<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
  <head>
    <title>2018-04-201804C117201604140-00-TRA-DOC-HU-CONCL-C-0414-16-201708362-07_00</title>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="9/04/2018 17:34:28" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="CNC" name="TypeDoc"/>
    <meta content="4saLTovdhteoW0Y9ZGgcJS7Vq/aB1nIm2qQMdyH2nr4bOCWputF+f2psbrKO89UIEoBpq/YkPYfLz0HzYf7nlJEBOtR8GwtzPiwVebgdAYOdtqrjj3hiemLBqb5Kbz0wmI81j4DPPp4ynBmCnw+SidhNmnB1N0lsmyCn4m0w3gY=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="wardang" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0414" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2016" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_green" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="CNC_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 14/07/2017 09:33:22" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="0246328432304bd8ad72522c762df6ff" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0414" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="false" name="TOC_Vademecum"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
    <meta content="6YehWSSOk/+ifW9DN9xABPz7RXiiw11JRc0lXg5xkn4UIiMa9QnAYoYWnncRwTQpUfCiCVNRruzgcEmFEKxYRBs3AaBzZYw1HyqhB8YPcvV0Pv/Pqns+U6aRKkt0m1Ll" name="GeneratedGenDocVersion"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId26" style="first"/>
      <div id="rId22" style="even">Tancsev főtanácsnok indítványa – C‑414/16. sz. ügy</div>
      <div id="rId23" style="default">Egenberger</div>
    </div>
    <p class="C36Centre" id="para-1" title="page-1">
      EVGENI TANCHEV
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-2" title="page-1">
      FŐTANÁCSNOK INDÍTVÁNYA
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-3" title="page-1">
      Az ismertetés napja: 2017. november 9. (<span class="note">
<a id="c-1" href="#t-1">1</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C38Centregrasgrandespacement" id="para-4" title="page-1">
      C‑414/16. sz. ügy
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-5" title="page-1">
      Vera Egenberger
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-6" title="page-1">
      kontra
    </p>
    <p class="C37Centregras" id="para-7" title="page-1">
      Evangelisches Werk für Diakonie und Entwicklung e.V.
    </p>
    <p class="C39Centreespacement" id="para-8" title="page-1">
      (a Bundesarbeitsgericht [szövetségi munkaügyi bíróság, Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-9" title="page-1">
      „A foglalkoztatás területén alkalmazott egyenlő bánásmód – A 2000/78/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése – Valláson vagy meggyőződésen alapuló szellemiségű szervezetek lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményei – Valamely egyházhoz tartozó segélyszervezet által foglalkoztatás területén alkalmazott, valláson alapuló eltérő bánásmód – EUMSZ 17. cikk – Egyházi önrendelkezési kiváltság – A vallási csoportok »önmeghatározásának« tagállami alkotmányjog szerinti korlátozott bírósági felülvizsgálata – Az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós jog elsőbbsége, egységessége és tényleges érvényesülése – Az Európai Unió Alapjogi Chartája 52. cikkének (3) bekezdése és 53. cikke – Egymással versengő jogok egyensúlyba hozása – A Charta horizontális hatálya”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-10" title="page-1">
      
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-11" title="page-2">
      Tartalomjegyzék
    </p>
    <p class="CTOC1" id="para-12" title="page-2">
      I. Bevezetés 3
    </p>
    <p class="CTOC1" id="para-13" title="page-2">
      II. Jogi keret 4
    </p>
    <p class="CTOC2" id="para-14" title="page-2">
      A. Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény 4
    </p>
    <p class="CTOC2" id="para-15" title="page-2">
      B. Az Európai Unióról szóló szerződés 5
    </p>
    <p class="CTOC2" id="para-16" title="page-2">
      C. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 5
    </p>
    <p class="CTOC2" id="para-17" title="page-2">
      D. Az Európai Unió Alapjogi Chartája 5
    </p>
    <p class="CTOC2" id="para-18" title="page-2">
      E. 2000/78 irányelv 6
    </p>
    <p class="CTOC2" id="para-19" title="page-2">
      F. A német jog 7
    </p>
    <p class="CTOC1" id="para-20" title="page-2">
      III. Az alapügy tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések 9
    </p>
    <p class="CTOC1" id="para-21" title="page-2">
      IV. Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés 10
    </p>
    <p class="CTOC1" id="para-22" title="page-2">
      V. Értékelés 12
    </p>
    <p class="CTOC2" id="para-23" title="page-2">
      A. Áttekintés 12
    </p>
    <p class="CTOC2" id="para-24" title="page-2">
      B. Bevezető észrevételek 15
    </p>
    <p class="CTOC3" id="para-25" title="page-2">
      1. A vallási szervezetek tevékenységei és az uniós jog alkalmazási területe 15
    </p>
    <p class="CTOC3" id="para-26" title="page-2">
      2. A Charta alkalmazására vonatkozó szabályok és az alapeljárás 17
    </p>
    <p class="CTOC3" id="para-27" title="page-2">
      3. A munkaviszonyok és a vallási szervezetek bírósági felülvizsgálata Németországban 21
    </p>
    <p class="CTOC2" id="para-28" title="page-2">
      C. Az első kérdés 22
    </p>
    <p class="CTOC3" id="para-29" title="page-2">
      1. A munkáltatóként eljáró vallási szervezetek bírósági felülvizsgálatának korlátozása az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában 23
    </p>
    <p class="CTOC3" id="para-30" title="page-2">
      2. A 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése 25
    </p>
    <p class="CTOC4" id="para-31" title="page-2">
      a) Bevezető megjegyzések 25
    </p>
    <p class="CTOC4" id="para-32" title="page-2">
      b) Alátámasztja‑e a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése a bírósági felülvizsgálat tagállami alkotmányos korlátozását? 27
    </p>
    <p class="CTOC5" id="para-33" title="page-2">
      1) Megfogalmazás 27
    </p>
    <p class="CTOC5" id="para-34" title="page-2">
      2) Háttér és cél 28
    </p>
    <p class="CTOC5" id="para-35" title="page-2">
      3) Keletkezés 28
    </p>
    <p class="CTOC3" id="para-36" title="page-2">
      3. EUMSZ 17. cikk 30
    </p>
    <p class="CTOC3" id="para-37" title="page-2">
      4. Az első kérdésre vonatkozó következtetés 35
    </p>
    <p class="CTOC2" id="para-38" title="page-2">
      D. A harmadik kérdés 35
    </p>
    <p class="CTOC2" id="para-39" title="page-2">
      E. A második kérdés 42
    </p>
    <p class="CTOC2" id="para-40" title="page-2">
      F. Záró megjegyzések 44
    </p>
    <p class="CTOC1" id="para-41" title="page-2">
      VI. Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válaszok 45
    </p>
    <p class="C36Centre" id="para-42" title="page-1">
      
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-43" title="page-1">
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">I.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Vera Egenberger, miután elolvasott egy 2012 novemberében közzétett álláshirdetést, sikertelenül pályázott egy 18 hónapos határozott idejű állásra az Evangelisches Werk für Diakonie und Entwicklung e.V.‑nél (a továbbiakban: alperes). Ez olyan egyesület, amely kizárólag közhasznú, jótékonysági és vallási célokat követ, a magánjog hatálya alá tartozik, és az Evangelische Kirche in Deutschland (németországi evangélikus egyház) segélyszervezete. A meghirdetett állás betöltése során az Egyesült Nemzetek Szervezete faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményének Németország részéről való betartásáról szóló jelentést (a továbbiakban: faji megkülönböztetésről szóló jelentés) kellett készíteni. Vera Egenberger (a továbbiakban: felperes) ezen a téren többéves tapasztalattal rendelkezett és számos releváns kiadványt publikált. (<span class="note">
<a id="c-2" href="#t-2">2</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes azt állítja, hogy azért nem őt választották az állásra, mert nem tartozik felekezethez, ez pedig sérti az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 10. cikke szerinti meggyőződéshez való jogát, valamint hogy a Charta 21. cikkével, továbbá a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv (<span class="note">
<a id="c-3" href="#t-3">3</a>
</span>) 1. és 2. cikkével ellentétesen meggyőződés alapján történő hátrányos megkülönböztetés érte.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel az alperes védekezését a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésére alapozza, jelen jogvita lényegében „az egyházak és egyéb, valláson vagy meggyőződésen alapuló szellemiségű köz‑ vagy magánszervezetek” szakmai tevékenységével kapcsolatos, meggyőződésen alapuló eltérő bánásmódnak az említett rendelkezésben szereplő korlátozására vonatkozik. Ugyanakkor egyben ez az első olyan alkalom, amikor a Bíróságot a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének értelmezésére kérik, (<span class="note">
<a id="c-4" href="#t-4">4</a>
</span>) ezzel olyan összetett kérdéseket tesznek fel e rendelkezésnek a Charta különböző rendelkezéseivel, így a 22. cikkével való kapcsolatára vonatkozóan, amely előírja, hogy az „Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget”, az EUMSZ 17. cikkel együtt, amely védi az egyházak és vallási szervezeteknek vagy közösségeknek, valamint a világnézeti szervezeteknek tagállamok joga szerinti „jogállását”. (<span class="note">
<a id="c-5" href="#t-5">5</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül Németországban az egyházhoz kapcsolódó intézmények a második legnagyobb munkáltatónak minősülnek és kvázi monopolhelyzetet élveznek egyes régiókban és munkaterületeken. (<span class="note">
<a id="c-6" href="#t-6">6</a>
</span>) Ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, milyen kényes kérdés megtalálni az egyensúlyt egyfelől az uniós vallási szervezetek autonómiához és önrendelkezéshez való jogának védelme (<span class="note">
<a id="c-7" href="#t-7">7</a>
</span>) (amely az alperesnek a szóban forgó egyenlőtlen bánásmóddal kapcsolatos elsődleges érve), másfelől az Unió etnikailag és vallásilag sokszínű munkapiacán a vallás és meggyőződés alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmának hatékony alkalmazása között, amikor a munkához jutás és a szakmai fejlődés terén való egyenlőség mindenki számára alapvető fontosságú, nem csak mint a pénzkereset és az önálló élet biztosításának, hanem az önkiteljesítés és az önmegvalósítás biztosításának eszközeként is. (<span class="note">
<a id="c-8" href="#t-8">8</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">II.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi keret</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: EJEE) 9. cikke a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-52" title="page-6">
      „1. Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való egyesülés szabadságához, beleértve érdekei védelmében a szakszervezetek alapítását és az azokhoz való csatlakozásnak a jogát.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-53" title="page-6">
      2. E jogok gyakorlását csak a törvényben meghatározott, olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság vagy közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megakadályozása, a közegészség, az erkölcsök, illetőleg mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Unióról szóló szerződés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése a következőt mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-56" title="page-6">
      „Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét, valamint nemzeti identitását, amely elválaszthatatlan része azok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésének, ideértve a regionális és helyi önkormányzatokat is. Tiszteletben tartja az alapvető állami funkciókat, köztük az állam területi integritásának biztosítását, a közrend fenntartását és a nemzeti biztonság védelmét. Így különösen a nemzeti biztonság az egyes tagállamok kizárólagos feladata marad.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Unió működéséről szóló szerződés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 10. cikk értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-59" title="page-6">
      „Politikái és tevékenységei meghatározása és végrehajtása során az Unió küzd mindenfajta nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés ellen.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 17. cikk a következőt mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-61" title="page-6">
      „(1) Az Unió tiszteletben tartja és nem sérti az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek nemzeti jog szerinti jogállását a tagállamokban.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-62" title="page-6">
      (2) Az Unió ugyanígy tiszteletben tartja a világnézeti szervezetek nemzeti jog szerinti jogállását.
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-63" title="page-6">
      (3) Elismerve identitásukat és különleges hozzájárulásukat, az Unió nyílt, átlátható és rendszeres párbeszédet tart fenn ezekkel az egyházakkal és szervezetekkel.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">D.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Európai Unió Alapjogi Chartája</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Charta 10. cikke „A gondolat‑, a lelkiismeret‑ és a vallásszabadság” címet viseli. A 10. cikk (1) bekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-7">
      „Mindenkinek joga van a gondolat‑, a lelkiismeret‑ és a vallásszabadsághoz. Ez a jog magában foglalja a vallás vagy a meggyőződés megváltoztatásának szabadságát, valamint a vallásnak vagy meggyőződésnek mind egyénileg, mind együttesen, mind a nyilvánosság előtt, mind a magánéletben, istentisztelet, oktatás és szertartások végzése útján való kifejezésre juttatását.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Charta 22. cikke „A kulturális, vallási és nyelvi sokféleség” címet viseli és a következőt mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-7">
      „Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Charta 52. cikkének (3) bekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-70" title="page-7">
      „Amennyiben e Charta olyan jogokat tartalmaz, amelyek megfelelnek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosított jogoknak, akkor e jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azokéval, amelyek az említett egyezményben szerepelnek. Ez a rendelkezés nem akadályozza meg azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védelmet nyújtson.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Charta 53. cikke, amely „A védelem szintje” címet viseli, a következőt mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-72" title="page-7">
      „E Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érinti azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket – saját alkalmazási területükön – az Unió joga, […] a tagállamok alkotmányai […] [és] az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény elismernek.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">E.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2000/78 irányelv</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2000/78 irányelv (24) preambulumbekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-75" title="page-7">
      „Az Európai Unió az egyházak és a világnézeti szervezetek jogállásáról szóló, az Amszterdami Szerződés záróokmányához csatolt 11. nyilatkozatában elismerte, hogy tiszteletben tartja és nem csorbítja a tagállamok egyházai, vallási szövetségei vagy közösségei nemzeti jogban rögzített jogállását, továbbá ugyanilyen módon tiszteletben tartja a filozófiai és világnézeti szervezetek jogállását. Ezt szem előtt tartva a tagállamok fenntarthatnak vagy meghatározhatnak fontos, törvényes és igazolt alkalmazási feltételeket [helyesen: lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményeket], amelyeket az ilyen jellegű foglalkozási [helyesen: szakmai] tevékenységeknél megkövetelnek.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2000/78 irányelvnek „Az irányelv célja” című 1. cikke a következőképpen rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-77" title="page-8">
      „Ennek az irányelvnek a célja a valláson, meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló, foglalkoztatás és munkavégzés során alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem általános kereteinek a meghatározása az egyenlő bánásmód elvének a tagállamokban történő megvalósítására tekintettel.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2000/78 irányelv 2. cikke „A hátrányos megkülönböztetés fogalma” címet viseli: A 2. cikk (1) bekezdése szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-79" title="page-8">
      „Ezen irányelv alkalmazásában az »egyenlő bánásmód elve« azt jelenti, hogy az 1. cikkben említett okok alapján nem szabad semmiféle közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést tenni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2. cikk (2) bekezdésének a) pontja értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-81" title="page-8">
      „Az (1) bekezdés alkalmazásában:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-82" title="page-8">
      a) közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha egy személy egy másikhoz képest kedvezőtlenebb elbánásban részesül, részesült vagy fog részesülni egy hasonló helyzetben az 1. cikkben hivatkozott okok bármelyike alapján [helyesen: akkor áll fenn, ha az 1. cikkben felsorolt okok bármelyike miatt valaki hasonló helyzetben lévő másik személyhez képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, részesült vagy fog részesülni]”.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2000/78 irányelv 4. cikke a „Foglalkozási követelmények [helyesen: Szakmai követelmények]” címet viseli. A 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének első albekezdése a következőt mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-84" title="page-8">
      „A tagállamok fenntarthatják az ezen irányelv elfogadása idején hatályban lévő nemzeti jogszabályaikat, vagy rendelkezhetnek az ezen irányelv elfogadása idején meglévő nemzeti gyakorlatuk beillesztéséről későbbi jogszabályaikba, amelyeknek megfelelően az egyházak és egyéb, valláson vagy meggyőződésen alapuló szellemiségű köz‑ vagy magánszervezetek esetében [helyesen: magánszervezetek szakmai tevékenysége esetében] egy személy vallásán vagy meggyőződésén alapuló eltérő bánásmód nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek, amennyiben – ezeknek a tevékenységeknek a jellege vagy végrehajtásuk [helyesen: gyakorlásuk] feltételrendszere miatt – egy személy vallása vagy meggyőződése valódi, törvényes és igazolt foglalkozási követelmény [helyesen: lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelmény], tekintettel a szervezet szellemiségére. Az ilyen jellegű eltérő bánásmód esetében figyelembe kell venni a tagállamok alkotmányos rendelkezéseit és elveit, továbbá a közösségi jog általános elveit, de nem igazolható más alapokon nyugvó hátrányos megkülönböztetés.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">F.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A német jog</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Grundgesetz (a Németországi Szövetségi Köztársaság alaptörvénye, a továbbiakban: GG), 4. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőt mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-87" title="page-8">
      „(1) A hit, a lelkiismeret, a vallás és a világnézet szabadsága sérthetetlen.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-88" title="page-9">
      (2) A zavartalan vallásgyakorlás biztosított.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A GG 140. cikke előírja, hogy a Vervassung des Deutschen Reiches (a Német Birodalom alkotmánya, a továbbiakban: WRV) 136–139. és 141. cikke a GG szerves részét képezi. A WRV 137. cikkének jelentősebb rendelkezései a következőket mondják ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-90" title="page-9">
      „(1) Állami egyház nincs.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-91" title="page-9">
      (2) Vallási közösségek szabadon létrehozhatók. […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-92" title="page-9">
      (3) Minden vallási közösség önállóan szabályozza és intézi ügyeit a mindenkire vonatkozó törvények korlátain belül. Tisztségeit az állam vagy helyi hatóságok közreműködése nélkül tölti be.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-93" title="page-9">
      […]
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-94" title="page-9">
      (7) Valamely világnézeti meggyőződés társadalmi előmozdítását szolgáló szervezeteket a vallási szervezetekkel azonos jogállás illeti meg.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-95" title="page-9">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Allgemeine Gleichbehandlungsgesetz (az egyenlő bánásmódról szóló általános törvény, a továbbiakban: AGG) 1. §‑a a következőket mondja ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-97" title="page-9">
      „Jelen törvény mindenfajta faji vagy etnikai származáson, nemen, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés megelőzésére vagy megszüntetésére irányul.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az AGG 7. §‑ának (1) bekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-99" title="page-9">
      „Tilos a munkavállalók 1. §‑ban felsorolt okokból történő hátrányos megkülönböztetése. Ez a tilalom akkor is alkalmazandó, ha a hátrányos megkülönböztetés megvalósítója a hátrányos megkülönböztetés 1. §‑ban felsorolt formái valamelyikének a fennállását csupán feltételezi.” (<span class="note">
<a id="c-9" href="#t-9">9</a>
</span>)
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az AGG 9. §‑ának (1) bekezdése a következőképpen szól:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-101" title="page-10">
      „(1) A [jelen törvény] 8. §[‑ának] sérelme nélkül, a valláson vagy meggyőződésen alapuló eltérő bánásmód a vallási közösségek és az azokhoz tartozó intézmények – jogi formájukra tekintet nélkül – vagy a vallási, illetve világnézeti meggyőződés társadalmi előmozdítását szolgáló szervezetek általi foglalkoztatás esetén akkor is megengedett, ha e vallási közösség vagy szervezet önmeghatározására figyelemmel bizonyos vallás vagy meggyőződés igazolt szakmai követelményt képez a vallási közösség vagy szervezet önrendelkezési jogára vagy a tevékenysége jellegére tekintettel.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">III.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapügy tényállása és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárásban szóban forgó hirdetésben a következő szerepelt:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-104" title="page-10">
      „Az állás betöltésének egyik feltétele az evangélikus egyházban vagy az Arbeitsgemeinschaft Christlicher Kirchen in Deutschlandhoz (németországi keresztény egyházak munkaközössége) tartozó egyházban betöltött tagság és a diakóniai küldetéssel való azonosulás. Önéletrajzában, kérjük, tüntesse fel felekezetét.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az ugyanezen hirdetésben meghatározott feladatok között szerepelt a német diakonátusnak a projekttel összefüggésben a politikai szféra, a nyilvánosság, valamint az emberi jogi szervezetek felé való képviselete, valamint a releváns hatóságokkal való együttműködés. Szerepelt közte továbbá a német diakonátus tájékoztatása és a szervezeten belüli véleményalkotási folyamat koordinálása.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint azt fent kifejtettem, a felekezet nélküli felperes eredménytelenül pályázott a meghirdetett állásra. Végül olyan jelentkezőt vettek fel, aki felekezeti hovatartozásaként azt tüntette fel, hogy „a berlini területi egyházban szocializálódott evangéliumi keresztény”.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A felperes keresetet indított az Arbeitsgericht Berlin (berlini munkaügyi bíróság) előtt legalább 9788,65 euró összegű kártérítés megfizetése iránt. Az Arbeitsgericht (munkaügyi bíróság) kimondta, hogy a felperest hátrányos megkülönböztetés érte, azonban csak 1957,73 euró összegű kártérítést ítélt meg. Az ügyben a Landesarbeitsgericht Berlin‑Brandenburgnál (tartományi munkaügyi bíróság, Berlin‑Brandenburg), majd a Bundesarbeitsgerichtnél (szövetségi munkaügyi bíróság) fellebbeztek.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel az említett bíróság bizonytalan abban, hogy az ügy körülményei között hogyan kell értelmezni az uniós jogot, a következő kérdéseket terjesztette a Bíróság elé az EUMSZ 267. cikk alapján:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-109" title="page-10">
      „(1) Úgy kell‑e értelmezni a 2000/78/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdését, hogy a jelen ügy alpereséhez hasonló munkáltató – illetve számára az egyház – kötelező jelleggel maga határozhatja meg, hogy a tevékenység jellege vagy gyakorlásának feltételrendszere miatt lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményt képez a jelentkező meghatározott vallása, tekintettel a munkáltató/az egyház szellemiségére?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-110" title="page-10">
      (2) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-111" title="page-11">
      Mellőzni kell‑e a jelen ügybelihez hasonló jogvitában a jelen ügyben alkalmazandó, az AGG (Allgemeines Gleichbehandlungsgesetz, az egyenlő bánásmódról szóló általános törvény) 9. §‑ának (1) bekezdésében szereplő első lehetőséghez hasonló olyan nemzeti jogi rendelkezést, amely szerint a vallási közösségek és az azokhoz tartozó intézmények általi foglalkoztatás esetén akkor is megengedett a valláson alapuló eltérő bánásmód, ha e vallási közösség önmeghatározására figyelemmel egy bizonyos vallás igazolt szakmai követelményt képez a vallási közösség önrendelkezési jogára tekintettel?
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-112" title="page-11">
      (3) Az első kérdésre adandó nemleges válasz esetén továbbá:
    </p>
    <p class="C10Marge1" id="para-113" title="page-11">
      Milyen követelmények támaszthatók a tevékenység jellege vagy gyakorlásának feltételrendszere alapján a 2000/78/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti, a szervezet szellemiségére tekintettel lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelmény címén?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Írásbeli észrevételeket a felperes, az alperes, a német kormány és Írország, valamint az Európai Bizottság nyújtott be a Bírósághoz. Írországon kívül mindannyian részt vettek a 2017. július 18‑i tárgyaláson.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">IV.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárásban nem vitatták, hogy az AGG releváns rendelkezései útján Németország a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében foglalt azon választási lehetőséggel élt, hogy a „lényeges, törvényes és igazolt” szakmai követelmények tekintetében „fenntarthatj[a] az ezen irányelv elfogadása idején hatályban lévő nemzeti jogszabály[ait]”, vagy „rendelkez[ik] az [ugyanezen időpontban] meglévő nemzeti gyakorlat[a] beillesztéséről későbbi jogszabály[aiba]”. (<span class="note">
<a id="c-10" href="#t-10">10</a>
</span>) Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint a felperes azt állítja, hogy az AGG 7. §‑ának (1) bekezdésében szereplő hátrányos megkülönböztetés tilalmával, legalábbis, ha azt az uniós jognak megfelelően értelmezzük, összeegyeztethetetlen, hogy a szóban forgó kiválasztási eljárásban a vallást figyelembe vegyék, ugyanis a hirdetésből egyértelműen kiderül, hogy ez történt. Az AGG 9. §‑ának (1) bekezdése nem igazolja azt a hátrányos megkülönböztetést, amely történt. Az is nyilvánvaló volt, hogy az alperes nem vette általánosan alapul minden általa meghirdetett állás tekintetében a vallási meggyőződést, és hogy a meghirdetett állást többek között az egyházhoz nem tartozó harmadik személyek projektalapú támogatásaiból finanszírozták.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alperes a szóban forgó esetben igazoltnak tekinti a valláson alapuló eltérő bánásmódot az AGG 9. §‑ának (1) bekezdése alapján. A németországi evangélikus egyház szabályai szerint a valamely keresztény egyházhoz tartozás a munkaviszony létrejöttének alapvető feltétele. Az ilyen követelmény előírásához való jog az egyházak német alkotmány által védett önrendelkezési jogának részét képezi, és az a GG‑nek a WRV 137. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett 140. cikkéből ered. Ez – különösen az EUMSZ 17. cikkre tekintettel is – összeegyeztethető az uniós joggal. A vallási meggyőződés továbbá az alperes önmeghatározására figyelemmel igazolt szakmai követelményt képez a szóban forgó tevékenységek jellege miatt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdést illetően az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint a német jogalkotó kifejezett szándéka volt, hogy a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy ültessék át, hogy fennmaradjanak a már hatályban lévő jogszabályok és meglévő gyakorlatok; a nemzeti jogalkotó a Bundesverfassungsgericht (szövetségi alkotmánybíróság) ítélkezési gyakorlatára tekintettel döntött így, kifejezetten hivatkozva az „önrendelkezés kiváltságával” kapcsolatban a GG‑nek a – WRV 137. cikkének (3) bekezdésével összefüggésben értelmezett – 140. cikkére. Így a német jog szerint a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összefüggésben végzett bírósági felülvizsgálatnak a vallás hitalapú önmeghatározása alapján elvégzett valószínűségi vizsgálatra kellett korlátozódnia. A kérdést előterjesztő nemzeti bíróság azonban megkérdőjelezi, hogy az AGG 9. §‑a (1) bekezdésének ilyen értelmezése az uniós joggal összeegyeztethető‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kérdést illetően a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata alapján el kell gondolkodni azon, hogy a valláson alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma olyan alanyi jog‑e, amely alapján az azzal összeegyeztethetetlen tagállami rendelkezések alkalmazásától el kell tekinteni, még két magánjogi fél közötti jogvitában is. (<span class="note">
<a id="c-11" href="#t-11">11</a>
</span>) Azonban abban még nem született döntés, hogy ez akkor is alkalmazandó‑e, ha a munkáltató az Unió elsődleges jogára, például az EUMSZ 17. cikkre hivatkozik a vallásból eredő hátrány igazolásához.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik kérdést illetően azt kell tisztázni, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata alapján a meglévő munkaviszonyokban fennálló lojalitási összeütközésre – ahogy azt az előzetes döntéshozatalra utaló határozat nevezi – vonatkozóan kialakított kritériumok hogyan viszonyulnak a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének értelmezéséhez. E kritériumok közé tartozik az érintett állás jellege (<span class="note">
<a id="c-12" href="#t-12">12</a>
</span>), hogy a szóban forgó tevékenység mennyire áll közel a meghirdetett küldetéshez, (<span class="note">
<a id="c-13" href="#t-13">13</a>
</span>) valamint mások jogainak védelme, például egy katolikus egyetem érdeke, hogy oktatását a katolikus hitrendszer jellemezze. (<span class="note">
<a id="c-14" href="#t-14">14</a>
</span>) Az Emberi Jogok Európai Bírósága az egymással versengő jogokat és érdekeket is igyekszik egyensúlyba hozni. (<span class="note">
<a id="c-15" href="#t-15">15</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">V.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Értékelés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">A.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Áttekintés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elemzésemet három előzetes kérdéssel kezdem.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is megvizsgálom, hogy az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolásához meg kell‑e vizsgálni, hogy az alperes „gazdasági tevékenységet” folytatott‑e, amikor meghatározott keresztény egyházak tagjai számára hirdette meg a faji megkülönböztetésről szóló jelentés elkészítését és szakmai képviseletét, majd végül egy ilyen személyt választott ki.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, részletesen kifejtem, hogy a Charta 52. cikkének (3) bekezdése és 53. cikke hogyan és miért játszik központi szerepet az alapeljárásból eredő jogi problémák megoldásában. A Charta 52. cikkének (3) bekezdése kimondja, hogy amennyiben a Chartában szereplő jogok megfelelnek az EJEE‑ben biztosított jogoknak, akkor e jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni. Az 52. cikk (3) bekezdése hozzáteszi, hogy ez a rendelkezés „nem akadályozza meg azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védelmet nyújtson.” Az 53. cikknek a leginkább releváns része a Bíróság által a Melloni ítéletben (<span class="note">
<a id="c-16" href="#t-16">16</a>
</span>) értelmezett azon állításra vonatkozik, amely szerint „e Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érinti azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket – saját alkalmazási területükön – az Unió joga, [és] a tagállamok alkotmányai […] elismernek.”</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, részletesen kifejtem, milyen következetlenségeket tartalmaz a német jognak a Bundesverfassungsgericht (szövetségi alkotmánybíróság) ítélkezési gyakorlata által kidolgozott pontos tartalmára vonatkozóan a Bíróság elé terjesztett anyag, tekintettel a munkajoggal összefüggésben az egyházi önrendelkezés kiváltságára hivatkozó vallási szervezetek bírósági felülvizsgálatának korlátaira.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezt követően rátérek az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések megválaszolására. Először az első és a harmadik kérdést válaszolom meg, mivel ezek lényegében a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének az EUMSZ 17. cikket is magában foglaló elsődleges uniós jog, valamint a jelen Bíróság és az Emberi Jogok Európai Bírósága vonatkozó ítélkezési gyakorlata alapján történő értelmezésére irányulnak.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdés megválaszolása során mérlegelem, hogy az EUMSZ 17. cikknek a vallási szervezetek nemzeti jog szerinti „jogállására” való hivatkozása, valamint a 2000/78 irányelv 4. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében (<span class="note">
<a id="c-17" href="#t-17">17</a>
</span>) szereplő, a tagállami alkotmányos rendelkezéseire és elveire való utalás elegendő‑e ahhoz, hogy a tagállami jogra, és az alapeljárásban a német jogra való visszautalásnak (renvoi) minősüljön, tekintettel a bírósági felülvizsgálat mértékére és terjedelmére, ha valamely munkavállaló vagy jövendőbeli munkavállaló (<span class="note">
<a id="c-18" href="#t-18">18</a>
</span>) kifogásolja, hogy valamely vallási szervezet a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésére hivatkozva igazolja, hogy munkaviszony keretében valláson vagy meggyőződésen alapuló egyenlőtlen bánásmódot alkalmazott.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdés megválaszolásához készített elemzés alapján meghatározom azokat a harmadik kérdésben szereplő „követelményeket” (amelyeket az elemzés során inkább releváns „tényezőknek” hívok), amelyek a tevékenységek jellegével vagy gyakorlásuk feltételrendszerével, mint a 2000/78/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti, a szervezet szellemiségére tekintettel lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelménnyel szemben támasztandók.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kérdés, amelyet utoljára vizsgálok, azzal foglalkozik, hogy a jogorvoslat szempontjából milyen következményekkel jár, ha a jelen jogvita megoldása szempontjából releváns uniós jogi rendelkezések értelmezése olyannyira összeegyeztethetetlen a releváns német jogi rendelkezések szövegével, hogy ez utóbbi nem értelmezhető az uniós jognak megfelelően.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez a kérdés felmerül, mivel a meggyőződésen alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmáról szóló uniós jogi alapjog konkrétan megjelenik az uniós irányelvben, (<span class="note">
<a id="c-19" href="#t-19">19</a>
</span>) és az alapeljárás olyan horizontális helyzetre vonatkozik, amelyben a jogvitában részt vevő felek egymás ellen az említett uniós irányelvre hivatkoznak; a felperes egy magánszemély, az alperes pedig a közjog hatálya alá tartozó szervezet. (<span class="note">
<a id="c-20" href="#t-20">20</a>
</span>) A felperes a 2000/78 1. és 2. cikkére hivatkozik az alperessel szemben, az alperes pedig a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésére hivatkozik a felperessel szemben. Ugyanakkor a Bíróság következetesen azon az állásponton van, hogy valamely irányelv önmagában nem keletkeztethet magánszemélyekre vonatkozó kötelezettséget, következésképpen arra nem is lehet magánszemélyekkel szemben hivatkozni. (<span class="note">
<a id="c-21" href="#t-21">21</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">43.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">További korlátozások is vonatkoznak a tagállami bíróságok azon kötelezettségére, hogy a tagállami jogot az uniós jognak megfelelően kell értelmezniük. Így az általános jogelvek korlátozzák a nemzeti bíróság azon kötelezettségét, hogy a belső jog releváns szabályainak értelmezésekor és alkalmazásakor figyelembe kell vennie az uniós jogot, továbbá e kötelezettség nem szolgálhat a nemzeti jog contra legem értelmezésének alapjául. (<span class="note">
<a id="c-22" href="#t-22">22</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">44.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen az irányelvek horizontális közvetlen hatályára vonatkozó klasszikus tilalom ezen megnyilvánulása összeütközik egy, a Bíróság ítélkezési gyakorlatában kidolgozott másik szabállyal. Vagyis, habár a kor alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmának alapjoga kifejezetten megjelenik egy uniós irányelvben, horizontálisan következetlen hatállyal bír, így az azzal összeegyeztethetetlen valamennyi nemzeti intézkedés alkalmazását, még a contra legem intézkedéseket is, mellőzni kell, a magánszemélyek közötti jogvitákban is. (<span class="note">
<a id="c-23" href="#t-23">23</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">45.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a második kérdéssel a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság azt szeretné megtudni, hogy a vallás vagy meggyőződés alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma ugyanazon jog körébe tartozik‑e, mint az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma, és így a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság köteles eltekinteni az összes, uniós joggal (különösen a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével) összeegyeztethetetlen nemzeti intézkedéstől, függetlenül az előtte lévő jogvita horizontális jellegétől. (<span class="note">
<a id="c-24" href="#t-24">24</a>
</span>) Ezenfelül, ha magából a második kérdés szövegéből nem is, az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kiderül, hogy a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság azzal kapcsolatban is iránymutatást vár, hogy az EUMSZ 17. cikk ennek eldöntése szempontjából releváns‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">B.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezető észrevételek</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vallási szervezetek tevékenységei és az uniós jog alkalmazási területe</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">46.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A vallás az Európai Gazdasági Közösséget, az Európai Szén‑ és Acélközösséget és az Európai Atomenergiai Közösséget létrehozó szerződések egyikében sem kapott helyet. Ezenfelül az alapvetően gazdasági integráció elérésére irányuló (<span class="note">
<a id="c-25" href="#t-25">25</a>
</span>) Római Szerződés mai szemmel visszafogottnak tűnő céljai miatt a Bíróság korai ítélkezési gyakorlata meghatározta azokat a körülményeket, amelyek esetén a valláson vagy egyéb világnézeti meggyőződésen alapuló közösségben való részvétel kizárólag gazdasági alapon a közösségi jog alkalmazási területe alá tartozik.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">47.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság az 1988. évi Steymann ítéletében kimondta, hogy az EGK alkalmazási területébe beletartozott a valláson vagy egyéb világnézeti meggyőződésen alapuló közösségben való részvétel, amennyiben az ilyen részvétel „a Szerződés 2. cikke szerinti gazdasági tevékenységnek tekinthető” (<span class="note">
<a id="c-26" href="#t-26">26</a>
</span>), míg Slynn főtanácsnok az ugyanabban az évben megjelent, a Humbel és Edel ügyre vonatkozó indítványában megjegyezte, hogy a vallási rendek „embereket alkalmaznak, valamint fizetnek a fűtésért és a világításért”, továbbá „díjat számíthatnak fel egyes szolgáltatásokért”. Ugyanakkor Slynn főtanácsnok hangsúlyozta, hogy „a valódi teszt az, hogy a szolgáltatásokat gazdasági tevékenység részeként nyújtják‑e.” (<span class="note">
<a id="c-27" href="#t-27">27</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">48.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor a Szerződés későbbi módosításaival egyre kisebb, gazdasági integrációtól való függőségre volt szükség az uniós hatáskör megalapozásához, (<span class="note">
<a id="c-28" href="#t-28">28</a>
</span>) így az, hogy valamely vallási szervezet „gazdasági tevékenységet” folytat‑e, nem mindig releváns az adott uniós anyagi jog szempontjából. Például ilyen szervezetek küzdöttek a szabad mozgásnak az érdekeiket érintő korlátozása ellen, amely korlátozást a tagállamok a közrendre hivatkozva próbáltak igazolni, (<span class="note">
<a id="c-29" href="#t-29">29</a>
</span>) amelyhez „erkölcsi és filozófiai jellegű” szakpolitikák mérlegelésére is szükség lehet. (<span class="note">
<a id="c-30" href="#t-30">30</a>
</span>) Az Európai Unió jelenlegi alkotmányos keretei között mind a vallási szervezetek (<span class="note">
<a id="c-31" href="#t-31">31</a>
</span>), mind pedig a magánszemély felperesek (<span class="note">
<a id="c-32" href="#t-32">32</a>
</span>) hivatkozhatnak a Charta 10. cikke által biztosított védelemre, hogy uniós intézmények, szervezetek, hivatalok vagy ügynökségek, (<span class="note">
<a id="c-33" href="#t-33">33</a>
</span>) valamint a tagállamoknak az uniós jog végrehajtása során hozott (<span class="note">
<a id="c-34" href="#t-34">34</a>
</span>) aktusaival összefüggésben hivatkozzanak a szabad vallásgyakorláshoz való jogukra, függetlenül attól, hogy az ilyen intézkedések gazdasági tevékenységek szabályozására irányultak‑e. Ugyanez vonatkozik az olyan horizontális jellegű jogvitákra is, mint amilyen az alapeljárásban felmerült, és amelyek során a tagállami jogot lehetőség szerint valamely irányelvnek megfelelően kell értelmezni. (<span class="note">
<a id="c-35" href="#t-35">35</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">49.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a Bizottság képviselője által a tárgyaláson előadott érvek ellenére én arra a véleményre jutottam, hogy az alapeljárásban előterjesztett kérdések szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az alperes gazdasági tevékenységgel összefüggésben kért‑e azon hirdetés útján segítséget faji megkülönböztetésről szóló jelentés elkészítéséhez, amely csupán a keresztény hit bizonyos kategóriájához tartozó jövőbeli jelentkezőknek szólt, és választott ki az említett kategóriák egyikéhez tartozó jelöltet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">50.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bizottság által javasolt megközelítés tulajdonképpen az EUMSZ 17. cikk tárgyi hatályának olyan indokolatlan korlátozását jelentené, amely az egyházak és vallási szervezeteknek vagy közösségeknek, valamint a világnézeti szervezeteknek tagállamok joga szerinti jogállását csak akkor ismerné el, ha azok gazdasági tevékenységet folytatnak. Továbbá oly módon szűkíthetné az ilyen szervezetek vonatkozásában az uniós jog tárgyi hatályát, amely ellentétes lenne az EU‑ és EUM‑Szerződésben felsorolt uniós hatáskörök modern paradigmájával.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">51.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Például egy nagy léptékű vallási központot építő vallási szervezet mentesül‑e az egyes köz‑ és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13‑i 2011/92/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (<span class="note">
<a id="c-36" href="#t-36">36</a>
</span>) követelményei alól, pusztán azért, mert a létesítmény nem kereskedelmi, hanem kizárólag vallási célokat fog szolgálni, ezért az adott vallási szervezet nem lenne olyannak tekinthető, mint amely gazdasági tevékenységet folytat? Erre a kérdésre mindenképpen nemleges választ kell adni. (<span class="note">
<a id="c-37" href="#t-37">37</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Charta alkalmazására vonatkozó szabályok és az alapeljárás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">52.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Chartát az alapeljárásban a következő szabályoknak megfelelően kell alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">53.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatának megfelelően az Unió másodlagos jogi szabályait az alapjogoknak megfelelően kell értelmezni és alkalmazni. (<span class="note">
<a id="c-38" href="#t-38">38</a>
</span>) A Bíróság azt is kimondta, hogy „a Charta 10. cikkének (1) bekezdésében biztosított jog megfelel az EJEE 9. cikkében biztosított jognak, és a Charta 52. cikkének (3) bekezdésével összhangban azzal tartalma és terjedelme is megegyező.” (<span class="note">
<a id="c-39" href="#t-39">39</a>
</span>) A Charta 52. cikkének (3) bekezdése arra irányul, hogy a Chartában szereplő jogok és az EJEE‑ben szavatolt megfelelő jogok közötti konzisztencia biztosítva legyen, anélkül hogy mindez hátrányosan befolyásolná az uniós jognak és az Európai Unió Bíróságának az autonómiáját. (<span class="note">
<a id="c-40" href="#t-40">40</a>
</span>) Következésképpen az alpereshez hasonló vallási közösségeknek az autonóm létezéshez való joga az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában meghatározott „védelem minimális szintjén” (<span class="note">
<a id="c-41" href="#t-41">41</a>
</span>) biztosítva van. A vallásszabadság e forum externumát figyelembe kell venni a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének és az EUMSZ 17. cikk értelmezése során.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">54.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, ugyanakkor, mivel az EJEE 9. cikke a vallás és meggyőződés szabadságának forum internumát is garantálja, (<span class="note">
<a id="c-42" href="#t-42">42</a>
</span>) amelybe beletartozik a felekezeten kívüliséghez való jog is, (<span class="note">
<a id="c-43" href="#t-43">43</a>
</span>) a 2000/78 irányelv 1. és 2. cikkének értelmezésekor ugyanígy kellőképpen figyelembe kell venni az Emberi Jogok Európai Bíróságának az EJEE 9. cikke ezen részére vonatkozó ítélkezési gyakorlatát annak eldöntése során, hogy az uniós jog alapján a felperest jogellenes hátrányos megkülönböztetés érte‑e, vagy pedig igazoltan érte egyenlőtlen bánásmód. (<span class="note">
<a id="c-44" href="#t-44">44</a>
</span>) Természetesen a felperes és az alperes is jogosult a hatékony jogvédelemre, hogy a Charta 47. cikk szerinti jogait érvényesítse. (<span class="note">
<a id="c-45" href="#t-45">45</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">55.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez elvezet a harmadik okhoz, amely miatt a Charta az alapeljárásban releváns. Mind a jelen Bíróság, mint pedig az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata kimondja, hogy a jogok közötti összeütközés vagy azok közötti versengés esetén a bíróságok alapvető feladata, hogy a szóban forgó, egymással versengő érdekeket egyensúlyba hozzák. (<span class="note">
<a id="c-46" href="#t-46">46</a>
</span>) Szükségképpen ugyanezt a megközelítést kell alkalmazni az alapeljárás szerinti jogvita megoldása során, ahol is az alapjogok védelmét illetően nincs közvetlen ütközés a magánszemély és az állam között, azonban ez utóbbi az ütköző jogok védelmezőjeként jár el. (<span class="note">
<a id="c-47" href="#t-47">47</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">56.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése az alperesnek az EJEE 9. és 11. cikke által védett autonómiához való jogának és önrendelkezési jogának az Unión belüli jogszabályi megnyilvánulásának tekinthető, és a „tekintettel a szervezet szellemiségére” kifejezés a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének központi elemének tekinthető, amelyet az Emberi Jogok Európai Bírósága releváns ítélkezési gyakorlata alapján kell értelmezni. A 2000/78 irányelv 1. és 2. cikke az felperest megillető, vallás vagy meggyőződés alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó – az EJEE 9. és 14. cikke, valamint a 2000/78 irányelv 2. cikkének (5) bekezdésével együtt elismert – jog, amely arra kötelezi a tagállamokat, hogy egyebek mellett „mások jogainak és szabadságainak védelméhez” szükséges olyan intézkedéseket tartsanak fenn, amelyek kijelölik a bíróságok által akkor elvégezendő mérleglést, ha egymással versengő jogokkal találkoznak. (<span class="note">
<a id="c-48" href="#t-48">48</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">57.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Negyedszer, a Charta 52. cikke (3) bekezdésének egy másik eleme, a Charta 53. cikkének szövegével együtt központi jelentőségű az alapeljárásban felmerült kérdésekre alkalmazandó megközelítés szempontjából. Az 52. cikk (3) bekezdése kimondja, hogy ez a rendelkezés „nem akadályozza meg azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védelmet nyújtson”, míg a „védelem szintje” címet viselő 53. cikk egyebek mellett előírja, hogy a Charta egyetlen rendelkezését „sem lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érinti azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket – saját alkalmazási területükön – az Unió joga, [és] a tagállamok alkotmányai […] elismernek.” (<span class="note">
<a id="c-49" href="#t-49">49</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">58.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tekintettel arra a „kiterjedtebb védelemre”, amelyet az Unió a Charta 52. cikkének (3) bekezdése alapján nyújthat, amint azt az első kérdés megválaszolása során a V. alcím C. pontjában is bemutatjuk, ehhez kellőképpen mérlegelni kell, hogy az EUMSZ 17. cikk és a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése olyan rendelkezésnek minősül‑e, amelyben az Unió úgy döntött, hogy „kiterjedtebb védelmet” nyújt ahhoz képest, amit az EJEE biztosít, tekintettel azon határozatok bírósági felülvizsgálatának mértékére és terjedelmére, amelyekben az alpereshez hasonló vallási szervezetek az autonómiához és önrendelkezéshez való jogukat gyakorolni kívánják, míg a harmadik kérdéshez azokat a tényezőket kell megvizsgálni, amelyeket a bíróságnak akkor kell alkalmaznia, amikor a 2000/78 irányelv 1. és 2. cikkében biztosított, a vallás vagy meggyőződés alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó jogot (<span class="note">
<a id="c-50" href="#t-50">50</a>
</span>) és a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése által elismert, a vallási szervezeteket megillető önrendelkezéshez és autonómiához való jogot egymással egyensúlyba hozzák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">59.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tekintettel a Charta 53. cikkére, a Bíróság a Melloni ítéletben kimondta, hogy ezt a rendelkezést úgy kell értelmezni, hogy valamely tagállam alkotmányos rendjéből eredő alapjogi norma alkalmazására nem kerülhet sor, ha az veszélybe sodorhatja az adott állam területén „az uniós jog elsőbbségét, egységességét és hatékonyságát”. (<span class="note">
<a id="c-51" href="#t-51">51</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">60.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azonban az alperes éppen ezt kéri a kérdést előterjesztő nemzeti bíróságtól, így szükségképpen felmerül, hogy a vallás alapján történő hátrányos megkülönböztetésnek a 2000/78 irányelv 1. és 2. cikkében garantált tilalmát és az említett irányelvben szereplő bőséges és határozottan megfogalmazott jogorvoslati szabályokat (<span class="note">
<a id="c-52" href="#t-52">52</a>
</span>) veszélybe sodorják a német alkotmány által előírt, az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben szereplő, azon igazolások bírósági felülvizsgálat terjedelmére vonatkozó korlátozások, amelyeket a munkaviszonnyal összefüggésben az alpereshez hasonló szervezetek a vallás vagy meggyőződés alapján történő egyenlőtlen bánásmód igazolására terjesztenek elő. Ezért el kell dönteni, hogy e rendelkezés az EUMSZ 17. cikk és a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése együttes joghatására tekintettel összeegyeztethető‑e az uniós joggal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A munkaviszonyok és a vallási szervezetek bírósági felülvizsgálata Németországban</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">61.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végezetül fontos megjegyezni, hogy következetlen leírást terjesztettek a Bíróság elé a Bundesverfassungsgericht (szövetségi alkotmánybíróság) ítélkezési gyakorlatának tartalmát illetően, valamint arra vonatkozóan, hogy az mennyire korlátozza a munkáltatóként eljáró vallási szervezetek bírósági felülvizsgálatát ez utóbbinak a WRV 137. cikke és különösen a 137. cikke (3) bekezdésének első mondata szerinti egyházi önrendelkezési jog megőrzése érdekében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">62.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint valamely állás betöltésére irányuló/felvételi eljárásban megvalósított hátrányos megkülönböztetésre alapított kártérítési kereset esetében a valószínűségi vizsgálat azt jelenti, hogy magát az egyház által szabott követelményt nem kell felülvizsgálni, hanem azt minden további nélkül alapul kell venni, amennyiben az egyházi munkáltató csak valószínűsítette, hogy egy bizonyos vallás felvételi követelményként való meghatározása a hitalapú egyházi önmeghatározás kifejeződése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">63.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azonban a tárgyaláson Németország képviselője hangsúlyozta, hogy a Bundesverfassungsgericht (szövetségi alkotmánybíróság) nem mentesítette az egyházi munkáltatókat semmiféle bírósági felülvizsgálat alól, és ebben a vonatkozásban vitatta az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben szereplő elemzést. (<span class="note">
<a id="c-53" href="#t-53">53</a>
</span>) Németország képviselője azt állította, hogy az alkotmánybíróság valójában egy két szakaszból álló felülvizsgálati eljárást dolgozott ki az alapeljárásban felmerült konfliktushoz hasonló helyzetekre. (<span class="note">
<a id="c-54" href="#t-54">54</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">64.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Németország képviselője szerint a kiindulási pont az, hogy az egyházi munkáltatók maguk dönthetnek arról, hogy a munkaerő‑felvétel során mely tevékenységekhez van szükség arra, hogy az illető az adott vallás tagja legyen, és a valószínűségi vizsgálat jelenti az első szakaszt. Itt a német munkaügyi bíróságok értékelhetik az egyházi munkáltató szerinti besorolást, azonban ez a doktrinális kérdésekre, például a szent iratokra nem terjed ki. Ezután a második szakaszban a munkaügyi bíróságok általános értékelést végezhetnek, mérlegelve egyfelől az egyház érdekeit és vallásszabadságukat, másfelől a munkavállaló versengő alapjogait. (<span class="note">
<a id="c-55" href="#t-55">55</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">65.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróságnak nem feladata, hogy a tagállami rendelkezéseket az előzetes döntéshozatalra utaló végzéssel összefüggésben értelmezze. (<span class="note">
<a id="c-56" href="#t-56">56</a>
</span>) A Bíróságot köti az uniós és nemzeti bíróságok hatáskörmegosztása, valamint az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben meghatározott ténybeli és szabályozási háttér, amelybe az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések illeszkednek. (<span class="note">
<a id="c-57" href="#t-57">57</a>
</span>) Miután a Bíróság az első és harmadik kérdésben szereplő kérésnek megfelelően értelmezte az EUMSZ 17. cikket és a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését, a kérdést előterjesztő nemzeti bíróságnak kell eldöntenie, hogy a WRV 137. cikke és az AGG 9. §‑ának (1) bekezdése értelmezhető‑e az uniós jognak megfelelően, és ha nem, akkor a Bíróság által a második kérdésre adott választ kell alkalmaznia.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">C.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">66.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első kérdésével a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság azt kérdezi, hogy úgy kell‑e értelmezni a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését, hogy az alapeljárás alpereséhez hasonló munkáltató – illetve számára az egyház – kötelező jelleggel maga határozhatja meg, hogy a tevékenységek jellege vagy gyakorlásuk feltételrendszere miatt lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményt képez‑e a jelentkező meghatározott vallása, tekintettel az alperes szellemiségére.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">67.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is elemezni fogjuk az Emberi Jogok Európai Bíróságának a bírósági felülvizsgálat olyan esetben előírt korlátozására vonatkozó ítélkezési gyakorlatát, amikor a vallási szervezeteknek az EJEE 9. és 11. cikke által biztosított autonómiához való joga és más, ugyanígy az EJEE által szavatolt jog, például a magánélet tiszteletben tartásához való jogot biztosító 8. cikk között versengés áll fenn. Ezután a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének elemzésére kerül sor, annak eldöntése érdekében, hogy kiterjedtebb védelmet biztosít‑e a vallási szervezetek autonómiához és önrendelkezéshez való joga terén a Charta 52. cikke (3) bekezdése értelmében véve, tekintettel a munkaviszonyokban e jogra hivatkozó szervezetek bírósági felülvizsgálatának mértékére és terjedelmére. Harmadszor az EUMSZ 17. cikket vizsgáljuk ugyanezzel a céllal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A munkáltatóként eljáró vallási szervezetek bírósági felülvizsgálatának korlátozása az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">68.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Arra a véleményre jutottam, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata nem támasztja alá, hogy a bírósági felülvizsgálatot az első kérdésben írt mértékben korlátozzák.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">69.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azokban a határozatokban, ahol az EJEE szerinti jog állítólagos megsértésének bírósági felülvizsgálatát valamely szerződő fél joga alapján a vallási szervezetek autonómiájával kapcsolatos indokkal korlátozták, függetlenül attól, hogy ez alkotmányos rendelkezés vagy más útján történt, az Emberi Jogok Európai Bírósága megerősítette, hogy az állami fél által biztosított bírósági felülvizsgálat paramétereinek mindenképpen elégségesnek kell lenniük annak eldöntésére, hogy az EJEE által védett egyéb jogokat tiszteletben tartották‑e. Az e tekintetben elvégzendő mérlegelés nem függ attól, hogy a jogvita felvételt vagy felmondást érint, ugyanúgy ahogy a 2000/78 irányelvnek a hatályát meghatározó 3. cikke sem tesz ilyen különbséget.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">70.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Például a Fernández Martínez kontra Spanyolország ügyben (<span class="note">
<a id="c-58" href="#t-58">58</a>
</span>) a hét éve katolikus hittant tanító, a spanyol állami hatóság által alkalmazott és bérezett középiskolai tanár az EJEE 8. cikke szerinti magán‑ és családi élet tiszteletben tartásához való jogra hivatkozott, amikor szerződését nem hosszabbították meg, miután nyilvánosságra került, hogy nős pap. Egy olyan ügyben, ahol a Tribunal Constitucionalnak (spanyol alkotmánybíróság) a katolikus egyház kollektív és közösségi vallásszabadsághoz való alapjogára vonatkozó bírósági felülvizsgálattal kapcsolatos megközelítéséről volt szó, az Emberi Jogok Európai Bírósága a „[Vallási szervezetek] autonómiájának határai” című pontban a következőket mondta ki:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-166" title="page-25">
      „Valamely vallási közösség részéről annak puszta feltételezése, hogy autonómiáját tényleges vagy potenciális fenyegetés éri, nem elégséges ahhoz, hogy a tagjait az Egyezmény 8. cikke szerint megillető magán‑ és családi élet tiszteletben tartásához való jogot megsértse. Ezenfelül a szóban forgó vallási közösségnek az adott ügy körülményei alapján azt is bizonyítania kell, hogy az állítólagos veszély valószínű és jelentős, és hogy a magánélethez való jog vitatott megsértése nem haladja meg az említett veszély megszüntetéséhez szükséges mértéket és nem szolgál egyéb, a vallási közösség autonómiájához nem kapcsolódó célt. Ugyanígy a magán‑ és családi élethez való jogot érdemben nem érintheti. A nemzeti bíróságnak az ügy körülményeinek mélyreható vizsgálatával és a szóban forgó, egymással versengő jogok egyensúlyozásával meg kell győződnie arról, hogy az említett feltételek teljesülnek.” (<span class="note">
<a id="c-59" href="#t-59">59</a>
</span>)
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">71.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért egyetértek azzal a véleménnyel, hogy ha valamely vallási közösség vagy szervezet nem tudja meggyőzően bizonyítani, hogy az állami beavatkozás, amely az alapeljárásban az egyenlő elbánást előíró uniós jog bírói alkalmazása formájában valósulna meg, valós fenyegetést jelent az autonómiájára nézve, nem kérheti, hogy az állam tartózkodjon attól, hogy az említett közösség vonatkozó tevékenységeit a szóban forgó állam jogszabályok útján szabályozza. E tekintetben a vallási közösségek nem mentesülhetnek az állam joghatósága alól. (<span class="note">
<a id="c-60" href="#t-60">60</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">72.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Tulajdonképpen a Schüth kontra Németország ügyben (<span class="note">
<a id="c-61" href="#t-61">61</a>
</span>), amelyben az eldöntendő jogvita szempontjából az AGG 9. §‑ának (1) bekezdése és a WRV 137. cikke is releváns volt, az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy Németország nem teljesítette az EJEE 8. cikke szerinti, a magán‑ és családi élethez való jogra vonatkozó pozitív kötelezettségét az esseni Szent Lambert templom orgonistájával és karnagyával szemben, akit elbocsátottak amiatt, hogy házasságon kívüli kapcsolata volt, amelyből gyermeke született. A Bíróság megállapította, hogy a nemzeti munkaügyi bíróság által nyújtott bírósági felülvizsgálat minősége révén Németország megsértette az EJEE 8. cikkét.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">73.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Emberi Jogok Európai Bírósága a Schüth ügyben felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzeti munkaügyi fellebbviteli bíróság röviden indokolta a felperes magatartásából levezetett következtetését, (<span class="note">
<a id="c-62" href="#t-62">62</a>
</span>) valamint arra, hogy a foglalkoztató egyház érdekeit így nem mérlegelték a felperest az EJEE 8. cikke alapján megillető magán‑ és családi élethez való jogával szemben. (<span class="note">
<a id="c-63" href="#t-63">63</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">74.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Emberi Jogok Európai Bírósága megjegyezte, hogy a munkaügyi fellebbviteli bíróság nem vizsgálta, hogy a felperes tevékenysége mennyire állt közel a meghirdetett küldetéshez, hanem úgy tűnik, megismételte az egyház véleményét, anélkül hogy azt további igazolásnak vetette volna alá. Az Emberi Jogok Európai Bírósága arra a következtetésre jutott, hogy habár igaz volt, hogy az EJEE alapján egy olyan munkáltató, akinek szellemisége valamely valláson vagy világnézeti meggyőződésen alapul, sajátos lojalitási kötelezettségeket írhat elő a munkavállalóinak, az ilyen kötelezettség megsértése miatt történő elbocsátásról szóló döntést nem lehet a munkáltató autonómiához való jogára hivatkozva csupán olyan korlátozott bírósági vizsgálatnak alávetni, amelyet az adott nemzeti munkaügyi bíróság a szóban forgó állás jellegére tekintet nélkül és az érintett érdekeknek az arányosság elvével összhangban történő megfelelő egyensúlyozása nélkül végez el. (<span class="note">
<a id="c-64" href="#t-64">64</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">75.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen Németország azzal, hogy a fent említett pozitív kötelezettségét nem teljesítette, megvalósult az EJEE 8. cikkének megsértése.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">a)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Bevezető megjegyzések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">76.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ebben a vonatkozásban két előzetes észrevételt tennék.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">77.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is az alapeljárásban egy olyan helyzetről van szó, amely a felperes meggyőződése vagy felekezetnélkülisége alapján történő közvetlen hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik. Közvetlen hátrányos megkülönböztetés akkor áll fenn, ha meggyőződése miatt valaki hasonló helyzetben lévő másik személyhez képest kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, részesült vagy fog részesülni. (<span class="note">
<a id="c-65" href="#t-65">65</a>
</span>) Így közvetlen hátrányos megkülönböztetés merül fel, ha egy állítólagos hátrányos megkülönböztetést megvalósító intézkedés „elválaszthatatlanul összefüggött az eltérő bánásmód szóban forgó okával”. (<span class="note">
<a id="c-66" href="#t-66">66</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">78.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért szemben a közelmúltbeli ügyekkel, amelyekben a Bíróságot a közvetett hátrányos megkülönböztetéssel összefüggésben a vallásszabadság és valamely más alapjog, méghozzá a vállalkozás szabadsága közötti horizontális verseny értékelésére kérték, (<span class="note">
<a id="c-67" href="#t-67">67</a>
</span>) az alperes az eltérő bánásmód igazolásaként nem hivatkozhat a 2000/78 irányelv 2. cikke (2) bekezdése b) pontjának i. alpontjára. (<span class="note">
<a id="c-68" href="#t-68">68</a>
</span>) Ennek értelmében nem áll fenn a közvetett hátrányos megkülönböztetés, ha a releváns előírás, feltétel vagy gyakorlat jogszerű cél által objektíve igazolható, és a cél elérésére irányuló eszközök megfelelők és szükségesek. Mivel az alapeljárásban közvetlen hátrányos megkülönböztetésre vonatkozik, az alperes csupán a 2000/78 irányelvben rendelkezésére álló igazolásra hivatkozhat. Az alapeljárásban releváns igazolások a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és 2. cikkének (5) bekezdése, (<span class="note">
<a id="c-69" href="#t-69">69</a>
</span>) az elsődleges uniós jog, méghozzá az EUMSZ 17. cikkel és a Charta 47. cikkével összhangban értelmezve. (<span class="note">
<a id="c-70" href="#t-70">70</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">79.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, habár elfogadom, hogy a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése az ugyanazon irányelv 4. cikkének (1) bekezdéséhez és a 2. cikkének (5) bekezdéséhez hasonlóan a hátrányos megkülönböztetés tilalma elvétől való eltérés, amelyet megszorítóan kell értelmezni, (<span class="note">
<a id="c-71" href="#t-71">71</a>
</span>) a Bíróságnak a 2000/78 irányelv 4. cikke (1) bekezdésében szereplő szöveg értelmezésére vonatkozó ítélkezési gyakorlata nem alkalmazható a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdése szövegének értelmezése szempontjából. Ez utóbbi egy olyan különös szabály, amelyet azért dolgoztak ki, hogy azokat a különös körülményeket szabályozza, amelyek esetén a 2000/78 irányelv 3. cikkének hatálya alá tartozó vallási szervezetek jogszerűen alkalmazhatnak egyenlőtlen bánásmódot. Ez egy olyan bekezdés beiktatását eredményezte, amely alig hasonlít a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésére, és ennek következtében egy olyan ítélkezési gyakorlatra, amely nem alkalmas arra, hogy a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdése szövegének értelmezéséhez útmutatást adjon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">80.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Például a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése nem említi a vallásos meggyőződéssel kapcsolatos „jellemzőket” és a „jellemzők” hangsúlyozása a 2000/78 irányelv 4. cikke (1) bekezdésének értelmezésekor kapott döntő szerepet. (<span class="note">
<a id="c-72" href="#t-72">72</a>
</span>) A 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdése „lényeges és meghatározó” szakmai követelményeket említ, és kifejezetten olyan korlátozásoknak veti alá a 2000/78 irányelv 1. cikkében felsorolt okok alapján történő eltérő bánásmódot, miszerint a célnak jogszerűnek, a követelménynek pedig arányosnak kell lennie. A 4. cikk (2) bekezdése azonban „lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményeket” említ, „tekintettel a szervezet szellemiségére”, miközben közvetlenül nem említi az arányosság elvét (lásd még az alábbi V. alcím D. szakaszát).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">b)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Alátámasztja‑e a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése a bírósági felülvizsgálat tagállami alkotmányos korlátozását?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Megfogalmazás</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">81.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elismerem, hogy a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének első albekezdése a tagállami jogot két vonatkozásban említi. (<span class="note">
<a id="c-73" href="#t-73">73</a>
</span>) Először is megemlíti a 2000/78 irányelv elfogadása idején hatályban lévő nemzeti jogszabályok fenntartását és az annak idején meglévő nemzeti gyakorlatot magába építő jogszabályok elfogadását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">82.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Habár ez magában foglalja a WRV 137. cikkét és az AGG 9. §‑ának (1) bekezdését is, nem tudom elfogadni, hogy ez azt jelentené, hogy a Bundesverfassungsgerichtnek (szövetségi alkotmánybíróság) az ezen rendelkezésekről szóló ítélkezési gyakorlata a 2000/78 irányelv elfogadása idején fennálló állapota szerint be lenne fagyasztva. Az ilyen értelmezés összeegyeztethetetlen lenne a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfogalmazásával, amely a jogszabályokra szorítkozik, valamint a tagállami bíróságok azon kötelezettségével, hogy meglévő ítélkezési gyakorlatukat adott esetben megváltoztassák, amennyiben a nemzeti jog olyan értelmezésén alapul, amely az irányelv célkitűzéseivel ellentétes. (<span class="note">
<a id="c-74" href="#t-74">74</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">83.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezenfelül a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének első albekezdése kimondja, hogy az ebben a rendelkezésben szereplő eltérő bánásmód végrehajtása során figyelembe kell venni a tagállamok alkotmányos rendelkezéseit és elveit (lásd még a Charta 52. cikkének (4) bekezdését a tagállamok közös alkotmányos hagyományait illetően). (<span class="note">
<a id="c-75" href="#t-75">75</a>
</span>) Ugyanakkor a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfogalmazása nem támasztja alá azt a gyakorlatot, hogy a bíróságok szerepét összevonják, amikor valamely vallási szervezet részéről a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésére való hivatkozást felülvizsgálják, különösen, ha az adott rendelkezés „a jelentésének és hatályának meghatározása érdekében” (<span class="note">
<a id="c-76" href="#t-76">76</a>
</span>) nem utal kifejezetten a tagállami jogokra. A 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő korlátozást ezért önállóan kell értelmezni, figyelembe véve e rendelkezés összefüggéseit és a 2000/78 irányelvben kitűzött célokat. (<span class="note">
<a id="c-77" href="#t-77">77</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Háttér és cél</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">84.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Emellett a 2000/78 irányelv 2. cikkének (5) bekezdése utal a bíróságok azon szerepére, hogy mérlegeljenek, és e mérlegelés során vegyék figyelembe, hogy a 2000/78 irányelvnek a (37) preambulumbekezdésében meghatározott célkitűzése az, hogy „egységes kiindulási alapot” hozzon létre az Unióban a „foglalkoztatási és munkavégzési egyenlőség vonatkozásában”, továbbá figyelemmel a vallási szervezeteknek a 2000/78 irányelv (24) preambulumbekezdése és az EUMSZ 17. cikk szerinti, a tagállami jogban rögzített „jogállására” (lásd még az alábbi V. alcím C. részének 3. szakaszát).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3)</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Keletkezés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">85.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Végezetül, a 4. cikk (2) bekezdésére vonatkozó előkészítő munkálatokban nem találtam semmi olyat, amely alátámasztaná a tagállami alkotmányjognak az alperes által említett mértékű szerepét. Például nem szerepel még a javaslatok között sem, nem hogy az elfogadott szövegben a 2000/78 irányelv szigorú bírósági végrehajtásának biztosítására irányuló rendelkezéseinek (<span class="note">
<a id="c-78" href="#t-78">78</a>
</span>) a nemzeti alkotmányjogban meghatározott bírósági felülvizsgálat normáinak tiszteletben tartása érdekében való korlátozása. (<span class="note">
<a id="c-79" href="#t-79">79</a>
</span>) Semmi nem utal arra, hogy a 2000/78 irányelv 10. cikkében szereplő, bizonyítási teherről szóló fontos szabályokat ne kellene alkalmazni az ugyanezen irányelv 4. cikkének (2) bekezdése esetén. (<span class="note">
<a id="c-80" href="#t-80">80</a>
</span>) Semmi nem utal arra, hogy olyan különös szabályokat fogadtak volna el, mint amely a 2000/78 irányelv 15. cikke szerint Észak‑Írországra és a vallás alapján történő hátrányos megkülönböztetésre alkalmazandó, vagy mint a 2000/78 irányelvnek az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetésről szóló 6. cikke, vagy a 2000/78 irányelv 3. cikkének (4) bekezdése, amely szerinti a fogyatékosság és életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetés vonatkozásában a fegyveres erők nem tartoznak a 2000/78 irányelv hatálya alá. (<span class="note">
<a id="c-81" href="#t-81">81</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">86.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azonban hozzáteszem, hogy a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfogalmazását többször módosították, (<span class="note">
<a id="c-82" href="#t-82">82</a>
</span>) az EUMSZ 17. cikk szövegével kapcsolatban az európai alkotmányról szóló szerződés (<span class="note">
<a id="c-83" href="#t-83">83</a>
</span>) tervezetének elfogadását eredményező konventen kialakult komoly vitákhoz hasonlóan (lásd még az alábbi V. alcím C. részének 3. pontját). Ebből arra lehetne következtetni, hogy a tagállamok tág mozgásteret élveznek a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése alapján olyan szakmai tevékenységek tekintetében, amelyek esetében a vallás vagy meggyőződés lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelménynek minősül, a tevékenységek jellege vagy gyakorlásuk feltételrendszere miatt, (<span class="note">
<a id="c-84" href="#t-84">84</a>
</span>) azonban a Bíróság értelmezését mindig figyelembe kell venniük. Azonban ennél több következtetést nem tudok levonni az előkészítő munkálatokból, abban a formájukban, ahogyan azok végül egy kompromisszumos szöveg elfogadásához vezető bonyolult tárgyalásokat tükröznek, részben azért, mert a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének tartalmával kapcsolatban nem volt egyetértés. (<span class="note">
<a id="c-85" href="#t-85">85</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">87.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így arra a következtetésre jutottam, hogy a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése az első albekezdésében maga határozza meg a bírósági felülvizsgálat normáinak azon ismérveit, amelyeket alkalmazni kell, ha valamely vallási szervezettel szemben eljárást indítanak azon álláspontja miatt, hogy a meggyőződésen alapuló egyenlőtlen bánásmód nem minősül jogellenes hátrányos megkülönböztetésnek. Vagyis a szóban forgó tevékenységek jellege vagy gyakorlásuk feltételrendszere miatt a személy vallása vagy meggyőződése a szervezet szellemiségére tekintettel lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelménynek minősül‑e. E rendelkezés követelményeit a harmadik kérdésre adott válaszomban fogom meghatározni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">EUMSZ 17. cikk</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">88.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha másodlagos uniós jogi rendelkezést kell értelmezni, lehetőség szerint a Szerződésekkel és az uniós jog általános elveivel összhangban történő értelmezésre kell törekedni. (<span class="note">
<a id="c-86" href="#t-86">86</a>
</span>) Az EUMSZ 17. cikk (1) és (2) bekezdése ezért közvetlenül releváns a 2000/78 4. cikkének (2) bekezdésének tulajdonítandó értelmezés szempontjából. Ugyanakkor véleményem szerint az EUMSZ 17. cikk az Unió alkotmányos berendezkedésére kisebb hatással van, mint azt az alperes állítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">89.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Unió tágabb alkotmányos szerkezetével, és különösen az alapjogok biztosítása iránti mély elkötelezettségével ellentétes az EUMSZ 17. cikk (1) bekezdésének olyan értelmezése, miszerint az Unió minden elképzelhető körülmények között „tiszteletben tartja és nem sérti az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek nemzeti jog szerinti jogállását a tagállamokban”, és különösen ha az ilyen szervezetnek a tagállami jogban biztosított jogállás nem garantálja az alapvető jogaikat.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">90.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez összhangban van a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlatával. Valamely uniós jogi rendelkezés értelmezéséhez nemcsak annak kifejezéseit, hanem szövegkörnyezetét, és annak a szabályozásnak a célkitűzéseit is figyelembe kell venni, amelynek részét képezi. (<span class="note">
<a id="c-87" href="#t-87">87</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">91.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Charta 52. cikkének (3) bekezdésében – az Emberi Jogok Európai Bíróságának a vallási szervezetek autonómiához és önrendelkezéshez való jogára vonatkozó ítélkezési gyakorlatára való utalással – biztosított minimális szintű védelem ugyanis alapvető fontosságú következményekkel jár az EUMSZ 17. cikk értelmezése szempontjából. Habár az EUMSZ 17. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy az Unió „tiszteletben tartja és nem sérti az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek nemzeti jog szerinti jogállását a tagállamokban”, ez nem jelentheti azt, hogy az egyházak és vallási szervezetek autonómiájának védelmét biztosító, az EJEE 9. és 11. cikkének égisze alatt kidolgozott szabályokat (amelyeket az V. alcím D. pontjában részletezek) egyszerűen figyelmen kívül lehetne hagyni, ha az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek, valamint a világnézeti szervezetek jogállása a tagállamok joga szerint csorbul, annak ellenére, hogy az EUMSZ 17. cikk (1) és (2) bekezdésének szövege, ha azt önmagában olvassuk, erre utal.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">92.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ez esetben a Bíróság és a tagállami bíróságok is kötelesek a Charta 47. cikke alapján számukra előírt kötelezettségnek megfelelően és az EUM 19. cikk, valamint az általa a tagállamokra előírt azon kötelezettség alapján, hogy megteremtsék „azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek”, (<span class="note">
<a id="c-88" href="#t-88">88</a>
</span>) az uniós jog hatályán belül továbbra is érvényesíteni a Charta 10. cikkében előírt gondolat‑, lelkiismeret‑ és vallásszabadságot, valamint a Charta 12. cikke szerinti egyesülési szabadságot (<span class="note">
<a id="c-89" href="#t-89">89</a>
</span>) az uniós alapjogoknak megfelelően, továbbá az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlata szerint a vallási szervezetek autonómiájára vonatkozóan biztosított védelem szintjét. Amint azt a Bizottság írásbeli észrevételeiben megjegyzi, „az Unióban, amelyet a jogállamiság jellemez, az uniós bíróságok feladata az [uniós jog] betartatása.” (<span class="note">
<a id="c-90" href="#t-90">90</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">93.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Más szavakkal, véleményem szerint hiba lenne az EUMSZ 17. cikk (1) és (2) bekezdését valamiféle alkotmányjogi metaelvként értelmezni (<span class="note">
<a id="c-91" href="#t-91">91</a>
</span>), amely kötelezi az Uniót, hogy minden körülmény között tiszteletben tartsa az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek, valamint a világnézeti szervezetek tagállamok joga szerinti jogállását. Egy ilyen megközelítés összeegyeztethetetlen lenne az elsődleges uniós jog többi rendelkezésével, mint például az EUSZ 7. cikkben szereplő, annak kezelésére szolgáló mechanizmussal, amikor „fennáll az egyértelmű veszélye annak”, hogy egy tagállam „súlyosan megsérti [az EUSZ 2. cikkben meghatározott] értékeket”. Figyelembe kell venni az EUMSZ 10. cikket, valamint az Uniónak a politikái és tevékenységei meghatározására és végrehajtására irányuló céljait, a Charta 22. és 47. cikkét, amelyek közül az előbbi a pluralizmust támogatja, míg az utóbbi a hatékony jogorvoslathoz való jog általános elvét jeleníti meg arra az esetre, ha az uniós jog által biztosított jogokat és szabadságokat megsértenék. Ez a szabály eredetileg az egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós jog megsértéséről szóló jogvita révén került be az uniós alapjogok közé. (<span class="note">
<a id="c-92" href="#t-92">92</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">94.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Elismerem, hogy lehet azzal érvelni, hogy az EUSZ 5. cikk és abban a „szubszidiaritásra” való hivatkozás azt támasztja alá, hogy a tagállamok kizárólagos hatáskörrel rendelkeznek a vallási szervezetek azon tevékenységei feletti bírósági felülvizsgálat mértékét és terjedelmét illetően, amelyek a munkaviszony vonatkozásában vallás vagy meggyőződés alapján történő hátrányos megközelítést alkalmaznak, és hogy az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése alátámasztja az Európai Unió azon kötelezettségét, hogy a tagállamok nemzeti identitását és az alapvető politikai és alkotmányos berendezkedésüket tiszteletben tartsa.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">95.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor azzal is egyetértek, hogy míg az EUMSZ 17. cikk kiegészíti és pontosítja az EUSZ 4. cikk (2) bekezdését, (<span class="note">
<a id="c-93" href="#t-93">93</a>
</span>) ez utóbbi rendelkezésből „önmagában […] nem lehet arra következtetni, hogy bizonyos területeket vagy tevékenységeket teljesen kivontak volna a 2000/78 irányelv hatálya alól. Valójában ezen irányelv alkalmazása nem sértheti a tagállamok nemzeti identitását. A nemzeti identitás tehát nem korlátozza magát az irányelv hatályát, hanem azt az egyenlő bánásmód irányelvben szereplő elvének, valamint az esetleges eltérő bánásmódra vonatkozó igazolási okoknak az értelmezése során kell megfelelően figyelembe venni.” (<span class="note">
<a id="c-94" href="#t-94">94</a>
</span>) Az EUSZ 4. cikk (2) bekezdésében foglalt védelem olyan területekre vonatkozik, mint a tagállamon belüli kormányzati szervek, így a Länder közötti hatáskörmegosztás. (<span class="note">
<a id="c-95" href="#t-95">95</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">96.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Vagyis a Szerződésekben nincs elegendő elsődleges jogi kógens rendelkezés ahhoz, hogy akár félretegyük az Emberi Jogok Európai Bírósága és jelen Bíróság által az alapjogok között felmerülő verseny esetén alkalmazott mérlegelést, (<span class="note">
<a id="c-96" href="#t-96">96</a>
</span>) vagy pedig csorbítsuk az Uniónak a vallás alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmával szembeni bírói jogvédelemre vonatkozó hatáskörét, ha valamely vallási szervezet a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésére hivatkozik. (<span class="note">
<a id="c-97" href="#t-97">97</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">97.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az EUMSZ 17. cikknek a keletkezésének körülményeiből (<span class="note">
<a id="c-98" href="#t-98">98</a>
</span>) megismert célkitűzései sem támasztják alá közvetlenül ezt az állítást. Az EUMSZ 17. cikket az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésről szóló Konventen vitatták meg, (<span class="note">
<a id="c-99" href="#t-99">99</a>
</span>) ahol a szövegbe a vallásra és különösen Európa keresztény örökségére (<span class="note">
<a id="c-100" href="#t-100">100</a>
</span>) való utalás beillesztése melletti állítólag erőteljes lobbizást világi csoportok, és az egyházat és az államot határozottan szétválasztó tagállamok hasonlóan nyomatékosan utasították el. (<span class="note">
<a id="c-101" href="#t-101">101</a>
</span>) Az így keletkezett feszültségek megnyilvánulnak abban, hogy a Konvent során javasolt „szellemi hatásra” való hivatkozás, amelyet egyes vallási csoportok mindenképpen elutasítottak amiatt, hogy nem utal kifejezetten a kereszténységre, végül nem került bele az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződésbe. (<span class="note">
<a id="c-102" href="#t-102">102</a>
</span>) Végül, az Amszterdami Szerződéshez (<span class="note">
<a id="c-103" href="#t-103">103</a>
</span>) csatolt 11. nyilatkozat szövegét (ugyanaz a felülvizsgálat, amely az Unió hatáskörét kiterjesztette egyebek mellett a vallás és meggyőződés alapján történő hátrányos megkülönböztetéssel szembeni küzdelemre) (<span class="note">
<a id="c-104" href="#t-104">104</a>
</span>) az EUMSZ 17. cikk (1) és (2) bekezdéseként (<span class="note">
<a id="c-105" href="#t-105">105</a>
</span>) fogadták el, valamint az EUMSZ 17. cikk (3) bekezdését illesztették be, annak érdekében, hogy az uniós intézmények és a vallási közösségek között már kialakult párbeszédnek keretet adjon. (<span class="note">
<a id="c-106" href="#t-106">106</a>
</span>) Az EU‑Szerződés preambuluma valóban számos „kulturális, vallási és humanista” forrásból merít ihletet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">98.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Feltűnő, hogy nincs semmi, ami azt bizonyítaná, hogy az EUMSZ 17. cikk arra irányult volna, hogy a vallás vagy meggyőződés alapján történő egyenlőtlen bánásmód igazolásának bírósági felülvizsgálatát egy az egyben a tagállami jogba helyezze át, amikor az ilyen egyenlőtlen bánásmódot munkáltatóként eljáró, a 2000/78 irányelv 3. cikkének hatálya alá tartozó vallási szervezetek tanúsítják. Én inkább úgy értelmezem az EUMSZ 17. cikket, mint amely az EUSZ 5. cikk (2) bekezdésével áll szorosabb kapcsolatban, amely, amint arra az alperes írásbeli észrevételeiben is rámutat, az egyházak jogállásának a tagállamok kizárólagos hatáskörébe való utalására szolgál.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">99.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így az EUMSZ 17. cikk (1) és (2) bekezdése azt jelenti, hogy a tagállamok teljesen szabadon választhatják meg, milyen modell alapján alakítják ki a vallási szervezetekkel és közösségekkel a kapcsolatot, az Unió pedig köteles semleges álláspontot képviselni ezen a téren. (<span class="note">
<a id="c-107" href="#t-107">107</a>
</span>) Az EUMSZ 17. cikkben foglalt tagállami jog szerinti „jogállás” ilyen értelmezése összhangban áll az EUSZ 4. cikk (2) bekezdése értelmében vett azon uniós kötelezettség hatályával, hogy tiszteletben kell tartani a tagállamok alapvető politikai és alkotmányos berendezkedését. (<span class="note">
<a id="c-108" href="#t-108">108</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">100.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Összefoglalva, az EUMSZ 17. cikk alapján az Unió alkotmányos követelményei azt tükrözik, amit az egyik jogtudós „értékpluralizmusnak” nevezett. Ennek megfelelően az eltérő jogok vagy azok megközelítése közötti ütközés normálisnak minősül és a konfliktust az ütköző elemek egyensúlyba hozása révén kell megoldani, nem pedig úgy, hogy az egyiket hierarchikusan a másik fölé helyezzük. (<span class="note">
<a id="c-109" href="#t-109">109</a>
</span>) Ez jelenik meg az EUSZ 2. cikkben, a Charta 22. cikkében és a 2000/78 irányelv 2. cikkének (5) bekezdésében.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésre vonatkozó következtetés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">101.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért azt javasolom, hogy az első kérdésre a Bíróság a következő választ adja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-206" title="page-36">
      A 2000/78/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a jelen ügy alpereséhez hasonló munkáltató – illetve számára az egyház – kötelező jelleggel nem határozhatja meg, hogy a tevékenységek jellege vagy gyakorlásuk feltételrendszere miatt lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményt képez‑e a jelentkező meghatározott vallása, tekintettel a munkáltató/az egyház szellemiségére.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">D.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A harmadik kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">102.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Nem minden tevékenységet véd a jog, pusztán azért, mert az valamiféle vallási meggyőződésből ered. (<span class="note">
<a id="c-110" href="#t-110">110</a>
</span>) A kérdést előterjesztő nemzeti bíróság harmadik kérdésével azt kérdezi, hogy milyen követelmények támasztandók a 2000/78/EK irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerinti, a szervezet szellemiségére tekintettel lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelménnyel szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">103.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Amint az az első kérdés megválaszolására irányuló korábbi elemzésből látható, a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében megjelenik egyfelől a vallási szervezetek autonómiához és önrendelkezéshez, a forum externumhoz való joga, másfelől viszont a munkavállalóknak és jövőbeni munkavállalóknak a meggyőződésbeli szabadság forum internumához, és az ahhoz való joga közötti feszültség, hogy e meggyőződéseik alapján ne érje őket hátrányos megkülönböztetés.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">104.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jelen elemzés, amellett, hogy megalapozta az első kérdésre adandó választ, a következő tényezőket, vagy ahogy a harmadik kérdésben szerepel, követelményeket is meghatározta, amelyek relevánsak annak mérlegelése során, hogy a szakmai követelmények a tevékenységek jellege vagy gyakorlásuk feltételrendszere miatt a szervezet szellemiségére tekintettel lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményt képeznek‑e:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-211" title="page-37">
      i. a vallási szervezetek autonómiához és önrendelkezéshez való joga az uniós jogban elismert és védelmezett alapvető jog, ahogy azt a Charta 10. és 12. cikke is tükrözi. A 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és különösen az abban foglalt, vallási szervezetek „szellemiségére” való utalást ezen alapvető jogokkal összhangban kell értelmezni;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-212" title="page-37">
      ii. a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése tág, de nem korlátlan mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamoknak azon szakmai tevékenységek tekintetében, amelyek esetében a vallás vagy meggyőződés a tevékenységek jellege vagy gyakorlásuk feltételrendszere miatt lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményt képez. (<span class="note">
<a id="c-111" href="#t-111">111</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-213" title="page-37">
      iii. a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének első bekezdésében „a tagállamok alkotmányos rendelkezései[re] és elv[ére]” való hivatkozás az EUMSZ 17. cikk (1) bekezdés alapján értelmezve azt jelenti, hogy a 2000/78 irányelvet úgy kell végrehajtani, hogy az tiszteletben tartsa és ne sértse az egyes tagállamok által kiválasztott azon modellt, amely alapján kialakítják az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek, illetve az állam közötti kapcsolatot. (<span class="note">
<a id="c-112" href="#t-112">112</a>
</span>)
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">105.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel a Charta 52. cikkének (3) bekezdése értelmében a Charta 10. és 12. cikke „megfelel” az EJEE 9. és 11. cikkének, a vallási szervezetek autonómiához és önrendelkezéshez való jogát legalább a következő uniós jogi védelem illeti meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">106.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy nagyon kivételes esetektől eltekintve az EJEE által garantált vallásszabadsághoz való joggal ellentétes, ha a tagállam mérlegelési jogkörrel bír annak megállapítása során, hogy a vallási meggyőződések vagy az ilyen meggyőződések kifejezéséhez használt eszközök jogszerűek‑e. (<span class="note">
<a id="c-113" href="#t-113">113</a>
</span>) Valamely vallási közösségnek az autonóm létezéshez való joga az EJEE 9. cikkében szereplő garanciák lényegét jelenti, amely ugyanígy elengedhetetlen a demokratikus társadalmak pluralizmusához is. (<span class="note">
<a id="c-114" href="#t-114">114</a>
</span>) Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélkezési gyakorlata alapján az állam nem avatkozhat be az egyházak belső szervezeti rendjébe, (<span class="note">
<a id="c-115" href="#t-115">115</a>
</span>) és valamely vallási közösség vallási hovatartozásának megítélése egyedül e közösség legmagasabb spirituális hatóságának, nem pedig az államnak a feladata. (<span class="note">
<a id="c-116" href="#t-116">116</a>
</span>) Ha a 9. cikk nem védené a közösség szervezeti életét, az egyéni vallásszabadság minden más vonatkozása sérülékennyé válna. (<span class="note">
<a id="c-117" href="#t-117">117</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">107.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az állam nem kötelezhet valamely vallási közösséget arra, hogy új tagokat vegyen fel vagy meglévőket kizárjon. (<span class="note">
<a id="c-118" href="#t-118">118</a>
</span>) Ugyanígy nem kötelezhet az állam valamely vallási közösséget arra, hogy valakit egy adott vallási kötelezettséggel bízzon meg. (<span class="note">
<a id="c-119" href="#t-119">119</a>
</span>) A vallási közösségek állam által elismert autonómiájának tiszteletben tartása egyebek mellett azt is jelenti, hogy az államnak el kell fogadnia, ha az ilyen közösségek a saját szabályaiknak és érdekeiknek megfelelően reagálnak bármely olyan, belülről induló, elszakadásra irányuló mozgalomra, amely kohéziójuk, arculatuk vagy egységük szempontjából fenyegetést jelenthet. (<span class="note">
<a id="c-120" href="#t-120">120</a>
</span>) Csak a legsúlyosabb és leginkább kényszerítő okok indokolhatják az állami beavatkozást, (<span class="note">
<a id="c-121" href="#t-121">121</a>
</span>) amikor az állam például ellenőrizheti, hogy valamely mozgalom vagy szervezet látszólag vallási céllal olyan tevékenységet végez, amely a lakosságra vagy a közbiztonságra nézve veszélyes. (<span class="note">
<a id="c-122" href="#t-122">122</a>
</span>) Általában az EJEE 9. cikke által biztosított védelem csak a vallási szervezetek tagjainak olyan nézeteire vonatkozik, amelyek egy bizonyos fokú meggyőző erőt, komolyságot, kohéziót és fontosságot képviselnek. (<span class="note">
<a id="c-123" href="#t-123">123</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">108.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ha a vallási közösség szervezete kérdéses, a 9. cikket a szervezeteket az indokolatlan állami beavatkozástól védő 11. cikk szerint kell értelmezni. (<span class="note">
<a id="c-124" href="#t-124">124</a>
</span>) Ebben az értelemben az Emberi Jogok Európai Bírósága ismételten kimondta, hogy a vallásszabadságba beletartozik annak szabadsága, hogy az illető vallását kinyilvánítsa „azok körében, akikkel közös a hite”. (<span class="note">
<a id="c-125" href="#t-125">125</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">109.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakran hangsúlyozta az államnak a különböző vallások, hitek és meggyőződések gyakorlásának semleges és pártatlan szervezőjeként betöltött szerepét, miközben kimondta, hogy e szerep a demokratikus társadalomban hozzájárul a közrend, a vallási harmónia és a tolerancia fenntartásához. (<span class="note">
<a id="c-126" href="#t-126">126</a>
</span>) A szóban forgó egyházak autonómiáját veszélyeztetheti, ha az állam választott bíróként lép fel a vallási közösségek és a bennük meglévő vagy belőlük kiinduló különböző elszakadni kívánó csoportok között. (<span class="note">
<a id="c-127" href="#t-127">127</a>
</span>) Az egyházak belső vezetői vitáiba, és így belső szervezeti rendjükbe való önkényes állami beavatkozást az EJEB aránytalannak és az EJEE 9. cikkébe ütközőnek találta. (<span class="note">
<a id="c-128" href="#t-128">128</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">110.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor nem értek egyet az alperes azon érvelésével, hogy az, hogy az állami hatóságok nem vizsgálhatják a vallási meggyőződéseket vagy nem avatkozhatnak be a vallási szervezetek belső szervezetébe, szükségképpen azt jelenti, hogy szintén kizárólag ez utóbbiak – és még a bíróságok sem – dönthetnek arról, hogy valamely szakmai követelmény a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése alapján lényeges, törvényes és igazolt‑e, tekintettel a tevékenységek jellegére és gyakorlásának feltételrendszerére. Inkább azokat az érveket fogadom el, amelyet Írország terjesztett elő írásbeli észrevételeiben és a Bizottság adott elő a tárgyaláson, miszerint valamely vallás szellemisége szubjektív, és meglehetősen elkülönül az annak fenntartásához végzett tevékenységtől, amely utóbbi egy objektív, bírósági felülvizsgálat alá vethető kérdés. Más szóval az alperes összevont két különböző fogalmat. Habár az egyház szellemiségének bírósági felülvizsgálata korlátozott, amint az az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélkezési gyakorlatában, és ezért a tagállamok alkotmányos hagyományaiban is (<span class="note">
<a id="c-129" href="#t-129">129</a>
</span>) megjelenik, ez nem jelenti azt, hogy valamely tagállami bíróság ne értékelhetné a szóban forgó tevékenységeket, szemben a vallásnak a felülvizsgálat alá alig vethető szellemiségével, annak eldöntése érdekében, hogy a meggyőződés alapján történő egyenlőtlen bánásmód lényeges, törvényes és igazolt‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">111.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Három további tényezőt kell figyelembe venni, amikor a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság eldönti, hogy a keresztény hithez tartozás lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményt képez‑e egy olyan álláshoz, amelynél faji megkülönböztetésről szóló jelentést kell készíteni, beleértve az alperes nyilvánosság előtti és szakmai képviseletét és az adott szervezeten belüli véleményalkotás összehangolását. (<span class="note">
<a id="c-130" href="#t-130">130</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-221" title="page-40">
      iv. a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő „igazolt” szó annak elemezését igényli, hogy a valláson vagy meggyőződésen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést megvalósító szakmai követelményeket kellőképpen hozzáigazították‑e az alperes autonómiához és önrendelkezéshez való jogának védelméhez, úgy, hogy a szakmai követelmények alkalmasak legyenek e cél elérésére;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-222" title="page-40">
      v. a „lényeges, törvényes” szavak megkövetelik annak vizsgálatát, hogy a szóban forgó tevékenységek közel állnak‑e az alperes által hirdetett küldetéshez; (<span class="note">
<a id="c-131" href="#t-131">131</a>
</span>)
      
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-223" title="page-41">
      vi. a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt azon követelmény értelmében, hogy az eltérő bánásmód esetében figyelembe kell venni a „jog általános elveit”, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának az EJEE 9. cikk (2) bekezdésének értelmezésére annak eldöntésekor vonatkozó megközelítését, hogy valamely vallási szervezetnek az autonómiához és önrendelkezéshez való jogának gyakorlása aránytalan‑e az EJEE által biztosított egyéb jogokhoz képest, (<span class="note">
<a id="c-132" href="#t-132">132</a>
</span>) az arányosság szempontjából a vallás vagy meggyőződés alapján történő hátrányos megkülönböztetés 2000/78 irányelven alapuló tilalma tényleges érvényesülése biztosításának jogszerű céljára gyakorolt hatást kell szembeállítani az alperesnek az autonómiához és önrendelkezéshez való jogával, (<span class="note">
<a id="c-133" href="#t-133">133</a>
</span>) figyelembe véve azt, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke nem tesz különbséget felvétel és elbocsátás között. (<span class="note">
<a id="c-134" href="#t-134">134</a>
</span>)
      
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">112.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A iv. és v. pont részletesebb kifejtést érdemel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">113.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az uniós intézkedések értelmezésére vonatkozó szabályokat a fenti 81–85. pont részletezi. A. iv. pont szempontjából véleményem szerint az a döntő, hogy az előkészítő munkálatok azt mutatják, hogy a luxemburgi küldöttség javaslatára a „szükséges” szót „igazoltra” változtatták, tekintettel az Egyesült Királyság kormányának azon javaslatára, hogy a „szükséges” szót a „megfelelő” vagy „releváns” váltsa fel. (<span class="note">
<a id="c-135" href="#t-135">135</a>
</span>) Álláspontom szerint ez afelé történő elmozdulást jelent, hogy az uniós jogalkotó az „igazolt” szó használatával elfogadja az arányosság általános elvének első részét. Ez maga után vonja az érintett intézkedés megfelelőségének annak érdekében való vizsgálatát, hogy a törvényes cél biztosítva legyen. (<span class="note">
<a id="c-136" href="#t-136">136</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">114.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ami az v. pontot illeti, e következtetésre a „lényeges, törvényes” szavak szövegkörnyezetével összefüggésben jutottam, amely szavak össze vannak kapcsolva, mintha vonatkoznának mind „a szervezet szellemiségére” és a releváns tevékenységek „jellegére” vagy „gyakorlásuk feltételrendszerére”. Ráadásul a nyelvi változatok között eltérés van. A „lényeges” szót svéd (verkligt), máltai (ġenwin), lett (īstu), finn (todellinen), dán (regulært), horvát (stvarni) és magyar (lényeges) nyelvi változat tartalmazza, miközben a francia változat az essentielle, légitime szót használja, hasonlóan a spanyol (esencial), olasz (essenziale), portugál (essencial), román (esențială), holland (wezenlijke), német (wesentliche), észt (oluline), bolgár (основно), szlovák (základnú), cseh (podstatný), lengyel (podstawowy), szlovén (bistveno) és görög (ουσιώδης) nyelvi változatokhoz.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">115.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata értelmében az egyes nyelvi változatok közötti eltérés esetén a szóban forgó rendelkezést azon szabályozás általános rendszerére és céljára tekintettel kell értelmezni, amelynek az a részét képezi. (<span class="note">
<a id="c-137" href="#t-137">137</a>
</span>) Mivel a „lényeges, törvényes” kifejezés a nyelvi eltérések miatt önmagában „nem értelmezhető világosan és egységesen”, (<span class="note">
<a id="c-138" href="#t-138">138</a>
</span>) arra a következtetésre jutottam, hogy vázlatos megközelítés és a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt, a vallási szervezetek autonómiájának és önrendelkezésének megőrzésére irányuló cél alapján, (<span class="note">
<a id="c-139" href="#t-139">139</a>
</span>) a szóban forgó szakmai tevékenységeknek és vallási szervezetek hirdetett missziójának a közelsége e meghatározás központi eleme. Az uniós jogban ezt fejezi ki a „lényeges, törvényes” szavaknak a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében való használata.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">116.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért azt javasolom, hogy a harmadik kérdésre a Bíróság a következő választ adja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-229" title="page-42">
      A 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményeknek a tevékenységek jellegére vagy gyakorlásuk feltételrendszerére, valamint a szervezet szellemiségére tekintettel való értékelése során a kérdést előterjesztő nemzeti bíróságnak a következőket kell figyelembe vennie:
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-230" title="page-42">
      i. a vallási szervezetek autonómiához és önrendelkezéshez való joga az uniós jogban elismert és védelmezett alapvető jog, ahogy azt a Charta 10. és 12. cikke is tükrözi. A 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és különösen az abban foglalt, vallási szervezetek „szellemiségére” való utalást ezen alapvető jogokkal összhangban kell értelmezni;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-231" title="page-42">
      ii. a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése tág, de nem korlátlan mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamoknak azon szakmai tevékenységek tekintetében, amelyek esetében a vallás vagy meggyőződés a tevékenységek jellege vagy gyakorlásuk feltételrendszere miatt lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményt képez;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-232" title="page-43">
      iii. a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének első bekezdésében „a tagállamok alkotmányos rendelkezései[re] és elve[re]” való hivatkozás az EUMSZ 17. cikk (1) bekezdése alapján értelmezve azt jelenti, hogy a 2000/78 irányelvet úgy kell végrehajtani, hogy az tiszteletben tartsa és ne sértse az egyes tagállamok által kiválasztott azon modellt, amely alapján kialakítják az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek, illetve az állam közötti kapcsolatot;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-233" title="page-43">
      iv. a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő „igazolt” szó annak elemezését igényli, hogy a valláson vagy meggyőződésen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést megvalósító szakmai követelményeket kellőképpen hozzáigazították‑e az alperes autonómiához és önrendelkezéshez való jogának védelméhez, úgy, hogy a szakmai követelmények alkalmasak legyenek e cél elérésére;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-234" title="page-43">
      v. a „lényeges, törvényes” szavak megkövetelik annak vizsgálatát, hogy a szóban forgó tevékenységek közel állnak‑e az alperes által hirdetett küldetéshez;
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-235" title="page-43">
      vi. a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt azon követelmény értelmében, hogy az eltérő bánásmód esetében figyelembe kell venni a „jog általános elveit”, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának az EJEE 9. cikk (2) bekezdésének értelmezésére annak eldöntésekor vonatkozó megközelítését, hogy valamely vallási szervezetnek az autonómiához és önrendelkezéshez való jogának gyakorlása aránytalan‑e az EJEE által biztosított egyéb jogokhoz képest, az arányosság szempontjából a vallás vagy meggyőződés alapján történő hátrányos megkülönböztetés 2000/78 irányelven alapuló tilalma tényleges érvényesülése biztosításának jogszerű céljára gyakorolt hatást kell szembeállítani az alperesnek az autonómiához és önrendelkezéshez való jogával, figyelembe véve azt, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke nem tesz különbséget felvétel és elbocsátás között.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">E.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kérdés</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">117.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második kérdés azokra a szokatlan körülményekre irányul, amelyek esetén az uniós jog valamely általános elve, mint például a meggyőződéstől független egyenlő bánásmódhoz való jog, (<span class="note">
<a id="c-140" href="#t-140">140</a>
</span>) konkrétan kifejeződést nyer egy irányelvben, jelen esetben a 2000/78 irányelvben, azonban valamely tagállami bíróság nem értelmezheti a nemzeti jogát az irányelvvel összhangban, mivel ez a nemzeti jog contra legem értelmezését jelentené, és ez utóbbi ellentétes a Bíróság által két magánfél közötti horizontális jellegű jogvitákra vonatkozóan kialakított ítélkezési gyakorlattal. (<span class="note">
<a id="c-141" href="#t-141">141</a>
</span>) Ha a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság szerint nem lehetséges a WRV 137. cikkének (3) bekezdését és az AGG 9. §‑ának (1) bekezdését a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének és az EUMSZ 17. cikknek megfelelően értelmezni, amint azt az alapeljárásban a Bíróság ítélete alapján tették, mellőzni kell‑e a WRV 137. cikkének (3) bekezdése és az AGG 9. §‑ának (1) bekezdésének alkalmazását?</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">118.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A nemzeti jog értelmezésére hivatott bíróságnak e jog alkalmazása során figyelembe kell vennie e jog szabályainak összességét és az e jog által elfogadott értelmezési módszereket kell alkalmaznia azért, hogy azt a lehető legnagyobb mértékben az irányelv szövege és célja alapján értelmezze, annak érdekében, hogy elérje az irányelv által meghatározott eredményt, és ily módon megfeleljen az EUMSZ 288. cikk harmadik bekezdésének. (<span class="note">
<a id="c-142" href="#t-142">142</a>
</span>) Ahogy azt korábban említettem, ez azzal jár, hogy adott esetben módosítaniuk kell az állandó ítélkezési gyakorlatot, amennyiben az a nemzeti jognak valamely irányelv céljaival összeegyeztethetetlen értelmezésén alapul. (<span class="note">
<a id="c-143" href="#t-143">143</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">119.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Azonban arra a következtetésre jutottam, hogy a vallás vagy meggyőződés alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma, ahogy az a Charta 21. cikkében megjelenik, nem olyan szubjektív jog, amely horizontálisan alkalmazható lenne magánfelek között olyan körülmények között, amikor az a vallási szervezetek autonómiához és önrendelkezéshez való jogával áll versenyben, és a tagállami rendelkezések nem értelmezhetők a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének megfelelően. (<span class="note">
<a id="c-144" href="#t-144">144</a>
</span>) Ha az alapeljárásnak, miután az a kérdést előterjesztő nemzeti bíróság előtt folyik tovább, ez lenne a kimenetele, a felperes az uniós jog alapján jogorvoslatként Németországgal szemben kártérítési felelősség megállapítása iránti keresetet indíthat. (<span class="note">
<a id="c-145" href="#t-145">145</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">120.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alábbiakban ismertetett indokok alapján jutott erre a következtetésre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">121.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Először is, amint azt fent kifejtettem, az EUMSZ 17. cikk (1) és (2) bekezdése értelmében a tagállamok kizárólagos hatáskörébe tartozik az egyház és állam közötti kapcsolatra vonatkozó modell megválasztása. Amennyiben ennek során a jogalkotási intézkedések nem felelnek meg a tagállam uniós jog szerinti azon párhuzamos kötelezettségeinek, hogy a 2000/78 irányelv hatékony érvényesülését biztosítani kell, a tagállam viseli a felelősséget ennek negatív következményeiért.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">122.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Másodszor, amint arra Írország az írásbeli észrevételeiben rámutat, összeegyeztethetetlen lenne a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében a tagállamoknak annak értékelésére biztosított tág mozgástérrel, hogy valamely tevékenységek jellege vagy gyakorlásuk feltételrendszere miatt lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményt képez‑e, ha a vallás alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalma horizontális közvetlen hatállyal rendelkezne.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">123.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Harmadszor, amint arra szintén Írország mutat rá az írásbeli észrevételeiben, a hátrányos megkülönböztetésre vonatkozóan az EUMSZ 19. cikkben felsorolt egyéb okokkal szemben nincs kellő egyezés a nemzeti alkotmányos hagyományok között abban, hogy a vallási alapon történő eltérő bánásmód mikor lehet lényeges, törvényes és igazolt. Tulajdonképpen magának az EUMSZ 17. cikknek és a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének hatályba léptetése is ezt bizonyítja.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">124.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért azt javasolom, hogy a második kérdésre a Bíróság a következő választ adja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-245" title="page-45">
      Az alapeljárás körülményei között nem kell az olyan nemzeti jogi rendelkezés alkalmazásától eltekinteni, mint a jelen ügyben alkalmazandó AGG (Allgemeines Gleichbehandlungsgesetz, az egyenlő bánásmódról szóló általános törvény) 9. §‑ának (1) bekezdésében szereplő első lehetőség, amely szerint a vallási közösségek és az azokhoz tartozó intézmények általi foglalkoztatás esetén akkor is megengedett a valláson alapuló eltérő bánásmód, ha e vallási közösség önmeghatározására figyelemmel egy bizonyos vallás igazolt szakmai követelményt képez a vallási közösség önrendelkezési jogára tekintettel, amennyiben nem lehetséges az említett rendelkezésnek a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban való értelmezése.
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">F.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Záró megjegyzések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">125.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az AGG 9. §‑a egy problémás rendelkezés. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a faji megkülönböztetés valamennyi formájának kiküszöböléséről szóló nemzetközi egyezményének való megfelelését illetően az Egyesült Nemzetek Szervezetének releváns Emberi Jogi Bizottsága előtt kifogásolták. (<span class="note">
<a id="c-146" href="#t-146">146</a>
</span>) Egy alkalommal a Bizottság Németországgal szembeni kötelezettségszegési eljárást indított miatta, (<span class="note">
<a id="c-147" href="#t-147">147</a>
</span>) és az említett tagállamban a hátrányos megkülönböztetést tiltó jogszabályok betartásának ellenőrzéséért felelős német kormányzati szerv is vitatta. (<span class="note">
<a id="c-148" href="#t-148">148</a>
</span>)
      </p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">126.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A tényállásból kiderül, hogy Németországban a vallási szervezetek megközelítőleg 1,3 millió személyt alkalmaznak, (<span class="note">
<a id="c-149" href="#t-149">149</a>
</span>) és hogy az egyházak és az azokhoz tartozó intézmények jelentős mértékben részt vesznek a tagállami közéletben. (<span class="note">
<a id="c-150" href="#t-150">150</a>
</span>) Ennek ellenére azon a véleményen vagyok, hogy a jelen helyzetben kialakult feszültségeket, amint azt az alapeljárás jól példázza, az EUMSZ 17. cikk, a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése, valamint a vallási szervezeteknek az autonómiához és az önrendelkezéshez való jognak mint az uniós jog által védett alapvető jognak a Charta 10. és 12. cikkének, valamint 52. cikke (3) bekezdésének együttes joghatása általi elismerése elsimította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">VI.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekre adandó válaszok</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">127.</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért azt javaslom, hogy a Bundesarbeitsgericht (szövetségi munkaügyi bíróság, Németország) által előterjesztett kérdésre a Bíróság a következő választ adja:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-251" title="page-46">
      1. A foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló, 2000. november 27‑i 2000/78/EK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a jelen ügy alpereséhez hasonló munkáltató – illetve számára az egyház – kötelező jelleggel nem határozhatja meg, hogy a tevékenységek jellege vagy gyakorlásuk feltételrendszere miatt lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményt képez‑e a jelentkező meghatározott vallása, tekintettel a munkáltató/az egyház szellemiségére.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-252" title="page-46">
      2. Az alapeljárás körülményei között nem kell az olyan nemzeti jogi rendelkezés alkalmazásától eltekinteni, mint a jelen ügyben alkalmazandó AGG (Allgemeines Gleichbehandlungsgesetz, az egyenlő bánásmódról szóló általános törvény) 9. §‑ának (1) bekezdésében szereplő első lehetőség, amely szerint a vallási közösségek és az azokhoz tartozó intézmények általi foglalkoztatás esetén akkor is megengedett a valláson alapuló eltérő bánásmód, ha e vallási közösség önmeghatározására figyelemmel egy bizonyos vallás igazolt szakmai követelményt képez a vallási közösség önrendelkezési jogára tekintettel, amennyiben nem lehetséges az említett rendelkezésnek a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésével összhangban való értelmezése.
    </p>
    <p class="C09Marge0avecretrait" id="para-253" title="page-47">
      3. A 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében a lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményeknek a tevékenységek jellegére vagy gyakorlásuk feltételrendszerére, valamint a szervezet szellemiségére tekintettel való értékelése során a kérdést előterjesztő nemzeti bíróságnak a következőket kell figyelembe vennie:
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-254" title="page-47">
      i. a vallási szervezetek autonómiához és önrendelkezéshez való joga az uniós jogban elismert és védelmezett alapvető jog, ahogy azt a Charta 10. és 12. cikke is tükrözi. A 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését és különösen az abban foglalt, vallási szervezetek „szellemiségére” való utalást ezen alapvető jogokkal összhangban kell értelmezni;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-255" title="page-47">
      ii. a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése tág, de nem korlátlan mérlegelési mozgásteret biztosít a tagállamoknak azon szakmai tevékenységek tekintetében, amelyek esetében a vallás vagy meggyőződés a tevékenységek jellege vagy gyakorlásuk feltételrendszere miatt lényeges, törvényes és igazolt szakmai követelményt képez;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-256" title="page-47">
      iii. a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének első bekezdésében „a tagállamok alkotmányos rendelkezései[re] és elve[re]” való hivatkozás az EUMSZ 17. cikk (1) bekezdése alapján értelmezve azt jelenti, hogy a 2000/78 irányelvet úgy kell végrehajtani, hogy az tiszteletben tartsa és ne sértse az egyes tagállamok által kiválasztott azon modellt, amely alapján kialakítják az egyházak és vallási szervezetek vagy közösségek, illetve az állam közötti kapcsolatot;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-257" title="page-47">
      iv. a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében szereplő „igazolt” szó annak elemezését igényli, hogy a valláson vagy meggyőződésen alapuló közvetlen hátrányos megkülönböztetést megvalósító szakmai követelményeket kellőképpen hozzáigazították‑e az alperes autonómiához és önrendelkezéshez való jogának védelméhez, úgy, hogy a szakmai követelmények alkalmasak legyenek e cél elérésére;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-258" title="page-47">
      v. a „lényeges, törvényes” szavak megkövetelik annak vizsgálatát, hogy a szóban forgó tevékenységek közel állnak‑e az alperes által hirdetett küldetéshez;
    </p>
    <p class="C11Marge1avecretrait" id="para-259" title="page-48">
      vi. a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésében foglalt azon követelmény értelmében, hogy az eltérő bánásmód esetében figyelembe kell venni a „jog általános elveit”, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának az EJEE 9. cikk (2) bekezdésének értelmezésére annak eldöntésekor vonatkozó megközelítését, hogy valamely vallási szervezetnek az autonómiához és önrendelkezéshez való jogának gyakorlása aránytalan‑e az EJEE által biztosított egyéb jogokhoz képest, az arányosság szempontjából a vallás vagy meggyőződés alapján történő hátrányos megkülönböztetés 2000/78 irányelven alapuló tilalma tényleges érvényesülése biztosításának jogszerű céljára gyakorolt hatást kell szembeállítani az alperesnek az autonómiához és önrendelkezéshez való jogával, figyelembe véve azt, hogy a 2000/78 irányelv 3. cikke nem tesz különbséget felvétel és elbocsátás között.
    </p>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-1" href="#c-1">1</a>
</span>)Eredeti nyelv: angol.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-2" href="#c-2">2</a>
</span>)A felperes írásbeli észrevételei.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-3" href="#c-3">3</a>
</span>)HL 2000. L 303., 16. pont; magyar nyelvű különkiadás: 5. fejezet, 4. kötet, 79. o. Az alapeljárás tárgya a 2000/78 irányelv 3. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti „munkavállaláshoz […] való hozzájutás feltételei, beleértve a kiválasztási és toborzási feltételeket”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-4" href="#c-4">4</a>
</span>)A Bíróságnak volt alkalma értelmezni a 2000/78 irányelv 4. cikke (1) bekezdését: 2017. március 14i Bougnaoui és ADDH ítélet, C188/15, EU:C:2017:204; 2014. november 13i Vital Pérez ítélet, C416/13, EU:C:2014:2371; 2011. szeptember 13i Prigge és társai ítélet, C447/09, EU:C:2011:573; 2010. január 12i Wolf ítélet, C229/08, EU:C:2010:3; 2016. november 15i Sorondo ítélet, C258/15, EU:C:2016:873.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-5" href="#c-5">5</a>
</span>)Robbers, G., Religion and Law in Germany, második kiadás, Wolters Kluwer, 2013; Zucca, L. és Ungureanu, C., Law, State and Religion in the New Europe, Cambridge University Press, 2012; Doe, N., Law and Religion in Europe: a Comparative Introduction, Oxford University Press, 2011; McCrea, R., Religion and the Public Order of the European Union, Oxford University Press, 2010; Lustean, L. N. és Madeley, J. T. S. (szerk.), Religion, Politics and Law in the European Union, Routledge, 2010; de Charentenay, P., „Les relations entre l’Union européenne et les religions”, Revue du Marché commun et de l’Union européenne, 465 (2003), 904. o.; Massignon, B., „Les relations entre les institutions religieuses et l’Union européenne: un laboratoire de gestion et de la pluralité religieuses et philosophique?” in: Armogathe, JR. és Willaime, JP. (szerk.) Les mutations contemporaines du religieux, Brepols, 2003, 25. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-6" href="#c-6">6</a>
</span>)A Németországi Szövetségi Köztársaság által az ENSZ Faji Megkülönböztetés valamennyi formájának Kiküszöbölésével foglalkozó Bizottságának benyújtott 19–22. jelentésre vonatkozó párhuzamos jelentés (2015), 42. o. A jelentés elérhető: http://www.institutfuermenschenrechte.de/fileadmin/user_upload/PDFDateien/Pakte_Konventionen/ICERD/icerd_state_report_germany_19–22_2013_parallel_FMR_Diakonie_2015_en.pdf. Az ügy iratai szerint ez az a faji hátrányos megkülönböztetésről szóló jelentés, amelyet az alperes készített.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-7" href="#c-7">7</a>
</span>)Németországban az önrendelkezéshez való jog kiterjed a vallási egyesületekre és a tagságukra. Lásd: BVerfG, 2014. október 22., 2 BvR 661/12, 91. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-8" href="#c-8">8</a>
</span>)Lásd: Sharpston főtanácsnok Bougnaoui és ADDH ügyre vonatkozó indítványa, C188/15, EU:C:2016:553, 71. pont, amely idézi Maduro főtanácsnok Coleman ügyre vonatkozó indítványának, C303/06, EU:C:2008:61, 11. pontját. Lásd még a 2000/78 irányelv (9) preambulumbekezdését.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-9" href="#c-9">9</a>
</span>)Az AGG 6. §a (1) bekezdésének második mondata többek között úgy rendelkezik, hogy az állás betöltésére jelentkezők az AGG 7. §a szempontjából munkavállalónak minősülnek.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-10" href="#c-10">10</a>
</span>)Jóllehet az AGGt 2006. augusztus 14i tették közzé (lásd BGBl I, 1897. o.) és a 2000/78 irányelv 2000. december 2án lépett hatályba, a német kormánynak az AGGre vonatkozó javaslata szerint az a 2000/78 irányelv hatálybalépésekor meglévő nemzeti gyakorlatot tükrözi. Lásd: Deutscher Bundestag Drucksache 16/1780, 2006. június 8., 35. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-11" href="#c-11">11</a>
</span>)Lásd: 2016. április 19i DIítélet, C441/14, EU:C:2016:278, 36. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2010. január 19i Kücükdeveci ítélet, C555/07, EU:C:2010:21, 51. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-12" href="#c-12">12</a>
</span>)EJEB, 2014. június 12., Fernández Martínez kontra Spanyolország ítélet (CE:ECHR:2014:0612JUD005603007, 131. §; 2010. szeptember 23.); EJEB, Obst kontra Németország ítélet (CE:ECHR:2010:0923JUD000042503, 48–51. §); EJEB, 2010. szeptember 23., Schüth kontra Németország ítélet (CE:ECHR:2010:0923JUD000162003, 69. §).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-13" href="#c-13">13</a>
</span>)EJEB, 2010. szeptember 23., Schüth kontra Németország ítélet (CE:ECHR:2010:0923JUD000162003, 69. §). Lásd még az egyháznak a nyilvánosság és saját ügyfelei előtti hitelességét: EJEB, 2011. február 3., Siebenhaar kontra Németország ítélet (CE:ECHR:2011:0203JUD001813602, 46. §); arra vonatkozóan, hogy az adott helyzet jelentős volte, lásd: EJEB, 2010. szeptember 23., Obst kontra Németország ítélet (CE:ECHR:2010:0923JUD000042503, 51. §).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-14" href="#c-14">14</a>
</span>)EJEB, 2009. október 20., Lombardi Vallauri kontra Olaszország ítélet (CE:ECHR:2009:1020JUD003912805, 41. §).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-15" href="#c-15">15</a>
</span>)EJEB, 2010. szeptember 23., Schüth kontra Németország ítélet (CE:ECHR:2010:0923JUD000162003, 69. §).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-16" href="#c-16">16</a>
</span>)Lásd: 2013. február 26i ítélet, C399/11, EU:C:2013:107, 59. pont. Lásd még: Bot főtanácsnok M. A. S. és M. B. ügyre vonatkozó indítványa, C42/17, EU:C:2017:564, 157. és 158. pont (folyamatban lévő ügy).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-17" href="#c-17">17</a>
</span>)Mivel az alapeljárás a felperes meggyőződésére vonatkozik, nem pedig a viselkedésére, az alapeljárásban nem releváns a 2000/78 irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében meghatározott azon követelmény, hogy a munkavállalók „jóhiszeműen és a szervezethez lojálisan tevékenykedjenek” (kiemelés tőlem).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-18" href="#c-18">18</a>
</span>)A 2000/78 irányelv 3. cikke tartalmazza többek között mind a felvételt (a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontja), mind a felmondást (a 3. cikk (1) bekezdésének c) pontja).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-19" href="#c-19">19</a>
</span>)2016. április 19i DIítélet, C441/14, EU:C:2016:278, 35. pont. Mivel az irányelveknek a tagállami jogban való végrehajtásáról szóló szabályok irrelevánsak, ha valamely horizontálisan végrehajtásra kerülő alapjog megjelenik a Szerződés valamely cikkében, a jogi helyzet ennél sokkal egyszerűbb. Lásd például: 1974. december 12i Walrave and Koch ítélet, C36/74, EU:C:1974:140; 1978. június 15i Defrenne ítélet, 149/77, EU:C:1978:130; 2000. június 6i Angonese ítélet, C281/98, EU:C:2000:296. Általánosan lásd: Tridimas, T., „Horizontal effect of general principles: bold rulings and fine distinctions” in: Bernitz, U., Groussot, X., és Schulyok, F., General Principles of EU Law and European Private Law, Wolters Kluwer, 2013., 213. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-20" href="#c-20">20</a>
</span>)Az ügy irataiban semmi nem utal arra, hogy az alperesnek közszolgálati feladatot kellett ellátnia és e célból a német kormány többletjogosultságokkal ruházta volna fel, vagy hogy az alperes közjogi jogi személy, amely esetben az „állammal azonos megítélés alá esne” és a 2000/78 irányelv tekintetében a közvetlen hatály elve vonatkozna rá. Lásd: 2017. október 10i Farrell ítélet, C413/15, EU:C:2017:745, 34. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-21" href="#c-21">21</a>
</span>) –Lásd legutóbb: Farrell ítélet, uo., 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat. Lásd továbbá többek között: 2012. január 24i Dominguez ítélet, C282/10, EU:C:2012:33, 37. pont; 2014. január 15i Association de médiation sociale ítélet, C176/12, EU:C:2014:2, 36. pont; 2010. január 19i Kücükdeveci ítélet, C 555/07, EU:C:2010:21, 46. pont; 2004. október 5i Pfeiffer és társai ítélet, C397/01–C403/01, EU:C:2004:584, 108. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-22" href="#c-22">22</a>
</span>)2016. április 19i DIítélet, C441/14, EU:C:2016:278, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat. Vö. Sharpston főtanácsnok Farrel ügyre vonatkozó indítványának, C413/15, EU:C:2017:492, 150. pontjával, ahol a főtanácsnok felkérte a Bíróságot, hogy tekintse át és vizsgálja felül az 1994. július 14i Faccini Dori ítéletben, C91/92, EU:C:1994:292, az irányelvek horizontális közvetlen hatályának elutasítására vonatkozó indokolást.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-23" href="#c-23">23</a>
</span>)Az irányelvek horizontális hatályára vonatkozó korlátok alapos megvitatására lásd: Bot főtanácsnok DIügyre vonatkozó indítványa, C441/14, EU:C:2015:776.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-24" href="#c-24">24</a>
</span>)Sharpston főtanácsnok Bougnaoui és ADDH ügyre vonatkozó indítványának, C188/15, EU:C:2016:553, 62. pontja szerint a vallás alapján történő hátrányos megkülönböztetés az életkor alapján történő hátrányos megkülönböztetéshez hasonlóan az uniós jog általános elvének tekintendő, amelyet a 2000/78 irányelv konkretizál. Kokott főtanácsnok CHEZ Razpredelenie Bulgaria ügyre vonatkozó indítványa, C83/14, EU:C:2015:170, 144–146. pontja szerint a faji és az etnikai származáson alapuló hátrányos megkülönböztetés, amely a személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról szóló, 2000. június 29i 2000/43/EK tanácsi irányelvben (HL 2000. L 180., 22. o.; magyar nyelvű különkiadás 20. fejezet, 1. kötet, 23. o.) konkrét alakot ölt, ugyanezzel a státusszal rendelkezik, legalábbis azokban a jogviszonyokban, amelyeket „a résztvevők strukturális egyenlőtlensége jellemzi”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-25" href="#c-25">25</a>
</span>)Lásd az EGKSzerződés 2. cikkét. Ez a rendelkezés az EK 2. cikk lett, amelyet össze kell vetni a jelenleg az EUSZ 3. cikkben szereplő hatáskörök azon felsorolásával, amely „az EK Szerződésen jelentősen túlmutató nem gazdasági célokra irányul”. Lásd: Lenaerts, K. és van Nuffel, P., European Union Law, Sweet &amp; Maxwell, 2011., 107. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-26" href="#c-26">26</a>
</span>)1988. október 5i Steymann ítélet, 196/87, EU:C:1988:475, 9. pont. Lásd még: 1986. október 23i van Roosmalen ítélet, C300/84, EU:C:1986:402.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-27" href="#c-27">27</a>
</span>)1988. szeptember 27i Humbel és Edel ítélet, 263/86, EU:C:1988:151, 5379. o. Ugyanez a megközelítés alkalmazandó a sportban és oktatási intézményekben való részvételre is. A közelmúltból lásd: Kokott főtanácsnok Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania ügyre vonatkozó indítványa, C74/16, EU:C:2017:135, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-28" href="#c-28">28</a>
</span>)Erre vonatkozóan lásd: Konstadinides, T., Division of Powers in European Union Law, Wolters Kluwer, 2009., különösen az 1. fejezetet és a 12. oldalon. Lenaerts és van Nuffel, i. m., 106–111. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-29" href="#c-29">29</a>
</span>)Lásd például: 2000. március 14i Église de scientologie ítélet, C54/99, EU:C:2000:124. Annak kritikájaként, hogy az említett ügyben nem vitatták meg a vallásszabadság kérdését, lásd: McCrea, i. m., 188–190. o. Lásd még: 1974. december 4i Van Duyn ítélet, 41/74, EU:C:1974:133.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-30" href="#c-30">30</a>
</span>)Van Gerven főtanácsnok Society for the Protection of Unborn Children Ireland ügyre vonatkozó indítványa, C159/90, EU:C:1991:249, 26. pont. 1994. március 24i Schindler ítélet, C275/92, EU:C:1994:119, 60. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-31" href="#c-31">31</a>
</span>)Liga van Moskeeën en Islamitische Organisaties Provincie Antwerpen és társai ügy, C426/16 (folyamatban).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-32" href="#c-32">32</a>
</span>)2017. március 14i Bougnaoui és AADH ítélet, C188/15, EU:C:2017:204; G4S Secure Solutions ítélet, C157/15, EU:C:2017:203. Lásd még IR ügy, C68/17 (folyamatban).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-33" href="#c-33">33</a>
</span>)1976. október 27i Prais kontra Tanács ítélet, 130/75, EU:C:1976:142.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-34" href="#c-34">34</a>
</span>)2013. február 26i Åkerberg Fransson ítélet, C617/10, EU:C:2013:105; 2017. május 16i Berlioz Investment Fund ítélet, C682/15, EU:C:2017:373, 50. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-35" href="#c-35">35</a>
</span>)Megállapította az 1990. november 13i Marleasing ítélet, C106/89, EU:C:1990:395. Lásd a fenti 42–44. pontot.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-36" href="#c-36">36</a>
</span>)HL 2012. L 26., 1. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-37" href="#c-37">37</a>
</span>)A Bíróság által a 2017. június 27i Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania ítéletben, C74/16, EU:C:2017:496, vizsgált probléma elhatárolható az alapeljárástól. Az említett ügyben annak eldöntése, hogy a felperes vallási szervezet „gazdasági tevékenységet” folytatotte, elengedhetetlen volt annak eldöntéséhez, hogy az általa a spanyol kormánytól kért adómentesség a Bíróságnak az erre vonatkozó anyagi jogi területen kidolgozott ítélkezési gyakorlatának megfelelően az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése értelmében véve állami támogatásnak minősülte. Lásd: Kokott főtanácsnok Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania ügyre vonatkozó indítványa, C74/16, EU:C:2017:135, 36–60. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-38" href="#c-38">38</a>
</span>)2017. augusztus 10i Tupikas ítélet, C270/17 PPU, EU:C:2017:628, 60. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-39" href="#c-39">39</a>
</span>)2017. március 14i Bougnaoui és ADDH ítélet, C188/15, EU:C:2017:204, 29. pont; G4S Secure Solutions ítélet, C157/15, EU:C:2017:203, 27. pont. Lásd még a Charta 10. cikkéhez fűzött magyarázatot (HL 2007. C 303, 17. o.).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-40" href="#c-40">40</a>
</span>)2016. július 28i JZ ítélet, C294/16 PPU, EU:C:2016:610, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat. Lásd még az EUSZ 6. cikk (1) bekezdését is.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-41" href="#c-41">41</a>
</span>)2017. március 15i Al Chodor ítélet, C528/15, EU:C:2017:213, 37. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-42" href="#c-42">42</a>
</span>)2017. március 14i G4S Secure Solutions ítélet, C157/15, EU:C:2017:203, 28. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-43" href="#c-43">43</a>
</span>)Lásd például: EJEB, 2017. április 6., Klein és társai kontra Németország ítélet (CE:ECHR:2017:0406JUD001013811, 77. §), valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat. Az ügyben benyújtott fellebbezés a Nagykamara előtt folyamatban van.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-44" href="#c-44">44</a>
</span>)Lásd: Kokott főtanácsnok G4S Secure Solutions ügyre vonatkozó indítványa, C157/15, EU:C:2016:382, 25. pont. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának az EJEE 9. cikk (2) bekezdése szerinti igazolt korlátozásra vonatkozó megközelítéséhez hozzátartozik annak mérlegelése, hogy a megtámadott intézkedés „egy demokratikus társadalomban szükségesnek” tekinthetőe. Ennek során az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapítja, hogy a vallás vagy meggyőződés alapján történő eltérő bánásmód igazolására felhozott indokok az elérni kívánt jogszerű cél szempontjából relevánsak, elégségesek és arányosake, és ez utóbbiba beletartozik mások jogainak és érdekeinek a megtámadott magatartással való összevetése. Lásd: Sharpston főtanácsnok Bougnaoui és ADDH ügyre vonatkozó indítványa, C188/15, EU:C:2016:553, 47. pont, amely az EJEB, 2001. február 15., Dahlab kontra Svájc ítéletet, CE:ECHR:2001:0215DEC004239398, idézi.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-45" href="#c-45">45</a>
</span>)Lásd az EUSZ 19. cikk második bekezdését is. A Chartához fűzött magyarázatok (HL L 2007. C 303, 17. o.) szerint a Charta 47. cikkének első bekezdése az EJEE 13. cikkén alapul, habár az uniós jogban a védelem szélesebb körű. A 47. cikk második bekezdése megfelel az EJEÉ 6. cikke (1) bekezdésének. Részletes és a közelmúltból származó elemzést lásd: Wathelet főtanácsnok Berlioz Investment Fund ügyre vonatkozó indítványa, C682/15, EU:C:2017:2, valamint Prechal, S., „The Court of Justice and Effective Judicial Protection: What has the Charter Changed?” in: Paulussen, C., Takács, T., Lazic, V. and Van Rompuy, B. (szerk.), Fundamental Rights in International and European Law: Public and Private Law Perspective, Springer, Berlin, 2016., 143. o. A Bíróság nemrég megerősítette, hogy az irányelvben biztosított jogorvoslatok jellemzőit „a Charta 47. cikkével összhangban kell […] meghatározni.” Lásd: 2017. szeptember 27i Puškár ítélet, C73/16, EU:C:2017:725, 60. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat. Lásd továbbá: EJEB, 2009. október 20i, Lombardi Vallauri kontra Olaszország ítélet, CE:ECHR:2009:1020JUD003912805, 66–72. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-46" href="#c-46">46</a>
</span>)Az egymással versengő jogok egyensúlyba hozását tartalmazó elemzés különösen jelentős volt a 2017. március 14i G4S Secure Solutions ítéletben, C157/15, EU:C:2017:203. Lásd még például: 2004. október 14i Omega ítélet, C36/02, EU:C:2004:614. Az EJEB előtt lásd a lenti 68–75. pontot.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-47" href="#c-47">47</a>
</span>)Jellinek, G., System der subjektiven öffentlichen Rechte, Mohr Siebeck, 1905, 125. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-48" href="#c-48">48</a>
</span>)Lásd többek között e tekintetben: 2011. szeptember 13i Prigge ítélet, C447/09, EU:C:2011:573, 52–64. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-49" href="#c-49">49</a>
</span>)Lásd még a Charta 52. cikkének (4) bekezdését.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-50" href="#c-50">50</a>
</span>)Sharpston főtanácsnok a Bougnaoui és ADDH ügyre vonatkozó indítványa, C188/15, EU:C:2016:553, 60–67. pontjában azt állítja, hogy a vallás alapján történő közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek az uniós jog az EJEEnél kiterjedtebb védelmet biztosít.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-51" href="#c-51">51</a>
</span>)2013. február 26i Melloni ítélet, C399/11, EU:C:2013:107, 60. pont. Lásd még: Bot főtanácsnok M. A. S. és M. B. ügyre vonatkozó indítványa, C42/17, EU:C:2017:564, 157. pont (ítélethozatal folyamatban).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-52" href="#c-52">52</a>
</span>)Lásd a 2000/78 irányelv „jogorvoslat és végrehajtás” címet viselő II. fejezetét, amely magában foglalja egyebek mellett a jogvédelemről szóló 9. cikket és a bizonyítási teherről szóló 10. cikket. A „Záró rendelkezések” címet viselő IV. fejezet két rendelkezése is jelentős, nevezetesen az irányelv betartásáról szóló 16. cikk és a szankciókról szóló 17. cikk. Lásd még a 2000/78 irányelv (30)–(32), valamint (35) preambulumbekezdését. A Bíróság a 2000/78 irányelvvel összefüggésben kimondta, hogy minden olyan személy, aki úgy ítéli meg, hogy az egyenlő bánásmód elve alkalmazásának elmulasztása miatt sérelmet szenvedett, „igényét bírói úton érvényesíthesse”. Lásd: 2012. április 19i Meister ítélet, C415/10, EU:C:2012:217, 38. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-53" href="#c-53">53</a>
</span>)A Bundesverfassungsgericht (szövetségi alkotmánybíróság) 2014. október 22i 2 BvR 661/12. sz. ítélete, különösen annak 125. pontját említették mint ebből a szempontból releváns rendelkezést.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-54" href="#c-54">54</a>
</span>)Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésben egy olyan két szakaszból álló bírósági felülvizsgálati folyamatot említettek, amelyet a Bundesverfassungsgericht (szövetségi alkotmánybíróság) az elbocsátásokkal és a vallás vagy meggyőződés alapján történő hátrányos megkülönböztetéssel összefüggésben dolgozott ki, azonban arról még nem született döntés, hogy ezeket a szabályokat a munkaerőfelvételre alkalmazni kelle.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-55" href="#c-55">55</a>
</span>)A mérlegelés megjelenik az EJEB, 2011. február 3., Siebenhaar kontra Németország ítéletben, CE:ECHR:2011:0203JUD001813602 is, lásd különösen a 42–47. pontot, valamint az EJEB, 2010. szeptember 23., Obst kontra Németország ítéletben, CE:ECHR:2010:0923JUD000042503. Robbers az idézett mű 136. oldalán a Németország képviselői által a tárgyaláson előadottaknak megfelelően érvel, a következőkre hivatkozva: 1980. március 25i BVerfG, BVerfGE 53., 366., 400. és azt követő pontok.; 1983. december 13i BVerfG, BVerfGE 66., 1., 22. pont; 1985. június 4i BVerfG, BVerfGE 70., 138. és 167. pont; 1986. május 14i BVerfG, BVerfGE 72., 278., 289. pont. Lásd még: Freiherr von Campenhausen, A. és de Wall, H., Staatskirchenrecht (4. kiadás, München, C. H. Beck 2006.) 107–111. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-56" href="#c-56">56</a>
</span>)2013. június 13i Kostov ítélet, C62/12, EU:C:2013:391, 24. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-57" href="#c-57">57</a>
</span>)Uo., 25. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-58" href="#c-58">58</a>
</span>)EJEB, 2014. június 12., CE:ECHR:2014:0612JUD005603007.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-59" href="#c-59">59</a>
</span>)Uo., 132. § (kiemelés tőlem), valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-60" href="#c-60">60</a>
</span>)EJEB, 2015. december 1., Nagy Károly kontra Magyarország ítélet, CE:ECHR:2015:1201JUD005666509,, Sajó, Vučinić és Küris bírák közös különvéleményének 15. §a. 2017. szeptember 14én az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánította, olyan ténybeli okokból, amelyek az alapeljárásban nem relevánsak. Lásd: CE:ECHR:2017:0914JUD005666509.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-61" href="#c-61">61</a>
</span>)EJEB, 2010. szeptember 23., CE:ECHR:2010:0923JUD000162003.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-62" href="#c-62">62</a>
</span>)Uo., 66. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-63" href="#c-63">63</a>
</span>)Uo., 67. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-64" href="#c-64">64</a>
</span>)Uo. 69. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-65" href="#c-65">65</a>
</span>)A 2000/78 irányelv 1. cikkével együttesen értelmezett 2. cikke (2) bekezdésének a) pontja.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-66" href="#c-66">66</a>
</span>)Kokott főtanácsnok G4S Secure Solutions ügyre vonatkozó indítványa, C157/15, EU:C:2016:382, 44. pont., valamint az említett indítvány 25. lábjegyzetében hivatkozott ítélkezési gyakorlat. Állást kínáló munkáltató által tett nyilvános megjegyzésekkel kapcsolatban a Bíróság közvetlen hátrányos megkülönböztetést állapított meg a 2008. július 10i Feryn ítéletben, C54/07, EU:C:2008:397.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-67" href="#c-67">67</a>
</span>)2017. március 14i G4S Secure Solutions ítélet, C157/15, EU:C:2017:203; Bougnaoui és ADDH ítélet, C188/15, EU:C:2017:204.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-68" href="#c-68">68</a>
</span>)Sharpston főtanácsnok Bougnaoui és ADDH ügyre vonatkozó indítványa, C188/15, EU:C:2016:553, 63. pont. Lásd még: 2010. november 18i Kleist ítélet, C356/09., EU:C:2010:703, 41. és 42. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-69" href="#c-69">69</a>
</span>)A Charta 52. cikkének (1) bekezdése az alapügyben nem alkalmazható, mivel kibővítené a valláson és meggyőződésen alapuló közvetlen megkülönböztetésre alkalmazható igazolások körét a 2000/78 irányelvben, azaz a 2. cikke (5) bekezdésében és a 4. cikke (2) bekezdésében biztosítottakhoz képest. Ez nem állna összhangban a Charta 53. cikkével, amely szerint „Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érinti azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket […] az Unió joga, […] elisme[r]”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-70" href="#c-70">70</a>
</span>)Ezért szükségtelen eldöntenem, mint ahogy azt Írország írásbeli észrevételeiben állította, hogy a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése a vallás vagy meggyőződés alapján történő közvetlen és közvetett hátrányos megkülönböztetésre is alkalmazható igazolást szolgáltate a „valláson vagy meggyőződésen alapuló szellemiségű […] szervezetek” szakmai tevékenységére vonatkozóan.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-71" href="#c-71">71</a>
</span>)Lásd például: 2011. szeptember 13i Prigge és társai ítélet, C447/09, EU:C:2011:573, 72. pont a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével kapcsolatban, és az 56. pont a 2000/78 irányelv 2. cikkének (5) bekezdésével kapcsolatban; 2014. november 13i Vital Pérez ítélet, C416/13, EU:C:2014:2371, 47. pont a 2000/78 irányelv 4. cikkének (1) bekezdésével kapcsolatban. Lásd általánosságban: 2000. január 11i Kreil ítélet, C285/98, EU:C:2000:2, 20. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat annyiban, amennyiben az egyenlő bánásmódról szóló irányelvekben meghatározott egyéni jogoktól való eltéréseket szigorúan kell értelmezni.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-72" href="#c-72">72</a>
</span>)Amint azt Kokott főtanácsnok GS4 Secure Solutions ügyre vonatkozó indítványa, C157/15, EU:C:2016:382, 68. pont, valamint az említett indítvány 35. lábjegyzetében hivatkozott ítélkezési gyakorlat hangsúlyozza.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-73" href="#c-73">73</a>
</span>)Az uniós intézkedések értelmezési elveit illetően lásd a Pinckernelle ügyre vonatkozó indítványom, C535/15, EU:C:2016:996, 34–70. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-74" href="#c-74">74</a>
</span>)2016. április 19i DIítélet, C441/14, EU:C:2016:278, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-75" href="#c-75">75</a>
</span>)Kiemelés tőlem.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-76" href="#c-76">76</a>
</span>)2016. december 1jei Daouidi ítélet, C395/15, EU:C:2016:917, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-77" href="#c-77">77</a>
</span>)Uo.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-78" href="#c-78">78</a>
</span>)Lásd a fenti 52. lábjegyzetet.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-79" href="#c-79">79</a>
</span>)Németországnak a 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdésére vonatkozó azon javaslatát, hogy a rendelkezés utaljon arra, hogy az egyházak a német alkotmány alapján különös védelmet élveznek, nem fogadták el. Lásd: az Európai Unió Tanácsa, a szociális kérdésekkel foglalkozó munkacsoport 2000. július 18i ülésének eredménye, 10254/00 (2000. július 27.), SOC 250 JAI 77, 14. oldal, 19. lábjegyzet.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-80" href="#c-80">80</a>
</span>)A bizonyítási tehernek az alperesre azt követően történő átszállásáról, hogy a tagállami bíróság arra a következtetésre jutott, hogy a hátrányos megkülönböztetést vélelmezni kell, lásd: 2014. december 18i FOA ítélet, C354/13, EU:C:2014:2463, 63. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-81" href="#c-81">81</a>
</span>)Vö.: 2010. június 3i Caja de Ahorros y Monte de Piedad de Madrid ítélet, C484/08, EU:C:2010:309, 40. pont, ahol a Bíróság kimondta, hogy a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5i 93/13/EGK tanácsi irányelv (HL 1993. L 95., 29. o.; magyar nyelvű különkiadás 15. fejezet, 2. kötet, 288. o.) 4. cikke (2) bekezdése nem értelmezhető úgy, hogy a tagállamok ne fogadhatnának el magában az irányelvben előírtnál szigorúbb rendelkezéseket, feltéve hogy azok célja a fogyasztók magasabb szintű védelmének a biztosítása.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-82" href="#c-82">82</a>
</span>)A Tanácsban megvitatott javaslatokat és ellenjavaslatokat a következő dokumentum rögzíti: http://www.consilium.europa.eu/register/en/content/int/?lang=EN&amp;typ=ADV, intézményközi dosszié: 1999/0225 (CNS). A 2000/78 irányelv 4. cikkének (2) bekezdése szerepelt ugyan a bizottság eredeti jogalkotási javaslatában (COM(1999) 0565 végleges, HL 2000. C 177E., 42. o.), a benyújtást követően nem kevesebb mint kilenc tervezete volt, és számos vizsgálati fenntartás, illetve módosítási javaslat vonatkozott rá. Ugyanakkor valamennyi tervezet a vallási tevékenységekhez kapcsolódó szakmai tevékenységekre vonatkozott. Vö. továbbá: az Európai Parlamentnek a bizottsági javaslatra vonatkozó jelentése, A5–0264/2000, 2000. szeptember 21., 24. o. „A szándék az, hogy a szöveg úgy bővüljön, hogy magában foglalja a vallási szervezetek szélesebb »társadalmi« tevékenységeit, miközben a világnézeti útmutatásba közvetlenül bevont személyzetre korlátozódjon (azaz ne vonatkozzon a recepciósra vagy a portásra). Egyértelművé teszi, hogy a felmentés csak vallási meggyőződésre, és nem például szexuális orientációra fog vonatkozni.”</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-83" href="#c-83">83</a>
</span>)Kelt Rómában, 2004. október 29én (HL 2004. C 310., 1. o).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-84" href="#c-84">84</a>
</span>)Analógia útján lásd: 2010. október 12i Ingeniørforeningen i Danmark, C499/08, EU:C:2010:600, 33. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat, ahol a Bíróság egy életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetésről szóló jogvitában megjegyezte, hogy a tagállamok széles mérlegelési mozgástérrel rendelkeznek a szociál és foglalkoztatáspolitika területén kitűzött célok elérésére alkalmas intézkedések megválasztásában, ugyanakkor e mérlegelési mozgástér nem járhat azzal a hatással, hogy megfossza lényegétől az életkoron alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalma elvének alkalmazását.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-85" href="#c-85">85</a>
</span>)A 2000. október 17i luxembourgi 2296. (foglalkoztatási és szociálpolitikai) tanácsülés (2001. február 1jén közzétett) jegyzőkönyvtervezete, 12458/00, PV/CONS 61 SOC 363, 4. o., valamint a 2296. tanácsülésről szóló 2000. október 17i sajtóközlemény, 12125/00 (Sajtó 378).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-86" href="#c-86">86</a>
</span>)2004. április 1jei Borgmann ítélet, C1/02, EU:C:2004:202, 30. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-87" href="#c-87">87</a>
</span>)2017. április 27i Pinkernelle ítélet, C535/15, EU:C:2017:315, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-88" href="#c-88">88</a>
</span>)A Bíróság a közelmúltban kimondta, hogy „az EUSZ 19. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében a tagállamokkal szemben támasztott azon kötelezettség, hogy megteremtsék azokat a jogorvoslati lehetőségeket, amelyek az uniós jog által szabályozott területeken a hatékony jogvédelem biztosításához szükségesek”, a Charta 47. cikkének felel meg. Lásd: Bobek főtanácsnok El Hassani ügyre vonatkozó indítványa, C403/16, EU:C:2017:659, 70. pont (ítélethozatal folyamatban), amely a következőt idézi: 2017. május 16i Berlioz Investment Fund ítélet, C682/15, EU:C:2017:373, 44. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-89" href="#c-89">89</a>
</span>)A Charta 12. cikkének megfelelő párhuzamos rendelkezés az EJEE 11. cikke. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy az EJEE 9. cikkét vallási közösség szervezete esetén az EJEE 11. cikk szerinti egyesülési szabadságnak megfelelően kell értelmezni. Lásd: EJEB, 2013. július 9., Sindicatul „Păstorul cel Bun” kontra Románia ítélet (CE:ECHR:2013:0709JUD000233009), 136. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-90" href="#c-90">90</a>
</span>)2016. szeptember 21i Bizottság kontra Spanyolország ítélet, C140/15 P, EU:C:2016:708, 117. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-91" href="#c-91">91</a>
</span>)Lásd: Larry Alexander, „Introduction” In: Alexander, L. (szerk.) Constitutionalism: Philosophical Foundations (Cambridge University Press, 1998), 1. o., valamint a 2–4. oldalon szereplő okfejtését a viszonylag állandó elemekkel (pl. hatalmi ágak elkülönülése) rendelkező metaalkotmánynak az olyan szimbolikus alkotmánytól való elhatárolásáról, amelynek tartalma a metaalkotmány módosítása nélkül változhat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-92" href="#c-92">92</a>
</span>)1986. május 15i Johnston ítélet, 222/84, EU:C:1986:206. A közelmúltból lásd: 2013. június 27i Agrokonsulting04 ítélet, C93/12, EU:C:2013:432, 59. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-93" href="#c-93">93</a>
</span>)Kokott főtanácsnok Congregación de Escuelas Pías Provincia Betania ügyre vonatkozó indítványa, C74/16, EU:C:2017:135, 31. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-94" href="#c-94">94</a>
</span>)Kokott főtanácsnok G4S Secure Solutions ügyre vonatkozó indítványa, C157/15, EU:C:2016:382, 32. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat. Az EUSZ 4. cikk (2) bekezdéséről általában lásd: 2016. december 21i Remondis ítélet, C51/15, EU:C:2016:985, 40. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat; 2016. június 2i Bogendorff von Wolffersdorff ítélet, C438/14, EU:C:2016:401, 73. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-95" href="#c-95">95</a>
</span>)2014. június 12i Digibet ítélet, C156/13, EU:C:2014:1756, 34. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-96" href="#c-96">96</a>
</span>)Lásd a fenti 55., 56., valamint 68–75. pontot.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-97" href="#c-97">97</a>
</span>)Analógia útján lásd: 2000. január 11i Kreil ítélet, C285/98, EU:C:2000:2, 16. pont. A Szerződés szóban forgó cikkeiből „nem lehetett arra következtetni”, hogy „a Szerződés a közbiztonság alapján elfogadott minden intézkedésre vonatkozóan tartalmaz egy általános kivételt a közösségi jog hatálya alól”.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-98" href="#c-98">98</a>
</span>)2016. október 27i Bizottság kontra Németország ítélet, C220/15, EU:C:2016:815, 39. pont. Az EUMSZ 17. cikk és az EUSZ preambuluma releváns részeinek keletkezési körülményeire vonatkozó részletes elemzéshez lásd például: McCrea, i. m.. 53–74. o.; Oanta, G. A., „The Status of Churches and Philosophical and NonConfessional Organizations within the Framework of the European Union Reform” Lex et Scientia International Journal, Bukarest (Románia), XV. sz., 2. kötet, 121–135. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-99" href="#c-99">99</a>
</span>)A 17. cikk az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződés I52. cikkeként jelent meg (HL 2004. C 310., 1. o.).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-100" href="#c-100">100</a>
</span>)Lásd: „PostSynodal Apostolic Exhortation Ecclesia in Europe of His Holiness Pope John Paul II to the Bishops, Men and Women in the Consecrated Life and All the Lay Faithful on Jesus Christ Alive in His Church the Source of Hope for Europe”, 2003. június 28.. Idézi: COMECE, The Treaty Establishing a Constitution for Europe: Elements for an Evaluation, 2005. március 11., elérhető: http://www.comece.eu/dl/pmnrJKJOmKkJqx4KJK/20050311PUBCONV_EN.pdf, 3. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-101" href="#c-101">101</a>
</span>)McCrea, i. m., 54. o. Az 1996. évi kormányközi konferencián a német delegáció a jelentések szerint a következő cikket javasolta, eredménytelenül: „Az Unió úgy véli, hogy a vallási közösségek tagállamokban betöltött alkotmányos helyzete a tagállamok identitásának és kultúrájának mint közös jogi örökségüknek a kifejeződése.” Lásd: Oanta, i. m., 123. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-102" href="#c-102">102</a>
</span>)HL 2003. C 169., 1. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-103" href="#c-103">103</a>
</span>)Az 1997. október 2án kelt Amszterdami Szerződést elfogadó kormányközi konferencia záróokmányhoz csatolt 11. nyilatkozat, HL 1997. C 340., 133. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-104" href="#c-104">104</a>
</span>)Az EK 13. cikket az amszterdami felülvizsgálat keretén belül fogadták el. Jelenleg EUSZ 19. cikk.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-105" href="#c-105">105</a>
</span>)A tagállami kormányok képviselőinek konferenciáján készült munkadokumentum, a kormányközi konferencia elnöksége, 2007. július 23., CIG 1/07, 49. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-106" href="#c-106">106</a>
</span>)Uo. Lásd például: Houston, K., „The Logic of Structured Dialogue between Religious Associations and the Institutions of the European Union”, in: Leustean, L. N. és Madeley, J. T. S. (szerk.) Religion, Politics and Law in the European Union, (Routledge, 2010.), 201. o.; Mudrov, S. A., „The European Union and Christian Churches: The Patterns of Interaction”, vitairat, EuropaKolleg Hamburg, Institute for European Integration, 3/14. sz.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-107" href="#c-107">107</a>
</span>)Oanta, i. m., 127. o. Egy tanulmány szerint öt modell különböztethető meg az egyház és az állam közötti kapcsolat kezelésére. Lásd: Mancini, S., és Rosenfeld, M., „Unveiling the limits of tolerance; comparing the treatment of majority and minority religious symbols in the public sphere” IN: Zucca és Ungureanu, i. m. 160–162. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-108" href="#c-108">108</a>
</span>)Fenti 95. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-109" href="#c-109">109</a>
</span>)McCrea, i. m., 60. és 61. o., idézve a következőt: Bengoetxea, J., MacCormick, N. és Moral Soriano, L. „Integration and Integrity in the Legal Reasoning of the European Court of Justice”, in: de Búrca, G. és Weiler, J. H. H. (szerk.) The European Court of Justice (Oxford University Press, 2001.) 64. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-110" href="#c-110">110</a>
</span>)Kokott főtanácsnoknak a G4S Security Solutions ítéletre vonatkozó indítványa, C157/15, EU:C:2016:382, 37. pont, idézi a következőket: EJEB, 2005. november 10., Leyla Şahin kontra Törökország ítélet (CE:ECHR:2005:1110JUD004477498), 2014. július 1., S. A. S. kontra Franciaország ítélet (CE:ECHR:2014:0701JUD004383511), 2015. november 26., Ebrahimian kontra Franciaország ítélet (CE:ECHR:2015:1126JUD006484611).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-111" href="#c-111">111</a>
</span>)Fenti 86. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-112" href="#c-112">112</a>
</span>)Fenti 99. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-113" href="#c-113">113</a>
</span>)Lásd például: EJEB, 2014. április 8., Magyar Keresztény Mennonita Egyházés társai kontra Magyarország ítélet (CE:ECHR:2014:0408JUD007094511), 76. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat. Például valamely embertelen ideológia népszerűsítése nyilvánvalóan ellentétes lenne az Uniónak az EUSZ 2. cikk szerinti alapvető értékeivel. Lásd: Kokott főtanácsnok G4S Secure Solutions ügyre vonatkozó indítványa, C157/15, EU:C:2016:382, 89. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-114" href="#c-114">114</a>
</span>)EJEB, 2016. április 26., İzzettin Doğan és társai kontra Törökország ítélet (CE:ECHR:2016:0426JUD006264910), 93. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-115" href="#c-115">115</a>
</span>)EJEB, 2010. szeptember 16., Bolgár Ortodox Egyház Szent Zsinata (Metropolitan Inokentiy és társai) kontra Bulgária ítélet (CE:ECHR:2010:0916JUD000041203), 26. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-116" href="#c-116">116</a>
</span>)EJEB, 2016. április 26., İzzettin Doğan és társai kontra Törökország ítélet (CE:ECHR:2016:0426JUD006264910), 110. és 121. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-117" href="#c-117">117</a>
</span>)Lásd: EJEB, 2013. július 9., Sindicatul „Păstorul cel Bun” kontra Románia ítélet (CE:ECHR:2013:0709JUD000233009), 136. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-118" href="#c-118">118</a>
</span>)Uo. 137. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-119" href="#c-119">119</a>
</span>)EJEB, 2014. június 12., Fernández Martínez kontra Spanyolország ítélet (CE:ECHR:2014:0612JUD005603007), 129. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-120" href="#c-120">120</a>
</span>)Uo., 128. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-121" href="#c-121">121</a>
</span>)EJEB, 2016. április 26., İzzettin Doğan és társai kontra Törökország ítélet (CE:ECHR:2016:0426JUD006264910), 110. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-122" href="#c-122">122</a>
</span>)EJEB, 2001. december 13., Metropolitan Church of Bessarabia társai kontra Moldova ítélet (CE:ECHR:2001:1213JUD004570199), 113. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-123" href="#c-123">123</a>
</span>)EJEB, 2013. január 15., Eweida és társai kontra Egyesült Királyság ítélet (CE:ECHR:2013:0115JUD004842010), 81. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-124" href="#c-124">124</a>
</span>)EJEB, 2013. július 9., Sindicatul „Păstorul cel Bun” kontra Románia ítélet (CE:ECHR:2013:0709JUD000233009), 136. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-125" href="#c-125">125</a>
</span>)EJEB, 2008. július 31., Religionsgemeinschaft der Zeugen Jehovas és társai kontra Ausztria ítélet (CE:ECHR:2008:0731JUD004082598), 61. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-126" href="#c-126">126</a>
</span>)EJEB, 2016. április 26., İzzettin Doğan és társai kontra Törökország ítélet (CE:ECHR:2016:0426JUD006264910), 107. §, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-127" href="#c-127">127</a>
</span>)EJEB, 2013. július 9., Sindicatul „Păstorul cel Bun” kontra Románia ítélet (CE:ECHR:2013:0709JUD000233009), 165. és 166. §.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-128" href="#c-128">128</a>
</span>)EJEB, 2009. január 22., Bolgár Ortodox Egyház Szent Zsinata (Metropolitan Inokentiy és társai) kontra Bulgária ítélet (CE:ECHR:2009:0122JUD000041203).</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-129" href="#c-129">129</a>
</span>)A tagállamok átfogó vizsgálatához lásd: Doe i.m., 5. fejezet, 114–138. o. A 120. oldalon a szerző azt állítja, hogy e tekintetben tipikusnak tekinthető a bolgár alkotmánybíróság ítélkezési gyakorlata, amelyet a következőkben idéz: „A vallási közösségek és intézmények belső szervezeti életébe, valamint megnyilvánulásaikba való állami és kormányzati beavatkozás elfogadhatatlanok, kivéve ha az az alkotmány alapján történik.” Lásd: 1992. június 11i 11/92. sz. ügyben hozott 5. sz. határozat, SG 49. sz., 1992. június 16.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-130" href="#c-130">130</a>
</span>)Fenti 24. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-131" href="#c-131">131</a>
</span>)Lásd például: EJEB, 2010. szeptember 23., Schüth kontra Németország ítélet (CE:ECHR:2010:0923JUD000162003), 69. pont. E „közelség” az egyház nyilvános és saját hívei felé irányuló hitelesség vizsgálatának is részét képezi, EJEB, 2011. február 3., Siebenhaar kontra Németország ítélet (CE:ECHR:2011:0203JUD001813602), 46. pont, továbbá annak eldöntésében is szerepet játszik, hogy a szóban forgó álláspont jelentőse, EJEB, 2010. szeptember 23., Obst kontra Németország ítélet (CE:ECHR:2010:0923JUD000042503), 51. pont. Azon tevékenységekre vonatkozó szakmai követelmények megjelölése, amelyek közel állnak valamely vallási szervezett által hirdetett misszióhoz, szintén releváns a legitimáció fenntartása szempontjából.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-132" href="#c-132">132</a>
</span>)Lásd többek között: 2016. október 4., Travaš kontra Horvátország ítélet (CE:ECHR:2016:1004JUD007558113), 109. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-133" href="#c-133">133</a>
</span>)Lásd hasonlóképp: 2000. január 11 i Kreil ítélet, C285/98, EU:C:2000:2, 23. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-134" href="#c-134">134</a>
</span>)Fenti 69. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-135" href="#c-135">135</a>
</span>)Lásd: a 12269/00 SOC 344 JAI 112, az Európai Unió Tanácsa SOC 345 JAI 113 dokumentumot módosító kiegészítést, 2000. október 12., 2. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-136" href="#c-136">136</a>
</span>)Például: 1997. június 26i Familiapress ítélet, C368/95, EU:C:1997:325, 28. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-137" href="#c-137">137</a>
</span>)2016. szeptember 21i Bizottság kontra Spanyolország ítélet, C140/15 P, EU:C:2016:708, 80. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-138" href="#c-138">138</a>
</span>)2014. május 15i Timmel ítélet, C359/12, EU:C:2014:325, 62. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-139" href="#c-139">139</a>
</span>)A fenti 106–109. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-140" href="#c-140">140</a>
</span>)Az EUSZ 6. cikk (3) bekezdése többek között megerősíti, hogy az EJEE által biztosított alapvető jogok az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei, 2016. február 15i JNítélet, C601/15 PPU, EU:C:2016:84, 45. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-141" href="#c-141">141</a>
</span>)Az alperes a magánjog hatálya alá tartozó jogalany, a felperes pedig egy magánfél. Lásd továbbá a fenti 41–45. pontot.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-142" href="#c-142">142</a>
</span>)2016. április 19i DIítélet, C441/14, EU:C:2016:278, 31. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-143" href="#c-143">143</a>
</span>)Uo., 33. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-144" href="#c-144">144</a>
</span>)Kokott főtanácsnok szerint az etnikai származás és faj alapján történő hátrányos megkülönböztetés tilalmának horizontális joghatása attól függően változhat, hogy milyen körülmények között hivatkoztak erre a jogra. Lásd a fenti 24. lábjegyzetet.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-145" href="#c-145">145</a>
</span>)2014. január 15i Association de médiation sociale, C176/12, EU:C:2014:2, 50. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-146" href="#c-146">146</a>
</span>)CERD/C/DEU/C0/19–22, 2015. június 30., nyolcvanhatodik ülés, 15. pont. Lásd továbbá: faji megkülönböztetésről szóló jelentés, 43. pont.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-147" href="#c-147">147</a>
</span>)2009. október 29én az Európai Bizottság ezzel kapcsolatban indokolással ellátott véleményt küldött Németország számára. Lásd: IP/09/1620. Lásd: europa.eu/rapid/pressrelease_IP09–1620_en.htm. Az eljárást később megszüntették.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-148" href="#c-148">148</a>
</span>)Zweiter Gemeinsamer Bericht der Antidiskriminierungsstelle des Bundes und der in ihrem Zuständigkeitsbereich betroffenen Beauftragten der Bundesregierung und des Deutschen Bundestages, 2013. augusztus 13., BundestagsDrucksache (a Bundestag kiadványa) 17/14400.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-149" href="#c-149">149</a>
</span>)Uo., 238. o.</p>
<p class="note">(<span class="note">
<a id="t-150" href="#c-150">150</a>
</span>)McColgan, A. „Religion and inequality in the European framework” in: Zucca és Ungereanu, i. m., 215. o., a 230. oldalon. Arról, hogy milyen összetett kérdés, amikor a „magán és közszféra egymásba omlik” a vallással összefüggésben, lásd: Mancini és Rosenfeld, i. m., 162. o.. Egy elemző azzal érvelt, hogy a Bíróság 2017. március 14i Bougnaoui és ADDH ítélete, C188/15, EU:C:2017:204, és a G4S Secure Solutions ítélete, C157/15, EU:C:2017:203, jelzi az attól való tartózkodást, hogy a vallás visszatérjen a civil társadalomba. Lásd: RobinOlivier, S., „Neutraliser la religion dans l'entreprise?: Arrêts G4S Secure Solutions et Bougnaoui (CJUE 14 mars 2017, aff. C157/15 et C188/15)”, RTDEur, 2, (2017), 229. o.</p>
</body>
</html>
