EURÓPAI BIZOTTSÁG
Brüsszel, 2025.11.20.
COM(2025) 842 final
2025/0362(COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
az (EU) 2016/2341 irányelvnek és az (EU) 2016/97 irányelvnek a foglalkoztatói nyugellátás keretének megerősítése tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
INDOKOLÁS
1.A JAVASLAT HÁTTERE
•A javaslat indokai és céljai
Az EU társadalmi és gazdasági menetrendjének középpontjában áll annak biztosítása, hogy az emberek Unió-szerte méltósággal, biztonsággal és megfelelő jövedelemmel vonulhassanak nyugdíjba. Mivel az uniós polgárok tovább élnek, egyre sürgetőbbé válik annak megoldása, hogy a tisztességes életszínvonal nyugdíjaskorban is fenntartható legyen. A polgárok elvárják, hogy a munkával töltött életszakaszt követően olyan stabil jövedelemhez jussanak, amely elegendő a tisztességes életminőség támogatásához. A népesség elöregedése és az új munkavégzési formák miatt azonban Unió-szerte egyre nagyobb nyomás nehezedik a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára és a nyugdíjjövedelmek megfelelőségére. Az EU népessége tovább él, míg a munkaképes korú népesség csökken. Ez a strukturális változás azt jelenti, hogy kevesebb munkavállaló áll majd rendelkezésre egyre több nyugdíjas nyugdíjának finanszírozására, ami olyan költségvetési és társadalmi nyomást eredményez, amely megoldás nélkül alááshatja az életszínvonalat és a generációk közötti méltányosságot.
Az EU-nak ezért fel kell lépnie annak érdekében, hogy segítse a polgárokat nyugdíjjövedelmük biztosításában és életszínvonaluk megőrzésében a kedvezőtlen demográfiai változások, a visszafogott termelékenységnövekedés, valamint az éghajlatváltozáshoz, a digitalizációhoz és a geopolitikai bizonytalansághoz kapcsolódó szélesebb körű, átalakító erejű kihívások közepette. Az elkövetkező évtizedekben az EU gazdasági rezilienciáját és társadalmi kohézióját az fogja alakítani, hogy képes lesz-e hatékonyan kezelni a nyugdíjakkal kapcsolatos kihívást.
A nyugdíjakkal kapcsolatos kihívás ezért kulcsszerepet játszik az EU gazdasági és társadalmi jövője szempontjából. Arról van szó, hogy a népesség egyre nagyobb hányada hogyan tud megfelelő életszínvonalat fenntartani a nyugdíjba vonulást követően, biztosítva egyúttal, hogy a jövő generációira nehezedő teher fenntartható maradjon. A szociális jogok európai pillére 1 , különösen az „Időskori jövedelem és öregségi nyugdíjak” című 15. alapelv kimondja, hogy a munkavállalók és önálló vállalkozók az általuk befizetett járulékokkal arányos, megfelelő jövedelmet biztosító nyugdíjra jogosultak, és a nők és a férfiak számára egyenlő esélyeket kell biztosítani a nyugdíjjogosultság megszerzéséhez.
A megfelelő és fenntartható nyugdíj ígéretére a számos nemzeti szintű reform ellenére továbbra is nyomás nehezedik. Számos tagállam csökkentette az állami nyugdíjak bérpótlási arányait, megemelte a kötelező nyugdíjkorhatárt, vagy járadékalapú rendszerekről járulékalapú rendszerekre tért át. Az egyénektől ezért egyre inkább elvárják, hogy a kötelező nyugdíjakat foglalkoztatói vagy egyéni megtakarításokkal egészítsék ki. Ez „kettős terhet” ró a munkaképes korú népességre, akiknek finanszírozniuk kell a jelenlegi nyugdíjasokat, miközben a saját nyugdíjjövedelmükre is meg kell takarítaniuk.
Lehetővé kell tenni az emberek számára a biztonságos, hatékony, átlátható és jól teljesítő nyugdíjtermékekhez való hozzáférést annak érdekében, hogy elegendő nyugdíj-megtakarítást halmozhassanak fel. A háztartások megtakarításainak az alacsony hozamú betétekből a hosszú távú befektetési lehetőségeket kínáló kiegészítő nyugdíjtermékekbe való átcsoportosítása segítheti az egyéneket abban, hogy magasabb és stabilabb nyugdíjjövedelmet érjenek el. Ezek a megtakarítások egyúttal – amennyiben jól irányított és hatékonyan igazgatott nyugdíjintézeteken keresztül valósulnak meg –, fontos hosszú távú tőkeforrást jelentenek az európai gazdaság számára. A kiegészítőnyugdíj-ágazat kettős szerepet játszik: a nyugdíjasok pénzügyi biztonságának megőrzése és hozzájárulás az EU hosszú távú gazdasági fenntarthatóságához.
A közelmúltban készült magas szintű elemzések hangsúlyozták, hogy meg kell erősíteni ezt a megtakarítások és beruházások közötti csatornát. Mario Draghi 2 és Enrico Letta 3 jelentései kiemelték, hogy a munkaerő csökkenése mellett az uniós életszínvonal fenntartása nagyobb termelékenységet és több beruházást tesz szükségessé. A Draghi-jelentés különösen a háztartások megtakarításainak hosszú távú megtakarítási termékek, például foglalkoztatói nyugdíjak révén történő hatékonyabb mozgósítását szorgalmazta, rámutatva olyan sikeres nemzeti példákra, amelyek egy szélesebb körű uniós megközelítést is inspirálhatnak.
Nagy szükség van a kiegészítő nyugdíjaknak az EU szélesebb körű társadalmi szerződésének részeként történő megerősítésére. Az Európai Tanács a 2024. április 17–18-i következtetéseiben 4 további munkára szólított fel a nyugdíj- és hosszú távú megtakarítási termékek kidolgozása terén, elismerve azok hozzájárulását a zöld és digitális átálláshoz, valamint az uniós vállalkozások növekedéséhez. Az Európai Tanács a 2025. március 20-i következtetéseiben 5 ismételten hangsúlyozta, hogy a beruházások és a versenyképesség támogatása érdekében növelni kell a magántőke részvételét, és felkérte a Bizottságot, hogy mozdítsa elő a lakosság tőkepiaci részvételének növelését, többek között nyugdíjtermékek révén.
2019-ben egy szociális partnereket is magában foglaló, nyugdíjakkal foglalkozó magas szintű szakértői csoport 6 stratégiai tanácsadást nyújtott arra vonatkozóan, hogy a kiegészítő nyugdíjak hogyan járulhatnak hozzá az időskori jövedelem megfelelőségéhez és az uniós nyugdíjpiac fejlődéséhez. Az Európai Számvevőszék egy 2025. évi jelentésében 7 arra a következtetésre jutott, hogy az uniós fellépés eddig korlátozottan volt eredményes, és további erőfeszítéseket tartott szükségesnek a foglalkoztatói nyugdíjak megerősítése érdekében, kiegészítve az állami rendszereket.
A nyugdíjrendszerek kialakítása továbbra is a tagállamok hatáskörébe tartozik, de uniós szintű intézkedések támogathatják és kiegészíthetik a megfelelő nyugdíjjövedelem biztosítására irányuló nemzeti erőfeszítéseket. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó keret biztosította a foglalkoztatói nyugdíjak szabályozási alapját az EU-ban, és normákat állapított meg a prudenciális felügyeletre, az irányításra, valamint a tagok és ellátottak védelmére vonatkozóan. Bár nem minden foglalkoztatói nyugdíjkonstrukció tartozik a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv hatálya alá, a nem foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által működtetett nyugdíjkonstrukciók tagjainak és ellátottjainak megbízható irányítás és felügyelet alá kell tartozniuk, és előnyös lehet számukra, ha a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv hatálya alá tartoznak.
A 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásban 8 Ursula von der Leyen elnök bejelentette az európai megtakarítási és beruházási unió létrehozását, amelynek célja, hogy az uniós megtakarítások hatékonyabban járuljanak hozzá a hosszú távú növekedéshez és jóléthez. A Bizottság a megtakarítási és beruházási unióról szóló, 2025. március 19-i közleményében elismerte, hogy a kiegészítőnyugdíj-ágazat hozzájárulhat ehhez a célhoz azáltal, hogy magánmegtakarításokat mozgósít a termelőberuházások érdekében, és biztosítja, hogy az e beruházásokból származó hasznot magasabb és megbízható nyugdíjjövedelmek formájában visszajuttassák a polgároknak. Emellett Ursula von der Leyen elnök a pénzügyi szolgáltatásokért és a megtakarítási és beruházási unióért felelős akkori biztosjelöltnek címzett megbízólevélben 9 hangsúlyozta a magán- és foglalkoztatói nyugdíjakban rejlő lehetőségek kiaknázásának fontosságát, hogy támogatni lehessen az uniós polgárokat nyugdíjbiztonságuk megvalósításához, és megkönnyíthető legyen a megtakarításoknak a tágabb értelemben vett gazdaságba való átirányítása.
A munkáltató fizetésképtelensége esetén a munkavállalók védelméről szóló 2008/94/EK irányelv 10 előírja, hogy a tagállamoknak biztosítaniuk kell a munkavállalók nyugdíjjogosultságainak védelmét a munkáltató fizetésképtelensége esetén.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló 2003/41/EK irányelv 11 (a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló első irányelv) bevezetésének célja az volt, hogy egységes prudenciális keretet hozzon létre a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára a belső piacon. Elsődleges célkitűzései közé tartozott a tagok és az ellátottak védelmének fokozása, a megbízható irányítás és az átláthatóság előmozdítása, valamint az eltérő nemzeti felügyeleti és szabályozási rendszerek által okozott széttagoltság kezelése. A közös minimumszabályok megállapításával és a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók határokon átnyúló irányításának lehetővé tételével a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló irányelv célja a foglalkoztatói nyugellátás belső piacának létrehozása volt. Az irányelv ösztönözte a nyugdíjvagyon körültekintő és hatékony befektetését, ezáltal támogatva a nyugdíjrendszerek hosszú távú fenntarthatóságát és a megtakarítások mozgósítását az uniós gazdaságon belüli termelőberuházások érdekében.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló első irányelvet átdolgozó és hatályon kívül helyező (EU) 2016/2341 irányelv 12 (a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv) azért vált szükségessé, mert javítani kell az EU-n belüli foglalkoztatói nyugdíjalapok irányítását, átláthatóságát és Unión belüli működési hatékonyságát. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló első irányelv végrehajtása során szerzett tapasztalatok rávilágítottak arra, hogy a végrehajtás terén jelentős eltérések vannak a különböző tagállamok között, és megmutatták a tagoknak és ellátottaknak nyújtott védelem szintjét illető hiányosságokat. Válaszul a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv szigorúbb prudenciális és irányítási normákat határozott meg, valamint javította a közzétételi és átláthatósági követelményeket, és intézkedéseket tartalmazott a nyugdíjkonstrukciók határokon átnyúló irányításának megkönnyítésére. E fejlesztések célja annak biztosítása volt, hogy a foglalkoztatói nyugdíjak biztonságosak, fenntarthatóak és hatékonyak maradjanak az EU egyre mobilabb és integráltabb munkaerőpiacán.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv felülvizsgálatára irányuló törekvés a folyamatosan fennálló gazdasági, demográfiai és szakpolitikai kihívásokra reagál, és ismét a polgárok nyugdíjbiztonságára helyezi a hangsúlyt. Célja, hogy megerősítse a foglalkoztatói nyugdíjalapok azon képességét, hogy megfelelő nyugdíjjövedelmet biztosítsanak, stabil hosszú távú befektetőként támogassák a fenntartható növekedést, valamint hozzájáruljanak az uniós tőkepiacok rezilienciájához és elmélyítéséhez. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv felülvizsgálatának célja ezért az eszközfedezetű nyugdíjellátás keretének megerősítése, valamint a tagok és ellátottak számára jobb hosszú távú befektetési eredmények előmozdítása. Arra törekszik, hogy relevánsabbá és hozzáférhetőbbé tegye a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket azon tagállamok számára, ahol azok jelenleg fejletlenek, miközben Unió-szerte előmozdítja az erősebb és fenntarthatóbb befektetési teljesítményt. További célja, hogy növelje az átláthatóságot mind a költségek, mind a hozamok tekintetében, megerősítse a kockázatkezelési gyakorlatokat, és felszámolja a hatékony befektetéseket ma még akadályozó korlátokat. A módosított keret így támogatni fogja a hatékonyabb eszközallokációt, és nagyobb értéket teremt a tagok számára. Ezzel a javasolt reform célja a normák javítása a kiegészítő nyugdíjak területén, előmozdítva a nagyobb értéket, a fokozott rezilienciát és a hosszú távú biztonságot a tagok számára. Segíthet kezelni a tartós széttagoltságot, hatékonyabb és termelékenyebb hosszú távú beruházásokat mozgósíthat, és biztosíthatja, hogy a nyugdíjkonstrukciók szélesebb köre működjön megbízható irányítási és átláthatósági normák alapján. A módosítás a megtakarítási és beruházási unió célkitűzéseinek eléréséhez is hozzá fog járulni azáltal, hogy hosszú távú termelőberuházásokat mozgósít, fokozza a piaci integrációt és támogatja a fenntartható növekedést az EU-ban.
•Összhang a szabályozási terület jelenlegi rendelkezéseivel
Az EU számos kulcsfontosságú kezdeményezést valósított meg a kiegészítő nyugdíjak területének megerősítése érdekében:
·a Közösségen belül mozgó munkavállalók és önálló vállalkozók kiegészítő nyugdíjra való jogosultságának védelméről szóló, 1998. június 29-i 98/49/EK irányelv 13 ,
·a munkavállalók mobilitásának a kiegészítő nyugdíjjogosultságok megszerzésének és megtartásának javításával történő növelésére vonatkozó minimumkövetelményekről szóló, 2014. április 16-i 2014/50/EU irányelv 14 ,
·a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló, 2016. december 14-i (EU) 2016/2341 irányelv, azaz a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv, amely megerősíti a foglalkoztatói nyugdíjalapokra vonatkozó irányítási, információközlési és uniós követelményeket 15 ,
·a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1238 rendelet, amely az egész EU-ban önkéntes, egységes egyéni nyugdíjbiztosítási keretet hoz létre 16 .
Ez a javaslat a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelvben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozóan meghatározott keretre épül, és megerősíti azt, amint azt az alábbi 3. szakasz részletesebben kifejti. A javaslat egy szélesebb körű nyugdíjcsomag részét képezi, amely magában foglalja az (EU) 2019/1238 rendelet (a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről szóló rendelet) felülvizsgálatát, a nyugdíj-nyomonkövetési rendszerekről, a nyugdíj-eredménytáblákról és az automatikus beléptetésről szóló bizottsági ajánlásokat, valamint a kiegészítő nyugdíjcsomagról szóló bevezető közleményt. A nyugdíjcsomag a megtakarítási és beruházási unióval kapcsolatos menetrend alapján elérendő egyik fő eredmény. A javasolt módosítások és ajánlások célja a különböző jogszabályok közötti összhang biztosítása és ugyanazon általános célkitűzés szem előtt tartása.
•Összhang az Unió egyéb szakpolitikáival
A megtakarítási és beruházási unió megvalósításához a szakpolitikai intézkedések széles körére van szükség, amelyek az EU pénzügyi rendszerének különböző dimenzióit érintik. Ezek a szakpolitikai intézkedések négy különálló, de egymással összefüggő fejezetbe csoportosíthatók: a) Polgárok és megtakarításaik, b) Befektetés és finanszírozás, c) Integráció és nagyságrend, valamint d) Hatékony felügyelet az egységes piacon. E fejezetek mindegyike részletesebben kifejtésre kerül az alábbiakban.
A nyugdíjcsomag a „Polgárok és megtakarításaik” fejezet alá tartozik. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó keret megerősítésével a Bizottság hozzájárul a megtakarítási és beruházási unió azon célkitűzéséhez, hogy átlátható, versenyképes és hozzáférhető termékek révén lehetővé tegye a polgárok számára a jövőjük érdekében történő megtakarítást és befektetést. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó keret megerősítése fokozott felügyeleti ellenőrzés és szélesebb körű tematikus vizsgálat révén támogatja a kiegészítőnyugdíj-ágazatban a nagyobb méretet, a konszolidációt és az Unión belüli hatékonyságnövekedést. A nyugdíj-előtakarékosságban részt vevők nagyobb tőkepiaci részvételének megkönnyítésével a nyugdíjcsomag hozzájárul a megtakarítási és beruházási unió átfogóbb célkitűzéseinek eléréséhez is, amelyek a következők: a háztartások megtakarításainak a termelőberuházások érdekében történő mozgósítása; az uniós gazdaság finanszírozási lehetőségeinek bővítése, többek között a nyugdíjalapokból származó forrásoknak az InvestEU-hoz hasonló programokba való vonzása, valamint a méretgazdaságosság, a globális versenyképesség és a diverzifikáció pénzügyi intézmények általi elérésének elősegítése révén. Ezáltal támogatja az EU azon képességét, hogy kielégítse hosszú távú beruházási igényeit, különösen a zöld és digitális átállással összefüggésben.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények fejlesztése és növekedése segíthet több hosszú távú tőkét irányítani az uniós tőkepiacokra és ezeken keresztül az általános gazdaságba egy olyan időszakban, amikor az uniós gazdaságnak sürgősen beruházásokat kell végrehajtania versenyképességének megerősítése érdekében. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv felülvizsgálata ezért összhangban van a Bizottságnak az uniós gazdaság megújítására irányuló, a versenyképességi iránytűben 17 felvázolt átfogóbb stratégiájával is.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv felülvizsgálata összhangban van a szociális jogok európai pillérének végrehajtásával, különösen annak 15. alapelvével, amely megerősíti a nyugdíjasok „megfelelő időskori jövedelemhez” és „tisztességes életszínvonalhoz” való jogát. Bár a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv elsősorban prudenciális és irányítási keret, alapvető céljai – a foglalkoztatói alapok megfelelő jövedelem biztosítására való képességének megerősítése, a tagok és ellátottak érdekeinek védelme, valamint a költségek és a hozamok átláthatóságának javítása – mind elengedhetetlenek a fenntartható és megfelelő kiegészítő nyugdíjak biztosításához.
2.JOGALAP, SZUBSZIDIARITÁS ÉS ARÁNYOSSÁG
•Jogalap
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv módosításának jogalapja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 53. és 62. cikke, valamint 114. cikkének (1) bekezdése. Az 53. és 62. cikk az önálló vállalkozói tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó tagállami rendelkezések összehangolásáról, valamint a szolgáltatásnyújtás szabadságáról rendelkezik. Ezek a rendelkezések következetes prudenciális, irányítási és felügyeleti normák mellett lehetővé teszik a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények belső piacon belüli létrehozását és határokon átnyúló működését. A 114. cikk (1) bekezdése lehetővé teszi a tagállami rendelkezések közelítésére vonatkozó olyan intézkedések elfogadását, amelyek tárgya a belső piac megteremtése és működése.
A meglévő foglalkoztatói nyugdíjtermékek szabványosításának hiánya továbbra is akadályozza a szolgáltatókat abban, hogy éljenek a szolgáltatásnyújtás szabadságával. A javaslat célja ezért a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó keret kulcsfontosságú elemeinek javítása egy koherensebb modell kialakítása érdekében. Ez lehetővé teszi tagjaik és ellátottjaik számára, hogy teljes mértékben kihasználják a belső piacot, nagyobb választási lehetőséget kínálva számukra a szolgáltatók között, akár más uniós tagállamokban is. A javaslat harmonizálja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények alapvető jellemzőit: fokozott átláthatóság mind a költségek, mind a hozamok tekintetében, kockázatkezelési gyakorlatok és hatékony befektetési politikák.
•Szubszidiaritás
A szubszidiaritás elve értelmében uniós szintű intézkedés csak akkor hozható, ha a kitűzött célokat a tagállamok önmagukban nem tudják elérni. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv 2019 óta van hatályban uniós szinten, mivel csak uniós intézkedéssel lehet meghatározni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó közös szabályozási keretet. E tekintetben ez a javaslat – csakúgy, mint az általa módosítani kívánt, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv – teljes mértékben megfelel a szubszidiaritás elvének.
•Arányosság
Az arányosság elvének megfelelően az Unió intézkedése sem tartalmilag, sem formailag nem terjedhet túl azon, ami a Szerződések célkitűzéseinek eléréséhez szükséges.
Foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények elvben már valamennyi tagállamban létrehozhatók, azonban mindeddig nem aknázták ki teljes mértékben a bennük rejlő lehetőségeket annak érdekében, hogy elegendő megtakarítást irányítsanak a tőkepiacok felé, valamint hozzájáruljanak a megtakarítási és beruházási unióhoz. Ez különösen fontos a demográfiai nyomás és a fenntartható és megfelelő nyugdíjjövedelem biztosítása iránti növekvő igény miatt.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv által létrehozott keret nem érte el a kellő nagyságrendet, ami kulcsfontosságú feltétele annak, hogy a tagok és ellátottak számára jobb hosszú távú eredményeket lehessen biztosítani. Az e javaslatot kísérő bizottsági szolgálati munkadokumentum ezért több szakpolitikai lehetőséget is megvizsgált.
A „nincs uniós szintű intézkedés” forgatókönyv nem biztosítaná az uniós célkitűzések teljesítését. A tagállami foglalkoztatói nyugdíjrendszerek teljes harmonizációja azonban aránytalan lenne a nemzeti piacok sokfélesége és a nyugdíjrendszerek eltérő fejlettségi szintje miatt.
Ebben az összefüggésben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó keret célzott felülvizsgálata arányos válaszlépésnek tekinthető. A javasolt megközelítés kiegészíti a meglévő nemzeti rendszereket, de megfelelő szintű harmonizációt is biztosít a méretgazdaságosság elősegítése és a befektetési eredmények javítása érdekében. A főbb jellemzők – a költségek és a hozamok fokozott átláthatósága, a megerősített megbízható kockázatkezelési gyakorlatok és a hatékony befektetéseket gátló akadályok felszámolása – azt a cél szolgálják, hogy szükségtelen megfelelési terhek nélkül biztosítsák a megfelelő fogyasztóvédelmet.
A javaslattal kapcsolatos adminisztratív terhek várhatóan korlátozottak maradnak, mivel az csupán kiigazítja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó meglévő uniós szintű szabályok elemeit. Ezek a szervezetek a meglévő ágazati keretek alapján már az illetékes nemzeti hatóságok szabályozási felügyelete alá tartoznak. Minden új jelentéstételi kötelezettség arányos lenne a határokon átnyúló tevékenység fokozódásának kockázatával, és támogatná a hatékony piacfelügyeletet és fogyasztóvédelmet. Összességében a javaslat az egész EU-ban egyszerűsítené a meglévő gyakorlatokat.
•A jogi aktus típusának megválasztása
Ez a javaslat a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelvet módosítja. A választott eszköz ezért egy módosító irányelv, mivel e javaslat célkitűzései más – jogalkotási vagy operatív – eszközzel nem valósíthatók meg.
3.AZ UTÓLAGOS ÉRTÉKELÉSEK, AZ ÉRDEKELT FELEKKEL FOLYTATOTT KONZULTÁCIÓK ÉS A HATÁSVIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI
•Az érdekelt felekkel folytatott konzultációk
A Bizottság 2025. június 13. és 2025. augusztus 29. között célzott nyilvános konzultációt tartott, hogy visszajelzést kapjon a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv esetleges felülvizsgálatáról. A konzultációra összesen 112 beadvány érkezett az érdekelt felek széles körétől, köztük 11 uniós tagállamot és két nem uniós országot képviselő vállalkozói szövetségektől, vállalatoktól, fogyasztói szervezetektől, nem kormányzati szervezetektől, hatóságoktól és polgároktól. Az érdekelt felek jelezték, hogy a befektetések rugalmassága és diverzifikálása erős irányítással és a nagyobb átláthatósággal együtt javítaná a jelenlegi keretet.
A Bizottság 2025. június 23-án véleményezési felhívást tett közzé 2025. július 21-i határidővel, hogy összegyűjtse a kiegészítő nyugdíjak meglévő keretének javításával kapcsolatos általános észrevételeket, véleményeket és álláspontokat, és megossza a bevált gyakorlatokkal kapcsolatos bizonyítékokat. A felhívásra összesen 47 beadvány érkezett, amelyek 35 egyedi választ tartalmaztak különböző szervezetektől, például vállalkozói és munkáltatói szövetségektől, nem kormányzati szervezetektől, fogyasztói szervezetektől és polgároktól 12 uniós tagállamból és négy nem uniós országból. Összességében a válaszadók túlnyomó többsége egyetértett azzal, hogy a kiegészítő nyugdíjak fejlesztésére van szükség annak érdekében, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a bennük rejlő lehetőségeket az uniós polgárok és gazdaság javára.
•Szakértői vélemények összegyűjtése és felhasználása
Az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA) 2023. szeptember 28-án szakvéleményt adott a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv felülvizsgálatával kapcsolatban 18 . Az EIOPA javasolta i. a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények szabályozási keretének aktualizálását a járadékalapú nyugdíjakról a járulékalapú nyugdíjakra való áttérés és a társadalmi-környezeti kihívások kezelése érdekében, ii. a költségek átláthatóságának, a befektetések fenntarthatóságának és a járadékalapú rendszerek megfelelő szabályozásának fokozását, valamint iii. az arányossági intézkedések javítását.
A Bizottság 2025. június 16-án fórumot tartott az érdekelt felek számára 19 , amelynek célja a nyugellátás terén Unió-szerte kialakuló trendek feltárása volt. Ez a fórum kiemelte a tagállamok bevált gyakorlatait, és megnyitotta az utat a sikeres stratégiák EU-szerte történő megosztása előtt. A valóság-ellenőrzés a második és harmadik pillérhez tartozó nyugdíjakkal kapcsolatos sikertörténeteket mutatott be, és azt vizsgálta, hogy a bevált gyakorlatok hogyan használhatók iránymutatásként a további reformokhoz. A megbeszélések során visszajelzések érkeztek a nyugdíjtermékek biztosításával foglalkozó valamennyi érdekelt féltől. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelvet felül kell vizsgálni ahhoz, hogy a nyugdíjasok számára jobb eredményeket lehessen biztosítani.
Az EIOPA 2025. szeptember 5-én benyújtotta a Bizottság által kért szakmai észrevételeket 20 a kiegészítő nyugdíjak fejlesztésének támogatása és a kiegészítő nyugdíjrendszer megerősítése érdekében. Az EIOPA szorgalmazta i. a felügyelet megerősítését, ii. egy fokozottan kockázatalapú megközelítés alkalmazását az alternatív eszközökbe történő befektetési lehetőségek előmozdítása érdekében, valamint iii. a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv hatályának pontosítását a hosszú távú megtakarítások előnyeinek további kiaknázása érdekében.
•Hatásvizsgálat
A javaslatot egy bizottsági szolgálati munkadokumentum támasztja alá, amely értékelte a javasolt módosítások hatását.
A bizottsági szolgálati munkadokumentum négy alternatívát vizsgál meg a javasolt módosító irányelvre vonatkozóan:
Az 1. alternatíva változatlanul fenntartaná a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv jelenlegi keretét, és lassú, organikus növekedésre támaszkodna annak érdekében, hogy idővel méretgazdaságosságot és javulást lehessen elérni. Ezt az alternatívát elvetették, mivel az uniós polgárok kiegészítő nyugdíjára vonatkozó szabályozást a fentiek szerint meg kell erősíteni.
A 2. alternatíva pontosítaná az óvatosság elvét. Ez a pontosítás előmozdítaná, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények befektetési politikái a túlzottan leegyszerűsített, konzervatív eszközallokációkról – amelyek figyelmen kívül hagyják a nyugdíjalapok hozamcéljait – egyre inkább a kiegyensúlyozottabb kockázat/hozam befektetési stratégiákra helyezzék a hangsúlyt, amelyek i. a kockázatok – többek között eszközosztályok közötti – diverzifikálása révén hosszú távú értéket teremtenek a nyugdíjkonstrukciók tagjai számára, és ii. megbízható irányításra, valamint a vállalt kockázatok kezeléséhez szükséges ismeretekre és képességekre épülnek. Hangsúlyozni kell, hogy a megfelelő nagyságrend elérése növeli a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények azon képességét, hogy eredményesen diverzifikáljanak, holisztikusan kezeljék a kockázatokat, és a befektetési lehetőségek szélesebb köréhez férjenek hozzá, miközben fenntartják a megbízható irányításra és kockázatkezelésre vonatkozó normákat is.
A 3. alternatíva módosítaná a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelvet a felügyeleti ellenőrzés, az irányítási normák és az átláthatóság megerősítése érdekében, miközben elsősorban a felügyeleti párbeszédre és az erkölcsi ráhatásra támaszkodna, hogy ösztönözze a méretgazdaságosság, a hatékonyság és a konstrukcióminőség javítását. E megközelítés alapján az illetékes nemzeti hatóságok felügyeleti intézkedéseket alkalmaznak és rendszeresen tematikus vizsgálatokat végeznének az olyan fő teljesítményterületeken, mint a befektetési eredmények, a költséghatékonyság, az indexálás teljesítése és az ellátásokkal kapcsolatos bármilyen megszorítás. Ezek a vizsgálatok a befektetési stratégiáknak a nyugdíjalap kötelezettségeivel való összhangját, valamint a konstrukciókat felügyelő vagyonkezelők vagy testületek kompetenciáját is értékelnék. Amennyiben a hiányosságok orvoslására irányuló terveket kell elfogadni és végrehajtani, ez a folyamat – szükség esetén – magában foglalhatja a növekedés lehetséges eszközeinek mérlegelését is. Az átadásra vonatkozó szabályok egyszerűsödnének annak érdekében, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények II. keretszabályozása hozzáférhetőbbé váljon, különösen azokban a tagállamokban, ahol a foglalkoztatóinyugdíj-ágazat továbbra is fejletlen.
Az erkölcsi ráhatáson túl ez az alternatíva végrehajtaná az EIOPA szakmai ajánlásainak fő elemeit azzal a céllal, hogy fokozatosan javítsa a kiegészítő nyugdíjkonstrukciók befektetési gyakorlatait, átláthatóságát és irányítását. A hangsúly a kockázatkezelési keretek megerősítésén, a költségek és a hozamok közzétételének javításán, valamint a fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb befektetési stratégiák támogatásán lenne. A reform arra is törekedne, hogy kezelje a hatékonyságot és a méretgazdaságosságot korlátozó strukturális akadályokat, például a széttagoltságot, a konstrukciók közötti korlátozott együttműködést és az egyenlőtlen felügyeleti kapacitást. Ezek az intézkedések rövid távon nem alakítanák át radikálisan a rendszert, de fokozatosan javítanák a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények teljesítményét, fenntarthatóságát és hatékonyságát. Idővel a keret támogatná a hatékonyabb határokon átnyúló működést, a jobb befektetési eredményeket, valamint a tagok és ellátottak magasabb szintű védelmét.
4. alternatíva megtartaná a 3. alternatíva valamennyi elemét, beleértve a tematikus vizsgálatokat, a nudge-okat, a jobb felügyeleti gyakorlatokat és az EIOPA legtöbb ajánlásának végrehajtását. A tartósan fennálló strukturális hatékonysági problémák kezelése érdekében azonban kötelező szabályozási követelmények bevezetésével és konkrét felügyeleti beavatkozásokkal tovább is menne. Az egyik kulcsfontosságú intézkedés a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények kötelező legkisebb gazdaságos méretének meghatározása lenne. Ez magában foglalhatja a konstrukciók felszámolására vagy összevonására vonatkozó sablonok rendelkezésre bocsátását azokban az esetekben, amikor a legkisebb gazdaságos méret és teljesítmény nem valósul meg. Ez magában foglalhatja a konstrukciók vagyonkezelőinek kötelező kinevezését is, ha a meglévő üres álláshelyeket nem töltik be azonnal, vagy ha a jelenlegi tisztségviselők nem rendelkeznek a befektetési portfólióra vonatkozó stratégia hatékony kezeléséhez szükséges készségekkel. Ez a megközelítés azonban jelentős követelményeket támaszt a felügyeleti kapacitásokkal szemben, és a felügyeleteket felelősségi kockázatoknak teheti ki, ha a nyugdíjszolgáltatók bírósági felülvizsgálatot kérnek. Emellett a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények kötelező legkisebb gazdaságos méretének megállapításához jelentős időre és erőforrásokra lenne szükség, míg az optimális méret továbbra is eltérő lehet az egyes foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények esetében. Ez az intézkedés ellentétes lenne a piacvezérelt megközelítéssel is, mivel olyan felülről lefelé irányuló konszolidációt ír elő, amely nem egyeztethető össze a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények jelenlegi irányítási struktúráival 21 .
A kiválasztott alternatíva a 3. alternatíva.
•Alapjogok
A javaslat tiszteletben tartja az Európai Unió Alapjogi Chartájában elismert alapvető jogokat és elveket, különösen a személyes adatok védelméhez való jogot, a tulajdonhoz való jogot, a vállalkozás szabadságát és a nemek közötti egyenlőség elvét. A javaslat hozzájárul a Charta magas szintű fogyasztóvédelmet előíró 38. cikkének célkitűzéseihez.
4.KÖLTSÉGVETÉSI VONZATOK
A javaslatnak nincs jelentős hatása az EU költségvetésére. Az EIOPA-nak képesnek kell lennie arra, hogy meglévő erőforrásai keretein belül ellássa a koordinációs és felügyeleti konvergenciával kapcsolatos további feladatokat, beleértve az együttműködési platformok létrehozását is.
5.EGYÉB ELEMEK
•Végrehajtási tervek, valamint a nyomon követés, az értékelés és a jelentéstétel szabályai
A tagállamoknak a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv módosításainak hatálybalépésétől számított egy éven belül kellene átültetniük az irányelvet. A tagállamok ezt követően megküldenék a Bizottságnak a nemzeti joguk főbb elfogadott rendelkezéseinek szövegét.
•Magyarázó dokumentumok
A javasolt irányelv konkrét módosításokat végezne egy meglévő irányelvben. A tagállamoknak ezért vagy meg kell küldeniük a Bizottságnak nemzeti rendelkezéseik megfelelő módosításainak szövegét, vagy – amennyiben úgy ítélik meg, hogy nincs szükség ilyen módosításokra – ki kell fejteniük, hogy a nemzeti jog mely konkrét rendelkezései hajtják végre már most is a javaslatban szereplő módosításokat.
•A javaslat egyes rendelkezéseinek részletes magyarázata
A javaslat 1. cikke az (EU) 2016/2341 irányelvet módosítja. A módosított konkrét rendelkezések a következők:
–A 4. cikk lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy az (EU) 2016/2341 irányelvet alkalmazzák az olyan, tőkefedezeti alapon működő és nyugellátást biztosító intézményekre, amelyek egyébként nem tartoznak uniós prudenciális jogszabályok hatálya alá.
–A 9. cikk előírja, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket az illetékes hatóság által végzett engedélyezési eljárásnak kell alávetni, amely prudenciális értékelést és üzleti terv készítését foglalja magában.
–A 9a. cikk biztosítja, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények különböző nyugdíjkonstrukciókat működtethessenek, beleértve azokat is, amelyek eltérő befektetési politikával rendelkeznek, és ugyanazon nyugdíjkonstrukción belül több támogató vállalkozástól fogadhassanak el támogatást.
–A 11. és 11a. cikk egyszerűsíti a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó, határokon átnyúló eljárásokat, mivel egyértelműbb határidőket vezet be, javítja az illetékes hatóságok közötti koordinációt, valamint egyszerűsített bejelentési eljárást vezet be az ugyanazon fogadó tagállamon belül meglévő, határokon átnyúló tevékenységek kiterjesztésére.
–A 12. cikk egyszerűsíti a nyugdíjkonstrukciók átadására vonatkozó szabályokat, csökkentve a konszolidációt és a méretgazdaságosságot gátló indokolatlan akadályokat, ugyanakkor biztosítva a tagok és ellátottak megfelelő védelmét.
–A 14. cikk úgy rendelkezik, hogy az illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkeznek arra, hogy a nemzeti jogban meghatározott korlátozott ideig – amely semmi esetre sem haladhatja meg a tíz évet – engedélyezzék az alulfinanszírozást, és megszünteti a határokon átnyúló tevékenységet folytató, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó további követelményeket.
–A 17. cikk felhatalmazza a Bizottságot arra, hogy a piaci fejleményekhez való alkalmazkodás érdekében felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a minimális szavatolótőke-szükséglet számainak és százalékos értékeinek módosítása céljából.
–A 18a. cikk előírja azon foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, amelyekre nem vonatkoznak az előírt szavatoló tőkére vonatkozó kockázatalapú követelmények, és amelyek biometrikus kockázatok elleni biztosítást vállalnak vagy garanciákat nyújtanak, hogy legalább háromévente végezzenek stressztesztet és értékeljék, hogy kedvezőtlen piaci és demográfiai forgatókönyvek esetén képesek-e teljesíteni kötelezettségeiket. Az illetékes hatóságok sebezhetőségek azonosítása esetén gyakoribb tesztelést is előírhatnak. A rendelkezés standard stresszforgatókönyveket határoz meg, és lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy hosszabb előrejelzési időszakokat vagy súlyosabb feltételezéseket írjanak elő. A cikk arról is rendelkezik, hogy amennyiben a stresszteszt eredményei nem elegendő eszközt vagy rendelkezésre álló szavatoló tőkét jeleznek, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek egy korrekciós intézkedéseket felvázoló konvergenciatervet kell benyújtaniuk. Végső soron az illetékes hatóságok magasabb szavatoló tőkét is előírhatnak, ha a terv nem hiteles vagy azt nem nyújtják be.
–A 19. cikk egy még inkább elveken alapuló óvatossági elvet vezet be, és a részletesebb szabályok megállapításának lehetőségét azokra a konstrukciókra korlátozza, amelyekben a tagok és ellátottak viselik a befektetési kockázatot, és nem teszi lehetővé azon eszköztípusok korlátozását, amelyekbe a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény befektethet. Ez nem érinti az illetékes hatóságok azon lehetőségét, hogy korlátozásokat írjanak elő abban az esetben, ha a kockázatokat a tagok és ellátottak viselik, és mindaddig, amíg ezek a korlátozások nem jelentenek általános tilalmakat.
–A 21. cikk előírja, hogy az irányítási rendszernek hatékony mechanizmust kell tartalmaznia az összeférhetetlenségek kezelésére, és tartalmaznia kell egy megfelelési funkciót.
–A 22. cikk megerősíti a szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeket. Az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület tagjai képzettségének, tudásának és tapasztalatának együttesen továbbra is elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy hatékonyan ellássák feladataikat. Ezzel szemben a követelmények szigorúbbá válnak a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt ténylegesen vezető személyek esetében, akiknek egyénileg kell megfelelniük az előírt szakmai alkalmassági és üzleti megbízhatósági követelményeknek.
–A 26. cikk előírja, hogy a belső ellenőrzés megállapításairól és ajánlásairól tájékoztatni kell az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületet, amely meghatározza az egyes megállapítások és ajánlások tekintetében meghozandó megfelelő intézkedéseket, és biztosítja azok hatékony végrehajtását.
–A 28. cikk biztosítja, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények írásbeli politikát dolgozzanak ki a kockázati önértékelésre vonatkozóan, amely tartalmazza az értékelés elvégzéséhhez szükséges folyamatokat és eljárásokat, az értékelés gyakoriságát és a módszereket.
–A 30. cikk előírja, hogy a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozat egyértelműen határozza meg a befektetési célkitűzéseket, amelyek összhangban vannak az egyes konstrukciók nyugdíjjövedelemmel kapcsolatos céljaival, valamint határozza meg az eszközallokációtól és a teljesítménycéloktól való eltérésekre vonatkozó tűréshatárokat, összhangban az OECD magánnyugdíjrendszerek szabályozásra vonatkozó alapelveivel és végrehajtási iránymutatásaival.
–A 33. cikk megerősíti az eszközök letéti őrzését és a felügyeleti feladatokat az olyan nyugdíjkonstrukciók esetében, amelyekben teljes mértékben a tagok és ellátottak viselik a befektetési kockázatot.
–A 36–44. cikk megerősíti a tagok és ellátottak számára a felhalmozási és kifizetési szakaszban nyújtandó tájékoztatást. A 37a. cikk különösen azt írja elő a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy osszák meg a releváns információkat a nyugdíj-nyomonkövetési rendszerekkel az átláthatóság fokozása, valamint annak megkönnyítése érdekében, hogy a tagok és ellátottak tisztában legyenek jogosultságaikkal.
–A 44a. cikk kifejezett gondossági kötelezettséget vezet be a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, előírva számukra, hogy a tagok és az ellátottak érdekeinek legmegfelelőbb módon, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járjanak el.
–A 44c. és 44d. cikk előírja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy hatékony panaszkezelési eljárásokat hozzanak létre, a tagállamok számára pedig azt, hogy biztosítsák a megfelelő, független és pártatlan vitarendezési testületek rendelkezésre állását, többek között a határokon átnyúló ügyekben is.
–A 45–51. cikk megerősíti a felügyeletet és növeli az illetékes hatóságok hatásköreit. A 49a. cikk különösen rendszeres felügyeleti párbeszédet vezet be, amelynek célja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény hosszú távú megfelelőségéről, hatékonyságáról és fenntarthatóságáról való stratégiai gondolkodás ösztönzése.
–A 6., 7., 13., 16., 36., 47., 50. és 51. cikk elismeri, hogy egyes tagállamokban a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények egyéni nyugdíjtermékeket, többek között páneurópai egyéni nyugdíjterméket (PEPP) is biztosíthatnak, és biztosítja, hogy a prudenciális keret tükrözze ezt a lehetőséget, hogy a nyugdíjszolgáltatás valamennyi formájában elő lehessen mozdítani a koherenciát, a megfelelő szervezettséget és a hatékony felügyeletet.
–A 19., 21., 23–26., 28., 47. és 49. cikk úgy módosul, hogy a „nagyságrendje, jellege, mértéke és összetettsége” szövegrész helyébe a „jellege, mértéke és összetettsége” szöveg lép, mivel a nagyságrend” nem megfelelő kritérium a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, amelyek prudenciális és irányítási követelményeinek a kockázati profiljukat kell tükrözniük, nem pedig abszolút méretüket, összhangban a kockázatalapú felügyelet elvével.
Más rendelkezések frissítések és javítások céljából módosulnak.
A javaslat 2. cikke az (EU) 2016/97 irányelvet módosítja. Biztosítja, hogy a biztosítók által működtetett foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók tagjai és ellátottjai legalább ugyanazokhoz az információkhoz férjenek hozzá, mint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által működtetett konstrukciók tagjai és ellátottjai, és hogy a biztosítók és a biztosításközvetítők megfelelő jogalappal rendelkezzenek az információknak a nyugdíj-nyomonkövetési rendszerekkel való megosztásához.
A javaslat 3. cikke szerzett jogokra vonatkozó rendelkezéseket vezet be annak érdekében, hogy az (EU) 2016/2341 irányelv alapján az engedélyezési szabályok módosítását megelőzően nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek ne kelljen új engedélyt kérniük.
2025/0362 (COD)
Javaslat
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
az (EU) 2016/2341 irányelvnek és az (EU) 2016/97 irányelvnek a foglalkoztatói nyugellátás keretének megerősítése tekintetében történő módosításáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 53. és 62. cikkére, valamint 114. cikke (1) bekezdésére,
tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,
a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,
tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére 22 ,
az európai adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetést követően,
rendes jogalkotási eljárás keretében 23 ,
mivel:
(1)Tekintettel az Európai Unió népességének elöregedésére és a növekvő függőségi rátára, a kiegészítő nyugdíjjövedelem-források megerősítése elengedhetetlenné vált a nemzedékek közötti szolidaritás, a társadalmi kohézió és a nyugdíjrendszerek hosszú távú stabilitásának Unió-szerte történő megőrzéséhez.
(2)Bár a nyugdíjrendszerek megszervezése továbbra is nemzeti hatáskörbe tartozik, a nyugdíjak megfelelősége és pénzügyi fenntarthatósága közös érdekű kérdés az Unió stabilitása és kohéziója szempontjából. Annak biztosítása, hogy a polgárok jól megtervezett egyéni nyugdíjtermékekhez férjenek hozzá, hozzájárul mind az egyéni pénzügyi biztonsághoz, mind az uniós gazdaság rezilienciájához.
(3)Annak ellenére, hogy az uniós háztartások megtakarítási rátája a világon a legmagasabbak között van, pénzügyi vagyonuk nagy részét továbbra is korlátozott hozamot biztosító, rövid lejáratú bankbetétekben tartják. A vonzó foglalkoztatói és egyéni nyugdíjtermékek kifejlesztése segíthet mozgósítani ezeket a megtakarításokat a hosszú távú befektetések érdekében, magasabb hozamot eredményezve a megtakarítók számára, és tőkét irányítva a növekedést, az innovációt, valamint a zöld és digitális átállást támogató termelőfelhasználások felé.
(4)A megfelelő uniós és nemzeti szintű szabályozás és felügyelet fontos marad a biztonságos és biztos foglalkoztatói nyugellátás valamennyi tagállamban történő kidolgozásában. Az (EU) 2016/2341 európai parlamenti és tanácsi irányelv 24 hozzájárult a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények harmonizáltabb prudenciális keretéhez. A kiegészítőnyugdíj-ágazat azonban számos tagállamban továbbra is fejletlen, ami veszélyeztetheti a polgárok pénzügyi biztonságát, különösen az Unión belüli jelenlegi demográfiai trendek fényében. A szociális partnerekkel párbeszédet folytatva kialakított erős, többpilléres nyugdíjrendszerek részeként alapvető fontosságú a kiegészítő nyugdíjak, például a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által kínált nyugdíjak további elterjedésének támogatása és annak elősegítése, hogy a hosszú távú megtakarítók számára jobb eredményeket lehessen elérni. Ehhez nemzeti és uniós szintű szakpolitikai intézkedésekre egyaránt szükség van.
(5)A Bizottság 2025. március 19-i közleményében 25 bejelentett megtakarítási és beruházási unió célja, hogy lehetővé tegye a polgárok számára a jövőjük érdekében történő megtakarítást és befektetést, a befektetéseket az Unió prioritásai felé irányítsa, elmélyítse az uniós tőkepiacok integrációját és növelje nagyságrendjüket, valamint hatékony felügyeletet biztosítson az egységes piacon. E négy terület közül a megtakarítási és beruházási unió törekvéseinek középpontjában az áll, hogy segítse a polgárokat a jövőjük érdekében történő megtakarításban és befektetésben. Annak biztosítása, hogy az uniós polgárok megfelelő nyugdíjjövedelmet halmozhassanak fel, az egyik legkonkrétabb módja annak, hogy az Unió változást hozzon az emberek életében. A kiegészítő nyugdíjakkal, és különösen a foglalkoztatói nyugdíjakkal kapcsolatos munka ezt a polgárközpontú megközelítést testesíti meg.
(6)A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények mintegy hárombillió EUR értékű kezelt eszközállománnyal alapvető szerepet játszanak az Unió pénzügyi rendszerében, de általában kevésbé aktívak a tőzsdén jegyzett részvények, a magántőke, a kockázati tőke és az infrastruktúra piacán. A sajáttőke-befektetések és az alternatív eszközosztályokba történő befektetések körültekintő kezelése esetén ezek a befektetések portfólióik értékes összetevői lehetnek, mivel diverzifikációt, a nyugdíj-előtakarékosságban részt vevők számára magasabb hosszú távú hozamot és az inflációval szembeni védettséget tesznek lehetővé, miközben döntő fontosságú finanszírozást biztosítanak a reálgazdaság számára. Ezért fontos biztosítani, hogy ezek a befektetések ne ütközzenek indokolatlan szabályozási akadályokba.
(7)Az (EU) 2016/2341 irányelv felülvizsgálata az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságnak (a továbbiakban: EIOPA) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv felülvizsgálatára vonatkozó 2023. évi szakvéleményére 26 , valamint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelvnek és a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről szóló rendeletnek a megtakarítási és beruházási unióval összefüggésben történő felülvizsgálatára vonatkozó 2025. évi szakmai észrevételeire 27 épül. Figyelembe veszi továbbá az Európai Számvevőszék „A kiegészítő nyugdíjak fejlesztése az Európai Unióban” című, 14/2025. sz. különjelentésének 28 közelmúltbeli megállapításait és ajánlásait, valamint az OECD magánnyugdíjrendszerek szabályozására vonatkozó alapelveit 29 , amelyek nemzetközileg elismert normákat határoznak meg a foglalkoztatói nyugdíjak irányítására, átláthatóságára és felügyeletére vonatkozóan.
(8)A kellő nagyságrend elérése gyakran előfeltétele a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények hatékony és fenntartható működésének. A kisebb méretű, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények magasabb igazgatási és befektetési költségekkel, korlátozott diverzifikációval, valamint a szükséges szakértelem megszerzésével vagy megtartásával kapcsolatos nehézségekkel szembesülhetnek. A nagyobb nagyságrend segíthet enyhíteni ezeket a korlátokat, mivel javítja a közös kockázatviselést, az irányítási kapacitást és a befektetési lehetőségek szélesebb köréhez való hozzáférést, ezáltal hozzájárulva ahhoz, hogy a tagok és ellátottak számára stabilabb és költséghatékonyabb eredményeket lehessen elérni.
(9)Az (EU) 2016/2341 irányelv azonban nem kellően hatékony a méretgazdaságosság előmozdítása terén, ami azt eredményezte, hogy a nyugdíjszolgáltatók gyakran túl kicsik ahhoz, hogy kihasználják a diverzifikáció vagy a hatékonyságnövekedés előnyeit, ezért magasabb költségeknek és alacsonyabb nettó hozamnak teszik ki a tagokat és az ellátottakat. Ezért elő kell segíteni a méretgazdaságosság elérését.
(10)Az (EU) 2016/2341 irányelvet valamennyi foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményre alkalmazni kell, kivéve, ha azokat a 2. cikk (2) bekezdése kifejezetten kizárja. Az alkalmazás során figyelembe kell venni az említett irányelv által kitűzött célokat és a tagállamokon belüli konstrukciók sokféleségét, és az irányelvet oly módon kell végrehajtani, hogy az a meglévő foglalkoztatói nyugellátás teljes spektrumát elismerje.
(11)Egyes tagállamokban a nemzeti jog előírja, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket – annak ellenére, hogy jogi személyiséggel rendelkeznek – a nevükben eljáró felhatalmazott szerveknek kell működtetniük. Ezért helyénvaló, hogy az (EU) 2016/2341 irányelv 2. cikkének (1) bekezdése ne csak azokra a helyzetekre utaljon, amikor a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nem rendelkeznek jogi személyiséggel, mely intézményeknek továbbra is az irányelv hatálya alá kell tartozniuk, hanem kifejezetten azokra az esetekre is, amikor a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények jogi személyiséggel rendelkeznek, azonban – a nemzeti joggal összhangban – az említett felhatalmazott szerveknek kell működtetniük őket.
(12)Egyes tagállamokban a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény működtetésével kapcsolatos felelősség megosztható maga a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény és a nevében eljáró felhatalmazott szerv között, amelyek mindegyike külön, de egymást kiegészítő feladatokat lát el. Az (EU) 2016/2341 irányelv alkalmazásának összhangban kell lennie a felelősségi körök nemzeti jog szerinti megosztásával, és biztosítania kell, hogy valamennyi felelős fél teljes mértékben megfeleljen az irányelv követelményeinek, függetlenül a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény jogi formájától. Ezt a helyzetet azonban meg kell különböztetni az említett irányelv 31. cikkében említett kiszervezéstől, mivel a felelősségi körök közös gyakorlása ezekben az esetekben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek a nemzeti jogban meghatározott intézményi struktúrájából ered, nem pedig a funkciók szerződéses kiszervezéséből. A tagállamoknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények eszközei jogilag elkülönüljenek az azokat működtető felhatalmazott szervek eszközeitől.
(13)Annak megállapítását, hogy egy intézmény foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek minősül-e, a végzett tevékenységektől kell függővé tenni, függetlenül az intézmény jogi formájától vagy a nemzeti jog szerinti megnevezésétől. Több tagállamban a munkavégzéshez kapcsolódó nyugellátást olyan, tőkefedezeti alapon működő intézmények biztosítják, amelyek a 2. cikk (2) bekezdése értelmében nem tartoznak az (EU) 2016/2341 irányelv hatálya alá, vagy egyébként nem vonatkozik rájuk az említett irányelv, és egyetlen más uniós prudenciális jogszabály hatálya alá sem tartoznak. Ezen intézmények közül néhány már a nyugdíjpénztárakra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről szóló (EU) 2018/231 európai központi banki rendelet 30 hatálya alá tartozik, ami tükrözi gazdasági jelentőségüket, valamint azt, hogy a nyugdíjintézetek valamennyi típusára vonatkozóan átfogó és következetes információkra van szükség. Az (EU) 2016/2341 irányelv hatálya alól kizárt ilyen intézmények összességében nagyon jelentős vagyonnal rendelkeznek, és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények mellett a munkavégzéshez kapcsolódó nyugdíjak területének fontos elemét képezik. Tekintettel nagyságrendjükre, valamint a pénzügyi stabilitás és a nyugdíjak megfelelősége terén betöltött szerepükre, fontos, hogy a tagállamok biztosítsák, hogy az – akár foglalkoztatói, akár egyéni – nyugdíj-megtakarításokat kezelő összes intézményt megbízható irányítás, hatékony felügyelet és az általuk viselt kockázatok jellegével és nagyságrendjével arányos prudenciális követelmények hatálya alá vonják. Az (EU) 2016/2341 irányelv által biztosított szilárd keret fényében, valamint a felügyeleti gyakorlatok következetességének előmozdítása, illetve a nyugellátás valamennyi formája tekintetében az egyenlő versenyfeltételek és a magas szintű irányítási és kockázatkezelési normák biztosítása érdekében, tiszteletben tartva ugyanakkor a nemzeti nyugdíjrendszerek és a meglévő intézményi megállapodások sokféleségét, lehetővé kell tenni a tagállamok számára, hogy az említett irányelvet olyan intézményekre is alkalmazzák, amelyek egyébként ki vannak zárva annak hatálya alól, és egyetlen más uniós prudenciális keret sem vonatkozik rájuk. Ez különösen akkor fontos, ha a tagoknak és ellátottaknak nyújtott ellátások szintje az intézmény eszközkezelési teljesítményétől függ, és azt nem garantálja hatóság. A tagállamoknak értesíteniük kell a Bizottságot és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóságot arról, hogy élnek ezzel a lehetőséggel.
(14)Egyes tagállamokban a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletben 31 foglaltak szerint egyéni nyugdíjtermékeket, többek között páneurópai egyéni nyugdíjterméket is biztosíthatnak. E tevékenységek pontos és megfelelő megszervezésének, valamint a különböző nyugellátási formák koherens és hatékony felügyeletének biztosítása érdekében ezért helyénvaló, hogy ezt az (EU) 2016/2341 irányelv is tükrözze.
(15)A foglalkoztatói nyugellátás megszervezése szempontjából előnyös lehet, ha a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények rugalmasabban alakítják ki és kezelik a nyugdíjkonstrukciókat és a támogatási megállapodásokat. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények különböző nyugdíjkonstrukciókat működtethessenek, beleértve azokat is, amelyek eltérő befektetési politikával rendelkeznek, és több támogató vállalkozástól fogadhassanak el támogatást, akár ugyanazon nyugdíjkonstrukción belül is. Ez a rugalmasság elősegítheti a nagyobb nagyságrend elérését, ezáltal javítva a költséghatékonyságot, a kockázatdiverzifikációt és az irányítási kapacitást, ami a tagok és ellátottak javát szolgálja.
(16)Az (EU) 2016/2341 irányelv különbséget tesz a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények engedélyezése és nyilvántartásba vétele között, de egyik fogalmat sem határozza meg, ugyanakkor előírja a tagállamoknak, hogy vezessenek nemzeti nyilvántartást a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről. Ez eltérő felügyeleti gyakorlatokat eredményezett, beleértve azokat az eseteket is, amikor az illetékes hatóságok nem végeznek előzetes prudenciális értékelést, vagy bizonyos esetekben egyáltalán nem végeznek prudenciális értékelést. A nyilvántartásba vételi vagy engedélyezési eljárás részét képező prudenciális értékelés hiánya alááshatja a belső piac megfelelő működését, valamint a tagok és ellátottak jogainak védelmét. A szabályozási arbitrázs elkerülése és a nyugdíj-előtakarékosságban részt vevők érdekeinek védelme érdekében valamennyi foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt engedélyezési eljárásnak kell alávetni, amely magában foglalja az illetékes hatóság által végzett megfelelő prudenciális értékelést. Az EIOPA-nak a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv felülvizsgálatára vonatkozó szakvéleményével és a magánnyugdíjrendszerek szabályozásának alapelveiről szóló OECD-ajánlással kapcsolatos végrehajtási iránymutatásokkal összhangban az engedélyezési eljárás során azt is elő kell írni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy valamennyi tervezett tevékenységre vonatkozóan dolgozzanak ki és tartsanak fenn üzleti tervet.
(17)A hatékony és rugalmas foglalkoztatói nyugellátás, valamint a méretgazdaságosság javítása érdekében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára lehetővé kell tenni, hogy több nyugdíjkonstrukciót működtessenek, beleértve azokat is, amelyek eltérő befektetési megközelítéseket alkalmaznak, és ugyanazon konstrukción belül több vállalkozástól fogadjanak el támogatást, biztosítva ugyanakkor a megfelelő irányítást, valamint a tagok és ellátottak védelmét.
(18)Az (EU) 2016/2341 irányelv működésével kapcsolatos tapasztalatok azt mutatják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények engedélyezésére és felügyeletére vonatkozó eljárások – különösen a határokon átnyúló tevékenységekkel összefüggésben – késedelmekhez és következetlenségekhez vezethetnek a tagállamokban, ami visszatarthatja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket attól, hogy határokon átnyúló tevékenységet kezdjenek, vagy azt kiterjesszék. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények határokon átnyúló tevékenysége működésének és felügyeletének javítása érdekében ezért ki kell dolgozni és észszerűsíteni kell az engedélyezésre és a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó eljárási lépéseket. A határidőket egyértelműbbé kell tenni, és fel kell gyorsítani a székhely szerinti és a fogadó illetékes hatóságok közötti információcserét, lehetővé téve a szorosabb koordinációt, adott esetben akár az EIOPA bevonásával.
(19)A fogadó tagállamban határokon átnyúló tevékenységeket folytató, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára előírt teljes körű kezdeti, határokon átnyúló eljárások szükségtelen terhet jelentenek, amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény ugyanabban a fogadó tagállamban további támogató vállalkozásokra vagy konstrukciókra kívánja kiterjeszteni e tevékenységeket. Ez a megközelítés az eljárások megkettőzéséhez, az igazgatási költségek növekedéséhez és késedelmekhez vezethet anélkül, hogy javítaná a tagok és ellátottak védelmét. Az arányos és hatékony felügyelet elősegítése, valamint a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai közötti hatékony együttműködés biztosítása érdekében e kiterjesztések esetében egy hónapon belül lezárandó egyszerűsített bejelentési eljárást kell alkalmazni. Ez a határidő biztosítja, hogy az illetékes hatóságok anélkül végezhessék el a szükséges összehangolást és felügyeleti intézkedéseket, hogy indokolatlan késedelmeket vagy terheket okoznának a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára.
(20)A nyugdíjkonstrukció kötelezettségei, biztosítástechnikai tartalékai, valamint egyéb kötelezettségei és jogai egészének vagy egy részének kollektív átadására vonatkozó szabályok kulcsszerepet játszanak a konszolidáció támogatásában és a foglalkoztatói nyugellátás méretgazdaságosságának elérésében. Amennyiben ezek a szabályok túl szigorúak, indokolatlanul akadályozzák a méretgazdaságosság elérését és a konszolidáció megkönnyítését, ami káros lehet a megtakarítók hosszú távú érdekeire nézve. Ugyanakkor fontos, hogy a tagok és ellátottak vagy képviselőik ténylegesen kifejthessék a javasolt, határokon átnyúló átadásokkal kapcsolatos álláspontjukat. Az említett átadások megkönnyítése érdekében ezért helyénvaló egyértelművé tenni és egyszerűsíteni az alkalmazandó uniós szabályokat, biztosítva, hogy az eljárások átláthatók és arányosak maradjanak, és összhangban legyenek a tagok és ellátottak védelmével, miközben nagyobb hatékonyságot és integrációt tesznek lehetővé a belső piacon. Ennek keretében olyan rendelkezéseket kell kidolgozni, amelyek az időben történő értesítésre, adott esetben a támogató vállalkozás jóváhagyására, valamint arra a lehetőségre vonatkoznak, hogy a tagok és ellátottak hivatalosan kifejezhessék ellenvetésüket.
(21)Az egyik foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményből a másikba történő belföldi kollektív átadások esetében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy egyszerű, átlátható és működési szempontból hatékony eljárások álljanak rendelkezésre, amelyek lehetővé teszik területükön a nyugdíjkonstrukciók konszolidációját és átalakítását. Ezeknek az eljárásoknak elő kell segíteniük a méretgazdaságosság és a költséghatékonyság elérését, és nem lehetnek szigorúbbak, mint a határokon átnyúló átadásokra alkalmazandó eljárások.
(22)A tagállamoknak lehetőségük van arra, hogy engedélyezzék a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók ideiglenes alulfinanszírozását. Különböző tagállamok különböző módokon alkalmazták ezt a lehetőséget, míg mások úgy döntöttek, hogy nem élnek vele, ami olyan következetlenségekhez vezetett, amelyek befolyásolhatják a tagok és ellátottak védelmét. Bár fontos az alulfinanszírozás megelőzése, az abszolút tilalom egyes esetekben a nyugdíjígérvények hirtelen csökkentését eredményezheti, ami káros lehet a tagokra és ellátottakra nézve. Annak érdekében, hogy a megközelítés kiegyensúlyozott és arányos legyen, valamint a tagok és ellátottak megfelelő védelemben részesüljenek, a tagállamoknak lehetővé kell tenniük az ideiglenes alulfinanszírozást a nemzeti jog által meghatározott korlátozott időtartamra, amely nem haladhatja meg a tíz évet.
(23)Az (EU) 2016/2341 irányelv egyes technikai paraméterei az életbiztosításokról szóló első irányelvből, azaz a 79/267/EGK tanácsi irányelvből 32 erednek, és bevezetésük óta nem változtak. Ezért helyénvaló biztosítani, hogy ki lehessen igazítani őket felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján, amennyiben ez szükségesnek tűnik ahhoz, hogy a piaci fejlemények és a felügyeleti gyakorlatok fényében továbbra is megfelelőek maradjanak.
(24)Az (EU) 2016/2341 irányelv előírja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy megfelelő rendelkezésre álló szavatoló tőkével rendelkezzenek. Ez a szavatoló tőke nem fedi le teljes mértékben a piaci és az élettartam-kockázatnak való kitettséget, beleértve azt az esetet is, amikor a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény biometrikus kockázat elleni biztosítást vállal, illetve egy adott befektetési teljesítményt vagy ellátási szintet garantál. Egyes tagállamok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy a minimális szavatolótőke-szükségleten felül további kockázatalapú előírt szavatoló tőkével rendelkezzenek. Azokban a tagállamokban, ahol nem léteznek ilyen kockázatalapú követelmények, hasonló védelmet kell biztosítani a megtakarítók és ellátottak számára. Nevezetesen azoknak a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek, amelyek biometrikus kockázatra nyújtanak fedezetet vagy garanciákat nyújtanak, és amelyekre nem vonatkoznak kockázatalapú tőkekövetelmények, rendszeres stresszteszteket kell végezniük annak értékelése érdekében, hogy képesek-e hosszú távon – többek között kedvezőtlen piaci és demográfiai forgatókönyvek esetében – finanszírozottak maradni, és az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy alulfinanszírozottság megállapítása esetén korrekciós intézkedéseket írjanak elő.
(25)A magáneszközök – köztük a magántőke, a magánadósság és a kockázati tőke – javíthatják a befektetési portfóliók kockázat/hozam jellemzőit azáltal, hogy fokozzák a diverzifikációt és potenciálisan magasabb hosszú távú hozamot eredményeznek. Ezek az eszközök azonban gyakran összetettebbek az értékelés és a kockázatértékelés szempontjából, ezért jelentős szakértelmet igényelnek. Az (EU) 2016/2341 irányelv 19. cikke alapján a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek a tagok és az ellátottak hosszú távú érdekeinek legmegfelelőbb módon és az óvatosság elvével összhangban kell befektetniük. Ez a szabály azonban nem kellően részletezett, és több tagállam az említett cikkel összhangban részletes és néha korlátozó befektetési korlátokat vezetett be. Ezek az általános korlátok megakadályozhatják a megfelelő kockázatkezelési kapacitással rendelkező, jól irányított intézményeket abban, hogy hatékonyan fektessenek be alternatív eszközökbe. Ezért helyénvaló jelezni, hogy a befektetési keret alapját a kockázatalapú óvatosság elve képezi, amely lehetővé teszi az intézményeknek, hogy bármilyen típusú eszközbe befektessenek, feltéve, hogy képesek megfelelően azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni és jelenteni a kapcsolódó kockázatokat. Ennek megfelelően – a tagok és az ellátottak számára nyújtott biztosítékként – a tagállamok azon lehetőségét, hogy befektetési korlátozásokat alkalmazzanak, azokra az esetekre kell korlátozni, amikor a befektetési kockázatot a tagok és ellátottak viselik, és ezek a korlátozások nem eredményezhetnek általános tilalmat a bizonyos eszközosztályokba történő befektetést illetően. A 2025. november 19-i bevezető közlemény 33 további, nem kötelező erejű iránymutatást nyújt az óvatosság elvének alkalmazásáról, beleértve azt is, hogy miként kell támogatnia a hosszú távú megtakarítások hatékony allokációját.
(26)A tapasztalatok azt mutatják, hogy az (EU) 2016/2341 irányelvben meghatározott irányítási követelmények nem mindig biztosítják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények megbízható irányításának és hatékony felügyeletének egységes színvonalát. Különösen a belsőkontroll-funkciók, az összeférhetetlenségek kezelése, valamint az igazgatási, irányítási vagy felügyeleti testületek összetétele és hatékonysága terén mutatkozó eltérések gyengíthetik a tagok és ellátottak védelmét, valamint a nyugdíjkonstrukciók irányításának integritását. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények rezilienciájának, átláthatóságának és elszámoltathatóságának fokozása érdekében ezért tovább kell pontosítani az irányítási rendszert, és az illetékes hatóságokat fel kell ruházni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények irányítási rendszereinek értékeléséhez és adott esetben megerősítéséhez szükséges hatáskörökkel.
(27)A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény hatékony és körültekintő irányítása a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt ténylegesen vezető személyeknek, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási, irányító vagy felügyelő testületeinek, valamint a kulcsfontosságú feladatkörrel rendelkező személyeknek – beleértve azokat is, akiknek feladatköröket szerveztek ki – a szakmai alkalmasságától és üzleti megbízhatóságától függ. Az (EU) 2016/2341 irányelv az együttes szakmai alkalmasság fogalmára utal a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt ténylegesen vezető személyek tekintetében. További pontosításra van szükség annak biztosítása érdekében, hogy ezt a fogalmat a tagállamok irányítási struktúráinak sokféleségével összhangban alkalmazzák. Az együttes szakmai alkalmasságot különösen akkor kell alkalmazni, ha az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület olyan testületi szervként működik, amelynek tagjai közösen látnak el stratégiai vagy felügyeleti feladatokat. Amennyiben a feladatok elkülönülnek, vagy azokat egyénileg látják el, a szakmai alkalmasság értékelésének az egyes személyek konkrét szerepéhez, felelősségi köréhez és döntéshozatali hatásköréhez kell kapcsolódnia. Ezenkívül a hatályos rendelkezések nem rendelkeznek kifejezetten a változások folyamatos nyomon követéséről vagy időben történő bejelentéséről, ami az irányítás terén fennálló hiányosságokhoz, a kockázatok elégtelen felügyeletéhez vagy kezeletlen összeférhetetlenségekhez is vezethet. A tagok és ellátottak megfelelő védelmének és az illetékes hatóságok általi hatékony felügyeletnek a biztosítása érdekében meg kell állapítani a szakmai alkalmasságra és az üzleti megbízhatóságra vonatkozó követelményeket, az illetékes hatóságok felelősségi körébe kell utalni az alkalmasság folyamatos értékelését, valamint hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy előírják azon személyek eltávolítását, akik már nem felelnek meg az említett követelményeknek.
(28)A hatékony kockázatkezelés elengedhetetlen a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények megbízható és prudens működésének biztosításához, valamint a tagok és ellátottak védelméhez. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények operatív és strukturális döntései – beleértve az összevont befektetési struktúrákban, közös szolgáltatásokban vagy átadásokban való részvételt is – befolyásolhatják általános kockázati profiljukat. A körültekintő és megbízható irányítás biztosítása érdekében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek értékelniük kell azokat a kockázatokat, amelyeknek ki vannak vagy ki lehetnek téve az irányító vagy felügyelő testületük által jóváhagyott kockázatvállalási limitek alapján, figyelembe véve a tagok és ellátottak kockázatviselési képességét és kockázatvállalási hajlandóságát. A méretgazdaságossággal és a hatékonysággal kapcsolatos lehetőségek csökkenthetik a működési és befektetési kockázatokat a tagok és ellátottak számára, ezért azokat figyelembe kell venni a kockázati önértékelés során.
(29)Az OECD magánnyugdíjrendszerek szabályozására vonatkozó alapelveivel és végrehajtási iránymutatásaival összhangban helyénvaló tovább szigorítani a befektetési politika elveiről szóló nyilatkozat követelményeit annak biztosításával, hogy a nyilatkozat egyértelmű befektetési célkitűzéseket tartalmazzon, amelyek összhangban vannak az egyes konstrukciók nyugdíjjövedelemmel kapcsolatos céljával, kötelezettségeivel és kockázati toleranciájával, határozzon meg teljesítménycélokat és nyomonkövetési módszereket, valamint térjen ki az összetett vagy alternatív eszközosztályok használatára és a kapcsolódó partnerkockázatra. Amennyiben a tagok dönthetnek a befektetésekről, a nyilatkozatnak megfelelő számú lehetőséget kell tartalmaznia, köztük az alapértelmezett lehetőséget is.
(30)Az eszközök összevonása méretgazdaságosságot eredményezhet, javíthatja a befektetési teljesítményt, és csökkentheti a tagok és ellátottak költségeit. Az (EU) 2016/2341 irányelv 31. cikke azonban lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy megtiltsák a tevékenységeknek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények általi kiszervezését, beleértve a befektetéskezelés kiszervezését is. E lehetőség alkalmazása szabályozási akadályokat eredményezett, amelyek gátolják a hatékonyságnövelést és a méretgazdaságosságot. Egy fokozottan kockázatalapú megközelítés biztosítaná, hogy a kiszervezés általánosan megengedett vagy kötelező legyen, feltéve, hogy nem rontja az irányítás minőségét, nem növeli indokolatlanul a működési kockázatot, nem veszélyezteti a tagoknak és ellátottaknak nyújtott folyamatos és megfelelő szolgáltatást, illetve nem akadályozza a hatékony felügyeleti ellenőrzést. Ezért helyénvaló előírni, hogy a tagállamoknak engedélyezniük kell vagy adott esetben meg kell követelniük az ilyen intézmények általi kiszervezést, ami nem érinti az egyedi kiszervezési megállapodások eseti alapon, kellően indokolt prudenciális okokból történő elutasítását.
(31)A letétkezelők fontos szerepet játszanak az eszközök védelmében és a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók irányításának felügyeletében, különösen a járulékalapú nyugdíjrendszerekben, amelyekben teljes mértékben a tagok és ellátottak viselik a befektetési kockázatot. Az (EU) 2016/2341 irányelv értelmében a tagállamok mérlegelési jogkörrel rendelkeznek arra vonatkozóan, hogy előírjanak-e általános szabályként letétkezelőt, vagy lehetővé teszik-e a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy maguk lássák el ezeket a feladatokat. Ez a mérlegelési jogkör következetlenségekhez és felügyeleti kihívásokhoz vezetett a határokon átnyúló tevékenységek terén. A letétkezelőként eljáró szervezetek típusaira és a felelősségi körükre vonatkozó nemzeti szabályok közötti különbségek alááshatják a hatékony prudenciális felügyeletet, csökkenthetik az átláthatóságot, és növelhetik az összeférhetetlenség vagy a működési zavarok kockázatát. Az elmúlt években sor került a letétkezelőkre vonatkozóan a 2009/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 34 megállapított szabályok aktualizálására és megerősítésére a befektetők magas szintű védelmének biztosítása érdekében. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tagjai és ellátottjai számára, akik hasonlóképpen szakmai alapkezelőkre bízzák nyugdíj-megtakarításaikat, ugyanolyan szintű védelmet kell biztosítani, mint a 2009/65/EK irányelv hatálya alá tartozó befektetők számára. Ezért a tagok és ellátottak következetes védelmének biztosítása, a nyugdíjrendszerbe vetett bizalom növelése és a határokon átnyúló tevékenységek megkönnyítése érdekében az (EU) 2016/2341 irányelvnek elő kell írnia egy szakmai letétkezelő kinevezését az olyan foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók esetében, amelyekben teljes mértékben a tagok és ellátottak viselik a befektetési kockázatot. A módosításoknak egyértelmű szabályokat kell meghatározniuk az említett letétkezelők számára az eszközök letéti őrzésére és a letétkezelők felügyeleti feladataira vonatkozóan, ugyanakkor nagyobb rugalmasságot kell biztosítaniuk más konstrukciók esetében, és gondoskodniuk kell arról, hogy az illetékes hatóságok ne korlátozhassák indokolatlanul a más tagállamban letelepedett letétkezelők választását. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre nehezedő szükségtelen terhek elkerülése érdekében azonban a tagállamok fenntarthatják a letéti őrzésre vonatkozó meglévő intézkedéseket, amennyiben azok a letétkezelőkhöz hasonló szintű védelmet biztosítanak.
(32)A felhalmozott és előrevetített nyugdíjjogosultságokra vonatkozó széttagolt és hiányos információk megnehezítik a tagok és ellátottak számára, hogy világos képet kapjanak jövőbeli nyugdíjjövedelmükről, különösen akkor, ha több kiegészítő nyugdíjkonstrukcióban vesznek részt. Az átláthatóság hiánya csökkentheti a nyugdíjtervezésben való részvételt és a nyugdíjrendszerbe vetett bizalmat. Annak biztosítása érdekében, hogy a megtakarítók átfogó, megbízható és naprakész információkhoz jussanak, a tagállamoknak elő kell írniuk a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy egységes és interoperábilis formátumban szolgáltassanak adatokat a nemzeti nyugdíj-nyomonkövetési rendszereknek, amennyiben léteznek ilyen rendszerek. Ezeknek a rendszereknek lehetővé kell tenniük a tagok és ellátottak számára, hogy koherens és összehasonlítható módon hozzáférjenek a felhalmozott jogosultságaikra, felhalmozott tőkéjükre és előrevetített ellátásaikra vonatkozó információkhoz, biztosítva ugyanakkor, hogy továbbra is a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények legyenek felelősek a továbbított adatok pontosságáért és teljességéért. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó jelentéstételi követelmények megkettőzésének elkerülése érdekében az információk formátumának és struktúrájának összhangban kell lennie a számlaértesítőben és intézményi tájékoztatóban szereplő információkkal.
(33)A számlaértesítő és intézményi tájékoztató olyan alapvető eszköz, amely lehetővé teszi a tagok és ellátottak számára nyugdíjjogosultságaik időbeli és a különböző konstrukciók közötti áttekintését. A számlaértesítőnek és intézményi tájékoztatónak egyértelmű, átfogó és releváns információkat kell nyújtania, amelyek lehetővé teszik a tagok és ellátottak számára, hogy felmérjék pénzügyi helyzetüket, és megtegyék a megfelelő nyugdíj biztosításához szükséges intézkedéseket. Jelenleg a tagállami szintű egységes megközelítés hiánya, valamint az a tény, hogy a legtöbb tag a pályafutása során több foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynél szerez nyugdíjat, azt eredményezi, hogy a számlaértesítők és intézményi tájékoztatók formátuma és megjelenése eltérő, ami korlátozza az összehasonlíthatóságot és az összesítést. A jelenlegi szabályok a költségekre, a befektetések teljesítményére vagy a rendelkezésre álló befektetési lehetőségekre és az azokhoz kapcsolódó kockázatokra vonatkozó információk feltüntetését sem írják elő. Az átláthatóság fokozása és a megalapozott döntéshozatal támogatása érdekében követelményeket kell bevezetni a számlaértesítő és intézményi tájékoztató kialakítására, valamint a költségekkel, a befektetési hozamokkal és a befektetési lehetőségekkel kapcsolatos tájékoztatásra vonatkozóan. Ugyanezen okból biztosítani kell a nagyobb fokú szabványosítást és lehetőség szerint az (EU) 2019/1238 rendelet 36. cikkében említett PEPP-számlaértesítővel való összehangolást, figyelembe véve egyúttal a nyugdíjkonstrukciók járadékalapú vagy járulékalapú jellegét, valamint a foglalkoztatói nyugellátás sajátosságait.
(34)A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tartós alulteljesítése csökkentheti a tagok és ellátottak felhalmozott jogosultságainak értékét, és alááshatja a kiegészítő nyugdíjakba vetett bizalmat. A magánnyugdíjrendszerek szabályozásának alapelveiről szóló OECD-ajánlásra vonatkozó végrehajtási iránymutatásokkal összhangban a teljesítményt összehasonlítható módon közzé kell tenni, és a befektetési politikát tükröző egyértelmű és objektív referenciaértékek alapján értékelni kell. Jelenleg nincs olyan harmonizált keret, amely lehetővé tenné, hogy a tagok és ellátottak tájékoztatást kapjanak az alulteljesítésről. Ennek kezelése érdekében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára elő kell írni, hogy haladéktalanul tájékoztassák illetékes hatóságukat, és szolgáltassanak bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a konstrukció költségei és díjai indokoltak és arányosak, és hogy a konstrukció összhangban van a tagok és ellátottak kockázati toleranciájával. Amennyiben az illetékes hatóság nem elégedett az indoklással, vagy az alulteljesítés legalább három évig fennáll, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek egyértelműen tájékoztatniuk kell a tagokat és az ellátottakat az alulteljesítésről, ismertetniük kell annak okait, és intézkedéseket kell felvázolniuk a helyzet orvoslására. A tagállamoknak gondoskodniuk kell az alulteljesítés értékelésére szolgáló objektív referenciaértékek megállapításáról.
(35)A várható élettartam növekedésével a tagoknak és az ellátottaknak nagyobb szükségük lehet az élettartam-kockázat kezelésére, és a nyugdíj-megtakarításokat hatékonyan kell kezelni annak érdekében, hogy a kifizetési szakaszban megfelelő jövedelmet biztosítsanak. Az (EU) 2016/2341 irányelv előírja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy a nyugdíjba vonulást megelőzően és a kifizetési szakaszban nyújtsanak általános tájékoztatást, de nem határozza meg, hogy milyen típusú információkkal kell támogatni a tagokat és ellátottakat abban, hogy a kifizetési szakaszban megalapozott döntéseket tudjanak hozni. Az átláthatóság, az összehasonlíthatóság és a megalapozott döntéshozatal javítása érdekében ezért a kifizetési szakaszra vonatkozó közzétételi minimumkövetelményeket kell előírni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára. Ezeknek a közzétételeknek egyértelműnek, hozzáférhetőnek és arányosnak kell lenniük, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat, és ki kell terjedniük a kifizetési lehetőségekre, a kapcsolódó költségekre és díjakra, az alkalmazandó adókra, kockázatokra és prognózisokra, többek között a változó járadékok esetében is.
(36)A járadékalapú nyugdíjrendszerekről a járulékalapú nyugdíjrendszerekre való áttérés nagyobb pénzügyi kockázatot jelent a tagok és ellátottak számára, mivel a korábban garantált ellátások helyébe változó ellátások lépnek. A tagok és ellátottak gyakran bonyolult választási lehetőségekkel szembesülnek az ellátásokat vagy befektetéseket illetően, és a megfelelő döntések meghozatalára való képességüket ronthatják az információs aszimmetriák, a korlátozott ismeretek vagy megértés, a viselkedést befolyásoló torzítások, illetve az összetett és nem megfelelő döntési környezetek. A több választási lehetőség kombinálása még nehezebbé teszi a tagok és ellátottak számára, hogy felmérjék a döntéseik lehetséges hatásait. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények az eszközök körültekintő kezelése és a megbízható irányítás révén kulcsszerepet játszanak a tagok és ellátottak hosszú távú érdekeinek védelmében. A rendszerbe vetett bizalom megerősítése és annak biztosítása érdekében, hogy a befektetési döntések továbbra is összhangban legyenek a tagok érdekeivel, meg kell erősíteni a kockázatkezeléssel és a befektetési politikával kapcsolatos vagyonkezelői kötelezettségeket. A védelem fokozása és annak biztosítása érdekében, hogy a nyugdíjkonstrukciók a tagok és ellátottak által észszerűen elvárható eredményeket hozzanak, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára általános gondossági kötelezettséget kell bevezetni. E kötelezettség alapján elő kell írni az intézmények számára, hogy a tagok és ellátottak érdekeinek legmegfelelőbb módon, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járjanak el, hosszú távon megfelelő, a kockázattal korrigált és költséghatékony hozamokra törekedjenek, valamint nyújtsanak iránymutatást és biztosítékokat a megalapozott és megfelelő döntéshozatal támogatása érdekében, figyelembe véve a nyugdíjkonstrukció jellegét, a tagok és ellátottak által viselt kockázatokat, az intézmény felelősségi körét, valamint adott esetben a szociális partnerek és a támogató vállalkozások szerepét.
(37)A foglalkoztatói nyugdíjak hosszú távú konstrukciók, amelyekre a munkavállalók a megfelelő nyugdíjjövedelem biztosítása érdekében támaszkodnak. A járulékalapú nyugdíjrendszerek tagjai sajátos kockázatokkal szembesülnek, ideértve a nyugdíjjövedelemmel kapcsolatos kockázatot, a befektetési kockázatot, a költségeket és díjakat, az adminisztratív és irányítási kockázatokat, valamint az ismeretbeli hiányosságokat. A megfelelő befektetési stratégiák kialakítása és a tagok veszteségviselési képességéhez és kockázat/hozam preferenciáihoz igazodó, megfelelő befektetési lehetőségek kínálása érdekében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények központi szerepet játszanak e kockázatoknak a tagok és az ellátottak szemszögéből történő értékelésében. A megalapozott döntéshozatal támogatása és a tagok érdekeinek védelme érdekében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek hosszú távú kockázatértékeléseket kell végezniük, releváns befektetési lehetőségeket kell kínálniuk, és rendelkezésre kell bocsátaniuk a legfontosabb információkat, beleértve az összes költséget és díjat, valamint prognózist, figyelembe véve a nemzeti sajátosságokat.
(38)Annak biztosítása érdekében, hogy a tagok és ellátottak hatékonyan gyakorolhassák jogaikat, valamint tisztességes és gyors jogorvoslathoz jussanak, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek hatékony panaszkezelési eljárásokat kell létrehozniuk, és tájékoztatást kell nyújtaniuk a rendelkezésre álló alternatív vitarendezési mechanizmusokról. Ugyanezen okból a tagállamoknak megfelelő, független és pártatlan alternatív vitarendezési testületekkel kell rendelkezniük, többek között a határokon átnyúló ügyek esetében is, és biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok fogadni tudják az (EU) 2016/2341 irányelv állítólagos megsértésével kapcsolatos panaszokat, és válaszolni tudjanak azokra.
(39)A tagállamok illetékes hatóságai számára rendelkezésre álló hatáskörök, eszközök és gyakorlatok közötti különbségek akadályozhatják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények hatékony felügyeletét, valamint a jogsértések időben történő megelőzését vagy orvoslását. A szükséges információk beszerzésére, az alkalmazandó törvényeknek és rendeleteknek való megfelelés előírására, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények stratégiáinak, folyamatainak és jelentéstételi eljárásainak felülvizsgálatára és értékelésére, illetve a szankciók megállapítására vonatkozó hatáskör hiányában előfordulhat, hogy az illetékes hatóságok nem tudják biztosítani, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények elegendő pénzügyi erőforrással rendelkezzenek, megfeleljenek az irányítási és kockázatkezelési követelményeknek, vagy képesek legyenek ellenállni a kedvezőtlen eseményeknek vagy a gazdasági feltételekben bekövetkező változásoknak. E kockázatok kezelése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok rendelkezzenek az információk beszerzéséhez, a szisztematikus és kockázatalapú felülvizsgálatok és értékelések elvégzéséhez, a romló pénzügyi feltételek figyelemmel kíséréséhez, a rendszeres felügyeleti párbeszédben való részvételhez, a megelőző és korrekciós intézkedések időben történő meghozatalához, valamint a hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási szankciók megállapításához szükséges valamennyi hatáskörrel.
(40)A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nagyságrendjüket, működési hatékonyságukat és szervezeti felépítésüket tekintve jelentősen eltérnek egymástól. A kisebb vagy széttagolt, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nehézségekbe ütközhetnek a méretgazdaságosság elérése, a hatékony eszközösszevonás vagy a működési és befektetési hatékonyság optimalizálása terén. A strukturális kihívások és sebezhetőségek korai azonosítása ezért elengedhetetlen annak biztosításához, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények hosszú távon értéket teremthessenek a tagok és ellátottak számára. Az illetékes hatóságok fontos szerepet játszanak a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények hosszú távú fenntarthatóságáról való stratégiai gondolkodás előmozdításában, többek között olyan szempontok tekintetében, mint a nagyságrend, a szervezeti felépítés, valamint a konszolidáció vagy az együttműködés lehetősége, amennyiben ezek a feltárt hiányosságok kezelésének módjai. Az illetékes hatóságoknak ezért rendszeres strukturált felügyeleti párbeszédet kell folytatniuk a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekkel, melynek során a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények azonosíthatják az esetleges gyengeségeket, és mérlegelhetik a stratégiai lehetőségeket, beleértve a hatékonyság, a nagyságrend és az erőforrás-megosztás javítására irányuló intézkedéseket, miközben továbbra is elsődlegesen felelősek annak biztosításáért, hogy a tagok és ellátottak megfelelő nyugellátásban részesüljenek.
(41)Időszerű, teljes körű és összehasonlítható információk hiányában előfordulhat, hogy az illetékes hatóságok nem képesek hatékonyan értékelni a megfelelést, nyomon követni a kockázatokat, vagy megelőző és korrekciós intézkedéseket hozni. E probléma kezelése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek arra, hogy előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára a felügyelethez szükséges valamennyi információ benyújtását, helyszíni ellenőrzéseket végezzenek, valamint részletes jelentést kapjanak a költségekről, a díjakról és a befektetések hozamairól.
(42)A kulcsfontosságú feladatköröknek vagy egyéb tevékenységeknek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények általi kiszervezése méretgazdaságosságot eredményezhet, valamint értéket teremthet vagy alacsonyabb költségeket eredményezhet a tagok és ellátottak számára. Ugyanakkor további kockázatokat is előidézhet, és akadályozhatja a hatékony felügyeletet. A releváns információkhoz és az üzleti helyiségekhez való hozzáférés, valamint a szolgáltatók együttműködése nélkül előfordulhat, hogy az illetékes hatóságok nem tudják nyomon követni a kiszervezett tevékenységeket, vagy nem tudják biztosítani a megfelelést. E kockázatok kezelése érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények lehetővé tegyék az illetékes hatóságok számára, hogy közvetlenül vagy felhatalmazott hatóságokon keresztül hozzáférjenek a szolgáltatók adataihoz és helyiségeihez, és helyszíni ellenőrzéseket végezzenek. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek a felügyelet során is teljes mértékben együtt kell működniük. A kiszervezett feladatkörök hatékony, határokon átnyúló felügyeletének biztosítása érdekében az EIOPA számára lehetővé kell tenni, hogy segítse az illetékes hatóságokat a közös helyszíni ellenőrzésekben.
(43)A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által működtetett nyugdíjkonstrukciók teljes éves költségére, múltbeli teljesítményére és kockázati profiljára vonatkozó átlátható, összehasonlítható és könnyen hozzáférhető információk elengedhetetlenek ahhoz, hogy a tagok és ellátottak megalapozott döntéseket hozhassanak nyugdíj-megtakarításaikról. Ez a közzététel elősegítheti a hatékonyságot, a költséghatékonyságot és a méretgazdaságosság elérésének lehetőségét, ami végső soron a tagok és ellátottak javát szolgálja. Az összehasonlíthatóság és a hozzáférhetőség biztosítása érdekében az illetékes hatóságoknak egyetlen nyilvános honlapon kell közzétenniük ezeket az információkat az összes releváns nyugdíjkonstrukció vagy befektetési lehetőség tekintetében, legalább az előző tíz évre vonatkozóan.
(44)Amennyiben a határokon átnyúló tevékenységek jelentősek a fogadó tagállam piaca szempontjából, és a székhely szerinti tagállam és a fogadó tagállam illetékes hatóságai közötti szoros együttműködést igényelnek, különösen akkor, ha fennáll annak a kockázata, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény a tagok és ellátottak kárára pénzügyi nehézségekkel küzd, az EIOPA számára lehetővé kell tenni, hogy a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben 35 foglaltakhoz hasonló módon együttműködési platformokat hozzon létre és koordináljon.
(45)A biztosítók és a biztosításközvetítők szintén értékesíthetnek foglalkoztatói nyugdíjtermékeket. Annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi leendő tag, tag és ellátott egyenértékű tájékoztatást és védelmet kapjon, ezekre a vállalkozásokra és közvetítőkre a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre alkalmazandó szabályokkal összhangban lévő szabályoknak kell vonatkozniuk a tájékoztatással kapcsolatban, beleértve az információknak a nyugdíj-nyomonkövetési rendszerekbe történő továbbítására vonatkozó kötelezettségeket is.
(46)Az (EU) 2016/2341 irányelvben és az ezen irányelvben meghatározott célkitűzések elérése érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az (EU) 2016/2341 irányelvben foglalt, a 79/267/EGK tanácsi irányelvből eredő bizonyos – a bevezetésük óta változatlan – technikai paraméterek, valamint a számlaértesítő és intézményi tájékoztató tekintetében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A Bizottságnak a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítése és kidolgozása során gondoskodnia kell a megfelelő dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, kellő időben történő és megfelelő továbbításáról.
(47)A befektetési költségek nélküli befektetési hozamok, valamint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységeivel összefüggésben felmerült valamennyi költség és díj jelentésére vonatkozó rendelkezések egységes feltételek mellett történő végrehajtása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek 36 megfelelően kell gyakorolni.
(48)Az (EU) 2016/97 és az (EU) 2016/2341 irányelvet ezért ennek megfelelően módosítani kell.
(49)Az (EU) 2016/2341 irányelv foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények engedélyezésére vonatkozó módosításainak fel kell váltaniuk a jelenlegi nyilvántartásba vételi, illetve engedélyezési rendszert annak érdekében, hogy Unió-szerte következetes felügyeleti normákat lehessen biztosítani. Ugyanakkor túl nagy terhet jelentene, ha minden foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek új engedély iránti kérelmet kellene benyújtania. Az említett irányelv alapján már nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek lehetővé kell tenni, hogy tovább működjenek, az irányelv rendelkezéseinek való megfelelés sérelme nélkül. Ezért a tagállamoknak biztosítaniuk kell az említett irányelv alapján már nyilvántartásba vett vagy engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények automatikus elismerését.
(50)Ezen irányelv alkalmazásában a személyes adatok kezelését az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ezen irányelv alkalmazásában végzett adatkezelés során teljes mértékben tiszteletben tartsák a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet 37 , amennyiben ez az irányelv alkalmazandó,
ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:
1. cikk
Az (EU) 2016/2341 irányelv módosításai
Az (EU) 2016/2341 irányelv a következőképpen módosul:
1.A „nyilvántartásba vett vagy engedélyezett” szövegrész helyébe az irányelv teljes szövegében az „engedélyezett” szó lép.
2.A „nagyságrend, jelleg, mérték és összetettség” szövegrész helyébe az irányelv teljes szövegében a „jelleg, mérték és összetettség” szöveg lép, e szavak ragozott formáit is ideértve.
3.A „nagyságával és belső szervezetével, valamint tevékenységei nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével” szövegrész helyébe a „tevékenységeinek jellegével, mértékével és összetettségével” szöveg, a „méretükkel és belső szervezetükkel, valamint tevékenységeik nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével” szövegrész és a „nagyságukkal és belső szervezetükkel, valamint tevékenységeik nagyságrendjével, jellegével, mértékével és összetettségével” szövegrész helyébe pedig a „tevékenységeik jellegével, mértékével és összetettségével” szöveg lép.
4.A 2. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés második mondata helyébe a következő szöveg lép:
„Amennyiben, a nemzeti joggal összhangban, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények olyan formában működnek, amelynek alapján felhatalmazott szervek felelősek a működtetésükért és járnak el a nevükben, a tagállamok ezt az irányelvet vagy ezekre a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre, vagy, a (2) bekezdésre is figyelemmel, az ilyen felhatalmazott szervekre, vagy adott esetben mindkettőre alkalmazzák.”;
b)a cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben – az (1) bekezdés alapján – felhatalmazott szervek felelősek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények működtetéséért és járnak el a nevükben, a tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények eszközei jogilag elkülönüljenek a felhatalmazott szervek eszközeitől.
Az első albekezdés alkalmazásában, amennyiben a (2) bekezdés b) pontjában említett felhatalmazott szervek működtetnek foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket és járnak el a nevükben, a tagállamok nem korlátozhatják a más tagállamban letelepedett felhatalmazott szerveket e tevékenységek végzésében.”
5.A 3. és 4. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„3. cikk
Alkalmazás a szociális biztonsági rendszereket működtető foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre
Azok a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, amelyek a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendelet hatálya alá tartozó szociális biztonsági rendszernek minősülő nyugdíjkonstrukciókat is működtetnek, az említett rendeletek hatálya alá nem tartozó nyugdíjszolgáltatási üzletáguk tekintetében ezen irányelv hatálya alá tartoznak. Ebben az esetben a kötelezettségeket és az azok fedezetéül szolgáló eszközöket elkülönítetten kell kezelni, és nincs lehetőség arra, hogy e kötelezettségeket és az azok fedezetéül szolgáló eszközöket a szociális biztonsági rendszernek minősülő nyugdíjkonstrukciókra ruházzák át, vagy fordítva.
4. cikk
Opcionális alkalmazás
A tagállamok ezen irányelv rendelkezéseinek egy részét vagy összességét alkalmazhatják olyan intézményekre, amelyek – jogi formájuktól függetlenül – tőkefedezeti alapon működnek nyugellátás nyújtásának céljából, és:
a)amelyek 2. cikk (2) bekezdésének a) és d) pontja alapján nem tartoznak ezen irányelv hatálya alá; vagy
b)amelyek nem tartoznak ezen irányelv, sem pedig a 2009/65/EK, a 2009/138/EK, a 2011/61/EU, a 2013/36/EU és a 2014/65/EU irányelv hatálya alá.
A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett intézmények esetében a tagállamok csak akkor dönthetnek ezen irányelv rendelkezéseinek alkalmazásáról, ha az alkalmazás összeegyeztethető a 883/2004/EK és a 987/2009/EK rendelettel.
Amennyiben – a nemzeti joggal összhangban – az első bekezdésben említett intézményeket a nevükben eljáró felhatalmazott szervek működtetik, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezt az irányelvet vagy ezekre az intézményekre, vagy a működtetésükért felelős és a nevükben eljáró felhatalmazott szervekre, vagy adott esetben mindkettőre alkalmazzák.
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy e cikk alapján csak akkor alkalmazzák a 11. és 11a. cikket, ha ezen irányelv valamennyi rendelkezése alkalmazandó.
A tagállamok értesítik a Bizottságot és az EIOPA-t, amennyiben élnek az első és a második bekezdésben említett lehetőségekkel, megjelölve azon intézménytípusokat vagy adott esetben felhatalmazott szerveket, amelyekre az említett lehetőségek alkalmazása kiterjed, valamint ezen irányelv rájuk alkalmazandó rendelkezéseit.
A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.”
6.Az 5. cikk a következőképpen módosul:
a)a cím helyébe a következő szöveg lép:
„Kis méretű, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények”;
b) a második bekezdést el kell hagyni.
7.A 6. cikk a következőképpen módosul:
a)az 1. pontban az „és amely ebből közvetlenül származó tevékenységeket folytat;” szövegrész helyébe az „és amely ebből közvetlenül származó tevékenységeket folytat, és – amennyiben azt a nemzeti jog lehetővé teszi – egyéni nyugellátást szolgáltat;” szöveg lép;
b)a 3. pont helyébe a következő szöveg lép:
„3. »támogató vállalkozás«: olyan vállalkozás vagy más testület – függetlenül attól, hogy egy vagy több jogi vagy természetes személyt foglal magában, vagy egy vagy több jogi vagy természetes személy alkotja –, amely munkáltatóként, szakmai szövetségként vagy testületként vagy önálló vállalkozói minőségben, illetve ezek bármilyen kombinációjában jár el, és amely nyugdíjkonstrukciót kínál vagy hozzájárulást fizet a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménybe;”;
c)az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:
„5. »tag«: olyan, az ellátottaktól vagy a leendő tagoktól eltérő személy, akinek múltbeli vagy jelenlegi keresőtevékenysége, a nyugdíjkonstrukció rendelkezéseivel összhangban, nyugellátásra való jogosultságot teremt vagy fog teremteni számára, kivéve, hogy az I., II., III., V. és VI. cím alkalmazásában »tag«-nak minősül az egyéni nyugdíj-előtakarékosságban részt vevő is, amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által nyújtott egyéni nyugdíjszolgáltatást a nemzeti jog lehetővé teszi;”
d)a cikk a következő 20., 21. és 22. ponttal egészül ki:
„20. »szolgáltató«: olyan vállalkozás, amelyhez a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény az ezen irányelv hatálya alá tartozó tevékenységeket szervezett ki;
21. »egyéni nyugdíjtermék«: az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikkének 1. pontjában meghatározott egyéni nyugdíjtermék.
22. »nyugdíj-nyomonkövetési rendszer«: olyan digitális eszköz, jellemzően egy biztonságos internetes portál vagy mobilalkalmazás, amely áttekintést nyújt az egyéneknek a felhalmozott egyéni nyugdíjjogosultságaikról és a jövőbeli ellátásaikra vonatkozó előrejelzésekről az összes olyan nyugdíjkonstrukció tekintetében, amelyekben tagok vagy ellátottak.
__________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1238 rendelete (2019. június 20.) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) (HL L 198., 2019.7.25., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1238/oj).”
8.A 7. cikk második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények a nemzeti jog alapján engedéllyel rendelkeznek arra, hogy egyéni nyugdíjtermékeket biztosítsanak, az egyéninyugdíj-szolgáltatási üzletághoz tartozó valamennyi eszközt és kötelezettséget elkülönítetten kell kezelni, és nincs lehetőség arra, hogy ezen eszközöket és kötelezettségeket az intézmény más nyugdíjszolgáltatási üzletágára ruházzák át.”
9.Az irányelv a következő 8a. cikkel egészül ki:
„8a. cikk
A letelepedés joga és a szolgáltatásnyújtás szabadsága
(1) A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények a 11. és 11a. cikknek megfelelően az egész Unióban nyújthatnak szolgáltatásokat.
(2) A tagállamok nem korlátozhatják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket abban, hogy a területükön letelepedjenek.”
10.A 9. cikk a következőképpen módosul:
a)a cím helyébe a következő szöveg lép:
„Engedélyezés”;
b)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok minden olyan foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tekintetében biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt az illetékes hatóság engedélyezte és az bekerült a nyilvántartásba, amelynek esetében a központi ügyvezetés helye az adott tagállam területén van.
A központi ügyvezetés helye az a hely, ahol a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény fő stratégiai döntéseit hozzák.
A tagállamok előírják az illetékes hatóságok számára, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények engedélyezésének részeként végezzenek prudenciális értékelést. Az értékelés során figyelembe kell venni az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tevékenységeinek jellegét, mértékét és összetettségét.
Az engedélyt kérelmező, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények üzleti tervet készítenek és nyújtanak be az illetékes hatóságnak valamennyi tervezett tevékenységükre vonatkozóan, amelyben részletezik a jelenlegi és jövőbeli működési költségek fedezésére rendelkezésre álló pénzügyi erőforrásokat. Az üzleti tervnek tartalmaznia kell a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény bevételeire és kiadásaira vonatkozó legalább hároméves előrejelzéseket, valamint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény működési költségeinek bontását, beleértve adott esetben a forgalmazási és szerzési költségeket, valamint minden egyéb olyan elemet, amely segíti az illetékes hatóságokat a működési követelményeknek való megfelelés értékelésében.
Egy vagy több támogató vállalkozás későbbi elfogadása esetén a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt nem kell új engedélyezési eljárásnak alávetni.”;
c)a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az engedélykérelmet elutasító határozathoz csatolni kell annak pontos indoklását, és erről értesíteni kell az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt.
A 48. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül minden tagállam rendelkezik arról, hogy a bíróságoknál jogorvoslattal lehet élni, amennyiben az adott tagállam illetékes hatóságai az engedély iránti kérelmet annak kézhezvételétől számított hat hónapon belül nem bírálták el.”
11.Az irányelv a következő 9a. cikkel egészül ki:
„9a. cikk
Több támogató vállalkozást tömörítő, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények
A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények különböző nyugdíjkonstrukciókat működtethessenek, beleértve azokat is, amelyek eltérő befektetési politikával rendelkeznek, és ugyanazon nyugdíjkonstrukción belül több támogató vállalkozástól fogadhassanak el támogatást.
Az első bekezdés nem érinti a tagállamok által hozott olyan határozatokat, amelyek előírják, hogy a több támogató vállalkozást magukban foglaló rendszereket a 2009/138/EK irányelv alapján kell működtetni.”
12.A 10. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
„c) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény elegendő pénzügyi erőforrással rendelkezik jelenlegi és jövőbeli működési költségeinek fedezésére.”;
b)a cikk a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az EIOPA az 1094/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat ad ki a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények engedélyezésének részeként elvégzendő prudenciális értékelésről, valamint a II. és III. címben meghatározott követelményekről.”
13.A 11. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdést el kell hagyni;
b)a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A székhely szerinti tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény értesítse illetékes hatóságát arról a szándékáról, hogy határokon átnyúló tevékenységet kíván folytatni.
A tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény az értesítési kötelezettségének teljesítése során adja meg a következő információkat:
a) az adott esetben a támogató vállalkozás vagy vállalkozások alapján azonosítandó fogadó tagállam(ok) megnevezése;
b) a támogató vállalkozás(ok) neve és központi ügyvezetésének helye;
c) a támogató vállalkozás(ok) érdekében működtetett nyugdíjkonstrukció vagy nyugdíjkonstrukciók főbb jellemzői.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága, amely megkapta a (3) bekezdés szerinti értesítést, és amely nem bocsátott ki indokolással ellátott határozatot arról, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási struktúrája vagy pénzügyi helyzete, illetve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt vezető személyek jó hírneve vagy szakmai képesítése vagy tapasztalata nem összeegyeztethető a javasolt, határokon átnyúló tevékenységekkel, a (3) bekezdésben említett információk kézhezvételét követő két hónapon belül továbbítsa ezen információkat a fogadó tagállam illetékes hatóságának. A tagállamok biztosítják, hogy a fogadó tagállam illetékes hatósága haladéktalanul visszaigazolja az említett információk kézhezvételét. A tagállamok biztosítják, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága írásban tájékoztassa a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt arról, hogy a fogadó tagállam illetékes hatósága megkapta az információkat.
A tagállamok biztosítják, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a (3) bekezdésben említett valamennyi információ kézhezvételétől számított egy hónapon belül kibocsássa az első albekezdésben említett, indokolással ellátott határozatot.”;
c)a (6) és a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(6) A határokon átnyúló tevékenységet folytató, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkoznak a IV. címben említett azon tájékoztatási követelmények, amelyeket a fogadó tagállam ír elő az adott határokon átnyúló tevékenység révén érintett leendő tagok, tagok és ellátottak vonatkozásában, a 38. cikkben említett számlaértesítő és intézményi tájékoztató kivételével, amelyre az említett cikk (6) bekezdésének megfelelően harmonizált uniós szabályok vonatkoznak.
(7) Mielőtt a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény határokon átnyúló tevékenységbe kezd, a fogadó tagállam illetékes hatósága a (3) bekezdésben említett információk kézhezvételétől számított egy hónapon belül előkészíti a releváns határokon átnyúló tevékenységek felügyeletét. Az említett előkészítésnek ki kell terjednie a szociális jog és munkajog foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó követelményeire, amelyek szerint a fogadó tagállamban található vállalkozás által támogatott nyugdíjkonstrukciónak működnie kell, továbbá a fogadó tagállam által támasztott, a IV. cím szerinti tájékoztatási követelményekre, amelyek a határokon átnyúló tevékenységre vonatkoznak. Emellett a fogadó tagállam illetékes hatósága az 59. cikk (3) és (4) bekezdésében említett módon tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát az 59. cikk (1) bekezdésében említett, a területén alkalmazandó jogi rendelkezésekről. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul továbbítja ezeket az információkat a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek.”;
d)a cikk a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) A tagállamok biztosítják, hogy a határokon átnyúló tevékenységekkel és eljárásokkal kapcsolatos valamennyi eljárás és alaki követelmény elektronikus úton könnyen teljesíthető legyen.”;
e)a (10) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(10) A fogadó tagállam illetékes hatósága, amely okkal feltételezi, hogy a területén tevékenységet folytató, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nem felel meg a fogadó tagállam szociális jogának és munkajogának foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó követelményeinek, erről haladéktalanul tájékoztatja a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát.
A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága, a fogadó tagállam illetékes hatóságával együttműködve, megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény megszüntesse a felderített jogsértést.”;
f)a (11) bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:
„A tagállamok biztosítják, hogy területükön a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó ilyen intézkedések meghozatalához szükséges joganyag rendelkezésre álljon.
Emellett a székhely szerinti vagy a fogadó tagállam illetékes hatósága az EIOPA-hoz utalhatja az ügyet, és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkének megfelelően kérheti a segítségét. Ebben az esetben az EIOPA az említett cikkben ráruházott hatáskörnek megfelelően járhat el.”;
g)a cikk a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:
„(12) A (10) és (11) bekezdés nem sérti a fogadó tagállamok azon hatáskörét, hogy megfelelő és megkülönböztetésmentes sürgősségi intézkedéseket hozzanak a területükön elkövetett szabálytalanságok megakadályozása vagy szankcionálása érdekében olyan helyzetekben, amikor feltétlenül azonnali intézkedésre van szükség a tagok és ellátottak jogainak védelme érdekében, és amikor a székhely szerinti tagállam egyenértékű intézkedései nem megfelelőek vagy hiányoznak. Ez a hatáskör magában foglalja annak lehetőségét is, hogy – amennyiben feltétlenül szükséges – megakadályozzák a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények támogató vállalkozás részére kifejtett működését a fogadó tagállamban.
(13) A (10)–(13) bekezdés alapján hozott intézkedéseket, ideértve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységeire vonatkozó korlátozásokat is, megfelelően meg kell indokolni, és azokról indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt. A fogadó tagállam ilyen intézkedést elfogadó illetékes hatósága a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, valamint a (11) bekezdés harmadik albekezdésével összefüggésben az EIOPA-t is értesíti az intézkedésről.”
14.Az irányelv a következő 11a. cikkel egészül ki:
„11a. cikk
A bejelentett információkban bekövetkezett változások
(1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben változás következik be a 11. cikk (3) bekezdésének b) vagy c) pontja szerint közölt adatok bármelyikében, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény legalább egy hónappal a változás végrehajtása előtt írásban értesítse a változásról a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságait annak érdekében, hogy a székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai teljesíteni tudják a 11. cikk szerinti kötelezettségeiket.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben teljes mértékben a tagok és ellátottak viselik a befektetési kockázatot, egy vagy több további támogató vállalkozásnak egy korábban bejelentett nyugdíjkonstrukcióhoz történő bejelentésére vagy az említett konstrukció jellemzőinek nem lényeges módosítására egyszerűsített bejelentési eljárás vonatkozzon.”
15.A 12. cikk a következőképpen módosul:
a)a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A tagállamok biztosítják, hogy az átadó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény kellő időben és a (4) bekezdésben említett kérelem benyújtása előtt az érintett tagok és ellátottak, valamint adott esetben képviselőik rendelkezésére bocsássa az átadás feltételeire vonatkozó információkat.”;
b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A határokon átnyúló átadáshoz szükség van a következők előzetes jóváhagyására:
a) az érintett tagok és ellátottak egyszerű többsége, vagy adott esetben ezek képviselőinek egyszerű többsége; és
b) adott esetben a támogató vállalkozás.
Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában az egyszerű többséget a beérkezett válaszok alapján kell kiszámítani.
A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az átadás jóváhagyásához el kell érni legalább a 25 %-os részvételi küszöbértéket az érintett tagok és ellátottak tekintetében.”
c)a (11) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Amennyiben az átadás határokon átnyúló tevékenységet eredményez, az átadó foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága tájékoztatja az átvevő foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságát a szociális jog és munkajog foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó követelményeiről, amelyek szerint a nyugdíjkonstrukciónak működnie kell, továbbá a fogadó tagállam által támasztott, a IV. cím szerinti tájékoztatási követelményekről, amelyek a határokon átnyúló tevékenységre vonatkoznak. Erről további négy héten belül kell tájékoztatást adni.”
16.Az irányelv a következő 12a. cikkel egészül ki:
„12a. cikk
Belföldi átadások
A tagállamok biztosítják, hogy a nyugdíjkonstrukció kötelezettségei, biztosítástechnikai tartalékai és egyéb kötelezettségei és jogai, valamint az azok fedezetéül szolgáló eszközök vagy az ezen eszközök készpénz-egyenértéke egészének vagy egy részének az ugyanazon tagállamban engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények közötti átadására olyan egyszerű és átlátható eljárások vonatkozzanak, amelyek biztosítják a tagok és ellátottak védelmét, valamint az érintett nyugdíjkonstrukciók folyamatos körültekintő irányítását.
Ezeket az átadásokat az illetékes hatóságnak előzetesen jóvá kell hagynia, és ellenőriznie kell legalább a következők mindegyikét:
a) a benyújtott információk hiánytalanok-e és pontosak-e;
b)az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények igazgatási struktúrája és pénzügyi helyzete, valamint az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket ténylegesen vezető személyek jó hírneve vagy szakmai képesítése és tapasztalata összeegyeztethető-e a javasolt átadással;
c) a tagok és ellátottak hosszú távú érdekei megfelelő védelmet élveznek-e;
d) az átadandó eszközök elégségesek-e és megfelelőek-e a kapcsolódó kötelezettségek, a biztosítástechnikai tartalékok, valamint az egyéb kötelezettségek és jogok fedezésére.
Amennyiben egy tagállam a belföldi átadásokat az érintett tagok és ellátottak előzetes jóváhagyásához köti, a jóváhagyási eljárás nem lehet szigorúbb, mint a 12. cikk (3) bekezdésében meghatározott eljárás.”
17.A 13. cikk (1) és (2) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A székhely szerinti tagállam biztosítja, hogy a nyugdíjkonstrukciókat működtető foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukcióik és – amennyiben azt a nemzeti jog lehetővé teszi – a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeken keresztül értékesített egyéni nyugdíjkonstrukciók teljes skálája tekintetében mindenkor rendelkezzenek megfelelő, a meglévő nyugdíjszerződések portfóliójából származó pénzügyi kötelezettséggel egyező mennyiségű forrással.
(2) A székhely szerinti tagállam biztosítja, hogy a nyugdíjkonstrukciókat működtető foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, amennyiben biometrikus kockázatokra fedezetet nyújtanak vagy befektetési hozamot, illetve meghatározott szintű ellátásokat garantálnak, megfelelő biztosítástechnikai tartalékot hozzanak létre e konstrukciók teljes skálája tekintetében.”
18.A 14. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:
i.az első albekezdésben a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„A székhely szerinti tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik rendelkezzenek a szükséges hatáskörrel ahhoz, hogy engedélyezzék a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek, hogy korlátozott ideig ne álljon rendelkezésre elegendő eszköz a biztosítástechnikai tartalékok fedezésére. Ebben az esetben az illetékes hatóságok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára, hogy ütemtervet is tartalmazó, konkrét és megvalósítható helyreállítási tervet fogadjon el annak biztosítása érdekében, hogy az (1) bekezdés követelményei ismét teljesüljenek. A tervre a következő feltételek vonatkoznak:”;
ii.a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az első albekezdés bevezető mondatában említett korlátozott időtartamot a nemzeti jog határozza meg, és semmi esetre sem haladhatja meg a tíz évet.”;
b)a (3) bekezdést el kell hagyni.
19.A 16. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok előírják, hogy minden, a 15. cikk (1) bekezdésében említett és területükön engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény mindenkor megfelelő rendelkezésre álló szavatoló tőkét tartson fenn teljes üzleti tevékenysége vonatkozásában, melynek összege legalább egyenlő az ezen irányelvben meghatározott minimummal a foglalkoztatói nyugellátás és – amennyiben azt a nemzeti jog lehetővé teszi – az egyéni nyugellátás hosszú távú fenntarthatóságának biztosítása érdekében.”;
b)a (4) bekezdés második albekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„Az első albekezdés a) pontjában említett érték nem haladhatja meg az egyrészt az életbiztosítási, foglalkoztatói nyugellátási és – amennyiben azt a nemzeti jog lehetővé teszi – egyéni nyugellátási tevékenységek vonatkozó tőkeösszegei, másrészt a mindazon biztosítási kötvényekre vonatkozó matematikai tartalékok közötti különbség 3,5 %-át, amelyeknél a zillmerezés lehetséges. A különbséget csökkenteni kell az eszközként bemutatott esetleges amortizálatlan szerzési költségek összegével.”
20.A 17. cikk a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 64a. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikkben és a 18. cikkben említett számok és százalékos értékek módosítása céljából.”
21.Az irányelv a következő 18a. cikkel egészül ki:
„18a. cikk
Belső stressztesztelés
(1) A székhely szerinti tagállamok illetékes hatóságai előírják, hogy a nyugdíjkonstrukciókat működtető foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények – amennyiben nem a támogató vállalkozások, hanem maguk a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények vállalják a biometrikus kockázatok biztosításának kötelezettségét, illetve adott befektetési hozamot vagy az ellátások adott szintjét garantálják – legalább háromévente végezzenek stressztesztet annak értékelésére, hogy képesek-e teljesíteni a tagokkal és ellátottakkal szembeni kötelezettségeiket, többek között kedvezőtlen piaci és demográfiai változásokat tükröző forgatókönyvek alapján is.
Az első albekezdés ellenére a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága hatáskörrel rendelkezik arra, hogy előírja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára a stresszteszt gyakoribb elvégzését, legalább akkor, ha a korábbi évek stressztesztjeinek eredményei azt mutatják, hogy fennáll annak a kockázata, hogy a következő tíz éven belül nem áll rendelkezésre elegendő és megfelelő eszköz a biztosítástechnikai tartalékok fedezésére.
A tagállamok annak értékelését is előírhatják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára, hogy az előre jelzett rendelkezésre álló szavatoló tőkéje meghaladja-e a minimális szavatolótőke-szükségletét, vagy adott esetben a 15. cikk értelmében a nemzeti jog alapján megkövetelt bármely magasabb összegű előírt szavatoló tőkét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények a legutóbbi pénzügyi kimutatások időpontjától számított következő tíz pénzügyi évre vonatkozóan előrejelzéseket készítenek az eszközökről és kötelezettségekről az alábbi forgatókönyvek mindegyike szerint:
a)a legutóbbi pénzügyi kimutatások időpontjában fennálló gazdasági feltételeket alapul vevő alapforgatókönyv;
b)a kamatlábak tartós, 40 %-os relatív csökkenését vagy 0,75 százalékpontos abszolút csökkenését – attól függően, hogy melyik súlyosabb – feltételező kedvezőtlen forgatókönyv, anélkül, hogy a kamatlábak 0 % alá esnének vagy meghaladnák a 3,5 %-ot;
c)a nem értékcsökkenthető eszközök befektetési hozamának 30 %-os csökkenését feltételező kedvezőtlen forgatókönyv;
d)a tagok és ellátottak halálozási arányának 10 %-os csökkenése minden korosztályban.
Az első albekezdéstől eltérve a tagállamok előírhatják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy:
a)készítsenek előrejelzéseket tíz pénzügyi évnél hosszabb időszakra;
b)készítsenek az első albekezdés b), c) vagy d) pontjában meghatározott forgatókönyveknél súlyosabb kedvezőtlen forgatókönyvek szerinti előrejelzéseket;
c)készítsenek további stresszforgatókönyvek szerinti előrejelzéseket.
(3) Amennyiben az (1) bekezdésben említett stresszteszt eredményei azt mutatják, hogy a (2) bekezdésben említett forgatókönyvek bármelyike esetében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény vagy nem rendelkezne elegendő eszközzel a biztosítástechnikai tartalékok fedezésére, vagy adott esetben a rendelkezésre álló szavatoló tőkéje nem lenne elegendő ahhoz, hogy az előrejelzés által lefedett bármely évben teljesítse a minimális szavatolótőke-szükségletet vagy a nemzeti jog alapján megkövetelt magasabb összegű előírt szavatoló tőkét a 15. cikk értelmében, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság előírja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára, hogy nyújtson be konvergenciatervet.
A konvergenciatervben meg kell határozni azokat az intézkedéseket, amelyeket a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény annak érdekében szándékozik meghozni, hogy az előrejelzés által lefedett időszakban a (2) bekezdésben említett valamennyi forgatókönyv esetében helyreállítsa azon képességét, hogy elegendő eszközt tartson fenn a biztosítástechnikai tartalékok fedezésére, vagy adott esetben a minimális szavatolótőke-szükségletet meghaladó rendelkezésre álló szavatoló tőkét képezzen.
A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény a stresszteszt elvégzésének időpontjától számított három hónapon belül benyújtsa a konvergenciatervet az illetékes hatóságnak.
Amennyiben három hónapon belül nem kerül sor a konvergenciaterv benyújtására, vagy ha a konvergenciaterv nem tartalmaz hiteles intézkedéseket a stresszteszt során megállapított alulfinanszírozás vagy adott esetben elégtelen mértékű rendelkezésre álló szavatoló tőke kezelésére, a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok hatáskörrel rendelkezzenek annak előírására, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény magasabb rendelkezésre álló szavatoló tőkét képezzen.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára a 14. cikk (2) bekezdése alapján engedélyezett, hogy korlátozott ideig ne álljon rendelkezésére elegendő eszköz a biztosítástechnikai tartalékok fedezésére. Ebben az esetben a tagállamok biztosítják, hogy a 14. cikk (2) bekezdése alapján elfogadott helyreállítási terv tükrözze az e cikk (1) bekezdésében említett stresszteszt eredményét, és szükség esetén megfelelően frissítsék, különösen a teljes finanszírozás helyreállításához szükséges intézkedések és időszak meghatározásakor.
(5) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az (1)–(3) bekezdést, amennyiben a területükön található foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára előírják, hogy a 17. cikkben említett minimális szavatolótőke-szükségletet meghaladó előírt szavatoló tőkével rendelkezzenek, feltéve, hogy az előírt szavatoló tőkére vonatkozó követelmények kockázatalapúak, legalább a piaci és az élettartam-kockázatok tekintetében.”
22.A 19. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:
a)a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok előírják, hogy a területükön engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények az óvatosság elvének és különösen a következő szabályoknak megfelelően valósítsák meg befektetéseiket:”;
b)a b) pont helyébe a következő szöveg lép:
„b) az óvatosság elvének megfelelően a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek befektetési döntéseik során figyelembe kell venniük az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikkének 22. pontjában meghatározott fenntarthatósági kockázatokat, és e célból a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek figyelembe kell venniük befektetési stratégiájuknak és döntéseiknek az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt lehetséges hosszú távú hatását. Ennek arányos módon kell történnie, figyelembe véve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységeinek jellegét, mértékét és összetettségét.”;
c)a d) pont helyébe a következő szöveg lép:
„d) a vagyont túlnyomórészt szabályozott piacokon, multilaterális kereskedési rendszerben (MTF) vagy szervezett kereskedési rendszerben (OTF) kell befektetni;”;
b)a cikk a következő (1a)–(1d) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények a teljes eszközportfólió tekintetében csak olyan eszközökbe és instrumentumokba fektessenek be, amelyek kockázatait az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény képes megfelelően azonosítani, felmérni, figyelemmel kísérni, kezelni, ellenőrizni és jelenteni, valamint megfelelően figyelembe venni teljes finanszírozási szükségleteinek értékelése, valamint a tagokat és ellátottakat érintő, a nyugellátásaik 28. cikk szerinti kifizetésével kapcsolatos kockázatok értékelése során.
(1b) A tagállamok előírják, hogy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete céljából tartott eszközöket a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által vállalt kötelezettségek jellegének és futamidejének megfelelő módon fektessék be.
(1c) A tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények befektetési döntései tükrözzék a tagok és ellátottak fenntarthatósági preferenciáit, amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények képesek felmérni ezeket a tagi preferenciákat, és amennyiben ezek a preferenciák összhangban vannak az (1) bekezdésben meghatározott befektetési elvekkel.
(1d) Az (1c) bekezdés alkalmazásában a fenntarthatósági preferenciák a tag, az ellátott vagy a leendő tag arra vonatkozó döntését jelentik, hogy a következő pénzügyi eszközök közül egyet vagy többet belefoglal-e a befektetésébe, és ha igen, milyen mértékben:
a)olyan pénzügyi eszköz, amelynek esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél meghatározza, hogy egy minimális arányt az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet** 2. cikkének 1. pontjában meghatározott, környezeti szempontból fenntartható befektetésekbe kell fektetni;
b)olyan pénzügyi eszköz, amelynek esetében az ügyfél vagy potenciális ügyfél meghatározza, hogy egy minimális arányt az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 17. pontjában meghatározott fenntartható befektetésekbe kell fektetni;
c)olyan pénzügyi eszköz, amely figyelembe veszi az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt főbb káros hatásokat, és amelynek esetében az ezt a figyelembevételt igazoló minőségi vagy mennyiségi elemeket az ügyfél vagy potenciális ügyfél határozza meg.”;
c)a (6) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„Az (1)–(5) bekezdés rendelkezéseivel összhangban a tagállamok felhatalmazhatják az illetékes hatóságot arra, hogy a területükön engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tekintetében részletesebb szabályokat állapítson meg, feltéve, hogy azok prudenciális szempontból indokoltak.
Ilyen szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha a befektetési kockázatot a tagok és az ellátottak viselik. Ugyanakkor ezekben az esetekben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nem akadályozhatók a következőkben:
a) a biztosítástechnikai tartalék fedezetére szolgáló vagyon vagy azon nyugdíjkonstrukcióhoz tartozó teljes portfólió, amelyben a befektetési kockázatot a tagok viselik, 70 %-ának a szabályozott piacokon, MTF-ekben vagy OTF-ekben kibocsátott részvényekbe, részvény módjára forgatható értékpapírokba és vállalati kötvényekbe történő befektetése, és ezen értékpapírok befektetési portfólión belüli arányának meghatározása;
b) a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére szolgáló vagyon legfeljebb 30 %-ának olyan pénznemben fennálló eszközökbe történő befektetése, amely eltér attól a pénznemtől, amelyben a kötelezettségek fennállnak;
c) olyan eszközökbe történő befektetés, amelyek hosszú befektetési időtávval bírnak, és amelyeket nem szabályozott piacokon, MTF-ekben vagy OTF-ekben értékesítenek;
d) az EBB által kibocsátott vagy garantált, az Európai Stratégiai Beruházási Alap, az európai hosszú távú befektetési alapok, az európai szociális vállalkozási alapok és az európai kockázatitőke-alapok keretében biztosított eszközökbe való befektetés.”;
d)a (7) és a (8) bekezdést el kell hagyni.
___________________________________________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/2088/oj ).
** Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198., 2020.6.22., 13. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2020/852/oj ).
23.A 21. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények hatékony, tevékenységeik körültekintő és megbízható irányítását szavatoló irányítási rendszert működtessenek. A rendszernek legalább a következőkkel kell rendelkeznie:
a)megfelelő és átlátható szervezeti felépítés, amelyben a felelősségi körök egyértelműen meg vannak határozva és megfelelően el vannak határolva;
b)az információáramlást és az összeférhetetlenség kezelését biztosító hatékony rendszer.
Az irányítási rendszernek biztosítania kell, hogy a befektetési döntések meghozatalakor figyelembe vegyék a befektetési eszközökhöz kapcsolódó környezeti, társadalmi és irányítási tényezőket, és a rendszert rendszeres belső felülvizsgálatnak vessék alá.
A belső felülvizsgálatok során értékelni kell az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület összetételének, hatékonyságának és belső irányításának megfelelőségét, figyelembe véve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tevékenységeiben rejlő kockázatok jellegét, mértékét és összetettségét.”;
b)a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények írásos elveket és eljárásokat dolgozzanak ki és alkalmazzanak a kockázatkezelés, a belső kontroll, a belső ellenőrzés, a javadalmazás és adott esetben az aktuáriusi és a kiszervezett tevékenységek tekintetében, és hogy ezeket az elveket és eljárásokat végrehajtsák. Ezeket az írásos elveket és eljárásokat a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény irányító vagy felügyelő testületének előzetesen jóvá kell hagynia, és azokat legalább háromévente felül kell vizsgálni, és a rendszerben vagy az érintett területen bekövetkező jelentős változásokra tekintettel ki kell igazítani.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények hatékony belső kontrollrendszert működtessenek. A rendszernek igazgatási és számviteli eljárásokkal, belső ellenőrzési keretrendszerrel, és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény minden szintjére kiterjedő megfelelő jelentési, adatszolgáltatási rendszerrel, továbbá megfelelési funkcióval kell rendelkeznie.”;
c)a cikk a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A megfelelési funkció része az ezen irányelv alapján elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezésekkel kapcsolatos tanácsadás az igazgatási, irányító vagy felügyelő testület számára. Értékeli továbbá a jogi környezet változásainak az érintett, foglalkoztatói nyugellátást nyújtó intézmény tevékenységére gyakorolt lehetséges hatását, valamint azonosítja és értékeli a megfelelési kockázatot.”
d)a (6) bekezdésben a második és a harmadik mondatát el kell hagyni;
e)a cikk a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény és annak egy szolgáltatója közötti kapcsolatból eredően potenciális vagy tényleges összeférhetetlenség áll fenn, a tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt ténylegesen vezető személyek kizárólag a tagok és ellátottak érdekeinek megfelelő független döntéseket hozzanak.
(8) A tagállamok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és adott esetben azok jelölő bizottságai számára, hogy az irányító vagy felügyelő testület tagjainak kiválasztásakor törekedjenek arra, hogy a testületben minél több szaktudás és képesség egyesüljön, biztosítva a nők és a férfiak kiegyensúlyozott képviseletét.
A tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és adott esetben azok jelölő bizottságai vezessenek be olyan elveket és eljárásokat, amelyek az irányító vagy felügyelő testület vonatkozásában előmozdítják a sokszínűséget és a befogadást. Ezen elveknek és eljárásoknak adott esetben figyelembe kell venniük, hogy az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületben részt vesznek a szociális partnerek képviselői, és az elveket és eljárásokat a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységeinek jellegével, mértékével és összetettségével arányos módon kell alkalmazni.
A tagállamok azt is előírják, hogy az elvek és eljárások határozzanak meg a nemek egyensúlyához kapcsolódó egyedi mennyiségi célkitűzéseket a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységeinek jellegével, mértékével és összetettségével arányos módon. A célnak ki kell terjednie az irányító vagy felügyelő testületnek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményhez csatlakozott támogató vállalkozás által kiválasztott tagjaira, és nem alkalmazandó azokra a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre, amelyek esetében három vagy annál kevesebb az irányító vagy felügyelő testület azon tagjainak száma, akiket a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményhez csatlakozott támogató vállalkozás választott ki.
(9) A tagállamok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy az éves jelentésekben tegyék közzé az irányító vagy felügyelő testületben az alulreprezentált nem nemi szempontból kiegyensúlyozott képviseletére vonatkozó célt, az arra vonatkozó elveket és eljárásokat, hogy hogyan növelhető az alulreprezentált nem száma az irányító vagy felügyelő testületben, valamint az elvek és eljárások végrehajtását.
(10) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelő eszközökkel, módszerekkel és hatáskörökkel rendelkezzenek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények irányítási rendszerének ellenőrzéséhez és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által azonosított, a pénzügyi megbízhatóságukat esetlegesen befolyásoló, újonnan felmerülő kockázatok értékeléséhez.
A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik rendelkezzenek az ahhoz szükséges hatáskörrel, hogy előírhassák az irányítási rendszer tökéletesítését és megerősítését a 20–32. cikkben meghatározott követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében.”
24.A 22. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára annak biztosítását, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt ténylegesen vezető személyek, az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületek, a kulcsfontosságú feladatkört ellátó személyek, továbbá adott esetben azok a személyek vagy szervezetek, amelyeknek a 31. cikkel összhangban valamely kulcsfontosságú feladatkört kiszervezték, feladataik ellátása során teljesítsék az alábbi követelményeket:
a) a szakmai alkalmasság követelménye:
i. a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt ténylegesen vezető személyek esetében ez azt jelenti, hogy képzettségük, tudásuk és tapasztalatuk alkalmassá teszi őket a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény körültekintő és megbízható irányítására, amely magában foglalja azokat az ismereteket és kompetenciákat, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy kezeljék a különböző kockázati szinteket, amelyeknek a tagok és ellátottak ki vannak téve, attól függően, hogy milyen jellegű konstrukció tagjai;
ii. a kulcsfontosságú aktuáriusi vagy belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek esetében ez azt jelenti, hogy szakmai képesítésük, tudásuk és tapasztalatuk elegendő ahhoz, hogy megfelelően ellássák kulcsfontosságú feladatkörüket;
iii. az egyéb kulcsfontosságú feladatkört ellátó személyek esetében ez azt jelenti, hogy képzettségük, tudásuk és tapasztalatuk elegendő ahhoz, hogy megfelelően ellássák kulcsfontosságú feladatköreiket;
iv. az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületek esetében ez azt jelenti, hogy tagjaik képzettsége, tudása és tapasztalata együttesen alkalmassá teszi őket feladataik ellátására;
b) az üzleti megbízhatóság követelménye: jó az üzleti hírnevük és tisztességesek.”;
b)a cikk a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények értesítsék illetékes hatóságaikat az (1) bekezdésben említett személyek személyazonosságában bekövetkezett bármely változásról, a változások indokaival és minden olyan információval együtt, amely szükséges annak értékeléséhez, hogy a kinevezett új személyek szakmailag alkalmasak és üzletileg megbízhatók-e.
(1b) A tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények értesítsék illetékes hatóságaikat, ha az (1) bekezdésben említett személyek bármelyike már nem felel meg az említett bekezdésben meghatározott követelményeknek, vagy ezért helyébe mást neveztek ki.”;
c)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok folyamatosan értékelni tudják, hogy az (1) bekezdésben említett személyek megfelelnek-e az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, hogy fennáll-e tényleges vagy potenciális összeférhetetlenség, és hogy ezeket hogyan előzik meg vagy kezelik.”;
d)a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt ténylegesen vezető vagy más kulcsfontosságú feladatkört ellátó személy nem felel meg az (1) bekezdésben meghatározott követelményeknek, az illetékes hatóságoknak hatáskörrel kell rendelkezniük arra, hogy előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára e személynek az adott tisztségből való eltávolítását.”
25.A 23. cikk (3) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:
„h) a javadalmazási politika meghatározza, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény hogyan veszi figyelembe az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikkének 22. pontjában meghatározott fenntarthatósági kockázatok kockázatkezelési rendszerbe történő integrálását;
i)a javadalmazási politikáknak és gyakorlatoknak objektívnek és megkülönböztetésmentesnek kell lenniük, és a férfi és női munkavállalók egyenlő díjazása vagy a nők és a férfiak egyenlő értékű munkáért járó egyenlő díjazása elvén kell alapulnia.”
26.A 25. cikk (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő szöveg lép:
„A kockázatkezelési rendszernek – a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységeinek jellegével, mértékével és összetettségével arányos módon – ki kell terjednie a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknél vagy olyan vállalkozásoknál esetlegesen felmerülő kockázatokra, amelyekhez a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény feladatait vagy tevékenységeit kiszervezték, adott esetben legalább a következő területeken:”.
27.A 26. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„26. cikk
Belső ellenőrzési feladatkör
(1) A tagállamok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy tevékenységeik jellegével, mértékével és összetettségével arányos, hatékony belső ellenőrzési feladatkört biztosítsanak.
A belső ellenőrzési feladatkörbe tartozik annak értékelése, hogy a belső kontrollrendszer és az irányítási rendszer egyéb elemei – ideértve adott esetben a kiszervezett tevékenységeket is – mennyire megfelelőek és hatékonyak.
(2) A belső ellenőrzés megállapításairól és ajánlásairól tájékoztatni kell az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületet, amely meghatározza, hogy milyen intézkedéseket kell tenni a belső ellenőrzés egyes megállapításai és ajánlásai tekintetében, és biztosítja ezen intézkedések végrehajtását.”
28.A 28. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények írásbeli elveket és eljárásokat dolgozzanak ki a kockázati önértékelésre vonatkozóan, amely tartalmazza az értékelés elvégzéséhez szükséges folyamatokat és eljárásokat, az értékelés gyakoriságát és a módszereket.”;
b)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:
i.a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett kockázatértékelés – a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tevékenységeinek jellegét, mértékét és összetettségét figyelembe véve – tartalmazza a következőket:”;
ii.a bekezdés a következő i), j) és k) ponttal egészül ki:
„i) annak értékelése, hogy azok a kockázatok, amelyeknek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény ki van vagy ki lehet téve, hogyan viszonyulnak a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási, irányító vagy felügyelő testülete által jóváhagyott kockázatvállalási limitekhez;
j)a 44b. cikk (2) bekezdésében említett értékelés;
k)a méretgazdaságossággal és a hatékonysággal kapcsolatos lehetőségek értékelése, beleértve az összevont befektetési struktúrákban, közös szolgáltatásokban vagy átadásokban való részvételt, valamint azoknak a tagokra és ellátottakra gyakorolt hatását.”;
iii.a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az első albekezdés i) pontjának alkalmazásában a tagállamok előírják, hogy amennyiben a nyugdíjkonstrukció feltételeivel összhangban a tagok és ellátottak viselik a kockázatokat, a kockázatokat és a kockázatvállalási limiteket a tagok és ellátottak szemszögéből kell vizsgálni, figyelembe véve kockázatviselési képességüket és kockázatvállalási hajlandóságukat.”
29.A 30. cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„A tagállamok előírják, hogy a nyilatkozat határozza meg az egyes nyugdíjkonstrukciók egyértelmű befektetési célkitűzéseit, amelyek összhangban vannak a konstrukció nyugdíjjövedelemmel kapcsolatos célkitűzésével, a konstrukció általános teljesítménycéljait és a teljesítmény nyomon követésének módját. A nyilatkozatnak azt is meg kell határoznia, hogy az eszközallokációs stratégiától és a teljesítménycéloktól való eltérések mikor és milyen mértékben tolerálhatók. A befektetési politikának tartalmaznia kell a taktikai eszközallokációra, az értékpapírok kiválasztására és a kereskedés végrehajtására vonatkozó átfogó döntéseket is.
A nyilatkozatnak ki kell térnie arra is, hogy használnak-e összetettebb eszközosztályokat, beleértve az alternatív eszközosztályokat is, és ha igen, miért, milyen mértékben és milyen módon, valamint ennek megfelelően meg kell határoznia a partnerkockázatnak való kitettség mértékét.
A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény eljárásokat és kritériumokat állapítson meg a befektetési politika hatékonyságának felülvizsgálatára, valamint annak meghatározására, hogy szükség van-e a politika, a végrehajtási eljárásai vagy a döntéshozatali struktúra módosítására.
A nyilatkozatot a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási, irányító vagy felügyelő testülete fogadja el. Amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény különböző nyugdíjkonstrukciókat kezel, mindegyik esetében külön nyilatkozatot kell készíteni a befektetési politikáról.
A tagállamok biztosítják, hogy azon nyugdíjkonstrukciók esetében, amelyekben a tagok jogosultak befektetési döntéseket hozni, a nyilatkozat megfelelő számú befektetési lehetőséget tartalmazzon, beleértve egy alapértelmezett lehetőséget is, osztályozza ezeket a lehetőségeket a tagok által viselt befektetési kockázat jellege és mértéke szerint, és biztosítsa, hogy elegendő információ álljon rendelkezésre, amely lehetővé teszi a megalapozott befektetési döntések meghozatalát.”
30.A 31. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok engedélyezik vagy előírják a területükön engedélyezett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy bármely tevékenységükkel, többek között kulcsfontosságú feladatköreikkel és irányításukkal részben vagy teljes egészében az ezen foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nevében tevékenykedő szolgáltatókat bízzanak meg, feltéve, hogy a kiszervezési megállapodások megfelelnek a (2)–(7) bekezdésnek.”;
b)az (5) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(5) A tagállamok biztosítják, hogy a kulcsfontosságú feladatköröket, irányításukat vagy az ezen irányelv hatálya alá tartozó egyéb tevékenységeket kiszervező, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények jogilag érvényesíthető írásbeli megállapodást kössenek a szolgáltatóval. A megállapodásnak tartalmaznia kell a közvetlen és közvetett költségek bontását, és egyértelműen meg kell határoznia a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény és a szolgáltató jogait és kötelezettségeit. A szolgáltatóval való esetleges összeférhetetlenség esetén a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények dokumentálják és végrehajtják az összeférhetetlenség megelőzésére vagy kezelésére szolgáló eljárásokat.”;
c)a (7) bekezdést el kell hagyni.
31.A 33. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1), (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Az olyan nyugdíjkonstrukciók esetében, amelyekben teljes mértékben a tagok és ellátottak viselik a befektetési kockázatot, a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága előírja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára, hogy nevezzen ki nyugdíjkonstrukciónként egy letétkezelőt az eszközök letéti őrzésére és a felügyeleti feladatokra a 34. és a 35. cikkel összhangban, vagy – ha a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény a 34. cikk (2) bekezdésével összhangban saját maga őrzi az eszközöket – előírja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek, hogy bízzon meg egy vagyonkezelőt a 35. cikk szerinti felügyeleti feladatok ellátásával, és erről értesítse az illetékes hatóságot.
Az első albekezdés alkalmazásában a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény vagy adott esetben a 2. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazott szerv nem járhat el az adott konstrukció letétkezelőjeként.
(2) Minden olyan nyugdíjkonstrukció esetében, amelyben nem teljes mértékben a tagok és ellátottak viselik a befektetési kockázatot, a székhely szerinti tagállam előírhatja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára, hogy nyugdíjkonstrukciónként egy letétkezelőt nevezzen ki az eszközök letéti őrzésére vagy az eszközök letéti őrzésére és a felügyeleti feladatokra, a 34. és 35. cikkel összhangban.
(3) Amennyiben e fejezet másként nem rendelkezik, a letétkezelő kinevezésére a 2009/65/EK irányelv IV. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.
A tagállamok nem korlátozhatják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket abban, hogy más tagállamban letelepedett letétkezelőket nevezzenek ki.”
32.A 34. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„34. cikk
Az eszközök letéti őrzése és a letétkezelő felelőssége
(1) Amennyiben e fejezet másként nem rendelkezik, a letétkezelők eszközök letéti őrzésével kapcsolatos feladatainak végrehajtására és a letétkezelő felelősségére a 2009/65/EK irányelv IV. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.
(2) Amennyiben az eszközök letéti őrzésére nem jelölnek ki letétkezelőt, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények legalább:
a) biztosítják, hogy a pénzügyi eszközöket kellő gondossággal kezeljék és védjék;
b) olyan nyilvántartást vezetnek, amely lehetővé teszi a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára az összes eszköz mindenkori és késedelem nélküli azonosítását;
c) meghozzák a szükséges intézkedéseket az összeférhetetlenség elkerülésére az eszközök letéti őrzésével összefüggésben;
d) kérésre tájékoztatják az illetékes hatóságokat az eszközök őrzésének módjáról.”
33.A 35. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:
„(1) Amennyiben e fejezet másként nem rendelkezik, a letétkezelő felügyeleti feladataira a 2009/65/EK irányelv IV. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.”
34.A IV. cím címének helyébe a következő szöveg lép:
„IV. CÍM
A LEENDŐ TAGOKNAK, A TAGOKNAK ÉS AZ ELLÁTOTTAKNAK NYÚJTANDÓ TÁJÉKOZTATÁS ÉS AZ ÜZLETI MAGATARTÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK”.
35.A 36. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok – a létrehozott nyugdíjkonstrukció jellegét figyelembe véve – biztosítják, hogy a területükön engedélyezett, foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókat működtető valamennyi foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény biztosítja:
a) a leendő tagoknak: legalább a 41. cikkben meghatározott információkat;
b) a tagoknak: legalább a 37–40., 41a., 42. és 44. cikkben meghatározott információkat; valamint
c) az ellátottaknak: legalább a 37., 41a., 43. és 44. cikkben meghatározott információkat.
Amennyiben – a nemzeti jog alapján – a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények engedéllyel rendelkeznek arra, hogy egyéni nyugdíjtermékeket biztosítsanak, a tagállamok biztosítják, hogy a területükön engedélyezett valamennyi foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény, amely az (EU) 2019/1238 rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott páneurópai egyéni nyugdíjterméktől eltérő egyéni nyugdíjtermékeket biztosít, egyértelmű, tisztességes, nem félrevezető, valamint a termék jellegének, a forgalmazási csatornának és a megtakarító vagy az ellátott jellemzőinek megfelelő tájékoztatást nyújtson a leendő megtakarítók, az egyéni nyugdíj-előtakarékosságban részt vevők és az ellátottak számára. E tájékoztatásnak legalább a következő elemek tekintetében ugyanolyan szintű átláthatóságot és védelmet kell biztosítania, mint amelyet a nemzeti jog az egyéni nyugdíjtermékek más szervezetek vagy intézmények általi értékesítése tekintetében előír:
a) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény megnevezése, jogi formája és engedélyezési státusza;
b) a kínált egyéni nyugdíjtermék fő jellemzői, költségei és kockázatai;
c) a tanácsadás vagy ajánlás megléte és jellege;
d) a termékkel kapcsolatban kapott díjazás jellege;
e) a panasztételi és jogorvoslati eljárások.
A tagállamok kiigazíthatják ezeket a követelményeket annak érdekében, hogy azok tükrözzék a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények sajátosságait és az egyéni nyugdíjtermékek forgalmazási csatornáinak sokféleségét.”;
b)a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az EIOPA az 1094/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat ad ki a 41., 42. és 43. cikk szerint nyújtandó tájékoztatásra vonatkozóan.”
36.A 37. cikk (1) bekezdésének g) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„g) ahol a tagok befektetési kockázatot viselnek vagy befektetési döntéseket hozhatnak, a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó befektetések legalább tízéves, illetve a tíz évnél rövidebb ideje működő konstrukciókhoz kapcsolódó befektetések esetében az összes működési év múltbeli teljesítményére vonatkozó információk;”.
37.Az irányelv a következő 37a. cikkel egészül ki:
„37a. cikk
Nyugdíj-nyomonkövetési rendszerek
(1) A tagállamok biztosítják, hogy ha működnek nyugdíj-nyomonkövetési rendszerek, azok kiterjedjenek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által kezelt nyugdíjjogosultságokra.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények minden olyan információt továbbítsanak a nyugdíj-nyomonkövetési rendszereknek – amennyiben létrehoztak ilyen rendszereket –, amely szükséges ahhoz, hogy a tagok és ellátottak teljes, megbízható és naprakész áttekintést kapjanak foglalkoztatói és egyéni nyugdíjjogosultságaikról, amennyiben ezeket a jogosultságokat a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény kezeli.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett információk továbbítása egységes, géppel olvasható és interoperábilis formátumban történjen, ami lehetővé teszi a nyugdíj-nyomonkövetési rendszerek számára, hogy koherens és összehasonlítható módon összesítsék a felhalmozott jogosultságokra, a felhalmozott tőkére és az előrevetített ellátásokra vonatkozó adatokat.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények továbbra is teljes felelősséggel tartozzanak a továbbított adatok teljességéért és pontosságáért, valamint az e cikkben előírt valamennyi adatközlési kötelezettségek teljesítéséért.
(5) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok nyomon kövessék és biztosítsák az e cikknek való megfelelést, valamint korrekciós intézkedéseket hozzanak, amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nem szolgáltatnak teljes körű, pontos vagy időszerű információkat.
(6) A nyugdíj-nyomonkövetési rendszerekbe továbbítandó információk formátumának és struktúrájának összhangban kell lennie a 38. cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott formátummal és struktúrával.”
38.A 38. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1), (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy a kulcsfontosságú információkról állítsanak össze egy tömör dokumentumot minden tag számára. Ez a dokumentum tájékoztatást nyújt a tag által viselt kockázat szintjéről, és figyelembe veszi a nemzeti nyugdíjrendszerek, valamint a vonatkozó nemzeti szociális, munka- és adójog egyedi sajátosságait (a továbbiakban: számlaértesítő és intézményi tájékoztató). A dokumentum címe tartalmazza a „Számlaértesítő és intézményi tájékoztató” szöveget.
(2) Jól láthatóan kell feltüntetni, hogy a számlaértesítőn és intézményi tájékoztatón szereplő információ pontosan milyen időpontra vagy időszakra vonatkozik.
(3) A tagállamok előírják, hogy a számlaértesítőn és intézményi tájékoztatón szereplő információk pontosak, naprakészek, a meghozott döntéseknek megfelelőek és hiánytalanok legyenek. A megértés megkönnyítése érdekében a bemutatott információkat rétegezni kell, és azoknak a helyes tervezés elveit kell követniük. A számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót minden tag számára díjmentesen, nyomtatott formában vagy elektronikus úton – többek között tartós adathordozón vagy honlapon keresztül – legalább évente egyszer, a tag preferenciájának megfelelően rendelkezésre kell bocsátani. A preferenciát legalább a tagság kezdetén meg kell tudni.”;
b) a cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót uniós egységes formátum használatával kell biztosítani a tagok és ellátottak számára, figyelembe véve a különböző típusú nyugdíjkonstrukciók jellemzőit.
Az EIOPA fogyasztói és ágazati tesztelés elvégzését követően szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgoz ki, amelyekben meghatározza a 38–40. cikkben említett információk bemutatásának részleteit. A 39. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett, múltbeli teljesítményre vonatkozó információk bemutatásával kapcsolatban az EIOPA az említett szabályozástechnikai standardok kidolgozásakor figyelembe veszi a különböző típusú konstrukciók jellemzőit, különösen, ha a tagok és ellátottak viselik a befektetési kockázatot, vagy ha a befektetési stratégia életkortól függ vagy futamidő-kiigazítást foglal magában.
A jelentéstételi követelmények megkettőzésének minimalizálása érdekében a szabályozási standardtervezetek kidolgozása során az EIOPA a lehető legnagyobb mértékben biztosítja az (EU) 2021/473 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel* való összhangot, és arra törekszik, hogy megkönnyítse a számlaértesítőn és intézményi tájékoztatón szereplő információknak a nyugdíj-nyomonkövetési rendszerekbe való beillesztését, valamint biztosítsa a tagok és ellátottak általi használhatóságot.
Az EIOPA [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: 18 hónappal a hatálybalépést követően]-jéig/-ig benyújtja a Bizottságnak az említett szabályozástechnikai standardtervezeteket.
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a harmadik albekezdésben említett szabályozástechnikai standardoknak az 1094/2010/EU rendelet 10. cikkével összhangban történő elfogadása révén kiegészítse ezt az irányelvet.
_____________________________________________
* A Bizottság (EU) 2021/473 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. december 18.) az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a páneurópai egyéni nyugdíjtermékhez kapcsolódóan az információkat tartalmazó dokumentumokra, a költségkorlátba tartozó költségekre és díjakra, valamint a kockázatcsökkentési technikákra vonatkozó követelményeket meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 99., 2021.3.22., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2021/473/oj ).”
39.A 39. cikk (1) bekezdése a következőképpen módosul:
a)a bekezdés a következő ba) ponttal egészül ki:
„ba) az a tagállam, amelyben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt engedélyezték, valamint e tagállam illetékes hatóságainak neve”;
b)a d) pont helyébe a következő szöveg lép:
„d) az a) pontban megállapított nyugdíjkorhatáron alapuló nyugdíjprognózisra vonatkozó információk, valamint egy felelősségkizáró nyilatkozat arról, hogy e prognózisok eltérhetnek a folyósított ellátások végső értékétől, beleértve adott esetben azt is, hogy a nyugellátás változó lehet;”;
c)a g) pont helyébe a következő szöveg lép:
„g) amennyiben a tagok viselik a befektetési kockázatot vagy befektetési döntéseket hozhatnak, az általuk viselt költségekre és azok hatására vonatkozó információk, beleértve a következőket:
i. a tagoknál és ellátottaknál közvetlenül és közvetve az előző 12 hónapban, valamint összevontan a tagnak az érintett konstrukcióhoz való csatlakozása óta felmerült összes költség bontása, feltüntetve legalább az igazgatási költségeket, az eszközök letéti őrzésének költségeit, valamint az eszközök kezelésével és a portfólióügyletekkel kapcsolatban felmerült befektetési költségeket;
ii. a költségeknek a felhalmozott végső tőkére gyakorolt hatására vonatkozó becslés;”;
d)a bekezdés a következő i) és j) ponttal egészül ki:
„i) amennyiben a tagok viselik a befektetési kockázatot, a nyugdíjkonstrukció múltbeli teljesítményével vagy adott esetben a befektetési választékkal kapcsolatos információk, amelyek legalább 10 éves teljesítményre vonatkoznak, vagy – amennyiben a konstrukciót vagy az adott befektetési lehetőséget 10 évnél rövidebb ideje biztosítják – minden olyan évre vonatkozóan, amikor a nyugdíjkonstrukciót vagy az adott befektetési lehetőséget biztosították;
j) amennyiben a tagok viselik a befektetési kockázatot és választhatnak a befektetési lehetőségek közül, rövid tájékoztatás a befektetési választékról, beleértve a kiválasztott lehetőségek számát, az egyes lehetőségekbe befektetett eszközök arányát, valamint a választék kockázati szintjét összefoglaló formában.”;
e)a bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:
„A d) pont alkalmazásában, amennyiben a nyugdíjprognózisok gazdasági forgatókönyveken alapulnak, ezeknek az információknak tartalmazniuk kell legalább egy legjobb becslésen alapuló forgatókönyvet, egy kedvező forgatókönyvet és egy kedvezőtlen forgatókönyvet. A nyugellátások becsült jövőbeli értékét egy rövid szöveges magyarázattal együtt reálértéken kell megadni.
A g) pont ii. alpontjának alkalmazásában a költségeket legalább összegszerűen, valamint az előző 12 hónap során és a tagnak a konstrukcióhoz való csatlakozása óta befizetett hozzájárulások százalékában kell megadni.
Az i) pont alkalmazásában a múltbeli teljesítményre vonatkozó tájékoztatás mellett fel kell tüntetni »A múltbeli teljesítmény nem szolgál megbízható jelzésként a jövőbeli teljesítményre nézve« figyelmeztetést.”
40.A 40. cikk (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„c)információk arról, hogy a nyugdíjprognózisokhoz milyen feltételezéseket használtak fel, és adott esetben információk arról, hogy a járadék formájában kifejezett összegekhez milyen feltételezéseket használtak fel, különösen a járadék rátáját, a szolgáltató típusát és a járadék időtartamát illetően;”.
41.A 41. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„a)az általuk választható lehetőségekről, beleértve a befektetési lehetőségeket és azok kockázatait;”;
b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) Az (1) és (3) bekezdésben említett leendő tagok számára biztosítani kell a következőket:
a) a nyugdíjkonstrukcióhoz kapcsolódó befektetések legalább tízéves, illetve a tíz évnél rövidebb ideje működő konstrukciókhoz kapcsolódó befektetések esetében az összes működési év múltbeli teljesítményére vonatkozó információk;
b) a tagok és ellátottak által az előző 12 hónap során viselt valamennyi közvetlen és közvetett költségre vonatkozó információk, beleértve az egyes befektetési lehetőségek költségeit külön-külön, legalább összegszerűen kifejezve, valamint a költségek végső felhalmozott tőkére gyakorolt hatásának becslése;
c) a rendelkezésre álló befektetési lehetőségekre és azok kockázataira vonatkozó információk.”;
c)a (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő szöveg lép:
„a) az általuk választható lehetőségekről, beleértve a befektetési lehetőségeket és azok kockázatait és költségeit;”.
42.Az irányelv a következő 41a. cikkel egészül ki:
„41a. cikk
Alulteljesítés esetén a tagoknak és ellátottaknak nyújtandó információk
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények rendszeresen nyomon kövessék teljesítményüket az illetékes hatóságuk által a (4) bekezdésnek megfelelően megállapított referenciaértékek alapján. A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény megállapítja, hogy teljesítménye lényegesen eltér az alkalmazandó referenciaértéktől, haladéktalanul tájékoztassa illetékes hatóságát, és szolgáltasson bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a konstrukció költségei és díjai indokoltak és arányosak, és hogy a konstrukció összhangban van tagjai és ellátottjai kockázati toleranciájával.
Amennyiben az illetékes hatóság arra a következtetésre jut, hogy a konstrukció költségei és díjai nem indokoltak és arányosak, vagy hogy a konstrukció nincs összhangban a tagok és ellátottak kockázati toleranciájával, vagy ha az alulteljesítés legalább három évig fennáll, a tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény haladéktalanul, világos, tisztességes és érthető módon tájékoztassa tagjait és ellátottjait erről a helyzetről.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdés második albekezdésében említett információk lehetővé tegyék a tagok és ellátottak számára annak megértését, hogy a konstrukció hogyan teljesít a hasonló, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekhez képest. A tagállamok biztosítják, hogy a nyújtott tájékoztatás egyszerű módon fejtse ki az alulteljesítés okait, azt, hogy a költségek és díjak miért arányosak és indokoltak, valamint az eredmények javítása és a tagok felhalmozott jogosultságai értékének védelme érdekében hozott intézkedéseket. A tagállamok biztosítják, hogy az információk könnyen hozzáférhetők maradjanak mindaddig, amíg a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tartós javulást nem mutat.
(3) A tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények biztosítsák, hogy az (1) bekezdés második albekezdésében említett információk ugyanazokon a csatornákon keresztül álljanak rendelkezésre, mint amelyeket általában a számlaértesítő és intézményi tájékoztató kiküldésére és más rendszeres kommunikáció céljára használnak, és hogy a tagok és ellátottak tájékoztatást kapjanak arról, hogy amennyiben kívánják, hogyan szerezhetnek be további adatokat.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik egyértelmű, objektív és átlátható referenciaértékeket dolgozzanak ki az alulteljesítés értékelésére, többek között az igazgatási, befektetési és ügyleti költségek, a bruttó és nettó befektetési hozamok és a meghatározott időszakokban elért finanszírozási eredmények tekintetében.
(5) E cikk alkalmazásában az EIOPA az 1094/2010/EU rendelet 16. cikkének megfelelően iránymutatásokat fogad el a tagállamok alulteljesítésének megállapítására szolgáló módszerekről.”
43.A 42. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„42. cikk
A nyugdíjba vonulást megelőzően a tagoknak nyújtandó információk
A számlaértesítő és intézményi tájékoztató mellett a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények a 39. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt nyugdíjkorhatár előtt kellő időben vagy a tag kérésére minden tagot tájékoztatnak a kifizetési szakasz kezdetének közeledtéről és az ellátás kifizetésének a nyugellátás felvétele tekintetében lehetséges módjairól, beleértve az egyes lehetőségekhez kapcsolódó költségeket és díjakat, valamint az alkalmazandó adóügyi megítélést.
A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdésben említett tájékoztatást tömör magyarázó csomag kísérje, amely tartalmazza a következő információk mindegyikét:
a)az ellátás kifizetésének a tag és adott esetben az ellátottak számára rendelkezésre álló minden lehetséges módja tekintetében annak főbb jellemzői, következményei és lehetséges hatásai;
b)azok a kockázatok és tényezők, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a nyugdíjjövedelem szintjét, stabilitását vagy időtartamát;
c)azok a körülmények és kritériumok, amelyeket a tagoknak figyelembe kell venniük annak értékelésekor, hogy az ellátás kifizetésének különböző lehetséges módjai megfelelnek-e egyéni helyzetüknek.
A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az ellátás kifizetésének a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által kínált egyik lehetséges módja változó járadék, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény a 39. cikk (1) bekezdésének a) pontjában előírt nyugdíjkorhatár előtt kellő időben prognózisokat bocsásson minden tag rendelkezésére, amelyek szemléltetik a kifizetés összegének esetleges időbeli változását.”
44.A 43. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(1) A tagállamok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy évente tájékoztassák az ellátottakat az őket megillető ellátásokról, a kapcsolódó kifizetési lehetőségekről, az összes felmerült költség bontásáról, valamint a 39. cikk g) és i) pontjában említett múltbeli teljesítményről.
A tájékoztatásban ismertetni kell azokat a fő tényezőket is, amelyek befolyásolhatják a nyugdíjjövedelem szintjét vagy időtartamát, beleértve a befektetési és a várható élettartammal kapcsolatos kockázatokat, és adott esetben fel kell tüntetni a lehetséges kifizetési mód megváltoztatásához való jogot.”;
b)a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(3) Amennyiben az ellátottak a kifizetési szakaszban továbbra is fizetnek hozzájárulást vagy befektetési kockázatot viselnek, a tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények továbbra is rendelkezésre bocsássák a számlaértesítőt és intézményi tájékoztatót, amelynek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben említett információkat is.”
45.A IV. cím a következő fejezettel egészül ki:
„4. FEJEZET
Az üzleti magatartásra vonatkozó szabályok
44a. cikk
Gondossági kötelezettség
(1) A tagállamok a nyugdíjkonstrukció jellegének figyelembevételével biztosítják, hogy a területükön engedélyezett valamennyi foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény mindig a tagjaik és ellátottjaik érdekeinek legmegfelelőbb módon, becsületesen, tisztességesen és szakszerűen járjon el. Ezen érdekek közé tartozik a hosszú távon megfelelő, kockázattal korrigált és költséghatékony hozamok biztosítására vonatkozó célkitűzés, összhangban a nyugdíjkötelezettségek hosszú távú jellegével.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények vezessenek be biztosítékokat, többek között nyújtsanak iránymutatást, hogy segítsék a leendő tagokat, tagokat és ellátottakat, amikor a rendelkezésükre álló lehetőségekről döntenek, és tájékoztassák őket döntéseik lehetséges következményeiről.
44b. cikk
A nyugdíjkonstrukciók megfelelő szerkezete és megvalósítása
(1) A nyugdíjrendszerek szervezését szabályozó nemzeti szociális jog és munkajog – beleértve a kötelező tagságot és a kollektív tárgyalások megállapodásainak eredményeit – sérelme nélkül, a tagállamok előírják, hogy:
a) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények biztosítsák, hogy a nyugdíjkonstrukciók szerkezete, kialakítása és megvalósítása a konstrukció jellegével, méretével és összetettségével arányos módon igazodjon a tagok és ellátottak megállapított igényeihez, jellemzőihez és kockázati profiljához;
b) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények rendszeresen vizsgálják felül és szükség esetén igazítsák ki a nyugdíjkonstrukció szerkezetét, kialakítását és megvalósítását, figyelembe véve minden lényeges fejleményt annak biztosítása érdekében, hogy a konstrukció megfelelő maradjon és a konstrukció jellegével, méretével és összetettségével arányos módon továbbra is összhangban legyen a tagok és ellátottak igényeivel, jellemzőivel és kockázati profiljával.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény dokumentálja annak értékelését, hogy a nyugdíjkonstrukciók szerkezete, kialakítása és megvalósítása megfelelő-e az első albekezdés a) pontja alapján.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a tagok viselik a befektetési kockázatot, a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények a tagok és az ellátottak szemszögéből értékeljék a hosszú távú kockázatot, beleértve a következőket:
a) a kockázatot viselő tagok és ellátottak kockázati toleranciájának megállapítása;
b) a nyugdíjprognózisok használatának bevezetése a tagok és ellátottak szemszögéből végzett kockázatértékelésbe;
c) amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény egynél több befektetési lehetőséget kínál, annak időszakos felülvizsgálata, hogy a befektetési lehetőségek alkalmasak-e a tagok számára kockázati toleranciájuk alapján, és amennyiben van egy alapértelmezett lehetőség, az adott alapértelmezett lehetőség alkalmasságának felülvizsgálata;
d) amennyiben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nem kínálnak egynél több befektetési lehetőséget, a befektetési stratégia időszakos felülvizsgálata a tagok és ellátottak szemszögéből végzett hosszú távú kockázatértékelés figyelembevétele érdekében.
44c. cikk
Panaszkezelés
(1) A tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények vezessenek be és alkalmazzanak olyan hatékony eljárásokat és szabályokat, amelyek alkalmasak a tagok és ellátottak által az ezen irányelvben meghatározott jogaikkal és kötelezettségeikkel összefüggően benyújtott panaszok rendezésére.
(2) Az (1) bekezdésben említett eljárásoknak és szabályoknak az érintett tagállam hivatalos nyelvein vagy az adott tagállam illetékes hatóságai által elfogadott, illetve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény és annak tagjai és ellátottjai közötti megállapodás szerinti más nyelven kell rendelkezésre állniuk.
(3) A tagállamok előírják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények elektronikus úton vagy más tartós adathordozón adjanak választ a tagok és ellátottak panaszaira. A válaszban legfeljebb 40 munkanapon belül ki kell térni a panaszban foglalt valamennyi pontra.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tájékoztassák a panaszt benyújtó tagokat és ellátottakat legalább egy olyan alternatív vitarendezési testületről, amely a tagok és ellátottak ezen irányelvben meghatározott jogait és kötelezettségeit érintő jogviták kezelése tekintetében illetékes.
(5) A tagállamok biztosítják, hogy az (1) bekezdésben említett eljárásokra vonatkozó információk elektronikus úton – többek között tartós adathordozón vagy honlapon keresztül – vagy nyomtatott formában világos, érthető és könnyen hozzáférhető módon, díjmentesen álljanak a tagok és ellátottak rendelkezésére. Az említett tájékoztatásban meg kell határozni, hogyan érhetők el további információk az érintett alternatív vitarendezési testületről és igénybevételének feltételeiről.
(6) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok alakítsanak ki olyan eljárásokat, amelyek lehetővé teszik a tagok, az ellátottak és más érdekelt felek – beleértve a fogyasztói szervezeteket is – számára, hogy panaszt nyújthatnak be az illetékes hatóságokhoz a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények e rendeletet állítólagosan sértő magatartása miatt. A tagállamok biztosítják, hogy a panaszosok minden esetben választ kapjanak.
(7) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben egy ügy több tagállamot érint, a panaszos dönthessen úgy, hogy panaszát a lakóhelye szerinti tagállam illetékes hatóságain keresztül nyújtja be, függetlenül attól, hogy a jogsértés hol történt.
44d. cikk
Bíróságon kívüli jogorvoslat
(1) A tagállamok a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények, valamint tagjaik és ellátottjaik közötti, az ezen irányelvben meghatározott jogokat és kötelezettségeket érintő jogviták rendezéséhez megfelelő, független, pártatlan, átlátható és hatékony alternatív vitarendezési eljárásokat alakítanak ki. Adott esetben a meglévő illetékes testületeknek kell alkalmazniuk ezeket az eljárásokat. A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen alternatív vitarendezési eljárások alkalmazási köre és az érintett alternatív vitarendezési testület hatásköre ténylegesen kiterjedjen azokra a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre, amelyekkel szemben az eljárás megindult.
(2) Az (1) bekezdésben említett testületeknek hatékonyan együtt kell működniük az e rendeletből eredő jogokat és kötelezettségeket érintő, határokon átnyúló jogviták rendezése érdekében.”
46.Az V. cím címe helyébe a következő szöveg lép:
„V. CÍM
FELÜGYELET”
47.Az V. cím 1. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:
„1. FEJEZET
A felügyeletre vonatkozó általános szabályok”
48.A 45. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„45. cikk
Hatáskörök, erőforrások és az illetékes hatóságok által ellátott felügyelet fő célja
A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik rendelkezzenek az ezen irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges valamennyi eszközzel és hatáskörrel, valamint a felügyelet fő céljának eléréséhez – nevezetesen a tagok és ellátottak jogainak védelméhez, valamint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények stabilitásának és megbízhatóságának biztosításához – szükséges megfelelő szakértelemmel, kapacitással és jogkörrel.”
49.Az irányelv a következő 45a. cikkel egészül ki:
„45a. cikk
Illetékes hatóságok
(1) A tagállamok kijelölik az ezen irányelv végrehajtásának biztosítására felhatalmazott illetékes hatóságokat. Erről tájékoztatják a Bizottságot, feltüntetve a feladatok esetleges megosztását.
(2) Amennyiben egy tagállam területén egynél több illetékes hatóság van, akkor a tagállam biztosítja e hatóságok szoros együttműködését annak érdekében, hogy azok mindegyike eredményesen végre tudja hajtani saját feladatait.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok elegendő létszámú képzett személyzettel és erőforrással rendelkezzenek feladataik eredményes ellátásához.”
50.A 46. cikk a következőképpen módosul:
a)a cím helyébe a következő szöveg lép:
„A felügyelet hatálya”;
b)a bevezető szöveg helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket prudenciális felügyelet alá vonják, adott esetben többek között az alábbiak felügyeletével:”;
c)a cikk a következő második bekezdéssel egészül ki:
„A tagállamok biztosítják továbbá az ezen irányelvben foglalt valamennyi egyéb rendelkezésnek való megfelelés felügyeletét.”
51.A 47. cikk a következőképpen módosul:
a)a cím helyébe a következő szöveg lép:
„A felügyelet általános elvei”
b)a (2) bekezdés a következő mondattal egészül ki:
„A felügyelet kiterjed annak folyamatos ellenőrzésére, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények szabályszerűen végzik-e tevékenységeiket, és hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények megfelelnek-e a felügyeleti rendelkezéseknek.”;
c)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(4) A felügyeleti hatáskörök a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény teljes nyugdíjszolgáltatási üzletágára kiterjednek, beleértve – amennyiben a nemzeti jog alapján a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények egyéni nyugdíjtermékeket is biztosíthatnak – az egyéninyugdíj-szolgáltatási üzletágukat is. A tagállamok biztosítják, hogy ezeket a hatásköröket kellő időben és a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tevékenységeinek jellegével, mértékével és összetettségével arányos módon alkalmazzák.”;
d)a cikk a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok figyelemmel kísérjék a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények nagyságrendjével kapcsolatos piaci fejleményeket.”
52.A 48. cikk a következőképpen módosul:
a)a cikk a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tagállamok az 50. cikknek megfelelően gondoskodnak arról, hogy illetékes hatóságaik megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek a felügyelethez szükséges információk megkövetelésére.
(1b) A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik időben és arányos módon alkalmazzák a felügyeleti hatásköröket.”;
b)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik hatáskörrel rendelkezzenek arra, hogy:
a)megelőző és korrekciós intézkedéseket hozzanak annak biztosítása érdekében, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények megfeleljenek azoknak a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek, amelyeknek az egyes tagállamokban meg kell felelniük;
b)meghozzanak minden szükséges intézkedést a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény, valamint az igazgatási, irányító vagy felügyelő testületének tagjai tekintetében, ideértve adott esetben az igazgatási vagy pénzügyi jellegű intézkedéseket.
Az illetékes hatóságok felügyeleti hatásköreinek, valamint a tagállamok azon jogának sérelme nélkül, hogy büntetőjogi szankciókról rendelkezzenek, és ilyen szankciókat állapítsanak meg, a tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik az ezen irányelvet végrehajtó nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókat és egyéb intézkedéseket állapíthassanak meg, és megtesznek minden szükséges intézkedést e szankciók és egyéb intézkedések végrehajtása érdekében. A tagállamok biztosítják, hogy közigazgatási szankcióik és egyéb intézkedéseik hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek.”
53.A 49. cikk a következőképpen módosul:
a)az (1) bekezdés a következőképpen módosul:
i.az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok felülvizsgálják és értékeljék azokat a stratégiákat, folyamatokat és jelentéstételi eljárásokat, amelyeket a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények dolgoztak ki az ezen irányelv alapján elfogadott törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseknek való megfelelés érdekében, figyelembe véve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tevékenységeinek jellegét, mértékét és összetettségét.”;
ii.a bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„A második albekezdés b) és c) pontjában említett értékelések során figyelembe kell venni annak kockázatát, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nem rendelkezik elegendő pénzügyi erőforrással jelenlegi és jövőbeli működési költségeinek fedezésére.”;
b)a cikk a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok különösen a 46. cikkben említett elemeknek való megfelelést vizsgálják felül és értékeljék.
(1b) A felülvizsgálati folyamat részeként az illetékes hatóság és minden foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény legalább háromévente rendszeres felügyeleti párbeszédet folytat.”;
c)a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(2) A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény eljárásokat működtessen a romló pénzügyi helyzet észlelésére, valamint a romló helyzet illetékes hatóságoknak való haladéktalan bejelentésére.
A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megfelelő nyomonkövetési eszközökkel rendelkezzenek – ideértve a stressztesztelést is –, amelyek révén képesek azonosítani a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény pénzügyi helyzetének romlását, valamint nyomon követni annak orvoslását.”;
d)a cikk a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az illetékes hatóságok értékelik a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény által kidolgozott azon módszerek és gyakorlatok megfelelőségét, amelyek célja azoknak a lehetséges eseményeknek vagy a gazdasági körülmények olyan jövőbeni változásainak azonosítása, amelyek kedvezőtlen hatással lehetnek az intézmény általános pénzügyi helyzetére.
A felügyeleti hatóságok értékelik a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek az említett lehetséges eseményekkel vagy a gazdasági körülmények jövőbeni változásaival szembeni ellenálló képességét.”;
e)a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:
„(4) Az (1) és (1a) bekezdésben említett felülvizsgálatokat, értékeléseket és vizsgálatokat rendszeresen kell végezni.
Az illetékes hatóságok megállapítják a felülvizsgálatok, értékelések és vizsgálatok minimális gyakoriságát és alkalmazási körét, figyelembe véve az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tevékenységeinek jellegét, mértékét és összetettségét.”
54.Az irányelv a következő 49a. és 49b. cikkel egészül ki:
„49a. cikk
Rendszeres felügyeleti párbeszéd
(1) A 49. cikk (1b) bekezdésében említett rendszeres felügyeleti párbeszédnek ki kell terjednie a sebezhetőségek, a hatékonysági problémák és a strukturális kihívások korai azonosítására, valamint a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény hosszú távú megfelelőségéről, hatékonyságáról és fenntarthatóságáról való stratégiai gondolkodás ösztönzésére, ideértve a nagyságrendjének megfelelőségét, konszolidációs, együttműködési vagy eszközösszevonási képességét, valamint azt, hogy szervezeti felépítése alkalmas-e a hatékony működésre és arra, hogy értéket teremtsen a tagok és ellátottak számára.
(2) A tagállamok biztosítják, hogy a 49. cikk (1b) bekezdésében említett rendszeres felügyeleti párbeszéd korai előrejelzési paramétereken alapuljon, beleértve legalább a következők mindegyikét:
a) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási, tranzakciós és befektetési költségeinek szintje és alakulása;
b) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nettó és kockázattal korrigált eszközarányos jövedelmezősége;
c) az ígért vagy a célként kitűzött ellátási szintektől való bármely elmaradás vagy eltérés;
d) az aktív tagok és ellátottak száma és alakulása;
e) a működési hatékonyságra, a kockázatkoncentrációra és az intézményi rezilienciára vonatkozó mutatók.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a rendszeres felügyeleti párbeszéd eredménye esetleges gyengeségekre vagy hiányosságokra utal, illetékes hatóságaik felkérjék az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményt, hogy vegyen fontolóra olyan stratégiai lehetőségeket, amelyek alkalmasak a hosszú távú életképességének megerősítésére, valamint a nyugellátások tagok és ellátottak számára történő eredményes biztosítására, ideértve a működési méretet növelő intézkedéseket, a konszolidációt, az együttműködést, az eszközösszevonást vagy az erőforrás-megosztási megállapodásokat.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy lényeges hiányosságok feltárása vagy a 41a. cikk (1) bekezdésében említett alulteljesítés esetén az illetékes hatóságuk előírja a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára, hogy dolgozzon ki egy tervet a korrekciós intézkedésekre, amely meghatározza a feltárt lényeges hiányosságok vagy az említett alulteljesítés kezeléséhez szükséges intézkedéseket, határidőket és irányítási szabályokat. A tervnek ki kell térnie a hatékonyság és a körültekintő irányítás javítását célzó strukturális intézkedésekre, beleértve adott esetben az esetleges konszolidációt, együttműködést, eszközösszevonást vagy erőforrás-megosztási megállapodásokat.
A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény igazgatási, irányító vagy felügyelő testülete elfogadja az első albekezdésben említett tervet, és azt felülvizsgálat és jóváhagyás céljából benyújtsa az illetékes hatósághoz.
A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény az illetékes hatóság kérésére időszakosan jelentést tegyen az első albekezdésben említett terv végrehajtásáról és a terv végrehajtása terén elért eredményekről.
(5) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóság:
a) dokumentálja az egyes rendszeres felügyeleti párbeszédek eredményeit;
b) ajánlásokat tehessen az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek.
Az első albekezdés b) pontjában említett ajánlások nem érintik az illetékes hatóság kötelező erejű felügyeleti intézkedések elfogadására vonatkozó hatáskörét.
49b. cikk
Az engedély visszavonása
(1) A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a következő esetekben vonhatja vissza a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény számára adott engedélyt:
a)az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény nem használja fel az engedélyét 12 hónapon belül, kifejezetten lemond erről az engedélyről, vagy több mint hat egymást követő hónapon át szünetelteti tevékenységeit, kivéve, ha az érintett tagállam rendelkezett arról, hogy az engedély ilyen esetekben érvényét veszti;
b)az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény már nem tesz eleget az engedélyezés feltételeinek;
c)az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény súlyosan megsérti a rá vonatkozó rendelkezésekből eredő kötelezettségeit.
(2) Az engedély visszavonása, vagy érvényességének megszűnése esetén a székhely szerinti tagállam illetékes hatósága értesíti erről a többi tagállam illetékes hatóságait, amelyek meghozzák a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény a területükön új műveleteket kezdjen.
A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága a többi tagállam hatóságaival együtt minden szükséges intézkedést meghoz a tagok és ellátottak érdekeinek védelme érdekében, és különösen korlátozza a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynek az eszközei feletti szabad rendelkezési jogát.
(3) Az engedély visszavonására vonatkozó bármely határozatot részletes indokolással kell ellátni, és azt az érintett, foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménnyel közölni kell. Minden engedély visszavonásáról értesíteni kell az EIOPA-t.”
55.Az 50. cikk a következőképpen módosul:
a)a cikk a címet követően a következő bekezdésekkel egészül ki:
„A tagállamok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy nyújtsák be az illetékes hatóságoknak a felügyelethez szükséges mennyiségi és minőségi információkat, figyelembe véve a felügyelet 45. cikkben meghatározott céljait, 46. cikkben meghatározott hatályát és 47. cikkben meghatározott általános elveit, különösen az arányosság elvét.
A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az illetékes hatóságok a következő hatáskörökkel rendelkezzenek:
a) az első albekezdésben említett információk jellegének, körének és formátumának meghatározása, mely információk benyújtását a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára rendszeresen vagy eseti alapon előírják;
b) a harmadik felekkel kötött szerződésekkel kapcsolatos információk beszerzése; és
c) információkérés külső szakértőktől, például könyvvizsgálóktól és biztosításmatematikusoktól.”;
b)a harmadik bekezdés a következőképpen módosul:
i.a d) pont a következő alponttal egészül ki:
„vii. a 9. cikkben említett üzleti tervek;”;
ii.a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:
„g) előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára, hogy rendszeresen nyújtsanak be olyan, számadatokat tartalmazó táblákat, amelyek részletesebben meghatározzák és kiegészítik a c) és d) pontban említett jelentésekben szereplő információkat, beleértve az 1094/2010/EU rendelet 35. cikkének megfelelően kért, az említett rendelet és az ezen irányelv alapján az EIOPA-ra ruházott feladatok ellátásához szükséges információkat is.”;
iii.a cikk a következő bekezdésekkel egészül ki:
„A tagállamok biztosítják, hogy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények évente jelentést tegyenek az illetékes hatóságoknak a befektetési költségek nélküli befektetési hozamokról, valamint a tevékenységeikkel összefüggésben felmerült valamennyi költségről és díjról.
A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok előírják a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények számára az áttekintés elvének alkalmazását, biztosítva a befektetési alapok, az eszközkezelők és az ügyletek szintjén felmerült valamennyi költség és díj figyelembevételét, valamint a bruttó elszámolás alkalmazását.
E cikk egységes alkalmazási feltételeinek biztosítása érdekében az EIOPA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki az eljárásokra, formátumokra és sablonokra vonatkozóan, amelyek adott esetben különbséget tesznek a foglalkoztatói és az egyéni nyugdíjak között.
A Bizottság felhatalmazást kap a negyedik albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1094/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.”
56.Az irányelv a következő 50a. cikkel egészül ki:
„50a. cikk
A kiszervezett feladatkörök és tevékenységek felügyelete
(1) A tagállamok biztosítják, hogy a feladatkört vagy tevékenységet kiszervező foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények megtegyék a szükséges lépéseket az alábbi feltételek teljesítése céljából:
a) a szolgáltató a kiszervezett feladatkör vagy tevékenység felügyeletének biztosítása érdekében együttműködik a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény felügyeleti hatóságaival;
b) a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény, a könyvvizsgálói és az illetékes hatóságok tényleges hozzáféréssel rendelkeznek a kiszervezett feladatkörökkel vagy tevékenységekkel kapcsolatos adatokhoz, ideértve azt a hatáskört is, hogy bármikor tájékoztatást kérjenek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményektől és a szolgáltatóktól a kiszervezett kulcsfontosságú feladatkörökről vagy bármely más tevékenységről;
c) az illetékes hatóságok tényleges hozzáféréssel rendelkeznek a szolgáltató üzleti helységeihez, továbbá képeseknek kell lenniük e hozzáférési jogok gyakorlására.
(2) A szolgáltató telephelye szerinti tagállam engedélyezi a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény illetékes hatóságainak, hogy ők maguk, vagy az általuk e célból kijelölt közvetítők vagy személyek helyszíni ellenőrzést végezzenek a szolgáltató telephelyén. A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény illetékes hatóságai a helyszíni ellenőrzés előtt tájékoztatják a szolgáltató tagállamának megfelelő hatóságát. Nem felügyelt jogalany esetében a megfelelő hatóság az illetékes hatóság.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény tagállamának illetékes hatóságai az ilyen helyszíni ellenőrzések hatáskörét átruházhatják a szolgáltató telephelye szerinti tagállam illetékes hatóságaira.
(3) Ha valamely illetékes hatóság arról tájékoztatja a szolgáltató tagállamának megfelelő hatóságát, hogy e bekezdéssel összhangban helyszíni ellenőrzést kíván végezni, vagy amennyiben az illetékes hatóság az első albekezdéssel összhangban helyszíni ellenőrzést végez, ahol ez az illetékes hatóság a gyakorlatban nem képes a helyszíni ellenőrzésekhez való joga gyakorlására, az illetékes hatóság az EIOPA-hoz utalhatja az ügyet és az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban a segítségét kérheti. Ebben az esetben az EIOPA az említett cikkben ráruházott hatáskörnek megfelelően járhat el.
Az 1094/2010/EU rendelet 21. cikkével összhangban az EIOPA részt vehet helyszíni ellenőrzéseken, amennyiben azokat két vagy több felügyeleti hatóság közösen hajtja végre.”
57.Az 51. cikk a következőképpen módosul:
a)a (2) bekezdés a következőképpen módosul:
a)az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:
„a) a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra és adott esetben az egyéni nyugdíjtermékekre vonatkozó törvények, rendeletek, közigazgatási szabályok és általános iránymutatások szövege, valamint tájékoztatás arról, hogy a tagállam alkalmazni kívánja-e ezt az irányelvet a 4. és 5. cikkel összhangban;
b) a 49. cikkben meghatározott felügyeleti felülvizsgálati folyamat során alkalmazott általános kritériumok és módszerek, beleértve különösen a kockázatértékelési keretrendszerük áttekintését.”;
b)a d) pont helyébe a következő szöveg lép:
„d)a felügyelet fő célja, valamint tájékoztatás az illetékes hatóságok fő feladatköreiről és éves jelentés a tevékenységeikről”;
c)a bekezdés a következő albekezdésekkel egészül ki:
„Az első albekezdésben előírt közzétételnek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az illetékes hatóságok által a különböző tagállamokban alkalmazott felügyeleti megközelítéseket összevessék.
Minden tagállamban, egyetlen elektronikus felületen biztosítani kell a hozzáférést az első albekezdés a)–e) pontjában említett információkhoz.”;
b)az (3) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:
„Az illetékes hatóságok irányító és vezető testületei tagjainak rendelkezniük kell a feladataik ellátásához és hatásköreik gyakorlásához szükséges képesítésekkel, tapasztalattal és készségekkel, és nem bocsáthatók el a feladataik megfelelő ellátásával vagy hatásköreik megfelelő gyakorlásával kapcsolatos okokból. Az említett személyek csak akkor bocsáthatók el, ha már nem teljesítik a feladataik ellátásához szükséges feltételeket, vagy ha a nemzeti jog szerint súlyos kötelességszegést követtek el. A feladataik ellátásához szükséges feltételeket, valamint azt, hogy mi minősül súlyos kötelességszegésnek, a nemzeti jogban előre meg kell határozni.”;
c)a cikk a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok egyetlen nyilvános honlapon egyértelmű, összehasonlítható és könnyen hozzáférhető információkat tegyenek közzé a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények által működtetett valamennyi nyugdíjkonstrukció teljes éves költségeiről, múltbeli teljesítményéről és kockázati profiljáról.
A közzétett információknak minden nyugdíjkonstrukció és adott esetben befektetési lehetőség esetében legalább a következőket kell tartalmazniuk:
a) a konstrukció kockázati profil szerinti besorolása;
b) az illetékes nemzeti hatóságoknak az 50. cikk (7) bekezdésének megfelelően bejelentett összes költség és díj, az előző tizenkét hónapban befizetett összes hozzájárulás egységes éves százalékában kifejezve; és
c) a lezárt pénzügyi évek múltbeli teljesítménye, beleértve a legutóbbi évet is.
A második albekezdés b) és c) pontjában említett információkat legalább az előző 10 évre vonatkozóan kell megadni, vagy – amennyiben a konstrukciót 10 évnél rövidebb ideje biztosítják – minden olyan évre vonatkozóan, amikor a konstrukciót biztosították.
Az illetékes hatóságok ellenőrzik az információk pontosságát és időszerűségét, és az ellenőrzés befejezését követően biztosítják azok késedelem nélküli közzétételét.”
58.Az irányelv a következő 55a. cikkel egészül ki:
„55a. cikk
Együttműködési platformok
(1) Az EIOPA a tagokra és ellátottakra gyakorolt negatív hatásokra vonatkozó megalapozott aggályok felmerülése esetén saját kezdeményezésére vagy egy vagy több érintett illetékes hatóság kérésére együttműködési platformot hozhat létre és koordinálhat az érintett illetékes hatóságok közötti információcsere megerősítése és együttműködés fokozása érdekében, amennyiben egy foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmény határokon átnyúló tevékenységeket végez vagy kíván végezni, és amennyiben e tevékenységek jelentőséggel bírnak a fogadó tagállam piaca szempontjából.
(2) Az (1) bekezdés nem érinti az érintett illetékes hatóságoknak az együttműködési platform létrehozásához való jogát abban az esetben, ha azzal mindannyian egyetértenek.
(3) Az együttműködési platformnak az (1) és (2) bekezdés szerinti létrehozása nem érinti a székhely szerinti tagállam és a fogadó tagállam illetékes hatóságaira ezen irányelvben ruházott felügyeleti megbízatást.
(4) Az 1094/2010/EU rendelet 35. cikkének sérelme nélkül, az EIOPA kérésére az érintett illetékes hatóságok kellő időben rendelkezésre bocsátanak minden szükséges információt.
(5) Amennyiben egy együttműködési platform két vagy több illetékes hatósága nem ért egyet a meghozandó intézkedés eljárása vagy tartalma, illetve az azzal kapcsolatos tétlenség tekintetében, az EIOPA bármely érintett illetékes hatóság kérésére vagy saját kezdeményezésére az 1094/2010/EU rendelet 19. cikkének (1) bekezdésével összhangban segítheti az illetékes hatóságokat a megállapodás elérésében.
(6) A platformon belüli egyet nem értés esetén, és amennyiben komoly aggályok merülnek fel a tagokra és ellátottakra gyakorolt negatív hatásokkal vagy a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménnyel kapcsolatban meghozandó intézkedés tartalmával vagy a tétlenséggel kapcsolatban, az EIOPA felkérheti a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságát, hogy indítson helyszíni ellenőrzést a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézménynél. A székhely szerinti tagállam illetékes hatósága haladéktalanul megindítja a helyszíni ellenőrzést, és felkéri az EIOPA-t és az egyéb illetékes hatóságokat az abban való részvételre.”
59.Az 59. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„59. cikk
A nemzeti szabályok közzététele
(1) A tagállamok biztosítják, hogy illetékes hatóságaik megfelelően közzétegyék a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó szociális jogi és munkajogi követelményeket, amelyek szerint a fogadó tagállamban található vállalkozás által támogatott nyugdíjkonstrukciónak működnie kell, és amelyek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeknek a 11. cikk (1) bekezdésében említett határokon átnyúló tevékenységeire alkalmazandók.
(2) Az EIOPA honlapjának hiperlinkeket kell tartalmaznia az illetékes hatóságok azon honlapjaira, ahol az e szabályokkal kapcsolatos információk elérhetők. Ezeknek az információknak naprakésznek kell lenniük, és az EIOPA-nak elérhetővé kell tennie azokat a honlapján, az összes szabályt különböző vonatkozó jogterületek szerint kategorizálva.
(3) A tagállamok létrehoznak egy egyedüli kapcsolattartó pontot, amelynek feladata, hogy tájékoztatást nyújtson a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókra vonatkozó szociális jogi és munkajogi követelményekről, amelyek szerint a fogadó tagállamban található vállalkozás által támogatott nyugdíjkonstrukciónak működnie kell, és amelyek a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények határokon átnyúló tevékenységeire alkalmazandók a saját tagállamukban. Ez a kapcsolattartó pont egy megfelelő illetékes hatóság.
(4) Az EIOPA [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: 6 hónappal ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapját követően] előtt jelentésben megvizsgálja a tagállamok által ezen irányelv és a belső piac megfelelő működésével összefüggésben közzétett, e cikkben említett szabályokat, és tájékoztatja azokról a Bizottságot.”
60.A 61. és 62. cikk helyébe a következő szöveg lép:
„61. cikk
A személyes adatok kezelése
Az ezen irányelv keretében végzett személyesadat-kezelés tekintetében a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények és az illetékes hatóságok az (EU) 2016/679 rendeletnek megfelelően látják el feladataikat. Az EIOPA által ezen irányelv keretében végzett személyesadat-kezelés tekintetében az EIOPA-nak meg kell felelnie az (EU) 2018/1725 rendeletnek.
62. cikk
Értékelés
Az EIOPA [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: négy évvel ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapját követően]-ig jelentést nyújt be a Bizottságnak, az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak ezen irányelv végrehajtásáról, különös tekintettel a következő szempontokra:
a)ez az irányelv milyen mértékben járul hozzá a foglalkoztatói nyugellátás belső piacon belüli integrációjához, hatékonyságához és bővítéséhez, ideértve a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények közötti konszolidáció és együttműködés terén mutatkozó tendenciákat;
b)az ezen irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalatok, beleértve annak a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények méretére, költséghatékonyságára, konszolidációjára és professzionalizálására gyakorolt hatását, valamint a bizalomnak, az átláthatóságnak és a hatékony és eredményes kockázatkezelésnek a tagok és ellátottak érdekében történő előmozdításában betöltött szerepét;
c)ezen irányelv alkalmazási körének a 4. cikknek megfelelően történő opcionális kiterjesztése és annak a kiegészítő nyugdíjak piacára gyakorolt hatása.”
61.Az irányelv a következő 64a. cikkel egészül ki:
„64a. cikk
A felhatalmazás gyakorlása
(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2) A Bizottságnak a 17. cikk (7) bekezdésében és a 38. cikk (6) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a hatálybalépés időpontját]-tól/-től.
(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 17. cikk (7) bekezdésében és a 38. cikk (6) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(5) A 17. cikk (7) bekezdése és a 38. cikk (6) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.”
2. cikk
Az (EU) 2016/97 irányelv módosításai
Az (EU) 2016/97 irányelv a következőképpen módosul:
1.A 2. cikk (1) bekezdése a következő 19. és 20. ponttal egészül ki:
„19.»egyéni nyugdíjtermék«: az (EU) 2019/1238 európai parlamenti és tanácsi rendelet* 2. cikkének 1. pontjában meghatározott egyéni nyugdíjtermék;
20. »nyugdíj-nyomonkövetési rendszer«: olyan digitális eszköz, jellemzően egy biztonságos internetes portál vagy mobilalkalmazás, amely áttekintést nyújt az egyéneknek a felhalmozott egyéni nyugdíjjogosultságaikról és a jövőbeli ellátásaikra vonatkozó előrejelzésekről az összes olyan nyugdíjkonstrukció tekintetében, amelyekben tagok vagy ellátottak.
__________
* Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1238 rendelete (2019. június 20.) a páneurópai egyéni nyugdíjtermékről (PEPP) (HL L 198., 2019.7.25., 1. o., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2019/1238/oj).”
2.A 22. cikk a következőképpen módosul:
a)az (5) bekezdésben a „kötelező” szót el kell hagyni;
b)a cikk a következő bekezdéssel egészül ki:
„(6) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben a biztosításértékesítő felelős a foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciók biztosításáért, e konstrukciók leendő tagjai, tagjai és ellátottjai megkapják legalább az (EU) 2016/2341 irányelv 36–44. cikkében említett tájékoztatást.”
3.Az irányelv a következő 22a. cikkel egészül ki:
„22a. cikk
Nyugdíj-nyomonkövetési rendszerek
(1) A tagállamok biztosítják, hogy ha működnek nyugdíj-nyomonkövetési rendszerek, azok kiterjedjenek a biztosítók és a biztosításközvetítők által kezelt nyugdíjjogosultságokra.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy a biztosítók és a biztosításközvetítők minden olyan információt továbbítsanak a nyugdíj-nyomonkövetési rendszereknek – amennyiben létrehoztak ilyen rendszereket –, amely szükséges ahhoz, hogy az ügyfelek teljes, megbízható és naprakész áttekintést kapjanak egyéni és foglalkoztatói jogosultságaikról, amennyiben ezek a jogosultságok biztosítók vagy biztosításközvetítők által nyújtott vagy forgalmazott foglalkoztatói nyugdíjkonstrukciókból vagy egyéni nyugdíjtermékekből erednek.
(3) A tagállamok biztosítják, hogy a (2) bekezdésben említett információk továbbítása egységes és interoperábilis formátumban történjen, amely lehetővé teszi a nyugdíj-nyomonkövetési rendszerek számára, hogy koherens és összehasonlítható módon összesítsék a felhalmozott értékre, a felhalmozott jogosultságokra és az előrevetített ellátásokra vonatkozó adatokat.
(4) A tagállamok biztosítják, hogy a biztosítók és a biztosításközvetítők továbbra is teljes felelősséggel tartozzanak a továbbított adatok teljességéért és pontosságáért, valamint az e cikkben előírt valamennyi adatközlési kötelezettség teljesítéséért.
(5) A tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok nyomon kövessék és biztosítsák az e cikknek való megfelelést, valamint korrekciós intézkedéseket hozzanak, amennyiben a biztosítók és a biztosításközvetítők nem szolgáltatnak teljes körű, pontos vagy időszerű információkat.
(6) A nyugdíj-nyomonkövetési rendszerekbe továbbítandó információk formátumának és struktúrájának összhangban kell lennie a 29. cikkel.”
3. cikk
Szerzett jogok
Azokat a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket, amelyeket az (EU) 2016/2341 irányelv alapján [Kiadóhivatal: kérjük, illesszék be a dátumot: 1 nappal ezen irányelv alkalmazásának kezdőnapja előtt] előtt vettek nyilvántartásba vagy engedélyeztek, automatikusan az ezen irányelvet átültető nemzeti rendelkezések alapján engedélyezett foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményként kell elismerni.
4. cikk
Átültetés
(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb [Kiadóhivatal: 2 évvel a hatálybalépést követően]-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottság számára.
Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.
(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.
5. cikk
Hatálybalépés
Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
6. cikk
Címzettek
Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.
Kelt Brüsszelben, -án/-én.
az Európai Parlament részéről a Tanács részéről
az elnök az elnök
PÉNZÜGYI ÉS DIGITÁLIS KIMUTATÁS
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI3
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe3
1.2.Az érintett szakpolitikai terület(ek)3
1.3.Célkitűzés(ek)3
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)3
1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)3
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)3
1.3.4.Teljesítménymutatók4
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:4
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása5
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével5
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.5
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága5
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel5
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is5
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama6
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)6
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK7
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések7
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)7
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása7
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk7
2.2.3.A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)7
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések7
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA8
3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)8
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása9
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása9
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok9
3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok13
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet18
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása20
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok20
3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok20
3.2.3.3.Előirányzatok összesen20
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek21
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott21
3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott21
3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen22
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése23
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség23
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása23
3.3.Becsült bevételi hatás24
4.Digitális vetületek25
4.1.Digitális vonatkozású követelmények25
4.2.Adatok26
4.3.Digitális megoldások27
4.4.Interoperabilitási értékelés29
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések29
1.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS FŐBB ADATAI
1.1.A javaslat/kezdeményezés címe
Javaslat – Irányelv az (EU) 2016/2341 irányelvnek a foglalkoztatói nyugellátás keretének megerősítése tekintetében történő módosításáról és az (EU) 2016/97 irányelv módosításárólaaa1.2. Az érintett szakpolitikai terület(ek)
Tőkepiaci unió, megtakarítási és beruházási unió, kiegészítő nyugdíjak
1.3.Célkitűzés(ek)
1.3.1.Általános célkitűzés(ek)
Az (EU) 2016/2341 irányelvet (a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekről szóló II. irányelv) módosító e jogalkotási javaslat elsődleges célkitűzése az ellátottak számára az erősebb és fenntarthatóbb nyugdíj-megtakarítási eredmények előmozdítása, az átláthatóság fokozása mind a költségek, mind a hozamok tekintetében, valamint a kockázatkezelési gyakorlatok megerősítése a kiegészítő nyugdíjkonstrukciók területén. Emellett a felülvizsgálat célja, hogy felszámolja a reálgazdaságba történő hatékony beruházásokat gátló akadályokat, és megkönnyítse a nyugdíjszolgáltatók növekedését, lehetővé téve számukra, hogy kihasználják a méretgazdaságosság előnyeit, javítsák az eszközallokációt, és nagyobb értéket teremtsenek a tagok és ellátottak számára. Ezzel a reform célja a normák javítása a kiegészítő nyugdíjak területén, előmozdítva a nagyobb értéket, a fokozott rezilienciát és a nagyobb hosszú távú biztonságot a tagok számára.
1.3.2.Egyedi célkitűzés(ek)
Az (EU) 2016/2341 irányelv javasolt módosításainak konkrét célkitűzései a következők:
– A befektetési szabályok egyszerűsítése annak érdekében, hogy megszűnjenek azok az indokolatlan szabályozási korlátok, amelyek korlátozzák az egyéninyugdíj-szolgáltatókat abban, hatékony befektetéseket valósítsanak meg, még akkor is, ha nem a tagok és ellátottak viselik a befektetési kockázatokat.
– A méretgazdaságosság előmozdítása, amely meghatározza a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények azon képességét, hogy bonyolult, kockázatosabb és illikvid pénzügyi eszközökbe fektessenek be.
– Annak lehetővé tétele a tagállamok számára, hogy az (EU) 2016/2341 irányelv alkalmazását kiterjesszék az irányelv hatálya alól egyébként kizárt intézményekre, amennyiben ezek az intézmények nem tartoznak más uniós prudenciális keret hatálya alá.
– A nyugdíj-megtakarítások szakszerűbb és hatékonyabb kezelésének előmozdítása és a felügyelet megerősítése. – Bár a nyugdíj-előtakarékosságban részt vevők nincsenek abban a helyzetben, hogy nyomon kövessék a nyugdíjszolgáltatók tevékenységét és korrekciós intézkedéseket kérjenek, a felügyeletek megtehetik ezt, és megbízatásuknak magában kell foglalnia az irányítási rendszer és a befektetési teljesítmény szigorúbb felügyeletét.
1.3.3.Várható eredmény(ek) és hatás(ok)
– A nyugdíj-megtakarítások hatékonyabb kezelése és felügyelete.
– A méretgazdaságosság és nagyobb volumenű hosszú távú tőkepiaci befektetésekhez való prudens hozzáférés előmozdítása, javítva a szabályozási környezetet, amelyben a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények működnek.
– Nagyobb nagyságrend és Unión belüli hatékonyságnövekedés a kiegészítőnyugdíj-ágazatban.
– Az óvatosság elvének egyértelműbb végrehajtása, amely a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményeket olyan befektetési politikák felé terelheti, amelyek hatékonyan és eredményesen ötvözik a kockázatcsökkentést a hosszú távú hozamcélokkal.
1.3.4.Teljesítménymutatók
E javaslat révén a Bizottság célja, hogy lehetővé tegye – és nyomon fogja követni – a következőket:
– A nyugdíjintézetek további konszolidációja és növekedése.
– Nagyobb volumenű hosszú távú befektetések a tőkepiacokon és a reálgazdaságban.
– Alacsonyabb költségek és jobb teljesítmény a nyugdíj-megtakarítások terén, az illetékes hatóságok által közzétett adatok alapján.
1.4.A javaslat/kezdeményezés tárgya:
¨ új intézkedés
¨ kísérleti projektet / előkészítő intézkedést követő új intézkedés
☑︎ meglévő intézkedés meghosszabbítása
¨ egy vagy több intézkedés összevonása vagy átalakítása egy másik/új intézkedéssé
1.5.A javaslat/kezdeményezés indoklása
1.5.1.Rövid vagy hosszú távon kielégítendő szükséglet(ek) a kezdeményezés végrehajtásának részletes ütemtervével
Ezzel a javaslattal a Bizottság az (EU) 2016/2341 irányelv módosításáról szóló irányelvre tesz javaslatot. A tagállamoknak a hatálybalépéstől számítva 12 hónap áll rendelkezésükre az ezen irányelv által bevezetett módosítások átültetésére.
1.5.2.Az uniós részvételből származó hozzáadott érték (adódhat többek között a koordinációból eredő előnyökből, a jogbiztonságból, a fokozott hatékonyságból vagy a kiegészítő jellegből). E szakaszban „az uniós részvételből származó hozzáadott érték” azt az uniós fellépésből adódó értéket jelenti, amely többletként jelentkezik ahhoz az értékhez képest, amely a tagállamok egyedüli fellépése esetén jött volna létre.
A foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézmények tevékenységéről és felügyeletéről szóló irányelv 2016 óta van hatályban uniós szinten, mivel csak uniós intézkedéssel lehet meghatározni a foglalkoztatói nyugellátást szolgáltató intézményekre vonatkozó közös szabályozási keretet. Ezzel összefüggésben egy módosító irányelv révén uniós szintű intézkedésre van szükség a – többek között a határokon átnyúló tevékenységekre vonatkozó – szabályok felülvizsgálata érdekében.
1.5.3.Hasonló korábbi tapasztalatok tanulsága
Nem alkalmazandó
1.5.4.A többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség és lehetséges szinergiák egyéb megfelelő eszközökkel
Nem alkalmazandó
1.5.5.A rendelkezésre álló különböző finanszírozási lehetőségek értékelése, ideértve az átcsoportosítási lehetőségeket is
A javaslat tovább pontosítja az EIOPA felügyeleti koordinációban betöltött szerepét, amely már most is megbízatásának szerves részét képezi. Az együttműködési platform létrehozására vonatkozó lehetőség kifejezett bevezetése nem változtatja meg az EIOPA megbízatását, és várhatóan nem befolyásolja azon képességét, hogy a meglévő erőforrások keretein belül teljesítse megbízatását.
1.6.A javaslat/kezdeményezés és az abból származó pénzügyi hatás időtartama
¨ határozott időtartam
–¨ időtartam: ÉÉÉÉ [HH/NN]-tól/-től ÉÉÉÉ [HH/NN]-ig
–¨ pénzügyi hatás: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kötelezettségvállalási előirányzatok esetében és ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig a kifizetési előirányzatok esetében
¨ határozatlan időtartam
–beindítási időszak: ÉÉÉÉ-tól/-től ÉÉÉÉ-ig
–azt követően: rendes ütemű végrehajtás
1.7.Tervezett költségvetés-végrehajtási módszer(ek)
¨ Közvetlen irányítás a Bizottság által
–¨ a Bizottság szervezeti egységein keresztül, ideértve az uniós küldöttségek személyzetét
–¨ végrehajtó ügynökségen keresztül
¨ Megosztott irányítás a tagállamokkal
¨ Közvetett irányítás a költségvetés végrehajtásával kapcsolatos feladatoknak a következőkre történő átruházásával:
–¨ harmadik országok vagy az általuk kijelölt szervek
–¨ nemzetközi szervezetek és ügynökségeik (nevezze meg)
–¨ az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap
–¨ a költségvetési rendelet 70. és 71. cikkében említett szervek
–¨ közjogi szervek
–¨ magánjog alapján működő, közfeladatot ellátó szervek, amennyiben megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkeznek
–¨ valamely tagállam magánjoga alapján működő, köz- és magánszféra közötti partnerség végrehajtásával megbízott és megfelelő pénzügyi garanciákkal rendelkező szervek
–¨ az Európai Unióról szóló szerződés V. címének értelmében a közös kül- és biztonságpolitika terén konkrét fellépések végrehajtásával megbízott, és a vonatkozó alap-jogiaktusban ekként megjelölt szervek vagy személyek
–¨ valamely tagállamban létrehozott, valamely tagállam magánjoga vagy uniós jog alapján működő szervek, amelyek az ágazatspecifikus szabályokkal összhangban megbízást kaphatnak uniós források vagy költségvetési biztosítékok végrehajtására, amennyiben e szervek közjogi szervek vagy közfeladatot ellátó magánjogi intézmények ellenőrzése alá tartoznak, és az ellenőrző szerv által vállalt egyetemleges felelősség formáját öltő vagy azzal egyenértékű pénzügyi garanciával rendelkeznek, amely pénzügyi garancia minden intézkedés esetében az uniós támogatás maximális összegére korlátozódhat.
Megjegyzések
Nem alkalmazandó
2.IRÁNYÍTÁSI INTÉZKEDÉSEK
2.1.A nyomon követésre és a jelentéstételre vonatkozó rendelkezések
Nem alkalmazandó
2.2.Irányítási és kontrollrendszer(ek)
2.2.1.A költségvetés-végrehajtási módszer(ek)nek, a finanszírozás-végrehajtási mechanizmus(ok)nak, a kifizetési feltételeknek és a javasolt kontrollstratégiának az indokolása
Nem alkalmazandó
2.2.2.Az azonosított kockázatokkal és a csökkentésükre létrehozott belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos információk
Nem alkalmazandó
2.2.3. A kontrollok költséghatékonyságának becslése (a kontroll költségeinek és az érintett forrásoknak az aránya) és indokolása, valamint a hibakockázat várható szintjeinek értékelése (kifizetéskor és záráskor)
Nem alkalmazandó
2.3.A csalások és a szabálytalanságok megelőzésére irányuló intézkedések
Nem alkalmazandó
3.A JAVASLAT/KEZDEMÉNYEZÉS BECSÜLT PÉNZÜGYI HATÁSA 3.1.A többéves pénzügyi keret érintett fejezete(i) és a költségvetés érintett kiadási sora(i)
·Meglévő költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff 39 . |
EFTA-országoktól 40 |
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől 41 |
más harmadik országoktól |
egyéb címzett bevétel |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
·Létrehozandó új költségvetési sorok
A többéves pénzügyi keret fejezetei, azon belül pedig a költségvetési sorok sorrendjében.
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Költségvetési sor |
Kiadás típusa |
Hozzájárulás |
|||
|
Szám
|
diff./nem diff. |
EFTA-országoktól |
tagjelölt országoktól és potenciális tagjelöltektől |
más harmadik országoktól |
egyéb címzett bevétel |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
|
[XX.YY.YY.YY] |
diff./nem diff. |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
IGEN/NEM |
|
3.2.A javaslatnak az előirányzatokra gyakorolt becsült pénzügyi hatása
3.2.1.Az operatív előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után operatív előirányzatok felhasználását
–¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi operatív előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.1.1.A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Szám |
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
||||||||||||
|
Költségvetési sor |
|
(3) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(1a)+(1b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||
|
Kifizetési előirányzatok |
=(2a)+(2b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
||||||||||||
|
Költségvetési sor |
|
(3) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(1a)+(1b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||
|
Kifizetési előirányzatok |
=(2a)+(2b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||
|
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Szám |
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||||
|
Operatív előirányzatok |
|
|
|
|
|
||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
|
|
|
|
0,000 |
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
|
|
|
|
0,000 |
|
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
|
|
|
|
0,000 |
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
|
|
|
|
0,000 |
|
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
|||||||
|
Költségvetési sor |
|
(3) |
|
|
|
|
0,000 |
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(1a)+(1b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
előirányzatok ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=(2a)+(2b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||||
|
Operatív előirányzatok |
|
|
|
|
|
||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
|
|
|
|
0,000 |
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
|
|
|
|
0,000 |
|
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
|
|
|
|
0,000 |
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
|
|
|
|
0,000 |
|
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
|||||||
|
Költségvetési sor |
|
(3) |
|
|
|
|
0,000 |
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(1a)+(1b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
előirányzatok ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=(2a)+(2b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||||||||||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||
|
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||
|
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||||||||||||
|
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||
|
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||
|
ÖSSZESEN
|
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||
|
|
7. |
„Igazgatási kiadások” |
||||||||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||
|
Ÿ Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||
|
Ÿ Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||
|
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||
|
Ÿ Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||
|
Ÿ Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||
|
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||
|
A többéves pénzügyi keret 1–7. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
3.2.1.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Szám |
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||||||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
|
(3) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(1a)+(1b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
=(2a)+(2b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||||||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
|
(3) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(1a)+(1b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
=(2a)+(2b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||||
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||||||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||
|
A többéves pénzügyi keret fejezete |
Szám |
|||||||||||||||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||||||||||||||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||||||||||||||||||||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||||||||||||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
||||||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
|
(3) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(1a)+(1b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
=(2a)+(2b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||||||||||||||||||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||||||||||||||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||||||||||||||||||||||
|
Operatív előirányzatok |
||||||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1a) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2a) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(1b) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(2b) |
|
|
|
|
0,000 |
||||||||||||||||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok |
||||||||||||||||||||||||||||||
|
Költségvetési sor |
|
(3) |
|
|
|
|
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
A[z] <…> Főigazgatósághoz tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(1a)+(1b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
=(2a)+(2b)+(3) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||||||||||||||||||
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||||||||||||||||||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||||||||||||||||||||||
|
Operatív előirányzatok ÖSSZESEN
|
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||||||||||||||||||
|
Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN |
(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||||||||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret <….> FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
||||||||||||||||||||||||||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||||||||||||||||||||||||
|
• Operatív előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
(4) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
Kifizetési előirányzatok |
(5) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||||||||||||||||||
|
• Meghatározott egyedi programok keretéből finanszírozott igazgatási jellegű előirányzatok ÖSSZESEN (összes operatív fejezet) |
(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||||||||||||||||||||||||
|
A többéves pénzügyi keret 1–6. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
=(4)+(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
ÖSSZESEN (referenciaösszeg) |
Kifizetési előirányzatok |
=(5)+(6) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||||||||||||||||||||||
|
|
7. |
„Igazgatási kiadások” |
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||
|
Ÿ Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
Ÿ Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||
|
Főigazgatóság: <…….> |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|||
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||||
|
Ÿ Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
Ÿ Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|||
|
<…> Főigazgatóság ÖSSZESEN |
Előirányzatok |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||
|
A többéves pénzügyi keret 7. FEJEZETÉHEZ tartozó előirányzatok ÖSSZESEN |
(Összes kötelezettségvállalási előirányzat = Összes kifizetési előirányzat) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
||
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
|
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
|||
|
A többéves pénzügyi keret 1–7. fejezetéhez tartozó előirányzatok |
Kötelezettségvállalási előirányzatok |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
ÖSSZESEN |
Kifizetési előirányzatok |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
3.2.2.Operatív előirányzatokból finanszírozott becsült kimenet (decentralizált ügynökségek esetében nem kell kitölteni)
Kötelezettségvállalási előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Tüntesse fel a célkitűzéseket és a kimeneteket ò |
2024.
|
2025.
|
2026.
|
2027.
|
A táblázat a hatás időtartamának megfelelően (vö. 1.6. szakasz) további évekkel bővíthető. |
ÖSSZESEN |
||||||||||||
|
KIMENETEK |
||||||||||||||||||
|
Típus 42 |
Átlagos költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Szám |
Költség |
Összesített szám |
Összköltség |
|
|
1. EGYEDI CÉLKITŰZÉS 43 … |
||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
||||||||||||||||||
|
1. egyedi célkitűzés részösszege |
||||||||||||||||||
|
2. EGYEDI CÉLKITŰZÉS … |
||||||||||||||||||
|
- Kimenet |
||||||||||||||||||
|
2. egyedi célkitűzés részösszege |
||||||||||||||||||
|
ÖSSZESEN |
||||||||||||||||||
3.2.3.Az igazgatási előirányzatokra gyakorolt becsült hatás összefoglalása
–¨ A javaslat/kezdeményezés nem vonja maga után igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását.
–¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi igazgatási jellegű előirányzatok felhasználását vonja maga után:
3.2.3.1. A megszavazott költségvetésből származó előirányzatok
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év |
Év |
Év |
Év |
2021–2027 ÖSSZESEN |
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||
|
7. FEJEZET |
|||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETI részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívül |
|||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
|
|||||
|
ÖSSZESEN |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
3.2.3.2.Külső címzett bevételekből származó előirányzatok
|
KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK |
Év |
Év |
Év |
Év |
2021–2027 ÖSSZESEN |
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||
|
7. FEJEZET |
|||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETI részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívül |
|||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
|
|||||
|
ÖSSZESEN |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
3.2.3.3.Előirányzatok összesen
|
ÖSSZESEN
|
Év |
Év |
Év |
Év |
2021–2027 ÖSSZESEN |
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||
|
7. FEJEZET |
|||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETI részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívül |
|||||
|
Humánerőforrás |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
Egyéb igazgatási jellegű kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
|
|||||
|
ÖSSZESEN |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
A humánerőforrással és más igazgatási jellegű kiadásokkal kapcsolatos előirányzat-igényeket az adott főigazgatóság rendelkezésére álló, az intézkedés irányításához rendelt előirányzatokkal és/vagy az adott főigazgatóságon belüli átcsoportosítással kell teljesíteni. A források – a költségvetési korlátok betartása mellett – szükség esetén kiegészíthetők az éves elosztási eljárás keretében adott esetben az irányító főigazgatósághoz rendelt további allokációkkal.
3.2.4.Becsült humánerőforrás-szükségletek
–¨ A javaslat/kezdeményezés nem igényel humánerőforrást.
–¨ A javaslat/kezdeményezés az alábbi humánerőforrás-igénnyel jár:
3.2.4.1.A megszavazott költségvetésből finanszírozott
A becsléseket teljes munkaidős egyenértékben (FTE) kell kifejezni
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK |
Év |
Év |
Év |
Év |
|
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||
|
Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
|||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 01 (közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 11 (közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben) |
|||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Igazgatási támogatási sor
|
- a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
- az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
3.2.4.2.Külső címzett bevételekből finanszírozott
|
KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK |
Év |
Év |
Év |
Év |
|
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||
|
Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
|||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 01 (közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 11 (közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben) |
|||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Igazgatási támogatási sor
|
- a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
- az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
3.2.4.3.Becsült humánerőforrás-szükségletek összesen
|
MEGSZAVAZOTT ELŐIRÁNYZATOK + KÜLSŐ CÍMZETT BEVÉTELEK ÖSSZESEN |
Év |
Év |
Év |
Év |
|
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||
|
Ÿ A létszámtervben szereplő álláshelyek (tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak) |
|||||
|
20 01 02 01 (a központokban és a bizottsági képviseleteken) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 01 02 03 (az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 01 (közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 11 (közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
• Külső munkatársak (teljes munkaidős egyenértékben) |
|||||
|
20 02 01 (CA, SNE a teljes keretből) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
20 02 03 (CA, LA, SNE és JPD az Unió küldöttségeinél) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Igazgatási támogatási sor
|
- a központokban |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
- az Unió küldöttségeinél |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 02 (CA, SNE – közvetett kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
01 01 01 12 (CA, SNE – közvetlen kutatás) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezetben (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
Egyéb költségvetési sorok a 7. fejezeten kívül (nevezze meg) |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
|
ÖSSZESEN |
0 |
0 |
0 |
0 |
|
A javaslat végrehajtásához szükséges személyzet (teljes munkaidős egyenértékben):
|
A Bizottság szolgálatainál jelenleg rendelkezésre álló személyzetből fedezendő |
Kivételes esetben további személyzet* |
|||
|
A 7. fejezetből vagy a kutatási keretből finanszírozandó |
A BA sorból finanszírozandó |
Díjakból finanszírozandó |
||
|
Létszámtervi álláshelyek |
N/A |
|||
|
Külső munkatársak (CA, SNE, INT) |
||||
A következők által elvégzendő feladatok leírása:
|
Tisztviselők és ideiglenes alkalmazottak |
|
|
Külső munkatársak |
3.2.5.A digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra gyakorolt becsült hatás áttekintése
Kötelező: a javaslat/kezdeményezés által érintett, digitális technológiával kapcsolatos beruházásokra vonatkozó legjobb becslést fel kell tüntetni az alábbi táblázatban.
Kivételes esetben a 7. fejezethez tartozó előirányzatokat – amennyiben azokra a javaslat/kezdeményezés végrehajtásához szükség van –, a kijelölt sorban kell feltüntetni.
Az 1–6. fejezethez tartozó előirányzatokat „operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások”-ként kell feltüntetni. Ez a kiadás a kezdeményezés végrehajtásához közvetlenül kapcsolódó informatikai platformok/eszközök újrafelhasználására/vásárlására/fejlesztésére és az azokhoz kapcsolódó beruházásokra (pl. engedélyek, tanulmányok, adattárolás stb.) felhasználandó operatív költségvetést takarja. Az e táblázatban megadott információknak összhangban kell lenniük a 4. szakaszban („Digitális vetületek”) bemutatott részletes információkkal.
|
Digitális és informatikai előirányzatok ÖSSZESEN |
Év |
Év |
Év |
Év |
A 2021–2027-es többéves pénzügyi keretből ÖSSZESEN |
|
2024 |
2025 |
2026 |
2027 |
||
|
7. FEJEZET |
|||||
|
Informatikai kiadások (szervezeti) |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETI részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívül |
|||||
|
Operatív programokkal kapcsolatos szakpolitikai informatikai kiadások |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
7. FEJEZETEN kívüli részösszeg |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
|
|
|||||
|
ÖSSZESEN |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
0,000 |
3.2.6.A jelenlegi többéves pénzügyi kerettel való összeegyeztethetőség
A javaslat/kezdeményezés
–¨ teljes mértékben finanszírozható a többéves pénzügyi keret érintett fejezetén belüli átcsoportosítás révén.
–¨ a többéves pénzügyi keret lekötetlen mozgásterének és/vagy a többéves pénzügyi keretről szóló rendeletben meghatározott különleges eszközöknek a felhasználását teszi szükségessé.
–¨ a többéves pénzügyi keret módosítását teszi szükségessé.
3.2.7.Harmadik felek finanszírozási hozzájárulása
A javaslat/kezdeményezés
–¨ nem irányoz elő harmadik felek általi társfinanszírozást.
–¨ előirányoz harmadik felek általi társfinanszírozást az alábbi becslések szerint:
előirányzatok, millió EUR (három tizedesjegyig)
|
2024.
|
2025.
|
2026.
|
2027.
|
Összesen |
|
|
Tüntesse fel a társfinanszírozó szervet |
|||||
|
Társfinanszírozott előirányzatok ÖSSZESEN |
3.3.
Becsült bevételi hatás
–¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek nincs pénzügyi hatása a bevételre.
–¨ A javaslatnak/kezdeményezésnek van pénzügyi hatása:
–¨ a saját forrásokra
–¨ az egyéb bevételekre
–¨ adja meg, hogy a bevétel kiadási sorokhoz van-e rendelve
millió EUR (három tizedesjegyig)
|
Bevételi költségvetési sor: |
Az aktuális költségvetési évben rendelkezésre álló előirányzatok |
A javaslat/kezdeményezés hatása 44 |
|||
|
2024. év |
2025. év |
2026. év |
2027. év |
||
|
… jogcímcsoport |
|||||
A címzett bevételek esetében tüntesse fel az érintett kiadáshoz tartozó költségvetési sor(oka)t.
Nem alkalmazandó
Egyéb megjegyzések (pl. a bevételi hatás számítására használt módszer/képlet vagy egyéb más információ).
4.Digitális vetületek
4.1.Digitális vonatkozású követelmények
|
Digitális vonatkozású követelmények jegyzéke
|
|||||||||||||||||||||||||
4.2.Adatok
|
Az érintett adatok és a kapcsolódó standardok/előírások összefoglaló leírása
Adatáramlások
|
4.3.Digitális megoldások
|
Lásd a fenti szakaszt
Nyugdíj-nyomonkövetési rendszerek
Együttműködési platformok
|
4.4.Interoperabilitási értékelés
|
4.5.A digitális végrehajtást támogató intézkedések
Nem alkalmazandó