2021.1.29.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 31/1


A TANÁCS (EU) 2021/90 RENDELETE

(2021. január 28.)

egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2021. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (3) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)

A Szerződés 43. cikkének (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Tanács a Bizottság javaslata alapján intézkedéseket fogad el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan.

(2)

Az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) előírja, hogy az állományvédelmi intézkedéseket a rendelkezésre álló tudományos, műszaki és gazdasági szakvélemények, többek között – amennyiben releváns – a Halászati Tudományos, Műszaki és Gazdasági Bizottságtól (HTMGB) kapott szakvélemények figyelembevételével kell elfogadni.

(3)

A Tanács feladata, hogy intézkedéseket fogadjon el a halászati lehetőségek meghatározására és elosztására vonatkozóan, beleértve – adott esetben – bizonyos, azokkal funkcionálisan összefüggő feltételeket is. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdésével összhangban a halászati lehetőségeket a közös halászati politikának az említett rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében meghatározott célkitűzéseivel összhangban kell meghatározni. Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (1) bekezdése szerint a halászati lehetőségeket úgy kell elosztani a tagállamok között, hogy az egyes tagállamok által folytatott halászati tevékenységek viszonylagos stabilitása valamennyi halállomány, illetve halászat tekintetében biztosított legyen.

(4)

Az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (4) bekezdése értelmében konkrét többéves terv hatálya alá tartozó állományok esetében a halászati lehetőségeket a vonatkozó tervben szereplő szabályokkal összhangban kell meghatározni.

(5)

A tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves tervet az (EU) 2019/1022 európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) hozta létre, és az 2019. július 16-án lépett hatályba. Az említett rendelet 4. cikkének (1) bekezdésével összhangban az említett rendelet 1. cikkében felsorolt állományokra vonatkozó halászati lehetőségeket úgy kell meghatározni, hogy a halászati mortalitás mértéke fokozatosan, egyre növekvő jelleggel, lehetőség szerint 2020-ig, de 2025. január 1-jéig maximális fenntartható hozamot (MFH) eredményezzen. A halászati lehetőségeket legnagyobb megengedett halászati erőkifejtésben kell kifejezni, és oly módon kell meghatározni, hogy azok megfeleljenek az említett rendelet 7. cikkében megállapított halászati erőkifejtési rendszernek.

(6)

A HTMGB megállapította, hogy a Földközi-tenger nyugati térségében élő halállományokra vonatkozó MFH-célértékek eléréséhez gyors intézkedésre van szükség, és érdemben csökkenteni kell a halászati mortalitást. Ezért 2021 tekintetében a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést az alapforgatókönyvhöz képest 7,5 %-kal csökkenteni kell, és ezt az (EU) 2019/2236 tanácsi rendeletben (3) a 2020-ra megengedett legnagyobb halászati erőkifejtésből kell levonni.

(7)

2018-ban tartott 42. éves ülésén a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság (GFCM) elfogadta az európai angolna földközi-tengeri állományára vonatkozó többéves gazdálkodási tervről szóló GFCM/42/2018/1 sz. ajánlást, amely állománygazdálkodási intézkedéseket állapít meg a Földközi-tengerben (GFCM 1–27 jelű földrajzi alterületek) élő európai angolnára (Anguilla anguilla) vonatkozóan. Az említett intézkedések fogási és erőkifejtési korlátokról és egy három egymást követő hónapon át tartó éves tilalmi időszakról is rendelkeznek, amelyet az egyes tagállamoknak kell meghatározniuk az 1100/2007/EK tanácsi rendelet (4) állományvédelmi célkitűzéseivel, az angolnára vonatkozó nemzeti állománygazdálkodási terveikkel, valamint az angolnának a területükön tapasztalt időszakos vándorlási mintájával összhangban. Amennyiben az említett ajánlás hatálybalépése előtt a halászati erőkifejtések vagy a fogások legalább 30 %-os csökkenését eredményező nemzeti állománygazdálkodási tervek voltak érvényben, a már megállapított és végrehajtott fogási vagy halászati erőkifejtési korlátokat nem szabad túllépni. A tilalmi időszakot az említett ajánlásnak megfelelően a Földközi-tengeren az összes tengervízre, valamint a brakkvizekre, például a torkolatokra, a parti lagúnákra és az átmeneti vizekre is alkalmazni kell. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(8)

2018-ban tartott 42. éves ülésén a GFCM továbbá elfogadta a 2019–2021-es időszakra vonatkozó GFCM/42/2018/8 sz. ajánlást, amely a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira vonatkozóan további sürgősségi intézkedéseket javasolt az Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 jelű földrajzi alterületek). Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban. A megállapított maximális fogási korlátok kizárólag egy évre szólnak, és nem befolyásolják a jövőben elfogadandó egyéb intézkedéseket, illetve a tagállamok közötti esetleges elosztási megállapodásokat.

(9)

2018-ban tartott 42. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnélának (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnélának (Aristeus antennatus) a Levantei-tengeren (GFCM 24, 25, 26 és 27 jelű földrajzi alterületek) folytatott fenntartható vonóhálós halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/42/2018/3 sz. ajánlást, amely meghatározta a halászhajók maximális számát. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(10)

2018-ban tartott 42. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnélának (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnélának (Aristeus antennatus) a Jón-tengeren (GFCM 19, 20 és 21 jelű földrajzi alterületek) folytatott fenntartható vonóhálós halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/42/2018/4 sz. ajánlást, amely meghatározta a halászhajók maximális számát. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(11)

2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta az óriásgarnélának (Aristaeomorpha foliacea) és a vörös garnélának (Aristeus antennatus) a Tuniszi-csatornában (GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 jelű földrajzi alterületek) folytatott fenntartható vonóhálós halászatára vonatkozó állománygazdálkodási intézkedésekről szóló GFCM/43/2019/6 sz. ajánlást, amely meghatározta a halászhajók maximális számát. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(12)

2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a tengerfenéken élő állományoknak az Adriai-tengeren (GFCM 17 és 18 jelű földrajzi alterületek) folytatott fenntartható halászatára vonatkozó többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/5 sz. ajánlást, amely halászati erőkifejtési rendszert és flottakapacitási felső határértéket vezetett be egyes tengerfenéken élő állományok tekintetében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(13)

Figyelembe véve a szlovén flotta sajátosságait és annak a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira, valamint a tengerfenéken élő állományokra gyakorolt elhanyagolható hatását, indokolt fenntartani a jelenlegi halászati gyakorlatot, és a szlovén flotta számára hozzáférést biztosítani a kis méretű nyílt vízi fajok egy minimális mennyiségéhez, valamint a tengerfenéken élő állományokra vonatkozó minimális erőkifejtés-kvótához.

(14)

2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a nemes korall (Corallium rubrum) földközi-tengeri (GFCM 1–27 jelű földrajzi alterületek) fenntartható kiaknázására vonatkozó állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/4 sz. ajánlást, amely meghatározta a halászati engedélyek maximális számát és korlátokat vezetett be a nemes korall begyűjtése tekintetében. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(15)

2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) Alborán-tengeri (GFCM 1–3 jelű földrajzi alterületek) fenntartható kiaknázására vonatkozó állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/43/2019/2 sz. ajánlást, amely a 2010 és 2015 közötti időszakban engedélyezett és alkalmazott átlagos szint alapján fogási és erőkifejtési korlátot vezetett be. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(16)

2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a halcsoportosulást előidéző, lehorgonyzott eszközöknek a Földközi-tengeren (GFCM 1–27 jelű földrajzi alterületek) a nagy aranymakrahalra (Coryphaena hippurus) irányuló halászatban való használatára vonatkozó állománygazdálkodási intézkedésekről szóló GFCM/43/2019/1 sz. ajánlást, amely meghatározta a nagy aranymakrahalra halászó halászhajók maximális számát. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(17)

2019-ben tartott 43. éves ülésén a GFCM elfogadta a nagy rombuszhal fekete-tengeri (GFCM 29 jelű földrajzi alterület) halászatát érintő többéves állománygazdálkodási tervről szóló GFCM/41/2017/4 sz. ajánlást módosító GFCM/43/2019/3 sz. ajánlást. Az említett ajánlás aktualizált regionális teljes kifogható mennyiségeket, egy kvótaelosztási rendszert és további állományvédelmi intézkedéseket – mindenekelőtt két hónapos tilalmi időszakot és évi 180 halászati napban megállapított korlátozást – vezetett be a nagy rombuszhal vonatkozásában. Az említett intézkedéseket végre kell hajtani az uniós jogban.

(18)

A GFCM tudományos szakvéleményének megfelelően a fekete-tengeri sprattállomány fenntarthatósága érdekében fenn kell tartani a halászati mortalitás jelenlegi mértékét. Ezért az említett állományra vonatkozóan továbbra is indokolt autonóm kvótát megállapítani.

(19)

A halászati lehetőségeket a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények alapján, valamint a biológiai és társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevételével kell megállapítani, biztosítva eközben az egyes halászati ágazatokkal szembeni méltányos bánásmódot, és figyelmet fordítva az érdekelt felekkel folytatott konzultációk során megfogalmazott véleményekre.

(20)

A 847/96/EK tanácsi rendelet (5) kiegészítő feltételeket vezetett be a teljes kifogható mennyiségek éves kezelésére vonatkozóan, beleértve az elővigyázatossági szempontból, illetve az analitikai szempontból kifogható teljes mennyiségek tekintetében az említett rendelet 3. és 4. cikkében meghatározott rugalmassági rendelkezéseket is. Az említett rendelet 2. cikke értelmében a teljes kifogható mennyiségek rögzítésekor a Tanácsnak – mindenekelőtt az állományok biológiai állapota alapján – határoznia kell arról, hogy az említett rendelet 3. és 4. cikkét mely állományok esetében nem kell alkalmazni. Az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdése a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó valamennyi állomány vonatkozásában bevezette az egymást követő évek közötti rugalmassági mechanizmust. Ezért annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túlzott rugalmasság, amely gyengítené a tengeri biológiai erőforrások észszerű és felelősségteljes kiaknázásának elvét, akadályozná a közös halászati politika célkitűzéseinek megvalósítását, valamint az állományok biológiai állapotának romlását okozná, úgy kell rendelkezni, hogy a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke csak akkor legyen alkalmazandó az analitikai szempontból kifogható teljes mennyiségekre, ha a tagállamok nem alkalmazzák az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikke (9) bekezdésében meghatározott elvét.

(21)

Az uniós halászhajók rendelkezésére álló, e rendeletben meghatározott halászati lehetőségek igénybevétele az 1224/2009/EK tanácsi rendelet (6) és különösen annak a fogások és a halászati erőkifejtés nyilvántartásáról, valamint a halászati lehetőségek kimerülésére vonatkozó adatok bejelentéséről szóló 33. és 34. cikke hatálya alá tartozik. Ezért meg kell határozni azokat a kódokat, amelyeket a tagállamoknak az e rendelet hatálya alá tartozó állományok kirakodásai tekintetében a Bizottság felé teljesítendő adatszolgáltatás során használniuk kell.

(22)

A halászati tevékenységek folyamatossága és az uniós halászok megélhetésének biztosítása érdekében ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni. A sürgősségre tekintettel e rendeletnek a kihirdetését követően azonnal hatályba kell lépnie.

(23)

A halászati lehetőségeket az uniós joggal teljes összhangban kell felhasználni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

E rendelet 2021-re meghatározza a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeket egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében.

2. cikk

Hatály

(1)   Ez a rendelet az alábbi halállományok halászatát folytató uniós halászhajókra alkalmazandó:

a)

európai angolna (Anguilla anguilla), nemes korall (Corallium rubrum) és nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) a Földközi-tengeren, a 4. cikk b) pontjában meghatározottak szerint;

b)

vörös garnéla (Aristeus antennatus), piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris), óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea), szürke tőkehal (Merluccius merluccius), norvég homár (Nephrops norvegicus) és sávos vörösmárna (Mullus barbatus) a Földközi-tenger nyugati térségében, a 4. cikk c) pontjában meghatározottak szerint;

c)

szardella (Engraulis encrasicolus) és szardínia (Sardina pilchardus) az Adriai-tengeren, a 4. cikk d) pontjában meghatározottak szerint;

d)

szürke tőkehal (Merluccius merluccius), norvég homár (Nephrops norvegicus), közönséges nyelvhal (Solea solea), piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és sávos vörösmárna (Mullus barbatus) az Adriai-tengeren, a 4. cikk d) pontjában meghatározottak szerint;

e)

óriásgarnéla (Aristaeomorpha foliacea) és vörös garnéla (Aristeus antennatus) a Tuniszi-csatornában, a 4. cikk e) pontjában meghatározottak szerint, a Jón-tengeren, a 4. cikk f) pontjában meghatározottak szerint és a Levantei-tengeren, a 4. cikk g) pontjában meghatározottak szerint;

f)

nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) az Alborán-tengeren, a 4. cikk h) pontjában meghatározottak szerint;

g)

spratt (Sprattus sprattus) és nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) a Fekete-tengeren, a 4. cikk i) pontjában meghatározottak szerint.

(2)   Ez a rendelet a rekreációs célú halászatra is alkalmazandó, amennyiben arra a vonatkozó rendelkezések kifejezetten hivatkoznak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 1380/2013/EU rendelet 4. cikkében szereplő fogalommeghatározások érvényesek. Emellett a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a)

„nemzetközi vizek”: egyetlen állam felségterületéhez vagy joghatósága alá sem tartozó vizek;

b)

„rekreációs célú halászat”: a tengervízi élővilág szabadidős, turisztikai vagy sportolási célú kiaknázására irányuló, nem kereskedelmi halászati tevékenység;

c)

„teljes kifogható mennyiség” (TAC):

i.

az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (4)–(7) bekezdése értelmében a kirakodási kötelezettség alól mentesülő halászati tevékenységek keretében az egyes állományokból évente kirakodható halmennyiség;

ii.

minden más halászatban az egyes állományokból egyéves időszak alatt kifogható halmennyiség;

d)

„kvóta”: a teljes kifogható mennyiségnek az Európai Unió vagy valamely tagállam részére kiosztott hányada;

e)

„autonóm uniós kvóta”: közösen elfogadott TAC hiányában az uniós halászhajók részére autonóm módon odaítélt kifogható mennyiségek felső határa;

f)

„analitikai kvóta”: olyan autonóm uniós kvóta, amelyre vonatkozóan analitikai értékelés áll rendelkezésre;

g)

„analitikai értékelés”: egy adott állomány alakulásának az állomány biológiai jellemzőin és kiaknázási mértékén alapuló mennyiségi értékelése, amely a tudományos vizsgálat szerint megfelelő minőségű ahhoz, hogy tudományos szakvéleményként szolgáljon a fogásokkal kapcsolatos jövőbeli lehetőségek mérlegelésénél;

h)

„halcsoportosulást előidéző eszköz”: a tenger felszínén lebegő lehorgonyzott berendezés, amelynek célja a halak odavonzása.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározások érvényesek:

a)

„GFCM földrajzi alterületek”: az 1343/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) I. mellékletében meghatározott területek;

b)

„Földközi-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott, GFCM 1–27 jelű földrajzi alterületeken található vizek;

c)

„a Földközi-tenger nyugati térsége”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott, GFCM 1, 2, 5, 6, 7, 8, 9, 10 és 11 jelű földrajzi alterületeken található vizek;

d)

„Adriai-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott, GFCM 17 és18 jelű földrajzi alterületeken található vizek;

e)

„Tuniszi-csatorna”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott, GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 jelű földrajzi alterületeken található vizek;

f)

„Jón-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott, GFCM 19, 20 és 21 jelű földrajzi alterületeken található vizek;

g)

„Levantei-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott, GFCM 24, 25, 26 és 27 jelű földrajzi alterületeken található vizek;

h)

„Alborán-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott, GFCM 1–3 jelű földrajzi alterületeken található vizek;

i)

„Fekete-tenger”: az 1343/2011/EU rendelet I. mellékletében meghatározott, GFCM 29 jelű földrajzi alterületen található vizek.

II. CÍM

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

I. FEJEZET

Földközi-tenger

5. cikk

Európai angolna

(1)   Ez a cikk az európai angolna (Anguilla anguilla) fogására irányuló, az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó, nevezetesen a célzott, a járulékos és a rekreációs célú halászatra a Földközi-tenger valamennyi tengervizében, az édesvizekre és az átmeneti brakkvizekre, például a lagúnákra és a torkolatokra is kiterjedően.

(2)   Uniós halászhajók számára tilos az európai angolna halászata a Földközi-tenger uniós és nemzetközi vizein az egyes tagállamok által meghatározandó három egymást követő hónapra kiterjedő időszakban. A halászati tilalmi időszaknak összhangban kell állnia az 1100/2007/EK rendeletben foglalt állománymegőrzési célkitűzésekkel, a nemzeti állománygazdálkodási tervekkel és az angolnának az adott tagállamban jellemző időszakos vonulási mintájával. A tagállamok legkésőbb a tilalmi időszak hatálybalépése előtt egy hónappal, de legkésőbb 2021. január 31-ig közlik a Bizottsággal a kitűzött időszakot.

(3)   A tagállamok az európai angolna tekintetében nem léphetik túl a fogásoknak vagy a halászati erőkifejtésnek az 1100/2007/EK rendelet 2. és 4. cikkével összhangban elfogadott nemzeti állománygazdálkodási terveik útján megállapított és végrehajtott maximális szintjét.

6. cikk

Nemes korall

(1)   Ez a cikk a Földközi-tengeren nemes korall (Corallium rubrum) – célzott és rekreációs célú – begyűjtésére irányuló, az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)   Célzott halászat esetén a halászati engedélyek maximális száma és az uniós halászhajók által begyűjtött nemeskorall-állományok maximális mennyisége, valamint az uniós begyűjtési tevékenységek nem haladhatják meg az I. mellékletben meghatározott szinteket.

(3)   A (2) bekezdés hatálya alá tartozó uniós halászhajók számára tilos a nemes korall tengeren történő átrakása.

(4)   A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy megtiltsák a nemes korall rekreációs célú halászat keretében történő begyűjtését, fedélzeten tartását, átrakását vagy kirakodását.

7. cikk

Nagy aranymakrahal

(1)   Ez a cikk a Földközi-tenger nemzetközi vizein nagy aranymakrahal (Coryphaena hippurus) halcsoportosulást előidéző eszközök használatával történő fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi kereskedelmi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)   A nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a II. melléklet határozza meg.

II. FEJEZET

A Földközi-tenger nyugati térsége

8. cikk

Tengerfenéken élő állományok

(1)   Ez a cikk a Földközi-tenger nyugati térségében az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett tengerfenéki állományok fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)   A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést e rendelet III. melléklete határozza meg; a tagállamok a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést az (EU) 2019/1022 rendelet 9. cikkével összhangban szabályozzák.

9. cikk

Adattovábbítás

A tagállamok az (EU) 2019/1022 rendelet 10. cikkének megfelelően rögzítik és továbbítják a Bizottságnak a halászati erőkifejtési adatokat.

Amikor a tagállamok a Bizottságnak megküldik a halászati erőkifejtési adatokat, a halászati erőkifejtési csoportok a III. mellékletben meghatározott kódjait használják.

III. FEJEZET

Adriai-tenger

10. cikk

Kis méretű nyílt vízi fajok

(1)   Ez a cikk az Adriai-tengeren szardínia (Sardina pilchardus) és szardella (Engraulis encrasicolus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)   A fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg a IV. mellékletben meghatározott szinteket.

(3)   Az Adriai-tengeren szardíniára és szardellára halászó uniós halászhajók évente legfeljebb 180 napot tölthetnek halászattal. Ebből az összesen 180 halászati napból legfeljebb 144 halászati nap fordítható szardínia, illetve ugyancsak legfeljebb 144 halászati nap szardella halászatára.

(4)   A kis méretű nyílt vízi fajok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát a IV. melléklet határozza meg.

11. cikk

Tengerfenéken élő állományok

(1)   Ez a cikk az Adriai-tengeren szürke tőkehal (Merluccius merluccius), norvég homár (Nephrops norvegicus), közönséges nyelvhal (Solea solea), piros ostorgarnéla (Parapenaeus longirostris) és sávos vörösmárna (Mullus barbatus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)   Az e cikk hatálya alá tartozó tengerfenéki állományokra vonatkozó legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést és maximális flottakapacitást a IV. melléklet határozza meg.

(3)   A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban szabályozzák.

12. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a kifogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a IV. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.

IV. FEJEZET

Jón-tenger, Levantei-tenger és Tuniszi-csatorna

13. cikk

(1)   Ez a cikk a Jón-tengeren, a Levantei-tengeren és a Tuniszi-csatornában óriás garnéla (Aristaeomorpha foliacea) és vörös garnéla (Aristeus antennatus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)   A tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók maximális számát az V. melléklet határozza meg.

V. FEJEZET

Alborán-tenger

14. cikk

(1)   Ez a cikk az Alborán-tengeren nagyszemű vörösdurbincs (Pagellus bogaraveo) fogása céljából uniós halászhajók által folytatott horogsoros és kézi horogsoros kereskedelmi célú halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)   A fogások maximális mennyisége nem haladhatja meg a VI. mellékletben meghatározott szinteket.

VI. FEJEZET

Fekete-tenger

15. cikk

A sprattra vonatkozó halászati lehetőségek elosztása

(1)   Ez a cikk a Fekete-tengeren spratt (Sprattus sprattus) fogása céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)   A sprattra vonatkozó autonóm uniós kvótát, e kvóta tagállamok közötti elosztását és – adott esetben – a hozzá funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a VII. melléklet határozza meg.

16. cikk

A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati lehetőségek elosztása

(1)   Ez a cikk a Fekete-tengeren nagy rombuszhal (Scophthalmus maximus) halászata céljából az uniós halászhajók által folytatott valamennyi tevékenységre, valamint egyéb uniós halászati tevékenységekre alkalmazandó.

(2)   A nagy rombuszhal vonatkozásában a Fekete-tenger uniós vizein a teljes kifogható mennyiséget és annak tagállamok közötti elosztását, valamint – adott esetben – a hozzá funkcionálisan kapcsolódó feltételeket a VII. melléklet határozza meg.

17. cikk

A nagy rombuszhalra irányuló halászati erőkifejtés szabályozása

A nagy rombuszhal halászatára a 16. cikk szerint engedéllyel rendelkező uniós hajók halászati erőkifejtése – függetlenül a hajók teljes hosszúságától – évente nem haladhatja meg a 180 halászati napot.

18. cikk

A nagy rombuszhalra vonatkozó halászati tilalmi időszak

Az uniós halászhajóknak április 15. és június 15. között tilos a Fekete-tenger uniós vizein bármilyen halászati tevékenységet folytatniuk, ideértve a nagy rombuszhal átrakását, fedélzeten tartását, kirakodását és első értékesítését.

19. cikk

A fekete-tengeri halászati lehetőségek elosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1)   A halászati lehetőségeknek az e rendelet 15. és 16. cikkében meghatározott, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a)

az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének (8) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b)

az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján végrehajtott levonások és újraelosztások; és

c)

az 1224/2009/EK rendelet 105. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

(2)   A 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke nem alkalmazandó, ha valamely tagállam az egymást követő évek közötti rugalmasságnak az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (9) bekezdésében meghatározott elvét alkalmazza.

20. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján megküldik a Bizottságnak a Fekete-tenger uniós vizein kifogott spratt- és nagyrombuszhal-állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, a VII. mellékletben meghatározott állománykódokat használják.

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

21. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. január 28-án.

a Tanács részéről

az elnök

A. P. ZACARIAS


(1)  Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1022 rendelete (2019. június 20.) a tengerfenéken élő állományoknak a Földközi-tenger nyugati térségében folytatott halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról és az 508/2014/EU rendelet módosításáról (HL L 172., 2019.6.26., 1. o.).

(3)  A Tanács (EU) 2019/2236 rendelete (2019. december 16.) egyes halállományok és halállománycsoportok tekintetében a Földközi-tengeren és a Fekete-tengeren alkalmazandó halászati lehetőségeknek a 2020. évre történő meghatározásáról (HL L 336., 2019.12.30., 14. o.).

(4)  A Tanács 1100/2007/EK rendelete (2007. szeptember 18.) az európai angolnaállomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról (HL L 248., 2007.9.22., 17. o.).

(5)  A Tanács 847/96/EK rendelete (1996. május 6.) a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről (HL L 115., 1996.5.9., 3. o.).

(6)  A Tanács 1224/2009/EK rendelete (2009. november 20.) a közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról, a 847/96/EK, a 2371/2002/EK, a 811/2004/EK, a 768/2005/EK, a 2115/2005/EK, a 2166/2005/EK, a 388/2006/EK, az 509/2007/EK, a 676/2007/EK, az 1098/2007/EK, az 1300/2008/EK és az 1342/2008/EK rendelet módosításáról, valamint a 2847/93/EGK, az 1627/94/EK és az 1966/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 343., 2009.12.22., 1. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 1343/2011/EU rendelete (2011. december 13.) a GFCM (Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság) létrehozásáról szóló megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászattal kapcsolatos egyes rendelkezésekről és a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló 1967/2006/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 347., 2011.12.30., 44. o.).


I. MELLÉKLET

A GFCM NEMES KORALLRA VONATKOZÓ TÖBBÉVES ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI TERVE KERETÉBEN A FÖLDKÖZI-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

Az e mellékletben szereplő táblázatok a Földközi-tenger vonatkozásában meghatározzák a nemes korallra vonatkozó halászati engedélyek legnagyobb számát és a nemes korallból begyűjthető legnagyobb megengedett mennyiségeket.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

A következő táblázat e melléklet alkalmazásában a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Corallium rubrum

COL

nemes korall


1. táblázat

A halászati engedélyek legnagyobb száma (1)

Tagállam

nemes korall

COL

Görögország

12

Spanyolország

0 (*1)

Franciaország

32

Horvátország

28

Olaszország

40


2. táblázat

A begyűjtött mennyiség élőtömegtonnában kifejezett maximális szintje

Faj:

nemes korall

Corallium rubrum

Övezet:

a Földközi-tenger uniós vizei (GFCM 1–27 jelű földrajzi alterületek)

COL/GF1-27

Görögország

 

1,844

 

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

Spanyolország

 

0

 (*2)

Franciaország

 

1,400

 

Horvátország

 

1,226

 

Olaszország

 

1,378

 

Unió

 

5,848

 

TAC

Nem releváns / Nem született róla megállapodás

 


(1)  A nemes korall begyűjtésére engedéllyel rendelkező hajók és/vagy búvárok számában, illetve az egy búvárból és egy hajóból álló párok számában kifejezve.

(*1)  Összhangban a spanyol vizeken a nemes korall begyűjtésére vonatkozóan bevezetett átmeneti tilalommal.

(*2)  Összhangban a spanyol vizeken a nemes korall begyűjtésére vonatkozóan bevezetett átmeneti tilalommal.


II. MELLÉKLET

A NAGY ARANYMAKRAHALLAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN A FÖLDKÖZI-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉSE

Az e mellékletben szereplő táblázat meghatározza a Földközi-tenger nemzetközi vizein a nagy aranymakrahal halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a Földközi-tenger nemzetközi vizeit jelölik.

A következő táblázat e melléklet alkalmazásában a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Coryphaena hippurus

DOL

Nagy aranymakrahal

A nemzetközi vizeken tevékenységet folytató hajók részére kiadott halászati engedélyek legnagyobb száma

Tagállam

Nagy aranymakrahal

DOL

Olaszország

797

Málta

130


III. MELLÉKLET

A TENGERFENÉKEN ÉLŐ ÁLLOMÁNYOKKAL VALÓ GAZDÁLKODÁS KERETÉBEN A FÖLDKÖZI-TENGER NYUGATI TÉRSÉGÉBEN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉSE

Az e mellékletben szereplő táblázatok az (EU) 2019/1022 rendelet 1. cikkének megfelelően állománycsoportonként határozzák meg a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést (halászati napokban), valamint a Földközi-tenger nyugati térségében bármilyen típusú vonóhálóval (*1) tengerfenéki állományokra halászó hajók teljes hosszát.

Az e mellékletben meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés valamennyi tételére az (EU) 2019/1022 rendeletben és az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

A következő táblázat e melléklet alkalmazásában a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Aristaeomorpha foliacea

ARS

óriásgarnéla

Aristeus antennatus

ARA

vörös garnéla

Merluccius merluccius

HKE

szürke tőkehal

Mullus barbatus

MUT

sávos vörösmárna

Nephrops norvegicus

NEP

norvég homár

Parapenaeus longirostris

DPS

piros ostorgarnéla

Halászati napokban kifejezett legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés

a)

Alborán-tenger, Baleár-szigetek, Észak-Spanyolország és Oroszlán-öböl (GFCM 1, 2, 5, 6 és 7 jelű földrajzi alterületek)

Állománycsoport

Teljes hajóhossz

Spanyol-ország

Francia-ország

Olasz-ország

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Bajuszos vörösmárna (GFCM 1, 5, 6 és 7); Szürke tőkehal (GFCM 1, 5, 6 és 7); Piros ostorgarnéla (GFCM 1, 5 és 6); Norvég homár (GFCM 5 és 6).

< 12 m

2 072

0

0

EFF1/MED1_TR1

≥ 12 m és < 18 m

22 260

0

0

EFF1/MED1_TR2

≥ 18 m és < 24 m

41 766

4 715

0

EFF1/MED1_TR3

≥ 24 m

14 710

5 737

0

EFF1/MED1_TR4

Állománycsoport

Teljes hajóhossz

Spanyol-ország

Francia-ország

Olasz-ország

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Vörös garnéla (GFCM 1, 5, 6 és 7 jelű földrajzi alterületek)

< 12 m

0

0

0

EFF2/MED1_TR1

≥ 12 m és < 18 m

1 044

0

0

EFF2/MED1_TR2

≥ 18 m és < 24 m

10 574

0

0

EFF2/MED1_TR3

≥ 24 m

8 488

0

0

EFF2/MED1_TR4

b)

Korzika, Ligur-tenger, Tirrén-tenger és Szardínia (GFCM 8, 9, 10 és 11 jelű földrajzi alterületek)

Állománycsoport

Teljes hajóhossz

Spanyol-ország

Francia-ország

Olasz-ország

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Bajuszos vörösmárna (GFCM 9, 10 és 11); Szürke tőkehal (GFCM 9, 10, és 11); Piros ostorgarnéla (GFCM 9, 10 és 11); Norvég homár (GFCM 9 és 10).

< 12 m

0

191

2 824

EFF1/MED2_TR1

≥ 12 m és < 18 m

0

764

42 487

EFF1/MED2_TR2

≥ 18 m és < 24 m

0

191

28 572

EFF1/MED2_TR3

≥ 24 m

0

191

3 813

EFF1/MED2_TR4

Állománycsoport

Teljes hajóhossz

Spanyol-ország

Francia-ország

Olasz-ország

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Óriásgarnéla (GFCM 9, 10 és 11).

< 12 m

0

0

467

EFF2/MED2_TR1

≥ 12 m és < 18 m

0

0

3 447

EFF2/MED2_TR2

≥ 18 m és < 24 m

0

0

2 776

EFF2/MED2_TR3

≥ 24 m

0

0

371

EFF2/MED2_TR4


(*1)  TBB, OTB, PTB, TBN, TBS, TB, OTM, PTM, TMS, TM, OTT, OT, PT, TX, OTP, TSP.


IV. MELLÉKLET

AZ ADRIAI-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként vagy hajónkénti erőkifejtési csoportonként határozzák meg a halászati lehetőségeket és adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket, valamint a kis méretű nyílt vízi fajok halászatára engedéllyel rendelkező uniós halászhajók maximális számát.

Az e mellékletben meghatározott halászati lehetőségek valamennyi tételére az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

E melléklet alkalmazásában a következő táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Engraulis encrasicolus

ANE

Szardella

Merluccius merluccius

HKE

szürke tőkehal

Mullus barbatus

MUT

sávos vörösmárna

Nephrops norvegicus

NEP

norvég homár

Parapenaeus longirostris

DPS

piros ostorgarnéla

Sardina pilchardus

PIL

Szardínia

Solea solea

SOL

közönséges nyelvhal

1.

Kis méretű nyílt vízi fajok (GFCM 17 és 18 jelű földrajzi alterületek)

A fogások élőtömegtonnában kifejezett maximális mennyisége

Faj:

kis méretű nyílt vízi fajok (szardella és szardínia)

Engraulis encrasicolus és Sardina pilchardus

Övezet:

a GFCM 17 és 18 jelű földrajzi alterület uniós és nemzetközi vizei

(SP1/GF1718)

Unió

96 625

 (1)  (2)

A fogások maximális mennyisége

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó.

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó.

TAC

Nem releváns

A kis méretű nyílt vízi fajokra aktívan halászó vonóhálós hajók és erszényes kerítőhálós hajók maximális flottakapacitása

Tagállam

Halászeszköz

Hajók száma

kW

BT

Horvátország

PS

249

77 145,52

18 537,72

Olaszország

PTM-OTM-PS

685

134 556,7

25 852

Szlovénia (*1)

PS

4

433,7

38,5

2.

Tengerfenéken élő állományok (GFCM 17 és 18 jelű földrajzi alterületek)

A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés (halászati napokban) a GFCM 17 és 18 jelű földrajzi alterületeken (Adriai-tenger) a tengerfenéken élő állományok halászatához használt vonóhálótípusonként.

Halászeszköz típusa

Állományok

Tagállam

Halászati erőkifejtés (halászati napok)

2021. év

Halászati erőkifejtési csoport kódja

Vonóháló (OTB)

Szürke tőkehal, piros ostorgarnéla, norvég homár, sávos vörösmárna

Horvátország,

GFCM 17 és 18 jelű földrajzi alterületek

38 148

EFF/MED3_OTB

Olaszország,

GFCM 17 és 18 jelű földrajzi alterületek

98 898

EFF/MED3_OTB

Szlovénia,

GFCM 17 jelű földrajzi alterület

 (*2)

EFF/MED3_OTB

Merevítőrudas vonóháló (TBB)

Közönséges nyelvhal

Olaszország,

GFCM 17 jelű földrajzi alterület

7 910

EFF/MED3_TBB

A tengerfenéken élő állományok halászatára engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók és merevítőrudas vonóhálót használó hajók maximális flottakapacitása

Tagállam

Halászeszköz

Hajók száma

kW

BT

Horvátország

OTB

495

79 867,99

13 267,99

Olaszország

OTB-TBB

1 363

260 618,37

47 148

Szlovénia (*3)

OTB

11

1 813,00

168,67


(1)  Szlovénia esetében a mennyiségek a 2014-es fogási szinten alapulnak, és nem haladhatják meg a 300 tonnát.

(2)  Kizárólag Horvátország, Olaszország és Szlovénia.

(*1)  A GFCM/42/2018/8 sz. ajánlás 15. pontja szerinti rendelkezés nem alkalmazandó a kevesebb mint tíz, olyan erszényes kerítőhálós hajóból és/vagy nyílt tengeri vonóhálós hajóból álló nemzeti flottákra, amelyek aktívan a kis méretű nyílt vízi fajok állományaira halásznak. Ebben az esetben az aktív flotta kapacitása a hajók számát, valamint a bruttó tonnatartalmat (BT) és/vagy a bruttó regisztertonnát (BRT), továbbá a kW-ot tekintve legfeljebb 50 %-kal növekedhet.

(*2)  A Szlovénia lobogója alatt közlekedő, a GFCM 17 jelű földrajzi alterületen OTB-felszerelést használó halászhajók halászati erőkifejtése nem haladhatja meg az évi 3 000 halászati napot.

(*3)  A GFCM/43/2019/5 sz. ajánlás 9. c) pontjában és 28. pontjában foglalt rendelkezések nem alkalmazandók az OTB-felszerelést használó és a 9. c) pontban említett referencia-időszak alatt 1000 napnál rövidebb ideig halászati tevékenységet folytató nemzeti flottákra. Az OTB-felszerelést használó aktív flotta halászati kapacitása a referencia-időszak alatt legfeljebb 50 %-kal növekedhet.


V. MELLÉKLET

A JÓN-TENGEREN, A LEVANTEI-TENGEREN ÉS A TUNISZI-CSATORNÁBAN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

Az e mellékletben található táblázatok meghatározzák a tengerfenéken élő állományoknak a Jón-tengeren, a Levantei-tengeren és a Tuniszi-csatornában folytatott halászatára vonatkozó engedéllyel rendelkező uniós halász hajók maximális számát.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

A következő táblázat e melléklet alkalmazásában a halállományok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Aristaeomorpha foliacea

ARS

óriásgarnéla

Aristeus antennatus

ARA

vörös garnéla

a)

Az engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett száma a Jón-tengeren (GFCM 19, 20 és 21 jelű földrajzi alterületek)

Tagállam

Óriásgarnéla a GFCM 19, 20 és 21 jelű földrajzi alterületek uniós vizein

Vörös garnéla a GFCM 19, 20 és 21 jelű földrajzi alterületek uniós vizein

Görögország

263

263

Olaszország

410

410

Málta

15

15

b)

Az engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett száma a Levantei-tengeren (GFCM 24, 25, 26 és 27 jelű földrajzi alterületek)

Tagállam

Óriásgarnéla a GFCM 24, 25, 26 és 27 jelű földrajzi alterületek uniós vizein

Vörös garnéla a GFCM 24, 25, 26 és 27 jelű földrajzi alterületek uniós vizein

Olaszország

80

80

Ciprus

6

6

c)

Az engedéllyel rendelkező fenékvonóhálós hajók legnagyobb megengedett száma a Tuniszi-csatornában (GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 jelű földrajzi alterületek)

Tagállam

Óriásgarnéla a GFCM 12, 13, 14, 15 és16 jelű földrajzi alterületek uniós vizein

Vörös garnéla a GFCM 12, 13, 14, 15 és 16 jelű földrajzi alterületek uniós vizein

Spanyolország

2

2

Olaszország

320

320

Ciprus

1

1

Málta

15

15


VI. MELLÉKLET

AZ ALBORÁN-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

A horogsorral és kézi horogsorral ejtett fogások élőtömegtonnában kifejezett maximális mennyisége

Faj:

nagyszemű vörösdurbincs

Pagellus bogaraveo

Övezet:

az Alborán-tenger uniós vizei (GFCM 1–3 jelű földrajzi alterületek)

SBR/GF1-3

Spanyolország

 

225

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó

Unió

 

225

TAC

Nem releváns / Nem született róla megállapodás


VII. MELLÉKLET

A FEKETE-TENGEREN TEVÉKENYSÉGET FOLYTATÓ UNIÓS HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

Az e mellékletben szereplő táblázatok állományonként élőtömegtonnában határozzák meg a teljes kifogható mennyiségeket és a kvótákat, valamint adott esetben a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket.

Az e mellékletben meghatározott halászati lehetőségek valamennyi tételére az 1224/2009/EK rendelet 26–35. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halászati övezetekre tett hivatkozások a GFCM földrajzi alterületeket jelölik.

E melléklet alkalmazásában a következő táblázat a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza:

Tudományos név

Hárombetűs kód

Közönséges név

Sprattus sprattus

SPR

spratt

Scophthalmus maximus

TUR

nagy rombuszhal


Faj:

Sprat

Sprattus sprattus

Övezet:

a Fekete-tenger uniós vizei

(GFCM 29 jelű földrajzi alterület)

Bulgária

 

 

8 032,50

Analitikai kvóta

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó

Románia

 

 

3 442,50

Unió

 

 

11 475

TAC

Nem releváns / Nem született róla megállapodás


Faj:

nagy rombuszhal

Scophthalmus maximus

Övezet:

a Fekete-tenger uniós vizei (GFCM 29 jelű földrajzi alterület)

(TUR/F3742C)

Bulgária

75

 

Analitikai TAC

A 847/96/EK rendelet 3. cikke nem alkalmazandó

A 847/96/EK rendelet 4. cikke nem alkalmazandó

Románia

75

 

Unió

150

 (*1)

TAC

857

 


(*1)   2021. április 15. és június 15. között tilos mindennemű halászati tevékenység, ideértve az átrakást, a fedélzeten tartást, a kirakodást és az első értékesítést is.