(1)

2008. november 19-i határozatával a Bizottság jóváhagyott egy „Görögországi hitelintézeteket támogató intézkedések” elnevezésű rendszert (a „görög banktámogatási program”) a görög pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása céljából. A görög banktámogatási program az alkotóelemeit képező három intézkedés szerint tesz lehetővé támogatásnyújtást: feltőkésítési intézkedés, garanciaintézkedés és államkötvény-kölcsönzési intézkedés (1). 2009 májusában Görögország a feltőkésítési intézkedés szerint feltőkésítette az Alpha Bank Csoportot („a Bank”).

(2)

A 2008. november 19-i határozat (14) preambulumbekezdése rögzítette, hogy egy szerkezetátalakítási tervről értesítik a Bizottságot a feltőkésítési intézkedés kedvezményezettjeire vonatkozólag.

(3)

2010. augusztus 2-án a görög hatóságok benyújtottak a Bizottságnak egy szerkezetátalakítási tervet a Bankra vonatkozóan. A Bizottság ezt a tervet és későbbi frissítéseit, valamint a görög hatóságok által benyújtott további információkat SA.30342 (PN 26/2010) sz. ügyként, majd SA.32786 (2011/PN) sz. ügyként vette nyilvántartásba.

(4)

A Bank több ízben is kedvezményezettje volt az adósságinstrumentumokra és államkötvénykölcsönökre a görög banktámogatási program alapján nyújtott állami garanciáknak (2). Ugyancsak a kedvezményezettje volt az állam által garantált rendkívüli likviditási segítségnyújtásnak („államilag garantált ELA”).

(5)

2012. április 20-án a Görög Pénzügyi Stabilitási Alap („HFSF”) egy levelet adott át a Banknak, elkötelezve magát, hogy részt vesz a Bank tervezett tőkeemelésében. 2012. május 28-án a HFSF 1 900 millió EUR áthidaló feltőkésítést folyósított a Banknak („első áthidaló feltőkésítés”).

(6)

2012 májusában a görög hatóságok értesítették a Bizottságot a HFSF által a Banknak adott kötelezettségvállalási nyilatkozatról. A Bizottság ezt be nem jelentett támogatásként vette nyilvántartásba (SA.34823 (2012/NN) ügyszám alatt), mivel az intézkedést addigra már végrehajtották.

(7)

2012. július 27-i határozatával a Bizottság az első áthidaló feltőkésítéssel kapcsolatban hivatalos vizsgálati eljárást indított („az Alphára irányuló eljárás megindításáról szóló határozat”) (3).

(8)

2012. október 12-én a HFSF jóváhagyta, hogy a Bank megvásárolja az Emporiki Bankot a Crédit Agricole S.A.-tól („Crédit Agricole”). 2012. október 16-án a Crédit Agricole és a Bank aláírt egy részvényvásárlási megállapodást.

(9)

Ezt megelőzően a görög hatóságok tájékoztatták a Bizottság szolgálatait a folyamat alakulásáról és az Emporiki Bank lehetséges megvásárlásának feltételeiről.

(10)

2012. november 23-án a Bizottság szolgálatai levelet küldtek a görög hatóságoknak, leírva a kivásárlásra vonatkozó előzetes értékelésüket.

(11)

2012 decemberében a HFSF egy 1 042 millió EUR összegű második áthidaló feltőkésítést folyósított a Banknak („második áthidaló feltőkésítés”). 2012. december 21-én a HFSF ellátta a Bankot egy arra vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozattal is, hogy részt vesz a Bank tőkeemelésében és átváltható tőkeinstrumentumok tervezett kibocsátásában legfeljebb 1 629 millió EUR teljes összeg erejéig (4). A görög hatóságok ezeket az intézkedéseket 2012. december 27-én jelentették be a Bizottságnak (5).

(12)

2013 májusában a Bank bejelentette 457,1 millió EUR összegű jogosultsági kibocsátásának és az összes olyan részvény kiosztásának sikeres végrehajtását, amelyeket egy további, 92,9 millió EUR értékű magánkibocsátásban kínáltak fel. 2013. június 3-án a HFSF az első és a második áthidaló feltőkésítést részvénytőkére váltotta, és további 1 079 millió EUR tőkét injekciózott a Bankba (a „2013. tavaszi feltőkésítés”).

(13)

2013. december 19-én a görög hatóságok tájékoztatták a Bizottságot a 2013. tavaszi feltőkésítés feltételeiről.

(14)

2014. június 12-én a görög hatóságok benyújtottak a Bizottságnak egy végleges szerkezetátalakítási tervet a Bankra vonatkozóan („a szerkezetátalakítási terv”). Ugyanezen a napon tájékoztatást nyújtottak az államilag garantált ELA-ról. Jelezték, hogy szándékukban állt folytatni a Bank likviditási támogatással, valamint adósságinstrumentumokra és államkötvénykölcsönökre nyújtott állami garanciákkal való ellátását a görög banktámogatási program szerint (6).

(15)

A Bizottság számos találkozót és telekonferenciát tartott, továbbá elektronikus levélváltást bonyolított a görög hatóságok és a Bank képviselőivel.

(16)

Görögország elfogadja, hogy e határozat elfogadására kivételesen csak angol nyelven kerül sor.

(17)

2013. december 3-án Görögország tájékoztatta a Bizottságot három hitelszövetkezet („a három hitelszövetkezet”), nevezetesen a Co-operative Bank of Dodecanese („Dodecanese Bank”), a Co-operative Bank of Evia („Evia Bank”) és a Co-operative Bank of Western Macedonia („Western Macedonia Bank”) várható szanálásáról.

(18)

2013. december 4-én a Bizottság szolgálatai kérték Görögországot, hogy adjon tájékoztatást a három hitelszövetkezet várható szanálásáról.

(19)

2013. december 5-én Görögország benyújtotta a kért információt a Bizottság szolgálatainak.

(20)

2013. december 8-án a Görög Nemzeti Bank megkezdte a három hitelszövetkezet szanálását és a három hitelszövetkezet egyes kötelezettségeinek a Bankra történő átruházását.

(21)

2013. december 17-én Görögország bejelentette a három hitelszövetkezet szanálása keretében nyújtott állami támogatást.

(22)

Amint azt az 1. táblázat mutatja, Görögország reál bruttó hazai terméke (GDP) 2008 és 2012 között 20 %-kal esett. Ennek eredményeképpen a görög bankok a görög háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott hitelek gyorsan emelkedő nemfizetési rátáival szembesültek (7). Ezek a folyamatok már káros hatással voltak a görög bankok eszközeinek teljesítményére, és tőkeszükségletet eredményeztek.

1.   táblázat

Reál-GDP-növekedés Görögországban, 2008–2013

(23)

Ráadásul 2012 februárjában Görögország végrehajtott a magánszektorral egy, a magánszektor bevonásaként (Private Sector Involvement) ismert kötvénycserét („a PSI program”). Görög bankok vettek részt a PSI programban, amelynek során a görög kormány a meglévő magán kötvénytulajdonosoknak új értékpapírokat (köztük új görög államkötvényeket („GGB-k”), a GDP-hez kötött értékpapírokat és az Európai Pénzügyi Stabilitási Alap („EFSF”) által kibocsátott PSI fizetési kötelezvényeket) kínált meglévő GGB-kért cserébe, 53,5 %-os névérték alatti árfolyamon és hosszabb lejáratokkal (8). A görög hatóságok 2012. március 9-én tették közzé a kötvénycsere eredményeit (9). A csere jelentős veszteségeket eredményezett a kötvénytulajdonosok számára (a Görög Nemzeti Bank becslése szerint a veszteség a görög bankok számára átlagosan a régi GGB-k névértékének 78 %-át tette ki), továbbá tőkeigénnyel is járt, amelyet visszamenőleg könyveltek el a görög bankok 2011-es pénzügyi kimutatásaiban.

2.   táblázat

A legfontosabb görög bankok PSI veszteségei összesen (millió EUR)

(24)

Mivel a görög bankok a PSI program és a folytatódó recesszió következtében jelentős tőkehiányban szenvedtek, a második görög kiigazítási programnak a görög kormány, az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank (EKB) közötti 2012. március 11-i gazdaság- és pénzügypolitikai memoranduma („MEFP”) pénzeszközöket tett elérhetővé e bankok feltőkésítése céljából. A görög hatóságok a program által finanszírozandó teljes bankfeltőkésítési szükségleteket és szanálási költségeket 50 milliárd EUR-ra becsülték (11). Az összeget a Görög Nemzeti Bank által a 2011 decemberével kezdődött és 2014 decemberével végződött időszakra vonatkozóan elvégzett stresszteszt („a 2012-es stresszteszt”) alapján számították ki, amely a Blackrock által készített hitelveszteségi előrejelzésre támaszkodott (12). A görög bankok feltőkésítésére a pénzeszközök a HFSF-en keresztül állnak rendelkezésre. A 3. táblázat a legfontosabb görög bankok 2012-es stresszteszt eredményei szerinti tőkekövetelményeinek számítását foglalja össze.

3.   táblázat

A 2012-es stresszteszt: A legfontosabb görög bankok tőkekövetelményei (millió EUR)

(25)

Az MEFP szerint „a megvalósítható tőkebevonási terveket benyújtó bankoknak lehetőségük lesz állami támogatást kérni és kapni olyan módon, amely további tőkebefektetésre ösztönzi a magánszektort, és így minimalizálja az adófizetők terheit” (13). A Görög Nemzeti Bank úgy találta, hogy csak a négy legnagyobb bank (Eurobank, National Bank of Greece, Piraeus Bank és Alpha Bank) nyújtott be megvalósítható tőkeemelési terveket (14). E bankok 2012. májusában kapták az első áthidaló feltőkésítést a HFSF-től.

(26)

2009 vége és 2012 júniusa között a recesszió és a politikai bizonytalanság miatt a belföldi betétek a görögországi bankokban összesen 37 %-kal csökkentek. Ezeknek a bankoknak magasabb kamatokat kellett fizetniük, hogy megpróbálják megtartani a betéteket. A betétek költségei emelkedtek, így a bankok nettó kamatkülönbözete csökkent. Mivel a görög bankokat kizárták a bankközi finanszírozási piacokról, teljes mértékben az eurórendszerből származó finanszírozástól váltak függővé (15), amelynek emelkedő hányada öltötte a Görög Nemzeti Bank által biztosított államilag garantált ELA formáját.

(27)

2012. december 3-án Görögország egy visszavásárlási programot indított a PSI program keretében a befektetők által kapott új GGB-kre vonatkozóan, azok névértékének 30,2 %-a és 40,1 %-a közötti árakon (16). A görög bankok részt vettek ebben a visszavásárlási programban, amely további veszteségekre világított rá a mérlegeikben, mivel a PSI program idején az említett új GBB-ken elkönyvelt számviteli veszteség (vagyis a piaci érték és a névérték közötti különbség) nagyobbik hányada véglegessé és visszafordíthatatlanná vált (17).

(28)

2012 decemberében a négy legnagyobb görög bank egy második áthidaló feltőkésítést kapott a HFSF-től.

(29)

2013 tavaszán a négy bank áthidaló feltőkésítését rendes részvények formájában állandó feltőkésítéssé alakították úgy, hogy a HFSF-é lett mind a négy bank részvényállományának 80 %-a. Azon bankok esetében, amelyeknek sikerült előre meghatározott összegű magántőkét vonzaniuk (a Bank, a Piraeus Bank S.A. és a National Bank of Greece S.A.), a HFSF szavazatra nem jogosító részvényeket kapott, míg a magánbefektetők részvényutalványt kaptak a HFSF részvényeire.

(30)

2013 júliusában a Görög Nemzeti Bank megbízott egy tanácsadót, hogy készítsen diagnosztikai tanulmányt az összes görög bank kölcsönállományáról. Ez a tanácsadó hitelveszteség-előrejelzéseket („CLP-k”) készített a görög bankok összes belföldi kölcsönportfóliójáról, valamint külföldi fiókoknál és leányvállalatoknál görög kockázatot hordozó hitelekről egy három és fél éves és egy hitellejárat szerinti horizonton. Az elemzés két (egy alap- és egy kedvezőtlen) makrogazdasági forgatókönyv szerinti CLP-kkel szolgált. A külföldi hitelportfóliókra vonatkozó CLP-ket a Görög Nemzeti Bank a tanácsadótól kapott bizonyos információk felhasználásával becsülte.

(31)

A CLP-k tanácsadó általi értékelése alapján 2013 őszén a Görög Nemzeti Bank új stresszteszt gyakorlatot („a 2013-as stresszteszt”) indított a görög bankok tőkehelyzete szilárdságának felmérésére egy alap- és egy kedvezőtlen forgatókönyv szerint. A Görög Nemzeti Bank egy második tanácsadó technikai támogatásával végezte el a tőkekövetelmények értékelését.

(32)

A 2013-as stresszteszt szerinti tőkekövetelmény-értékelés alapvető fontosságú összetevői voltak: i. a bankok kölcsönportfólióira vonatkozó CLP-k (18) konszolidált alapon a görög kockázatra és a külföldi kockázatra vonatkozóan, a meglévő hitelveszteségi tartalékok nélkül; ii. a bankok becsült működési jövedelmezősége a 2013 júniusa és 2016 decembere közötti időszakban, a 2013 negyedik negyedéve során a Görög Nemzeti Banknak benyújtott szerkezetátalakítási tervek konzervatív kiigazítása alapján. A 4. táblázat a legfontosabb görög bankok tőkekövetelményeinek számítását foglalja össze konszolidált alapon a 2013-as stresszteszt alapforgatókönyve szerint.

4.   táblázat

A 2013-as stresszteszt: Görög bankok tőkekövetelményei konszolidált alapon az alapforgatókönyvben (millió EUR)

(33)

2014. március 6-án a Görög Nemzeti Bank közölte a 2013-as stresszteszt eredményeit, és kérte a bankokat, hogy 2014 áprilisának közepéig nyújtsák be az alapforgatókönyv szerinti tőkekövetelmények teljesítését biztosító tőkebevonási terveiket.

(34)

2013 márciusának vége és 2014 májusának eleje között a bankok folytatták a tőkeemeléseket.

(35)

A Bank teljes körű banki szolgáltatásokat nyújt elsősorban Görögországban és Délkelet-Európában (Ciprus, Románia, Bulgária, Szerbia, Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság („FYROM”)), valamint az Egyesült Királyságban. Banki és pénzügyi termékek és szolgáltatások teljes körét kínálja a háztartásoknak és vállalkozásoknak. Aktív a lakossági, vállalati és egyedi ügyfélkiszolgálás, vagyonkezelés, treasury és befektetési banki tevékenység területén. A Bank Görögországban van bejegyezve, és részvényeit jegyzik az Athéni Értéktőzsdén. 2012. szeptember 30-án a Bank összesen 17 119 főt foglalkoztatott, akiknek körülbelül egyharmada Délkelet-Európában és az Egyesült Királyságban állt alkalmazásban, a maradék kétharmad pedig Görögországban (22).

(36)

A Bank részt vett a PSI programban, és 6 043 millió EUR névértékben cserélt GGB-ket és államhoz kötődő hiteleket. PSI-vel kapcsolatos teljes kiadása adózás előtt mintegy 4 786 millió EUR-t tett ki, és teljes mértékben a 2011-es számláiban került könyvelésre (23). A 2012. decemberi visszavásárlási program során a Bank jóval a névérték alatt adta el a PSI keretében korábban kapott új GGB-ket. Az eladás egyértelművé tette az új GGB-ken elszenvedett veszteségeit.

(37)

A Bank 2010. decemberi, 2011. decemberi, 2012. decemberi és 2013. decemberi legfontosabb adatait (összevont adatok) az 5. táblázat mutatja.

5.   táblázat

Az Alpha Bank legfontosabb adatai, 2010, 2011, 2012 és 2013

(38)

Az 5. táblázat azt szemlélteti, hogy – a PSI program miatt 2011-ben elkönyvelt óriási (4 786 millió EUR (25)) veszteségen kívül – a Bank csökkenő jövedelemtől (amelynek okát – többek között – a betétek magasabb költségei jelentették), valamint görögországi és külföldi hitelportfólióinak magas és emelkedő értékvesztés miatti veszteségeitől is szenvedett. A Bank likviditási pozícióját rosszul érintették a betétkiáramlások, és hitel/betét mutatója 2011. december 31-én elérte a 152 %-ot (26), miközben mérlegének 34 %-át akkoriban az eurórendszer finanszírozta (27).

(39)

A 2013-as stresszteszt szerint a Görög Nemzeti Bank a Bank tőkekövetelményét az alapforgatókönyv esetén 262 millió EUR-ra becsülte.

(40)

2014 márciusában a Bank 1,2 milliárd EUR összegű tőkeemelést kezdett a (39) preambulumbekezdésben említett tőkekövetelmény teljesítése, valamint a Görögország által 940 millió EUR értékben tartott elsőbbségi részvények visszafizetése érdekében (28). Ellentétben az Eurobank 2014. áprilisi tőkeemelésével, a HFSF nem vállalt kötelezettséget arra, hogy tőkét injekciózzon a Bank tőkeemelésébe, ha nem lenne elegendő magánkereslet. Utóbbi tőkeemelését nemzetközi befektetőknek szóló, elővételi jogot nem biztosító részvénykibocsátással (azaz a részvényesek elővásárlási jogainak érvénytelenítésével járó tőkeemeléssel) és görögországi nyilvános kibocsátással érték el. A jegyzési árfolyamot részvényenként 0,66 EUR-ban állapították meg.

(41)

A tőkeemelést követően a Bank 2014. április 17-én közölte, hogy 940 millió EUR teljes összegben visszafizette az elsőbbségi részvényeket Görögországnak.

(42)

Az Emporiki Bankot 1882-ben alapították.

(43)

2000-ben a Crédit Agricole Csoport előbb 6,7 %-os részesedést szerzett az Emporiki Bankban. Az Emporiki Bank 2006-ban vált a Crédit Agricole leányvállalatává, amikor a Crédit Agricole ellenőrző részvénypakettet szerzett. Ekkor a Crédit Agricole az Emporiki Bankban levő részvénytulajdonát 94,99 %-ra növelte.

(44)

Az Emporiki Bank minden banki tevékenységben (lakossági, vállalati) működött, ideértve a befektetési banki tevékenységeket, vagyonkezelést, portfóliókezelést és általános pénzügyi szolgáltatásokat is. Görögországban 323 fiókból álló hálózatán keresztül kínálta szolgáltatásait, külföldön pedig a ciprusi fiókja, valamint Cipruson, Bulgáriában, Albániában és Romániában levő leányvállalatai révén (29). 2012. december 31-én4 230 alkalmazottja volt.

(45)

A Bank részt vett a PSI programban, és 766 millió EUR névértékben cserélt GGB-ket és más elfogadható értékpapírokat. Amint azt a 2. táblázat szemlélteti, a PSI-vel kapcsolatos teljes kiadása adózás előtt mintegy 590 millió EUR-t tett ki, és teljes mértékben a 2011-es számláiban került könyvelésre. A 3. táblázatból láthatóan az Emporiki Bank tőkeszükségletét 2 475 millió EUR-ra becsülték, és egy, a Görög Nemzeti Bank által a 2011. december 31. és 2014. december 31. közötti időszakra vonatkozóan elvégzett 2012-es stresszteszt alapján számították ki, amely a Blackrock által készített hitelveszteségi előrejelzésre támaszkodott.

(46)

2012. október 12-én a HFSF jóváhagyta, hogy a Bank megvásárolja az Emporiki Bankot a Crédit Agricole-tól.

(47)

2012. október 16-án a Crédit Agricole és a Bank aláírta a Crédit Agricole S.A. és az Alpha Bank S.A. közötti 2012. október 16-i. részvényvásárlási megállapodást az Emporiki Bank of Greece S.A. adásvételére vonatkozóan. A pénzügyi átvilágítás elvégzését követően a Crédit Agricole összesen 2 893 millió eurós tőkeinjekciót hajtott végre, és teljes mértékben lejegyzett egy, a Bank által kibocsátott 150 millió EUR értékű átváltható kötvényt (30). Ekkor a Bank egy euróért szerezhette meg a teljesen feltőkésített Emporiki Bankot. A részvényvásárlási megállapodás értelmében a Bank nem szerezte meg az Emporiki Bank külföldi leányvállalatait, amelyek a Crédit Agricole-nál maradtak, kivéve az Emporiki Bank ciprusi fiókját, amely 0,5 milliárd EUR-t tett ki az eszközökből, és amely része volt a Bank által megvásároltaknak.

(48)

2012. december 31-én, a Crédit Agricole általi feltőkésítést követően az Emporiki Bank tőkemegfelelési mutatója 17,6 % volt, miközben Tier 1 mutatója 13,5 %-ot tett ki.

(49)

2013. február 1-jén a Bank bejelentette, hogy megtörtént az Emporiki Bank teljes részvénytőkéjének átruházása a Bankra (31).

(50)

Az Emporiki Bank legfontosabb 2010. decemberi, 2011. decemberi, 2012. decemberi és 2013. januári adatait a 6. táblázat mutatja.

6.   táblázat

Az Emporiki Bank legfontosabb adatai, 2010, 2011, 2012 és 2013. január

(51)

2013. december 8-án a Görög Nemzeti Bank úgy döntött, hogy hozzálát a három hitelszövetkezet, a Dodecanese Bank, az Evia Bank és a Western Macedonia Bank szanálásához.

(52)

A Görög Nemzeti Bank „vásárlást és átvételt” (32) kezdett, amikor is minden betétet (beleértve a bankközi betéteket), valamint a Görög Betéti és Befektetési Garancia Alappal szembeni követelést és kötelezettséget átruháznak a vevőre, de a hiteleket nem. A Görög Nemzeti Bank kapcsolatba lépett a rendszerszempontból jelentős négy görög bankkal, mivel – a Görög Nemzeti Bank szerint – a betéteket teljesen feltőkésített intézményekre kell átruházni. Csak a Bank és az Eurobank nyújtott be kötelező ajánlatot, 2013. december 5-én. A Görög Nemzeti Bank a Bank ajánlatát részesítette előnyben. A Bank az átadott betétek 2,1 %-ának megfelelő összeget ajánlott ellenértékként.

(53)

A Dodecanese Bankot 1994-ben alapították.

(54)

2013. július 22-én a Görög Nemzeti Bank kérte a Dodecanese Bankot, hogy állítsa helyre Core Tier 1 mutatóját. A Dodecanese Bank tőkeemelést kezdett szövetkezeti részvények nyilvános kibocsátása révén. A kibocsátási körlevél szerint a Dodecanese Bank Core Tier 1 mutatóját a bank 2013. június 30-i pénzügyi adatai alapján számítva 3,5 %-ra becsülték, ezért elmaradt a Görög Nemzeti Bank által megállapított minimális tőkemegfelelési követelményektől. Ugyanakkor a tőkeemelés nem vonzott elegendő befektetői keresletet.

(55)

Ezért 2013. december 8-án a Görög Nemzeti Bank megkezdte a Dodecanese Bank szanálását. Visszavonták a Dodecanese Bank engedélyét, és a bankot felszámolás alá helyezték (33). A Dodecanese Bank egyes kötelezettségeit átruházták a Bankra (34). A Görög Nemzeti Bank szerint (35) az átadott eszközök valós értéke mintegy 6 millió EUR-tmíg az átruházott kötelezettségek valós értéke 255 millió EUR-t tett ki. A különbség a 249 millió EUR finanszírozási rés. (36) A finanszírozási rést a 3601/2007 törvény 63(D)(13) cikke értelmében a HFSF fedezte. 2013 decemberében a HFSF folyósította a teljes finanszírozási rés kétharmadát, azaz 166 millió EUR-t, EFSF kötvényekben, és kötelezettséget vállalt, hogy a maradék 83 millió EUR összeg a finanszírozási rés végleges meghatározásakor kerül kifizetésre. 2014. június 16-án a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Dodecanese Bank végleges finanszírozási rése 258,5 millió EUR-t tett ki. A HFSF fedezi a finanszírozási rés ki nem fizetett részét.

(56)

2013. szeptember 30-án a Dodecanese Banknak 132 alkalmazottja és 11 fiókja volt. A szanálás keretében a Bank nem vett át fiókot a Dodecanese Banktól, de jelezte, hogy a felszámolóbiztos által igazgatott négy kis fiók bérlésével fenntartja a fizikai jelenlétet azokon a területeken, ahol nincs hálózati átfedés (nevezetesen négy szigeten, ahol más bank nincs jelen). A Dodecanese Bank alkalmazottait elbocsátották, és közülük valamennyit a Bank ismét alkalmazott.

(57)

Az Evia Bankot 1995-ben alapították.

(58)

2013. július 22-én a Görög Nemzeti Bank kérte az Evia Bankot, hogy állítsa helyre Core Tier 1 mutatóját. Az Evia Bank tőkeemelést kezdett szövetkezeti részvények nyilvános kibocsátása révén. A kibocsátási körlevél szerint az Evia Bank Core Tier 1 mutatóját a bank 2013. június 30-i pénzügyi adatai alapján számítva 1,8 %-ra becsülték, ezért elmaradt a Görög Nemzeti Bank által megállapított minimális tőkemegfelelési követelményektől. Ugyanakkor a tőkeemelés nem vonzott elegendő befektetői keresletet.

(59)

Ezért 2013. december 8-án a Görög Nemzeti Bank megkezdte az Evia Bank szanálását. Visszavonták az Evia Bank engedélyét, és az Evia Bankot felszámolás alá helyezték (37). Az Evia Bank egyes kötelezettségeit átruházták a Bankra (38). A Görög Nemzeti Bank szerint (39) az átadott eszközök valós értéke 2 millió EUR-t tett ki, míg az átruházott kötelezettségek valós értéke 98 millió EUR-ra rúgott. A különbség a 96 millió EUR finanszírozási rés. A finanszírozási rést a 3601/2007 törvény 63(D)(13) cikke értelmében a HFSF fedezte. 2013 decemberében a HFSF folyósította a teljes finanszírozási rés kétharmadát, azaz 64 millió EUR-t, EFSF kötvényekben, és kötelezettséget vállalt, hogy a maradék 32 millió EUR összeg a finanszírozási rés végleges meghatározásakor kerül kifizetésre. 2014. június 16-án a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy az Evia Bank végleges finanszírozási rése 105 millió EUR-t tett ki. A HFSF fedezi a finanszírozási rés ki nem fizetett részét.

2013. szeptember 30-án az Evia Banknak 59 alkalmazottja és 4 fiókja volt. A Bank nem vett át fiókot az Evia Banktól. Az Evia Bank alkalmazottait elbocsátották, és közülük valamennyit a Bank ismét alkalmazott.

(60)

1995-ben megalapították a Kozani Prefektúra Fejlesztési Hitelszövetkezeti Társaságát. 2008-ban a Szövetkezet új név alatt működött: „Cooperative Bank of Western Macedonia”.

(61)

2013. július 22-én a Görög Nemzeti Bank kérte a Western Macedonia Bankot, hogy állítsa helyre Core Tier 1 mutatóját. A Western Macedonia Bank tőkeemelést kezdett szövetkezeti részvények nyilvános kibocsátása révén. A kibocsátási körlevél szerint a Western Macedonia Bank Core Tier 1 mutatóját a bank 2013. szeptember 30-i pénzügyi adatai alapján számítva –11 %-ra becsülték, ezért elmaradt a Görög Nemzeti Bank által megállapított minimális tőkemegfelelési követelményektől. Ugyanakkor a tőkeemelés nem vonzott elegendő befektetői keresletet.

(62)

Ezért 2013. december 8-án a Görög Nemzeti Bank megkezdte a Western Macedonia Bank szanálását. Visszavonták a Western Macedonia Bank engedélyét, és a bankot felszámolás alá helyezték (40). A Western Macedonia Bank egyes kötelezettségeit átruházták a Bankra (41). A Görög Nemzeti Bank szerint (42) az átadott eszközök valós értéke 2 millió EUR-t tett ki, míg az átruházott kötelezettségek valós értéke 84 millió EUR-ra rúgott. A különbség a 82 millió EUR finanszírozási rés. A finanszírozási rést a 3601/2007 törvény 63(D)(13) cikke értelmében a HFSF fedezte. 2013 decemberében a HFSF folyósította a teljes finanszírozási rés kétharmadát, azaz 55 millió EUR-t, EFSF kötvényekben, és kötelezettséget vállalt, hogy a maradék 27 millió EUR összeg a finanszírozási rés végleges meghatározásakor kerül kifizetésre.

(63)

2013. szeptember 30-án a Western Macedonia Banknak 36 alkalmazottja és 3 fiókja volt. A Bank nem vett át fiókot a Western Macedonia Banktól. A Western Macedonia Bank alkalmazottait elbocsátották, és közülük valamennyit a Bank ismét alkalmazott.

(64)

A három hitelszövetkezet legfontosabb adatait a 7. táblázat mutatja be.

7.   táblázat

A három hitelszövetkezet legfontosabb adatai (millió EUR)

(65)

A Citibank Internationalt 1812-ben alapították. A Citibankot Görögországban 1964-ben nyitották meg, elsősorban azért, hogy a hajózási és a vállalati szektor szükségleteit elégítse ki. 1980-ban a Citibank Greece terjeszkedni kezdett a lakossági banktevékenység területére is. Jelenleg a Citibank Greece aktív mind a fogyasztói, mind a vállalati üzletágban, és 20 fiókból álló hálózatot működtet az országban.

(66)

2014. május 29-én a HFSF egy arra vonatkozó kérést kapott a Banktól, hogy hagyja jóvá a Citibank Greece megvásárlását, beleértve a Diners Club Greece-t („Diners”) is (43).

(67)

A Bank kifejezésre juttatta a Citibank Greece tevékenységeinek megvásárlására irányuló szándékát, beleértve az ügyfelek hiteleit (összesen nettó 442 millió EUR-ért és 1 115 millió EUR nemteljesítő hitel („NPL”) teljes leírásáért), az ügyfelek betéteit (összesen 1 067 millió EUR), a kezelés alatt álló vagyont (1 186 millió EUR), a lakossági fiókokat, a bankautomata-hálózatot (ATM) (44) és az alkalmazottakat (45). Továbbá a Bank kifejezte azon szándékát, hogy megvásárolja a Diners törzsrészvénytőkéjének 100 %-át.

(68)

Az árat 2 millió EUR-ban állapították meg.

(69)

2014. június 5-én a HFSF jóváhagyta a Citibank Greece Bank általi megvásárlását.

(70)

A Bank a görög banktámogatási program keretében több formában jutott támogatáshoz: a feltőkésítési intézkedés, a garanciaintézkedés és az államkötvény-kölcsönzési intézkedés alapján.

(71)

A Bank a garanciaintézkedés és az államkötvény-kölcsönzési intézkedés szerinti támogatásban részesült és továbbra is részesül. E határozatban e támogatás megnevezése „L1. intézkedés”. 2013. november 30-án a Banknak nyújtott garanciák összege mintegy 14,0 milliárd EUR volt. 2011. szeptember 30-án a Bank 1,6 milliárd EUR összegű kölcsönt kapott államkötvényekben (46).

(72)

A Bank szerkezetátalakítási tervében, amelyet a görög hatóságok 2014. június 12-én nyújtottak be a Bizottságnak, a görög hatóságok jelezték szándékukat, hogy továbbra is adnak garanciákat és kölcsönöznek államkötvényeket a görög banktámogatási program szerint a szerkezetátalakítási időszak folyamán.

(73)

2009 májusában a Bank 940 millió EUR tőkeinjekciót (A. intézkedés) kapott a görög banktámogatási program feltőkésítési intézkedése alapján. Ez a tőkeinjekció a Bank akkori kockázattal súlyozott eszközeinek (47) („RWA”) mintegy 2 %-ával volt egyenlő.

(74)

A feltőkésítés Görögország által jegyzett, 10 %-os szelvénykamatlábú, ötéves lejáratú elsőbbségi részvények formájában történt.

(75)

A Bank 2014. április 17-én a (41) preambulumbekezdésben leírtak szerint visszaváltotta az elsőbbségi részvényeket.

(76)

Az ELA egy kivételes intézkedés, amely lehetővé teszi egy ideiglenes likviditási problémákkal küzdő, de hitelképes pénzügyi intézmény számára, hogy finanszírozáshoz jusson az eurórendszertől anélkül, hogy e művelet az egységes monetáris politika része lenne. Egy pénzügyi intézmény által az ELA-ért fizetett kamatláb […] (*1) bázisponttal magasabb annál a kamatnál, amelyet a szokásos központi banki refinanszírozásért fizet.

(77)

Az ELA programért a Görög Nemzeti Bank felel, ami azt jelenti, hogy az ELA nyújtásának minden költségét és az ebből eredő kockázatokat a Görög Nemzeti Bank viseli. Görögország a Görög Nemzeti Banknak egy olyan állami garanciát nyújtott, amely a Görög Nemzeti Bank által adott ELA teljes összegére vonatkozik (48). A 2362/1995. sz. törvény 65. cikkének (1) bekezdését módosító 3943/2011. sz. törvény 50. cikke (7) bekezdésének elfogadása lehetővé tette, hogy a pénzügyminiszter garanciákat adjon az állam nevében a Görög Nemzeti Banknak a Görög Nemzeti Bank hitelintézetekkel szembeni követeléseinek védelme érdekében. Az ELA-t igénybe vevő bankoknak […] bázispontnak megfelelő garanciadíjat kell fizetniük az állam részére.

(78)

2011. december 31-én a Bank 6,7 milliárd EUR államilag garantált ELA kedvezményezettje volt (49), míg 2012. december 31-én 23,6 milliárd EUR államilag garantált ELA-t vett igénybe (50).

(79)

2012 óta a Bank több, a HFSF által biztosított tőketámogatási intézkedés kedvezményezettje volt. A 8. táblázat e támogatási intézkedéseket tekinti át.

8.   táblázat

A Banknak a HFSF révén nyújtott támogatási intézkedések

(80)

Az Alphára irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (51) (14)–(32) preambulumbekezdései részletesen leírták a 2012. májusi első áthidaló feltőkésítést (B1. intézkedés). Ezen intézkedés hátterét és fő jellemzőit e szakasz rendszerezi.

(81)

2012. április 20-án a HFSF egy levélben közölte a Bankkal, hogy vállalja a Bank tervezett részvénytőke-emelésében való részvételt legfeljebb 1,9 milliárd EUR összegig.

(82)

A B1. intézkedés alapján 2012. május 28-án a HFSF 1,9 milliárd EUR értékben adott át a Banknak EFSF kötvényeket, a HFSF-et létrehozó 3864/2010. sz. törvényben („HFSF törvény”) meghatározott áthidaló feltőkésítési rendelkezéseknek megfelelően. A Banknak juttatott EFSF kötvények hat- és tízéves lejáratú, 2012. április 19-i kibocsátási dátumú változó kamatozású EFSF kötvények voltak. Az Alphára irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (48) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy „A 2012. május 28-án lezárult áthidaló feltőkésítés a kötelezettségvállalási nyilatkozatban vállalt kötelezettségnek a végrehajtása, vagyis ugyanannak a támogatásnak a folytatása”. Mind a kötelezettségvállalási nyilatkozatban, mind az első áthidaló feltőkésítésben szereplő összegeket a Görög Nemzeti Bank úgy számította ki, hogy biztosítsa a Bank 8 %-os teljestőke-megfelelési mutatójának elérését 2011. december 31-én, amely az áthidaló feltőkésítés visszamenőleges könyvelésének dátuma a Bank nyilvántartásában. Amint a 3. táblázatból látható, a B1. intézkedés a 2012-es stresszteszt által azonosított teljes tőkekövetelménynek csak egy korlátozott részét fedezte. A Bankkal szembeni elvárás az volt, hogy egy jövőbeli tőkeemeléssel tovább növelje a tőkét, és az áthidaló feltőkésítéssel csak az volt a szándék, hogy megőrizzék a Bank EKB finanszírozásra való jogosultságát, amíg az említett tőkeemelés megtörténik.

(83)

Az első áthidaló feltőkésítés dátuma és az első áthidaló feltőkésítés rendes részvényekké és más átváltható pénzügyi eszközökké történő átváltásának dátuma közötti időszakra a Bank és a HFSF közötti előzetes részvényjegyzési megállapodás úgy rendelkezett, hogy a Bank a HFSH-nak az EFSF kötvények névértéke után évi 1 % díjat fog fizetni, és arra az időszakra vonatkozóan az EFSF kötvények minden kamatszelvény-fizetése és felhalmozott kamata a HFSF által a Banknak juttatott kiegészítő tőke-hozzájárulásnak számít (52).

(84)

2012 őszén a Bank további veszteségeket könyvelt el. Ezért a tőkéje ismét azon minimális tőkekövetelmény alá esett, amely ahhoz szükséges, hogy továbbra is jogosult maradjon az EKB általi refinanszírozásra.

(85)

Következésképpen egy második áthidaló feltőkésítés vált szükségessé. 2012. december 21-én a HFSF végrehajtott egy második, 1 042 millió EUR-s áthidaló feltőkésítést (B2. intézkedés), amelyet megint EFSF kötvényeknek a Bank részére történő átadásával fizettek.

(86)

A második áthidaló feltőkésítés mellett 2012. december 21-én a HFSF ellátta a Bankot egy arra vonatkozó kötelezettségvállalási nyilatkozattal is, hogy részt vesz a Bank tőkeemelésében és a kibocsátandó átváltható instrumentumokban legfeljebb 1 629 millió EUR teljes összeg erejéig (B3. intézkedés).

(87)

A két áthidaló feltőkésítés (B1. és B2. intézkedés) és a 2012 decemberében vállalt további összeg (B3. intézkedés) együttesen azt jelentette, hogy a HFSF kötelezettséget vállalt a 2012-es stresszteszt alapján meghatározott teljes tőkeszükségletre (4 571 millió EUR (53)).

(88)

2013. április 16-án a Bank részvényeseinek közgyűlése jóváhagyta a Bank tőkeemelését. 2013. május 1-jén a Bank bejelentette a 457 millió EUR összegű elővételijog-felajánlás teljes jegyzését és egy magánkibocsátás indítását legfeljebb 93 millió EUR összegig, új részvényenként 0,44 EUR áron (54).

(89)

2013. június 3-án a Bank bejelentette a jogosultsági kibocsátás befejezését, valamint a magánkibocsátás teljes kiosztását (55). Így a teljes magánrészvétel a Bank tőkeemelésében elérte az 550 millió EUR-t.

(90)

Ugyanezen a napon a Bank azt is bejelentette, hogy a HFSF 9 138 636 364. részvényt jegyez részvényenként 0,44 EUR áron. Ennek eredményeképpen a 2013. tavaszi feltőkésítéssel a HFSF összesen 4 021 millió EUR tőkét injekciózott a Bankba rendes részvények formájában (B4. intézkedés). Az összeg megegyezik a B1., B2. és B3. intézkedések összegével a magánrészvétel összegének levonása után. A HFSF tulajdonában levő részvények korlátozott szavazati jogot biztosítanak neki, mivel a teljes magánrészvétel elérte a tőkeemelés 12 %-át. A HFSF törvény úgy rendelkezett, hogy a magánbefektetők akkor tartják meg a Bank ellenőrzését, ha a Bank által igényelt tőke több mint 10 %-át injekciózzák be. Ugyanakkor a HFSF megtartja a teljes szavazati jogokat a kulcsfontosságú vállalati döntésekre vonatkozóan.

(91)

A Bank tőkeemelése (B4. intézkedés) révén az első és második áthidaló feltőkésítést (B1. és B2. intézkedés) állandó feltőkésítéssé alakították, és részben teljesítették a további tőketámogatás nyújtására vonatkozó kötelezettséget (B3. intézkedés).

(92)

Az új részvények árát az ajánlati ár meghatározását megelőző 50 tőzsdei nap forgalommal súlyozott átlagos részvényárfolyama 50 %-ában állapították meg. Egy részvényösszevonás (56) eredményeként, amelyet a részvényesek 2012. április 16-i rendkívüli közgyűlése (57) határozott el, az új részvények árát részvényenként 0,44 EUR-ban rögzítették.

(93)

A 2013. tavaszi feltőkésítést követően a HFSF 83,66 %-os részesedéssel azonnal a Bank többségi részvényesévé vált (58). A HFSF 1 233 503 482. részvényutalványt adott ki, és a magánbefektetőknek minden egyes jegyzett részvényért egy utalványt adott ellenszolgáltatás nélkül (59). Minden egyes utalvány a HFSF 7,40. részvényének a megvásárlására jogosít kiválasztott időközönként és bázisáron. Az első érvényesítési időpont 2013. december 10. volt; ezt követően az utalványokat évente kétszer lehet érvényesíteni 2017. december 10-ig. Az elszámolási árfolyam megegyezik egy éves kamattal (4 % az első évre, 5 % a második évre, 6 % a harmadik évre, 7 % a negyedik évre, majd 8 % az utolsó hat hónapra évesítve) növelt 0,44 EUR jegyzési árfolyammal (60).

(94)

A 2014-ben módosított HFSF törvény rendelkezése szerint csak az utalványok bázisára igazítható ki jogosultsági kibocsátás esetén. Ezenkívül minden ilyen kiigazításra ex post kerül sor, és csak a HFSF elővásárlási jogainak eladásából realizált bevétel összegéig. Elővételi jogot nem biztosító tőkeemelés esetén nincs korrekció.

(95)

A 2.2.2. szakaszban már említettek szerint a Görög Nemzeti Bank a Dodecanese Bank, az Evia Bank és a Western Macedonia Bank finanszírozási réseit 249 millió EUR-ra, 96 millió EUR-ra, illetve 82 millió EUR-ra becsülte. Így a finanszírozási rések teljes becsült összege 427 millió EUR volt. Ezeket a HFSF fedezte, amely megfelelő összegben EFSF kötvényeket juttatott a Banknak.

(96)

2014. június 12-én Görögország benyújtotta a Bank szerkezetátalakítási tervét, amely elmagyarázza, hogy a Bank (az Emporiki Bank és a három hitelszövetkezet betéteinek megszerzéséből eredő kombinált gazdálkodó egységként) miként szándékozik helyreállítani hosszú távú életképességét.

(97)

A szerkezetátalakítási terv révén a Bank görögországi alapvető banki tevékenységeire fog összpontosítani. Miközben nemzetközi műveletei az összes eszköz több mint 20 %-át tették ki 2009 decemberében és 15 %-át 2013 júniusában (61), ennek az aránynak 2018 végére körülbelül […]-ra kellene csökkennie (62).

(98)

A Bank fő prioritása a görögországi banki műveleteinek újbóli nyereségessé és életképessé tétele. E célból a szerkezetátalakítási terv számos olyan intézkedést tartalmaz, amelyek célja a Bank működési hatékonyságának és nettó kamatkülönbözetének javítása, valamint olyan intézkedéseket, amelyek javítják tőkehelyzetét és mérlegszerkezetét.

(99)

Ami a működési hatékonyságot illeti, a Bank már jóval az Emporiki Bank és a három hitelszövetkezet megszerzése előtt elindított egy kiterjedt racionalizálási programot. 2010. december 31. és 2012. szeptember 30. között a Bank csökkentette fizikai jelenlétét Görögországban. A fiókjai számát a 2010-es 458-ról 2012-ben 426-ra csökkentette, (63) és ugyanezen időszakban több száz fővel apasztotta az alkalmazotti létszámot a görögországi banki és nem banki tevékenységek területén (64).

(100)

A Bank azt tervezi, hogy 2012 decembere és 2017 decembere között tovább csökkenti a görögországi fiókok számát 739-ről […]-ra/-re. A banki és nem banki tevékenységekben alkalmazottak száma Görögországban 11 435-ről […]-ra/-re fog csökkenni (65).

(101)

A fiókokkal és a létszámmal kapcsolatban megnőtt hatékonyság segíteni fog a Bank görögországi tevékenységei teljes költségének […]%-kal történő levitelében a 2012-es pro forma 1 345 millió EUR-ról […] millió EUR-ra 2017-ben (66). Ennek eredményeképpen görögországi banki tevékenységeinek várható költség/bevétel aránya a szerkezetátalakítási időszak végére […]% alá esik.

(102)

A szerkezetátalakítási terv azt is leírja, hogyan fogja a Bank csökkenteni a finanszírozási költségeit, ami kulcsfontosságú az életképesség helyreállítása érdekében. Várakozása szerint a Bank képes lesz alacsonyabb kamatlábakat fizetni a betéteire a stabilabb környezet és különösen a 2014-től várhatóan ismét növekedő görög gazdaság előre látott stabilizációja és fellendülése következtében. A betétekre fizetett kamatok (a lekötött betétek, látra szóló betétek és megtakarítási kamatlábak átlaga) várhatóan csökkenni fognak Görögországban. Ezt a csökkenést főként azzal érnék el, hogy sokkal alacsonyabb kamatot fizetnének a lekötött betétekre. Hasonlóképpen, a Bank államilag garantált ELA-tól és szélesebb körű eurórendszeri finanszírozástól való függősége a 2012-es összes eszköze 32 %-áról 2017-ben mindössze […]%-ra fog csökkenni (67).

(103)

A szerkezetátalakítási terv előrejelzése szerint a Bank a mérlegét is meg fogja erősíteni. Görögországi nettó hitel/betét mutatója 2018-ban […]%-ra fog csökkenni (a 2012-es 131 %-ról (68)), miközben tőkemegfelelése tovább javul.

(104)

A Bank egy másik prioritása a nemteljesítő hitelek kezelése. A Bank erősíteni fogja hitelezési folyamatait mind a hitelnyújtást (jobb biztosítéki fedezet, csökkentett limitek), mind a nemteljesítő hitelek kezelését illetően. Az NPL aránya 2014-ben eléri a […]%-ot, majd csökkenni kezd, és a szerkezetátalakítási időszak végére várhatóan […]% lesz (69). A kockázati költség (értékvesztések) a 2012-es pro forma alapon (vagyis az Emporiki Bankot beleértve) számított 2 799 millió EUR-ról 2018-ban […] millió EUR-ra (70) fog csökkenni a görög gazdaság fellendülése következtében.

(105)

A működési hatékonyság javulása, a nettó kamatkülönbözet növekedése és a csökkenő kockázati költség lehetővé teszi, hogy a Bank Görögországban 2015-től kezdődően nyereséges legyen. […]. Sajáttőke-arányos nyeresége Görögországban 2018-ban eléri a(z) […]%-ot (71).

(106)

A Bank már megkezdte nemzetközi hálózata tőkeáttételének csökkentését és szerkezetátalakítását. 2013 augusztusában eladta ukrajnai leányvállalatát. Délkelet-Európában a fiókok számát a 2009-es 622-ről 2012-ben 488-ra csökkentették (72).

(107)

A Bank folytatni fogja nemzetközi hálózata szerkezetátalakítását és tőkeáttételének csökkentését. A Bank […] milliárd EUR-ra szándékozik korlátozni nemzetközi eszközeinek méretét. E célkitűzésnek való megfelelés érdekében a Bank megfontolja elidegenítések bármilyen kombinációját vagy portfóliója tőkeáttételének csökkentését. A Bank nemzetközi eszközeinek szándékolt mérete 2012. december 31-i külföldi eszközeinek […] […]%-kal történő csökkentését jelenti.

(108)

A szerkezetátalakítási terv rámutat annak szükségességére, hogy csökkenteni kell a külföldi leányvállalatok görög anyavállalatukra való ráutaltságát a likviditási helyzetet illetően. A külföldi leányvállalatoknak nyújtott csoporton belüli finanszírozás a 2013-as 4 172 millió EUR-ról 2017-re […] millió EUR-ra fog csökkenni (73).

(109)

Külföldi tevékenységei jövedelmezőségének javítása érdekében a Bank egy jelentős költségcsökkentési program végrehajtását tervezi a nemzetközi hálózatban, a fiókok és alkalmazottak számának csökkentésével. […]-ban/ben például a(z) […] fiókból […] kerül bezárásra, miközben a létszám […] alkalmazottal (-[…]) fog csökkenni 2012 és 2018 között (74).

(110)

Ennek eredményeképpen a sajáttőke-arányos nyereség eléri a […] (75).

(111)

A Banknak sikerült jelentős összegben tőkét emelnie a piacról, így csökkentette a Bank számára szükséges állami támogatás összegét.

(112)

A Bank először némi magántőkét vont be 2009-ben egy 986 millió EUR-os jogosultsági kibocsátással (76). A (89) preambulumbekezdésben említettek szerint a Banknak sikerült tőkét bevonnia magánbefektetőktől is a 2013. tavaszi feltőkésítés révén. A korábban meglévő részvényeseket is erősen felhígította a 2013. tavaszi feltőkésítés, mivel azt követően a HFSF megkapta a Bank részvényeinek 83,66 %-át, és így a korábbi részvényeseknek mindössze 4,9 %-nyi részvénytulajdona maradt. 2008 óta nem fizettek osztalékot készpénzben.

(113)

A Bank 2014 márciusában 1,2 milliárd EUR tőkét vont be a piacról további tőkeszükséglete fedezése és a Görögország által birtokolt elsőbbségi részvények visszafizetése érdekében. Ezeket az új részvényeket magasabb részvényenkénti áron bocsátották ki, mint amennyit a HFSF fizetett a 2013. tavaszi feltőkésítéskor.

(114)

2012. április 20-án a Bank ajánlatot tett Tier 1 értékpapírok, upper Tier 2 értékpapírok és lower Tier 2 értékpapírok készpénzben történő visszavásárlására névértékük 40 %-ának, 60 %-ának, illetve 60 %-ának megfelelő vételáron. Ezt a visszavásárlási árat az instrumentumok piaci ára alapján határozták meg, és tíz százalékpontnál nem több prémiumot tartalmazott, amelyet azért adtak hozzá, hogy a befektetőket ösztönözzék a visszavásárlásban való részvételre. 2012. május 7-én a Bank közölte a visszavásárlás eredményeit (77). Az összesített részvétel elérte a 66 %-ot, 333 millió EUR teljes tőkenyereséggel. 2013. április 19-én a Bank egy másik forrásmenedzsment gyakorlatot jelentett be 316 millió EUR kiegyenlítetlen névleges összegre. A Bank ajánlatot tett Tier 1 értékpapírok, upper Tier 2 és lower Tier 2 értékpapírok készpénzben történő visszavásárlására névértékük 35 %-ának, 55 %-ának, illetve 55 %-ának megfelelő vételáron. A visszavásárlási árat az instrumentumok piaci ára alapján határozták meg, és tíz százalékpontnál nem több prémiumot tartalmazott, amelyet azért adtak hozzá, hogy a befektetőket ösztönözzék a visszavásárlásban való részvételre. Az elfogadási arány 58 %, a tőkenyereség pedig 103 millió EUR volt.

(115)

A két visszavásárlás eredményeképpen az alárendelt és hibrid adósság állománya 985 millió EUR-ról 134 millió EUR-ra csökkent.

(116)

2012. június 12-én Görögország kötelezettséget vállalt arra, hogy a Bank és leányvállalatai megvalósítják az ugyanezen a napon benyújtott szerkezetátalakítási tervet, és további kötelezettségeket vállalt a szerkezetátalakítási terv végrehajtásával kapcsolatban. Ez a szakasz a fent említett további – a mellékletben felsorolt kötelezettségeket – foglalja össze.

(117)

Először Görögország vállalta, hogy a Bank átszervezi görögországi üzleti műveleteit, meghatározva a fiókok és alkalmazottak maximális számát, továbbá a maximális összköltséget, amelynek 2017. december 31-én meg kell felelni (78).

(118)

Görögország azt is vállalta, hogy a Bank csökkenti a Görögországban gyűjtött betétek költségét, és 2017. december 31-ére eleget tesz egy maximális nettó hitel/betét aránynak (79).

(119)

A Bank külföldi leányvállalatait illetően Görögország arra vállalt kötelezettséget, hogy a Bank nem ad további tőketámogatást, hacsak előre meghatározott feltételek nem teljesülnek. Görögország olyan kötelezettséget is vállalt, hogy a Bank 2018. június 30-ára jelentősen csökkenti nemzetközi eszközei tőkeáttételét (80).

(120)

Görögország kötelezettséget vállalt, hogy a Bank elidegenít számos értékpapírt, továbbá csökkenteni fogja magántőke-portfóliójának méretét. Ráadásul a Bank – korlátozott kivételekkel – nem fog befektetésre nem ajánlott kategóriájú értékpapírokat vásárolni (81).

(121)

Görögország számos kötelezettséget vállalt a Bank irányítására vonatkozóan. Vállalta a Bank alkalmazottai és vezetői javadalmazásának korlátozását, hogy a Bank megfeleljen a vállalatirányításra vonatkozó görög jogszabályoknak, továbbá vállalta egy hatékony és megfelelő szervezeti rend felállítását (82).

(122)

Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank magas minőségű hitelpolitikát fog érvényesíteni annak biztosítása érdekében, hogy a hitelek nyújtására és átstrukturálására vonatkozó döntések célja a Bank életképességének és jövedelmezőségének maximalizálása legyen. Görögország vállalta, hogy a Bank magas szintű követelményeknek fog eleget tenni a hitelkockázat nyomon követését és a hitelek szerkezetátalakítását illetően (83).

(123)

Számos kötelezettségvállalás foglalkozik a Bank kapcsolt hitelfelvevőkkel folytatott műveleteivel. E kötelezettségvállalások célja annak biztosítása, hogy a Bank ne térjen el a körültekintő banki gyakorlatoktól, amikor hiteleket nyújt alkalmazottainak, vezetőinek és részvényeseinek, valamint nyilvánosan működő gazdálkodó egységeknek, politikai pártoknak és médiavállalatoknak, vagy amikor e hitelek szerkezetét átalakítja (84).

(124)

Végül Görögország kötelezettséget vállalt, hogy a Bank megfelel bizonyos viselkedési korlátozásoknak, úgymint osztalékszelvény-beváltási és osztalékfizetési tilalom, felvásárlási tilalom és állami támogatás hirdetésének tilalma (85).

(125)

E kötelezettségvállalásokat 2018. december 31-ig egy ellenőrző megbízott fogja nyomon követni.

(126)

Görögország külön jelezte, hogy kérni fogja a Bizottság jóváhagyását, mielőtt a Bank vagy bármely állami intézmény (beleértve a HFSF-et) utalványokat vásárolna vissza (86).

(127)

2012. július 27-én a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított annak ellenőrzésére, hogy betartották-e a bankokról szóló 2008. évi közlemény (87) feltételeit a HFSF által a Bank javára biztosított első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét, szükségességét és arányosságát illetően (B1. intézkedés).

(128)

Az intézkedés megfelelőségét illetően, tekintettel a tényre, hogy a támogatásra előzetes feltőkésítést és likviditási támogatást követően került sor, továbbá tekintettel az elhúzódott megmentési időszakra, a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy a Bank megtett-e minden lehetséges intézkedést, hogy a jövőben ne legyen szükség támogatásra (88). Ezenkívül a Bizottság számára nem volt világos, ki ellenőrizné a Bankot, miután az első áthidaló feltőkésítést felváltotta egy állandó feltőkésítés (89), mivel a Bank vagy az állam, vagy kisebbségi magántulajdonosok ellenőrzése alá kerülhet. A Bizottság megjegyezte, szeretné biztosítani, hogy a Bank gazdálkodásának minősége, nevezetesen a hitelezési eljárása egyik esetben se romoljon.

(129)

Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét illetően az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (66) preambulumbekezdésében a Bizottság megkérdőjelezte, minden lehetséges intézkedést megtettek-e annak elkerülése érdekében, hogy a Banknak a jövőben is támogatásra legyen szüksége. Ráadásul, mivel az áthidaló feltőkésítési időszak hossza bizonytalan volt, a Bizottság nem tudta eldönteni, hogy az elegendő volt-e és megfelelt-e az állami támogatási szabályok szerinti ellentételezési és tehermegosztási elveknek. Továbbá, mivel az első áthidaló feltőkésítés állandó feltőkésítéssé alakításának feltételei nem voltak ismertek az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat elfogadásának idején, a Bizottság azokat nem tudta értékelni.

(130)

Az intézkedés arányosságát illetően a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy a védőintézkedések (az állami támogatás hirdetésének tilalma, a kamatszelvény- és osztalékfizetési tilalom, a vételi opció tilalma és a visszavásárlási tilalom az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (71) preambulumbekezdésében leírtak szerint) elegendőek voltak-e az első áthidaló feltőkésítés esetében. Ezenfelül az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (72) preambulumbekezdésében a Bizottság megállapította, hogy a verseny torzulásait okozhatja az olyan szabályok hiánya, amelyek megakadályoznák, hogy a HFSF koordinálja a négy legnagyobb görög bankot (nevezetesen a Bankot, az Eurobankot, a National Bank of Greece-t és a Piraeus Bankot), valamint az azt garantáló megfelelő biztosítékok hiánya, hogy azok kereskedelmileg érzékeny információt ne oszthassanak meg egymással. Ezért a Bizottság javasolta egy ellenőrző megbízott kinevezését, aki fizikailag jelen lenne a Bankban.

(131)

2012. augusztus 30-án a Bizottság észrevételeket kapott a Banktól az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

(132)

Az intézkedés megfelelőségére vonatkozóan a Bank megjegyezte, hogy rendszerkockázati szempontból fontos mind Görögországban, mind azokon a bankpiacokon, ahol működik. Azt is hozzátette, hogy üzleti modellje életképes, ami hosszú és kiváló történelme során is megmutatkozott.

(133)

A Bank azt is észrevételezte, hogy mindkét feltőkésítési hullám egy súlyosan romló gazdasági környezet mellékterméke volt, és a további támogatási intézkedésekre a pénzügyi válság elmélyülésének eredményeként került sor. Kifejtette, hogy a nagy görög bankok közül eddig a legkisebb arányú állami támogatást kapta. A Bank megjegyezte: a szerkezetátalakítási terv átfogó adatokkal szolgál a már végrehajtott, folyamatban levő és tervezett tehermegosztási intézkedésekről azt illetően, hogy minden lehetséges intézkedés megtételére azonnal sor került-e annak érdekében, hogy a Banknak a jövőben ne legyen szüksége további támogatásra. A Bank azt is megjegyezte, az adott intézkedések biztosították, hogy egyetlen érdekelt se maradjon érintetlen. A meglévő erős üzleti alappal és a tőkeértékelési folyamat megalapozottságával hozzájárulnak annak biztosításához, hogy a Bank megfelelően tőkésítve legyen, ami az életképesség helyreállításához és végül az állami támogatásból való kilépéshez vezet.

(134)

Továbbá a Bank üdvözölte az állandó feltőkésítés feltételeivel kapcsolatos átláthatóságot, amelynek – véleménye szerint – teljes mértékben tükröznie kell az okokat, amelyek miatt állami támogatásra volt szüksége. Azt is megjegyezte, hogy a feltőkésítés egy igencsak rendkívüli és kiszámíthatatlan eseményben, a PSI programban való részvétele miatti tőkeveszteséget kezeli. Fenntartotta a véleményt, hogy görög és európai normák szerint nem vállalt túlzott kockázatokat az államkötvények vásárlásakor. Kijelentette, hogy a PSI nélkül nem lett volna szüksége feltőkésítésre 2012-ben, és jó helyzetben lett volna, hogy visszafizesse az elsőbbségi részvényeket a vonatkozó szerződéses feltételekkel összhangban. Ráadásul megjegyezte: még azt követően is pozitív nettó eszközértéke volt, hogy jelentős tőkeveszteségeket könyvelt el a Banknak a PSI-ben való részvétele miatt,.

(135)

A Bank hozzátette, hogy igen erős alapon működik, és rendkívül proaktív volt bizonyos intézkedések végrehajtásában, hogy sikeresen átvészeljen egy kivételesen feszült időszakot. Megjegyezte, hogy a válság kezdete óta nem vett részt semmilyen agresszív kereskedelmi politikában vagy indokolatlan kockázatvállalásban, miközben a hitelkockázat kezelésére összpontosított, szabályos tőkeáttétel-csökkentéssel kezelte finanszírozási profiljának egyensúlyhiányait, és aktívan kezelte költségalapját azzal, hogy racionalizálta a működési platformot és optimalizálta a beszerzési kiadásokat.

(136)

Ezenkívül hangsúlyozta az érdekeltek közötti jelentős tehermegosztást. Ugyancsak rámutatott a közszféra rendelkezésére álló jelentős biztosítékokra, amelyekkel meggátolhatja, hogy a feltőkésített bankok túlzott kockázatot vállaljanak, és szoros figyelemmel követheti a szerkezetátalakítási tervek megfelelő végrehajtását. Ilyen biztosíték a Pénzügyminisztérium és a HFSF képviselőinek kinevezése a Bank igazgatótanácsába és megfelelő bizottságaiba. Ugyancsak aláhúzta, hogy a HFSF figyelemmel fogja követni a szerkezetátalakítási terv megvalósítását, valamint, hogy a HFSF szavazati jogainak felfüggesztését lényeges kudarc esetén megszüntetnék.

(137)

Ezen okok miatt a Bank úgy vélte, hogy az állandó feltőkésítés szerkezetének és feltételeinek erős ösztönzőket kell biztosítaniuk a meglévő és az új részvényesek számára, hogy részt vegyenek az elkövetkező tőkeemelésekben.

(138)

Az intézkedés szükségességét illetően a Bank megjegyezte, hogy a támogatási intézkedés a PSI által okozott tőkehiányt célozta, hogy a Bank megfeleljen a Görög Nemzeti Bank által megállapított minimális tőkemegfelelési mutatóknak, továbbra is hozzáférése legyen EKB-s refinanszírozási műveletekhez és nehéz helyzetben képes legyen támogatni ügyfeleit és a görög gazdaságot.

(139)

Az intézkedés arányosságával kapcsolatban a Bank kinyilvánította szándékát, hogy a támogatását nem használja a verseny torzítására. Azt is hangsúlyozta, hogy nem alkalmazott agresszív kereskedelmi politikákat amióta az állami támogatást megkapta. Ugyancsak megjegyezte, hogy mivel minden nagy görög bank kapott támogatást és mivel csökkenőben volt a görög piacon a külföldi szereplők görög kockázat iránti étvágya, minimálissá vált bármely támogatott képessége, hogy torzítsa a versenyt valamely nem támogatott kárára.

(140)

2013. január 3-án a Bizottság észrevételeket kapott egy görög banktól az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozottal kapcsolatban. Ez a görög bank azt a megjegyzést tette, hogy a görög bankok HFSF általi feltőkésítése elvileg örvendetes lépés egy egészségesebb és életképesebb bankrendszer irányába, és nem volt ellenvetése a Bank feltőkésítésével szemben.

(141)

Ugyanakkor, miközben teljes mértékű támogatását fejezte ki a görög bankok HFSF általi feltőkésítésének elvét illetően, a szóban forgó görög bank kifejtette, hogy a verseny torzulásainak minimalizálása és a megkülönböztetés elkerülése érdekében elvárta, hogy a HFSF általi feltőkésítés lehetősége hasonló feltételekkel álljon nyitva minden Görögországban működő bank számára.

(142)

2012. szeptember 5-én Görögország észrevételeket nyújtott be, amelyeket a Görög Nemzeti Bank és a HFSF állított össze az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozottal kapcsolatban.

(143)

Az első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét illetően a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy az első áthidaló feltőkésítés ideiglenes volt, mivel a feltőkésítési folyamat a négy érintett bank általi tőkeemeléssel fejeződik be.

(144)

A Görög Nemzeti Bank azt is megállapította, hogy a legnagyobb görög bankok feltőkésítése a görög bankszektor hosszabb távú szerkezetátalakításának része. Megállapította, hogy ahol egy bank magánkézben marad, a vezetőség minden valószínűség szerint ugyanaz marad, amennyiben viszont egy bank állami tulajdonba kerül (vagyis a HFSF tulajdonolja), a HFSF új vezetést nevezhet ki, amelyet mindenképpen a Görög Nemzeti Banknak kell értékelnie. A Görög Nemzeti Bank megjegyezte, hogy minden bank vállalatirányítási kereteit, vezetésének megfelelőségét és kockázati profilját folyamatosan értékeli annak biztosítása érdekében, hogy túlzott kockázatvállalás ne történjen. Arra is rámutatott, hogy a HFSF már nevezett ki képviselőket a feltőkésített bankok igazgatótanácsaiba.

(145)

Az első áthidaló feltőkésítés szükségességét illetően a Görög Nemzeti Bank megállapította, hogy a Bank feltőkésítése korlátozott volt annak biztosítása érdekében, hogy megfeleljenek az akkor érvényes minimális tőkekövetelménynek (8 %). Azt is megállapította, hogy a feltőkésítéseket megelőzően elhúzódott időszak a görögországi működési környezet hirtelen romlása és a PSI program hatása, az egész projekt összetettsége, valamint a magánbefektetőknek a tőkeemelésekben való részvétele maximalizálásának szükségessége miatt volt.

(146)

Az első áthidaló feltőkésítés arányosságát illetően a Görög Nemzeti Bank rámutatott, hogy a Bizottságnak benyújtandó szerkezetátalakítási terv teljes megvalósítását biztosította az a tény, hogy megszüntetnék a HFSF szavazati jogainak felfüggesztését, ha a szerkezetátalakítási tervet lényegesen megsértenék. A Görög Nemzeti Bank azt is megállapította, hogy a Bank nehézségei nem abból származtak, hogy a Bank vezetése alulbecsülte a kockázatokat, és nem is kereskedelmileg agresszív intézkedésekből.

(147)

Az első áthidaló feltőkésítés megfelelőségét illetően, a lehetséges állami beavatkozás ügyének kezelése érdekében, ha az állam nagy összegű állami támogatásokat nyújt a HFSF-en keresztül és a HFSF teljes értékű szavazati jogokkal bír, a HFSF közölte, hogy a HFSF által finanszírozott bankok nem minősülnek nyilvánosan működő vagy állam által ellenőrzött gazdálkodó egységeknek, és HFSF általi állandó feltőkésítésüket követően azokat nem ellenőrzi az állam. A HFSF rámutatott, hogy teljesen független, magánjog által szabályozott jogi személy, önálló döntési joggal. A HFSF törvény 16(C) cikkének (2) bekezdése értelmében nem tartozik állami ellenőrzés alá, és e törvény szerint a hitelintézetek, amelyeknek a HFSF tőketámogatást nyújtott, nem részei a tágabb értelemben vett állami szektornak. Rámutatott a HFSF irányítási struktúrájára is.

(148)

Ami a HFSF-nek a Bank vezetésébe való beavatkozását illeti, a HFSF megjegyezte, hogy tiszteletben tartja a Bank autonómiáját, és nem avatkozik a napi ügyvitelébe, mivel szerepe a HFSF törvényben meghatározottra korlátozódik. Kijelentette, hogy nem lesz semmilyen állami beavatkozás vagy koordináció, és a Bank hitelezési eljárással kapcsolatos döntéseit (többek között a biztosítékra, az árazásra és a hitelfelvevők hitelképességére vonatkozóan) üzleti kritériumok alapján fogják meghozni.

(149)

A HFSF rámutatott, a HFSF törvény és az előzetes részvényjegyzési megállapodás megfelelő biztosítékokat tartalmazott, hogy meggátolja a meglévő magánrészvényesek túlzott kockázatvállalását. Rámutatott például a következő elemekre: i. a HFSF képviselőinek kinevezése a Bank igazgatótanácsa független nem ügyvezető tagjaiként és bizottságokban való jelenlétük, ii. a HFSF által végzett átvilágítás a Bankban és iii. a tény, hogy az állandó feltőkésítés után szavazati jogai csak arra az időre korlátozódnak, amíg a Bank megfelel a szerkezetátalakítási terv feltételeinek.

(150)

A HFSF kifejtette, megvannak a megfelelő intézkedések annak biztosítására, hogy a bankok, amelyekben a HFSF részesedéssel bír, ne osszanak meg egymással kereskedelmileg érzékeny információt. Ezen intézkedések közé tartozik különböző HFSF képviselők kinevezése a szóban forgó bankokhoz, az ezen képviselőknek adott megbízatások, amelyek kifejezetten védenek az információk egyik képviselőtől a másikhoz történő áramlásával szemben, valamint egyértelmű belső utasítások ezen képviselőknek, hogy ne adják tovább a bankok kereskedelmileg érzékeny információit. Ráadásul a HFSF kijelentette, hogy nem gyakorolja a bankokkal kapcsolatos jogait olyan módon, amely gátolná, korlátozná, torzítaná, vagy jelentősen csökkentené vagy hátráltatná a tényleges versenyt. Végül a HFSF rámutatott, hogy igazgatótanácsának tagjait és alkalmazottait szigorú titoktartási szabályok és vagyonkezelői kötelezettségek, továbbá az ügyeivel kapcsolatos szakmai titoktartási rendelkezések kötik.

(151)

A Bizottságnak először meg kell állapítania, hogy a három hitelszövetkezet szanálásával kapcsolatos állami támogatás (vagyis a finanszírozási rések finanszírozása, amely lehetővé tette a betétek – beleértve a bankközi kötelezettségeket –, valamint a HDIGF-fel szembeni követelések és kötelezettségek átruházását) a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatás-e. E rendelkezés szerint állami támogatás a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozások előnyben részesítése által torzítja a versenyt vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(152)

A Bizottság először azt fogja vizsgálni, hogy az alábbi potenciális kedvezményezettek előnyben részesültek-e: i. a hitelszövetkezetek és a Bankhoz potenciálisan átvitt „tevékenységek”; és ii. a Bank.

(153)

A hitelszövetkezeteket illetően a Bizottság megállapítja, hogy a Dodecanese Bank, az Evia Bank és a Western Macedonia Bank felszámolás alá került, és bankengedélyeiket visszavonták. Ezért már nem fognak gazdasági tevékenységeket végezni a bankpiacon.

(154)

Az állami támogatás, azaz a finanszírozási rések finanszírozása csak akkor lenne az átruházott követelésekre és kötelezettségekre a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nyújtott támogatás, ha együtt egy vállalkozást alkotnának. A vállalkozás fogalma minden gazdasági tevékenységet végző jogalanyt felölel, jogállástól és finanszírozásának módjától függetlenül. Minden olyan tevékenység, amely áruk vagy szolgáltatások kínálását foglalja magába egy adott piacon, gazdasági tevékenységnek számít. Ezért annak eldöntése érdekében, hogy egy vállalkozás támogatást kap-e, meg kell állapítani, hogy a követelések és kötelezettségek átruházása gazdasági tevékenység átadásával jár-e.

(155)

A 2.2.2. szakaszban említettek szerint, a hitelszövetkezetek szanálását követően csak a betétek, a bankközi kötelezettségek, valamint a HDIGF-fel szembeni követelések és kötelezettségek kerültek a Bankhoz. A három hitelszövetkezetnek összesen 227 alkalmazottja és 18 fiókja volt. Megjegyzendő, hogy fiókok vagy munkaszerződések, vagy hitelek automatikus átadására nem került sor a három hitelszövetkezet és a Bank között. Ezért az a tény, hogy hiteleket nem ruháznak át a Bankra, hanem azok a három felszámolásra kerülő hitelszövetkezetnél maradnak, az a tény, hogy fiókok átadására és munkaszerződések automatikus átruházására nem kerül sor, hozzájárulnak (90) ahhoz a következtetéshez, hogy gazdasági tevékenység átadása nem valósul meg. Az átruházott kötelezettségek (azaz betétek) nem tekinthetők állami támogatás kedvezményezettjének, mert nem alkotnak „vállalkozást”.

(156)

Összefoglalva: a három meglévő jogi személy felszámolásra került, és már semmilyen banki tevékenységet nem folytat. Ugyanakkor az átruházott eszközök és források nem képeznek gazdasági tevékenységet.

(157)

Ezért az a következtetés vonható le, hogy az EFSF kötvények HFSF általi Banknak történő juttatása a három hitelszövetkezet megszerzett eszközei és forrásai finanszírozási résének fedezésére nem teszik lehetővé utóbbiak gazdasági tevékenységeinek folytatását. Így a HFSF általi támogatás nem jelent a felszámolt vállalkozásoknak nyújtott támogatást és nem jelent az átruházott eszközöknek és forrásoknak nyújtott támogatást sem.

(158)

Azzal kapcsolatban, hogy a három hitelszövetkezet eszközeinek és forrásainak eladása a Banknak nyújtott állami támogatást von-e maga után, a Bizottságnak meg kell állapítania, hogy bizonyos követelmények teljesülnek-e és különösen azt, hogy i. az eladási eljárás nyílt, feltétel nélküli és megkülönböztetésmentes-e; ii. az eladás piaci feltételek mellett történik-e; és iii. az állam maximalizálja-e az adott eszközök és források eladási árát (91).

(159)

Az (52) preambulumbekezdésben említettek szerint a Görög Nemzeti Bank csak a rendszerszempontból jelentős négy görög bankkal lépett kapcsolatba a három hitelszövetkezet egyes eszközei és forrásai elárverezése érdekében, mert úgy vélte, hogy a betéteket teljesen feltőkésített intézményekre kell átruházni. Csak a Bank és az Eurobank nyújtott be kötelező ajánlatot. Az Alpha Bankot választott ák ki legjobb ajánlattevőként egy, a szanálási hatóság által szervezett versenytárgyaláson, ahol figyelembe vették az ajánlott árat és a képességet a megvásárolt betétek zökkenőmentes és gyors átvételére és integrálására.

(160)

Az eladásra felkínált csomag csak betéteket tartalmazott – mindenféle infrastruktúra nélkül. Ezért a vevő – a betétesek kiszolgálása érdekében – csak infrastruktúrával és görögországi fiókhálózattal rendelkező bank lehetett.

(161)

Mivel a Bizottságnak nincs oka azt hinni, hogy az eladás nem piaci feltételekkel történt, megállapítja, hogy a bankokról szóló 2013. évi közlemény 80. pontjával, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 20. pontjával és a Bizottság döntéshozatali gyakorlatával összhangban a Banknak nyújtott támogatás megléte kizárható (92).

(162)

A három hitelszövetkezet eladásával kapcsolatos állami támogatás nem részesít előnyben semmilyen gazdasági tevékenységet vagy vállalkozást. Ezért az intézkedés a Szerződés 107. cikke (1) bekezdése értelmében nem minősül támogatásnak.

(163)

A Bizottságnak a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében kell megállapítania a Banknak nyújtott állami támogatás meglétét.

(164)

A Bizottság a görög banktámogatási programot jóváhagyó és meghosszabbító határozatokban (93) már megállapította, hogy a program alapján nyújtott likviditási támogatás állami támogatásnak minősül. A szóban forgó program alapján nyújtott jövőbeli likviditási támogatás ugyancsak állami támogatásnak minősülne.

(165)

A görög banktámogatási programról szóló 2008. november 19-i határozatban a Bizottság már megállapította, hogy a program feltőkésítési intézkedése alapján nyújtandó feltőkésítések támogatásnak minősülnek. A Bank 940 millió EUR-t kapott elsőbbségi részvények formájában; ez a Bank akkori kockázattal súlyozott eszközeinek 2 %-át jelentette.

(166)

A bankokról szóló 2008. évi közlemény 51. pontjában a Bizottság tisztázta, hogy központi banki pénzeszközök pénzügyi intézmények számára történő biztosítása abban az esetben nem minősül támogatásnak, ha négy halmozott feltétel teljesül a pénzügyi intézmény fizetőképességét, a hitel biztosítékát, a pénzügyi intézménynek felszámított kamatlábat és az állami ellengarancia hiányát illetően. Mivel a Bank részére nyújtott államilag garantált ELA nem felel meg e négy halmozott feltételnek, különösen, mert államilag garantált és más támogatási intézkedésekkel együtt nyújtják, ezért támogatásnak számít.

(167)

Az államilag garantált ELA összhangban van a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében megállapított követelményekkel. Először is az intézkedés tartalmaz egy állami garanciát a Görög Nemzeti Bank javára, ezért minden veszteséget az állam visel. Ennélfogva az intézkedésbe állami erőforrások vannak bevonva. Az ELA lehetővé teszi a bankok számára a finanszírozáshoz jutást olyankor, amikor nincs hozzáférésük a bankközi finanszírozási piachoz és a rendes eurórendszeri refinanszírozási műveletekhez. Következésképpen az államilag garantált ELA előnyt biztosít a Bank számára. Mivel az ELA a bankszektorra korlátozódik, az intézkedés szelektív. Az államilag garantált ELA torzítja a versenyt, mivel lehetővé teszi a Bank számára, hogy folytassa piaci működését, továbbá elkerülje nemfizetővé válását és a piacról való kényszerű kilépését. Tekintettel arra, hogy a Bank más tagállamokban is aktív, és más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek Görögországban vagy potenciálisan érdekeltek lehetnek a görögországi működésben, a Banknak biztosított előny érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(168)

Az államilag garantált ELA (L2 intézkedés) állami támogatásnak minősül. Az államilag garantált ELA idővel változott. 2012. december 31-én mintegy 23,6 milliárd EUR-t tett ki.

(169)

Az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat 5.1. szakaszában a Bizottság már megállapította, hogy az első áthidaló feltőkésítés állami támogatás. A kapott tőke összege 1,9 milliárd EUR volt.

(170)

A B2. intézkedést a HFSF forrásaival hajtották végre, amelyek – az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (47) preambulumbekezdésében található magyarázat szerint – állami forrásokat tartalmaznak.

(171)

Ami az előny létezését illeti, a B2. intézkedés olyan szintre növelte a Bank tőkemegfelelési mutatóját, amely lehetővé tette számára piaci működésének folytatását és az eurórendszeri finanszírozáshoz való hozzáférést. Továbbá a B2. intézkedés ellentételezése az EFSF kötvények felhalmozódott kamatából és egy további 1 %-os díjból állt. Mivel ez az ellentételezés nyilvánvalóan alacsonyabb mint a hasonló tőkeinstrumentumok ellentételezése a piacon, a Bank ilyen feltételekkel a piacon biztosan nem lett volna képes e tőkebevonásra. Ezért a B2. intézkedés állami forrásokból nyújtott előnyt a Bank számára. Mivel az intézkedést csak a Bank számára tették elérhetővé, ezért szelektív jellegű volt.

(172)

A B2. intézkedés eredményeképpen a Bank helyzete megerősödött, hiszen a Bankot ellátták a szükséges pénzügyi forrásokkal, hogy továbbra is megfeleljen a tőkekövetelményeknek, ami versenytorzulásokhoz vezetett. Mivel a Bank más európai uniós bankpiacokon is aktív, és mivel Görögországban más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek, valószínűleg a B2. intézkedés is érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(173)

A Bizottság megítélése szerint a B2. intézkedés állami támogatás. Nemzeti hatóságok általi támogatásként jelentették be. A kapott tőke összege 1 042 millió EUR volt.

(174)

A B3. intézkedéssel a HFSF elkötelezte magát a kiegészítő tőke biztosítása mellett, amely ahhoz szükséges, hogy befejezzék a Bank feltőkésítését a Görög Nemzeti Bank által a 2012-es stresszteszt keretében kért összegig. A HFSF az államtól kapja a forrásait. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a nyilatkozat állami forrásokra vállal kötelezettséget. Jogszabályok pontosan meghatározzák és korlátozzák a körülményeket, amelyek között a HFSF támogatást nyújthat pénzügyi intézményeknek. Eszerint a szóban forgó állami források felhasználása az államnak tulajdonítható. A HFSF elkötelezte magát, hogy legfeljebb 1 629 millió EUR kiegészítő tőkét biztosít.

(175)

A kötelezettségvállalási nyilatkozat előnyt biztosított a Banknak, mert megnyugtatta a betéteseket, hogy a Bank képes lesz az előírt teljes tőkebevonásra, vagyis a HFSF biztosítja a tőkét, ha azt a Bank netán nem tudná a piacról beszerezni. E kötelezettségvállalás elősegítette a magántőke piacról történő bevonását is, mivel a befektetőket megnyugtatta, hogy amennyiben a bank a tőke egy részét nem tudná a piacon megszerezni, a HFSF szolgáltatná azt. Egyetlen magánbefektető sem lett volna hajlandó elkötelezni magát a tőkeinjekcióra a feltőkésítés feltételeinek ismertté válása előtt, és akkoriban a Banknak nem volt hozzáférése a tőkepiachoz. Ez az előny szelektív, mivel nem nyújtották minden Görögországban működő banknak.

(176)

Mivel a Bank más európai uniós bankpiacokon is aktív, és mivel Görögországban más tagállamok pénzügyi intézményei is működnek, valószínűleg a B3. intézkedés is érinti a tagállamok közötti kereskedelmet, és torzítja a versenyt.

(177)

Ezért a B3. intézkedés támogatásnak minősül, és a görög hatóságok állami támogatásként jelentették be 2012. december 27-én.

(178)

A HFSF részvétele a 2013. tavaszi feltőkésítésben (B4. intézkedés) az első és a második áthidaló feltőkésítés (B1. és B2. intézkedés) átalakítása és a kötelezettségvállalási nyilatkozat (B3. intézkedés) részleges végrehajtása egy 4 021 millió EUR-s állandó feltőkésítéssé rendes részvények formájában. A magánbefektetőktől szerzett 550 millió EUR tőke az oka annak, hogy ténylegesen nem kellett a B3. intézkedéssel vállalt teljes tőkeösszeget beinjekciózni. Mivel a B4. intézkedés már megadott támogatás átváltása, még mindig vannak benne állami források, de nem növeli a támogatás névleges összegét. Ugyanakkor növeli a Bank előnyét (és ezért a versenytorzulást), mivel ez állandó feltőkésítés, nem pedig átmeneti feltőkésítés mint a B1. és B2. intézkedés esetén. A B3. intézkedéshez viszonyítva, amely csak egy kötelezettségvállalás, nem pedig tényleges feltőkésítés, a B4. intézkedés javította a Bank tőkemegfelelését, ezért előnyösebb.

(179)

A Bizottság megállapítja, hogy ilyen támogatást nem nyújtottak minden Görögországban működő banknak. Ezért a Banknak nyújtott előny szelektív. Ami a versenytorzulást és a kereskedelemre gyakorolt hatást illeti, a Bizottság megállapítja például, hogy a támogatás lehetővé tette a Bank számára tevékenységei gyakorlását más tagállamokban. A Bank felszámolása külföldi tevékenységeinek megszüntetéséhez vezetett volna ezen tevékenységek felszámolása vagy eladása útján. Ezért az intézkedés torzítja a versenyt, és érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Az intézkedés állami támogatásnak minősül.

(180)

A B1., B2., B3. és B4. intézkedések állami támogatást jelentenek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében. A B1., B2., B3. és B4. intézkedések 4 571 millió EUR összegű állami támogatást tartalmaznak. A 7.1.3.4. szakaszban jelzettek szerint a 2012 decemberében vállalt összegnek (B3. intézkedés) csak egy részét váltották át tényleges tőkeinjekcióvá (B4. intézkedés). Ezért a ténylegesen kifizetett állami támogatás összege csak 4 021 millió EUR volt.

(181)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 31. pontja azt jelzi, hogy a támogatás abszolút összege mellett a Bizottságnak figyelembe kell vennie „a bank kockázattal súlyozott eszközeire vonatkozó” támogatást is. A B1., B2., B3. és B4. intézkedésekre egy egyéves időszak folyamán került sor, 2012 áprilisától 2013 májusáig. Abban az időszakban a Bank kockázattal súlyozott eszközei megváltoztak, azaz nőttek az Emporiki Bank megvásárlását követően. Ezért felmerül a kérdés, hogy a kockázattal súlyozott eszközök melyik szintjét kellene használni, pontosabban, hogy az állami támogatást azon kockázattal súlyozott eszközökre hivatkozva kellene-e értékelni, amelyek az időszak elején, vagy amelyek az időszak végén léteztek. A B1., B2., B3. és B4. intézkedések célja a Görög Nemzeti Bank által 2012 márciusában azonosított tőkeszükséglet fedezése (a 2012-es stresszteszt). Más szóval, a tőkeszükségletek, amelyeket a szóban forgó állami támogatási intézkedések kezelni szándékoznak, 2012 márciusában már léteztek. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a B1., B2., B3. és B4. intézkedésekbe foglalt támogatási összeget a Bank 2012. március 31-i kockázattal súlyozott eszközeihez kellene viszonyítani. A tény, hogy a Bank jóval 2012 márciusa után vásárolta meg az Emporiki Bankot, nem vezethet a „támogatás/kockázattal súlyozott eszközök” arány csökkentéséhez. Valóban, a támogatás nem kevésbé torzító azért, mert a Bank olyan vásárlást hajtott végre, amely növeli kockázattal súlyozott eszközeit. Emlékezni kell arra is, hogy 2012 márciusa után és a 2013. tavaszi feltőkésítésig a Görög Nemzeti Bank nem vette figyelembe a görög bankok által tőkeszükségleteik – felfelé vagy lefelé történő – kiigazítása érdekében végrehajtott kivásárlásokat. Ez az elem is igazolja, hogy a B1., B2., B3. és B4. intézkedések a Bank főbb adataival kapcsolatos támogatási intézkedések voltak a 2012. március 31-i állapota szerint.

(182)

Az első és második áthidaló feltőkésítés a kötelezettségvállalási nyilatkozattal együtt 4 571 millió EUR-t tett ki. Ez az összeg a Bank 2012. március 31-i kockázattal súlyozott eszközei 10,3 %-ának felel meg (94).

(183)

Mivel a Banknak sikerült magántőkét vonzania, a HFSF által a Bankba injekciózott tényleges összeg csak 4 021 millió EUR-ra rúgott, amely a Bank 2012. március 31-i kockázattal súlyozott eszközei 9,1 %-ának felel meg.

(184)

Az A., B1., B2., B3. és B4. intézkedések állami támogatást jelentenek a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében.

(185)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintse, ha azzal a szándék „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetése”.

(186)

A Bizottság elismerte, hogy a globális pénzügyi válság komoly zavart okozhat egy tagállam gazdaságában, és a bankokat támogató intézkedések megszüntethetik ezt a zavart. Ezt erősítette meg a bankokról szóló 2008. évi közlemény, a feltőkésítésről szóló közlemény és a szerkezetátalakításról szóló közlemény. A Bizottság továbbra is úgy ítéli meg, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja értelmében jóváhagyandó állami támogatás feltételei teljesülnek a feszültség pénzügyi piacokon való újbóli megjelenése következtében. A Bizottság megerősítette ezt az álláspontot a 2011. évi meghosszabbításról szóló közlemény (95) és a 2013. évi bankokról szóló közlemény elfogadásával.

(187)

A görög gazdaságot illetően, a görög banktámogatási programot jóváhagyó és meghosszabbító határozataiban, valamint a Görögország által egyes bankoknak nyújtott állami támogatási intézkedések (96) jóváhagyásaiban a Bizottság elismerte, hogy a görög gazdaságot komoly zavar fenyegeti, és a bankok állami támogatása alkalmas gyógymód e zavar megszüntetésére. Ezért a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése b) pontjának kell lennie a támogatási intézkedések értékelése jogalapjának.

(188)

A pénzügyi válság idején a Bizottság összeegyeztethetőségi kritériumokat dolgozott ki a különböző típusú támogatási intézkedésekre. A támogatási intézkedések értékelésének elveit először a 2008. évi bankokról szóló közleményben határozták meg.

(189)

A bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjával összhangban, ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak:

(190)

Feltőkésítési intézkedésekre vonatkozó iránymutatás a feltőkésítésről szóló közleményben és a 2011-es meghosszabbítási közleményben található.

(191)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény meghatározza a Bizottság által elfogadott megközelítést a szerkezetátalakítási tervek értékelésére vonatkozóan, különösen az életképesség helyreállításának, a kedvezményezett megfelelő hozzájárulása biztosításának és a versenytorzulások korlátozásának szükségességét illetően.

(192)

Ezt a keretet egészítette ki a 2013-as bankokról szóló közlemény, amely a 2013. július 31. után bejelentett támogatási intézkedésekre vonatkozik.

(193)

A Bank által már megkapott likviditási támogatás végleges jóváhagyásra került azon egymást követő határozatok révén, amelyek engedélyezték a görög banktámogatási program, valamint annak módosításai és hosszabbításai szerinti intézkedéseket (97). A Banknak nyújtott minden jövőbeli likviditási támogatást a Bizottság által rendben jóváhagyott rendszer szerint kell megadni. Az ilyen támogatás feltételeit engedélyeznie kell a Bizottságnak, mielőtt megadják, ezért további értékelésére e határozatban nincs szükség.

(194)

Az elsőbbségi részvények formájában 2009-ben folyósított feltőkésítés (A. intézkedés) a 2008-ban a bankokról szóló 2008. évi közlemény szerinti görög banktámogatási program részeként jóváhagyott feltőkésítési intézkedés alapján került megadásra. Ezért nem kell ismételten értékelni a bankokról szóló 2008. évi közlemény szerint, hanem csak a szerkezetátalakításról szóló közlemény alapján kell értékelni.

(195)

Az államilag garantált ELA (L2. intézkedés) összeegyeztethetőségét először a bankokról szóló 2008. évi közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény alapján kell értékelni. Minden 2013. augusztus 1. után nyújtott államilag garantált ELA-ra a bankokról szóló 2013. évi közlemény vonatkozik.

(196)

A HFSF feltőkésítések (B1., B2., B3. és B4. intézkedés) összeegyeztethetőségét, különösen az ellentételezést illetően, először a bankokról szóló 2008. évi közlemény, a feltőkésítésről szóló közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény alapján kell értékelni. Az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki a B1. intézkedés fent említett közleményekkel való összeegyeztethetőségét illetően. Mivel ezeket 2013. július 31. előtt hajtották végre, ezek az intézkedések nem tartoznak a bankokról szóló 2013. évi közlemény hatálya alá. A HFSF feltőkésítések (B1., B2., B3. és B4. intézkedés) összeegyeztethetőségét a szerkezetátalakításról szóló közlemény alapján is értékelni kell.

(197)

Ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak: megfelelőség, szükségesség és arányosság.

(198)

Mivel a görög bankokat kizárták a bankközi piacokról, és teljesen a központi banki finanszírozástól váltak függővé, amint azt a (26) preambulumbekezdés is jelzi, és mivel a Bank nem tudott elegendő összegű pénzt kölcsönvenni rendes refinanszírozási műveleteken keresztül, a Banknak államilag garantált ELA-ra volt szüksége, hogy elegendő likviditást szerezzen a fizetésképtelenné válás megelőzéséhez. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az L2. intézkedés megfelelő mechanizmus egy komoly zavar orvoslására, amelyet a Bank fizetésképtelensége okozott volna.

(199)

Mivel az államilag garantált ELA viszonylag magas finanszírozási költséggel jár a Bank részére, a Bank számára elegendő ösztönzés, hogy elkerülje az ezen finanszírozási forrásra való támaszkodást tevékenységei fejlesztése számára. A Banknak […] bázisponttal magasabb kamatlábat kellett fizetnie, mint a rendes eurórendszeri refinanszírozási műveleteknél. Ráadásul a Banknak […] bázispontnyi garanciadíjat is kellett fizetnie az államnak. Mindezek eredményeképpen az államilag garantált ELA teljes költsége a Bank számára sokkal magasabb, mint az EKB-s refinanszírozás normál költségei. Nevezetesen, az előbbi és az utóbbi közötti különbség magasabb, mint a 2011. évi meghosszabbítási közlemény által megkövetelt garanciadíj szintje. Következésképpen az állam által felszámított teljes ellentételezés elégségesnek tekinthető. Ami az államilag garantált ELA összegét illeti, azt a Görög Nemzeti Bank és az EKB rendszeresen felülvizsgálja a Bank tényleges szükségletei alapján. Szorosan nyomon követik a felhasználását, és biztosítják a szükséges minimumra korlátozását. Így az L2. intézkedés nem biztosít a Banknak olyan likviditási többletet, amelyet versenyt torzító tevékenységek finanszírozására lehetne felhasználni. A szükséges minimális összegre van korlátozva.

(200)

Az államilag garantált ELA felhasználásának ilyen alapos vizsgálata és rendszeres ellenőrzése, hogy felhasználása a minimálisra korlátozódjon, a likviditás arányosságát és azt is biztosítja, hogy ne vezessen indokolatlan versenytorzuláshoz. A Bizottság azt is megállapítja, Görögország elkötelezte magát, hogy a Bank szerkezetátalakítási intézkedéseket hajt végre, csökkentve központi banki finanszírozástól való függését, és a Bank a 7.6. szakaszban elemzettek szerinti viselkedési korlátozásoknak fog megfelelni. E tényezők biztosítják, hogy a likviditási támogatásra való támaszkodás a lehető leghamarabb véget érjen, és az ilyen támogatás arányos legyen.

(201)

Ezért az L2. intézkedés megfelel a bankokról szóló 2008. évi közleménynek és a 2011. évi meghosszabbítási közleménynek. Mivel a bankokról szóló 2013. évi közlemény nem vezetett be további követelményeket a garanciákra vonatkozóan, az L2. intézkedés a bankokról szóló 2013. évi közleménynek is megfelel.

(202)

A (189) preambulumbekezdésben jelzettek szerint és a bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjával összhangban, ahhoz, hogy egy támogatás a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint összeegyeztethető legyen, meg kell felelnie az összeegyeztethetőség általános kritériumainak (98): megfelelőség, szükségesség, arányosság.

(203)

A feltőkésítésről szóló közlemény és a 2011. évi meghosszabbítási közlemény további részletekkel szolgál az állami tőkeinjekciók számára megkövetelt ellentételezési szintről.

(204)

Ami a HFSF-feltőkésítések (B1., B2., B3. és B4. intézkedés) megfelelőségét illeti, a Bizottság megfelelőnek ítéli azokat, mert lehetővé teszik a Bank számára, hogy megfeleljen a tőkekövetelményeknek. A HFSF-feltőkésítések nélkül a Bank nem lett volna képes tevékenységei végzésére, és elvesztette volna az EKB-s refinanszírozási műveletekhez való hozzáférését.

(205)

Ezzel kapcsolatban az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság megállapította, hogy a Bank a legnagyobb görögországi bankok egyike, mind a hitelezést, mind a betétgyűjtést illetően. Mint olyan, a Bank rendszerszinten fontos bank Görögország számára. Következésképpen a Bank fizetésképtelensége súlyos zavart okozott volna a görög gazdaságban. Az akkori körülmények között a pénzügyi intézményeknek Görögországban nehézségeik voltak a finanszírozáshoz jutással. A finanszírozás hiánya korlátozta azon képességüket, hogy hitelt nyújtsanak a görög gazdaságnak. Ebben az összefüggésben a gazdaság zavarát súlyosbította volna a Bank fizetésképtelensége. Ráadásul a B1., B2., B3. és B4. intézkedésekre főként a PSI program miatt – amely egy rendkívül különleges és előre nem látható esemény volt – került sor, nem pedig rossz gazdálkodás vagy a Bank túlzott kockázatvállalása miatt. Ezért az intézkedések elsősorban a PSI program eredményeivel való foglalkozást célozzák, és hozzájárulnak a pénzügyi stabilitás fenntartásához Görögországban.

(206)

Az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki, hogy minden lehetséges intézkedést azonnal megtettek-e annak elkerülése érdekében, hogy a Banknak a jövőben ismét támogatásra legyen szüksége. Amint azt e határozat (121) és (122) preambulumbekezdése jelzi, Görögország kötelezettséget vállalt számos, a Bank vállalatirányításával és üzleti műveleteivel kapcsolatos intézkedés végrehajtására. Amint azt a (99) és a (106) preambulumbekezdés leírja, a Bank jelentős szerkezetátalakítást is végrehajtott a tevékenységeiben, sok, már megvalósított költségcsökkentéssel. Mindez eloszlatta a Bizottság kétségeit.

(207)

Az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság kétségeit fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy voltak-e elegendő biztosítékok arra az esetre, ha a Bank állami ellenőrzés alá kerül, vagy arra az esetre, ha magánbefektetők megtartják az ellenőrzést, miközben a tulajdon többsége az államnál van. Az e határozat (121) és (122) preambulumbekezdésében leírt kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a Bank hitelműveleteit kereskedelmi alapon fogják végezni, és a napi üzletmenet védve lesz az állami beavatkozástól. A HFSF és a Bank megállapodása szerinti kapcsolati keretrendszer azt is biztosítja, hogy a fő részvényes állam érdekei védve legyenek a Bank vezetésének túlzott kockázatvállalásától.

(208)

Következésképpen a B1., B2., B3. és B4. intézkedések biztosítják a pénzügyi stabilitás fenntartását Görögországban. Jelentős intézkedések történnek a jövőbeli veszteségek minimalizálása és annak biztosítása érdekében, hogy a Bank tevékenységeit nem megfelelő irányítás ne veszélyeztesse. Ennek alapján a Bizottság úgy találja, hogy a B1., B2., B3. és B4. intézkedések megfelelőek.

(209)

A 2008. évi bankokról szóló közlemény szerint a támogatási intézkedésnek – összegét és formáját tekintve – szükségesnek kell lennie célja eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy a tőkeinjekció összegének az adott cél eléréséhez szükséges minimumnak kell lennie.

(210)

A tőketámogatás összegét a Görög Nemzeti Bank egy stresszteszt keretében számította ki, biztosítandó, hogy az elsődleges alapvető (Core Tier 1) tőke egy bizonyos szint felett maradjon a 2012–2014-es időszakban, amint azt a 3. táblázat tükrözi. Így nem látja el a Bankot fölös tőkével. Amint azt a (206) preambulumbekezdés kifejti, intézkedések történtek azon kockázat csökkentése érdekében, hogy a Banknak esetleg további támogatásra lesz szüksége a jövőben.

(211)

Ami az első és a második áthidaló feltőkésítés (B1. és B2. intézkedés) ellentételezését illeti, a Bizottság emlékeztet arra, hogy azokat 2012 májusában, illetve 2012 decemberében ítélték oda, és kifizetésük természetben történt, EFSF kötvények formájában. Az EFSF kötvények kiadásának napjától a 2013. tavaszi feltőkésítés napjáig a HFSF ellentételezésként az EFSF kötvények 1 % díjjal növelt felhalmozódott kamatát kapta (99). Amint az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat hangsúlyozza, ez az ellentételezés alacsonyabb, mint a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott 7 % és 9 % közötti tartomány. Ugyanakkor az alacsony ellentételezés időszaka egy évre korlátozódott a B1. intézkedésre vonatkozóan és öt hónapra a B2. intézkedést illetően (vagyis az áthidaló feltőkésítés szabályos feltőkésítéssé alakításáig rendes részvények formájában, nevezetesen a B4. intézkedésig). Míg az első és a második áthidaló feltőkésítés nem idézte elő a meglévő részvényesek felhígítását, a 2013. tavaszi feltőkésítés (amely az első és második áthidaló feltőkésítés átalakítása volt) erősen felhígította a már meglévő részvényeseket, mivel részesedésük a Bank részvénytőkéjében 4,9 %-ra esett. Ekkor megszűnt az az abnormális helyzet, amely az első áthidaló feltőkésítés napjától állt fenn. Így az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban felmerült kétségek eloszlottak.

(212)

Másodszor, tekintettel a Bank nehézségeinek nem tipikus forrására, amikor is a veszteségek elsősorban az állam javára szóló adósságelengedésből (a PSI program és az adósság-visszavásárlás, amelyek jelentős előnyt – vagyis adósságcsökkentést – biztosítanak az állam számára), továbbá a belső gazdaság elhúzódó recessziójának következményeiből eredtek, a Bizottság el tud fogadni egy ilyen átmeneti eltérést a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott mérvadó ellentételezési követelményektől (100).

(213)

Ami a B3. intézkedést illeti, az egy tőkével való ellátásról szóló kötelezettségvállalás volt. Ez a 2012 decemberében vállalt kötelezettség mindössze öt hónappal később egy tényleges tőkeinjekció formájában teljesült 2013 májusában és júniusában. Emiatt és a (212) preambulumbekezdésben meghatározott okok miatt elfogadható, hogy erre a kötelezettségvállalásra semmilyen ellentételezést nem fizettek.

(214)

Ami a B4. intézkedést illeti, a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 8. pontja szerint a tőkeinjekciókat a felhígítási hatáshoz igazított részvényárfolyamhoz képest elegendő engedménnyel kellene jegyezni, hogy az állam számára kielégítő ellentételezés ésszerű biztosítékát adják. Miközben ez a feltőkésítés nem biztosított jelentős engedményt a felhígítási hatáshoz igazított részvényárfolyamhoz képest, valójában lehetetlen volt jelentős engedményt elérni az elméleti előjog nélküli árból (101). A 2013. tavaszi feltőkésítést megelőzően a Bank piaci kapitalizációja mindössze néhány száz millió euro volt. Ilyen körülmények között felmerül a kérdés, a meglévő részvényeseket teljesen törölni kellett-e volna. A Bizottság megállapítja, hogy a kibocsátási árfolyam 50 %-os engedménnyel volt megállapítva a kibocsátási árfolyam meghatározását megelőző ötven nap átlagos piaci árához képest. A Bizottság azt is megállapítja, hogy nagy volt a meglévő részvényesek felhígítása, mivel a feltőkésítés után a Bank részvényállományának csak 4,9 %-át birtokolták. Ezért a piaci árhoz képest további engedmény alkalmazásának csekély hatása lett volna a HFSF ellentételezésére. Tekintettel a görög bankok (212) preambulumbekezdésben ismertetett sajátos helyzetére, valamint a tényre, hogy a támogatási igény az állam javára történt adósságelengedésből ered, a Bizottság úgy véli, hogy az állam által jegyzett részvények kibocsátási árfolyama kellően alacsony volt.

(215)

A HFSF utalványokat is kibocsátott, és a 2013. tavaszi feltőkésítésben részt vevő magánbefektetők által jegyzett minden egyes új részvényért egy utalványt adott. A HFSF ezeket az utalványokat ellenszolgáltatás nélkül adta. A (93) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint minden egyes utalvány a HFSF 7,40. részvényének kiválasztott időközönként és bázisáron történő megvásárlásának jogát testesíti meg. Az elszámolási árfolyam megegyezik a HFSF éves és kumulált különbözettel (4 % az első évre, 5 % a második évre, 6 % a harmadik évre, 7 % a negyedik évre, majd 8 % az utolsó hat hónapra évesítve) növelt jegyzési árfolyamával. A HFSF által a tulajdonában levő részvényekre kapott ellentételezés de facto felső korlátja e szinteken van. Ez az ellentételezés alacsonyabb, mint a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott 7 % és 9 % közötti tartomány. Ugyanakkor, mivel az említett utalványok kulcsfontosságú tényezőt jelentettek a Bank által a 2013. tavaszi feltőkésítést megelőzően indított jogosultsági kibocsátás és magánkibocsátás sikerében, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy azok lehetővé tették a Bank számára a támogatás 550 millió EUR-val való csökkentését. Valóban, a Bank feltőkésítés előtti alacsony tőkemegfelelési mutatója és az akkori jelentős bizonytalanság miatt az akkor rendelkezésre álló szimulációk azt mutatták, hogy az utalványok nélkül a magánbefektetők nem érnének el elegendő nyereséget és nem vennének részt. A (205) és (212) preambulumbekezdésben ismertetett okok miatt, mivel a HFSF minimális pozitív ellentételezést kapna, ha az utalványokat elszámolnák, és mert az MEFP célja magánbefektetők vonzása volt, hogy bizonyos bankok magánirányítását megtartsák és elkerüljék azt a helyzetet, amikor a teljes bankszektort a HFSF ellenőrizné, a Bizottság el tud fogadni egy ilyen eltérést a feltőkésítésről szóló közleményben meghatározott mérvadó ellentételezési követelményektől. Ez az elfogadás azon a tényen is alapul, hogy a 2014 márciusában módosított HFSF törvény nem rendelkezik az utalványok korrekciójáról elővételi jogot nem biztosító tőkeemelés esetén, valamint, hogy egy jogosultsági kibocsátás esetén csak az utalvány bázisára igazítható ki, és a kiigazításra csak ex post és csak a HFSF elővásárlási jogainak eladásából realizált bevétel összegéig kerülhet sor. Továbbá Görögország vállalása, hogy a Bizottság jóváhagyását fogja kérni a HFSF által kibocsátott utalványok bármely visszavásárlását megelőzően, lehetővé fogja tenni a Bizottság számára annak biztosítását, hogy semmilyen jövőbeli visszavásárlás ne csökkentse tovább a HFSF ellentételezését és növelje az utalványtulajdonosok ellentételezését.

(216)

Ami azt a tényt illeti, hogy a HFSF részvények szavazati jogot nem biztosítanak, a Bizottság emlékeztet arra, hogy a támogatás szükségessége nem elsősorban túlzott kockázatvállalásból ered. Ráadásul az MEFP egyik célja az volt, hogy bizonyos bankokat magánirányítás alatt tartson. Továbbá a kapcsolati keretrendszer és a szavazati jogok automatikus bevezetése abban az esetben, ha a szerkezetátalakítási tervet nem hajtják végre, biztosítékokat nyújtanak a magán vezetők jövőbeli túlzott kockázatvállalása ellen. Végül, a PSI és a 2012. decemberi visszavásárlás egyfajta ellentételezést jelentenek az állam számára, mivel utóbbi Bankkal szembeni tartozása több milliárd euróval csökkent. Mindezen okok miatt a Bizottság el tudja fogadni, hogy a HFSF szavazatra nem jogosító részvényeket kap. Ezért a Bizottság megállapítja, hogy a B4. intézkedés szükséges volt.

Következésképpen a B1., B2., B3. és B4. intézkedések mind összegüket, mind formájukat illetően szükségesek mint megmentési támogatás.

(217)

A Bizottság megállapítja, hogy a Bank igen nagy összegű állami támogatást kapott. Így ez a helyzet jelentős versenytorzulásokhoz vezethet. Ugyanakkor Görögország kötelezettséget vállalt számos, a negatív továbbgyűrűző hatások csökkentését célzó intézkedés végrehajtására. Nevezetesen, a kötelezettségvállalások biztosítják, hogy a Bank műveletei továbbra is üzleti alapon folytatódjanak a (121) és (122) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint, továbbá Görögország egy felvásárlási tilalom, valamint számos elidegenítés mellett is elkötelezte magát a (123) és (124) preambulumbekezdésben leírtaknak megfelelően. A versenytorzulások korlátainak további értékelését a 7.6. szakasz tartalmazza.

(218)

A Bankban egy ellenőrző megbízottat is kineveztek, hogy nyomon kövesse a vállalatirányítással és üzleti műveletekkel kapcsolatos kötelezettségek teljesítését. Ezzel elkerülnek bármilyen káros változást a Bank kereskedelmi gyakorlatában, és így csökkentik a lehetséges negatív továbbgyűrűző hatásokat.

(219)

Végül, 2014. június 12-én egy új, átfogó szerkezetátalakítási tervet nyújtottak be a Bizottságnak. Ezt a szerkezetátalakítási tervet a 7.6. szakasz értékeli.

(220)

Összefoglalva, az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozatban felmerült kétségek eloszlottak. A bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjának figyelembevételével a B1., B2., B3. és B4. intézkedések arányosak.

(221)

Így megállapításra kerül, hogy a HFSF feltőkésítések (a B1., B2., B3. és B4. intézkedés) megfelelőek, szükségesek és arányosak, figyelemmel a bankokról szóló 2008. évi közlemény 15. pontjára, a feltőkésítésről szóló közleményre és a 2011. évi meghosszabbítási közleményre.

(222)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja kifejti, hogy vállalkozások támogatott bankok általi felvásárlása állami támogatással nem finanszírozható, hacsak erre nem a vállalkozás életképességének helyreállítása érdekében van szükség. Továbbá a szerkezetátalakításról szóló közlemény 40. és 41. pontja kimondja, hogy bankok nem használhatnak fel állami támogatást versenyző vállalkozások kivásárlására, hacsak a kivásárlás nem egy ahhoz szükséges konszolidációs folyamat része, hogy helyreállítsák a pénzügyi stabilitást vagy biztosítsák a tényleges versenyt. Ezenkívül a kivásárlások veszélyeztethetik vagy bonyolíthatják az életképesség helyreállítását. Ezért a Bizottságnak értékelnie kell, hogy a Bank által megvalósított tulajdonszerzések összeegyeztethetőek-e a szerkezetátalakításról szóló közleménnyel.

(223)

Ami a működés jövedelmezőségét illeti, az Emporiki Bank megvásárlása elősegíti a Bank hosszú távú életképességének helyreállítását, mivel két bank egyesítése ugyanazon a földrajzi piacon lehetővé teszi a Bank számára értelmes szinergiák megvalósítását, például létszámcsökkentés, fiókbezárások és csökkentett általános költségek formájában. A Bank ügyfeleket és betéteket szerez, miközben jelentősen csökkenti az értékesítési költségeket. A központ funkcióinak ésszerűsítése mellett a kombinált gazdálkodó egység jelentős számú fiókját bezárja.

(224)

A likviditási helyzetet illetően a tulajdonszerzésnek pozitív hatása van a Bankra. Valóban, a megszerzett gazdálkodó egység hitel/betét mutatója 115 % körül volt, azaz jóval a Bank igen magas hitel/betét mutatója alatt (102). Következésképpen ez jelentősen hozzájárul a Bank hitel/betét mutatójának javításához.

(225)

Statikus szempontból a tranzakciónak a Bank tőkemegfelelési mutatójára is pozitív hatása van, mivel a Bank egy euro ellenértékért egy tőkével nagyon jól ellátott bankot szerez meg. 2012. március 31-én a kombinált gazdálkodó egység pro forma tőkemegfelelési mutatója 11,8 %, míg a Bank tőkemegfelelési mutatója csak 8,8 % volt. Hasonlóképpen, a kombinált gazdálkodó egység pro forma Core Tier 1 mutatója 11,1 %-on állt, míg a Bank Core Tier 1 mutatója 7,9 % volt. Az Emporiki Bank magas tőkéje védelmet nyújt jövőbeli veszteségek ellen, amelyek a stressztesztben kialakulhatnak, amint azt a 3. táblázat mutatja. A Bank tőkemegfelelési mutatója növekedésének statikus megfigyelése túlbecsülte a hosszú távú tőkehelyzetére gyakorolt pozitív hatást. Ezért a felvásárlás pozitív a Bank hosszú távú életképességének helyreállítása szempontjából.

(226)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja szerint a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre a Bank életképességének helyreállítása érdekében van szükség. Ebben az esetben, bár a tulajdonszerzés pozitív következményekkel jár a Bank életképességére nézve, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja értelmében az életképességhez nem elengedhetetlen.

(227)

A Bank csak egy euro ellentételezést fizetett az Emporiki Bank megvásárlásáért. Így a vételárat nem állami támogatásból finanszírozták. E tény azt is jelenti, hogy a vételár megfizetése nem keletkeztetett tőkeszükségletet a Bank számára. Ezenkívül az Emporiki Bank megfelelően tőkésítve volt (vagyis a 3. táblázatban szemléltetett 2012-es stresszteszt szerint megkövetelt szintig). A tulajdonszerzés mint olyan valószínűleg nem jár jövőbeli tőkeszükséglettel a Bank számára.

(228)

Következésképpen a nem tipikus feltételek miatt (egy tőkével teljesen ellátott bank megvásárlása 1 EUR-ért a stresszteszt követelmények kielégítése érdekében) az Emporiki Bank megvásárlása kivételesen nem megy szembe a támogatás minimalizálására vonatkozó követelménnyel.

(229)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontjával összhangban, állami támogatást nem szabad nem támogatott vállalatok hátrányára felhasználni és különösen nem szabad versenyző vállalkozások kivásárlására fordítani. A szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontja azt is kimondja, hogy kivásárlásokat akkor lehet engedélyezni, ha a pénzügyi stabilitás helyreállítása vagy a tényleges verseny biztosítása érdekében szükséges konszolidációs folyamat részét képezik. Ilyen körülmények között a felvásárlási folyamatnak tisztességesnek kell lennie, és a kivásárlásnak biztosítania kell a tényleges verseny feltételeit az adott piacon.

(230)

Egy külső konzulens által 2012 elején elvégzett életképesség-vizsgálat alapján a Görög Nemzeti Bank az Emporiki Bankot önmagában nem tartotta életképesnek. Nagy veszteségeket termelt a Crédit Agricole számára, amely emiatt el akarta adni. Ha az eladás nem lett volna lehetséges, a Crédit Agricole azt mérlegelhette volna, hogyan hagyja csődbe jutni. Ezért a tranzakció minősíthető egy olyan konszolidációs folyamat részének, amelyre a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában leírt pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében van szükség.

(231)

Egyetlen nem támogatott ajánlattevő se nyújtott be érvényes ajánlatot az Emporiki Bank megvásárlására, és az eladási eljárás nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes volt. Ezért a Bank nem szorított ki nem támogatott ajánlattevőt. Mivel a kivásárlást engedélyezte a Görög Versenyhatóság, az eladási folyamat kimenetele nem veszélyezteti a tényleges verseny feltételeit Görögországban.

(232)

Ezenkívül a Bank támogatási szükséglete nem rossz gazdálkodásból vagy helytelen kockázatvállalásból ered. Végül, a (227) preambulumbekezdés megállapítása szerint e tulajdonszerzés finanszírozására nem használtak fel állami támogatást (olyan bank megvásárlása 1 EUR-ért, amelynek tőkével való ellátottsága elérte a Görög Nemzeti Bank stressztesztjének teljesítéséhez szükséges szintet).

(233)

Tekintettel ezen elemekre levonható a következtetés, hogy az Emporiki Bank megszerzése összhangban van a szerkezetátalakításról szóló közlemény 4. szakaszával.

(234)

Figyelemmel a görög bankok egyedi helyzetére és az Emporiki Bank kivásárlásának sajátosságaira, levonható a következtetés, hogy a kivásárlás összhangban van a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményekkel.

(235)

A három hitelszövetkezet egyes eszközeinek és forrásainak megvásárlása erősíteni fogja a Bank hosszú távú életképességét.

(236)

Pontosabban a három hitelszövetkezet betéteinek integrálása a Bank mérlegébe javította a likviditási profilját. Az Alpha Bank S.A. nettó hitel/betét mutatója mintegy 1,5 %-kal csökkent, valamint csökkent az Alpha Bank S.A. eurórendszerre való ráutaltsága.

(237)

Ezenkívül a tulajdonszerzések lehetővé tették a Bank számára, hogy növelje bevételeit ügyfélbázisa szélesítésével több földrajzi területen. A Bank nem vett át semmilyen költséges infrastruktúrát vagy költséges fiókhálózatot. A Bank hiteleket se vett át. Következésképpen nem növelte kockázatát és tőkeszükségletét.

(238)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontjával összhangban a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre a Bank életképességének helyreállítása érdekében van szükség. Ebben az esetben, bár a tulajdonszerzés pozitív következményekkel jár a Bank életképességére nézve, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja értelmében az életképességhez nem elengedhetetlen.

(239)

A Bank által a mindhárom hitelszövetkezet átruházott eszközei és forrásai megvásárlásáért fizetett ellenértéket az átadott betétek értékének 2,1 %-ában határozták meg, és összege körülbelül 9 millió EUR volt, amely a Bank felvásárláskori mérlegfőösszege 0,01 %-ával egyenlő. Így ezen ellenérték igen csekélynek tekinthető. Ráadásul a Bank már szerzett 550 millió EUR magántőkét a 2013. tavaszi feltőkésítés során.

(240)

Megállapítást nyert, hogy a három hitelszövetkezet átruházott eszközeinek és forrásainak (főként betétek) beszerzési ára olyan alacsony volt, hogy nem akadályozta a támogatás szükséges minimumra korlátozását.

(241)

A (229) preambulumbekezdésben közöltek és a szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontja szerint – különleges körülmények kivételével – állami támogatást nem szabad nem támogatott vállalatok hátrányára felhasználni és különösen nem szabad versenyző vállalkozások kivásárlása fordítani.

(242)

A Görög Nemzeti Bank nem tartotta életképesnek a három hitelszövetkezetet, és úgy vélte, szanálási intézkedések alkalmazására van szükség a pénzügyi stabilitás fenntartása érdekében. Ezért a kivásárlások minősíthetőek egy olyan konszolidációs folyamat részének, amelyre a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjában leírt pénzügyi stabilitás helyreállítása érdekében van szükség.

(243)

Ezenkívül egyetlen nem támogatott ajánlattevő se nyújtott be érvényes ajánlatot a három hitelszövetkezet eszközeinek és forrásainak megszerzésére, és az egyetlen másik ajánlat egy olyan banktól érkezett, amely korábban még több támogatást kapott. Ráadásul a megszerzett eszközök és források mérete kicsi volt, és nem változtatta meg a piac szerkezetét (103).

(244)

Következésképpen a Bizottság úgy ítéli meg, hogy e kivételes körülmények indokolják a kivásárlás engedélyezését, összhangban a szerkezetátalakításról szóló közlemény 41. pontjával.

(245)

Megállapítást nyert, hogy – figyelemmel a három hitelszövetkezet egyes eszközei és forrásai megvásárlásának sajátosságaira – ezek a tulajdonszerzések összhangban vannak a szerkezetátalakításról szóló közleményben megállapított követelményekkel.

(246)

A Citibank Greece (beleértve a Dinerst) megvásárlása erősíteni fogja a Bank hosszú távú életképességét. A Bank egy magas szintű tartalékokkal bíró hitelintézetet vásárolt meg. Ráadásul a nettó hitelállomány sokkal kisebb, mint a megszerzett betétek.

(247)

A Citibank Greece betéteinek integrálása a Bank mérlegébe javítani fogja a Bank közép- és hosszú távú finanszírozási profilját, növelve ugyanakkor a Bank jövedelmezőségét.

(248)

Továbbá a tulajdonszerzés révén a Bank növelni fogja betétgyűjtési és franchise képességeit, elérve ezzel egy kiegyensúlyozott és fenntartható üzleti modellt.

(249)

Végül, a várható jelentős szinergiák – a központi funkciók, az IT szolgáltatások és a működési költségek tekintetében – hozzá fognak járulni a Bank hosszú távú életképességéhez.

(250)

Ezért a felvásárlás pozitív a Bank hosszú távú életképességének helyreállítása szempontjából.

(251)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja szerint a szerkezetátalakítási támogatást nem szabad más vállalatok felvásárlására fordítani, hanem csak olyan szerkezetátalakítási költségek fedezésére, amelyekre a Bank életképességének helyreállítása érdekében van szükség. Ebben az esetben, bár a tulajdonszerzés pozitív következményekkel jár a Bank életképességére nézve, a szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja értelmében az életképességhez nem elengedhetetlen.

(252)

A Bank csak 2 millió EUR ellenértéket (104) fizetett a Citibank Greece és a Diners megvásárlásáért.

(253)

A megszerzett portfólió nagy számú teljesen leírt hitelt tartalmaz. Valójában az új hitelportfólió értékelése kiegyenlítheti a korlátozott tőkeszükségletet, amely a hiteleknek a Bank mérlegébe történő integrációjából fakad.

(254)

Ezenkívül a Bank 1,2 milliárd EUR magántőkét szerzett magasabb részvényenkénti áron, mint az a részvényenkénti ár, amelyen a HFSF jegyzett a 2013. tavaszi feltőkésítéskor.

(255)

E sajátos körülmények között nem állítható, hogy a felvásárlást állami támogatással finanszírozták. A tulajdonszerzés nem fogja növelni a támogatás iránti igényt és nem fogja csökkenteni a meglévő támogatás ellentételezését.

(256)

A (241) preambulumbekezdésben jelzettek szerint állami támogatást nem szabad nem támogatott vállalatok hátrányára felhasználni és különösen nem szabad versenyző vállalkozások kivásárlására fordítani.

(257)

A Citibank Greece-ért fizetett vételár rendkívül alacsony volt, és a Bank magas részvényenkénti áron vont be nagy összegű magántőkét. Ezért nem tekinthető úgy, hogy az adott tulajdonszerzés finanszírozására támogatást használtak fel.

(258)

Ezenkívül, mivel egyetlen nem támogatott ajánlattevő se nyújtott be ajánlatot a Bank által megvásárolt tevékenységi kör megszerzésére, nincs szó nem támogatott befektetők kiszorításáról.

(259)

Következésképpen, tekintetbe véve a (257) és (258) preambulumbekezdésekben szereplő elemeket, a tulajdonszerzés nem esik a szerkezetátalakításról szóló közlemény 39. és 40. pontjaiban szereplő tilalom hatálya alá. Ezenkívül a Bizottság emlékeztet arra, hogy a Bank támogatási szükséglete nem rossz gazdálkodásból vagy helytelen kockázatvállalásból ered.

(260)

Megállapítást nyert, hogy figyelemmel a Bank egyedi helyzetére (105) és a Citibank Greece kivásárlásának sajátosságaira, a kivásárlás összhangban van a szerkezetátalakításról szóló közleményben meghatározott követelményekkel.

(261)

Amint a 2.1.1. és 2.1.2. szakaszokban jeleztük, a Bank nehézségei főként a görög szuverén válságból, valamint Görögország és Dél-Európa mély recessziójából adódtak. Ami az előbbi tényezőt illeti, a görög kormány elveszítette a pénzügyi piacokhoz való hozzáférést, és végül tárgyalások útján egy megállapodást kellett elérnie a belföldi és nemzetközi hitelezőkkel. Ez volt a PSI program, amely az állammal szembeni követelések 53,3 %-os leértékelését eredményezte. Ezenkívül a követelések 31,5 %-át elcserélték alacsonyabb kamatozású és hosszabb futamidejű új GGB-kre. Ezeket az új GGB-ket 2012 decemberében az állam névértékük 30,2 %-a és 40,1 %-a közötti áron visszavásárolta a görög bankoktól, ami további veszteséget okozott a görög bankoknak. A PSI programnak és az adósság-visszavásárlásnak a Bank tőkehelyzetére gyakorolt hatása mellett a Bank óriási mértékű betétkiáramlásokat is észlelt 2010 és 2012 közepe között annak kockázata miatt, hogy Görögország esetleg kilép az euróövezetből a fenntarthatatlan államadósság következményeként és a gazdasági recesszió miatt.

(262)

A B1., B2., B3. és B4. intézkedések 4 571 millió EUR-t tesznek ki, amely kevesebb a PSI programot követően elkönyvelt veszteségnél (4 786 millió EUR). Ilyen esetben, és amennyiben a nehézségek elsősorban nem egy túlzottan kockázatvállaló magatartásból erednek, a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 14. pontja úgy rendelkezik, hogy a Bizottság könnyíteni fog a követelményein.

(263)

A tőkeszükséglet legnagyobb része egy adott pénzügyi intézmény saját országa szuverén kockázatának való rendes kitettségéből adódik. Erre a tényre az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (58) és (69) preambulumbekezdése is rámutatott. A Bizottság azt is megállapítja, hogy a Bank kitettsége a görög szuverén kockázatnak kisebb volt, mint a többi legfontosabb görög banké, tehát nem tekinthető úgy, hogy a szuverén adósságnak való túlzott kitettséget halmozott fel. Következésképpen a Banknak kevésbé van szüksége erkölcsi kockázati kérdések kezelésére a szerkezetátalakítási tervében azon más támogatott pénzügyi intézményekhez képest, amelyek túlzott kockázatokat halmoztak fel. Mivel a támogatási intézkedések kevésbé torzítóak, a versenytorzítások korlátozása érdekében tett intézkedéseket arányosan enyhíteni kell. Tekintve, hogy a PSI program és az adósság-visszavásárlás adósságelengedést jelentenek az állam javára, az állam ellentételezése a bankok feltőkésítésekor alacsonyabb lehet.

(264)

Ugyanakkor, mivel a görög gazdaság 2008 óta mintegy 25 %-kal zsugorodott, és mivel a Bank egy kevésbé életképes bankot vásárolt meg az Emporiki Bank formájában, jövedelmezősége helyreállítása érdekében a Banknak hozzá kell igazítania a szervezetét, költségstruktúráját és kereskedelmi hálózatát ehhez az új környezethez. Ezért, az erkölcsi kockázati probléma hiánya ellenére a Banknak a hosszú távú életképesség biztosítása érdekében racionalizálnia kell görögországi működését.

(265)

A Bank számára a veszteségek fontos második forrását a görög háztartásoknak és vállalatoknak nyújtott hitelei jelentették. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a veszteségek oka elsősorban a kivételesen mély és elhúzódó recesszió és a GDP öt év alatt körülbelül 25 %-os zsugorodása, nem pedig a Bank kockázatos hitelezési gyakorlata. Így az e veszteségek fedezésére megadott támogatás nem okoz erkölcsi kockázatot, szemben azzal az esettel, amikor a támogatás egy bankot múltbeli kockázatos magatartása következményeitől óv meg. Ezért a támogatás kevésbé torzító (106).

(266)

Ugyanakkor a Bank tőkeszükségletének és hitelezési veszteségeinek egy része néhány nemzetközi leányvállalattól származik. 2012-ben például a ciprusi, romániai, szerbiai, FYROM-beli és bulgáriai tevékenységei voltak veszteségesek, míg az albániai tevékenységek éppen csak nullszaldósak voltak. A 2012-ben a Bank tőkeszükségletének meghatározására elvégzett stressztesztek azt mutatták, hogy a külföldi hiteleken az előrejelzett hitelezési veszteségek 921 millió EUR-t tettek ki az alapforgatókönyvben és 1 201 millió EUR-t a kedvezőtlen forgatókönyv szerint. A külföldi eszközök is apasztották a likviditást, mivel a csoporton belüli finanszírozás több milliárd euróra rúgott.

(267)

Tehát, mivel a négy legnagyobb görög bank közül a Banknak volt a legalacsonyabb a GGB állománya a PSI idején, és mivel a PSI-ből eredő veszteség nagyobb volt, mint a B, B2., B3. és B4. intézkedések révén kapott támogatás, megállapítható, hogy a veszteségek nagyobbik része és a támogatási szükséglet a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 14. pontja alá tartozik, amely lehetővé teszi, hogy a Bizottság könnyítse a követelményeit. A támogatási szükséglet részben a kivételesen mély és hosszan tartó recesszió miatti görög hitelezési veszteségekből ered, nem pedig kockázatos hitelezésből. Az ilyen támogatás nem hoz létre erkölcsi kockázatot, ezért kevésbé torzító.

(268)

Végül, a támogatási igény korlátozott része a Bank külföldi leányvállalatait illető saját kockázatvállalásából fakad.

(269)

Egy szerkezetátalakítási tervnek biztosítania kell, hogy a pénzügyi intézmény képes legyen hosszú távú életképességét helyreállítani a szerkezetátalakítási időszak végére (a szerkezetátalakításról szóló közlemény 2. szakasza). Esetünkben a szerkezetátalakítási időszak az e határozat elfogadásának napja és 2018. december 31. közötti időszakként kerül meghatározásra.

(270)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 9., 10. és 11. pontjaival összhangban Görögország átfogó és részletes szerkezetátalakítási tervet nyújtott be, amely teljes körű tájékoztatást nyújt a Bank üzleti modelljéről. A terv azonosítja a Bank nehézségeinek okait is, valamint az életképességi problémák leküzdése érdekében meghozott minden intézkedést. Nevezetesen, a szerkezetátalakítási terv leírja a Bank működési hatékonyságának megőrzése, valamint az NPL magas szintjével, sebezhető likviditási és tőkehelyzetével való megbirkózás érdekében választott stratégiát, továbbá külföldi vállalkozásait, amelyek az utóbbi években anyavállalatukra támaszkodtak finanszírozásuk és tőkéjük érdekében.

(271)

Ami a likviditást és a Bank eurórendszeri finanszírozásra való ráutaltságát illeti, a szerkezetátalakítási terv a görögországi mérleg korlátozott növekedését vetíti előre, miközben a betétalapnak ismét növekednie kellene. Az államilag garantált ELA-tól való függés, amely már lényegesen csökkent, tovább fog mérséklődni, ami szintén segíteni fogja a Bankot finanszírozási költsége csökkentésében.

(272)

A (118) preambulumbekezdésben említett hitel/betét arányra vonatkozó kötelezettség biztosítja a Bank mérlegszerkezetének fenntarthatóságát a szerkezetátalakítási időszak végére. Az értékpapírok és más, nem alapvető tevékenységek értékesítése is erősíteni fogja a Bank likviditási helyzetét. A Bank továbbra is feszített likviditási helyzete miatt a Bizottság el tudja fogadni a görög hatóságok kérését, hogy felhatalmazást kapjanak a Banknak történő likviditásnyújtásra a görög banktámogatási program garancia- és államkötvény-kölcsönzési intézkedései, valamint az államilag garantált ELA alapján.

(273)

Finanszírozási költségeinek csökkentése érdekében Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank tovább csökkenti az általa Görögországban a betétekre fizetett kamatokat, a (118) preambulumbekezdésben leírtak szerint. A betétek költsége ilyen csökkenésének elérése kulcsfontosságú hozzájárulás lesz a Bank tartalékolás előtti jövedelmezőségének javításához.

(274)

A válság kezdete óta a Bank elkezdte racionalizálni görögországi üzleti hálózatát a fiókok és az alkalmazottak számának csökkentése révén (107). 2013-hoz képest 2017-re a Bank összes költsége további […]%-kal fog csökkenni. E cél elérése érdekében Görögország kötelezettséget vállalt, hogy a Bank 2017. december 31-ére […]-ra/-re, illetve […]-ra/-re fogja csökkenteni fiókjai és alkalmazottai számát úgy, hogy görögországi összköltsége (108) legfeljebb […] millió EUR lesz. A szerkezetátalakítási időszak végén a várható költség/bevétel arány […]% alatt lesz. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a szerkezetátalakítási terv megőrzi a Bank hatékonyságát az új piaci környezetben.

(275)

Egy másik kulcsfontosságú terület az NPL-ek kezelése, mivel ezek a portfólió 32,4 %-át tették ki 2013. december 31-én (109). A Bank hitelezési politikájának fejlesztését tervezi (limitek, biztosítéki fedezet), valamint, hogy az alapvető tevékenységre összpontosít a veszteségek minimalizálása érdekében. Görögország arra is kötelezettséget vállalt, hogy a Bank a hitelpolitikáját illetően magas minőségi követelményeknek fog megfelelni a kockázatok kezelése, valamint az érték maximalizálása érdekében a Bank számára a hitelezési folyamat minden fázisában, a (122) preambulumbekezdésben leírtak szerint.

(276)

Egy másik figyelmet érdemlő pont a Bank irányítása, tekintve, hogy a 2014. évi tőkeemelést követően a Bank részvényeinek 69,9 %-a (110) a HFSF tulajdonában van – korlátozott szavazati joggal. Ezenkívül a Bankot ellenőrző magánbefektetők némelyikének utalványok is vannak a tulajdonában, és így a teljes haszonra szert tennének, ha a részvényár felszökne a szerkezetátalakítási időszak folyamán. Mivel ez a helyzet erkölcsi kockázatot okozna, a Bank és a HFSF 2013-ban egy sajátos kapcsolati keretről állapodott meg. E megállapodás megvédi a Bank napi üzletmenetét a fő részvényesei minden beavatkozásától, miközben biztosítja, hogy a HFSF nyomon követhesse a szerkezetátalakítási terv megvalósulását, és megfelelő konzultációs eljárások révén megakadályozhassa, hogy a Bank vezetése túlzott kockázatokat vállaljon. A Bank arra is kötelezettséget vállalt, hogy szoros figyelemmel kíséri a kapcsolt hitelfelvevőknek való kitettségét. A Bizottság üdvözli a tényt, hogy a HFSF automatikusan visszanyeri szavazati jogait, ha a Bank nem hajtja végre a szerkezetátalakítási tervét.

(277)

Amint azt a (266) preambulumbekezdés kifejti, a Bank bizonyos nemzetközi tevékenységei a múltban leapasztották a Bank tőkéjét, likviditását és jövedelmezőségét.

(278)

A szerkezetátalakítási terv előrejelzése szerint a Bank továbbra is belső piacára fog összpontosítani. A Bank már eladta nem nyereséges ukrajnai leányvállalatát. Emellett megkezdte a többi leányvállalat racionalizálását, a kölcsönjegyzési eljárás megerősítését és a leányvállalatok finanszírozási résének csökkentését. A (109) preambulumbekezdésben leírtak szerint a megtartott leányvállalatoknál a hálózat további racionalizálását tervezi.

(279)

A külföldi eszközök teljes összege 2017. december 31-ére legalább további […]%-kal fog zsugorodni (2012. december 31-éhez viszonyítva).

(280)

A nemzetközi tevékenységek általános nyereségességét […]-tól/-től kezdődően állítják helyre.

(281)

Ezért a Bizottság úgy hiszi, hogy a Bank kellőképpen átalakítja e külföldi vállalkozásokat, és lecsökkenti méretüket, hogy a jövőben ne legyen kitéve további tőkeszükségletnek és likviditáshiánynak. A (119) preambulumbekezdésben leírt kötelezettség, hogy tartózkodjanak nagy összegű tőkének a Bank nemzetközi leányvállalataiba történő injekciózásától ugyancsak biztosítja, hogy a külföldi leányvállalatok ne jelentsenek fenyegetést a tőkére vagy a likviditásra nézve.

(282)

A 2.4. szakaszban ismertetett alapforgatókönyv azt mutatja, hogy a szerkezetátalakítási időszak végén a Bank képes lesz olyan nyereséget realizálni, amely lehetővé teszi számára összes költsége fedezését, és megfelelő sajáttőke-arányos nyereséget biztosítani kockázati profilja figyelembevételével. Ugyanakkor az előrejelzések szerint a Bank tőkehelyzete kielégítő szinten marad.

(283)

Végül a Bizottság tudomásul veszi a Bank szerkezetátalakítási tervében leírt kedvezőtlen forgatókönyvet a görög hatóságok által benyújtottak szerint. E kedvezőtlen forgatókönyv egy sor, a HFSF-fel megállapodott feltevésen alapul. Hosszabb és mélyebb válsággal számol, valamint az ingatlanárak súlyosabb deflációjával (111). A szerkezetátalakítási terv azt mutatja, hogy a Bank képes ésszerű mértékű stressznek ellenállni, mivel – a kedvezőtlen forgatókönyvben – a Bank nyereséges és jól tőkésített marad a szerkezetátalakítási időszak végén.

(284)

A 2014-ben megszerzett többlettőke összege (1,2 milliárd EUR) elegendő ahhoz, hogy megbirkózzanak a 2013-as stresszteszt alapforgatókönyvével a szerkezetátalakítási időszakban és visszafizessék az elsőbbségi részvényeket, amit a Bank 2014 áprilisában tett meg (112). A Bank egy feltételes tőketervet is be fog nyújtani a Görög Nemzeti Banknak olyan intézkedésekkel, amelyeket akkor kell végrehajtani, ha a gazdasági környezet tovább romlik. A Bizottság emlékeztet arra, hogy az alapforgatókönyv szerinti tőkeszükséglet-értékelésben a Görög Nemzeti Bank már több módosítást hajtott végre, amelyek a becsült tőkeszükséglet emelkedését eredményezték a Bank által saját alapforgatókönyvében becsült tőkeszükséglethez képest. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Görög Nemzeti Bank által becsült alapforgatókönyv szerinti tőkeszükséglet bizonyos mértékű stresszt feltételez. A Bank életképességének megállapítása érdekében a Bizottság nem követeli meg, hogy a Banknak előre elegendő tőkéje legyen a Görög Nemzeti Bank által becsült stresszforgatókönyv szerinti tőkeszükséglet fedezésére, mivel az utóbbi becsült szint magas stressz-szintet képvisel, és mivel a 2014. márciusi tőkebevonás azt mutatja, hogy a Bank ismét hozzáfér a tőkepiacokhoz.

(285)

Ezenkívül pozitív, hogy a Bank többet nem fog befektetésre nem ajánlott papírokba fektetni, ami segíteni fog tőke- és likviditási helyzetének megóvásában.

(286)

Következésképpen megállapítható, hogy a Bank elegendő intézkedést tett hosszú távú életképessége helyreállítása érdekében.

(287)

Amint azt a szerkezetátalakításról szóló közlemény kimondja, a bankoknak és tulajdonosaiknak a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell járulniuk a szerkezetátalakításhoz annak biztosítása érdekében, hogy a támogatás a szükséges minimumra korlátozódjon. Így a bankoknak saját forrásaikat kell felhasználniuk a szerkezetátalakítás finanszírozására, például eszközök eladásával, miközben a bank veszteségeit – ahol lehetséges – a bankban érdekeltséggel bíróknak kell átvállalniuk.

(288)

A Bank már elidegenített néhány kis külföldi vállalkozást (Ukrajna), továbbá csökkentette portfóliója egy részének tőkeáttételét tőkemegfelelésének és likviditási helyzetének erősítése érdekében. Például a Bank 1,9 milliárd EUR-nyi külföldi eszköz tőkeáttétel-csökkentését hajtotta végre 2009 és 2013 között (113).

(289)

A szerkezetátalakítási terv rendelkezik további délkelet-európai eszközök értékesítéséről a (107) preambulumbekezdésben leírtak szerint. Figyelembe véve a már végrehajtott tőkeáttétel-csökkentést és elidegenítéseket, és az említett kötelezettségvállalások teljesítését követően a Bank földrajzi jelenléte Délkelet-Európában jelentősen csökkenni fog. A Bank nemzetközi eszközeinek csökkentése annak az esetleges kockázatát is jelentősen mérsékli, hogy a jövőben támogatásra lesz szükség. Így segít a támogatás összegének minimálisra csökkentésében.

(290)

2007-ben a Bank eladta biztosítási tevékenységeit. Következésképpen ezen a piacon nincs olyan jelentős tevékenysége, amely értékesíthető lenne forrásteremtés céljából.

(291)

Tőkeszükségletének korlátozása érdekében a Bank nem fog tőkét fordítani külföldi leányvállalatai támogatására vagy növekedésére, amint azt a (119) preambulumbekezdés leírja. Továbbá a Görögország általi kötelezettségvállalások úgy rendelkeznek, hogy a Bank további felvásárlásokat nem hajt végre.

(292)

A Banknak van egy kiterjedt költségcsökkentési programja is, amint azt a 2.4.2. szakasz jelzi. Költségei tovább csökkennek 2017-ig. Folyamatban van a létszámcsökkentés és a fizetések lefelé történő kiigazítása. Görögország a Bank vezetői javadalmazásának korlátozására is kötelezettséget vállalt, […].

(293)

A Bank historikus részvényeseit felhígította a 2009-ben végrehajtott jogosultsági kibocsátás (114), majd azt követően a HFSF által végrehajtott feltőkésítés (B4. intézkedés), valamint a 2013-as és a 2014. márciusi magántőke-bevonás. Például a Bank részvényeseinél (akik közé akkor azok a befektetők is tartoztak, akik 2009-ben pénzt injekcióztak be) levő üzletrész a 2013. tavaszi feltőkésítést megelőző 100 %-ról a feltőkésítés utánra mindössze 4,9 %-ra csökkent. Ráadásul 2008 óta a Bank nem fizetett készpénzben osztalékot. Az említett, historikus részvényesek általi tehermegosztás mellett a Bank a válság 2008-as kezdete óta jelentős összegű magántőkét vont be: 986 millió EUR-t 2009-ben, 550 millió EUR-t 2013-ban és 1 200 millió EUR-t 2014-ben.

(294)

A Bank alárendelt kölcsöneinek hitelezői hozzájárultak a Bank szerkezetátalakítási költségeihez. A Bank több forrásmenedzsment gyakorlatot végzett el a tőkegenerálás érdekében. Az átváltott kötelezettségek teljes összege elérte a 828 millió EUR-t, és a tőkenyereség 436 millió EUR volt, a (114) preambulumbekezdésben leírtak szerint.

(295)

A még mindig meglévő instrumentumokra a (124) preambulumbekezdésben említett kamatszelvény-beváltási tilalom vonatkozik. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy biztosítva van a bank magán hibridbefektetői általi megfelelő tehermegosztás, és ebben a vonatkozásban a szerkezetátalakításról szóló közlemény feltételei teljesülnek.

(296)

A kapott összes állami feltőkésítéshez képest a saját hozzájárulás és a tehermegosztás – különösen eszközök eladása és kölcsönállomány csökkentése formájában – sokkal kevesebb, mint amit a Bizottság általában elegendőnek tartana. A leépítés csak a külföldi tevékenységekre vonatkozik, (115) amelyek a Bank egy korlátozott részét teszik ki, (116) és a szerkezetátalakítás nem irányozza elő a görögországi hitel- és betétállomány csökkentését. Ugyanakkor, tekintetbe véve a 7.6.1. szakaszban tárgyalt elemeket és különösen azon tényeket, hogy az Alpha Bank a nagy görög bankok közül a legkevésbé támogatott bank, és a kapott támogatás teljes mértékben megfelel a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 14. pontjában meghatározott mentességnek, amely szerint a Bizottság alacsonyabb saját hozzájárulást és tehermegosztást is elfogadhat, úgy tekinthető, hogy a szerkezetátalakítási terv elegendő saját hozzájárulásról és tehermegosztási intézkedésről rendelkezik.

(297)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény megköveteli, hogy a szerkezetátalakítási terv a versenytorzítást korlátozó és kompetitív bankszektort biztosító intézkedéseket javasoljon. Ráadásul ezeknek az intézkedéseknek erkölcsi kockázati kérdéseket is kezelniük kell, továbbá biztosítaniuk, hogy állami támogatást ne használhassanak versenyellenes magatartás finanszírozására.

(298)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 31. pontja megállapítja, hogy a támogatás összegének és a keletkező versenytorzulásoknak az értékelésekor a Bizottságnak egyaránt figyelembe kell vennie a kapott állami támogatás abszolút és relatív összegét, valamint a tehermegosztás mértékét, továbbá a pénzügyi intézmény szerkezetátalakítás utáni piaci pozícióját. Ezzel kapcsolatban a Bizottság emlékeztet arra, hogy a Bank a kockázattal súlyozott eszközei 12 %-ával egyenértékű tőketámogatást kapott az államtól (117). Ezenkívül a Bank 2011. november 30-án 14 milliárd EUR összegű likviditási garanciákat, 2011. szeptember 30-án pedig 1,6 milliárd EUR összegben államkötvénykölcsönöket szerzett; ezek együtt a Bank akkori mérlege 25 %-ának feleltek meg. A Bank államilag garantált ELA-t is kapott. Így, tekintettel a támogatás nagy összegére, indokoltak a potenciális versenytorzulások korlátozását célzó intézkedések. Ezenkívül Görögországban a Bank nagy piaci részesedéssel bír; 2012. december 31-én a hiteleknél 15 %, a betéteknél pedig 13 % volt a piaci részesedése. Az Emporiki Bank, valamint – sokkal kisebb mértékben – a három hitelszövetkezet és a Citibank görögországi tevékenységeinek felvásárlása növelte a Bank piaci részesedéseit. Az Emporiki Bank megvásárlását követően 2013. június 30-án a Bank piaci részesedése a görögországi betétekből 21 %-ot tett ki, miközben piaci részesedése a lakásjelzálog területén 23 %, a fogyasztási hiteleknél 20 %, a vállalati hiteleknél pedig 21 % volt (118). A Citibank görögországi tevékenységeinek felvásárlását követően a Bank piaci részesedése a betétek terén kevesebb, mint 1 %-kal nőtt.

(299)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a Bank nehézségei főként olyan külső sokkokból eredtek mint a görög szuverén válság és az elhúzódó recesszió, amely 2008 óta okoz zavart a görög gazdaságban, amint azt az Alpha Bankra irányuló eljárás megindításáról szóló határozat (69) preambulumbekezdése már említette. Erkölcsi kockázati kérdésekkel kevésbé szükséges foglalkozni, mivel a Bank nem vállalt túlzott kockázatokat. Az e határozat 7.6.1. szakaszában tárgyaltak szerint a támogatási intézkedések torzító hatása kisebb, tekintettel az említett tényezőkre, és ugyancsak kevésbé van szükség versenytorzítást korlátozó intézkedésekre. Ezen okoknál fogva a Bizottság kivételesen el tudja fogadni, hogy a támogatás nagy összege és a magas piaci részesedés ellenére a szerkezetátalakítási terv nem irányozza elő a mérleg és a kölcsönök csökkentését Görögországban.

(300)

Ugyanakkor a Bizottság megállapítja, hogy az állami feltőkésítések lehetővé tették a Bank számára banki tevékenységei folytatását a külföldi piacokon.

(301)

Ebben a vonatkozásban a Bizottság megállapítja, hogy a már végrehajtott tőkeáttétel-csökkentés és szerkezetátalakítás mellett a Bank 2018. június 30-ára külföldi eszközei további szerkezetátalakítását és tőkeáttétel-csökkentését fogja elvégezni (119), azon kötelezettségvállaláson túlmenően, hogy az említett tevékenységek növekedésének finanszírozására nem használnak fel támogatást. Következésképpen a támogatást nem fogják az adott külföldi piacokon folyó verseny torzítására használni.

(302)

Görögország egy felvásárlási tilalom mellett is elkötelezte magát, biztosítva, hogy a Bank a kapott állami támogatást nem fogja új vállalkozások megszerzésére fordítani. Ez a tilalom hozzájárul annak biztosításához, hogy a támogatást szigorúan a görög banktevékenységek életképessége helyreállításának támogatására használják, nem pedig – például – külföldi piacokon való növekedésre.

(303)

A kötelezettségvállalás, hogy a fenntarthatatlanul magas szintekről csökkentik a görög betétekre fizetett kamatot, azt is biztosítja, hogy a támogatást nem fogják olyan fenntarthatatlan betétgyűjtési stratégiák finanszírozására fordítani, amelyek torzítják a versenyt a görög piacon. Hasonlóképpen, az új hitelek megfelelő hitelkockázat-értékelésen alapuló árazására vonatkozó szigorú iránymutatások végrehajtását célzó kötelezettségvállalás meg fogja akadályozni a Bankot abban, hogy az ügyfeleknek nyújtott hitelek nem helyénvaló árazási stratégiáival torzítsa a versenyt a görög piacon.

(304)

Figyelembe véve a 7.6.1. szakaszban leírt sajátos helyzetet és a szerkezetátalakítási tervben elrendelt intézkedéseket, a Bizottság úgy ítéli meg, hogy elegendő biztosíték van a verseny torzulásainak korlátozására.

(305)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 5. szakaszával összhangban rendszeres jelentéstétellel kell lehetővé tenni a Bizottság számára annak ellenőrzését, hogy a szerkezetátalakítási tervet megfelelően hajtják-e végre. A Görögország általi kötelezettségvállalásokban közöltek szerint (120) Görögország gondoskodni fog arról, hogy a szerkezetátalakítási időszak végéig, vagyis 2018. december 31-ig, a Bizottság jóváhagyásával a Bank által kinevezett ellenőrző megbízott nyomon kövesse a Görögország által a görögországi és külföldi tevékenységek szerkezetátalakítására, a vállalatirányításra és az üzleti műveletekre vonatkozóan vállalt kötelezettségeket. Ezért megállapítható, hogy a szerkezetátalakítási terv végrehajtását megfelelően nyomon fogják követni.

(306)

Megállapítást nyert, hogy Görögország jogellenesen, a Szerződés 108. cikkének (3) bekezdését megszegve hajtotta végre a B1., B2., B3. és B4. támogatási intézkedést, mivel azok a Bizottság általi hivatalos jóváhagyásukat megelőzően kerültek megvalósításra. Ugyanakkor a Bizottság úgy találja, hogy a szerkezetátalakítási terv a mellékletben szereplő kötelezettségvállalásokkal együtt biztosítja a Bank hosszú távú életképességének helyreállítását, elégséges a tehermegosztást és a saját hozzájárulást illetően, továbbá megfelelő és arányos az e határozatban vizsgált támogatási intézkedések versenytorzító hatásainak ellensúlyozásához. A benyújtott szerkezetátalakítási terv és kötelezettségvállalások megfelelnek a szerkezetátalakításról szóló közlemény kritériumainak, és ezért a támogatási intézkedések a belső piaccal összeegyeztethetőnek minősíthetőek,