Brüsszel, 2021.7.19.

COM(2021) 431 final

2021/0245(NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

{SWD(2021) 211 final}


2021/0245 (NLE)

Javaslat

A TANÁCS VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési terve értékelésének jóváhagyásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i (EU) 2021/241 európai parlamenti és tanácsi rendeletre 1 és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)A Covid19-járvány rendkívül káros hatást gyakorolt Csehország gazdaságára. 2019-ben Csehország egy főre jutó bruttó hazai terméke (GDP) az uniós átlag 68 %-ának felelt meg. A Bizottság 2021. nyári időközi előrejelzése szerint Csehország reál-GDP-je 5,6 %-kal csökkent 2020-ban, 2020-ban és 2021-ben kumulatívan pedig 1,9 %-kal esik vissza. A középtávú gazdasági teljesítményre régebb óta hatást gyakorló szempontok közé tartozik a termelékenység növekedésének fenntartása, amelyhez tartós strukturális reformokra van szükség az oktatásban, az innovációs ökoszisztémában és annak irányításában, valamint célzott beruházásokra az infrastruktúra és a kutatás-fejlesztés területén. Csehország még nem készült fel teljes mértékben a zöld és digitális átállásra. A technológiai változások, például a termelési folyamatok automatizálása valószínűleg jelentős hatást gyakorolnak Csehország gazdaságára, tekintettel a tagállamban található jelentős feldolgozóipar, különösen a gépjárműgyártás érintettségére. Ezenkívül a nyugdíj- és az egészségügyi rendszer hosszú távon veszélyezteti az államháztartás és a gazdaság fenntarthatóságát.

(2)A Tanács 2019. július 9-én és 2020. július 20-án az európai szemeszter keretében ajánlásokat intézett Csehországhoz. Konkrétan a Tanács azt ajánlotta Csehországnak, hogy hozzon a gazdaság helyreállítását elősegítő intézkedéseket a hosszú távú költségvetési fenntarthatóság megőrzése és a beruházások fokozása mellett; biztosítsa az egészségügyi rendszer rezilienciáját, erősítse meg az egészségügyi dolgozók rendelkezésre állását, az alapellátás elérhetőségét és növelje az ellátás integrációját, valamint szorgalmazza az e-egészségügyi szolgáltatások bevezetését; támogassa a foglalkoztatást aktív munkaerőpiaci politikák, készségek – többek között digitális készségek – biztosítása és a digitális tanuláshoz való hozzáférés révén; nyújtson támogatást a kis- és középvállalkozásoknak azáltal, hogy nagyobb mértékben veszi igénybe a pénzügyi eszközöket a likviditási támogatás biztosítása érdekében, továbbá csökkenti az adminisztratív terheket és fejleszti az e-kormányzatot; ütemezze előre a kiforrott közberuházási projekteket, és mozdítsa elő a magánberuházásokat a gazdaság helyreállításának elősegítése érdekében; helyezze a beruházások középpontjába a zöld és digitális átállást, mindenekelőtt a nagy kapacitású digitális infrastruktúrát és technológiákat, a tiszta és hatékony energiatermelést és -felhasználást, valamint a fenntartható közlekedési infrastruktúrát, többek között a széntermelő régiókban; szüntesse meg a teljes mértékben működőképes innovációs ökoszisztéma fejlesztésének akadályait; biztosítsa az innovatív vállalkozások forráshoz jutását, továbbá javítsa a köz- és magánszféra együttműködését a kutatás-fejlesztés terén. Az említett országspecifikus ajánlások végrehajtása terén a helyreállítási és rezilienciaépítési terv benyújtásáig elért eredmények vizsgálata alapján a Bizottság megállapítja, hogy jelentős haladás történt azon ajánlás kapcsán, miszerint az ország tegyen meg minden szükséges intézkedést a világjárvány hatékony kezelése, a gazdaság működőképességének fenntartása és az elkövetkező helyreállítás támogatása érdekében.

(3)Csehország 2021. június 1-jén az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (1) bekezdésének megfelelően benyújtotta a Bizottságnak nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervét. A terv benyújtását a nemzeti jogi kerettel összhangban lefolytatott konzultációs folyamat előzte meg. A konzultációban a szociális partnerek, a helyi és regionális önkormányzatok és más érdekelt felek vettek részt. A helyreállítási és rezilienciaépítési tervekkel kapcsolatos nemzeti felelősségvállalás alátámasztja azok sikeres végrehajtását, tartós nemzeti szintű hatását és uniós szintű hitelességét. Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének megfelelően a Bizottság a rendelet V. mellékletében foglalt értékelési iránymutatásokkal összhangban értékelte a helyreállítási és rezilienciaépítési terv relevanciáját, eredményességét, hatékonyságát és következetességét.

(4)A helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek az (EU) 2021/241 rendelettel létrehozott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, valamint az (EU) 2020/2094 tanácsi rendelettel 2 létrehozott Európai Uniós Helyreállítási Eszköz általános célkitűzéseit kell követniük a Covid19-válságot követő helyreállítás támogatása érdekében. Elő kell mozdítaniuk az Unió gazdasági, társadalmi és területi kohézióját azáltal, hogy hozzájárulnak az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillérhez.

(5)A tagállami helyreállítási és rezilienciaépítési tervek végrehajtása Unió-szerte összehangolt beruházási és reformtörekvéseket jelent majd. E reformok és beruházások összehangolt és egyidejű végrehajtása, valamint a határokon átnyúló projektek végrehajtása révén a reformok és beruházások kölcsönösen erősítik majd egymást, és pozitív továbbgyűrűző hatásokat eredményeznek az egész Unióban. Ezért az eszköz által a tagállamok növekedésére és munkahelyteremtésére gyakorolt hatás körülbelül egyharmada más tagállamokból eredő továbbgyűrűző hatásokból fog származni.

A hat pillérhez hozzájáruló kiegyensúlyozott válasz

(6)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének a) pontjával és V. mellékletének 2.1. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nagymértékben („A” minősítés) átfogó és kellően kiegyensúlyozott választ jelent a gazdasági és társadalmi helyzetre, ezáltal megfelelően hozzájárul az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében említett hat pillér mindegyikéhez, és figyelembe veszi a konkrét kihívásokat és az érintett tagállam pénzügyi allokációját.

(7)A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó és kiegyensúlyozott válaszintézkedéseket határoz meg a világjárvány okozta válság kezelésére. A tervben szereplő intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet 3. cikkében meghatározott hat pillér mindegyikéhez hozzájárulnak. A terv kifejezetten utal a hat pillérre és arra, hogyan foglalkoznak velük az intézkedések, továbbá olyan komponenseket tartalmaz, amelyek legalább egy vagy akár több pillérhez is hozzájárulnak. A terv kulcsfontosságú területekre, így a digitalizációra, a zöld átállásra, az oktatásra és a képzésre, a forráshoz jutásra, a kultúrára, a kutatásra és az innovációra, valamint az egyészségügyre összpontosító beruházásokból és reformokból áll.

(8)A terv jövőbe mutató intézkedéseket irányoz elő a cseh gazdaság digitális transzformációjának és zöld átállásának előmozdítása érdekében. Ilyen intézkedés például az e-kormányzat, ezen belül a nyílt hozzáférésű adatokra épülő és e-egészségügyi szolgáltatások kiterjesztése, az ország igazságügyi rendszerének digitalizálásába történő beruházás, a nagyon nagy kapacitású és 5G hálózatok, a digitális innováció és a digitális készségek bővítése, valamint az ipar digitalizálása. A terv a fenntartható közlekedési módok részarányának növelésére, energiamegtakarításra és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentésére irányul úgy, hogy az éghajlatváltozás mérséklésével és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos célokhoz, a természet megőrzéséhez és helyreállításához, valamint körforgásos gazdasági megoldások bevezetéséhez is hozzájárul. Az intézkedések a Csehországban felmerülő sajátos társadalmi-gazdasági kihívások kezelésére szolgálnak, egyúttal támogatják az innovációs ökoszisztémát és a készségfejlesztést az oktatásban és a képzésben, a társadalmi különbségek figyelembevétele mellett.

Az országspecifikus ajánlásokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének kezelése

(9)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének b) pontjával és V. mellékletének 2.2. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul a érintett tagállamnak címzett, releváns országspecifikus ajánlásokban, illetve a Bizottság által az európai szemeszter keretében hivatalosan elfogadott más releváns dokumentumokban azonosított kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez („A” minősítés), beleértve azok költségvetési vonatkozásait is.

(10)A terv olyan, egymást kölcsönösen erősítő reformokat és beruházásokat foglal magában különösen az egészségügyi ellátás, a készségek és az oktatás, a zöld és digitális átállás, a közlekedés, a vállalkozások támogatása és a kutatás-fejlesztés területén, amelyek hozzájárulnak a Tanács által az európai szemeszter keretében 2019-ben és 2020-ban Csehországnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt gazdasági és társadalmi kihívások összességének vagy jelentős részének eredményes kezeléséhez. A terv azzal járul hozzá az országspecifikus ajánlásokban megfogalmazott strukturális kihívások kezeléséhez, hogy több olyan beruházást és reformot is tartalmaz, amelyek várhatóan előrelépést indukálnak majd a cseh gazdaságban és társadalomban. A terv nagy hangsúlyt helyez a fentiekben említett területeken, különösen pedig az energetika, a digitális infrastruktúra és a fenntartható közlekedés terén megvalósítandó beruházásokra. Az energetika terén Csehország a távfűtési elosztóhálózatok korszerűsítését, a megújuló energiaforrások használatának növelését, a lakó- és középületek energiahatékonyságának javítását és a széntüzelésű háztartási kazánok cseréjét tervezi. A digitális és közlekedési infrastrukturális projektek a nagyon nagy kapacitású digitális és vasúti hálózatokra összpontosítanak, amelyek várhatóan hozzájárulnak a későbbi termelékenységnövekedés korszerű és zöld alapjainak megteremtéséhez.

(11)Ezeket a beruházásokat támogatja az építési engedélyezési eljárás reformja, amelynek részeként digitalizálják – és ezáltal jelentősen lerövidítik – a folyamatot. Az e-kormányzati és a korrupcióellenes intézkedéseknek köszönhetően előreláthatólag tovább javul az üzleti környezet. A cseh gazdaság növekedési potenciálját és versenyképességét kutatási-fejlesztési beruházásokkal is támogatni kell, amelyeknek a köz- és a magánszektor közötti együttműködést, az innovatív vállalkozások, különösen a kkv-k forráshoz jutását és nem pénzügyi támogatását, valamint az innovációs ökoszisztéma fejlesztését kell célozniuk, emellett pedig az ipari, környezetvédelmi, közlekedési, kulturális, digitális és egészségügyi területekre is összpontosítaniuk kell. A munkaerőpiaccal, a készségekkel és az oktatással kapcsolatos tanácsi ajánlásokat várhatóan átképzési programok indításával, vállalaton belüli képzési és egész életen át tartó tanulási lehetőségek biztosításával, új gyermekgondozási létesítmények létrehozásával, a tanárok digitális kompetenciáinak fejlesztésével, a digitális készségeket és jártasságot támogató, naprakész tanterv készítésével és az iskolák informatikai eszközökkel való felszerelésével, valamint az oktatáson belüli egyenlőtlenségek orvoslására irányuló intézkedésekkel hajtják végre. Az egészségügyi ajánlások előreláthatólag a rákmegelőzés és a rehabilitációs ellátás megerősítése, az integrált ellátási módszereket támogató e-egészségügyi portál fejlesztése, valamint az egészségügy területén folytatott oktatás támogatása révén valósulnak meg. További kiegészítő intézkedések irányulnak még a tartós ápolás-gondozás fejlesztésére. 

(12)Megállapítható, hogy a világjárványra adott azonnali költségvetés-politikai válasszal kapcsolatos tanácsi ajánlásokkal a cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv nem foglalkozik, mindazonáltal Csehország a Stabilitási és Növekedési Paktum általános mentesítési rendelkezésével összhangban 2020-ban és 2021-ben megfelelő és kielégítő intézkedéseket hozott a gazdaság költségvetési eszközökkel történő azonnali támogatása érdekében.

(13)Az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságára azonban nem tér ki a terv. Mivel ez a kihívás közép- és hosszú távon jelentkezik, megoldásának sürgető szükségessége a jelenlegi gazdasági helyzetben kevésbé nyilvánvaló, mint a többi ajánlás esetében. Csehország azonban hosszú távon változatlanul közepes kockázatokra számíthat az államháztartás fenntarthatóságát illetően, ami főként az idősödés költségeinek tudható be. A nyugdíj- és az egészségügyi rendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságának javítása tehát továbbra is komoly kihívást jelent, amelyre megoldást kell találni az elkövetkező években. Ezenkívül a terv figyelembe veszi a regionális különbségeket, amikor csak bizonyos mértékig foglalkozik az ajánlásokkal.

A növekedési potenciálhoz, a munkahelyteremtéshez, a gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciához, valamint a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához való hozzájárulás

(14)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének c) pontjával és V. mellékletének 2.3. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan jelentős hatást gyakorol („A” minősítés) a növekedési potenciál megerősítésére, a munkahelyteremtésre, valamint az érintett tagállam gazdasági, társadalmi és intézményi rezilienciájára, hozzájárulva a szociális jogok európai pillérének végrehajtásához, többek között a gyermekekre és fiatalokra vonatkozó szakpolitikák előmozdítása révén, valamint a Covid19-válság gazdasági és társadalmi hatásának enyhítéséhez, ezáltal fokozva az Unión belüli gazdasági, társadalmi és területi kohéziót és konvergenciát.

(15)A Bizottság szolgálatai által készített szimulációkból kiderül, hogy a terv alkalmas arra, hogy Csehország GDP-jét 2026-ig 0,8 % és 1,2 % közötti mértékben 3 növelje. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan hozzájárul a gazdasági növekedéshez és a munkahelyteremtéshez Csehországban. A terv koherens módon kezel a gazdaságban feltárt több hiányosságot, nevezetesen az ipar kitettségét az automatizálás és a zöld átállás jelentette kockázatokkal szemben, a korai szakaszban lévő innovatív vállalkozások kutatási-fejlesztési finanszírozásának alacsony szintjét, a strukturális munkaerőhiányt, a nők és az alacsony képzettségűek alacsony munkaerőpiaci részvételét és a hatékonysági problémákat a közigazgatásban.

(16)A terv azzal orvosolja különösen ezeket a hiányosságokat és sebezhetőségeket, hogy pénzügyi és nem pénzügyi támogatást irányít a kkv-khoz, a nagyvállalatokhoz és a projektekhez, ezzel lehetővé téve, hogy részt vegyenek a zöld és digitális átállásban, közlekedési beruházásokat szorgalmaz, a kutatási és az innovációs ökoszisztéma fejlesztését, a tudományos és az üzleti szféra közötti együttműködést és az intelligens szakosodási stratégia szerint a digitalizáció, valamint a kutatás és az innováció stratégiai ágazatokban történő fejlesztését célzó intézkedéseket irányoz elő, továbbá finanszírozást biztosít az induló innovatív vállalkozásoknak a korai szakaszban. A munkaerő alkalmazkodóképességével foglalkozó intézkedések közé tartozik a tantervek felülvizsgálata, valamint továbbképzési és átképzési tevékenységek, míg a kisgyermekes nők alacsony munkaerőpiaci részvételére a gyermekgondozási létesítmények befogadóképességének bővítése jelenti a megoldást. A terv intézkedéseket irányoz elő továbbá az e-kormányzati szolgáltatások igénybevételének támogatására, az építési engedélyezési eljárások egyszerűsítésére és a korrupciómegelőzés jogalkotási intézkedésekkel történő erősítésére, ennek köszönhetően pedig az üzleti környezet javulására számíthatnak a magánbefektetők.

(17)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv hozzájárul több, Csehország számára lényeges kihívás kezeléséhez, és támogatja a szociális jogok európai pillérének végrehajtását. Az intézkedések várhatóan támogatják a társadalmi kohéziót, és több kihívást is megoldanak e téren. A nagyon nagy kapacitású hálózatok vidéki térségekre való kiterjesztése előreláthatólag csökkenti majd a városi és vidéki térségek között a konnektivitásban fennálló szakadékot. A hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű tanulókkal nagyobb arányban rendelkező iskolák megnövelt támogatása és a hátrányos helyzetű tanulók és hallgatók informatikai berendezésekkel való ellátása révén valószínűleg csökkennek majd az egyenlőtlenségek az oktatásban. Az iskola előtti nevelési és képzési kapacitások bővítésével várhatóan erősödik majd az esélyegyenlőség, és növekszik a nők munkaerőpiaci részvétele. A gyermekek igényeit szolgáló egyéb fontos intézkedések közé tartoznak a tanulók digitális kompetenciáinak erősítésére és a digitális segédanyagok használatának fokozására irányuló tantervi reformok.

(18)A közforgalmú közlekedési hálózatokba és a digitális konnektivitási infrastruktúrába történő beruházás különösen fontos a strukturálisan hátrányos helyzetű régiók és a városi térségekben élő alacsony keresetűek számára. A távfűtés dekarbonizációját és a háztartások energiamegtakarítását támogató intézkedésekre is számítani lehet. Emellett az alacsony jövedelmű családok lakóépületeiben használt környezetszennyező széntüzelésű fűtési rendszerek hőszivattyúkra és biomasszával működő kazánokra cserélésével előreláthatólag visszaszorul az energiaszegénység, és csökkennek a zöld beruházási költségek. Az egészségügyi szűrőprogramok igénybevételének megkönnyítése, valamint a szociális ellátási kapacitás bővítése és a szociális ellátási infrastruktúrába való beruházás növelése is a kiszolgáltatott helyzetben lévők szociális szükségleteit szolgálja.

A jelentős károkozás elkerülése

(19)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének d) pontjával és V. mellékletének 2.4. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan biztosítja, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben foglalt reformok és beruházási projektek végrehajtására irányuló egyetlen intézkedés („A” minősítés) se okozzon jelentős kárt a környezetvédelmi célkitűzések tekintetében az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4 17. cikke értelmében (a jelentős károkozás elkerülését célzó elv). Csehország a jelentős károkozás elkerülését célzó elv szerinti vizsgálatot végzett a tervben foglalt intézkedéseken. A terv az összes érintett intézkedés esetlegesen káros környezeti hatásai tekintetében megfelelő biztosítékokról gondoskodik – többek között a releváns mérföldkövek és célok útján – arra nézve, hogy a vonatkozó környezetvédelmi kritériumok teljesüljenek. Szükség esetén olyan mérföldköveket és célokat kell kitűzni, amelyek biztosítják a jelentős károkozás elkerülését célzó mérséklési intézkedések végrehajtását. Ez a távfűtési elosztóhálózatok korszerűsítésére, a lakó- és középületekben használt széntüzelésű kazánok kondenzációs gázkazánokra és biomasszával működő kazánokra cserélésére és az árvízvédelemre irányuló intézkedésekre vonatkozik.

A zöld átálláshoz, többek között a biológiai sokféleség előmozdításához való hozzájárulás

(20)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének e) pontjával és V. mellékletének 2.5. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a biológiai sokféleségre is kiterjedő zöld átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. Az éghajlat-politikai célkitűzéseket támogató intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 41,6 %-át teszik ki. Az (EU) 2021/241 rendelet 17. cikkének megfelelően a helyreállítási és rezilienciaépítési terv összhangban van a 2021-től 2030-ig tartó időszakra szóló nemzeti energia- és klímatervben foglalt információkkal.

(21)A megújuló energiaforrásokra, a távfűtési elosztóhálózatok korszerűsítésére, a széntüzelésű kazánok cseréjére, valamint a lakó- és a középületek energiahatékonyságának javítására irányuló beruházások előreláthatólag hozzájárulnak ahhoz, hogy Csehország elérje a 2030-ra vonatkozó dekarbonizációs céljait, és támogatják a körforgásos gazdaságra való átállást. A földgáz és a biomassza hasznosítása terén végrehajtott beruházásokra külön feltételek vonatkoznak, és várhatóan a Csehország által a megújuló energiaforrásokra vonatkozóan elfogadandó fenntarthatósági kritériumok lesznek irányadók rájuk. A fenntartható közlekedés terén megvalósított beruházások révén fejlődik majd a vasúti infrastruktúra és a tiszta mobilitás, ezen belül az elektromobilitás. Ennek köszönhetően a teljes mobilitási ökoszisztéma fejlődésére lehet számítani, ami kulcsfontosságú a cseh gazdaság számára.

(22)A természetvédelemmel és a vízgazdálkodással kapcsolatos reformok és beruházások előreláthatólag bizonyos mértékig elősegítik majd az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, valamint a vízforrások, a természet és a biológiai sokféleség védelme terén Csehország előtt álló kihívások megoldását.

A digitális átálláshoz való hozzájárulás

(23)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének f) pontjával és V. mellékletének 2.6. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nagymértékben („A” minősítés) hozzájárulnak a digitális átálláshoz vagy az abból fakadó kihívások kezeléséhez. A digitalizációs célkitűzéseket támogató intézkedések az (EU) 2021/241 rendelet VI. mellékletében foglalt módszertannak megfelelő számítás szerint a terv teljes allokációjának 22,1 %-át teszik ki.

(24)A terv ambiciózus intézkedéseket határoz meg a cseh gazdaság átfogó megközelítéssel történő digitális transzformációját illetően, amely hozzájárul az európai digitális ökoszisztéma nemzeti rétegének fejlesztéséhez. A javasolt intézkedések a nagyon nagy kapacitású és az 5G hálózatokba történő beruházásra, technológiai demonstrációs projektekre, kvantumkommunikációs infrastruktúra kiépítésére, a vállalkozásoknak a digitális innováció lehetőségeinek kihasználásában való segítésére, valamint a know-how digitális innovációs központokon és tesztelési és kísérleti központokon keresztüli átadásának előmozdítására irányulnak. A változó munkaerőpiaci igényekre válaszul a helyreállítási és rezilienciaépítési terv a digitális készségek továbbképzési és átképzési programokon keresztüli fejlesztését és az oktatás digitális reformját is támogatja. A tanárok és a tanulók digitális készségeinek fejlesztését célzó intézkedésekkel egyidejűleg informatikai berendezéseket és konnektivitást biztosítanak az iskolák és a tanulók számára, figyelembe véve a regionális és társadalmi különbségeket.

(25)A reformoknak biztosítaniuk kell, hogy a digitális transzformációval járó változások fenntarthatók és eredményesek maradnak. A cseh terv szerint ki kell terjeszteni az e-kormányzati és az e-egészségügyi szolgáltatások nyújtását, ezáltal ugyanis előreláthatólag hatékonyabbá válik a közigazgatás, és javul az üzleti környezet. Át kell alakítani, egyúttal digitalizálni kell az építési engedélyezési eljárást a kapcsolódó folyamatok felgyorsítása és egyszerűsítése céljából. Az alap- és középfokú oktatási tantervek reformjának támogatnia kell a csehországi tanulók digitális jártasságának fejlesztését. A terv emellett továbbfejlesztett irányítási modellt is bevezet a digitális transzformáció és a digitális innováció eredményes felügyelete és az induló innovatív technológiai vállalkozások támogatása érdekében. A terv tehát előreláthatólag kiterjed a digitális transzformáció lényeges szempontjaira és a digitális ökoszisztéma egészére, és ezzel javítja a cseh gazdaság versenyképességét.

Tartós hatás

(26)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének g) pontjával és V. mellékletének 2.7. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv várhatóan nagymértékben („A” minősítés) tartós hatást gyakorol Csehországra.

(27)Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési terve több olyan reformot és beruházást is bemutat, amely ez utóbbira összpontosít, így tartós hatást gyakorolhat a Csehországra. A terv olyan intézkedéseket vezet be, amelyek strukturális változásokat idéznek elő a közigazgatásban, a közlekedésben, a háztartások energiamegtakarítását és energiaforrásait illetően, a készségek és az oktatás terén, a korrupció elleni fellépés vonatkozásában, a kutatásban és az innovációban, valamint az egészségügyi ellátás és a tartós ápolás-gondozás hozzáférhetősége tekintetében. A terv a vállalkozások digitalizációjára vonatkozóan ambiciózus menetrendet, az innovációs ökoszisztéma erősítése érdekében pedig támogató jellegű helyreállítási programot javasol, ami előreláthatólag előmozdítja a fenntartható növekedést és növeli Csehország versenyképességét.

(28)A nagyszabású beruházások várhatóan tartós változásokat indítanak el a cseh gazdaságban. A fenntartható közlekedési módokba, például a vasútba, valamint a lakásállomány és a középületek energiahatékony szemléletű felújításába történő beruházás csökkenti majd a légszennyezést, segíti a zöld átállást, és hozzájárul a területi kohézióhoz. A különböző finanszírozási rendszerek révén az induló innovatív vállalkozásoknál, kkv-knál és nagyvállalkozásoknál megvalósuló beruházások az innovációs ökoszisztéma, valamint a közszféra és a magánszektor közötti együttműködés erősítésével és a nagyon nagy kapacitású hálózatokba történő beruházással párosulva várhatóan előmozdítja az innovációt, és fokozza a cseh vállalkozások versenyképességét, egyúttal a zöld és digitális átálláshoz is hozzájárul. A cseh igazságügyi rendszer digitális átállása érdekében tervezett beruházások jó eséllyel növelik e rendszer hatékonyságát és rezilienciáját, és erősítik az igazságszolgáltatáshoz való jogot. Az egészségügyi reformokat a szakellátásra, az e-egészségügyre, szűrőprogramokra és átfogó rehabilitációs ellátásra, valamint bizonyos egészségügyi szakterületeken végzett kimagasló kutatásra fordított beruházás támogatja, amelynek eredményeképpen javulhatnak az egészségügyi eredmények. Az oktatás, a képzés és a szociális ellátás terén megvalósuló beruházások előmozdítják a társadalmi kohéziót, és hozzájárulnak a munkaerőpiaci tendenciák és demográfiai összetétel változásából fakadó esetleges hatások enyhítéséhez. Ezeket a beruházásokat a központi, regionális és helyi szintű projekt-előkészítésre, képzésre, tájékoztatásra, módszertani és elemző támogatásra irányuló beruházás egészíti ki, amelynek célja a zöld és digitális átállás előmozdítása és a kiegészítő források – köztük a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközből származó források – hatásának és felhasználásának maximalizálása. A terv tartós hatása a terv és a kohéziós politikai alapokból finanszírozott egyéb programok közötti szinergiák révén is fokozható, nevezetesen a mélyen gyökerező területi kihívások érdemi kezelése és a kiegyensúlyozott fejlődés előmozdítása révén.

Nyomon követés és végrehajtás

(29)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének h) pontjával és V. mellékletének 2.8. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt, az e határozatban mérföldkövek formájában meghatározott további intézkedésekkel kiegészített intézkedések várhatóan minimális módon („B” minősítés) biztosítják a terv eredményes nyomon követését és végrehajtását, a tervezett ütemtervre, mérföldkövekre és célokra, valamint a kapcsolódó mutatókra is kiterjedően.

(30)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtására vonatkozó nemzeti intézkedéseket a 2021. május 17-i 467. sz. kormányhatározat határozza meg. A legmagasabb szintű döntéshozó és jóváhagyó szerv a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv irányító tanácsa, amely felelős a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel összefüggő átfogó koordinációs és nyomonkövetési feladatokért. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium mint a helyreállítási és rezilienciaépítési tervért és annak végrehajtásáért felelős hatóság feladata a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel összefüggő koordináció, nyomon követés és jelentéstétel, és egyben ez a szerv jár el fő kapcsolattartó pontként a Bizottság felé. Ez a szerv állítja majd össze a Bizottságnak benyújtandó kifizetési kérelmeket, amint az egyes komponensekért felelős szervek jelentik a kapcsolódó mérföldkövek elérését, a Pénzügyminisztérium ellenőrző szerve pedig elvégzi a rendszerellenőrzést, és ennek keretében tételesen megvizsgálja a teljesítettként jelentett mérföldköveket és célokat. Egy más uniós programokkal összefüggésben nemrégiben elvégzett ellenőrzés nyomán az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium korlátozott véleményt kapott, mert nem hozott eredményes intézkedéseket az összeférhetetlenség eseteinek megelőzésére, feltárására és korrekciójára. Célirányos mérföldköveket kell meghatározni annak biztosítására, hogy az első kifizetési kérelemig ezek a hiányosságok megszűnjenek.

(31)A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszköz keretében nyújtott pénzügyi támogatást az (EU) 2021/241 rendelet 34. cikkével összhangban közöljék és elismerjék. A technikai támogatási eszköz, valamint más ágazati eszközök, például a Horizont keretprogramok szakpolitika-támogató eszköze keretében a tagállamok technikai támogatást kérhetnek tervük végrehajtásához. 

Költségszámítás

(32)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének i) pontjával és V. mellékletének 2.9. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségére vonatkozó, a tervben közölt indokolás közepes mértékben („B” minősítés) megfelel a következőknek: észszerű és valószerű, összhangban van a költséghatékonyság elvével és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

(33)Csehország megfelelő indokláson, bizonyítékokon és módszereken alapuló becsléseket adott meg a tervben előirányzott intézkedések költségeinek többségére vonatkozóan. Költségszámításra vonatkozó tájékoztatást és igazoló dokumentumokat közepes mértékben nyújtott be. A terv a költségeket számos esetben összeveti a Csehországban és más tagállamokban megvalósult korábbi projektekkel vagy hasonló beruházások pályázati adataival. Amennyiben erre nem volt lehetőség, a költségbecslések többnyire alulról építkező megközelítésen, a nagy költségtényezők piaci árán alapulnak. Több kisebb intézkedés esetében korlátozott volt a költségbecslések részletes bemutatása vagy az igazoló dokumentumok köre. Ezen információk szerint nincs arra utaló jel, hogy a költségbecslések általános észszerűsége, valószerűsége és addicionalitása sérülne. Végezetül a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége összhangban van a költségtakarékosság elvével, és arányos a gazdaságra és a társadalomra gyakorolt várható hatással.

A pénzügyi érdekek védelme

(34)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének j) pontjával és V. mellékletének 2.10. pontjával összhangban a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben javasolt, az e határozatban mérföldkövek formájában meghatározott további intézkedésekkel kiegészített intézkedések megfelelőek („A” minősítés) ahhoz, hogy megelőzzék, feltárják és korrigálják a korrupciót, a csalást és az összeférhetetlenséget az említett rendelet alapján biztosított források felhasználása során, és az intézkedések várhatóan eredményesen biztosítják az említett rendelet alapján nyújtott és más uniós programokból származó finanszírozás kettősségének elkerülését. Ez nem érinti az uniós jognak való megfelelés előmozdítására és érvényesítésére szolgáló egyéb instrumentumok és eszközök alkalmazását, többek között a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az Unió költségvetésének az (EU) 2020/2092 európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban történő védelme tekintetében.

(35)A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti, az e határozatban mérföldkövek formájában meghatározott további intézkedésekkel kiegészített belső kontrollrendszer megbízható folyamatokon és struktúrákon alapul, és egyértelműen megjelöli a belső kontroll végrehajtásában részt vevő egyes szereplőket és azok feladatait és felelősségét. A belső kontrollrendszer két szintből áll: i. az egyes komponensekért felelős szervek, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium keretei között működő koordinációs szerv irányítási ellenőrzést végeznek, ii. a Pénzügyminisztérium központi országos ellenőrző szervének feladata pedig a rendszerszintű ellenőrzés. Összességében a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben bemutatott belső kontrollrendszer és más releváns intézkedések, így a végső kedvezményezettekre vonatkozó adatok gyűjtése és közzététele elfogadható az (EU) 2021/241 rendelet szerinti források felhasználása során a korrupció, a csalás és az összeférhetetlenségek megelőzése, feltárása és korrekciója, valamint az említett rendelet és más uniós programok alapján nyújtott kettős finanszírozás elkerülése tekintetében. 

(36)A terv külön mérföldköveket tartalmaz annak érdekében, hogy i. a nemzeti eljárások megfelelőségének felülvizsgálatával biztosított legyen, hogy az eszköz belső kontrollrendszere keretében a tényleges tulajdonosok tekintetében alkalmazott szabályok maradéktalanul megfeleljenek az (EU) 2018/843 irányelvvel módosított (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontja szerinti „tényleges tulajdonos” fogalommeghatározásnak; ii. a koordináló szerv iránymutatást bocsásson ki arról, hogy az egyes komponensekért felelős szervek és a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben előirányzott reformok és beruházások megvalósítását végző más szervek esetében hogyan történjen a költségvetési rendelet és az alkalmazandó nemzeti jogszabályok szerinti összeférhetetlenségi esetek megelőzése és kezelése. Ez várhatóan megerősíti az uniós költségvetés csalással és szabálytalanságokkal szembeni védelmét biztosító intézkedéseket; iii. a rendszerszintű ellenőrzést végző szerv olyan ellenőrzési stratégiát fogadjon el, amely biztosítja a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásának független és hatékony ellenőrzését; iv. a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terv irányító tanácsa elfogadja és végrehajtsa azokat az eljárásokat, amelyeknek megfelelően a rendszer valamennyi végső kedvezményezett adatait – beleértve az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikke értelmében vett összes tényleges tulajdonos adatait is – gyűjti, tárolja és kezeli. Csehországnak mindezeket a mérföldköveket el kell érnie, mielőtt első kifizetési kérelmét benyújtja a Bizottsághoz.

(37)Mindamellett, hogy a belső kontrollrendszer és az összeférhetetlenség eseteinek megelőzését, feltárását és korrekcióját biztosítani hivatott más intézkedések bemutatása megfelelő, a cseh irányítási és kontrollrendszernek az összeférhetetlenség eseteinek megelőzésével kapcsolatos – egy más uniós programokkal összefüggésben nemrégiben elvégzett ellenőrzés keretében feltárt – súlyos hiányosságai miatt a rendszerszintű ellenőrzést végző szervnek célzottan ellenőriznie kell a belső kontrollrendszer eredményességét. A jelentésnek minősítés nélküli ellenőri véleményt kell tartalmaznia a belső kontrollrendszernek a helyreállítási és rezilienciaépítési tervvel összefüggő összeférhetetlenségi esetek megelőzése szempontjából vett eredményességéről, különösen pedig a következőkről: i. valamennyi végső kedvezményezett adatainak – beleértve az (EU) 2015/849 irányelv 3. cikkének 6. pontja értelmében vett összes tényleges tulajdonos adatait is – gyűjtése, tárolása és kezelése; ii. az összeférhetetlenség eseteinek megelőzését, feltárását és korrekcióját biztosító belső kontrollrendszer összhangja a költségvetési rendelet 61. cikkével; iii. az összes tényleges tulajdonossal kapcsolatos összeférhetetlenségi esetek megelőzését biztosító nemzeti ellenőrzési eljárások eredményessége. Az (EU) 2021/241 rendelet 20. cikke (5) bekezdésének e) pontjával összhangban Csehországnak ezeket az intézkedéseket úgy kell végrehajtania, hogy megfeleljen az említett rendelet 22. cikkének, és az első kifizetési kérelemben meg kell erősítenie azok végrehajtását. A jelentésben be kell mutatnia a feltárt hiányosságokat és a meghozott korrekciós intézkedéseket.

(38)Csehország jelezte, hogy a helyreállítási és rezilienciaépítési tervben ismertetett egyedi irányítási és jelentéstételi követelmények teljesítése érdekében folyamatban vannak az egyeztetések a mérföldkövekkel és a célokkal kapcsolatos irányításra és jelentésre szolgáló információs rendszerről. Meg kell határozni egy olyan mérföldkövet, amely biztosítja, hogy az első kifizetési kérelem benyújtásáig az eszköz végrehajtásának nyomon követésére létrejöjjön és megkezdje működését egy adattároló rendszer. A rendszernek legalább a következő funkciókat kell tartalmaznia: a) az adatgyűjtés, valamint a mérföldkövek és a célok elérése nyomon követésének biztosítása; b) az (EU) 2021/241 rendelet 22. cikke (2) bekezdése d) pontjának i–iii. alpontjában meghatározott adatok gyűjtése és tárolása, valamint az ezen adatokhoz való hozzáférés biztosítása az említett rendelet 22. cikke (2) bekezdésének e) pontjával összhangban. 

(39)A megbízható korrupcióellenes keret elengedhetetlen ahhoz, hogy az (EU) 2021/241 rendelet alapján rendelkezésre bocsátott források felhasználása során biztosított legyen a szabálytalanságok, köztük a csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzése, feltárása és korrekciója. A csalás, a korrupció és az összeférhetetlenség megelőzése, feltárása és korrekciója területén meg kell erősíteni a jogszabályi keretet, és ezáltal biztosítani kell a terv végrehajtása során a korrupció jobb megelőzését.

A terv koherenciája

(40)Az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikke (3) bekezdésének k) pontjával és V. mellékletének 2.11. pontjával összhangban a terv közepes mértékben („B” minősítés) tartalmaz olyan intézkedéseket a reformok és a közberuházási projektek végrehajtására vonatkozóan, amelyek koherens intézkedéseket jelentenek.

(41)A cseh helyreállítási és rezilienciaépítési terv átfogó intézkedéscsomagot mutat be, amelyben nagy hangsúlyt kapnak a beruházások. A terv hat prioritásra épül: digitális transzformáció, fenntartható közlekedési infrastruktúra, oktatás és munkaerőpiac, intézmények és vállalkozások támogatása, kutatás és innováció, valamint a lakosság egészsége és rezilienciája. Ezeket a prioritásokat huszonhat komponens útján valósítják meg. Több komponens között szinergia mutatható ki. A terv gondoskodik arról, hogy összességében véve egyensúlyban legyenek a reformok és a beruházások. Azonban bizonyos komponensek esetében a beruházást nem kísérik kapcsolódó reformok. Egyértelműen szükség van arra, hogy szisztematikusan kiegészítsék a kohéziós politikai finanszírozást, és erre van is néhány példa a komponensekben. A határvonalak megfelelően kialakultak, de a partnerségi megállapodás és a kohéziós politikai programok véglegesítésétől is függenek.

Egyenlőség

(42)Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési terve több olyan intézkedést tartalmaz, amely várhatóan orvosolja a nemek közötti egyenlőség és az általános esélyegyenlőség terén az ország előtt álló kihívásokat. A nemek közötti egyenlőséget illetően a terv célja, hogy bölcsődék létesítésére fordított jelentős beruházás révén növelje a kisgyermekes nők munkaerőpiaci részvételét. A terv emellett jogalkotási reformot is tartalmaz annak érdekében, hogy az aktív munkaerő-piaci szakpolitikák jobban megcélozzák a leginkább kiszolgáltatott helyzetű csoportokat. A terv oktatáson belüli egyenlőtlenségekkel foglalkozó része a hátrányos társadalmi-gazdasági helyzetű gyermekeket nagy arányban oktató iskolák támogatásának növelését, a heterogén tanulói csoportokkal foglalkozó tanárok képzését és mentorálását, valamint az elhúzódó iskolabezárások miatt az osztályismétlés közelébe került gyermekek további korrepetálását foglalja magában. A terv emellett az iskolai digitális berendezésekkel kapcsolatos beruházást irányoz elő, hogy a hátrányos helyzetű tanulók és hallgatók számára is biztosítható legyen a tanulási lehetőség. A terv azonban nem tesz kifejezetten említést arról, hogy az intézkedések várhatóan milyen megoldást kínálnak a roma közösséget érintő kihívásokra. A terv több helyen is kitér a fogyatékossággal élők helyzetére és szükségleteire, többek között az új építési szabályzattal, az épületek felújításával és akadálymentességük javításával, a digitalizációval, az e-egészségüggyel és a szociális ellátással kapcsolatosan. Az időseket érintő kihívásokkal szintén foglalkozik, különösen a tartós ápolás-gondozás, a szociális ellátás és az egészségügyi ellátás színvonalának és hozzáférhetőségének javítása révén. Kifejezetten a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok háztartásainak energiahatékonyságával kapcsolatos beruházás is a tervek között szerepel.

Biztonsági önértékelés

(43)A terv az (EU) 2021/241 rendelet 18. cikke (4) bekezdésének g) pontjával összhangban biztonsági önértékelést tartalmaz a digitális kapacitásokra és a konnektivitásra irányuló beruházások kapcsán. A terv beruházásokat irányoz elő a digitális infrastruktúra terén, például a nagy kapacitású és az 5G hálózatok, az – egyebek mellett e-kormányzati célú felhőalapú – IKT-infrastruktúra, a kiberbiztonsági fejlesztések és a kvantumkommunikációs infrastruktúra kapcsán.

 Határokon átnyúló és több országot átfogó projektek

(44)A terv – elsősorban a digitális átállás területén – több határokon átnyúló vetülettel is rendelkező projektet előirányoz. Ezek a projektek a kis- és középvállalkozások digitális transzformációjának ösztönzése érdekében a vállalkozásoknál folyó kutatást-fejlesztést és az európai és a nemzeti digitális innovációs központokat, valamint egy európai tesztelési és kísérleti létesítmény létrehozását támogatják. A terv olyan beruházásokat is előirányoz, amelyek több országot átfogó kezdeményezéshez vagy hálózathoz kapcsolódnak, köztük egy új európai kiválósági központ létrehozását a mesterséges intelligencia területén, egy közös európai érdeket szolgáló fontos projektté minősíthető, különösen a mikroprocesszorokra fókuszáló projektet a mikroelektronika és a konnektivitás területén, a digitális technológiákkal kapcsolatos tudástranszfer kialakítását és az ezzel összefüggő kapacitásépítést, valamint egy európai blokklánc-infrastruktúra kiépítését. A terv emellett kvantumkommunikációs infrastruktúra építését, Csehországnak az 5G-hálózatokban való részvételét, valamint az 5G-ökoszisztémák több tagállamra kiterjedő alkalmazását is támogatja.

Konzultációs folyamat 

(45)A cseh hatóságok terv benyújtása előtt konzultációt folytattak a nemzeti jogi kerettel összhangban, elsősorban a szociális partnerek képviselőivel tartott háromoldalú fórum keretében. A tervről emellett szokványos, minisztériumok közötti egyeztetés és parlamenti vita is zajlott. A releváns szereplők felelősségvállalásának biztosítása érdekében elengedhetetlen, hogy az érintett helyi hatóságokat és érdekelt feleket, köztük a szociális partnereket, bevonják a tervben foglalt beruházások és reformok végrehajtásába.

Pozitív értékelés

(46)Miután a Bizottság pozitív értékelést adott a cseh helyreállítási és rezilienciaépítési tervről, amelyben megállapította, hogy a terv kielégítő mértékben megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, az említett rendelet 20. cikkének (2) bekezdésével összhangban ebben a határozatban meg kell határozni a terv végrehajtásához szükséges reformokat és beruházási projekteket, a releváns mérföldköveket, célokat és mutatókat, valamint az Unió által a terv végrehajtásához vissza nem térítendő pénzügyi támogatás formájában rendelkezésre bocsátott összeget.

Pénzügyi hozzájárulás

(47)Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének becsült összköltsége 179 142 931 000 CZK, amely az EKB 2021. június 1-jén érvényes EUR/CZK referencia-árfolyamán átszámítva 7 035 697 549 EUR-nak felel meg. Mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv kielégítő módon megfelel az (EU) 2021/241 rendeletben meghatározott értékelési kritériumoknak, továbbá mivel a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltsége alacsonyabb a Csehország számára rendelkezésre álló maximális pénzügyi hozzájárulásnál, a Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési tervéhez allokált pénzügyi hozzájárulásnak a helyreállítási és rezilienciaépítési terv becsült összköltségével kell egyenlőnek lennie.

(48)Az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban a Csehországra vonatkozó maximális pénzügyi hozzájárulás kiszámítását 2022. június 30-ig aktualizálni kell. Ezért az említett rendelet 23. cikkének (1) bekezdésével összhangban Csehország számára rendelkezésre kell bocsátani egy összeget, amely 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető. Amennyiben a maximális pénzügyi hozzájárulás aktualizálása nyomán szükséges, a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján indokolatlan késedelem nélkül módosítania kell ezt a határozatot az aktualizált maximális pénzügyi hozzájárulás beillesztése érdekében.

(49)A nyújtandó támogatást a Bizottság által az (EU, Euratom) 2020/2053 tanácsi határozat 5 5. cikke alapján az Unió nevében felvett kölcsönből kell finanszírozni. A támogatást részletekben kell kifizetni, mihelyt Csehország kielégítő módon teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásához kapcsolódóan azonosított releváns mérföldköveket és célokat.

(50)Csehország a pénzügyi hozzájárulás 13 %-ának előfinanszírozását kérte. Az említett összeget az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell Csehország rendelkezésére bocsátani.

(51)Ez a határozat nem érinti az uniós forrásoknak az (EU) 2021/241 rendelettől eltérő bármely más uniós program keretében történő odaítélésével kapcsolatos eljárások kimenetelét, sem pedig a belső piac működésének torzulásával kapcsolatos, különösen a Szerződés 107. és 108. cikke alapján lefolytatandó eljárások eredményét. E határozat nem szünteti meg a tagállamokkal szembeni azon követelményt, hogy a Szerződés 108. cikkével összhangban értesítsék a Bizottságot az állami támogatások lehetséges eseteiről,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk
A helyreállítási és rezilienciaépítési terv értékelésének jóváhagyása

Csehország helyreállítási és rezilienciaépítési tervének az (EU) 2021/241 rendelet 19. cikkének (3) bekezdésében előírt kritériumok szerinti értékelését a Tanács jóváhagyja. A helyreállítási és rezilienciaépítési terv szerinti reformokat és beruházási projekteket, a helyreállítási és rezilienciaépítési terv nyomon követésére és végrehajtására vonatkozó intézkedéseket és ütemtervet – beleértve a releváns mérföldköveket és célokat, a tervezett mérföldkövek és célok teljesítéséhez kapcsolódó releváns mutatókat, valamint a Bizottság számára az alapul szolgáló releváns adatokhoz való teljes körű hozzáférést biztosító szabályokat – e határozat melléklete tartalmazza.

2. cikk
Pénzügyi hozzájárulás

(1)Az Unió vissza nem térítendő támogatás formájában 7 035 697 549 EUR összegű pénzügyi hozzájárulást bocsát Csehország rendelkezésére. 3 537 379 398 EUR összeg 2022. december 31-ig áll rendelkezésre jogi kötelezettségvállalás céljából 6 . Amennyiben az (EU) 2021/241 rendelet 11. cikkének (2) bekezdésében előírt aktualizálás Csehországra vonatkozóan ezzel az összeggel egyenlő vagy annál nagyobb összeget állapít meg, további 3 498 318 151 EUR összeget kell rendelkezésre bocsátani, amely jogi kötelezettségvállalással 2023. január 1-jétől 2023. december 31-ig terhelhető.

(2)A Bizottság az uniós pénzügyi hozzájárulást a melléklettel összhangban részösszegekben bocsátja Csehország rendelkezésére. A pénzügyi hozzájárulás 13 százalékának megfelelő összeget, azaz 914 640 681 EUR-t előfinanszírozási kifizetésként kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást és a részleteket a Bizottság egy vagy több részösszegben folyósíthatja. A részösszegek nagysága a finanszírozási források rendelkezésre állásától függ.

(3)Az előfinanszírozást az (EU) 2021/241 rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében előírt finanszírozási megállapodás hatálybalépésétől függően és azzal összhangban kell rendelkezésre bocsátani. Az előfinanszírozást a részletek kifizetéseit terhelő arányos levonással kell elszámolni.

(4)A részleteknek a finanszírozási megállapodással összhangban történő rendelkezésre bocsátása a rendelkezésre álló finanszírozási forrásoktól és az (EU) 2021/241 rendelet 24. cikkével összhangban hozott bizottsági határozattól függ, amely szerint Csehország kielégítően teljesítette a helyreállítási és rezilienciaépítési terv végrehajtásával kapcsolatban meghatározott releváns mérföldköveket és célokat. Az (1) bekezdésben említett jogi kötelezettségvállalások hatálybalépésétől függően a kifizetésre való jogosultság érdekében a mérföldköveket és célokat legkésőbb 2026. augusztus 31-ig teljesíteni kell.

3. cikk
Címzettek

Ennek a határozatnak a Cseh Köztársaság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, -án/-én.

   a Tanács részéről

   az elnök

(1)    HL L 57., 2021.2.18., 17. o.
(2)    A Tanács (EU) 2020/2094 rendelete (2020. december 14.) a Covid19-válság utáni helyreállítás támogatására szolgáló Európai Uniós Helyreállítási Eszköz létrehozásáról (HL L 433. I, 2020.12.22., 23. o.).
(3)    Ezek a szimulációk az NGEU általános hatását tükrözik, amely magában foglalja a REACT-EU vonatkozó finanszírozását, valamint a Horizont Európa, az InvestEU, az Igazságos Átmenet Alap, a vidékfejlesztés és a RescEU megnövelt finanszírozását is. A szimulációk nem tartalmazzák a strukturális reformok lehetséges pozitív hatását, amely jelentős lehet.
(4)    Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o.).
(5)    HL L 424., 2020.12.15., 1. o.
(6)    Ez az összeg az (EU) 2021/241 rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti kiadásokból Csehországra jutó arányos rész levonása utáni, 2022. december 31-ig jogi kötelezettségvállalással terhelhető összegnek felel meg, és számítása az említett rendelet 11. cikke szerinti módszertannal összhangban történt.