek gátolják a vállalatokat az új digitális megoldások bevezetésében. A végrehajtást a digitális átalakulással foglalkozó bizottság koordinálja, és annak ki kell egészítenie a bizottság által koordinált, a digitális átállásba való egyéb beruházásokat.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

5. beruházás: Európai blokklánc-infrastruktúra (EBSI)

Az európai blokklánc-infrastruktúrára (EBSI) irányuló tervezett beruházás az európai blokkláncpartnerség (EBP) égisze alá tartozik, és várhatóan a Digitális Európa program keretében részesül társfinanszírozásban. Az intézkedés támogatja egy olyan EBSI/EBP felhasználási eset végrehajtását, amelynek középpontjában a kkv-k hitelfinanszírozására szolgáló páneurópai DLT-kötvényplatform létrehozása áll. A projekt hozzájárul a kkv-k finanszírozáshoz jutásának megkönnyítéséhez, a költségek csökkentéséhez és az átláthatóság növeléséhez.

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

6. beruházás: 5G demonstrációs projektek városok és ipari területek számára

Ez az intézkedés legalább 52, a digitális infrastruktúra és az 5G alkalmazását igazoló projekt fejlesztését finanszírozza. A projektek két különböző kezdeményezés alá tartoznak, nevezetesen:

·Intelligens városok, amelyek célja az 5G városi hálózatokban való használatának demonstrálása, beleértve többek között az intelligens közlekedési rendszereket, a közvilágítást, a hulladékgazdálkodást/körforgásos gazdálkodást, a tömegközlekedést, a parkolóhelyek kezelését és a városi bűnözés csökkentését célzó koncepciókat; valamint

·Ipari 4.0 demonstrációs projektek, amelyek digitalizált gyártósorok vagy robotizált rendszerek alkalmazását mutatják be (a mesterséges intelligencia rutinszerű használatára építenek), valamint a mobilberendezés-használók közötti közvetlen kommunikációt (eszköz-eszköz közötti kommunikáció, D2D).

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

7. beruházás: Cseh Rise-up Programok

A cseh „Rise-Up” programnak kezelnie kell a világjárvány gazdasági és társadalmi hatásait, és két külön pályázati felhívást kell tartalmaznia: Az első pályázati felhívás olyan, a Covid19-hez kapcsolódó orvosi kutatási és fejlesztési projektekre irányuló projektpályázatok előtt áll nyitva, amelyek már kiforrotttá váltak a lezárás, a tanúsítás vagy a jogi védelem terén. A második pályázati felhívás olyan kutatási projektek előtt áll nyitva, amelyek a Covid-válság gazdasági és társadalmi következményeinek kezelésére szolgáló orvosi és nem orvosi technológiai megoldásokra irányulnak, különösen az egészségügy, az oktatás, az audiovizuális ágazat, valamint a hagyományos vállalkozások és ágazatok digitális átalakulása területén.

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

8. beruházás: A vállalkozói szellem és az innovatív vállalkozások támogatása

Az intézkedés célja a vállalkozói szellem ösztönzése és az új vállalkozások sikeres elindításának támogatása Csehországban. Az intézkedés magában foglalja a regionális innovációs és üzleti központokon keresztül újonnan létrehozott üzleti kezdeményezéseknek és induló vállalkozásoknak nyújtott tanácsadási, tanácsadási és mentorálási szolgáltatásokat. Az intézkedés a vállalkozói szellem előmozdítását célzó figyelemfelhívó kampányokat is magában foglal.

A beruházást 2024. december 31-ig be kell fejezni.

9. beruházás: Kísérleti társbefektetési alapok az előzetes és magvető beruházások, stratégiai technológiák és egyetemi spin-off projektek fejlesztésére az európai kiválósági központok keretében

Az intézkedés támogatja a kockázati tőke fejlesztését és a gazdaság digitális átalakulását azáltal, hogy vissza nem térítendő támogatás formájában beruház az innovatív induló vállalkozásokba. Három kísérleti társbefektetési alapból áll: i. „pre-seed” alap; ii. Stratégiai technológiai alap; valamint iii. spin-off mesterségesintelligencia-alap. A három alap a korai szakaszban lévő projektekbe, illetve a technológiai induló vállalkozásokba fektet be; Az olyan stratégiai technológiák terén, mint a mesterséges intelligencia, a blokklánc, a pénzügyi technológia, az 5G alkalmazások; Valamint kutatási szervezetek és egyetemek azon projektjeiben, amelyek kutatási eredményeik üzleti gyakorlatban történő átadására és értékesítésére irányulnak.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a Csehország és az alapokért felelős megbízott szervezet közötti jogi megállapodás és a pénzügyi eszköz ezt követő beruházási politikája megköveteli a Bizottság által az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatára vonatkozóan kiadott technikai iránymutatás alkalmazását; És kizárja a támogatható tevékenységek és eszközök alábbi listáját: i. fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, ideértve a downstream felhasználást is 4 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél 5 nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 6 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 7 kapcsolatos tevékenységek és eszközök; És iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet; Továbbá előírja, hogy [a megbízott szervezetnek vagy a pénzügyi közvetítőnek] valamennyi ügylet tekintetében ellenőriznie kell, hogy a projektek megfelelnek-e a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, ideértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

10. beruházás: Az induló vállalkozások nemzetköziesítése

Ezen intézkedés célja, hogy képzési, tanácsadási és konzultációs szolgáltatásokat nyújtson a cseh kkv-k és induló vállalkozások számára a vezetői készségek és a bevált üzleti gyakorlatok átadása terén, például: tárgyalás; A külföldi piacok know-how-ja; Új digitális eszközök használata és az új digitális trendekhez való alkalmazkodás; A külföldi piacokra vonatkozó termékhitelesítés; Hozzáférés a kockázati tőkéhez, akcelerátorprogramok és mentorálás. A programot a CsehInvest hajtja végre a Cseh Köztársaság 2030-ig szóló innovációs stratégiája és az „Ország a jövőért” program keretében.

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

11. beruházás: Szabályozói tesztkörnyezetek az uniós prioritásokkal összhangban

Ez az intézkedés két szabályozói tesztkörnyezet indításából és kezdeti működtetéséből áll, nevezetesen az egyik a mesterséges intelligencia, a másik pedig a pénzügyi technológia területén. A tesztkörnyezeteket az érintett ágazati hatóságokkal, szabályozókkal és partnerekkel együttműködésben hozzák létre, és céljuk, hogy megfelelő műszaki és technológiai környezetet biztosítsanak az új technológiák teszteléséhez. Ezeknek elérhetőknek kell lenniük a kkv-k és az induló vállalkozások, valamint más vállalkozások számára, és magukban kell foglalniuk az innovatív vállalkozásoknak szóló tesztelési programokra vonatkozó rendszeres felhívásokat.

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

12. beruházás: Kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítése

A beruházás célja egy optikai kvantumkommunikációs hálózat kiépítése Csehországban, összhangban a Digitális Európa program prioritásaival. Ez magában foglalja egy gerinchálózat és a kapcsolódó másodlagos ágak létrehozását, a kritikus és biztonsági infrastruktúra összekapcsolását, valamint a szakértők tesztelését és képzését. A hálózatnak képesnek kell lennie a gyors adatátvitelre és -feldolgozásra, amely összeköti a tervezési szakaszban azonosított legfontosabb érdekelt feleket, és képes a szomszédos országok hasonló infrastruktúrájához való kapcsolódásra.

A beruházást 2025. december 31-ig befejezett teszteléssel és kísérleti üzemeltetési szakasztal kell befejezni, és annak legalább a Prága, Brno és Ostrava közötti, 400 km teljes optikai hosszúságú, 6 kvantumkulcs-eloszlási (QKD) szegmenseket magában foglaló összeköttetéseket kell magában foglalnia; Két, kereskedelmi QKD berendezésen alapuló másodlagos nagyvárosi ág és két további, kísérleti QKD-n alapuló ág megvalósítása és alkalmazásuk tesztelése.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

13. beruházás: A K & I támogatása a légiközlekedési ágazatban

Ez a beruházás a légiközlekedési ágazat által használható teljesen digitalizált kísérleti terep infrastruktúrájának létrehozását jelenti. Magában foglalja a kvantum-számítástechnikai technológia használatát, és célja a digitális ikermodellezés és szimulációk alkalmazásának lehetővé tétele, ami nagy pontosságú termelési módszerek kifejlesztéséhez, jobb adatgyűjtéshez és a know-how más ágazatokba való továbbgyűrűzéséhez vezet.

Ez a beruházás magában foglalja a hajtómű alaptesztelőágyának befejezését, amely lehetővé teszi további, nagyszámú érzékelővel ellátott kísérleti légijármű-motorok beszerzését, amelyek lehetővé teszik új űrrepülési technológiák kifejlesztését, valamint egy kísérleti repülőgép tesztágyát a repülés közbeni hajtóművek tesztelésére. E mechanizmusnak a repüléstechnikai ágazatban működő ipari partnerek, köztük a kkv-k rendelkezésére kell állnia. A létesítményt és az e beruházás keretében beszerzett berendezéseket kutatási és innovációs célokra kell felhasználni, elsősorban az alacsony hatású lehetőségek kifejlesztésére, részben pedig a hatékonyság növelésére összpontosítva. A teszteléshez használt bioüzemanyagoknak meg kell felelniük az átdolgozott megújulóenergia-irányelvnek 8 .

A beruházást 2022. december 31-ig be kell fejezni.

D.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

47

1. reform: A gazdaság digitális átalakítását szolgáló koordinációs és támogatási rendszer intézményi reformja (beleértve a RIS 3-at)

Mérföldkő

Szervezeti változtatások végrehajtása a gazdaság digitális átalakulását felügyelő közintézmények struktúrájának reformja érdekében

A nemzeti érdekelt felek koordinációjáért felelős bizottság létrehozása a cseh gazdaság digitális átállására irányuló projektek előkészítése érdekében

1. negyedév

2025

A digitális átalakulással foglalkozó bizottság – beleértve a köz- és magánszféra érdekelt feleinek képviseletét is – koordinálja az 1.4. és 1.5. komponens alá tartozó reformok és beruházások végrehajtását. Ez magában foglal egy különleges tanácsadó/szakértői munkacsoportot is, amely ezen komponens keretében felügyeli az EU induló nemzetek szabványainak végrehajtását, és jogi elemzéseket, hatástanulmányokat és szakértői véleményt nyújt a végrehajtási módszerek kiválasztásáról. Ez a mérföldkő akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a bizottság megkezdi munkáját.

48

2. reform: A stratégiai technológiák támogatásával és tanúsításával foglalkozó közös csoport a stratégiai technológiai testülettel

Mérföldkő

A tanúsító hatóságok létrehozása és kijelölése

A stratégiai ágazatok tanúsítási hatóságaiból álló hálózat létrehozása.

2. negyedév

2024

Tanúsításhoz szükséges tesztelési kapacitással rendelkező tanúsító hatóságok létrehozása, beleértve a stratégiai ágazatok fejlesztését és innovációját támogató laboratóriumokat, berendezéseket és know-how-t.

49

2. reform: A stratégiai technológiák támogatásával és tanúsításával foglalkozó közös csoport a stratégiai technológiai testülettel

 Cél

Tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok száma

 Szám

0

50

4. negyedév

2023

50 olyan vállalat, amelyet az akkreditált tanúsító hatóságok hálózatán keresztül kell tanúsítani

50

1. beruházás: A polgárok védelmét és biztonságát szolgáló mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kiválósági központ

Mérföldkő

A polgárok védelmét és biztonságát szolgáló mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kiválósági központ elindítása

A polgárok védelmét és biztonságát szolgáló mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kiválósági központ létrehozása az európai hálózat részeként

4. negyedév

2022

A mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kiválósági központ célja, hogy támogassa a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatást, együttműködést és új alkalmazások bevezetését.

51

2. beruházás: A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO)

Mérföldkő

A közép- és kelet-európai digitális média megfigyelőközpontjának (CEDMO) elindítása a Cseh Köztársaságban

A prágai Károly Egyetemmel mint vezető partnerrel létrehozott tudományos konzorcium által létrehozott CEDMO-központ elindítása

4. negyedév

2021

Az EDMO-hálózat részét képező Digitális Médiaközpontnak a hamis információk, például a Covid vagy az 5G hálózatokkal kapcsolatos félretájékoztatás elemzésére és az ellene való küzdelemre kell összpontosítania.

52

2. beruházás: A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO)

Cél

A CEDMO-indexben részt vevő, statisztikailag releváns paneltagok minimális száma

Szám

0

2000

4. negyedév

2025

A CEDMO statisztikailag releváns, legalább 2000 főből álló minta bevonásával havi kutatási és ellenőrzési tevékenységet végez.

53

3. beruházás: A digitális transzformációval kapcsolatos legjobb külföldi gyakorlatok és know-how átadása, nyomon követés és a válság társadalmi-gazdasági hatásainak kutatása (Samuel Neaman Intézet)

Cél

A cseh Samuel Neaman Intézet létrehozása nemzetközi szinten, beleértve 5 nemzetközi együttműködési megállapodást megállapodás formájában, a digitális transzformáció terén bevált gyakorlatok átadása érdekében

Szám

0

5

4. negyedév

2024

Az Intézet az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal kötött memorandum alapján nyomon követi a digitális átalakulás legújabb fejleményeit és társadalmi-gazdasági hatásait. Egyetértési megállapodásokat kell kötni az együttműködésről és a know-how átadásáról a gazdaság digitális átalakulásának támogatása érdekében.

54

4. beruházás: Kkv-menedzsment képzési platform a Covid19 utáni digitális átalakuláshoz

Cél

Kkv-menedzsment képzési platform elindítása és legalább 200 kkv vezetésének bevonása a digitális transzformációra összpontosító átképzési és továbbképzési tevékenységekbe

Szám

0

200

4. negyedév

2024

A platform célja, hogy alapul szolgáljon a kkv-k irányításának az új digitális technológiák kínálta lehetőségekkel és kockázatokkal kapcsolatos oktatásához. Ez egy belépőkártyán alapuló oktatási rendszer. Tartalmát az érdekelt felekkel együttműködésben kell kidolgozni.

55

5. beruházás: Európai Blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra (EBSI) – DLT-kötvények kkv-finanszírozáshoz

Mérföldkő

Az EBSI technikai végrehajtásának befejezése és a kkv-k kísérleti szakaszának elindítása

A kkv-kötvények kínálatának elindítása a kísérleti szakaszban a finanszírozás biztosítása érdekében

4. negyedév

2022

Kísérleti program indítása annak érdekében, hogy a kkv-k az EBSI keretében szabályozási tesztkörnyezetben kínálhassanak megosztott könyvelési technológián alapuló kötvényeket

56

5. beruházás: Európai Blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra (EBSI) – DLT-kötvények kkv-finanszírozáshoz

Cél

Az EBSI-n digitális kötvények felkínálása révén sikeres kísérleti szakaszt követően támogatott kkv-k száma

Szám

0

250

4. negyedév

2023

Kísérleti program indítása annak érdekében, hogy a kkv-k az EBSI keretében szabályozási tesztkörnyezetben kínálhassanak megosztott könyvelési technológián alapuló kötvényeket

57

6. beruházás: 5G demonstrációs projektek városok és ipari területek számára

Cél

Az intelligens városok referenciaalkalmazásainak kifejlesztése és működtetése

Szám

0

5

4. negyedév

2022

Az „Intelligens városok” program részeként öt referenciaalkalmazást kell kitölteni

58

6. beruházás: 5G demonstrációs projektek városok és ipari területek számára

Cél

Felhasználási esetek kiterjesztése az intelligens városok és az Ipar 4.0 esetében

Szám

0

45 – intelligens városok; 35 – Ipar 4.0

4. negyedév

2025

Kiválasztott 5G-alkalmazások kiterjesztése más helyszínekre, beleértve a régiókat és a helyi önkormányzatokat az „Intelligens városok és Ipar 4.0” programok keretében

59

7. beruházás: Cseh Rise-Up program

Cél

Az orvosi és nem orvosi technológiai megoldásokkal kapcsolatos innovációt célzó projektek támogatása a Covid19 hatásainak, valamint gazdasági és társadalmi következményeinek kezelése érdekében

Szám

60

300

4. negyedév

2023

Vállalkozások támogatása a Covid19-hez kapcsolódó orvosi kutatásban és projektek, valamint a válság gazdasági és társadalmi következményeinek kezelésére szolgáló orvosi és nem orvosi technológiai megoldásokra irányuló kutatási projektek kidolgozásában de minimis támogatás formájában, legalább 23564527,53 EUR összértékben. Az ebben a mérföldkőben említett versenypályázati felhívások keretében kiválasztott projekteknek odaítélt szerződéseket – a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően – kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén kell odaítélni.

60

8. beruházás: A vállalkozói szellem és az innovatív vállalkozások támogatása

Cél

Az innovációs központokon és a program partnerszervezetein keresztül támogatott induló vállalkozások száma

Szám

0

450

4. negyedév

2024

Induló innovatív vállalkozások és más támogatható szervezetek mentorálási, tanácsadói és tanácsadási szolgáltatásokkal vagy képzéssel a vállalkozói készség előmozdítása és az üzleti tervek validálása érdekében.

61

9. beruházás: Kísérleti társbefektetési alapok az előzetes és magvető beruházások, stratégiai technológiák és egyetemi spin-off projektek fejlesztésére az európai kiválósági központok keretében

Mérföldkő

Az alapok alapjainak elindítása és a három kijelölt alap (magvető, stratégiai technológiák és spin-off alapok) befektetése

A kísérleti szakasz vége a beruházási kapacitásnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz által biztosított alapokból való kimerítését követően

4. negyedév

2025

Három társbefektetési alapot kell létrehozni a meglévő és az új kockázati tőke számára az innovatív induló vállalkozások, a stratégiai technológiák és a magvető/magvető beruházásokkal rendelkező vállalkozások támogatására. A kísérleti szakasznak ellenőriznie kell a kereslet szintjét, a célzott kockázatot, a felhasználást és a beruházási területeket, nem utolsósorban a más támogatási eszközökkel való kiegészítő jelleget. A kísérleti szakasz eredményei alapján további folyamatos beruházási fordulókat kell meghatározni, és további beruházási területeket kell meghatározni. A beruházás értékének el kell érnie legalább 54 983 897,57 EUR összeget. A pénzügyi eszközre vonatkozó beruházási politikának kiválasztási kritériumokat kell tartalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) a fenntarthatósági vizsgálat, a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

62

9. beruházás: Kísérleti társbefektetési alapok az előzetes és magvető beruházások, stratégiai technológiák és egyetemi spin-off projektek fejlesztésére az európai kiválósági központok keretében

Cél

Beruházások magvető és technológiai induló vállalkozásokba és spin-off vállalkozásokba

Szám

0

185

4. negyedév

2025

A beruházási alapok által kiválasztandó és támogatandó projektek és innovatív induló vállalkozások. A pénzügyi eszközre vonatkozó beruházási politikának kiválasztási kritériumokat kell tartalmaznia annak biztosítása érdekében, hogy az ezen intézkedés keretében támogatott ügyletek megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) a fenntarthatósági vizsgálat, a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

63

10. beruházás: Az induló vállalkozások nemzetköziesítése

Cél

Az induló innovatív vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének támogatása tanácsadással, üzleti tanácsadási szolgáltatásokkal, gyorsító programokkal

Szám

0

100

4. negyedév

2025

Az induló vállalkozások támogatása a nemzetközi terjeszkedésre és a külföldi piacokhoz való alkalmazkodásra összpontosító támogatási programok révén. Ezek a programok a következőket tartalmazzák: Mentorálási és tanácsadási szolgáltatások, termékhitelesítési programok külföldi szolgáltatásokhoz, bevált gyakorlatok megosztásához, bővítéshez, termékek/szolgáltatások adaptációjához kapcsolódó szolgáltatások.

64

11. beruházás: Szabályozói tesztkörnyezetek az uniós prioritásokkal összhangban

Mérföldkő

Két szabályozási tesztkörnyezet elindítása a pénzügyi technológiák és a mesterséges intelligencia területén

Két tesztkörnyezet létrehozása a kiemelt szabályozott területeken, mint például a pénzügyek (a digitális pénzügyi csomag alapján) és a mesterséges intelligencia (a mesterséges intelligenciára vonatkozó európai jogi keret alapján)

4. negyedév

2023

A pénzügyi technológia és a mesterséges intelligencia területén működő tesztkörnyezetek akkor tekintendők aktívnak és működőnek, ha az innovatív vállalkozások be tudják nyújtani a tesztelési programokra vonatkozó kérelmeiket. Az elsődleges hangsúly a már előkészítés alatt álló projektekre helyeződik.

65

11. beruházás: Szabályozói tesztkörnyezetek az uniós prioritásokkal összhangban

Cél

A tesztkörnyezetben részt vevők a tesztkörnyezetek támogatásával

Szám

0

20

4. negyedév

2023

Azon szabályozott ágazatokban működő vállalatok száma, amelyek projektjét és termékét a pénzügyi technológia és a mesterséges intelligencia területén tesztkörnyezetek segítségével tesztelték. Az elsődleges hangsúly a már előkészítés alatt álló projektekre helyeződik. Mindkét tesztkörnyezetnek minden megkezdett program keretében legalább 10 projektet kell támogatnia.

66

12. beruházás: Kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítése

Mérföldkő

Optikai kvantumhálózat építési és kísérleti üzemeltetési szakaszának befejezése

Az infrastruktúra működik, és az illetékes hatóságok (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, Védelmi Minisztérium, Nemzeti Kiber- és Információbiztonsági Hivatal, NÚKIB) dokumentálták és jóváhagyták a tesztelést.

4. negyedév

2025

A mérföldkő a következőket foglalja magában: Optikai kapcsolatok létrehozása Prága, Brno és Ostrava között, 400 km teljes optikai hossz, 6 kvantumkulcs-eloszlási (QKD) szegmens; Két kereskedelmi QKD berendezésen alapuló másodlagos nagyvárosi ág és két másodlagos nagyvárosi ág megvalósítása a kísérleti QKD eszköztár alapján; Mobil másodlagos fiókok vásárlása és tervezése; A meglévő kvantumkommunikációs technológiák integrációjának tesztelése; Valamint a katonai területekre jellemző 3 felhasználási eset tesztelése.

67

13. beruházás: A K & I támogatása a légiközlekedési ágazatban

 Mérföldkő

 Digitális ikertechnológián és digitális transzformációs berendezéseken alapuló tesztkörnyezet teljes körű üzemeltetése a légiközlekedési ágazatban

A szükséges felszerelések beszerzése és üzemeltetése, beleértve a kísérleti felszereléseket is.

4. negyedév

2022

A mérföldkőnek magában kell foglalnia a hajtómű alapterületének befejezését, amely lehetővé teszi a légi jármű motorjainak gyártói számára a digitális légijármű-motorpárok tesztelését; További kísérleti légijármű-motorok beszerzése, amelyek nagy számú érzékelővel vannak felszerelve, lehetővé téve új űrtechnológiai technológiák kifejlesztését, valamint egy kísérleti repülőgép tesztágyát a repülés közbeni hajtóművek tesztelésére.

A kutatási tevékenységnek elsősorban az alacsony hatású lehetőségekre kell összpontosítania, és csak akkor foglalhat magában a meglévő „legjobb az osztályban” technológia hatékonyságnövelésére összpontosító kutatási tevékenységet, ha nem vezet technológiai bezáródáshoz, vagy ha a K+I eredményei alkalmazásuk szintjén technológiailag semlegesek.

E. 1.5. KOMPONENS: A vállalkozások digitális átalakulása

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul az ipar digitalizálásának, a technológiák használatának, valamint az európai digitális ökoszisztéma összekapcsolt és fenntartható nemzeti rétegének a digitális innovációs központokon keresztül történő támogatása jelentette kihívás kezeléséhez. Támogatja továbbá egy referenciatesztelő és kísérleti létesítmény létrehozását. További célkitűzés a közös európai érdeket szolgáló fontos projektekben (IPCEI) részt vevő vállalkozások támogatásának lehetővé tétele, különösen a mikroelektronika és az összekapcsoltság, valamint a felhőalapú infrastruktúra és szolgáltatások területén, ideértve az európai nagy teljesítményű számítástechnika mikroprocesszorokkal kapcsolatos projektjeit is. A komponens várhatóan digitális technológiákon keresztül támogatja a zöld átállást, különösen a kis- és középvállalkozások esetében, az európai zöld megállapodás célkitűzéseivel összhangban.

A komponens támogatja a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amelynek értelmében Csehországnak a beruházásokat a digitális átállásra kell összpontosítania, különösen a nagy kapacitású digitális infrastruktúrára és technológiákra, többek között a széntermelő régiókban.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. Az IKT-berendezések beszerzésének biztosítania kell különösen a vonatkozó uniós zöld közbeszerzési kritériumoknak, valamint a 2009/125/EK irányelvvel, a 2009/125/EK irányelvvel, a 2011/65/EU irányelvvel és az (EU) 2021/19 irányelvvel összhangban meghatározott uniós energia- és anyaghatékonysági követelményeknek és újrafeldolgozási követelményeknek való megfelelést.

E.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Platform létrehozása a gazdaság digitalizálásához

Az intézkedés célja a nemzeti digitális ökoszisztéma valamennyi szereplője – például az európai és nemzeti digitális innovációs központok, a mesterséges intelligenciával foglalkozó kiválósági központok, a nagy teljesítményű számítástechnikai és kiberbiztonsági nemzeti kompetenciaközpontok, az európai referenciatesztelési és kísérleti létesítmények, az innovációs központok és e központok ügyfelei – összekapcsolását koordináló platform létrehozása. Célja, hogy fellendítse a digitális átalakulást, a technológiák használatát, valamint a digitalizációval és az új technológiákkal foglalkozó szakértők toborzását, valamint ellenállóbbá tegye az ipart és a szolgáltatásokat a potenciális további válságokkal szemben.

A reformot 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

1. beruházás: Európai és nemzeti digitális innovációs központok létrehozása

Az intézkedés célja elsősorban a kis- és középvállalkozások és az államigazgatás digitális átalakulásának támogatása, új technológiák bevezetése, a terület szakértőinek vonzása, valamint az ipar és a szolgáltatások potenciális további válságokkal szembeni nagyobb ellenálló képességének biztosítása. A Digitális Európa programból társfinanszírozást irányoztak elő.

Hat európai és nemzeti digitális innovációs központot kell létrehozni és üzembe helyezni.

A beruházást 2024. december 31-ig végre kell hajtani.

2. beruházás: Egy európai referenciatesztelési és kísérleti létesítmény létrehozása

Létre kell hozni és üzembe kell helyezni egy európai referenciatesztelési és kísérleti létesítményt. Az intézkedés célja, hogy kapcsolatot teremtsen a kutatási ágazatok (például a mesterséges intelligenciával foglalkozó kiválósági központ) és a tágabb gazdaság (például az európai és nemzeti digitális innovációs központok) között, lehetővé téve a kutatóközpontok és a kis- és középvállalkozások számára, hogy teszteljék a kifejlesztett technológiákat és alkalmazásokat, hogy azok felhasználhatók legyenek a működésük során. A Digitális Európa programból társfinanszírozást irányoztak elő.

A reformot 2024. december 31-ig kell végrehajtani.

3. beruházás: A vállalkozások digitális átalakulásához nyújtott közvetlen támogatás 

A digitális átalakuláshoz (mint például a mesterséges intelligencia, folyamatautomatizálás, robotika, a nagy teljesítményű számítástechnika és a kiberbiztonság) nyújtott közvetlen támogatás 377 vállalkozás számára. A finanszírozás kétharmadát kis- és középvállalkozások és közepes piaci tőkeértékű vállalatok, egyharmadát pedig nagyvállalatok számára kell biztosítani. Az intézkedés célja, hogy megerősítse a digitális folyamatokat, különösen a kis- és középvállalkozásoknál, de a nagyvállalatoknál is (és potenciálisan támogathatja az IPCEI nagyszabású innovatív projektjeit, különösen a mikroprocesszorok, valamint a felhőalapú infrastruktúra és szolgáltatások területén).

A beruházást 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

E.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

68

1. reform: A gazdaság digitalizálásával foglalkozó platform létrehozása

Mérföldkő

A gazdaság digitalizálásával foglalkozó platform létrehozása

A platform működésének megkezdése

1. negyedév

2022

Létre kell hozni egy, a gazdaság digitalizálására szolgáló platformot, és meg kell kezdeni annak működését. A platform koordinálja a nemzeti digitális ökoszisztéma valamennyi szereplőjének, így az európai és nemzeti digitális innovációs központoknak, a mesterséges intelligenciával foglalkozó kiválósági központoknak, a nagyteljesítményű számítástechnikai és kiberbiztonsági nemzeti kompetenciaközpontoknak, az európai referenciatesztelési és kísérleti létesítményeknek, az innovációs központoknak és e központok ügyfeleinek az összekapcsolását. A platform az 1.4. komponensben megvalósított 1. reform keretében létrehozandó, digitális átállással foglalkozó bizottság egyik munkacsoportjaként működik majd.

69

1. beruházás: Európai és nemzeti digitális innovációs központok

Cél

Funkcionális és összekapcsolt európai és nemzeti digitális innovációs központok létrehozása

Európai és nemzeti digitális innovációs központok száma

0

6

4. negyedév

2024

Hat európai és nemzeti digitális innovációs központot kell létrehozni, és meg kell kezdeni működésüket. Ezeknek a digitális innovációs központoknak támogatniuk kell elsősorban a kkv-k és az államigazgatás digitális átalakulását, új technológiák bevezetését, a terület szakértőinek vonzását, valamint az ipar és a szolgáltatások potenciális további válságokkal szembeni ellenálló képességének növelését.

70

2. beruházás: Európai referenciatesztelési és kísérleti létesítmény

Cél

Egy európai referenciatesztelési és kísérleti létesítmény létrehozása

Az európai referenciatesztelési és kísérleti létesítmények száma

0

1

2. negyedév

2023

Létre kell hozni egy európai referenciatesztelési és kísérleti létesítményt, és meg kell kezdeni annak működését. Ez az eszköz kapcsolatot hoz létre a kutatási ágazatok (például a mesterséges intelligenciával foglalkozó kiválósági központ) és a tágabb gazdaság (például az európai és nemzeti digitális innovációs központok) között, lehetővé téve a kutatóközpontok és a kkv-k számára, hogy teszteljék a kifejlesztett technológiákat és alkalmazásokat, hogy azok felhasználhatók legyenek a működésük során.

71

3. beruházás: A gyártó és nem gyártó vállalatok digitális átalakulása és rezilienciájuk növelése

Cél

Vállalkozásoknak nyújtott közvetlen támogatás a digitális átalakuláshoz

A vállalkozások száma

0

377

4. negyedév

2025

377 vállalkozás digitális átalakítására van szükség. Ez a digitális átalakulás különösen a kkv-k esetében megerősíti a digitális folyamatokat, Támogatni kell az olyan tevékenységeket, mint a digitalizáció vállalkozásokon belüli bevezetése, beleértve a szükséges folyamatelemzést, a digitális megoldások bevezetését a mesterséges intelligenciához, a folyamatautomatizáláshoz, a robotikához és az online és kiberfizikai rendszerek kiberbiztonságához kapcsolódó területeken, valamint új technológiák bevezetését, új technológiai eszközök és berendezések beszerzését, beleértve a szükséges infrastruktúrát, a beszerzett vagy meglévő technológiák összekapcsolását a legmodernebb kommunikációs csatornák és protokollok alkalmazásával (autonóm kétirányú kommunikáció).

Az e célból végrehajtott teljes költségvetés összege legalább 180 000 000 EUR, amelyből legalább 120 000 000 EUR a kkv-k és a közepes piaci tőkeértékű vállalatok, és legalább 60 000 000 EUR a nagyvállalatok esetében.

F. 1.6. KOMPONENS: Az építési folyamat felgyorsítása és digitalizálása

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul az építési engedélyek megszerzésére irányuló, jelenleg hosszadalmas és adminisztratív szempontból nehézkes eljárások jelentette kihívás kezeléséhez.

A komponens célja, hogy egyszerűsítse és egyszerűsítse az építési engedélyek kiadásának folyamatát. Az építési engedélyezési folyamat jelentős felgyorsulása várhatóan jelentősen javítani fogja Csehország üzleti és beruházási környezetét. Foglalkozni kell az épületkezelés és területrendezés digitalizálása megfelelő végrehajtásának feltételeivel is. A párhuzamos folyamatok egységes eljárássá történő teljes körű egyszerűsítése, valamint az építési törvénykönyv tervezetében előirányzott intézményi reform a jelenlegi 5,4 évről átlagosan 1,25 évre csökkentheti az engedélyek átlagos kiállítási idejét. Önmagában a folyamat digitalizálása várhatóan legalább 2 évvel csökkenti az építési engedély birtoklásának átlagos időtartamát.

A komponens támogatja a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amely szerint Csehországnak csökkentenie kell a beruházásokra nehezedő adminisztratív terheket, és támogatnia kell a közbeszerzés terén a minőségalapú verseny fokozását, valamint a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amelynek értelmében Csehországnak a likviditási támogatás biztosítása, az adminisztratív terhek csökkentése és az e-kormányzat javítása érdekében a pénzügyi eszközök nagyobb mértékű felhasználásával kell támogatnia a kis- és középvállalkozásokat.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

F.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Az új építési törvény és az övezetekről szóló törvény gyakorlati végrehajtása

A reform intézményi és eljárási változásokból áll, és célja az építési engedélyezési folyamat nagy fokú digitalizálása. Az új megépítési törvény 2021. szeptember 30-ig lép hatályba. Az építési hatóságok decentralizált struktúráját és működési feltételeit az állam hatáskörébe utalja.

A reformnak fel kell gyorsítania az építési eljárásokat, hatékonyabbá kell tennie az engedélyezési eljárásokat, és azokat egyetlen hatóság – a Legfelsőbb Építőhivatal – hatáskörébe kell helyeznie. Az érintett szereplőknek megfelelő képzésben kell részesülniük az új folyamatok megértéséhez, az új információs rendszerek használatához és az új szervezeti felépítésben való hatékony munkavégzéshez. A meglévő adatokat át kell vinni új platformra, és a központi információs rendszer (AIS) megépítéséig biztosítani kell a meglévő egyedi információs rendszerek működését. Ez magában foglalja a Legfelsőbb Építési Hivatal és a helyi épületirodák működéséhez szükséges informatikai berendezések biztosítását.

Ezt a reformot 2023. szeptember 30-ig kell végrehajtani, és hatását 2025. december 31-ig mérni kell.

1. beruházás: Központi információs rendszer (AIS)

A beruházás folyamatirányítási információs rendszert hoz létre, amelyet az építési engedélyezési eljárásban részt vevő hatóságok köztisztviselői használhatnak. A rendszer oly módon digitalizálja az épületkezelési folyamatokat, hogy biztosítsa az ezen komponens 1. reformja révén végrehajtott jogszabályokban meghatározott folyamatok átláthatóságát, hatékonyságát és eredményességét. A szükséges hardver- és szoftverlicenceket a technikai támogatással együtt meg kell vásárolni a szükséges funkcionális és nem funkcionális követelményeket, a rendszer megfelelő tesztelését, szervizelését, üzemeltetését és fejlesztését biztosító alkalmazásokkal együtt.

Ezt a beruházást 2023. szeptember 30-ig kell végrehajtani.

2. beruházás: A közigazgatási adatok fejlesztése és felhasználása a területrendezésben

A beruházás célja, hogy a területrendezési információs rendszer keretében létrehozza a térelemzési dokumentáció központi adatbázisát, amelyet arra használnak, hogy adatokat és szolgáltatásokat nyújtsanak a város- és területrendezési hatóságok, egyéb közszférabeli felhasználók és területrendezési dokumentumok szolgáltatói számára. Az adatokat nyílt hozzáférésű adatok formájában kell szolgáltatni. A központosításnak lehetővé kell tennie az adatok más közigazgatási rendszerekkel (nevezetesen a területi azonosító, cím- és ingatlannyilvántartással) való hatékony megosztását.

Ezt a beruházást 2024. december 31-ig végre kell hajtani.

3. beruházás: Az épületellenőrzés digitalizálásából származó előnyök teljes körű kiaknázása 

A beruházás egy sor információs rendszert, szabványt és módszertant hoz létre, amelyek szükségesek az építési engedélyezési folyamat és a területrendezés teljes digitalizálásához.

Három informatikai rendszert kell létrehozni a kulcsfontosságú adatbázisok összekapcsolására, valamint az építési engedélyezési folyamat és a területrendezés megkönnyítésére:

●A műszaki normákat a végrehajtási rendeletekkel összekapcsoló rendszer, amelyet be kell építeni az épületfejlesztői portálba, és hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

●Az épületekre és eljárásokra vonatkozó strukturált követelmények rendszere, az engedélyezési folyamat validálása és ellenőrzése.

●Az épületekre vonatkozó adatszabványok kezelésére szolgáló rendszer.

Ezt a beruházást 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

F.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

72

1. reform: Az új építési törvény és az övezetekről szóló törvény gyakorlati végrehajtása

Mérföldkő

Az új építési törvény hatálybalépése

Az új építésügyi törvény hatálybalépésére vonatkozó törvényi rendelkezés

3. negyedév

2021

Hatályba lép az új építési törvény, amely felgyorsítja az építési engedélyezési folyamatot, a folyamat digitalizálását és a szabályozó hatóságok számának csökkenését.

73

1. reform: Az új építési törvény és az övezetekről szóló törvény gyakorlati végrehajtása

Mérföldkő

A Legfelsőbb Építési Hivatal tevékenységének megkezdése

A Legfelsőbb Építési Hivatal megkezdi működését. Jogi létezéssel és fizikai székhellyel kell rendelkeznie.

3. negyedév

2023

A Legfelsőbb Építési Hivatal új állami struktúrájának létrehozása, beleértve a belső egységeket is. Pénzügyi és informatikai személyzet biztosítása, valamint a személyzet képzése, ami lehetővé teszi az új iroda megfelelő működését.

74

1. reform: Az új építési törvény és az övezetekről szóló törvény gyakorlati végrehajtása

Cél

Az építési engedélyezési eljárás lerövidítése legalább két évvel

Év

5,5

3,5

4. negyedév

2025

Az építési engedélyezési eljárás átlagos időtartamát legalább két évvel, 5,5 évről legfeljebb 3,5 évre kell csökkenteni, amelyet a nemzeti statisztikai hivatalnak kell megerősítenie az engedélyezési eljárás 2024–2025-re számított átlagos hosszára vonatkozó új statisztikai adatok alapján.

75

1. beruházás: Új központi információs rendszer (AIS) létrehozása

Mérföldkő

A központi információs rendszer teljes mértékben működőképes

A rendszer telepítése, az épületirodák általi használat megkezdése.

3. negyedév

2023

Az építési engedélyezési eljárásban részt vevő hatóságok köztisztviselői által használandó új központi információs rendszer létrehozása.

76

2. beruházás: Közigazgatási adatok fejlesztése és felhasználása a területrendezésben

Mérföldkő

A térelemzési dokumentáció szabványosított adatbázisának létrehozása

A teljes mértékben működőképes és a hatóságok által használt térelemzési dokumentáció szabványosított adatbázisa

4. negyedév

2024

A térbeli analitikai dokumentáció adatbázisának átadása és a protokoll validálása. A validációs eszközt fel kell tölteni a Területtervezési Nemzeti Geoportal programba, ahol térbeli analitikai dokumentációt kell feltölteni.

77

3. beruházás: Az épületek digitalizálásának teljes körű hasznosítása

Mérföldkő

Az építési engedélyezési folyamat digitalizálását támogató informatikai rendszerek teljes mértékben működőképesek

Az informatikai rendszerek teljes mértékben működőképesek, ideértve a végfelhasználók telepítését is.

4. negyedév

2024

Három informatikai rendszert kell működtetni, amelyek lehetővé teszik az építési engedélyezési eljárásban használt adatbázisok összekapcsolását:

·a műszaki normákat a végrehajtási rendeletekkel összekapcsoló rendszer, amelyet be kell építeni az épületfejlesztői portálba, és hozzáférhetővé kell tenni a nyilvánosság számára.

·az épületekre és eljárásokra vonatkozó strukturált követelmények rendszere, az engedélyezési folyamat validálása és ellenőrzése, beleértve az ontológiát is

·az épületekre vonatkozó adatszabványok kezelésére szolgáló rendszer.

G. 2.1. KOMPONENS: Fenntartható közlekedés

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a közlekedés digitalizálásával, a vasúti közlekedésben az elektromos közlekedéssel, a vasúti árufuvarozás és a személyszállítás arányának növelésével, az aktív városi mobilitás jelentőségének növelésével, a közlekedés biztonságának javításával, valamint a forgalom környezetre és közegészségügyre gyakorolt hatásának csökkentésével kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik. A komponens a 2.4. komponenssel való szinergiákból profitál, amely a közúti közlekedés és a városi autóbuszok alternatív meghajtásának kérdésével foglalkozik.

A komponens támogatja a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amely szerint Csehországnak a beruházásokra vonatkozó gazdaságpolitikáját a közlekedésre kell összpontosítania, különösen a fenntarthatóságra, a digitális infrastruktúrára, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és energetikai átállásra, beleértve az energiahatékonyságot is, figyelembe véve a regionális egyenlőtlenségeket (a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlást, amelynek értelmében Csehországnak beruházásait a zöld és digitális átállásra kell irányítania, különösen a nagy kapacitású digitális infrastruktúrára és technológiákra, a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, valamint a fenntartható közlekedési infrastruktúrára (a 2020. évi ajánlást is beleértve),

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. Az építési és bontási hulladék legalább 70 %-át újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra kell előkészíteni.

G.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Az energiaigényes és a területileg intenzív közúti közlekedés alternatíváinak kifejlesztése

Az intézkedés célja az energiahatékonyabb közlekedési módok nagyobb mértékű használatának előmozdítása a rendszeres és a nehéz közlekedési módok esetében. Ezt a következő intézkedésekkel kell elérni:

●A több mint 40 000 lakosú egyes városoknak végre kell hajtaniuk a fenntartható városi mobilitási terv (SUMP) folyamatát. A városi képviseleti szerveknek 2023. június 30-ig jóvá kell hagyniuk valamennyi fenntartható városi mobilitási tervet. Amennyiben már létezik egyszerűsített fenntartható városi mobilitási terv, a kormány által jóváhagyott városi és aktív mobilitási koncepció (UAMC) alapján új változatot kell készíteni. Tartalmaznia kell az UAMC által előírt valamennyi részt, és az UAMC által előírt elemzéseken, például forgalommodellezésen és felméréseken kell alapulnia.

●A Cseh Köztársaság kormányának 2023. december 31-ig kell elfogadnia az árufuvarozás koncepcióját, amely meghatározza a vasúti árufuvarozás részarányának a teljes szállítási volumenen belüli növelésére vonatkozó feltételeket a 2024 és 2030 közötti időszakban. A koncepció a multimodális közlekedés támogatására, az árufuvarozási szolgáltatások javítására, valamint az árufuvarozás környezetre, közegészségügyre és globális éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentésére összpontosít.

●A tömegközlekedés valamennyi üzemeltetőjének (a tömegközlekedést üzemeltető államoknak, régióknak és városoknak) 2023. december 31-ig ötéves közlekedési szolgáltatási tervet kell jóváhagynia a kormány által jóváhagyott tömegközlekedési koncepció alapján.

●A reformnak a tömegközlekedés modális részesedésére és a kerékpározás modális részesedésére gyakorolt hatását 2025. december 31-ig mérni kell.



1. beruházás: A modern technológiák alkalmazása a vasúti infrastruktúrában 

A beruházásnak hozzá kell járulnia a vasúti közlekedés digitalizálásához a közlekedésbiztonság és a nyújtott szolgáltatások minőségének javítása, a vasúti infrastruktúra kapacitásának optimalizálása és a nemzetközi átjárhatóság biztosítása érdekében. Az 1. beruházást a következő intézkedések révén kell megvalósítani:

●A globális mobilhírközlési rendszer (GSM-R) hatálya alá tartozó 41 km-es vonalszakasz, 20 újonnan telepített vagy megbízhatóbb meghajtású adó-vevő állomás (BTS) és a vasúti forgalomirányítás új technológiáinak és berendezéseinek 2022. június 30-ig történő bevezetése.

●A fenti felsorolás szerinti, előre meghatározott projektek közül két projekt befejezése 2024. június 30-ig.

●A fenti felsorolás szerinti, előre meghatározott projektek közül hat további projekt befejezése, azaz összesen 41 km GSM-R-rel lefedett vonal befejezése, 20 újonnan telepített vagy megbízhatóbb teljesítményű BTS, valamint a vasúti forgalomirányítás új technológiáinak és berendezéseinek bevezetése 2024. december 31-ig.

2. beruházás: A vasutak villamosítása

Az intézkedés célja a nem fosszilis tüzelőanyagok arányának növelése a vezetékek villamosítása és az alállomásokon a vontatási energia biztosítása révén. A beruházásnak meg kell teremtenie a közlekedési rendszeren belüli energiamegtakarítás feltételeit is. Ezt a következő intézkedésekkel kell elérni:

●2022. június 30-ig 39,7 km villamosított vezetékből és négy megnövekedett teljesítményű vagy újonnan épített vontatási erőműből álló projektcsomag meghatározása.

●A fenti felsorolásban előre meghatározott projektek közül két projekt befejezése 2023. június 30-ig.

●A fenti felsorolásban előre meghatározott projektek közül hat további projekt befejezése, 2024. június 30-ig összesen 39,7 km villamosított vezeték és négy megnövekedett teljesítményű vagy újonnan épített vontatási betápláló állomás befejezése.

3. beruházás: A vasúti infrastruktúra támogatása 

Az intézkedés célja a környezet és az éghajlat védelme azáltal, hogy hozzájárul a vasúti árufuvarozás és személyszállítás arányának növeléséhez és a vasútállomások energiahatékonyságának javításához. E beruházásnak a vasúti infrastruktúra fejlesztésére irányuló projektekre kell összpontosítania, figyelembe véve többek között a nemek közötti különbségeket, valamint a hátrányos helyzetű és kiszolgáltatott személyek szolgáltatásokhoz való megfelelő hozzáférését. A projekteknek az elővárosi közlekedés szempontjából fontos hálózati szakaszokra, valamint a multimodális utasterminálokon belüli vasúti csomópontok és állomásépületek korszerűsítésére irányuló projektekre kell összpontosítaniuk. Emellett támogatni kell az állomásépületek fűtését. Ezt a következő intézkedésekkel kell elérni:

●121,88 km korszerűsített vasútvonal, kilenc korszerűsített pályaudvar és biztonságos, akadálymentesen hozzáférhető peron, valamint 35 alacsonyabb energiaintenzitású állomás projektjének meghatározása annak érdekében, hogy 2022. június 30-ig átlagosan legalább 30 %-kal csökkenjen a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás az előzetes kibocsátásokhoz képest, valamint javuljon az utasoknak nyújtott kényelmi és általános szolgáltatások minősége.

●A fenti felsorolásban előre meghatározott projektek közül 26 projekt lezárása 2022. december 31-ig.

●További 30 projekt befejezése a fenti felsorolásban előre meghatározott projektekből, összesen 121,88 km korszerűsített vasútvonal, kilenc korszerűsített pályaudvar és biztonságos, akadálymentesen hozzáférhető peron, valamint több mint 39 alacsonyabb energiaintenzitású állomásépület befejezése annak érdekében, hogy 2023. december 31-ig az előzetes kibocsátásokhoz képest átlagosan legalább 30 %-kal csökkenjen a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás, valamint javuljon az utasoknak nyújtott kényelmi és általános szolgáltatások minősége.

4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedés biztonsága

Az intézkedés célja a közlekedésbiztonság javítása a vasúti átjárókon hozott konkrét biztonsági intézkedések, valamint a hidak és az alagútszerkezetek állapotának javítása révén. A városokban és agglomerációkban beruházásokat kell eszközölni az egyéni autóutak arányának csökkentése, valamint a tömegközlekedés és az olyan aktív közlekedési módok arányának növelése érdekében, mint a gyalogosok és a kerékpározás. A kerékpárutak és a gyalogos akadálymentes útvonalak építése szintén részét képezi a beruházásoknak, amelyek célja a veszélyeztetett közlekedési résztvevők biztonságának javítása az aktív mobilitás előmozdításának részeként, különösen a városokban. Ezt a következő intézkedésekkel kell elérni:

●45 vasúti átjáróval (azaz újonnan telepített vagy korszerűsített villanófény-riasztó rendszerrel vagy mechanikus biztonsági berendezésekkel), 25 km beépített kerékpárúttal, oldalfalakkal és akadálymentes útvonalakkal, valamint 3 korszerűsített vasúti híddal vagy alagutakkal rendelkező projektek lezárása 2022. június 30-ig.

●115 további, fokozott biztonságot nyújtó szintbeli átjáróval (azaz újonnan telepített vagy korszerűsített villanófény-riasztó rendszerrel vagy mechanikus biztonsági berendezéssel), 24 további kiépített kerékpárúttal, oldalfalakkal és akadálymentes útvonalakkal, valamint további 3 korszerűsített vasúti híddal vagy alagutakkal kapcsolatos projektek lezárása 2022. december 31-ig.

●113 további, fokozott biztonságot nyújtó (azaz újonnan telepített vagy korszerűsített fényjelző rendszerrel vagy mechanikus biztonsági berendezéssel ellátott) vasúti átjáró építését és 1 további korszerűsített vasúti híd vagy alagút építését magában foglaló projektek befejezése 2024. december 31-ig.

●2023. december 31-ig további 36 km beépített kerékpárúttal, oldalfalakkal és akadálymentes útvonalakkal, valamint további 1 korszerűsített vasúti híddal vagy alagúttal kapcsolatos projektek befejezése.

   

G.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

78

1. reform: Az energia- és helyigényes közúti közlekedés alternatíváinak kialakítása

Mérföldkő

A mobilitási tervek jóváhagyása

A terv városi képviseleti szervek általi jóváhagyása

2. negyedév

2023

A Cseh Köztársaság valamennyi (több mint 40 000 lakosú) városának rendelkeznie kell egy fenntartható városi mobilitási tervvel (SUMP), amelyet a város képviseleti szervei hagynak jóvá a kormány által jóváhagyott városi és aktív mobilitási koncepció alapján.

79

1. reform: Az energia- és helyigényes közúti közlekedés alternatíváinak kialakítása

Mérföldkő

Az új teherfuvarozási koncepció jóváhagyása és hatálybalépése

A kormány jóváhagyása

4. negyedév

2023

A kormány jóváhagyja az új teherfuvarozási koncepciót, amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek alapján a 2024-2030 közötti időszakban növelni lehet a vasúti árufuvarozás részarányát a teljes szállítási volumenen belül. A koncepció a multimodális közlekedés támogatására, az árufuvarozási szolgáltatások javítására, valamint az árufuvarozás környezetre, közegészségügyre és globális éghajlatváltozásra gyakorolt hatásának csökkentésére összpontosít.

80

1. reform: Az energia- és helyigényes közúti közlekedés alternatíváinak kialakítása

Mérföldkő

A szállítási szolgáltatási tervek jóváhagyása.

A tömegközlekedési szolgáltatók általi jóváhagyás

4. negyedév

2023

Valamennyi tömegközlekedési szolgáltató (a tömegközlekedést üzemeltető állam, régió és város) öt évre szóló közlekedési szolgáltatási tervet hagy jóvá a kormány által jóváhagyott tömegközlekedési koncepció alapján.

81

1. reform: Az energia- és helyigényes közúti közlekedés alternatíváinak kialakítása

Cél

A tömegközlekedés modális részarányának növelése a 250 000 lakosnál nagyobb cseh városokban és a 75 000 lakosnál nagyobb cseh városokban

% (a tömegközlekedés modális részesedése)

40 % a 250 000 lakosnál nagyobb városokban, 28 % a 75 000 lakosnál nagyobb városokban

45 % a 250 000 lakosnál nagyobb városokban, 35 % a 75000 lakosnál nagyobb városokban

4. negyedév

2025

A 250 000 lakosúnál nagyobb cseh városokban és a 75 000 lakosúnál nagyobb cseh városokban a tömegközlekedés modális részaránya a célkitűzés oszlopában meghatározott százalékkal nő.

82

1. reform: Az energia- és helyigényes közúti közlekedés alternatíváinak kialakítása

Cél

A kerékpározás modális részarányának növelése a 250 000 lakosúnál nagyobb cseh városokban és a 75 000 lakosúnál nagyobb cseh városokban

% (a kerékpár modális részaránya)

1 % a 250 000 lakosnál nagyobb városokban/5 % a 75 000 lakosnál nagyobb városokban

5 % a 250 000 lakosnál nagyobb városokban/10 % 250 000 lakosnál nagyobb városokban

4. negyedév

2025

A 250 000 lakosúnál nagyobb cseh városokban és a 75 000 főnél nagyobb cseh városokban a kerékpározás modális részaránya a célkitűzés oszlopában meghatározott százalékkal nő.

83

1. beruházás: A vasúti infrastruktúra új technológiái és digitalizálása

Mérföldkő

Az 1. beruházás projektcsomagjának meghatározása

A projektek körének a Közlekedési Minisztérium általi meghatározása

2. negyedév

2022

A globális mobilhírközlési rendszer (GSM-R) hatálya alá tartozó 41 km-es vonalszakasz meghatározása, 20 újonnan telepített vagy megbízhatóbb teljesítményű alap-adóvevő állomás (BTS), valamint a vasúti forgalomirányítás új technológiáinak és berendezéseinek bevezetése.

84

1. beruházás: A vasúti infrastruktúra új technológiái és digitalizálása

Cél

Két, előre meghatározott projektből származó projekt lezárása.

Projektek száma

0

2

2. negyedév

2024

Két projekt befejezése a globális mobilhírközlési rendszer (GSM-R) által lefedett 41 km-es vonalszakaszból, 20 újonnan telepített vagy megbízhatóbb meghajtású adó-vevő állomásból (BTS), valamint új technológiák és berendezések bevezetése a vasúti forgalomirányítás területén.

85

1. beruházás: A vasúti infrastruktúra új technológiái és digitalizálása

Cél

Egy előre meghatározott projektből származó további hat projekt lezárása.

Projektek száma

2

8

4. negyedév

2024

Hat további projekt (összesen 8) befejezése a globális mobilhírközlési rendszer (GSM-R) által lefedett 41 km-es vonalszakaszból, 20 újonnan telepített vagy megbízhatóbb teljesítményű bázisvevő állomásból (BTS), valamint új technológiák és berendezések bevezetése a vasúti forgalomirányításban.

86

2. beruházás: A vasutak villamosítása

Mérföldkő

A 2. beruházás projektcsomagjának meghatározása

A projektek körének a Közlekedési Minisztérium általi meghatározása

2. negyedév

2022

39,7 km villamosított vezetékből és 4 nagyobb teljesítményű vagy újonnan épített vontatási erőműből álló projektsorozat meghatározása.

87

2. beruházás: A vasutak villamosítása

Cél

Két, előre meghatározott projektből származó projekt lezárása

Projektek száma

0

2

2. negyedév

2023

Két projekt befejezése az előre meghatározott projektsorozatból, 39,7 km villamosított vonalból és 4 nagyobb teljesítményű vontatási erőműből vagy újonnan épült.

88

2. beruházás: A vasutak villamosítása

Cél

További hat projekt lezárása egy előre meghatározott projektcsomagból.

Projektek száma

2

8

2. negyedév

2024

Öt további projekt (összesen 8) befejezése egy előre meghatározott projektsorozatból, amely 39,7 km villamosított vezeték és 4 megnövelt teljesítményű vagy újonnan épített betápláló állomás megvalósítására irányul.

89

3. beruházás: A környezet javítása (vasúti infrastruktúra támogatása)

Mérföldkő

A 3. beruházás projektcsomagjának meghatározása

A projektek körének a Közlekedési Minisztérium általi meghatározása

2. negyedév

2022

Olyan projektek meghatározása, amelyek mintegy 121,88 km korszerűsített vasútvonalat, 9 korszerűsített pályaudvart, valamint biztonságos és akadálymentesen hozzáférhető peronokat és 35 állomásépületet foglalnak magukban, amelyek energiaintenzitása kisebb, továbbá jobb kényelmi és általános szolgáltatásokat biztosítanak az utasok számára.

90

3. beruházás: A környezet javítása (vasúti infrastruktúra támogatása)

Cél

26 projekt befejezése előre meghatározott projektcsomagból

Projektek száma

0

26

4. negyedév

2022

26 további projekt befejezése az előre meghatározott projektsorozatból, amelyek 121,88 km-nyi, korszerűsített, működési szempontból jobb vagy a természetes hatásokkal szemben ellenállóbb vonalat, mintegy 9 korszerűsített pályaudvart, valamint biztonságos és akadálymentesen hozzáférhető peronokat és 35 állomásépületet foglalnak magukban, amelyek energiaintenzitása kisebb, továbbá jobb kényelmi és általános szolgáltatásokat biztosítanak az utasok számára.

91

3. beruházás: A környezet javítása (vasúti infrastruktúra támogatása)

Cél

További 30 projekt lezárása egy előre meghatározott projektcsomagból

Projektek száma

26

56

4. negyedév

2023

További 30 projekt befejezése egy előre meghatározott projektekcsomagból, amelyek 121,88 km-nyi, korszerűsített, működési szempontból jobb vagy a természetes hatásokkal szemben ellenállóbb vonalat, mintegy 9 korszerűsített pályaudvart, valamint biztonságos és akadálymentesen hozzáférhető peronokat és 39 alacsonyabb energiaintenzitású, nagyobb kényelmet és jobb utasszolgáltatást nyújtó állomásépületet foglalnak magukban.

92

4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Fokozott biztonságú vasúti átjárók befejezése

Fokozott biztonságú vasúti átjárók száma

0

45

2. negyedév

2022

Emelt védelmi szinttel rendelkező szintbeli átjárók újonnan telepített vagy korszerűsített villanófény-riasztó rendszerrel vagy mechanikus biztonsági berendezéssel.

93

4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Épített kerékpárutak, oldalfalak és akadálymentes útvonalak megvalósítása

Az épített kerékpárutak hossza, oldalfalak, akadálymentes útvonalak – km

0

25

2. negyedév

2022

A kerékpárút/oldalfal/akadálymentes útvonalak hossza.

94

4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Korszerűsített vasúti hidak vagy alagutak befejezése

Korszerűsített vasúti műtárgyak (hidak/alagútok) száma

0

3

2. negyedév

2022

Korszerűsített mesterséges vasúti struktúra az üzemeltetési szakaszban.

95

4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Korszerűsített vasúti hidak vagy alagutak befejezése

Korszerűsített vasúti műtárgyak (hidak/alagútok) száma

3

6

4. negyedév

2022

Korszerűsített mesterséges vasúti struktúra az üzemeltetési szakaszban.

96

4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Fokozott biztonságú vasúti átjárók befejezése

Fokozott biztonságú vasúti átjárók száma

45

160

4. negyedév

2022

Emelt védelmi szinttel rendelkező szintbeli átjárók újonnan telepített vagy korszerűsített villanófény-riasztó rendszerrel vagy mechanikus biztonsági berendezéssel.

97

4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Épített kerékpárutak, oldalfalak és akadálymentes útvonalak megvalósítása

Az épített kerékpárutak hossza, oldalfalak, akadálymentes útvonalak – km

25

49

4. negyedév

2022

Az épített kerékpárút/oldalfal/akadálymentes útvonal hossza.

98

4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Fokozott biztonságú vasúti átjárók befejezése

Fokozott biztonságú vasúti átjárók száma

160

291

4. negyedév

2024

Emelt védelmi szinttel rendelkező szintbeli átjárók újonnan telepített vagy korszerűsített villanófény-riasztó rendszerrel vagy mechanikus biztonsági berendezéssel.

99

4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Korszerűsített vasúti hidak vagy alagutak befejezése

Korszerűsített vasúti műtárgyak (hidak/alagútok) száma

6

7

2. negyedév

2023

Korszerűsített mesterséges vasúti struktúra az üzemeltetési szakaszban.

100

4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Épített kerékpárutak, oldalfalak és akadálymentes útvonalak megvalósítása

Az épített kerékpárutak hossza, oldalfalak, akadálymentes útvonalak – km

49

85

4. negyedév

2023

A kerékpárút/oldalfal/akadálymentes útvonalak hossza.

101

4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Korszerűsített vasúti hidak vagy alagutak befejezése

Korszerűsített vasúti műtárgyak (hidak/alagútok) száma

7

8

4. negyedév

2023

Korszerűsített mesterséges vasúti struktúra az üzemeltetési szakaszban.

H. 2.2. KOMPONENS: Az energiafogyasztás csökkentése a közszférában

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense az állami és középületek felújítása és a közvilágítás korszerűsítése révén a közszektor energiahatékonyságával kapcsolatos kihívással foglalkozik.

A komponens a nemzetgazdaság energiahatékonyságának 2030-ig történő javítására irányuló cseh kötelezettségvállalásokat tükrözi. Célja, hogy csökkentse a végső energiafogyasztást az érintett állami és középületekben, növelje a közszférában a minőségi felújítások számát, és csökkentse a közvilágítás végső energiafogyasztását.

A komponens támogatja az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra, többek között az energiahatékonyságra (a 2019. évi országspecifikus ajánlás), valamint a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra (2020. évi országspecifikus ajánlás) vonatkozó országspecifikus ajánlás végrehajtását.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. Különösen az állami és középületek energiahatékonyságának javításakor az építési és bontási hulladék legalább 70 %-át újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra kell előkészíteni.

H.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

Ennek a beruházásnak az a célja, hogy csökkentse az állami közigazgatás azon épületeinek végső energiafogyasztását, amelyek hosszú távon nem felelnek meg az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeknek, valamint hogy növelje a kiváló minőségű és mérsékelten mély vagy mélyfelújítások számát. Csak olyan projektek finanszírozhatók, amelyek átlagosan legalább 30 %-kal csökkentik a primerenergia-fogyasztást vagy 30 %-kal csökkentik a CO2-kibocsátást.

A beruházás célja legfeljebb 100 épületfelújítási projekt támogatása, beleértve az épületek szigetelését, ablakok és ajtók cseréjét és felújítását , megújuló energiaforrásokon alapuló rendszerek telepítését vagy az épületek energiahatékonyságára bizonyíthatóan hatást gyakorló beltéri környezetvédelmi intézkedések javítását.

A projektek 75 %-ára 2023. december 31-ig kell szerződést kötni.

E beruházás jobb előkészítése érdekében az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 2021. december 31-ig elfogadja és közzéteszi az energiahatékonyság-értékelési módszer szolgáltatásaira vonatkozó szerződésmintát. Célja a projektek végrehajtásának előmozdítása, hangsúlyt fektetve az energiamegtakarításnak az elköltött forrásokhoz viszonyított hozamának maximalizálására.

A beruházást 2026. március 31-ig kell végrehajtani.

2. beruházás: A közvilágítási rendszerek energiahatékonyságának javítása

E beruházás célja a közvilágítás felújításának lehetővé tétele a Cseh Köztársaság különböző településein, valamint annak lehetővé tétele, hogy ezeket a felújításokat összekapcsolják más intelligens elemekkel, például az elektromos közlekedés fejlesztésének támogatásával.

Csak olyan projektek finanszírozhatók, amelyek átlagosan legalább 30 %-kal csökkentik a primerenergia-fogyasztást vagy 30 %-kal csökkentik a CO2-kibocsátást.

A beruházás magában foglalja Csehország különböző településein a közvilágítási rendszerek felújítására irányuló legfeljebb 2000 projekt támogatását, amelyek 80 %-ára 2024. december 31-ig kell szerződést kötni. A beruházásnak magában kell foglalnia a világítási rendszerek felújítását és az irányítási rendszer beszerzését vagy optimalizálását.

E beruházás jobb előkészítése érdekében az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium 2021. december 31-ig programdokumentációt fogad el és tesz közzé. Meghatározza a nyilvános villámrendszerek felújítására irányuló intézkedések ütemtervét és támogatási feltételeit, beleértve az intelligens elemeket is.

A beruházást 2026. március 31-ig kell végrehajtani.

3. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

E beruházás célja a végsőenergia-fogyasztás csökkentése az olyan középületekben, amelyek hosszú távon nem felelnek meg az energiahatékonyságra vonatkozó minimumkövetelményeknek, valamint a magas színvonalú, mérsékelten mély vagy mélyfelújítások számának növelése. Csak olyan projektek finanszírozhatók, amelyek átlagosan legalább 30 %-kal csökkentik a primerenergia-fogyasztást vagy 30 %-kal csökkentik a CO2-kibocsátást.

A beruházás célja legfeljebb 400 épületfelújítási projekt támogatása, beleértve az épületek szigetelését, ablakok és ajtók cseréjét és felújítását, megújuló energiaforrásokon alapuló rendszerek telepítését vagy az épületek energiahatékonyságára bizonyíthatóan hatást gyakorló beltéri környezetvédelmi intézkedések javításának végrehajtását.

A projektek 75 %-ára 2023. december 31-ig kell szerződést kötni.

A beruházást 2026. március 31-ig kell végrehajtani.

H.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

102

1. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

Mérföldkő

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium garancia melletti szerződésmintájának elfogadása az energiahatékonyság-alapú szerződéskötési módszer szolgáltatásaira vonatkozóan

A szerződésminta közzététele a minisztérium honlapján

4. negyedév

2021

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium garanciával ellátott, az energiahatékonyság-értékelési módszer szolgáltatásaira vonatkozó szerződésmintát fogad el a projektek végrehajtásának előmozdítása érdekében, hangsúlyt fektetve az energiamegtakarításnak az elköltött forrásokhoz viszonyított maximalizálására.

A szerződésmintát közzé kell tenni a minisztérium honlapján.

103

1. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

Cél

Az összes közbeszerzési szerződés 75 %-ának odaítélése olyan épületfelújítási projektekre, amelyek legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást érnek el

Százalék

0

75

4. negyedév

2023

Ezen intézkedés keretében összesen legalább 100 épületfelújítási projekt részesül támogatásban. A célkitűzést 75 %-os szerződéskötéssel kell elérni. A projekteket folyamatos pályázati felhívás keretében kell benyújtani a MIT-hez, és átlátható kiválasztási eljárást követően értékelni kell a megállapított kritériumok alapján.

Csak olyan projektek választhatók ki végrehajtásra, amelyek átlagosan legalább 30 %-kal csökkentik a primerenergia-fogyasztást vagy 30 %-kal csökkentik a CO2-kibocsátást. A 75 %-os cél az aláírt támogatási megállapodással rendelkező projektekre vonatkozik. A kazánok cseréjére irányuló beruházások, beleértve a földgázzal mint energiaforrással kapcsolatos beruházásokat is, nem haladhatják meg a teljes keretösszeg 20 %-át.

104

1. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

Cél

Az energiafogyasztás csökkentése

Éves energiamegtakarítás tera joule-ban

0

216

1. negyedév

2026

A célt úgy kell elérni, hogy 2026. március 31-ig az állami épületek energiafogyasztásának 216 TJ/év-vel csökkenjen az épületek felújítása, amit energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni. Az energiafogyasztást csökkenteni kell a szokványos forgatókönyvhöz (azaz az (EU) 2021/241 rendelet szerinti támogatás elmaradása) képest. A megtakarított energia mennyiségét az energiahatékonyságot javító intézkedés végrehajtása előtti és utáni fogyasztás mérésével és/vagy becslésével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételek normalizálását.

105

2. beruházás: A közvilágítási rendszerek energiahatékonyságának javítása

Mérföldkő

Programdokumentáció elfogadása az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által a közvilágítási rendszerek felújítására irányuló intézkedésekről

A programdokumentáció közzététele a minisztérium honlapján

4. negyedév

2021

A programdokumentációt az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium készíti el és teszi közzé a minisztérium honlapján. Meghatározza a közvilágítási rendszerek felújítására irányuló intézkedések ütemtervét és támogatási feltételeit, beleértve az intelligens elemeket is, tekintettel a legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítás elérésére irányuló célkitűzésre.

106

2. beruházás: A közvilágítási rendszerek energiahatékonyságának javítása

Cél

A közvilágítási rendszerek legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást eredményező felújítására irányuló közbeszerzési szerződések 80 %-ának odaítélése

Százalék

0

80

4. negyedév

2024

Ezen intézkedés keretében összesen legalább 2000, közvilágítási rendszerek felújítására irányuló projektet kell támogatni. A célt 2024. december 31-ig a szerződések 80 %-ának (azaz 1600-nak) a szerződéskötésével kell elérni. A projekteket a megállapított kritériumok alapján évente, átlátható kiválasztási eljárást követően értékelik és választják ki.

Csak olyan projektek választhatók ki végrehajtásra, amelyek átlagosan legalább 30 %-kal csökkentik a primerenergia-fogyasztást vagy 30 %-kal csökkentik a CO2-kibocsátást. A 80 %-os célkitűzés az aláírt támogatási megállapodással rendelkező projektekre vonatkozik.

107

2. beruházás: A közvilágítási rendszerek energiahatékonyságának javítása

Cél

Az energiafogyasztás csökkentése

Éves energiamegtakarítás tera joule-ban

0

286

1. negyedév

2026

A célt az energiafogyasztás 2026. március 31-ig történő 286 TJ/év mértékű csökkentésével kell elérni a közvilágítás felújításának eredményeként, amelyet energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni. Az energiafogyasztást csökkenteni kell a szokványos forgatókönyvhöz (azaz az (EU) 2021/241 rendelet szerinti támogatás elmaradása) képest. A megtakarított energia mennyiségét az energiahatékonyságot javító intézkedés végrehajtása előtti és utáni fogyasztás mérésével és/vagy becslésével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételek normalizálását.

108

3. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

Cél

Az összes közbeszerzési szerződés 75 %-ának odaítélése olyan épületfelújítási projektekre, amelyek legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást érnek el

Százalék

0

75

4. negyedév

2023

Ezen intézkedés keretében összesen legalább 400 épületfelújítási projekt részesül támogatásban. A célkitűzést 75 %-os szerződéskötéssel kell elérni. A projekteket folyamatos pályázati felhívás keretében kell benyújtani a MIT-hez, és átlátható kiválasztási eljárást követően értékelni kell a megállapított kritériumok alapján.

Csak olyan projektek választhatók ki végrehajtásra, amelyek átlagosan legalább 30 %-kal csökkentik a primerenergia-fogyasztást vagy 30 %-kal csökkentik a CO2-kibocsátást. A 75 %-os cél az aláírt támogatási megállapodással rendelkező projektekre vonatkozik. A kazánok cseréjére irányuló beruházások, beleértve a földgázzal mint energiaforrással kapcsolatos beruházásokat is, nem haladhatják meg a teljes keretösszeg 20 %-át.

109

3. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

Cél

Az energiafogyasztás csökkentése

Éves energiamegtakarítás tera joule-ban

0

390

1. negyedév

2026

A célt az állami épületek energiafogyasztásának 2026. március 31-ig évi 390 TJ/év-vel történő csökkentésével kell elérni az épületek felújításának eredményeként, amit energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni. Az energiafogyasztást csökkenteni kell a szokványos forgatókönyvhöz (azaz az (EU) 2021/241 rendelet szerinti támogatás elmaradása) képest. A megtakarított energia mennyiségét az energiahatékonyságot javító intézkedés végrehajtása előtti és utáni fogyasztás mérésével és/vagy becslésével kell meghatározni, biztosítva ugyanakkor az energiafogyasztást befolyásoló külső feltételek normalizálását.

I. 2.3. KOMPONENS: Áttérés a tisztább energiaforrásokra

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul a fosszilis tüzelőanyagokról az alacsony kibocsátású és kibocsátásmentes energiaforrásokra, például a fotovoltaikus energiára való átállás jelentette kihívás kezeléséhez. Célja a cseh gazdaság kibocsátási intenzitásának és a szennyezőanyag-kibocsátásnak a csökkentése, valamint a hőenergia elosztóhálózatának korszerűsítése, különösen a gőz meleg vízzel való helyettesítése révén, ami a primer energiaforrások megtakarításához vezet.

A reformok és a beruházási támogatás a 3. országspecifikus ajánlás végrehajtására irányul, amelynek értelmében Csehországnak a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikát az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra, többek között az energiahatékonyságra kell összpontosítania, figyelembe véve a regionális egyenlőtlenségeket és a 3/2020. számú országspecifikus ajánlást, amelyek szerint Csehország a beruházásokat a zöld és digitális átállásra összpontosítja, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, többek között a széntermelő régiókban.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

I.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Csehországban a távfűtés dekarbonizációja értékelésének előkészítése

Ezen intézkedés célja a távfűtés szén-dioxid-mentesítése, különösen az energiahatékonyság növelése, a szénégetésről a megújuló energiaforrásokra való átállás, a földgáz, a biomassza és a hulladék elégetése, valamint az üvegházhatásúgáz-kibocsátás és a szennyező anyagok csökkentése révén.

El kell végezni és közzé kell tenni a csehországi távfűtés dekarbonizációja felé vezető út értékelését. Ez az értékelés iránymutatásul szolgál a cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense keretében finanszírozott beruházásokhoz.

A reformot 2022. június 30-ig kell végrehajtani.

2. reform: Csehországban a bioenergia fenntartható használata és a biomassza-ellátás pályáinak, valamint a földhasználatra, a földhasználat változására, az erdei nyelőkre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásainak, valamint a 2020-2030-as időszakban a levegőminőségre gyakorolt hatások értékelésének előkészítése

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy előmozdítsa a fenntartható módon kinyerhető biomassza-hulladékon és maradékanyagokon alapuló biomassza-beruházásokat, valamint a kapcsolódó kibocsátáscsökkentő intézkedéseket.

Közzé kell tenni Csehországban a bioenergia fenntartható felhasználásának és a biomassza-ellátásnak az értékelését, valamint annak a földhasználatra, a földhasználat változására, az erdei nyelőkre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatását, valamint a 2020-2030 közötti időszakban a levegőminőségre gyakorolt hatását. Ez az értékelés iránymutatásul szolgál a cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2.2., 2.3. és 2.5. komponense keretében finanszírozott bioenergia-beruházásokhoz.

A reformot 2022. december 31-ig kell végrehajtani. 



1. beruházás: A fotovoltaikus energiaforrások beépített kapacitásának növelése 

Ezen intézkedés célja, hogy a széntüzelésű energiaforrások legalább egy részét fotovoltaikus energiaforrásokkal helyettesítse.

270 MWp új fotovoltaikusenergia-forrást kell telepíteni és üzembe helyezni. A projekteknek magukban kell foglalniuk fotovoltaikus erőművek építését a vállalatok épületeinek tetején, beleértve a menedékhelyeket (például személygépkocsik, építőipari gépek vagy anyagtárolók), valamint a villamosenergia-termelés optimalizálását célzó energiafelhalmozást.

Ezt a beruházást 2026. március 31-ig végre kell hajtani.

2. beruházás: A hőelosztás korszerűsítéséből eredő primerenergia-megtakarítás elérése

Ezen intézkedés célja, hogy 2030-ig csökkentse a szén égetését hőtermelés (és a kapcsolódó villamosenergia-termelés) céljából, összhangban az ezen komponens 1. reformja keretében Csehországban a távfűtés dekarbonizációjáról elfogadott értékeléssel, különösen azáltal, hogy nagy hatásfokúvá teszi a távfűtést, és csökkenti az üvegházhatást okozó gázok és szennyező anyagok kibocsátását a gőzalapú elosztó hálózatok forróvíz-elosztó hálózatokkal való felváltása révén.

Az intézkedés várhatóan nem sérti jelentősen az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezetvédelmi célkitűzéseket, figyelembe véve az intézkedés leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket a DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően. A hő- és villamosenergia-termelő létesítmény felújításának különösen a hálózat korszerűsítésétől számított három éven belül meg kell kezdődnie annak érdekében, hogy megfeleljen a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában szereplő „hatékony távfűtés/távhűtés” fogalommeghatározásának („olyan távfűtési vagy távhűtési rendszer, amely legalább 50 %-ban megújuló energiát, 50 % hulladékhőt, 75 %-ban kapcsolt hőt vagy az ilyen energia és hő kombinációjának 50 %-át használja”). Biztosítani kell, hogy ezek a hőtermelő létesítmények megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) követelményeinek, és ne használjanak hőforrásként szilárd fosszilis tüzelőanyagokat, kivéve azokat, amelyek megfelelnek a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás III. mellékletében a földgázalapú hőtermelésre vonatkozóan meghatározott kritériumoknak.

Amennyiben a biomasszát tüzelőanyag-forrásként hasznosítják, a beruházásnak összhangban kell lennie a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv (a továbbiakban: megújulóenergia-irányelv) 29. cikkében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgáz-megtakarítási kritériumokkal. Csak a fenntartható módon kinyerhető biomassza-hulladékokat és maradékanyagokat szabad felhasználni, és a beruházást kibocsátáscsökkentő intézkedéseknek kell kísérniük. 

Biztosítani kell a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelést annak érdekében, hogy a kibocsátások az elérhető legjobb technikákra vonatkozó következtetések (az ipari kibocsátásokról szóló irányelv szerinti) határértékeihez kapcsolódó kibocsátási szinteken belül vagy alacsonyabbak legyenek.

A beruházást a következő intézkedések révén kell végrehajtani:

●2024. június 30-ig, a hálózati beruházás befejezése előtt Csehország konkrét tervet nyújt be a hő- és villamosenergia-termelő létesítményekbe történő beruházásokról, beleértve a cseh kormány által a vonatkozó munkálatok elvégzésére vállalt szerződéses kötelezettségeket is.

●A hőelosztó hálózatok korszerűsítésének eredményeként 2026. március 31-ig 245 327 GJ primerenergia-megtakarítás elérése.

I.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

110

1. reform: A távfűtési rendszerek hőelosztásának korszerűsítése

Mérföldkő

A csehországi távfűtés dekarbonizációjának értékelése

Az értékelés közzététele

3. negyedév

2022

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak el kell végeznie és közzé kell tennie a csehországi távfűtés dekarbonizációja felé vezető, az uniós jogi követelményeknek, többek között a „Jelentős károkozás elkerülése” című technikai útmutatóban (2021/C58/01) foglalt követelményeknek megfelelő út értékelését.

Ez az értékelés iránymutatásul szolgál a cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense keretében finanszírozott beruházásokhoz, valamint a távfűtés dekarbonizációja terén más uniós alapokból vagy nemzeti forrásokból finanszírozott beruházásokhoz, teljes mértékben megfelelve a jogi követelményeknek, beleértve a jelentős károkozás elkerülését is.

111

2. reform: A távfűtési rendszerek hőelosztásának korszerűsítése

Mérföldkő

Csehország fenntartható biomassza-ellátása pályáinak értékelése

Az értékelés közzététele

4. negyedév

2022

A Környezetvédelmi Minisztérium az Ipari és Kereskedelmi Minisztériummal és a Mezőgazdasági Minisztériummal együttműködve értékeli a bioenergia és a biomassza-ellátás fenntartható használatának pályáit Csehországban, valamint annak hatását a földhasználatra, a földhasználat változására, az erdei nyelőkre és a biológiai sokféleségre, valamint a levegőminőségre gyakorolt hatását a 2020-2030-as időszakra vonatkozóan, az uniós jogi követelményeknek, többek között a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásban (2021/C58/01) foglalt követelményeknek megfelelően.

Ez az értékelés iránymutatásul szolgál a cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv 2.2., 2.3. és 2.5. komponense keretében finanszírozott bioenergia-beruházásokhoz, valamint az energia, a közlekedés, a környezetvédelem, az éghajlatváltozás, az erdőgazdálkodás vagy a mezőgazdaság területén más uniós alapokból vagy nemzeti forrásokból finanszírozott, bioenergiával kapcsolatos beruházásokhoz, teljes mértékben megfelelve a jogi követelményeknek, beleértve a következőket:

112

1. beruházás: Új fotovoltaikus energiaforrások fejlesztése

Cél

Az FVE-források beépített kapacitásának növelése

KTK

0

270

1. negyedév

2026

270 MWp új fotovoltaikus energiaforrás-kapacitást kell létesíteni és üzembe helyezni.

113

2. beruházás: A távfűtési rendszerek hőelosztásának korszerűsítése

Mérföldkő

A hő-/energiatermelő létesítményekbe történő beruházások terve

A Bizottsághoz történő benyújtás

2. negyedév

2024

A jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatással (2021/C58/01) összhangban Csehországnak a hálózati beruházás befejezése előtt konkrét tervet kell benyújtania a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelő hő- és villamosenergia-termelő létesítményekbe történő beruházásra vonatkozóan, különös tekintettel az iránymutatás III. mellékletében meghatározott, földgázalapú hő- és villamosenergia-termelésre vonatkozó kritériumokra, amennyiben földgázt kell használni, többek között a cseh kormány által a vonatkozó munkák megrendelésére vállalt szerződéses kötelezettségek révén.

A hő- és villamosenergia-termelő létesítmény felújításának különösen a hálózat korszerűsítésétől számított három éven belül meg kell kezdődnie annak érdekében, hogy megfeleljen a 2012/27/EU irányelv 2. cikkének 41. pontjában szereplő „hatékony távfűtés/távhűtés” fogalommeghatározásának („olyan távfűtési vagy távhűtési rendszer, amely legalább 50 %-ban megújuló energiát, 50 % hulladékhőt, 75 %-ban kapcsolt hőt 50 %-ban ilyen energia és hő kombinációt használ”).

114

2. beruházás: A távfűtési rendszerek hőelosztásának korszerűsítése

Cél

A hőelosztás korszerűsítéséből származó primerenergia-megtakarítás

Primerenergia-megtakarítás gigajoule-ban

0

245 327

1. negyedév

2026

245 327 GJ primerenergia-megtakarítást kell elérni.

J. 2.4. KOMPONENS: Tiszta Mobilitás

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponensének célja, hogy támogassa a 2014/94/EU irányelven alapuló, a Cseh Köztársaság tiszta mobilitásra vonatkozó aktualizált nemzeti cselekvési tervének célkitűzéseit. A cselekvési terv egyik fő stratégiai célja, hogy 2030-ig Csehországban 220 000-500 000 elektromos jármű üzemelhessen. Ezt a célt a kereslet támogatások révén történő ösztönzésével, a közúti elektromos járművek előnyben részesítésével, a töltőinfrastruktúra kiépítésének támogatásával és a nyilvánosság tájékoztatásával kell elérni. A vállalkozásoknak szóló támogatási program mellett ugyanezt a kezdeményezést is bejelentették a települések, a régiók és más állami szervek számára.

A komponens támogatja a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amely szerint Csehország a beruházásokat a zöld és digitális átállásra összpontosítja, különösen a nagy kapacitású digitális infrastruktúrára és technológiákra, a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, valamint a fenntartható közlekedési infrastruktúrára, többek között a széntermelő régiókban, valamint a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlást, amely szerint Csehországnak a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikát a közlekedésre kell összpontosítania, különösen a fenntarthatóságra, a digitális infrastruktúrára, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra, figyelembe véve a regionális egyenlőtlenségeket is.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. 

J.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. beruházás: Tömegközlekedési infrastruktúra építése Prágában

Az ezen komponenshez tartozó 6. beruházással kiegészítve ezen intézkedés célja a prágai tömegközlekedési flotta megújítása és dekarbonizációja. A nulla kibocsátású elektromos buszok és trolibusz-flották támogatása várhatóan hozzájárul majd mind a közlekedési, mind az energiaágazat dekarbonizációs erőfeszítéseihez. Emellett várhatóan javítani fogja a városi környezet levegőminőségét és zajszintjét. E beruházás célja, hogy 52 egységgel növelje az elektromos buszok és akkumulátoros trolibuszok töltőállomásainak számát Prágában, és 40 km-rel növelje az akkumulátoros trolibuszok dinamikus töltőútjainak szakaszát (a közlekedés villamosítása).

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

2. beruházás: Infrastruktúra építése – töltőállomások magánvállalatok számára

Az e komponenshez tartozó 4. beruházással együtt ennek a beruházásnak az elektromos autók iránti kereslet serkentésére és a hidrogéntechnológia közlekedési célú fejlesztésének támogatására kell irányulnia. Ez a magánvállalatok által igénybe vehető feltöltőállomások számának 1500 egységgel történő megemeléséből áll. Biztosítani kell az e-mobilitási szolgáltatók közötti megkülönböztetésmentes bánásmódot, és hozzáférést kell biztosítani a nyilvánosság számára. A pályázati felhívásnak biztosítania kell a megfelelő földrajzi eloszlást, beleértve az ilyen infrastruktúra iránti jövőbeli igények elemzését és azon kritikus területek feltérképezését, ahol az ilyen infrastruktúra jelentős mértékben hiányzik.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.



3. beruházás: Építőipari infrastruktúra – lakóépületek töltőállomásai

Az elektromos járművek fejlesztéséhez való hozzájárulás céljából ez a beruházás 2880 egységgel növeli a lakóépületek töltőállomásainak számát, mind a magángarázsokban, mind pedig az épület lakói számára fenntartott parkolóhelyeken.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni. 

4. beruházás: Járművek (elektromos, hidrogénüzemű járművek, áruszállító elektromos kerékpárok) magánvállalatok részére történő vásárlásához nyújtott támogatás

A kibocsátásmentes járművek iránti kereslet ösztönzése érdekében e beruházás célja az alternatív üzemanyaggal működő járművek (elektromos, hidrogénüzemű jármű) számának 4555 egységgel történő növelése (3525 elektromos, 30 hidrogénüzemű jármű, 1000 áruszállító elektromos kerékpár).

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

5. beruházás: Járművek (elektromos és hidrogénüzemű) és infrastruktúra vásárlásához nyújtott támogatás települések, régiók, az állami közigazgatás, egyéb közigazgatási szervek és más szervezetek számára

E beruházás célja, hogy 1485 egységgel növelje az alternatív üzemanyaggal működő járművek számát (elektromos, hidrogénüzemű) az önkormányzatok, régiók és állami közigazgatás számára, és 200 egységgel növelje a települések, régiók és állami közigazgatás számára rendelkezésre álló töltőállomások számát. 

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

6. beruházás: Tömegközlekedési eszközök (akkumulátoros trolibuszok és alacsony padlós villamosok) vásárlásához nyújtott támogatás Prága városában

E beruházás célja, hogy Prága városában 20 akkumulátoros trolibusz és 20 alacsony padlós villamos vásárlását támogassa.

A beruházást 2026. március 31-ig be kell fejezni.

J.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

 

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

115

1. beruházás: Tömegközlekedési infrastruktúra építése Prágában

Cél

Prága városának feltöltőállomásainak száma

 

Szám

0

52

4. negyedév

2025

Prága városában legalább 52 új feltöltőállomásnak kell üzemelnie.

116

1. beruházás: Tömegközlekedési infrastruktúra építése Prágában

Cél

A dinamikus díjfizetési út Prága városa által megtett kilométerszáma

 

Km

0

40

4. negyedév

2025

Prágában legalább 40 km dinamikus töltőútnak kell rendelkezésre állnia az akkumulátoros trolibuszok számára.

117

2. beruházás: Infrastruktúra építése – töltőállomások magánvállalatok számára

Cél

Magánvállalatok számára telepített töltőállomások száma

 

Állatcsoport

0

1500

4. negyedév

2025

Legalább 1500 új feltöltőállomásnak üzemelnie kell, és nyitva kell állnia harmadik felek számára.

118

3. beruházás: Építőipari infrastruktúra – lakóépületek töltőállomásai

Cél

Lakóépületek feltöltésére szolgáló töltőállomások száma

 

Állatcsoport

0

2 880

4. negyedév

2025

Legalább 2880 új feltöltőállomásnak működőképesnek kell lennie.

119

4. beruházás: Járművek (elektromos, hidrogénüzemű, kerékpárok) magánvállalatok részére történő vásárlásához nyújtott támogatás

Cél

Gépjárművek (elektromos, hidrogénüzemű, kerékpárok) száma magánvállalatok számára

 

Állatcsoport

0

4 555

4. negyedév

2025

Legalább 4555 új kibocsátásmentes járművet (3525 elektromos, 30 hidrogénüzemű jármű, 1000 áruszállító elektromos kerékpár) vásárolnak üzleti célra.

120

5. beruházás: Járművek (elektromos, hidrogénüzemű) és infrastruktúra vásárlásához nyújtott támogatás települések, régiók és állami közigazgatás számára

Cél

Járművek száma (elektromos, hidrogénüzemű) települések, régiók, állami közigazgatás esetében

 

Állatcsoport

0

1 485

4. negyedév

2025

Legalább 1485 új kibocsátásmentes járművet (elektromos, hidrogénüzemű) kell megvásárolni az önkormányzatok, régiók és állami közigazgatás számára.

121

5. beruházás: Járművek (elektromos, hidrogénüzemű) és infrastruktúra vásárlásához nyújtott támogatás települések, régiók és állami közigazgatás számára

Cél

A települések, régiók, az állami közigazgatás és más közigazgatási szervek számára rendelkezésre álló töltőállomások száma

 

Állatcsoport

0

200

4. negyedév

2025

Legalább 200 új töltőállomás a települések, régiók, az állami közigazgatás és más közigazgatási szervek számára

122

6. beruházás: Tömegközlekedési eszközök (akkumulátoros trolibuszok és alacsony padlós villamosok) vásárlásához nyújtott támogatás Prága városában

Cél

Tömegközlekedésre használt járművek (akkumulátoros trolibuszok és alacsony padlós villamosok) száma Prágában

 

Állatcsoport

0

40

1. negyedév

2026

Prágában legalább 40 új, tömegközlekedésre szánt, nulla kibocsátású járműnek (20 akkumulátoros trolibusznak és 20 alacsony padlós villamosnak) kell működnie.

K. 2.5. KOMPONENS: Épületfelújítás és levegővédelem

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul a lakóépületek energia- és vízfogyasztásának csökkentésével, az ezen épületek életminőségének javításával, az üvegházhatást okozó gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának a szilárd tüzelőanyaggal működő kazánok kiváltásával történő csökkentésével, a lakóépületeknek az éghajlatváltozás hatásaihoz való hozzáigazításával, új épületek építésével, valamint az energiamegtakarítással, a megújuló energiaforrások használatával és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos kihívások kezeléséhez a lakóépületekben. A komponenst az „Új zöld megtakarítás” elnevezésű, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó támogatási program keretében kell végrehajtani.

Az ebben a komponensben foglalt reformok és beruházások támogatják a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amelynek értelmében Csehországnak a beruházással kapcsolatos gazdaságpolitikát az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra kell összpontosítania, ideértve az energiahatékonyságot is, figyelembe véve a regionális különbségeket, valamint a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlást, amelynek értelmében Csehország a beruházásokat a zöld átállásra összpontosítja, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra, többek között a széntermelő régiókban.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. A beruházásoknak különösen összhangban kell lenniük a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról szóló (EU) 2018/2001 irányelv (a továbbiakban: megújulóenergia-irányelv) 29. cikkében meghatározott fenntarthatósági és üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítási kritériumokkal. Ezek a követelmények minden létesítményre vonatkoznak, tekintet nélkül a RED II-ben meghatározott küszöbértékekre. A beruházásoknak meg kell felelniük az RRF-rendelet azon követelményének, hogy a biomassza használatából eredő üvegházhatásúgázkibocsátás-megtakarítás legalább 80 %-os legyen az ÜHG-megtakarítási módszerrel és a RED II VI. mellékletében meghatározott fosszilisüzemanyag-komparátorral összefüggésben. A lakások esetében a biomassza-kazánokra irányuló beruházások nem veszélyeztethetik 2008/50/EU irányelvnek való megfelelést. A beruházásoknak meg kell felelniük a környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeknek (azaz a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményeinek), és az (EU) 2017/1369 európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a két legmagasabb, jelentősen képviselt energiahatékonysági osztály egyikébe kell besorolni őket. Ezeknek a követelményeknek minden tüzelőanyagra és valamennyi töltési módszerre teljesülniük kell. A beruházásokat irányítani kell, és összhangban kell lenniük Csehországban a bioenergia fenntartható használatára és a biomassza-ellátásra vonatkozó ütemtervekkel, valamint annak a földhasználatra, a földhasználat változására, az erdei nyelőkre és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásaival, valamint a levegő minőségére gyakorolt hatásával a 2020-2030 közötti időszakban, amely a 2.3. komponens 2. reformjának részét képezi.

Az épületek energetikai felújítása, a megújuló energiaforrások lakossági ágazatban való használata és a szilárd tüzelésű kazánok cseréje növeli a háztartási fűtés hatékonyságát, és kulcsfontosságú intézkedés az (EU) 2016/2284 irányelv szerinti nemzeti csökkentési célok teljesítése, valamint a levegőminőség javítását célzó programok keretében a levegőminőségi előírások elérése szempontjából. A kibocsátáscsökkentésnek pozitív hatással kell lennie a vízminőségre is, különösen a benzo(a)pirén-kibocsátás csökkentésére.

K.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Felújítási hullám a háztartási szektorban

Ezen intézkedés célja, hogy támogassa a lakóépületek energiahatékonyságának javítását, beleértve az ilyen támogatások optimalizálását és a projekt-előkészítés minőségileg új szintjének bevezetését. Az intézkedésnek fel kell hívnia a figyelmet az energiaszükséglet csökkentésének és az energiafogyasztók magatartásának fokozatos megváltoztatásának lehetőségeire is.

A reformot a következő intézkedések révén kell megvalósítani:

·A „New Green Savings 2030” programot korszerűsíteni kell a támogatási feltételek meghatározásának optimalizálása, a középtávú felújításokra vonatkozó követelmények növelése (a primerenergia-fogyasztás 30 %-ának megtakarítása), a komplex energetikai felújításokra helyezett hangsúly növelése, a magasabb energiahatékonysági szabványokkal rendelkező új házak építéséhez nyújtott támogatás megerősítése és a hatékony vízgazdálkodás támogatása révén.

·A háztartások esetében kétlépcsős előzetes projekt-előkészítést kell bevezetni: A felújítási lehetőségek, alternatívák, beruházási intenzitás, energiaköltség-megtakarítások alapvető értékelése, az új zöld megtakarításokból származó támogatás lehetséges szintje (első szakasz), valamint a házak felújítására és megújuló energiaforrások használatára irányuló lehetséges intézkedések áttekintése, beleértve ezen intézkedések gazdasági hatékonyságának és megvalósíthatóságának értékelését (második szakasz). A projekt előtti kétlépcsős támogatás jelentősen javítja a beruházási támogatást, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartások esetében.

·A helyi akciócsoportok nemzeti hálózatának energetikai konzultációs központjait integrálni kell a helyi energiaügynökségek hálózatába.

·Az energiamegtakarítást támogató állami program (EFEKT) keretében meg kell erősíteni és ki kell terjeszteni a zöld építőipart, zöld technológiákat vagy anyagokat alkalmazó munkavállalók képzésének és átképzésének támogatását az energiatakarékossági projektek minőségi előkészítésének és végrehajtásának elősegítése érdekében.

·A gyermekeket és fiatalokat célzó környezetvédelmi oktatás és figyelemfelkeltés meglévő rendszerét az egész lakosságra ki kell terjeszteni, és annak jelentős új hangsúlyt kell helyeznie az energiatakarékosságra, a megújuló energiaforrások használatára, az éghajlatváltozásra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra.

A reformot 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

2. reform: Az energiaközösségek támogatása

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy olyan „energiaközösségeket” hozzon létre, amelyek aktívan bevonják a lakó- és vállalkozói szektort a megújuló energia felhasználásába, valamint a közösségi alapú energia fejlesztésére összpontosító figyelemfelkeltésre és képzésre.

A reformot a következő intézkedések révén kell megvalósítani:

·A „New Green Savings 2030” program olyan módon támogatja az új megújuló energiaforrások telepítését, amely megszünteti a tágabb energiaközösségbe való jövőbeli integrációjuk előtt álló akadályokat. A „New Green Savings 2030” program a kisebb közös, többlakásos energiatároló létesítményeket, illetve az egyes többcsaládos épületeken belüli energiaközösségek létrehozását, valamint az energiaközösségekhez kapcsolódó egyéb beruházási intézkedéseket is támogatja.

·Az energiaközösségek létrehozását, valamint az energiaközösségek fejlesztésére összpontosító figyelemfelkeltést és oktatást nem beruházási intézkedésekkel kell támogatni.

A reformot 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

1. beruházás: Az épületek felújításának és újjáélesztésének támogatása a lakásszektorban

Az intézkedés célja a lakóépületek energiamegtakarítása, a kötelező energiaszabványokat meghaladó új lakóépületek építése, a szilárd tüzelőanyaggal működő háztartások nem megfelelő tüzelőberendezéseinek helyettesítése az A energiaosztályba tartozó gázkondenzációs kazánokkal, megújuló energiaforrások használata az épületek átfogó energetikai felújításának részeként, valamint az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, beleértve a vízgazdálkodást is. Az egyes háztartások, házak vagy kisebb házak szintjén elő kell mozdítani az intelligens energiamegoldásokat, például az intelligens fogyasztásmérőket, a közös energiatároló létesítményeket és a keresleti aggregálást.

A gázkondenzációs kazánok telepítésének költsége a felújítási program összköltségének legfeljebb 20 %-át teszi ki, és a szilárd tüzelésű kazánok felváltása céljából kell beszerelni. Az energiahatékonysági rendszernek ösztönöznie kell a kedvezményezetteket új gáztüzelésű kazánok telepítésére és más energiahatékonysági intézkedések elfogadására is.

A felújítási programnak átlagosan 30 %-kal kell csökkentenie a felújított épületek elsődleges energiaigényét.

Ezen intézkedés teljes keretösszegének legfeljebb 10 %-a új épületek építését támogatja. A támogatott új épületeknek legalább 20 %-kal alacsonyabb primerenergia-igényűnek kell lenniük, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmény.

A nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70 %-át újrahasználatra vagy újrafeldolgozásra kell előkészíteni. Az épületek teljes életciklusa során uniós szintű mutatókat kell alkalmazni az épületek fenntarthatósági teljesítményének értékelésére és az arról való jelentéstételre.

A kiszolgáltatott energiafogyasztókat is támogatni kell.

A beruházás a következő projekteken keresztül valósul meg:

·Az energiafogyasztás 1200 TJ/év-vel történő csökkentését célzó projektek 2020. február 1. és 2021. szeptember 30. között kötöttek szerződést.

·Az energiafogyasztás 4021 TJ/év-vel történő csökkentése és a CO2-kibocsátás 631 kt/év mértékű csökkentése 2020. február 1. és 2025. december 31. között.

2. beruházás: A követelményeknek nem megfelelő hőfejlesztő berendezések cseréjének támogatása és megújuló energiaforrások telepítése

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy a szilárd tüzelőanyagokat használó háztartásokban a nem megfelelő tüzelőberendezéseket alacsony kibocsátású fűtőanyagokkal (hőszivattyúkkal, biomassza-kazánokkal) helyettesítse, és a lakáságazat számára alkalmas megújuló energiaforrásokat, különösen fotovoltaikus és fototermikus rendszereket telepítsen.

A beruházás a következő projekteken keresztül valósul meg:

·2020. február 1. és 2021. szeptember 30. között megkötött, az energiafogyasztás 186 TJ/év-vel történő csökkentésére és a CO2-kibocsátás évi 91 kt/év mértékű csökkentésére irányuló projektek.

·Az energiafogyasztás 396 TJ/év-vel történő csökkentése és a CO2-kibocsátás 158 kt CO2/év mértékű csökkentése 2023. szeptember 30-ig.

·Az energiafogyasztás 1132 TJ/év-vel történő csökkentése és a CO2-kibocsátás 450 kt CO2/év mértékű csökkentése 2025. december 31-ig.

·Az energiafogyasztás évi 360 TJ-val történő csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás 118 kt/év mértékű csökkentése a népesség társadalmilag hátrányos helyzetű csoportjainak támogatása révén 2025. december 31-ig.

3. beruházás: Projekt-előkészítés és figyelemfelkeltés

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy támogassa az energiatakarékos felújítások projekt előtti előkészítését, az energiahatékonyabb energiával kapcsolatos hőcseréket, és különösen az energiafogyasztás kezelésének automatizálását a lakásszektorban, beleértve az e területekre vonatkozó oktatást és képzést is. 120 közösségi energiaprojekt-előkészítési projekt, 3600 projektelőkészítő tanulmány családi házakra, 1200 projektelőkészítő tanulmány lakásépületekre és 50 energetikai konzultációs és információs központ projektje befejezésre kerül.

A beruházást 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

K.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

123

1. reform: Épületek felújítása és revitalizációja energiamegtakarítás céljából

Mérföldkő

Konzultációs és képzési szolgáltatások a lakásfelújításokkal kapcsolatban, valamint a levegőminőségi tervekben foglalt intézkedések végrehajtásának ütemterve

A konzultációs és képzési szolgáltatások nyújtásának megkezdése és a levegőminőségi tervekben foglalt intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemterv benyújtása a Bizottsághoz

4. negyedév

2025

A háztartások esetében kétlépcsős előzetes projekt-előkészítést kell bevezetni.

A helyi akciócsoportok nemzeti hálózatának energetikai konzultációs központjai beépülnek a helyi energiaügynökségek hálózatába, az energetikai konzultációs és információs központokból, valamint az egyes helyi akciócsoportokból álló energetikai tanácsadó rendszerbe.

Az energiamegtakarítást támogató állami program (EFEKT) fókuszát ki kell terjeszteni a zöld építkezést, zöld technológiákat vagy anyagokat alkalmazó munkavállalók képzési és átképzési igényeire, valamint az energiatakarékossági projektek minőségi előkészítésének és végrehajtásának javítására.

A gyermekekre és a fiatalokra irányuló környezetvédelmi oktatás és figyelemfelkeltés meglévő rendszerét a lakosság egészére ki kell terjeszteni, és annak új hangsúlyt kell helyeznie az energiatakarékosságra, a megújuló energiaforrások használatára, az éghajlatváltozásra és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra.

A jóváhagyott levegőminőségi tervekben foglalt, a legmagasabb határérték-túllépést mutató agglomerációkra összpontosító intézkedések végrehajtásának ütemtervét ki kell dolgozni, és végrehajtásukat 2022. június 30-ig meg kell kezdeni.

124

2. reform: Projekt-előkészítés támogatása és közösségi energiaprojektek támogatása

Cél

Energiaközösségekkel kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások

Támogatott energiaközösségek száma

0

120

4. negyedév

2025

Az Állami Környezetvédelmi Alap regionális hivatala minden csehországi régióban bevezeti az új megújuló energiaforrásoknak a tágabb energiaközösségbe, a kisebb közös többlakásos energiatárolókba, az egyes több családi épületeken belüli energiaközösségek létrehozásába és az energiaközösségekhez kapcsolódó egyéb beruházási intézkedésekbe való jövőbeli integrációja előtt álló akadályok felszámolását célzó tanácsadási szolgáltatásokat.

120 energiaközösség létrehozását, valamint az energiaközösségek fejlesztésére összpontosító figyelemfelkeltést és oktatást az Állami Környezetvédelmi Alap tanácsadó szolgálatai támogatják.

125

1. beruházás: Épületek felújítása és revitalizációja energiamegtakarítás céljából

Mérföldkő

Az energiafogyasztás csökkentésére irányuló projektekkel kapcsolatos szerződések (2022.02.–2021.07. közötti időszakban)

Éves energiamegtakarítás terra joule-ban

0

1 200

3. negyedév

2024

Az energiafogyasztás évi 1200 TJ-val történő csökkentését célzó projekteket az Állami Környezetvédelmi Alap 2020. február 1. és 2021. szeptember 30. között köt szerződést.

A végrehajtásra csak olyan projektek választhatók ki, amelyek átlagosan a primerenergia-fogyasztás legalább 30 %-os csökkenését érik el. A gázkondenzációs kazánok cseréjére irányuló beruházások nem haladhatják meg a 2.5.1. intézkedés teljes allokációjának 20 %-át. 

126

1. beruházás: Épületek felújítása és revitalizációja energiamegtakarítás céljából

Cél

Az energiafogyasztás csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése

Éves energiamegtakarítás terra joule-ban

1 200

4 021

4. negyedév

2025

Az energiafogyasztást és a CO2-kibocsátást 2020. február 1. és 2025. december 31. között évi 4 021 TJ-val, illetve 631 kt/évvel kell csökkenteni , amit energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni.

A végrehajtásra csak olyan projektek választhatók ki, amelyek átlagosan a primerenergia-fogyasztás legalább 30 %-os csökkenését érik el. A gázkondenzációs kazánok cseréjére irányuló beruházások nem haladhatják meg a 2.5.1. intézkedés teljes allokációjának 20 %-át.

127

2. beruházás: A háztartások helyhez kötött szennyezési forrásainak megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése

Mérföldkő

Az energiafogyasztás csökkentésére és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére létrehozott projektek (2020 1. negyedéve és 2021. 3. negyedéve között)

Éves energiamegtakarítás terra joule-ban

0

186

3. negyedév

2023

Az állami környezetvédelmi alap 2021. szeptember 30-ig köt szerződést az energiafogyasztás és a CO2-kibocsátás évi 186 TJ/év, illetve 91 kt/év csökkentésére irányuló projektekre.

A biomassza tekintetében legalább 80 %-os ÜHG-kibocsátásmegtakarítást kell elérni a biomassza használatából eredően az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott ÜHG-megtakarítási módszertanhoz és a relatív fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest.

128

2. beruházás: A háztartások helyhez kötött szennyezési forrásainak megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése

Cél

Az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése (35 %-os végrehajtás)

Éves energiamegtakarítás terra joule-ban

186

396

3. negyedév

2023

Az energiafogyasztást és a CO2-kibocsátást 2023. szeptember 30-ig 396 TJ/év-vel, illetve 158 kt/évvel kell csökkenteni, amit energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni.

A biomassza tekintetében legalább 80 %-os ÜHG-kibocsátásmegtakarítást kell elérni a biomassza használatából eredően az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott ÜHG-megtakarítási módszertanhoz és a relatív fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest.

129

2. beruházás: A háztartások helyhez kötött szennyezési forrásainak megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése

Cél

Az energiafogyasztás csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése

Éves energiamegtakarítás terra joule-ban 

396

1 132

4. negyedév

2025

Az energiafogyasztást és a CO2-kibocsátást 2025. december 31-ig 1132 TJ/év-vel, illetve 450 kt/évvel kell csökkenteni, amit energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni.

Az energiafogyasztást és a szén-dioxid-kibocsátást 2025. december 31-ig évente 360 TJ-val, illetve 118 kt-val kell csökkenteni a népesség társadalmilag hátrányos helyzetű csoportjainak támogatásával. A csökkentéseket energiahatékonysági tanúsítványokkal kell igazolni.

A biomassza tekintetében legalább 80 %-os ÜHG-kibocsátásmegtakarítást kell elérni a biomassza használatából eredően az (EU) 2018/2001 irányelv VI. mellékletében meghatározott ÜHG-megtakarítási módszertanhoz és a relatív fosszilisüzemanyag-komparátorhoz képest.

130

3. beruházás: Az energiatakarékosság, valamint az üvegházhatást okozó gázok és más légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése terén a projekt-előkészítéshez és a figyelemfelkeltéshez, az oktatáshoz, a képzéshez és a tájékoztatáshoz nyújtott támogatás

Cél

projekt-előkészítés, tanulmányok, képzések és közösségi energiaprojektek

Projektek száma

0

4 970

4. negyedév

2025

4 970 projektet kell befejezni, beleértve 120 közösségi energiaprojekt előkészítési projektet, 3600 projektelőkészítő tanulmányt családi házakról, 1200 projektelőkészítő tanulmányt lakáscélú épületekről, valamint 50 projektet az energiaügyi konzultációs és tájékoztatási központokról.

L. 2.6. KOMPONENS: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a Cseh Köztársaság éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó stratégiájával összhangban hozzájárul az éghajlatváltozásból eredő kihívások kezeléséhez a következő kiemelt területeken: Erdőgazdálkodás, mezőgazdaság, tájvízrendszer, vízgazdálkodás és biológiai sokféleség.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban foglalt támogathatósági kritériumok előírják, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, nevezetesen a víz-keretirányelv, az árvízvédelmi irányelv, az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelv, a környezeti hatásvizsgálatról szóló irányelv és a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelv.

A közbeszerzési eljárásokat az uniós és a nemzeti közbeszerzési joggal összhangban kell megindítani. A Földművelésügyi Minisztérium biztosítja, hogy a kiválasztott projektek megfeleljenek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, nevezetesen a vízügyi keretirányelvnek, az árvízvédelmi irányelvnek, az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelvnek, a környezeti hatásvizsgálatról és a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelvnek, valamint a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01).

L.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. beruházás: Árvízvédelem

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy megvédje a lakott területeket az árvíz negatív hatásaitól, javítsa a táj vízmegtartását, és megkönnyítse a beépített területeken a meglévő vízszerkezetek természetes kezelését. A beruházás a következőkből áll: A vízmegtartó képesség azonosítása; Polderek létesítése, kezelése és rekonstrukciója, valamint a fűcsíkok felszívódása; Természetes víztározók építése és újjáépítése; Valamint a felszíni lefolyások lassítására és az árhullámok sebességének csökkentésére irányuló egyéb intézkedések.

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

2. beruházás: Kis vízfolyások és kis víztározók

Az intézkedés célja a meglévő kis vízfolyások és kis víztározók morfológiai állapotának jelentős javítása, a kis vízfolyások újjáélesztése, valamint új, természetközeli kis tavak építése. Hozzájárul a vízmegtartáshoz, és fokozza a part menti vegetáció fejlődését és a vízfolyások vízmegtartását. Emellett növeli a biztonságot a városokban és településeken zajló mozgások esetén. 

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

3. beruházás: Birtokrendezés

Az intézkedés célja a táj ökológiai stabilitásának és éghajlatváltozással szembeni ellenálló képességének növelése, a biológiai sokféleség és a táj nem termelő funkcióinak előmozdítása, valamint a mezőgazdasági földterületek és a vízkészletek védelme. Az intézkedéseknek a táj vízmegtartó képességének értékelésén kell alapulniuk, és elsősorban a talaj és a víz minőségének és mennyiségének védelmére, a nagy mezőgazdasági földterületek tájképi elemekkel való felosztására, valamint a felszíni lefolyás káros hatásainak kiküszöbölése érdekében természetalapú erózió elleni intézkedések (balkák, átlók, árkok, fűsávok) végrehajtására kell összpontosítaniuk. A vízmegtartó intézkedéseknek elsősorban olyan projektekre kell összpontosítaniuk, mint a vizes élőhelyek helyreállítása, a vízfolyások újjáélesztése és a tavak létrehozása. E beruházásnak ki kell terjednie a biológiai sokféleséget támogató zöld infrastrukturális intézkedések, például bioközpontok és biofolyosók végrehajtására is.

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

4. beruházás: Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes erdők

Ezen intézkedés célja, hogy őshonos és heterogén fajok telepítésével helyreállítsa a stabil erdőt, miközben arra törekszik, hogy az erdő többgenerációs és térbeli összetétele ellenálló legyen az éghajlatváltozással szemben, és összhangban álljon az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló nemzeti cselekvési tervvel. Ezt a beruházást kiegészíti az erdőgazdálkodás tervezéséről szóló miniszteri rendelet módosítása, amely kifejezetten előkészíti az utat a többgenerációs, több fajú és ellenállóképes erdők számára.

A beruházást 2024. szeptember 30-ig be kell fejezni.

5. beruházás: Vízmegtartás az erdőkben

Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy megerősítse az erdők vízmegtartó képességét a talaj, a víz és a mikroklimatikus körülmények javítására irányuló projektek végrehajtása révén, mint például az erdei vízfolyások kezelése, az erdők kis víztározói, valamint a vízlefolyás lassítására irányuló természetes vízmegtartó intézkedések révén, valamint a felgyorsított erózió nyomon követése és az ürítőmedencék védelme révén.

A beruházást 2024. március 31-ig be kell fejezni.

L.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

131

1. beruházás: Árvízvédelem

Mérföldkő

Árvízvédelmi szerződések odaítéléséről szóló értesítés

A(z) [az irányító hatóság neve] által odaítélt projektekről és szerződéses ajánlattevőkről szóló értesítés

 

 

 

1. negyedév

2022

Értesítés az odaítélt árvízvédelmi projektekről (a projektek száma összesen: 40). Az építési munkálatok megkezdése előtt minden projekt esetében biztosítani kell és igazolni kell a víz-keretirányelv követelményeinek való teljes körű megfelelést.

132

1. beruházás: Árvízvédelem

Cél

T1. A reziliens árvízvédelem kialakítását célzó 20 projekt lezárása.

Projektek száma

0

20

4. negyedév

2022

A Földművelésügyi Minisztérium által kiadott tanúsítvánnyal rendelkező független mérnök első zárójelentése 20 felsorolt projektről. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti cselekvési tervvel és a Cseh Köztársaság környezetvédelemmel kapcsolatos, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, 2050-ig szóló állami politikájával összhangban a természetalapú megoldásokat előnyben kell részesíteni, miközben el kell kerülni a mesterséges, betonalapú árvízvédelmi infrastruktúra kiépítését és/vagy felújítását.

A felsorolt projektek csak akkor hajthatók végre, ha az illetékes vízügyi hatóság környezeti hatásvizsgálat, valamint a 2000/60/EK irányelvvel összefüggésben elvégzett releváns értékelések alapján engedélyt ad ki. Ezeknek az engedélyeknek értékelniük kell az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, figyelembe véve különösen a vándorlási útvonalakat, a szabad áramlású folyókat vagy háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákat, valamint a vízkivételhez kapcsolódó jelenlegi terheléseket. A hatásvizsgálat megállapítja, hogy i. a projekt nem gyakorol jelentős vagy visszafordíthatatlan hatást az érintett víztestekre, és nem akadályozza meg, hogy az adott víztest, illetve az ugyanazon vízgyűjtő területen található egyéb víztestek ne érjék el a jó állapotot vagy jó potenciális állapotot és ii. nem gyakorol jelentős kedvezőtlen hatást a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra. A 2000/60/EK víz-keretirányelv követelményeinek megfelelő, az érintett víztestek jó ökológiai állapotát/potenciálját a legfrissebb releváns alátámasztó adatokkal igazolták.

Hasonlóképpen tiszteletben kell tartani a 2011/92/EU irányelvvel összhangban elkészítendő környezeti hatásvizsgálat valamennyi szükséges eredményét és feltételét (különösen az érdekelt felekkel folytatott konzultációt), valamint a természetvédelmi hatóságok által meghatározott feltételek között szereplő, az élőhelyvédelmi irányelv szerinti releváns értékeléseket.

A gátak újjáépítésére vagy korszerűsítésére irányuló projektek (és különösen az Orlik gátprojekt) tekintetében: A projekttervnek tartalmaznia kell a 2011/92/EU irányelvvel összhangban elvégzendő környezeti hatásvizsgálat szükséges eredményeit és feltételeit, valamint a 2000/60/EK irányelvvel összefüggésben végzett vonatkozó értékeléseket, beleértve a szükséges enyhítő intézkedések végrehajtását, biztosítva a DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést. A környezeti hatásvizsgálat és a 2000/60/EK irányelv szerinti értékelés keretében a DNSH-elvnek való megfelelés biztosítása érdekében szükségesnek ítélt intézkedéseket be kell építeni a projektbe, és szigorúan be kell tartani az infrastruktúra építésének, üzemeltetésének és leszerelésének szakaszában. A zárójelentésben meg kell erősíteni a környezeti hatásvizsgálat eredményeinek teljes körű tiszteletben tartását, beleértve a szükséges mérséklési intézkedések végrehajtását, biztosítva a DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést. El kell végezni a projektre vonatkozó kockázatelemzést. Ennek a kockázatelemzésnek a jövőbeli éghajlati viszonyokra is ki kell terjednie. Az újjáépítés vagy korszerűsítés nem eredményezheti a gátak kapacitásának növekedését.

133

1. beruházás: Árvízvédelem

Cél

T2. A reziliens árvízvédelem kialakítását célzó további 20 projekt lezárása.

Projektek száma

20

40

4. negyedév

2023

Független mérnök által készített második zárójelentés további 20 listán szereplő projektről. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti cselekvési tervvel és a Cseh Köztársaság környezetvédelemmel kapcsolatos, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, 2050-ig szóló állami politikájával összhangban a természetalapú megoldásokat előnyben kell részesíteni, miközben el kell kerülni a mesterséges, betonalapú árvízvédelmi infrastruktúra kiépítését és/vagy felújítását.

A felsorolt projektek csak akkor hajthatók végre, ha az illetékes vízügyi hatóság környezeti hatásvizsgálat, valamint a 2000/60/EK irányelvvel összefüggésben elvégzett releváns értékelések alapján engedélyt ad ki. Ezeknek az engedélyeknek értékelniük kell az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, figyelembe véve különösen a vándorlási útvonalakat, a szabad áramlású folyókat vagy háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákat, valamint a vízkivételhez kapcsolódó jelenlegi terheléseket. A hatásvizsgálat megállapítja, hogy i. a projekt nem gyakorol jelentős vagy visszafordíthatatlan hatást az érintett víztestekre, és nem akadályozza meg, hogy az adott víztest, illetve az ugyanazon vízgyűjtő területen található egyéb víztestek ne érjék el a jó állapotot vagy jó potenciális állapotot és ii. nem gyakorol jelentős kedvezőtlen hatást a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra. A 2000/60/EK víz-keretirányelv követelményeinek megfelelő, az érintett víztestek jó ökológiai állapotát/potenciálját a legfrissebb releváns alátámasztó adatokkal igazolták.

Hasonlóképpen tiszteletben kell tartani a 2011/92/EU irányelvvel összhangban elkészítendő környezeti hatásvizsgálat valamennyi szükséges eredményét és feltételét (különösen az érdekelt felekkel folytatott konzultációt), valamint a természetvédelmi hatóságok által meghatározott feltételek között szereplő, az élőhelyvédelmi irányelv szerinti releváns értékeléseket.

A gátak újjáépítésére vagy korszerűsítésére irányuló projektek (és különösen az Orlik gátprojekt) tekintetében: A projekttervnek tartalmaznia kell a 2011/92/EU irányelvvel összhangban elvégzendő környezeti hatásvizsgálat szükséges eredményeit és feltételeit, valamint a 2000/60/EK irányelvvel összefüggésben végzett vonatkozó értékeléseket, beleértve a szükséges enyhítő intézkedések végrehajtását, biztosítva a DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést. A környezeti hatásvizsgálat és a 2000/60/EK irányelv szerinti értékelés keretében a DNSH-elvnek való megfelelés biztosítása érdekében szükségesnek ítélt intézkedéseket be kell építeni a projektbe, és szigorúan be kell tartani az infrastruktúra építésének, üzemeltetésének és leszerelésének szakaszában. A zárójelentésben meg kell erősíteni a környezeti hatásvizsgálat eredményeinek teljes körű tiszteletben tartását, beleértve a szükséges mérséklési intézkedések végrehajtását, biztosítva a DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelést. El kell végezni a projektre vonatkozó kockázatelemzést. Ennek a kockázatelemzésnek a jövőbeli éghajlati viszonyokra is ki kell terjednie. Az újjáépítés vagy korszerűsítés nem eredményezheti a gátak kapacitásának növekedését.

134

2. beruházás: kis vízfolyások és víztározók

Mérföldkő

A Földművelésügyi Minisztérium által benyújtott, a 2. beruházás keretében támogatandó projektek listája

A 2. beruházás keretében támogatandó projektek listájának benyújtása

 

 

 

3. negyedév

2021

A Mezőgazdasági Minisztérium továbbítja az Európai Bizottságnak azt az adatbázist, amely tartalmazza a projektek azonosítását, a rövid leírást és a befejezés ütemezését. A projektek a Cseh Köztársaság egész területén kis víztározók építését és újjáépítését foglalják magukban. A projektterveknek tartalmazniuk kell a 2011/92/EU irányelvvel összhangban elvégzendő környezeti hatásvizsgálat szükséges eredményeit és feltételeit, valamint a 2000/60/EK irányelvvel és a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel összefüggésben végzett vonatkozó vizsgálatokat.

135

2. beruházás: kis vízfolyások és víztározók

Cél

T1. A kis vízfolyásokra és víztározókra vonatkozó projektek 50 %-ának lezárása

Projektek száma

0

450

2. negyedév

2022

Független mérnök zárójelentése a listán szereplő projektek 50 %-áról. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti cselekvési tervvel és a Cseh Köztársaság környezetvédelemmel kapcsolatos, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, 2050-ig szóló állami politikájával összhangban a természetalapú megoldásokat előnyben kell részesíteni, miközben el kell kerülni a mesterséges, betonalapú árvízvédelmi infrastruktúra kiépítését és/vagy felújítását.

A projektek csak akkor hajthatók végre, ha az illetékes vízügyi hatóság környezeti hatásvizsgálat, valamint a 2000/60/EK irányelvvel összefüggésben elvégzett releváns értékelések alapján engedélyt ad ki. Ezeknek az engedélyeknek értékelniük kell az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, figyelembe véve különösen a vándorlási útvonalakat, a szabad áramlású folyókat vagy háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákat, valamint a vízkivételhez kapcsolódó jelenlegi terheléseket. A hatásvizsgálat megállapítja, hogy i. a projekt nem gyakorol jelentős vagy visszafordíthatatlan hatást az érintett víztestekre, és nem akadályozza meg, hogy az adott víztest, illetve az ugyanazon vízgyűjtő területen található egyéb víztestek ne érjék el a jó állapotot vagy jó potenciális állapotot és ii. nem gyakorol jelentős kedvezőtlen hatást a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra. A 2000/60/EK víz-keretirányelv követelményeinek megfelelő, az érintett víztestek jó ökológiai állapotát/potenciálját a legfrissebb releváns alátámasztó adatokkal igazolták.

Hasonlóképpen tiszteletben kell tartani a 2011/92/EU irányelvvel összhangban elkészítendő környezeti hatásvizsgálat valamennyi szükséges eredményét és feltételét (különösen az érdekelt felekkel folytatott konzultációt), valamint a természetvédelmi hatóságok által meghatározott feltételek között szereplő, az élőhelyvédelmi irányelv szerinti releváns értékeléseket.

Abban az esetben, ha a víztározók öntözési célokat szolgálnak, a meglévő öntözőrendszerek bármilyen bővítése (beleértve a fokozott vízhasználatot, azaz nem csupán a fizikai terjeszkedést) nem támogatható, akkor sem, ha hatékonyabb módszerrel történne, ha az érintett víztestek (felszíni vagy felszín alatti vizek) (az erőteljesebb éghajlatváltozás) nem érik el a jó állapotot vagy potenciált vagy (az erőteljesebb éghajlatváltozással összefüggésben) az előrejelzés szerint nem fogják elérni azt.

136

2. beruházás: kis vízfolyások és víztározók

Cél

T2. További 50 % kis vízfolyás és víztározó befejezése

 

Projektek száma

450

900

4. negyedév

2023

A Földművelésügyi Minisztérium által hitelesített független mérnök zárójelentése a projektek fennmaradó 50 %-áról. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti cselekvési tervvel és a Cseh Köztársaság környezetvédelemmel kapcsolatos, 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, 2050-ig szóló állami politikájával összhangban a természetalapú megoldásokat előnyben kell részesíteni, miközben el kell kerülni a mesterséges, betonalapú árvízvédelmi infrastruktúra kiépítését és/vagy felújítását.

A projektek csak akkor hajthatók végre, ha az illetékes vízügyi hatóság környezeti hatásvizsgálat, valamint a 2000/60/EK irányelvvel összefüggésben elvégzett releváns értékelések alapján engedélyt ad ki. Ezeknek az engedélyeknek értékelniük kell az ugyanazon vízgyűjtőn belüli víztestek állapotára, valamint a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra gyakorolt valamennyi lehetséges hatást, figyelembe véve különösen a vándorlási útvonalakat, a szabad áramlású folyókat vagy háborítatlanhoz közeli állapotú ökoszisztémákat, valamint a vízkivételhez kapcsolódó jelenlegi terheléseket. A hatásvizsgálat megállapítja, hogy i. a projekt nem gyakorol jelentős vagy visszafordíthatatlan hatást az érintett víztestekre, és nem akadályozza meg, hogy az adott víztest, illetve az ugyanazon vízgyűjtő területen található egyéb víztestek ne érjék el a jó állapotot vagy jó potenciális állapotot és ii. nem gyakorol jelentős kedvezőtlen hatást a víztől közvetlenül függő védett élőhelyekre és fajokra. A 2000/60/EK víz-keretirányelv követelményeinek megfelelő, az érintett víztestek jó ökológiai állapotát/potenciálját a legfrissebb releváns alátámasztó adatokkal igazolták.

Hasonlóképpen tiszteletben kell tartani a 2011/92/EU irányelvvel összhangban elkészítendő környezeti hatásvizsgálat valamennyi szükséges eredményét és feltételét (különösen az érdekelt felekkel folytatott konzultációt), valamint a természetvédelmi hatóságok által meghatározott feltételek között szereplő, az élőhelyvédelmi irányelv szerinti releváns értékeléseket.

Abban az esetben, ha a víztározók öntözési célokat szolgálnak, a meglévő öntözőrendszerek bármilyen bővítése (beleértve a fokozott vízhasználatot, azaz nem csupán a fizikai terjeszkedést) nem támogatható, akkor sem, ha hatékonyabb módszerrel történne, ha az érintett víztestek (felszíni vagy felszín alatti vizek) (az erőteljesebb éghajlatváltozás) nem érik el a jó állapotot vagy potenciált vagy (az erőteljesebb éghajlatváltozással összefüggésben) az előrejelzés szerint nem fogják elérni azt.

137

 

3. beruházás: Birtokrendezés

Cél

A biológiai sokféleséget előmozdító zöld infrastrukturális projektek lezárása, beleértve a bioközpontokat, a biofolyosókat és a helyi jellegzetes zöldségek telepítését a mezőgazdasági tájon (a beruházás által kiszolgált földterület hektárjában).

 

Zöld infrastrukturális projektek (hektár)

 

0

90

4. negyedév

2023

Legalább 90 hektárnyi zöld infrastrukturális projektet kell befejezni. Ezeknek a projekteknek a vízmegtartásnak az állami környezetvédelmi hatóság helyi hatósága által végzett, tájképi szempontokat figyelembe vevő értékelésén kell alapulniuk, és összhangban kell lenniük az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti cselekvési tervvel és a Cseh Köztársaság biológiai sokféleség védelmére vonatkozó stratégiájával, a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekkel és az árvízkockázat-kezelési tervekkel.

138

3. beruházás: Birtokrendezés

Cél

A környezetvédelmi intézkedések befejezése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (a beruházás által érintett földterület hektárjában).

 

Földterület (hektár)

0

150

4. negyedév

2023

Legalább 150 hektárnyi területre irányuló környezetvédelmi intézkedés és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos projekt lezárult. Ezeknek a projekteknek elsősorban a talaj és a víz – mind mennyiségi, mind minőségi – védelmére kell összpontosítaniuk. Az egyes projekteknek erózió elleni intézkedéseket kell végrehajtaniuk a tájon (árverések, túlnyúló részek, határok, fűsávok és egyéb késleltető elemek) a káros hatások, különösen a viharos esőzések kiküszöbölése érdekében. Ezek az intézkedések, amelyek – főként az egyre gyakoribb esőzésekből adódóan – hozzájárulnak a víz tájon való megtartásához, támogatják a víz felszín alatti beszivárgását, csökkentik a víz elpárologtatását a mezőgazdasági tájon, támogatják a kis vízkörforgás kialakulását, csökkentik a vízszennyezést és a talaj eltávolítását. Az infrastruktúrába (mint például a helyi utakba) történő beruházások nem tartoznak ide.

139

4. beruházás: Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes erdők

Mérföldkő

Az erdőgazdálkodás tervezéséről szóló miniszteri rendelet módosítása (az erdőgazdálkodás tervezéséről szóló 84/1996. sz. törvény módosítása)

Az erdőgazdálkodás tervezéséről szóló miniszteri rendelet módosításának hatálybalépése (az erdőgazdálkodási tervezésről szóló 84/1996. sz. törvénymódosítás)

 

 

 

1. negyedév

2023

El kell fogadni az erdőgazdálkodás-tervezésről szóló miniszteri rendelet módosítását, amely kifejezetten előkészíti a többgenerációs, több fajú és ellenálló erdők biztosítására irányuló intézkedéseket. Az erdőgazdálkodási rendelet módosításának célja valódi többgenerációs erdő létrehozása, a gazdag korszerkezetű erdőkre vonatkozó erdőgazdálkodási tervezés innovatív módszereinek bevezetése. A rendelet biztosítja, hogy az újonnan telepített erdők fafaj-összetétele természetközeli legyen, a lomblevelű fajok arányának jelentős növekedésével (a kutatás által „ajánlott összetétel”).

140

4. beruházás: Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes erdők

Cél

T1. További 24 000 hektár terület újraerdősítése lágyító és stabilizáló fafajokkal (lomblevelű fajok és jegenyefenyő (abies alba)).

 

Újraerdősítés (hektár)

0

12000

3. negyedév

2022

Független szerv zárójelentése 12000 ha újraerdősítési projektről. Az újraerdősítés célja többgenerációs, több fajú erdő biztosítása a térbeli összetétel tekintetében, amelyet folyamatos erdőgazdálkodási megközelítés szerint kezelnek. Az azonos korú faállományból álló, monospecifikus erdőket nagyobb biodiverzitású ökoszisztémával kell felváltani, a tarvágás alkalmazását azokra az esetekre korlátozva, amikor erre szükség van az erdők egészségének és a hatékony regenerációnak a biztosításához, és a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell a tarvágások területének nagyságát. 

Őshonos fafajokat kell használni, kivéve, ha bizonyítható, hogy azok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz. A 25 %-ban Douglas-fenyőt magában foglaló vegyes állományt is el kell fogadni.

•    amennyiben a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik 

•    kivéve a Natura 2000 területeket és egyéb védett területeket

•    és ha bizonyítható, hogy a Douglas-fenyő megfelelő az újraerdősítés helyszínének várható éghajlati viszonyai között.

141

4. beruházás: Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes erdők

Cél

T2. További 24 000 hektár terület újraerdősítése lágyító és stabilizáló fafajokkal (lomblevelű fajok és jegenyefenyő (abies alba)).

Újraerdősítés (hektár)

12000

36000

3. negyedév

2024

Független szerv által készített, további 24000 hektárra vonatkozó zárójelentés. Az újraerdősítés célja többgenerációs, több fajú erdő biztosítása a térbeli összetétel tekintetében, amelyet folyamatos erdőgazdálkodási megközelítés szerint kezelnek. Az azonos korú faállományból álló, monospecifikus erdőket nagyobb biodiverzitású ökoszisztémával kell felváltani, a tarvágás alkalmazását azokra az esetekre korlátozva, amikor erre szükség van az erdők egészségének és a hatékony regenerációnak a biztosításához, és a lehető legnagyobb mértékben korlátozni kell a tarvágások területének nagyságát. 

Őshonos fafajokat kell használni, kivéve, ha bizonyítható, hogy azok már nem alkalmazkodnak az előre jelzett éghajlati és talajtani-hidrológiai viszonyokhoz. A 25 %-ban Douglas-fenyőt magában foglaló vegyes állományt is el kell fogadni.

•    amennyiben a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik 

•    kivéve a Natura 2000 területeket és egyéb védett területeket

•    és ha bizonyítható, hogy a Douglas-fenyő megfelelő az újraerdősítés helyszínének várható éghajlati viszonyai között.

142

5. beruházás: Vízmegtartás az erdőkben

Mérföldkő

T1. 40 hordalékvíz-ellenőrzési projekt (kis méretű fa- és természetes kőgátak) megvalósítása, melyek célja az erdőkben a felszíni vízfolyások lassítása, továbbá vízmegtartási projektek (vízvisszatartás és kis tározók) végrehajtása.

Projektek száma

0

40

1. negyedév

2023

Egy független testület zárójelentése 20 projekt befejezéséről. A projekteknek természetalapú megoldásoknak kell lenniük (összhangban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti cselekvési tervvel, valamint a Cseh Köztársaságnak az aszályok elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti politikájával). A projektterveknek tartalmazniuk kell a 2011/92/EU irányelvvel összhangban elvégzendő környezeti hatásvizsgálat szükséges eredményeit és feltételeit, valamint a 2000/60/EK irányelvvel és a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel összefüggésben végzett vonatkozó vizsgálatokat.

143

5. beruházás: Vízmegtartás az erdőkben

Mérföldkő

T2. 20 további 40 hordalékvíz-ellenőrzési projekt (kis méretű fa- és természetes kőgátak) megvalósítása, melyek célja az erdőkben a felszíni vízfolyások lassítása, továbbá vízmegtartási projektek (vízvisszatartás és kis tározók) végrehajtása.

 

Projektek száma

40

60

1. negyedév

2024

Egy független testület zárójelentése 20 projekt befejezéséről. A projekteknek természetalapú megoldásoknak kell lenniük (összhangban az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti cselekvési tervvel, valamint a Cseh Köztársaságnak az aszályok elleni küzdelemre vonatkozó nemzeti politikájával). A projektterveknek tartalmazniuk kell a 2011/92/EU irányelvvel összhangban elvégzendő környezeti hatásvizsgálat szükséges eredményeit és feltételeit, valamint a 2000/60/EK irányelvvel és a 92/43/EGK tanácsi irányelvvel összefüggésben végzett vonatkozó vizsgálatokat.

M. 2.7. KOMPONENS: Körforgásos gazdaság, újrahasznosítás és ipari víz

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense támogatja a hulladékkeletkezés és a nyersanyagfüggőség jelentette kihívás kezelését azzal a céllal, hogy támogassa a körforgásos gazdaságra való átállást Csehországban. Ezt a hulladékképződés megelőzését, az újrahasznosítási infrastruktúra növelését, a másodlagos nyersanyagok pazarlásának csökkentését, az újrafeldolgozott anyagok termékekben való arányának növelését, valamint Csehország nyersanyag-biztonságának növelését célzó intézkedések révén kell elérni, a nyersanyagok folyamatos és folyamatos rendelkezésre állása miatt az importált nyersanyagoktól való függőség csökkentése révén. Emellett a komponens a fenntartható vízgazdálkodásra összpontosít, beleértve a víztakarékosságra és -újrahasznosításra, valamint a vízfelhasználás optimalizálására irányuló intézkedéseket a vállalkozásokban. A körforgásos gazdaságra való átállásnak elő kell segítenie Csehország környezeti és gazdasági fenyegetésekkel szembeni ellenálló képességének növelését.

A komponens támogatja az országspecifikus ajánlást, amely szerint Csehországnak a beruházásokkal kapcsolatos gazdaságpolitikát az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra kell összpontosítania, beleértve az energiahatékonyságot (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint az országspecifikus ajánlást, amely szerint Csehországnak arra kell törekednie, hogy a beruházásokat a zöld és digitális átállásra összpontosítsa, különösen a tiszta és hatékony energiatermelésre és -felhasználásra (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás).

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. A hulladékgazdálkodási és újrafeldolgozási infrastruktúrára vonatkozó intézkedéseknek összhangban kell lenniük az (EU) 2018/851 irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelv 28. cikkével.

M.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: A hulladékgazdálkodásra vonatkozó új jogszabályok végrehajtása a Cseh Köztársaságban 

A reform célja a hulladékkeletkezés megelőzése, újrafeldolgozása, hasznosítása és válogatása, valamint a hulladéklerakás csökkentése a gyártói felelősség és az ökomoduláció elveinek megerősítése céljából. 2035-ig a települési hulladék legalább 65 %-át újra kell hasznosítani 9 , és legfeljebb 10 %-ot kell hulladéklerakóban elhelyezni 10 . A hulladékgazdálkodásról szóló új jogszabály a Cseh Köztársaságban 2021. január 1-je óta van hatályban. A hulladékokról szóló, újonnan elfogadott jogszabályokat követően az(EU) 2018/851 irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelv 28. cikkében meghatározott elemeknek megfelelően 2023. szeptember 30-ig hatályba kell léptetni a hulladékgazdálkodásról szóló következő végrehajtási jogi aktusokat:

●Az új hulladékkatalógus létrehozásáról és a hulladékok veszélyességi tulajdonságai értékelésének szabályairól szóló 8/2021. sz. hulladékkatalógusról szóló rendelet

●A 30/2021. sz. rendelet a csomagolások nyilvántartására és az ilyen nyilvántartásból származó nyilvántartások bejelentésére vonatkozó szabályokról, valamint a csomagolások használatának elszámolására vonatkozó módszertanról.

●Az előkészítés alatt álló hulladékgazdálkodás részleteiről, a módosított hulladéktörvény végrehajtásáról és az összes hulladékáram kezelésének szabályairól szóló rendelet

●Az előkészítés alatt álló melléktermékekről és hulladék átalakításáról szóló rendelet (aszfaltrendelet), amely meghatározza azokat a feltételeket, amelyek mellett az aszfaltkeverék mellékterméknek minősül vagy megszűnik hulladék lenni

●Az elhasználódott járművek kezelésének részletes szabályairól szóló rendelet előkészítés alatt, az elhasználódott járművek begyűjtésére és feldolgozására vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint az elhasználódott járművek újrahasználata, újrafeldolgozása vagy egyéb hasznosítása mértékének kiszámítási módjáról

●Az elhasználódott termékek kezeléséről szóló, előkészítés alatt álló rendelet, amely meghatározza az elhasználódott termékek kezelésével kapcsolatos tudatosság növelését célzó tájékoztató kampányok lebonyolításának követelményeit, valamint meghatározza az elektromos és elektronikus hulladékok, például a használt elemek és -akkumulátorok, a használt elektromos berendezések és a gumiabroncs-hulladékok tárolására és felhasználására vonatkozó műszaki követelményeket

A hulladék újrafelhasználásra, újrafeldolgozásra, hasznosításra és ártalmatlanításra való, környezetkímélő előkészítésének javítását célzó nemzeti és regionális hulladékgazdálkodási terveket véglegesíteni kell és hatályba kell léptetni.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

2. reform: Csehország körforgásos stratégiájának véglegesítése és végrehajtása 2040 

A reform célja a cseh társadalom körforgásos gazdasággá történő átalakítására irányuló stratégia kidolgozása és végrehajtásának megkezdése. Ezt a tervezett körforgásos gazdasági rendszert a hulladékkeletkezés és az erőforrások felhasználásának minimalizálása révén kell megvalósítani, összhangban a körforgásos gazdaságra vonatkozó új uniós cselekvési tervvel.

A reform a körforgásos gazdaságra vonatkozó 2040. évi stratégia véglegesítéséből és végrehajtásából áll, amelynek elő kell mozdítania a körforgásos gazdaság elveit, és tovább kell meghatároznia azokat a prioritásokat és lépéseket, amelyek biztosítják, hogy Csehország hosszú távon ellenállóvá váljon a jövőbeli környezeti fenyegetésekkel szemben, beleértve az éghajlatváltozást és a biológiai sokféleség csökkenését, valamint egy átfogó, fenntartható szociális rendszert alakít ki. Az ellátási láncok lerövidítése és diverzifikálása, valamint az elsődleges erőforrásoktól való alacsonyabb függés révén a körforgásos gazdaság hozzájárul Csehország stratégiai autonómiájának és ellenálló képességének fokozásához. A stratégiának többek között ösztönöznie kell a vállalkozásokat, a fogyasztókat, a városokat és az önkormányzatokat a körforgásos megoldások támogatására a terméktervezés és -gyártás, az innováció, a kutatás, a digitalizáció és az oktatás révén. A stratégiát 2022. március 31-ig véglegesítik, majd a cselekvési terv követi.

A reform 2025. szeptember 30-ig fejeződik be.

1. beruházás: Újrahasznosítási infrastruktúra építése 

Az intézkedés célja az újrafeldolgozási infrastruktúra kapacitásának növeléséhez vezető beruházások támogatása olyan projektek támogatása révén, amelyek hozzájárulnak a körforgásos gazdaság fejlődéséhez a biológiailag lebomló hulladék kezelése terén. Támogatni kell az elkülönített gyűjtésre, a válogatásra, az újrahasználatra való előkészítésre és az újrafeldolgozásra vonatkozó innovatív ésfejlett megoldásokat.

Az intézkedés olyan projekteket támogat, amelyek célja a komposzt és a biogáz-főzők hulladékának visszajuttatása a mezőgazdasági földterületek talajába, növelve ezáltal a szerves anyagok arányát a talajban. A támogatást többek között közvetlenül a mezőgazdasági szereplőknek kell folyósítani kapacitásuk növelése és a komposzthulladék-előállító üzemekből származó komposzt bedolgozásának ösztönzése érdekében. Várhatóan 300 projekt részesül támogatásban, ami legalább 250 000 tonnával növeli az újrahasznosítási infrastruktúra kapacitását.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.



2. beruházás: Körforgásos megoldások a vállalkozásokban

Az intézkedés célja, hogy hozzájáruljon a zöld átálláshoz és az elsődleges nyersanyagok fenntartható használatához. E célból az intézkedés olyan projekteket támogat, amelyek előmozdítják a körforgásos gazdaságra vonatkozó megoldások kidolgozását a vállalkozások körében. Ez olyan innovatív technológiákba való beruházást jelent, amelyek i. lehetővé teszik a másodlagos nyersanyagok új vagy fokozott felhasználását az elsődleges erőforrások helyettesítőjeként, és ii. csökkentik a termelés inputintenzitását és másodlagos alapanyagokkal helyettesítik az elsődleges nyersanyagokat. 

Az intézkedésnek a termékek anyagkímélő tervezésének optimalizálására is összpontosítania kell az újrafeldolgozás és az újrahasználat megkönnyítése érdekében, az ipari szimbiózissal kapcsolatos projektek és a körforgásos gazdaságra való átálláshoz hozzájáruló egyéb beruházási üzleti projektek mellett. Végül a beruházás olyan projekteket támogat, amelyek az újrafeldolgozott anyagok termékekben való célzott alkalmazására irányulnak. Legalább 60 vállalkozás támogatása várható.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

3. beruházás: Víztakarékosság az iparban

Az intézkedés célja, hogy az iparág vízgazdálkodásának javításával hozzájáruljon a körforgásos gazdasághoz.

Az intézkedés a következő kérdésekkel foglalkozó projektekre összpontosít:

·a vízfogyasztás optimalizálása új víztakarékos technológiák és berendezések telepítése révén,

·víz-újrafeldolgozás a termelő ágazatokban és egyéb, magas vízfogyasztású üzleti tevékenységekben,

·szennyezett vagy használt működési víz újrafelhasználása más eljárásokban,

·a vízhasználat optimalizálása a közműtelepeken,

·a zártkörű vízrendszerek és vízelosztó rendszerek vízveszteségének csökkentése,

·a hulladékgőzzel kapcsolatos potenciál kiaknázása.

·egyéb projektek, amelyek célja a vízgazdálkodás javítása az iparban.

Legalább 40 vállalkozás támogatása várható.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

M.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

144

1. reform: A hulladékgazdálkodásra vonatkozó új jogszabályok végrehajtása a Cseh Köztársaságban

Mérföldkő

A Környezetvédelmi Minisztérium által kidolgozott hulladékgazdálkodási jogszabályokat követő végrehajtási határozatok hatálybalépése

A végrehajtási határozatok azon rendelkezése, amely feltünteti a vonatkozó végrehajtási határozatok hatálybalépését

3. negyedév

2023

E végrehajtási határozatok közé tartozik a hulladékjegyzékről szóló 8/2021. sz. kormányrendelet, a csomagolás kezeléséről szóló 30/2021. Coll. rendelet, a hulladékgazdálkodás részleteiről szóló rendelet, a melléktermékekről és a hulladékátviteli hulladékról szóló rendelet (aszfaltrendelet), az elhasználódott járművek kezelésének részleteiről szóló rendelet, valamint az elhasználódott termékek (utcák, elektromos berendezések, akkumulátorok) kezelésének részletes szabályairól szóló rendelet.

145

1. reform: A hulladékgazdálkodásra vonatkozó új jogszabályok végrehajtása a Cseh Köztársaságban

Mérföldkő

A nemzeti és regionális hulladékgazdálkodási terv hatálybalépése

A nemzeti és regionális hulladékgazdálkodási terv hatálybalépését előíró jogszabályi rendelkezés

4. negyedév

2023

Új nemzeti és regionális hulladékgazdálkodási terv kidolgozása, amelynek célja a hulladék újrahasználatra, újrafeldolgozásra, hasznosításra és ártalmatlanításra való, környezetkímélő előkészítésének javítása.

146

2. reform: Csehország körforgásos stratégiájának véglegesítése és végrehajtása 2040

Mérföldkő

Csehország körforgásos gazdasággal kapcsolatos, a 2040-ig tartó időszakra vonatkozó stratégiájának a Környezetvédelmi Minisztérium általi lezárása

Csehország 2040-es körkörös stratégiájának közzététele a Cseh Köztársaság stratégiai dokumentumainak adatbázisában

1. negyedév

2022

Csehország körforgásos gazdasággal kapcsolatos, a 2040-ig tartó időszakra vonatkozó stratégiájának befejezése és elfogadása. A stratégia meghatározza a Cseh Köztársaságban a körforgásos gazdaság megvalósításához szükséges jövőképet, globális és stratégiai célokat, kiemelt területeket és elveket.

147

2. reform: Csehország körforgásos stratégiájának véglegesítése és végrehajtása 2040

Mérföldkő

A Csehország 2040-es körforgásáról szóló stratégia végrehajtásának helyzetét értékelő nyomonkövetési jelentés lezárása t

Nyomonkövetési jelentés közzététele a 2040. évi körforgásos Csehországi stratégia végrehajtásának helyzetéről

3. negyedév

2025

A Környezetvédelmi Minisztériumnak nyomonkövetési jelentést kell készítenie és közzétennie, amelyben értékeli a körforgásos gazdaság csehországi fejlődését és a Csehország 2040. évi körrendeleti stratégiája elemeinek végrehajtása terén elért eredményeket.

148

1. beruházás: Újrahasznosítási infrastruktúra építése

Mérföldkő

Az újrahasznosítási infrastruktúrába beruházó projektekre vonatkozó valamennyi közbeszerzési szerződésnek a Környezetvédelmi Minisztérium általi odaítélése

Értesítés az újrahasznosítási infrastruktúrát javító projektekre irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés Környezetvédelmi Minisztérium általi odaítéléséről.

3. negyedév

2022

Értesítés az újrahasznosítási infrastruktúrát javító projektekre irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés Környezetvédelmi Minisztérium általi odaítéléséről. Olyan projekteket kell kiválasztani, amelyek a hulladékgazdálkodási és -újrafeldolgozó ipar hosszú távú jövőképének megfelelő energetikai hasznosítási infrastruktúrába ruháznak be, előnyben részesítve a hulladékhierarchia magasabb szintjeit. A projektek célja, hogy a feldolgozott elkülönítetten gyűjtött nem veszélyes hulladék tömegének legalább 50 %-át másodlagos nyersanyagokká alakítsák át.

Az elkülönített gyűjtésre, a válogatásra, az újrahasználatra való előkészítésre és az újrafeldolgozásra vonatkozó innovatív és fejlett megoldásokat csak támogatni kell. A projekteket az (EU) 2018/851 irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelv 28. cikkének megfelelő nemzeti és regionális hulladékgazdálkodási tervekkel összhangban megállapított kritériumok szerint kell értékelni.

149

1. beruházás: Újrahasznosítási infrastruktúra építése

Cél

Az újrahasznosítási infrastruktúrába beruházó projektek lezárása

Tonna

0

250 000

4. negyedév

2025

Beruházási támogatást kell nyújtani a biológiailag lebomló hulladék kezelése terén az újrahasznosítási infrastruktúra kiépítésére irányuló beruházásokhoz. Az anaerob rothasztó üzemeket elsősorban támogatni kell. A projektek célja, hogy a feldolgozott elkülönítetten gyűjtött nem veszélyes hulladék tömegének legalább 50 %-át másodlagos nyersanyagokká alakítsák át.

Várhatóan 300 projekt részesül támogatásban, ami legalább 250 000 tonnával növeli az újrahasznosítási infrastruktúra kapacitását.

150

2. beruházás: Körforgásos megoldások a vállalkozásokban

Mérföldkő

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által a vállalkozások körforgásos megoldásokba történő beruházásaira irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés odaítélése

Értesítés a vállalkozások körforgásos megoldásokba történő beruházásaira irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről.

4. negyedév

2022

Értesítés a vállalkozások körforgásos megoldásokba történő beruházásaira irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről. Olyan projekteket kell kiválasztani, amelyek elősegítik az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos és digitális társadalom felé történő ipari átalakulást, csökkentve a termelés anyagintenzitását és az elsődleges erőforrások felhasználását.

151

2. beruházás: Körforgásos megoldások a vállalkozásokban

Cél

A vállalkozások körforgásos megoldásokba történő beruházásaira irányuló projektek lezárása

Projektek száma

0

60

4. negyedév

2025

Be kell fejezni azokat a projekteket, amelyek támogatják a körforgásos megoldások kidolgozását az ipari vállalkozásokban, növelik a másodlagos nyersanyagok elsődleges erőforrást helyettesítő felhasználását, csökkentik a termelés anyagintenzitását, optimalizálják az anyagok környezetbarát tervezését az újrafeldolgozás és az újrahasználat megkönnyítése érdekében, megvalósítják az ipari szimbiózist és ösztönzik a körforgásos gazdaságra való átállást. Az intézkedés időtartama alatt e célból végrehajtott teljes költségvetésnek legalább 39 000 000 EUR-nak kell lennie.

152

3. beruházás: Víztakarékosság az iparban

Mérföldkő

Az ipari víztakarékossági és -optimalizálási projektekre irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés odaítélése az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által

Az ipari víztakarékossági és -optimalizálási projektekre irányuló valamennyi közbeszerzési szerződésnek az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről szóló értesítés

4. negyedév

2022

Az ipari víztakarékosságra és -optimalizálásra irányuló projektek valamennyi közbeszerzési szerződésének az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről szóló értesítés. Olyan projekteket kell kiválasztani, amelyek a termelési folyamat során optimalizálják a vízfogyasztást a víztakarékosságot szolgáló új technológiák és berendezések telepítésével, a vízigényes iparágakban történő közvetlen víz-újrafeldolgozással, a szennyezett/használt működési víz más folyamatokban történő újrafelhasználásával, a vízfelhasználás optimalizálásával a közműtelepeken, a zárt körök vízveszteségének csökkentésével, vagy a gőz használatának vagy elosztási potenciáljának optimalizálásával.

153

3. beruházás: Víztakarékosság az iparban

Cél

Az ipari víztakarékosságra és -optimalizálásra irányuló projektek lezárása

Projektek száma

0

40

4. negyedév

2025

Be kell fejezni azokat a projekteket, amelyek a termelési folyamat során optimalizálják a vízfogyasztást a víztakarékosságot szolgáló új technológiák és berendezések telepítésével, a vízigényes iparágakban történő közvetlen víz-újrafeldolgozással, a szennyezett/használt működési víz más folyamatokban történő újrafelhasználásával, a vízfelhasználás optimalizálásával a közműüzemekben, a zárt körökben a vízveszteség csökkentésével, vagy a gőz használatának vagy elosztási potenciáljának optimalizálásával. Az intézkedés időtartama alatt e célból végrehajtott teljes költségvetésnek legalább 39 000 000 EUR-nak kell lennie.

N. KOMPONENS, 2.8.: Barnamezős területek rezitalizációja

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponens hozzájárul a városi területeken (a továbbiakban: barnamezős területek) található korábbi ipari vagy fel nem használt területek rehabilitációjának támogatása jelentette kihívás kezeléséhez azzal a végső céllal, hogy:

·a felújított vagy felújított épületek energiahatékonyságának javítása;

·olyan új, energiahatékony épületek építése, amelyek felújítása nem lenne lehetséges és nem is lenne hatékony;

·természetes szénelnyelőket hoz létre.

A komponensnek átfogó területátalakításokat kell kezdeményeznie, és új zöldterületek létrehozásával – a mezőgazdasági földterületek befolyásolása nélkül – fokoznia kell a táj ökológiai stabilitását. A terület újjáélesztése várhatóan hozzájárul majd a műszaki és közlekedési infrastruktúra hatékonyabb használatához, az energiafogyasztás csökkenéséhez és az energiahatékonyság növeléséhez.

A komponens támogatja az országspecifikus ajánlás végrehajtását, amely szerint Csehországnak az alacsony szén-dioxid-kibocsátásra és az energetikai átállásra kell összpontosítania, beleértve az energiahatékonyságot (a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás), valamint az országspecifikus ajánlást, amely szerint Csehországnak támogatnia kell a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást (2020. évi 3. országspecifikus ajánlás). 

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. Az építési és bontási hulladék legalább 70 %-át újrahasználatra és újrafeldolgozásra kell előkészíteni.

N.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. beruházás: Meghatározott barnamezős területek rehabilitációjához nyújtott beruházási támogatás

A beruházás olyan barnamezős rehabilitációs projekteket támogat, amelyek célja területek további multifunkcionális hasznosításra való felkészítése (beleértve az infrastruktúra felújítását és építését, illetve az épületek lebontását). A terület mérete, a beruházás várható nagysága, valamint a projekt Európa zöld átállási törekvéseihez való igazítása alapján a Regionális Fejlesztési Minisztérium a cseh beruházási és kereskedelmi minisztériumnak alárendelt cseh beruházási és vállalkozásfejlesztési ügynökséggel együttműködésben konkrét barnamezős területeket határozott meg. Az intézkedés támogatási program létrehozását jelenti, amely támogatást nyújt a földterületek jövőbeli beruházásokra való felkészüléséhez és magukhoz a beruházási projektekhez. A beruházás 14 barnamezős rehabilitációs projektet támogat.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

2. beruházás: Az önkormányzatok és régiók tulajdonában lévő barnamezős területek nem üzleti célú rehabilitációjához nyújtott beruházási támogatás

A beruházás célja a helyi és regionális önkormányzatok tulajdonában lévő barnamezős területek rehabilitációjának támogatása, amelyeket közjólétté vagy közintézménysé, például iskolává, kulturális központtá, sportpályává, települési önkormányzattá vagy nyilvánosan hozzáférhető parktá alakítanak át. Kizárólag olyan projektek részesülhetnek támogatásban, amelyek energiahatékony felújításra vagy természetes szénelnyelők létrehozására vállalnak kötelezettséget, beleértve állandó gyepterület létrehozását vagy fák telepítését. A beruházás 45 nem üzleti barnamezős rehabilitációs projektet támogat.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

3. beruházás: Az önkormányzatok és régiók tulajdonában lévő barnamezős területek vállalkozási célú rehabilitációjához nyújtott beruházási támogatás

A beruházásnak elő kell segítenie a leromlott barnamezős területek újjáélesztését, ideértve az önkormányzatok tulajdonában lévő kisléptékű akadályok felszámolását is, különösen üzleti célokra és korlátozott mértékben nem üzleti célú használatra. Ezek az akadályok az építmények veszélyes hulladékként megjelölt részeire vonatkoznak, mint például az azbeszttartalmú anyagok vagy a kis olajszivárgás. Különös hangsúlyt kell fektetni a kék-zöld infrastruktúra és az energiahatékonyság elveinek szigorú betartására, ami azt jelenti, hogy előnyben kell részesíteni a 254/2001. sz. törvény (a továbbiakban: vízügyi törvény) szerinti esővíz-gazdálkodást végrehajtó projekteket, új épületek esetében pedig a 406/2000. sz. törvény (a továbbiakban: energiagazdálkodási törvény) jogszabályi követelményeit meghaladó energiatakarékossági intézkedéseket. A rehabilitált területeket elsősorban kis- és középvállalkozásoknak és a helyi cégeknek kell használniuk. A beruházás a legalább 76000 m³ beépített területnek megfelelő, üzleti célú barnamezős területek újjáélesztésére irányuló projekteket támogat.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

N.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

mértékegység.

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

154

1. beruházás: Támogatás meghatározott területek újjáélesztéséhez

Mérföldkő

Az egyes barnamezős területek újjáélesztésére irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés odaítélése

Értesítés az egyes barnamezős területek újjáélesztésére irányuló projektek összes közbeszerzési szerződésének Regionális Fejlesztési Minisztérium általi odaítéléséről

4. negyedév

2023

A konkrét barnamezős területek rehabilitációjára (projekt-előkészítés, talaj-előkészítés, beruházási projektek) vonatkozó támogatási program bejelentése támogatási program kidolgozását követően, amelyhez a Pénzügyminisztérium hivatalos jóváhagyása szükséges. A projektek célja a bontás és az energiahatékony építkezés, valamint az energiahatékony felújítás támogatása. Az energiahatékony építkezést illetően a pályázati felhívásokban meg kell határozni, hogy a projektek által támogatott új épületeknek legalább 20 %-kal alacsonyabb primerenergia-igényűnek kell lenniük, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmény.

A pályázati felhívás értékelését követően listát kell készíteni a támogatásra javasolt projektekről. A projekteket regionális állandó konferenciáknak kell előzetesen kiválasztaniuk és ajánlani. Minden régió legalább egy támogatandó projektet javasol. Csehország minden régiójában legalább egy ipari helyszínt támogatni kell a támogatott barnamezők jegyzékével, beleértve Terezin és Josefov területét is. A projektek hivatalos ellenőrzését az állami beruházási alap végzi.

155

1. beruházás: Támogatás meghatározott területek újjáélesztéséhez

Cél

Egyes barnamezők energiahatékonysági revitalizációs projektjeinek befejezése

Projektek száma

0

14

4. negyedév

2025

Az ezen intézkedés keretében végrehajtott beruházások 30 %-át a bontás és az energiahatékony építkezés támogatására, 70 %-át pedig a barnamezős területeken található épületek energiahatékony felújításának támogatására kell fordítani.

A bontás és az energiahatékony építkezés finanszírozását illetően biztosítani kell, hogy a támogatott projektek olyanok legyenek, hogy i. az új épületek elsődleges energiaigénye (PED) legalább 20 %-kal alacsonyabb legyen, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmény; Műszaki, egészségügyi/biztonsági okokból vagy a rendeltetésre való alkalmasság miatt nem lehetséges a mélyfelújítás; Az új telkek legfeljebb 5 %-a használható azon a helyen, ahol a korábbi épület elhelyezkedett. Ez kizárja annak lehetőségét, hogy az épületeket egy helyen lebontsák, és helyette egy épületet egy másik helyszínen építsenek.

A felújítási tevékenységek támogatása tekintetében biztosítani kell, hogy a költségek legalább 90 %-a energiahatékonysági felújításokat támogasson.

Az intézkedés időtartama alatt e célból végrehajtott teljes költségvetésnek legalább 79 000 000 EUR-nak kell lennie.

156

2. beruházás: A köztulajdonban lévő területek nem üzleti célú revitalizációjának támogatása

Mérföldkő

A köztulajdonban lévő barnamezők nem üzleti célú hasznosítására irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés odaítélése

Értesítés az összes közbeszerzési szerződés Regionális Fejlesztési Minisztérium általi odaítéléséről

4. negyedév

2023

A köztulajdonban lévő barnamezős területek rehabilitációjára irányuló felhívások bejelentése egy támogatási program elkészítését követően, amelyhez a Pénzügyminisztérium hivatalos jóváhagyása szükséges. A projektek támogatják az energiahatékony felújítást, valamint az ipari területek és a szennyezett területek természetes szénelnyelővé alakítását célzó intézkedéseket.

A projekteket két szakaszban kell megkötni: Először 2022. december 31-ig legalább 35 projektre kell szerződést kötni. Másodszor, 2023. december 31-ig legalább 10 további projektre kell szerződést kötni.

157

2. beruházás: A köztulajdonban lévő területek nem üzleti célú revitalizációjának támogatása

Cél

Az önkormányzatok és régiók tulajdonában lévő barnamezők nem üzleti célú hasznosítására irányuló energiahatékonysági újjáélesztési projektek lezárása

A revitalizált épületek alapterületének m²-ben kifejezett száma

0

94 000

4. negyedév

2025

A beruházás 80 %-át energiahatékony felújításra, 20 %-át pedig olyan intézkedésekre kell fordítani, amelyek célja az ipari területek és a szennyezett területek természetes szénelnyelővé alakítása. Összességében legalább 45 projektet kell befejezni.

A felújítási tevékenységek támogatása tekintetében biztosítani kell, hogy a költségek legalább 90 %-a energiahatékonysági felújításokat támogasson.

158

3. beruházás: A köztulajdonban lévő területek üzleti célú revitalizációjának támogatása

Mérföldkő

A köztulajdonban lévő barnamezők üzleti célú rehabilitációjára irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése

Értesítés az összes közbeszerzési szerződés Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről

4. negyedév

2023

A köztulajdonban lévő barnamezős területek rehabilitációjára irányuló felhívások közzététele a támogatási program előkészítését követően. A projektek célja a bontás és az energiahatékony építkezés, valamint az energiahatékony felújítás támogatása. Az energiahatékony építés tekintetében a pályázati felhívásokban meg kell határozni, hogy a támogatott projektek olyanok, hogy az új épületeknek legalább 20 %-kal alacsonyabb primerenergia-igényűnek kell lenniük, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmény.

A projekteket két szakaszban kell megkötni: Először 2022. december 31-ig legalább 15 projektre kell szerződést kötni. Másodszor, 2023. december 31-ig legalább 5 további projektre kell szerződést kötni.

159

3. beruházás: A köztulajdonban lévő területek üzleti célú revitalizációjának támogatása

Cél

Az önkormányzatok és régiók tulajdonában lévő barnamezők energiahatékonysági revitalizációs projektjeinek lezárása

Beépített terület m³-ben kifejezett száma

0

76 000

4. negyedév

2025

Az ezen intézkedés keretében végrehajtott beruházások 30 %-át a bontás és az energiahatékony építkezés támogatására, 70 %-át pedig a barnamezős területeken található épületek energiahatékony felújításának támogatására kell fordítani. Összességében legalább 20 projektet kell befejezni.

A bontás és az energiahatékony építkezés finanszírozását illetően biztosítani kell, hogy a támogatott projektek olyanok legyenek, hogy i. az új épületek elsődleges energiaigénye (PED) legalább 20 %-kal alacsonyabb legyen, mint a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelmény; Műszaki, egészségügyi/biztonsági okokból vagy a rendeltetésre való alkalmasság miatt nem lehetséges a mélyfelújítás; Az új telkek legfeljebb 5 %-a használható azon a helyen, ahol a korábbi épület elhelyezkedett. Ez kizárja annak lehetőségét, hogy az épületeket egy helyen lebontsák, és helyette egy másik épületet építsenek.

A felújítási tevékenységek támogatása tekintetében biztosítani kell, hogy a költségek legalább 90 %-a energiahatékonysági felújításokat támogasson.

A támogatást nyújtó felügyelő társasága (Ipari és Kereskedelmi Minisztérium) helyszíni ellenőrzést végez az elvégzett munkáról, valamint a projektdokumentációnak és az ajánlati felhívásoknak való megfelelésről.

O. 2.9. KOMPONENS: A biológiai sokféleség előmozdítása és az aszály elleni küzdelem

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul az alacsony vízmegtartásból és az éghajlatváltozás Csehországra gyakorolt hatásából eredő kihívások kezeléséhez. A komponens célja az aszályokkal és áradásokkal szembeni védelem javítása a táj és a városi területek vízmegtartásának fokozása révén. A Natura 2000 hálózat területeinek és a kifejezetten védett területeknek a védelmére irányuló beruházásokat is terveznek.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott intézkedések leírását és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben meghatározott enyhítő lépéseket figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedés megfeleljen a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), a soron következő projektfelhívásokra vonatkozó feladatmeghatározásban foglalt támogathatósági kritériumok előírják, hogy csak olyan tevékenységek választhatók ki, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak, nevezetesen a víz-keretirányelvnek, az árvízvédelmi irányelvnek, az élőhelyvédelmi és a madárvédelmi irányelvnek, a környezeti hatásvizsgálatról és a stratégiai környezeti vizsgálatról szóló irányelvnek.

O.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása

A reform célja a vízgazdálkodási törvény módosítása az aszályok és a vízhiány szisztematikusabb kezelése érdekében. A módosítás meghatározza az aszályok megelőzésének és nyomon követésének keretét, az érintett hatóságok feladatait és az ellenőrzési mechanizmusokat Célja olyan regionális bizottságok létrehozása, amelyek felhatalmazást kapnak arra, hogy nyilatkozatot adjanak ki a vízhiányról, és az aszálykezelési tervek alapján megfelelő korlátozásokat alkalmazzanak a régióban a vízfelhasználásra vonatkozóan.

A reform végrehajtását 2024. december 31-ig be kell fejezni.

1. beruházás: Aszályok és áradások elleni védelem Brnoban

E beruházás célja Brno város árvízvédelmének megerősítése és a Svratka folyó újjáélesztése. A projekt megvalósítása olyan természetalapú megoldásokból áll, mint például a medencék megnövekedett vízszintjének természetes kiömlése a rétekben, természetes medencék, rétek, árterek kialakítása és vizes élőhelyek létrehozása. Természetalapú megoldásokat kell alkalmazni a Svratka folyón, főként Brno városától folyásirányban.

A beruházás megvalósítását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

2. beruházás: Esővíz-gazdálkodás városi agglomerációkban

E beruházás célja a települési agglomerációkban a lefolyások lelassítása, valamint a víz visszatartása és felhalmozódása felszíni sodrással, abszorpciós sávokkal és tározókkal, esőkertekkel, föld alatti csapdákkal, vízelvezetéssel, földalatti tározókkal és zöldtetőkkel. 

A beruházás megvalósítását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

3. beruházás: Natura 2000 területek, valamint védett növény- és állatfajok kezelése

E beruházás célja a tájak ökológiai stabilitásának és a biológiai sokféleségnek a javítása Csehországban. Ez a Natura 2000 területek (különleges természetvédelmi területek és közösségi jelentőségű természeti területek), valamint a nemzeti szinten védett területek helyreállítására és revitalizációjára vonatkozó gazdálkodási tervek kidolgozásából és elfogadásából áll. A beruházásnak a természetvédelmi tervekben meghatározott természetvédelmi intézkedések végrehajtásával kell elérnie a kedvező védettségi helyzetet.

A beruházás megvalósítását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

4. beruházás: A vízi, nem erdei és erdei ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása

E beruházás célja a szisztematikus vízmegtartás lehetővé tétele a tájon (a vízmegtartó képesség értékelése alapján). Olyan intézkedések végrehajtását foglalja magában, mint például az erdők fajainak és térbeli összetételének javítása; A nem erdei élőhelyek védelme; Vizes élőhelyek és tavak létrehozása vagy helyreállítása; A vízfolyások újjáélesztésekor a tájképi elemek helyreállítása (mások mellett a nagy mezőgazdasági területek felosztása érdekében), fák telepítése az erdőterületeken kívül és egyéb kapcsolódó tevékenységek.

A beruházás megvalósítását 2025. december 31-ig be kell fejezni.

 

O.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

160

1. reform: A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása

Mérföldkő

A vízgazdálkodásról szóló törvény (254/2001 Coll. törvény) módosítása, amelynek célja az aszály és a vízhiány kezelésének rendszerszintű megközelítése.

A vízgazdálkodásról szóló törvény (254/2001. sz. törvény) módosításának hatálybalépése

4. negyedév

2024

El kell fogadni a vízügyi törvény módosítását, amely meghatározza az aszályok és a vízhiány megelőzésének keretét az aszályok monitoringja, az ellenőrzési mechanizmusok létrehozása és az illetékes hatóságok feladatainak meghatározása révén. Létre kell hozni az aszály és a vízhiány megelőzésével, nyomon követésével és kezelésével foglalkozó regionális és központi bizottságot. Regionális és nemzeti aszályterveket kell kidolgozni és jóváhagyni. A törvény módosításának összhangban kell lennie az alkalmazandó uniós jogszabályokkal, nevezetesen a 2000/60/EK irányelvvel.

161

1. beruházás: Aszályok és áradások elleni védelem Brnoban

Mérföldkő

Értesítés Brno városa aszályok és áradások elleni védelmét célzó projektekre vonatkozó szerződések odaítéléséről.

Értesítés az összes szerződés odaítéléséről.

4. negyedév

2022

A Brno városa aszályok és áradások elleni védelmét célzó projektekre odaítélt szerződések bejelentése.

162

1. beruházás: Aszályok és áradások elleni védelem Brnoban

Cél

A Brno városának védelmét szolgáló, természetalapú árvízvédelmi intézkedések befejezése

Projekt száma

0

1

4. negyedév

2025

A projekt végrehajtásának eredményeként a Svratka folyó szakaszán természetközeli árvízvédelmi intézkedések valósulnak meg.

Az árvízvédelmi intézkedések a következőket foglalják magukban:

·A vízágy morfológiájának javítása

·A földbankok alkalmazkodása enyhébb és változóbb lejtőkhöz és azok esetleges stabilizációja.

·Kísérő fák ültetése, valamint a partok és a vízfolyás környékének fűzése.

·Árterületek megnyitása az árvizek és azok módosulása előtt (pl. vizes élőhely építése). Az árvízvédelmi intézkedésnek elsősorban a Brno városa előtti szakaszon megvalósított természetalapú megoldásokból kell állnia, és összhangban kell lennie az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásra vonatkozó nemzeti cselekvési tervvel és a Cseh Köztársaság 2030-ig tartó időszakra vonatkozó, 2050-ig szóló állami környezetvédelmi politikájával.

·Kísérő intézkedések, amelyeket semmilyen módon nem lehet elkerülni, és amelyek feltétlenül szükségesek a fenti intézkedések végrehajtásához.

163

2. beruházás: Esővízkezelés a városi agglomerációkban

 Cél

Az esővíz-gazdálkodási intézkedések által visszatartott esővíz mennyiségének növelése a városi területeken.

 

A visszatartott csapadék mennyisége m³

0

40 000

4. negyedév

2025

Független szerv által benyújtott zárójelentés. Ez az intézkedés magában foglalja a felületi abszorpciót és -megtartó zöld intézkedéseket, az esőkerteket, a felszín alatti esővíz-visszatartó eszközöket, valamint a felszíni és felszín alatti retenciós tárolókat.

164

3. beruházás: Védett területek, beleértve a Natura 2000 területeket és a védett növény- és állatfajokat

 Cél

A védett területek, köztük a Natura 2000 területek, valamint a védett növény- és állatfajok megőrzését célzó projektek lezárása.

 

Hektár

0

2 625

4. negyedév

2025

A Környezetvédelmi Minisztérium által benyújtott zárójelentés. A beruházásnak a természetvédelmi dokumentumokban meghatározott természetvédelmi intézkedések végrehajtásával kell elérnie a kedvező védettségi helyzetet. Elvégzi a védett területek, köztük a Natura 2000 területek kijelölését, valamint a védett területekre, többek között a Natura 2000 területekre vonatkozó természetvédelmi célkitűzéseket és intézkedéseket tartalmazó gazdálkodási dokumentumok kidolgozását.

165

4. beruházás: A vízi, nem erdei és erdei ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása

Mérföldkő

A vízi, nem erdei és erdei ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását célzó projektek lezárása

A Környezetvédelmi Minisztérium által hitelesített független mérnök zárójelentése

4. negyedév

2025

A Környezetvédelmi Minisztérium által hitelesített független mérnök zárójelentésének benyújtása. A projekteknek hozzá kell járulniuk az erdő fajának és térbeli összetételének javításához egy 200 hektáros területen; Összesen 1250 ha területen gondot kell fordítaniuk az értékes, nem erdős szárazföldi élőhelyekre; Vizes élőhelyeket, tavakat és kis víztározókat hoznak létre és állítanak helyre a 48 hektáros összterületen; A vízfolyások újjáélesztése a 4 hektáros összterületen, és 32 ezer fás növény erdőn kívüli telepítésének végrehajtása.

166

4. beruházás: A vízi, nem erdei és erdei ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása

Cél

A vízmegtartó képesség értékelése és konkrét intézkedésekre irányuló javaslat

Km2

0

5000

4. negyedév

2025

A kis vízgyűjtők területeit vízmegtartó képességük szempontjából kell értékelni, előzetes megvalósíthatósági tanulmányokat kell készíteni, meg kell vitatni az érdekelt felekkel és meg kell állapodni a földtulajdonosokkal.

Részletes projektdokumentációt csak a kiválasztott vízmegtartási intézkedésekre vonatkozóan kell kidolgozni, a földtulajdonosok kötelező érdekeltségi nyilatkozata alapján.

167

4. beruházás: A vízi, nem erdei és erdei ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása

Cél

A javasolt vízmegtartási intézkedések végrehajtása

a vízmegtartási intézkedésekre használt kiválasztott terület %-a

0

10

4. negyedév

2025

A kiválasztott javasolt intézkedéseket a vízmegtartó képesség értékelése, előzetes megvalósíthatósági tanulmányok és részletes projektek alapján kell végrehajtani.

P. 3.1. KOMPONENS: Innováció az oktatásban a digitalizáció összefüggésében

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul az oktatási rendszer digitális átállásával kapcsolatos kihívások kezeléséhez, különösen a tanulók digitális jártasságának és számítástechnikai gondolkodásának erősítéséhez, valamint a digitális technológiák tanárok általi használatának ösztönzéséhez. Ezt az alap- és középfokú oktatási tantervek felülvizsgálatával kell elérni az informatikai oktatás megerősítése, hatályának a fejlett digitális technológiákra való kiterjesztése és a digitális készségeknek az oktatási területeken átívelő előmozdítása érdekében. Elő kell mozdítania továbbá a tanárok digitális készségeit, és javítania kell a digitális berendezések szintjét az iskolákban. A komponens célja az is, hogy kezelje a digitális szakadékot, amelyet tovább súlyosbít az iskolák elhúzódó bezárása azáltal, hogy alapot hoz létre a hátrányos helyzetű tanulók és diákok rendelkezésére álló mobil digitális eszközök számára. A komponens végső célja, hogy az oktatást hozzáigazítsa a változó munkaerőpiaci igényekhez, kezelje az informatikai szakemberek és a fejlett digitális készségek hiányát a munkaerőpiacon, és biztosítsa a hosszú távú foglalkoztathatóságot.

A komponenshez tartozó reformok a 2019. évi 2. országspecifikus ajánláshoz kapcsolódó támogatást nyújtanak, amelynek értelmében Csehországnak többek között a műszaki és digitális készségek előmozdítása és a tanári szakma előmozdítása révén javítania kell az oktatási és képzési rendszerek minőségét és inkluzivitását, valamint a 2020. évi 2. országspecifikus ajánláshoz, amelynek értelmében Csehországnak aktív munkaerőpiaci szakpolitikákkal, a készségek – köztük a digitális készségek – biztosításával és a digitális tanuláshoz való hozzáféréssel kell támogatnia a foglalkoztatást.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

P.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Tantervreform és az informatikai oktatás megerősítése

A reform magában foglalja az általános, alsó középfokú és felső középfokú iskolák (gymnázium) tantervének felülvizsgálatát a digitális jártasság és az informatikai készségek előmozdítása érdekében. Az informatika oktatását a tanított órákban meg kell erősíteni. Ki kell terjeszteni továbbá olyan új területekre is, mint az adatfeldolgozás és modellezés, a kódolás és programozás, a robotika és a fejlett digitális technológiák (megerősített valóság, virtuális valóság, 3D nyomtatás). Emellett az új tanterv előírja, hogy ezeket a digitális készségeket kulcskompetenciaként kell fejleszteni valamennyi oktatási területen, beleértve a nem informatikai tantárgyakat is. Az általános és alsó középfokú iskolák, valamint a felső középfokú iskolák tantervének felülvizsgálatát 2021. szeptember 30-ig jóvá kell hagyni. Az iskolák várhatóan fokozatosan kezdik meg az új tanterveket. Az új tanterveknek való teljes megfelelés határideje az általános iskolák esetében 2023. szeptember 1., az alsó középfokú iskolák esetében 2024. szeptember 1., a felső középfokú iskolák esetében pedig 2025. szeptember 1.

A reformot ezért 2025. szeptember 1-jéig teljes mértékben be kell fejezni.

1. beruházás: A felülvizsgált tanterv végrehajtása és a tanárok digitális készségei

Az intézkedés célja, hogy támogassa a tanárok digitális készségeinek felülvizsgált tananyagát és keretrendszerét (DigCompEdu) az iskolákban. A támogatásnak keresletvezéreltnek kell lennie, és legalább 4000 iskolát kell elérnie. Ez a következőkből áll:

·a tanárok digitális készségekkel és informatikai jártassággal kapcsolatos képzésének pénzügyi támogatása a felülvizsgált tantervben előírtak szerint;

·iránymutatás (munkaértekezletek, webináriumok, egyéni tanácsadás) vezetők, iskolai IKT-koordinátorok, tantervkoordinátorok és informatikai tanárok számára a tantervi reform hatékony végrehajtásának elősegítése érdekében;

·2024. december 31-ig digitális platform létrehozása, amely hozzáférést biztosít a tanárok számára oktatási tartalmakkal (például online tananyagokkal, webináriumokkal, e-tanulási kurzusokkal) rendelkező adatbázisokhoz.

A beruházást 2026. március 31-ig be kell fejezni.

2. beruházás: Digitális berendezések iskolák számára

A beruházás első célja a digitális kirekesztés megelőzése annak biztosítása révén, hogy a digitális berendezések minden tanuló számára hozzáférhetőek legyenek. A beruházásnak kezelnie kell az oktatás terén tapasztalható növekvő egyenlőtlenségeket, amelyeket tovább súlyosbított az iskolai kijárási korlátozások elhúzódása. Első lépésként 2020. december 31-ig biztosítani kellett az iskolák számára a távoktatáshoz szükséges IKT-eszközök finanszírozását annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a távoktatást az iskolai kijárási korlátozások idején, többek között a hátrányos társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező tanulók számára is. Második lépésként további finanszírozást kell biztosítani az iskolák számára, hogy 2025. december 31-ig létrehozzák a hátrányos helyzetű tanulók mobil digitális eszközeire vonatkozó alapot. A forrásokat olyan kritériumok alapján kell az iskoláknak juttatni, amelyek tükrözik, hogy az iskola szociálisan kirekesztett területen található-e, valamint azon tanulók becsült számát, akiknek a kölcsönfelvételhez digitális mobil eszközökre van szükségük. Az iskoláknak 70 000 rászoruló diákot támogató 70 000 eszközt kell beszerezniük.

A beruházás második célja annak biztosítása, hogy az iskolák megfelelően fel legyenek vértezve a digitális jártasság támogatásához szükséges alapvető és fejlett digitális technológiákkal, és végrehajtsák az ezen komponens 1. beruházása keretében felülvizsgált tanterveket. Az összesen mintegy 10 000 óvodából, általános és középiskolából 2024. március 31-ig legalább 9260-at fel kell szerelni alap- és fejlett digitális technológiákkal (ideértve a kiterjesztett valóságot, a virtuális valóságot, a robotikát és a 3D nyomtatást). A pénzeszközök hatékony felhasználásának biztosítása érdekében a finanszírozást az iskoláknak nyújtott technikai segítségnek kell kísérnie. Ezt a technikai segítségnyújtást központilag biztosított iránymutatás (egy erre a célra létrehozott weboldal, webináriumok, online értékelési eszközök, bevált gyakorlatok példái) vagy egy új, regionális szintű IT-tanácsadói hálózat („IT gurus”) révén kell biztosítani az iskoláknak, akik célzott mentorálást biztosítanak az iskoláknak az informatikai berendezések vásárlása, az IT-adminisztráció, a konnektivitás és a belső iskolai hálózatok létrehozása tekintetében. Az informatikai guruhálózat a 2022. január 1. és 2025. december 31. közötti időszakban legalább 1120 iskolát támogat, azaz az iskolák körülbelül egyötödét, különös tekintettel a kisebb vidéki iskolákra, amelyek a legnagyobb informatikai terjesztési kihívásokkal szembesülnek.

A beruházást 2026. március 31-ig be kell fejezni.

P.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

168

1. reform: Tantervreform és az informatikai oktatás megerősítése

Mérföldkő

A digitális jártasságot és a számítási gondolkodást erősítő új tantervek jóváhagyása

Az általános és alsó középfokú iskolák és a felső középfokú iskolák tanterveinek az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium általi jóváhagyása

3. negyedév

2021

Az új tantervek

·az informatika oktatásának megerősítése a tanórák tekintetében

·az informatika alkalmazási körének kiterjesztése olyan új területekre, mint az adatfeldolgozás és modellezés, kódolás és programozás, robotika, kiterjesztett valóság, virtuális valóság és digitális technológia.

·A digitális kompetencia bevezetése a kulcskompetenciák egyikeként

·mozdítsák elő a digitális technológiák használatát az oktatási területeken, beleértve a nem informatikai tantárgyakat is.

169

1. reform: Tantervreform és az informatikai oktatás megerősítése

Mérföldkő

A digitális jártasságot és a számítógépes gondolkodást erősítő új tantervek iskolák általi végrehajtása

Az új tantervek végrehajtása az általános és alsó középfokú, valamint felső középfokú iskolák által

3. negyedév

2025

Az új tantervek iskolák általi végrehajtása fokozatosan történik. Az új tanterveknek való teljes megfelelés határideje az általános iskolák esetében 2023. szeptember 1., az alsó középfokú iskolák esetében 2024. szeptember 1., a felső középfokú iskolák esetében pedig 2025. szeptember 1.

170

1. beruházás: A felülvizsgált tanterv végrehajtása és a tanárok digitális készségei

Mérföldkő

Az oktatási segédanyagok hatékony megosztását szolgáló digitális platform létrehozása

Teljes mértékben működőképes digitális platform

4. negyedév

2024

Az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium felelősségi körébe tartozó digitális platform hozzáférést biztosít a tanárok számára a meglévő oktatási tartalmakhoz (pl. digitális oktatási segédanyagokhoz, webináriumokhoz, e-tanulási kurzusokhoz). Létrehozza a digitális oktatási anyagok meglévő adatbázisaira mutató linkeket.

171

1. beruházás: A felülvizsgált tanterv végrehajtása és a tanárok digitális készségei

Cél

Az új informatikai tantervek kidolgozásához támogatásban részesülő iskolák száma (a tanárok digitális készségei és iránymutatás)

Szám

0

4 000

1. negyedév

2026

Az új tantervek végrehajtásához nyújtott támogatásnak az általános és alsó középfokú iskolákat kell megcéloznia. Ez a következőkből áll:

·a tanárok képzése a digitális készségek és az informatikai jártasság terén

·iránymutatás (munkaértekezletek, webináriumok, egyéni tanácsadás) vezetők, iskolai IKT-koordinátorok, tantervkoordinátorok és informatikai tanárok számára

172

2. beruházás: Digitális berendezések iskolák számára

Cél

Az iskolák által a távoktatáshoz vásárolt digitális eszközök száma

Szám

0

74000

4. negyedév

2020

Az iskolák legalább 74 000 digitális eszközt (táblákat, laptopokat, mobiltelefonokat stb.) vásárolnak a távoktatáshoz. Legalább 4102 általános és középiskola részesült a távoktatáshoz szükséges informatikai berendezések finanszírozásában.

173

2. beruházás: Digitális berendezések iskolák számára

Mérföldkő

A hátrányos helyzetű tanulóknak szánt mobil digitális eszközök iskolai alapjához beszerzett informatikai eszközök száma

Szám

0

70 000

4. negyedév

2025

70 000 eszköz megvásárlásával 70 000 rászoruló diák részesül támogatásban. Az iskolák legalább 80 %-a létrehozott egy alapot a hátrányos helyzetű tanulók mobil digitális eszközei számára. Ez az informatikai berendezés kiegészíti az 159. célban említett berendezéseket.

174

2. beruházás: Digitális berendezések iskolák számára

Cél

A digitális jártasság előmozdítását és az új informatikai tantervek végrehajtását szolgáló digitális technológiákkal és berendezésekkel támogatott iskolák száma

Szám

0

9 260

1. negyedév

2024

Az összesen körülbelül 10 000 iskolából legalább 9 260 iskolát szereltek fel a digitális jártasság előmozdításához és az új informatika tanításához szükséges alapvető és fejlett digitális technológiákkal, a felülvizsgált tanterveknek megfelelően.

175

2. beruházás: Digitális berendezések iskolák számára

Cél

Az informatikai berendezésekkel és belső informatikai rendszerekkel kapcsolatos tanácsadás és mentorálás terén támogatott iskolák száma

Szám

0

1 120

1. negyedév

2026

Regionális szinten a regionális informatikai tanácsadók hálózata célzott mentorálást és tanácsadást biztosít legalább 1120 iskolának az informatikai berendezések beszerzésével, az összeköttetéssel, az informatikai igazgatás létrehozásával és a belső iskolai hálózatokkal kapcsolatban.

A regionális informatikai tanácsadókon keresztül nyújtott tanácsadást központilag rendelkezésre bocsátott módszertani iránymutatás, például egy külön erre a célra létrehozott weboldal, webináriumok, a bevált gyakorlatok megosztása és online értékelési eszközök egészítik ki.

Q. 3.2. KOMPONENS: Az iskolai programok kiigazítása

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul a felsőoktatás, illetve az alapfokú oktatás, illetve az alsó középfokú oktatás terén jelentkező kihívások kezeléséhez. A felsőoktatás szintjén a komponens célja az egyetemek kapacitásának növelése, valamint a tanulmányi programok hozzáigazítása a tanulás új formáihoz és az új területekhez, különösen a digitális szakértelemhez, a változó munkaerőpiaci igényeknek megfelelően. Támogatni kell továbbá az új egyetemi létesítményeket a felsőoktatás bővítése és korszerűsítése érdekében az orvostudomány és a gyógyszerészet területén. Az alapfokú és az alsó középfokú oktatás szintjén a komponens célja a növekvő oktatási egyenlőtlenségek kezelése a hátrányos helyzetű iskolák többrétegű támogatása, a kudarc veszélyének kitett tanulók további oktatása, valamint a tanárok és szakemberek heterogén osztályok oktatására való képességének erősítése révén.

A komponens támogatja a 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amely szerint Csehországnak fokoznia kell az oktatási és képzési rendszerek minőségét és inkluzivitását, többek között a műszaki és digitális készségek előmozdítása és a tanári szakma előmozdítása révén, valamint a 2020. évi 2. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amelynek értelmében Csehországnak aktív munkaerőpiaci szakpolitikákkal, a készségek – köztük a digitális készségek – biztosításával és a digitális tanuláshoz való hozzáféréssel kell támogatnia a foglalkoztatást.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

Q.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Az egyetemek átalakítása a tanulás új formáihoz és a munkaerőpiac változó igényeihez való alkalmazkodás érdekében

A reform célja az egyetemek átalakulásának kezdeményezése és felgyorsítása a tanulás tartalma és formái tekintetében egyaránt. Ami a tartalmat illeti, a tanulmányi programok körét hozzá kell igazítani az új tendenciákhoz és a változó munkaerőpiaci igényekhez, különösen a digitális transzformációhoz. A kiemelt ágazatokat nemzeti szinten, a szociális partnerekkel konzultálva kell meghatározni. A meglévő tanulmányi programok tudományos fókuszát szintén úgy kell kiigazítani, hogy a munkaalapú tanulás jelentős részét magában foglalja, hogy jobban megfeleljen a munkaerőpiaci igényeknek. A reformnak elő kell segítenie az olyan új, főként digitális tanulási formákra való átállást is, mint a vegyes tanulás és a távoktatás. Ehhez beruházásokra van szükség a digitális berendezésekbe és technológiákba, valamint az egyetemi személyzet digitális készségekre és modern tanítási módszerekre vonatkozó képzésébe. Az intézkedésnek ezen kapacitások fejlesztésére is összpontosítania kell, ami lehetővé tenné az egyetemek számára, hogy átképzési és továbbképzési tanfolyamokat nyújtsanak, különösen a tudásintenzív területeken dolgozó munkavállalók számára.

A támogatást az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium által kezelt nyílt pályázati felhívás útján juttatják el az egyetemekhez. Várhatóan legalább 20 egyetem részesül támogatásban. Legalább 35 új tanulmányi programot kell akkreditálni, beleértve a következőket:

-legalább 15 tanulmányi program a kiemelt, gyorsan növekvő, magas hozzáadott értéket képviselő ágazatokban, amelyekre a magasan képzett szakemberek hiánya jellemző, mint például a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia, az Ipar 4.0, az e-kormányzati szolgáltatások.

-legalább 20 további tanulmányi program (alapképzés vagy mesterképzés) szakmai profillal.

Ezen túlmenően az egyetemeknek legalább 20 új, egész életen át tartó tanulási tanfolyamot kell kínálniuk (beleértve a mikrotanúsítványokat is).

A reformot és az ahhoz kapcsolódó beruházást 2026. március 31-ig be kell fejezni.

1. beruházás: Kiválasztott kulcsfontosságú tudományos helyszínek kialakítása

A beruházás az orvostudomány, a biogyógyászat és a gyógyszertudomány területén működő egyetemek létesítményeinek bővítéséből áll. Az új létesítményeknek lehetővé kell tenniük az egyetemi programok innovációját, a gyakorlati oktatás kiterjesztését, az interdiszciplináris kutatás fejlesztését és a fokozott nemzetközivé válást. A végső cél az orvostudományban és gyógyszertárban tanuló diákok arányának növelése, ezáltal kezelve az egészségügyi szakemberek hiányát Csehországban. A beruházás magában foglalja új tudományos létesítmények építését és felszerelését három egyetemi kampuszban:

·MEPHARED 2 – a Károly Egyetem Orvostudományi Kar és a Hradec Králové-i Gyógyszerészeti Kar oktatási helyszíneinek összevonása

·Biocentrum – új létesítmények orvosi és orvosbiológiai és természettudományi tanulmányokhoz a prágai Károly Egyetem Alberov campusán

·Biopharma Hub – a gyógyszerészeti és orvosbiológiai tanulmányok új létesítményei, amelyek lehetővé teszik a Gyógyszerészeti Kar összekapcsolását a brnói Masaryk Egyetem egyetlen tudományos helyszínével.

A beruházásokat 2026. június 30-ig be kell fejezni.

2. reform: Hátrányos helyzetű iskolák támogatása

A reform célja az iskolák oktatási eredményei közötti növekvő különbségek kezelése és a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. Ezt a hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű tanulók átlagon felüli arányával rendelkező legsérülékenyebb iskolák átfogó támogatásával kell elérni. Célzott támogatási programot kell kidolgozni és végrehajtani a társadalmilag kirekesztett területeken működő iskolák és a szegregált iskolák, valamint az olyan iskolák számára, ahol nagyobb arányban vannak más anyanyelvű tanulók. A támogatás a tanároknak a heterogén csoportokkal és a hátrányos helyzetű tanulókkal való együttműködésre, valamint az iskolai pszichológusokkal, tanárasszisztensekkel és iskolai szociális munkásokkal való hatékony együttműködésre összpontosít.

A támogatási program eredményei alapján be kell mutatni az iskolák finanszírozásának reformját, amely a társadalmi-gazdasági hátrányok szintjét tükröző indexfinanszírozást vezet be. Ez lehetővé teszi a legkiszolgáltatottabb iskolák szisztematikus finanszírozásának megerősítését, ezáltal javítva oktatásuk minőségét és csökkentve az iskolák közötti különbségeket.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

2. beruházás: Tanulók mentorálása

A beruházás célja, hogy felzárkóztató osztályokat biztosítson a hátrányos társadalmi-gazdasági hátterű tanulók számára, akiknek oktatási eredményei romlottak az iskolai kijárási korlátozások elhúzódása miatt. A cseh iskolai felügyelet jelentései alapján a becslések szerint 500 000 tanuló marad le és tutorálásra van szüksége az online tanulásban való elégtelen részvétel miatt a tíz hónapos iskolai kijárási korlátozások idején. A beruházásnak így meg kell akadályoznia a tanulók és az iskolák közötti, társadalmi vagy egyéb hátrányok által vezérelt egyenlőtlenségek további növekedését. A kudarc veszélyének kitett tanulóknak nyújtott támogatásnak átmenetinek kell lennie, és arra a helyreállási szakaszra kell korlátozódnia, amely a tanulók nappali tagozatos oktatásba való visszatérését követi. Segít helyreállítani a tanulási szokásokat, és elsajátítani a tantervekben a matematika, a cseh és az idegen nyelvek terén előírt ismereteket.

A beruházást 2023. december 31-ig be kell fejezni.

Q.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

176

1. reform: Az egyetemek átalakítása a tanulás új formáihoz és a munkaerőpiac változó igényeihez való alkalmazkodás érdekében

Mérföldkő

Az egyetemek átalakítását támogató program elindítása

A program oktatási minisztérium általi elindítása

2. negyedév

2022

A program támogatja az egyetemeknek az új tanulási formákhoz való alkalmazkodását és új tanulmányi programok bevezetését. A program keretében támogatandó ágazatokat a gazdasági adatok elemzése alapján, a szociális partnerekkel konzultálva kell meghatározni. A hangsúlyt a magasan képzett szakemberek hiányával küzdő, gyorsan növekvő, magas hozzáadott értéket képviselő ágazatokra kell helyezni, például a kiberbiztonságra, a mesterséges intelligenciára, az Ipar 4.0-ra vagy az e-kormányzati szolgáltatásokra. A cél legalább 20 egyetem támogatása.

177

1. reform: Az egyetemek átalakítása a tanulás új formáihoz és a munkaerőpiac változó igényeihez való alkalmazkodás érdekében

Cél

Új akkreditált tanulmányi programok száma

Szám

0

35

1. negyedév

2026

Legalább 35 új tanulmányi programot kell akkreditálni, amelyek közül:

-legalább 15 tanulmányi programnak a gyorsan növekvő, magas hozzáadott értéket képviselő olyan ágazatra kell irányulnia, amelyre a magasan képzett szakemberek hiánya jellemző;

-legalább 20 új tanulmányi programnak (alapképzés vagy mesterképzés) szakmai profillal kell rendelkeznie.  

178

1. reform: Az egyetemek átalakítása a tanulás új formáihoz és a munkaerőpiac változó igényeihez való alkalmazkodás érdekében

Cél

Átképzési és továbbképzési kurzusok száma

Szám

0

20

1. negyedév

2026

Az egyetemek legalább 20 új, a továbbképzésre vagy átképzésre összpontosító tanfolyamot (többek között mikrotanúsítványokat) kell létrehozni és kínálni.

179

1. beruházás: Kiválasztott kulcsfontosságú tudományos helyszínek fejlesztése

Mérföldkő

Új egyetemi létesítmények építésére irányuló szerződések odaítélése

Értesítés új egyetemi létesítmények építéséért járó díjról

2. negyedév

2024

Értesítés új egyetemi létesítmények építésére irányuló közbeszerzési szerződések odaítéléséről, amelyek célja, hogy 100000 m² új egyetemi területet építsenek, beleértve az anyagi felszereléseket is, az alábbi bontásban:

1.Mephared 2 (Charles University, Hradec Králové) – 58 092 m²

2.Biocentrum (Charles University, Prága-Albertov) – 33 934 m²

3.BiopharmaHub (Masaryk University, Brno) – 19 035 m²

180

1. beruházás: Kiválasztott kulcsfontosságú tudományos helyszínek fejlesztése

Cél

Az új egyetemi terület négyzetméterben kifejezett száma

Szám

0

100 000

2. negyedév

2026

Az 111000 m² megépítésére vonatkozó átfogó célkitűzés keretében legalább 100000 m² új egyetemi területet kell építeni.

181

2. reform: Hátrányos helyzetű iskolák támogatása

Cél

A támogatott hátrányos helyzetű iskolák száma

Szám

0

400

4. negyedév

2025

A program legalább 400 iskolának nyújt támogatást, amelyekben magas a hátrányos helyzetű tanulók aránya. A támogatás a tanároknak a heterogén csoportokkal és a hátrányos helyzetű tanulókkal való együttműködésre irányuló képzésére összpontosít. Az iskolák kiválasztását a Nemzeti Pedagógiai Intézet végzi a cseh iskolai felügyelettel együttműködésben, olyan kritériumok alapján, mint a hátrányos helyzetű tanulók aránya, a különböző anyanyelvű tanulók aránya és az iskola oktatási eredményei.

182

2. reform: Hátrányos helyzetű iskolák támogatása

Mérföldkő

Javaslat az iskolák társadalmi-gazdasági hátrányokon alapuló új finanszírozási rendszerére

Az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium jóváhagyja az indexfinanszírozásra vonatkozó javaslatot

4. negyedév

2025

Az indexalapú finanszírozásra vonatkozó javaslatnak a 2. reform (hátrányos helyzetű iskolák támogatása) keretében a hátrányos helyzetű iskolákat támogató program eredményein kell alapulnia. Az indexnek figyelembe kell vennie az iskolák társadalmi-gazdasági előnyére vonatkozó számos mutatót, például az oktatási eredményeket, a szociális vagy egyéb hátrányban lévő tanulók arányát és a különböző anyanyelvű tanulók arányát.

183

2. beruházás: Tanulók mentorálása

Cél

A mentorálásban részt vevő tanulók száma

Szám

0

500 000

4. negyedév

2023

Legalább 500 000, iskolai kudarc veszélyének kitett tanuló számára biztosítani kell a mentorálást. A mentorálás segíti a tanulókat abban, hogy helyreállítsák tanulási szokásaikat, és elsajátítsák a tantervben a matematika, a cseh és az idegen nyelv terén előírt ismereteket.

R. 3.3. KOMPONENS: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul a munkaerőpiac és a szociális ellátás területén jelentkező számos kihívás kezeléséhez. Először is, célja a munkaerő alkalmazkodóképességének növelése készségeinek fejlesztése révén, különösen a digitális területen. Másodszor, célja a munkaerőpiacon tartósan fennálló nemek közötti egyenlőtlenségek kezelése, különös tekintettel a kisgyermekes nők alacsony munkaerőpiaci részvételére. Harmadszor, a komponens célja a szociális szolgáltatások korszerűsítése és kiterjesztése az intézményesítettség csökkentésének és az önálló életvitelnek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben meghatározott elveivel összhangban.

A komponens támogatja a 2019. évi 2. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amely szerint Csehországnak elő kell mozdítania a kisgyermekes nők foglalkoztatását, többek között a megfizethető gyermekgondozáshoz való hozzáférés javításával, valamint a 2020. évi 2. országspecifikus ajánlással, amelynek értelmében Csehországnak aktív munkaerőpiaci szakpolitikákkal, a készségek – többek között a digitális készségek – biztosításával és a digitális tanuláshoz való hozzáféréssel kell támogatnia a foglalkoztatást.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

R.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: A munkaerőpiaci politikák fejlesztése

A reform célja, hogy Csehországban előmozdítsa az egész életen át tartó tanulást. A reform számos rendszerszintű intézkedésből áll:

●2022. március 31-ig egy háromoldalú mechanizmus létrehozása a Munkaügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselőinek részvételével, az egész életen át tartó tanulási programok fejlesztésének koordinálása érdekében, a készségek iránti tényleges és várható kereslettel összhangban;

●2023. december 31-ig az átképzési és továbbképzési tanfolyamok adatbázisának létrehozása, amely növeli az átképzési tanfolyamok kínálatát, és javítja a kereslet és a kínálat összehangolását; Az adatbázis tartalmazza mind a foglalkoztatási törvény szerint tanúsított átképzési programokat, mind a szakiskolák és felsőoktatási intézmények által kínált kurzusokat;

●azon célcsoportok körének bővítése, amelyek részt vehetnek a Munkaügyi Hivatal által szervezett átképzésben az újbóli elhelyezkedés kockázatának kitett munkavállalók és a továbbképzést kereső munkavállalók számára; Ez várhatóan növelni fogja a továbbképzés iránti keresletet és annak elterjedését;

●2025. december 31-ig legalább 14 regionális képzési központ létrehozása (a Munkaügyi Hivatal felelőssége mellett), amelyek megfelelően fel vannak szerelve ahhoz, hogy egész életen át tartó tanulást biztosítsanak a digitális technológiák és az Ipar 4.0 területén; Ez lehetővé teszi a regionális szakiskolákkal való megerősített együttműködést és a regionális munkaerőpiac tényleges igényeihez igazodó átképzési tanfolyamok rugalmasabb biztosítását (az átképzési programok pályázati felhívása nélkül);

●2025. december 31-ig jogszabály-módosítás a Munkaügyi Hivatal által szervezett átképzési tanfolyamok rugalmasságának és hatékonyságának növelése, valamint a legkiszolgáltatottabb csoportok támogatásának célzottabbá tétele érdekében.

A reformintézkedéseket 2025. december 31-ig be kell fejezni.

2. reform: A gyermekgondozási létesítmények fenntartható finanszírozásának biztosítása

Ezen intézkedés célja, hogy a három év alatti gyermekek számára megfizethető gyermekgondozást biztosítson annak érdekében, hogy megkönnyítse a szülők – különösen az anyák – visszatérését a szülői szabadságot követő munkába. A reform az óvodai gondozásról szóló törvény módosításából áll, amely biztosítja a három év alatti gyermekek számára biztosított létesítmények stabil finanszírozását. A jogszabály-módosítás célja továbbá, hogy a három év alatti gyermekek számára biztosítsa a megfizethető gyermekgondozáshoz való hozzáférést Csehország valamennyi régiójában.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

3. reform: A tartós ápolás-gondozás rendszerének reformja

A reform célja a tartós ápolás-gondozás széttöredezett irányítása és finanszírozása jelentette kihívás kezelése, valamint Csehországban a közösségi alapú és otthoni szolgáltatások alacsony aránya. Az intézkedés jogalkotási reformból áll, amelynek célja az egészségügyi és a szociális tartós ápolás-gondozás integrálása, a minőségi hosszú távú szolgáltatások megfelelő finanszírozásának stabil rendszerének biztosítása, a közösségi alapú és otthoni gondozás ösztönzése, a magánszolgáltatók hozzáférésének lehetővé tétele és a szociális ellátás felügyeletének javítása. 2022. december 31-ig várhatóan létrehozzák a társadalmi és hosszú távú szükségletek feltérképezésére szolgáló rendszert, és várhatóan cselekvési tervet fogadnak el az intézményesítettség csökkentésére.

A reformot 2023. december 31-ig be kell fejezni.

1. beruházás: A munkaerőpiaci politikák fejlesztése

Az intézkedés célja, hogy növelje a munkaerőnek a munkaerőpiac változó igényeihez való alkalmazkodóképességét. Az intézkedés főként átképzési és továbbképzési projekteket foglal magában, amelyek a változó munkaerőpiaci feltételekhez való alkalmazkodásra kevésbé képes emberekre összpontosítanak.

A készségek biztosítása egyrészt biztosítja a szakképzett munkaerő kínálatát, ami a versenyképesség előfeltétele, másrészt megelőzi a munkanélküliséget és elősegíti a társadalmi kohéziót. 2025. december 31-ig 130 000 ember számára kell továbbképzést vagy átképzést biztosítani a digitális készségek vagy a digitális átállás és az Ipar 4.0 által igényelt egyéb készségek terén. Ebből a számból várhatóan 65 000 fő részesül támogatásban a cseh munkaügyi hivatalon keresztül, további 65 000 fő pedig közvetlenül a munkáltatók által nyújtott szakmai képzésen keresztül részesül támogatásban (a kkv-k és az önfoglalkoztatók előnyben részesülnek).

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

2. beruházás: A gyermekgondozási létesítmények kapacitásának növelése

A beruházás célja a három év alatti gyermekeknek nyújtott gyermekgondozási szolgáltatások elérhetőségének növelése. Ennek hozzá kell járulnia a kisgyermekes nők alacsony munkaerőpiaci részvételének kezeléséhez, és csökkentenie kell a munkaerőpiacon a nemek között tartósan fennálló egyenlőtlenségeket, amelyek a nemek közötti jelentős foglalkoztatási különbséget, bérszakadékot és nyugdíjszakadékot eredményeznek. A beruházás célja továbbá a gyermekgondozáshoz való hozzáférés javítása az alacsonyabb jövedelmű családok számára, akik nem engedhetik meg maguknak a meglévő gyermekgondozási szolgáltatásokat, ami tovább növeli gyermekeik társadalmi kirekesztésének és gyenge oktatási eredményeinek kockázatát. A beruházás várhatóan 40 %-kal növeli a gyermekcsoportok és a faiskolák számát. A beruházás a következőket foglalja magában:

●új faiskolákba történő beruházás. A 435 új faiskolára vonatkozó átfogó célkitűzés keretében legalább 391 új faiskolát kell létrehozni;

●a meglévő létesítmények felújítása a gyermekgondozási szolgáltatásokról szóló törvény módosítása által meghatározott új műszaki szabványoknak (higiénia és tűzvédelem) való megfelelés, illetve kapacitásbővítés érdekében. A 370 létesítmény felújítására vonatkozó átfogó célkitűzés közül legalább 333 felújításra kerül sor.

Az új kapacitásokba történő beruházásoknak az energiahatékonyság növelésével hozzá kell járulniuk az éghajlat-politikai célkitűzésekhez az alábbiak szerint:

●25 %-ot kell elkülöníteni a közel nulla energiaigényű épületeknél legalább 20 %-kal alacsonyabb primerenergia-igényű új épületekre.

●45 %-ot energiahatékonysági felújításokra kell fordítani, amelyek átlagosan elérik a primerenergia-megtakarítás legalább 30 %-át, vagy legalább 30 %-kal csökkentik a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátást.

●30 %-ot egyéb energiahatékonysági felújításokra kell fordítani.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

3. beruházás: A szociális ellátási infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése

Ezen intézkedés célja a szociális ellátási infrastruktúra hiányának kezelése, valamint a közösségi alapú szociális és tartós ápolásra-gondozásra való átállás támogatásának szükségessége a Cseh Köztársaságban.

A beruházások támogatják a kiegészítő szociális ellátó létesítmények infrastruktúrájának létrehozását, akár meglévő épületek felújítása, akár új építkezések révén. Ezeket a beruházási projekteket az autonóm önkormányzatok hajtják végre a területi szükségletek felmérése alapján; Annak biztosítása, hogy az új és felújított lakóterek összhangban legyenek a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel. Előnyben kell részesíteni az otthoni és közösségi alapú gondozási létesítményekbe történő beruházásokat, és minden beruházási projekt esetében tiszteletben kell tartani a választási szabadság és az önálló életvitel elvét. Az új kapacitásokba történő beruházásoknak az energiahatékonyság növelésével hozzá kell járulniuk az éghajlat-politikai célkitűzésekhez az alábbiak szerint:

●a juttatás egyharmadának a közel nulla energiaigényű épületeknél legalább 20 %-kal alacsonyabb primerenergia-igényű új épületeket kell támogatnia.

●a keretösszeg egyharmadát olyan felújításokra kell elkülöníteni, amelyek átlagosan vagy legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást, vagy a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 30 %-os csökkentését eredményezik;

●az előirányzat egyharmadát olyan felújításokra kell elkülöníteni, amelyek átlagosan sem a primerenergia-megtakarítás legalább 30 %-át, sem a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 30 %-os csökkentését nem érik el.

●Szociális megelőzési, tanácsadási és otthoni gondozási szolgáltatások céljára legalább 100 elektromos járművet és legalább 151 hálózatról tölthető hibrid elektromos járművet kell beszerezni.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

R.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

184

1. reform: A munkaerőpiaci politikák fejlesztése

Mérföldkő

A háromoldalú átképzési és kompetenciafejlesztési bizottság létrehozása

A Gazdasági és Szociális Tanács állandó átképzési és kompetenciafejlesztési bizottságának létrehozásáról szóló rendelet hatálybalépése (háromoldalú)

1. negyedév

2022

Az átképzési és továbbképzési bizottság a készségek iránti tényleges és várható kereslettel összhangban koordinálja az egész életen át tartó tanulás fejlesztését. A munkacsoport a Munkaügyi és Szociális Minisztérium, az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium, a munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek képviselőiből áll.

185

1. reform: A munkaerőpiaci politikák fejlesztése

Mérföldkő

A módosított foglalkoztatási törvény hatálybalépése a foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságának növelése és a legkiszolgáltatottabb csoportok célzottabb megcélzása érdekében

 

A módosított foglalkoztatási törvény azon rendelkezése, amely a módosított foglalkoztatási törvény hatálybalépését jelzi

4. negyedév

2025

A törvény

·A hátrányos helyzetű személyek fogalmának meghatározása a munkaerőpiacon

·célzottabb támogatás a legkiszolgáltatottabb csoportok (különösen az alacsony képzettségűek, a kirekesztettek vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett személyek) számára

·a Munkaügyi Hivatal által szervezett átképzési tanfolyamok rugalmasságának és hatékonyságának növelése

186

1. reform: A munkaerőpiaci politikák fejlesztése

Mérföldkő

Átképzési és továbbképzési kurzusok adatbázisa

A megkezdett továbbképzési és átképzési tanfolyamok nyilvános adatbázisa

4. negyedév

2023

Az adatbázis a munkaügyi törvénynek megfelelően tanúsított továbbképzési és átképzési programokat, valamint a szakiskolák, felsőoktatási intézmények és más szolgáltatók által kínált kurzusokat tartalmaz.

187

1. beruházás: A munkaerőpiaci politikák fejlesztése

Cél

Az Ipar 4.0 számára szükséges digitális készségek és készségek terén átképzésben és továbbképzésben részesült személyek száma

Szám

0

130 000

4. negyedév

2025

Legalább 65 000 ember részesül továbbképzésben vagy átképzésben a digitális készségek terén. Emellett legalább 65 000 embernek kell továbbképzésben vagy átképzésben részesülnie az Ipar 4.0-hoz szükséges készségek terén.

A továbbképzési és átképzési támogatást a cseh munkaügyi hivatalon keresztül vagy a munkáltatók által nyújtott vállalati képzésen keresztül kell nyújtani. A kiválasztási kritériumok biztosítják, hogy a kkv-kat és az önálló vállalkozókat előnyben részesítsék.

188

1. reform: A munkaerőpiaci politikák fejlesztése

Cél

Az Ipar 4.0 előmozdítására létrehozott regionális képzési központok száma

Szám

0

14

4. negyedév

2025

Legalább 14 képzési központot kell létrehozni, felszerelni és üzembe helyezni (régiónként egy központ). A központokat a Munkaügyi Hivatal hozza létre. Fel kell készülniük arra, hogy a regionális szakiskolákkal együttműködve továbbképzési és átképzési kurzusokat biztosítsanak az Ipar 4.0.-ra való átálláshoz szükséges digitális készségek és készségek terén.

189

2. beruházás: Az óvodai létesítmények kapacitásának növelése

Cél

A felújított iskoláskor előtti létesítmények száma

Szám

0

333 

4. negyedév

2025

A 370 létesítmény felújítására vonatkozó átfogó célkitűzés közül legalább 333 felújításra, a gyermekgondozási szolgáltatásokról szóló 247/2014. számú törvény módosítása által meghatározott új műszaki előírásoknak való megfelelésre vagy kapacitásbővítésre van szükség.

190

2. beruházás: Az óvodai létesítmények kapacitásának növelése

Cél

Új iskola előtti létesítmények száma

Szám

0

391

4. negyedév

2025

A 435 új faiskolára vonatkozó átfogó célkitűzés közül legalább 391 új épület építésével és meglévő épületek felújításával jön létre. A beruházás a következők szerint foglalja magában a vissza nem térítendő támogatás felhasználását:

·Legalább 98-nak olyan új építménynek kell lennie, amelynek primerenergia-szükséglete legalább 20 %-kal alacsonyabb a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél.

·Legalább 176 felújításnak kell lennie, amelyek átlagosan vagy legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást, vagy a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 30 %-os csökkenését eredményezik.

·Legalább 117-nek egyéb energiahatékonysági felújításnak kell lennie.

191

2. beruházás: Az óvodai létesítmények kapacitásának növelése

Cél

Új férőhelyek száma az iskola előtti létesítményekben

Szám

0

7430

4. negyedév

2025

Legalább 7430 új férőhely létrehozása az iskola előtti intézményekben a három év alatti gyermekek számára. Ezeknek a létesítményeknek el kell különülniük a más uniós forrásokból finanszírozott létesítményektől.

192

2. reform: A gyermekgondozási létesítmények finanszírozása fenntarthatóságának biztosítása

Mérföldkő

A gyermekgondozásról szóló törvény hatálybalépése (a gyermekcsoportban nyújtott gyermekgondozási szolgáltatásokról szóló 247/2014. sz. törvény módosítása)

A gyermekfelügyeletről szóló törvény azon rendelkezése (a gyermekcsoportban nyújtott gyermekgondozási szolgáltatásokról szóló 247/2014. sz. törvény módosítása), amely a törvény hatálybalépését jelzi

4. negyedév

2023

Az óvodai gyermekgondozásról szóló törvény (a gyermekcsoportban nyújtott gyermekgondozási szolgáltatásokról szóló 247/2014. sz. törvény módosítása)

·az iskola előtti létesítmények stabil finanszírozásának biztosítása a három év alatti gyermekek számára

·törekedjenek arra, hogy minden régióban biztosítsák a megfizethető gyermekgondozáshoz való hozzáférést a három év alatti gyermekek számára.

193

3. reform: A tartós ápolás-gondozás rendszerének reformja

Mérföldkő

A tartós ápolásról szóló törvény hatálybalépése

A tartós ápolásról szóló törvénynek a törvény hatálybalépésére utaló rendelkezése

4. negyedév

2023

A tartós ápolásról szóló törvény

·törekedjenek az egészségügyi és a szociális tartós ápolás-gondozás integrálására;

·magas színvonalú normákat biztosít a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások valamennyi típusára vonatkozóan;

·a közösségi alapú gondozás és az otthoni gondozás előmozdítása, biztosítva az önálló életvitelt a természeti környezetben;

·biztosítsa a tartós ápolási-gondozási szolgáltatások megfelelő finanszírozásának stabil rendszerét, beleértve a közösségi alapú és az otthoni ápolást is;

·meghatározza az ellátás minőségének ellenőrzésére vonatkozó szabályokat, a személyzetre vonatkozó követelményeket (a képesítéseket is beleértve) és a felszereléseket;

·tegyék lehetővé a tartós ápolás-gondozást nyújtó magánszolgáltatók hozzáférését, ugyanakkor valamennyi szolgáltatóra ugyanazokat a szabályokat és minőségi előírásokat alkalmazzák.

194

3. beruházás: A szociális ellátási infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése

Cél

T1. Épített vagy rekonstruált közösségi alapú lakólétesítmények száma

Eszközök száma

0

121

4. negyedév

2024

Legalább 121 létesítményt kell létrehozni, amelyek közül:

·69 létesítménynek olyan új építménynek kell lennie, amelynek primerenergia-szükséglete legalább 20 %-kal alacsonyabb a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél;

·26 létesítményeket fel kell újítani, átlagosan legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást, vagy a közvetlen és közvetett üvegházhatásúgáz-kibocsátás legalább 30 %-os csökkentését biztosítva.

·26 a létesítmények egyéb energiahatékonysági felújítások.

A létesítményeket a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény feltételeivel, különösen a szabad választás és az önálló életvitel elvével összhangban kell megépíteni/újjáépíteni.

195

3. beruházás: A szociális ellátási infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése

Cél

T2. Épített vagy rekonstruált közösségi alapú lakólétesítmények száma

Eszközök száma

121

288

4. negyedév

2025

Legalább 288 létesítményt kell létrehozni, amelyek közül:

·116 létesítménynek olyan új építménynek kell lennie, amelynek primerenergia-szükséglete legalább 20 %-kal alacsonyabb a közel nulla energiaigényű épületekre vonatkozó követelménynél;

·106 létesítményt kell felújítani, és átlagosan legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást kell elérni, vagy legalább 30 %-kal csökkenteni kell az üvegházhatást okozó gázok közvetlen és közvetett kibocsátását.

·66 létesítménynek olyan egyéb energiahatékonysági felújításnak kell lennie, amely átlagosan nem éri el a primer energia legalább 30 %-át. A létesítményeket a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény feltételeivel, különösen a szabad választás és az önálló életvitel elvével összhangban kell megépíteni/újjáépíteni.

Az intézkedés várhatóan legalább 5000 új férőhelyet biztosít a szociális ellátó létesítményekben.

196

3. beruházás: A szociális ellátási infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése

Cél

T1. A szociális megelőzési, tanácsadási és otthoni gondozási szolgáltatások céljára vásárolt, alacsony kibocsátású járművek száma

Szám

0

120

4. negyedév

2023

Legalább 120 alacsony kibocsátású járművet kell megvásárolni, amelyek közül:

·40 elektromos autó

·80 hálózatról tölthető hibrid autó

197

3. beruházás: A szociális ellátási infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése

Cél

T2. A szociális megelőzési, tanácsadási és otthoni gondozási szolgáltatások céljára vásárolt, alacsony kibocsátású járművek száma

Szám

120

251

4. negyedév

2024

Legalább 251 alacsony kibocsátású járművet kell vásárolni, amelyek közül:

·100 elektromos autó

·151 hálózatról tölthető hibrid autó

S. 4.2. KOMPONENS: Új Quasi-Equity Instruments for the Promotion of Entrepreneurship and Development Bank (ČMZRB) mint Nemzeti Fejlesztési Bank (ČMZRB) a Cseh-Moravian Garancia és Fejlesztési Bank (ČMZRB) vállalkozásösztönzésének és fejlesztésének ösztönzésére

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a kis- és középvállalkozások (kkv-k) finanszírozáshoz való hozzáférésével kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik.

A komponens célja a ČMZRB termékvonalának kiterjesztése egy új kvázisajáttőke-eszközre, valamint a ČMZRB végrehajtási kapacitásának megerősítése, beleértve a belső szabályozási eljárások és informatikai rendszerek kialakítását. A reform szerves részét képezi a ČMZRB-stratégiának oly módon történő naprakésszé tétele, hogy az magában foglalja a fenntartható finanszírozásra vonatkozó elveket az EU környezetvédelmi célkitűzéseivel összhangban, a jelentős károkozás elkerülését célzó elv teljes körű alkalmazásával.

A komponens hozzájárul a kis- és középvállalkozások támogatására vonatkozó országspecifikus ajánlás végrehajtásához azáltal, hogy a likviditási támogatás biztosítása érdekében nagyobb mértékben használja fel a pénzügyi eszközöket (2019. évi 3. országspecifikus ajánlás ).

S.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: A Cseh-Moravian Garancia és Fejlesztési Bank nemzeti fejlesztési bankként történő fejlesztése

A reform célja, hogy megerősítse a ČMZRB nemzeti fejlesztési bankként betöltött pozícióját, valamint a pénzügyi eszközök – különösen a zöld átállás célkitűzéseit támogató eszközök – végrehajtására való képességét.

A reform célja a következő célkitűzések megvalósítása:

·A ČMZRB-stratégia aktualizálása az EU környezetvédelmi célkitűzéseivel összhangban lévő fenntartható finanszírozásra vonatkozó elvek beillesztése érdekében.

·Az intézményi és emberi erőforrások megerősítése az új típusú pénzügyi eszközök hatékony irányításának biztosítása érdekében, többek között az új termékre vonatkozó informatikai rendszerek belső szabályozási eljárásainak kiigazítása révén.

·Projektértékelési és -kiválasztási módszertan kidolgozása, amely megfelel az RRF-rendelet VI. mellékletében meghatározott, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) követelményeinek és zöld jelölési kritériumoknak, lehetővé téve a 40 %-os vagy 100 %-os éghajlati együtthatóval rendelkező tevékenységek támogatását.

A reform végrehajtását 2021. december 31-ig be kell fejezni.

1. beruházás: A vállalkozói szellemet támogató új kvázisajáttőke-eszközök kidolgozása

A beruházás célja összesen 32 400 000 EUR összegű támogatás nyújtása legalább 30, az új módszertan alapján a környezetvédelmi és éghajlat-politikai kritériumoknak megfelelő projekt számára, összhangban a ČMZRB reformrészben kidolgozott új középtávú stratégiájával, átlátható és versenyalapú kiválasztási eljárást követően. A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében nyújtott támogatás várhatóan magántőkét mozgósít magán-társfinanszírozásként, és hosszabb távon növeli a ČMZRB azon alapvető tőkéjét, amely a pénzügyi eszközökön keresztül a vállalkozások további finanszírozására rendelkezésre áll.

Csehországnak az alábbi intézkedéseket kell végrehajtania:

·Finanszírozási megállapodás megkötése a ČMZRB és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium között, amely egyértelműen kimondja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében a ČMZRB által támogatott projekteknek meg kell felelniük a (EU) 2021/241 rendelet célkitűzéseinek, beleértve a DNSH-t és a zöld címkézési kritériumokat, valamint hogy 2026. december 31-ig az új kvázisajáttőke-eszközből származó visszaáramlásokat kizárólag ezen eszköz céljaira használják fel újra.

·A ČMZRB terméksorainak kiterjesztése a kkv-kat támogató új kvázisajáttőke-eszközökre (mezzanine-kölcsönök). Az új eszköznek kvázisajáttőke-eszköznek kell lennie az előresorolt adósságnak való alárendelés értelmében, de projektspecifikus finanszírozást kell biztosítania.

·Összesen legalább 32 400 000 millió EUR (30 projekt) összegű támogatás nyújtása olyan beruházások finanszírozása révén, amelyek összhangban vannak a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01) és a kvázisajáttőke-eszközök 40 %-os vagy 100 %-os éghajlat-együtthatójával, átlátható és versenyalapú eljárást követően.

·Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedések megfeleljenek a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01), az ipari és kereskedelmi, a pénzügy- a regionális fejlesztési minisztérium és a ČMZRB közötti jogi megállapodás és a pénzügyi eszközre vonatkozó befektetési politika:

I.előírja az InvestEU Alap fenntarthatósági vizsgálatra vonatkozó technikai iránymutatásának alkalmazását; valamint

II.a tevékenységek és eszközök alábbi listájának kizárása a támogathatóságból: i. fosszilis tüzelőanyagokhoz kapcsolódó tevékenységek és eszközök, ideértve a downstream felhasználást is 11 ; ii. az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) keretében végzett tevékenységek és eszközök, amelyek a vonatkozó referenciaértékeknél 12 nem alacsonyabb várható üvegházhatásúgáz-kibocsátást érnek el; iii. hulladéklerakókkal, hulladékégetőkkel 13 és mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekkel 14 kapcsolatos tevékenységek és eszközök; És iv. olyan tevékenységek és eszközök, amelyek esetében a hulladék hosszú távú ártalmatlanítása károsíthatja a környezetet; valamint

III.annak előírása, hogy a megbízott szervezet vagy a pénzügyi közvetítő ellenőrizze, hogy a kedvezményezett megfelel-e a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak minden ügylet tekintetében, ideértve a fenntarthatósági vizsgálat alól mentesített ügyleteket is.

Annak biztosítása érdekében, hogy az intézkedések megfeleljenek az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében meghatározott zöld címkézési kritériumoknak, a kiválasztási kritériumok megkövetelik, hogy a támogatott tevékenységek megfeleljenek a VI. melléklet vonatkozó beavatkozási területeiből eredő kritériumoknak (40 %-os vagy 100 %-os együtthatóval).

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

S.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Szekvenciális szám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

198

1. reform: A Cseh-Moravian Garancia és Fejlesztési Bank nemzeti fejlesztési bankként történő fejlesztése

Mérföldkő

A Cseh-Moravian Garancia és Fejlesztési Bank (ČMZRB) középtávú stratégiájának elfogadása, amelyet a bank részvényesei hagytak jóvá (amelyet az Ipari és Kereskedelmi, Pénzügyi és Helyi Fejlesztési Minisztérium képvisel)

A Cseh-Moravian Garancia és Fejlesztési Bank (ČMZRB) középtávú stratégiájának elfogadása

4. negyedév

2021

Az új stratégiát a bank részvényesei hagyják jóvá: Ipari és kereskedelmi, pénzügy- és helyi fejlesztési minisztériumok). Rendelkezéseket tartalmaz a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) való megfelelés biztosítására vonatkozóan.

199

1. reform: A Cseh-Moravian Garancia és Fejlesztési Bank nemzeti fejlesztési bankként történő fejlesztése

Mérföldkő

Az új kvázisajáttőke-eszköz irányítási modelljének megvalósítása

A Cseh-Moravian Garancia és Fejlesztési Bank (ČMZRB) igazgatótanácsa jóváhagyja az új típusú pénzügyi eszközök kezelésére vonatkozó végrehajtási tervet és belső szabályzatot

4. negyedév

2021

A mérföldkő elérése érdekében a Cseh-Moravian Garancia és Fejlesztési Bank (ČMZRB) igazgatótanácsa jóváhagyja az új típusú pénzügyi eszközök kezelésére vonatkozó végrehajtási tervet és belső szabályzatokat.

Az új szabályok tartalmazzák azokat a projektértékelési feltételeket és módszereket, amelyek biztosítják a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) és az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletének beavatkozási területeiből eredő kritériumoknak (40 %-os vagy 100 %-os együtthatóval). Az új szabályokat egyeztetni kell a piaci szereplőkkel és a szakmai tanácsadókkal.

200

1. beruházás: A vállalkozói szellemet támogató új kvázisajáttőke-eszközök kidolgozása

Mérföldkő

Finanszírozási megállapodás a Cseh-Moravian Garanciával és Fejlesztési Bankkal mint Nemzeti Fejlesztési Bankkal (ČMZRB)

A finanszírozási megállapodás aláírása,

4. negyedév

2021

A mérföldkő a Cseh-Moravian Garancia és Fejlesztési Bank mint Nemzeti Fejlesztési Bank (ČMZRB) és az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közötti finanszírozási megállapodás aláírásával érhető el. A megállapodás a következőket tartalmazza: Beruházási politika, 2) támogathatósági kritériumok, 3) az ezen intézkedés keretében támogatott kedvezményezettek megfelelése a „jelentős károkozás elkerülését célzó” technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) a fenntarthatósági vizsgálat, a kizárási lista, valamint a vonatkozó uniós és nemzeti környezetvédelmi jogszabályoknak való megfelelés követelménye révén.

A kiválasztási kritériumok megkövetelik, hogy a támogatott tevékenységek megfeleljenek az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletének beavatkozási területeiből eredő kritériumoknak (40 %-os vagy 100 %-os együtthatóval). A finanszírozási megállapodásban rendelkezni kell arról, hogy a Cseh-Moravian Garancia és Fejlesztési Bank nemzeti fejlesztési bank (ČMZRB) alaptőkéje számára a pénzügyi eszközből visszaáramló összegek felhasználására csak 2026-ot követően kerülhet sor.

201

1. beruházás: A vállalkozói szellemet támogató új kvázisajáttőke-eszközök kidolgozása

Cél

Összesen 32 400 000 EUR összegű beruházás kkv-k fenntartható projektjeit támogató kvázisajáttőke-eszközökbe

EUR

0

32 400 000

4. negyedév

2025

A beruházásnak 2025 végéig legalább 30 projektet kell támogatnia 32 400 000 EUR összegben, a beruházási politikával összhangban, átlátható és versenyalapú kiválasztási eljárást követően.

A projektnek összhangban kell lennie a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatással (2021/C58/01), valamint a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendelet VI. mellékletében szereplő alkalmazandó beavatkozási területekből eredő releváns kritériumokkal (40 %-os vagy 100 %-os együtthatóval).

T. 4.3. KOMPONENS: Korrupció elleni reformok

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul a Cseh Köztársaság korrupcióellenes keretének megerősítésével kapcsolatos kihívás kezeléséhez a visszaélést bejelentő személyek védelméről és a lobbizásról szóló jogszabályok elfogadása révén. A reform célja továbbá a korrupcióval kapcsolatos elemző adatbázisok létrehozása, amelyek ezt követően felhasználhatók hatékonyabb és célzottabb korrupcióellenes intézkedések megtervezéséhez és végrehajtásához. A komponens magában foglalja az igazságszolgáltatás reformját is, amelynek célja a jogi keret és az átláthatóság megerősítése a bíróságok, a bírák, az ügyészek és a bírósági végrehajtók területén.

A komponens támogatja a 2019. évi 1. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amely szerint Csehországnak a függőben lévő korrupcióellenes intézkedéseket kell elfogadnia.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

T.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: A visszaélést bejelentő személyek védelme

Az intézkedés célja a visszaélést bejelentő személyek jogi védelmének javítása, valamint a visszaélést bejelentő személyek megítélésének javítása a közigazgatásban és a civil társadalomban. A tervek szerint új jogszabály biztosítja a visszaélést bejelentő személyek hatékony védelmét a munkahelyi megtorlással szemben, belső bejelentési csatornákat hozva létre a közintézmények, az önkormányzatok és a nagyvállalatok által elkövetett visszaélések bejelentésére. Az Igazságügyi Minisztériumban létre kell hozni a visszaélések bejelentésére szolgáló külső bejelentési rendszert. A visszaélést bejelentő személyek megítélésének javítása érdekében figyelemfelhívó kampányt kell folytatni mind a közigazgatás, mind az igazságszolgáltatás, valamint a nyilvánosság számára.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

2. reform: A jogi keret és az átláthatóság megerősítése a bíróságok, a bírák, az ügyészek és a bírósági végrehajtók területén

E reform célja, hogy pontos, objektív és egységes kritériumok alapján átlátható és egységes rendszert hozzon létre a bírák és bírósági tisztségviselők felvételére és kiválasztására. A reform célja továbbá, hogy részletesebben szabályozza a bírák kiegészítő tevékenységeit, és egyszerűsítse az értékelők bevonásával zajló bírósági eljárásokat. Célja továbbá a bírákra, ügyészekre és bírósági végrehajtókra vonatkozó fegyelmi eljárások biztosítékainak megerősítése a fellebbezés felülvizsgálatának bevezetése révén. A reformot a következő intézkedésekkel kell megvalósítani:

●A bíróságokról, bírákról, értékelőkről és állami igazgatásról szóló törvény (a bíróságokról és a bírákról szóló törvény) 2021. december 31-ig történő hatálybalépése;

●A bírák, ügyészek és végrehajtók ügyeiről szóló törvény 2024. december 31-ig történő hatálybalépése.

3. reform: Korrupcióval kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése

A reform célja, hogy mennyiségi és minőségi adatokat gyűjtsön a korrupció előfordulásáról, és szélesítse az eszközök körét, hogy feltérképezze és elemezze a korrupció fő típusait a különböző ágazatokban. Ezt kutatási projekt révén kell megvalósítani, amely azonosítja a korrupció mértékét és formáit a Cseh Köztársaságban kiválasztott ágazatokban. Az elemzés a kiválasztott ágazatokban a korrupció csökkentését célzó intézkedésekre vonatkozó ajánlásokat fogalmaz meg, és várhatóan beépül a kormány jövőbeli korrupcióellenes stratégiáiba. A végleges kutatási jelentésben javaslatot kell tenni a korrupcióval kapcsolatos közvetlen és közvetett tapasztalatok mérésére szolgáló módszertanra. A módszertant további fejlesztés és alkalmazás céljából a kormányzati hatóságok, nonprofit szervezetek és tudományos közösségek rendelkezésére kell bocsátani.

A reformot 2026. március 31-ig be kell fejezni.

4. reform: A lobbitevékenység szabályainak megállapítása

Csehországban jelenleg nem szabályozzák a lobbitevékenységet. E reform célja a lobbitevékenységek jogi keretének létrehozása a jogalkotási folyamatban, a lobbizás nyilvános ellenőrzésének lehetővé tétele és ezáltal a teljes jogalkotási folyamat átláthatóságának növelése. Új lobbitörvényt kell elfogadni, amely szabályokat állapít meg a lobbitevékenységre vonatkozóan annak érdekében, hogy különbséget tegyen a jogszerű lobbitevékenységek és a nemkívánatos, nem átlátható lobbizás között.

A reformot 2026. március 31-ig be kell fejezni.

5. reform: Kontroll és ellenőrzés

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó források felhasználása során az Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelme a költségvetési rendelet 61. cikkében meghatározott, a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzését, felderítését és korrekcióját célzó megfelelő intézkedések bevezetésétől függ. Ezért a kontroll- és ellenőrzési környezet javítása előfeltétele annak, hogy a tervet az alkalmazandó uniós és nemzeti joggal összhangban hatékonyan hajtsák végre. Ez a reform számos intézkedést foglal magában az Unió pénzügyi érdekeinek védelme érdekében, különösen a következőket: i. a nemzeti kontrollrendszer javítása az összeférhetetlenségi helyzetek megelőzése, felderítése és korrekciója érdekében, ii. a nemzeti eljárások megfelelőségi felülvizsgálata annak biztosítása érdekében, hogy a tényleges tulajdonos fogalmának az eszköz belső kontrollrendszerével összefüggésben történő alkalmazása teljes mértékben összhangban legyen a tényleges tulajdonosra vonatkozóan az (EU) 2018/843 irányelvvel módosított (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott fogalommal, iv. az adatgyűjtési, -tárolási és -kezelési rendszerre vonatkozó eljárások jóváhagyása valamennyi végső kedvezményezett vonatkozásában, beleértve az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikke szerinti valamennyi tényleges tulajdonost is, valamint v. a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követésére, valamint az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontjában említett valamennyi adat összegyűjtésére és tárolására szolgáló adattárrendszer.

A reform végrehajtását 2022. június 30-ig be kell fejezni. Mindezeket a mérföldköveket az első kifizetési kérelem Bizottsághoz történő benyújtása előtt teljesíteni kell.

T.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

202

1. reform: A visszaélést bejelentő személyek védelme

Mérföldkő

A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény és az azt kísérő módosító törvény hatálybalépése

A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény azon rendelkezése, amely jelzi a hatálybalépést

4. negyedév

2024

A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény:

·a visszaélést bejelentő személyekkel szembeni megtorló intézkedések betiltása

·a visszaélések bejelentésére szolgáló külső bejelentési csatorna létrehozásának előírása az Igazságügyi Minisztériumban

·a közintézmények, a nagy települések és a nagyvállalatok kötelezése arra, hogy belső bejelentési rendszereket hozzanak létre a visszaélések bejelentésére

203

2. reform: A jogi keret és az átláthatóság megerősítését célzó igazságügyi reform a bíróságok, a bírák, az ügyészek és a bírósági végrehajtók területén

Mérföldkő

A bíróságokról és bírákról szóló törvény hatálybalépése

A bíróságokról és bírákról szóló törvény hatálybalépése

4. negyedév

2021

A bíróságokról és a bírákról szóló törvény:

·objektív szabályok bevezetése a bírák és bírósági tisztviselők kiválasztására vonatkozóan

·a bírák másodlagos tevékenységének részletesebb szabályozása

·a laikus bírák részvételével zajló bírósági eljárások egyszerűsítése

204

2. reform: A jogi keret és az átláthatóság megerősítését célzó igazságügyi reform a bíróságok, a bírák, az ügyészek és a bírósági végrehajtók területén

Mérföldkő

A bírák, ügyészek és bírósági végrehajtók eljárásáról szóló törvény hatálybalépése

A bírák, ügyészek és végrehajtók ügyeivel kapcsolatos eljárásokra vonatkozó, a hatálybalépést feltüntető rendelkezés

4. negyedév

2024

A bírák, ügyészek és végrehajtók esetében az eljárásról szóló törvény:

·a fegyelmi tanács határozatai fellebbezés alapján történő bírósági felülvizsgálatának bevezetése

·a bírák, ügyészek és végrehajtók eljárásai hatékonyságának növelését célzó intézkedések bevezetése, nevezetesen a fegyelmi tanácsok összetétele, a fegyelmi kötelességszegés miatt elítélt köztisztviselők fizetése és a fegyelmi ügyek megegyezéssel történő rendezése tekintetében

205

3. reform: Korrupcióval kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése

Mérföldkő

A korrupció mérésére szolgáló módszertan létrehozása a Cseh Köztársaságban

A módszertannak az Igazságügyi Minisztérium általi közzététele

4. negyedév

2023

Az új módszertannak lehetővé kell tennie a Cseh Köztársaságban a korrupció közvetlen és közvetett tapasztalatainak megismételhető és hatékony mérését. Részét képezi a kutatási zárójelentésnek, amely a következőket is tartalmazza:

·a korrupció mértékének és formáinak azonosítása a Cseh Köztársaságban kiválasztott szociális ágazatokban.

·ajánlások megfogalmazása a korrupció visszaszorítását célzó intézkedésekre vonatkozóan a kiválasztott ágazatokban

206

4. reform: A lobbitevékenység szabályozása

Mérföldkő

A lobbitevékenységről szóló törvény hatálybalépése

A lobbizásról szóló törvény hatálybalépést jelző rendelkezése

1. negyedév

2026

A lobbitevékenységről szóló törvény:

·lobbitevékenység meghatározása

·a lobbisták és lobbizott személyek nyilvántartásának létrehozása

·a lobbitevékenység és a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciók nyilvántartásba vételére vonatkozó kötelezettség bevezetése.

207

5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

Az adatok gyűjtésének, tárolásának és rendelkezésre bocsátásának rendszere valamennyi végső kedvezményezett tekintetében, beleértve az összes tényleges tulajdonost is (a pénzmosás elleni irányelv 3. cikkének 6. pontja szerint).

A teljesítésért felelős egység által jóváhagyott és végrehajtott eljárás, a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatok gyűjtésére és rendelkezésre bocsátására szolgáló rendszer leírásával

2. negyedév

2022

Az eljárás, amely leírja, hogyan kell összegyűjteni és tárolni a végső kedvezményezettekre, a vállalkozókra, az alvállalkozókra, a tényleges tulajdonosokra vonatkozó adatokat, valamint a reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló intézkedések listáját. A végső kedvezményezettekre vonatkozó adatok gyűjtésére és rendelkezésre bocsátására szolgáló rendszernek összhangban kell lennie az RRF-rendelet 22. cikke (2) bekezdésének d) pontjában foglalt követelményekkel. E leírásnak kifejezetten ki kell terjednie a 22. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett valamennyi adatkategóriára, beleértve az (EU) 2018/843 irányelvvel módosított 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott „tényleges tulajdonosokra” vonatkozó adatokat is.

Az eljárásokat az RRF irányítótanácsa hagyja jóvá és hajtja végre. Az adatgyűjtési rendszer az MS2014+ rendszer bevált gyakorlatain fog alapulni és azokat fogja követni.

208

5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

Cselekvési terv kidolgozása és végrehajtása a koordináló szerv igazgatási rendszerére vonatkozóan, különös tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében felmerülő összeférhetetlenség megfelelő és rendszerszintű megelőzésére.

A cselekvési terv hatékony végrehajtása, amit a koordináló szerv aktualizált eljárásai és folyamatai is megerősítenek

4. negyedév

2021

A cselekvési terv eredményes végrehajtása biztosítani fogja a koordináló szerv hatékony belső igazgatási rendszerét, különösen az összeférhetetlenség megfelelő és rendszerszintű megelőzése tekintetében.

A cselekvési tervnek tartalmaznia kell olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják, hogy a végső kedvezményezettek, a vállalkozók és az alvállalkozók részére a terv keretében teljesített kifizetéseket az (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi szintig előzetesen ellenőrizzék az összeférhetetlenség ellenőrzése tekintetében.

209

5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

A koordináló szerv által végrehajtott, az összeférhetetlenség megelőzésére irányuló intézkedések.

A cselekvési terv eredményes végrehajtását megerősítő ellenőrzési jelentés.

2. negyedév

2022

A nyomonkövetési ellenőrzést az ellenőrző szerv végzi a cselekvési terv végrehajtásának megerősítése céljából.

210

5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

Adattárrendszer

Az adattárrendszer funkcióit megerősítő ellenőrzési jelentés

2. negyedév

2022

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának nyomon követésére szolgáló adattárrendszernek működőképesnek kell lennie.

A rendszernek legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia:

a) adatgyűjtés, valamint a mérföldkövek és célok elérésének nyomon követése;

b) az RRF-rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i-iii. alpontjában előírt adatok gyűjtése, tárolása és az azokhoz való hozzáférés biztosítása.

211

5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának független és eredményes ellenőrzését biztosító ellenőrzési stratégia

Az ellenőrző szerv vezetője által jóváhagyott ellenőrzési stratégia

4. negyedév

2021

Ellenőrzési stratégia elfogadása és hatálybalépése az ellenőrző szerv számára, amely biztosítja a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának független és hatékony ellenőrzését a nemzetközileg elfogadott ellenőrzési standardokkal összhangban.

A stratégiának meg kell határoznia legalább a kockázatértékelés módszertanát és megközelítését, a terv keretében végrehajtott reformok és beruházások különböző végrehajtási szakaszaiban elvégzendő ellenőrzések (például rendszerek és projektellenőrzések, dokumentumalapú és helyszíni ellenőrzések) gyakoriságát és típusát, valamint a mérföldkövek és célok elérését támogató adatok megbízhatóságát.

212

5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

A tényleges tulajdonos fogalommeghatározásának felülvizsgálata a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ellenőrzési rendszeréhez kapcsolódóan

A megfelelés felülvizsgálatáról szóló jelentés, amely javaslatokat tartalmaz a lehetséges nyomonkövetési intézkedésekre vonatkozóan.

4. negyedév

2021

A nemzeti eljárások megfelelésének felülvizsgálatát el kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy a tényleges tulajdonosnak a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ellenőrzési rendszere keretében történő alkalmazása teljes mértékben összhangban legyen a tényleges tulajdonos (EU) 2018/843 irányelvvel módosított (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott fogalmával. A felülvizsgálatnak mind a jogszabályokra, mind az iránymutatásokra ki kell terjednie, beleértve a tényleges tulajdonosok nyilvántartására vonatkozó kézikönyvet is. A felülvizsgálat során meg kell vizsgálni továbbá az (EU) 2018/843 irányelvvel módosított (EU) 2015/849 irányelv 30. cikkének (1) bekezdésében előírt, a tényleges tulajdonosra vonatkozó információk megszerzésére és birtoklására vonatkozó kötelezettség megszegése esetén alkalmazandó hatékony, arányos és visszatartó erejű szankciókat.

A felülvizsgálatot követően a feltárt potenciális hiányosságokat ki kell javítani.

213

5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

Az összeférhetetlenség elkerülésére és kezelésére vonatkozó iránymutatás

A koordináló szerv teljesítésért felelős egysége által kiadott, az összeférhetetlenség elkerülésére és kezelésére vonatkozó iránymutatás. Az ellenőrző hatóság általi felülvizsgálat

2. negyedév

2022

A koordináló szerv teljesítésért felelős egysége iránymutatást fogad el annak biztosítása érdekében, hogy a komponensért felelős szervek és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében reformokat és beruházásokat végrehajtó egyéb szervezetek elkerüljék és kezeljék az összeférhetetlenségeket. Az iránymutatásnak tükröznie kell az uniós költségvetés csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelméhez szükséges intézkedések teljes körét. Ez az iránymutatás a költségvetési rendelet szerinti összeférhetetlenségek elkerüléséről és kezeléséről szóló iránymutatásról szóló bizottsági közleményen (HL C 121., 2021.4.9., 1. o.) alapul.

Az iránymutatás összehangolja a komponensekért felelős szervek és a helyreállítási és rezilienciaépítési terv keretében reformokat és beruházásokat végrehajtó egyéb szervezetek (minisztériumok, egyéb közintézmények, állami alapok stb.) által meghozandó intézkedéseket.

214

5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

Az összeférhetetlenség elkerülésére szolgáló eljárások a költségvetési rendelet 61. cikkével összhangban

Ellenőrzési jelentés és minősítés nélküli ellenőri vélemény az RRF belső kontrollrendszerének az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját szolgáló eredményességéről

2. negyedév

2022

Az RRF belső kontrollrendszerének az összeférhetetlenség elkerülése érdekében hatékonynak kell lennie, és biztosítania kell különösen a következőket:

a) adatgyűjtés, -tárolás és -feldolgozás valamennyi végső címzett vonatkozásában, beleértve az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontjában meghatározott valamennyi tényleges tulajdonost;

b) az összeférhetetlenségek megelőzését, feltárását és korrekcióját szolgáló belső kontrollrendszer összhangban van a költségvetési rendelet 61. cikkével; valamint

c) az összeférhetetlenség elkerülését célzó nemzeti ellenőrzési eljárások valamennyi tényleges tulajdonos esetében hatékonyak.

U. KOMPONENS, 4.4.: A közigazgatás hatékonyságának növelése

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense azzal a kihívással foglalkozik, hogy erősíteni kell a tényeken alapuló megközelítés alkalmazását a közpolitikai döntéshozatalban, ugyanakkor fokozni kell a különböző (központi és regionális) közigazgatási szintek közötti koordinációt. Célja, hogy kezelje a megfelelő elemzési kapacitáshiányt a cseh közigazgatásban.

A komponens támogatja az országspecifikus ajánlás végrehajtását, amely szerint Csehországnak törekednie kell az adminisztratív terhek csökkentésére és az e-kormányzás javítására (3/2019. sz. országspecifikus ajánlás). 

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

U.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: A hatékonyság növelése, az ügyfélközpontúság és a tényeken alapuló döntéshozatal elveinek alkalmazása a közigazgatásban.

E reform keretében a közigazgatás hatékonyságának növelését célzó alábbi intézkedéseket kell végrehajtani:

·Központi elemzőcsoport felállítása, amely felhívja a figyelmet a tényeken alapuló szakpolitikai döntéshozatali elvek fontosságára a közigazgatás valamennyi érintett szereplője körében, miközben támogatja az illetékes szervezeti egységeket a minőségi és mennyiségi elemzési módszerek helyes alkalmazásában.

·Módszertan kidolgozása az irodák tevékenységeire vonatkozó adatok összegyűjtésére és a közigazgatási szervek közötti megosztására.

·A közigazgatási tevékenységekkel kapcsolatos adatok gyűjtésére szolgáló elektronikus eszköz kifejlesztése.

·Olyan releváns adatok adatbázisának létrehozása, mint például a folyamatokra, a teljesítményre, a személyzeti kapacitásokra vonatkozó információk a közigazgatásban központi és helyi szinten.

·Célzott ügyfélbarát képzési programok végrehajtása legalább 1000 front-office tisztviselő számára.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

U.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

215

1. reform: A hatékonyság növelése, az ügyfélközpontúság és a tényeken alapuló döntéshozatal elveinek alkalmazása a közigazgatásban

Mérföldkő

A folyamatokra, a teljesítményre és a közigazgatási személyzet kapacitásaira vonatkozó releváns adatokat tartalmazó adatbázisnak a Belügyminisztérium általi kitöltése

A Belügyminisztérium által rendelkezésre bocsátott operatív adatbázisra vonatkozó elfogadási protokollok

4. negyedév

2025

A közigazgatás számára külön, nyilvánosan hozzáférhető adattárat kell létrehozni és működtetni, amely a kiválasztott információs rendszerekből rendelkezésre álló egyedi adatokat, nyílt adatokat és a hatóságok tevékenységeire vonatkozó, újonnan létrehozott elektronikus adatgyűjtési eszköz révén nyert adatokat tartalmaz. Az adatbázist a Belügyminisztérium tölti ki.

216

1. reform: A hatékonyság növelése, az ügyfélközpontúság és a tényeken alapuló döntéshozatal elveinek alkalmazása a közigazgatásban

Cél

A Belügyminisztérium által akkreditált, a központi, regionális vagy helyi hatóságok ügyfélszolgálati személyzete ügyfélközpontú megközelítéséről szóló képzés befejezése

Szám

0

1000

4. negyedév

2025

Célzott képzési programot kell megvalósítani a központi, regionális vagy helyi hatóságok ügyfélszolgálati személyzete számára, ügyfélközpontú megközelítést alkalmazva. A képzési programot körzeti szinten, legfeljebb 20 tisztviselőből álló kisebb csoportokban kell végrehajtani, és a program célja a készségek gyakorlása modellhelyzetekben. A képzési programot a Belügyminisztérium akkreditálja, és annak minden résztvevő számára ingyenesnek kell lennie.

V. 4.5. KOMPONENS: A kulturális és kreatív ágazat fejlesztése

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense azzal foglalkozik, hogy támogatni kell a kulturális és kreatív ágazatok helyreállítását, amelyet a Covid19-világjárvány keményen sújtott, és amely a Cseh Köztársaság általános gazdasági és társadalmi fellendülésének szilárd részévé válik. A komponensnek ösztönöznie kell továbbá a digitális átállást a kulturális és kreatív ágazatokban, valamint azok hatékony integrálását a cseh innovációs ökoszisztémába. Acél továbbá a kulturális és kreatív ágazatok ellenálló képességének erősítése azáltal, hogy a jogalkotásban bevezetik a „művészi” státuszt, és beruháznak a művészek és a kulturális szakemberek készségeibe annak érdekében, hogy elősegítsék az új, különösen a digitális munkakörnyezethez való alkalmazkodóképességüket. A komponens olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek célja a régiókban a kultúra és az idegenforgalomhoz kapcsolódó tevékenységek újraindítása, hozzájárulva ezáltal a regionális kohézióhoz.

A komponens támogatja a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amelynek értelmében Csehországnak fel kell számolnia a teljes körűen működő innovációs ökoszisztéma fejlődését gátló akadályokat, valamint a 2020. évi 2. országspecifikus ajánlást, amelynek értelmében Csehországnak aktív munkaerőpiaci szakpolitikákkal, a készségek – többek között a digitális készségek – biztosításával és a digitális tanuláshoz való hozzáféréssel kell támogatnia a foglalkoztatást.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

V.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: A művész jogállása

A reformnak foglalkoznia kell a művészek megfelelő szabályozási környezetének hiányával: Ez súlyosbította a Covid19-világjárványok által azokra a kulturális és kreatív szakemberekre gyakorolt negatív hatást, akik bizonytalan munkafeltételek mellett, a szociális biztonsági hálón kívül tevékenykedtek. Új jogszabály vezeti be a művészek és kulturális szakemberek munkakörülményeinek javítását és stabilizálását, valamint az ágazat ellenálló képességének növelését célzó „művészi” jogállást. A jogszabályokat olyan módszertani iránymutatással kell kiegészíteni, amely a bizonytalan munkafeltételekkel rendelkező szakemberekkel való bánásmódra, a szellemi tulajdon méltányos felhasználására és a művészeknek a korai karrierjük során nyújtott támogatásra összpontosít.

A reform magában foglalja továbbá egy olyan átfogó program létrehozását, amely támogatja a kulturális és kreatív szakemberek készségeit, különösen a digitális készségeket, a pénzügyi jártasságot, az irányítási készségeket, a kultúrát és a kreativitást az oktatással összekapcsoló készségeket, valamint a mobilitás előmozdítását. A program várhatóan fokozza a kulturális és kreatív ágazatok ellenálló képességét, elősegíti a kultúra és a kreatív szakemberek digitális technológiákhoz és új munkakörnyezetekhez való alkalmazkodóképességét, és segít helyreállítani a kulturális és kreatív ágazatokban működő, megszakadt együttműködési hálózatokat.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

2. reform: Jogalkotási reform a kulturális intézmények több alapból történő finanszírozásának bevezetéséről 

A reform célja a kulturális intézmények pénzügyi stabilitásának és fenntarthatóságának előmozdítása. Jogalkotási reformból áll, amely a kulturális intézmények több forrásból származó, együttműködésen alapuló finanszírozását vezeti be, ezáltal növelve pénzügyi ellenálló képességüket. A reformnak egyszerűsítenie kell a városok, régiók és az állam közötti együttműködést a csehországi kulturális intézmények finanszírozása terén, és meg kell határoznia a magánfinanszírozás bevonásának feltételeit. A reform magában foglalja a kulturális és kreatív iparágak regionális és nemzeti szintű feltérképezését is.

A reform 2024. december 31-ig fejeződik be.

1. beruházás: A regionális kulturális és kreatív ágazatok fejlesztése

A fő cél a kulturális és kreatív ágazatok méltányos fejlődésének biztosítása a Cseh Köztársaság egész területén. A beruházás céljaz 15 kulturális és kreatív központ létrehozása, amelyek előmozdítják a kultúra, a kreatív iparágak és a regionális innovációs ökoszisztémák közötti kapcsolatokat. A beruházások a strukturálisan hátrányos helyzetű és a kulturális infrastruktúra hiányával küzdő térségek javát szolgálják, előmozdítva ezáltal a területi kohéziót. Előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek újjáélesztik a meglévő tárgyakat, hozzájárulnak a kulturális örökség helyreállításához vagy kiterjesztik a meglévő kulturális intézmények funkcióit. A beruházás magában foglalja a kulturális és kreatív ágazatokra vonatkozó projektek előkészítésének és regionális stratégiai dokumentumok kidolgozásának támogatását.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

2. beruházás: A kulturális és kreatív ágazatok digitalizálása

A cél a kulturális tartalmak digitalizálásának támogatása a megőrzés biztosítása és hozzáférhetőségük javítása érdekében. A beruházásnak foglalkoznia kell a csehországi kulturális tartalom digitalizálásának alacsony szintjével, valamint az átfogó módszertan és a bevált gyakorlatok megosztásának hiányával ezen a területen. Ez a következőképpen valósítható meg:

●támogatási program a kulturális tartalom digitalizálására irányuló legalább 80 projekt támogatására, előnyben részesítve a berendezések és a kapacitás megosztását lehetővé tevő projekteket;

●módszertan kidolgozása a könyvtárakban, múzeumokban és egyéb kulturális intézményekben található kulturális tartalmak digitalizálásának megkönnyítésére;

●a Kulturális Minisztérium támogatási rendszerének digitalizálása, amely lehetővé teszi a pályázatok hatékony kezelését.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

3. beruházás: Kreatív utalványok

A beruházás célja az innováció előmozdítása a kkv-k és a feltörekvő kreatív ágazatok közötti kapcsolatok révén. A kreatív szakemberek külső szolgáltatásai segíthetik a kkv-kat a gyártás utáni szolgáltatásaik innovációjában, és gyorsan reagálhatnak a piaci igényekre, ezáltal támogatva versenyképességüket. A beruházást olyan utalványrendszeren keresztül kell megvalósítani, amely támogatja a kkv-k puha innovációit, például webtervezést, termék- és szolgáltatástervezést, grafikai tervezést vagy marketingstratégiákat. Három egymást követő pályázati felhívás (2022–24) során legalább 3000 kreatív utalványt kell a kkv-k rendelkezésére bocsátani. Ezenkívül legalább 300 tervezési hitelt kell a kkv-k számára kiosztani egy olyan kiegészítő rendszerben, amely a tervezés során exportösztönző és konzultációs tevékenységeket támogat. Az utalványok kkv-k közötti elosztásának célja a régiók közötti egyenlő elosztás, és a kreatív szakemberek legfeljebb három kkv számára nyújthatnak szolgáltatást annak érdekében, hogy elkerüljék a nagy kreatív és reklámcégek koncentrációját. A beruházás magában foglalja egy kreatív galéria létrehozását, amely az utalványrendszer végrehajtását és igazgatását szolgálja, valamint szélesebb körű kommunikációs platformként szolgál a kulturális és kreatív ágazatok számára. Az utalványrendszer a Dél-Morvaországban szervezett sikeres helyi programon alapul.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

V.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

217

1. reform: A művészek jogállása

Mérföldkő

A művészek jogállásáról szóló törvény hatálybalépése

A művészek jogállásáról szóló törvénynek a hatálybalépést feltüntető rendelkezése

4. negyedév

2025

A művészek jogállásáról szóló törvénynek biztosítania kell a művészek és kreatív szakemberek stabil munkakörülményeit. A jogszabályokat ki kell egészíteni a bizonytalan munkafeltételekkel rendelkező szakemberekkel való bánásmódra, a szellemi tulajdon méltányos felhasználására és a művészeknek karrierjük első szakaszaiban nyújtott támogatásra vonatkozó módszertani anyagokkal.

218

1. reform: A művészek jogállása

Cél

A készségfejlesztés által támogatott kulturális és kreatív szakemberek száma

Szám

0

2000

4. negyedév

2024

A támogatást egy összesen 27100000 EUR összegű támogatási rendszeren keresztül kell folyósítani. A készségfejlesztésnek a digitális, pénzügyi és irányítási készségekre, a kulturális innovációkra, a nemzetközivé válásra, valamint a művészet és a kultúra oktatási ágazattal való összekapcsolására kell összpontosítania.

219

1. beruházás: A regionális kulturális és kreatív ágazatok fejlesztése

Cél

Új regionális kulturális és kreatív központok megnyitása a nyilvánosság előtt

Szám

0

15

4. negyedév

2025

Legalább 15 regionális kulturális és kreatív központot kell támogatni és nyitva tartani a nyilvánosság előtt. A támogatást egy összesen 125677000 EUR összegű támogatási rendszeren keresztül kell folyósítani. Előnyben kell részesíteni azokat a projekteket, amelyek újjáélesztik a meglévő tárgyakat, hozzájárulnak a kulturális örökség helyreállításához és követik az éghajlat-politikai célkitűzéseket. A projektek kiválasztása során tiszteletben kell tartani a földrajzi egyensúlyt. Az egyes régiókon belül előnyben kell részesíteni a strukturálisan hátrányos helyzetű és a kulturális infrastruktúra hiányával küzdő térségeket.

220

2. reform: Jogalkotási reform a kulturális intézmények több alapból történő finanszírozásának bevezetéséről

Mérföldkő

Jogszabály-módosítás hatálybalépése, amely lehetővé teszi a kultúra több forrásból történő, együttműködésen alapuló finanszírozását

A jogszabály-módosítás azon rendelkezése, amely lehetővé teszi a kultúra több forrásból történő, együttműködésen alapuló finanszírozását, jelezve a hatálybalépést

4. negyedév

2024

A jogszabály-módosítás:

·a kultúra több forrásból történő finanszírozásának lehetővé tétele

·a városok, régiók és az állam közötti együttműködés egyszerűsítése

·a kulturális intézmények pénzügyi fenntarthatóságának megerősítése

221

2. beruházás: A kulturális és kreatív ágazat digitalizációja

Cél

A kulturális tartalom digitalizálására irányuló befejezett projektek száma

Szám

0

80

4. negyedév

2025

A támogatási program legalább 80, a kulturális tartalom digitalizálására irányuló projektet támogat, előnyben részesítve a berendezések és a kapacitás megosztását lehetővé tevő projekteket. A kulturális tartalmak hatékony digitalizálására vonatkozó módszertant elérhetővé kell tenni a kulturális intézmények számára, a terület bevált gyakorlataira építve. Az e célra végrehajtott költségvetés teljes összege 31 419 000 EUR.

222

3. beruházás: Kreatív utalványok

Cél

A kkv-knak kiosztott kreatív utalványok száma

Szám

0

3300

4. negyedév

2025

Az intézkedés támogatja a kkv-k „puha” innovációit, például webtervezést, termék- és szolgáltatástervezést, grafikai tervezést vagy marketingstratégiákat, valamint exportösztönző tevékenységeket. A támogatást két támogatási rendszeren keresztül kell folyósítani, összesen 20 800 000 EUR összegben. A kkv-k számára legalább 3000 kreatív utalványt és 300 tervezési hitelt kell elkülöníteni. Az utalványok kiosztása során tiszteletben kell tartani a földrajzi egyensúlyt. A kreatív szakemberek legfeljebb három kkv számára nyújthatnak szolgáltatást.

A program végrehajtását és igazgatását szolgáló kreatív galériát kell létrehozni, amely szélesebb kommunikációs csatornaként szolgál.

W. 5.1. KOMPONENS: Kiváló kutatás és fejlesztés az egészségügyi ágazatban

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv komponense az orvostudomány és a kapcsolódó tudományágak kutatása kiválóságának javításával kapcsolatos kihívással foglalkozik. Ez magában foglalja a következő területeken folytatott kutatást: fertőző betegségek, rák, neurológiai, metabolikus zavarok vagy szív- és érrendszeri betegségek, valamint az egészségügyi kockázatok társadalmi-gazdasági hatásaival kapcsolatos kutatás. E mezők meghatározása három kritérium alapján történt: A halálos áldozatok arányára, a kiválóság elérésének lehetőségére és az együttműködési struktúrák jelenlegi létezésére vonatkozó meglévő adatok.

A komponens célja Csehország tudományos infrastruktúrájának korszerűsítése és felújítása az európai szabványok szerint, hálózatépítési struktúrák kialakítása a kutatás és fejlesztés területén, a cseh fejlesztési ágazat széttöredezettségének csökkentése, ezáltal az irányítás javítása.

Ez a komponens az egészségügyi rendszerek támogatása terén a 6.1. és 6.2. komponenst kiegészítő támogatást nyújt.

A komponens támogatja a kutatás és fejlesztés terén a köz- és magánszféra közötti együttműködésről szóló országspecifikus ajánlás (2020. évi országspecifikus ajánlás) végrehajtását.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

W.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. beruházás: Állami kutatás-fejlesztési támogatás az orvostudomány és a kapcsolódó társadalomtudományok kiemelt területein

Ennek a beruházásnak az a célja, hogy legalább négy kutató konzorciumot támogasson, amelyek célja a szükséges szakértelem szisztematikus biztosításának javítása az egyik kiválasztott szakterületen: fertőző betegségekkel kapcsolatos kutatás, rákkutatás, neurológiai, metabolikus zavarokkal vagy szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos kutatás, valamint az egészségügyi kockázatok társadalmi-gazdasági hatásaival kapcsolatos kutatás. Ez növeli a közigazgatás tudományos támogatását vagy a releváns és tudományosan hitelesített információk és kutatás-fejlesztési és innovációs eredmények gyorsabb és átláthatóbb megosztását.

A konzorciumokat várhatóan az érintett egyetemek, állami kutatóintézetek és más állami és magánszervezetek között hozzák létre, biztosítva a szükséges tudástranszfert. Ezek a konzorciumok nemzeti kutatási hatóságokat hoznak létre abból a célból, hogy minőségi változást érjenek el a kiválasztott kiemelt kutatás-fejlesztési területeken, amelyek hatással vannak mind a tudományos eredményeire, mind Csehország közigazgatásának működésére egészségügyi válsághelyzetekben.

A beruházás várhatóan magában foglalja az alap- és alkalmazott kutatási tevékenységek támogatását, a kutatási egységek új minőségű tudományos infrastruktúrával való ellátását, az egyes támogatott prioritási területekre vonatkozó egységes tudományos platform létrehozását, valamint a konzorcium kutatói kapacitásainak fejlesztését továbbképzési tevékenységek révén.

A beruházást 2025. december 31-ig kell végrehajtani.

W.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

223

1. beruházás: Állami kutatás-fejlesztési támogatás az orvostudomány és a kapcsolódó társadalomtudományok kiemelt területein

Mérföldkő

Új kutatás-fejlesztési támogatási program elindítása

A program cseh kormány általi jóváhagyása és pályázati eljárás indítása

4. negyedév

2021

A mérföldkő a kutatás-fejlesztést támogató új, rendszerszintű programeszköz elindításával érhető el; a kiemelt jelentőségű orvostudományok és a kapcsolódó társadalomtudományok fejlesztése, nevezetesen: Fertőző betegségek kutatása, rákkutatás, neurotudományok, metabolikus rendellenességek vagy szív- és érrendszeri betegségek kutatása, valamint a betegségek társadalmi-gazdasági hatásainak kutatása a kutatás, a kísérleti fejlesztés és az innováció állami forrásokból történő támogatásáról szóló 130/2002. törvényben meghatározott nemzeti szabályokkal összhangban.

A kormány általi elfogadás az összes érdekelt féllel folytatott konzultációt, valamint a belső és minisztériumközi konzultációs eljárásokat, a kutatási, fejlesztési és innovációs tanács tudományos és alkalmazásközösségeinek képviselőivel folytatott konzultációt, valamint a felvevőképesség ellenőrzését követi.

Az új kutatási és fejlesztési program kutatási, fejlesztési és innovációs célú nyílt pályázati felhívása a nemzeti szabályokat követi, amelyeket különösen a kutatás, a kísérleti fejlesztés és az innováció állami forrásokból történő támogatásáról szóló 130/2002. sz. törvény állapít meg.

224

1. beruházás: Állami kutatás-fejlesztési támogatás az orvostudomány és a kapcsolódó társadalomtudományok kiemelt területein

Cél

Közbeszerzési szerződések odaítélése legalább négy kutatás-fejlesztési konzorcium számára

Szerződések száma

0

4

2. negyedév

2022

A cél a közbeszerzési szerződések legalább négy, kiemelt orvostudományi és kapcsolódó társadalomtudományi kutatás-fejlesztési konzorcium számára történő odaítéléséről szóló értesítéssel érhető el, nevezetesen: fertőző betegségekkel kapcsolatos kutatás, rákkutatás, neurológiai, metabolikus zavarokkal vagy szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos kutatás, valamint az egészségügyi kockázatok társadalmi-gazdasági hatásaival kapcsolatos kutatás

Az e célra végrehajtott teljes költségvetés legalább 196 371 000 EUR.

225

1. beruházás: Állami kutatás-fejlesztési támogatás az orvostudomány és a kapcsolódó társadalomtudományok kiemelt területein

Cél

Legalább négy nemzeti kutatás-fejlesztési konzorcium validálása; és azok cseh kutatásba való integrálása; a fejlesztési rendszer mint nemzeti kutatási hatóság

Az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium által jóváhagyott konzorciumok száma

0

4

4. negyedév

2025

A cél eléréséhez legalább négy konzorcium működését validálni kell a fertőző betegségek kutatása, a rákkutatás, az idegtudományok, a metabolikus rendellenességek vagy a szív- és érrendszeri betegségek kutatása, valamint a betegségek társadalmi-gazdasági hatásaival és azoknak a cseh kutatásba való integrálásával kapcsolatos kutatás területén; az Oktatási, Ifjúsági és Sportminisztérium nemzeti kutatási hatóságként működő fejlesztési rendszere.

A validálási eljárást a kutatás, a kísérleti fejlesztés és az innováció állami forrásokból történő támogatásáról, a szakértői értékelésről és a szakértői helyszíni szemlékről szóló 130/2002. törvényben meghatározott nemzeti szabályokkal összhangban végzett értékelés és értékelés alapján kell lefolytatni.

X. 5.2. KOMPONENS: A vállalati kutatás és fejlesztés támogatása és az innovációk üzleti gyakorlatba való bevezetése

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense hozzájárul a hazai vállalkozások innovációs kapacitásának fellendítésével és a Csehország innovációs ökoszisztémáján belüli együttműködés javításával kapcsolatos kihívások kezeléséhez. Ezt az innovatív vállalkozások támogatása révén kell elérni, különös tekintettel a digitalizációra, a szervezeti innovációra és a tudományos élet és az üzleti világ közötti kapcsolatokra. A támogatásnak hangsúlyt kell fektetnie a kutatási és innovációs keretprogrammal való nemzetközi együttműködésre és szinergiákra.

A komponens támogatja a 2019. évi 3. országspecifikus ajánlás végrehajtását, amelynek értelmében Csehországnak fel kell számolnia a teljes körűen működő innovációs ökoszisztéma fejlesztését gátló akadályokat, valamint a 2020. évi 3. országspecifikus ajánlást, amelynek értelmében Csehországnak biztosítania kell a finanszírozáshoz való hozzáférést az innovatív vállalkozások számára, és javítania kell a köz- és magánszféra közötti együttműködést a kutatás és fejlesztés terén.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket. Különösen a K+I folyamat eredményeinek technológiailag semlegesnek kell lenniük alkalmazásuk szintjén (azaz valamennyi rendelkezésre álló technológiában alkalmazni kell őket, beleértve az alacsony hatású technológiákat is), és az intézkedésnek előzetesen ki kell zárnia az R&I elemeket (azaz a DNSH-elvről szóló technikai iránymutatás III. mellékletében nem szereplő szén, lignit, olaj/ásványolaj, kék és szürke hidrogén, hulladékégetők és hulladéklerakók).

X.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Az ipari kutatást támogató nemzeti koordinációs csoport létrehozása

A reform magában foglalja egy, az ipari kutatást támogató nemzeti koordinációs csoport létrehozását, amely harmonizálja az ipari K+F támogatási politikákat a politikai döntéshozók, a meglévő K+F+I támogatók és a K+F+I Kormánytanácsa között.

A nemzeti koordinációs csoport biztosítja az intelligens szakosodási stratégiával összeegyeztethető programok támogatási struktúrájának létrehozását. Harmonizálnia kell a támogatás odaítélésének feltételeit és az összes érintett program egyetlen végrehajtó szerv – a Cseh Köztársaság technológiai ügynöksége – keretében történő koncentrációját.

A reformot 2021. december 31-ig kell végrehajtani.

1. beruházás: Az innováció üzleti gyakorlatba való bevezetésének támogatása

Az intézkedés célja a kkv-k innovációs projektjeinek támogatása azzal a céllal, hogy termék-, eljárási vagy szervezési innovációt vezessenek be az üzleti gyakorlatba.

A támogatott projekt eredményeként a kkv-k 90 egyedi innovációs projektjét (folyamat, termék, szervezet) kell átültetni a gyakorlatba.

A beruházást 2026. március 31-ig kell végrehajtani. 

2. beruházás: A K+F együttműködés támogatása (a nemzeti RIS3-stratégiával összhangban)

Az intézkedés célja az ipari kutatási projektek támogatása azáltal, hogy a nemzeti kompetenciaközpontok programja keretében hosszú távú támogatást nyújt a kutatási szervezetek és vállalkozások, különösen a kkv-k közötti együttműködéshez.

Létre kell hozni 30 kkv együttműködését egy állami kutatószervezettel négy újonnan létrehozott nemzeti kompetenciaközpont keretében.

A beruházást 2022. december 31-ig kell végrehajtani.

3. beruházás: A környezetvédelem területén folytatott kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás

Az intézkedés célja a kutatási szervezetek és vállalkozások által benyújtott ipari K+F+I projektek támogatása, beleértve az együttműködésen alapuló projekteket is, amelyek célja a Cseh Köztársaság 2030-ig tartó időszakra vonatkozó állami környezetvédelmi politikája és a kutatástámogatás ágazati stratégiája keretében azonosított kihívások kezelése. A K+F+I projekteknek olyan kiemelt tematikus területekre kell összpontosítaniuk, mint a természeti erőforrások védelme és fenntartható használata, az éghajlat védelme és a levegőminőség javítása, a hulladékgazdálkodás és -újrafelhasználás, a természet és a táj védelme vagy a biztonságos és ellenálló környezet, beleértve a természeti és emberi eredetű veszélyek következményeinek megelőzését és csökkentését is.

A környezetvédelem területén tíz K+F+I projektet kell támogatni.

A beruházást 2022. szeptember 30-ig kell végrehajtani.

4. beruházás: A kutatás és fejlesztés támogatása a kutatási és innovációs keretprogrammal szinergiában

Az intézkedés célja a kiválósági pecséttel kapcsolatos projektek, különösen az Európai Innovációs Tanács Akcelerátor program eszközeinek finanszírozása, amely a legnagyobb növekedési potenciállal rendelkező kkv-kat támogatja, valamint támogatja az Európai Kutatási Térség NET társfinanszírozását (európai partnerségek), amelyek a legsürgetőbb nemzetközi kutatási és fejlesztési kihívásokkal foglalkoznak.

Legalább 16, az Európai Kutatási Térség NET társfinanszírozásában részt vevő vállalkozás és legalább 8, a kiválósági pecsétben részesülő projektet bemutató vállalkozás részesül támogatásban.

A beruházást 2025. szeptember 30-ig kell végrehajtani.

X.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

226

1. reform: Az ipari kutatást támogató nemzeti koordinációs csoport létrehozása

Mérföldkő

Az ipari kutatást támogató nemzeti koordinációs csoport létrehozása

A csoport működésének megkezdése

4. negyedév

2021

Létre kell hozni és működésbe kell hozni az ipari kutatást támogató nemzeti koordinációs csoportot. A koordinációs csoport összehangolja az ipari K+F támogatási politikákat a politikai döntéshozók, a meglévő K+F+I támogatók és a K+F+I Kormánytanácsa között, a támogatás nyújtásának feltételeit, és a Cseh Köztársaság Technológiai Ügynökségének hatáskörébe tartozó valamennyi releváns programot összpontosítja.

227

1. beruházás: Az innováció üzleti gyakorlatban való elterjedésének támogatása

Cél

Termék-, folyamat- vagy szervezeti innovációk bevezetése

A támogatott projekt eredményeként végrehajtott egyedi innovációk (folyamat, termék, szervezet) száma

72

162

1. negyedév

2026

90 egyéni innovációt (folyamat, termék, szervezet) kell átültetni a gyakorlatba a támogatott projekt eredményeként. 

Az e célra végrehajtott teljes költségvetésnek legalább 39 000 000 EUR-nak kell lennie.

228

2. beruházás: A kutatási és fejlesztési együttműködés támogatása (az intelligens szakosodási stratégiával összhangban)

Cél

Kkv-k együttműködése egy állami kutatószervezettel a nemzeti kompetenciaközpontok keretében

Támogatott projektek száma

0

30

4. negyedév

2022

30 kkv hosszú távú együttműködési projektjeit kell megvalósítani négy újonnan létrehozott nemzeti kompetenciaközpont keretében működő állami kutatószervezettel. 

Az e célra végrehajtott teljes költségvetésnek legalább 58 000 000 EUR-nak kell lennie.

229

3. beruházás: A környezetvédelem területén folytatott kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás

Cél

kutatás és fejlesztés a környezetvédelem területén

Támogatott projektek száma a környezetvédelem területén

43

53

3. negyedév

2022

A környezetvédelem területén tíz K+F+I projektet kell támogatni. A projektek olyan kiemelt tematikus területekre összpontosítanak, mint a természeti erőforrások védelme és fenntartható használata, az éghajlat védelme és a levegőminőség javítása, a hulladékgazdálkodás és -újrafelhasználás, a természet és a táj védelme vagy a biztonságos és ellenálló környezet, beleértve a természeti és emberi eredetű veszélyek következményeinek megelőzését és csökkentését is.

Az e célra végrehajtott teljes költségvetés legalább 7 000 000 EUR.

230

4. beruházás: A kutatási és innovációs keretprogrammal szinergiában lévő kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás

Cél

Kutatás és fejlesztés a kutatási és innovációs keretprogrammal szinergiában

Az Európai Kutatási Térség NET társfinanszírozásában részt vevő projektek és a kiválósági pecsétben részesülő projektek száma

53

79

3. negyedév

2025

26 , az Európai Kutatási Térség NET társfinanszírozásában részt vevő projekt és a kiválósági pecsétben részesült projekt részesül támogatásban, köztük 18, az Európai Kutatási Térség NET társfinanszírozásában részt vevő projekt és 8 olyan projekt, amely részesült a kiválósági pecsétben.

Az e célra végrehajtott teljes költségvetés legalább 19000000 EUR, amelyből legalább 12000000 EUR-t az Európai Kutatási Térség NET társfinanszírozásában részt vevő projektekre, legalább 7000000 EUR-t pedig a kiválósági pecsétben részesülő projektekre kell fordítani.

Y. 6.1. KOMPONENS: Az egészségügyi rendszer ellenálló képességének növelése

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense azzal a kihívással foglalkozik, hogy az egészségügyi infrastruktúrába való beruházás és az egészségügyi dolgozók akut ellátásban való oktatásának javítása révén meg kell erősíteni az egészségügyi rendszer rezilienciáját. Az egészségügyi infrastruktúra tekintetében a cél a rehabilitációs ellátás elérhetőségének és minőségének javítása azon betegek számára, akik a világjárvány idején elégtelennek bizonyuló kritikus állapotokból (akut egészségügyi állapotokból) lábalnak ki. A komponens célja továbbá, hogy kezelje a rendkívül speciális diagnosztikai eszközök hiányát és a súlyos szív- és érrendszeri betegségek, többek között a transzplantációs gyógyszerek kezelését. Az egészségügyi dolgozók oktatása tekintetében rendszerszintű intézkedéseket és beruházásokat irányoztak elő az egészségügyi dolgozók növekvő hiányának kezelésére.

A komponens hozzájárul a 2020. évi 1. országspecifikus ajánlás megvalósításához, amelynek értelmében Csehországnak biztosítania kell az egészségügyi rendszer rezilienciáját, meg kell erősítenie az egészségügyi dolgozók rendelkezésre állását, az alapellátást és az ellátás integrációját, valamint az e-egészségügyi szolgáltatások bevezetését.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

Y.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: Az egészségügyi szakemberek oktatásának javítása

Az egészségügyi dolgozók képzését és oktatását úgy kell kiigazítani, hogy javuljon a magasan képzett egészségügyi szakemberek rendelkezésre állása. Az egészségügyi dolgozók nemzeti és regionális szintű tervezését az egészségügyi szakemberek képzési igényeinek kezelésére, adminisztrációjára és értékelésére szolgáló elektronikus rendszer létrehozásával (amely összekapcsolja az egészségügyi szakemberek meglévő adatbázisait) javítani kell. Az egészségügyi szakemberek posztgraduális képzése megszervezésének javítása hozzájárul a szakképzés időtartamának csökkentéséhez, és lehetővé teszi a fiatalabb orvosok számára, hogy hamarabb kezdjék meg az ellátást, ezáltal javítva az ellátáshoz való hozzáférést.

A beruházást 2024. június 30-ig be kell fejezni.

1. beruházás: Az intenzív gyógyszerszimulációs központ létrehozása

A beruházás egy intenzív gyógyászati szimulációs központ megépítéséből áll, amely kibővíti az egészségügyi szakemberek posztgraduális képzésének és egész életen át tartó tanulásának infrastruktúráját. A központ képzést biztosít a legkorszerűbb technológiákkal és berendezésekkel, amelyek a valós helyzeteket utánozzák, többek között virtuális valóság felhasználásával. Ez lehetővé teszi az összetett klinikai feladatok biztonságos környezetben történő, a betegbiztonság veszélyeztetése nélküli képzését, a megszerzett készségeknek a klinikai gyakorlatba való hatékony átadását és az orvosi szakterületek közötti együttműködés javítását. A szimulációs képzésnek a tevékenységek széles skálájára kell kiterjednie, az egyszerű kezeléstől az átfogó betegellátásig, amelyet speciális orvosi csoportok végeznek a kórház előtti ellátásban, az intenzív osztályokon vagy a kezelőhelyiségekben. Ki kell dolgozni továbbá az intenzív orvostudományban dolgozó egészségügyi személyzet képzési rendszerét.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

2. beruházás: Rehabilitációs ellátás a kritikus állapotból felépülő betegek számára

A beruházás célja annak kezelése, hogy meg kell erősíteni azoknak a betegeknek a rehabilitációs ellátását, akik a Covid19-világjárvány miatt megsokszorozó kritikus állapotokból kilábalnak. Ezt a rehabilitációs osztályok berendezéseinek felújításával és korszerűsítésével, valamint a rehabilitációs ellátás megszervezésének javításával kell elérni. Az átfogó rehabilitációs ellátáshoz szükséges korszerű eszközök beszerzése csökkenti a személyzet iránti igényt, ezáltal növelve a rehabilitációs ellátás elérhetőségét a betegek számára. A támogatást egy összesen 61 660 000 EUR összegű támogatási rendszeren keresztül kell folyósítani. A támogatást legalább 19 olyan közkórháznak kell nyújtani, amelyek intenzív osztályokon akut fekvőbeteg-ellátást és utórehabilitációs ellátást nyújtanak. A projektek kiválasztásának tükröznie kell a Covid19-világjárványt követő rehabilitációs ellátás iránti megnövekedett igényt. A rehabilitációs osztályokon várhatóan 10 %-kal fog nőni az olyan betegek száma, akiket súlyos állapotot követően kell kezelni.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

3. beruházás: Kardiovaszkuláris és transzplantációs gyógyközpont építése

A beruházás célja, hogy a dél-morvaországi régióban javítsa a kardiovaszkuláris és transzplantációs orvosláshoz való hozzáférést. A brnói kardiovaszkuláris és transzplantációs sebészeti központ új létesítményeinek építését tervezik a jelenlegi kapacitás bővítése és a berendezések modern kezelési módszereknek megfelelő korszerűsítése érdekében, a Morvai régióban a megfelelő létesítmények hiányának kezelése érdekében. A beruházásnak a jelenlegi szív- és érrendszeri és transzplantációs sebészeti központban a jelenlegi 90 ágyról legalább 125 ágyra kell növelnie az ágyak számát.

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

 

Y.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

231

1. reform: Az egészségügyi szakemberek oktatásának javítása

Mérföldkő

Az egészségügyi szakemberek képzésének irányítására, adminisztrációjára és értékelésére szolgáló elektronikus rendszer

Az egészségügyi dolgozók oktatásának elektronikus irányítási, igazgatási és értékelési rendszerének alapplatformja

2. negyedév

2024

Az Egészségügyi Minisztérium alapplatformot hoz létre az egészségügyi dolgozók oktatásának új elektronikus irányítási, igazgatási és értékelési rendszeréhez. Az elektronikus rendszert tovább kell fejleszteni és az oktatási igényeknek megfelelő modulokkal kell kiegészíteni.

232

1. beruházás: Az intenzív orvosi szimulációs központ létrehozása és az oktatási rendszer optimalizálása

Mérföldkő

Ajánlati felhívás az intenzív orvosi szimulációs központ megépítésére

Értesítés a nyertes ajánlattevőnek a nyílt és a nyilvános pályázat odaítéléséről

4. negyedév

2022

Értesítés az intenzív orvosi szimulációs központ megépítésére irányuló közbeszerzési szerződés odaítéléséről, amely az egészségügyi szakembereknek nyújt képzést az orvosi szakterületek széles körében:

·Aneszteziológia és újraélesztés

·A vészhelyzetekhez kapcsolódó egyéb orvosi és nem orvosi készségek oktatása

·Kórház előtti ellátás és mentőszolgálat

·Sürgős befogadás

·Intenzív gondozási egységek és többcélú műveleti terem

·Egységes segélyhívó rendszer

·Puha készségek – csapatkommunikáció, válságkommunikáció, vezetés.

A szerződő felet nyílt és nyilvános pályázati eljárás útján választják ki. A pályázati felhívás közzététele előtt igényfelmérést kell végezni.

233

1. beruházás: Az intenzív orvosi szimulációs központ létrehozása és az oktatási rendszer optimalizálása

Mérföldkő

Intenzív gyógyászati szimulációs központ üzembe helyezése

Intenzív gyógyászati szimulációs központ megépítése, teljes felszereltsége és üzembe helyezése

4. negyedév

2025

Az intenzív gyógyászati szimulációs központot meg kell építeni, teljes mértékben fel kell szerelni és üzembe kell helyezni. A programot az Egészségügyi Felsőfokú Tanulmányok Intézete működteti. A kapacitásnak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy évente legalább 1500 egészségügyi szakembert képezzenek a központban.

234

2. beruházás: Rehabilitációs ellátás a kritikus állapotból felépülő betegek számára

Cél

Rehabilitációs ellátás támogatása

Szám

0

19

4. negyedév

2024

A támogatást egy összesen 61 660 000 EUR összegű támogatási program keretében keresztül kell folyósítani. Legalább 19 projekt részesül támogatásban a közkórházakban nyújtandó rehabilitációs ellátási kapacitás növelésére. A rehabilitációs osztályokon várhatóan 10 %-kal fog nőni az olyan betegek száma, akiket súlyos állapotot követően kell kezelni.

235

3. beruházás: Kardiovaszkuláris és transzplantációs gyógyközpont építése

Mérföldkő

A kardiovaszkuláris és transzplantációs orvostudományi központ teljes mértékben működőképes

A kardiovaszkuláris és transzplantációs orvostudományi központ teljes mértékben működőképes

4. negyedév

2025

A kardiovaszkuláris és transzplantációs orvostudományi központ új létesítményei teljes mértékben működőképesek. Az új létesítmény építésének legalább 35 új ágyat kell létrehoznia a kardiovaszkuláris és transzplantációs orvostudományi központban. Az építés nyílt és nyilvános pályázati eljárás tárgyát képezi. A pályázati felhívás közzététele előtt igényfelmérést kell végezni.

Z. 6.2. KOMPONENS: Az onkológiai megelőzés és gondozás megerősítésére irányuló nemzeti terv

A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv ezen komponense a Covid19-világjárvány hosszú távú negatív hatásai által érintett rákmegelőzési és -gondozási rendszer rezilienciájának növelésével kapcsolatos kihívással foglalkozik.

A reformok tekintetében a 2022-2030-as időszakra új nemzeti onkológiai programot kell létrehozni a Cseh Köztársaság számára, és javítani kell a rákmegelőzési szűrőprogramok hatókörét és minőségét.

Az egészségügyi infrastruktúra tekintetében a cél a prágai Cseh Onkológiai Intézet és az Onkológiai Megelőző Központ megépítésének támogatása. Támogatni kell továbbá az onkológiai és hematoonkológiai ellátást nyújtó létesítményeket, valamint a brnói Masaryk Onkológiai Intézet új létesítményeit a rákmegelőzés megerősítése érdekében.

A komponens hozzájárul a 2020. évi 1. országspecifikus ajánlás megvalósításához, amelynek értelmében Csehországnak biztosítania kell az egészségügyi rendszer rezilienciáját, meg kell erősítenie az egészségügyi dolgozók rendelkezésre állását, az alapellátást és az ellátás integrációját, valamint az e-egészségügyi szolgáltatások bevezetését.

A DNSH-elvről szóló technikai iránymutatásnak (2021/C58/01) megfelelően a tervben meghatározott intézkedések és enyhítő lépések ismertetését figyelembe véve ebben a komponensben várhatóan egyetlen intézkedés sem sérti jelentős mértékben az (EU) 2020/852 rendelet 17. cikke szerinti környezeti célkitűzéseket.

Z.1. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a reformok és beruházások ismertetése

1. reform: A Cseh Köztársaság nemzeti Onkológiai Programja – NOP CZ 2030

A reform célja a Cseh Köztársaság 2022-2030-as időszakra szóló nemzeti Onkológiai Programjának (NOP CR 2030) létrehozása. A 2022–2030-as NOP-nak tükröznie kell az európai rákellenes tervben meghatározott prioritásokat, köztük a betegközpontú rákgondozási kultúra elveit 15 . A program előkészítése a cseh Onkológiai Társaság felelősségi körébe tartozik. Az Egészségügyi Minisztérium létrehozza a NOP végrehajtásáért felelős Nemzeti Tanácsot, amely koordinációs szerepet tölt be az előkészítés, a végrehajtás és az értékelés szakaszában.

A reform 2025. december 31-ig fejeződik be.

2. reform: A megelőző szűrőprogramok minőségének támogatása és javítása

A reformnak a rákmegelőzési programok hatókörének és minőségének javítására kell összpontosítania azzal a céllal, hogy csökkentse a rákos megbetegedések morbiditását és halálozását, korlátozza a kezelés költségeit a betegség előrehaladott szakaszában, valamint növelje a várható élettartamot és az életminőséget. Ilyen intézkedés volt

·a nemzeti szűrőközpont kijelölése 2025. június 30-ig a rákszűrési programok koordinálásáért felelős szervként a Cseh Köztársaságban;

·a meglévő szűrőprogramok hatókörének, hozzáférhetőségének, teljesítményének és hatásának növelése, különösen a célcsoport lefedettségének növelése révén. Például a vastagbélrákszűrési program célcsoportját 2026. június 30-ig legalább 40 %-ra kell növelni;

·új szűrőprogramok kipróbálása, beleértve azok populáción és klinikai vizsgálatokon keresztüli ellenőrzését. Különösen korai tüdőrák-felderítési programot kell indítani, amelyben 2026. június 30-ig a célcsoport legalább 20 000 résztvevője vesz részt.

·új megelőzési programok megtervezésére, valamint költséghatékonyságuk és a nemzeti egészségbiztosítási rendszerre gyakorolt hatásuk becslésére szolgáló rendszer létrehozása;

·a szűrőprogramok átfogó nyomon követésére és értékelésére szolgáló adatbázis létrehozása, amely magában foglal egy széles körű minőségmutató-panelt és hatékonyságértékelést.

Az intézkedést 2026. június 30-ig be kell fejezni.

1. beruházás: A Cseh Onkológiai Intézet létrehozása

A beruházás középpontjában a prágai Cseh Onkológiai Intézet létrehozása áll, amelynek célja, hogy egyetlen ellátási ponton biztosítsa a rák megelőzését, diagnosztizálását és valamennyi kezelési módot. A beruházás magában foglalja új épület építését és berendezések (többek között klinikai berendezések, információs és kommunikációs technológiai berendezések és biztonsági berendezések) beszerzését. A cél továbbá egy rákközpont létrehozása nemzetközi szinten a közép- és kelet-európai régióban. A várakozások szerint a kapacitás évi 8500-1200 kórházi kezelésű beteg lesz.

Az egészségügyi minisztérium 2022. március 15-ig benyújtja a szükséges dokumentumokat, köztük a következőket:

·Orvosi program/működési terv és tervezési és kivitelezési célokra alkalmas tervtervezet,

·Megvalósíthatósági tanulmány, beleértve a tágabb egészségügyi stratégia keretében végzett igényfelmérést, a műszaki, működési és gazdasági megvalósíthatóságot, a pénzügyi és személyzeti fenntarthatóságot, valamint a regionális és országos szintű onkológiai ellátás nyújtására gyakorolt hatást, beleértve az utazási időt és a szakmai jártasságot is.

Ezeket a dokumentumokat 2022. december 31-ig független hatóságnak kell hitelesítenie.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

2. beruházás: Magasan specializált onkológiai és hematoonkológiai ellátás fejlesztése

A beruházás célja, hogy az élvonalbeli technológiák és felszerelések beszerzése révén megerősítse a rendkívül speciális rákkezelést mind a komplex onkológiai központokban, mind pedig a nagymértékben szakosodott hematonkológiai központokban. A beruházás lehetővé teszi az onkológiai központok számára, hogy a precizitás és a személyre szabott orvoslás elvei alapján diagnózist és rákkezelést biztosítsanak, ami javítaná különösen a ritka ráktípusok diagnosztizálását és kezelését. A precíziós orvoslás fogalma magában foglalja különösen a terápia, a fejlett vizualizációs módszerek, az egyénre szabott sejt- és génterápiák, valamint a modern sugárterápia fogalmát. Legalább tíz komplex onkológiai központot és magasan képzett hematonkológiai központot kell támogatni.

A beruházást 2026. június 30-ig be kell fejezni.

3. beruházás: A Masaryk Onkológiai Intézetben a rákmegelőzési központ és az innovatív és támogató ellátás infrastruktúrájának létrehozása és fejlesztése

A beruházás célja a kapacitás növelése és az innovatív rákmegelőzés és -gondozás fejlesztése a brnói Masaryk Onkológiai Intézetben. Először is, a beruházás magában foglalja a rákmegelőzési központ új létesítményének megépítését, amely növeli a rákmegelőzési programok számát (elsődleges, másodlagos és harmadlagos), valamint különíti el a megelőző ellátást a gondozási létesítményektől (az epidemiológiai és pszichoszociális szempontok figyelembevétele érdekében). Másodszor, új létesítményeket kell létrehozni az innovatív és támogató rákgondozás érdekében, nevezetesen az első kapcsolattartó központot, a klinikai vizsgálati központot, a támogató gondozási központot és az oktatási központot. A Támogatási Központ lehetővé teszi egy új, a rák túlélőinek támogatását célzó program tesztelését, amelynek eredményei azután átadhatók más rákközpontoknak a Cseh Köztársaságban. 

A beruházást 2025. december 31-ig be kell fejezni.

Z.2. Vissza nem térítendő pénzügyi támogatás – a végrehajtáshoz és a nyomon követéshez kapcsolódó mérföldkövek, célok, mutatók és ütemterv

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

Minőségi mutatók
(a mérföldkövekre vonatkozóan)

Mennyiségi mutatók
(célok esetében)

A végrehajtás indikatív ütemterve

Az egyes mérföldkövek és célok ismertetése

Mértékegység

Alapérték

Cél

Negyedév

Év

236

1. reform: Nemzeti Onkológiai Program

Mérföldkő

A Cseh Köztársaság 2022-2030-as időszakra szóló nemzeti Onkológiai Programja

A 2022-2030-as időszakra szóló nemzeti onkológiai program kormány általi jóváhagyása

4. negyedév

2021

A Nemzeti Onkológiai Programot a cseh onkológiai társadalom felelőssége mellett kell elkészíteni a kulcsfontosságú szereplőkkel és érdekelt felekkel, különösen az egészségügyi minisztériummal, a nemzeti onkológiai központokkal, a kiemelten szakosodott rák- és hematológiai központokkal, az Egészségügyi Információs és Statisztikai Intézettel, az egészségügyi szolgáltatók képviselőivel, az egészségbiztosító társaságokkal és a betegképviseleti szervezetekkel.

237

2. reform: A megelőző szűrőprogramok minőségének támogatása és javítása

Mérföldkő

Az onkológiai szűrőprogramok koordinálásáért felelős intézmény kijelölése

A nemzeti szűrőközpontot a kormány nevezi ki a rákszűrési programok koordinálásáért felelős szervként

2. negyedév

2025

Az Országos Vizsgálóközpont a következőkért felelős:

·az átvilágítási programok koordinálása, tervezése, nyomon követése és értékelése

·prediktív rendszer létrehozása az új megelőzési programok megtervezéséhez, valamint azok költséghatékonyságának és a nemzeti egészségbiztosítási rendszerre gyakorolt hatásának becsléséhez;

·a szűrőprogramok nyomon követésére és értékelésére szolgáló adatbázis létrehozása, beleértve a minőségi mutatók eredménytáblájának létrehozását

·új szűrőprogramok kipróbálása

238

2. reform: A megelőző szűrőprogramok minőségének támogatása és javítása

Cél

A célpopuláció lefedettségének növelése a vastagbélrákszűrési program keretében

%

34

40

2. negyedév

2026

A célpopulációnak a megfelelő szűrővizsgálatban (pl. kétéves faekalikus vérvizsgálat) való részvétele legalább 40 %-ra nő.

239

2. reform: A megelőző szűrőprogramok minőségének támogatása és javítása

Cél

Az új korai tüdőrák-felderítési program résztvevőinek száma

Szám

0

20 000

2. negyedév

2026

Korai tüdőrák-felderítési programot kell indítani, amelyben a célcsoport legalább 20 000 résztvevője vesz részt.

240

1. beruházás: A Cseh Onkológiai Intézet építése és létrehozása

Mérföldkő

Független hatóság által hitelesített megvalósíthatósági tanulmány

A megvalósíthatósági tanulmány független hatóság általi validálása

4. negyedév

2022

Független hatóság általi validálás:

·Orvosi program/működési terv és tervezési és kivitelezési célokra alkalmas tervtervezet,

·Megvalósíthatósági tanulmány, beleértve a tágabb egészségügyi stratégia keretében végzett igényfelmérést, a műszaki, működési és gazdasági megvalósíthatóságot, a pénzügyi és személyzeti fenntarthatóságot, valamint a regionális és országos szintű onkológiai ellátás nyújtására gyakorolt hatást, beleértve az utazási időt és a szakmai jártasságot is.

Az Európai Bizottság a „Guide to CBA of Investment Projects” című dokumentumban ismertette az ajánlott iránymutatásokat, (2014. december).

241

1. beruházás: A Cseh Onkológiai Intézet építése és létrehozása

Mérföldkő

A Cseh Onkológiai Intézet megkezdte működését

Az Egészségügyi Minisztérium által a Cseh Onkológiai Intézet részére kiadott működési engedély

2. negyedév

2026

Építési munkák elvégzése és működési engedély megszerzése.

Legalább 300 fekvőbeteg-ellátásra szolgáló férőhelynek kell lennie (ami azt eredményezi, hogy az érintett egészségügyi szolgáltató legalább 50 ágyral növeli a rák kezelésére szolgáló ágyak számát).

A várakozások szerint a kapacitás évi 8500-1200 kórházi kezelésű beteg lesz.

Az építés nyílt és nyilvános pályázati eljárás tárgyát képezi.

242

2. beruházás: Magasan specializált onkológiai és hematoonkológiai ellátás fejlesztése

Cél

Az onkológiai és hematoonkológiai ellátást nyújtó támogatott létesítmények száma

Támogatott egészségügyi létesítmények száma

0

10

2. negyedév

2026

Az Egészségügyi Minisztérium által kezelt támogatási programon keresztül támogatást kell nyújtani a komplex onkológiai központoknak és a magasan szakosodott onkológiai és hemato-onkológiai ellátást nyújtó központoknak, összesen 64 920 000 EUR összegben. Legalább tíz központot támogatni kell a személyre szabott orvoslást lehetővé tevő élvonalbeli technológiák és felszerelések beszerzésében. A támogatandó projektek kiválasztása során biztosítani kell a kiegyensúlyozott földrajzi lefedettséget. Kizárólag állami egészségügyi szolgáltatók részesülhetnek támogatásban.

243

3. beruházás: A Masaryk Memorial Cancer Institute onkológiai megelőzéssel és innovatív és támogató ellátással kapcsolatos infrastrukturális központjának létrehozása és fejlesztése

Mérföldkő

Rákmegelőzési központ, Masaryk Memorial Cancer Institute

Működésbe lépett a Masaryk Memorial Cancer Institute új rákmegelőzési központja

4. negyedév

2025

A Masaryk Memorial Cancer Intézetben működő rákmegelőzési központ új létesítményeinek üzembe helyezése. A meglévő kapacitások áthelyezése új helyiségekbe. A rákmegelőzési központban végrehajtott beavatkozások éves száma várhatóan 30 %-kal fog növekedni 2019-hez képest.

Az építés nyílt és nyilvános pályázati eljárás tárgyát képezi. A pályázati felhívás közzététele előtt igényfelmérést kell végezni.

244

3. beruházás: A Masaryk Memorial Cancer Institute onkológiai megelőzéssel és innovatív és támogató ellátással kapcsolatos infrastrukturális központjának létrehozása és fejlesztése

Mérföldkő

A Masaryk Onkológiai Intézet innovatív és támogató gondozást nyújtó létesítményeinek bővítése

A támogató és innovatív ellátás új létesítményei működésbe lépnek

4. negyedév

2025

Az első kapcsolattartó központ, a Klinikai Vizsgálati Központ, a Támogató Központ és az Oktatási Központ új létesítményeinek üzembe helyezése. A Masaryk Onkológiai Intézet innovatív és támogató ellátással foglalkozó ügyfeleinek éves száma várhatóan 20 %-kal növekszik 2019-hez képest.

Az építés nyílt és nyilvános pályázati eljárás tárgyát képezi. A pályázati felhívás közzététele előtt igényfelmérést kell végezni.

A rák túlélőinek programjával kapcsolatos kísérleti projektet be kell fejezni.

2. SZAKASZ: PÉNZÜGYI TÁMOGATÁS

1.Pénzügyi hozzájárulás

A 2. cikk (2) bekezdésében említett részleteket a következőképpen kell megszervezni:

1.1.Első részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

172

C 3.1: Innováció az oktatásban a digitalizáció összefüggésében – 2. beruházás: Digitális berendezések iskolák számára

Cél

Az iskolák által a távoktatáshoz vásárolt digitális eszközök száma

72

C 1.6: Az építési folyamat felgyorsítása és digitalizálása – 1. reform Az új építési törvény és az övezetekről szóló törvény gyakorlati végrehajtása

Mérföldkő

Az új építési törvény hatálybalépése

134

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 2. beruházás: kis vízfolyások és víztározók

Mérföldkő

A Földművelésügyi Minisztérium által benyújtott, a 2. beruházás keretében támogatandó projektek listája

168

C 3.1: Innováció az oktatásban a digitalizáció összefüggésében – 1. reform: Tantervreform és az informatikai oktatás megerősítése

Mérföldkő

A digitális jártasságot és a számítási gondolkodást erősítő új tantervek jóváhagyása

51

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 2. beruházás: A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO)

Mérföldkő

A közép- és kelet-európai digitális média megfigyelőközpontjának (CEDMO) elindítása a Cseh Köztársaságban

102

C 2.2: Az energiafogyasztás csökkentése a közszférában – 1. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

Mérföldkő

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium garancia melletti szerződésmintájának elfogadása az energiahatékonyság-alapú szerződéskötési módszer szolgáltatásaira vonatkozóan

105

C 2.2: Az energiafogyasztás csökkentése a közszférában – 2. beruházás: A közvilágítási rendszerek energiahatékonyságának javítása

Mérföldkő

Programdokumentáció elfogadása az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által a közvilágítási rendszerek felújítására irányuló intézkedésekről

198

C 4.2: A cseh-morva garancia- és fejlesztési bank (ČMZRB), mint nemzeti fejlesztési bank új kvázisajáttőke-eszköze a vállalkozások és fejlesztés előmozdításához – 1. reform: A cseh-morva garancia- és fejlesztési bank nemzeti fejlesztési bankként történő fejlesztése

Mérföldkő

A Cseh-Moravian Garancia és Fejlesztési Bank (ČMZRB) középtávú stratégiájának elfogadása, amelyet a bank részvényesei hagytak jóvá (amelyet az Ipari és Kereskedelmi, Pénzügyi és Helyi Fejlesztési Minisztérium képvisel)

199

C 4.2: A cseh-morva garancia- és fejlesztési bank (ČMZRB), mint nemzeti fejlesztési bank új kvázisajáttőke-eszköze a vállalkozások és fejlesztés előmozdításához – 1. reform: A cseh-morva garancia- és fejlesztési bank nemzeti fejlesztési bankként történő fejlesztése

Mérföldkő

Az új kvázisajáttőke-eszköz irányítási modelljének megvalósítása

200

C 4.2: A cseh-morva garancia- és fejlesztési bank (ČMZRB), mint nemzeti fejlesztési bank új kvázisajáttőke-eszköze a vállalkozások és fejlesztés előmozdításához – 1. beruházás: A vállalkozói szellemet támogató új kvázisajáttőke-eszközök kidolgozása

Mérföldkő

Finanszírozási megállapodás a Cseh-Moravian Garanciával és Fejlesztési Bankkal mint Nemzeti Fejlesztési Bankkal (ČMZRB)

203

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 2. reform: A jogi keret és az átláthatóság megerősítését célzó igazságügyi reform a bíróságok, a bírák, az ügyészek és a bírósági végrehajtók területén

Mérföldkő

A bíróságokról és bírákról szóló törvény hatálybalépése

208

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

Cselekvési terv kidolgozása és végrehajtása a koordináló szerv igazgatási rendszerére vonatkozóan, különös tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében felmerülő összeférhetetlenség megfelelő és rendszerszintű megelőzésére.

211

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz végrehajtásának független és eredményes ellenőrzését biztosító ellenőrzési stratégia

212

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

A tényleges tulajdonos fogalommeghatározásának felülvizsgálata a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz ellenőrzési rendszeréhez kapcsolódóan

223

C 5.1: Kiválósági kutatás és fejlesztés az egészségügyi ágazatban – 1. beruházás: Állami kutatás-fejlesztési támogatás az orvostudomány és a kapcsolódó társadalomtudományok kiemelt területein

Mérföldkő

Új kutatás-fejlesztési támogatási program elindítása

226

C 5.2: A vállalati kutatás és fejlesztés támogatása és az innovációk üzleti gyakorlatba való bevezetése – 1. reform: Az ipari kutatást támogató nemzeti koordinációs csoport létrehozása

Mérföldkő

Az ipari kutatást támogató nemzeti koordinációs csoport létrehozása

236

C 6.2: Az onkológiai megelőzés és gondozás megerősítésére irányuló nemzeti terv – 1. reform: Nemzeti Onkológiai Program

Mérföldkő

A Cseh Köztársaság 2022-2030-as időszakra szóló nemzeti Onkológiai Programja

3

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 2. reform: Elektronikus egészségügy

Mérföldkő

Az interoperabilitási szabványok meghatározása az e-egészségügy európai interoperabilitási keretével összhangban és a távorvoslásra vonatkozó szabályok meghatározása

68

C 1.5: A vállalkozások digitális átalakulása – 1. reform: Platform létrehozása a gazdaság digitalizálásához

Mérföldkő

A gazdaság digitalizálásával foglalkozó platform létrehozása

146

C 2.7: Körforgásos gazdaság, újrahasznosítás és ipari víz – 2. reform: Csehország körforgásos stratégiájának véglegesítése és végrehajtása 2040

Mérföldkő

Csehország körforgásos gazdasággal kapcsolatos, a 2040-ig tartó időszakra vonatkozó stratégiájának a Környezetvédelmi Minisztérium általi lezárása

184

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 1. reform: A munkaerőpiaci politikák fejlesztése

Mérföldkő

A háromoldalú átképzési és kompetenciafejlesztési bizottság létrehozása

29

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 4. beruházás:
A digitális igazságszolgáltatás feltételeinek megteremtése

Mérföldkő

Az adatkezelésnek és az adatok felhasználásának elemzése az igazságszolgáltatási ágazatban, valamint adattárház kiépítése

83

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 1. beruházás: A vasúti infrastruktúra új technológiái és digitalizálása

Mérföldkő

Az 1. beruházás projektcsomagjának meghatározása

86

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 2. beruházás: A vasutak villamosítása

Mérföldkő

A 2. beruházás projektcsomagjának meghatározása

89

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 3. beruházás: A környezet javítása (vasúti infrastruktúra támogatása)

Mérföldkő

A 3. beruházás projektcsomagjának meghatározása

92

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Fokozott biztonságú vasúti átjárók befejezése

93

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Épített kerékpárutak, oldalfalak és akadálymentes útvonalak megvalósítása

94

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Korszerűsített vasúti hidak vagy alagutak befejezése

131

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. beruházás: Árvízvédelem

Mérföldkő

Árvízvédelmi szerződések odaítéléséről szóló értesítés

135

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 2. beruházás: kis vízfolyások és víztározók

Cél

T1. A kis vízfolyásokra és víztározókra vonatkozó projektek 50 %-ának lezárása

176

C 3.2: Az iskolai programok kiigazítása – 1. reform: Az egyetemek átalakítása a tanulás új formáihoz és a munkaerőpiac változó igényeihez való alkalmazkodás érdekében

Mérföldkő

Az egyetemek átalakítását támogató program elindítása

207

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

Az adatok gyűjtésének, tárolásának és rendelkezésre bocsátásának rendszere valamennyi végső kedvezményezett tekintetében, beleértve az összes tényleges tulajdonost is (a pénzmosás elleni irányelv 3. cikkének 6. pontja szerint).

209

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

A koordináló szerv által végrehajtott, az összeférhetetlenség megelőzésére irányuló intézkedések.

210

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

Adattárrendszer

213

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

Az összeférhetetlenség elkerülésére és kezelésére vonatkozó iránymutatás

214

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 5. reform: Kontroll és ellenőrzés

Mérföldkő

Az összeférhetetlenség elkerülésére szolgáló eljárások a költségvetési rendelet 61. cikkével összhangban

224

C 5.1: Kiválósági kutatás és fejlesztés az egészségügyi ágazatban – 1. beruházás: Állami kutatás-fejlesztési támogatás az orvostudomány és a kapcsolódó társadalomtudományok kiemelt területein

Cél

Közbeszerzési szerződések odaítélése legalább négy kutatás-fejlesztési konzorcium számára

Részlet összege

 1 066 888 563 EUR

1.2.Második részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

110

C 2.3: Áttérés a tisztább energiaforrásokra – 1. reform: A távfűtési rendszerek hőelosztásának korszerűsítése

Mérföldkő

A csehországi távfűtés dekarbonizációjának értékelése

140

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 4. beruházás: Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes erdők

Cél

T1. 12000 ha terület újraerdősítése lágyító és stabilizáló fafajokkal (széleslevelű fajok és ezüstfenyő/csecsemők alba)

148

C 2.7: Körforgásos gazdaság, újrahasznosítás és ipari víz – 1. beruházás: Újrahasznosítási infrastruktúra építése

Mérföldkő

Az újrahasznosítási infrastruktúrába beruházó projektekre vonatkozó valamennyi közbeszerzési szerződésnek a Környezetvédelmi Minisztérium általi odaítélése

229

C 5.2: A vállalati kutatás és fejlesztés támogatása és az innovációk üzleti gyakorlatba való bevezetése – 3. beruházás: A környezetvédelem területén folytatott kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás

Cél

A környezetvédelem területén folytatott kutatás és fejlesztés

7

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 1. beruházás: Digitális szolgáltatások végfelhasználók számára

Mérföldkő

Az egységes digitális ügyfélkapu teljes körű működése

11

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 2. beruházás: Nyílt hozzáférésű adatok és nyilvános adatok fejlesztése

Mérföldkő

A nyílt hozzáférésű adatok nemzeti jegyzékének kibővítése fejlett funkciókkal

15

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 1. beruházás:
Információs rendszerek fejlesztése

Mérföldkő

Egyetemes kapcsolattartó pont sikeres létrehozása és működtetése, amely lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy egyetlen helyen kommunikáljanak a közigazgatással.

16

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 1. beruházás:
Információs rendszerek fejlesztése

Mérföldkő

Az e-útlevél (ePassy) és az EVC2 vízumrendszer sikeres korszerűsítése és működtetése

20

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 2. beruházás:
Központi nyilvántartások és e-kormányzati létesítmények fejlesztése

Mérföldkő

Egy teljesen működőképes szoftveres adatközpont megvalósítása, beleértve az adattárolókat is.

23

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 3. beruházás:
Kiberbiztonság

Mérföldkő

A cseh rendőrség biztonsági információ- és eseménykezelő rendszerének korszerűsítése, valamint további öt másik információs rendszer kiberbiztonsági célú használatának kiterjesztése, amelyeket kockázat- és megvalósíthatósági tanulmány alapján választanak ki

25

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 1. reform:
Az e-kormányzat, a kiberbiztonság és az e-egészségügy támogatására szolgáló kompetenciaközpontok

Mérföldkő

Három kompetenciaközpont teljes körű működése, amelyek konzultációs szolgáltatásokat nyújtanak a helyreállítási terv A. komponensének 1.1. eleméhez és B. komponensének 1.2. eleméhez tartozó reformok és beruházások keretében az információs rendszerekben és az e-kormányzati ökoszisztémában végrehajtandó változtatásokat végrehajtó hatóságoknak

30

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 4. beruházás:
A digitális igazságszolgáltatás feltételeinek megteremtése

Cél

A videokonferencia lehetővé tétele érdekében újonnan felszerelt és összekapcsolt konferenciatermek számának növelése az igazságszolgáltatási rendszerben.

50

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 1. beruházás: A polgárok védelmét és biztonságát szolgáló mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kiválósági központ

Mérföldkő

A polgárok védelmét és biztonságát szolgáló mesterséges intelligenciával foglalkozó európai kiválósági központ elindítása

55

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 5. beruházás: Európai Blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra (EBSI) – DLT-kötvények kkv-finanszírozáshoz

Mérföldkő

Az EBSI technikai végrehajtásának befejezése és a kkv-k kísérleti szakaszának elindítása

57

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 6. beruházás: 5G demonstrációs projektek városok és ipari területek számára

Cél

Az intelligens városok referenciaalkalmazásainak kifejlesztése és működtetése

67

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 13. beruházás: A K & I támogatása a légiközlekedési ágazatban

Mérföldkő

 Digitális ikertechnológián és digitális transzformációs berendezéseken alapuló tesztkörnyezet teljes körű üzemeltetése a légiközlekedési ágazatban

90

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 3. beruházás: A környezet javítása (vasúti infrastruktúra támogatása)

Cél

26 projekt befejezése előre meghatározott projektcsomagból

95

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Korszerűsített vasúti hidak vagy alagutak befejezése

96

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Fokozott biztonságú vasúti átjárók befejezése

97

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Épített kerékpárutak, oldalfalak és akadálymentes útvonalak megvalósítása

111

C 2.3: Áttérés a tisztább energiaforrásokra – 2. reform: A távfűtési rendszerek hőelosztásának korszerűsítése

Mérföldkő

Csehország fenntartható biomassza-ellátása pályáinak értékelése

132

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. beruházás: Árvízvédelem

Cél

T1. A reziliens árvízvédelem kialakítását célzó 20 projekt lezárása.

150

C 2.7: Körforgásos gazdaság, újrahasznosítás és ipari víz – 2. beruházás: Körforgásos megoldások a vállalkozásokban

Mérföldkő

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által a vállalkozások körforgásos megoldásokba történő beruházásaira irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés odaítélése

152

C 2.7: Körforgásos gazdaság, újrahasznosítás és ipari víz – 3. beruházás: Víztakarékosság az iparban

Mérföldkő

Az ipari víztakarékossági és -optimalizálási projektekre irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés odaítélése az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által

161

C 2.9: A biológiai sokféleség előmozdítása és az aszály elleni küzdelem – 1. beruházás: Aszályok és áradások elleni védelem Brnoban

Mérföldkő

Értesítés Brno városa aszályok és áradások elleni védelmét célzó projektekre vonatkozó szerződések odaítéléséről.

228

C 5.2: A vállalati kutatás és fejlesztés támogatása és az innovációk üzleti gyakorlatba való bevezetése – 2. beruházás: A kutatási és fejlesztési együttműködés támogatása (az intelligens szakosodási stratégiával összhangban)

Cél

Kkv-k együttműködése egy állami kutatószervezettel a nemzeti kompetenciaközpontok keretében

232

C 6.1: Az egészségügyi rendszer rezilienciájának növelése – 1. beruházás: Az intenzív orvosi szimulációs központ létrehozása és az oktatási rendszer optimalizálása

Mérföldkő

Ajánlati felhívás az intenzív orvosi szimulációs központ megépítésére

240

C 6.2: Az onkológiai megelőzés és gondozás megerősítésére irányuló nemzeti terv – 1. beruházás: A Cseh Onkológiai Intézet építése és létrehozása

Mérföldkő

Független hatóság által hitelesített megvalósíthatósági tanulmány

 

 

Részlet összege

 807 375 129EUR

1.3.Harmadik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

139

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 4. beruházás: Az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes erdők

Mérföldkő

Az erdőgazdálkodás tervezéséről szóló miniszteri rendelet módosítása (az erdőgazdálkodás tervezéséről szóló 84/1996. sz. törvény módosítása)

142

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 5. beruházás: Vízmegtartás az erdőkben

Mérföldkő

T1. 40 hordalékvíz-ellenőrzési projekt (kis méretű fa- és természetes kőgátak) megvalósítása, melyek célja az erdőkben a felszíni vízfolyások lassítása, továbbá vízmegtartási projektek (vízvisszatartás és kis tározók) végrehajtása.

32

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 1. reform: Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési környezetének javítása 

Mérföldkő

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kidolgozott, a beruházási projektterveket tartalmazó regionális adatbázisok létrehozására és a hálózati minőségmérések számának növelésére irányuló intézkedések hatálybalépése 

70

C 1.5: A vállalkozások digitális átalakulása – 2. beruházás: Európai referenciatesztelési és kísérleti létesítmény

Cél

Egy európai referenciatesztelési és kísérleti létesítmény létrehozása

78

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 1. reform: Az energia- és helyigényes közúti közlekedés alternatíváinak kialakítása

Mérföldkő

A mobilitási tervek jóváhagyása

87

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 2. beruházás: A vasutak villamosítása

Cél

Két, előre meghatározott projektből származó projekt lezárása

99

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Korszerűsített vasúti hidak vagy alagutak befejezése

 

 

Részlet összege

 201 843 782 EUR

1.4.Negyedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

73

C 1.6: Az építési folyamat felgyorsítása és digitalizálása – 1. reform Az új építési törvény és az övezetekről szóló törvény gyakorlati végrehajtása

Mérföldkő

A Legfelsőbb Építési Hivatal tevékenységének megkezdése

75

C 1.6: Az építési folyamat felgyorsítása és digitalizálása – 1. beruházás: Új központi információs rendszer (AIS) létrehozása

Mérföldkő

A központi információs rendszer teljes mértékben működőképes

127

C 2.5: Épületfelújítás és levegővédelem – 2. beruházás: A háztartások helyhez kötött szennyezési forrásainak megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése

Mérföldkő

Az energiafogyasztás csökkentésére és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére létrehozott projektek (2020 1. negyedéve és 2021. 3. negyedéve között)

128

C 2.5: Épületfelújítás és levegővédelem – 2. beruházás: A háztartások helyhez kötött szennyezési forrásainak megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése

Cél

Az energiafogyasztás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése (35 %-os végrehajtás)

144

C 2.7: Körforgásos gazdaság, újrahasznosítás és ipari víz – 1. reform: A hulladékgazdálkodásra vonatkozó új jogszabályok végrehajtása a Cseh Köztársaságban

Mérföldkő

A Környezetvédelmi Minisztérium által kidolgozott hulladékgazdálkodási jogszabályokat követő végrehajtási határozatok hatálybalépése

1

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 1. reform: A minőségi adathalmaz kezelésének és az adatokhoz való ellenőrzött hozzáférés biztosításának feltételei

Mérföldkő

A központi kormányzati szintű adatellenőrzés véglegesítése és „Az adatokhoz való ellenőrzött hozzáférés stratégiája a közigazgatási adatgyűjtés minőségirányítási feltételeinek biztosítása érdekében” című koncepcionális dokumentum elfogadása, amely új adatkezelési jogszabályok alapját képezi

8

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 1. beruházás: Digitális szolgáltatások végfelhasználók számára

Mérföldkő

A bejelentkezési rendszer összekapcsolása a regionális higiéniás állomásokkal és az intelligens karantén projekttel, amelyet a Covid19-fertőzés elleni küzdelem céljából dolgoztak ki a lakosság körében, valamint 3 információs rendszer fejlesztésének befejezése

13

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 3. beruházás: Digitális igazságügyi szolgáltatások

Mérföldkő

Az igazságügyi portál új technológiai platformjának kiépítése, amely digitális szolgáltatásokat tesz elérhetővé a polgárok számára, és amelyet össze kell kapcsolni a központi polgári portállal

14

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 3. beruházás: Digitális igazságügyi szolgáltatások

Cél

A tárgyalótermek audiovizuális adatrögzítővel ellátott berendezései

21

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 2. beruházás:
Központi nyilvántartások és e-kormányzati létesítmények fejlesztése

Mérföldkő

A központi szolgáltatási pont átviteli kapacitását növelő, valamint a kommunikációs és információs infrastruktúra és információs rendszerek modernizálására és optimalizálására irányuló, felsorolt projektek lezárása.

27

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 2. reform:
Az e-egészségügyet támogató rendszerek fejlesztése

Mérföldkő

A közös gyógyszernyilvántartás (ePrescreption) kiterjesztése a narkotikumokra és pszichotrop anyagokra, valamint orvostechnikai eszközök elektronikus utalványaira

49

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 2. reform: A stratégiai technológiák támogatásával és tanúsításával foglalkozó közös csoport a stratégiai technológiai testülettel

Cél

Tanúsítvánnyal rendelkező vállalatok száma

56

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 5. beruházás: Európai Blokklánc-szolgáltatási infrastruktúra (EBSI) – DLT-kötvények kkv-finanszírozáshoz

Cél

Az EBSI-n digitális kötvények felkínálása révén sikeres kísérleti szakaszt követően támogatott kkv-k száma

59

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 7. beruházás: Cseh Rise-Up program

Cél

Az orvosi és nem orvosi technológiai megoldásokkal kapcsolatos innovációt célzó projektek támogatása a Covid19 hatásainak, valamint gazdasági és társadalmi következményeinek kezelése érdekében

64

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 11. beruházás: Szabályozói tesztkörnyezetek az uniós prioritásokkal összhangban

Mérföldkő

Két szabályozási tesztkörnyezet elindítása a pénzügyi technológiák és a mesterséges intelligencia területén

65

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 11. beruházás: Szabályozói tesztkörnyezetek az uniós prioritásokkal összhangban

Cél

A tesztkörnyezetben részt vevők a tesztkörnyezetek támogatásával

79

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 1. reform: Az energia- és helyigényes közúti közlekedés alternatíváinak kialakítása

Mérföldkő

Az új teherfuvarozási koncepció jóváhagyása és hatálybalépése

80

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 1. reform: Az energia- és helyigényes közúti közlekedés alternatíváinak kialakítása

Mérföldkő

A szállítási szolgáltatási tervek jóváhagyása.

88

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 2. beruházás: A vasutak villamosítása

Cél

Egy előre meghatározott projektcsomagból származó további öt projekt lezárása

91

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 3. beruházás: A környezet javítása (vasúti infrastruktúra támogatása)

Cél

26 további projekt befejezése előre meghatározott projektcsomagból

100

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Épített kerékpárutak, oldalfalak és akadálymentes útvonalak megvalósítása

101

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Korszerűsített vasúti hidak vagy alagutak befejezése

103

C 2.2: Az energiafogyasztás csökkentése a közszférában – 1. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

Cél

Az összes közbeszerzési szerződés 75 %-ának odaítélése olyan épületfelújítási projektekre, amelyek legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást érnek el

108

C 2.2: Az energiafogyasztás csökkentése a közszférában – 3. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

Cél

Az összes közbeszerzési szerződés 75 %-ának odaítélése olyan épületfelújítási projektekre, amelyek legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást érnek el

133

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 1. beruházás: Árvízvédelem

Cél

T2. A reziliens árvízvédelem kialakítását célzó további 20 projekt lezárása.

136

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 2. beruházás: kis vízfolyások és víztározók

Cél

T2. További 50 % kis vízfolyás és víztározó befejezése

137

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 3. beruházás: Birtokrendezés

Cél

A biológiai sokféleséget előmozdító zöld infrastrukturális projektek lezárása, beleértve a bioközpontokat, a biofolyosókat és a helyi jellegzetes zöldségek telepítését a mezőgazdasági tájon (a beruházás által kiszolgált földterület hektárjában).

138

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 3. beruházás: Birtokrendezés

Cél

A környezetvédelmi intézkedések befejezése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás (a beruházás által érintett földterület hektárjában).

145

C 2.7: Körforgásos gazdaság, újrahasznosítás és ipari víz – 1. reform: A hulladékgazdálkodásra vonatkozó új jogszabályok végrehajtása a Cseh Köztársaságban

Mérföldkő

A nemzeti és regionális hulladékgazdálkodási terv hatálybalépése

154

C 2.8: Barnamezős területek revitalizációja – 1. beruházás: Támogatás meghatározott területek újjáélesztéséhez

Mérföldkő

Az egyes barnamezős területek újjáélesztésére irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés odaítélése

156

C 2.8: Barnamezős területek revitalizációja – 2. beruházás: A köztulajdonban lévő területek nem üzleti célú revitalizációjának támogatása

Mérföldkő

A köztulajdonban lévő barnamezők nem üzleti célú hasznosítására irányuló valamennyi közbeszerzési szerződés odaítélése

158

C 2.8: Barnamezős területek revitalizációja – 3. beruházás: A köztulajdonban lévő területek üzleti célú revitalizációjának támogatása

Mérföldkő

A köztulajdonban lévő barnamezők üzleti célú rehabilitációjára irányuló közbeszerzési szerződések odaítélése

183

C 3.2: Az iskolai programok kiigazítása – 2. beruházás: Tanulók mentorálása

Cél

A mentorálásban részt vevő tanulók száma

186

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 1. reform: A munkaerőpiaci politikák fejlesztése

Mérföldkő

Átképzési és továbbképzési kurzusok adatbázisa

192

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 2. reform: A gyermekgondozási létesítmények finanszírozása fenntarthatóságának biztosítása

Mérföldkő

A gyermekgondozásról szóló törvény hatálybalépése (a gyermekcsoportban nyújtott gyermekgondozási szolgáltatásokról szóló 247/2014. sz. törvény módosítása)

193

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 3. reform: A tartós ápolás-gondozás rendszerének reformja

Mérföldkő

A tartós ápolásról szóló törvény hatálybalépése

196

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 3. beruházás: A szociális ellátási infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése

Cél

T1. A szociális megelőzési, tanácsadási és otthoni gondozási szolgáltatások céljára vásárolt, alacsony kibocsátású járművek száma

205

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 3. reform: Korrupcióval kapcsolatos adatok gyűjtése és elemzése

Mérföldkő

A korrupció mérésére szolgáló módszertan létrehozása a Cseh Köztársaságban

 

 

Részlet összege

1 095 723 389 EUR

1.5.Ötödik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

143

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 5. beruházás: Vízmegtartás az erdőkben

Mérföldkő

T2. 20 további 40 hordalékvíz-ellenőrzési projekt (kis méretű fa- és természetes kőgátak) megvalósítása, melyek célja az erdőkben a felszíni vízfolyások lassítása, továbbá vízmegtartási projektek (vízvisszatartás és kis tározók) végrehajtása.

174

C 3.1: Innováció az oktatásban a digitalizáció összefüggésében – 2. beruházás: Digitális berendezések iskolák számára

Cél

A digitális jártasság előmozdítását és az új informatikai tantervek végrehajtását szolgáló digitális technológiákkal és berendezésekkel támogatott iskolák száma

18

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 1. beruházás:
Információs rendszerek fejlesztése

Cél

Szerződéskötés az információs rendszerek közigazgatási célú fejlesztésének back-end alapját képező, felsorolt információs rendszerek projektjeinek végrehajtására:

48

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 2. reform: A stratégiai technológiák támogatásával és tanúsításával foglalkozó közös csoport a stratégiai technológiai testülettel

Mérföldkő

A tanúsító hatóságok létrehozása és kijelölése

84

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 1. beruházás: A vasúti infrastruktúra új technológiái és digitalizálása

Cél

Két, előre meghatározott projektből származó projekt lezárása.

113

C 2.3: Áttérés a tisztább energiaforrásokra – 2. beruházás: A távfűtési rendszerek hőelosztásának korszerűsítése

Mérföldkő

A hő-/energiatermelő létesítményekbe történő beruházások terve

179

C 3.2: Az iskolai programok kiigazítása – 1. beruházás: Kiválasztott kulcsfontosságú tudományos helyszínek fejlesztése

Mérföldkő

Új egyetemi létesítmények építésére irányuló szerződések odaítélése

231

C 6.1: Az egészségügyi rendszer rezilienciájának növelése – 1. reform: Az egészségügyi szakemberek oktatásának javítása

Mérföldkő

Az egészségügyi szakemberek képzésének irányítására, adminisztrációjára és értékelésére szolgáló elektronikus rendszer

Részlet összege

 230 678 608 EUR

1.6.Hatodik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

125

C 2.5: Épületfelújítás és levegővédelem – 1. beruházás: Épületek felújítása és revitalizációja energiamegtakarítás céljából

Mérföldkő

Az energiafogyasztás csökkentésére irányuló projektekkel kapcsolatos szerződések (2022.02.–2021.07. közötti időszakban)

141

C 2.6: Természetvédelem és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás – 4. beruházás: Újraerdősítés

Cél

T2. További 24 000 hektár terület újraerdősítése lágyító és stabilizáló fafajokkal (lomblevelű fajok és jegenyefenyő (abies alba)).

9

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 1. beruházás: Digitális szolgáltatások végfelhasználók számára

Mérföldkő

4 információs rendszer teljes körű működése

12

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 2. beruházás: Nyílt hozzáférésű adatok és nyilvános adatok fejlesztése

Cél

A nyílt hozzáférésű adatok nemzeti katalógusában nyílt adatokat közzétevő közigazgatási szerveken belüli nyíltadat-előállítók számának növekedése

17

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 1. beruházás: Információs rendszerek fejlesztése

Mérföldkő

Az integrált külföldiek rendszerének sikeres működése, csökkentve a külföldiek és köztisztviselők adminisztratív terheit

31

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 4. beruházás:
A digitális igazságszolgáltatás feltételeinek megteremtése

Cél

Az adattárolási kapacitás növelése

36

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 2. reform: Az 5G ökoszisztéma fejlesztésének támogatása

Cél

Az 5G hálózatok kiépítésének javítását célzó tanulmányok közzététele az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által 

38

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 1. beruházás: Nagy kapacitású összeköttetések kiépítése 

Mérföldkő

A nagyon nagy kapacitású hálózatok (VHCN) kapcsolódó valamennyi csatlakozási szerződés Ipari és Kereskedelmi Minisztérium általi odaítéléséről. 

43

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 3. beruházás: Az 5G mobil infrastruktúra fejlesztésének támogatása a vidéki beruházásintenzív fehér területeken 

Mérföldkő

A települések nagy kapacitású hálózattal (VHCN) való összekapcsolására vonatkozó szerződések odaítélése 

45

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 4. beruházás: Az 5G hálózatok és szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási tevékenységek 

Mérföldkő

Az 5G hálózatokhoz kapcsolódó tudományos kutatási projektekre vonatkozó valamennyi szerződés odaítélése 

53

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 3. beruházás: A digitális transzformációval kapcsolatos legjobb külföldi gyakorlatok és know-how átadása, nyomon követés és a válság társadalmi-gazdasági hatásainak kutatása (Samuel Neaman Intézet)

Cél

A cseh Samuel Neaman Intézet létrehozása nemzetközi szinten, beleértve 5 nemzetközi együttműködési megállapodást megállapodás formájában, a digitális transzformáció terén bevált gyakorlatok átadása érdekében

54

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 4. beruházás: Kkv-menedzsment képzési platform a Covid19 utáni digitális átalakuláshoz

Cél

Kkv-menedzsment képzési platform elindítása és legalább 200 kkv vezetésének bevonása a digitális transzformációra összpontosító átképzési és továbbképzési tevékenységekbe

60

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 8. beruházás: A vállalkozói szellem és az innovatív vállalkozások támogatása

Cél

Az innovációs központokon és a program partnerszervezetein keresztül támogatott induló vállalkozások száma

69

C 1.5: A vállalkozások digitális átalakulása – 1. beruházás: Európai és nemzeti digitális innovációs központok

Cél

Funkcionális és összekapcsolt európai és nemzeti digitális innovációs központok létrehozása

76

C 1.6: Az építési folyamat felgyorsítása és digitalizálása – 2. beruházás: Közigazgatási adatok fejlesztése és felhasználása a területrendezésben

Mérföldkő

A térelemzési dokumentáció szabványosított adatbázisának létrehozása

77

C 1.6: Az építési folyamat felgyorsítása és digitalizálása – 3. beruházás: Az épületek digitalizálásának teljes körű hasznosítása

Mérföldkő

Az építési engedélyezési folyamat digitalizálását támogató informatikai rendszerek teljes mértékben működőképesek

85

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 1. beruházás: A vasúti infrastruktúra új technológiái és digitalizálása

Cél

Egy előre meghatározott projektből származó további hat projekt lezárása.

98

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 4. beruházás: Közúti és vasúti közlekedésbiztonság (vasúti átjárók, hidak és alagutak, kerékpárutak és akadálymentes útvonalak)

Cél

Fokozott biztonságú vasúti átjárók befejezése

106

C 2.2: Az energiafogyasztás csökkentése a közszférában – 2. beruházás: A közvilágítási rendszerek energiahatékonyságának javítása

Cél

A közvilágítási rendszerek legalább 30 %-os primerenergia-megtakarítást eredményező felújítására irányuló közbeszerzési szerződések 80 %-ának odaítélése

160

C 2.9: A biológiai sokféleség előmozdítása és az aszály elleni küzdelem – 1. reform A vízgazdálkodásról szóló törvény módosítása

Mérföldkő

A vízgazdálkodásról szóló törvény (254/2001 Coll. törvény) módosítása, amelynek célja az aszály és a vízhiány kezelésének rendszerszintű megközelítése.

170

C 3.1: Innováció az oktatásban a digitalizáció összefüggésében – 1. beruházás: A felülvizsgált tanterv végrehajtása és a tanárok digitális készségei

Mérföldkő

Az oktatási segédanyagok hatékony megosztását szolgáló digitális platform létrehozása

194

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 3. beruházás: A szociális ellátási infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése

Cél

T1. Épített vagy rekonstruált közösségi alapú lakólétesítmények száma

197

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 3. beruházás: A szociális ellátási infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése

Cél

T2. A szociális megelőzési, tanácsadási és otthoni gondozási szolgáltatások céljára vásárolt, alacsony kibocsátású járművek száma

202

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 1. reform: A visszaélést bejelentő személyek védelme

Mérföldkő

A visszaélést bejelentő személyek védelméről szóló törvény és az azt kísérő módosító törvény hatálybalépése

204

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 2. reform: A jogi keret és az átláthatóság megerősítését célzó igazságügyi reform a bíróságok, a bírák, az ügyészek és a bírósági végrehajtók területén

Mérföldkő

A bírák, ügyészek és bírósági végrehajtók eljárásáról szóló törvény hatálybalépése

218

C 4.5: A kulturális és kreatív ágazat fejlesztése – 1. reform: A művészek jogállása

Cél

A készségfejlesztés által támogatott kulturális és kreatív szakemberek száma

220

C 4.5: A kulturális és kreatív ágazat fejlesztése – 2. reform: Jogalkotási reform a kulturális intézmények több alapból történő finanszírozásának bevezetéséről

Mérföldkő

Jogszabály-módosítás hatálybalépése, amely lehetővé teszi a kultúra több forrásból történő, együttműködésen alapuló finanszírozását

234

C 6.1: Az egészségügyi rendszer rezilienciájának növelése – 2. beruházás: Rehabilitációs ellátás a kritikus állapotból felépülő betegek számára

Cél

Rehabilitációs ellátás támogatása

Részlet összege

 807 375 129 EUR

1.7.Hetedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

47

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 1. reform: A gazdaság digitális átalakítását szolgáló koordinációs és támogatási rendszer intézményi reformja (beleértve a RIS 3-at)

Mérföldkő

Szervezeti változtatások végrehajtása a gazdaság digitális átalakulását felügyelő közintézmények struktúrájának reformja érdekében

237

C 6.2: Az onkológiai megelőzés és gondozás megerősítésére irányuló nemzeti terv – 2. reform: A megelőző szűrőprogramok minőségének támogatása és javítása

Mérföldkő

Az onkológiai szűrőprogramok koordinálásáért felelős intézmény kijelölése

Részlet összege

 57 669 652 EUR

1.8.Nyolcadik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

147

C 2.7: Körforgásos gazdaság, újrahasznosítás és ipari víz – 2. reform: Csehország körforgásos stratégiájának véglegesítése és végrehajtása 2040

Mérföldkő

A Csehország 2040-es körforgásáról szóló stratégia végrehajtásának helyzetét értékelő nyomonkövetési jelentés lezárása

169

C 3.1: Innováció az oktatásban a digitalizáció összefüggésében – 1. reform: Tantervreform és az informatikai oktatás megerősítése

Mérföldkő

A digitális jártasságot és a számítógépes gondolkodást erősítő új tantervek iskolák általi végrehajtása

230

C 5.2: A vállalati kutatás és fejlesztés támogatása és az innovációk üzleti gyakorlatba való bevezetése – 4. beruházás: A kutatási és innovációs keretprogrammal szinergiában lévő kutatáshoz és fejlesztéshez nyújtott támogatás

Cél

Kutatás és fejlesztés a kutatási és innovációs keretprogrammal szinergiában

2

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 1. reform: A minőségi adathalmaz kezelésének és az adatokhoz való ellenőrzött hozzáférés biztosításának feltételei

Cél

Új adatkezelési módszerek bevezetése a közigazgatásban

4

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 2. reform: Elektronikus egészségügy

Cél

A betegek rendelkezésére bocsátott és bevezetett új távorvoslási szolgáltatások száma

5

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 2. reform: Elektronikus egészségügy

Cél

Az új digitális egészségügyi szolgáltatások megvalósításához vezető projektek lezárása.

6

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 2. reform: Elektronikus egészségügy

Cél

Az egészségügyi szolgáltatók/orvosi létesítmények kapcsolódása az e-egészségügyi szolgáltatásokhoz az interoperabilitási szabályok szerint, valamint az e-egészségügyi portál teljes körű működése, megnövelt funkciókkal és szolgáltatási katalógussal

19

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 1. beruházás:
Információs rendszerek fejlesztése

Cél

Új vagy korszerűsített közigazgatási információs rendszerek sikeres működtetése, amely magában foglalja az 16. cél keretében kötött projektek befejezését is

24

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 3. beruházás:
Kiberbiztonság

Cél

A kiberbiztonságról szóló 181/2014. sz. törvénnyel (Gyűjt.) összhangban megerősített informatikai rendszerek számának növekedését eredményező projektek lezárása

26

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 1. reform:
Az e-kormányzat, a kiberbiztonság és az e-egészségügy támogatására szolgáló kompetenciaközpontok

Cél

Konzultációk és segítségnyújtás a helyreállítási terv A. komponensének 1.1. és 1.2. eleméhez tartozó intézkedésekkel kapcsolatos témákban, és a B. komponens 1.2. eleméhez tartozó reformokkal és beruházásokkal kapcsolatban, legalább 5 embernapra kiterjedően, meghatározott közigazgatási szervek számára

28

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 2. reform:
Az e-egészségügyet támogató rendszerek fejlesztése

Mérföldkő

Az elektronikus egészségügyi infrastruktúrát megszilárdító és kifejlesztő projektek lezárása egymással összekapcsolt adatbázisok létrehozása és a digitális egészségügyi szolgáltatások javítása érdekében

33

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 1. reform: Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési környezetének javítása 

Cél

A térbeli alapobjektumokra vonatkozó digitális műszaki térképek (DTM) befejezése

34

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 1. reform: Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési környezetének javítása 

Cél

A közlekedési és műszaki infrastrukturális hálózatok objektumait feltüntető digitális műszaki térképek (DTM) befejezése

35

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 1. reform: Az elektronikus hírközlő hálózatok kiépítési környezetének javítása

Cél

Az elektronikus kommunikáció minőségére vonatkozó mérések befejezése 

37

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 2. reform: Az 5G ökoszisztéma fejlesztésének támogatása 

Mérföldkő

Az 5G hálózatok kiépítésére vonatkozó iránymutatások közzététele az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által 

40

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 2. beruházás: Az 5G folyosók lefedése és az 5G fejlesztésének előmozdítása 

Cél

Egyes vasúti folyosók 5G lefedettségének megerősítése

41

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 2. beruházás: Az 5G folyosók lefedése és az 5G fejlesztésének előmozdítása 

Cél

A vasúti kocsik mobiljel-lefedettséget biztosító ismétlőkkel való felszerelésének befejezése 

42

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 2. beruházás: Az 5G folyosók lefedése és az 5G fejlesztésének előmozdítása 

Mérföldkő

Intelligens közlekedési rendszer (C-ITS) telepítése és kiépítésének tesztelése. 

46

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 4. beruházás: Az 5G hálózatok és szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatos tudományos kutatási tevékenységek 

Cél

Az 5G hálózatokkal kapcsolatos tudományos kutatási projektek lezárása

52

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 2. beruházás: A Digitális Média Európai Megfigyelőközpontja (EDMO)

Cél

A CEDMO-indexben részt vevő, statisztikailag releváns paneltagok minimális száma

58

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 6. beruházás: 5G demonstrációs projektek városok és ipari területek számára

Cél

Felhasználási esetek kiterjesztése az intelligens városok és az Ipar 4.0 esetében

61

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 9. beruházás: Kísérleti társbefektetési alapok az előzetes és magvető beruházások, stratégiai technológiák és egyetemi spin-off projektek fejlesztésére az európai kiválósági központok keretében

Mérföldkő

Az alapok alapjainak elindítása és a három kijelölt alap (magvető, stratégiai technológiák és spin-off alapok) befektetése

62

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 9. beruházás: Kísérleti társbefektetési alapok az előzetes és magvető beruházások, stratégiai technológiák és egyetemi spin-off projektek fejlesztésére az európai kiválósági központok keretében

Cél

Beruházások magvető és technológiai induló vállalkozásokba és spin-off vállalkozásokba

63

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 10. beruházás: Az induló vállalkozások nemzetköziesítése

Cél

Az induló innovatív vállalkozások nemzetközi terjeszkedésének támogatása tanácsadással, üzleti tanácsadási szolgáltatásokkal, gyorsító programokkal

66

C 1.4: Digitális gazdaság és társadalom, innovatív induló vállalkozások és új technológiák – 12. beruházás: Kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítése

Mérföldkő

Optikai kvantumhálózat építési és kísérleti üzemeltetési szakaszának befejezése

71

C 1.5: A vállalkozások digitális átalakulása – 3. beruházás: A gyártó és nem gyártó vállalatok digitális átalakulása és rezilienciájuk növelése

Cél

Vállalkozásoknak nyújtott közvetlen támogatás a digitális átalakuláshoz

74

C 1.6: Az építési folyamat felgyorsítása és digitalizálása – 1. reform Az új építési törvény és az övezetekről szóló törvény gyakorlati végrehajtása

Cél

Az építési engedélyezési eljárás lerövidítése legalább két évvel

81

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 1. reform: Az energia- és helyigényes közúti közlekedés alternatíváinak kialakítása

Cél

A tömegközlekedés modális részarányának növelése a 250 000 lakosnál nagyobb cseh városokban és a 75 000 lakosnál nagyobb cseh városokban

82

C 2.1: Fenntartható közlekedés – 1. reform: Az energia- és helyigényes közúti közlekedés alternatíváinak kialakítása

Cél

A kerékpározás modális részarányának növelése a 250 000 lakosúnál nagyobb cseh városokban és a 75 000 lakosúnál nagyobb cseh városokban

115

C 2.4: Tiszta mobilitás – 1. beruházás: Tömegközlekedési infrastruktúra építése Prágában

Cél

Prága városának feltöltőállomásainak száma

116

C 2.4: Tiszta mobilitás – 1. beruházás: Tömegközlekedési infrastruktúra építése Prágában

Cél

A dinamikus díjfizetési út Prága városa által megtett kilométerszáma

117

C 2.4: Tiszta mobilitás – 2. beruházás: Infrastruktúra építése – töltőállomások magánvállalatok számára

Cél

Magánvállalatok számára telepített töltőállomások száma

118

C 2.4: Tiszta mobilitás – 3. beruházás: Építőipari infrastruktúra – lakóépületek töltőállomásai

Cél

Lakóépületek feltöltésére szolgáló töltőállomások száma

119

C 2.4: Tiszta mobilitás – 4. beruházás: Járművek (elektromos, hidrogénüzemű, kerékpárok) magánvállalatok részére történő vásárlásához nyújtott támogatás

Cél

Gépjárművek (elektromos, hidrogénüzemű, kerékpárok) száma magánvállalatok számára

120

C 2.4: Tiszta mobilitás – 5. beruházás: Járművek (elektromos, hidrogénüzemű) és infrastruktúra vásárlásához nyújtott támogatás települések, régiók és állami közigazgatás számára

Cél

Járművek száma (elektromos, hidrogénüzemű) települések, régiók, állami közigazgatás esetében

121

C 2.4: Tiszta mobilitás – 5. beruházás: Járművek (elektromos, hidrogénüzemű) és infrastruktúra vásárlásához nyújtott támogatás települések, régiók és állami közigazgatás számára

Cél

A települések, régiók, az állami közigazgatás és más közigazgatási szervek számára rendelkezésre álló töltőállomások száma

123

C 2.5: Épületfelújítás és levegővédelem – 1. reform: Épületek felújítása és revitalizációja energiamegtakarítás céljából

Mérföldkő

Konzultációs és képzési szolgáltatások a lakásfelújításokkal kapcsolatban, valamint a levegőminőségi tervekben foglalt intézkedések végrehajtásának ütemterve

124

C 2.5: Épületfelújítás és levegővédelem – 2. reform: Projekt-előkészítés támogatása és közösségi energiaprojektek támogatása

Cél

Energiaközösségekkel kapcsolatos tanácsadási szolgáltatások

126

C 2.5: Épületfelújítás és levegővédelem – 1. beruházás: Épületek felújítása és revitalizációja energiamegtakarítás céljából

Cél

Az energiafogyasztás csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése

129

C 2.5: Épületfelújítás és levegővédelem – 2. beruházás: A háztartások helyhez kötött szennyezési forrásainak megújuló energiaforrásokkal való helyettesítése

Cél

Az energiafogyasztás csökkentése és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése

130

C 2.5: Épületfelújítás és levegővédelem – 3. beruházás: Az energiatakarékosság, valamint az üvegházhatást okozó gázok és más légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentése terén a projekt-előkészítéshez és a figyelemfelkeltéshez, az oktatáshoz, a képzéshez és a tájékoztatáshoz nyújtott támogatás

Cél

projekt-előkészítés, tanulmányok, képzések és közösségi energiaprojektek

149

C 2.7: Körforgásos gazdaság, újrahasznosítás és ipari víz – 1. beruházás: Újrahasznosítási infrastruktúra építése

Cél

Az újrahasznosítási infrastruktúrába beruházó projektek lezárása

151

C 2.7: Körforgásos gazdaság, újrahasznosítás és ipari víz – 2. beruházás: Körforgásos megoldások a vállalkozásokban

Cél

A vállalkozások körforgásos megoldásokba történő beruházásaira irányuló projektek lezárása

153

C 2.7: Körforgásos gazdaság, újrahasznosítás és ipari víz – 3. beruházás: Víztakarékosság az iparban

Cél

Az ipari víztakarékosságra és -optimalizálásra irányuló projektek lezárása

155

C 2.8: Barnamezős területek revitalizációja – 1. beruházás: Támogatás meghatározott területek újjáélesztéséhez

Cél

Egyes barnamezők energiahatékonysági revitalizációs projektjeinek befejezése

157

C 2.8: Barnamezős területek revitalizációja – 2. beruházás: A köztulajdonban lévő területek nem üzleti célú revitalizációjának támogatása

Cél

Az önkormányzatok és régiók tulajdonában lévő barnamezők nem üzleti célú hasznosítására irányuló energiahatékonysági újjáélesztési projektek lezárása

159

C 2.8: Barnamezős területek revitalizációja – 3. beruházás: A köztulajdonban lévő területek üzleti célú revitalizációjának támogatása

Cél

Az önkormányzatok és régiók tulajdonában lévő barnamezők energiahatékonysági revitalizációs projektjeinek lezárása

162

C 2.9: A biológiai sokféleség előmozdítása és az aszály elleni küzdelem – 1. beruházás: Aszályok és áradások elleni védelem Brnoban

Cél

A Brno városának védelmét szolgáló, természetalapú árvízvédelmi intézkedések befejezése

163

C 2.9: A biológiai sokféleség előmozdítása és az aszály elleni küzdelem – 2. beruházás: Esővízkezelés a városi agglomerációkban

Cél

Az esővíz-gazdálkodási intézkedések által visszatartott esővíz mennyiségének növelése a városi területeken.

164

C 2.9: A biológiai sokféleség előmozdítása és az aszály elleni küzdelem – 3. beruházás: Védett területek, beleértve a Natura 2000 területeket és a védett növény- és állatfajokat

Cél

A védett területek, köztük a Natura 2000 területek, valamint a védett növény- és állatfajok megőrzését célzó projektek lezárása.

165

C 2.9: A biológiai sokféleség előmozdítása és az aszály elleni küzdelem – 4. beruházás: A vízi, nem erdei és erdei ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása

Mérföldkő

A vízi, nem erdei és erdei ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodását célzó projektek lezárása

166

C 2.9: A biológiai sokféleség előmozdítása és az aszály elleni küzdelem – 4. beruházás: A vízi, nem erdei és erdei ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása

Cél

A vízmegtartó képesség értékelése és konkrét intézkedésekre irányuló javaslat

167

C 2.9: A biológiai sokféleség előmozdítása és az aszály elleni küzdelem – 4. beruházás: A vízi, nem erdei és erdei ökoszisztémák éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodása

Cél

A javasolt vízmegtartási intézkedések végrehajtása

173

C 3.1: Innováció az oktatásban a digitalizáció összefüggésében – 2. beruházás: Digitális berendezések iskolák számára

Mérföldkő

A hátrányos helyzetű tanulóknak szánt mobil digitális eszközök iskolai alapjához beszerzett informatikai eszközök száma

181

C 3.2: Az iskolai programok kiigazítása – 2. reform: Hátrányos helyzetű iskolák támogatása

Cél

A támogatott hátrányos helyzetű iskolák száma

182

C 3.2: Az iskolai programok kiigazítása – 2. reform: Hátrányos helyzetű iskolák támogatása

Mérföldkő

Javaslat az iskolák társadalmi-gazdasági hátrányokon alapuló új finanszírozási rendszerére

185

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 1. reform: A munkaerőpiaci politikák fejlesztése

Mérföldkő

A módosított foglalkoztatási törvény hatálybalépése a foglalkoztatási szolgálatok hatékonyságának növelése és a legkiszolgáltatottabb csoportok célzottabb megcélzása érdekében

187

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 1. beruházás: A munkaerőpiaci politikák fejlesztése

Cél

Az Ipar 4.0 számára szükséges digitális készségek és készségek terén átképzésben és továbbképzésben részesült személyek száma

188

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 1. reform: A munkaerőpiaci politikák fejlesztése

Cél

Az Ipar 4.0 előmozdítására létrehozott regionális képzési központok száma

189

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 2. beruházás: Az óvodai létesítmények kapacitásának növelése

Cél

A felújított iskoláskor előtti létesítmények száma

190

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 2. beruházás: Az óvodai létesítmények kapacitásának növelése

Cél

Új iskola előtti létesítmények száma

191

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 2. beruházás: Az óvodai létesítmények kapacitásának növelése

Cél

Új férőhelyek száma az iskola előtti létesítményekben

195

C 3.3: A foglalkoztatási szolgálatok korszerűsítése és a munkaerőpiac fejlesztése – 3. beruházás: A szociális ellátási infrastruktúra fejlesztése és korszerűsítése

Cél

T2. Épített vagy rekonstruált közösségi alapú lakólétesítmények száma

201

C 4.2: A cseh-morva garancia- és fejlesztési bank (ČMZRB), mint nemzeti fejlesztési bank új kvázisajáttőke-eszköze a vállalkozások és fejlesztés előmozdításához – 1. beruházás: A vállalkozói szellemet támogató új kvázisajáttőke-eszközök kidolgozása

Cél

Összesen 32 400 000 EUR összegű beruházás kkv-k fenntartható projektjeit támogató kvázisajáttőke-eszközökbe

215

C 4.4: A közigazgatás hatékonyságának növelése – 1. reform: A hatékonyság növelése, az ügyfélközpontúság és a tényeken alapuló döntéshozatal elveinek alkalmazása a közigazgatásban

Mérföldkő

A folyamatokra, a teljesítményre és a közigazgatási személyzet kapacitásaira vonatkozó releváns adatokat tartalmazó adatbázisnak a Belügyminisztérium általi kitöltése

216

C 4.4: A közigazgatás hatékonyságának növelése – 1. reform: A hatékonyság növelése, az ügyfélközpontúság és a tényeken alapuló döntéshozatal elveinek alkalmazása a közigazgatásban

Cél

A Belügyminisztérium által akkreditált, a központi, regionális vagy helyi hatóságok ügyfélszolgálati személyzete ügyfélközpontú megközelítéséről szóló képzés befejezése

217

C 4.5: A kulturális és kreatív ágazat fejlesztése – 1. reform: A művészek jogállása

Mérföldkő

A művészek jogállásáról szóló törvény hatálybalépése

219

C 4.5: A kulturális és kreatív ágazat fejlesztése – 1. beruházás: A regionális kulturális és kreatív ágazatok fejlesztése

Cél

Új regionális kulturális és kreatív központok megnyitása a nyilvánosság előtt

221

C 4.5: A kulturális és kreatív ágazat fejlesztése – 2. beruházás: A kulturális és kreatív ágazat digitalizációja

Cél

A kulturális tartalom digitalizálására irányuló befejezett projektek száma

222

C 4.5: A kulturális és kreatív ágazat fejlesztése – 3. beruházás: Kreatív utalványok

Cél

A kkv-knak kiosztott kreatív utalványok száma

225

C 5.1: Kiválósági kutatás és fejlesztés az egészségügyi ágazatban – 1. beruházás: Állami kutatás-fejlesztési támogatás az orvostudomány és a kapcsolódó társadalomtudományok kiemelt területein

Cél

Legalább négy nemzeti kutatás-fejlesztési konzorcium validálása; és azok cseh kutatásba való integrálása; a fejlesztési rendszer mint nemzeti kutatási hatóság

233

C 6.1: Az egészségügyi rendszer rezilienciájának növelése – 1. beruházás: Az intenzív orvosi szimulációs központ létrehozása és az oktatási rendszer optimalizálása

Mérföldkő

Intenzív gyógyászati szimulációs központ üzembe helyezése

235

C 6.1: Az egészségügyi rendszer rezilienciájának növelése – 3. beruházás: Kardiovaszkuláris és transzplantációs gyógyközpont építése

Mérföldkő

A kardiovaszkuláris és transzplantációs orvostudományi központ teljes mértékben működőképes

243

C 6.2: Az onkológiai megelőzés és gondozás megerősítésére irányuló nemzeti terv – 3. beruházás: A Masaryk Memorial Cancer Institute onkológiai megelőzéssel és innovatív és támogató ellátással kapcsolatos infrastrukturális központjának létrehozása és fejlesztése

Mérföldkő

Rákmegelőzési központ, Masaryk Memorial Cancer Institute

244

C 6.2: Az onkológiai megelőzés és gondozás megerősítésére irányuló nemzeti terv – 3. beruházás: A Masaryk Memorial Cancer Institute onkológiai megelőzéssel és innovatív és támogató ellátással kapcsolatos infrastrukturális központjának létrehozása és fejlesztése

Mérföldkő

A Masaryk Onkológiai Intézet innovatív és támogató gondozást nyújtó létesítményeinek bővítése

 

 

Részlet összege

 2 162 611 952 EUR

1.9.Kilencedik részlet (vissza nem térítendő támogatás):

 

Sorszám

Kapcsolódó intézkedés (reform vagy beruházás)

Mérföldkő / cél

Elnevezés

10

C 1.1: Digitális szolgáltatások polgárok és vállalkozások számára – 1. beruházás: Digitális szolgáltatások végfelhasználók számára

Cél

A felsorolt projektek lezárása, aminek következtében nőtt a természetes és jogi személyek által az állami hatóságoknak digitális úton (portálokon vagy digitális postafiókokon keresztül) küldött kitöltött formanyomtatványok száma

39

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 1. beruházás: Nagy kapacitású összeköttetések kiépítése 

Cél

A nagyon nagy kapacitású hálózathoz (VHCN) kapcsolódó címpontok befejezése

44

C 1.3: Nagy kapacitású digitális hálózatok – 3. beruházás: Az 5G mobil infrastruktúra fejlesztésének támogatása a vidéki beruházásintenzív fehér területeken 

Cél

Az 5G jelek bázisállomásainak befejezése

104

C 2.2: Az energiafogyasztás csökkentése a közszférában – 1. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

Cél

Az energiafogyasztás csökkentése

107

C 2.2: Az energiafogyasztás csökkentése a közszférában – 2. beruházás: A közvilágítási rendszerek energiahatékonyságának javítása

Cél

Az energiafogyasztás csökkentése

109

C 2.2: Az energiafogyasztás csökkentése a közszférában – 3. beruházás: A középületek energiahatékonyságának javítása

Cél

Az energiafogyasztás csökkentése

112

C 2.3: Áttérés a tisztább energiaforrásokra – 1. beruházás: Új fotovoltaikus energiaforrások fejlesztése

Cél

Az FVE-források beépített kapacitásának növelése

114

C 2.3: Áttérés a tisztább energiaforrásokra – 2. beruházás: A távfűtési rendszerek hőelosztásának korszerűsítése

Cél

A hőelosztás korszerűsítéséből származó primerenergia-megtakarítás

122

C 2.4: Tiszta mobilitás – 6. beruházás: Tömegközlekedési eszközök (akkumulátoros trolibuszok és alacsony padlós villamosok) vásárlásához nyújtott támogatás Prága városában

Cél

Tömegközlekedésre használt járművek (akkumulátoros trolibuszok és alacsony padlós villamosok) száma Prágában

171

C 3.1: Innováció az oktatásban a digitalizáció összefüggésében – 1. beruházás: A felülvizsgált tanterv végrehajtása és a tanárok digitális készségei

Cél

Az új informatikai tantervek kidolgozásához támogatásban részesülő iskolák száma (a tanárok digitális készségei és iránymutatás)

175

C 3.1: Innováció az oktatásban a digitalizáció összefüggésében – 2. beruházás: Digitális berendezések iskolák számára

Cél

Az informatikai berendezésekkel és belső informatikai rendszerekkel kapcsolatos tanácsadás és mentorálás terén támogatott iskolák száma

177

C 3.2: Az iskolai programok kiigazítása – 1. reform: Az egyetemek átalakítása a tanulás új formáihoz és a munkaerőpiac változó igényeihez való alkalmazkodás érdekében

Cél

Új akkreditált tanulmányi programok száma

178

C 3.2: Az iskolai programok kiigazítása – 1. reform: Az egyetemek átalakítása a tanulás új formáihoz és a munkaerőpiac változó igényeihez való alkalmazkodás érdekében

Cél

Átképzési és továbbképzési kurzusok száma

206

C 4.3: Korrupcióellenes reformok – 4. reform: A lobbitevékenység szabályozása

Mérföldkő

A lobbitevékenységről szóló törvény hatálybalépése

227

C 5.2: A vállalati kutatás és fejlesztés támogatása és az innovációk üzleti gyakorlatba való bevezetése – 1. beruházás: Az innováció üzleti gyakorlatban való elterjedésének támogatása

Cél

Termék-, folyamat- vagy szervezeti innovációk bevezetése

22

C 1.2: Digitális közigazgatási rendszerek – 2. beruházás:
Központi nyilvántartások és e-kormányzati létesítmények fejlesztése

Mérföldkő

Felhőalapú számítástechnikai szolgáltatások nyújtása a hatóságok számára

180

C 3.2: Az iskolai programok kiigazítása – 1. beruházás: Kiválasztott kulcsfontosságú tudományos helyszínek fejlesztése

Cél

Az új egyetemi terület négyzetméterben kifejezett száma

238

C 6.2: Az onkológiai megelőzés és gondozás megerősítésére irányuló nemzeti terv – 2. reform: A megelőző szűrőprogramok minőségének támogatása és javítása

Cél

A célpopuláció lefedettségének növelése a vastagbélrákszűrési program keretében

239

C 6.2: Az onkológiai megelőzés és gondozás megerősítésére irányuló nemzeti terv – 2. reform: A megelőző szűrőprogramok minőségének támogatása és javítása

Cél

Az új korai tüdőrák-felderítési program résztvevőinek száma

241

C 6.2: Az onkológiai megelőzés és gondozás megerősítésére irányuló nemzeti terv – 1. beruházás: A Cseh Onkológiai Intézet építése és létrehozása

Mérföldkő

A Cseh Onkológiai Intézet megkezdte működését

242

C 6.2: Az onkológiai megelőzés és gondozás megerősítésére irányuló nemzeti terv – 2. beruházás: Magasan specializált onkológiai és hematoonkológiai ellátás fejlesztése

Cél

Az onkológiai és hematoonkológiai ellátást nyújtó támogatott létesítmények száma

Részlet összege

605 531 346 EUR

3. SZAKASZ: KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEK

1.A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához és nyomon követéséhez kapcsolódó intézkedések

A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtása és nyomon követése céljából Csehország által tett intézkedések a következők:

A jól meghatározott feladatok, hatáskörök és hatáskörök kialakítása érdekében a cseh kormány 2021. május 17-én elfogadta a 467. sz. kormányhatározatot. Ez az állásfoglalás jóváhagyta a helyreállítási és rezilienciaépítési tervet, a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv irányítótanácsának alapszabályát, eljárási szabályzatát és etikai kódexét, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásában részt vevő szervek feladatait és hatásköreit, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot jelölte ki koordináló szervnek, a Pénzügyminisztériumot pedig a helyreállítási és rezilienciaépítési terv ellenőrző szervének.

A nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv irányító tanácsa a legmagasabb szintű döntéshozó és jóváhagyó testület, amely a helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó koordinációjáért és nyomon követéséért felel. A kifizetési kérelmeket e tanácsnak jóvá kell hagynia. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium – mint a helyreállítási és rezilienciaépítési terv és annak végrehajtása központi koordináló szerve – felelős a helyreállítási és rezilienciaépítési terv koordinációjáért, nyomon követéséért és az azzal kapcsolatos jelentéstételért, és a Bizottság fő kapcsolattartója. Ez a szerv felelős a kifizetési kérelmek és a vezetői nyilatkozatok elkészítéséért is. Koordinálja a mérföldkövekre és célokra, a releváns mutatókra, valamint a kvalitatív pénzügyi információkra és egyéb adatokra, például a végső kedvezményezettekre vonatkozó jelentéstételt. Az adatkódolás decentralizált információs rendszerekben történik a komponensek tulajdonosai szintjén, akik kötelesek jelenteni a kért adatokat az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak. Más uniós programok közelmúltbeli ellenőrzését követően az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium korlátozott ellenőri véleményt kapott az összeférhetetlenség megelőzését, feltárását és korrekcióját célzó hatékony intézkedések hiánya miatt. A terv célzott mérföldköveket tartalmaz annak biztosítása érdekében, hogy ezeket a hiányosságokat az első kifizetési kérelem benyújtása előtt orvosolják.

2.A Bizottságnak az alapul szolgáló adatokhoz való teljes körű hozzáférését biztosító intézkedések

Csehország a következő intézkedésekkel biztosítja a Bizottság teljes körű hozzáférését az alapul szolgáló releváns adatokhoz:

Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének és végrehajtásának központi koordináló szerveként az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium felelős a terv átfogó koordinálásáért és nyomon követéséért. Különösen koordináló szervként működik a mérföldkövek és célok terén elért előrehaladás nyomon követésében, adott esetben az irányítási ellenőrzések végrehajtásában, valamint a jelentéstételben és a kifizetési kérelmek elkészítésében. Koordinálja a mérföldkövekre és célokra, a releváns mutatókra, valamint a kvalitatív pénzügyi információkra és egyéb adatokra, például a végső kedvezményezettekre vonatkozó jelentéstételt. Az adatkódolás decentralizált rendszerekben történik a különböző komponenstulajdonosok körében, akik kötelesek jelenteni a kért adatokat a koordináló szervnek.

Az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (2) bekezdésével összhangban Csehország az e melléklet 2.1. szakaszában megállapított vonatkozó mérföldkövek és célok teljesítését követően megfelelően indokolt kérelmet nyújt be a Bizottságnak a pénzügyi hozzájárulás kifizetésére vonatkozóan. Csehország kérésre biztosítja, hogy a Bizottság teljes körű hozzáféréssel rendelkezzen a kifizetési kérelem megfelelő indokolását alátámasztó, alapul szolgáló releváns adatokhoz mind a kifizetési kérelemnek az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkének (3) bekezdése szerinti értékelése, mind pedig ellenőrzési és ellenőrzési célokból.

(1)  Az intézkedés előírja az építési munkálatokat végző gazdasági szereplők számára annak biztosítását, hogy az építési területen keletkező nem veszélyes építési és bontási hulladék legalább 70 tömegszázalékát (kivéve a hulladékjegyzéknek a hulladékokról szóló 75/442/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének a) pontja értelmében történő meghatározásáról szóló 94/3/EK határozat, valamint a veszélyes hulladékok jegyzékének a veszélyes hulladékokról szóló 91/689/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (4) bekezdése értelmében történő meghatározásáról szóló 94/904/EK tanácsi határozat felváltásáról szóló, 2000. május 3-i 2000/532/EK határozattal (az értesítés a C(2000) 1147. számú dokumentummal történt) létrehozott európai hulladékjegyzék 17 05 04 kategóriájában említett, természetesen előforduló anyagokat) a hulladékhierarchiával és az építési és bontási hulladék kezelésére vonatkozó uniós protokollal összhangban készítsék elő újrahasználatra, újrafeldolgozásra és egyéb anyaghasznosításra, beleértve a más anyagok helyettesítésére szolgáló hulladékfeltöltési műveleteket.
(2)

A nagyon nagy kapacitású hálózatok kiépítési költségeinek csökkentésére és az 5G rádióspektrumhoz való időszerű és beruházásbarát hozzáférés biztosítására szolgáló közös uniós eszköztárról szóló 2020/1307 bizottsági ajánlás alapján került elfogadásra, amelynek célja az összekapcsoltság előmozdítása a Covid19-válságból való uniós gazdasági helyreállítás támogatása érdekében.

(3) COM(2021) 205 végleges
(4) Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó elvről szóló technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.
(5) Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előre jelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem sokkal alacsonyabb, mint a vonatkozó referenciaérték, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.
(6) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti tevékenységekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, amelyek esetében az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy ezek a beruházások nem eredményezik a hulladékfeldolgozó üzem kapacitásának növekedését vagy az üzemek életciklusának meghosszabbítását; amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(7) Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti tevékenységekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, amelyek esetében az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolási célú megkötése vagy a hulladékégetésből származó hamuból származó anyagok felhasználása vagy kinyerése, feltéve, hogy ezek a beruházások nem eredményezik a hulladékfeldolgozó üzem kapacitásának növekedését vagy az üzemek életciklusának meghosszabbítását amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/2001 irányelve (2018. december 11.) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról
(9)

Az (EU) 2018/851 irányelvvel módosított 2008/98/EK irányelv 12. cikkével összhangban.  

(10) Az (EU) 2018/850 irányelvvel módosított 1999/31/EK irányelvnek megfelelően.
(11)

 Kivéve az ezen intézkedés hatálya alá tartozó, a jelentős károkozás elkerülését célzó technikai iránymutatás (2021/C58/01) III. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő, földgázt felhasználó villamosenergia- és/vagy hőtermelésre, valamint a kapcsolódó átviteli és elosztási infrastruktúrára irányuló projekteket.

(12)

Amennyiben a támogatott tevékenység olyan előrejelzett üvegházhatásúgáz-kibocsátást ér el, amely nem éri el jelentősen a vonatkozó referenciaértékeket, meg kell indokolni, hogy ez miért nem lehetséges. A kibocsátáskereskedelmi rendszer hatálya alá tartozó tevékenységekre vonatkozó ingyenes kiosztásra vonatkozóan az (EU) 2021/447 bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott referenciaértékek.

(13)

Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés szerinti fellépésekre a kizárólag nem újrafeldolgozható veszélyes hulladékok kezelésére szolgáló létesítményekben, valamint a meglévő üzemekben, ahol az ezen intézkedés szerinti tevékenységek célja az energiahatékonyság növelése, a füstgázok tárolása, felhasználása vagy hasznosítása hulladékégető hamuból, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növekedését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.

(14)  Ez a kizárás nem vonatkozik az ezen intézkedés keretében a meglévő mechanikus-biológiai hulladékkezelő létesítményekben végrehajtott intézkedésekre, amennyiben az ezen intézkedés keretében végrehajtott intézkedések célja az energiahatékonyság növelése vagy az elkülönített hulladék újrafeldolgozási műveletekhez való utólagos átalakítása a biohulladék komposztálása és a biohulladék anaerob lebontása céljából, feltéve, hogy az ezen intézkedés szerinti ilyen intézkedések nem eredményezik az üzemek hulladékfeldolgozási kapacitásának növelését vagy az üzemek élettartamának meghosszabbítását; Amelyek esetében az üzem szintjén szolgáltatnak bizonyítékot.
(15) https://ec.europa.eu/health/sites/default/files/non_communicable_diseases/docs/eu_cancer-plan_en.pdf