<!DOCTYPE html PUBLIC "yes" "xhtml1-strict.dtd">
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<!--GENDOC2XHTML # converter_version: 1.2.2-->
  <head>
    <title>2019-11-201911C121201801980-00-TRA-DOC-HU-ARRET-C-0198-18-201910709-07_00</title>
    <meta content="text/html; charset=utf-8" http-equiv="Content-Type"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGeneratedDate"/>
    <meta content="hu-HU" name="Gendoc_Lang"/>
    <meta content="" name="Gendoc_GenerationDate"/>
    <meta content="" name="IsFlattened"/>
    <meta content="1" name="NumProc"/>
    <meta content="Final" name="Gendoc_EditionType"/>
    <meta content="0001" name="Gendoc_CaseNumberSuite"/>
    <meta content="11/12/2019 16:10:11" name="Gendoc_LastVerificationDate"/>
    <meta content="" name="Gendoc_ProcedureNumber"/>
    <meta content="hu" name="Gendoc_LangCode"/>
    <meta content="ARR" name="TypeDoc"/>
    <meta content="Qyoll4GWZbd420qP9lT46smCoFWscMO4xGJazfaD/UKsIic86FoOBLPDcuMaubNm18t6S9F87DJvn29aCgwr1l5AYf5qEert9xox0UGCSFoN6KnbhGKDyjqp9+UNC6xjDdhmUjZ5Me5e1LYQ3wTA3aB9KhVQt3K5vuIpyOOTRtU=" name="GenDocUID"/>
    <meta content="P" name="TypeProc"/>
    <meta content="" name="CreateCustomParts"/>
    <meta content="OK" name="ReadyToPublish"/>
    <meta content="pesz" name="Gendoc_User"/>
    <meta content="" name="EP_Mode"/>
    <meta content="" name="Gendoc_DGTGenerated"/>
    <meta content="" name="Gendoc_Vademecum"/>
    <meta content="0198" name="NumeroOrdre"/>
    <meta content="2018" name="Annee"/>
    <meta content="P" name="Gendoc_ProcedureType"/>
    <meta content="" name="EP_Version"/>
    <meta content="HU" name="Langue"/>
    <meta content="pesz" name="Gendoc_DGTGeneratedUser"/>
    <meta content="FAST_document_go_ok" name="Gendoc_LastVerificationStatus"/>
    <meta content="ARR_C" name="Gendoc_GendocTemplateType"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlockFlatP"/>
    <meta content="GenDoc 11/11/2019 15:10:24" name="Created"/>
    <meta content="" name="Canevas3_Vademecum"/>
    <meta content="TRUE" name="WithoutAuthorBlock"/>
    <meta content="" name="Gendoc_CaseYear"/>
    <meta content="false" name="Generation_In_Progress"/>
    <meta content="C" name="Juridiction"/>
    <meta content="2405d0898402487b951335d1ad598b1e" name="DocumentIdentifier"/>
    <meta content="0198" name="Gendoc_CaseNumber"/>
    <meta content="ImportedWithoutSource" name="SdlIdentifier"/>
    <meta content="RP" name="NatureAff"/>
    <meta content="RP" name="Gendoc_CaseNature"/>
    <meta content="0001" name="NumSuite"/>
    <meta content="C" name="Gendoc_Juridiction"/>
  </head>
  <body>
    <div style="header">
      <div id="rId26" style="first"/>
      <div id="rId22" style="even">2019. 11. 21‑i ítélet – C‑198/18. sz. ügy</div>
      <div id="rId23" style="default">CeDe Group</div>
    </div>
    <p class="C19Centre" id="para-1" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (negyedik tanács)
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-2" title="page-1">
      2019. november 21. (<span class="note footnote notemarker">
<a id="c-1" href="#t-1">*</a>
</span>)
    </p>
    <p class="C71Indicateur" id="para-3" title="page-1">
      „Előzetes döntéshozatal – 1346/2000/EK rendelet – 4. és 6. cikk – Fizetésképtelenségi eljárások – Alkalmazandó jog – Európai fizetési meghagyásos eljárás – Szerződésből eredő követelés megfizetésének a fizetésképtelenné válást megelőzően történő elmulasztása – Szerződésből eredő olyan követelésre alapított beszámítási kifogás, amely a fizetésképtelenné válást megelőzően keletkezett”
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-4" title="page-1">
      A C‑198/18. sz. ügyben,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-5" title="page-1">
      az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság, Svédország) a Bírósághoz 2018. március 20‑án érkezett, 2018. március 12‑i határozatával terjesztett elő
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-6" title="page-1">
      a CeDe Group AB
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-7" title="page-1">
      és
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-8" title="page-1">
      a KAN sp. z o.o., fizetésképtelenségi eljárás alatt,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-9" title="page-1">
      között folyamatban lévő eljárásban,
    </p>
    <p class="C19Centre" id="para-10" title="page-1">
      A BÍRÓSÁG (negyedik tanács),
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-11" title="page-1">
      tagjai: M. Vilaras tanácselnök, S. Rodin, D. Šváby, K. Jürimäe (előadó) és N. Piçarra bírák,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-12" title="page-1">
      főtanácsnok: M. Bobek,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-13" title="page-1">
      hivatalvezető: A. Calot Escobar,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-14" title="page-1">
      tekintettel az írásbeli szakaszra,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-15" title="page-1">
      figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">a spanyol kormány képviseletében kezdetben M. A. Sampol Pucurull, később S. Centero Huerta, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">–</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">az Európai Bizottság képviseletében M. Heller, E. Ljung Rasmussen, G. Tolstoy ésK. Simonsson, meghatalmazotti minőségben,</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-18" title="page-1">
      a főtanácsnok indítványának a 2019. április 30‑i tárgyaláson történt meghallgatását követően,
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-19" title="page-1">
      meghozta a következő
    </p>
    <p class="C75Debutdesmotifs" id="para-20" title="page-1">
      Ítéletet
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">1</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a 2008. július 24‑i 788/2008/EK tanácsi rendelettel (HL 2008. L 213., 1. o.) módosított, a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29‑i 1346/2000/EK tanácsi rendelet (HL 2000. L 160., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 1. kötet, 191. o.; helyesbítés: HL 2006. L 234., 43. o.) 4. és 6. cikkének értelmezésére irányul.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">2</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E kérelmet egy Svédországban székhellyel rendelkező társaság, a CeDe Group AB és egy fizetésképtelenségi eljárás alatt álló lengyel társaság, a KAN sp. z o.o. (a továbbiakban: KAN) között annak tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő, hogy az előbbi társaság nem volt hajlandó az utóbbi társaságnak megfizetni 1 532 489 svéd korona (SEK) (hozzávetőleg 143 951 euró) összeget.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Jogi háttér</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1346/2000 rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">3</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1346/2000 rendelet (6) preambulumbekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-26" title="page-1">
      „(6) Az arányosság elvének megfelelően ennek a rendeletnek a fizetésképtelenségi eljárás megindítása tekintetében irányadó joghatósági rendelkezésekre kell korlátozódnia, valamint olyan határozatokra, amelyeket közvetlenül a fizetésképtelenségi eljárás alapján hoznak, és amelyek szorosan kapcsolódnak az ilyen eljáráshoz. Ezenkívül e rendeletnek rendelkezéseket kell tartalmaznia e határozatok elismerésére és az alkalmazandó jogra vonatkozóan, amelyek szintén megfelelnek ennek az alapelvnek.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">4</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet 1. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezett:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-28" title="page-1">
      „Ezt a rendeletet a valamennyi hitelezőre kiterjedő (kollektív) fizetésképtelenségi eljárásokra kell alkalmazni, amelyek az adós vagyon feletti rendelkezési jogának részleges vagy teljes elvonását és felszámoló kijelölését foglalják magukban.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">5</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az említett rendelet 3. cikkének (1) bekezdése így rendelkezett:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-30" title="page-2">
      „A fizetésképtelenségi eljárás megindítására azon tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal, amelynek területén az adós fő érdekeltségei találhatók [helyesen: az adós fő érdekeltségeinek központja található]. Társaság vagy jogi személy esetén az ellenkező bizonyításáig a létesítő okirat szerinti székhelyet kell a fő érdekeltségek központjának tekinteni.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">6</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanezen rendelet „Az alkalmazandó jog” című 4. cikke szerint:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-32" title="page-2">
      „(1) Amennyiben e rendelet eltérően nem rendelkezik, a fizetésképtelenségi eljárásra és joghatásaira annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén az ilyen eljárást megindítják (a továbbiakban: az eljárás megindításának helye szerinti állam).
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-33" title="page-2">
      (2) Az eljárás megindításának helye szerinti állam joga határozza meg az ilyen eljárások megindításának, lefolytatásának és befejezésének feltételeit. Különösen meg kell határozni [helyesen: E jog határozza meg különösen]:
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-34" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-35" title="page-2">
      d) azokat a feltételeket, amelyek alapján beszámításokat lehet igényelni;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-36" title="page-2">
      e) a fizetésképtelenségi eljárásnak azokra a hatályos szerződésekre gyakorolt hatásait, amelyekben az adós szerződő fél;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-37" title="page-2">
      […]
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-38" title="page-2">
      g) az adós vagyonával szemben támasztott követeléseket és a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések kezelését;
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-39" title="page-2">
      […]”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">7</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1346/2000 rendelet „Beszámítás” című 6. cikkének (1) bekezdése a következőképpen rendelkezett:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-41" title="page-2">
      „A fizetésképtelenségi eljárás megindítása nincsen hatással a hitelezőknek arra a jogára, hogy követeléseik beszámítását kérjék az adós követeléseivel szemben, amennyiben a fizetésképtelen adós követelésére alkalmazandó jog az ilyen beszámítást megengedi.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A „Róma I” rendelet</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">8</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I) szóló, 2008. június 17‑i 593/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2008. L 177., 6. o.; helyesbítés: HL 2009. L 309., 87. o.; a továbbiakban: „Róma I” rendelet) 3. cikkének (1) bekezdése értelmében:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-44" title="page-3">
      „A szerződésre a felek által választott jog az irányadó. A jogválasztásnak kifejezettnek kell lennie, vagy annak a szerződés rendelkezéseiből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal megállapíthatónak kell lennie. Választásukkal a felek a szerződés egészére vagy annak csak egy részére alkalmazandó jogot határozhatják meg.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">9</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E rendelet 17. cikke így rendelkezik:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-46" title="page-3">
      „Ha a felek nem állapodtak meg beszámításra irányadó jogban, a beszámításra azon követelésre alkalmazandó jog irányadó, amellyel szemben a beszámítás történt.”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">10</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2010. június 9‑én a CeDe Group, amely Svédországban székhellyel rendelkező társaság, áru szállítására irányuló szerződést kötött a Lengyelországban székhellyel rendelkező PPUB Janson sp.j. társasággal. E szerződés olyan kikötést is tartalmazott, amelynek értelmében a szerződés értelmezését érintő minden kérdésben a svéd jogot kell alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">11</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">2011 januárjában a PPUB Jansonnal szemben Lengyelországban fizetésképtelenségi eljárás indult. 2011 júliusában az e fizetésképtelenségi eljárás keretében kijelölt felszámoló a Kronofogdemyndigheten (végrehajtó hatóság, Svédország) előtt európai fizetési meghagyás kibocsátása iránti olyan eljárást indított a CeDe Grouppal szemben, amely 1 532 489 svéd korona (SEK) (hozzávetőleg 143 951 euró) összegű, kamatokkal növelt olyan követelésre irányult, amely a PPUB Janson által az említett szerződés teljesítése keretében a CeDe Group részére szállított áruk ellenértékének felelt meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">12</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPUB Janson felszámolója a fenti ügyben eljáró Malmö tingsrätt (malmői körzeti bíróság, Svédország) előtt azt kérte, hogy a CeDe Groupot kötelezzék arra, hogy fizesse meg neki a szóban forgó követelés kamatokkal növelt összegét. A CeDe Group ellenezte e kérelmet, azt állítva, hogy neki magának olyan követelése áll fenn a PPUB Jansonnal szemben, amelynek összege a tőle követelt összegnél magasabb, több mint 3,9 millió SEK‑et (hozzávetőleg 366 497 eurót) tesz ki, továbbá megfelel a nem teljesített szállításokért és a hibásan szállított árukért fizetendő kártérítésnek. A CeDe Group tehát a követeléseket beszámítási igényként kívánta érvényesíteni, amit a PPUB Janson azzal az indokkal ellenzett, hogy a Lengyelországban indított fizetésképtelenségi eljárásban a CeDe Group által érvényesített követelést elutasította.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">13</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Malmö tingsrätt (malmői körzeti bíróság) előtt felmerült az a kérdés, hogy a CeDe Group beszámítási igényének elbírálására mely ország jogát kell alkalmazni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">14</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A PPUB Janson felszámolója azt állította, hogy az 1346/2000 rendelet 4. cikke (1) bekezdésének szövege értelmében a lengyel jogot kell alkalmazni. Megítélése szerint figyelembe kellett venni azt is, hogy e rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontja akként rendelkezik, hogy a fizetésképtelenségi eljárás megindításának helye szerinti tagállam joga határozza meg azokat a feltételeket, amelyek alapján beszámításokat lehet igényelni. E felszámoló ezenkívül azt is előadta, hogy az említett rendelet 6. cikkének (1) bekezdése kizárólag abban az esetben alkalmazandó, ha a fizetésképtelenségi eljárás megindításának helye szerinti tagállam joga nem teszi lehetővé, hogy ilyen eljárás keretében a kölcsönösen fennálló tartozások megszüntetésének eszközeként beszámítsák a követeléseket. A felszámoló szerint az alapeljárásban a lengyel jog esetében nem ez a helyzet.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">15</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CeDe Group ezzel szemben előadta, hogy követelések beszámítására a svéd jogot kell alkalmazni. A PPUB Janson felszámolójának kérelme a 2010. június 9‑i szerződésben szabályozott szerződéses jogviszonyok keretében létrejött követelésre vonatkozik, amely szerződésben szerepelt olyan kikötés, amely az e szerződésre alkalmazandó jogként a svéd jogot jelölte ki. E kikötés kötelező alkalmazása a „Róma I” rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekből következik. Mindazonáltal a szerződő felek közötti megállapodás hiánya esetére e rendelet 17. cikke akként rendelkezik, hogy a beszámításra azon követelésre alkalmazandó jog irányadó, amellyel szemben a beszámítás történt, vagyis a jelen esetben a svéd jog.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">16</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CeDE Group ezenkívül azt állította, hogy az 1346/2000 rendelet 6. cikkének (1) bekezdése értelmében a fizetésképtelenségi eljárás nincs hatással a hitelezőnek a követelés beszámításához való jogára, amennyiben az ilyen beszámítást a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló adós követelésére alkalmazandó jog megengedi. Márpedig a CeDe Group szerint a PPUB Janson felszámolójának követelésére a svéd jog irányadó. E jogot kell tehát alkalmazni az érintett követelések beszámítására is.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">17</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Malmö tingsrätt (malmői körzeti bíróság) megállapította, hogy az 1356/2000 rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében rögzített főszabály szerint az előtte folyamatban lévő jogvitára a lengyel jogot kell alkalmazni. E bíróság azzal az indokkal mellőzte e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének alkalmazását, hogy a lengyel jog nem korlátozza és nem is tiltja a követelések beszámítását.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">18</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A CeDe Group e határozatot fellebbezéssel támadta meg a Hovrätten över Skåne och Blekinge (malmői fellebbviteli bíróság, Svédország) előtt. Ezen eljárás során a PPUB Janson felszámolója a szóban forgó főkövetelést átruházta a KAN lengyel társaságra, amely a PPUB Janson felszámolója helyett belépett az említett eljárásba.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">19</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú eljárásban hozott ítéletet. Megállapította, hogy semmi nem indokolja az eltérést azon főszabálytól, amelynek értelmében a fizetésképtelenségi eljárás megindításának helye szerinti tagállam joga az irányadó. E bíróság szerint erre az értékelésre nincs hatással az, hogy a PPUB Janson felszámolója elutasította a CeDe Group által érvényesített beszámítási igényt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">20</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság, Svédország) előtt a CeDe Group azt állítja, hogy a követelések beszámítása iránti igényre alkalmazandó jog a svéd jog. A KAN ezzel szemben a fellebbezési eljárásban hozott ítélet hatályában fenntartását kéri.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">21</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság) előtt folyamatban lévő eljárás során fizetésképtelenségi eljárást indítottak a KAN‑nal szemben. A KAN felszámolója akként nyilatkozott, hogy a hitelezői választmány nem vette át a KAN által előterjesztett követelést. Az e bíróság előtti eljárásban tehát félként a fizetésképtelenségi eljárás alatt álló KAN vesz részt.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">22</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság kiemeli, hogy a fizetésképtelenséggel kapcsolatos ügyekben a tagállami bíróságok joghatóságát illetően a Bíróság több alkalommal határozott az 1346/2000 rendelet hatályáról, vizsgálva különösen e rendelet, illetőleg a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2000. december 22‑i 44/2001/EK tanácsi rendelet (HL 2001. L 12., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 19. fejezet, 4. kötet, 42. o.; helyesbítések: HL 2006. L 242., 6. o.; HL 2011. L 124., 47. o.) hatályát.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">23</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ennek érdekében a Bíróság nem annak az eljárási összefüggésnek tulajdonított kiemelt jelentőséget, amelybe a kereset illeszkedik, hanem a kereset jogalapjának.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">24</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság úgy véli, hogy az alapjogvita azt a kérdést veti fel, hogy a hitelezői választmány által olyan követelés megfizetése iránt indított kereset, amely a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt jött létre, az 1346/2000 rendelet 4. cikkének tárgyi hatálya alá tartozik‑e. E cikk értelmezése szempontjából e bíróság lényegében azt kérdezi, hogy az e rendeleten belül a joghatóság megállapításával kapcsolatos 3. cikk értelmezésére vonatkozóan a Bíróság által kialakított okfejtést át kell‑e ültetni a fizetésképtelenséggel kapcsolatos ügyekre.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">25</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Arra az esetre, ha a Bíróság az 1346/2000 rendeletet ítélné alkalmazandónak az előző pontban ismertetetthez hasonló keresetre, e bíróság azt is megkérdezi, hogy a követelések beszámítására irányuló, az alapügyben vizsgálthoz hasonló igényre alkalmazandó jog meghatározása szempontjából milyen viszonyban van egymással az említett rendelet 4. és 6. cikke.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">26</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E körülmények között a Högsta domstolen (legfelsőbb bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-65" title="page-5">
      „1) Úgy kell‑e értelmezni az 1346/2000 rendelet 4. cikkét, hogy azt alkalmazni kell valamely – Lengyelországban fizetésképtelenségi eljárás alatt álló – lengyel társaság felszámolója által svéd társasággal szemben svéd bíróságnál indított olyan keresetre, amely [a lengyel társaság] fizetésképtelenség[ének] bekövetkezése előtt a társaságok által megkötött megállapodás alapján szállított áruk ellenértékének kifizetésére vonatkozik?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-66" title="page-6">
      2) Amennyiben az első kérdésre igenlő választ kell adni, van‑e jelentősége annak, hogy a bírósági eljárás folyamán a felszámoló a szóban forgó követelést olyan társaságra ruházza át, amely az eljárásban a felszámoló helyébe lép?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-67" title="page-6">
      3) Amennyiben a második kérdésre igenlő választ kell adni, van‑e jelentősége annak, hogy az eljárásba belépő társaság később fizetésképtelenné válik?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-68" title="page-6">
      4) Amennyiben az első kérdésben szereplő helyzetben a bíróság előtti eljárásban az alperes előadja, hogy a felszámoló megfizetésre irányuló követelését be kell számítani az azonos megállapodásból eredő ellenköveteléssel szemben, az ilyen beszámítási helyzet [az 1346/2000 rendelet] 4. cikk[e] (2) bekezdése d) pontjának hatálya alá tartozik‑e?
    </p>
    <p class="C02AlineaAltA" id="para-69" title="page-6">
      5) Úgy kell‑e értelmezni az 1346/2000 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) pontja és 6. cikke (1) bekezdésének viszonyát, hogy a 6. cikk (1) bekezdése kizárólag abban az esetben alkalmazandó, ha az eljárást megindító állam joga alapján beszámítás nem alkalmazható, vagy a 6. cikk (1) bekezdése más helyzetekre, például olyan helyzetre is alkalmazható, amelyben a szóban forgó jogrendek keretében a beszámítási jog gyakorolhatóságának mértéke csak bizonyos mértékben eltérő, vagy egyáltalában nem eltérő, azonban az eljárást megindító államban a beszámítást megtagadják?”
    </p>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az első kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">27</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében azt kívánja megtudni, hogy az 1346/2000 rendelet 4. cikkét akként kell‑e értelmezni, hogy az alkalmazandó az olyan keresetre, amelyet az egyik tagállamban székhellyel rendelkező, fizetésképtelenségi eljárás alatt álló társaság felszámolója indít az e társasággal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt megkötött szerződés teljesítéseképpen szállított áruk ellenértékének megfizetése iránt azon másik szerződő fél társasággal szemben, amely egy másik tagállamban rendelkezik székhellyel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">28</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az 1346/2000 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése értelmében, amennyiben e rendelet másként nem rendelkezik, a fizetésképtelenségi eljárásra és hatásaira annak a tagállamnak a jogát kell alkalmazni, amelynek területén az ilyen eljárást megindítják. Az említett rendelet 4. cikkének (2) bekezdése egyrészt pontosítja, hogy az eljárás megindításának helye szerinti állam joga határozza meg a fizetésképtelenségi eljárás megindításának, lefolytatásának és befejezésének feltételeit, másrészt pedig nem kimerítő jelleggel felsorol olyan különböző eljárási kérdéseket, amelyeket az eljárás megindításának helye szerinti állam joga szabályoz (lásd ebben az értelemben: 2010. január 21‑i MG Probud Gdynia ítélet, C‑444/07, EU:C:2010:24, 25. pont). E felsorolás e rendelkezés d) pontjában említi azokat a feltételeket, amelyek alapján beszámításokat lehet igényelni; az e) pontban a fizetésképtelenségi eljárásnak azokra a hatályos szerződésekre gyakorolt hatásait, amelyekben az adós szerződő fél, valamint a g) pontban az adós vagyonával szemben támasztott követeléseket és a fizetésképtelenségi eljárás megindítását követően keletkező követelések kezelését.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">29</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Így annak meghatározása érdekében, hogy az eljárás megindításának helye szerinti állam joga alkalmazandó‑e a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt megkötött szerződés teljesítéseképpen szállított áruk ellenértékének megfizetése iránti keresetre, amennyiben e keresetet a valamely tagállamban székhellyel rendelkező, fizetésképtelenségi eljárás alatt álló társaság felszámolója indítja meg a vele szerződő féllel, vagyis egy másik tagállamban székhellyel rendelkező társasággal szemben, azt kell eldönteni, hogy az ilyen kereset az 1346/2000 rendelet 4. cikke értelmében a fizetésképtelenségi eljárás vagy annak joghatásai körébe tartozik‑e.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">30</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E tekintetben ki kell emelni – mint azt a főtanácsnok is tette az indítványának 33. pontjában –, hogy az 1346/2000 rendelet 3. és 4. cikkének együttes értelmezéséből kitűnik, hogy e szabályozás főszabály szerint arra irányul, hogy megfeleltesse egymásnak a joghatósággal rendelkező bíróságokat és a fizetésképtelenségi eljárásra alkalmazandó jogot. Eltekintve ugyanis azon helyzetektől, amelyek vonatkozásában e rendelet kifejezetten rendelkezik ettől eltérő szabályokról, az említett rendelet 4. cikke értelmében az alkalmazandó jog az ugyanezen rendelet 3. cikke alapján meghatározott joghatóságot követi.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">31</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Márpedig a Bíróság az 1346/2000 rendelet (6) preambulumbekezdésével összefüggésben értelmezett 3. cikkének hatályát illetően megállapította, hogy csak azok a keresetek tartoznak az említett rendelet hatálya alá, amelyek közvetlenül valamely fizetésképtelenségi eljárásból származnak, és ahhoz szorosan kapcsolódnak (lásd ebben az értelemben: 2019. február 6‑i NK ítélet, C‑535/17, EU:C:2019:96, 25. és 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). E kontextusban a Bíróság annak meghatározásánál, hogy egy adott kereset melyik jogterületre tartozik, döntő szempontnak nem azt az eljárási összefüggést tekinti, amelybe e kereset illeszkedik, hanem a kereset jogalapját. E megközelítés szerint így azt kell megvizsgálni, hogy a kereset alapjául szolgáló jog vagy kötelezettség a polgári és kereskedelmi jog általános szabályaiban, vagy pedig a fizetésképtelenségi eljárások eltérést engedő, különös szabályaiban gyökerezik‑e (2019. február 6‑i NK ítélet, C‑535/17, EU:C:2019:96, 28. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">32</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A fentiekből következik, hogy amennyiben valamely kereset a fizetésképtelenségi eljárások eltérést engedő, különös szabályaiban gyökerezik, az 1346/2000 rendeletben foglalt eltérő rendelkezés hiányában e rendelet 4. cikkének hatálya alá tartozik (lásd ebben az értelemben: 2015. december 10‑i Kornhaas ítélet, C‑594/14, EU:C:2015:806, 17. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">33</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ugyanakkor, mint azt a főtanácsnok is hangsúlyozta az indítványának 34. pontjában, e rendelkezésnek tágabb hatálya van, mint a 3. cikknek, mivel nem csupán a fizetésképtelenségi eljárásokra, hanem azok joghatásaira is kiterjed. Hasonlóképpen, önmagában abból a körülményből, hogy valamely kereset nem a fizetésképtelenségi eljárások eltérést engedő, különös szabályaiban gyökerezik, nem vezethető le, hogy az ilyen kereset nem tartozik az 1346/2000 rendelet 4. cikkének hatálya alá.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">34</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Meg kell vizsgálni még azt is, hogy az érintett kereset nem tartozik‑e a fizetésképtelenségi eljárás ez utóbbi cikk értelmében vett joghatásai körébe, meggyőződve arról, hogy az ilyen kereset nem egy ilyen eljárás közvetlen és elválaszthatatlan következménye.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">35</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">E jogcímen – mint azt a főtanácsnok is kiemelte az indítványának 36. pontjában – a követelések beszámíthatóságának feltételeivel és a fizetésképtelenség által a hatályos szerződésekre gyakorolt hatásokkal kapcsolatban az 1346/2000 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének d) és e) pontjában megfogalmazott utalás nem járhat azzal a következménnyel, hogy minden olyan kereset, amely olyan szerződésen alapul, amelynek kapcsán a szerződő felek valamelyike fizetésképtelenségi eljárás alatt áll, önmagában e körülménynél fogva „a fizetésképtelenségi eljárás[…] és [annak] joghatásai[…]” fogalmának körébe tartozzon.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">36</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Különösen, önmagában az, hogy felszámoló indított ilyen keresetet, nem meghatározó jelentőségű annak mérlegelése szempontjából, hogy a kereset „a fizetésképtelenségi eljárás[…] és [annak] joghatásai[…]” fogalmának körébe tartozik‑e. Egyrészt ugyanis, a valamely szerződés alapján szállított áruk ellenértékének megfizetése iránti keresetet főszabály szerint maga a hitelező is megindíthatja, vagyis az nem tartozik a felszámoló kizárólagos hatáskörébe. Másrészt, az ilyen kereset megindítása semmilyen módon nem függ a fizetésképtelenségi eljárás megindításától, mivel a pénzösszeg megfizetése iránti ilyen kereset bármilyen fizetésképtelenségi eljárás keretein kívül is előterjeszthető. Ezért a valamely szerződés alapján szállított áruk ellenértékének megfizetése iránti, az alapeljárás tárgyát képezőhöz hasonló kereset nem tekinthető az ilyen eljárás közvetlen és elválaszthatatlan következményének (lásd analógia útján: 2019. február 6‑i NK ítélet, C‑535/17, EU:C:2019:96, 36. pont).</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">37</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Következésképpen meg kell állapítani, hogy nem tartozik „a fizetésképtelenségi eljárás[nak] és [annak] joghatásai[nak]” az 1346/2000 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése szerinti fogalma körébe a fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt megkötött szerződés teljesítéseképpen szállított áruk ellenértékének megfizetése iránti kereset, amennyiben e keresetet a valamely tagállamban székhellyel rendelkező, fizetésképtelenségi eljárás alatt álló társaság felszámolója indítja meg a vele szerződő, valamely másik tagállamban székhellyel rendelkező másik társasággal szemben.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">38</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezzel együtt a jelen ítélet előző pontjában kialakított értelmezés semmilyen módon nem dönti el előre a beszámítási igényre alkalmazandó jogot, sem pedig azokat a releváns szabályokat, amelyek meghatározhatják az alapeljárásbeli keresetre alkalmazandó jogot.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">39</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Az eddigi megfontolásokra tekintettel az első kérdésre azt a választ kell adni, hogy az 1346/2000 rendelet 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó az olyan keresetre, amelyet az egyik tagállamban székhellyel rendelkező, fizetésképtelenségi eljárás alatt álló társaság felszámolója indít az e társasággal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt megkötött szerződés teljesítéseképpen szállított áruk ellenértékének megfizetése iránt azon másik szerződő fél társasággal szemben, amely egy másik tagállamban rendelkezik székhellyel.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A második–ötödik kérdésről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">40</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A kérdést előterjesztő bíróság által nyújtott, a jelen ítélet 25. pontjában összefoglalt tájékoztatásból kitűnik, hogy a második–ötödik kérdést csak arra az esetre tette fel, ha a Bíróság az első kérdésre igenlő választ ad.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">41</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Ezért, figyelembe véve az első kérdésre adott választ, a második–ötödik kérdésre nem szükséges válaszolni.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count"/>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">A költségekről</p>
</td>
</tr>
</table>
    <table cellpadding="0" cellspacing="0" border="0" width="100%">
<col width="5%"/>
<col width="95%"/>
<tr>
<td valign="top">
<p class="count">42</p>
</td>
<td valign="top">
<p class="normal">Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.</p>
</td>
</tr>
</table>
    <p class="C41DispositifIntroduction" id="para-90" title="page-9">
      A fenti indokok alapján a Bíróság (negyedik tanács) a következőképpen határozott:
    </p>
    <p class="C30Dispositifalinea" id="para-91" title="page-9">
      A 2008. július 24‑i 788/2008/EK tanácsi rendelettel módosított, a fizetésképtelenségi eljárásról szóló, 2000. május 29‑i 1346/2000/EK tanácsi rendelet 4. cikkét akként kell értelmezni, hogy az nem alkalmazandó az olyan keresetre, amelyet az egyik tagállamban székhellyel rendelkező, fizetésképtelenségi eljárás alatt álló társaság felszámolója indít az e társasággal szembeni fizetésképtelenségi eljárás megindítása előtt megkötött szerződés teljesítéseképpen szállított áruk ellenértékének megfizetése iránt azon másik szerződő fél társasággal szemben, amely egy másik tagállamban rendelkezik székhellyel.
    </p>
    <div class="signatures">
<p class="C77Signatures" id="para-92" title="page-9">
<span class="signatory">Aláírások</span>
</p>
</div>
    <div/>
  <hr class="note"/>
<p class="note footnote">(<span class="note footnote notemarker">
<a id="t-1" href="#c-1">*</a>
</span>) Az eljárás nyelve: svéd.</p>
</body>
</html>
