1.2020. január 30‑i levelében a felperes, a Senát Parlamentu České republiky (a Cseh Köztársaság parlamentje szenátusának) egyik képviselője azt kérte az Európai Bizottságtól, hogy fogadjon el kötelező és visszatartó erejű intézkedéseket Andrej Babiš, a Cseh Köztársaság miniszterelnökének állítólagos érdekellentétének megelőzésére vagy kezelésére, egyrészt különösen azáltal, hogy megakadályozza a biztosi testület tagjainak, különösen az elnökének [A. Babišsal] való találkozását, valamint azt, hogy tanácskozásokat folytassanak vele az Európai Unió 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretével és általában az uniós költségvetéssel kapcsolatos kérdésekről, másrészt azáltal, hogy arra irányuló intézkedéseket fogad el, hogy megszüntesse az uniós költségvetésből közvetlen mezőgazdasági támogatások kifizetését bizonyos olyan társaságok számára, amelyek A. Babiš ellenőrzése alatt és tényleges tulajdonában állnak (a továbbiakban: eljárásra való felkérés), a Cseh Köztársaság e képviselőjének – a többek között az agrár‑élelmiszeriparban tevékenykedő Agrofert és Synbiol csoportba tartozó vállalkozásokban fennálló személyes és családi érdekeltségeiből eredő – állítólagos összeférhetetlensége miatt.2.2020. március 25‑i válaszában a Bizottság – megállapítva, hogy a hozzá intézett, eljárásra való felkérés nagyrészt megfelel az Európai Tanácshoz intézett és a T‑715/19. sz., Wagenknecht kontra Tanács ügyben a Törvényszék előtt folyamatban lévő, intézményi mulasztás megállapítása iránti kereset tárgyát képező felkérésnek – kifejtette, hogy az uniós költségvetés védelme érdekében már meghozta a szükséges és arányos intézkedéseket. A Bizottság először is arra hivatkozott, hogy az állítólagos érdekellentéttel potenciálisan érintett kedvezményezetteknek semmilyen kifizetést nem teljesítettek az európai strukturális és beruházási alapokból, másodszor pedig az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) terhére történő kifizetéseket felfüggesztő, 2019. november 28‑i határozatra hivatkozott. Ebben az összefüggésben a Bizottság pontosította, hogy ez utóbbi határozatot a Törvényszék előtt a T‑76/20. sz., Cseh Köztársaság kontra Bizottság ügy keretében vitatták. Így ezen ügy miatt, amely akkor épp folyamatban volt, és amelyet időközben a felperes elállását követően töröltek a Törvényszék nyilvántartásából (2020. augusztus 25‑i Cseh Köztársaság kontra Bizottság végzés, T‑76/20, nem tették közzé, EU:T:2020:379), a Bizottság úgy határozott, hogy tartózkodik egyéb észrevételek megtételétől.3.2020. március 30‑i elektronikus levelében a felperes ismét a Bizottsághoz fordult, megismételve az általa az eljárásra való felkérésben feltett kérdéseket, azzal az indokkal, hogy véleménye szerint a Bizottság 2020. március 25‑i válaszában nem foglalt állást ezekkel kapcsolatban. Ugyanebben az elektronikus levélben a felperes további kérdéseket tett fel, elismerve ugyanakkor, hogy e kérdések túllépték az eljárásra való felkérés kereteit.4.2020. április 23‑i levelében a Bizottság – tudomásul véve a felperes 2020. március 30‑i levelét – azt válaszolta, hogy nincs hozzáfűznivalója a korábbi levélváltáshoz.