–

a román kormány képviseletében E. Gane, O.‑C. Ichim és L. Liţu, meghatalmazotti minőségben,

–

az Európai Bizottság képviseletében A. Armenia és M. Salyková, meghatalmazotti minőségben,

1

Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám‑ és statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23‑i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL 1987. L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) I. mellékletében szereplő, a 2014. október 16‑i 1101/2014/EK bizottsági rendeletből (HL 2014. L 312., 1. o.) eredő változat szerinti Kombinált Nómenklatúra (a továbbiakban: KN) 1702 90 95 és 2912 49 00 vámtarifaalszámának értelmezésére vonatkozik.

2

E kérelmet a Direcţia Generală Regională a Finanţelor Publice Braşov (brassói regionális költségvetési főigazgatóság, Románia) és az Agenţia Naţională de Administrare Fiscală – Direcţia Generală a Vămilor – Direcţia Regională Vamală Braşov – Biroul Vamal de Interior Sibiu (nemzeti adóhatóság, vámügyi főigazgatóság, brassói regionális vámigazgatóság, nagyszebeni belterületi vámhivatal, Románia), valamint a Flavourstream SRL között folyamatban lévő jogvitában terjesztették elő, amelynek tárgya egy Kanadából importált és az „AURIC GMO FREE” néven forgalmazott vizes oldat tarifális besorolása, amelyet dextróz hőre bomlása útján nyernek és az élelmiszeriparban élelmiszerek ízesítésére használnak.

Jogi háttér

A nemzetközi jog

3

A Harmonizált Áruleíró és Kódrendszert (a továbbiakban: HR) a Vámigazgatások Világszervezete (WCO) keretében a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló, 1983. június 14‑én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény hozta létre, amely egyezményt – annak 1986. június 24‑én kelt módosító jegyzőkönyvével együtt – az Európai Gazdasági Közösség nevében az 1987. április 7‑i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL 1987. L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

4

A HR magyarázó megjegyzéseit a WCO dolgozza ki a Harmonizált Áruleíró és Kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény rendelkezései szerint.

5

A HR „Szerves vegyi anyagok” című 29. árucsoportjára vonatkozó HR magyarázó megjegyzések általános rendelkezései értelmében:

6

A HR ezen árucsoportra vonatkozó magyarázó megjegyzései 1. a) pontja kimondja, hogy annak vámtarifaszámai alá tartoznak „az önálló vegyileg meghatározott vegyületek akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak”.

7

A HR‑nek „A vegyipar különféle termékei” című 38. árucsoportjára vonatkozó HR magyarázó megjegyzések 1. b) pontja pontosítja, hogy nem tartoznak ebbe az árucsoportba az „[e]mberi táplálék készítéséhez használt vegyi anyagok és élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok keveréke (általában 2106 vtsz.)”.

8

A HR 38. árucsoportjára vonatkozó HR magyarázó megjegyzések általános rendelkezései értelmében:

Az uniós jog

A KN

9

A 2000. január 31‑i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL 2000. L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított 2658/87 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében „a Bizottság létrehoz egy [Kombinált Nómenklatúrát], amely egyszerre tesz eleget a Közös Vámtarifa, [az Európai Unió] külkereskedelmi statisztika és az árubehozatalra vagy árukivitelre vonatkozó egyéb [uniós] politikák követelményeinek”.

10

A 2658/87 rendelettel bevezetett Kombinált Nómenklatúra szabályozza az Unióba behozott áruk vámtarifális besorolását. A KN átveszi a HR hat számjegyű vámtarifaszámait és vámtarifaalszámait, a hetedik és nyolcadik számjegyet pedig a KN‑alszámok részére tartja fenn.

11

A 254/2000 rendelettel módosított 2658/87 rendelet 12. cikkének (1) bekezdése szerint a Bizottság minden évben rendelettel elfogadja a Kombinált Nómenklatúra egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. E rendeletet legkésőbb október 31‑én közzéteszik az Európai Unió Hivatalos Lapjában, és az azt követő év január 1‑jétől alkalmazandó.

12

A KN „Vámtarifa” című második része tartalmazza többek között a IV. áruosztályt, amelynek címe: „Élelmiszer‑készítmények; italok, alkoholtartalmú folyadékok és ecet; dohány és elkészített dohánypótlók”.

13

Ez az áruosztály magában foglalja a „Cukor és cukoráruk” című 17. árucsoportot, amelynek 8. sz. kiegészítő megjegyzése kimondja, hogy „[a] nómenklatúra egészében a kis mennyiségben más anyagokat is tartalmazó cukorkeverékek a 17. árucsoportba osztályozandók, kivéve, ha a készítmény jellege alapján máshová kell azokat besorolni.”

14

Az említett árucsoport tartalmazza a KN 1702 vámtarifaszámot, amelynek felépítése a következő:

15

A KN második részének VI. áruosztálya tartalmazza a „Szerves vegyi anyagok” című 29. árucsoportot.

16

Az ehhez az árucsoporthoz fűzött megjegyzések 1. a) és d) pontja így szól:

17

A KN 29. árucsoportja alatt szerepel a 2912 vámtarifaszám, amelynek felépítése a következő:

18

A KN második része VI. áruosztályában szerepel továbbá „A vegyipar különféle termékei” című 38. árucsoport.

19

Az ehhez az árucsoporthoz fűzött megjegyzések 1. a) és b) pontja így szól:

20

A KN 38. árucsoportja alatt szerepel a 3824 vámtarifaszám, amelynek felépítése a következő:

Az 1333/2008/EK rendelet

21

Az élelmiszer‑adalékanyagokról szóló, 2008. december 16‑i 1333/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 354., 16. o.; helyesbítések: HL 2009. L 74.,. 35. o.; HL 2015. L 123., 122. o.) II. mellékletében, amely tartalmazza az élelmiszerekben felhasználható élelmiszer‑adalékanyagok uniós listáját és azok felhasználási feltételeit, a B. rész „Színezékek” című 1. pontja alatt szerepel a „Karamell” (E 150a), és az ezen adalékanyagra vonatkozó 1. lábjegyzetben kifejti, hogy „[a] karamell kifejezés színezésre szánt, többé‑kevésbé markánsan barna terméket jelent” és „[n]em azonos azzal a cukros aromás termékkel, amely a cukrok hevítésével készül, és élelmiszerek (például édességek, sütemények, alkoholtartalmú italok) ízesítésére használják”.

Az 1334/2008/EK rendelet

22

Az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer‑összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló, 2008. december 16‑i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 354., 34. o.; helyesbítés: HL 2012. L 322., 8. o.) 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontja kimondja:

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

23

A Flavourstream három konténerből álló árutételt importált Kanadából, amely 3300 kg vizes oldatot tartalmazott, amelyet az élelmiszeriparban használt dextróz hőre bomlása révén nyertek, és amelyet „AURIC GMO FREE” néven hoztak forgalomba. 2015. június 5‑én e társaság ezen árukat a nagyszebeni vámhivatalnál szabad forgalomba bocsátás céljából a KN 1702 90 95 vámtarifaalszám alá tartozó árukként jelentette be, amely a KN 1702 vámtarifaszám alá tartozó, más vámtarifaalszámok alá nem sorolt, „más” cukrokat foglalja magában, amelyekre 100 kg‑onként 0,4 euró vámtétel alkalmazandó.

24

Az e termék után fizetendő vámot az említett vámtarifaalszám alapján számították ki.

25

Egy ellenőrzést követően a vámhatóságok az alapügyben szóban forgó termék vizsgálati tanúsítványaival megerősített laboratóriumi elemzések alapján úgy ítélték meg, hogy e termék a KN 2912 49 00 vámtarifaalszám alá tartozik, amely magában foglalja a más vámtarifaalszámok alá nem sorolt, „más” aldehid alkoholokat, aldehid étereket, aldehid fenolokat és aldehideket más oxigénfunkciós csoporttal. Következésképpen e hatóságok 2016. április 22‑én korrekciós határozatot fogadtak el, amelyben újraértékelték a Flavourstreamtől követelt vámot és héát, valamint az azokhoz kapcsolódó késedelmi kamatot és bírságot, összesen 102 079 román lej (RON) (hozzávetőleg 23 500 euró) összegben (a továbbiakban: 2016. április 22‑i határozat).

26

2016. augusztus 30‑i határozatával a brassói regionális költségvetési főigazgatóság elutasította a Flavourstream által a 2016. április 22‑i határozattal szemben benyújtott közigazgatási panaszt.

27

A Flavourstream keresetet nyújtott be a 2016. április 22‑i és augusztus 30‑i határozatokkal szemben a Tribunalul Sibiuhoz (Nagyszeben megyei törvényszék, Románia). E bíróság megsemmisítette e határozatokat, és mentesítette e társaságot a 2016. április 22‑i határozatban megjelölt összeg megfizetése alól, mivel úgy ítélte meg, hogy az említett társaság helyesen jelentette be az alapügyben szóban forgó terméket a KN 1702 90 95 vámtarifaalszám alá tartozó termékként, és hogy e terméknek az illetékes hatóságok által a KN 2912 49 00 vámtarifaalszám alá történő besorolása ennélfogva helytelen volt.

28

A Tribunalul Sibiu (Nagyszeben megyei törvényszék) ítéletével szembeni fellebbezés tárgyában eljáró, kérdést előterjesztő bíróság egyrészt kifejti, hogy a Flavourstream szerint a hidroxi‑acetaldehid kulcsfontosságú összetevőnek minősül valamely élelmiszer pörkölt aromájának és állagának, valamint barna színének eléréséhez. Az élelmiszer, amelyen ezt a terméket használják, sütés után ugyanolyan jelleget ölt, mintha az elkészítését megelőzően cukorral kezelték volna. Az említett termék, amelyben már lebomlott a cukor, kizárólag az élelmiszerek feldolgozási idejét csökkenti. Az alapügyben szóban forgó terméknek az élelmiszerfeldolgozó iparban redukáló cukorként történő használata révén e termék az 1334/2008 rendelet hatálya alá tartozik.

29

Másrészt a kérdést előterjesztő bíróság kifejti, hogy az illetékes vámhatóságok szerint a végtermék, azaz a hidroxi‑acetaldehid, nem sorolható a KN 1702 90 95 vámtarifaalszám alá, amely körébe e termék nyersanyaga, azaz a glükóz tartozik, mivel az teljesen eltér ettől a nyersanyagtól a feldolgozás két olyan visszafordíthatatlan fázisa következtében, amelyeken e nyersanyag keresztülmegy. Hasonlóképpen, az alapügyben szóban forgó termék cukortartalom hiányában nem sorolható e vámtarifaalszám alá, amelybe – szárazanyagra számítva – az 50 tömegszázalék gyümölcscukor‑tartalmú termékek tartoznak. E terméket tehát ugyanezen hatóságok szerint a KN 2912 49 00 vámtarifaalszám alá kell besorolni.

30

E körülmények között a Curtea de Apel Alba Iulia (gyulafehérvári ítélőtábla, Románia) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

31

Kérdésével az előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a KN‑t úgy kell‑e értelmezni, hogy a többek között vízben oldódó aldehidekből és ketonokból álló, dextróz hőre bomlása révén nyert vizes oldat a KN 1702 90 95 vámtarifaalszám alá tartozik, amely többek között magában foglalja az olyan invertcukrot és más cukor‑ és cukorszirup‑keveréket 50 tömegszázalék gyümölcscukor‑tartalommal, szárazanyagra számítva, amelyek nem sorolhatók a KN 1702 vámtarifaszámhoz tartozó más vámtarifaalszámok alá, vagy e vizes oldat a KN 2912 49 00 vámtarifaalszám alá tartozik, amelynek tárgyát képezik a „más” aldehid‑alkoholok, aldehid‑éterek, aldehid‑fenolok és aldehidek más oxigénfunkciós csoporttal.

32

Mivel az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésben említett 2016/1821 végrehajtási rendelet csak 2017. január 1‑jén lépett hatályba, noha az alapügyben szóban forgó behozatalra 2015 folyamán került sor, a Kombinált Nómenklatúra alapeljárásban ratione temporis alkalmazandó változata a 2014. október 16‑án elfogadott és 2015. január 1‑jén hatályba lépett 1101/2014 végrehajtási rendeletből eredő változat, amely lényegében megfelel a kérdést előterjesztő bíróság által hivatkozott rendeletből eredő változatnak.

33

Előzetesen emlékeztetni kell arra, hogy ha a Bíróság elé tarifális besorolással kapcsolatban terjesztenek előzetes döntéshozatal iránti kérelmet, a Bíróság feladata inkább az, hogy megvilágítsa a nemzeti bíróság számára azokat a szempontokat, amelyek alapján lehetővé válik az utóbbi számára, hogy a szóban forgó árukat helyesen sorolja be a KN alá, mintsem hogy a Bíróság maga végezze el ezt a besorolást, annál is inkább, mivel nem áll feltétlenül rendelkezésére az ehhez szükséges valamennyi adat (lásd ebben az értelemben: 2020. április 30‑i DHL Logistics (Slovakia) ítélet, C‑810/18, EU:C:2020:336, 24. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

34

A Kombinált Nómenklatúra értelmezésére vonatkozó általános szabályok szerint az áruk besorolását a vámtarifaszámok megnevezései, valamint az e nómenklatúra áruosztályaihoz és árucsoportjaihoz tartozó megjegyzések alapján kell meghatározni. A jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat az említett nómenklatúra vámtarifaszámai és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák. Valamely termékek rendeltetése a besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan az említett termékhez tartozik, amely kötődést a termék objektív jellemzői és tulajdonságai alapján kell értékelni (lásd ebben az értelemben: 2019. május 2‑i Onlineshop ítélet, C‑268/18, EU:C:2019:353, 29. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

35

Ezen ítélkezési gyakorlat fényében kell értelmezni a KN szóban forgó vámtarifaalszámait.

36

Először is, ami a KN 1702 90 vámtarifaalszámot illeti, amely alá tartoznak a „más [cukrok], beleértve az invertcukrot és más cukor‑ és cukorszirup‑keveréket 50 tömegszázalék gyümölcscukor‑tartalommal, szárazanyagra számítva”, amelyek nem sorolhatók a KN 1702 vámtarifaszámhoz tartozó más vámtarifaalszámok alá, valamely termék e vámtarifaalszám alá sorolása azon feltételtől függ, amely magából e vámtarifaalszám szövegéből következik, miszerint e termék szárazanyagra számítva 50 tömegszázalék gyümölcscukor‑tartalommal rendelkezik.

37

A jelen ügyben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kitűnik, hogy az alapügyben szóban forgó termék vegyi anyagok vizes keveréke, amely többek között monoszacharidok – élelmiszerekhez használt természetes édesítőanyagok – enzimatikus oxidációs vagy hőreakciói útján nyert, vízben oldódó aldehidekből és ketonokból áll. Ezt a terméket az élelmiszeriparban színező adalékanyagként vagy füstaromaként használják. Ezenkívül a Bíróság rendelkezésére álló ügyiratokból következik, hogy az említett termék kevesebb mint 1 tömegszázalék glükózt és szacharózt tartalmaz, ami szárazanyagra számítva 1,6 tömegszázaléknál kisebb cukortartalomnak felel meg.

38

Ebből következik, hogy az alapügyben szóban forgó termék, mivel szárazanyagra számítva nem tartalmaz 50 tömegszázalék gyümölcscukrot, nem felel meg a KN 1702 90 vámtarifaalszám, következésképpen pedig a KN 1702 90 95 vámtarifaalszám alá történő besoroláshoz szükséges feltételnek.

39

Ezt a következtetést nem kérdőjelezheti meg az az érv, amely szerint az alapügyben szóban forgó terméket „redukáló cukorként” használják az élelmiszerfeldolgozó‑iparban, és az élelmiszer, amelyen ezt használják, sütés után ugyanolyan jelleget ölt, mintha az elkészítését megelőzően cukorral kezelték volna.

40

Ugyanis, még ha az alapügyben szóban forgó terméket az élelmiszerfeldolgozó‑iparban „redukáló cukornak” is tekintik, e körülmény önmagában nem elegendő annak megállapításához, hogy e termék a KN 1702 90 95 vámtarifaalszám alá tartozik, mivel szárazanyagra számítva nem tartalmaz 50 tömegszázalék gyümölcscukrot, ami az e vámtarifaalszám alá történő besorolás feltétele.

41

Egyébiránt az a tény, hogy az alapügyben szóban forgó termék mint aroma vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer‑összetevő adott esetben az 1334/2008 rendelet hatálya alá tartozik, nem ad semmilyen iránymutatást arra vonatkozóan, hogy azt a KN 1702 90 95 vámtarifaalszám alá kell‑e besorolni, mivel az aromáknak vagy ízesítő tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer‑összetevőknek az e rendelet 3. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. és ii. alpontjában szereplő meghatározásaiban nem szerepel cukortartalom.

42

Hozzá kell tenni, hogy az 1333/2008 rendelet a B. része „Színezékek” című 1. pontja alatt a „Karamell” (E 150a) kifejezést olyan élelmiszer‑adalékanyagként említi, amely „színezésre szánt, többé‑kevésbé markánsan barna terméket” jelöl, pontosítva, hogy „[n]em azonos azzal a cukros aromás termékkel, amely a cukrok hevítésével készül, és élelmiszerek (például édességek, sütemények, alkoholtartalmú italok) ízesítésére használják”. Márpedig az a tény, hogy az alapügyben szóban forgó termék az előzetes döntéshozatalra utaló határozatban szereplő információk szerint e meghatározás alá tartozik, inkább arra utal, hogy e termék nem tartozik a KN 17. árucsoportjába, következésképpen nem sorolható be a többek között a KN 1702 90 vámtarifaalszám körébe tartozó „égetett cukor” alá.

43

Ebből következik, hogy a KN 1702 90 95 vámtarifaalszámot, amely a KN 1702 90 vámtarifaalszámhoz tartozó többi vámtarifaalszám alá vont cukroktól eltérő „más” cukrokra vonatkozik, úgy kell értelmezni, hogy az olyan termék, amely szárazanyagra számítva nem tartalmaz 50 tömegszázalék gyümölcscukrot, nem tartozik e vámtarifaalszám alá.

44

Másodszor, ami a KN 2912 49 00 vámtarifaalszám értelmezését illeti, amely a KN „Szerves vegyi anyagok” címet viselő 29. árucsoportjába tartozik, ezen árucsoport megjegyzésének 1. a) és d) pontja kifejti, hogy ellenkező rendelkezések hiányában az említett árucsoport vámtarifaszámai alá tartoznak kizárólag „az elkülönített, vegyileg meghatározott szerves vegyületek akkor is, ha szennyeződést tartalmaznak”, valamint azok vizes oldatai.

45

A HR 29. árucsoportjára vonatkozó HR magyarázó megjegyzések általános rendelkezései kimondják, hogy „[a] vegyileg meghatározott, elkülönített vegyület olyan anyag, amely egyfajta (pl. kovalens vagy ionos kötésű) alapmolekulából áll, amelynek összetételét az alkotó elemek állandó aránya határozza meg, és amely egy meghatározott szerkezeti képlettel leírható”. Ezenkívül e magyarázó megjegyzések jelzik, hogy egy ilyen vegyület főszabály szerint tartalmazhat szennyeződéseket. Pontosítják egyrészt, hogy „[a] »szennyeződések« kifejezés csak az olyan anyagokra vonatkozik, amelyek kizárólag és közvetlenül a gyártási folyamat során (beleértve a tisztítást is) kerülnek bele a kémiai vegyületbe”, másrészt pedig, hogy „ezek az anyagok származhatnak a feldolgozással kapcsolatos bármely tényezőből”, amelyek között szerepelnek a „feldolgozatlan kiinduló anyagok”, „a feldolgozási folyamatban (beleértve a tisztítást is) használt reagensek”, valamint a melléktermékek.

46

Ami közelebbről a KN 2912 vámtarifaszámot illeti, ennek tárgyát képezik az „aldehidek más oxigén‑funkciós csoporttal vagy anélkül is”, az „aldehidek ciklikus polimerjei”, valamint a „paraformaldehid”. Az e vámtarifaszám alá tartozó termékek között szerepelnek többek között a KN 2912 49 00 vámtarifaalszám alá tartozó „más” aldehid‑alkoholok, aldehid‑éterek, aldehid‑fenolok és aldehidek más oxigénfunkciós csoporttal.

47

A jelen ügyben a Bíróság rendelkezésére álló iratokból először is az tűnik ki, hogy az alapügyben szóban forgó termék a hidroxi‑acetaldehid mellett, amely szárazanyagra számítva a termék 73,6 tömegszázalékát teszi ki, más aldehideket, levoglükozánt, acetolt, valamint ecetsavat és hangyasavat tartalmaz, amelyek szárazanyagra számítva a termék 26,3 tömegszázalékát teszik ki.

48

Márpedig, amennyiben az alapügyben szóban forgó termék a vízen kívül más anyagokat is tartalmaz, mint a hidroxi‑acetaldehid, amit a kérdést előterjesztő bíróságnak kell megvizsgálnia, ez nem olyan vizes oldat, amely egyfajta alapmolekulából áll, amelynek összetételét az alkotó elemek állandó aránya határozza meg, és amely egy meghatározott szerkezeti képlettel leírható, a jelen ítélet 45. pontjában említett, a HR 29. árucsoportjára vonatkozó magyarázó megjegyzések értelmében. E más anyagok, amelyek az alapügyben szóban forgó termékben nem elhanyagolható mennyiségben vannak jelen, nem minősülhetnek az e magyarázó megjegyzések értelmében vett „szennyeződéseknek”. Ugyanis, amint arra a Bizottság a Bíróság által feltett kérdésre adott válaszában rámutatott, a Bíróság rendelkezésére álló ügyiratokban szereplő szabadalomból az következik, hogy e más anyagokat szándékosan hagyták jelentős mennyiségben e termékben annak érdekében, hogy barnító reagensként élelmiszerek színezése és ízesítése céljából különleges felhasználásra legyen alkalmas.

49

Márpedig, bár a KN 29. árucsoportjához tartozó megjegyzés 1. pontja lehetővé teszi a termékekben a szennyeződések jelenlétét, e szennyeződések szükségszerűen maradványjellegűek, hogy ne befolyásolják a szóban forgó szerves vegyület „elkülönített” jellegét. Ellenben, amikor valamely termék az előállítási folyamatából származó olyan szennyeződéseket tartalmaz, amelyek az utóbbit annak általános felhasználásától eltérő különleges felhasználásra teszik alkalmassá, ez a termék nem tekinthető a KN 29. árucsoportjához tartozó megjegyzés 1. a) pontja értelmében vett „elkülönített” vegyületnek, mivel ezek a szennyeződések e termék felhasználása szempontjából meghatározók (2013. június 20‑i Agroferm ítélet, C‑568/11, EU:C:2013:407, 32. és 35. pont).

50

E körülmények között a KN 2912 49 00 vámtarifaalszámot úgy kell értelmezni, hogy az olyan termék, amelyben a hidroxi‑acetaldehiden kívüli egyéb anyagok nem elhanyagolható mennyiségben vannak jelen, és amelyek közül egyeseket szándékosan hagytak benne annak érdekében, hogy e termék különleges használatra legyen alkalmas, nem tartozik e vámtarifaalszám alá, mint egy vegyileg meghatározott, elkülönített vegyület vizes oldata.

51

Harmadszor, mivel a Bizottság írásbeli észrevételeiben azt állította, hogy az alapügyben szóban forgó termék a KN 38. árucsoportjának 3824 90 92 vámtarifaalszáma alá sorolható, meg kell állapítani egyrészt, hogy ezen „A vegyipar különféle termékei” című árucsoport megjegyzésének 1. a) pontja szerint nem tartoznak ide az elkülönített, vegyileg meghatározott elemek vagy vegyületek, az e pont 1–5. alpontjában felsoroltak kivételével, amelyek nem relevánsak a jelen ügyben. Ebből következik, hogy mivel nem egy vegyileg meghatározott, elkülönített vegyület, az alapügyben szóban forgó termék e megjegyzés szerint a KN 38. árucsoportjába tartozhat.

52

Másrészt az ezen árucsoport megjegyzése 1. b) pontjából kitűnik, hogy az nem foglalja magában az „emberi táplálék készítéséhez használt vegyi anyagok és élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok keverékét”.

53

A HR 38. árucsoportjára vonatkozó HR magyarázó megjegyzések kimondják, hogy az „élelmiszerek vagy tápértékkel rendelkező más anyagok” kifejezés mindenekelőtt a HR I–IV. áruosztályába tartozó termékeket foglalja magában. E megjegyzésekből az is következik, hogy „[a]z élelmiszeranyagok vagy tápanyagértékkel rendelkező egyéb anyagok keverékben való puszta jelenléte nem elegendő ahhoz, hogy ezeket a keverékeket az ezen árucsoporthoz tartozó Megjegyzések 1. b) pontjának alkalmazásában kizárják a 38. Árucsoportba”, és hogy „[a] tápanyagok, amelyek tápanyagtartalma pusztán másodlagos jelentőségű vegyi anyagokként, például élelmiszer‑adalékanyagokként vagy technológiai segédanyagokként alkalmazzák”. Az említett magyarázó megjegyzések egyébként pontosítják, hogy „[a] Megjegyzés említett pontja azokat a keverékeket zárja ki a 38. Árucsoportból, amelyeket emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszerek készítéséhez használnak, és amelyeknek tápértékük miatt tulajdonítanak jelentőséget”.

54

A KN 38. árucsoportjába tartozik többek között a KN 3824 vámtarifaszám, amely alá tartoznak az „Elkészített kötőanyagok öntödei formához vagy maghoz; máshol nem említett vegyipari vagy rokon ipari termékek és készítmények (beleértve a természetes termékek keverékét is)”, és különösen a KN 3824 90 92 vámtarifaalszám, amely alá tartoznak a „Túlnyomórészt szerves vegyületekből álló, máshol nem említett vegyipari termékek vagy készítmények”, „Folyékony formában 20 °C‑on”, és amely az említett vámtarifaszámon belül egy gyűjtő kategóriát képez.

55

A jelen ügyben, amint az a jelen ítélet 37. és 39. pontjából kitűnik, az alapeljárásban szóban forgó terméket az élelmiszeriparban színező adalékanyagként vagy füstaromaként használják, amely az 1333/2008 rendelet B. részének 1. pontjában „Karamell” (E 150a) megnevezéssel szerepel. Az ilyen használat arra utalhat, hogy e termék elsődleges funkciója az, hogy élelmiszer‑adalékanyagként alkalmazzák, még akkor is, ha ezenfelül tápértékkel rendelkezik. E vizsgálat függvényében, amelyet a kérdést előterjesztő bíróságnak kell elvégeznie, az alapügyben szóban forgó termék a KN 3824 90 92 vámtarifaalszám alá tartozhat.

56

A fentiek összességére tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a KN‑t úgy kell értelmezni, hogy a többek között vízben oldódó aldehidekből és ketonokból álló, dextróz hőre bomlása révén nyert vizes oldat nem tartozik sem a KN 1702 90 95 vámtarifaalszám alá – amely többek között magában foglalja az olyan invertcukrot és más cukor‑ és cukorszirup‑keveréket 50 tömegszázalék gyümölcscukor‑tartalommal, szárazanyagra számítva, amelyek nem sorolhatók a KN 1702 vámtarifaszámhoz tartozó más vámtarifaalszámok alá –, sem pedig a KN 2912 49 00 vámtarifaalszám alá, amelynek tárgyát képezik a „más” aldehid‑alkoholok, aldehid‑éterek, aldehid‑fenolok és aldehidek más oxigénfunkciós csoporttal, hanem e vizes oldat a KN 3824 90 92 vámtarifaalszám alá tartozik, amelynek tárgyát képezik a „Túlnyomórészt szerves vegyületekből álló, máshol nem említett vegyipari termékek vagy készítmények”, „Folyékony formában 20 °C‑on”, feltéve hogy ezen oldat esetleges tápértéke másodlagos jelentőségű annak vegyi anyagkénti és élelmiszer‑adalékanyagkénti funkciójához képest.

A költségekről

57

Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.